2015. április 26., vasárnap

Köpök a sírotokra…


Köpök a sírotokra…




a_zsidok_szegyene















Két héten belül napirendre kerülhet a Rákóczi-emléknapról szóló javaslat 

Már idén március 27-én tarthatnak megemlékezéseket 
2015.03.04. 13:13 MH/MTI 

Várhatóan két héten belül az Országgyűlés napirendjére kerülhet a Rákóczi-emléknapról szóló kormánypárti határozati javaslat, így már idén március 27-én is tarthatnának megemlékezéseket. 




Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Soós Lajos) Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője szerdán Budapesten kiemelte: a sikeres jövő azon is áll vagy bukik, hogy "az értékes múltat" és az azt jelképező személyeket megfelelően tiszteljük-e, vannak-e emléknapok amikor tetteiket felidézik. 

A Parlamentnél, a Rákóczi szobornál tartott sajtótájékoztatón a kormánypárti politikus utalva a benyújtott határozati javaslatra, hozzátette: minden évben március 27-én a fejedelem születésnapján kívánnak megemlékezni II. Rákóczi Ferencről és bajtársairól, ezért kezdeményezték az emléknapot. Reményei szerint két héten belül az Országgyűlés napirendjére kerülhet a javaslat, és már idén lehetnének megemlékezések. 

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke jelképesnek nevezte, hogy a kezdeményezés a Felvidékről érkezett, az egyik jogfosztott magyar, Fehér István fordult hozzá, és köszönetet mondott annak felkarolásáért. Üdvözölte, hogy a határozati javaslatot az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága eheti ülésén ellenszavazat nélkül támogatta.

A javaslat László Ferenc kezdeményezésére került az Országgyűlés elé, aki a Rákóczi Öröksége Mozgalom vezetése mellett a Rákóczi emlékmenet szervezője. Semjén Zsolt, Vejkey Imre KDNP-s, valamint Lezsák Sándor fideszes honatya február közepén javasolta, hogy II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánítsák március 27-ét, a fejedelem születésnapját. A kormánypárti politikusok indoklásukban a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának nevezik Rákóczi Ferencet, aki "Magyarország állami önrendelkezéséért vívott harcának vezéralakja" volt a XVIII. század elején. 

A határozati javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés megemlékezne a II. Rákóczi Ferencre felesküdöttek emléke előtt is, akik a "Cum Deo pro patria et libertate" zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért. 
A parlament emellett kimondaná, hogy támogatja és szorgalmazza a fejedelem szabadságharcával kapcsolatos megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok elkészítését. 


A GLOBÁLIS ETIKA KRITIKÁJA - HOGY LEGYENEK ÉRVEK A GLOBALIZMUS ELLEN... 
A NEM SZAKEMBEREKNEK IS, HÉTKÖZNAPI STÍLUSBAN... 


2015. március 7-én (szombaton), 9 órától várunk mindenkit szeretettel a SYMA Rendezvényközpont "C" csarnokába, ahol a John Henry Newman Intézet szervezésében sor kerül "A globális etika kritikája" című előadásra, fórumra. 
Az előadók: Bogár László, Drábik János, Raffay Ernő, Szaniszló Ferenc, Prof. Kertész-Bakos Ferenc és Prof. Marguerite A. Peeters, Bertha Szilvia. Az AMUBA elnöke 14 órától tart előadást "A globalizmus hatása a munka világára" címmel. 
A rendezvényen nyilvános tévé felvételt, valamint nyílt napot tart külön standdal, fórummal az Echo Tv és a Magyar Hírlap. 
Természetesen külön standdal jelenünk meg mi is, A Munka Becsületéért Alapítvány, ahol fórumelőadóink közt szerepel Prof. Dr. Nemcsók János, Prof. Dr. Horváth István, Dr. Szitányi György és Fazekas Tibor is. 

Államforma? - zűrzavar, őrzött lakóparkok, kivándorolt egymillió, maradt annyi, amennyi cselédre szükség van, 
Európai Unió vagy Szovjetunió.... 
Védekezésre képtelenné tett nemzet, - ahol sokáig nem vették észre, mi történik velük. 
Az öntudatra mért csapások. 
Vezetők helyett olyan kormányok, amik mindent elherdálnak és ellopnak. 
Hitelfelvételre, végső eladósodásra kényszerített társadalom, - termelőeszközök nélkül. 
Tehetetlenség, beletörődés 
Menekültözön, fejünk fölött a háborús fenyegetettség, hadgyakorlatok Nyugatról és Keletről. Eltelt az idő és felépítették az új országbitorlók otthonait. 
Cselédség lett a magyarság. (B.E.) 
Kapcsolódó: 
   A bankok valószínűleg nem fogják erre figyelmeztetni adósaikat 



A bankok valószínűleg nem fogják erre figyelmeztetni adósaikat



Forrás: M1/Ma reggel | 2015. 03. 06. 12:17:00



A már lezárt szerződések esetében március 1-31. között az adósnak vagy a lízingbe vevőnek kell kérnie, hogy vele is számoljanak el, mert a bankok nem fognak rákérdezni, akarják-e a visszafizetést - hívta fel a figyelmet az ügyvéd a Ma reggelben.
A legtöbb lízingcég elfelejti, hogy 2014. november 1-jétől törvény mondja ki: amíg a hitelintézetek el nem számolnak adósaik vagy a lízingbe vevők felé, nem lehet a szerződéseket felmondani, így ha valaki ezután kap felmondást, mindenképp jelezze írásban, hogy érvénytelennek tekinti a szerződés megszüntetését – hívta fel a figyelmet Bihari Krisztina ügyvéd az M1 péntek reggeli műsorában. A szakember hangsúlyozta: az autósok esetében is jár a kompenzáció a visszafizetendő árfolyamrésből és egyoldalú kamatemelésből származó pénzből, és természetesen ezt a még hátralékos tartozásba is beszámítják.

A szakember emlékeztetett arra is, nem attól deviza alapú egy szerződés, hogy az autókereskedő annak idején beikszelte a CHF betűjelet, de attól sem, hogy a „deviza alapú szerződésnek” hívják. Attól deviza alapú egy jogügylet - jelentette ki -, hogy a forintkölcsönnél kedvezőbb a kamat, amelyet egyébként jelzálogalapú hitelek esetében 2014 novemberében 4,5 százalékban határozott meg a jogszabály. Az, hogy valaki 16 százalékos kamaton fizeti a tartozását deviza-eladási árfolyamon, mindenféleképp leírásra kell kerüljön az elszámolásánál – tette hozzá Bihari Krisztina.
Fontos arra is felhívni a figyelmet – mondta az ügyvéd –, hogy a már lezárt szerződések esetében március 1-31. között az adósnak vagy a lízingbe vevőnek kérnie kell hogy vele is számoljanak el, és a tisztességtelenül, jogalap nélkül elvett, az árfolyamrésből és kamatokból származó pénzeket utalják vissza neki. (Ennek van egy egyszer, 10 ezer forintos illetéke, amelynek befizetési technikájára is mindenképp érdemes rákérdezni.) A bankok ugyanis valószínűleg nem fognak rákérdezni adósaiknál már a lezárt jogügyletek esetében arra, akarják-e a visszafizetést, ezért ezt mindenkinek magának kell kezdeményeznie, de erre mindössze egy hónap áll rendelkezésre – hívta ismét nagyon hangsúlyosan a figyelmet az ügyvéd.


Szijjártó bejelentette: megjött az ukáz Amerikából, akarja vagy nem akarja a gyarmat, menni kell az IÁ ellen 

                               De azért bégetni lehet !!!!!!!

2015. március 6. 14:48 Kuruc.info 
Csütörtökön megérkezett az Egyesült Államok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában. 


 

Izzadhat Petike, ha nem tudja keresztülvinni a legújabb jenki parancsot

A miniszter kiemelte: az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Európa biztonságára, durva támadást intézett az ellen az értékrendszer ellen, amelyet Magyarország tisztel. Az Iszlám Állam elleni harc ezért közös feladata az Egyesült Államok által vezetett nyugati összefogásnak - tette hozzá , kiemelve: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a - száz-százötven magyar katona részvételételéről szóló - döntés a leggyorsabban megszülessen. 
Szijjártó Péter pénteken az M1 Ma reggel című műsorában kitért arra is, hogy a döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges. 
Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök őt bízta meg azzal a feladattal, hogy koordinálja az Iszlám Állammal szembeni magyar szerepvállalással kapcsolatos lépéseket. Ennek nyomán hétfőre munkacsoportot hívott össze, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Hivatal és az Információs Hivatal képviselői vesznek részt. 
Kedd reggelre pedig nemcsak a frakcióval rendelkező, hanem valamennyi, az Országgyűlésben jelen lévő pártot összehívta, hogy vitassák meg: az Egyesült Államok kérésének megfelelően tudják-e, akarják-e növelni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar katonai részvételt. 
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nyugati értékközösséghez tartozik, és ebből adódnak kötelezettségek. A miniszter kitért arra is, hogy Irak északi - stabilabb részén - több kiképzőbázis jönne létre, ahol nyugati vezetéssel képeznék ki a helyi katonákat, és a magyarok feladata az lenne, hogy ezt a tevékenységet biztosítsák. Hozzátette: a magyar katonáknak a hasonló feladatokban nagyon fontos tapasztalataik vannak például Afganisztánból. (MTI) 
Frissítés: Jobbik: Határozott nemet mondunk a katonai részvételre 
Orwelli, hogy az Egyesült Államok szuverén államokat szólítgat fel háborús szerepvállalásra, az meg különösen ijesztő - és hazánk szuverénnek vélt státuszát súlyosan megkérdőjelezi -, ha ennek hatására a héten harmadjára változtatja meg a kormány az álláspontját a kérdésben. Közismert, hogy Irak és Szíria destabilizálásáért, valamint az Iszlám Állam felfegyverezéséért az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei felelnek. Elképesztőnek tartjuk, hogyan igyekszik az USA felelősségét elkenni és átgondolatlan külpolitikájának árát szövetségeseire terhelni. 
Ezért a Jobbik továbbra is határozottan elutasítja a magyar katonai részvételt az Iszlám Állam elleni harcban, így a frakció sem fogja megszavazni azt a parlamenti szavazás során. Noha a Jobbik mélyen elítéli a keresztények és a szélsőségességet elutasító muszlimok elleni erőszakot, ugyanakkor látni kell, hogy a magyar hadsereg mérete és felszereltsége okán is felkészületlen egy ilyen misszió teljesítésére, ami ráadásul jelentősen növelné hazánk terrorfenyegetettségét. 
A Jobbik viszont nem zárkózik el attól, sőt szorgalmazza, hogy humanitárius segélyekkel, illetve más erőforrásokkal - de semmiképpen sem fegyverekkel - támogassuk az Iszlám Állam ellen koalíció sikerét - írja közleményében Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes. 
Kapcsolódó: 
   A Fideszen kívül csak Szigetváriék akarnak háborút indítani az Iszlám Állam ellen 
   Orbán saját ötlete volt az Iszlám Állam elleni háborús részvétel, de még a saját frakciója sem támogatta 




A Fideszen kívül csak Szigetváriék akarnak háborút indítani az Iszlám Állam ellen

Az ellenzéki pártok nem támogatják az Iszlám Állam elleni küzdelemben való magyar részvételt, ezért az erről szóló tárgyalások megrekedtek - mondta a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal frakcióvezető közölte: a kezdeményezésére hétfőn ötpárti egyeztetést tartottak a parlamenti pártok frakcióvezetői. A megbeszélésen Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében tárgyaltak az IÁ elleni küzdelemben való magyar részvételről. Kiderült azonban - mondta -, hogy az ellenzéki pártok nem támogatják az IÁ elleni küzdelemben való magyar részvételt. Mivel a kormánypártoknak nincs meg a kétharmados többségük, hogy ezt az ügyet keresztülvigyék a Házon, ezért úgy ítélik meg, hogy "az IÁ elleni koalícióban való magyar részvételről folyó tárgyalások megrekedtek" - közölte a Fidesz frakcióvezetője. Jelezte, erről részletesen tájékoztatja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, és ennek fényében kell neki és Hende Csabának döntenie arról, hogy ezt a kezdeményezést fenntartják-e, vagy a részvételnek valamilyen más formájáról tárgyal Magyarország a későbbiekben. Rogán Antal beszámolt továbbá róla: az ötpárti egyeztetésen arról is tájékoztatást kaptak a frakcióvezetők - Fürjes Balázs kormánybiztostól, Simicskó István sportért felelős államtitkártól és Gyárfás Tamástól, a Magyar Úszószövetség elnökétől, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) alelnökétől -, hogy Magyarország pályázhat a 2017-es vizes világbajnokságra, miután a mexikói Guadalajara szerdán visszalépett a két év múlva esedékes esemény megrendezésétől. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: az ügyben a döntést a kormánynak kell meghoznia.
Szigetvári: az Együtt nem utasítja el a nemzetközi szerepvállalást Az Együtt

  • A Korszakváltók Pártja nem utasítja el az Iszlám Állam elleni fellépés ügyében a nemzetközi szerepvállalást, és nyitott a kormánypártokkal való egyeztetésre is - közölte az MTI-vel a pártocska elnöke. Szigetvári Viktor a Fidesz frakcióvezetőjének keddi a szavaira reagálva azt állítja, hogy Rogán Antal nem mond igazat, amikor arról beszélt, hogy az ellenzéki pártok nem támogatják az Iszlám Állam (IÁ) elleni küzdelemben való magyar részvételt, ugyanis az Együttel nem egyeztetett az Iszlám Állam elleni fellépés ügyében. Hangsúlyozza, hogy az Együtt elkötelezett Magyarországnak az észak-atlanti szövetségi rendszerhez való tartozása mellett, és nyitott a nemzetközi szerepvállalással kapcsolatban. Hozzáteszik, hogy pártjuk álláspontját Rogán Antal ebben a kérdésben nem kérte ki, mert "szégyenszemre" csak a frakcióval rendelkező pártokkal egyeztetett, miközben két, az Együtthöz tartozó képviselő is van az Országgyűlésben. Az Együtt célszerűnek tartja a NATO kurdisztáni kontingenséhez való csatlakozást, mert az a globális terrorellenes küzdelmet segítené, és javíthatná a megtépázott magyar-amerikai kapcsolatokat is - közölte. (MTI nyomán)
  • Frissítés: a Jobbik saját sikereként értékeli a kormány visszatáncolását
  • A Jobbik a hétfői ötpárti egyeztetésen nem támogatta a kormány arra irányuló terveit, hogy Magyarország az Iszlám Állam által fenyegetett iraki Kurdisztán régióba katonákat küldjön. Véleményünket, mely szerint Magyarország biztonsága és a terrorizmus távoltartása mindennél fontosabb, sikerrel képviseltük az euroatlanti érdekek hazai támogatóival szemben, hiszen a Fidesz-kormány visszalépett korábbi álláspontjától. A Jobbik reméli, hogy a külföldi missziókról szóló mai parlamenti vitában hasonló eredménnyel járunk azon a téren, hogy Magyarország ne csak az Iszlám Állam ellen, de más válsággócokba se küldjön olyan fegyveres erőket, melyek jelenléte hazánkat a terrorizmus veszélyének teszi ki - írja közleményében Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes.
  • Kapcsolódó:
  • Orbán saját ötlete volt az Iszlám Állam elleni háborús részvétel, de még a saját frakciója sem támogatta 
    Forrás: https://kuruc.info/r/2/140216/?honnan=Nemzeti_Hirhalo



Orbán saját ötlete volt az Iszlám Állam elleni háborús részvétel, de még a saját frakciója sem támogatta 

Külpolitikai újságíróknak tartott háttérbeszélgetést a Putyin-látogatás másnapján Orbán Viktor miniszterelnök. Elmondta: az orosz elnök a Malév-tartozást kérte tőle, viszont megígérte, hogy Magyarország stadiont építhet a 2018-as oroszországi foci-vb-re. Beszélt arról is, hogy tegnap Putyinnak mint "törzsfőnöknek" kellett rábólintania a gázmegállapodásra. Orbán szerint az európai vitás kérdéseket sikerült elsimítani, csütörtöki varsói útja viszont nehéznek ígérkezik. Arról is beszélt, hogy áprilisban várható döntés egy nagy autóipari beruházásról, ahol Magyarország az esélyes célpontok között van - de nem a BMW-ről van szó. Orbán saját bevallása szerint maga vetette fel a Fidesznek, hogy katonákat küldhetnénk Kurdisztánba az Iszlám Állam ellen, de a frakcióban nem talált támogatásra a javaslat. Orbán azt mondta, 2014 után sikerült pozicionálni a magyar külpolitikát: csak az elmúlt időszakban egyfelől az EU összes vezetőjével tisztázta, hogy mit akar Magyarország, és meghallgatta az ő javaslataikat is. Az elmúlt időszakban megvolt a német csúcs, hétfőn Szerbiában tárgyalt, kedden az orosz elnök látogatott Budapestre, csütörtökön Varsóba utazik, hamarosan pedig jön a török miniszterelnök, amit a magyar fél viszonoz - sorolta Orbán. Orbán megítélése szerint Magyarországnak a személyes jellegű kapcsolatokkal kell stabilizálnia külpolitikáját. A személyes viszony azt jelenti, hogy adott esetben fel tud hívni valakit, és kérni tud tőle valamit. Ez nyilván azzal is jár, hogy adott esetben a másik fél is kér valamit - tette hozzá. A találkozón sorra vették a külpolitika aktuális kérdéseit. Ukrajna és Putyin Az ukrán válság Orbán szavai szerint "nagyon nehéz kérdés". Ennek legfőbb oka szerinte, hogy nincsenek fix kapaszkodók, nem lehet tudni pontosan, hogy a donyecki-luhanszki területen milyen az összetétele a lakosságnak, hová akarnak tartozni. Nehéz eldönteni azt is, hogy ki akarja vállalni a felelősséget az ott élőkért. Hiszen az egy tipikus ipari terület, és a munkások bérét állnia kell valaminek. A Minszk 2 megállapodás egyik kiemelten fontos pontja volt Orbán szerint, hogy az ukránok vállalták ezt a felelősséget. Vlagyimir Putyin kedden elárulta Orbánnak, hogy Oroszország nem is akarja ezt a területet. Az orosz elnök azt is hozzátette, hogy számára úgy tűnik, mintha az ukránok nem is akarnának ott harcolni. Orbán az oroszok ukrajnai szempontjáról megengedően azt mondta, hogy világos, és lehet hozzá találni a történelemben amerikai párhuzamokat is. Ha a NATO megközelíti az orosz határokat, akár olyan formákban, hogy beveszi tagjai közé Ukrajnát, úgy Moszkva rögtön gyűrűt épít maga köré - figyelmeztetett a magyar miniszterelnök. Tegnap a "törzsfőnöknek" kellett rábólintania a gázmegállapodásra Az orosz-magyar kapcsolatokról azt mondta, egyik területen sincs konfliktus, sehol nem ütköznek az érdekeink, gazdasági értelemben pedig kifejezetten egymásra vagyunk utalva. Putyinnal megegyeztek abban, hogy a 2018-as orosz futball-vb egyik stadionjának kivitelezését Magyarország kapja. Vitás kérdés a Malév-ügy, amelyre megoldást kell keresni, és Putyinnal kedden ez is szóba került - mondta Orbán, majd később a HVG kérdésére hozzátette, az orosz elnök kifejezetten kérte: Magyarország fizesse ki még fennálló adósságát. Korábban is ismert volt az oroszokkal kötendő gázmegállapodás tartalma, akkor mi az újdonság? - kérdezte egy újságíró. Orbán válaszul a következő hasonlattal élt: "amikor elkezdtünk tárgyalni az oroszokkkal szakértői szinten, egyszer csak elértünk egy pontra, amikor az oroszok azt mondták, hogy most kérdezzük meg 'a törzsfőnököt'". Kedden tulajdonképpen a törzsfőnöknek kellett rábólintania a megállapodásra - mondta. Magyarország arra számított, hogy Putyin kedden tuladonrészt kér a magyarországi gáztározókban, de nem így történt, csak a tárolt gáz mennyiségét növelnék meg az oroszok. De nem is adtunk volna tulajdonrészt - tette hozzá Orbán. Orbán kilátásba helyezte, hogy 2018-2019-ben, amikor ismét aktuális lesz, ő mindenképpen azt szeretné, hogy Magyarországon épüljön még egy gázvezeték, készüljön el a Déli Áramlat magyarországi része, ami egy 100 milliárdos befektetés. Magyar harc az Iszlám Állam ellen? Rákérdeztek Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök nyilatkozatára is, amely arról szólt, hogy Magyarország esetleg katonailag is beszállna az Iszlám Állam elleni harcba. Erről Orbán elmondta: ő maga javasolta a parlamenti pártoknak és a Fidesz-frakciónak, hogy az olaszokkal és németekkel közösen küldjünk Kurdisztánba katonai egységeket. A döntéshez kétharmad kellene, és ő úgy gondolja, nagyon kevés az esélye, hogy keresztülvigyék. Egyébként a Fidesz-frakció többsége sem támogatta az ötletet. Nem jött be az amerikai "yes sir üzemmód" Az amerikai-magyar viszony az utóbbi időben mintha javult volna, még akkor is - folytatta Orbán Viktor - ha a washingtoni külpolitika 1990 után gyakorlatilag átállt egy úgynevezett "yes sir!", azaz "igenis, uram!" üzemmódra, vagyis mindenhonnan csak beleegyezést és elfogadást várnak, amit Magyarországtól nem mindig kapnak meg. Ez szerinte az egyik oka a konfliktusnak. Orbán szerint a Fidesszel nem szimpatizáló személyek erősen beépültek az amerikai külügybe, de most kikerültek onnan. Ellentétben az előzetes bírálatokkal, el kell ismerni, hogy Colleen Bell amerikai nagykövet nagyon tehetséges, elég abba belegondolni, hogy ha Amerikában valaki sikert ér el, ahhoz mindenképpen kell rátermettség és tudás. Budapesten azt látni, hogy sokkal kevésbé ideológiailag orientált, mint André Goodfriend ideiglenes ügyvivő volt - mondta. Elültek az európai viták Orbán úgy értékeli, hogy Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tisztáztak minden felvetődött kérdést. Kiderült, hogy a vitás ügyek számát tekintve nagyrészt ott tartunk, mint az európai átlag. Konkrét magyar probléma nincs, nincsenek olyan vitáink, amelyek máshol ne fordulnának elő - mondta a kormányfő. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke esetében viszont nem ennyire sima a helyzet Orbán értékelése szerint. Európában ugyanis kétféle külpolitikai megközelítés van: a lengyelek-balti államok az úgynevezett értékalpú külpolitikát képviselik, amelynek része, hogy Oroszországot kifelé kell szorítani Európából. Az európai baloldal ugyanakkor jóval megengedőbb Oroszországgal szemben. "És vagyunk mi, csehek, szlovákok, osztrákok, magyarok, és sajátosan kapcsolódva a németek, akik nem mondjuk azt, hogy Oroszország teljesen megváltozott volna és ne jelenthetne potenciális veszélyt, de tudjuk, hogy együtt kell velük dolgozni" - fogalmazott Orbán Viktor. Tuskkal emiatt jóval több vita van, mint Junckerrel, de hogy mennyire vannak igazából lengyel-magyar nézetkülönbségek, majd csütörtökön - Orbán varsói útján - kiderül. Jön Merkel gazdasági csomagja, de nem a BMW Németországgal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy a politikai maggal nagyon jók a kétoldalú kapcsolatok, "a politikát közvetítő rendszerekkel" - így például a médiával - viszont nem. Magyarázatképpen Orbán hozzáfűzte, hogy Németországban fel sem merül, hogy ha valamit leír az újság, az nem úgy van. És Magyarország rossz sajtóját rajta is számon kérik a német politikusok. Mindazonáltal úgy látja, hogy amíg a CDU van a rendszer középpontjában, addig nincs semmiféle gondunk Németországgal. Amikor Angela Merkel kancellár itt járt, megállapodtak egy gazdasági csomagban is, amelyet hamarosan bejelentenek. Részleteket erről nem árult el, viszont több ezer munkahely teremtését ígérte. Megerősítette, hogy nem a BMW tervez beruházást Magyarországon. Amikor később újra szóba került a kérdés, Orbán azt mondta, áprilisra várható, hogy egy nagy - nem német - autógyár dönt egy nagy befektetésről, és Magyarország ott van a legszűkebb listán. Nincs esélyünk, hogy keresztülvigyük a nonprofit energiaszolgáltatást Orbán fontos eredménynek nevezte, hogy az orosz gázszerződés ügyében nem kellett hosszú távú megállapodást kötni, illetve év végén nem kell mintegy 3 milliárd eurónyi pénzt kifizetni a le nem hívott gáz után. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg 260 dollárt fizetünk a gáz ezer köbméteréért, ami Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint lényegesen alacsonyabb, mint korábban. Arra a felvetésre, hogy az EU azt szeretné, hogy minden energiaügyi szerződésnél vonják be a kétoldalú viszonyba az uniót is, Orbán azt mondta, ezt a szuverenitásról való lemondásnak tekintik. Ehhez Magyarországon módosítani kell az uniós szerződést, amit ők nem támogatnak. Ugyancsak nagy vitája Magyarországnak az Unióval, hogy mi nonprofittá akarjuk tenni az energiaszolgáltatást, amiről viszont az unióban hallani sem akarnak. Orbán azt mondta, hogy erről a témáról még igen komoly vita várható, és gyakorlatilag nincs esélyünk, hogy ezt keresztülvigyük. A MET svájci székhelyű gáznagykereskedővel kapcsolatos kérdést a miniszterelnök elhárította, mondván: annyit tudnak, hogy a MET 40 százaléka a Molé, az államnak pedig 25 százaléka van a Molban. (HVG nyomán) Korábban írtuk: A kormány az Iszlám Állam elleni háborúba is bele akarja keverni hazánkat 
Forrás: https://kuruc.info/r/6/139658/








Hátszéllel a szakadékba... 



Tulok 2015.01.03. 22:30:29 hungarianrealnews.com 
Ami nem megy, ne erőltessük... Tüntetgetnénk az Orbán-rezsim ellen, de még a legtudatlanabb, legmaradibb ember is köp egyet, ha Gyurcsány neve kerül szóba, és végül is ez a cél. Sikertelen megmozdulásokat erőltető magatartásuk céltalan, mert bár az emberek Orbánt is utálják, Gyurcsányt, Bajnait még jobban. Ebből nem lesz szimpátia. Sikeresen leamortizálták a szocializmus eszméjét, és a bálványozott "jóléti kapitalizmusról" kiderült, hogy ugyan volt ilyen nyugaton, de nekünk már nem maradt belőle, ahogy a harmadik gyereknek is már csak az apja... jutott. De közröhej tárgyát képezik a médiában nyilatkozó, önjelölt és "hivatásos" politológusok agymenései is, ahogy az évértékelő "politikusok" pofátlan állításai. Az ország két részre szakadt. Egyik felén a helyzetről tudomást sem venni akarók, hátuk mögött a média, az illegitim "kormány", az "ellenzék", és nyugati megtévesztés a hazugságaival, a másikon a színfalak mögött keresgélők, akiket még a keleti média köntörfalazása is próbál a szakadék felé taszítani. 
Bizonyos emberek naivitása határtalan, akik még hisznek az "ugyanazon az oldalon egymás ellen harcoló" feleknek, az USA és csatlósai és a kelet bábjainak "őszinte" egymás elleni harcában. "Győztes" csak egy lehet és vesztes mindig a megvezetett és felhasznált kisember, akitől elveszik örökségét, jövőjét, hitét, életét és életterét. Ez utóbbiak legtöbbjének meg sem fordul a fejében, hogy a "kommunista Kína" hogyan lehet egyszerre kommunista és tőkés milliárdosok gyülekezete, vagy mi a különbség Oroszország nagy hatalmú és vezető oligarchája Putyin és a nyugati bankárkaszt háttérhatalmi erői között. A választ ilyen megvilágításban már mindenki azonnal tudná: SEMMI. 
A "ki ígér többet az emberiségnek" licitálásban legtöbbeknek elég, hogy Oroszország támogatja Luhanszk és Donyeck honvédő háborúját, mintegy mézesmadzagot benyelve, csalétekként (lásd Izlandot is), amit Hruscsov és főnökei már 1954. előtt megterveztek. 2015. január 1. nagy nap egyesek szemében, mert a dollár (vele együtt az euró és forint) halálát jelentő Eurázsiai Gazdasági Unió megkezdte hivatalos és a tagországai számára kötelező érvényű működését. Az eredményeként gyorsan megjelenő nyugati szuper majd hiperinfláción ugyanazok fognak nyerni, akik gondosan megtervezték és közösen kivitelezték a dollár halálát, mert a pénz csak egy relatív értékkel bíró mérő -és csereeszköz, de a vagyon birtoklása biztosítja a hatalmat, ami nem mérhető pénzben. A "hitelesség látszatának" fenntartása érdekében semmi sem drága. Az Amerika által kierőszakolt olajárcsökkentés nagyjából hasonló egyenértékkel rendelkezik a 9/11-es események utáni "terrorizmus elleni harcra" való hivatkozással. Pedig az emberek jól tudják, hogy a terrorista tömeggyilkosok a parlamentekben, szenátusokban, kormányokban ülnek végrehajtókként, és mögöttük ott sorjáznak a háttérhatalom bábmesterei. 
Az olajárcsökkenés jó lehetőség a "nagyhalaknak", hogy felzabálják a "kishalakat", vagyis a kisebb olajtársaságokat, miközben ezen "kárvallottak" dolgozói mellett a járulékos iparból élők is utcára kerülnek. Sohasem fognak megtelni a FEMA táborok, ha nem növekszik a munkanélküliség és a nyomor. Az Eurázsiai Gazdasági Unió is a szabad munkaerő áramlást támogatja, ezzel biztosítva, hogy kialakuljanak az EU-ban és az USA-ban már "megszokott" faji egyenlőtlenségek, melyek vége mindig az, hogy a beáramló olcsóbb munkaerő devalválja a helyi munkaerőt. A folyamat végére Afrikában fogják betanítani a kitelepített gyárakban banánért dolgozó majmokat, miközben a "munka nélkül szerzett alapjövedelem" helyett "véletlenül" génspecifikus járványok és katonai diktattúrák felezik majd negyedelik a tagság népességét, "időlegesen megoldva az elosztási kérdéseket". 
Ilyenkor év elején, szokás mérleget vonni az elmúlt év történései felett. Illik szidni az illegitim helytartó kormányt, amely törvényeivel, újabb és újabb sarcaival segít be a vele egy követ fújó "ellenzéknek" és nyugati országellenes érdekköröknek, indokot teremteni a "lázadáshoz", amit vérbe fojthat az idecsődített idegen haderő, mert a forgatókönyv szerint fel kell lázítani a népet, hogy polgárháborúkat lehessen kirobbantani Európában. Magyarország esetében ez különösen visszás, mivel ahogy a kelet, úgy a nyugat is jól tudja, hogy Magyarországon 70 éve hatalombitorló "kormányok" kötnek nemzetközi egyezményeket, hoznak törvényeket, keleti -és nyugati szokásgyakorlata szerint, és csalják el a választásokat. Az alig 15%-os támogatottságú FIDESZ-KDNP mesében sem létező kétharmadával szolgálja ki kelet, nyugat és "dél" érdekeit. A Jobbik még kisebb támogatással készülne fel a "kormányzásra", bár senki sem említette, hogy a FIDESZ-KDNP-rezsim bukása esetén is egy csaláson al apuló választási rendszer szerint osztanák szét újabb éhes farkasoknak a közvagyont és adóbevételeket "pártalapon". És miben reménykedik a liberális tolvajok gyülekezete? Abban, hogy 1956-hoz hasonlóan, kádári mintára Gyurcsány majd néhányadmagával és 2%-nyi fizetett szimpatizánssal behívja a teljes NATO-t, az EU csendőrséget és az amerikai haderőt. 
De mi lesz, ha az Eurázsiai Gazdasági Unió az elkövetkezendő hónapokban maga alá gyűri Európát és az USA-t, vezető szerepet elfoglalva a nemzetközi elszámolóvalutában, az SDR-ben? Kazahsztánban a "Mindent látó Szem", az NWO nyomorék címerállata már lepetézett (Link). Kelet -és Közép Európa véres harcok során ismételten oroszországi és izraeli zsidó oligarchák martalékává válik (ahogy eddig is) és a szétszakadt Európa Lisszaboni EU-ja átadja a helyét hadszíntérként, mert az ENSZ 2010. szeptemberi jelentése 50-50-50" célkitűzései szerint 50%-os létszámcsökkentésnek kell 2050-ig megvalósulnia. Az USA is teljesíti a "kvótát", az infláció jó alkalom lesz a lakosság GMO-s élelmiszerekkel történő megmérgezésére, tömegpusztító kényszeroltások általános bevezetésére, mesterségesen létrehozott járványokra hivatkozva. A "hadiköltségvetés" mindent elbír. A maradék lakosság, ha élni akar, két dolgot tehet. Vagy katonának, bérgyilkosnak áll, vagy lemészárolja elnyomóit. Ez utóbbi eseté ben az amerikai területen begyakorolt orosz-kínai "katasztrófaelhárítási gyakorlat" leple alatt a "kormányzat" segítséget kap a "lázadás" leveréséhez, mert a "Népi Kína" valójában az egyik legrohadtabb kapitalista terrorrendszer, és a "jóságos és emberséges" Oroszországot is oligarchák uralják, élükön Putyinnal, mint leggazdagabb oligarchával. 
Orbán, de mostanában egyre gyakrabban Putyin is "új világrendről" beszél, bár Putyin már "Szovjetunióról" is álmodik. A kettő végeredményben ugyanaz. Egy olyan terrorrendszer, amelyben a korlátlan hatalom rémuralma kénye-kedve szerint csökkenthet vagy növelhet létszámot, kordában tartatva a nemzetekkel egymást, mint Sztálin idejében, de ez a "cél" még messze van, viszont helyesen ismerték fel, hogy csak heterogén összetételű népessécsoportokat lehet egymásra uszítani. Ezért fontosak a nemzetek, nemzetállamok, etnikai különbözőségek, mert a homogén összetétel hamarább lehetővé teszi az összefogást. Jelenleg folyamatosan szűkíteni kell a potenciális veszélyt jelentő gazdasági szereplők létszámát is. Putyin a ciprusi bankcsőd-csalással több, mint 180 oligarchájától szabadult meg a Bilderberg segítséggel. Ukrajnában eltűnt a teljes Janukovics-féle "oligarcha csapat". Az USA-ban egyre nagyobb cégek fuzionálnak, vagy mennek csődbe, vásárolják fel őket még nagyobb cégek, és felv ásárlók között mindig szerepelnek a Bilderberg Group legfelső irányításába tartozó klánok. 
A világ legkorruptabb, legaljasabb vezetésével rendelkező országai között szerepel az az USA is, amelyik korrupciós vádakat fogalmaz meg a hasonszőrű Orbán-rezsimmel szemben. Akárhogy is nézzük, Orbán zsinórjait a korrupció ősi fészkéből, Nagy Britanniából és Izraelből, a legkorruptabb ország címet büszkén viselhető Oroszországból, a "nagyüzemi" és csúcstechnika alkalmazásával tökélyre fejlesztett csalás és korrupció hazájából, az USA-ból rángatják a legintenzívebben, bár Orbán (Antall, Boross, Horn, Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai) egyikkel sem volt "szűkmarkú". A Rothschildok nyelték be a közelmúltban az IMF-en és a Világbankon keresztül a magyar nyugdíjkassza 2130 milliárdját, de 1989-óta a sok tízezer milliárd ellopott közvagyon jelentős részét, 4-5 millió koldus országává téve hazánkat, és a nyilvánosságra hozott terveik szerint ez még messze nem elég számukra. 
A "demokráciához" mindössze az kellene, hogy a világ összes országában visszahívható és számon kérhető képviselők képviseljék választóik akaratát, amit belső összefonódások esetén külföldi segítség igénybevételével is fel lehetne számolni. Ha nincs külföldi befektetés, külföldi érdekek miatt korrumpálható politikusok, közszolgák sem lennének. Ha nincsenek "külföldi bankok", idegen érdekeltségek sem szólhatnának bele a kormányzásba, egyes országok befektetéseibe, különben sincs szükség bankokra, csak egy nemzeti fejlesztési alapra A "békétlenkedő népekkel"(?), legyen az három fejű, szemtengelyferdülése, glukóz-érzékeny, empátiahiányos, pedig úgy kell bánni, ahogy megérdemlik. Emberség csak embereknek jár... Boldog Újévet az EMBEREKNEK! Nem lennék konzekvens, ha elfelejteném megemlíteni, hogy az emberek túlnyomó többsége nem akar harcolni eddigi kifosztói érdekeiért. Az egész patkányhorda vékony jégen táncol és alattuk a borotva éle. Ha elcsúsznak, lila szájú felpuffadt víz ihullaként vágják darabokra a "bűneik melléktermékei". Ha tőlük, és kiszolgálóiktól független energiánk lesz, végük, ha az "emberek" végre képesek lesznek használni velük született tudatelérésüket, végük. Ha csak egy ember jön, aki az "emberek" közötti kapcsolat létrehozására képes, végük... És végül, beavatkozás nélkül is végük, mert nem képezik az emberiség részét. Egy élő szervezet vagy elpusztul, vagy elpusztítja fertőzését... 
/Tulok/ 
Kapcsolódó: 
   Orbán Viktor: Nem elégedettek velünk az emberek 
   Orbán még nem érti, miért kaptak ki Veszprémben 
   "A meccsenkénti 170 néző miatt kell a kisvasút Felcsútra" 
   Újabb focipályák épülnek Felcsúton 
   Viktor tudta: Izraeli katonák jöttek 2006 őszén Budapestre 
   Lázár tanácsadója: rossz emlékeket ébreszt a turulmadár 








Orbán Viktor: Nem elégedettek velünk az emberek



2015. március 06., péntek, 07:59 Utolsó frissítés: tegnap
Szerző: hvg.hu

Ha valamihez kétharmad kell, akkor egyeztetünk az ellenzékkel, ha van támogatás, meglesz, ha nincs, akkor "mindig más megoldást kell találni" – fogalmazott Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő azt mondta, reklámadó lesz, az útdíjjal kapcsolatos kompenzáción pedig dolgoznak. A Buda-Cash-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, neki is hiányzik, hogy még senki kezén nem kattant a bilincs.
A Fidesz népszerűség-csökkenésének a Kossuth Rádiónak interjút adó Orbán Viktor szerint egyetlen oka lehet: "nem elégedettek velünk". Azt mondta, két dologra gyanakszanak: valószínűleg több egyeztetést, több konzultációt, több megegyezést várnak tőlük a szavazók. "Nem harcoltunk jól, nem vettük tudomásul, hogy ez a négy év másmilyen volt, mint az azelőtti" – fogalmazott a kormányfő.
Ha nincs kétharmad, egyeztetni kell az ellenzékkel
Ha valamihez kétharmad kell, akkor egyeztetünk az ellenzékkel, ha van támogatás, meglesz, ha nincs, akkor "mindig más megoldást kell találni". Most az a kérdés, hogy küldjünk-e katonákat Kurdisztánba. Ő maga amellett áll, hogy Magyarország ebben vegyen részt, de ehhez nem biztos, hogy meglesz a kétharmados támogatás a parlamentben.
"Magyarország nem lehet egy olyan épület, ahol az emeletek között nem lehet közlekedni, mert a lift elromlott és beomlott a lépcsőház" – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, de az emberek helyett nem fognak tudni munkát keresni.



Fotó: MTI / Máthé Zoltán


A szociális segélyezés rendszerének megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta: egyértelmű helyzet jön létre, a segélyt azoknak kell adni, akik valóban rászorulnak. "Vannak olyan segélyek, amiket az állam garantál, de vannak emberek, akik ezen felül is szeretnének segélyt, erről viszont már az önkormányzatoknak kell dönteni, nem a kormánynak" – mondta. Szerinte többen vannak, akik korábban segélyből, most pedig már munkából élnek, és ez fejlődés a korábbiakhoz képest.
Reklámadó lesz
Az útdíjjal kapcsolatos kompenzációval kapcsolatban azt mondta, dolgoznak rajta, meglesz a döntés nemsokára. Az EKÁER-rel kapcsolatban elmondta: a végleges formáját felvette már a rendszer, a próbaüzem két hónapon keresztül ment, többtucatnyi konzultáció volt, szerinte a rendszer most működőképes, a cél pedig, hogy minél inkább visszaszorítsák az áfacsalásokat. Ennek ez egy radikális módszere.
A reklámadóval kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy senkivel nem állt a kormány háborúban, Brüsszel viszont erőteljes hangon követelt változtatásokat a szabályozással kapcsolatban, most pedig már "a golyó bent van a csőben", reklámadó lesz, de szakmai konzultációk folynak a 0 százalékos kulcsról is, amit "komoly javaslatnak" ítélt.
A kilencosztályos iskoláról azt mondta: a probléma az, hogy az általános iskolából tömegesen kerülnek ki gyerekek, akik nincsenek felkészítve a középiskolákra. Belenőttünk a nyolcosztályos rendszerbe, de szerinte körbe kell nézni más országok gyakorlatai között, és azt lehet látni, hogy sok helyen kibővítik az általános iskolai éveket. Egyes szülők pedig elit intézményekbe viszik az általános iskolákból a gyerekeket, ami pedig egy másik probléma szerinte.
"Ha tudjuk, hogy kik követték el a bűnt, miért sétálhatnak szabadlábon?"
A Buda-Cash-botránnyal kapcsolatban is kérdezték Orbánt, aki a műsorvezető kérdésére azt válaszolta, neki is hiányzik, hogy ebben az ügyben "még nem kattant a bilincs". "Ha tudjuk, hogy kik követték el a bűnt, miért sétálhatnak szabadlábon?" – tette fel a kérdést, hozzátéve: az igazságszolgáltatást a kormány nem irányíthatja.



Fotó: MTI / Máthé Zoltán




Szerinte sürgősen körül kell nézni más brókercégeknél. "Elég kőkorszakinak tűnő, de hatékony módszerekkel dolgoztak" – fogalmazott. Kijelentette: tárgyalnak a Bankszövetséggel, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy ilyenek történjenek. Arra is kell választ találni, hogy "hova tűnt az emberek pénze".
Makói hagyma New Yorkban?
A szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban azt mondta: a miniszterelnöki csúcsokon már vitatkoztak erről a Brüsszelben és jól láthatóak azok a töréspontok, amik gondot okoznak. Szerinte ma nem az a kérdés, hogy New Yorkban lehet-e majd makói hagymát kapni, hanem az, hogy Makón lehet-e makói hagymát kapni. Ez szerinte a szabadkereskedelmi megállapodástól függetlenül is egy komoly kérdés napjainkban.

Orbán még nem érti, miért kaptak ki Veszprémben




Orbán Viktor miniszterelnök szerint a mostani négyéves ciklus az előzőhöz képest "sokkal inkább tele lesz belpolitikai harcokkal", amelyekbe "bele kell állni". A kormányfő ezt pénteken mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, amelyben kitért a Buda-Cash-ügyre is, ellenőrzést sürgetve az összes brókercégnél.
Múlt heti évértékelő beszédének tartalmával és a febári veszprémi választási vereségükkel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: míg az előző négyéves ciklus belpolitikai értelemben aránylag kényelmes volt, addig a mostani négy év "sokkal inkább tele lesz belpolitikai harcokkal", amelyekbe "bele kell állni".
Jobban kell harcolni
A veszprémi időközi választási vereségüket kommentálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: szavazóik egy része nem elégedett velük, de azt most még nem tudják, miért nem. Valószínűleg több egyeztetést, lassabb döntéseket várnak - mondta, megismételve azt is: jobban kell harcolni, mert a választóik vélhetően úgy látják, "nem harcolunk elég jól". Ezért több harcosságot, "minden egyes bennünket ért támadásra egyenes, világos választ várnak tőlünk" - mondta, úgy összegezve: jobban kell harcolni.
A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztésével kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette: e nélkül is menni fog, ahol pedig hiányzik ez a többség, ott egyeztetni fognak az ellenzékkel. Példaként említette erre a kormány által javasolt kurdisztáni magyar katonai szerepvállalás kérdését. "Hogy tudunk-e ehhez kétharmadot csinálni, az a következő napokban el fog dőlni" - tette hozzá.
Az évértékelő beszédében említett keményen dolgozó emberekről szólva a kormányfő hangsúlyozta: arra kell törekedni, hogy azok, akik a saját munkájukkal akarják eltartani magukat és a családjukat, kapjanak minél több lehetőséget. Kiemelte azt is, "munkából jobb élni, mint segélyből, ehhez nem kell tudomány".
Ki kell takarítani ezt az istállót
A Buda-Cash-ügyre rátérve Orbán Viktor szorgalmazta: sürgősen körül kell nézni az összes brókercégnél, mindent ellenőrizni kell, és "ki kell takarítani ezt az istállót".
Orbán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pénteki rendezvényén is beszélt a Buda-Cash-ügyről. Elmondta: nem lehet kizárni, hogy vannak még törvényen kívüli, nehéz helyzetben lévő brókercégek Magyarországon. A kormány mindent megtesz, hogy ha kell, akár törvénymódosítással megerősítse a pénzügyi felügyelet jogosítványait - tette hozzá a kormányfő a gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumon. A bankrendszer után a brókervilágban is igyekszünk olyan helyzetet teremteni, hogy ilyen állapot még egyszer ne álljon elő - mondta Orbán.
Megerősítette, tárgyalnak a bankszövetséggel és a jegybankkal arról, hol kell szigorítani az ellenőrzés rendszerét, és azt is mondta, nem szabad, hogy eltűnjön a napirendről a legfontosabb kérdés: "hol az emberek pénze?"
Ha Orbánon múlna, "már mind börtönben lenne"
"Ha az igazságszolgáltatást irányíthatnám, akkor már mind börtönben lenne" - fogalmazott a miniszterelnök a Buda-Cashnél történt csalássorozat elkövetőiről, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány nem irányíthatja az igazságszolgáltatást.
A Buda-Cash-ügy miatt bajba került önkormányzatokkal összefüggésben azt vetette fel, logikus lenne, ha a helyhatóságok inkább az államkincstárban vezetnék a számláikat, ezért fel kell gyorsítani a kincstár korszerűsítését.

Orbán Viktor a rádióinterjúban elmondta azt is, a kormány döntött az útdíj-kompenzációról, már csak technikai munka folyik. Szólt továbbá az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerről, ez ekáerről, amely - mint mondta - "felvette a végleges formáját". E rendszer szerinte egy radikális lépés az áfacsalások visszaszorítása felé.
"A golyó bent van a csőben"
Reklámadóügyben felidézte, hogy az Európai Unió által javasolt változtatásokról a gazdasági bizottság már tárgyalt, "a golyó bent van a csőben", egyúttal komoly elképzelésnek nevezte a legkisebb cégek mentesítését az adó alól. Kijelentette ugyanakkor: reklámadó lesz, nem szeretné ugyanis, ha az a gyakorlat alakulna ki, hogy túl nagy ellenállás esetén eltörölnek egy ésszerű adónemet, mert "akkor majd a csendesebb magyaroktól kell beszedni az így hiányzó összeget".
A kilencosztályos általános iskolával kapcsolatos felvetésről Orbán Viktor azt mondta, a konzultáció még nem zárult le, a vita zajlik, azt azonban világossá tette: változtatni kell az általános iskolai képzés rendszerén, mert tömegesen kerülnek ki az általános iskolákból olyan gyermekek, akik nincsenek felkészítve a középiskolai tanulmányokra.
Végül szó volt az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról is, amellyel kapcsolatban a kormányfő kinyilvánította: olyan egyezményt nem támogat, amely gazdasági jogviták eldöntését kiemelné a magyar bírósági rendszerből, és valamilyen távoli választott bírósághoz helyezné át.
atv.hu / MTI



"A meccsenkénti 170 néző miatt kell a kisvasút Felcsútra"





A Manchester Unitednél és a Real Madridnál is kiderült, kisvasút nélkül nem lehet sikeres focicsapatot építeni – mondta Lukács Zoltán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Én már azt várom, hogy Orbán Viktor felül erre a kisvasútra, sípol kettőt, aztán elhúz valahová, mert amit ezek csinálnak ebben az országban, az egész egyszerűen őrület- magyarázta az MSZP elnökhelyettese, aki hangsúlyozta, hogy a légimentők könyörögnek a forrásokért, mert elavultak a műszereik, miközben 600 millió forintot költenek a felcsúti kisvasútra.
A politikus szerint ez úgy működik, hogy 600 milliót kapnak, de "400-ba kerül, 200-at meg ellopnak. Ez a történet így folyik ebben az országban". Lukács elmondta: ezekután már csak autópályát kéne Felcsútra építeni, mert a kisvasút miatt annyi látogató lesz, hogy nem bírja majd az infrastruktúra. Hozzátette: azért lett kiemelt projekt a kisvasút, mert így a kormány dönti el, kinek adják a pénzt. Mindenképpen szükség van a kisvasútra, mert egy-egy meccsre nagyjából 170 néző megy ki a több ezres stadionba – magyarázta.
A Buda-Cash-üggyel kapcsolatban azt mondta: ez egy fideszes bankbotrány. Lukács Zoltán kijelentette: hozzájuk kötődik ez az egész ügy, az ő segítségükkel hozták létre ezt a bankcsoportot alig egy éve, és most 100 milliárd eltűnt. A szocialista országgyűlési képviselő elmondta: a Fidesz hozott olyan törvényt, amely államosította a takarékszövetkezeteket, hacsak nem tudtak azok bankká alakulni. A politikus szerint Áder János is szerepet játszott az ügyben, hiszen ő küldte vissza a takarékszövetkezeti törvényt az Országgyűlésnek, és ez alatt az egy hét alatt alakultak meg ezek a bankok. Matolcsy György kiadta nekik az engedélyt, majd egy év múlva be is dőltek – fogalmazott. Lukács Zoltán hangsúlyozta: Rogán Antal összevissza beszél, amikor szocialista brókerbotránynak titulálja az ügyet. Hozzátette: ennek biztos az az oka, hogy már azt sem tudja, mekkora a nappalija.
atv.hu



Izraeli katonák jöttek 2006 őszén Budapestre


Százhúsz izraeli katona érkezett Magyarországra nem sokkal a 2006. október 23-i összecsapások előtt, hogy "rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzen" – derül ki a Stratfor amerikai hírszerzési cég elemzőinek összeesküvéselmélet-szerű elemekben gazdag levelezéséből, amelyet a WikiLeaks ma közölt. A WikiLeaks 2012-ben kezdte meg a birtokába jutott mintegy ötmillió straforos e-mail publikálását.
"2006 őszén, Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök idején egy izraeli gép szállt le a budapesti reptéren, 120 izraeli katonával a fedélzetén. A katonák azért érkeztek az országba, hogy rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzenek. A magyar média nem adott hírt a gép távozásáról. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy éppen ebben az időben az 1956-os forradalom 50. évfordulóján tartott békés megemlékezést azonosító szám nélküli, fekete maszkos rendőrök brutálisan szétverték" – írta 2010 márciusában a Stratfor egyik munkatársa, Klara E. Kiss-Kingston a szintén stratforos Sean Noonan-nek. Kiss-Kingston a 2010-es izraeli kémgépek magyarországi berepülése kapcsán elevenítette fel a magyar-izraeli titkosszolgálati kapcsolatokat.



DBELO20061023057

Lovasrendőrök az Erzsébet körúton 2006 október 23-án
Fotó: Beliczay László / MTI


Az amerikai titkosszolgálatok legfontosabb alvállalkozójának számító Stratfor munkatársai a kiszivárogtatott levelezésben arról értekeznek, hogy mi lehetett az izraeli kémrepülők feltűnésének az oka, illetve, hogy mit csináltak a magyar légtérben.

Mi a Stratfor?

A hírszerzésre szakosodott austini vállalatot 1996-ban alapították. Wikipédia-oldalaszerint stratégiai, taktikai és a megrendelő igényeire szabott hírszerzéssel foglalkozik, továbbá az írott és az elektronikus sajtóról szóló elemzéseket, céges biztonsági valamit geopolitikai elemzéseket készít.
A berepülést annak a szíriai-magyar férfinak a meggyilkolásával hozták összefüggésbe, aki a 2010-es e-mailezésben az  "évszázad pénzügyi csalásaként" emelgetett Kulcsár-ügyben segítette a rendőrséget (lásd keretes írásunkat alul). A pénzmosásos-sikkasztásos ügyben Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc neve is felmerült.
A stratforosok szerint Gyurcsány segített eltussolni "az országból óriási pénzösszegeket eltüntető" brókerbotrányt, amihez bankárként szerintük Medgyessynek is köze volt. Ennek a műveletnek a része lehetett a befolyásos pénzváltóként ismert szíriai-magyar férfi meggyilkolása is.

Csak egy feltételezés volt

Az origónak sikerült elérnie az e-mailt küldő Kiss Klárát, aki azt mondta: „a magyar sajtóban olvasta, hogy megérkeztek az izraeliek 2006 tavaszán, hogy biztonsági kísérleteket végezzenek [...] csak egy feltételezés volt olyan szempontból, hogy talán valami közük volt a magyar rendőrök kiképzéséhez”.
Mióta bizonyossá vált, hogy a Fidesz megnyeri a (2010) április 11-i választásokat, és a párt világossá tette, hogy az elmúlt időszak  összes korrupciós ügyét ki fogja vizsgálni, bárkit, aki a szíriai-magyar férfihoz hasonlóan információt szolgáltathat a rendőrségnek az izraeli kapcsolatokkal terhelt nagy volumenű korrupciós ügyekről, likvidálni fognak” – áll a Stratfor-szakértők e-mailjeiben.
A levélből az is kiderül, hogy a kémgépek azon a napon jártak a magyar légtérben, amikor a szíriai férfit megölték. Az eset előtt két hónappal Gyurcsány Izraelben járt, ahol nem tudni miről tárgyalt. "Mivel a pártja nagy bajban van, engem egyáltalán nem lepett meg a kémrepülők feltűnése" – írta az elemző.



DVETT20100317007
A szíriai pénzváltót autójában lőtték le
Fotó: Lakatos Peter / MTI






A Magyaroszágra érkező, Gulfstream V-ös típusú izraeli gépek a legmodernebb hírszerzési eszközökkel voltak felszerelve. A zsidó állam direkt titkosszolgálati akciók végrehajtására vásárolt ilyen gyártmányű gépeket. A Honvédelmi Minisztérium álláspontja szerint a gépek diplomáciai szolgálatot teljesítettek.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Gyurcsány Ferencet is. A volt miniszterelnök reakcióját itt olvashatja.

Egy rendőr alezredes is véginézte Bassam meggyilkolását

Az 52 éves Trache Bassamot 2010. március 17-én reggel lőtték le Rákosszentmihályon, amikor autójával egy piros lámpánál várakozott. A támadó a lövések leadása után egy táskát vett ki az autóból, majd gyalog menekült el. Az eset érdekessége, hogy a gyilkosságot egy rendőr alezredes is végignézte, aki semmit sem tett a gyilkosság megakadályozásáért. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) később megerősítette, hogy egy rendőrtisztet tanúként hallgattak ki az ügyben.

A kettős állampolgárságú szír férfi húsz éve élt Magyarországon, állatorvosi diplomát szerzett, de egyéb vállalkozásokból, feltehetően pénzváltásból tartotta fenn magát. Akkori sajtóhírek szerint a Doki becenévre hallgató férfi a brókerbotrány egyik szír szereplőjének megtalálásában segített a rendőröknek. A férfi ellen 1997-ben a X. kerületi Gyakorló utcában követtek el hasonló támadást, de akkor nem sérült meg. Ezen kívül egy 2006-ban történt önbíráskodási ügyben is érintett volt.





Gigantikus ingatlanmutyi az orrunk előtt 

2015. 03. 5. 15:45 Alfahír 
A Déli pályaudvar értékes telkéért megindult a harc, megkezdődött a politikai "elit" és a közvélemény meggyőzése: miért is jó nekünk, ha szétverik a közösségi közlekedést. 
Fejlesztés címén "költöztetnék" újra a Déli pályaudvart. A háttérben - ahogyan szinte az elmúlt évtizedekben mindig - most is az értékes terület átjátszásának szándéka húzódik, magyarul: újabb ingatlanmutyit készítenek elő, az orrunk előtt. A cél: egy létfontosságú köztulajdonból magántulajdont csinálni. Ehhez azonban alaposan meg kell dolgoztatni a közvéleményt, elvégre valahogyan csak meg kell magyarázni, hogy miért is jó nekünk, ha egyik pillanatról a másikra tönkreverik Buda, az agglomeráció és a Dunántúl (köztük a Balaton) közösségi közlekedését. 
Mert ez fog történni, hacsak az állam nem nyúl mélyen a zsebébe (nem fog). A Déli kiköltöztetése ugyanis pénzkérdés: kell hozzá néhány százmilliárd, de inkább ezermilliárd forint. 
A szanáláshoz három dolog kell: 
1. Meg kell hosszabbítani a kettes metrót Őrmezőig, ahogyan az eredeti tervek szerint szó volt róla. 
2. Tehermentesíteni kell Kelenföldet a teherforgalomtól, lévén a hazai tranzitforgalom túlnyomó része az állomáson halad keresztül. Ehhez csupán a V0 körgyűrűt kell megépíteni több száz milliárd forintból (lásd V0 körgyűrű körüli szintén hatalmasra duzzadó vitát) 
3. Ha ez meg van, akkor már csak a kelenföldi pályaudvart kell szétbombázni, felújítani és átépíteni úgy, hogy az a minimális XX. századi (nem a XXI.-ről beszélünk!) elvárásokat is teljesítse, példának okáért: ne egy húgyszagú, omladozó állomás fogadja a vonattal érkező nyugati turistát, vagy az agglomerációból érkező ingázó tízezreket (ide kívánkozik: Kelenföld sem ússza meg, az értékes vasúti területek itt is az ingatlanfejlesztők célpontjai közé tartoznak). 

Mihelyt ezzel a pár aprósággal végeztek, akár át is lehet telepíteni a Délit Kelenföldre, hogy végre megszerezhesse pár befektető - természetesen a piaci ár alatt - az értékes területet. 
Úgy tudni, a MÁV kitart, néhányan ugyanis tisztában vannak vele, hogy Kelenföld nem bírja el a napi 20-25 ezer ingázót, a balatoni idényforgalomról már nem is beszélve. 
Ettől függetlenül a kormányzathoz már bekopoghatott pár lobbicsoport, ha komolyan felvetődött ez a hagymázas tervezet, a sajtóban pedig újra a környékbeli ingatlanárak felértékelődéséről, és a számos "előnyről" cikkeznek, a közlekedés szétbarmolása valamiért mindig kimarad (sőt, az Index már azt a bődületes nagy ostobaságot is képes volt leírni, hogy "Kelenföld minden probléma nélkül el tudja látni a Déli feladatát") 
Eláruljuk mi fog történni, ha valóban komoly a terv: 
Marad minden a régiben Kelenföldön, esetleg kifestik az épületet, vagy szereznek rá évek múlva egy kis uniós pénzt, amiből - természetesen túlárazva - lassan megkezdődhet a felújítás. Eközben már be is zárták a Délit, a teljes forgalmat ráterelve Kelenföldre, a négyes metróra, hogy Demszky Gábor 500 milliárdos ostobaságát kénytelenségből, akaratuk ellenére is elkezdjék használni az emberek (sokak szerint az egész áttelepítés mögött ez a szándék húzódhat meg leginkább). 
Végül Kelenföld nem bírja majd a terhelést (ahogyan a mostani helyzetben is törölték a vonatok egy jelentős részét): végső soron pedig akadozó, zavarérzékeny közlekedést, tumultuózus jeleneteket hozhat a legújabb mutyi. 
A közösségi közlekedést használók érdekére pedig megint magasról tesz a magyar politika, elvégre a szolgálati Audi nyugtató csendjébe már nem hallatszik be a többség hangja. 
Ne legyen igazunk. 
Kapcsolódó: 
   Szuperkórház épülhet a Déli pu. helyén 
   Szuperpályaudvarra cserélhetik a Délit 
   Eltűnő cigánypénzek: már kétmilliárdot keresnek 



Szuperkórház épülhet a Déli pu. helyén



Rogán Antal egy hónapja jelentette be, hogy szükség van Budapesten egy új kórházra, ezért a Fidesz felkérte a kormányt, hogy teremtsen rá forrást, és jelölje ki a helyét. Információink szerint kormányzati körökben felvetődött, hogy ha a Déli pályaudvart bezárnák, akkor a helyére épülhetne a fővárosi szuperkórház.
Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy kormányzati körökben felvetődött: egy új szuperkórház épüljön a bezárni tervezett Déli pályaudvar helyén. Ezt két fontos intézkedés is alátámasztja. Az egyik az, hogy a napokban a kormány arra kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne véglegesen Kelenföldre költöztetni a Déli pályaudvar utas- és vonatforgalmát.
A másik pedig az, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy hónapja azt jelentette be, hogy budapesti képviselőik javaslatára döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház szükségességéről, ezért javasolják a felépítését. A frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az ehhez szükséges anyagi forrásokat európai uniós pénzek felhasználásával is teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Az új, egyfajta egészségügyi központként működő kórház felépítése akár több tízmilliárd forintos beruházás is lehet.



Az új kórház felépítése mellett szól, hogy Budapesten teljes káosz uralkodik a sürgősségi ellátásban, összevissza szállítják a betegeket a kórházak között. A Déli pályaudvar viszonylag jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: könnyen elérhető Buda nagy részéről, ráadásul a közeli BAH-csomópontnál van az egyik fontos mentőállomás is. A 2x2, illetve 2x3 sávosra bővülő Alkotás úton hamar odaérne a kórházba a mentő az M1-M7-es autópályán vagy Budaörs környékén történt balesetektől. A Déli könnyen megközelíthető az Erzsébet híd felől a Hegyalja úton is. 
Csakhogy a pályaudvar bezárását nagyon nem szeretné a MÁV, szakemberek szerint pedig rövid távon egyenesen öngyilkosság lenne. 
Mint megtudtuk, középtávon akár be is lehetne zárni a Délit, de ahhoz az kellene, hogy a körvasútsoron legyenek megállók, és a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá tegyék a Déli forgalmának átvételére. Az alagútomlás miatt kialakult helyzet ugyanis azt mutatja, hogy a Kelenföldi pályaudvar nem bírja el a pluszforgalmat. Az elővárosi vonalak közül minden másodikat törölték, és az év eleje az ingázóforgalomban még nem is a legforgalmasabb időszak. A nyári hónapokban a balatoni forgalomhoz szükséges kapacitás fele sem fog rendelkezésre állni.



01
Fotó: Barakonyi Szabolcs



A MÁV lapunknak az ügyben azt válaszolta, hogy Kelenföldi pályaudvar a kapacitása határán működik, és jelenleg több okból sem tudja átvenni a Déli forgalmát:
  • az állomás vágányhálózata nem alkalmas a vonatok szerelvényeinek a tárolására, felkészítésére (takarítás, vízfeltöltés stb.), kisebb javítására (pl. féktuskócsere);
  • ez az állomás a nyugati (délnyugati) vasúti összeköttetések egykapus kiszolgálója is, jelentős tehervonat-forgalommal;
  • az őrmezői oldalon tervezett P+R parkoló építése miatt az állomás eredetileg 28 vágányos vágányhálózata 20 vágányra korlátozódott, jelentősen csökkentve az átbocsátóképességét.
A  Déli pályaudvarral kapcsolatban a MÁV jelenlegi célja, hogy egy komplex épületfelújításig és pályaudvar-rehabilitációig megfelelő színvonalú környezet fogadja az utazóközönséget. Hosszabb távon az igényekhez igazodó, jól működő, gazdaságosan üzemeltethető, többfunkciós intermodális csomópont maradhat, megújuló „városi központ” létrehozásával az épületegyüttes és épített környezete felújításával, fejlesztésével, az eredeti modern építészeti karakter tiszteletben tartásával, illetve helyreállításával.
Szakértők szerint az összes úgynevezett fejpályaudvar csúcsra van járatva Budapesten, és ezen pályaudvarok közül a Déli az egyik legkevésbé fejleszthető pályaudvar, nem igazán van kapacitástartaléka. A fejpályaudvarok részleges kiváltása egyébként részben meg is kezdődött a MÁV-nál, két járatnál is alkalmazzák az úgynevezett átlós rendszert: napi két járat közlekedik Bécsből, ami nem érinti a fejpályaudvarokat, Kőbánya-Kispest, Ferencváros, Kelenföld állomásokon állnak meg. Az egyik Bécs–Debrecen, a másik Bécs–Belgrád viszonylatban közlekedik.
A Déli pályaudvar teljes kiváltásához persze elengedhetetlen a Kelenföldi pályaudvar fejlesztése, sőt sokak szerint a kettes metrót is érdemes lenne elvezetni Kelenföldig. A terület rekultivációjával kapcsolatban pedig megjegyezték, mivel nem lehet tudni milyen mélységig szennyezett a föld, annak cseréje milliárdos tétel lehet.



DSZZS20150305101
Megkezdődött a Déli pályaudvarra vezető alagút bejárata melletti-feletti támfal és rézsű ideiglenes helyreállítása. A pályaudvar alagútjának Csukló utca felőli bejárata 2015. március 5-én. 
Fotó: Szigetváry Zsolt



Megkérdeztük Tarlós István főpolgármester véleményét is a pályaudvar lehetséges elköltöztetéséről. Mint mondta, a pályaudvar véleménye szerint műszakilag nincs jó helyen, de nem az ő kompetenciája eldönteni, mi legyen vele. A főpolgármester szerint hosszú ideig tart még, mire a Délinél történni fog valami. A Kelenföldi pályaudvarról annyit mondott, hogy egyes vélemények szerint túl szűk, nem bővíthető, ezért alapos szakmai egyeztetés kell, mielőtt döntés születne a forgalom áthelyezéséről.

Miért Déli a Déli, ha amúgy északi?

1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, a vasúti sínek fölött még facsarnok is volt. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás – nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról.
(Wikipédia)



2
Fotó: szarvas



Nemrég Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Indexnek is azt mondta: szükség van egy olyan kórházra, ahová a nagyon sürgős eseteket és a baleseti sérülteket szállíthatják a mentők. Ez a kórház egyedül mégsem tudna ellátni minden sürgős feladatot. A pesti oldalon ott van a jól felszerelt és könnyen elérhető Honvédkórház, valamint a Péterfy-kórházhoz tartozó, Fiumei úti baleseti központ is. A Délinél épülő új kórház jelentősen enyhítené a gondokat Budán és környékén. Ott ugyanis most ezt a feladatot a szűk utakon nehezen megközelíthető és lerobbant állapotban lévő János-kórház látja el.  
Az állomás felszabaduló területe egyben egy másik fontos kérdést is megoldhatna. A dugódíj tervezett bevezetése miatt szükség lesz P+R parkolók kialakítására. A kórház mellett a jelenlegi vasúti területen erre is nyílna lehetőség, és a tömegközlekedési csatlakozás is megoldott lenne az M2 vonalán keresztül.

Szuperpályaudvarra cserélhetik a Délit


Megkezdődött a Déli pályaudvar alagútjának helyreállítása, a vasúti forgalom másfél hónap múlva indulhat újra. A főváros harmadik legforgalmasabb, jelenleg üresen álló vasútállomását mégis bezárhatják.

HIRDETÉS
Miközben a jól értesültek azt találgatták, a MÁV azért nem tud hetek óta sort keríteni a Gellért-hegyi alagút helyreállításátmegelőző, egyszer már elhalasztott sajtótájékoztatójára, mert a munkálatok elmaradnak, a Déli pályaudvart pedig végleg bezárják, a társaság csendben belevágott a január végi falomlás nyomainak eltüntetésébe. Lapunk úgy tudja, a Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft. kedden átvette a Csukló utca szomszédságában kijelölt munkaterületet. Az ideiglenes helyreállítás megkezdődött, és a többi között geotechnikai problémák megoldására szakosodott cég vállalása szerint a vonatok április második felétől ismét használhatják az alagutat. Azaz, a személyszállító szerelvények megint a Vérmező melletti pályaudvarról indulnak és oda is érkeznek majd.
Évekig is eltarthat, mire végleg lakat kerül a Délire
Kurucz Árpád / Népszabadság
A vasutasok tehát megnyugodhatnak, korai még csomagolni. Ezzel együtt jó, ha számolnak azzal is: a Déli pályaudvar esetleges bezárásáról szóló hírek nem alaptalanok. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elkezdte vizsgálni, miként lehetne véglegesen Kelenföldre költöztetni az értékes területet használó óriási vasútállomás utas- és vonatforgalmát. Vagyis a hetven éve újra és újra előkerülő, majd elsikkadó pályaudvar-bezárás ötlete figyelmet kapott a kormányzat döntéshozóinak körében. Méghozzá feltehetőleg pusztán azért, mert a januári alagútomlás nyomán a MÁV látszólag Kelenföldről is kiszolgálja utasait.
A pályaudvar-költöztetésnek egyelőre az ötlete is titkos, olyannyira, hogy a Déli pályaudvar, na meg az ország vonatforgalmáért felelős MÁV egy árva papírfecnit sem kapott arról, az NFM mihez, kinek és milyen célból kér adatokat. Az óvatosság nem alaptalan: kiderülhet, nem pusztán a vasutasöntudat mondatja a MÁV illetékeseivel, hogy a Déli pályaudvarra szükség van, a Kelenföldi pedig a legkevésbé sincs felkészülve a szolgáltatási feladatok átvételére. Aki ezen mégis változtatni akar, legalább forintmilliárdokkal a zsebében kezdjen ötletelni.
Egy új pályaudvar felépítése ugyanis igen sokba kerülhet és évekig is eltart.
A Déli pályaudvaron 10-12 ezer, a kelenföldi állomáson 8-10 ezer utas fordul meg naponta. Vagyis az új „szuperpályaudvar” támogatóinak legalább egy napi 20-25 ezer utas kiszolgálására alkalmas létesítmény kialakításában kell gondolkodniuk. Méghozzá úgy, hogy ha veszik a fáradságot, és csak egyszer kilátogatnak Kelenföldre, megtapasztalhatják azt is, a négyes metró végállomásánál működő vasútállomás milyen messze is van az elvárt színvonaltól.
Három kiépített peronja mellett például összesen hat személyszállító vonat állhat egyszerre, miközben csak a Déli pályaudvaron naponta 250 személyszállító szerelvényt szolgálnak ki.
Azért a Déli ennél jobb sorsot érdemel
Lefedik vagy átalakítják, bezárják vagy fejlesztik? A Déli pályaudvar állapotát évtizedek óta ez a bizonytalanság határozza meg, a MÁV a változó koncepciók között nem fog átfogó felújításba, a hely slumosodik, ráadásul az idő közben mintha elrohant volna az ilyen „zsákutcás” pályaudvarok mellett. Torma Tamás cikkét itt olvashatják
Arról nem beszélve, hogy a Déli ideiglenes bezárása miatt naponta 12 százhalombattai és 26 martonvásári vonatot kellett eltüntetni a menetrendből, és a Kelenföldi pályaudvar túlterheltté vált vágányhálózata sem felel meg a személyszállító vonatok kiszolgálásával járó feladatoknak. A szerelvények tárolására, felkészítésére, takarítására, vízfeltöltésére, a kisebb javítások elvégzésére helyben nincs lehetőség. A kapacitásokat pedig csak tovább csökkentette, hogy az állomás őrmezői oldalán tervezett P+R parkoló kialakítása miatt a pályaudvar 28 vágányából nyolcat elvettek.
A Kelenföldi pályaudvar fejlesztése nem kis tétel, az új utasforgalmi terminál kialakítása önmagában is milliárdos költséget jelent az utasperonok számának növelésével együtt. Na meg azzal, hogy ha új peronokat alakítanak ki, indokolt lehet a metrót a vasúttal összekapcsoló, nem is olyan régen elkészült aluljárók átalakítása.
Mert hát furcsán nézne ki, ha Budapest új nyugati vasúti kapujában az utazók egy része közvetlen aluljáró-kapcsolaton keresztül érné el a metrót, a távolabbi vágányokra érkező vagy onnan induló szerelvények utasai viszont a sínek között ugrálva tehetnék meg ugyanezt. És ha minderre megvan a megoldás, már csak azt kell kitalálni, hogy a nem fejpályaudvari kialakítású kelenföldi állomáson a vasút miként dolgozik majd. Hol fordítja meg, készíti elő, esetleg javítja járműveit – ezekre ugyanis most ott nincs lehetőség.



ELTŰNŐ CIGÁNYPÉNZEK: MÁR KÉTMILLIÁRDOT KERESNEK


A Híd a munka világába program autóbérléseit vizsgálná elsőként az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) több képviselője által létrehozott "alternatív vizsgálóbizottság", de a tagjai kedden nem tudtak betekinteni az ezzel kapcsolatos iratokba.
Az "alternatív vizsgálóbizottság" kedd reggelre hívott össze iratbetekintéssel egybekötött sajtótájékoztatót az ORÖ fővárosi, Dohány utcai épületébe, de hiába csengettek, nem tudtak bejutni a székházba a testület tagjai.
Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke az ajtó előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy kedden akarta megkezdeni munkáját a testület, és jelezték az ORÖ-nek, hogy az autóbérléssel kapcsolatos dokumentumokat szeretnék tanulmányozni.
Kijelentette: az ORÖ korábbi elnökének tisztáznia kellene a helyzetet a Híd a munka világába programmal kapcsolatban. Szerinte Farkas Flórián visszaélt a magyar társadalom, ezen belül a roma közösség, de a kormány és a miniszterelnök bizalmával is.
Vajda László, a Lungo Drom országos alelnöke elmondta, hogy a programhoz kapcsolódóan 29 millió forintért béreltek autókat, de nem tudni, hogy kik használják a tíz személygépkocsit. A projektmenedzser olyan megjegyzést tett, hogy azért ilyen drága az autóbérlés, mert azokat "cigányok fogják használni", és lehet, a terepmunkán le fogják az autókat "nullázni" - tette hozzá.
Vajda László közölte, levélben fordulnak Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy felajánlják segítségüket az ORÖ pénzügyeit érintő vizsgálatához.
Elmondta azt is: sok cigány önkormányzati képviselő keresi meg azzal, hogy akár tüntetnének is, csak tegyenek lépéseket, mert szerintük Farkas Flórián "nem alkalmas a magyarországi cigányság további vezetésére".
Lakatos Oszkár, a Lungo Drom Heves megyei elnöke szerint jogszabályellenes, hogy a képviselők nem tudnak betekinteni az iratokba.
A képviselők a sajtótájékoztatón közölték: semmilyen rálátásuk nem volt az LMP-s Hadházy által jelzett gyanús ügyekre, a pénz felhasználásáról nem születtek közgyűlési határozatok. A vizsgálatok szerint egyébként már kétmilliárd forintnál tartanak, a Híd a munka világába szövetkezet ennyiről állított ki számlát.

Az autós céghez sem engedték be őket

A sajtótájékoztató után a bérbeadó céget is felkeresték a bizottsági tagok, de - mint Makai István az MTI-nek elmondta - ott is zárt ajtók fogadták őket.
Azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálóbizottság felállításáról nem született közgyűlési határozat, azt mondta: a testület "alternatív vizsgálóbizottságként" jött létre. "Igaz, hogy nincs rajta (...) az Országos Roma Önkormányzat kóserpecsétje", de mint képviselőknek, joguk van a testületet felállítani, joguk van az iratbetekintésre - fogalmazott.

Üresen áll az iroda

A Népszabadság közben beszámol róla, hogy Vajdáék ellátogattak a Gellérthegy utcában található Híd a munka világába szövetkezet központi irodájához, amit több mint 200 millió forintért vásároltak meg és tízmilliókért újítottak fel. A közelmúltban az LMP-s politikusokat beengedték az épületbe, ám az ellenzéki cigányok szerint ez csak színjáték volt, ott valójában nem is folyik munka. Látogatásukkor is csak egy biztonsági őr volt bent, a villanyok nem is égtek.





Kerry ismét Kijevbe érkezett 



2015-03-06 karpathir.com 
Kijevbe érkezett John Kerry csütörtök reggel. Az amerikai külügyminiszter Petro Porosenko államfővel és a Jacenyuk kormány tisztségviselőivel zajló tárgyalásain napirendre kerülhet a fegyverszállítás kérdése, hiszen Washington, és a NATO is hajlik arra, hogy halált okozó felszereléssel is segítsék az ukrán hadsereget - olvasható az euronews.hu portálon. 
                                  A három zsidó mit keresnek Ukrajnában???                                                                Az Ó szövetséget ???

- Egy csöppnyi kétségem sincs afelől, hogy a fegyverszállítások tekintetében is számíthatunk az Egyesült Államokra és a többi barátunkra - fogalmazott az ukrán elnök. Megfelelő szintre kell emelni védelmi képességeinket. Ukrajna felelős államként hisz a békében és megtesz minden tőle telhetőt, hogy véget vessen a háborúnak - jelentette ki Petro Porosenko. 
- Nem hiszem, hogy erőltetnünk kellene a fegyverszállításokat, mert így a harmadik világháború felé sodródunk - hallunk egy másik kijevi véleményt. 
Közben Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei tanácskoznak a kelet-ukrajnai konfliktusra adandó válaszokról. 
A megbeszélések előtt a szervezet főtitkára annyit mondott; a hidegháború vége óta a legnagyobb erőátcsoportosításra készül a NATO, mely elhúzódó válságra számít. 
Kapcsolódó: 
   Beküldték az amerikai csapatokat Ukrajnába 
   Félelmek Maradék-Ukrajnában 
   Ukrán forrás is megerősítette, hogy a "terroristák" helyreállították a vasúti közlekedést 
   Összesítették az ukrán hadsereg veszteségeit. Lefelé kerekítve is elkeserítő számok 
   Megdöbbentő jóslatot mondott Nostradamus 2015-re! 
   A cseh elnök "meghaladta" a csárlizást - az új jelmondat: Mindnyájan zsidók vagyunk! 
   A faji felsőbbrendűség illúziója, avagy a cionizmus ószövetségi gyökerei 


BEKÜLDTÉK AZ AMERIKAI CSAPATOKAT UKRAJNÁBA



2015.03.05 12:35


Hídfő.net.ru | Amerikai katonák Lvov
Az Egyesült Államok a közelmúltban hivatalosan is bejelentette, hogy 300 fős katonai személyzetet küld az ukrán katonák kiképzésére. Az amerikai katonákat ideiglenesen a lengyel-ukrán határon szállásolták el, Lengyelország mint az USA európai jobbkeze szolgál ugródeszkaként az amerikai terjeszkedéshez. A lengyel-ukrán határon állomásoztatott amerikai csapatokat ma beküldték Ukrajnába. Alekszandr Lukasevics, orosz külügyi szóvivő szerint az amerikai katonák ma megérkeztek a Lvov régióba, és megkezdték az Ukrán Nemzeti Gárda kiképzését.
Az Egyesült Államok gazdasági és katonai támogatást ad annak a kijevi kormánynak, ami alkotmányos puccs által "legitimált" fegyveres hatalomátvétellel jutott kormányra 2014 februárjában, majd a demokráciát hiányolók kedvéért egy előrehozott választást is szerveztek nekik, amin a nyugati szavazatszámláló program kihozta, hogy az USA által hatalomba tolt kormány nyerte a választást. A kijevi junta több mint egy éve szolgálja az amerikai érdeket Ukrajnában, az Obama-kormány saját bevallása szerint mintegy 5 milliárd dollárt költött Ukrajna "demokratizálására", most pedig 350 millió dollárt költenek Kijev fegyverzésére. Az amerikai kongresszus által megszavazott összegből a saját cégeiktől vesznek fegyvert Ukrajnának. A piaci keresletről, vagyis a háborúról az általuk hatalomba tett kijevi kormány gondoskodik.

Félelmek Maradék-Ukrajnában



Posted on 2015/03/06Szerző: Admin
Anna Durickaja-az egy hete kicsinált Nyemcov lotyója-fél Ukrajnában. Erről számolt be ma délelőtt Viktor Sokin ukrán főügyész.


anna
Annácska ugyanis tegnap bjelocerkovszki körzeti ügyészséghez kéréssel fordult, hogy védőőrizetet biztosítsonak becses személye számára, mert valaki ismeretlen személy őt életveszélyesen megfenyegette. Arról a fáma nem szól, hogy az ügyészség miként döntött az ügyben?
Kijevben ma azt is bejelentették, hogy Nyalókakirály kormányának miniszterelnöke-Arszenyij Jacenyjuk-kanadai állampolgársági kérelmére kedvező válasz érkezett! Szenya immáron kanadai állampolgár is. Megtartva az ukrán állampolgárságát.

szenya
Ugyan Maradék-Ukrajna Alkotmánya tiltja a kettős vagy többes állampolgárságot, ám ez a jelek szerint CSAK EGY BIZONYOS SZINTTŐL LEFELÉ tilalom. A közönséges alattvalók csak állampolgárság bitorlók lehetnek, ami hivatalból üldözendő. Üldözik is!
Az viszont feltűnő, hogy EGY BIZONYOS SZINT FELETT, mennyire dívik nyugati országok állampolgárának is lenni-az ukrán mellett. Mintha ezek a kettős-vagy többes-állampolgárságú alattvalók félnének valamitől, és a kettős állampolgárságtól remélnek védelmet! És gyors iszkolási lehetőséget.




Veszélyt szimatol a hiénabanda?



Posted on 2015/03/07Szerző: Admin
Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a végrehajtói kamara teljes elnöksége lemondott tegnap posztjáról. Az Igazságügyi Minisztérium egyelőre nem erősítette meg értesüléseinket, ám úgy tudjuk, hogy a tárcánál tényként kezelik az elnökség távozását.
Információink szerint tegnap lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöksége, miután Molnár Zoltán közigazgatási államtitkárral egyeztetettek a szervezet vezetői. A tárgyalást a köztestület budapesti székházában tartották zárt ajtók mögött. A megbeszélésen Szekér Judit, a kamara mellé kinevezett miniszteri biztos is részt vett, aki az egyeztetés előtt lapunknak azt mondta, választmányi ülést tartanak a kamarában, továbbá – mint fogalmazott – az elnökségnek lesz „bejelentenivalója”. Utóbbival a biztos arra utalhatott, amit az önálló bírósági végrehajtók közül többen tényként kezeltek a helyszínen, vagyis hogy az elnökség bejelenti lemondását. Ám ez délelőtt elmaradt, viszont forrásaink szerint néhány órával később az elnökség mégis azt jelezte, hogy távoznak a kamara éléről. Úgy tudjuk azonban, hogy a vezetők nem az Igazságügyi Minisztériumnak nyújtották be a lemondásukat, hanem az elnökségi tagok az elnöknek, utóbbi pedig az ügyvezetőnek jelezte távozását. Kerestük a minisztériumot az ügyben, ám a tárca egyelőre nem erősítette meg az értesüléseinket, ugyanakkor információink szerint tegnap már tényként kezelték az elnökség leköszönését.
Tegnap kiderült az is, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter Molnár Zoltán közigazgatási államtitkárt bízta meg a végrehajtói kamara átvilágításának irányításával, miután Patyi Gergely államtitkár lemondott posztjáról. Molnár Zoltán lapunknak azt mondta, a kormány szándéka változatlan, cél egy átlátható, hatékonyan működő végrehajtói rendszer kialakítása, ami az adósságbehajtások összes szereplőjének érdekét szolgálja. A testület átvilágításának feltáró szakasza egyébként már befejeződött, a vizsgálatról szóló jelentés a tárca szerint március közepére készül el.
A Mandiner ugyanakkor úgy tudja, hogy elkészült a jelentés, ebben egyebek között szerepel az a kétnapos luxuskörülmények közt tartott közgyűlés, amiről a Magyar Nemzet számolt be tavaly év végén. A végrehajtók 38 millió forintért tartottak közgyűlést és ünnepséget Sárváron, ahol malacsülttel, marhabélszínnel és saját címkézésű borral ünnepeltek a „technikai okok” miatt egyébként elmaradt konferenciájuk alkalmából.
A portál szerint a nem nyilvános minisztériumi jelentés azt is tartalmazza, hogy 2014-ben közel 40 millió forintot költöttek a végrehajtók az egyik kereskedelmi csatornán futó sorozatban való megjelenésre. Továbbá a külföldi kiküldetésekre a végrehajtókat családtagok is elkísérték, 2012-ben 12 külföldi útra utaztak el a hozzátartozók. A minisztérium nem kívánta kommentálni a portál értesüléseit. Molnár Zoltán lapunknak azt mondta, belső vizsgálatot rendelnek el a tárcánál, és ha bebizonyosodik, hogy a minisztérium jelentése került ki, akkor megteszik a szükséges intézkedéseket.
Az eseményekre reagált tegnap a Fidesz-frakció is. A párt közleményben közölte, azt várja a kormánytól, hogy az év végéig tegyen rendet a bírósági végrehajtók „visszaélésektől hangos világában”. Mint írták, új, tiszta, átlátható és tisztességes bírósági végrehajtói rendszerre van szükség. Kiemelték: vissza kell állítani az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, hatékonyabbá és gyorsabbá kell tenni az eljárásokat.
(mno)
Bal-Rad komm: “…vissza kell állítani az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, hatékonyabbá és gyorsabbá kell tenni az eljárásokat…”
-Nyilvánvaló, hogy a narancsos horda előrefelé igyekszik menekülni a várható-mondjuk így-“kellemetlenségek” elől. Ezért hát hangzatos “követeléssel áll elő a Keresztapa felé!
Nos, az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitének a visszaállítása MÁR NEM ENNEK A RENDSZERNEK LESZ A VÍVMÁNYA! Ők legfeljebb a JOGSZOLGÁLTATÁST fércelgethetik még tovább egy ideig! A kettő pedig nem ugyanaz! A JOGSZOLGÁLTATÁSBA ugyanis vastagon belefér a VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK HATÉKONYABBÁ ÉS GYORSABBÁ TÉTELE! (Amit a narancsos rablóbanda, és politikai ellenlábasaik is örömmel támogatni fognak-ehhez kétség nem férhet! Ebben összmaffia-szintű nagy egyetértés van-lesz! Úgyhogy a narancshorda ezen követelése meghallgattatik és teljesíttetik!)
Ugyanakkor ezt az egész bagázst, ami Végrehajtói Kamara néven fogta össze a hiénagyülekezetet, úgy ahogy van-világgá KELL kergetni, és vissza kell állítani a bírósági végrehajtói rendszert! Nonprofit alapon! És mivel a jelenlegi “törvényhozó maffiától” egyáltalán nem áll távol a visszamenőleges hatályú törvénykezés gyakorlata, ELVÁRJA A MAGYAR TÁRSADALOM DÖNTŐ TÖBBSÉGE, hogy a végrehajtói bűnbanda minden egyes tagját BÜNTETŐJOGILAG FELELŐSSÉGRE VONJA, a kárvallottakat pedig KÁRTALANÍTSA! (Jobb, ha eléje mennek egy vérgőzös bosszúnak, mint bevárni a tragédiát!)
Persze nincsenek illúzióink!
 


UKRÁN FORRÁS IS MEGERŐSÍTETTE, HOGY A "TERRORISTÁK" HELYREÁLLÍTOTTÁK A VASÚTI KÖZLEKEDÉST

2015.03.06 16:56


Hídfő.net.ru | Debalcevo vasút
Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi bizottság szóvivője, Andrej Liszenko megerősítette, hogy a Donyecki Népi Köztársaság alig 12 nap alatt helyreállította Debalcevoban a vasúti csomópontot, ami használhatatlanná vált a harcok miatt. Az ukrán média korábbi jelentései szerint - szó szerint idézve - a terroristák teljesen megsemmisítették azt, a hold felszínéhez hasonlítható leginkább, ami a szakadárok tüzérségi támadásai után maradt. Ezt a "hold felszínét" a "terroristák" alig két hét leforgása alatt újra egy kifogástalanul működő vasúti csomóponttá alakították. A szóvivő közleménye szerint a vasúti közlekedés helyre lett állítva, sőt, március 3-án már látták is, amint lőszerrakományok érkeznek oda Oroszországból, és a népfelkelők épp kirakodnak a vagonokból.
A nyugati sajtó számára abszolút egy másodlagos dolog, hogy a valóságban mennyi igaz abból, amit mondanak.
A Google térképén a porig rombolt donyecki reptér esetében következetesen zárva tartást tüntettek fel, ameddig a sajtóban azt lehetett olvasni, hogy "az ukrán csapatok hősiesen védik a donyecki nemzetközi repülőteret a terroristáktól".
A reptér a gyakorlatban így nézett ki:
Hídfő.net.ru | Donyeck nemzetközi repülőtérA reptér épp "zárva tart".
Az ukrán propaganda szerint most Debalcevoban zajlik valami hasonló. Előbb porig rombolták azt a gonosz terroristák, most hirtelen visszaépítették az egészet ("terroristák", és építkeznek).
A debalcevoi vasúti csomópont környékén valóban aktív munkálatok zajlottak az utóbbi két hétben, a DNK többek között 20 kilométer vasúti sínt rakott le, ami a háború során használhatatlanná vált, - de hogy az építkezésen dolgozó munkás embereket továbbra is terroristának nevezi az ukrán sajtó, arra nehéz szavakat találni.


ÖSSZESÍTETTÉK AZ UKRÁN HADSEREG VESZTESÉGEIT. LEFELÉ KEREKÍTVE IS ELKESERÍTŐ SZÁMOK



2015.03.06 06:20


Az ukrán média megpróbált átfogó becslést adni arról, összesen mekkora veszteséget szenvedett az ukrán hadsereg a Donbassz régióban zajló háborúban. Annak ellenére, hogy az összesítést a Kijev által hivatalosan bevallott veszteségek összeadásával készítették, elég látványos eredmény született: Kijev 78 tankot, 236 BMP-t, tucatnyi rakétarendszert, 12 repülőgépet és 10 helikoptert veszített az úgynevezett "terrorelhárítási művelet" során, ami kevesebb mint egy évig tartott. A statisztikában nem tartoznak bele a Debalcevo környékén és a donyecki nemzetközi repülőtér ostromakor szerzett veszteségek, azok hozzáadásával a lista még látványosabb lenne. A hadsereg vezérkara által kiadott hivatalos adatok 1500 fős veszteséget tüntetnek fel, de az önkéntes zászlóaljak halottjai nem számítanak bele a statisztikába, se a nem-hivatalosan jelen lévő zsoldosok.
A milícia Debalcevo környékén egyébként több alkalommal is NATO fegyvereket talált. A romok közt számos 155-mm vontatott löveget találtak, NATO gyártmányú lőszerrel, ami a Szovjetunió területén nem is volt használatos. A nyugati országok mostanra kénytelenek nyilvános vitát folytatni a fegyverszállításról, mivel eddig is szállítottak fegyvereket Ukrajnába, de az ezzel kapcsolatos információk mostanra terjedtek el olyan mértékben, hogy azt nem lehet tovább elhallgatni vagy tagadni.



Az orosz sajtó rendszeresen mutatja a nyugati gyártmányokat. A nyugati sajtó majd akkor, ha már hivatalosan is van fegyverszállítás.



MEGDÖBBENTŐ JÓSLATOT MONDOTT NOSTRADAMUS 2015-RE!



Van, aki hisz Nostradamus jóslataiban, és van, aki nem, de attól függetlenül általában szentelünk neki pár percet. Követői minden éve elején közzéteszik, hogy mit jósolt a soron következő évre. 2015-re például azt mondta, hogy romboló földrengések lesznek, kitör a Vezúv és feltámadnak a halottak.
Azonban vannak ennél pozitívabb dolgok is, melyek bekövetkezhetnek ebben az évben. A tudósok fel fogják találni a fiatalság életelixírjét, melynek köszönhetően akár a 200 évet is megérhetjük. A 80 évesek pedig úgy fognak kinézni, mintha 50 évesek lennének (igaz én ismerek most is olyan 80 éveseket, akik meghazudtolják korukat).
Azonban, ha ez így is lenne, az erős napsugárzásnak köszönhetően minden bizonnyal nem fogjuk megélni a matuzsálemi kort. Azt is megjósolta erre az évre, hogy el fognak tűnni az állatok és akadály lesz az emberek közötti kommunikációban. Ennél talán még az is meglepőbb, hogy a nyugati országokban megszűnik teljesen az adók és illetékek fizetése.
A próféta szerint a legszörnyűbb talán az, hogy irtózatos méretű földrengés fog pusztítani, mégpedig Amerikában.A Vezúv vulkán kitörése és pusztítása is erre az évre lesz várható.
A halottak visszajövetelére vonatkozó jóslatát Nostradamus úgy magyarázza, hogy a halottak azért jönnek vissza a földre, mert a pokolban nincsen több hely…
Michel de Nostredame, vagy latinosított nevén Nostradamus, a francia reneszánsz neves alakja; IX. Károly francia király udvari orvosa, képzett csillagász-asztrológus, misztikus jós (látnok),(gyógyszerész). Kortársai körében nemcsak pestisdoktorként, hanem látnokként is ismert volt, utóbbi tevékenysége alapozta meg máig tartó hírnevét. Az emberiség jövőjére vonatkozó jóslatai, melyeket A próféciák c. könyvében hozott nyilvánosságra, sokak szerint ugyanis teljesültek, illetve teljesülnek.


A cseh elnök "meghaladta" a csárlizást - az új jelmondat: Mindnyájan zsidók vagyunk! 

Forrás: https://kuruc.info/r/4/140279/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Milos Zeman, a Nyugat oroszellenes politikáját időnként bírálgató cseh elnök nem lacafacázik holmi csárlizással. Ő annál sokkal őszintébb és lényegretörőbb. De tényleg, miért is ne lehetne egyértelműen kimondani, mit is gondolunk? A cseh államfő a nagyhatalmú amerikai zsidó szervezet, az AIPAC kongresszusán remekül összefoglalta korunk krédóját: "Nekünk mindannyiunknak azt kell mondanunk, hogy zsidók vagyunk!"- jelentette be a "választottak" tapsvihara közepette. Zeman szeretett zsidói körében (korábbi felvételek) És hogy semmiféle félreértés ne eshessen, héber nyelven is megismételte: "Ani Yehudi!" Majd biztosította a világhódítókat: "Ha Önöket diszkriminálják, minket is diszkriminálnak. Az Önök áldozatai, a mi áldozataink". Felszólalásának további részében arról beszélt, hogy az iszlamizmus legyőzése felé vezető úton az első lépés az, hogy szolidárisak vagyunk Izraellel. Mint mondta, "összehangolt és következetes akciók szükségesek az ENSZ Biztonsági Tanácsának felügyelete alatt az iszlám terrorizmus alapjai ellen". Zeman arra nézve is iránymutatással szolgált, hogyan kell a cionista zsidóság ellenfeleivel leszámolni: "Nem tankokkal, gyalogsággal és tüzérséggel kell harcolni, hanem drónokkal, kommandókkal és a titkosszolgálattal". Majd vészjóslóan kinyilvánította: "Soha többé nem fogunk birkaként vonulni a vágóhídra. Soha többé." "Csehország mindig is a demokrácia egyedüli szigete volt Közép-Európában. Izrael pedig a demokrácia egyedüli szigete a Közel-Keleten. A demokrácia e két szigete között szolidaritásnak kell lenni a diktatúrák óceánjában" – foglalta össze államfői hitvallását a "cseh" államfő. És valóban, mily szép demokratikus párost alkot a Benes-dekrétumok magyartalanító és a gázai mészárlás palesztintalanító politikája... Perge Ottó - The Algemeiner nyomán
Forrás: https://kuruc.info/r/4/140279/?honnan=Nemzeti_Hirhalo


A faji felsőbbrendűség illúziója, avagy a cionizmus ószövetségi gyökerei

Forrás: https://kuruc.info/r/39/33579/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

2008. december 27-e óta Izrael állam hadserege szisztematikus, tervszerű népirtást folytat a Gázai övezetben élő kb. másfél milliós palesztin népközösség ellen. A zsidó állam azzal, hogy a világ legmodernebb fegyvereivel felszerelt ármádiájával halomra gyilkol ártatlan gyerekeket, asszonyokat, civileket, méltán váltott ki a világon mindenütt saját maga iránti ellenszenvet, ún. antiszemitizmust, sőt gyűlöletet. Mindezt tetézték izraeli közjogi méltóságok, vallási vezetők részéről elhangzó különféle nyilatkozatok is. Ezek közül talán a leghírhedtebb a Mordeháj Elijahu, volt főrabbi által tett kijelentés volt, mely szerint a palesztinok kollektíven felelősek a Hamász által végrehajtott rakétatámadásokért. A zsidó háborús etika szerint ugyanis „ha nem állnak meg, miután százat megöltünk, akkor ezret kell megölni. És ha nem állnak meg ezer után, akkor tízezret. Ha még mindig nem állnak meg, akkor százezret, sőt egymilliót”. Sajátos történelmi-vallási okok folytán azonban azt kell megállapítanunk, hogy az izraeli politikai „kultúrának” és hadviselési szokásoknak elválaszthatatlan része mindaz, ami most a világ szeme előtt zajlik Gázában. Bármilyen különösen is hangozhat, a modern cionizmus ezer szállal kötődik a mózesi hagyományhoz. Igaz ugyan, hogy a mai, szekularizált  Izraelben a társadalom elenyésző kisebbsége (kb. 15 százaléka) vallásos, ám ez nem akadályozza meg a mintegy 85 százaléknyi ateista vagy vallásilag közömbös többséget abban, hogy azt vallja, Izrael földjét nekik adta az Isten - akiben mellesleg nem hisznek… Az Ószövetség – egyben a cionista ideológia – alaptétele a kiválasztott nép mítosza. Eszerint Isten választott népe a zsidó, amellyel szövetséget kötött, s neki ígérte a tejjel-mézzel folyó Kánaán földjét, azaz Palesztinát. Ezt a gondolatot lényegében a Tóra első könyvében, a Genezisben több alkalommal is  megfogalmazták, az ígéret földjét földrajzilag is jól körülhatárolva ekképpen: „ Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Ábrahámmal,és azt mondta: A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig.” (Genezis 15,18). Természetesen e mítosz történelmi hitelessége – finoman fogalmazva – erősen megkérdőjelezhető, és semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy Isten egy adott történelmi pillanatban megjelent volna az Ábrahámnak hívott személyiség előtt, és átadta volna neki Kánaán országának törvényes birtokleveleit. Izrael állam jelenlegi létezése és területi kiterjedése tehát nem egy bibliai prófécia beteljesedése, és nyilvánvaló, hogy az izraeliek által elkövetett bármely cselekedet államuk fenntartása és határainak kiterjesztése végett nem élvezi Isten előzetes jóváhagyását. Amennyiben viszont a fenti tételt – ti., hogy Palesztina földje isteni adomány folytán a zsidóságé – elfogadjuk egy modern politikai ideológia kiindulópontjául, úgy figyelmen kívül lehet hagyni a nemzetközi szerződések előírásait, az ENSZ határozatait, egyáltalán bármiféle nemzetközi jogi normát. Miképpen teszi ezt Izrael 1948. évi megalapításától fogva. Mint azt bibliakutatók már régen bebizonyították, a mózesi öt könyv, vagyis a Tóra szájhagyományozás útján terjedő történetek gyűjteménye, amelyeket a Kr. e. 9. században Salamon (Kr.e. 970-930) írnokai öntöttek írásos formába. Bibliamagyarázók az izraelita fennhatóság palesztinai, Dávid (Kr. e. 1010-970) uralkodása alatti kiterjesztésének esemény utáni igazolásaként tartják számon az ősatyai ígéretet annak megszokott kifejezésében. Vagyis az ígéretet azért vezették be az ősatyai elbeszélésekbe, hogy ezt az ősi szerződéskötést a dávidi és salamoni aranykor előjátékává, történelmi előzményévé tegyék. A kiválasztottság, a vélt  faji felsőbbrendűség alapján a zsidó mitológia szerint Jahve megtiltja választottjainak, hogy vérségileg más, alacsonyabb rendűnek tartott népekkel keveredjenek. A Második Törvénykönyvben, a Deuteronomiumban a következőt olvashatjuk: „Ne házasodj össze velük, ne add lányaidat  az ő fiaikhoz, és ne végy fiaidnak feleséget az ő lányaik közül”. (Deut. 7,3). Így Izrael szent lesz, és nem szennyezheti be magát a többi nemzettel való érintkezéssel, akiktől bűneik miatt Jahve elfordult, „mivel elkövették mindezeket a dolgokat” és megutálta őket. (Lev. 20, 23). A biblikus hagyomány szerint azonban az évszázadok során ezt a tilalmat a héberek megszegték, így a babiloni fogságból való visszatéréskor (Kr. e. 539) Ezdrás és Nehemiás prófétáknak meg kellett újítaniuk a tilalmat, vagy egy modernkori kifejezéssel élve apartheidet. Ezdrás például sír és jajveszékel, mert „összekeveredett a szent mag (sic!) az ország népeivel”, s egyúttal keresztülvitte, hogy mindazok, akik idegen nőket vettek feleségül, elbocsátották őket és tőlük született gyermekeiket: „Hűtlenek lettetek, amikor idegen asszonyokat vettetek feleségül, s így csak szaporítottátok Izrael vétkeit. Most hát dicsőítsétek meg az Urat, atyáitok Istenét, teljesítsétek akaratát és különüljetek el a föld népétől, és az idegen asszonyoktól.” (Ezd. 10,11). Ezdrás  az egyes nemzetségekből választott családfőkből álló tanáccsal alaposan kivizsgáltatta az egész ügyet, elkészítették a „vétkesek jegyzékét”, végül ezek valamennyien „elküldték az asszonyokat is, a gyermekeket is.” (Ezd. 10,44 ). Nehemiás könyvéből értesülhetünk a szövetség megújításáról, melynek egyik fontos pontja szerint „…többé nem adjuk lányainkat a föld népének, s lányaikat se vesszük többé fiainknak feleségül.” (Neh. 10,31).  A Tóra megköveteli az őslakos népnek a földtől való megfosztását és elüldözését, sőt a kiirtását is. A Második Törvénykönyv például a következőket írja: „ Az Úr, a te Istened ezeket a népeket lassanként mind kiűzi előtted. Nem irthatod ki őket egyszerre, mert túlságosan elszaporodnának a mezőn a vadállatok (sic!!). Az Úr, a te Istened kiszolgáltatja őket neked, veszteség veszteségre éri őket, míg ki nem pusztulnak. Királyaikat hatalmadba adja, s te eltörlöd nevüket a földről. Senki sem áll meg előtted, míg ki nem pusztítod őket.” (Deut. 7,22-24).  A mózesi hagyomány szerint azonban nem csupán fizikailag kell likvidálni a leigázott népeket, hanem szakrális szimbólumaikat, vallásukat és tradícióikat is gyökerestől ki kell irtani: „…Oltáraikat romboljátok össze, kőoszlopaikat döntsétek ki, szent fáikat vágjátok ki, bálványaikat pedig égessétek el. Mert te az Úr, a te Istened szent népe vagy, téged választott ki az Úr, a te Istened a föld népei közül, a maga népének.” (Deut. 7,5-6). Józsue  könyve, amely Kánaán meghódítását írja le, részletesen elmeséli azt, hogy eközben hogyan bántak a jövevény héberek az őslakókkal. Az egyes városok elfoglalásával kapcsolatban litániaszerűen a következő mondatok, fordulatok ismétlődnek: Jerikó falainak harsonáktól történt leomlása után a héberek „betöltötték az átkot mindenkin, aki a városban csak volt, férfin és nőn, fiatalon és öregen,az ökörig, juhig és szamárig, a kardnak élével:” (Józs. 6,21). Ai városának pusztulása ily módon ment végbe: „Addig kaszabolták őket ( ti. a zsidók ), míg nem maradt közülük senki, aki túlélte volna vagy elmenekülhetett. (…) Mikor Izrael fiai Ai lakóit mind megölték a mezőn és a pusztában,ahova menekültek, s azok mind egy szálig elhullottak a kard élétől, egész Izrael visszatért Aiba és kardélre hányta.” (Józs. 8, 23-24). A példák hosszasan sorolhatók még. E rövid ószövetségi  szemelvények is meggyőzhetnek bárkit arról, hogy az izraeli politika 1948 óta folytatott gyakorlata az ősi, zsidó mítoszokból táplálkozik, noha lényegében véve egy modern politikai, nacionalista  és gyarmatosító programot jelent. Izraelnek a cionisták véleménye szerint joga van a Jahve által az őseiknek adományozott földre, függetlenül a történelmi valóságtól, s a terület etnikai viszonyaitól. 1880-ban, két évvel  a nagy oroszországi pogromok kezdete előtt Palesztina félmilliós népességéből mindössze 5 százalék volt zsidó. Oroszországból 1917-ig mintegy 50 000 bevándorló érkezett, a legjelentősebb tömeg, 400.000 fő azonban a hitleri Németországból vándorolt ki 1945 előtt. Izrael állam megalapításakor még így is az 1.250 000 fős össznépesség mintegy fele volt zsidó. Jelenleg az Izraelnek nevezett állam területén a kb. 7 milliónyi összlakosság 75 százaléka lehet zsidó, ám ez az érték folyamatosan csökken a zsidó kivándorlás, illetve a palesztinok magasabb természetes népszaporulata következtében. Izrael bő fél évszázados sikertörténete – az amerikai dollár százmilliárdok és az ún. holokauszt kárpótlás mellett – mindenesetre azt mutatja, hogy a mítoszoknak, hiedelmeknek felbecsülhetetlen szerepük van egy nép összetartásának, kohéziójának  és túlélésének megteremtésében, másfelől viszont e mítoszok a nép legmélyebb lelkiségéből fakadva, hűen tükrözik a nemzetkarakterológiát. Ezért van az, hogy mindaz az embertelen szörnyűség, amit ma izraeli zsidók elkövetnek a palesztin nép kiirtása végett, már az ószövetségi könyvekben is szóról szóra megtalálható az ún. ellenséges népekkel szembeni bánásmód tekintetében. Azonban nem árt tudni, hogy semmilyen végleges katonai megoldás nem lehetséges, amikor egy hadsereg nem egy másik hadsereggel, hanem egy egész néppel ütközik meg. Történelmi távlatban és a demográfiai trendeket szem előtt tartva ugyanis nem lehet kétséges, hogy Izrael a közte és a palesztinok között folyó háborúban nem lehet – legfeljebb csak időlegesen – győztes. Lipusz Zsolt
Forrás: https://kuruc.info/r/39/33579/?honnan=Nemzeti_Hirhalo




A szerződés, amely a kormány helyére az óriáscégeket ülteti 

29 máj 2014 birkakvagytok.hu 

Még egyszer megosztjuk, ezúttal a teljes beszámolót. És most kezdhet el igazán elegünk lenni a hülyeségből. Eddig a pontig bölcs hallgatással, vagy csendes beletörődéssel (vérmérséklet függvényében) szemlélhettük a világ eseményeit, az értelmes párbeszédet tartva egyetlen intelligens megoldásnak a dolgok helyreállításában. Ez azonban nem tartható tovább. 
Célunk továbbra is a fenntartható, erőforrás- és projektalapú társadalom támogatása, az alábbiakban viszont nyílt támadásnak vannak kitéve a hasonló kezdeményezések. Ellenállást kell kifejtenünk hát világszerte, kezdve a békésebb polgári engedetlenséggel, amitől reméljük, nem kell messzebbre mennünk. Mostantól kezdve várjuk olyan szervezetek, civil mozgalmak csatlakozását, melyek az alábbi beszámolóban foglalt USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény ellenében összefogást szerveznének velünk együtt. És hogy miről is van szó, íme: 
A szerződés, amely a kormány helyére az óriáscégeket ülteti 
Képzeljünk el egy kereskedelmi szerződést, amely felhatalmazza a multinacionális vállalatokat és befektetőket, hogy külföldi bíróságok előtt kártérítésre pereljék azokat a kormányokat, amelyek politikai vagy közigazgatási rendelkezéseinek következtében csökkent a nyereségük" - írta a Le Monde Diplomatique 1998-ban[1]. Akkor a nyilvánosság és a parlamenti képviselők ellenállásának köszönhetően zátonyra futottak a Multilaterális Befektetési Megállapodás (MAI[2]) tárgyalásai. A titokban 1995 és 1997 között, az OECD 29 tagállama által végigtárgyalt kereskedelmi és befektetési egyezmény legkárosabb célja a példátlan vállalati hatalomnövelési kísérlet volt. A megállapodás értelmében ugyanis a magánvállalatok egyenlő státusba kerültek volna a nemzetállamokkal. A titokban kierőszakolt megegyezéssel a cégek állami kártérítést kaphattak volna a kormányzati döntések vagy a lakosságot érintő környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb fogyasztóvédelmi előírásoknak a költségeket növelő va gyis a nyereséget csökkentő hatása miatt. 
USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény 
Az óriásvállalatok most ismét próbálkoznak a MAI még rosszabb változatával, amely a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO bővített verziója kíván lenni. Hivatalos neve: Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP-TAFTA[3]). Azzal a céllal jött létre, hogy az Atlanti-óceán két partján a törvényi előírások megfeleljenek az európai és amerikai óriásvállalatok által és érdekében kialakított szabadkereskedelmi szabályoknak. A befektetők kiváltságait megvédenék a nemzeti élelmiszerekre és termékekre vonatkozó biztonsági előírások, az adatvédelem, az internet szabadsága, a kulturális és klímapolitika, a pénzügyi szabályozások és más, nem kereskedelmi kérdésekben is. A szerződés értelmében egy-egy ország korlátlan mértékű kereskedelmi szankcióknak néz elébe vagy az adófizetők dollármillióit fizetheti ki kártérítésként az óriásvállalatoknak. 
A lassított puccsnak tekinthető egyezmény tárgyalásai 2013 júliusában kezdődtek az USA és az Európai Unió között, és várhatóan két év múlva tennének pontot a szerződés végére. A TTIP-TAFTA a horrorfilmek elpusztíthatatlan szörnyeihez hasonlóan éledt újjá és egyesíti a múlt legkárosabb egyezményeit, sőt új elemekkel is bővíti. Elszánt a csődöt mondott neoliberális paradigma bebetonozására. 
A TTIP-TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai jogerőre emelkednének és tartósan érvényben maradnának, akkor is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország egyetértésével lehetne módosítani. A TTIP-TAFTA az európai klónja az USA és tizenkét ázsiai ország között épp elfogadás előtt álló Csendes-óceáni Partnerség (TPP[4]) egyezménynek. A két egyezmény (TTIP-TAFTA és TPP) valódi gazdasági birodalmat hozna létre, amely közvetlen határain túl is képes lenne kikényszeríteni az egyezmények alkalmazását. Az USA-val és az EU-val kereskedelmi kapcsolatokat kereső országok ahelyett, hogy saját érdekeiknek megfelelő feltételekről tárgyalhatnának, alkalmazniuk kellene az egyezmények összes előírásait. Azaz el kellene fogadniuk az USA és az EU között kialakított közös piaci feltételeket. 
A Barack Obama elnök újraválasztását támogatók, akik ,,hittek a változásban" most a düh és a szívinfarktus határán állnak. Az Obama-kormány ugyanis teljesen sajátjának fogadta el az óriásvállalatok által diktált tervet, amelyet a globális gazdaság ,,magas színvonalú, 21. századi" közgazdasági szabályozásaként állít be, miközben az sokkal inkább a 20. század szociális vívmányainak egyértelmű felszámolása. Titkos és alattomos támadás a demokratikusan vezetett tárgyalásokon már többször elutasított rendelkezések és szabályok bevezetésére. 
Mivel az egyezmény a ma még az üzleti szférának nem kiszolgáltatott területek sorát is érinti, a TTIP-TAFTA-tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak. Az amerikai tárgyalódelegáció mellett dolgozik több mint hatszáz nagyvállalati hivatalos lobbista, akik korlátlanul hozzáférnek az előkészítő dokumentumokhoz és az amerikai kormányt képviselő döntéshozókhoz. Ugyanakkor a közvéleményt és az újságírókat szigorúan kizárták, a tervezetek nem kerülhetnek nyilvánosságra, amíg a végleges egyezséget alá nem írják - amikor azonban már késő változtatni rajta. 
A volt amerikai kereskedelmi miniszter, Ron Kirk, enyhe iróniával megjegyezte, miért hasznos "a gyakorlatban" a tárgyalások bizonyos fokú bizalmas kezelése és titkosítása[5]: amikor a George W. Bush kormány által nagyon támogatott hasonló egyezmény - a Kanada, USA, Mexikó közötti szabadkereskedelmi zóna kiterjesztéséről az egész amerikai kontinensre - kiszivárgott 2001-ben, a megállapodást végül nem tudták aláírni... Válaszul Elizabeth Warren amerikai szenátor megjegyezte, hogy egyetlen olyan egyezményt sem szabadna aláírni, amely nem állja ki a nyilvánosság próbáját[6]. 
Cég a saját nevében indíthat pert egy ország ellen 
Miért is fontos szigorúan bizalmasan kezelni a tárgyalásokat? Mivel igazán nem kell elkapkodni az ország választott képviselőinek értesítését, miszerint is ezentúl a kormányzás minden szintjén, a legmagasabb szövetségitől le a helyi önkormányzatokig, kénytelenek lesznek - sok, ma még nem kereskedelmi területen is - az egyezményben több tucat paragrafus alatt kibontott nagyvállalati üzleti érdekeket alkalmazni. Vagyis a TTIP-TAFTA kereskedelmi tárgyalásokon a nagyvállalatok javaslatai alapján ,,diplomáciai törvényhozás" zajlik ma még kizárólag hazai ügyekről. Többek között az élelmiszer-biztonságról és -jelölésről, a vegyi és mérgezőanyagok szabályozásáról, az egészségügyi és gyógyszerárakról, az internetszabadságról és a fogyasztók védelméről, az energiaszolgáltatókról és a kulturális szolgáltatásokról, a szabványokról és a szerzői jogokról, a földhasználatról és a természeti erőforrásokról, a működési engedélyekről, a bevándorlásról, a közbeszerzésekről, a szakmai tovább képzésről, a magánélet védelméről és sok más témáról. 
Az egyezmény aláírása után a választott önkormányzati képviselőknek nem maradna más feladata, mint megállapodni a nagyvállalatok helyi megbízottaival a végrehajtás módozataiban. 
Az aláíró országok kötelesek jogszabályaikat és közigazgatási eljárásaikat összehangolni az egyezményben foglaltakkal. Amennyiben ezt nem teszik meg, az érintett országok jogilag felelősségre vonhatók e célból létrehozott döntőbíróságok előtt, amelyek kereskedelmi szankciót szabhatnak ki a kormányok ellen. Ha ez túlzásnak és hihetetlennek hangzana, érdemes észrevenni, hogy alapvetően több más, már létező kereskedelmi szerződés filozófiájába illeszkedik - a szabadkereskedelem vagy a kereskedelembővítés szépen hangzó nevei alatt. Amerikában a WTO csak az elmúlt évben megakadályozta a ,,delfinbarát" jelölésű tonhal címkéjének és a származási országot jelölő húscímke alkalmazását, valamint az édesített cigaretták betiltását. Utóbbi tiltás célja a fiatalok dohányzástól való visszatartása lett volna. Az EU elvesztette a GMO engedélyeztetési eljárás tárgyában indult pert, és több százmillió eurót fizetett a mesterséges növekedési hormonnal kezelt húsok betiltása miatt kiszabott WTO-szankcióként. A TTIP-TAFTA és a TPP abban hoz újdonságot, hogy adott cég a saját nevében indíthat pert egy-egy ország rendelkezései ellen, illetve a ma még a kereskedelmet nem érintő jogszabályokat is megtámadhatja. Már magában ez veszélyessé teszi a teljesen új viszonyokat teremtő TTIP-TAFTA-t. 
Ráadásul az aláírást követően az egyezményt csak valamennyi aláíró ország jóváhagyásával lehetne megváltoztatni. Ez gyakorlatilag bebetonozná a vállalatoknak nyújtott előnyöket, és ellehetetlenítené a demokrácia normális eszközeit: a választásokban megjelenő felelősségre vonást, a nem-vállalati érdekek képviseletét, illetve a tüntetések jelentőségét. 
A multinacionális vállalatoknak joguk lehetne megtámadni a nemzeti szabályozásokat egy extrajudiciális eljárás keretében. Ezeken a speciális bíróságokon három gazdasági jogász - a Világbank és az ENSZ szabályai alapján - korlátlan adófizetői kártérítést rendelhet el, ha szerintük a nemzetállami intézkedések és kormányzati lépések veszélyeztetik a vállalkozások ,,várható profitját". Ezáltal az óriásvállalatok képesek megakadályozni egy ország fogyasztó- és a környezetvédelmi, egészségügyi és egy sor más, önállóan kialakított szociális vagy gazdasági elképzeléseit. 
Az új jogokkal a külföldi és belföldi leányvállalataikon keresztül tulajdonképpen szinte minden nemzetközi magánvállalat a nemzetállamok szintjére emelkedne, a rendszer formailag is a kormányok szabályozási és belső irányítási joga fölé helyezné a vállalkozások jogait. A vállalkozásoknak joga lenne bíróság elé idézni az USA és az EU kormányait. Ezzel közvetlenül támadnák meg azokat a szerintük a külföldi befektetetők újonnan szerzett jogait aláaknázó nemzeti egészségügyi, pénzügyi, környezetvédelmi és egyéb döntéseket. A "befektető az állam ellen" típusú rendszer - amiről 1998-ban azt hihettük a MAI megakadályozásával, hogy sikeresen legyőztünk - azóta megjelent az USA számos szabadkereskedelmi egyezményében. Így már több mint 400 millió dollár megfizetésére kényszerítették az adófizetőket, vegyszerek betiltása, földhasználati és engedélyezési szabályozások, vízgazdálkodás és fakitermelési irányelvek, valamint egyéb ügyekért. Csak az USA egyezményei miatt több mint 14 mil liárd dollár sorsa van függőben a páciensek jogai, a szennyezések felszámolása, a klíma- és energiapolitika, a termőföld tulajdona, a vízfelhasználás vagy a fakitermelés és más ügyekben, a vállalatok által indított perekben[7]. A TTIP-TAFTA pedig jelentősen megnövelné a pereskedés veszélyét, hiszen az egyezmény szerint egy sor új jogcímen is pert lehet indítani a közérdeket képviselő állami és helyi szabályzások ellen. 
A "befektető az állam ellen" 
Mivel az atlanti óceán két partja közötti kereskedelmi kapcsolatok rendkívül nagy volumenűek, a TTIP-TAFTA egyezmény erősen megnövelné e törvényes zsarolás veszélyét. 
A több mint 3300 európai anyacég 24 200 leányvállalatával van jelen az USA piacán. Bármelyik kezdeményezhet egy "befektető az állam ellen" típusú pert, ha úgy ítéli meg, hogy kereskedelmi kára keletkezett. Ez messze nagyobb mértékű kockázat, mint amire a korábbi szabadkereskedelmi egyezmények lehetőséget adtak. Az EU ugyanígy ki lenne téve a "befektető az állam ellen" típusú viták sorának, hiszen 14 400 amerikai székhelyű cégnek több mint 50 800 európai leánya van. Összességében a TTIP-TAFTA lehetővé tenné, hogy az USA-ban és az EU-ban bejegyzett 75 ezer vállalat bármelyike pert indíthasson. Több ezer vállalat jutna új eszközhöz, amellyel olyan intézkedéseket támadhatnának meg, amelyekben a lakosság, vagyis mi mindannyian megbízunk. 
1998-ban látszólag azért alakult ki vitarendezési mechanizmus, hogy védje a befektetőket a kisajátítások ellen a megbízható helyi bíróságokkal nem rendelkező fejlődő országokban. Az USA és az EU bíróságai azonban a világon a legerősebbek, és a tulajdonjogok védelme is garantált. Az USA-EU-egyezménybe beépített új jogok azt jelzik, hogy nem a befektetők védelme, hanem a vállalatok jogainak növelése a cél. 
A kormányzati politikával szemben döntési joggal felruházott bíróság három, a választók számára megmagyarázhatatlan módon kiválasztott gazdasági jogászból, vagyis magánügyvédből áll. A szerepeket könnyen lehetne cserélgetni, az egyik ügyben a bíró, de egy másik ügyben az óriásvállalat által megbízott felperest képviselhetné ugyanaz a szakjogász, hiszen a nemzetközi befektetési jogászok köre nem végtelen. Az eddigi "befektető az állam ellen" perek 55 százalékába e zárt körből összesen 15 jogászt vontak be. Döntéseik ellen fellebbezésnek helye nincs. 
Az új ,,jogokat" homályosan és terjedelmesen fogalmazták meg, és ezek ritkán védik a többség érdekeit. Például magukban foglalják azon vállalati elvárásokat, hogy a kormányok ne változtassák a szabályozókat, ha már egy külföldi beruházás megvalósult. A másik ilyen jog, hogy ,,indirekt kisajátítás" esetén kártérítést követelhessenek, vagyis a kormányok fizessenek, ha valamelyik szabályozás csökkenti egy beruházás értékét, akkor is, ha a szabályozás érvényes a hazai és a külföldi cégekre egyaránt. A befektetőknek szánt garanciák új jogokat is magukban foglalnának föld, természeti erőforrások, közművek, gyárak és egyebek tulajdonának megszerzésére. Ugyanakkor a multinacionális vállalatoktól semmilyen felelősségvállalást sem követelnének meg az államokkal szemben. 
Az állami kártérítés reményében a külföldi befektetők a külföldi és hazai cégekre vonatkozó szabályozások esetében is élhetnek jogaikkal, és pereket indíthatnak az állam ellen. Például az EU és az USA vállalatai - több más ügy mellett - perelték az egyiptomi minimálbér-emelést, Peruban pedig védik az amerikai Renco cég jogát a szennyezésre[8]. További példák is vannak. Miután a helyi bíróságok előtt nem sikerült az egészségügyi törvényeket megsemmisíttetnie, a Philip Morris amerikai dohányóriás pert indított Uruguay és Ausztrália dohányzásellenes törvényeivel szemben. Az amerikai gyógyszerészeti vállalat, az Eli Lilly a NAFTA alapján pert indított Kanada azon joga ellen, hogy maga határozza meg a szabadalmakra vonatkozó követelményeket, s így tegyen olcsóbbá bizonyos gyógyszereket. A svéd energiavállalat, a Vattenfall a Németország ellen indított perben több milliárd dolláros kártérítést követel a széntüzelésű erőművekre vonatkozó szabályozás és az atomerőművek fokozatos leépítése miatt. 
A bíróságok által kiszabható kártérítés összege - amit a kormány fizet a perelő nagyvállalatnak - nincs maximalizálva. Tavaly Ecuadort rekord összegű, kétmilliárd dollár pénzbüntetésre ítélték egy olajkitermelő cég javára.[9] A bírósági költségekért és a jogi szolgáltatásokért gyakran még akkor is fizetni kell, ha a kormány nyer. Ezek a költségek perenként átlagosan nyolcmillió dollárra rúgnak, amit természetesen az állampolgároknak kell leperkálni. Az ilyen pernek már a kezdeményezése is riasztó, többek között Kanada esetében, amikor megsemmisítettek egy mérgező benzinadalékra vonatkozó tilalmat, vagy amikor több tízmillió dollárt fizettek egy cégnek egy vízjogi perben. 
Annak ellenére, hogy a kereskedelmi ügyekben illetékes választottbíróságok rendszere már az 1950-es évek óta létezik, a "befektető az állam ellen" típusú perek száma csak az utóbbi években nőtt meg jelentősen: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) jelentése alapján 2000 óta a tízszeresére. 2012-ben több pert indítottak, mint addig bármikor. Független pénzügyi és speciális jogi cégek egész sora alakult erre a zsíros üzletágra, amelynek a lényege a közvagyon megdézsmálása. 
Cél a nagyvállalatok globális uralmának bebetonozása 
Az amerikai-európai óriás-szabadpiac tervét már hosszú évek óta egy erős lobbiszervezet ápolgatja, a Transzatlanti Kereskedelmi Párbeszéd (TABD[10]), mai, ismertebb nevén Transzatlanti Üzleti Tanács (TBC[11]). A TABD-ot még 1995-ben az amerikai kereskedelmi minisztérium és az Európai Bizottság hívta életre azzal a céllal, hogy az USA és az EU üzleti vezetői valamint az USA miniszterei és az EU biztosai között hivatalos, magas szintű közvetlen párbeszéd jöhessen létre. A TBC az Atlanti-óceán mindkét partján lehetővé teszi a legnagyobb amerikai és európai uniós vállalatok számára, hogy egyesült támadást indítsanak a még megmaradt fogyasztó-, környezet-, klímavédelem és egyéb civil érdeket védő intézkedések ellen. 
A hivatalos cél, hogy elhárítsák a kereskedelmet ,,zavaró tényezőket", tehát az USA és az EU közötti korlátlan termékszállítás akadályait, továbbá, hogy az USA-ban és az EU-ban is azonos szabályok legyenek érvényesek, a kormányok minél kisebb beavatkozása mellett. Szerintünk azonban ezek a ,,zavaró tényezők" alapvető élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb olyan intézkedések, amelyben mindannyian bízunk. A vállalatok a ,,szabályok egységesítésére", ,,egyenlőségre" és ,,kölcsönös elismerésre" hivatkozva kötelezik a kormányokat a hazai előírásoknak nem megfelelő termékek és szolgáltatások engedélyezésére. 
Az óriásvállalatok ma már nem elégednek meg az érvényben lévő szabályozások könnyítésével, hanem maguk akarják megfogalmazni és újraírni saját korlátozásuk, jobban mondva korlátlanságuk kereteit. Így azután a világ két legnagyobb üzleti szervezete, az amerikai Chamber of Commerce és a BusinessEurope kezdeményezte, hogy a részvényesek képviselői és a fontosabb politikai döntéshozók közösen alakítsák ki az új transzatlanti előírásokat, amelyekkel helyettesítik a jelenleg érvényben lévő amerikai és az uniós szabályzásokat. Tulajdonképpen ma már azt kell megkérdeznünk, kellenek-e a tárgyalóasztal mellé a politikusok.... 
Néhány példa 
Az üzleti érdekeket rendkívül nyíltan és egyértelműen fogalmazzák meg. Kis ízelítő következik az amerikai kereskedelmi képviselő által beterjesztett követelésekről. 
Az USA államainak több mint fele már jelöli az élelmiszerek GMO-tartalmát. Ezt egyébként a fogyasztók 80 százaléka támogatja, és sokan irigykednek a szigorúbb EU-s szabályokra. A GMO-t előállító és felhasználó cégek mindeközben a TTIP-TAFTA segítségével az óceán mind két partján el szeretnék törölni a GMO-jelölést. Az amerikai nemzeti cukrászszövetség[12] őszintén kijelentette:,,Amerika ipari vállalatai is örömmel fogadnák, ha az USA-EU szabadkereskedelmi egyezménynek sikerülne eltörölnie a kötelező GMO-jelölést és nyomon követhetőséget." A Biotechnológiai Ipari Szövetség[13] - a GMO-óriást, a Monsantót is magában foglaló vállalati szövetség - aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban árult termékeket az EU nem engedi be automatikusan. A cégek panaszkodnak, hogy az új biotechnológiai termékek egyesült államokbeli liberalizációja és ugyanezen termékek EU-s engedélyezése között jelentős a különbség és folyamatosan nő. A Monsanto és más, a Biotech nológiai Ipari Szövetséghez tartozó cégek azt remélik, hogy a TTIP-TAFTA segítségével el tudják fogadtatni az engedélyre váró GMO-termékeket. 
A magánadatok védelme ugyanilyen erős támadásnak van kitéve. A Technológiai és Internetes Vállalkozások Szövetsége[14] kérte a TTIP-TAFTA tárgyaláson részt vevőktől, legyenek rajta, hogy az EU adatvédelmi politikája ne akadályozhassa a személyes adatok áramlását az Egyesült Államokba. Különösen amióta nyilvánosságra került - Edward Snowden kiszivárogtatásának köszönhetően - az USA Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA[15]) gátlástalan kémkedése, meglehetősen abszurd a technológiai cégek állítása: ,,nem elfogadható az EU azon ítélete, miszerint az USA nem biztosítja a magánélet »megfelelő védelmét«". Az amerikai Nemzetközi Üzleti Tanács[16] - amelynek tagja többek között az NSA-nak személyes adatok tömegeit átadó Verizon vállalat - kijelentette: ,,A megállapodásban meg kell fogalmazni a kivételeket, mint a biztonság és a magánélet, de garantálni kell, hogy ez ne akadályozza a szabadkereskedelmet." 
Az élelmiszer-biztonság ellen is támadást indítottak. Az USA húsipara a TTIP-TAFTA segítségével semmisítené meg a vágást követően klórba és más fertőtlenítőszerbe mártott húsok elleni EU-s tilalmat. Európa szigorúbb biztonsági előírásai révén a termékek a gyártás során kevesebb szennyezőanyagoknak vannak kitéve. Az USA-ban érvényes szabályok mellett jobban szennyeződnek a húsipari termékek. Ezeket később fertőtlenítőszerrel kezelik, hogy megöljék az E-coli és egyéb, ürülékben található baktériumokat, amelyek a kezelés nélkül a csirkemellben maradnának. Az észak-amerikai hússzövetség arra panaszkodik, hogy az EU csak víz és gőz használatát engedélyezi a hús feldolgozásakor. A Kentucky Fried Chicken tulajdonosa, a Restaurants International határozottan kéri, hogy a TTIP-TAFTA segítségével változtassák meg az EU élelmiszer-biztonsági előírásait, hogy az európaiak is vásárolhassanak klórozott KFC-t. 
Az Amerikai Húsipari Intézet[17] tiltakozik amiatt, hogy az EU - szerintük indokolatlanul - továbbra is fenntartja tilalmát a béta-agonistákkal (például raktopamin-hidroklorid) kezelt húsokkal szemben. A raktopamint marhák és sertések izomtömegének növelésére használják. Alkalmazását esetleges humán és állategészség-ügyi kockázata miatt 160 országban (többek között az EU tagállamaiban, Oroszországban és Kínában) már betiltották vagy korlátozták. A Nemzeti Sertéstenyésztők Tanácsa[18] egyértelműen kijelentette, hogy a TTIP-TAFTA segítségével szeretnék elérni az EU-s raktopamin-tilalom eltörlését: ,,az amerikai sertéstenyésztőknek csak egyetlen eredmény elfogadható: a gyártás során alkalmazott raktopaminra vonatkozó EU-s tilalom eltörlése". 
Mindeközben Európa legnagyobb cégcsoportja, a BusinessEurope kijelentette, hogy az USA élelmiszer-biztonsági modernizációs törvénye[19] is szerepel az USA-ba irányuló EU-s exportot befolyásoló, nem vámjellegű korlátok között. A fordulópontnak számító, 2011-ben bevezetett törvény feljogosítja az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalt (FDA[20]), hogy visszahívja a szennyezett élelmiszereket. Ezt a kiváltságot nyilvánvalóan az európai vállalatok szeretnék a TTIP-TAFTA segítségével eltörölni. 
Klímapolitika. Az USA legnagyobb repülőgép-ipari szövetsége, az Airlines for America A4A) készített egy listát azokról, a szerintük felesleges szabályozásokról, amelyek jelentős terheket rónak rájuk és amelyeket a TTIP-TAFTA segítségével szeretnének eltörölni. Első helyen Európa klímapolitikájának központi eleme, a kibocsátás EU-ban alkalmazott kereskedelmi rendszere (Emissions Trading Scheme) áll, amely szénkibocsátásuk alapján kötelezi fizetésre a légitársaságokat. Brüsszel ideiglenesen felfüggesztette a rendszert, de az A4A a "fejlődés" nevében a végleges eltörlést követeli. 
A legélesebb a pénzszektor szabályozása elleni támadás: öt-hat évvel a subprime válság kirobbanása után, az USA és az EU tárgyalófelei úgy ítélik meg, hogy az ágazat szabályzására már nincs szükség. Eltörölnék a kockázatos szolgáltatások és pénzügyi termékek tilalmát, és nem szabályoznák, sőt nem is ellenőriznék a pénzügyi termékeknek sem a kockázatjellegét, sem a mennyiségét, sem azt, honnan érkezett a piacra. Röviden összefoglalva: mindenféle szabályzást megszüntetnének. 
Mi vezetett idáig? A német bankszövetség egyértelműen kifejezte, hogy számos kifogása van a Dodd-Frank törvénnyel (DFA) kapcsolatban. Ez igazán nem mondható szigorú szabályozásnak, de a pénzügyi válságból ocsúdva és alapvetően megrendülve a Wall Street akkor kénytelen volt elfogadni. A német lobbi legaktívabb tagja a német bankóriás, a Deutsche Bank, amely a válság után az értéktelen jelzáloghitel-fedezetért cserébe dollár százmilliárdokat[21] kapott az amerikai szövetségi alapokból (Federal Reserve). A Deutsche Bank és a német bankszövetség elsősorban a Wall Street Reform központi elemével, a Volcker-szabállyal nem ért egyet, szerinte "túl szigorúan korlátozza a külföldi bankokat". Az Insurance Europa, Európa legnagyobb biztosítócégeinek szövetsége pedig a TTIP-TAFTA segítségével akarja eltöröltetni a biztosítók befektetéseinek mindenféle kockázat-ellenőrzését. 
Az Európai Szolgáltatói Fórum[22] - amelynek szintén tagja a Deutsche Bank - a tárgyalások alatt intenzíven lobbizik az európai óriásbankok érdekében, és próbálja elérni, hogy az USA hatóságainak ne maradjon lehetősége átlátni a külföldi bankok amerikai piaci tevékenységét. Az amerikai pénzügyesek viszont azt akarják elérni, hogy az európaiaknak kedves Tobin-adó bevezetése végleg lekerüljön az Európai Bizottság napirendjéről. Maga a bizottság csak félszívvel állt a spekuláció ellen bevezetendő, a pénzügyi tranzakciókat megadóztató terv mellé. Egy 2010-es bizottsági feljegyzés például kimutatta, hogy a Tobin-adó bevezetése ellentétes lehet Európa WTO-val szemben vállalt kötelezettségeivel[23]. A TTIP-TAFTA tárgyalásokon az óriásvállalatok képviselői még liberálisabb - vagyis szabályzatellenesebb - helyzetet akarnak kiharcolni maguknak, mint amit maga a WTO propagál, ráadásul az IMF továbbra is mereven megakadályoz minden, a tőkeáramlás ellenőrzésére szolgáló intézkedést. E zért a már eleve gyengécske Tobin-adó projektjét, úgy tűnik, sikeresen kiütötték a nyeregből. 
Nem egyedül a pénzügyi szektor lelkesedett be a liberális intézkedések perspektívájától. A TTIP-TAFTA a szolgáltatószektor, így a közszolgáltatások egészét meg akarja nyitni a verseny és a konkurencia számára. Az egyezményt aláíró államok nemcsak azt fogadják el, hogy a közszolgáltatások ezentúl piaci alapon működnek majd, a külföldi cégektől sem védhetik meg saját hazai cégeiket. A politikai beavatkozás lehetősége - a sebészettől az oktatáson keresztül az energiáig, a szállításig, a víz- és csatornaszolgáltatásig - gyakorlatilag a nullára csökkenne. A kereskedelmi szemlélet a lakossági emigrálás kérdésére is kiterjed. Az egyezményt aláíró országok határain közös engedélyezési eljárással léphetnének be azok, akiknek van tőkéjük vagy képesek szolgáltatni, ellentétben a többiekkel. A szabályok nemcsak a szolgáltatások kereskedelmét határoznák meg, hanem az adott országban tevékenykedő külföldi szolgáltatócégekre vonatkozó kormányzati szabályozást is. Ez a nemzeti politikai tér behatárolását jelentené olyan kritikus területeken, mint az egészségügy, az energia, az oktatás, a víz, a szállítás stb. Még a helyi földhasználatot és övezeti rendszert is belefoglalnák.
Ezek a szabályok a nemzetközi szolgáltatást nyújtó természetes személyekre, vagyis a bevándorlási és vízumpolitikára is vonatkoznának. Bármi is legyen a véleményünk a bevándorlási politikáról, nem tűnik jó ötletnek, hogy zárt ajtók mögött döntsenek róla és foglalják olyan kereskedelmi egyezségbe, amelynek részeit csak az összes aláíró egyetértésével lehet megváltoztatni. 
Gyenge gazdasági növekedés 
Miért téma ez most? Washingtonban az az általános vélekedés, hogy a gazdaság felpörgetésére az elkeseredett európai vezetők mostanában mindenre hajlandók, akár a fogyasztóvédelem vagy a szociális helyzet rovására is. 
A szabadkereskedelmi egyezségek mellett szól, hogy az ilyen megállapodások csökkentik a vámokat serkentve a kereskedelmet és több előny származik az olcsóbb importból, mint amekkora károkat a munkanélkülivé válók elszenvednek. Az amerikai Kereskedelmi Képviseleti Iroda[24] is elismerte[25] azonban, hogy az USA és az EU közötti vámok eleve meglehetősen alacsonyak. Az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás népszerűsítői könnyedén bevallották, hogy az egyezmény elsődleges célja nem a vámcsökkentés, hanem a feleslegesnek vélt nemzeti szabályozások - például a nemzeti pénzügyi, klímapolitikai, élelmiszer-biztonsági előírások és termékbiztonsági követelmények - lebontása és kiiktatása, azzal az ürüggyel, hogy csak gátolják a kereskedelmi forgalmat. 
Kevés hatástanulmány készült a TTIP-TAFTA bevezetésével kapcsolatban, és főleg messziről elkerülték a szociális következmények elemzését. A Nemzetközi Politikai Gazdaságtan Európai Központja[26] készítette, gyakran idézett és a TTIP-TAFTA bevezetését egyértelműen támogató tanulmány csekély gazdasági előnyt jósol, hiszen személyenként és naponta 3 cent növekedést ígér 2029 utántól... 
A vámtarifa-csökkenés hatásaként a tanulmány szerzői által vizionált, legoptimistább forgatókönyv szerint az USA és az EU bruttó nemzeti összterméke (GDP) töredék 0,06 százalékkal nőne az egyezmény teljes megvalósulásakor. De ez a hatás is irreálisan magas, hiszen a tanulmány szerzői feltételezik, hogy a szabadkereskedelem "dinamizálja" a gazdasági növekedést, miközben ezt, a tankönyvek által feltételezett hatást a gyakorlati tapasztalat nem támasztja alá. Ráadásul ilyen "végtelenül kicsi" növekedési többlet teljesen észrevétlen maradna. Összehasonlításképpen: a közgazdászok becslése alapján az Apple iPhone ötödik verziójának bevezetése nyolcszor akkora GDP-növekedést eredményezett, mint amekkora a TTIP-TAFTA várható hatása lenne. 
A TTIP-TAFTA-ról készült hatástanulmányok legtöbbjét a szabadkereskedelem elterjesztését pártoló intézetek és tulajdonosi szervezetek készítették, így az egyezmény szociális következményeit általában nem részletezik, mint ahogy az egyezmény közvetlen áldozatait sem veszik számba. Pedig több százmillió emberről van szó. De a hajó még nem ment el. Ahogy az már megtörtént a Multilaterális Befektetési Megállapodással (MAI) és az összes amerikai államot érintő szabadkereskedelmi övezettel (FTTA[27]) és néhány WTO-tárgyalássorozat alkalmával is, a nyilvánosság, a következmények széles körű bemutatása képes volt és talán most is képes lesz megakadályozni az egyezmény aláírását, hogy a kereskedelem ürügyén ne bonthassák le a társadalombiztosítás fontos elemeit és ne üzletemberek vegyék kézbe ügyeink intézését. 
A szerző a Public Citizen's Global Trade Watch, a Globális Kereskedelem Állampolgári Felügyelet nevű civil szervezet igazgatója. 
Fordította: Bozsér Anikó 
Forrás 
Kapcsolódó: 
   Helyre-tétre-befutóra 
   Az Egyesült Államok rombolót küld a Jáva-tengerre 
   A szabadkereskedelmi tárgyalások ellen tüntettek Brüsszelben 
   Újabb hazaáruló támadást indít Hazánk ellen az MSZP 
   Úgy járhatunk, mint a lengyelek 
   Többpólusúvá válik a globális pénzrendszer 
   A Monsanto és a Bayer GM növényei a tiltás ellenére is megfertőzik az európai földeket (Videókkal) 
   Oroszország felfegyverzi a Donyecki Népi Köztársaságot, ha az amerikaiak felfegyverzik Kijevet 
   Stop TTIP - több mint 1,2 millió aláírás 
   Global Times: Az interjú című film az amerikai kulturális arrogancia terméke 
   A Putyinpofozás visszaüthet 
   14 jel, ami arra utal, hogy háború várható 
   Elmennek a végsőkig - Addig fognak tüntetni, míg valami baj történik... 
   A hanyatló világ urai a "hiteles tájékoztatás" barikádjain 
   Putyin: Oroszország védelmi jellegű katonai doktrínáján nem változtatnak 
   A diktátor, aki legyőzte Amerikát 
   Köpök a sírotokra... 
   Háború a magyar nemzet ellen 
   A Monsanto kibővíti magyarországi kukorica és olajrepce vetőmagtermelő kapacitását 
   Magyarország alaptörvényében rögzítette: Stop a GMO-növényekre és termékekre 



Helyre-tétre-befutóra



Megjelenés 31 dec 2014

Amikor egészen zöldfülűeknek tartok eligazítást az Életről, akkor azzal szoktam kezdeni, hogy az élet olyan, mint a lóverseny. Az ember itt is, ott is „nyerni” akar. Ahhoz, hogy nyerhess, ki kell szasszerolni, ki/mi lesz a befutó, és azt kell megjátszani. Minél kisebb az esély arra, hogy X vagy Y lesz a befutó, annál nagyobb a nyereség, amennyiben rájátszottál. Ez az emberi magatartás tartja életben a diktátorokat. Amíg egy diktátor „nyerésben” van, mindenki tolja a szekerét. Aki legelőször „fogad” rá, hogy bukni fog, az lesz a hatalom új birtokosának a legelső kedvezményezettje.





A történelem legújabb futamánál a startpisztoly már eldördült, elindultak a lovak. A volt favoriton kívül a többi ló még azonosíthatatlan a lelátóról. Mindenki figyel, hogy amint kiderül valami apró részlet, megtehesse a fogadását.

Ha a fentiek figyelembevételével nézed a magyar belpolitikát, akkor egyet kell velem értened abban, hogy Orbán éveken át hiába ötlött ki elfogadhatatlan dolgokat, a felső vezetés mindent zokszó nélkül (kritikát ne is emlegessünk!) végrehajtott. Ráadásul Orbán kifejezetten tehetséges lónak mutatkozott. Nyilván jó volt a pedigréje, pontosan tudta, hogyan kell úgy hazudnia, hogy azt a tömegek boldogan beszopják. De a hegyek nem nőnek az égig, egyszer mindennek vége, illetve emberek vagyunk, mindenki követhet el hibát. Orbán esetében végzeteset. Ez a stadioncentrikus öreg csatár a sok-sok megnyert lerohanás után nagyobb falatra vágyott, és nekiment Washingtonnak. Egyesek már ekkor tudni vélték, hogy ez lesz az utolsó futama, amit már nem fog megnyerni. Amikor a hajó kezd süllyedni, a patkányok rohannak elsőként a mentőcsónakokba. Vagyis, ha látod, hogy a patkányok falkákban rohannak a mentőcsónakok felé, biztosra veheted, hogy a hajó végzetes léket kapott. – Merkel kancellárasszony látogatásáig tartó mintegy 6 hét alatt, ezt fogjátok látni.
________________________________________________________
P.S.: A Times Merkelt választotta az év emberének – jelenti az Index majd folytatja – A lap indoka: ő az, akire szükség van a veszélyes férfiakkal teli világban az orosz agresszió közepén. — Ez pontosan a valóság ellenkezője. Merkel teljes mértékben lefekszik Washingtonnak, ami ellen jeles német államférfiak tiltakoznak. Az orosz agresszió pedig kitalált hazugság. Ha az ukrán válságban van agresszor, akkor azt USA-nak hívják.



A zsidók szégyene” – már egyes liberálisok is arról beszélnek, hogy tarthatatlan a holocáfolás tilalma



Megjelenés 12 dec 2014

Farkas Attila Márton vallástörténész és Puzsér Róbert karácsonyra időzítve "provokatív drámát" jelentetett meg A zsidók szégyene címmel. A történet főszereplője egy "holokauszt-túlélő családból" származó jogvédő ügyvéd, aki



elvállalja egy "holokauszttagadó történész" védelmét. Hasonló esetek, mint tudjuk, tömegével történnek manapság.




a_zsidok_szegyene















Puzsér Róbert a könyv megjelenése alkalmából adott interjújában - a lelküket egy tál lencséért áruba bocsátó közéleti szereplőkkel és hivatalos megmondóemberekkel ellentétben - nem állít semmiféle égbekiáltó ostobaságot az úgynevezett "holokauszttagadókkal" kapcsolatban. Nem mondja róluk, hogy őrültek, tudatlanok, fasiszták, nácik, és újabb népirtásra készülnek. Ehelyett a dráma tanulságait a következőképpen összegzi: "A zsidók szégyenében a korruptság és a törzsi dogmák szövetséget kötnek az igazság ellen. Erről szól a történetünk. A társadalom valamennyi tagjának a maga megalkuvó és konformista korruptságáról. A hős nem alkuszik." Amit pedig a Geyer nevű "holokauszttagadóról" mond, az már-már a büntetőjog hatálya alá esik: "Abban nem kívánok igazságot tenni, hogy a holokauszttagadó Geyer vajon hős-e vagy antihős. Fel lehet sorolni érveket és ellenérveket egyaránt."

Igaz, Puzsér hozzáteszi azt is, hogy álláspontja szerint "megtörtént a holokauszt", azonban a hatmilliós áldozati számról már óvatosabban nyilatkozik: "Ha az a kérdés, hogy hatmillió áldozat halt-e meg, akkor azt mondom, hogy én úgy tudom, hogy annyi, bár nem hiszem, hogy a milliók számítanak. Az mindenesetre tény, hogy ez történelmi, nem pedig vallási kérdés. Ha a hatmilliós szám történelmi adat, nem pedig vallási dogma, akkor nem büntethető a kétségbe vonása."

A holocáfoló törvény megalkotásának okáról is meglehetősen tisztességes véleményt formál: "Az egész tilalom ugyanis abból indul ki, hogy akik tagadják, azok azért tagadják a holokausztot, hogy majd egyszer megcsinálhassák. Ez a jelen világpolitikai körülményeit elnézve enyhén szólva nem reális. Őszintén megmondjam, hogy szerintem miről szól a holokauszttagadás büntetése? A varsói gettólázadást akarják befejezni. Szeretnének még visszaütni. Nem tudják lezárni." (Természetesen nem a "visszaütésről" van szó, hanem az uralom fenntartásának a szándékáról, de ne legyünk telhetetlenek.)

Puzsér közli továbbá: "Egy olyan helyen akarom azt mondani, hogy megtörtént a holokauszt, ahol amúgy szabad lenne akár azt is mondanom, hogy nem történt meg. Mert az egy jobb, szabadabb, humánusabb hely lenne."

Mindez nagyon szép, de persze a Puzsér lelkében honoló civil kurázsinak azért megvannak a maga korlátai. Végtére is meg kell élnie valamiből. Annyira nem tökös, hogy le merje vonni a végső következtetéseket a holokauszt cáfolásának teljesen abszurd tiltásával kapcsolatban. A lényeg ugyanis nem a "liberális értelmiség árulása", mint azt Puzsér interjújában hangoztatja. Az igazi kérdés ugyanis az, hogy vajon miért következett be a "liberális értelmiség árulása".

A választ nem nehéz megadni: azért, mert a "liberális értelmiség" derékhadát alkotó zsidóság immár a törvény erejével és diktatórikus eszközökkel kívánja megvédeni a nyugati világban élvezett óriási hatalmát. A nonkonformizmusával gyakran kérkedő, de egyúttal a karrierje miatt is aggodalmaskodó Puzsér nem merte kimondani a lényeget: a legfontosabb zsidó történelmi "narratíva" manapság érvényes változatának törvénybe foglalása a "választott nép" nyugati világban élvezett óriási befolyásának a kétségbevonhatatlan bizonyítéka, a fejünkbe sulykolt holokauszt-dogmatika célja pedig a zsidók támadhatatlanságának biztosítása, Izrael állam legitimitásának erősítése és háborúinak igazolása, továbbá jelentős kárpótlási pénzek lenyúlása.

A "provokatív dráma" társszerzője, Farkas Attila Márton 
szintén nyilatkozott a Puzsér Róberttel közösen írt drámáról. A riporter többek között feltette neki az alábbi kérdést is: "Volt egyébként nyilvános vita a holokausztról és a holokauszttagadásról, éppen a Kurucinfón. Azt követted?" Ilyesfajta kérdés hallatán napjaink közéleti szereplői egyből betöltött pozíciójukra, pénzükre, előmenetelükre gondolnak, és legott átkozódni, fasisztázni és nácizni kezdenek. Ehelyett Farkas Attila Márton az alábbi választ adta: "Végigolvastam. Amikor írtuk ezt az egészet, akkor én nagyon sok ilyen irományt olvastam, bár korábban is ismertem a "szakirodalmat". Nincs is a drámában olyan gondolat, ami ne valahonnan lenne átvéve. Olvastam a kurucinfós vitát, persze. De a mi könyvünk nem magát a holokauszttagadást dolgozza fel, hanem a holokauszttagadást mint társadalmi jelenséget, a hozzá való viszonyt. Hogy áll ehhez a dologhoz a társadalom Európában? Hogy állnak hozzá, ahol büntetőjogi szankcionálása van?"

Ha lassan is, de kezdődik a megvilágosodás?
Perge Ottó

A szabadkereskedelmi tárgyalások ellen tüntettek Brüsszelben



Megjelenés 31 dec 2014

A Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek a gazdák és a szakszervezetek Brüsszelben.





Az uniós negyed épületeit barikádokkal védték a rendőrök a demonstrálóktól.

A tüntetők szerint a vámok lebontása miatt versenyhátrányba kerül majd az európai élelmiszeripar.
  • Azért tüntetünk, mert a megállapodás után elárasztja majd a piacot az olcsó amerikai tej és hús. Mi minőségi árut termelünk – mondta egy tüntető.
  • Beinjekciózzák a teheneket, hogy azok több tejet adjanak. Ezt addig csinálják, amíg az állat ki nem múlik. És rossz élelmiszer lesz az eredmény – magyarázta egy másik tiltakozó.

A szakszervezetek szerint nem csak a vámok lebontása és a szabványok egységesítése kockázatos.

Az éles verseny az európai szociális modellt veszélyezteti majd – állítják.
  • Európában a termelés része a mi egészségbiztosításunk, Amerikában mindent privatizáltak, mindenért fizetni kell, így az embereknek nincs hozzáférésük a rendszerhez. Azt szeretnénk, ha nem csak a gazdagok járhatnának iskolába, hanem minden polgár. Ezt jelenti a szolidaritás – mondta ez a nő.


Az Euronews tudósítója emlékeztetett arra, hogy a csütörtöki uniós csúcson a vezetők kiálltak a szabadkereskedelmi egyezmény mellett.
  • Az unió vezetői 2015 végéig szeretnék megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt. A szakszervezetek a mostaninál is nagyobb tüntetést ígérnek februárra, amikor a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd Brüsszelben – mondta az Euronews tudósítója, Efi Koutsakosta.


Írta Zsíros Sándor
Forrás


Újabb hazaáruló támadást indít Hazánk ellen az MSZP



Megjelenés 31 dec 2014

Újhelyi István: aki azon gondolkozik, hogy Magyarországot európai közösségből kivezesse, az a haza érdekeit árulja el.




Az MSZP európai diplomáciai offenzívát kezd jövőre annak érdekében, hogy Magyarországot visszavezesse az európai “demokratikus” értékekhez – jelentette be Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője és alelnöke vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.( A 2006-os visszavezetésről olvashatunk itt.)
Szerinte az Orbán-kormány életveszélyesen lépked a nemzetközi politikában, ennek hatására pedig Magyarország külpolitikai elszigeteltsége 1975 óta nem látott mértékűre nőtt.
Ujhelyi István (Berettyóújfalu, 1975. február 28.) jogász, politikus. 2014-től a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti képviselője, és az MSZP-DK európai parlamenti delegációjának vezetője. 2002–2014 között MSZP-s országgyűlési képviselő. 2010–2014 között az Országgyűlés alelnöke. 2006–2010 között előbb az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. 2000–2010 között a MSZP elnökségének tagja, 2004–2010 között és 2014-től a párt alelnöke.

Kit képvisel az EU-ban? Fotó:szeged.hu

Az MSZP alelnöke szerint nem véletlen, hogy vezető kormánypárti politikusok egyre többet utalnak háborúra nyilatkozataikban. Példaként említette a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánost, aki háborús válságkormányzásról, valamint Kövér László házelnököt, aki negyedik világháborúról beszélt a közelmúltban.
Ujhelyi István felolvasott egy Orbán Viktortól származó 2009-es idézetet is, amelyben az akkor ellenzékben lévő jelenlegi kormányfő még egy erős Európában képzelte el Magyarország erősödését. A szocialista  erre hivatkozva felszólította a miniszterelnököt, hogy újra köteleződjön el az európai értékek iránt, vagyis hagyjon fel a “kettős beszéddel”, és ne legyen része olyan “titkos paktumoknak”, amelyek az Európai Unió belső gyengítését célozzák.
Brüsszelben ezzel összefüggésben “szélkakas politikusként” jellemezte Orbán Viktort, akit arra figyelmeztetett, hogy “autokrata egypártrendszert építő despota” politikájának beláthatatlan következményei lehetnek. Ami egy ideig ügyes pávatáncnak tűnt, ma már tragikus orosz rulett – fogalmazott Ujhelyi István. Hozzátette: aki azon gondolkozik, hogy Magyarországot európai közösségből kivezesse, az a haza érdekeit árulja el.
Magyarországnak biztonságra, erős szövetségesi partnerkapcsolatokra, valamint az uniós fejlesztési források kihasználására van szüksége – szögezte le az MSZP-s EP-képviselő, aki arra is felszólította a kormányoldalt, hogy tegye világossá euroatlanti elkötelezettségét. Ujhelyi István szerint ennek egyik fontos szimbóluma lenne az Európai Unió lobogójának megjelenítése az Országgyűlés épületében.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az MSZP a helyes irány megtalálása érdekében több vezető európai politikust hív Magyarországra, így egyebek mellett az európai szocialisták júniusban Budapesten tarthatják kongresszusokat.
Ujhelyi István jelzésértékűnek nevezte, hogy az esemény rendezésének jogáról több nyugati nagyváros lemondott, ráadásul szerinte a kongresszus alkalmából várhatóan több állam- és kormányfő érkezik Magyarországra, mint az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta összesen.
Kiemelte, az európai vezetőkkel tervezett találkozásaik témái nem aktuálpolitikai kérdésekről szólnak majd, hanem arról, hogy az Orbán-kormány bukását követően a gazdaság fejlesztésével miként lehet csökkenteni a munkanélküliséget, illetve más szociális problémákat.
Forrás


Úgy járhatunk, mint a lengyelek

Megjelenés 30 dec 2014

Az előzetes, bíztató jelek ellenére mégsem ítélik el a pártok a CIA brutális kínvallatási módszereit. Volt ugyan egy arra utaló kezdeményezés, hogy a magyarországi pártok - szakítván az elmúlt 25 év hagyományával - ezügyben erkölcsi alapú döntést hozhatnak, ez a kezdeményezés azonban egyelőre ismeretlen okból meghiúsult. Az értékítélet viszont megszületett: azzal, hogy a magyarországi pártok nem ítélik el a CIA kínvallatási módszereit, hallgatólagosan erkölcsi közösséget vállalnak az amerikai vallatótisztek brutalitásával és barbarizmusával. A nyugati barbarizmus elfogadása ismét visszakúszni látszik a magyar belpolitikába, mindezidáig ugyanis a pártok nem ítélték el hivatalos országgyűlési határozat formájában az amerikaiak kínvallatási módszereit.





Hídfő.net.ru | CIA vallatás
A botrány kirobbanásakor a liberális sajtó főleg az Amerikai Egyesült Államok megítélését féltette, amihez nagy vonalakban hozzáigazodtak a mérsékelt és radikális atlantista pártok is. Némileg kilógott a sorból a Demokratikus Koalíció, ami akkor is a magyar kormányt ostorozta az emberi jogokkal, amikor javában zajlott a botrány az amerikai kínvallatásokról. Egyedül a Jobbik mutatta annak jelét, hogy az ügyben az üzleti és politikai érdeket félretéve valamiféle erkölcsi alapú határozat fog születni, ez a próbálkozás azonban egyelőre ismeretlen okból elhalt.

December 11-én Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője sajtótájékoztatón bejelentette, hogy hétfőn (azaz december 15-én) a párt határozati javaslatot nyújt be az országgyűlésnek, amiben elítélik az amerikaiak módszereit, és egyben lehetőséget adnak a többi pártnak arra, hogy közös határozatban ítéljék el a brutális kínvallatási gyakorlatot. A bejelentés általános sajtóvisszhangot váltott ki, valamint azóta is megtalálható a párt honlapján. A közös határozat azonban elmaradt, egyelőre ismeretlen okból (a Jobbik idáig nem válaszolt ezirányú megkeresésünkre). Az értékítélet helyett végül a 
mire hány forintot költsünk döntéssel foglalkoztak a pártok, ami hosszú távon hatással lehet hazánk nemzetközi megítélésére is.

Többletinformáció híján is annyi látható, hogy a pártvezetés meghozott egy döntést ennek a határozatjavaslatnak a benyújtásáról. Ha nem született volna meg ez a döntés, a párt szóvivője sem jelentette volna be, valamint a párt weboldalára sem kerül ki a kezdeményezés. Ezt a döntést azonban valami 
utólag módosította. Tehát a pártvezetés vagy valamilyen új információ alapján, vagy valamilyen külső behatásra módosította az előzetesen meghozott, sajtótájékoztatón is közölt döntését. Annak módosítását azonban nem jelentették be.

Külső szemlélőként és válasz híján egyelőre lehetetlen megítélni, hogy a beadvány "elfelejtése" az atlantisták Jobbikban működő embereinek tudható be, vagy a nemzetközi környezet alakulása miatt döntött a pártvezetés a beadvány elhalasztásáról. Mindkettőről szó lehet: a pártban határozott törésvonal húzódik azok közt, akik eltávolodnának a nyugattól, és azok közt, akik inkább hanyagolnák ezt az egész 
diplomáciai feszültségkeltést. Vagyis az idealista szembekerült a megélhetési politikussal; előbbi meghozott egy erkölcsi alapú döntést, utóbbi pedig az egyszerű anyagi érdek miatt elgáncsolná az erkölcsi alapú politikai döntéseket.
Hídfő.net.ru | CIA kínvallatás Jobbik

Létezik egy másik opció is; Oroszország ugyanis az ENSZ elé viszi az ügyet. Elképzelhető, hogy a párt(ok) nem merik önállóan cselekedve felvállalni az Amerikai Egyesült Államok elítélését. Ehelyett arra várakoznak, hogy majd szavazhassanak valamiféle, Oroszország által az ENSZ-ben beadott határozati javaslatra, ami elítéli az amerikaiakat.

Mindkét változat rosszabbnál rosszabb forgatókönyvet vetít előre. Előbbi azt jelentené, hogy a Jobbik esetében eddig tart a nyugatellenesség, elértük azt a pontot, ahol már a beépített emberek nem engedik a további radikalizálódást. Utóbbi esetben szintén egy rossz döntés született; 
azzal, hogy a pártok nem ítélték el közös határozatban az amerikai kínvallatási gyakorlatot, hallgatólagosan erkölcsi közösséget vállalnak a CIA vallatótisztjeivel. Ha arra várnak, hogy majd egy Oroszország által beadott határozatot fognak megszavazni, az a lehető legrosszabb forgatókönyv, mert azt jelenti, hogy a magyar politikusok nem mernek független erőként, értékíteletek mentén cselekedni, ehelyett arra várakoznak, hogy hogyan lehet hozzáigazodni egy másik hatalom aktuális politikai érdekeihez.

Adott volt egy lehetőség a magyar pártok számára, hogy önálló cselekvőként lépjenek fel, és utat törjenek a térségi politikában; részben azzal, hogy szembe mernek menni az amerikai nyomásgyakorlással, részben azzal, hogy nyíltan felvállalnak egy erkölcsi alapú politikai döntést. A tétovázással azonban saját maguk ellen dolgoznak: onnantól, hogy Oroszország kiterjedtebb formában az ENSZ elé viszi az ügyet, a magyar pártok ítélete már nem erkölcsi alapú döntés, hanem egyszerű opportunizmus. Ha az erkölcsi alapú határozat elmarad, és a pártok később, opportunista alapon ítélik el a kínvallatást, az is egy erkölcsi ítélet: azt jelenti, hogy a pártok hallgatólagosan erkölcsi közösséget vállaltak az USA kínvallatási gyakorlatával, - mert nem ítélték el azt, amikor még lehetőség lett volna a független véleménynyilvánításra.

Magyarország valóban erkölcsi közösséget vállalna a nyugat barbarizmusával? Aligha. A döntés elmaradása csak a pártok tétovázásának tudható be. Ez nem a magyar nép erkölcsi ítélete - ez a pártoké, akik visszaélnek a választók bizalmával, s így maguk alatt vágják a fát.

A nemzetközi ítéletre várni egyébként is egy hibás döntés. Úgy járhatunk, mint a lengyelek; az Emberi Jogok Európai Bírósága július 24-én kimondta, Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatát azzal, hogy lehetővé tette az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), hogy lengyel területre szállítsanak, ott fogva tartsanak és megkínozzanak terrorizmussal gyanúsított személyeket. Lengyelországban évek óta zajlik a botrány a titkos CIA-börtönök kapcsán: a pártok azonban nem ítélték el határozottan az amerikaiak által folytatott kínzásokat, és végül Lengyelországot ítélték el azért, mert a CIA Lengyelország területén üzemeltetett titkos börtönökben kínzott külföldi állampolgárokat. 
Nem a lengyelek kínozták őket, hanem az amerikaiak - mégis Lengyelországot ítélték el, mert azzal, hogy nem határolódtak el, erkölcsi közösséget vállaltak az amerikai kínvallató gyakorlattal. Magyarország jelenleg ugyanezt teszi. A pártok tétováznak. Pedig a helyzet rémesen egyszerű: tudnak-e közösséget vállalni az amerikaiak kínvallatási módszerével, vagy nem? Az eddigiek alapján tudnak, és hallgatólagosan beleegyeznek annak folytatásába.
Forrás


Többpólusúvá válik a globális pénzrendszer



Megjelenés 30 dec 2014

A Contra Magazin német kiadása szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank egyre inkább háttérbe szorul, mivel azok a fejlődő országok, melyeknek pénzre van szüksége, közvetlen a BRICS országokhoz fordulnak, nem pedig az IMF-hez.





Hídfő.net.ru | IMF

Az Ázsia Bank és a BRICS közös fejlesztési bankjának megalapításával az USA globális pénzrendszerben betöltött monopolhelyzete megdőlt.
"Ha olyan országok, mint Argentína vagy Venezuela nehéz helyzetbe kerülnek, előbb fordulnak közvetlen Pekinghez, mint hogy az USA előtt letérdeljenek. Köszönhetően annak, hogy Kína jelentős valutatartalékot halmozott fel, így a fejlődő országok mára dollárkölcsönt is Kínától vesznek fel." 


Ugyanakkor Kína már most a világ legnagyobb befektetőjévé vált, és különösen aktív, főként az afrikai országokban. A lap szerint ennek tudható be az is, hogy Kína segítséget nyújtott Oroszországnak a rubel elleni támadás idején, így Moszkva nem kényszerült arra, hogy a nyugati országokkal szemben bármin is változtasson. Mindez a globális pénzrendszer többpólusúvá válását is jelenti.
Forrás



A Monsanto és a Bayer GM növényei a tiltás ellenére is megfertőzik az európai földeket (Videókkal)



Megjelenés 29 dec 2014

Egy új tanulmány szerint a génmódosított terményekre és ezen belül az olajrepcére Svájcban (és sok európai országban) érvényes termesztési és import tilalom ellenére a Monsanto és a Bayer GMO növényei megjelentek a földeken, igazolva azokat az aggodalmakat, amelyek szerint ha egyszer a GMO szellemet kiengedik a palackból, azt többé senki sem lesz képes visszazárni.





Forrás: 
Activist Pos

Az Arkhón invázió és a Nefilim visszatérése


Monsanto szerint a világ

https://www.youtube.com/watch?v=uDb0oJ-b2Uo


A haladás csapdái 1-4.


A haladás csapdái 5-7.


Túlélni a fejlődést (teljes film)


WEIXL-VÁRHEGYI LÁSZLÓ: Lakossággyérítés állami segédlettel



betyarvilag_canola_contamination3A Svájcra korlátozódott tanulmányból kiderül, hogy a GM növényeket 2011 és 2012 során, négy helyszínen is megtalálták vasúti sínek mentén és kikötők közelében. Megállapították, hogy a glifozát-rezisztens GMO növények a Monsanto Roundup-Ready GT73-as magjától erednek. Emellett öt helyszínen találták még a glufosinát-rezisztens MS8xRF3, MS8 és RF3 GMO növényeket is, amelyek a Bayer InVigor néven forgalmazott termékei. A kutatók leírják, hogy tudtukkal ez az első alkalom, hogy ezeket a Bayer növényeket Európában észlelték.

A tanulmány egy új veszélyre, a keresztezésre, pontosabban a génállomány átvitelére különböző növénytörzsek között, is rámutat, amit a Monsanto GT73 és a két nem GMO törzs között mutattak ki. Ez megerősíti a korábbi félelmeket, miszerint a GM növények képesek génmódosított variánssá alakítani a hagyományos és/vagy organikus módszerekkel termesztett növényeket.

A felfedezéssel kapcsolatban azonban továbbra is az a legmegdöbbentőbb, hogy ezek termesztése tilos Európában:
A GM terményekre vonatkozó termesztési és behozatali tilalom nem volt elegendő arra, hogy megakadályozza ezek elterjedését. Japánban például, ahol a GM olajrepce termesztése tilos, a behozatal viszont engedélyezett, számos alkalommal találtak glizofát vagy glufozinát-rezisztens GM növényeket vadon nőni azokon az útvonalakon, amelyeken át a behozott terményeket szállítják. Ezek a vadon növő növények valószínűleg a szállítás közben kiszóródott magokból fejlődtek ki.”


Amennyiben tehát vadon növő GM növényeket találunk olyan országokban, ahol ezek termesztése, sőt behozatala is tilos, vajon milyen mértékben fertőződött meg a világ élelmiszerellátása?

Ahogyan arról korábban olvashattunk, a StarLink kukorica, az első olyan génmódosított termék, amit kivontak a forgalomból, méghozzá több mint 10 évvel ezelőtt, Szaúdi-Arábiában bukkant fel ismét egy évvel ezelőtt, miután a hatóságok felfedezték, hogy a termény valahogyan 
belekerült az ország élelmiszereibe.

Oregon államban pedig egy 
olyan génmódosított búzafajtával bevetett földet találtak, ami még az Egyesült Államokban sem engedélyezett.

Ez csupán néhány napvilágra került eset. Vajon mennyi ilyen létezhet, amiről nem tudunk?

Időkjelei: Felületesen szemlélve, ez a hír egyeseknek talán nehezen köthető össze az idők jeleivel, figyelembe véve azonban, amit a genetika, a transzhumanizmus és egyéb kapcsolódó területek végcéljáról tudunk, minden olyan hír, ami összefügg Isten teremtésének megrontásával, manipulálásával, az idők jeleivel is összefügg. Főleg amióta egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a majdani Fenevad bélyegének is köze lehet ezekhez a területekhez. A témával kapcsolatban érdemes megnézni az Arkhón Invázió című videót:



Oroszország felfegyverzi a Donyecki Népi Köztársaságot, ha az amerikaiak felfegyverzik Kijevet



Megjelenés 29 dec 2014

Az orosz Állami Duma éles választ fogalmazott meg Barack Obama amerikai elnök bejelentésére, miszerint Kijevnek adhatják át az Afganisztánban felhalmozott katonai eszközöket. A parlament alsóháza figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy gondolkozzon el újra a lépés következményein. Oroszország ugyanis fontolóra veheti, hogy az események ilyen alakulása miatt fegyvert szállítson a Donbassz régióba.




Mindezt az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, F. Klincsevics közölte, hozzátéve, hogy amennyiben az amerikaiak döntést hoznak az afganisztáni harceszközök átszállításáról a kijevi hadseregnek, azonnali válaszra fogja felszólítani az országgyűlést, és dönteni fognak arról, hogy fegyvert szállítsanak a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaságnak.

Hídfő.net.ru | Franc Klincsevics

Klincsevics szerint még mindig nem késő leállítani ezt az öngerjesztő folyamatot, és felszólította az amerikai elnököt, hogy még egyszer gondolja át a döntés súlyát, és gondolkozzon el azon, milyen következményekkel jár, ha az amerikai harceszközöket elkezdik átcsoportosítani egy Oroszországgal szomszédos országba.

Az Állami Duma LDPR frakciója november 10-én benyújtott egy tervezetet, amiben javasolta a Védelmi Minisztériumnak és Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, hogy hozzon létre egy orosz katonai egységekből álló struktúrát külföldi állampolgárok számára. A törvényjavaslat szerint az Orosz Idegen Légió bevethető lenne Novorosszija területén, vagyis az Ukrajnából kiszakadó megyék által alkotott föderális állam stabilitásának biztosítására.
Forrás
Figyelem:  A kapcsolódó cikkek alatt minden megjelenéshez hozzá tud szólni - FaceBook profillal, illetve névtelenül is, oldalunk saját moduljával! Számítunk a véleményére! Köszönjük! -Betyárok



Stop TTIP – több mint 1,2 millió aláírás


Megjelenés 23 dec 2014

Az Európai Unió tagállamaiban eddig több mint 1,2 millióan írták alá a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet (hivatalos nevén Transatlantic Trade Investment Partnership - TTIP) megalapítása ellen tiltakozó petíciót. A Stop TTIP civil szervezet pénteki nyilatkozata szerint Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban és Finnországban már összegyűlt a kezdeményezés támogatásához szükséges szavazatok 100%-a. A Stop TTIP által megszervezett aláírásgyűjtés tovább folytatódik egészen 2015 szeptemberéig, mikor is továbbítják az összegyűlt aláírásokat az Európai Bizottságnak.





A transzatlanti szabadkereskedelmi övezetről jelenleg is tárgyal az Európai Unió és az Egyesült Államok. Ha aláírják, azzal eltörlik a határokat az EU és az USA közt, aminek köszönhetően az európai vállalatoknál jelentősen tőkeerősebb amerikai vállalatok megszereznék az európai piacot, és a génmódosított termékek ellepnék Európát. A szerződést az Európai Unió vezetése azzal népszerűsíti, hogy az a munkahelyek számának növekedéséhez vezet. Igaz, magát az Európai Uniót is azzal népszerűsítették, hogy az elérhető uniós források miatt javulni fog a foglalkoztatottság, majd a gyakorlatban csak a kvótarendszer miatt le kellett építeni a magyar ipar nagy részét. A TTIP aláírásának ehhez hasonló hatása lenne európai viszonylatban - Európa lenne a felvásárló piac, ahol az USA vállalatai eladják az olcsó munkaerővel gyártott termékeket.

Hídfő.net.ru | Stop TTIP
Forrás
Figyelem:  A kapcsolódó cikkek alatt minden megjelenéshez hozzá tud szólni - FaceBook profillal, illetve névtelenül is, oldalunk saját moduljával! Számítunk a véleményére! Köszönjük! -Betyárok



A Putyinpofozás visszaüthet


Megjelenés 22 dec 2014

Mi is slamasztikába kerülhetünk, s már kerültünk is, a kiszámíthatatlanná váló oroszországi viszonyok miatt.




Az idő Putyin ellen dolgozik – közli az Index. A cikk szerzője azon kesereg, hogy a városokban A gyenge rubel miatt áruhiány és kígyózó sorok alakultak ki, az IKEA-ban felfüggesztették a bútorok forgalmazását, a méregdrágává vált nyugati mobilok és mikrosütők helyett pedig nincs semmi, mert ilyet nem gyárt Oroszország. Az elértéktelenedő pénz miatt az orosz turisták is eltűnnek, a válságot a módosabb réteg nagyon megérzi. Az ingatlanokra felvett lakossági dollárhitelek is veszélybe kerülnek.” Egy másik helyen, a valasz.hu-n azt olvasom, hogy Nagy pofon lenne Putyinnak az új ukrán-lengyel gázvezeték. És általában is tele vannak az újságjaink, a rádióhíreink, no meg a Facebook-oldalaink a Putyinvirtuális pofozásától elalélók, az orosz államfő rovására élcelődők, a kárörvendők cikkeivel, kommentjeivel.

A tűrőképességgel senki nem számol


Nem értem, miért örülnek ilyen sokan annak, hogy Oroszországban ismét lesz egy csomó nyomorult. Mert, hogyPutyin lesz az utolsó, akinek helyzetében változás következik be, abban egészen bizonyosak lehetünk. Nem beszélve arról, hogy Oroszország összeomlása magával rántaná előbb Kelet-Európát, majd az egész Európai Uniót. Az Oroszországban lévő európai autógyárak termelésének csökkentése bizonyára már ma is érezteti hatását az anyavállalatoknál. Az Oroszországban tevékenykedő hatezer német cég közül nyilván sok tönkremegy. Vagy, hogy mást is mondjak: a múlt héten a rubel árfolyamzuhanását a forint és zloty gyengülése követte. De láthatóan ennek ellenére sem fogja fel nálunk a közemberek és a közvélemény-formálók többsége, hogy mi szintén slamasztikába kerülhetünk, ha kiszámíthatatlanná válnak az oroszországi viszonyok.

A nyelvüket 
Putyinon és az oroszokon köszörülők megnyilatkozásait olvasva az is meglep, hogy sokan mennyire nem fogják fel, hogy Oroszországban csupán a lakosság 10–15 százaléka engedheti meg magának, hogy luxuscikkeket vásároljon, s hogy külföldre utazgasson. (Erre egyébként az Index cikkének szerzője is utal.) A többiek eddig is csak módjával részesültek a fogyasztói társadalom áldásaiból, ellenben annál inkább értékelik, hogy – a kilencvenes évek elején rájuk szabadított vadkapitalizmus után, amikor nagy tömegek éheztek, s amikor nem fizették ki a nyugdíjakat, a közalkalmazottak pedig hol kaptak fizetést, hol meg nem – a putyini rendszer egyfajta létbiztonságot hozott számukra.Ez az alapja az orosz államfő 80-90 százalék körüli támogatottságának!

Ami pedig az emberek alkalmazkodóképességét illeti, arról éppenséggel Magyarországon is meg lehetne győződni, ahol a lakosság 40 százaléka él a létminimumon, vagy az alatt. 
Vagyis a tűrőképesség még nálunk is sokkal nagyobb, mint azt a jól fűtött szobáinkból, az élelmiszerrel megrakott hűtőszekrényeink mellől gondolnánk. Az Ukrajnával sajátos polgárháborúban álló Novorosszija sem kényszerült még térdre, bár alig van világítás és fűtés, a lakások, a házak egy részét szétlőtték, a víz- és a gázellátás is akadozik, a nyugdíjakat pedig visszatartja (De miért is?) a kijevi kormány, hogy a közalkalmazottak fizetéséről ne is beszéljünk…

Háborúk erősítették őket


Elemzőinknek és az interneten hetvenkedőknek illene figyelembe venni az orosz történelem tényeit is! Például azt, hogy a 14. században a litván nagyfejedelemség északnyugaton, Lengyelország délnyugaton hatalmas orosz területeket foglalt el, kihasználva az Arany Hordának az orosz fejedelemségek elleni keleti támadását. De elég a történelmi térképekre nézni, hogy lássuk, idővel miként hullámoztak, terjedtek ki minden irányban az orosz határok. Újabb és újabb lengyel támadások indultak az orosz városok, vidékek ellen 1462-ben, 1582-ben, 1604-ben, 1607-ben. Ezeket általában népi felkelésekkel és partizánháborúkkal verték vissza. Eközben nem sokra jutottak az oroszokkal a svédek sem, mint ahogyan a végén a keleti mongol-tatárokat is legyőzték.

A 17-18. században az Oszmán Birodalom alattvalói, a krími tatárok Délről törtek be Oroszországba és időről időre rabszolgák tömegeit hurcolták el. 
Nagy Katalin végül megelégelte a dúlást és a hatalmas váltságdíjak folyósítását. Így lett az Orosz Birodalom része a Krím, s szilárdította meg uralmát az orosz cári hatalom a háborús hírekben most is szereplő Novorosszijában. Napóleon a franciáival, a lengyeljeivel, a magyarjaival, az olaszaival eleinte azt hitte, hogy a felgyújtott Moszkvát bevette, aztán hamarosan rájött, hogy csapdába esett, s jobb lesz pucolni, mert az oroszok minden élelmiszerkészletet elvittek, vagy felégettek. Hogy mi várt a seregére, amíg kivonult az országból, arról Tolsztoj írt aHáború és békében…

Mindent egybe vetve, a számtalan népet egyesítő
 Szovjet-Oroszország felszámolta az I. világháború, a polgárháború, a japán, a francia, a brit, az USA százezer fölötti katonát számláló csapatainak minden irányból indított támadásának pusztításait. Megerősödve jött ki a II. világháború borzalmaiból is. A 20. században – a kényszermunkát is rákényszerítve nemzetiségtől és osztályhelyzettől függetlenül minden rétegre – iparosították, villamosították az országot, felszámolták az analfabetizmust, megszervezték a lehető legszélesebb körű oktatást és egészségügyi ellátást. Nem mellesleg a világ egyik legerősebb hadseregét hozták létre, atombombát készítettek, meg szputnyikot és űrhajót, pedig a nácik elsőrangú szakértői nem náluk, hanem az USA-ban dolgoztak az utóbbiak kifejlesztésén.

Az USA sokat nyerhetne


Mindezt csak azért idézem fel, mert a mikrohullámú sütőkről, az IKEA-bútorokról, meg a külföldi síelésről való okoskodásnak csupán a hadiállapot bevezetéséig lesz némi értelme. Azon túl az oroszság olyan dimenzióiba jutunk, amelyeket mi magunk elképzelni sem tudunk. Ahogyan nem tudták elképzelni a II. világháború magyarjai sem, hogy milyen következményekkel jár majd a minden figyelmeztetés ellenére a Szovjetuniónak címzett hadüzenet, a magyar megszálló csapatoknak a mai Ukrajna területén való kegyetlenkedése, s a háború utolsó szakaszában a Kárpátaljától és Észak-Erdélytől előbb a Tisza vonalánál, aztán a Budapesten és körzetében, majd a Székesfehérvár térségében tanúsított, az országot romba döntő, a szovjet hadseregnek is százezres nagyságrendű emberveszteséget okozó, kizárólag a náci érdekeket szolgáló, teljesen értelmetlen ellenállás. Bibó István 1945-ben a demokrácia válságáról írt tanulmányának A megszállás válsága című fejezetét szoktam ajánlani azoknak, akik tudni szeretnének arról a tehetetlen tanácstalanságról, amivel a magyar nép fogadta az 1944–1945-ös szovjet hadsereget.

Egy cseh újságíró, bizonyos
 Vladislav Kasuka – a hozzám a pravda.ru-n keresztül eljutott cikkismertető szerint – arról értekezik, hogy az USÁ-nak érdekében állhat háborúba sodorni Oroszországot. Mert Amerikát, hatalmas adósságai mellett, az a veszély fenyegeti, hogy egyre több ország akarja mellőzni a nemzetközi kereskedésben a fedezetlen amerikai dollárt. Csakhogy az USA-t mindenekelőtt a dollár-, sőt a petrodollár alapon folyó világkereskedelem, a globális pénzügyi tranzakciók kézben tartása tartja fenn. Az ebből fakadó pénzügyi-gazdasági-politikai előnyöket veszélyeztethetné az áruforgalomnak euróban, jüanban, esetleg rubelben való elszámolása. Washingtonnak ezért lehet célja az Európai Unió és Oroszország, illetve Oroszország és Kína kapcsolatainak minden áron való meggyengítése – állítják mások is.

Amint erről oly sokan és sokszor 
írtunk már: az ukrajnai konfliktus CIA közreműködéssel történt kirobbantásának mindenekelőtt ez a racionális magyarázata. Oroszországnak magának nem származik előnye abból, hogy lerombolja a nyugat-európai kereskedelmi, politikai, sőt katonai kapcsolatait, amelyek kiépítésébe a megelőző években oly sok energiát fektetett. Viszont az USA csak nyerhetne azzal, ha sikerülne meggyengíteni, szétzilálni Oroszországot, és eltávolítani az éléről az energikus, céltudatos államfőt, aki persze a liberális amerikai elvek - de nem feltétlenül a gyakorlat - szerint, talán nem az emberi jogok élharcosa. Ráadásul egy minden oldalról szorongatott ország élén egyre kevésbé lehet az!

Összegezve: az amerikai politikai és gazdasági élet irányítóinak jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy háborús helyzet kialakításával gyengítse meg Oroszországot. A már hivatkozott cseh 
Vladislav Kasuka víziója szerint e háború kirobbantásának eszköze lehetne a Krímmel határos területen színlelt atomtámadás az ukrán hadsereg alakulatai ellen, amit aztán az oroszokra fognának. 
Itt azért kell egy jó nagy levegőt vennünk! De ami le van írva, az leíratott! Ami ki van mondva, az kimondatott! Ezért gondoljátok meg, Felebarátaim! Ha – Ne adj’ isten! – bekövetkezne ez az állapot, vigasztal-e majd benneteket, hogy figyelmen kívül hagyva a tényleges érdekviszonyokat, a tényleges indítékokat, még mindig csak azt hajtogatjátok:mindenről Putyin tehet? Tehát annak tudatában kellene végre megfontolni a megfontolandókat, hogy ha a Kárpátokon túl úgymond korlátozott atomháború robbanna ki, abból sem én, sem te, sem az én, sem a te gyereked, sem az én, sem a te unokád nem fog kimaradni! Ennek tudatában kárörvendezzetek hát!
#
Frissítés 1: Putyin nagymester nyugati csapdája

"Putyin pedig, mindeközben, a Nyugat erőfeszítéseivel mesterségesen erőssé tett dollárokért adja el az orosz energiahordozókat. Melyekért azonmód aranyat vásárol fel – mely éppen a Nyugat igyekezetének következtében, most mesterségesen leértékelt. Putyin játszmájában van még egy érdekes momentum: az orosz urán. Melynek köszönhetően ég ma az Egyesült Államok minden hatodik villanykörtéje. Mely uránt Oroszország ma szintén dollárért ad el az Egyesült Államoknak.

Ily módon a Nyugat azzal a dollárral fizet Oroszországnak a kőolajért, a földgázért és az uránért, mely dollár vásárlóértéke, magának a Nyugatnak az igyekezete következtében, mesterségesen magas, a kőolajhoz és a földgázhoz viszonyítva. Ám Putyin csak arra használja ezeket a dollárokat, hogy értük kivonja Nyugatról annak természetes aranyát, amelynek dollárban kifejezett árát éppen a Nyugat szorította le mesterségesen."
MEGJEGYZÉS: Ha hihetünk Hossó Andrea Londonban élő, Magyarországon jobboldali rendezvényeken fellépő közgazdász múlt heti közlésének, Surányi György nemzeti bankelnökségének időszakában eladták csaknem a teljes magyar aranykészletet! Persze, szükség volt a pénzre! Ugyanez a szakértő elmondta, hogy a világ nagy bankjai igyekeznek aranyat bespájzolni, illetve hazaszállíttatni a külföldi trezorokból az ott őrzött tartalékaikat. Az USA azonban megtagadta Németországtól, hogy azonnal visszajuttassa az Amerikában őrzött német aranytartalékot. 2020 előtt nem adják.
Frissítés 2: Este 23 óra után valakinek válaszoltam a Bekiáltás blogon megejtett hozzászólására. Ide illik a válaszom egy része: "Ami az olajdollárok állítólagos elherdálását illeti, arról éppen ezekben a percekben is folyik az orosz tévében egy vita. Igen, az előző részben, a politikusok egy része, köztük Zsirinovszkij, azt üvöltözte, hogy az orosz állam tartalékait iparfejlesztésre kellett volna fordítani. Erre az volt a válasz, hogy először a jelcini korszak kolosszális adósságát kellett kifizetni. Ma egyébként a GDP-t illetően ott tartanak, hogy az ötödik-hatodik helyen állnak a világranglistán a másfél évtizeddel ezelőtti tizenvalahányadik helyhez képest, ráadásul legkorszerűbb fegyvereik minősége felülmúlja az amerikaiakat.

Ezzel együtt az alaphang az volt, hogy keményen ellen kell állni a külföldi nyomásnak, provokációknak, vagyis készülni kell az esetleges háborúra, tekintettel arra, hogy a Föld igazán jelentős nyersanyagtartalékai Oroszország területén találhatók, s arra kell számítani, hogy ennek kitermelését, felhasználását hatókörébe akarja vonni az USA. Egyébként a többségében a duma vezetőiből álló vitatkozók úgy látják, hogy az EU-nak egyre nagyobb gondot okoznak az Oroszország elleni szankciók.

A vita második szakaszában a bankárok kaptak szót. Ők amellett érveltek, hogy tartalékok hiányában nem tudták volna kezelni ezen a héten a pénzügyi válságot. Eléggé optimisták a tekintetben, hogy az intézkedésekkel a belső piacon biztonságot teremtenek a betéteseknek többek között a betétenként 1 millió 400 ezer rubelig terjedő betétgarancia alappal, ami a betétesek 92 százalékát lefedi és más intézkedésekkel, amiket itt nem részletezek." #
Forrás



14 jel, ami arra utal, hogy háború várható


Megjelenés 21 dec 2014

Magyarország liberális gondolkodói, akik szép számmal megtalálhatóak egyébként a jelenlegi kormánypártban is, gyakran hangsúlyozták abbéli véleményüket, hogy Európát semmilyen katonai veszély nem fenyegeti, ezért nem is kell arra felkészülni, s különben, ha bárki megtámad minket, akkor majd a NATO megvéd. Mi van akkor azonban, ha maga az Egyesült Államok által vezetett NATO törekszik arra, hogy kiprovokáljon egy háborút?




Hiszen láthattuk az elmúlt évtizedekben egyetlen egy ország sem támadott meg egy NATO tagországot sem, ellenben az USA és a NATO aktív háborús félként lépett fel, háborúzott, bombázott porrá és néha meg is szállt egy-egy független nemzetet. Viszont most egy hatalmas háború réme fenyeget minket (s e sorok írása közben is csak reméljük, hogy eme szavak csupán túlzott félelmünk által szült aggodalmak), amelynek kitörésére sajnos napról napra egyre több aggasztó jelből következtethetünk.


A mai Ukrajna helyzete sokban emlékeztet a 2008-as Grúzia állapotára. Emlékezhetünk még rá, egy a Soros György és más amerikai „civil körök” által pénzelt 2003-as rózsás forradalom (nevezhetnénk Majdan térinek is?) után kerültek hatalomra az Egyesült Államokban tanult, nevelkedett és ott is dolgozó Szaakasvili és kormányai, akik később háborút provokáltak Oroszország ellen Dél-Oszétia hovatartozása miatt (emlékezetes a terület döntő többsége orosz, egyben orosz állampolgár, s népszavazáson 99% szeretett volna elválni Grúziától). A háború története ismert, amerikaiak felfegyverezték a grúz hadsereg egy részét, majd folyamatosan ellátták az országot, de ez sem volt elég, a grúzok öt nap alatt vereséget szenvedtek. Később az EU vizsgálatot indított, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a grúzok kezdték a háborút, ahol Oszétia Oroszország segítségével védekezett.

Nos, ezek a volt grúz-amerikai állampolgárságú vezetők mostanra már grúz-amerikai-ukrán állampolgárok és az ukrán kormányban ülnek, s adnak minisztereket, államtitkárokat vagy rendőri vezetőket az ukrán nép számára. A volt grúz belügyminiszter, most ukrán belügyi államtitkár pedig ki is fejtette: azért ment Ukrajnába, hogy tehessen Oroszország ellen. És ne legyenek kétségeink, hogy az amerikai utasításokat ők kérdés nélkül teljesíteni fogják, hiszen saját hazájukat, Grúziát is képesek voltak Oroszország ellen hadba léptetni, mit fognak tenni egy számukra idegen gyarmattal?

Eközben az Egyesült Államok Szenátusa elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az USA-t, hogy felfegyverezze Ukrajnát, sőt NATO-n kívüli katonai szövetségesének nevezi, ami azt jelenti, hogy innentől minden Ukrajnát ért támadás (legyen az akár megelőző, vagy védekező jellegű is) az Egyesült Államok saját maga elleni támadásként értékelhet. Ez pedig az USA kezébe adja a NATO 5. cikkelyének életbeléptetésének kártyáját, aminek hatására de facto és de jure a NATO hadba lép Oroszország ellen.

Ez pedig nekünk, magyaroknak, különösképpen fájni fog, főleg, ha mondjuk ez éppen egybeesik azzal az időszakkal, amikor mi fogjuk védeni a Baltikum légterét, amiről már volt szó egy korábbi írásban. Sőt, a Magyar Légierőnkön kívül már az amerikaiakkal közösen szárazföldi hadgyakorlatokon vesz részt a Magyar Honvédség, mint a már említett 
Iron Sword gyakorlat. Ezek a hadijátékok pedig kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy az Egyesült Államok újabb katonákat és harci eszközöket tartson Oroszország szomszédságában.

Az sem nyugtathat meg minket, hogy eközben Hende Csaba honvédelmi miniszter 
úgy módosítaná a Honvédelmi törvényt, hogy békeidei és minősített idei működés mellé beemelné a válsághelyzeti működés fogalmát, hogy a Honvédség felkészülhessen egy esetleges háborúra (az USA érdekei szerint).

S, ha már említettük az Egyesült Államokat, akkor jegyezzük meg azt a tényt, hogy az Egyesült Államok jelenleg is több katonai bázist is fenntart Európában, a számok egészen döbbenetesek, összesen közel 200-220 amerikai katonai létesítmény, közel 66.500 fő katonával, amely számokban még nincs benne a nyártól megindított folyamatos csapatnövekedés, s azóta Németország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Egyesült-Királyság, Spanyolország, Bulgária és Portugália mellett amerikai csapatok (szárazföldi és légierővel egyaránt) jelentek meg Romániában, Lengyelországban és a Baltikumban. Eközben Oroszország egyetlen egy fegyverest sem állomásoztat az Egyesült Államok közelében.

A Pentagon és az amerikai Szenátus viszont nem elégedett a több mint 70.000 amerikai katona jelenlétével, és a múlt hét folyamán már arról beszéltek, hogy a 24 éve kivont közép-hatótávolságú nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat ismét vissza kell helyezni Európába, ezek a nukleáris fegyverek méltóképpen nevezhetőek a hidegháború utolsó szakaszának jelképeként is. Eközben természetesen ne feledjük, hogy az amerikaiak továbbra is Európa öt országában tárolnak bevetésre kész B61-es nukleáris gravitációs bombákat, amelyeket be lehet vetni F-16/18-asokról, és a német/angol/olasz Tornado típusú harci repülőgépekről, így kijelenthetjük, hogy az Egyesült Államok jelenleg is atomfegyverek bevetésére képes eszközökkel rendelkezik (s akkor még nem beszéltünk az Északi Sark alatt meghúzódó Ohio osztályú ballisztikus rakétahordozó atommeghajtású tengeralattjárókról) Oroszország közvetlen közelében, amely azért komoly fenyegetés.

Itt kell megemlítenünk még a médiában folyó csendes, vagy kevésbé csendes „háborút”, ami az emberek, a nép meggyőzéséért folyik, egyfajta kondicionálásképpen. A már említett ferdítések tucatjai (Oroszország atomfegyverek szállítására alkalmas repülőgéppel repültek nemzetközi vizek felett, miközben nem beszélünk a már itt lévő 200 amerikai atomfegyverről stb.), sőt egyes esetekben a döntéshozók befolyásolására is erős jeleket láthatunk, hiszen éppen a héten
tudhattuk meg Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőtől, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok is manipulálva tálalja a híreket az Országgyűlés Külügyi bizottságának tagjai számára: konkrétan a finn államelnök szavait másították meg, mintha élesen kirohant volna Oroszország ellen, szinte háborús retorikával vinné Finnországot a NATO karjaiba, miközben éppen az ellenkezőjét mondta: Finnország nem akar a NATO tagja lenni, Oroszország be-berepülései, katonai jelenléte pedig természetesek a térségben, sőt azt is megemlítette, hogy az erőltetett szankciós politika árt a finn gazdaság számára. Tudjuk, hogy a magyar szolgálatok sok esetben partnerszolgálatoktól (nevezzük nevén, a CIA-tól) kapnak híreket és információkat, így az Egyesült Államoknak itt is megvan a lehetősége arra, hogy manipulálja a magyar törvényhozásban helyet foglalókat (és persze akkor nem is beszéltünk még a lehallgatásokról és nyomásgyakorlásokról).

Természetesen Oroszország is nagyobb fegyverarzenált vonultatott fel a saját határain belül, hiszen, ha a szomszédban megjelenik egy 70.000 ezres idegen haderő, akkor azért illik gyanakodni.

Ebben a feszült légkörben viszont az Egyesült Államoknak és európai kiszolgálóinak rá kellett jönniük, hogy a szankciós politika nem tudja megroppantani Oroszországot, sőt olyan kellemes meglepetéssekkel is járt, mint a török-orosz energetikai közeledés (s sajnos viszont hazánkra nézve kellemetlen Déli Áramlat elvesztése, de az amerikai szövetségeseink minket úgyis csak feláldozható bábúként tartanak számon, akit úgysem árt megrendszabályozni). Az olajár mesterséges manipulációjával viszont érzékeny csapást tudtak mérni Oroszországra, arra számítva, hogy a hatalmas országban majd tüntetések, demonstrációk kezdődnek, esetleg „civilszervezetek” rásegítésével pedig megindulhat egyfajta lázadási hullám, amelynek célja a jelenlegi orosz kormányzat megbuktatása.

A felületesen felsorolt jelekből egyetlen egy is félelemre inthet minket, de így elolvasva, egyre jobban elénk tárul a háború rémképe, amit csak megerősít az is, hogy minap Lázár János, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter is legvalószínűbb forgatókönyvként 
említette a háborút.
NZs
Forrás



Elmennek a végsőkig – Addig fognak tüntetni, míg valami baj történik…




Megjelenés 20 dec 2014





Az idegen országból származó nem magyar zavarkeltőket pedig hódítónak kell tekinteni, – a 


velük együttműködő magyar állampolgárokat 


meg a hódítók kollaboránsainak, – s eszerint is 


kell eljárni velük szemben…”




usaA nap képe: Amerikai zászló a kormányellenes tüntetésen – Nyíregyháza 2014. dec.16. – “Az idegen országból származó nem magyar zavarkeltőket… hódítónak kell tekinteni, – a magyar állampolgárságúakat pedig a hódítók kollaboránsainak, – s eszerint is kell eljárni velük szemben…”


Már 2 hónapja hisztizik a pesti belváros, – ajvékolása immáron agresszióba csap át.
Legutóbb december 16-án a József Nádor téren és a Kossuth téren ‘csinálták a fesztivált’, – mert szerintük, “nincs hova hátrálniuk”. – Minden egyes tüntetésen egyre többet enged meg magának a liberális csürhe, – hiszen bátorítják és vastagon támogatják is őket Amerikából, s az Unióból egyaránt.

De vajon hová vezethet ez?

Hová vezet a Parlamentet védő rendőrök folyamatos provokálása, – sőt az egyre kihívóbb fellépés velük szemben? –
Ismerős a forgatókönyv, Kijevben is így kezdődött, egy évvel ezelőtt. Ám az események, – legalábbis eddig, – csak nem akarnak olyan erőteljes fordulatot venni, mint a Majdan téren.

A hazai jobboldal egyszerűen nem hajlandó csatlakozni a
liberális felforgatáshoz, – ahogyan ez Kijevben megtörtént anno, – ezért a tüntetések szervezői, pontosabban a mögöttük álló nyugati tervezők, azzal főznek, ami van.

Vajon miért is áll le egy 81 éves liberális (volt SZDSZ-es)
öregember; Mécs Imre, – lökdösődni a rendőrökkel?


És miért teszi ugyanezt az ifjú titán Szarvas Koppány Bendegúz, a Demokratikus Koalíció volt önkormányzati képviselőjelöltje, az Ifjú Demokraták elnöke?
Szarvas Koppány Bendegúz dec 16 dk dulakodik a rendőrökkel Fotó 444
Szarvas Koppány Bendegúz dec.16. DK dulakodika rendőrökkel

És miért ugrál és provokál az a pár “fiatal arc”, – ahogyan a liberális sajtó jellemezte ezeket a ki tudja honnan előkerült fickókat, – miért dobálja a rendőröket, miért hajigálják sörösüveggel őket?
És, ha kell a végtelenségig csinálják ezt, – de legalábbis addig, – míg valaki jól pofán nem veri valamelyik hisztiző belvárosi gyereket, vagy az izgága öregembert, – s akkor aztán kezdődhet az ajvékolás a diktatúráról és a rendőri erőszakról, akkor is, ha nem onnan jött az ütés.
MTI - Szigetváry Zsolt

Ám, ha még sincs komoly sebesülés, akkor majd kreálnak néhány hamis fotót, ahogyan ez meg is történt a 16-i tüntetéssel kapcsolatban. Az alábbi kép kering a Facebookon, – amely sebesülést állítólag az “Orbán droidok” okoztak, – ám szorgos szemek 
megtalálták a kép eredetijét, mely egy new-yorki tüntetésen készült.
1601051_862529393791165_7797912820144255913_n
1911861_10200171452284943_3915789394730376325_n
És vajon miért is rázzák már 2 hónapja a kizsákmányolás jelképét, – uniós rongyot az emberek orra előtt, – akár a bikával szemben az arénában? – Míg meg nem elégelik a nemzeti radikálisok, s le nem nyomják a torkukon a sárga csillagos zászlót. S akkor majd végre lehet megint gonosz nácizni, fasisztázni és egyéb hülyeségeket óbégatni.
magyar-majdan
(Budaházynak és barátainak megjelenése a december 16-i tüntetésen, ennek előfutára volt).
Fotó 444
Ám az események lassanként olyan fordulatot vesznek, ahogyan az a kijevi Majdanon is történt, (mivel a háttérben álló amerikai tervezők szerint; eléggé impotensnek bizonyult eddig a pesti belváros színe-java, s nem igazán folyt még a vér), ezért külföldi provokátorokat küldenek közéjük, – akik valóban odavernek majd mindkét oldalnak, csak úgy a rend kedvéért.
Mert ha már ‘tünti’, – akkor legyen tünti! Visznek néhány botot, esetleg hosszú láncot, csakhogy színesítsék kicsit, a még mindig túlzottan békés tüntetést.
Egy kedves, erőszakellenes EU-párti maszkos “tüntető” Kievben - Fotó Reuters Vasily Fedosenko

De a mesterlövészek megjelenése is várható a környező házak tetején, – hiszen ez nem kijevi találmány, ennek hazánkban is komoly hagyományai vannak. (Kossuth tér 1956. október 25.)

Mindenesetre az már teljesen világos, hogy az amerikai forgatókönyv szerint zajlanak az események, – erre már a Magyar Parlament is rájött, – hiszen egyre jobban körvonalazódik az amerikaiak terve; – hogy felvonulási területté változtassák Közép-Európát és benne Magyarországot, – az Oroszország ellen indított nagy háborújuk előkészítéseként, – melynek a frontvonala egyelőre Ukrajna lesz. – Egyelőre.
Ehhez viszont le kell cserélni az Orbán kormányt, – ha kell akár az utcai erőszak kiterjesztésével és mesterséges eldurvításával is.
Lecserélni egy baloldali liberálisnak nevezett, radikális atlantista kormányzásra, mely sokkal készségesebb Amerika és az Unió irányában, – s hazánk függetlenségét teljesen feladván az ország minden erőforrását, (gazdaságot és az emberek munkaerejét), – az amerikai háborús törekvések szolgálatába állítsa.
És, ha beválnak terveik és kitör a nagy háború, – akkor Közép-Európa fiait, – köztük a magyar gyerekeket is vágóhídra akarják majd hajtani az amerikai érdekekért vívott harcban. – “Hiszen minél gyengébb Európa, – és vele együtt Eurázsia – annál erősebb lesz Amerika,” – gondolják ők. Ám nagyon úgy néz ki; ez lesz az utolsó próbálkozásuk, a teljes összeomlásuk előtt.



Éppen ezért tehát, hazánkban nem ismétlődhetnek meg a kijevi események! – Az Amerika által támogatott liberális felforgatás ellen, – a rendvédelmi erőknek és a magyar hazafiaknak közösen összefogva kell fellépniük, ha meg akarják akadályozni, hogy a Kossuth térből Majdan, Magyarországból pedig a következő Ukrajna legyen.


Az idegen országból származó nem magyar 


zavarkeltőket pedig hódítónak kell tekinteni,


 – a velük együttműködő magyar 


állampolgárokat meg a hódítók 


kollaboránsainak, – s eszerint is kell eljárni 


velük 


szemben.


Forrás
Figyelem:
A kapcsolódó cikkek alatt minden megjelenéshez hozzá tud szólni - FaceBook profillal, illetve névtelenül is, oldalunk saját moduljával! Számítunk a véleményére! Köszönjük! -Betyárok





Putyin: Oroszország védelmi jellegű katonai doktrínáján nem változtatnak


Megjelenés 20 dec 2014

Vlagyimir Putyin orosz államfő tegnap a katonai vezetéssel tartott találkozót követően kijelentette, Oroszország katonai doktrínája nem változik, és abszolút védelmi természetű marad, annak ellenére is, hogy a NATO jelentős csapatösszevonásokat végez Kelet-Európában. A fennálló veszély miatt azonban Moszkva határozott válaszlépéseket tesz, hogy az ország biztonságát szavatolja.





Hídfő.net.ru | Vlagyimir Putyin a katonai vezetőkkel
Az államfő pénteken elrendelte Oroszország interkontinentális ballisztikus rakéta arzenáljának teljes modernizálását, és elrendelte a földi telepítésű komponensek teljes feltöltését a továbbfejlesztett rakétákkal, amit 2021-ig fognak megvalósítani. Putyin elmondása szerint a fenyegetettséget középtávon kell kezelni, 2021-ig a földi telepítésű stratégiai nukleáris erőket a legmodernebb rendszerekkel szerelik fel. Az államfő hozzátette, hogy a stratégiai nukleáris erők 2015-ben több mint 50 új interkontinentális ballisztikus rakétát kapnak, emellett megerősítette azokat a híreket, miszerint a flották stratégiai bombázóit és az atom-tengeralattjárókat is modernizálják.

A kormány a közelmúltban kiterjedt közvélemény-kutatásokat végzett az orosz lakosság megkérdezésére annak kapcsán, hogy az emberek milyen választ tartanának elfogadhatónak a NATO jelentette fenyegetés kezelésére. Többek között olyan opciók kerültek szóba, mint hogy Oroszország az Egyesült Államokhoz hasonlóan működtessen katonai létesítményeket a világ számos pontján, hogy az amerikai katonai terjeszkedést globálisan ellensúlyozza. Az is lehetőség volt, hogy Oroszország célzott szankciókat hozzon az Európai Unió azon tagállamai ellen, melyek az orosz határ mentén befogadják az amerikai csapatokat (olyan szankciókat, melyek a gazdaságot a gyakorlatban is megingatják, nem szimbolikus jellegűeket). Az orosz lakosság többsége azonban, bár elengedhetetlennek tartotta a NATO általi fenyegetettség kezelését, nem támogatta az offenzív jellegű ellenlépéseket. Oroszország így saját határainak védelmére koncentrál, amit az elrettentő erővel lehet leginkább megvalósítani. A katonai költségvetést ennek megfelelően növelik a 2015-ös évben.
Forrás
Figyelem:
A kapcsolódó cikkek alatt minden megjelenéshez hozzá tud szólni - FaceBook profillal, illetve névtelenül is, oldalunk saját moduljával! Számítunk a véleményére! Köszönjük! -Betyárok



Köpök a sírotokra…


Megjelenés 19 dec 2014

Keszthelyen nem csúsznak az utak, masszív plusz nyolc fok van (Celsius), gyenge északi szél fúj, olyan egyes, kettes lehet. Tünti nincs. Érdeklődés hiányában elmaradt. Keszthelyen. Pesten van tünti, de már nem mernek százezres tömeget hazudni. Már nem megy az utcáraterelés, a mondvacsinált hőbörgés.




Megy helyette a Che Guevara-zászló, meg az EU-zászló. Annak az EU-nak a zászlaja, amelyik könnyesre szoptatta már nemzetem, és annak a "csegevarának" orcájával díszített lobogó, aki tízezrek ártatlan legyilkolásáért bűnös, aki egy egész nemzedék számára a sztálinizmus, majd utána a maoizmus élharcosa volt és maradt. Értelmiségi fiatalok bohó tudatlanságból népszerűsítik az arcát, ahogyan a Nike Airt és a Fila táskát egykoron. Csak az már megyen kifele a divatból, Che Guevara pedig lassan hőssé válik a "demokráciáért" küzdők elitjében. A zsarnokság kutyája vagy épp maga a zsarnok. Vagy a zsarnok ellen küzdő forradalmár. Vagy az agresszor érdekében küzdő ügynök. Egyik sem dicső cím. De zászló az van. Aki Árpád-házi zászlóval vonul a tényleges szólásszabadság jegyében az náci. Fasiszta. Csak mert nem sodródik az árral. Csak mert penge. Mert ugye Radics Bélától tudjuk, a halak az árral úsznak, a pengék hasítják a vizet. Morrison szerint csupán a gyíkok szabadok. Meg az újságíróink, politikusaink. Utóbbit persze nem Morrisontól tudjuk. Olyan szabadok, hogy fel sem foghatjuk. Szabadon hazudnak következmények nélkül, szabadon manipulálják a közvéleményt. Közben Herculesek repkednek éjszakánként - már egyáltalán nem is álcázva - a balatoni égen. Hozzák a vasat, az emberanyagot. Nem sokat. 2 hét alatt alig ötezer gyilkost.

Szerintem a jó paprikás krumpli lényege a megfelelő alapanyagok megléte. Füstölt szalonna, füstölt szárazkolbász, hagyma, fokhagyma, lecsópaprika, paradicsom, só, tört feketebors, cukor, tört pirospaprika no és krumpli. A szalonnát üvegesre pirítjuk a kolbászkarikákkal, apróra vágott vereshagymát dobunk rá, majd a kockázott lecsópaprikát, a paradicsomot, a zúzott fokhagymát, egy csipet cukrot, a tört paprikát, a tört borsot összerottyantjuk és felöntjük vízzel. A képviselőink például olyan tökélyre vitték a szabadságot, hogy senkinek nem tartoznak semmilyen beszámolással, nem büntethetőek, nem visszahívhatóak. Mi több maguknak határozzák meg a javadalmazást, kedvezményeket. Putyin a nyugati világ szerint nem demokrata. Nem szabad ember. Ugyan erről a krími népességet a nyugat sosem kérdezte, de eldöntötték, hogy ők nem szabadok. Fel kell őket szabadítani. Ahogyan a sztálini szovjet veres hadsereg felszabadította például hazánkat. Azt is nyugaton döntötték el. Ha hiszi az olvasó, ha nem. A "felszabadításunkról" mostani barátaink döntöttek. Szükségünk volt szabadságra, megerőszakolt nők százezreire, nemi betegségekre, nem kívánt terhességekre, egy életre megnyomorított lelkekre, ártatlanul legyilkolt, hazájukat szerető aggastyánokra, becsületes férfiakra. Ahogyan szüksége volt Palesztinának is a gyámkodásra. A terrorizmus elleni harcban foszforbombákkal túlvilágra küldött terrorista csecsemőket és agg, mozgásképtelen embereket kiirtó felszabadítókra. Szükség van rájuk Líbiában, Szíriában, Afganisztánban. Irakban. Iránban most nincs rájuk szükség. Amióta Putyin visszavette a Krímet, azóta - nem tudom feltűnt-e -, nos azóta Irán nem gyárt atomfegyvert, még a CNN szerint sem. A BBC is ezen a véleményen van. A BBC, a "vélemény szabadságának etalonja". Eltűnt Irán atomfegyver iránti vágya ahogyan például az AIDS, a H1N1 vagy a kergemarhakór. Jött helyette az ebola. Meg Putyin.

Figyeljünk nagyon arra, hogy a tört paprikát úgy adjuk a kajához hogy lehúzzuk előtte a lángról az egészet. Legyen forró a cucc, de ne rotyogjon. Utána vissza a lángra, legalább 25 percig főzzük, előtte felöntjük majd adjunk mindig megfelelő mennyiségű vizet a fövéshez. Dobjuk rá a burgonyát, főzzük puhára, ízesítsük, majd amikor megfőtt, 5-10 percre hagyjuk állni fedő alatt. Tartsuk az 5-10 percet. Ha tovább hagyjuk főni, izzadni a levében, akkor megette a fene az egészet. Akkor fogunk kapni egy olyan ételt, ami túlfőtt, túlhevült, mégsem az igazi. Mint a generációm. Bizonyos szempontból puhák lettünk, bizonyos szempontból kemények. Semmiképpen nem jók. Megvezetnek minket "Jóbarátok" nagykövetségi ügyvivőként, néhányunk csótány módjára a hatalom szolgálatába állt és itt nem a hatalommal van a baj. Azzal az értékrenddel van baj, amire már ember nincs aki rámondaná: na ezek fasza gyerekek! Nem vagyunk fasza gyerekek. 1989-ben nem tettünk semmit, 1994-ben sem tettünk semmit. Az egész kibaszott parlamenti bagázst mindkét évben egyszerűen fel kellett volna koncolnunk. Nem tettük. Gorenje hűtőért rohangáltunk Oberwartba bazmeg, ma meg párizsis kiflire nincs lé.

Csemege uborkával és egynapos barna kenyérrel fenséges a paprikás krumpli, ha akad mellé csípős cseresznyepaprika, az maga a tökély. Száraz fehér nagyfröccsöt javaslok hozzá, de ésszel. Ha túl sok a fröccs akkor a végén vizelési inger kapja el az embert. A tv-ből tudjuk, ha nincs "prosztamolúnó" akkor bezony behugyozik minden középkorú úr. A nőknek ezügyben inkontinenciabetétet ajánlanak. Annak idején 1986-ban az iskolám előtt álló szovjet emlékművet kellet lebrunyálnom kényszerből. Meg is mondtam a kiérkező rendőrnek, hogy sajnos egészségügyi gondjaim vannak, nem tudom magamban tartani azt aminek távoznia kell. Nem nagyon hitt nekem. Pedig a mai napig így van. Kíváncsi leszek az új sereg, a jövendő "felszabadító bőrnyakú sereg" emlékére majdan felhúzandó emlékművek láttán előjön-e a vizelettartási probléma? Vagy csupán megfordul majd a fejemben aggastyánként - ha megélem - Boris Vian, Vernon Sullivan álnéven írt regényének címe és már egyszerűen csak annyit tudok mondani: köpök a sírotokra....
Rács Balázs Gergely
Betyárvilág.hu
Figyelem:
A kapcsolódó cikkek alatt minden megjelenéshez hozzá tud szólni - FaceBook profillal, illetve névtelenül is, oldalunk saját moduljával! Számítunk a véleményére! Köszönjük! -Betyárok





Háború a magyar nemzet ellen


Megjelenés 19 dec 2014

Alig két hónappal ezelőtt a hazai liberális sajtó még biztosra vehette a sikert, és annak a küszöbén állt az ország, hogy hazánkban is megismétlődjenek az ukrajnai történések, - hogy Budapesten megismétlődjön az EuroMajdan és annak összes velejárója.





Mik voltak az előzményei ennek a történéssorozatnak?

A Magyarországon zajló események annak a törekvésnek egyenes következménye, hogy a brüsszeli eurokraták létre akarják hozni az Európai Egyesült Államokat. Egy ilyen föderális Európa létrehozására tett törekvések már hosszú évekkel ezelőtt láthatóak voltak. Az Észak-Afrikában lezajlott forradalmak előszelét jelentették ennek a folyamatnak. Az észak-afrikai országok ugyanis szomszédos országai lennének egy egységes Európai Egyesült Államoknak (természetes határ a Földközi-tenger). A NATO valamennyi felforgató művelete, amit a közmédia nemes egyszerűséggel Arab Tavasznak nevezett, azt a célt szolgálta, hogy protektorátusokat építsenek az új államalakulat létrehozása előtt. Az Arab Tavasz felforgató műveletek sorozata volt, de fogalmazhatnánk úgy is, hogy az Európai Egyesült Államok megalakításának biztonságpolitikai előkészítése. Mielőtt az Európai Unió ilyen nagy horderejű átalakulásba kezdene, a nyugati vezetők biztosítani akarták a stabil átmenet geopolitikai feltételeit.
Hídfő.net.ru | Arab TavaszFelforgatás az arab világban


Mielőtt a hazai eseményeket meg akarnánk érteni, azt kell megértenünk, hogy ami a Földközi-tenger déli és keleti partvidékén (Észak-Afrika és Palesztina, Izrael, Szíria), valamint Grúziában és Ukrajnában történt, az az Európai Egyesült Államok megalapításának biztonságpolitikai előkészítése. Az új hatalom földrajzi határain nyugati típusú demokráciákat akarnak létrehozni, mert egy nyugati típusú demokráciában közel lehetetlen külső beavatkozás nélkül megváltoztatni a politikai rendszert, ellenben egy autoriter rendszer néhány személy döntése alapján bármikor a nyugat ellen fordulhat, ha az érdekei súlyosan sérülnek. Ugyanezt nem tehetik meg a demokrata politikusok, akik az anyagi támogatóktól és négyévente a nyugati szavazatszámláló program által kidobott eredményektől függenek.

A hazai politikai közeget ezek az események határozzák meg. Olyan, hogy külvilágtól független magyar belpolitika, jelenleg nincs. Amit a kormány művel, azt sokan nem értik, pedig ez egy kényszerpályás történéssorozat, és egyenes következménye a fent említett folyamatoknak.
Keleti nyitás: a kormánynak kényszer, a magyarságnak önvédelem

Logikus kérdés, hogy ha Orbán Viktor két évtizeden keresztül nyugatbarát politikát folytatott, mire vezethető vissza a keleti nyitás. Ez egy kényszerpálya. A kormánypárt - pontosan az Európai Egyesült Államok megalapításának előkészületei miatt - néhány éve olyan helyzetbe került, hogy az új politikai rendszerben a nyugati hatalomnak már nem lenne rá szüksége.Félreállítanák, mint egy lehasznált eszközt, mert többé nem használható Washington számára.

Hídfő.net.ru | Kormányellenes tüntetésFelforgatás Magyarországon


A jelenleg Magyarországon működő pártokat nagyrészt két kategóriába sorolhatjuk; mérsékelt atlantista és radikális atlantista pártok. 25 éve csak atlantista pártok működnek Magyarországon, mert 25 éve a nyugati érdekszférába kerültünk, így az atlantizmus monopolhelyzetben van. A két irányzat közt a választóvonalat az Európai Unió és az Európai Egyesült Államok közti különbség jelenti.

Azok a pártok, akik az Európai Unión belül képzelik el működésüket, 
mérsékelt atlantista pártok. Ellenben azok a pártok, melyek Európai Egyesült Államokat akarnak, - radikális atlantisták. A mérsékelt atlantista pártok általános jellemzője, hogy elfogadják vagy ellenzik hazánk EU-tagságát, de többek között képviselőket küldenek az Európai Parlamentbe, vagyis, ha nem is támogatják az EU-tagságot, részt vesznek a rendszer működtetésében. Egy mérsékelt atlantista párt mondhat olyanokat, hogy lépjünk ki az EU-ból (euroszkepticizmus), akár az uniós zászlót is égetheti, de radikális megoldásokat nem alkalmaz a kilépés kikényszerítésére. Amikor konkrét cselekvésre kerülne sor, a párt mindig az időhúzás, vagy a figyelemelterelés mellett dönt. A mérsékelt atlantista pártok az alapján sorolhatóak be, hogy a gyakorlatban soha nem lépnének ki az Európai Unióból (csak retorika szintjén), mert annak előnyeit maguk is élvezik. Ennek ellenére a másik végletet, az EU föderális állammá formálását sem támogatnák, mert az a magyar szuverenitás feladásával járna. Az átmenet megkezdése előtt - kisebb kilengésekkel - nagy általánosságban elmondható volt, hogy mérsékelt atlantista párt az MSZP, a Jobbik és a Fidesz. Az elmúlt két évben azonban ez a megállapítás megdőlni látszik, mert utóbbi két pártban egy új törésvonal mutatkozik, ami új politikai dimenziókat nyithat meg.

radikális atlantista pártok ezzel szemben nyíltan támogatják az Európai Egyesült Államok, vagyis a föderális Európa megalapítását. Nyíltan támogatják, hogy a magyar állam jogköreit át kell adni az európai hatóságoknak, vagyis nyíltan támogatják a magyar szuverenitás felszámolását. Ilyen radikális atlantista pártok a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM, miközben az MSZP a két atlantista vonal közt vergődve, az átalakulás közepette egyelőre nem találja a helyét.

A fenti összefüggéseket azért fontos ismerni, mert ez magyarázza meg a második és harmadik Orbán-kormány összes lépését, úgy a belpolitika mint a külpolitika terén. A Fidesz az Európai Unió ilyen nagy horderejű átalakulásával lépéskényszerben találta magát: annak a nyugati hatalomnak, ami egészen idáig támogatója volt, az Európai Egyesült Államok felépítéséhez már nincs szüksége mérsékelt atlantista pártokra. A kormánypárt abba a helyzetbe került, hogy vagy nyíltan - és kormánypozícióból - felvállalja a magyar szuverenitás felszámolását (ami azonnali belpolitikai vereséget és bukást jelent), vagy megtartja a hatalmat. Utóbbi esetben viszont szembe kell fordulnia azzal a hatalommal, aminek eddig támogatását élvezte.
Az amerikai követség ideiglenes ügyvivője jelen volt a Fidesz-székház lerohanásánál


Washingtonnak már nincs szüksége mérsékelt atlantista pártra, nekik radikális atlantizmus kell az Európai Unió tagállamaiban, hogy megvalósítsák az Európai Egyesült Államokat, és létrehozzák a transzatlanti szabadkereskedelmi övezetet (ami a két állam egybeolvasztásának gazdasági előkészületét jelenti). 
A Fidesz amiatt került kényszerpályára, mert épp kormányon volt, amikor a változás megkezdődött. Ha a nyugat támogatását meg akarja tartani, ahhoz fel kellett volna vállalnia a magyar szuverenitás teljes felszámolását, amit kormánypozícióból nem mertek megtenni. Egyszerűen nem akartak úgy bevonulni a történelembe, mint a kormány, ami felszámolta a rábízott államot. Emiatt lépéskényszerbe kerültek, és a kormánypárt egy része szembefordult Washingtonnal.

Mindezidáig csak a kormány belső körei észlelték ezt a változást. A radikális atlantizmust nem vállalta fel a kormány. A mérsékelt atlantizmust pedig Washington már nem támogatja, emiatt a hatalom megtartása céljából kénytelenek voltak Moszkva felé fordulni. A kormánypárt jelenleg elkeseredett harcot folytat azért, hogy pártként fennmaradjon, és ne őrölje fel teljes egészében az amerikai nyomásgyakorlás. A keleti nyitás következménye volt mindennek az átalakulásnak. Gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy 
a keleti nyitás az Európai Egyesült Államok megalapítására adott védekező reakció.

Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a kormánypártban stabil törésvonal van. A párt belső körei pártérdekből az életben maradás mellett döntöttek, és évekkel ezelőtt megkezdték az eurázsiai átmenetet. Washington pedig meg akarja akadályozni, hogy ebben sikerre jussanak, így a törésvonal megrepesztésére törekszik. Washington emellett megkezdte a radikális atlantizmus támogatását Magyarországon, amit Gyurcsány egy szinte kimutathatatlan támogatottságú új párttal, ellenzéki pozícióból kockázat nélkül felvállalhatott. Mivel jelenleg nagyhatalmi akarat van arra, hogy Magyarországon egy radikális atlantista csoport jusson hatalomra, a Demokratikus Koalíció most olyan veszélyt jelent Magyarország politikai stabilitására, mint eddig soha semmi más. 
Ha egy radikális atlantista párt hatalomra jut, az Magyarország felszámolását jelenti. Nem lesz többé Magyarország a térképen, hanem Európa lesz, és a következő generáció nem magyarnak nevezi majd magát, hanem európainak. Ez a radikális atlantisták célja, és éppen ez az, ami miatt katasztrofális lenne, ha bármilyen, Magyarország függetlenségéért harcoló politikai szerveződés is részt venne a kormányellenes megmozdulásokban. Egyszerűen azért, mert ugyan rövidtávon politikai nyereséget szerezhetnek, közép- és hosszútávon Magyarország felszámolását idéznék elő azzal, ha most kimennek a kormány ellen tüntetni. A hatás nem azonnal jelentkezne, de katalizátorként részt vennének Magyarország felszámolásában.

Emiatt a Magyarország felszámolására törekvő liberálisoknak és radikális atlantistáknak az a fordulat, hogy a jobboldalt nem sikerült bevonni a felforgatásba, olyan volt, mintha egy vödör jeges vízzel nyakon borították volna őket.

A nemzeti erők bevonása nélkül alig néhány százan voltak


Miért nem sikerült bevonni a jobboldalt a felforgatásba? Mert a Jobbik megalkuvó, és a lepaktált a Fidesszel? Mert minden más jobboldali szervezet megalkuvó, és elárulják a magyar népet? Mert a média, vagy egy rejtélyes szürke eminenciás meggyőzte őket arról, hogy ne menjenek utcára? Nem. A jobboldalt azért nem sikerült bevonni a felforgatásba, mert a jobboldali szervezetek nem tömegként, hanem nemzetközösségként cselekedtek. A tömeget, a csőcseléket az indulatainál, állatias ösztöneinél fogva bármikor bármire rá lehet uszítani. Egy közös tudatot, egy nemzetközösséget nem.Ami történt, az a magyarság élni akarásának elementáris erejű megnyilvánulása volt. A jobboldal ösztönszinten érezte, hogy ez egy olyan folyamat, amiben nem szabad részt venni, mert a magyarság megsemmisüléséhez vezet. Nemzetközösségként cselekedtek, nemzetközösségként cselekedtünk, anélkül, hogy bárki is tudott volna róla, vagy bárki is fizikailag összehangolta volna. Ez a magyar nép élni akarása, amit soha semmilyen materiális logikával nem fognak tudni megmagyarázni. A nemzet élni akart, és érezte, mit kell tennie annak érdekében, hogy elkerülje a végső katasztrófát.

Ez egy új szellemi ellenállás, amit anyagi eszközökkel megtörni soha nem fognak, mert a magyar nép élni akar, és az utolsó előtti órában visszafordul a szakadék széléről.

Meg lehet magyarázni, mi történt a politikában, de a közelmúlt eseményei csodának is nevezhetőek, isteni beavatkozásnak. Nézzük csak meg, a liberális média a legkülönbözőbb dolgokkal próbálkozott, hogy utcára vigye a jobboldalt, és felhasználja mint valami eszközt. Azt akarták, hogy irigykedjünk azokra, akiknek mindenféle anyagi javaik vannak, amik nekünk nincsenek. Azt akarták, hogy Isten parancsolatai ellenében cselekedjünk, még ha nem is így mondták. A jobboldal észre sem vette, de egy démoni kísértésnek állt ellent azzal, hogy nem vett részt a felforgatásban. A tízparancsolat kimondja, hogy más javait ne kívánd. A liberális sajtó pedig mit tett? Mindvégig az irigységre akart hatni. "A politikusnak luxusvillája van, neked nincs. Irigyeld tőle." A gyakorlatban, anyagi síkon teljesen igazuk van. A politikus lopja a pénzt, és luxusvillát épít belőle. Mégis mit lehet erre mondani? Ennek ellenére emberek százezrei, milliói nem ültek fel a provokációnak, és talán ők maguk sem tudják megmagyarázni, miért. De helyesen cselekedtek, és Magyarország még ott van a térképen.

Ez egy egyelőre fel nem ismert szellemi ellenállás, ami megvédte népünket a végső megsemmisülés politikai feltételeinek kibontakozásától. Egy szellemi ellenállás, amit egyelőre nem látható erők vezetnek, nem látható eszközök által. Két szellemi befolyás közül kellett választani. A magyar nép választás elé lett állítva, és a kritikus pillanatban döntést hozott az életben maradásról.
Forrás
Figyelem:
A kapcsolódó cikkek alatt minden megjelenéshez hozzá tud szólni - FaceBook profillal, illetve névtelenül is, oldalunk saját moduljával! Számítunk a véleményére! Köszönjük! -Betyárok





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése