2019. október 7., hétfő

Mit kíván a magyar nemzet!!
























Mit kíván a magyar 

nemzet!!


Értünk szólnak a harangok – Emlékezzünk 1956 és 2006 október 23-ára!


Önálló monetáris jogot, hagyjuk el az uzsora civilizációt.


Magyarország elrablása

SZENTMIÁLYI SZABÓ PÉTER

Európát már régen elrabolták, porig alázták, most - ki tudja, hányadszor - Magyarország maradékának elrablása következik. Voltaképp itt magyar amúgy is csak mutatóban maradt, már etnikai értelemben, ha hinni lehet az önkormányzati választásokon induló kisebbségieknek (és én hiszek!), ez itt a világ legsikeresebb olvasztótégelye, az őslakosok szinte teljes felszámolásával és egy ügyes nyelvcserével itt leginkább jövevények választgatnak és szavazgatnak, még a nevük sem magyar, a magyar nevűek pedig többnyire magyarosítottak, lehetőleg mindjárt Magyarra vagy Székelyre. A kisebbségi ombudsman meg csak , mérgelődik, hogy mindenki az, aminek vallja magát, hát itt Magyarországon a származás magánügy, mindenki annak vallja magát, aminek nem szégyelli, pontosabban, amiből éppen haszna van. Magyarország valódi elrablása azonban 1945-ben következett be, amikor kezdték tőle a történelmét is ellopni, nemcsak a személyneveit, hanem a Nagy-Magyarországhoz tartozó települések magyar nevét, s mindent, ami a ránk települt hazátlan bitangokkal szemben a magyarokat büszke múltjukra, keresztény hitükre emlékeztethette volna.
Éppen tíz éve lopták el a Dunát is, vagyis hát elterelték szlovák testvéreink, akikkel olyan ügyesen alapszerződtünk, s akikkel a mostani kormány nyilván folytatja a megszakadt tárgyalásokat, a reális zöldek továbbra is a gát megépítését szorgalmazzák, a Duna Kör is csak most ébredezik Csipkerózsika-álmából, közleményében a további késlekedés helyett gyors megegyezést szeretne, mintha nem tudná, ez Pató Pál elvtárs országa. De mondhatnék cifrábbat is, mert mint az önkormányzati választások eredménye mutatja, az ország lakosságának többsége valóban csak lakosság, nem nép, még kevésbé nemzet - ez a magyarul beszélő lakosság került hajszálvékony többségbe, mondjuk ki, az ávósok, karhatalmisták, párttagok, munkásőrök, szakszervezetiek, szochazások, veteránok és ivadékaik, az Ivánok, Tamások, Zsanettek és Ivettek, Pongó, Péter, Gábor és Zsóka szavazói, Kádár, Horn, Medgyessy, Pető és Kuncze népe.
Október 23-án az egyik televízióban a Beszélő hőskorát elevenítik fel az SZDSZ ma (is) hatalmon lévő nagyjai, akik összeálltak a forradalom eltipróinak eszmei, jogi és főleg erkölcsi utódaival, egy másik csatornán azt vitatják szemérmesen, vajon tényleg gyilkos volt-e a forradalom vértanúja, Tóth Ilona, az ugyancsak név- és jogutód napilapban pedig a Mansfeld- kultuszról értekeznek, finoman arra célozgatva,  hogy Mansfeld Pétert köztörvényes bűncselekményekért "választották ki" és ítélték halálra. Persze a kormányzati szónokokat kifütyülték, széttépték az MSZP-s és SZDSZ-es krokodilkegyelet koszorúit, s mennyire meg lennének sértődve a mai ávéhások és karhatalmisták és leszármazottaik, ha végre mi is kimondanánk, hogy csak a halott hazaáruló a jó hazaáruló, itt már nincs megbocsátás és nincs kézfogás, a szemtelenségnek is van határa, Auschwitzban sem szoktak SS-tisztek koszorúzni. Mindez azonban inkább csak hangulat romboló: ezek az emberek igazából nem veszélyesek, csak élősködők, akik szétrebbennek az első puskalövésre még akkor is, ha ők lövöldöznek, mert abból élnek, hogy félnek és lételemük a sértődöttség, s minél jobban fél meg sértődött köztük valaki, annál nagyobbra tartják, díjakat, kitüntetéseket adnak neki, esetleg ingyen lakást, ösztöndíjat, ha csúnya és öreg, aktfotóit is közzéteszik; ha fahangja van, "világhírű énekesnőt csinálnak belőle; ha egyetlen ép mondatot nem tud leírni magyarul, tankönyvekben oktatják írásművészetét.
Magyarország valódi elrablása azonban sosem itthon kezdődik, s nem is itthon fejeződik be. A Kun Bélák kintről kapják a pénzt, és oda is viszik vissza, ha baj van ami a zsákmányból megmaradt. Mert Magyarország túlságosan jól ellenne gazdátlanul, így hát mindig kell egy gazda, Moszkvában, Berlinben, Washingtonban, Brüszszelben, mikor milyen történelmi vihar előszele jut el a Kárpát-medencébe. Most az Óceánon túl, az új Nagy Testvérnél van a legnagyobb baj, bár a régi testvért is szaggatják a csecsenek, az iszlám ismét összekovácsolja az amerikai-orosz szövetséget. Új háború, háborúk egész sora készül, mindenki próbálgatja előre megírt szerepét, csak aztán nehogy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború legyen belőle. Túl nagy ára lenne Irak olajkészletének és az iraki nép ellátásának hamburgerrel, rágógumival, valamint Donald kacsa és Tom és Jerry kalandjaival.
"Amerika 5000 iraki ellenzékit képez kí" - olvasom a tragikomikus hírt. A Soros Alapítvány Aczél elvtárs jóváhagyásával körülbelül ugyanennyi magyar ellenzékit képzett ki, ők lettek a "demokratikus ellenzék", ők hozták létre a pártokat, civil szervezeteket, részvénytársaságokat, ők írták az alkotmányt és hozták az új törvényeket. Sikerült is szépen elszabotálni az egész rendszerváltást, a Nagy Szovjet Fenék helyett most a Nagy Amerikai Ülep alatt keltik ki a magyar szabadság kakukktojásait  (az ilyen képekért érdemes írni, ugye?) szóval készül  Amerika az új háborúra, és a világ olyan ernyedten és beletörődve figyel, ahogyan Hitler és Sztálin készülődéseit nézte. Már azt is tudjuk, Amerika éjjel támad Irakra, a CNN kérése ellenére, mert az amerikaiak éjjel is látnak, viszont kevesebb lesz a polgári áldozat. Lehet, hogy egész Bagdadra ilyen - Moszkvában már bevált - halálos álmot hozó ködöt engednek, de biztosan felhasználják a szomáliai, jugoszláviai, afganisztáni tapasztalatokat is, gyors és pontos akciókkal juttatják el a demokráciát az iraki nép maradékának, az izraeli hadsereg dzsenini hadműveleteinek mintájára, nehogy romba döntsék a később még szükséges épületeket és műtárgyakat. Az amerikai tengerészgyalogosok papírmasé városokban gyakorolják a tennivalókat támaszpontjaikon, talán éppen Taszáron is, Vietnam" óta már, felnőtt néhány nemzedék, kell egy kis mozgás a fiúknak, a világ leghatalmasabb, ellenfél és ellenség nélküli hadseregének. Ha Szaddam Husszeint sikerül ártalmatlanná tenni, jöhet Észak-Korea vagy feltámadhat Oszama bin Laden, esetleg Che Guevara, Zimbabwéban is lehetne egy kis békemissziót exponálni, maga Arafat is játszhatna a Csillagok háborúja új epizódjában, az erő velünk van, az amerikaiakkal. És persze most már velünk is, akik minden tőlünk telhető erkölcsi és logisztikai támogatást megadunk, hiszen a béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út.
A D-209-es Washingtonba készül, ahogyan egykori főnöke, Grósz Károly is. Istenem, mintha tegnap lett volna 1988 júliusa! Grósz Károhy, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, miniszterelnök ekkor utazott hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba, ahol Disneyland mellett nagynénjét is megtekintette, és kijelentette, hogy akár 100 százalékban is lehet magyar vállalat külföldi tulajdonban, Nagy Imrét meg, ha a családja akarja, "megfelelő körülmények között" végső nyugalomra helyezhetik. Hitték volna, hogy ez lesz belőle, s ilyen szép lassan, tervszerűen folyik a hazaárulás? Egyébként 1988 augusztusában Irak és Irán fegyverszüneti megállapodást kötött, nálunk meg törvényesen elismert felekezetté vált a Magyar Iszlám Közösség. Már folyik a csúfos Grósz- Ceausescu csúcs előkészítése Aradon, talán éppen Horn Gyula és Kovács László dolgozik rajta. Rettentően undorító a politika, mielőtt még történelemmé válhatna. Amíg pénz és hullaszagú.
Európa és benne Magyarország elrablása világtörténelmileg előrelátható volt, Amerika lesz az első globális hatalom, de hamarosan átadja majd helyét Kínának, mert a rideg etnikai tények kötelező erejűek. A "civilizáció" elbukik, s következik a "káosz", az antik Rómát elsöprik a népvándorlás barbárjai, hogy aztán a barbárokból ismét "civilizáltak" legyenek és így tovább. A világot sosem bölcs vallásalapítók, próféták vezetik, hanem gátlástalan, korrupt és ravasz kalandorok. Miért éppen most lenne másképp?
Jövőre börtön járhat már a gyűlöletbeszédért az Európai Unió keretszabályai szerint. Már most hangsúlyozzák, hogy mindez elsősorban a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen irányul, a baloldali típusú gyűlöletbeszédre és a liberális típusú magyarellenességre és keresztény gyűlöletre nem. Másképpen szólva: a hazaárulókat nem
büntetik -továbbra-sem, csak a hazaárulózást.,  Az az euroatlanti civilizáció, mely nem képes megadni a tiszteletet és védelmet saját etnikumának, hagyományrendszerének, hitének és alapértékeinek, s vakon hisz abban, hogy a káosz renddé változik, ha a demokratikus kapitalizmus játékszabályait rákényszerítik, súlyosan, végzetesen téved. S azok a népek, melyek elég balgák ahhoz, hogy elhiggyék, megérdemlik sorsukat. Kár, hogy Kádár, Medgyessy, Kovács, Kunze és Pető Iván népe is köztük van. De csak a nép fele. Próbálom megszokni, mint 1994-ben, hogy csak a nép másik feléhez van közöm.

A SZOCIALISTA 1956
A baloldal megnyerte a  választásokat. Most leakarja nyelni a magyar szabadságharcot is. Azt nyilatkozta ugyanis Szabadi Béla utóda (és legjobb magyar tanítványa) a bársonykarosszékben, hogy 1956szocialista forradalom. Mind ez idáig úgy tudtuk, hogy 56 horthysta ellenforradalom, fasiszta és antiszemita söpredék hőzöngése volt. Ez volt ugyanis a Magyar Szocialista Munkáspárt és a baloldali tudós gárda hivatalos álláspontja.

Persze a történelem ritkán ismer homogén folyamatokat. Sőt, mozgása szakaszokra tagolódik, fejlődik, visszafejlődik, változik. Ötvenhat is ellentétekből épült föl, rövid két hét alatt is napról napra változott. Mi több, 23-án déli 1 órától éjfélig, óráról órára átalakult. Lengyel rokonszenv-tüntetésnek indult. (Negyvenhat éve őrzöm falamon bekeretezve azt a parányi lengyel zászlót, amit gombostűre szúrva honleányok osztogattak a Kossuth Lajos utcában.) Sinkovics Talpra magyar szavalata már a "rabok tovább nem leszünk" gondolatba torkollott, ami alighanem szocialista kívánság lehetett az imperialista nyugati rabiga lerázása céljából. Visszajövet a Bem-szobortól, éppen az ÁVH székháza és a Szalai cukrászda mellett harsant föl a "Vesszen az ávó" jelszó, amely az egész szabadságharcot determinálta. Gondolom, a tömeg nem az egyedülállóan finom cukrászsüteményekre célzott. Az ÁVH azonban nem vész el, csak átalakul, leginkább 1956 novembere után. Ez az ÁVH- ellenesség mai napig kitart baloldali körökben, hiszen a parlamentben Pető Iván ünnepelte a forradalmat. Fölmerült ugyan néhány csökött fejű akadékoskodóban a gyanú, hogy a szabadságharcot méltató szerepkör nem biztos, hogy ő rá van szabva. Ezt a gáncsoskodást azonban elutasítom, mert az eddigi gyakorlat szerint nem a gyermek kreálta az atyát, legföljebb szocialista önéletrajzban. Az MSZP persze ügyesebben választott. Valódi ötvenhatos mártír fiát, még valódibb evangélikus lelkészt (jaj, de büszkék rá hívői; mindig mondják, ha találkozom velük) szónokoltatták ünnepileg, ami eléggé szocialistára sikerült, mert KITARTOTTAKnak titulálta a szocialista kínzókamrákat túlélt atyjabajtárs veteránjait.
1956. október 23-. " kitapinthatóan fokozódott a tömeg szocialista hangulata. Veres Pétert már nem engedték szóhoz jutni a parlament előtt, mint "kommunista kollaboránst", Nagy Imrét pedig kifütyülték lefújozták. Nem azén mert hivatalosan , jobboldali elhajlónak" volt  nyilvánítva, inkább azért, mert "elvtársaknak" szólította maradéktalanul szocialista forradalmárokat. A másik meghatározó szocialista jelszó így hangzott: ruszki, pasli damoj, meg hol ruszki, go home, amely helyes szocialista értelmezés szerint maradjatok ruszkiknak fordítandó. Ezt ugye az ellenforradalmi Antall-kormány nem tudta, és botorul hagyta elmenni az orosz hadsereget.
A forradalmárok csupa echte szocialista követeléssel álltak elő. A többpártrendszer visszaállításának az óhaja például. Már régi görög szocialisták is többpártrendszert követeltek az agórán, és az Akropolisz alá vonultak tüntetni az egyházak jogainak visszaállítása érdekében. Az pedig kifejezetten internacionalista követelés volt, hogy szűnjön meg a nemzeti javak e tékozlása, a bauxit meg az urán elkótyavetyélése. És mondják föl az előnytelen gazdasági szerződéseket. Szinte minden megjelent egy tíz vagy tizenöt pontos követelés, amely csak úgy hemzsegett a szocalizmustól.
Persze a történelem nem ismer abszolút kategóriákat, A történész mindig fölteszi azt a kérdést: mihez képest? Mihez képest jobb a jobb és bal a bal? Hova lettek a valódi reformerek, Pozsgay, Szűrös és utolsó pillanatokban kizártak? Nem voltak eléggé reformerek, netán szociáldemokraták a KISZ KB vagy MSZMP KB funkcionáriusaihoz képest? Lakatos elvtárs legjobb tanítványai, Agárdi vad Lendvai és a többi ortodox elvtárs reformerebb, mint azok, akiket reformiségük miatt likvidáltak?
Akárhogyan is van, egyre szanyisabb az 56-os szabadságharc hátulnézetbe visszafelé, békaperspektívából. És egy ellenforradalmibbak, csőcselékebbek ötvenhatos mártír túlélők, akiket közönségesen KITARTOTTAKnak illik nevezni emeszpésül. Vagy talán FIZETETTT ELLENZÉKnek is titulálhatja őket a baloldali kormánykoalíció.



MAGYAROK NEMZETI SZÖVETSÉGE




NEMZETI
MEGMENTÉSI
PROGRAM




1991. június

ÖSSZEOMLÁS HELYETT...
Magyarország 1944. március 19-e óta megszállás alatt létező ország. A nemzeti szocialista uralommal egyet jelentő német megszállást a II. világháborút követően a bolsevista uralommal egyet jelentő szovjet megszállás váltotta fel. Magyarország népe 1956. október 23-án felkelt a zsarnokság ellen és forradalmával megdöntötte a kommunista pártdiktatúrát, szabadságharcával győzedelmeskedett a megszálló Vörös Hadsereg felett. A Szovjetunió azonban hadüzenet nélküli háborút indított a demokratikus és semleges Magyarország ellen; leverte a forradalmat és szabadságharcot, ismét elvette az ország függetlenségét. A szovjet fegyverekkel uralomra juttatott Magyar Szocialista Munkás Párt véres irtó hadjáratot folytatott a magyar nép, a forradalmárok és szabadságharcosok ellen, hogy visszaállíthassa a Szovjetuniónak, mint megszálló hatalomnak a diktátumai szerinti kommunista társadalmi rendet. A pártállam olyan súlyos politikai, gazdasági, erkölcsi válságba juttatta Magyarországot, hogy kénytelen volt a nyílt hatalmi monopóliumát feladni. Megteremtődött mát a többpártrendszerre épülő Magyar Köztársaság létrehozásának feltétele. Az 1990 tavaszán =ott választásokon bukott meg a kommunista diktatúra.
A múlt azonban kísért. A régi pártkáderek, a volt ÁVH-sok, munkásőrök, vörösbárók, pártigazgatók nem tűntek el a történelem süllyesztőjében, sőt az új pártokban, az új parlamentben, az kormányzatokban továbbra is vezető szerepet tölthetnek be. Kialakult tehát egy sajátos hatpárti diktatúra, amely politikailag egy szűk elit hatalmi kiszolgálója, gazdaságilag pedig totálisan a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank irányításával idegen érdekekés hódítások helyszínévé tette Magyarországot. Egy év alatt az új hatalmi struktúra megbukott, mert a szép szavak mögött nemzetellenes, HAZAFIATLAN és emberellenes politikát gyakorolt.
A magyarság csalódott. Ma már sem a kormány, sem a parlament nem legitim többé, hiszen a helyhatósági választásokon a hat parlamenti párt összesen 7,6%-os szavazatot kapott. E nyilvánvaló népítélet után a Köztársasági Elnöknek fel kellett volna oszlatni az Országgyűlést és egy ideiglenes meneti szakértői kormány kinevezésével megteremteni egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának feltételeit.
A Magyarok Nemzeti Szövetsége azért szorgalmazza az új választás kiírását, mert a jelenlegi hatalomhoz való görcsös ragaszkodás tovább sodorja a Magyar Köztársaságot egy burkolt diktatúra felé. - Ennek jelei már minden magyar állampolgár számára egyértelműen megmutatkoznak, és végül az elégedetlenség által kirobbanó véres események (ez lehet provokáció is, mint a taxis-blokád esetében volt) már kezelhetetlenné válhatnak: színre léphet nyíltan is az új diktatúra.
Antallék felvállalták a pártállam összes örökségét (hitelmilliárdok, szerződéses kötelezettségek, régi kommunisták átmentése az új hatalomba stb.). Elmaradt az elszámoltatás és a számonkérés, nem adták vissza a pártállam által elrabolt magántulajdonokat, nem adták vissza a Nemzetnek az ősi jogait és az Alkotmányát, hihetetlen mértékű áremelések nyomorítják a lakosságot, védtelenné tették az országot az idegenek áradatával szemben, kezelhetetlenné teszik a munkanélküliséget, tudatosan szemlélik miként válik négymillió magyar koldussá.
Ez nem demokrácia, ez nem szabadság, ez nem program. Ez tudatosan és mesterségesen előidézett helyzet, amelynek célja Magyarország minél erőteljesebb megnyomorítása, hogy a rablótőke minél olcsóbban felvásárolhassa Európa legértékesebb földjeit.
Idegen érdekek országhódítása zajlik ma Magyarországon! Őseink földjén, ahol szégyen ma magyarnak lenne, ahol szégyenné vált a magyar múlt, a dicső hagyomány ébresztése, ápolása. Tilos a trianoni, a párizsi, a jaltai igazságtalanságot felemlíteni. Itt a szabadság addig terjed, amíg az idegen érdekek kiszolgálói megengedik azt nekünk.

MI A TEENDŐ?
 
            Nincs más alkotmányos megoldás, mint az
ÚJ VÁLASZTÁS KIÍRÁSA! A magyar vegye vissza saját hazáját. Ma már egy év keserű tapasztalata alapján mindannyian tudjuk, hogy melyik pártban cl a köpönyegforgató karrieristák, kik az ügynökök, kik a percemberkék. Ha valódi magyar egységben indulnak a nemzetünk jövőjét féltő és hazánk boldogságulásáért dolgozni akaró tisztességes emberek, hisszük, hogy hatalmas fölénnyel legyőzzük a bolsevikokat és az útitársaikat, a : kosaikat. Megteremtődik egy valódi nemzeti kormány és kialakulnak a MAGYARSÁG ÉRDEKEIT szolgáló kétkamarás országgyűlés feltételei!
Ez az egyetlen kiút, mielőtt Magyarország végképp eltűnik Európa szívéből.
A változásokhoz PROGRAM kell. A Magyarok Nemzeti Szövetsége elkészítette válság-kezelő programját. Átadjuk most Önöknek. Tanulmányozzák figyelemmel. A tisztességes tőke rendelkezés i re áll e program megvalósítására. Szakembereink is vannak. Az itthoniak mellé a Nyugaton élő magyar emigráció az élet minden területén kiváló szakembereket tud a nemzetnek visszaadni. Ha itthon van még elég magyar szív és nemzeti tudatra épülő közös akarás: Magyarország éppoly gyorsan kilábal jelenlegi katasztrofális válság-helyzetéből, mint tette történelme során olyannyiszor.
A Magyarok Nemzeti Szövetsége fél év alatt kíván minden magyar állampolgár számára érezhető javulást. . . Csak a gyakorlat tudja megmérni e program valódiságát és hitelességét.
Ha van tőke, szakember és program, egyre biztosabban mondhatjuk:
AKI MAGYAR, VELÜNK TART!
MIT AKAR A MAGYAROK NEMZETI SZÖVETSÉGE?
(elvi program)


NEMZETI FÜGGETLENSÉGÜNK HELYREÁLLÍTÁSÁT!
Magyarország 1944. március 19-e óta megszállt ország. A bolsevizmus ellen vívott háború elvesztése után hazánk szovjet megszállás alá került és az idegen hatalom szolgálatába szegődött kommunista párt uralmát szenvedte. A sohasem törvényesített Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt a nemzetközi szerződéseivel együtt törvénytelennek tekintjük, így a felelőtlen hitelfelvételeit is. Meg kell szüntetni hazánk függőségét mind a Szovjetuniótól, mind a Nemzetközi Valuta Alaptól, amely 1983 óta diktálja és felügyeli a magyarországi gazdaságpolitikát, következésképpen a hatalmat bitorló szovjet helytartósággal együtt felelős Magyarország válságos helyzetéért, a visszafizethetetlen hitelekért, a nemzeti tragédiával fenyegető katasztrofális eladósodásért.
A hitelt az fizesse vissza, aki eltékozolta.
Nemzeti függetlenségünk érdekében el kell hagyniok az országot a megszálló idegen katonai alakulatoknak!
Nemzeti függetlenségünk érdekében távozniok kell mindazoknak, akik a megszállók érdekében elárulták Magyarország szuverenitását, akik az idegen szellemiség akarnokai, legyenek bár a médiák, a pénzvilág, a kereskedelem, az ipar, a művészetek, vagy a hatalmi szféra bármely területén.
Nemzeti függetlenségünk kizárólag Magyarország érdekei alapján fogalmazódhat meg, és alap-vetően a hagyománytiszteletre épüljön!
KERESZTÉNY ÉS NEMZETI KÖZÉLETET!

Ennek érdekében ápoljuk hagyományainkat az őstörténetünktől a bolsevizmus elleni helytállásunkig. A honfoglalás óta rendületlenül Európához tartozunk, de Európa is tartozik nekünk.  Elutasítunk minden nemzetköziséget, kozmopolitizmust és a nemzeti létünket, aláásó liberalizmust! Csak a történelmünkből sarjadó nemzeti tudatunk hozhatja meg a többpártosan demokratikus közrendet. Fellépünk bármilyen náci vagy bolsevista típusú egypártúságra törekvő hatalmi szerveződés ellen.
A nemzeti Magyarországon érvényesülnie kell a világi hatalom mellett a keresztény erkölcs i máinak. A hitvallásos iskola, a templom, a család és a temető szentsége jelenti ennek építőelemeit. A rágalmazások, a hazudozások, a korrupció, az elvtelen kompromisszumok távozzanak a közéletből: csak a tiszta erkölcs, a magyar becsületesség, a hazához kötődő töretlen hűség vezérelheti a minden-napok politikai életét. A hazaszeretet és hazaféltés álljon példaként a magyar előtt!




AZ EZERÉVES HAGYOMÁNYAINKAT TOVÁBBVIVŐ KÖZIGAZGATÁST!

Vissza kell állítani a Magyar Korona Országainak közigazgatási rendszerét: a vármegyéket, a járásokat, a törvényhatósági jogú városokat, a hagyományos községeket.
Magyarországot politikailag, gazdaságilag szanálni kell; erkölcsileg talpra kell állítani!
E cél érdekében első lépésként törölni kell a sztalini alkotmány többszöri átfoltozásával létrehozott jelenlegi változatát. Hatálytalanítani kell az 1944 óta hozott törvényeket, rendeleteket.
Mielőbb össze kell hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést - az ezeréves hagyományokra épülő magyar jogrend korszerűsített visszaállítására!
Új főhatalom, új törvényhozói hatalom, új végrehajtó hatalom, új bírói hatalom és állami ellenőrző hatalom kiépítése a halaszthatatlan történelmi feladatunk.
A szükséges minimumra kell csökkenteni a közhivatalok számát és létszámát.
Az állami vagyon őrzésére, a pénzügyek szolgálatára újuljanak fel a pénzügyi igazgatóságok, valamint a pénzügyőrség szervezetei.
A törvényhatóságokat, a községeket az egész nemzet, a magyar államiság boldogulására központilag támogatni kell.
A Szent Korona eszmeisége képviselje a Kárpát-medence népeinek, nemzeteinek, nemzetiségeinek az összetartozás-tudatát, a közös múlt tompítsa a viszálykodó mában a gyűlölködést, az ellentéteket; teremtsen megbékélést a kétezer év utolsó évtizedében. Egymásra vagyunk utalva a Kárpát-medence tökéletes természeti egységében.


A GAZDASÁG ÉS A KÖZÁLLAPOTOK ROMLÁSÁNAK AZONNALI MEGÁLLÍTÁSÁT!
Ennek érdekében érvényesüljön a Magyar Nemzeti Banknak a pénzérték megőrzéséért viselt felelőssége! Ne nyomjanak több papírpénzt! Meg kell akadályozni a nemzetgazdaságra káros pénz-kiáramlást! A megtakarításokat állami garanciákkal vissza kell áramoltatni a gazdaságba, a vállalkozásokba! A munkaadók és a munkavállalók szervezetei gondoskodjanak a helyes bérarányok kialakításáról, amihez eligazítóként vegyük tekintetbe az ausztriai bérarányokat. A közbiztonság fenntartására minden önkormányzat létesítsen katonaviselt férfiakból a rendőrséget segítő fegyveres nemzetőrséget. A közrend védelmébe be kell vonni az önkéntes tűzoltó egyleteket is.
A rendőrség mellett felállítandó a csendőrség.

MÉLTÁNYOS KÖZTEHERVISELÉST!
A negyvenhat éves kommunista diktatúra hihetetlen mértékű károsodást okozott a közgondolkodásban, a javakban, a nemzeti tudatban. Száz- és százezrek kerültek börtönökbe, internálótáborokba; milliónyi embert telepítettek ki, vagy hurcoltak el a Szovjetunióba. Így a kiválasztódás, a továbbtanulás lehetősége, a hivatalokban, gyárakban, üzemekben, TSZ-ekben, intézetekben betöltött állás kizárólag a pártállam személyzeti politikájától függött.  Az egyéni érvényesülés a pártállam akarata szerint alakult, vagy a „szocialista összeköttetés” korrupciója alapján ment végbe.
AZ ANTALL-KORMÁNY KUDARCÁT IS ELSŐSORBAN AZ OKOZTA, HOGY ELISMERTE A TÁRSADALMI IGAZSÁGTALANSÁG ALAPJÁN LÉTREJÖTT KOMMUNISTA ÉRTÉK RENDET!
El kell törölni a közelmúltat is!
Nincs senkinek semmilyen jogcíme arra, hogy megfeledkezzen a pártdiktatúra megszámolhatatlan áldozatáról! Öt, tíz, húsz év börtön és meghurcoltatás, a szabadlábon lévőt zaklató rendőri felügyelet nem teremtette meg a tisztességes munkára és szorgalomra épülő esélyegyenlőséget!
A 46 éves kommunista diktatúra veszteségeit közös nemzeti erővel kell felmérni; így a felelősök megállapításával, megnevezésével megteremtődik a nemzeti egység esélye, hiszen közösen kell vállalnunk a gyors gyógyulást és a talpraállás nehézségeit.
Mindaddig, amíg Magyarország ki nem mozdul az egyre mélyülő válságból, a legnagyobb keresetet törvényileg kell rögzíteni. A legmagasabb köztisztviselői jövedelem nem lehet több, a létminimum tízszeresénél! Ez a valódi közteherviselés alapja.
Felül kell vizsgálni a világon egyedülálló kegyetlen adórendszert. A piacgazdaság megteremtésével járó terheket a letűnt pártállam haszonélvezőire kell hárítani. Mindenki adjon telekkönyvi betétként kezelt vagyonnyilatkozatot. A hatalmi állásból szerzett vagyonokat a társadalombiztosítás, a nyugdíjintézetek javára el kell kobozni. Ebből kártalanítani kell a vagyontalan üldözötteket, akiket a kommunista pártállam nem engedett képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozni, akiket segédmunkási megélhetésre kárhoztatott.


SZÁMONKÉRÉST, ELSZÁMOLÁST, ELSZÁMOLTATÁST!

Ennek érdekében alapvető és kikerülhetetlen kötelezettségünk rehabilitálni az 1944. március 19-e óta folyamatosan megszállt Magyar Nemzetet!
Vissza kell adni minden elvett, elrabolt, eltulajdonított ingó és ingatlan vagyont az eredeti tulajdonosának. A föld, a ház, a kastély, a kolostor, az iskola, a nyaraló, a bolt, a műhely, a kisüzem azé, akitől elrabolták. Az eredeti tulajdonosé.
Nemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani mindazokat, akiknek kezéhez vér tapad! A koncepciós perek vérbíráinak, a verőlegényeknek, a szadista rabtartóknak, a politikai rendőrség és igazságszolgáltatás hírhedt tagjainak felelniük kell a bűneikért! A népellenes bűnök soha nem évülnek el!
Rehabilitálni kell a jogfosztott, meghurcolt, elítélt, tönkretett áldozatokat.
Nemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani az 1944. március 19-i megszállás óta a német, majd a szovjet érdekek kiszolgálóit, a Haza kiárusítóit!
Nemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani a pártállam összes volt vezető tisztségviselőit: a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP vezetőit, a végrehajtó bizottságok, a politikai bizottságok és a Központi Bizottság tagjait, a megyei tanácsok és pártbizottságok vezetőit, valamint a vezető állami tisztségviselőket, volt kormánytagokat. Az Antall-kormány korrupt tisztségviselőit is.
Nemzeti számonkérő bizottság előtt kell elszámolniuk a pártállam volt vezetőinek a családi vagyonukról.
Felelniök kell minden előnytelen szerződés aláíróinak, ha súlyos anyagi kárt okoztak az országnakNemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani a hitelfelvételek lebonyolítóit és aláíróit.
Nincs és nem a lehet megbékélés Magyarországon mindaddig, amíg gyilkosok és hóhérlegények szabadon, büntetlenül tevékenykedhetnek, amíg nincs számonkérés és felelősségrevonás, amíg nincs elszámolás és elszámoltatás! Ennek megvalósítására JOGÁLLAMOT AKARUNK!
A SZEGÉNYSÉG ELSZÁMOLTATÁSÁT, AZ ELSZEGÉNYEDÉST MEGGÁTLÁSÁT!
A nemzet, a lakosság kollektíve nem felelhet azért a csődhelyzetért, amelyet a szocialista tervgazdálkodás, az esztelen iparosítás, a természeti kincsek gátlástalan kifosztása, a proletár internacionalizmus kötelező áldozatvállalása okozott. Ennek terheit nem lehet áthárítani a népre, kommunizmus kiszolgáltatottjaira, akiknek tudta és beleegyezése nélkül vették fel a dollármilliárdos hiteleket.
Tűrhetetlen, hogy a pártállam adósság-terheit az Antall-kormány a népre rakja. Az ingyenkonyhák éhezői, a pályaudvarok lakástalanjai, a százezernél több munkanélküli, a négymillió létminimum alatt sínylődő honfitársunk további kifosztását és tönkretételét le kell állítani.
A gazdasági szerkezet átalakítási folyamatában továbbképzési segélyt kell nyújtani minden magyar állampolgárnak, aki munkahelyének megváltoztatására kényszerül. Továbbtanulással, átképzéssel kell felszámolni az elégtelen munka okozta károkat.
A közmunkák bevezetésével százezrek számára kell megélhetést teremteni. Az elkerülhetetlen munkanélküliség megköveteli a megfelelő biztosítási rendszert a szakszervezet bevonásával.
MEGALÁZÓ ALAMIZSNA HELYETT A MEGSZOLGÁLT NYUGDÍJAKAT!


Ennek érdekében gazdasági alapokra helyezett nyugdíjintézeteket kívánunk létesíteni. Ezeknek meg kell kapniok a megszüntetett és a mai társadalombiztosítási intézetek vagyonát, bérházait. A nyugdíjintézetek kapjanak jelentős részesedést az állami vagyonból és kezdjenek befektetéseket. Meg kell szüntetni az állampárttól kapott magas nyugdíjakat, a vezető bolsevista káderek kiváltságait. Minden nyugdíjat az aktív foglalkoztatottak béréhez, fizetéséhez kell igazítani.
MAGÁNTULAJDONON ALAPULÓ PIACGAZDASÁGOT!


Ennek érdekében vissza kell adni minden elkobzott, államosított vagyont - földet, házat, műhelyt, ületet, patikát, irodát stb. - a jogos tulajdonosának és kártalanítani kell mindazokat, akik a vagyonukat nem kaphatják vissza (megsemmisült, lényegesen átépült stb.) A vissza nem igényelt vagyont a társadalombiztosítási és a nyugdíjintézetek tulajdonába kell adni. Ki kell küszöbölni minden olyan hatóságot és jogszabályt, amely gátja a szabad piacgazdaságnak. Az állami kézen lévő vagyont öt éven belül 70%-ig, hét éven belül maradéktalanul magántulajdonná kell tenni. Külföldiek csak úgy szerezhetnek magyar gyárat, üzemet, ha kötelezik magukat annak működtetésére és műszaki fejlesztésére.

ÖNKÉNTES ÉS A MAGÁNTULAJDONT GAZDAGÍTÓ SZÖVETKEZETEKET!
Ennek érdekében a kényszerrel összehozott téeszeket fel kell oszlatni és a magántulajdonos termelők szövetkezeti tömörüléseit kell támogatni. A nagyüzemi előnyök kihasználására létesüljenek az iparosokat összekapcsoló termelő és szolgáltató szövetkezetek, a közvetítő kereskedelem kihagyására működjenek beszerző, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek. Álljon elő minden faluban, városban a régen bevált „Hangya” szövetkezet!
A TÁRSADALMAT SZOLGÁLÓ KÖZSÉGI ÉS ÁLLAMI TULAJDONT!


Ennek érdekében a községeknek, a városoknak legyenek közcélú, jól gazdálkodó közműveik, üzemeik, üzleteik, birtokaik. Működjenek nagyüzemi állami mintagazdaságok! Legyen állami monopólium a só, a dohány, a szesz és a gyufa. Az állam gazdálkodjék a nagyobb folyókkal és tavakkal, az ivóvízzel, az erdőségekkel, az ásványkincsekkel, - mindazzal, ami a jövőnk környezeti feltételeihez szükséges. A környezetvédelem legyen elsőrendű közhatalmi kötelesség!
SZABADON TEVÉKENYKEDŐ TISZTES VÁLLAKOZÓKAT!


Ennek érdekében a kisiparosok, a kiskereskedők, a vállalkozók minden hátrányos megkülönböztetését meg kell szüntetni és az adózásuk mértékében helyet kell kapniok az önkormányzati testületekben. Az új társadalmi viszonyok kialakításában fokozott feladatok háruljanak az ipartestületekre. A gazdasági társaságok szervezetét és működését az 1938-as jogrend alapján kell szabályozni. A vállalkozások élénkítését a szovjet megszállás idején a kommunizmus elől külföldre kényszerült honfitársainktól várjuk.
VALÓDI DEMOKRATIKUS NÉPKÉPVISELETET!


Ennek érdekében fel kell oszlatni az Országgyűlést, mert a szóban letűnt egypárt-rendszernek a hat álarcban megjelent változatai a választási propagandájukkal félrevezették, becsapták a magyar népet és ígéreteiket megszegve jórészt az MSZMP kiszolgálóinak kezére játszották át a már privatizált állami vagyont, számukra megőrizték a közhatalmi pozíciókat, elsikkasztották a megkövetelt és beígért rendszerváltást. Új választásokat, új választási törvényt és új alkotmányt követelünk, az idegen hatalmak ügynökeinek, a bolsevikoknak a kizárásával!
HATHATÓS CSALÁDVÉDELMET!


Ennek érdekében meg kell szűnnie annak a nemzetpusztító politikának, amely a gyermekes családokat a szocializmus üldözötteivé tette. A családfő kapjon a munkaviszonyban nem lévő, nem kereső felesége után adómérséklést. A családi pótlékon túl a rászorulók kapjanak természetbeni támogatást (iskolai étkeztetést, ruhasegélyt stb.). Létesüljön családgondozó hálózat a társadalombiztosítás, az alapítványok és az egyházak együttműködésével.
A több gyermekét otthon nevelő családanya tevékenysége munkaviszonynak minősülés beszámít a nyugdíjba.
JÓL FELSZERELT ÉS LELKIISMERETES EGÉSZSÉGVÉDELMET!
Ennek érdekében az egészségügyet anyagilag a kötelező és a kiegészítő önkéntes társadalombiztosítási hozzájárulásra kell alapozni - állami felügyelet alatt, de nem állami kezelésben. Legyen szabad orvosválasztás, az orvosoknak legyen tisztességüket nem csorbító bérezésük és az érvényesülésüket alátámasztó magánpraxisuk. Tűrhetetlen, hogy a magyarok várható élettartama Európában legalacsonyabb; tűrhetetlen, hogy egyre több csecsemő betegen jön a világra! Egészséges és életerős nemzetet teremtsünk nagyszerű orvosainkkal és ápolóinkkal összefogva! Kiemelkedő szerep vár az egyházak lelket, testet gyógyító és gondozó áldozatos munkájára!


ERKÖLCSILEG ÉS ANYAGILAG SZILÁRDAN ÁLLÓ IFJÚSÁGOT - BIZTOS JÖVŐVEL!
Az ifjúság a jövő, a Nemzet továbbélésének letéteményese. Kötelessége a nemzethalál megállítása.
Ennek érdekében a magas színvonalú iskolai képzésen túl kedvezményes kölcsönökkel támogatni szükséges a családalapítást, a lakásépítést, a szakmai továbbképzést.
Minden fiatal házasnak lakást és megélhetést!
A nagycsaládosoknak magas fokú társadalmi elismerésben és anyagi támogatásban kell részesülniük.


AZ ERKÖLCSI ELVEK ÉS A MAGYAR JOG KÖZÉLETI ÉRVÉNYESÜLÉSÉT!
Ennek érdekében az egyházak szabadon gyakorolhassák hivatásukat, legyen vallásszabadság, de legyen az iskolarendszerbe beépülő erkölcsi nevelés és hitoktatás minden egyház, felekezet hívei számára. A keresztény erkölcsiséget és a nemzeti hagyományokat, jelképeket védeni kell a romboló eszmeáramlatokkal szemben. Kapjanak méltó emlékműveket hősi halottaink, a nácizmus és a bolsevizmus áldozatai. Semmilyen vallást, hitbeli meggyőződést sérteni nem szabad! A sajtó, a rádió, a tévé számára legyen kötelező a magyar érdekek védelme. Garantáljuk a magánélet titkosságát, de ne engedjük közrebocsátani az erkölcsromboló, a megbotránkoztató kiadványokat, műsorokat.
A polgári jogrendet az 1938-ban hatályos törvényeinkből kiindulva kívánjuk megszilárdítani.


NEMZETI OKTATÁST, NYITOTT EGYETEMET, NEMZETI MŰVÉSZETEKET!
Ennek érdekében egységes, magyar szellemű nevelési rendbe kell hozni az óvodát, az általános iskolát és a középiskolát.
Az alapfokú oktatást az elemi ismeretek tanítása mellett a népi tánc, a népdalok, a népi tárgykultúra (szövés, fonás, fafaragás, korongozás stb.) megismertetésére, a táncházra, a honismeretre, a történelmi emlékhelyek felkeresésére, a helyi hagyományok ápolására, nemzeti ünnepeink és nemzeti nagyjaink szellemi hagyatékának őrzésére kell alapozni.
Be kell vezetni a tíz osztályos kötelező általános iskolát.
A középfokú oktatásnak az európai műveltséget a magyar hagyomány értékrendjén kell megadnia. Az egyetemeket nyitottá kell tenni, hogy véglegesen megszűnjön a „szocialista összeköttetés” újjáfonódó szövevénye.
A szakmunkásképzést a felállítandó ipartestületekhez kötve, lehetőleg külföldi tapasztalat megszerzésével kell hitelesíteni. Az emigrációban élő magyarok tudják a legtöbbet tenni azért, hogy világlátott fiataljaink végezhessenek a szakiskolákban.
A művészeteket pártolni kell, a népi hagyományokra, a népi örökségre, mint gyökereinkre támaszkodva. A történelmi kötődés, az ősök tisztelete teremtheti meg a nemzeti művelődés és a művészetek valódi erejét!
Film, televíziós alkotás, könyv, kiállítás, hangjáték, színházi előadás, hangverseny, szobor, kép, hanglemez stb. közpénzből csak akkor támogatható, ha értékes művészeti alkotás és a nemzeti érdekeket szolgálja.
A NEMZETISÉGEK EGYENJOGÚSÁGÁT,
A SZOMSZÉDAINKKAL TÁRSULÓ KÜLPOLITIKÁT!


Ennek érdekében minden hazai nemzetiségnek ugyanolyan jogokat és kötelezettségeket kell y lelnie, mint a magyaroknak. Törekvésünk, hogy nemzetiségeink a számarányuknak megfelelően legyenek jelen az államhatalomban, a közhivatalokban, a közéletben, a tájékoztató intézményekben. Trianonban elszakított véreink önrendelkezése közeli törekvésünk, távlatilag el kívánjuk érni a dunai nemzetek államközösségét. Ápolunk minden közös hagyományt, amely egymásrautaltságunkat és sorsközösségünket erősíti.
A magyarság számára fontos a rokonnépek iránti hűség és kötődés.
A történelmi kapcsolatok visszaállítása elemi külpolitikai követelmény.
Európa békéje függ attól, hogy ne a világhatalmak bábáskodása, de a nemzetállamok szuverén akarása jelentse a népek egyenjoguságán alapuló új Európa fundamentumát!
ERŐS HIVATÁSOS NEMZETI HADSEREGET!
Vége legyen az erőszakos és fegyveres igazságtevés korszakának, a nemzetközi hazudozásnak és á arailag folytatott rágalmazásnak - jöjjön el a béke és a kölcsönös megértés, a méltányos igazság megvalósításának az ideje, népeink összefogásával! Semleges ország vagyunk. Baráti együttműködésre törekszünk a világ minden békét akaró nemzetével, államával, de nem feledkezhetünk meg kötelező nemzeti önvédelmünkről. Ehhez jól kiképzett, hivatásos honvédséget kell állandósítanunk. A hivatásos hadseregünk adjon mindenki számára a polgári foglalkozásának is megfelelő honvédelmi kiképzést. A honvédelmi képzést polgárilag is hasznos szakmai képzéssé kell tenni, összhangban a korszerű műszaki kultúra terjesztésével.
POLGÁRI BIZTONSÁGBAN JÓL ÉLŐ MUNKÁSOKAT!
Ennek érdekében emelni kell a munka termelékenységét, az üzemek szervezettségét, a munka-végzés kultúráltságát, hogy a magyar munkás méltóan a régi híréhez, ugyanolyan bérszintre jusson, mint a gazdag tőkés országokban.
A szabad szakszervezeti szervezkedés alapvető jog, a munkások érdekvédelme az általános jólét emelésének nélkülözhetetlen társadalmi feltétele. Arra törekszünk, hogy minden munkás a maga keresetéből el tudja tartani a családját és a nők munkavállalása ne gazdasági megélhetési kényszerűségből történjék.

A NEMZETÉT SZOLGÁLÓ, VILÁGSZÍNVONALON KÉPZETT ÉRTELMISÉGET!
Ennek érdekében a kommunizmus előtt virágzó közép- és felsőfokú, egyetemi iskolarendszert alítsuk vissza! Ettől függ az értelmiségiek társadalmi rangjának megalapozása és a tudásuk értékének megfelelő anyagi elismerése. A felsőfokú képzés mindenki számára lehetővé tételét az önérzetet emelt tanulmányi bankhitelek rendszerében kívánjuk megvalósítani.
Nemzetünk létkérdése, hogy legyenek hivatásukra büszke, a nemzetüket anyagi gondoktól mentiesen szolgáló pedagógusaink!
Maradjon méltó az alapítók hírnevéhez a Magyar Tudományos Akadémia!
KORSZERŰEN GAZDÁLKODÓ, JÓMÓDÚ PARASZTSÁGOT!
Ennek érdekében az új birtokrendezés után a földtulajdont telekkönyvileg garantálni kell. gazdálkodáshoz szükséges gépek és egyéb eszközök kedvezményes megszerzését a gazdaszövetségre kell bízni, állami támogatás mellett. Gondoskodni kell a gazdálkodók szakmai segítségéről és hitelellátásáról. Meg kell szüntetni a termény- és állatfelvásárlás, valamint az élelmiszerfeldolgozás monopóliumát. A magyar létbiztonságot jelentő mezőgazdaságunkat vámokkal és forgalmi adókedvezményekkel védeni kell.
KÖZÉLETI TISZTASÁGOT, VAGYON-ÉS ÉLETBIZTONSÁGOT!
Ennek érdekében minden pártállami és állampárti funkcionáriust, köztisztviselőt igazolási eljárásnak kell alávetni. Eltávolítandó aki idegen érdekek szolgálatába szegődve nemzetellenesen viselkedett. Feltétlenül meg kell szabadítani a bíróságot mindazoktól, akik ítéleteikben nem az igazságot, hanem az MSzMP-t szolgálták.
Az állami vagyon magánkézbe juttatását csak nyíltan, társadalmi ellenőrzés alatt szabad folytatni.  Hazánk nem válhat az orgazdák országává!
A törvény teljes szigorával kell fellépni a közönséges bűnözők ellen ugyanúgy, mint a gazdaság, hatalom gonosztevői ellen.
A főváros és a megyei városok rendőrsége mellett országosan fel kell támasztani a hajdani világhírű csendőrséget, hogy minden becsületes ember nyugodtan alhassék.
A NEMZETTEL EGYÜTT ÉLŐ EGYHÁZAKAT!
Ennek érdekében szeretnénk, ha az egyházak megszabadulnának attól az elszomorító opportunizmustól, amivel a pártállam idején vegetálni próbáltak. Az ország erkölcsi talpraállításában nélkülözhetetlen feladatok várnak a magyar egyházakra!
A MUNKANÉLKÜLISÉG MEGELŐZÉSÉT ÉS FELSZÁMOLÁSÁT!
Ennek érdekében állami támogatással fejleszteni kell az építőipart, mint húzóágazatot és nemzet
koncessziókkal nagyszerű útépítésbe kell kezdeni. 50%-os adókedvezményt kell adni annak, aki
közművet létesít és üzemeltet, valamint annak, aki elmaradott területen gazdasági vállalkozásba kezd. 


A VILÁGON BÁRHOL ÉLŐ MAGYAROK NEMZETI EGYSÉGÉT!
Ennek érdekében az elrabolt magyarországi tulajdon a külföldön élő tulajdonost is illeti.
Aki magyarnak vallja magát - legyen kettős állampolgár, vagy bármely ország állampolgára - Magyarország területén ugyanazokkal a jogokkal bír, mint a hazai állampolgárok.
A külföldi magyar előjogokat élvezzen a magyarországi ingatlanszerzéshez.
Minden külföldön élő magyarnak, vagy kettős állampolgárságú honfitársunknak teljes szavazati joga legyen.
Az emigrációban élő magyarság részvétele nélkül a Nemzet talpraállítása elképzelhetetlen.
A tőkés országokban élő honfitársaink jöjjenek haza és kettős állampolgárként is teljes szavazati joggal, szaktudásukat és anyagi tehetségüket hozva vegyenek részt hazánk újjáépítésélcen! A magyarok szerte a világon szerezzenek minél több barátot nemzeti ügyünk erkölcsi és anyagi támogatására.
                                                                             * * *
Sorainkba tartozik minden olyan párt, társadalmi szervezet vagy társaság, amelynek tevékenysége nem ellentétes a lényegi célkitűzéseinkkel.
Társunknak, barátunknak tartunk mindenkit, aki az egyéni boldogulását Magyarország megmentésével és felvirágoztatásával együtt akarja elérni.
A volt állampárt tagjait óvatosan fogadjuk, funkcionárusait nem kívánjuk közöttünk tudni. Aki megtévesztve, félelemből vagy hitvány karrierizmusból csatlakozott a volt állampárthoz, politikai és etikai ballépését országépítő munkával és a nemzetünk melletti kiállással tegye jóvá, hogy a közös jövő építésében találkozhassunk!
Isten adjon erőt és bölcsességet mindenkinek, aki tetteivel készen áll Magyarország megmentésére!
Magyarország, 1991. májusában.
a Magyarok Nemzeti Szövetsége

INTÉZKEDÉSI TERV
MAGYARORSZÁG POLITIKAI SZANÁLÁSÁRA
(Ez az akcióprogram a nemzetgyűlés első üléséig érvényes,
azután javaslati értéke van)
AZ ALKOTMÁNY ÉS A JOGÁLLAMISÁG KÉRDÉSE
Magyarországon kisebb-nagyobb módosításokkal jelenleg is az 1949-ben kihirdetett sztalini alkotmány van érvényben. Az 1989-ben történt legutolsó módosítás értelmében: „A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek”. Eleddig Magyarország népköztársaság volt, amelyről az alkotmány mondta ki, hogy szocialista állam, amelyben „A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”.
A polgári demokráciának és a szocializmusnak az elegyítése, valamint a kommunista pártdiktatúra tetszése szerint hozott jogszabályok érvényben tartása olyan súlyos ellentmondásokkal terheli meg a magyar jogviszonyokat, amelyek feloldása a meglévő „alkotmányos” keretek között képtelenség. A politikai intézményrendszer és az államigazgatás szervezeti felépítése a látszólagos módosítások mögött lényegileg ma is a sztalini alkotmány jegyeit viseli. Különösen áll ez a tapasztalati megállapítás a közhatalmi és a bírói szervek személyi állományára és működési módjára.
Magyarországon a marxista-leninista pártdiktatúra lebontása, ezzel egyidejűleg a többpárt-rendszerű parlamenti demokrácia kifejlesztése, valamint a magántulajdonon alapuló piacgazdaság visszaállítása nem történhet másként, csakis a békés politikai átmenetet garantáló alkotmányozó nemzetgyűlés útján. A jogállamba való átmenet megköveteli az elvetését és felszámolását minden olyan közjogi képződménynek, amely a sztalini alkotmányból, a pártállami jogszabályokból és az állampárti gyakorlatból sarjadt. Minthogy alkotmányos jogállamot akarunk, kényszerűen mentesülnünk kell mindentől, ami törvénytelen, amiben a megszálló hatalom és a kommunista pártdiktatúra akarata fejeződik ki.
I. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KORMÁNYZÓ
TANÁCS; A FŐHATALOM
1. A magyar nemzet megmentése és államának megőrzése, az alkotmányos jogrend helyreállítása v égett kívánatos, hogy a Magyar Köztársaság Elnöke 30 napra szükségállapotot hirdessen ki. Ezennel feloszlatja a lakosság többségének részvétele nélkül választott és a nemzeti akarat kifejezésére halmatlan országgyűlést, továbbá semmisnek nyilvánítja és az Országos Törvénytárból, a jogszabályok gyűjteményéből törölteti mindazokat a törvényeket és egyéb jogszabályokat, amelyeket a megszálló hatalmakat kiszolgáló parlamentek és kormányok 1944. március 19-e óta hoztak.
Az országgyűlés feloszlatásával a Köztársasági Elnök legitimitása megszűnik, mivel őt az országgyűlés választotta.
2. Ugyanakkor az államiság, valamint az állampolgárok személyi és vagyonbiztonsága érdekében ideiglenesen érvényben maradnak mindazok a jogszabályok, amelyek az államigazgatás folyamatosságának a fenntartásához nélkülözhetetlenül jelenleg hatályosak és tartalmuknál fogva nem ellenkezek az 1938-ban hatályban volt törvényekkel.
3. Az 1944. március 19-e óta elkobzott, államosított, szövetkezetesített ingatlan magántulajdon _visszaadandó a telekkönyv szerinti tulajdonosnak. Kivételt képez a 200 katasztrális holdat meghaladó földtulajdon. A vitás tulajdonjog rendezése a nemzetgyűlés összehívása után történik meg. Az ingatlantulajdont bitorló orgazdák büntetlenséget kapnak, de számukra kártérítés nem jár. (Kivételt képeznek és sérthetetlenek az elűzött, a betelepített magyarok.)
4. Mindazokat a személyeket, akik a megszálló hatalmakat kiszolgáló rendszerektől üldöztetést szenvedtek, társadalmilag vagy anyagiakban károsultak, a lakóhelyük szerinti önkormányzatok - a nemzeti bizottságok - jegyzékbe veszik a személyi adataikkal, a károsultságuk jegyzőkönyvbe foglalásával, a bizonyítékok és a tanúk felsorolásával együtt. Az elhurcoltak, az elmenekültek, a meggyilkoltak és az időközben elhalálozott károsultak jegyzékbe vételéről a hozzátartozók, az egyházak, az önkormányzatok, illetve a nemzeti bizottságok gondoskodnak.
5. Az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig az állami főhatalmat átmenetileg Magyarország Kormányzó Tanácsa gyakorolja. Tagjait a volt köztársasági elnök hívja meg maga mellé, így a Nemzetőrség parancsnokát, a Politikai Foglyok Szövetségének elnökét, az Országos Számonkérő Tábla elnökét, a Mártírok Igazságtevő Bizottsága elnökét, valamint a hadsereg és a csendőrség főparancsnokát. A héttagú Kormányzó Tanácson belül a többségi szavazat a döntő; határozatait a Kormányzó Tanács elnöke hirdeti ki.
6. A Kormányzó Tanács azonnali feladata az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása. Addig ki kell dolgoznia a hagyományokon alapuló alkotmánynak, valamint a választási törvénynek a tervezetét. Minden magyarnak, bárhol is él, állampolgárságától függetlenül választó jogot kell kapnia. Ennek feltétele, hogy itthoni vagy külképviseleti hatóságnál önmagát magyarként regisztráltassa.
7. Az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig a Kormányzó Tanács rendeleti úton kormányozrendeletek megalkotásában együttműködik az Országos Nemzeti Bizottmánnyal.
8. A Kormányzó Tanács haladéktalanul gondoskodik arról, hogy minden községben és városi kerületben a magyar nemzet mellett elkötelezett állampolgárokból legalább öt, legfeljebb kilenc tagú nemzeti bizottság alakuljon. Ez felügyeli az önkormányzat tevékenységét és előkészíti az áttérését az 1938. évi törvényhatóságok, illetve községek közigazgatási rendjének a helyreállítására. A helyi nemzeti bizottságok a tagjaik közül megválasztják a járási, a járási nemzeti bizottságok pedig a ti ármegyei nemzeti bizottságot. A vármegyei nemzeti bizottságok, a megyei jogú városok és a székesfőváros kerületeinek 2-2 küldöttje testületileg alkotja az Országos Nemzeti Bizottmányt. Nemzeti bizottságnak nem lehet tagja összeférhetetlenségből a köztisztviselő, társadalometikailag az olyan személy, aki a megszálló hatalmak érdekeit szolgáló pártban bármiféle tisztséget viselt.
9. A Kormányzó Tanács az államrendőrség és a csendőrség újjászervezésének, felelevenítésének idején a közrend megóvására fegyveres nemzetőrséget létesít a hazájukhoz hű állampolgárokból. A helyi nemzetőrség parancsnoka tagja a helyi nemzeti bizottságnak, de nem lehet magasabb fórumú nemzeti bizottságban küldött A nemzetőrségből ki vannak zárva a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártok volt vagy jelenlegi tagjai.
10.  A Kormányzó Tanács az Országos Nemzeti Bizottmány javaslatára hét tagú Nemzeti Számonkértő Táblát nevez ki. Ez az igazoló bizottságok legfelső fóruma és az igazolási eljárás, az igazoló szervezet irányítója. Minden minisztériumban és a többi közhivatalban öt tagú igazoló bizottságok alakulnak; ezek tagja nem lehet olyan személy, aki a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártnak volt vagy jelenlegi tagja. Közszolgálatban csak olyan magyar állampolgár alkalmazható, akit igazoló bizottság az 1944. március 19. óta tanúsított magatartása alapján a magyar hazához hűnek igazolt. A munkahelyi igazoló bizottságok a közigazgatási területbeosztás szerint szerveződnek, járási és vármegyei fórumrendszert alkotva.
11.  A Kormányzó Tanács minden közszolgálati alkalmazottnak 90 napos felmondási idővel azonnal felmond. A miniszterek és a főhatóságok vezetői haladéktalanul írjanak ki pályázatot minden imaszolgálati állásra. A beérkező pályázatot 60 napon belül bírálják el. A minisztériumi igazgatók gondoskodjanak az ügyintézés folyamatosságáról, a felesleges ügyviteli tevékenységek megszüntetéséről és a létszámcsökkentésről. Elvként ki kell mondani, hogy az államigazgatásnak a szükséges minimumon kell maradnia.
12.  Ezennel megszűnik az úgynevezett Alkotmánybíróság. Ügyintézését a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány által választott hét tagú Semmítőszék veszi át.
13. A Kormányzó Tanács megszűntnek nyilvánítja az Állami Számvevőszéket. Ügyintézését a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány által választott három tagú felszámoló bizottság veszi át.
14.  A köztársasági megbízotti intézmény mint a magyar hagyományoktól idegen képződmény megszűnik.
15.  A személy- és vagyonbiztonság helyreállítására a székesfővárosban, valamint a megyei jogú városokban államrendőrség működjék, amelynek vezénylő tábornokát a belügyminiszter javaslatára, a miniszterelnök ellenjegyzésével a Kormányzó Tanács nevezi ki. Az országos közrend biztosítására ti issza kell állítani a csendőrséget, amelynek vezénylő tábornokát az Országos Nemzeti Bizottmány javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi ki. A rendőrség és a pénzügyőrség főparancsnoka a csendőrség főparancsnokával egyetértésben jár el.
16.  Az ország határainak és területi épségének védelmére meg kell újítani a honvédségetamelynek tábornokai és törzstisztjei között nem szerepelhetnek olyan személyek, akik a megszálló hatalmak érdekeit a magyar honvédelem érdekei elé helyezték.
A honvédség megújításáról a honvédelmi miniszter a nemzetőrség parancsnokával egyetértésben gondoskodjék. A honvédség tábornokait kettőjük közös javaslatával, miniszterelnöki ellenjegyzéssel i Kormányzó Tanács nevezi ki.
17.  Fegyveres területként újjá kell szervezni a pénzügyőrséget, amelynek vezénylő tábornokát a pénzügyminiszter javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi ki.
18.  A titkosszolgálat ellátására a Kormányzó Tanács belbiztonsági főigazgatóságot létesít közvetlenül a Kormányzó Tanácsnak alárendelve. Vezetőjét az Országos Nemzeti Bizottmány fogadja el a Kormányzó Tanács javaslatára.
19.  A Kormányzó Tanács közvetlenül a volt köztársasági elnöknek alárendelve országházi kapitányságot és nemzeti ereklyeőrséget létesít, amelynek parancsnokát a Kormányzó Tanács nevezi
20.  A Kormányzó Tanács közvetlen alárendeltségében működjék a közszolgálati alkalmazottak összeférhetetlenségi bírósága, valamint a közhatalmi szervezetek hatásköri bírósága. Mindkét bíróság tagjait az Országos Nemzeti Bizottmány választja.
21. A Kormányzó Tanács létrehozza a fegyveres testületek főhatalmi felügyeletét és kinevezi annak vezetőjét.
22.  Az Országos Nemzeti Bizottmány megválasztja a Magyar Nemzeti Bank elnökét, aki felelős a magyar pénz értékállandóságáért. Az MNB elnökét a Kormányzó Tanács hivatalában megerősíti. MNB két alelnökét a Kormányzó Tanács a miniszterelnök előterjesztésére nevezi ki.
23.  A Kormányzó Tanács hivatalában megerősíti a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, bízza az egyetemek rektorait és rektorhelyetteseit és kinevezi az egyetemi tanárokat.
24.  A tömegtájékoztató szervezetek (rádió, televízió, sajtó, MTI stb.) irányítására a Kormányzó Tanács miniszteri rangú meghatalmazottat nevez ki. A tömegtájékoztató szervezetek munkatársai közül el kell távolítani minden olyan személyt, akinek múltbeli tevékenysége sértette a magyar állam és a magyar nemzet érdekeit, vagy megbántotta a közizlést, a közerkölcsöt.
25.  Az államháztartást a nemzetgyűlés összehívásáig a jelenlegi költségvetés szerint kell továbbvinni.
26.  Az Országos Nemzeti Bizottmány mellett a tájékoztatási miniszter elnökletével a bejegyzett pártok egy-egy küldöttel képviselve alkossanak nemzeti konzultatív fórumot, különös tekintettel a választási törvény és az alkotmány-tervezet kidolgozására.
27.  A bejegyzett pártok együttesen lépjenek fel minden olyan párt ellen, amely kizárólagos hatalomra törekszik, vagy amelyik történelmileg már megvalósított totális uralmat. A nemzeti szocialista és a marxista-leninista pártokat a Kormányzó Tanács a belügyminiszter javaslatára betiltja.
II. A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM


A népfelséget valóra váltó, a nemzeti akaratot törvényesítő többpárti demokrácia helyreállítása a Magyarok Nemzeti Szövetségének állásfoglalása szerint két lépcsőben történjék meg. Mindenek előtt össze kell hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést, majd három hónap elmúltával kerül sor a nemzetgyűlési választásokra.
1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést a Kormányzó Tanács nevében a volt köztársasági elnök hívja össze. Tagjai az Országos Nemzeti Bizottmány tagjai, a Nemzeti Konzultatív Fórum 7 tagú küldöttsége, az 1938-as felsőházban képviselt egyházak főpapjai, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az egyetemek rektorai, valamint az internáltak, az üldözött gazdák, az 1956-os forradalom harcosainak, résztevőinek és a megtorlás áldozatainak a szervezeti küldöttei, a kamarák és a szak-szervezetek elnökei, továbbá az országházi kapitányság és nemzeti ereklyeőrség parancsnoka, a Vitézi Szék küldötte, a két világháború hadviseltjei és a volt hadifoglyok szövetségének elnökei. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben vegyenek részt a külföldön élő magyarok küldöttei. (A Várvidék
a Felvidék 2, a Kárpátalja 1, Erdély 5, a Délvidék 2 küldöttel, továbbá a nem szomszédos országokban élő magyarok 10 küldöttel.)
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a Kormányzó Tanács előterjesztésével kimunkálja és életbe lépteti:
- az alkotmányt,
- a polgári törvénykönyvet,
- a büntető törvénykönyvet,
- a közigazgatási szervezetet és a területbeosztást,
- a választási törvényt.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt Magyarország államformájáról.
2. A nemzetgyűlési választások idejéről, lebonyolításáról az alkotmányozó nemzetgyűlés rendelvezik.
Elvként kell kimondani, hogy a választási körzeteknek egybe kell esniök a közigazgatási területbeosztással, hogy a nemzetgyűlésben elsődlegesen a lakosság legyen képviselve járások, városi kerületek szerint és másodlagos legyen a pártok frakciózása.
A nemzetgyűlésnek nem lehet 180 főnél több tagja. A nemzetgyűlési képviselők tiszteletdíjban részesülnek, aminek összege a bérből és fizetésből élők országos átlagkeresete. A képviselői feladat ellátásával kapcsolatosan költségtérítés jár.
Közszolgálati alkalmazott nem lehet nemzetgyűlési képviselő, ahogyan,politikai pártnak sem lehet tagjaIlyen értelemben nem minősül köztisztviselőnek a miniszter, az államtitkár és a főispán. Mint politikusok, ók a nemzetgyűlés törvényhozói hatalmának a végrehajtásba történő átvitelezői.
A Magyarok Nemzeti Szövetsége két kamarás törvényhozást kíván megvalósítani. A törvényhatósági képviselet nemzetgyűlése felett legyen a felsőház, legfeljebb 90 taggal. Ennek tagjai az egyházak, a nemzetiségek, az egyetemek, a kamarák és a szakszervezetek, a foglalkozási ágak küldöttei az alkotmányozó nemzetgyűlés által megállapított létszámban, illetve arányban.
A magyar államéletben a törvényhozástól kezdve érvényesülnie kell a törvényességi elvnek. A marvény előtt mindenki egyenlő; származása folytán a közéletben senki előnyt nem élvezhet, hátrányt szenvedhet. Az embereket az alapvető, velük született emberi jogaik, rátermettségük, felkészültségűk és teljesítményük, nem kevésbé az állampolgári kötelességteljesítésük szerint kell megítélni. Ebből következik, hogy a törvényes rend megköveteli az egyéni magatartás alapján történő elbírálást: közéleti előnyben kell részesülnie annak, akit a megszálló hatalom ügynökei és kiszolgálói üldöztek.
III./A. A VÉGREHAJTÓ HATALOM
A végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány által megválasztott miniszterelnök és az előterjesztésére a Kormányzó Tanács által kinevezett miniszterek gyakorolják. A kormány tagjai:
1. Miniszterelnök
1.1. Pénzügyminiszter
1.2. Nemzetiségi miniszter
1.3. Tájékoztatási miniszter
2.  Közhatalmi államminiszter
2.1. Belügyminiszter
2.2  . Igazságügyminiszter
2.3. Külügyminiszter
2.4. Honvédelmi miniszter
2.5.  A székesfőváros főpolgármestere
3. Nemzetvédelmi államminiszter
3.1. Vallás- közoktatásügyi és kulturális miniszter
3.2. Egészségügyi miniszter
3 3. Népjóléti és társadalombiztosítási miniszter
3.4. Ifjúsági és sportminiszter
3.5. Környezetvédelmi miniszter
4.    Nemzetgazdasági államminiszter
4.1. Őstermelési miniszter
4.2. Élelmiszer-ipari és közellátási miniszter
4.3. Iparügyi és építésügyi miniszter
4.4. Közlekedési és távközlési miniszter
4.5. Kereskedelmi miniszter.
Minden miniszternek egy államtitkár a helyettese, akit a miniszterelnök javaslatára a Kormányzó Tanács nevez ki. minisztériumok személyzetének az élén minisztériumi igazgató áll, akit az illetékes miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök ellenjegyzésével a Kormányzó Tanács nevez ki.
A minisztériumokban a főosztályok, a főosztályvezetői beosztások megszűnnek. Szakmailag a minisztériumi ügyosztályok jelentik a legmagasabb államigazgatási szintet. A köztisztviselők szakmai felkészültségének a fokozásával, a képzettségi előírások következetes betartásával, a felesleges és párhuzamos tevékenységek megszüntetésével legalább 30%-os létszámcsökkentést kell elérni a minisztériumokban és minden közhivatalban. Ennek felelőse a pénzügyminiszter.
Helyre kell állítani a községek, a törvényhatóságok 1938. évi rendjét úgy, hogy az alapfokú közigazgatási fórumot a járások (a városi kerületek) képezzék. A járás hivatalai a fő-, illetve a körjegyzőségek. A községekben a közhatalom első embere a bíró, akinek hatáskörét az esküdtek támogatják mind a kisebb polgári viták eldöntésében, mind a szabálysértési ügyekben. A járások felett másodfokon a vármegye áll, megfelelője városi szervezetben a megyei jogú város polgármesteri hivatala. A vármegyei közigazgatás irányítására, a Kormány megszemélyesítésére a Kormányzó Tanács az Országos Nemzeti Bizottmány javaslata alapján főispánt nevez ki, akinek hatásköre a megyei jogú városra is kiterjed. A vármegyei, valamint a megyei városi közigazgatás személyzetének az élén az alispán, illetve a városigazgató áll, akit a vármegyei, a megyei jogú városi nemzeti bizottság javaslatára a főispán ellenjegyzésével a belügyminiszter nevez ki. A nagyközségek és a megyei városi kerületek főjegyzőjét, valamint a kisközségek körjegyzőjét a helyi nemzeti bizottságok egyetértésével az alispán nevezi ki. A községek nemzeti bizottságai választják a községi jegyzők közül a járási szolgabírót, aki a járási közigazgatási hivatal igazgatója és közvetlenül az alispán alárendeltje.
A Székesfőváros közigazgatását miniszteri rangban a főpolgármester irányítja. A Székesfőváros közigazgatási személyzetének az élén a székesfővárosi igazgató áll, akit a székesfővárosi nemzeti bizottság javaslatára a főpolgármester ellenjegyzésével a miniszterelnök nevez ki. A kerületi elöljáróságokat a kerületi főjegyző irányítja, akit a kerületi nemzeti bizottság egyetértésével a Székesfőváros főpolgármestere nevez ki.
Minden lehetőségen belül törekedni kell arra, hogy a székesfőváros és a megyei jogú városok közigazgatási, hivatali rendje ne térjen el egymástól és az ország közigazgatási rendjétől.
A kormányzás megkönnyítésére közigazgatási területi egységként 5 alkormányzóságot kívánatos rendszeresíteni. Az alkormányzóságok vármegyéket vonnak össze ügyviteli, tájegységi szempontból. Az alkormányzóságok központja Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen és Szeged. Az alkormányzósági hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi ki.
A minisztériumoknak, a kormány működésének a hatékonyságát van hivatva előmozdítani az államminiszterek szervezeti rendszeresítése, ami egyrészt lehetővé teszi a szűkebb kabinet ülésezését, tusrészt megengedi az összetartozó, a szakágilag rokonítható tárcák külön ülésezését, így az államminiszter hozhat több tárca illetékességét összefogó rendeleteket. Az államminiszter hivatala személyzetileg a titkárságára korlátozódik.
A minisztériumok mellett az államigazgatásban részesek főhatóságok, az országos hatáskörű hivatalok. Ilyen a Központi Statisztikai Hivatal, a fogyasztók érdekeit hatósági jogosítvánnyal s védelmező Ár- és Minőségellenőrző Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, az Országos Mérésügyi Hivatal, az Országos Találmányi Hivatal, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Erdészeti Hivatal, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Országos Műemlék e elóség, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, a Magyar Távirati Iroda, az Országos Munkavállalási és Bérbizottság, az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, valamint a Magyar Tudományos Akadémia központi hivatala.

Közhatalmi jogosítványa, hatósági intézkedési joga, csak a minisztériumoknak, a főhatóságoknak a       törvényhatóságoknak, a községeknek lehet.
Pontosan szabályozni szükséges az állami címer használatának jogosultságát; a nem közhatalmi szervezetek (pártok, egyesületek, gazdasági társaságok, egyéb természetes vagy jogi személyek) az állami címert a maguk cégjelzésében, áruin vagy reklámjaiban nem használhatják.
A nemzetgyűlés összehívásáig a Kormányzó Tanács nevében az Országos Nemzeti Bizottmány, a Nemzeti Számonkérő Tábla, a Magyar Nemzeti Bank, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke és az államminiszterek, a miniszterek rendeleti úton kormányoznak.
III/B. A VÉGREHAJTÓ HATALOM RÉSZLETEZÉSE
A népköztársaság, a kommunista-bolsevista hatalmi rendszer felszámolása egyidejűleg a polgári, a nemzeti közrendre történő áttérés a kormányzattól számos, halaszthatatlan és elsőrendűen fontos intézkedést kíván. Ezeket az intézkedéseket - a teljesség igénye nélkül - megadjuk a Magyarok mezezi Szövetségének az állásfoglalása szerint, különös tekintettel arra, hogy a Szövetség minősített, vagyis 66%-os parlamenti többséghez jutva a tervezett intézkedéseket maradéktalanul meg fogja valósítani.


1. A miniszterelnök haladéktalan intézkedései
A Magyar Kormány ország-világ előtt kinyilvánítja, hogy célja Magyarország nemzeti létének mentése, a belső rend megőrzése, a megszálló hatalom távozását követően az 1956-os forradalom szabadságharc céljainak a megvalósítása, a vérbe folytott forradalom győzelmes befejezése.
- A magyar nemzet a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében baráti együttműködésre törekszik a vele együttélő és a szomszédos nemzetekkel, államokkal és kéri megértő támogatásukat a magyarországi bolsevizmus felszámolásához.
- A Magyar Kormány felhívással fordul a nagyhatalmakhoz - az USA, a SZU, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Kanada és Kína, valamint a világ minden országának kormányához, hogy segítsenek a tőlük telhető módon Magyarország talpra állításában. Legyenek hazánk barátai abban a nehéz küzdelemben, amelynek célja belföldön a független, szabad és nemzeti állam megteremtése az emberi jogok megvalósításával, külföldön pedig a békés szándék és együttműködés minden hatalommal, amely egyetért azzal a morális követelésünkkel, miszerint Magyarországnak igazságot kell kapnia.
- A bekövetkezett szükségállapotban a Kormány felszólítja az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokat, hogy 48 órán belül távozzanak. Az ország határait átlépő turistaforgalom 30 napig szünetel.


- A Kormány az 1944. március 19-e után kapott méltóságokat, címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket eltörli, viselésüket megtiltja. Ugyanakkor méltóságukba visszahelyezi az 1944. március 19-e előtt kapott elismeréseket.
- A Miniszterelnökség mellett magyarságtudományi társaság alakul, amely a Kormány elvi, politikai döntéseinek előkészítésében is részt vesz. Tagjait harmadrészben a Kormányzó Tanács és a Miniszterelnök hívja meg, harmadrészben a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek küldik, harmadrészben az Országos Nemzeti Bizottmány kéri fel közéleti személyiségek és tudósok közül.
A miniszterelnök felügyeli az államosított, az elkobzott, a szövetkezetesített tulajdonnak a törvényes tulajdonosoknak történő visszaadását. Elszámoltatja mindazokat, akik felelősek a nemzeti vagyon elherdálásáért, a meggondolatlan hitelfelvételekért, a gazdasági válságért, a köztulajdonnak pártállami és állampárti funkcionáriusok kezébe történő átjátszásáért, bűnös tevékenységet folytató gazdasági társaságok (étesítéséért. Az elszámoltatás elvégzésével a miniszterelnök megbízza az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét, irányítására és felügyeletére tulajdonrendezési tanácsot létesít.
1.1. A pénzügyminiszter azonnali intézkedései
A pénzügyminiszter mellett tanácsadó, döntés-előkészítő szervként működik a) a pénzügykutató intézet, amelynek vezetőjét a pénzügyminiszter nevezi ki, az egyik aligazgatóját a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a másik aligazgatóját a nemzetgazdasági államminiszter nevezi ki; b) a bankfelügyeleti szaktanács, amelynek tagjait fele részben az MNB elnöke, fele részben a pénzügyminiszter nevezi ki; c) a biztosítási szaktanács és d) a hitelügyi szaktanács.
- A pénzügyminiszter és az MNB elnöke a legkiválóbb hazai és nemzetközi szaktekintélyeket megbízva inflációt megszüntető tanácsot létesít. A bankjegy-kibocsátást azonnal meg kell szüntetni, a forgalomban lévő pénz mennyisége tovább nem növelhető.
- A pénzügyminiszter haladéktalanul vizsgáltassa felül és dolgoztassa át az adórendszert. Tűrhetetlen, hogy a világ legkegyetlenebb adórendszere Magyarország lakosságát, elsősorban a szegénységbe taszítottakat, a bérből és fizetésből élő munkavállalókat sújtja.
- Nyilvánosságra kell hozni és szükség esetén nemzetközi bírósággal felül kell vizsgáltatni az összes hitelszerződést. Ennek függvényében ki kell dolgozni az adósságteher, az adósságszolgálat maximális mérséklésének az intézkedési tervét. Meg kell állapítani Magyarország eladósodásának felelőseit.
- A pénzügyminiszter gazdálkodó szervezetet hoz létre az elhagyott javak, a gazdátlanul maradt ingatlanok állami kezelésére és értékesítésére. Magyarországon földtulajdont csak magyar állampolgár szerezhet, külföldiek csak bérleti formában juthatnak földbirtokhoz.
- Az 1938. évi gyakorlatnak megfelelően fel kell újítani a Pénzintézeti Központot; igazgatóságának a tagjait a pénzügyminiszter nevezi ki.
- A pénzügyminiszter tegyen javaslatot a Kormányzó Tanácsnak az MNB főtanácsosaira.
Az áru- és értéktőzsde újjászervezésében a frankfurti tőzsdéhez való igazodás a kívánatos.
- Lehetőség szerint fel kell eleveníteni a hagyományos bankokat, ilyen a Hazai Bank Rt. (1894), a Magyar Általános Hitelbank (1867), a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. (1890), a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. (1869), a Magyar-Olasz Bank Rt. (1920), a Nemzeti Hitelintézet Rt. (1920), az Országos Földhitel Intézet (1936), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. (1841), az Angol-Magyar Bank Rt. (1890), az Österreichische Creditanstalt, valamint az Adria Biztosító (1839). Kezdeményezni kell osztrák, német, USA, olasz, francia, iszlám és japáni bankok megtelepedését; számukra székházukról kell gondoskodni.
Minden vármegyében vissza kell állítani a pénzügyigazgatóságot, amelynek szervezeti részlegei legyenek 1) az adó- és illetékügyek; 2) illetményügyek; 3) pénzügyőrség és az állami jövedék; 4) az állampénztár, a költségvetési kifizetések; 5) az állami vagyonkezelés; 6) az adófelszólalás, fellebbezési ügyek.
- Bankban és más pénzintézetben nem tölthet be érdemi munkakört, aki a népköztársaság idejében pénzügyminisztériumban főelőadónál magasabb beosztásban volt alkalmazva.
- Szükségállapotban a pénzügyminiszter felfüggeszt minden banktevékenységet, kivéve a takarékpénztárak lakossági befizetéseit és a kifizetéseket havi 10.000 Ft-ig.
A pénzügyminiszter felelős az államigazgatás, az állami hivatalok létszám- és bérgazdálkodásáért. 90 napon belül valósítson meg 30%-os létszámcsökkentést. A közszolgálati alkalmazásért benyújtott újtolt pályázatok elbírálásához az 1938-ban hatályos címekre, besorolásra és illetményrendszerre kell visszatérni az akkori bérarányok betartásával. A legalacsonyabb közszolgálati bértételnek legalább 10%-kal magasabbnak kell lennie a társadalmi létminimumnál, a miniszteri fizetés ennek tízszerese lehet. Minden közszolgálati alkalmazott bérét nyilvánosságra kell hozni, ahogyan az 1938-ban volt.
- A költségvetés bevételeinek a javára vissza kell állítani az állami jövedékeket. Ilyen legyen a szesz, a dohány, a só, a cukor, a gyufa, az öngyújtó stb., továbbá minden gyógyszer.
1.2. A nemzetiségi miniszter azonnali intézkedései
A nemzetiségi minisztert segíti a nemzetiségi tanács, amely közéleti tekintélyekből, a hazai  nemzetiségek kulturális szervezeteinek a küldötteiből, a szomszéd országokban élő magyarok szervezeteinek képviselőiből tevődik össze.
Élénkíteni kell a magyarok világszövetségét, a magyar nemzethez hű külföldi szervezetek . tevékenységét, hogy tevőlegesen vegyenek részt Magyarország nemzetközi hírnevének a jobbításában, politikai, gazdasági és erkölcsi felvirágoztatásában. Ennek érdekében létesüljön magyar intézet mindenütt, ahol magyar kisebbség, nagyobb számú magyar szórvány él.
- Gondoskodni kell arról, hogy a magyarországi nemzetiségek a számarányuknak megfelelő képviselethez jussanak a közhatalomban és a közéletben. Nem szabad csorbítani az anyanyelv  használatának és az anyanyelvi oktatásnak a jogát.
- A nemzetiségi területen dolgozó köztisztviselőktől meg kell kívánni a magyar mellett a  nemzetiségi nyelv ismeretét, amelyért nyelvpótlék fizetendő.
- A nemzetiségi miniszternek kapcsolatot kell fenntartania a Szent Korona országainak területén 64 magyar nemzetiséggel és gondoskodnia kell arról, hogy az emberi és a nemzetiségi közösségi jogaik érvényesüljenek.
- A szomszéd nemzetekkel való jó kapcsolat érdekében elő kell mozdítani a kölcsönös megismerkedést, az ifjúsági és tanulmányi csereakciót állami, egyházi, egyesületi és egyéni vonatkozásban egyaránt. Ebben mérvadó a Szent Koronához tartozás és a közös történelem.
13. A tájékoztatási miniszter azonnali intézkedései
A tájékoztatási minisztert társadalmilag segíti az újságíró kamara, valamint a lakosságot a manipulálásától védelmező egyesület.
- A Magyar Közlöny kivételével szükséghelyzetben minden sajtótermék kiadása szünetel. A napilapok és hetilapok kiadására a tájékoztatási minisztertől engedélyt kell kérni. Napilap és bármilyen időközi kiadvány szerkesztésében nem vehet részt olyan személy, aki a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártnak tagja volt.
A tájékoztatási miniszter megszervezi a médiákat felügyelő bizottságot, amelynek tagjait harmadrészben ő hívja meg, harmadrészben a médiák személyi állománya választja, harmadrészben az egyházak küldik.
A tájékoztatási miniszter a Kormány szóvivője, ő tartja a kapcsolatot a Kormány és a Nemzeti Bizottmány között.
- Az ország lakosságának beszámol a kormány működéséről és az ország közállapotáról.
- Szerkeszti az országos törvénytárat, kiadja a Magyar Közlönyt. Gondoskodik a nemzeti közvélemény igényeinek megfelelő napilap kiadásáról.
- A miniszterelnöknek javasolja a Központi Statisztikai Hivatal elnökének és az Országos Levéltár 4azgatójának a kinevezését.
- Felügyeli az állami nyomdát, az állami kiadványok tartalmának az összhangját és törvényességét.
2. A közhatalmi államminiszter azonnali intézkedései


A közhatalmi államminisztert döntéseinek előkészítésében társadalmilag segíti az állami- és jogtudományi tudósok, az egyetemek és főiskolák állam- és jogtudományi tanszékvezetőinek a meghívott társasága, valamint a közigazgatási tisztviselők országos egyesülete.
- Legfontosabb teendője a fegyveres testületek átszervezése, felújítása (honvédség, csendőrség, államrendőrség, pénzügyőrség).
- Fel kell állítani a közigazgatási és a közjogi bizottságot.
- A nemzetgyűlési választásokig készenlétben kell tartani a fegyveres alakulatokat és meg kell szervezni az együttműködésüket a nemzetőrséggel.
2.1. A belügyminiszter azonnali intézkedései


A belügyminiszter döntéseinek előkészítését segíti a társadalompolitikai bizottság, a közlekedésügyi bizottság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek küldötteinek tanácsa.
- Minden közhatalmi középület és stratégiailag fontos hely fokozott karhatalmi őrzéséről gondoskodás történjék.
- Meg kell erősíteni az igazgatásrendészetet, a közlekedés-rendészetet, a folyamrendészetet, valamint az iparőrséget.
- Átmenetileg szüneteltetni kell az útlevélkiadást, bele értve a kivándorló útlevelet is.
- Az állampárt és pártállam exponált funkcionáriusait, a népharagnak kitett politikusokat és Meri személyiségeket biztonsági őrizetbe kell venni. - A közrend megóvásával elejét kell venni minden önbíráskodásnak.
Fokozni kell a külföldiek ellenőrzését, az országból való átmeneti távozásuk kikényszerítésével.
- Fel kel újítani a teljes népesség-nyilvántartást. Evégett a belügyminiszter a KSH elnökével kezdje meg a teljes körű népszámlálás előkészítését, amit a nemzetgyűlési választásokig, de legkésőbb éven belül le kell bonyolítani.
- A személyi igazolványt egyszerű személyazonossági kártyára kell kicserélni olymódon, hogy a személyi szám ne tartalmazza az állampolgár bizalmi adatait.
- Vissza kell állítani a lakónyilvántartást, ezzel együtt meg kell állapítani az állampolgárok illetőségi helyét. Hajléktalan, be nem jelentett személy csak az illetőségi helyén tartózkodhat.
- A szabadon levő közbűntényesek átmenetileg a hatóságnál naponta kötelesek jelentkezni, amiről igazolást kapnak.
 - Átmenetileg semmiféle utcai megmozdulás, gyülekezés nem engedélyezhető. Vásárlási sorálláshoz karhatalmi, nemzetőrségi rendfenntartás kívánatos.
- Közigazgatási iratok kiadása, az ügyfélforgalom 30 napon át kizárólag halaszthatatlan esetekben. veszélyhelyzetben engedélyezhető.
- A jelenleg bejegyzett pártokon túl új pártot alapítani tilos.

2.2  Az igazságügyi-miniszter azonnali intézkedései


Az igazságügy-minisztériumi törvény-előkészítést és döntéshozatalt társadalmilag segítik az ügyvédi és a közjegyzői kamarák, valamint az ügyészek és bírók szakmai egyesületei és az igazságügyi-bizottság.
- A birtokviszonyok rendezésére a nyugdíjas telekkönyvi tisztviselők berendelésével meg kell erősíteni a telekkönyvi személyzetet.
- Fel kell állítani a földbirtok-rendező bíróságot, amely a közigazgatás keretében működjék.
- Az állami vállalatok, gazdálkodó szervezetek szerződésének, kötelezettségeinek ellenőrzése végett szüksége van a kincstári jogügyi igazgatóságra. Ez képviseli bírósági eljárásban az állami tulajdont.
- Az igazságügy miniszter a Nemzeti Számonkértő Táblával együttműködve szervezze meg a közhivatalokban, a gazdasági munkahelyeken, a közigazgatás területi egységeiben az 5 tagú igazoló bizottságot, adja meg a működési szabályzatukat együttesen a legfelső bírósággal.
- A büntető intézetekből el kell távolítani mindazokat a vezetőket és beosztottakat, akiket a volt politikai foglyok szövetsége kifogásol.
- Az igazságügy miniszter, a belügyminiszterrel közösen a közhatalmi államminiszter útján hozza nyilvánosságra mindazoknak a személyeknek a nevét, akik titkosan kiszolgálták a megszállók és az őket kiszolgáló pártállami hatóságokat, akik besúgók voltak. A nyilvánosságra hozatal kötelezettsége minden állampolgárra kiterjed, így az egyházi személyekre is. A besúgók ellen súlyos esetben bűnvádi eljárást kell indítani.
2-3. A külügyminiszter azonnali intézkedései


 külügyminiszter szakmai támasza a külügyi társaság, amelynek tagjait fele részben a külügyminiszter hívja meg neves politikusok, történészek közül, fele részben az újságírók kamarája delegálja. Fontos döntés-előkészítő szerv a külügyi bizottság.
- A nagykövetségek, követségek számát és létszámát az elfogadható minimumra kell korlátozni. állomány kicserélésekor törekedni kell arra, hogy annak harmadrésze lehetőleg az érintett külországban élő magyarokból álljon.
- A konzulátusokat tehetséges gazdasági, kereskedelmi szakemberekkel, közöttük külföldi magyarokkal, meg kell erősíteni.
- Szorgalmazni kell a magyarok hazatelepülését, illetve a magyar gazdasági életben való részvételét, befektetését. A kellő garanciákat ismertető tájékoztatásra van szükség.
- Az idegen országok diplomáciai képviseleteit folyamatosan tájékoztatni kell a rendszerváltás eseményeiről, annak céljáról és szükségességéről. El kell oszlatni az ellenséges propagandát, amelyik a bolsevizmus mentésére liberális, kozmopolita mezben fog megjelenni.
- A külföldi magyarok egyesületeit, szövetségeit, egyházi közösségeit számba kell venni és minősíteni kell aszerint, hogy a nemzeti érdekeinket mennyiben szolgálják. Velük a kapcsolattartást intézményesíteni kívánatos.
- A Szovjetuniónál kezdeményezi, hogy az állampárt és a pártállam vezető funkcionáriusait fogadja be, illetve vigye magával.
2.4. A honvédelmi miniszter azonnali intézkedései
A honvédelmi minisztert elsősorban a véderő bizottság támogatja.
- Sürgősen ki kell neveztetnie a vezérkar főnökét, a fegyvernemi főparancsnokokat, a csendőrség parancsnokát, a tábornokokat.
- A hadilevéltár, általában a HM keretébe tartozó levéltárak anyagát zárolni kell, nemzetbiztonsági meggondolásból gondosan kell őrizni.
- A meglévő személyi állományból senkit sem szabad szabadságolni; új behívók nem adhatók ki. - A katonai alakulatok minden mozgásáról a nemzetőrség parancsnokának tudnia kell. - A határőrség teljes létszámmal legyen szolgálatban.
2.5.  A székesfőváros főpolgármesterének azonnali intézkedései
A főpolgármester a közhatalmi államminiszterrel állandó kapcsolatban alakítsa ki az államigazgatás szervezeti rendjének megfelelő székesfővárosi közigazgatást, ami a nemzetgyűlési választásokig fejeződjék be.
- A rendszerváltáshoz szükséges minden intézkedés a székesfővárosban az állami intézkedésekkel együtt, egyidejűleg történjék.
- A rendszerváltás idejére a fővárosi önkormányzatot fel kell függeszteni.
3
. A nemzetvédelmi államminiszter azonnali intézkedései
A nemzetvédelmi államminiszter társadalmilag szakmai támogatást kap a társadalmi egyesületi szövetségétől, az egyházak társadalompolitikai tanácsaitól, valamint az írószövetségtől és a Szent Korona Társaságtól.
- Legfontosabb teendője a közélet megtisztítása a bolsevista irodalmi, művészeti termékektől, a totalitárius hatalomra törő politikai irányzatok propagandájától, a nemzetellenes megnyilvánulásoktól.
3.1. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonnal intézkedései
Döntéseinek előkészítésében segítségére vannak az egyházak tanügyi tanácsai, a szerzői jogi tanács, a művészeti szövetségek, az óvónők, a tanítók, a tanárok szakmai társaságai, a közoktatási a könyvtári és múzeumi bizottság.
- Ki kell neveztetni az egyetemek rektorait, a főiskolák igazgatóit, az egyetemi tanárokat, hogy a felsőoktatásban ne szerepelhessenek a megszálló hatalmak szellemiségét hirdető ügynökök.
Kik kell neveznie a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatóját, a műemlékfelügyelőség vezetőjét, az alkormányzóságok szerinti tankerületi főigazgatókat, az általános és a középiskolai tanfelügyelőségek vezetőit, valamint az összes állami iskolák igazgatóit.
Érvényteleníteni kell az egyetemeken és a főiskolákon a szorgalmi idő nélkül, a hatalmi állásból kapott diplomákat, valamint azokat a diplomákat, amelyekről kimutatható, hogy megszerzésük korrupcióból történt.
- Minden óvónő, tanító és tanár közalkalmazottnak számít, akár állami, akár egyházi vagy közületi, akár magániskolában tanít. Bérezésük a közszolgálati alkalmazottak bértételei szerint történik.
A közoktatást egységes rendszerben kell megszervezni úgy, hogy a tíz osztályos általános iskola váljék kötelezővé, amelynek az első nyolc osztályában a világnézeti, a műveltségi nevelés céljait is szolgálja az írás, olvasás, fogalmazás, számolás elsajátítása. Hangsúlyozni kell a művészeti nevelést és a testedzést. A két általános felsőosztály az iskola telephelyének igényei szerint főként szakoktatást adjon mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi foglalkozásokra előkészítve.
- A középiskola legyen nyolc osztályos a négy általánost folytatva a klasszikus gimnáziumok és a reálgimnáziumok vonatkozásában; az ipari szakközépiskolák legyenek öt osztályosok az általános iskola nyolc osztályát folytatva és technikusi bizonyítványt adva.
- Vissza kell állítani az érettségi bizonyítvány becsületét. Az érettségizőket állambizottság vizsgáztassa, nem a látogatott, hanem az erre kijelölt tanintézetben.
- Tanintézetnek nem lehet vezetője, aki az állampártban bármilyen funkciót töltőbb be. Nem taníthat történelmet és magyar irodalmat, aki az állampárt tagja volt.
- Az egyetemekre és főiskolákra a felvételi vizsgát el kell törölni, de nem iratkozhat be magasabb szemeszterre, aki a vizsgakötelezettségét a megkívánt eredménnyel nem teljesíti. Ahol a felvételi vizsga nem mellőzhető, a vizsgázó a személyazonosságát csak a vizsga letétele után tárhatja fel. A felvételben semmiféle kedvezmény nem tűrhető.
- Az oktatás színvonalát nem veszélyeztető szorgalmi időkedvezményben kell részesíteni azokat, akiket származásuk vagy politikai állásfoglalásuk miatt a pártállam nem engedett a felsőoktatásba, vagy onnan kizárt.
- A felsőoktatási intézményekben a hallgatói férőhelyek számát szaporítani kell, az egyetemek és főiskolák számát viszont csökkenteni kell. Túl sokba kerül teljes egyetemi személyzet fenntartása ott, ahol a hallgatók száma még a fakultások szokásos hallgató számánál is kevesebb.
- Általában támogatni kell a külfölddel történő diákcserét, főként a szomszéd országok vonatkozásában.
- Mindenki számára lehetővé (de nem kötelezővé) kell tenni, hogy általános és középiskolai tanulmányait anyanyelvi iskolában végezhesse el.
- Sürgősen el kell végezni a tankönyvek korszerűsítését. A marxista-leninista, a materialista propagandát  tartalmazó tankönyveket nem szabad használni. Ki kell vonni a forgalomból az 1944. 19-e után kiadott történelem tankönyveket.
Az általános iskolákban gondoskodni kell a túlterhelés csökkentéséről, az erőltetett és rossz hatékonyságú oktatási módszerek elejtéséről, a látszateredmények hajszolásának megszüntetéséről.
- Helyre kell állítani a tanítók, tanárok társadalmi tekintélyét, meg kell szigorítani az iskolai fegyelmet, száműzve a szabadosságot, a közerkölcsöt sértő viselkedést.
3.2. Az egészségügy miniszter azonnali intézkedései


- Az egészségügy miniszternek társadalmi, szakmai támogatást nyújt az országos orvosszövetség, a közegészségügyi tanács és a gyógyintézetek küldötteinek gyűlése.
- Az orvostudomány társadalmi hasznosítására közegészségügyi intézetet kell fenntartani.
- A Vörös Kereszttel együttműködve országossá kell tenni az egészségügyi felvilágosítás és
otthoni betegellátás érdekében a zöldkeresztes védőnői hálózatot.
A székesfővárosban és a megyeszékhelyeken azonosan magas színvonalú állami gyógyintézetek működjenek.
Az orvosok az egészségügyi dolgozók bérezése a közalkalmazottak bérrendszerével egyezzék, a beosztásnak és a teljesítménynek megfelelő pótlékkal, hogy a „hálapénz” egyszer s mindenkorra megszűnjék.
Minden orvos folytathasson magánpraxist, de az orvosi honoráriumot kamarai megállapodás rögzítse. A magánorvosi szolgáltatás számlázott legyen.
- Nemzetközi együttműködéssel arra kell törekedni, hogy Magyarország az orvosképzés egyik központja legyen, számos külföldi részvételével az egyetemeken.
- Fokozott támogatást kapjanak a falvakban letelepedő orvosok, főként szolgálati lakással.
- Az állami orvosi szolgálatot elsődlegesen a népbetegségek megelőzésére kell beállítani olyan országos rendszerrel, amelyből a tanyán élők sem maradnak ki. A közigazgatási kirendeltségek mellett egészségügyi kirendeltségek, mozgó rendelőintézetek és gyógyszertárak kívánatosak.
Rendkívül fontos a gyógyító rendek felelevenítése.
3.3. A népjóléti és társadalombiztosítási miniszter azonnali intézkedései


A népjóléti és társadalombiztosítási miniszternek szakmai segítséget jelentenek a döntéselőkésben a gyermekvédő ligák, a nagy-családosok érdekvédelmi szövetségei, az idős korúak egyletei, a szociális szervezetek, valamint a társadalombiztosítási tanács.
- Fel kell újítani az Országos Szociálpolitikai Intézetet, amit az állami szociálpolitika országos központjává kell tenni, lehetőleg társadalmi munkatársakkal.
- A bérpolitikával el kell érni, hogy a családfő el tudja tartani a családját: a férjezett nők ne kényszerüljenek anyagi okokból munkavállalásra. A családfő kapjon felesége után adókedvezményt.
A családi pótlékot gyermekenként kell megállapítani, de ellenőrizni kell, hogy azt valóban a gyermekre költötték-e. Züllött környezetben gyermek nem nevelhető.
- Az állami gondozottak nevelését fontos társadalompolitikai feladattá kell tenni, amiben hagyatkozni szükséges az egyházak és az emberbaráti egyesületek, gyermekvédő ligák támogatására.
- A fiatalkorú bűnözés megelőzésére erősíteni kell az iskolalátogatási kötelezettséget, a tanköteles kor után a munkaviszonyban nem lévő fiatalkorúak számára hetente félnapos kötelező foglalkoztatásról kell gondoskodni, katonai fegyelemben.
- Rendszeresíteni kell a hatósági munkaközvetítést, összekapcsolva az átképzés, a foglalkozásváltás intézményesítésével
- Az állami óvodákat úgy kell átszervezni, hogy azok gyermekmegőrző helyek legyenek. A cél a gyermek családi körben történő nevelése, ennek kiegészítője legyen a gyermeki közösség felügyelet játékos oktatással.
- Az idős korúak közösségi házai, klubjai, az aggok teljes ellátást nyújtó menhelyei mellett kívánatos olyan kis lakásokból álló öröklakásos házak építése, amelyek időskori otthont nyújthatnak anyagi ellenszolgáltatásért, vállalkozás jellegűen.
- Át kell alakítani a nyugdíjrendszert úgy, hogy a nyugdíj az aktív kereső bértétel 80%-a legyen, de ennél nem lehet több. A teljes nyugdíjat az egyetemi diplomás 36, a főiskolát végzett 39, az érettségizett 42, a nyolc általános iskolát végzett 45 éves szolgálati idővel érje el.
- A volt közszolgálati dolgozók nyugdíját 6 hónapon belül, a többiekét 1 éven belül át kell állítani az új bérkategóriáknak megfelelően.
- Akik a társadalomra, a nemzetre káros, vele szemben ellenséges munkahelyen dolgoztak
(MSZMP apparátus, függetlenített pártfunkció, ÁVH, Egyházügyi Hivatal, Központi Népi Ellenőrzés, Munkásőrség, és azok, akiket a megszálló hatalmak kiszolgálása miatt politikailag elmarasztaltak) nem számíthatnak a szolgálati idejük elismerésére, az országrontó tevékenységük honorálására. Számukra a nagylelkű nemzet a társadalmi létminimumot folyósítja nemzeti kegydíjként.
- Vissza kell állítani az 1938-ban fennállott nyugdíjintézeteket a vagyonukkal együtt. A nyugdíj-intézetek befektető                         társaságokként és ne költségvetési kifizetőhelyként működjenek.
Az államilag kötelező nyugdíjrendszer mellett teret kell engedni a magánjogi járadékbiztosítási ügyletnek is.
- Éles különbséget kell tenni a nyugdíjak és a szociálpolitikai juttatások között. A nyugdíj a munkaért járó bérből történt rendszeres befizetések alapján megilleti azt, aki társadalmilag, a nemzet számára hasznos munkát végzett. A juttatás viszont nemzetgazdasági ajándék, ami egyrészt állampolgári jogon megillet mindenkit, hogy életfenntartása biztosított legyen (pl. az öregségi járadék esetén), vagy a nemzet jövőjének a megalapozása végett, mint a családi pótlék, az anyasági segély esetén.
- A társadalombiztosítási befizetések közel egyharmadát (120 milliárd Ft-ot) ma is hitelként elviszi az állami költségvetés. A nyugdíjasok elszegényedése a pártállami bűnözés következménye.  Amikor  a pártcélokra nem volt honnan elvenni, a nyugdíjasok által befizetett járulékoknak a meglopásoktóltól sem rettentek vissza. Az ellopott pénzt a pártállam haszonélvezőinek rovására a megrövidített nyugdíj-jogosultak kárpótlására meg kell téríteni.
- A nemzet létkérdése az elszegényedés meggátlása, ezért a létfenntartási minimumot mindenkinek meg kell kapnia az illetőségi helyén.
3.4. Az ifjúsági és sportminiszter azonnali intézkedései
A miniszternek szakmai és társadalmi hátteret jelent az ifjúsági egyesületek küldötteinek parlamentje, valamint a sportegyesületek képviselőiből álló sporttanács, továbbá a Testnevelési Főiskola tanári karából és a tornatanárok közül meghívottak rendszeres tanácskozása.
- Elsőrendű követelmény a testileg-lelkileg egészséges ifjúság, amelynek szilárd világnézeti és s alapjai vannak.
- Minden fiatal számára lehetővé kell tenni a középiskola és a felsőfokú iskola elvégzését, nemcsak a kivételezettség, a szerencse szerinti ösztöndíjakkal, hanem a tanulmányt hitelek rendszeresítésével. Az államnak a hitel a tanulmányi idő után 20 éven belül fizetendő vissza, de ha a hitelt felvevő bizonyítványát, az oklevelét nem fordítja Magyarország javára, a visszafizetés azonnal esedékessé válik.
- Magyarországról a totális hatalom, a bolsevista elnyomás elöl sok diplomás távozott, főként a gazdag polgári országokba. El kell érni, hogy ezek kiképzésének tetemes költségét, ami súlyos veszteséget jelent hazánknak, de ingyenes és tetemes nyereséget a befogadó országnak, térítsék meg. Az így befolyó valutát teljességgel ifjúságpolitikai célokra kell felhasználni.
-   Nagyméretű lakásépítést kell megindítani külföldi cégeknek adott koncessziókra, a felvett hitelekre gondolva, hogy a fiatalok családalapítását ne hátráltassa a súlyos lakáshiány.
-     A pályakezdők munkába állásának támogatására a munkaadó a betanulás idejére (egy év) a pályakezdő bérére kapjon adómentességet.
-        A profi sportot csak úgy szabad megtűrni, ha garantálja a tömegsport, az ifjúsági sportolás kiszélesítését.
A sportból eredő állami bevételeket, adókat teljes mértékben ifjúságpolitikai célokra kell fordítani, egyletesen az egész országban.
- A kiváló sportolók hazai és külföldi közéleti szereplését mindenkor a nemzet javára kell  fordítani.  A kiváló sportteljesítményeket megtisztelő anyagi és társadalmi elismerésben illő részesíteni.
3.5. környezetvédelmi miniszter azonnali intézkedései
A miniszter támogatói a környezetvédő egyesületek, mindazok a szakmai tömörülések, amelyek természettel  foglalkoznak, így az erdészeti, a madarász, az ásványos, a gombás stb. szakkörök.
A környezetvédelem szolgálatába kell állítania madártani intézetet, a meteorológiai szolgálatot, a vadásztársaságokat, a horgászegyesületeket, a mezőőröket stb.
A környezetvédelmet társadalmi mozgalommá kell tenni közhatalmi jogosítvánnyal felruházott országos egyesület, figyelő szolgálat megszervezése útján.
- A környezetvédelmet be kell építeni az oktatás rendszerébe az óvodától az egyetemig. Minden szakmai vizsga ki kell, hogy térjen a kapcsolódó környezetvédelmi ismeretekre.
- A környezetvédelemhez tartozik a köztisztaság. Hatósági részvétellel mozgalmat kell indítani Magyarország kitakarítására.
- Tűrhetetlen a főváros és számos más település elszemetesedése. A köztisztaságért folytatott propaganda mellett a szemetelőkkel és a takarítási kötelezettségüket elmulasztókkal szemben szigorú bűnsetést kell alkalmazni. Tűrhetetlen, hogy Budapest legyen Európai egyik legpiszkosabb városa.
- Felelősségre kell vonni mindazokat, akik veszélyes hulladékot hoztak be az országba, vagy ilyennek orvul történt lerakásával veszélyeztették a lakosságot.
A Bős-Nagymarosi építkezés leállításával felül kell vizsgálni tételesen az összes kiadásokat, hogy azon sem hazai, sem külföldi cég ne nyerészkedhessék.
A környezet károsításáért nem a jogi személyt, hanem azt az embert kell szigoróan megbüntetni, aki felelős az okozott ártalomért.
4. A nemzetgazdasági államminiszter azonnali intézkedései
Az államminiszter gazdaságpolitikai, szakmai támogatását a gazdaságkutató intézet jelenti, annak igazgatóját maga nevezi ki, az egyik igazgatóhelyettesét a pénzügyminiszter, a másikat az MNB elnöke jelöli ki. Gazdaságpolitikai döntés-előkészítésre világgazdasági figyelőszolgálatot tart fenn. Segítője a közgazdasági bizottság, amelyben a tudomány és az érdekvédelmi szervezetek, a kamarák, a szakszervezetek kiegyenlített képviselethez jussanak.
- A gazdaság korszerűsítésére, a modern technológiák vezetésére tanácsadóként fenn kell tartani az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, amelybe a hazai szakemberek mellett be kell vonni a külföldön élő magyar szaktekintélyeket is.
- A bérügyeket nem szabad a piacgazdaság gátlástalanságának kiszolgáltatni, a munkavállalók ázott védelmét nemzeti kötelességként meg kell valósítani. Ennek állami szerve az Országos Munkavállalási és Bérbizottság. Feladata a helyes bérarányok garantálása a szakmák és a tájegységek között. Ajánlatos az osztrák bérarányokhoz és a közszolgálati bérekhez igazodni. A rendszerváltás idejére a béreket kötötté kell tenni.
- Külföldi munkavállaló csak a szakmailag illetékes szakszervezet egyetértésével foglalkoztatható.
- A külügyminiszterrel együttműködve felül kell vizsgálni az összes államközi szerződés gazdasági vonatkozását a hátrányok kiküszöbölésére. Felül kell vizsgálni elsősorban a Nemzetközi Valuta Alap hitelszerződéseinek teljesíthetőségét, hogy az államadóság mérséklésével is megállítható legyen a lakosság túlnyomó többségének az elszegényedése.
- Ismeretes, hogy a párt- és állami funkcionáriusok, a külkereskedelem lebonyolítói és mások bűnös gazdasági tevékenységgel hatalmas összegeket halmoztak fel külföldi bankokban. A bűnögyi háttérrel képződött bankbetétek feloldását nemzetközileg el kell érni.
Minden vonatkozásban szigorítani kell a gazdasági ellenőrzést, ami elsősorban a közgazdasági tisztesség, a megbízhatóság kívánalmait szolgálja. Ki kell küszöbölni a gazdasági kalandorok, gátlástalan nyerészkedők nemzetrontó tevékenységét.




4.1. Az őstermelésügyi miniszter azonnali intézkedései
Az őstermelés államigazgatásában fontos döntés-előkészítő feladat hárul a mezőgazdasági
kamarákra és a tudományos egyesületekre, a gazdaszövetségekre, a szőlészeti, a borászati, a gyümölcstermelési, a számos- és kisállat-tenyésztési, a méhészeti tanács, valamint a bánya- és erdőmérnökök társaságaira.
- Az igazolási eljárások során fel kell tárni, hogy személy szerint kik voltak a parasztság megfélelmítói, tettleges bántalmazói, üldözői. A gazdák ellenségeit el kell távolítani a közigazgatásból.
- Minden termelőszövetkezet feloszlottnak nyilvánítandó, de a magángazdák akarata szerint mint  valóságos szövetkezet újjászervezhető.
A földtulajdon visszaadása a telekkönyv teljes rendezésével járjon együtt. Az 1944. március 19-e előtti tulajdonos a mérvadó és csakis a magánjogi tulajdonváltozás (adás-vétel, öröklés) ismerhető el. Aki a földtulajdonra nem tart igényt, erről az állami földalap javára írásban nyilatkozhat.
- A magánbirtok 200 katasztrális holdnál nagyobb nem lehet. Az ennél nagyobb birtoktest, mint gazdasági nagyüzem szövetkezeti, állami vagy részvénytársasági tulajdonformában tartható fenn.
A mintagazdaságok kötelesek mezőgazdasági ipart is fenntartani, a szakemberek képzésében közreműkődni.
- A gazdák számára tanácsadó szolgálatot kell létesíteni, ami kapcsolódjék össze az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok szervezetével.
- A valódi termelő, beszerző, értékesítő, fogyasztási szövetkezetek hálózatával a közbülső, a lánckereskedelem kiküszöbölésére kell törekedni. Nem tűrhetők meg a monopóliumok.
Semmis minden olyan földforgalmazási, tulajdonforma-változtatási szerződés, amely elkobzott vagy szövetkezesített tulajdont érint.
- A Mezőgazdaság kapjon olyan gazdabankot, amely a mezőgazdasági kisüzemeket, a paraszt-gazdaságokat támogatja, különös tekintettel a kisgépellátásra. Kedvezni kell a közös géphasználó gazdatársulásoknak.
- Államilag kell gondoskodni az állategészségügyről és a talajerőgazdálkodásról.
      - Az állami tulajdonnak meghatározónak kell lennie az erdőgazdaságban és az ásványkincsekkel való gazdálkodás ban.  Az ország erdőállománya feltétlen gyarapodjék.
     A bányakapitányságok, a bányaműszaki felügyelőségek tevékenységét meg kell szigorítani. A bányaszerencsétlenségek bekövetkezése nemzeti szégyen.
- Az agrárpolitikát úgy kell alakítani, hogy Magyarország élelmiszerekből feltétlen önellátó
legyen, minőségi exporttal  legyen jelen a fejlett polgári országokban, jelentős tömegexportot bonyolítson le a Szovjetunióval és a közel-keleti országokkal. Meg kell akadályozni minden olyan nemzetrontó törekvést, amely a magyar mezőgazdaságot el akarja sorvasztani.
4.2. Az élelmiszer-ipari és közellátási miniszter azonnali intézkedései
Dontéselőkészítőként  közelelmezési kutató intézet létesítése kívánatos. Segítséget adhat az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozók szakmai egyesülete.
A szükségállapot idejére maximálni  kell az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát.
Szigorítani kell az élelmiszerek minőségvizsgálatát. Az egészségre káros vegyszerekkel kezelt élelmiszerek forgalmazóit teljes kártérítésre kell kötelezni.
- Világszínvonalra kell hozni az élelmiszerek csomagolását, tartósítását és versenyképességét.
- A kereskedelmi miniszterrel együttműködve az élelmiszerellátásban a termelői árakra maximum 20%-os árnövekményt szabad megtűrni a közbülső lánckerekedelem kikapcsolása, a monopóliumok megszűntetése által.
- Országossá kell tenni az ország bolsevizálása előtt jól bevált „Hangya szövetkezeti hálózatot.
- Az élelmiszerek termelői árát  kereskedelmi árak mellett közzé kell tenni.
- A nők munkavállalásra kényszerítése következtében változtak az étkezési szokások, elsilányult az étkezési kultúra. Országos mozgalmat kívánatos indítani a háztartási ismeretek, a táplálkozási kultúra korszerűsítésére.
- Az iskolai, a munkahelyi étkeztetés előnyeitől nem szabad elzárni a háztartáson kívül élőket, ezért azonos áron és minőségben önkiszolgáló éttermeket, étkező klubokat kívánatos elterjeszteni a nagykereskedelmi beszerzés és az adókedvezmény révén.
4.3.  Az ipar- és építésügyi miniszter azonnali intézkedései
Döntéseinek előkészítésében támaszkodhat a mérnök-kamarákra, az ipartestületekre, a műszaki tudományos egyesületekre, az energiagazdálkodási tanácsra, a lakásépítési bizottságra, valamint a fogyasztók érdekvédelmi szövetségére.
A szabadalmi bíróság munkáját azonossá kell tenni a fejlett polgári országokban működő hasonló szervekkel.  Ugyanez áll a Szabványügyi Hivatalra, amely váljék az ipari munka- és üzemszervezés, a munkahatékonyság növelés bázisszervezetévé is.
- A kisipari kultúra fejlesztésére általánossá kell tenni minden szakmában a mestervizsgáló
Bizottságot.  Forszírozni kell külföldi szakmai továbbképzést.
Meg kell szűntetni  a hiányszakmákat. Ezeket rendszeresen közölni kell és elsajátításukhoz kedvezményeket kell adni.  A hiányszalmákban külföldi iparosok betelepítése is kívánatos.
- Vidéken, a falvakban megtelepedő iparosoknak jelentős adókedvezményt kell adni, amennyiben csak lakossági szükségletet látnak el.
A lakossági szolgáltatásokat fejleszteni kell mind az igénybevételre késztető árpolitika, mind a szolgáltatások magas színvonala révén.
- Szükség van olyan folyóiratra, amely az ipari termékek minőségéről elfogulatlan tájékoztatást ad.
- A megyei ipar-felügyelőségek az ipartestületekkel együtt váljanak az ipari kultúra fejlesztőivé, a tisztes ipar társadalmi rangjának a megőrzőivé.
- A lakásépítést akar közmunka jellegűen országos gazdasági mozgalommá kell tenni minden lehetőségen belül, amit a gazdaságosság megenged, az ingyenes juttatást azonban ki kell zárni.
  • A nagy állami iparvállalatok vezérigazgatói bérezési szempontból az államtitkárok szintjére kerüljenek.
  • - Minden vállalatban haladéktalanul meg kell alakítani a munkástanácsokat. Felfogadhatják vagy elbocsáthatják a vezérigazgatót és a többi vezető beosztású munkavállalót; ellenőrizhetik a vállalat pénzügyeit; felügyelet gyakorolnak a vállalat magánkézbe adása felett; törvénytelenség észlelésekor a felelősök ellen bűnvádi feljelentést kell tenniök. Feladatuk a korrupció lehetőségének az elhárítása és a nemzeti érdekek érvényre juttatása.
4.4. A közlekedési és hírközlési miniszter azonnali intézkedései


-   A közlekedés tanulmányozására kutatóintézet fenntartása kívánatos a fejlesztési döntések megalapozására. A miniszternek segítségére lehetnek a mérnöki kamarák, a közutak, a vasútak, a hajózás, a légi közlekedés terén érdekeltek egyesületeinek érdekvédelmi küldöttjei, akiknek évente tartandó együttes tanácskozásai előmozdíthatják a magyar közlekedés és távközlés korszerűsítését.
- A fejlesztés érdekében koncessziók adásával külföldi befektetőket kellene behozni a fő közutak és vasútvonalak felújítására, építésére. A koncessziók kiterjednének az útmenti létesítményekre, szolgáltatásokra is.
- A távíró, távbeszélő koncesszióira szükség van azért is, hogy Magyarország hírközlési infrastruktúrája azonos szinten legyen Európa fejlett polgári országaival.
- A személy gépkocsi-park kicserélődésének a gyorsítása nemcsak az egyes autósok, hanem a környezetvédelem jól felfogott érdeke.
- A lakásépítés, általában az építés mellett akár közmunka jelleggel, nagyszabású útépítési programba kell kezdeni községi és vármegyei szinten egyaránt.

4.5. A kereskedelmi miniszter azonnali intézkedései

-   Döntés előkészítőként szükség van a kereskedelemkutató és szervező intézetre, nem kevésbé a kereskedelmi kamarák közreműködésére.
-   Fel kell számolni a kereskedelmi monopóliumokat, beleértve a felvásárló monopóliumokat is.
      Fel kell számolni a lánckereskedelmet, aminek kedvez az ÁFA a fogyasztók terhére.
      - Fel kell számolni becsempészett az adózatlan, a lopott árukkal való 
utcai kereskedelmet, mind a fogyasztók, mind a tisztességgel adózó kiskereskedők védelmében.
       -  A külkereskedelmi szerződéseket felül kell vizsgálni és nyilvánosságra kell hozni, különös
Tekintettel a pártállam politikai indítékkal kötött szerződéseire.
-   A külkereskedelmet elsősorban  a szomszéd országokkal kell élénkíteni, nem feledkezve meg a Szovjetuniónak, mint egyenjogú partnernek a jelentőségéről. A nemzetgazdaság nyitottságából következik, hogy a külkereskedelmet világméretekben kell folytatnunk, minél több külföldön élő magyar bevonásával.
-   - Az idegen forgalomnak fontos nemzetgazdasági ágazattá kell válnia, aminek érdekében megfelelő képzési, vendéglátásra oktató tanfolyami rendszerre is szükség van. Fejleszteni kell minden lehetséges termál gyógyhelyet.
-  Az ipar igazolványok és ipar engedélyek kiadását átmenetileg fel kell függeszteni, hogy 3 hónap alatt a kereskedelem szervezetileg rendeződhessék.
-  A kereskedelmi hitelek legfőbb forrása az áruhitel legyen. A kiskereskedők kamarai ajánlásra hozzájuthassanak az üzlet vitelhez szükséges kisebb, áthidaló hitelekhez.

IV. A BÍRÓI HATALOM
A bíráskodás a szükségállapot idejére, 30 napig szünetel. A bíróságok átmenetileg a népköztársasági szervezet keretei között műkődnek, amíg a Kormányzó Tanács legkésőbb a nemzetgyűlési választásokig vissza nem állítja az 1944. március 19-e előtti bírói szervezetet, annak korszerűsítésével.
- A Kúria a legfelsőbb bíróság, ez az ország legfőbb törvényszéke. Budapesten székel; illetékessége az egész országra kiterjed.  Elnökét és a kúriai karok élén álló alelnökeit a Nemzeti Bizottmány választja, őket tisztségükben a Kormányzó Tanács megerősíti. A Kúria elnöke tagja a Nemzetgyűlés Felsőházának. 
Minden bírót a Kúria elnökének felterjesztésére a Kormányzó Tanács nevez ki. (A bírók száma 1938-ben 1472 volt.)

  - Kúria karok:
   I. Elvi és eljárás módszertani kar – az igazságügy miniszterrel együttműködve készítse el a közigazgatás keretében működő bíróságok szervezeti és működési  szabályzatát, nyújtson számukra szakmai eligazítást.  (Közigazgatási keretekben működő bíróságok: Országos Számonkérő Tábla és az igazoló bizottságai;  közszolgálati összeférhetetlenségi bíróság; közigazgatási hatásköri bíróság; tulajdon szerzési tanács és földbirtok rendezési bíróság; semmitőszék.)
Megjegyzés:  tulajdon szerzéssel kapcsolatosan elvi követelmény, hogy minden vagyonfosztottnak vissza kell kapnia természetben az elvett tulajdonát és csak abban az esetben kártalanítható állami tulajdoni részjegyekkel, ha a természetbeni visszaszolgáltatásra nincs mód. Nem részesülhet sem tulajdonának visszaszolgáltatásában,             sem kárpótlásban az olyan vagyonfosztott személy, aki az állampárti tagságával egyetértését fejezte ki a vagyonfosztással. Ez a megszorítás érvényes, ha házastársa vagy szülője volt tagja az állampártnak. 
II.   Polgári kar. -  A nemzetgyűlési választásokig elkészíti az igazságügy-miniszterrel együttműködve a polgári törvénykönyv és a társasági törvény tervezetét.

III.               Köztartozási kar. -  Az állampolgárokat az állammal, az önkormányzatokkal szembeni anyagi, pénzügyi jogvitáiban a legfelső fórum.
IV.              Bűntető kar. – Illetékességével tartoznak a nem fegyveres testületek tagjainak a bűnügyei. A nemzetgyűlési választásokig igazságügy-miniszterrel együttműködve elkészíti a büntető törvénykönyv tervezetét.
V.                 Fegyveres testületi kar. – Illetékessége kiterjed a nemzetőrségre, az országházi kapitányságra és nemzeti ereklye őrségre, a belbiztonsági főigazgatóságra, a honvédségre, a csendőrségre, a rendőrségre, a rendészetre, a pénzügyőrségre, a fegyőrségre.
-   A székesfővárosban és mind az öt alkotmányzóságban ítélőtábla működik.
-    Minden vármegye székhelyén törvényszék létesül. A székesfővárosban három törvényszék legyen (budai, pesti és pestperemkerületi). 
-    Első folyamodású bíróság a járásbíróság, amely a Székesfővárosban és a törvényhatósági jogú városokban kerületi bíróságok elnevezéssel alakul. A járásbíróságnak a járás székhelyén kell működnie.
-    A rendes bíróságok szervezetébe tartoznak, az esküdt bíróságok, az uzsorabíróság, a fiatalkorúak bírósága, a bányabíróság.  Külön bíróság létesüljön a közveszélyes munkakerülők, a csavargók, az igazolatlan és nem adózó jövedelműek feletti ítélkezésre.
-    Különleges bíróságok létesüljenek a társadalom biztosítási, a munkaügyi, a szabadalmi, a közsegéjezési jogviták eldöntésére.

 
- Testületi, kamarai bíróságok legyenek az ipartestületi békéltető bizottságok; az áru- és értéktözsdék bírósága; a kereskedelmi és iparkamaráknál a tisztességtelen verseny elbírálására választott bizottságok; a fogyasztók érdekvédelmi bizottságai; polgári ügyekben létesülhetnek választott bíróságok.
- A községi bíróságok a bíró (városi kerületekben városbíró) elnöklete alatta választott esküdtek részvételével járjanak el a főjegyző, illetve a körjegyző jelenlétében. A községi bírósághoz tartozzanak a szabálysértési esetek, valamint az egy havi létminimumot meg nem haladó értékű polgári jogviták. A községi bíróság határozata ellen a járásbírósághoz lehet fellebbezni.
- A főügyész felügyelete alatt a székesfővárosban és az alkormányzóságok területén létesüljön államügyészség. (Az ügyészek száma 1938-ban 185 volt.)
- Az államkincstár perbeli képviselete szükségessé teszi jogügyi igazgatóság létesítését.
- A bírók és ügyészek múltbeli tevékenységét személy szerint felül kell vizsgálni. Nyilvánosságra kell hozni azoknak az ügyészeknek, bíróknak a nevét, akik politikai perekben az uralkodó párt bizalmából, azzal együttműködve vettek részt. Az ártatlan embereket elítélő bírók szolgálati ideje, nyugdíjjogosultsága nem ismerhető el.
- Nem nevezhető ki bírónak, aki az állampártban bármilyen tisztséget viselt
Minden magyar jog forrása a Szent Korona, mint az állam jelképe, mint az államérdek alanya, mint a kincstár és minden közvagyon tulajdonosa, mint a terület egyesítője és felsége, mint az államhatalom birtokosa. A bíróságok az ítéleteiket a Szent Korona nevében hozzák.
V. AZ ÁLLAMI ELLENŐRZÉS
Az állami ellenőrzést a szükségállapot idején közvetlenül a Kormányzó Tanács gyakorolja meghatalmazott számvevők útján. Az állami ellenőrzés kiterjed minden állami és önkormányzati szervezetre, hivatalra és irodára, minden állami vállalatra és olyan jogi személyre, amelynek fenntartásához a költségvetés hozzájárul, továbbá az alapítványokra és a pártokra. A személyek magán-életét meg nem sértve állami ellenőrzésre egyebütt is sor kerülhet.
- Az állami ellenőrzés keretében vizsgálandó a szervezet, benne a vezetői, az ügyintézői és az agyviteli munkahelyek célszerűsége, indokoltsága, gazdaságossága és számszaki szabályossága.
- Az állami ellenőrzésben nem foglalkoztatható számvevőként, aki az állampártnak tagja volt, aki a Központi Népi Ellenőrzéssel munkaviszonyban állt, aki a népköztársasági belügyminisztériumban dolgozott.
- A pártállami korrupció feltárására felül kell vizsgálni a népköztársasági KNEB érdemi dolgozóinak a múltbeli tevékenységét.
- Az állami ellenőrzés legfelső szerve a Legfőbb Állami Számvevőszék. Elnökét a nemzetgyűlés felsőháza választja; az elnök tagja a felsőháznak. Másodelnökét a nemzetgyűlés alsóháza választja. A  LÁSZ minden számvevőjét az elnök javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi ki.
Legfőbb Állami Számvevőszéki karok:
Közvetlenül az elnök irányítása alatt:
I. Közigazgatási kar; illetékességében tartoznak a nemzetgyűlési hivatalok, irodák, a Kormányzó Tanács hivatalai, irodái, a minisztériumok és a főhatóságok.
II. Fegyveres testületi kar
III. Bírósági kar
Közvetlenül a másodelnök irányítása alatt:
IV.  Önkormányzati  kar
V. Költségvetési gazdálkodási kar, amelynek illetékessége a költségvetésből fenntartott egyetemeken, főiskolákon, kórházakon stb. kívül kiterjed az állami vállalótokra is.
VI.  Társadalmi kar a pártok és az alapítványok ellenőrzésére, az MSZMP, a SZOT és a többi népköztársasági politikai szervezet elszámoltatására, az állami vagyon magánkézbe juttatásának ellenőrzésére. Feladata a lakossági bejelentések kivizsgálása.
- A LÁSZ minden közhivatalban, a költségvetésből fenntartott, illetve támogatott szervezetben nemzetgyűlési tagok részvételével időnként vizsgálja meg, hogy tevékenységükben hogyan, mennyiben valósul meg a törvényhozási, a központi állami akarat.
LÁSZ legyen az állami és az üzleti számvitel legfőbb felelőse, a számviteli rend kidolgozója és őrzője.
- minisztériumok és a főhatóságok számszaki ellenőrei a pénzügyminisztérium személyi állományába tartozzanak.
- A LÁSZ lássa el módszertani utasítással az összes ellenőrző hatóságot. Az ellenőrzési tervek, megállapítások a LÁSZ-kel egyeztetendők.
-  A természetes és a jogi személyek állam iránti pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kíséri figyelemmel. Napra készen tájékoztatást kell adnia az állami alakulásáról, az egyes természetes és jogi személyek adózási helyzetéről.
- Az állami akarat érvényesülésének a megállapításában, ellenőrzésében fontos feladatok hárulnak a            Központi Statisztikai Hivatalra; tevékenysége azonban személytelen maradjon.
Magyarország, 1991. májusában.


a Magyarok Nemzeti Szövetsége



Értünk szólnak a harangok – Emlékezzünk 1956 és 2006 október 23-ára!



Posted on 2014/10/22 by Nifadmin


Avanti ragazzi di buda + fordítás

https://www.youtube.com/watch?v=nIat-_cmhR4



HOFI LEGDURVÁBB TITKOS HANGFELVÉTELE!!!

Orbán Viktor: "Vert az apám és mindig volt egy kis skizofrén hajlamom"

Orbán Viktor - Politikai gyarmat sem akarunk lenni! - P8-HírTV 2014 05.24.

Moszkva nem hisz a könnyeknek - Szaniszl



Magyarország elleni háború vagy az emberek hülyének nézése?

Posted on 2014/10/22 by Nifadmin
Miközben hatalmas a csatazaj “Az EU és Magyarország közötti harcban”, az állítólagos ellenfelek vidám, baráti beszélgetéseken együtt kacagják ki azokat, akik az egész színjátékot komolyan veszik. Morvai Krisztina beszéde a magyarok “rendszerváltozás” óta tartó jogfosztottságáról, a demokrácia valódi jelentéséről és az emberek hülyének nézéséről. Sophia in ‘t Veld (a Tavares jelentés ‘fővédnöke’) válaszával.


Magyarország elleni háború vagy az emberek hülyének nézése?





Nemzeti InternetFigyelő (NIF)




“…A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon. (…)- írja A magyarok vére című írásában Camus.
1956. október 23-a örökre be van jegyezve a szabad emberek, a szabad népek krónikáiba. A bátorság, az öntudat, a diadal napja volt” – méltatta 1960. október 23-án J.F. Kennedy, Amerika elnöke, a magyar ’56-os forradalmat.
***
Kapisztrán János halálának 500. évfordulóján tört ki az ’56-os magyar forradalom. Mintha Nándorfehérvár hősei feltámadtak volna. Az ifjúság kezébe vette az ország sorsának irányítását. A „Haza minden előtt” volt az erkölcsi mérce, az életük feláldozása árán is. Dávid, ha csak rövid időre is, de legyőzte Góliátot. Csodálatos, felejthetetlen nemzeti összefogás született. A magyar ’56 kivívta a világ csodálatát.
Ami 1956. október 23-án elkezdődött, az forradalom és szabadságharc volt, ami a magyar feltámadás lehetőségét rejtette magában, ami világtörténelmet is formált. A felkelést kiváltó okok 1945-öt követő az iszonyatos szovjet megszállásban és ÁVH-s rémuralomban keresendők, melyek a Rákosi-korszakot jellemezték. A kitelepítésektől a padlás lesöprésekig, a politikai terrortól a szovjet érdekek kiszolgálásáig, a politikai elítéltektől zsúfolásig megtelt börtönökig, a már egymást is irtó pártemberekig.
Az 1947-s Párizsi Magyar Békeszerződés II.fejezet 22. cikkeje értelmében a megszálló Szovjetuniónak csak annyi fegyveres erő tartására volt joga akkor hazánkban, mely az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonal fenntartásához volt szükséges. 1955. május 15-én Ausztria független, semleges állam lett, és a szovjeteknek el kellett hagyniuk Ausztriát. Reméltük, hogy egy éven belül tőlünk is ki kell vonulniuk.
Moszkvában világosan látták, hogy a lengyeleknél és a magyaroknál válságos helyzet alakulhat ki. A Szovjetunió minden eshetőségre felkészült. Egy esetleges lázadás leverésére ezért „Iránytű” néven hadműveleti terv is készült.
1956-ban a forradalom és szabadságharcban a barikádnak csak két oldala volt.
Az egyik oldalon a nemzet küzdött a szabadságáért, a másik oldalon azok voltak, akik saját hatalmuk biztosítása érdekében idegen megszállókat hívtak a magyar nemzet ellen segítségül, akikből a megszállók hű kiszolgálói lettek évtizedeken keresztül.
A keresztény világban mindenütt, minden délben értünk szólnak a harangok. A fél évezreddel későbbi nemzedékekben, több, mint hat évtizeden keresztül folyamatosan bűntudatot tápláltak hazánk idegen érdekek szolgálatába szegődött vezetői s még ma is vannak politikai párt-csoportok, melyek ezt teszik saját gazdasági érdekeikből.
Tény, hogy Európa szívében a magyar nép évszázadokon át Európa védőbástyája volt, és a maga szabadságküzdelmeivel Európa szabadságát is védte. Mégis, amikor ez a kis nemzet a maga szabadságküzdelmeit vívta, a világ bár elismerte, mindig magára hagyta.
Így volt ez 1956-ban is, amikor a magyar nemzet szabadságharcát vívta a szovjet megszállók és kiszolgálóik ellen. Miközben a nyugati világ bennünket kitartásra bíztatott, Amerika elnöke, Eisenhower a szovjet vezetők tudomására hozta, hogy szabadkezet kapnak a magyar szabadságharc leverésében. Sőt azt is megakadályozták, hogy a megsegítésünkre szervezett spanyol önkéntesek Magyarországra jöhessenek.
Nem ártana időnként erre is emlékezni.
Ez történt 1956. október 23-án
A vidéki egyetemeken már napokkal korábban tanácskozások, viták zajlottak. Elsőként Szegeden fogalmazták meg a hallgatók a követeléseiket. A hallgatók és az egyetemek küldöttei 22-én a Műszaki Egyetemen éjszakába nyúló vita után egységes szövegbe foglalták a 14 ill. 16 pontos követeléseket. Elhatározták a 23-i -lengyelek melletti- tüntetést, miközben a Műszaki Egyetem épületet körbe zárták az ávósok.
1956 október 23-án az MDP hivatalos lapja, a Szabad Nép “Új tavaszi seregszemle” című vezércikkében üdvözölte az ifjúság követeléseit. Megjelent Gomulka beszéde teljes terjedelemben, és közölték az Írószövetség felhívását is, melyből kitűnt, hogy az írók a lengyel változásokkal egyetértenek, de a tüntetést nem helyeslik.
Reggel érkezett haza Jugoszláviából a magyar párt és kormányküldöttség, és azon nyomban üléseztek is. Az ÁVH, a párthadsereg megszervezte a Fő utcai börtön és a Rádió védelmét. A hatalom bizonytalanná vált, hol engedélyezte, hol betiltotta a tüntetést.
Nagy Imre és barátai Losonczy Géza lakásán tanácskoztak a válságos helyzetről. Új vezetést tartottak szükségesnek Nagy Imre miniszterelnöki vezetésével. Talán legérdekesebb momentuma ennek a tanácskozásnak az, hogy Nagy Imre ellenezte a tüntetést.
Október 23-án a fővárosban három jelentős helyszín köré csoportosultak a történések, amelyek gyakorlatilag közel hasonló időpontban zajlanak.
Hol és hogyan zajlott a tüntetés
15 órakor indult a tüntetés a Petőfi-szobortól. A vidéki és fővárosi egyetemekhez csatlakoznak a Zrínyi, Petőfi katonai akadémiák, valamint a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola hallgatói is. Az egyetemisták és tanáraik Pesten a Petőfi-szobornál, a budaiak a Műszaki Egyetemnél gyülekeztek, és indultak a Bem-szoborhoz. A diáksághoz csatlakoztak a teherautókon érkező munkások is. A Petőfi-szobornál Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el szívbe markolóan a Nemzeti dalt, és egy diák felolvasta a 16 pontos követeléseket. Innen a Kossuth Lajos utca, Károly körút (Tanács körút), Bajcsy-Zsilinszky út, Szent István körút, Margit hídon keresztül vezet a tüntetők útja a Bem-szoborhoz. Itt egyesültek a Duna-parton vonuló tízezres budai diáksággal. Az egyetemisták szoros, rendezett sorokban, kart karba fűzve vonultak, hogy provokátorok ne furakodhassanak közéjük. Nemzeti, piros-fehér-zöld színű zászlókat vittek, és hazafias dalokat énekeltek. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc szavalta el a Szózatot. Végül Z. Herbert lengyel író üdvözölte a tüntetőket. Mivel igen rossz volt a hangosítás, a diáksághoz csatlakozó hatalmas tömeg követelni kezdte, hogy Nagy Imre beszéljen a Parlamentnél. Megszülettek az első lyukas zászlók, amelyek azóta a bátorság és szabadságszeretet szimbólumaivá váltak. A nemzeti érzés felülkerekedett a félelmen. Bicskákkal vágták ki a gyűlölt Rákosi-címert a nemzeti zászlókból. Megindult a hatalmas tömeg a Kossuth térre, ahová teherautókon érkeztek a különböző gyárak munkásai is. 17 és 18 óra között mintegy kétszázezres tömeg gyűlt össze, és várta Nagy Imrét. A Parlamenthez vonuló tömegben már hangosan szólt a forradalom majd szabadságharc leglényegesebb követelése:Ruszkik haza!”
A tüntetők egy része a Rádióhoz ment, hogy felolvassák a hírekben a követeléseket, mások a Városligetbe indultak, a Sztálin-szoborhoz.
Jelszavakat skandáltak: “Vesszen Gerő! Vesszen Piros! Vesszen az ÁVO!” Küldöttséget szerettek volna bejuttatni a Parlamentbe. Miután a téren kioltották a világítást a sötétben csak a Parlament tetején égő vörös csillag világított. A tömeg az aznapi Szabad Nép újságokat (Népszabadság előd lapja) összecsavarta, fáklyákat gyújtott, és skandálni kezdték:
Oltsák el a csillagot, fogyasztja az áramot!- mire el is oltották. Nagy Imre csak ezt követően, 21 óra tájban érkezett, s miután szinte kituszkolták a Parlament erkélyére, szerencsétlen beszédét Elvtársak!” megszólítással kezdte, mely a tömegből ellenszenvet váltott ki.
Nem vagyunk elvtársak!” Nagy Imre kénytelen volt Magyarok! Barátaim!”-ra változtatni a megszólítást. Nem sokkal a beszéd után érkezett a hír, hogy a Rádiónál lövik a tüntetőket. A Parlamenttől, akárcsak a Városligettől az emberek megindultak a Rádióhoz. A Ruszkik haza! Nem vagyunk elvtársak, a kommunizmus vörös csillag jelképének elutasítása, ’56 alapkövetelményei voltak. Vagyis: szabadságot és függetlenséget, magyar utat, demokráciát!
Így dőlt le a Sztálin szobor
A Dózsa György úton volt a hírhedt Sztálin téren a Sztálin-szobor. A szobor felállítása előtt itt állt a híres Regnum Marianum templom, a magyarok Nagyboldogasszonyának temploma. A templomot az 1919-es vörös uralomtól való megszabadulás emlékére építették. A hatalmas Sztálin-szoborba sajnos nagyon sok értékes magyar köztéri szobrot beolvasztottak, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák a nemzeti és keresztény értékeket. A monumentális talapzaton rövid kabátban egyik kezét magasra tartva áll a szovjet diktátor.
Itt inkább a munkásság, és a környező lakosság gyülekezett, és a Bem téri tüntetés folytatásaként a résztvevők egy része is ide jött. Itt is egyre hatalmasabbá duzzadt a tömeg. Alkalmi szónokok szónokoltak, a szovjetek távozása mellett már a gyűlölt zsarnokság szimbólumának, a szobor ledöntésének gondolata is megfogalmazódott.
A szobor ledöntése nagyon nehezen sikerült, mivel a hatalmas csizmákat vasbeton tartotta. Sok sikertelen próbálkozás után végül lángvágókkal segítettek, majd vassodrony kötelekkel, teherautókkal húzták az akkori nevén Gorkij, ma Városligeti fasor irányába. A szobor végül 21 óra 35 perc 32 másodperckor földet ért. A szobor egyik döntője így emlékszik erre vissza:
Hatodszor is mentem, és hatodszor is ráraktam a kötelet. Mind a két csizmája körbe volt vágva már. A szoborral csúszkáltam jobbra-balra, a tömeg kiabált, már a tömeg féltett, hogy jövök a szoborral, mivel olyan nagy volt a lengés. Az emberek már annyira bele voltak melegedve a döntésbe.
Mikor leértem, az egyik ember azt mondja, hogy
Na fogadjunk, hogy most ez a szobor lejön érte!” – Volt egy orosz órája, és letette a földre. Azt mondja: “Fogadjunk, hogy ezt föl fogja venni most a szobor!” – Persze mi röhögtünk mindnyájan, hogy hát milyen hülyeség. A szobor előtt lent van az óra. Húzzák a szobrot. Az, a könyökbe hajtott jobb kezével ide-oda mozog. Végre megrogyik a jobb lába, egyenesen dől le, és mintha nyúlna le az óráért. …Az óra megállt, mikor a szobor összetörte. Itt nincs hazugság. Mindenki, aki ott volt, tudja, hogy ez a pontos idő.”(Schwarcz Gusztáv, ’56-ban 18 éves, sportoló).
21 óra, 35 perc, 32 másodpercet mutatott az óra, amikor a szobor ledőlt.
Ezt követően elszavalták a Nemzeti dalt, és az egybegyűlt tízezres tömeg együtt ismételte az eskü szövegét:”Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”- majd elénekelték a Himnuszt. A csizmába pedig kitűztek egy kivágott címerű, lyukas nemzetiszínű zászlót.
Ekkor jutott el a térre a hír, hogy a Rádiónál az ávósok lövik a népet, és már áldozatok is vannak. Az emberek teherautókra kapaszkodva vagy gyalog elindultak a Rádióhoz.
A hatalmas szobrot a Körút – Rákóczi út kereszteződésébe vonszolták, ahol kalapácsokkal apró darabokra törték. Emléknek, mementóként vitték haza, hogy a bátorság és szabadságszeretet legyőzi a zsarnokságot.
Az 50. évfordulóra, erre a helyre állította fel az MSZP-SZDSZ- kormány a mi adónkból a vascsövekből készült éket, a kozmopolita, ’56-hoz méltatlan emlékművet, amely sokkal inkább a szabadságharcot leverőknek, mintsem a forradalom diadalának állít emléket. A még élő szabadságharcosokat az akasztófákra, és a munkásőrök V formátumú, támadó, felvonuló felállására emlékezteti. A felállítást megelőzően az 56-os szervezetek hiába tiltakoztak. A több, mint egy milliárdba kerülő vascsövek felállítása nyílván egyben jó üzletnek is bizonyult. Pongrátz Gergely elképzelése, ami a forradalom győzelmét jelképezte, a ledöntött Sztálin-szobor talpazaton maradt csízmájában a lyukas nemzeti zászlónk, nem valósulhatott meg. Talán a 60. évfordulóra eltüntetik ezt a méltatlan vascső halmazt, és helyére méltó emlékmű kerülhet.
A Rádió ostroma így zajlott
A Rádió esetleges védelméről már a tüntetés megkezdése után fél 4-kor 30 felfegyverzett, könnyfakasztó gránátokkal ellátott ávós katonával gondoskodtak. Ezt követő fél órán belül még két ÁVH-s századot is kirendeltek a Rádió védelmére, mielőtt a tüntetők odaérnének. Kezdetben 260-280 ávós védte az épületet.
18 órát követően a Belügy gondoskodott a középületek védelméről, és szinte az egész országban egyidőben harckészültségbe helyezték az ÁVH alakulatait, valamint a Néphadsereget is, de utóbbiakra nem mindenütt számíthattak. A piliscsabai és aszódi gépesített ezredet riadóztatták és a fővárosba rendelték.
20 óra tájt Gerő Ernő – miután Hruscsovval tárgyalt -, hírhedt beszédét elmondta a rádióban. Sovinisztának, reakciósoknak, antiszemitáknak, csőcseléknek bélyegezte a tüntetőket. Azóta is, ma is ismerősen felhasznált jelszavak a hatalmon lévők részéről, a nemzetben, hazában gondolkodókkal kapcsolatban. Gerő beszéde az egész országban felháborodást keltett. Ezt követően Gerő a szovjet katonai beavatkozást már sürgette.
A Kossuth téren gyülekezőkkel szinte azonos időben érkeztek az első tüntetők a Rádió épülete elé. A diákok a követeléseiket szerették volna megismertetni az egész országgal. Ez nem tetszett a Rádió vezetőinek. Benke Valéria, a Rádió alelnöke intézkedett. Ők nem is érthettek egyet a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti követelések ismertetésével. Végül a diákküldöttséget beengedték, de csak néhány pont felolvasását engedélyezték. Ezt a diákok a Rádió erkélyéről tudatták a tüntetőkkel, akik ragaszkodtak az összes követelés felolvasásához. A közben hatalmasra nőtt tömegből a diákok segítségére sietve – kb. 80 fő – újabb küldöttség próbált benyomulni az épületbe. A bejutottak egyikét még az előcsarnokban lelőtte az ÁVH-s őrség, mire a többiek kihátráltak. A gyilkosság futótűzként terjedt a tömegben. A tüntetők a rácsokba kapaszkodva próbáltak az épületbe bejutni. Néhányukat, akik az ablakon keresztül próbáltak bemászni, az ávósok elfogtak. Először könnygázzal próbálták szétoszlatni a tömeget, majd tüzet nyitottak rájuk. A rádióadások ekkor már a Parlamentben működő rádióadóról történtek.
A Rádiónál az ávósok a tömegbe lőttek. Az ÁVH 19 óra 45 perc körül adta le az első riasztólövéseket az épületből a felkelőkre.
A Rádiót védő 260-280 ávós erősítésére 20 és 21 óra között újabb 300 főt rendeltek ki, akiknek átmenetileg sikerült a tüntetőktől a Rádió környékét megtisztítani, és az épületbe bejutni. Majd mentőautónak álcázott gépkocsikban kíséreltek meg fegyvereket juttatni az épületbe, amit a tömeg felfedezett.
.
Zólomy Lászlót – akit egy századdal a HM-ből rendelték a Rádióhoz – este 9-kor az a tény fogadta, hogy az ávós katonák láncba fejlődve, civilekre lövöldözve tisztítják meg a Bródy Sándor utcát. A tüntetők részéről fegyverhasználatot nem tapasztalt.
21 óra előtt a Bródy Sándor utcába érkezett még Solymosi János vezetésével Piliscsabáról egy lövész és egy harckocsi-zászlóalj.
A piliscsabai ezred tisztjei, miután bejutottak az épületbe, fegyvertelenül kijöttek, és próbáltak a tömeggel szót érteni, de a Rádióból tüzet nyitottak rájuk. (Nagy Imre beszéde szinte ezzel egy időben hangzik el a Kossuth téren.)
Solymosi János az épület erkélyéhez támasztott létra tetején beszédet akart intézni a tömeghez, hogy erőszak nélkül távozásra bírja.
N. J. ávós százados ezt úgy értelmezte, hogy a piliscsabaiak átállnak a felkelőkhöz, ezért parancsot adott Solymosi ezredes lelövésére. A Rádió egyik szélső ablakából az ávósok célbavették, de helyettesét, Szabó századost találták el, aki belehalt a sérülésekbe.
A piliscsabaiak elvegyültek a tömegben, nem lőttek a tüntetőkre, sőt melléjük álltak, fegyvereik egy részét is odaadták.
A tüntetés spontán felkeléssé alakult. A tüntetők fegyvereket szereztek, és a magyar nép felkelt a szovjet elnyomás és kiszolgálóik, az ávósok uralma ellen.
A fővárosban a felkelők telefonközpontokat, nyomdákat vettek birtokba, valamint behatoltak a fegyvergyártással foglalkozó üzemekbe, és raktárakba. Megpróbálták elfoglalni a Szabad Nép székházat, ahol a pártlap munkatársai üléseznek.
Debrecenben már délelőtt sorsdöntő események zajlottak
Ezen a napon a fővároson kívül Debrecenben történtek a legjelentősebb események.
A debreceni bölcsészhallgatók és fiatal tanáraik valamint a középiskolások már délelőtt 11 órakor tüntettek, munkásokat győztek meg, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Délután 20-30 ezer ember tüntetett a BM megyei főosztálya, az ÁVH előtt. Az ávósok a fegyvertelen tüntetőkre vezényelték az első sortüzet. A magyar forradalom első halálos áldozatai a debreceni Ács Zoltán, Ádám Mihály és Gorzsás András, harmincan pedig megsebesültek. Ebből az is nyilvánvaló, hogy az első puskalövések még a Rádió ostroma előtt, eldördültek Debrecenben este hat és hét óra között.
Ilyen egységes és fenséges talán még nem is volt ez a nemzet. A fegyverrel küzdő fővárosi és vidéki felkelők mögött ott állt az egész ország a hatalmon lévő törpe kisebbség kivételével. A fővárosiaknak teherautókon küldte ajándékként az élelmiszert a vidék.
Az ’56-os forradalmat, akárcsak az 1848-ast, a magyar ifjúság vitte győzelemre. Fiatal munkások, diákok, egyetemisták fogtak fegyvert, hogy szembeszálljanak a szovjet megszállás és az ávósok uralma ellen, hogy megvédjék a hazájukat.
A kommunista hatalom megpróbálta vérbe fojtani a felkelést
Október 23-án éjszaka Gerő Ernőék kérésére a hazánkban állomásozó szovjet egységek bevonultak a fővárosba. A „segítség-kérést” Hruscsov írásban is kérte, amelyet visszadátumozott formában Hegedűs András írt alá napokkal később.
A Szovjetuniót nem érte váratlanul a magyarországi felkelés. Az esetleges lázadás leverésére “Iránytű” (Kompasz) néven hadműveleti terv is készült. Ekkor hazánk területén öt szovjet hadosztály tartózkodott. A szovjet hadtest-parancsnokság Székesfehérváron székelt, 12 magyar városban csoportosították a főerőket. Malasenko már október 22-én Budapestre érkezett. Szokolov marsall 21 órakor telefonutasítást adott a szovjet csapatok Budapestre jövetelére.
22 órakor a szovjet csapatok elindultak Kecskemétről, Ceglédről, Szolnokról, Székesfehérvárról, Sárbogárdról a magyar fővárosba, ahová éjfél körül meg is érkeztek.
Azonnal megkezdődtek az összecsapások a felkelők, valamint az ávósok segítségére jött szovjet csapatok között. Kétezerre becsülik a fegyveresen harcolókat, a VIII. és IX. kerület ellenállását tartják a legerősebbnek.
Október 23-án éjjel szovjet részről 6.000 katona, 290 harckocsi, 120 páncélozott szállító és harci jármű, 156 ágyú bevetésére került sor, ami kevésnek bizonyult, ezért éjfélt követően további két hadosztály átlépte a magyar határt Románia és Kárpátalja felől. Budapesten ez által 24-én már 20.000 szovjet katona került bevetésre.
A megszállókat kiszolgáló párt és kormányvezetés a késő éjszakai órákban megalakította a Katonai Bizottságot, mely mindvégig a forradalom leverésén munkálkodott. Tagjai: Apró Antal, Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Münnich Ferenc, Piros László, Bata István.
A 24-én riadóztatott 5 szovjet hadosztály létszáma: 31.500 fő, felszereltségük 1.130 harckocsi és önjáró löveg, 615 tüzérségi löveg és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott jármű, 3.930 gépkocsi. Valamint riadókészültségbe helyezték a Különleges Hadtest vadászrepülő és bombázóhadosztályt és a Kárpáti Katonai Körzet vadász és bombázó hadosztályát. 159 vadászrepülő és 122 bombázó várt bevetési parancsra, hogy a magyar felkelést mielőbb leverjék.
Mindez kevésnek bizonyult. Folyamatosan özönlött be hazánkba a szovjet haderő.
Az ávósok levezényelték az első sortüzeket. Statárium és kijárási tilalom volt.
November 4-ig a hazánkban tartózkodó 5 Hadosztályhoz, további 17 érkezett. Az RTL bécsi tudósítója szerint, a magyar szabadságharc leverésében 200.000 szovjet katona, 4600 tank, és több száz harci és szállító jármű vett részt. Ez nem egyezik a hivatalosan bevallott szovjet adatokkal, azok lényegesen kevesebbet mutatnak ki, például a rendteremtésben részt vevő katonák számát 60.000 fő körül határozzák meg.
A forradalomból már október 24-én szabadságharc lett, mert hadüzenet nélkül, idegen hadsereg támadta meg hazánkat.
Nagy Imre csak október 28-án ismerte el a felkelés jogosságát, addig kormánya nyíltan szemben állt a felkelőkkel. Statárium és kijárási tilalom volt. A Honvédelmi Minisztérium előtt két sortűzre került sor. A Kossuth téren 25-én vérfürdőt rendeztek, ahol az áldozatok száma meghaladta az ezret. A vidéki (okt.24-29-ig) 61 sortűz közül a 26-i, mosonmagyaróvári sortűz követelte a legtöbb áldozatot. Csak október 28-át, a forradalom győzelmét követően vállalja fel Nagy Imre, a nemzeti érdekek képviseletét, a semlegességet, a Varsói Szerződésből való kilépést, a szovjet csapatok kivonásának kérését.
Az elmúlt 25 esztendő történéseit, október 23-át más események is emlékezetessé teszik.
A forradalom 33. évfordulóján 1989. október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, ez egyben 1956 szabadságharcának elismerése volt, amit 1990-ben első törvényként, törvénybe is iktattak. Az azóta eltelt 25 esztendő bebizonyította, hogy ez hiú álom maradt. Amit rendszerváltásnak neveznek, az, az ország kifosztását, tönkretételét, a nemzeti vagyonának eltékozlását hozta, valamint a széles néptömegek létbizonytalanságát eredményezte. A tagadott Rózsadombi paktum mind a 20 pontját túlteljesítették.
Rendszerváltozás” negyed százada és ’56
A “rendszerváltozás” csak részben hozta meg a rehabilitálást. Nagy Imrééket újratemették, és a reform-kommunisták mellett egy jelképes hatodik koporsót is, mely a szabadságharcosokat jelképezte, akiknek a tényleges érdeme ’56.
A temetést követően az ’56-os forradalom kezdeményezőinek és főszereplőinek elsősorban az ötvenhatos pártellenzéket kívánták feltüntetni, akik Nagy Imre köré csoportosultak. A reformokat sürgetőknek kétségtelen vannak érdemeik szellemi tevékenységük révén. De a tények makacs dolgok, és egyértelműen azt bizonyítják, hogy ‘56 igaz főszereplői és hősei azok, akik fegyvert fogtak, és harcoltak Magyarország függetlenségéért, a magyar szabadságért, és akik őket segítették. Meghatározó és kivételes volt az a nemzeti összefogás, melynek élén az ifjúság állt.
1989-90-es években ugyancsak tartottak ’56 szellemiségének újraéledésétől. A divida et impera elvet alkalmazva sikerült megosztani a még élő ’56-osokat. Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság, és ’56-os szervezetek jöttek létre.
A felelősségre vonás kérdése az 1949-es genfi egyezmény 3. cikkének téves jogértelmezése miatt nem történt meg. A Zétényi – Takács Igazságtétel törvényt a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság megvétózta. Ez mind máig sebeket tép fel, és sokak igazságérzetét jogosan sérti. A szocialista-szabaddemokrata kormányzások alatt erős visszarendeződés indult meg. Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt 1997-ben.
2006. október 23. az 50. évforduló ünneplésének vérbefojtása, gyakorlatilag 1956. november 4. újrajátszása volt. Előzménynek tekinthetjük, a Horn-kormány belügyminisztere, Kuncze Gábor tevékenységét fémjelző intézkedést, hogy ’56 hősét, Pongrátz Gergelyt a Hősök teréről megbilincselve vitték el 1997. november 3-án, és a Kossuth téren demonstráló, az emléksír előtt imát mondó ötvenhatosokat brutálisan szétverték az intézkedő rendőrök. Volt, hogy idős asszonyt két rendőr földön vonszolt ki a sortűzre emlékeztető emlékmű mellől.
2006. október 23-án délelőtt, a rácsokkal körbezárt Kossuth téren ünnepeltek az évfordulóra meghívott nemzetközi politikai méltóságok Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, úgy kb. ötvenhatan. Eljöttek a világ minden tájáról országuk képviseletében elnökök és miniszterelnökök, az 50. évfordulóra, tiszteletet adni az ’56-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak, mely világpolitikai jelentőségű volt, és amit országaik 50 esztendeje cserbenhagytak.
Majd megdöbbentő gyorsasággal, a tiszteletadás után mindannyian elhagyták Magyarországot. Mint akiknek sietős dolguk akadt, vagy mintha tartanának valamitől, ami be is következett. Elvégre a külföldi titkosszolgálatok itteni tevékenysége folytán netán még tarthattak is attól, hogy mire készül a hatalom az 50. évfordulót ünneplőkkel szemben.
Az 50. évforduló délutánján – gumilövedékkel, könnygázzal, lovas rendőr rohammal kardlapozva, gumibotozva, a békés ünneplőkre támadt az azonosító nélküli rendőrség, lejátszva a szabadságharc vérbetiprását, minősíthetetlen brutalitást, bántalmazásokat, letartóztatásokat alkalmazva.
1956-ban vérbe fojtották a magyarok szabadságvágyát, leverték a szabadságharcot, 2006-ban pedig az arra emlékezőket. Mintha újrajátszották volna november 4-ét, ’56 leverőinek utódai. S nemcsak az azonosító hiányzott az egyenruhás támadókról, de egyes megtorlók a magyar nyelvtudással is hadilábon álltak. A NJSZ munkatársai voltak azok, akik dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás segítségével igyekeztek feltárni a rendőri, és igazságszolgáltatási visszásságokat, s küzdenek mai napig is az igazságért. A 2010-s Fidesz győzelem lehetővé tette, hogy parlamenti albizottság is vizsgálta az akkor történteket. A Balsai-jelentés is nyilvánosságra került. A jelentések erényeik mellett azonban kiegészítésekre szorulnak. A szükséges intézkedések késnek, és mai napig nem történt érdemi felelősségre vonás.
Szégyen a bírókra, az igazságszolgáltatásra, ahogy ezekben az ügyekben eljártak. Tevékenységük sok kívánnivalót jelez, és rendkívül nagy csalódást okozott, mert alapvetően megrendítette az igazságszolgáltatásba vetett hitet.
De szégyen a hatalmon lévő politikusokra nézve is, hogy ígéretüket, a felelősségre vonást, mai napig nem tartották be.
A számonkérés ígéreteik ellenére ólomlábakon jár, és várat magára.
Látszat intézkedésnek tűnik, hogy a Jobbik fellépése következtében végre előbbre léptek a megtorlás egyik levezénylője Biszku Béla ügyében. Az meg torokszorító, ahogy ’56 megtorlásának kíméletlen szereplőjét, a pufajkás miniszterelnököt állami dísz pompával temették el. A békés emlékezőkre megtorlást vezénylő ma is parlamenti képviselő lehet. S mára már egyetlen élő ’56-os hős sem lett képviselő a magyar parlamentben.
Hogy történhet meg az, hogy magát nemzetinek tartó kormány alatt köztéri hiteles emlékőrző emlékművek eltűnnek, miközben méltatlan, szégyellni valóak fennmaradnak. Megvetendő pufajkásból kormány- majd helyesbítve miniszteri tanácsadó lehet, nem törődve a polgárok véleményével, erkölccsel, tisztességgel.
S ahogy 1956 megtorlóit nem vonták felelősségre, úgy 2006 felelőseit sem.
56 igazi szellemiségének – szabadság és függetlenség, semlegesség, nemzeti összefogás és nemzeti út – felvállalása, máig várat magára.
Orbán Éva
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése