2019. október 7., hétfő

Internetadó. ​Az év kreatív ötlete az internetadó (frissítve: ezek megőrültek?) 7,535 13 Szily László KÜLÖNADÓ Téma: INTERNET Tegnap 17:00 É s a frissítést az elejére tesszük: most kezd világos lenni, hogy lényegében adatforgalom alapján vetnék ki az adót, ami ripszropsz kinyírná a korlátlan netet. 1 giga 150 forint???? Jövőre vezeti be a kormány, a modernizáció jegyében 4,5-6 százalékkal drágulhat a netezés. Nem nekünk kell letöltött képenként többet fizetni, hanem a szolgáltatókra róják ki, de a végén úgyis rajtunk csattan. A dolog technikailag úgy zajlik, hogy a távközlési különadó hatályát kiterjesztik az internet-szolgáltatókra is, akiknek 500 milliós éves árbevétel felett 4,5 százalékot, 5 milliárd forint felett pedig 6 százalékot kell befizetniük. De: adatforgalom-arányosan. Nagyon jó ötlet, mert az emberek az interneten leginkább összevissza pofáznak és ízléstelen kollázsokat állítanak elő politikusok fotóiból.  Most fogadjunk, hogy a kormány azzal fogja megmagyarázni a dolgot, hogy a netet nagy, szemét cégek szolgáltatják, akiknek ki kell venniük a részüket a közteherviselésből. Sőt a kormány nyilván reménykedni fog, hogy a jóérzésű szolgáltatók nem hárítják tovább az emelést. Aztán majd meglepődnek, hogy mégis.  A BALHÉ VALÓDI OKA: TITKOS AMERIKAI JÁTSZMÁKBA TENYERELT BELE A KORMÁNY  Két független forrásunk is megerősítette: nem az állítólagos korrupciós botrány, hanem amerikai titkosszolgálati érdekek sérülése áll a magyar kormány megleckéztetése, azaz a hat kormányközeli tisztviselő az Egyesült Államokból való kitiltása mögött. A PestiSrácok.hu információja szerint az október eleji budapesti fajvédő konferencia felszámolásakor és a Norvég Alapból támogatott civilek adószámának felfüggesztésekor is CIA-s érdekekbe tenyerelt bele a kormány. HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu Információs elemzői és külpolitikai vonalon is arról értesült a PestiSrácok.hu, hogy van “hétköznapibb” magyarázata is a Magyarország és az USA között dúló diplomáciai konfliktusnak. Ezen érvelés szerint a Demokrata párti amerikai kurzusok és a magyar konzervatív oldal a rendszerváltás óta egyébként sem túl rózsás viszonyátvalóban egyre több tényező terhelte meg a közelmúltban – Orbán Viktor tusnádi illiberalizmusos beszédétől az Obama-adminisztrációval parádés viszonyban álló sukorói befektetői kör megleckéztetésén át (Lauderék pert vesztettek nemrég az amerikai választott bíróság előtt) egészen a Clinton Alapítvány bűvkörébe tartozó magyar szervezetek egrecíroztatásáig, vagy az Oroszországgal szembeni embargó kikezdéséig - ám ez még mindig nem adhatott okot az USA kormányzatának egy ennyire durva lépésre. Forrásaink állítják: két konkrét ügyben az amerikai titkosszolgálati érdekek nem feltétlenül szándékos megsértése áll a szövetségesi viszonyban példátlan lépés mögött. 1. AZ AMCSI FAJVÉDŐNEK MÁS SZEREPET SZÁNTAK Az egyik ok, hogy az október elején Budapestre szervezett fajvédő konferenciára meggondolatlanul csaptak le a hatóságok és alighanem az amerikaiak “emberét” sikerült őrizetbe venniük Richard Bertrand Spencer személyében.Spencer a National Policy Institute tradicionalista-, fajvédő- és nacionalista eszmeiségű alapítvány prominens vezetője, ám úgy tűnik, sokkal több is ennél. Már az egész fajvédő konferencia-ügy tálalása nagyon beszédes: idén júliusban a Kinja nevű blogrendszer amerikai tulajdonosának jóvoltából létező Cink.hu “vette észre” először, hogy fajvédő konferencia lesz. Egyenesen az amerikai fajvédőkoldalán szúrta ki, mi készülődik Budapesten. (Sajnos a PestiSrácok.hu fényévekkel van lemaradva a gonzó sajtóműfaj baloldali képviselőitől, nekünk nem futja az időnkből nemzetközi szélsőséges szervezetek oldalainak folyamatos pásztázására – zárójel bezárva). A hír villámgyorsan terjedt az ellenzéki sajtóban. Aztán elkezdődött a kormány heccelése, hogy miért nem tesz semmit a konferencia ellehetetlenítésére, mígnem Orbán Viktor személyesen utasította Pintér Sándor belügyminisztert,hogy “minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza meg a National Policy Institute október 3. és 5. közötti, Budapestre tervezett kongresszusát.” Ezután vették őrizetbe Richard Spencert is egy budapesti sörözőben, arra hivatkozva, hogy nem voltak nála az okmányai. Sokat mondó az Obama-adminisztrációhoz közel álló Foreign Policy nevű külpolitikai szaklap október közepén megjelent cikke, amelyet a radikálisan baloldali Galamus.hu szó szerinti fordításban közölt. A Kétbalkezes budapesti bigottok címet viselő hosszú írás arról szól, hogy a fajvédő konferencia szervezői joggal számítottak arra, hogy  “Orbán Viktor,  azaz Európa jobboldali szupersztárja, elnéző vendéglátó” lesz. A cikkből kiderül, hogy a szerző, Paul Brian, vagy forrásai testközelből követték Spencer budapesti útját. És miért is lett a kormány kétbalkezes? Lássuk! Richard Spencer arrested as Hungarian police break up informal NPI pub night Oct. 3 in Budapest http://www.youtube.com/watch?v=eH0en-qTnqo “A kocsmai razzia visszaütött, ha Orbán antifasiszta, „faji” gondolkodás-ellenes nacionalista oldalát akarta megmutatni a világnak. Valójában azzal, hogy bezárta a konferenciát, még mielőtt elkezdődhetett volna, és hogy egy montanai intézeti embert a nemzetbiztonságra veszélyesnek minősített, jó munkát végzett – a céllal ellentétes értelemben. Azzal, hogy véget vetett a gyülekezetnek, még néhány semleges és liberális magyar aktivista körében is rokonszenvet keltett az őrizetbe vett Spencer iránt, és a címoldalakra került világszerte az, ami e nélkül vélhetően nem lett volna hír.” “Azokat, akik beszélni akartak volna, köztük Alekszandr Dugin orosz nacionalistát, a Putyin-kormány tanácsadóját, Markus Willinger befolyásos osztrák identitáriust, és Philippe Vardon francia iszlám-ellenes aktivistát tájékoztatták, hogy őrizetbe veszik őket, ha megpróbálnak részt venni a rendezvényen. Otthon maradtak.” – kesereg a szerző, miközben állítja: Orbán Viktor jó pontokat akart szerezni Nyugaton, miközben “maga a miniszterelnök közelebb állhat Spencerhez, mint amennyire ezt kényelmes beismerni.” A Foreign Policy tudósítója ezután szinte szerelmes hangnemben ír az őrizetbe vett amerikai szélsőségesről: “Spencer, az eset középpontjában álló, tanult, jó beszédkészségű fontos ember nem tudta, mihez kezdjen: telefonjában keresgélt, és hangosan fontolgatta, mi a teendő. Fekete kabátjában, elegáns csatos cipőjében és Mitt Romneyra emlékeztető frizurájával Spencer olyan előkelően beszél, mint egy egykori bennfentes újságíró, aki a fősodorhoz tartozó American Conservative-nak írt.” Majd megjegyzi, hogy a magyar kormány akciója és más okok miatt Spencer kénytelen volt lemondani kaukázusi útját is. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a “szervezők” először jelentős hisztériakeltéssel hívták fel a figyelmet a fajvédő konferenciára, amelynek ugyanakkor egyfajtamágnesszerepet is szántak, odavonzották volna a világ szélsőséges hangadóit, akik például a volt szovjet térség, vagy éppen Európa destabilizálásával végső soron jó szolgálatot tesznek az USÁ-nak. Ám a terv kisiklott, a talán túlságosan felheccelt magyar kormány határozott lépésekkel meggátolta a konferenciát. Ráadásul még Spencer úgymond felforgató körútja is elmaradt a putyini érdekszférában, azaz a Kaukázusban. A magyar hatóságok tehát elrontottak egy nem is olyan mesterien kimunkált játszmát. Ez persze csak a fentiekből levont következtetés, a PestiSrácok.hu konkrét információja mindössze arról szól, hogy a fajvédő konferencia kezelésekor amerikai titkosszolgálati érdeket sértettünk. 2. A KORMÁNY AMERIKAI KIFIZETŐHELYEKET LEHETETLENÍTETT EL A HVG.hu ma vezető helyen tálalta a hírt, hogy miközben Szijjártó Pétert csupán külügyminiszter-helyettesi szinten fogadták Washingtonban, Móra Veronikát, a norvég pénzeket osztó Ökotárs Alapítvány vezetőjét maga Barack Obama amerikai elnök is fogadta szeptemberben. A beszédes aktus is alátámasztja a PestiSrácok.hu információját, miszerint az amerikai ellenlépést kiváltó másik közvetlen ok, hogy a norvég-közeli civilek elleni vizsgálattal a kormány messzebb ment, mint gondolta. Azon túl, hogy kiszúrták az Együtt-PM választási kampányában szerepet kapó civil és lobbista szervezetek vélhetően nem teljesen törvényes pénzelését, olyan szervezetekbe is belerúgtak, amelyek az amerikai kormányzat törekvéseit képviselték a közép-kelet-európai régióban.Információink szerint a négy felfüggesztett adószámú pénzosztó szervezet közöttakadt ilyen. Ez lehet az oka, hogy Vida Ildikót, a NAV elnökét is kitiltották az Egyesült Államokból. Emlékezetes, hogy az Ökotárs mellett három másik norvégpénz-osztó alapítvány,  a DemNet, a Kárpátok és az Autonómia adószámát is felfüggesztették. Ezek a szervezetek a Magyarországgal szomszédos országokban és a Visegrádi Négyek országaiban fejtenek ki közéletformáló tevékenységet. Korábban a HetiVálasz írt oknyomozó cikket a Norvég Civil Támogatási Alap, a Clinton Alapítvány és a Soros-féle Open Society Foundation egész Kelet-Közép-Európát behálózó pénzosztó- és lobbihálózatáról. A DemNet Alapítvány visegrádi partnereivel közös tavalyi, budapesti konferenciája Mindezek az értesülések azt támasztják alá, hogy az ellenzéki ikonná nőtt Horváth András amúgy is gyanúsan ellentmondásos állításával szemben nincs olyan korrupciós ügy az amerikai ügyvivő kezében, ami az USA durva lépését kiválthatta volna. Ugyanakkor a magyar-amerikai viszony ismert elhidegülésén túlkonkrét titkosszolgálati sérelmek váltották ki a hat kormányközeli személy kitiltását. E logika szerint tehát nem korrupcióval büntetőjogi tekintetben gyanúsítható emberek kerültek a tiltólistára, hanem olyanok, akikre amerikai érdekekkel ellentétes tevékenységük okán akasztottak címkét. HEIM NEM TÁRGYALT A BUNGE-VAL Ide kapcsolódik, hogy tegnap megírtuk: információink szerint Habony Árpád, a miniszterelnök egyik legbefolyásosabb tanácsadója nincs a listán, miközben Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke csupán egy tárgyalódelegáció vezetése miatt kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe. Heim ugyanakkor a PestiSrácok.hu-nak küldött helyesbítési kérlmében külön nyomatékosította, hogy ő nem vett részt a BUNGE nevű amerikai tulajdonú élelmiszeripari céggel kapcsolatos tanácskozáson. Alulírott Heim Péter nyomatékosan kijelentem, hogy sem a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökeként, sem magánszemélyként semmilyen BUNGE-val kapcsolatos tárgyaláson sohasem vettem részt sem hivatalosan, sem pedig nem hivatalosan. Semmilyen amerikai vállalattal sem üzleti, sem egyéb kapcsolatban nem voltam. A főbb külföldi kapcsolataim öt éve Ázsiához és Oroszországhoz kötnek, és terveim szerint fognak kötni a jövőben is. Továbbá tisztáznám, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt-nek az elnöke és egyik tulajdonosa vagyok, nem pedig a cég operatív vezetője. Legjobb tudomásom szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen üzleti kapcsolatban nem állt, és ha jól tudom nem is szándékozott állni amerikai vállalatokkal. Tisztelettel Heim Péter India, 2014. október 22. TÖBB SZÁZ EMBERT KÜLDENEK EL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBÓL Szijjártó Péter megerősítette az Origónak azt az értesülését, miszerint minden 4. dolgozót elbocsátanak jövő héten a Külgazdasági és Külügyminisztériumból. A lap szerint 220 embert küldenek el. A külügyminiszter szerint a leépítés szükséges, mert “körülbelül 400 ember végez közigazgatási tevékenységet”, azaz majdnem minden második dolgozó a szervezet működtetésével foglalkozik, ami Szijjártó szerint tarthatatlanul magas szám. Elmondása szerint Kohut Balázs, a tárca közigazgatási államtitkára arról tájékoztatta őt, hogy “150-200 emberrel ez a feladat ellátható”, így ő ennek megfelelő lépésekre utasította őt. Az Origo úgy tudja, hogy az elbocsátásról szóló leveleket jövő pénteken adják át az érintetteknek. A hvg.hu arról is írt, hogy két-három ember kivételével a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye, a Magyar Külügyi Intézet teljes kutatói állománya felmondott az elmúlt hetekben, az intézményben zajló átalakítás folyományaként. A szervezet korábban ismert honlapja bő egy hónapja nem is működik, az oda látogatót csak egy „Az oldal átalakítás alatt áll” felirat fogadja, az újat viszont még egy Google-keresés sem dobja ki, a szervezet tweetjei között kell böngésznie annak, aki rá akar találni. A hvg.hu információi szerint az új intézetvezető, Gallai Sándor a kinevezése után csökkentette a fizetéseket (egy sor bérpótlék elvonásával), és több esetben megtiltotta a tudományos munkatársaknak, hogy külföldi meghívásokat fogadjanak el, takarékossági okokra hivatkozva még olyan esetekben is, amikor az utazás, kinti szállás, konferenciadíj költségeit a fogadó fél állta, az intézetnek csak napidíjat kellett volna fizetnie. Az új intézet kormányhivatal lesz, a munkatársai kormányalkalmazottak. Gallai néhány napja a Népszabadságnak azt mondta, eddig “egyéni alapon, érdekek mentén szerveződő tevékenységek folytak” a külügyi intézetben, ő ezen változtatni akar. Forrás: Index.hu Fotó: sikerado.hu Na végre a III/ III – as kádertemető most fel lesz számolva káderoknak véget ér a jó világ , és ne adj isten még elmehetnek dolgozni is , vagy esetleg olyan sokat tudnak , hogy sakkban tartják a kormány embereit , és bizony mint a hímes tojás óvatosan kell ezt lefejteni , nehogy a macska vissza nyaljon , és végül a vezetők is kikerülnek az intézményből. Még egy kérdés volna így most minden kétes elem kikerül a rendszerből ? TOVÁBBRA SEM NYILATKOZIK A NAV ELNÖKE Utolérte az RTL Klub a bécsi reptéren a NAV elnökét, Vida Ildikót, aki érdemben nem erősítette meg, hogy rajta van az USA-ból kitiltottak listáján, igaz, nem is cáfolta. Nem akarnak politikai csatározásokba bocsátkozni, ezért nem nyilatkoznak az USA-kitiltás ügyében – mondta Vida Ildikó NAV-elnök az RTL Klubnak, amely a bécsi reptéren érte utol a hatóság vezetőjét. Vida többes számot használt, az RTL Klub szerint arra utalt, valakikkel korábban eldöntötték, hogy semmilyen módon nem nyilatkoznak az érintettségéről, amit nem erősített meg, de nem is cáfolt. A NAV-elnök szabadságra indult Bécsből, azt viszont nem árulta el, hová. A tévécsatorna riportere hajnalban szólította meg a reptér indulási oldalán, Vida meglepettnek látszott, amikor a stáb megjelent és kissé ingerültnek tűnt a kérdések miatt. Forrás: hvg.hu Fotó: Origo.hu LÁZÁR: LEÉPÍTÉSEK LESZNEK A KÖZSZFÉRÁBAN Leépítést jelentett be a minisztériumok és a területi közigazgatás területén Lázár János. Az elbocsátások a most kezdődő államreform miatt váltak szükségessé. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a leépítésről konkrét számokat nem mondott, azt azonban tarthatatlannak nevezte, hogy négymillió-százezer adófizetőből csaknem egymillió az államtól kapja a fizetését. A kancelláriaminiszter bejelentette, az átalakítás célja a vállalkozás megkönnyítése, a gazdasági bürokrácia csökkentése és a növekedés támogatása. Lázár János emellett bejelentette azt is, hogy 2015. július 1-jével a fegyveres testületek jelentős béremelésre számíthatnak, 2016. július 1-jével pedig megindul a közszolgálati életpályamodell, amely a közalkalmazottakra, a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozik. Nem lesz megszorítás hangzott a kormány állítása , majd tessék itt a leépítési hullám , - ha ezzel a hazaárulók bázisát számolják fel egyet kell vele értenem , de tartok tőle , hogy itt nem erről volna szó, mert a számonkérést még mindig nem kezdték el , pedig a Nemzeti Vagyonunkat ellopták az uraknak mondott maffiózók . SVÁJCBA KÖLTÖZNÉNEK A MISKOLCI ROMÁK  Tizenkét miskolci roma család, összesen 56-an indultak el október huszadikán a miskolci Stadion térről Svájcba. Ez a szám a többszörösére növekedhet a következő hetekben, akár ezren is elhagyhatják Miskolcot, mondta az Origonak Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A roma önkormányzat nem támogatja a kiutazást, azt mondják, a problémákat helyben kell megoldani. Felbolydult Miskolc, mondta az Origonak Váradi Gábor a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. Most még csak 12 család, közöttük 15-20 gyerek utazott ki, de több százan követhetik őket a következő hetekben, hacsak le nem beszélik őket a kiutazástól, vagy a lakhatási problémára nem talál hathatós megoldást az önkormányzat. Akik most elindultak Svájcba, közülük nem mindenki a kilakoltatásokban érintett számozott utcák lakója. Viszont a kilakoltatottak ismerősei, rokonai ugyanúgy nem érzik magukat biztonságban, mint akiket kiköltöztettek, ennek tudható, hogy többen azt tervezik, elhagyják Miskolcot – mondta az okokról Váradi Gábor. A roma önkormányzat nem támogatja a kiutazást, úgy gondolják, a lakhatási és más egyéb problémákat is helyben kell megoldani. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a miskolci közgyűlés májusban arról döntött, “felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását”. A döntés hátterében az is szerepelhetett, hogy a 4,5 milliárdból stadiont terveztek Diósgyőrben, és ennek a fejlesztésnek álltak útjában a lebontásra ítélt lakások. A város a szociális bérlakásokban élőknek 1,5-2 millió forintos lelépési díjat ajánlott, de csak abban az esetben, ha az érintettek Miskolc határán kívül vásárolnak a pénzből ingatlant. Az eljárás ellen hazai és nemzetközi szervezetek is tiltakoztak, de az önkormányzatot ez nem hátráltatta terve megvalósításában. Forrás: Origo.hu Fotó: MTI Pusztító lehet az internetadó Első ránézésre ijesztő törénytervezetet tettek közzé tegnap: a kormány internetadó bevezetését tervezi, amely az eddig megjelent sarokszámok alapján brutális mértékű adóterhet jelentene az internetszolgáltatást nyújtó cégeknek. Persze a nyilatkozó politikusok máris finomították az elképzeléseket, Rogán Antal tegnap már egy felső korlát bevezetéséről beszélt, igaz, ennek pontos mértéke egyelőre nem ismert. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan hathat a hazai távközlési piac legnagyobb szereplőjére, a Magyar Telekomra az új adó.  20 milliárdot szeretnének Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány 2015-től kiterjeszti a távközlési adót az internetszolgáltatásra, mivel a telefonálást és üzenetküldés egyre inkább ezen keresztül bonyolítják. A szolgáltatónak nem bevételarányosan, hanem adatforgalommal arányosan kell megfizetnie az új különadót. Az adó mértéke gigabyte-onként 150 forint. Az NGM számításai szerint 20 milliárd forint folyhat be az internetadóból. Sokat fizethet a Magyar Telekom A Magyar Telekomra jutó adóteher meghatározásakor két módszert is követhetünk, érdemes azonban megjegyezni, hogy mindkét esetben csak durva becslés adható a szolgáltató által fizetendő adóteher mértékére. A két módszer:  1. A teljes internetes adatforgalomból a Magyar Telekom részarányának a meghatározásán keresztül  2. Az ügyfélszámok és az átlagos adatforgalom alapján becsült érték 1. Magas a Magyar Telekom piaci részaránya A kormány a teljes szektortól 20 milliárd forintnyi adót kíván beszedni. Az infrastruktúraviszonyok alapján a szakértők a Magyar Telekom részarányát 50-55 százalékra teszik az internetes adatforgalomból, ez alapján 10-11 milliárd forintnyi teher juthat a Magyar Telekomra. Ez az adópajzzsal számolva 8,1-8,9 milliárd forinttal csökkentené a Telekom adózott eredményét, részvényenként pedig 7,7-8,5 forintos lenne a negatív hatás. 2. Sok az ügyfél - De hogyan használják az internetet? A Magyar Telekom adóterhét úgy is meghatározhatjuk, hogy az ügyfélszámok és az átlagos adatforgalom alapján becsüljük a fizetendő összeget, ezzel kapcsolatban azonban több bizonytalanság is fennáll:  nem ismerjük pontosan a lakossági és a vállalati előfizetésekre eső forgalmi adatokat nem ismerjük az aggregált internet-felhasználási adatok mögötti eloszlásokat nem tudjuk, a felső korlát milyen ügyfelekre és milyen mértékű internetforgalomra vonatkozik Mobil adatforgalom  A Magyar Telekom tavaly év végén 1,85 millió mobil szélessávú előfizetéssel rendelkezett (lakossági+üzleti, ez a szám azóta valószínűleg tovább emelkedett), az NMHH statisztikái alapján a Telekom ügyfelei idén januárban átlagosan 0,92 Gigabyte adatforgalmat bonyolítottak, a januári összesített adatforgalom 1,34 millió gigabyte volt. Ha ezt átlagos havi értéknek fogadjuk el, akkor éves szinten közel 16 millió gigabyte adatforgalom adódik, ami alapján 2,4 milliárd forintnyi adóteher adódik. Vezetékes adatforgalom  A vezetékes internet adatforgalma lényegesen nagyobb, mint a mobil internetforgalom, az OSAP adatai alapján egy előfizetésre (lakossági+üzleti) havonta közel 47 gigabyte adatforgalom esik. A Magyar Telekomnál tavaly év végén a vezetékes előfizetések száma 865 ezer volt, amennyiben az ügyfelekre átlagosan havi 47 gigabyte adatforgalommal számolunk, akkor éves szinten 488 millió gigabyte adatforgalom adódik, ami alapján az adófizetési kötelezettség több, mint 73 milliárd forint lenne.  Amennyiben tehát nem számolunk a távközlési adónál bevezetetthez hasonló felső korláttal, akkor a Magyar Telekom összesen több mint 75 milliárd forintnyi adót fizetne, az adózás után ez 61 milliárd forintot jelentene, ez részvényenként közel 58 forintos negatív hatás lenne, és egyben azt is jelentené, hogy a társaság szabad cash-flowjának egészét elvinné. Brutális lenne, és ez itt a lényeg Amennyiben felső korlát nélkül vezetik be az internetadót, az elviselhetetlen terhet jelentene a szolgáltatóknak, nem véletlen, hogy a törvényjavaslat tegnapi megjelenését követően Rogán Antal jelezte, hogy a törvényjavaslat még biztosan fog változni, a frakció például javasolni fogja, hogy legyen felső korlát a törvényben "a távközlési adó már bevett szabályaihoz hasonlóan". Azt azonban még nem döntötték el, hogy ez mekkora, de "talán ezer forint" körüli lenne, mondta Rogán. A felső korlát bevezetése tehát valószínű, részben ennek tudható be, hogy a teljes hazai internetforgalom alapján adódó több mint 220 milliárd forintos teher helyett az NGM is "csupán" 20 milliárd forinttal kalkulál. Másrészt az is igaz, hogy a szolgáltatók tényleges terhei azért is kisebbek lesznek, mert az internetadó egy részét, vagy akár egészét átháríthatják a fogyasztókra. Véleményünk szerint ez főként a vezetékes szolgáltatásokra lehet igaz, ahol az ország jelentős részén nem érhető el több szolgáltató, vagyis nincsen reális alternatíva a vezetékes szolgáltatásokban, a verseny hiánya pedig lehetőséget ad a szolgáltatóknak az áremelésekre. Negatív hatások Az internetadó egyrészt tovább csökkenti a vállalat cash-flowját, ami a befektetők számára azért fontos, mert tovább csökken annak a valószínűsége, hogy a vállalat belátható időn belül újra osztalékot fizessen Az új adó miatt kevesebb beruházás várható, emiatt a jövőbeni növekedés is sérül Az adó egy részét várhatóan áthárítják az ügyfelekre a szolgáltatók, ez viszont a fogyasztás fogja vissza, emiatt pedig összességében eshetnek a bevételek. A Magyar Telekomot az sem nyugtathatja meg, hogy egyes versenytársak (pl. Digi vagy a BTel) esetében a negatív hatások sokkal súlyosabbak, mivel azoknál az internetes adatforgalom arányaiban jelentősebb A befektetők már léptek A Magyar Telekom árfolyama tegnap és ma közel 13 forintot, közel 4 százalékot esett vagyis a befektetők már elkezdték beárazni az internetadó negatív hatásait.  "Na nehogy már a körözött bűnöző szedjen internetadót!" "Világszerte azzal büszkélkednek a kormányok hogy mit tesznek az internet-hozzáférés megkönnyítéséért. Nyilvánvaló, hogy ez befektetés a jövőbe, kezébe nyomni a netet minden gyereknek,... Továbbiak Közel duplájára hízott Szijjártó villája? 2014, szeptember 29 - 21:47 Szijjártó Péter által májusban Dunakeszin megvásárolt villa nem 400, hanem valójában 708 négyzetméteres - tudta meg az RTL Klub Dunakeszi jegyzőjétől. Mint a csatorna híradójának megküldött leírásból kiderül: a lakótér 333,7 nm2: ebből a földszint 186,8, tetőtér 147 nm2, pince teremgarázzsal 248,7 nm2, a medence 61,3 nm2, a terasz pedig 64,7 nm2 ezeket nem feltétlenül lehet mind egy nm2-nek számítani. A teraszokat például csak a területük felével szokták számítani, de még így is lényegesebben nagyobb a jelenlegi külügyminiszter háza a korábban leírtaknál.  index.hu nyomán - alfahir.hu Szijjártó rosszul emlékezett, hogy miből vette a házát INDEX 2014.09.26. 21:36 Szijjártó Péter külügyminiszter rosszul emlékezett, hogy mennyi pénzt adtak a szülei és mennyit fizetett ő az új házának megvásárlásakor. Szerdán még azt mondta, hogy a szüleitől 67 milliót kapott, pénteken viszont már úgy emlékezett, hogy 79 milliót. Fotó: RTL Klub Ennek megfelelően szerdán azt mondta, hogy saját megtakarításaiból 80 milliót költött, pénteken viszont már csak 68 millióról volt szó, tudtuk meg  az RTL Klub Híradójából. Szijjártó arra hivatkozott, hogy szülei jól menő vállalkozók, az RTL Klub szerint az elmúlt három évben összesen hatmillió forintot vettek ki a családi cégből. Szijjártó apjának egy másik cégben is volt résztulajdona, ez a társaság 2011-ben 110 millió forintot fizetett ki összesen a tulajdonosoknak. Szijjártó apja ezt a tulajdoni hányadot később eladta. Szijjártó vagyonát itt elemeztük, a házat itt nézheti meg belülről. A szülei tartják el Szijjártó Pétert? JOÓB SÁNDOR KÖVETÉS KÖVETÉSSPIRK JÓZSEF 2014.09.26. 12:00  A külügyminiszterré kinevezett Szijjártó Péter évek óta milliókkal többet tesz félre, mint amennyit keres. Azt állítja, hogy korábbi lakását és családi házát teljes egészében a szülei vették neki, és a most megvásárolt luxusvillához is 79 millió forinttal járultak hozzá. Szijjártó megtakarításai közben 7 év alatt megduplázódtak: idén már 82 millió forintja volt a bankban. De akkor miből él a külügyminiszter és gyesen lévő felesége? A külügy szerint a jelentős családi segítség mellett a jövedelméből és befektetései hozamából. Valami nem stimmel. Szijjártó Péter mostanáig egy 140 négyzetméteres családi házban lakott Dunakeszin. Ez nem egy luxusingatlan: egy zöldövezeti lakópark egyik ikerházának feléről van szó. Ide született 2011-ben első, idén pedig második gyermeke. Úgy tűnik, mostanra kinőtték a 140 négyzetmétert. Idén tavasszal ugyanis Szijjártó egy háromszor nagyobb, 400 négyzetméteres házat vett meg Dunakeszi kis forgalmú, jól szituált részén. A ház a Google-térképen ugyan látható, kertjét azonban nem lehet megnézni – fehér folt takarja ki. Nem tudni, mi lehet ott, és azt sem, hogy ezt még az előző tulajdonos kérte vagy már a két napja kinevezett külügyminiszter védelmét szolgálja. (Cikkünk megjelenése után a Külügyminisztérium sajtófőnöke azt közölte, hogy Szijjártó nem kért kitakarást. A kert más online térképeken látszik is.) A Szijjártó Péter által most megvett, 400 négyzetméteres dunakeszi ház.   Fotó: Google Street View A luxusvilla megvásárlása épp szerdán derült ki, amikor a politikus a kormány új külügy- és külgazdasági minisztereként letette az esküt. Az RTL Klub szerint a ház vételára 167 millió forint volt, amit Szijjártó nem cáfolt. Mint kiderült, a házra még rá is kell költeni. A Blikk szerint május óta folynak a felújítások a villában. Az ott dolgozó emberek azt mondták: csak három fürdőszoba van a házban, de ezt Szijjártóék kevesellhették, mert állítólag ötöt szeretnének. Ezt Szijjártó sajtósa ugyanakkor határozottan cáfolta.  Kisfiam, vegyétek meg, segítünk! De honnan van ennyi pénze Szijjártó Péternek? A jelentős vagyongyarapodásáról beszámoló RTL Klubnak az új miniszter először azt mondta: a 167 millió forint felét, 80 milliót saját zsebből fizette ki, a felesége és felesége szülei pedig összesen 20 millióval járultak hozzá a vételhez. A fennmaradó 67 milliót (!) Szijjártó szülei adták össze: 33 milliót ajándékba, 34 millió forintot pedig családi kölcsön formájában. Csütörtök este azonban Szijjártó egy másik verzióval állt elő. A „pontosítás” szerint saját megtakarításaiból csak 68 millió forint származott, 10-10 milliót felesége és annak szülei adtak,  Szijjártó Péter szülei pedig 79 millió forinttal járultak hozzá a fényes politikai karriert befutó, 36 évesen külügyminiszterré kinevezett gyermekük nagyobb fészekbe költözéséhez:  a fiatalok 45 millió forintot kölcsönbe kaptak, 34 milliót pedig ajándékba  . Vajon miért módosította úgy a ház finanszírozásáról szóló magyarázatot, hogy szülei többet, ő viszont kevesebbet adott bele? Pedig Szijjártónak a 2014 májusában leadott vagyonnyilatkozata szerint értékpapírokban, biztosítási eszközalapokban és takarékbetétben lett volna 82 millió forint megtakarítása. Kell egy lakás, ha Pestre mész tanulni   A család nagyvonalú segítsége a kezdetektől kíséri Szijjártó Pétert. Eleve nem üres zsebbel indult neki az életnek. Már 16 éves korában a Szijjártó család átlagos, győri kertes házának 3/5-e az ő nevére került. Akkoriban az örökösödési adó népszerű elkerülési módja volt, hogy a házat adásvételként írták a gyerekek nevére, a szülők pedig haszonélvezeti jogot kaptak Szijjártó Péter győri háza a Majorok utcában Fotó: Google Street View Egy féléves amerikai tanulmányút után Szijjártó Péter 1997-ben érettségizett a győri bencés gimnáziumban. Ebből az alkalomból 19 évesen egy 69 négyzetméteres, VIII. kerületi lakás boldog tulajdonosa lehetett. Ekkor még semmilyen jövedelme nem volt, így semmi különös nincs abban, hogy ezt a szülei vették neki.   Közgázos tanulmányaival egy időben azonban beindult Szijjártó politikai karrierje is. Győrben önkormányzati képviselő lett, 1999-ben megalapította a Fidelitas győri csoportját, 2002-re pedig a Fidelitas országos alelnöke és országgyűlési képviselő lett. Ekkor még csak 24 éves. Első vagyonnyilatkozata szerint ekkor már 4,8 millió forintos megtakarítása van. Honnan? A Külügyminisztérium válasza szerint ez is „szülői segítséggel állt elő azzal együtt, hogy Szijjártó előtte már négy évig önkormányzati képviselő volt”. Csendes vidéki környezetre vágysz, távol a város zajától? Egy évre rá, 2003-ban Szijjártó Péternek lett egy szép családi háza Dunakeszin is. Ez az a ház, ahol mostanáig lakott. Vajon miből tudott megvenni 25 évesen egy 140 négyzetméteres házat a hozzá tartozó 357 négyzetméteres telekkel, amit egy ingatlanszakértő kérésünkre akkori áron átlagosan 25 milliósra becsült? Nem fogják kitalálni. A Külügyminisztérium válasza nem okoz nagy meglepetést, és a pontos vételárat is elárulja: Az ingatlant 2003-ban szülei vásárolták Szijjártó Péter részére, és a vételár teljes egészét ők finanszírozták, ami akkor 27,5 millió forint volt.    A fiatal politikus karrierje közben töretlenül ível felfelé. A Fidelitas országos elnöke, a Fidesz győri elnöke lesz, 2005-ben pedig a Fidesz országos szóvivője és kommunikációs igazgatója. 2006-ban Szijjártó a párt „rosszabbul élünk, mint négy éve” kampányának szócsöve. Ez rá biztosan nem vonatkozott. Akkori vagyonnyilatkozata szerint ugyanis  a 28 éves Szijjártó Péternek ekkor már 29 millió forintos megtakarítása volt értékpapírban, és három ingatlan tulajdonosa volt. Szijjártó Péter eddigi dunakeszi otthona egy ikerházban. Fotó: Google Street View Az MSZP ifjúsági szervezete a kampány kellős közepén kérdőre is vonta a luxusbaloldalozó Fidesz-szóvivőt: vajon hogyan tudott egy négyéves ciklus alatt több mint 20 millió forintot megtakarítani. Szijjártó akkor is családja adományozó kedvére hivatkozott. Azt állította, hogy nagyszülei születésétől fogva egy betétkönyvben gyűjtötték neki havi megtakarításaikat, amit nagymamája halála előtt át is adtak neki. Apu, el kéne adni a pesti lakást! 2006-ban másodszor is veszített a választáson a Fidesz. Szijjártó ekkor adta el a budapesti lakást. Ez elvileg látható vagyonbevallásában, a következő évben ugyanis megtakarításai 14 millió forinttal emelkednek. Ekkor már 43 milliója volt a bankban.  Szijjártó Péter megtakarításai 2006-201400000029 300 00043 300 00049 689 00029 580 00035 990 77850 282 00062 758 51578 724 39782 168 613200620072008200920102011201220132014 június Nagyobb méretBeágyazás A következő nagyobb fordulópont Szijjártó életében a 2009-es év volt. Megnősült és vett egy 91 négyzetméteres nyaralót Balatonedericsen, aminek 4/5 részben lett tulajdonosa. A nyaraló mellett több mint 10 ezer négyzetméternyi, több helyrajzi számon szereplő földet, szőlőt vesz, amelynek felerészben lesz tulajdonosa.  A vásárlás után Szijjártó megtakarításai ugyan 20 millió forinttal csökkentek, de ezt két év alatt vissza is tudta pótolni: 2010-ben 6 milliót tudott félretenni, 2011-ben pedig 14 milliót – mindezt úgy, hogy közben további földeket vásárolt Balatonedericsen. Szijjártó Péter nettó jövedelme és megtakarításainak növekedéseForrás: képviselői vagyonnyilatkozatok9 002 58110 145 88010 075 3809 927 1324 022 3556 410 77814 291 22212 476 51515 965 8823 444 216-2 591 8034 145 3422 401 1356 038 750-578 139Éves nettó jövedelemEnnyivel nőtt a megtakarítása az adott évbenEnnyivel többet/kevesebbet tett félre, mint amennyi az egész éves nettója volt20102011201220132014 (május) Nagyobb méretBeágyazás 2011-ben vagyunk. Szijjártó ekkor országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos, a miniszterelnök szóvivője, a miniszterelnök sajtó- és szervezési stábjának vezetője. Ez így együtt soknak tűnik, de nem jár olyan sok pénzzel, mint ahogy azt az ember gondolná. Összes jövedelme ekkor havi bruttó 1 229 100 forint, ami nettóban 800 ezer forint körül van. Ekkor egy évben tehát összesen kb. 9 millió forintot kereshetett. Igen érdekes, hogy a 9 milliós összjövedelme mellett hogyan tudott földeket venni a Balatonnál és közben 14 millióval növelni a megtakarításait.  A Szijjártó-féle gazdasági csoda az ezután következő két évben is folytatódott. Ugyan 2012 májusától a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal irányításáért felelős államtitkára lett, a jövedelme az előző évekhez képest nem változott jelentősen. Ekkor évi nettó 10 milliós fizetése mellett 2012-ben 12 millióval 2013-ban 15 millióval  gyarapította megtakarításait. Így érkezünk el 2014 májusához. Az országgyűlési ciklus végén leadott vagyonnyilatkozatában már 82 milliós megtakarításról számol be.  Szijjártó Péter tehát 2006 óta megduplázta a pénzét a bankban. Vajon hogy lehet ez? Az összes fizetését a bankba tette? De akkor miből élt közben gyesen otthon lévő felesége és a gyerekei? Vagy tényleg a szülei tartották el a külgazdasági államtitkárt?  Ezeket a kínzó kérdéseket Szijjártó Péternek is feltettük. Ezt a választ kaptuk: Szijjártó Péter anyagi helyzete változását három tényező alakította: fizetésből megtakarított összegek befektetések hozamai (ezeknek mindig az aktuális piaci értékét vette számításba a vagyonnyilatkozat leadásakor) szülők által biztosított anyagi háttér. Rendben, a hozamok. Szijjártónak valóban végig tekintélyes tőkéje volt a bankban, ami egy éven belül hozhatott néhány millió forintot. Nézzük meg ebből a szempontól az egyik legsikeresebb évét. 2013-ban a megtakarításai az előző évhez képest 15 965 882 forinttal emelkedtek. Ha valóban az összes jövedelemét betette a bankba, akkor befektetései 9 százalékos hasznot hoztak egy év alatt. Ha csak éves jövedelme felét tette félre, abban az esetben évi 17 százalékos hozamot ért el. Ez nagyon ügyes és bátor befektetési tevékenységet feltételez.        Segítőkész és módos szülők Akkor marad a család. Szijjártó Péter édesapja valóban jól menő győri vállalkozó. Édesanyja az egyik győri szakközépiskola tanára volt, de az utóbbi időben ő is beszállt az idősebb Szijjártó egyik cégébe.  Szijjártó István vasúti beruházások mérnöki munkáival foglalkozik. Korábban a jól menő Vasútépítők Kft. egyik tulajdonosa volt, de később eladta részesedését, és csak alkalmazottként maradt a kft.-ben. Közben azonban megalakította a 15 millió forintos alaptőkéjű SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft.-t, amelyben Szijjártó édesanyja és testvére, Sarolta is tulajdonos. A 2011-es indulás ellenére hamar megugrott a cég forgalma, a cégadatok szerint tavaly már több mint 240 milliós árbevételt könyvelhettek el. A cégből azonban a szülők nem vettek ki nagy pénzeket. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint 6 milliót vettek fel osztalékként, 33,5 milliót pedig átvezettek az eredménytartalékba. Nézze meg Szijjártó luxusvilláját belülről INDEX 2014.09.26. 19:47 Nyilvános ingatlankereső oldalon is hirdették Szijjártó Péter külügyminiszter frissen vásárolt luxusvilláját. AzIngatlan.com-on majdnem húsz kép látható a villa belső tereiről és a kertről is. A képekről egyúttal kiderül az is, hogy mi van az épület kertjében: egy fedett medence. Az épület leírása szerint a medence 12-szer 5 méteres, fűthető mozaikcsempével ellátott, de tartozik hozzá jakuzzi és finn szauna is. Galéria: Nézzen körül Szijjártó luxusvillájában (17 kép)Fotó: ingatlan.com A kertben szépen karbantartott növények, hinta, csúszda és mászóka is van. A leírás szerint öntözőrendszer is van a kertben. A belső képeken látható a kandalló, a gazdagon díszített bútorok és egy aranyszínű csillár is. A kísérőszöveg szerint a ház belmagassága hét méter, öt darab klíma van a házban, és biztonsági üvegei vannak. Az egyik képen feltűnik egy tetőtéri fürdőszoba. A leírás szerint kétszáz négyzetméteres, csempézett teremgarázs tartozik a villához, ahova öt autó tud beállni. Még saját autómosó is van az épületben. A frissen külügyminiszterré kinevezett Szijjártó az RTL Klub szerint 167 millió forintért vette meg a 400 négyzetméteres luxusvillát Dunakeszin. A most megtalált hirdetés szerint az irányár 198 millió forint volt, tehát ha az RTL Klub információi helyesek, a külügyminiszternek sikerült alkudnia. Galéria: Nézzen körül Szijjártó luxusvillájában (17 kép)Fotó: ingatlan.com A házra még költeni is kell, a Blikk szerint május óta folynak a felújítások, így a képeken szereplő belső terek megváltozhattak. Szijjártó azt mondta, hogy a szüleitől kapott rengeteg pénzt a ház megvásárlására, minderről itt olvashat bővebben. Frissítés: Szijjártó a péntek esti RTL Klub Híradónak azt mondta, hogy rosszul emlékezett és 12 millióval kevesebbet költött a saját pénzéből a házra. A korábban közöltnél ennyivel többet adtak a szülei. Ezt a cikket a Facebookon kommentelheti. Luxuspanorámás balatoni nyaralót vett Mészáros Lőrinc A tavaly vásárolt tihanyi villa a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatában rétként és gazdasági épületként szerepel. A helyiek szerint Mészáros kevésbé, inkább gyermekei használják a villát. Nézze meg helyszíni fotóinkat! Csodás kilátás nyílik a Balatonra abból a Tihany külterületén, a faluközponthoz és a kompkikötőhöz is egyaránt közel található nyaralóból, amit a birtokunkba került tulajdoni lap szerint Mészáros Lőrinc még tavaly vásárolt meg. (A tulajdonostárs Mészáros Lőrinc felesége.) Az is jól látszik, hogy a házat és a sok növénnyel díszített nagy kertet gondozzák, ahogy az is elég valószínű, hogy a közelmúltban kisebb-nagyobb felújításokat is végeztek a házon. A tulajdoni lap szerint a 2013 nyarán vásárolt ingatlanon fele-fele arányban osztozik Mészáros Lőrinc és felesége, akik ha kikapcsolódásra vágynak, még biztonságban is érezhetik magukat, hiszen az udvaron található tábla szerint a nyaralót az az Eurovéd Zrt. őrzi, amely a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia területét is felügyeli. Mindennek ellenére a 2078 négyzetméteres területen fekvő ház a tulajdoni lapon is „gazdasági épületként” szerepel, ahogy a felcsúti polgármester 2014-es vagyonnyilatkozatában is. Íme az utolsó oldalon található bejegyzés: A Mészáros-nyaraló közvetlen közelében élők nem sokat látják Tihanyban a felcsúti polgármestert, olykor a gyermekei pihennek a házban (amely néhány száz méterre van a Balaton partjától), de ők sincsenek ott sokat – hangsúlyozták a magyarnarancs.hu-nak. Úgy tudjuk, hogy a szomszédos – a felcsúti településvezető pihenőjénél jóval kisebb és az úthoz közelebb található – ingatlant 50 millió forint körüli összegért árulja tulajdonosa, a helyiek szerint Mészáros Lőrinc nyaralója nagyjából 120 millió forintba kerülhetett.   Az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő oldalon nem sok Balatonra néző ingatlant találtunk, de a viszonylag nagyobb telekkel is rendelkezők közül a legolcsóbbat majd’ 50 millióért kínálták, a legdrágább pedig 125 millió forint volt. A magyarnarancs.hu még áprilisban írt arról, hogy a polgármester cégén, a Mészáros és Mészáros Kft.-n keresztül két hatalmas, egymás szomszédságában lévő ingatlant vásárolt Felcsút határában, ezek közül az egyiken egy luxusvilla áll. A tulajdoni lap szerint a vásárlás 2013 júniusában – egy hónappal a tihanyi nyaraló megvétele előtt – történt, majd szeptemberben az FHB 200 millió forintos zálogjogát jegyezték be a két szomszédos ingatlanra. Bár Mészáros a helyiek szerint már ebben a villában él, vagyonnyilatkozatában nem szerepel az épület, ugyanis az ingatlan tulajdonosa az általunk is bemutatott tulajdoni lap tanúsága szerint Mészáros cége, a Mészáros és Mészáros Kft. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletesen olvashatnak Mészáros Lőrinc felcsúti cégbirodalmáról. Sólyom-dosszié (IV.): Forrás: https://kuruc.info/r/1/24470/ Belestünk az államfő hálószobájába is Már nagyon várhattasorozatunk következő cikkét Olvastak már bármilyen érdekes cikket Sólyom László feleségéről? Tudnak-e családi, házassági, magánéleti titkokat? Hogy nem csak miniszterelnökünk felesége, hanem államfőnké is a diktatúra egyik vezetőjétől származik? Miért írunk egyáltalán ezekről? Azért, mert szorosan kapcsolódik az államfő pályájához. Sorozatunk egyetlen „bulváros” része következik. Sólyom Erzsébet (sz. Nagy Erzsébet) Budapesten született, négygyermekes értelmiségi családban. 1966-ban kötött házasságot Sólyom Lászlóval, akivel diákkoruk óta ismerték egymást; mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján az államfő feleségéről. Először is pár adattal egészítsük ki az „értelmiségi család” fogalmát. Sólyomné „értelmiségi” apja, a diktatúra egyik irányítója Sólyom Erzsébet ízig-vérig kommunista családból származik. Édesapja, Nagy József a diktatúra egyik legmagasabb rangú vezetője, aki önként csatlakozott a legembertelenebb rendszer kiszolgálói közé. Nagy József 1965-1973 között a Baranya megyei gazdaságpolitikát irányító IV. titkári pozíciót töltötte be. Ezt követően az MSZMP Baranya megyei, nagyhatalmú, főállású első titkára 1980-ig. Innentől MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1990-ig a kommunista állampárt országgyűlési képviselője. Hogy mennyiben nevezhető az emberek ártatlan meghurcolásában, bebörtönzésében, tönkretételében jeleskedő párt vezetése „értelmiségi” életútnak, azt az olvasókra bízzuk. Mindenesetre az adatokból jól kitűnik, hogy a teljesen jellegtelen, középszerű Sólyomnak nem tűnt rossz partinak egy ilyen befolyásos ember lányát elvenni 1966-ban. Pár hónapon belül kiderült, hogy jók a számításai, Sólyomnak sikerült az, ami gyakorlatilag senkinek: kijutott Jénába, ahol 1969-ig tanult. Ebben Nagy Józsefen kívül szerepe volt Aczél Györgynek, a diktatúra legaljasabb vezetőjének, Nagy József családi barátjának és Korom Mihálynak, a kommunizmus igazságügyi miniszterének, aki rokona is volt a Nagy családnak. Utóbbi sokat egyengette a későbbiekben is a „független, demokrata, a jogállamban hívő” Sólyom igazságügyi pályáját. Mi van a mosoly mögött? Az eltanácsolt tanárnő Sólyom Erzsébetnek közepesnél is gyengébb szakmai karrier áll a háta mögött, különböző iskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat, több helyről is eltanácsolták gyenge szakmai színvonala miatt. Amit nem adott meg az élet a munka terén, kárpótolta férje „sikereivel”, no és a papa kapcsolataival. Sohasem nélkülözött, mindig is imádta a fényűzést, a pompát, nem kis hatása van ezen a téren Sólyom Lászlóra, aki igyekezett is az adófizetők pénzén minden lehetséges luxust biztosítania (lásd sorozatunk első részét). Kivel csalták meg Sólyom Lászlót? Az ideális családi tükörképet sugárzó Sólyom házaspár élete azért nem teljesen rózsás. A veszekedés egyes időszakokban napi rendszerességű volt. Ennek a hátterét a legnehezebb kideríteni, de a leghosszabb ideig tartó összezördülés előzményéről kiszivárgott pár adat. Ez majdnem váláshoz vezetett 1993-ban. Sólyomné barátnőitől is tudjuk, hogy az államfő nem igazán számított a lepedő ördögének, számos esetben a meghitt pásztoróráknál sokkal kívánatosabbnak tartotta valamelyik elméleti jogkönyv tanulmányozását. Ez aztán oda vezetett, hogy Sólyomné összeszűrte a levet az egyik testőrrel (Sólyom az Alkotmánybíróság elnöke volt, akit többen is védtek), ami egy idő után nyilvánosságra került. Óriási családi botrány lett belőle, végül az államfő lánya – a jelenleg a Heti Válasznál dolgozó Sólyom Beáta – békítette ki szüleit. Felesége kizárja a házból Sólyom Lászlót Sólyom László igazi papucsférj. Kisebb-nagyobb veszekedések ma is előfordulnak. Ezekben mindig Sólyom húzza a rövidebbet, ugyanis a felesége egyszerűen kizárja a házból. Ilyenkor az államfő a kocsijából próbálja békíteni feleségét, nem egy esetben több órát is igénybe vesznek ezek a telefonos egyeztetések Erzsébet asszonnyal, aki nem egyszer „nyámnyila, tunya” alaknak nevezi a köztársasági elnököt. Mitől retteg Sólyomné? A rigolyás hölgy – egymás között csak így nevezik az államfő feleségét a Köztársasági Őrezred egyes tagjai. Sokan visszasírják Mádl Ferenc feleségét, aki mindig „tisztelettudóan és emberségesen” beszélt velük. „Ez a leghisztérikusabb nő, akit valaha is láttam. Semmi se jó neki, mindenben kötözködik, állandóan sápítozik” – mondja az egyik forrásunk. Sólyomék köztársasági ÁVO-sok gyűrűjében Azt is megtudtuk, hogy Sólyom Erzsébet betegesen fél attól, hogy merényletet követnek el ellene. Annyira tart mindentől, hogy kisebb átcsoportosítást kellett kieszközölni a védelmet biztosító személyzetből arra, hogy Erzsébet asszony elégedett legyen. Jelenleg egy 5-8 tagú személyzetet fizetnek csak azért, hogy az államfő feleségének nyilvános programjai előtt „biztonságossá” tegyék a területet. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy órákkal Erzsébet asszony megjelenése előtt egy kisebb csoport kiutazik a helyszínre, átfésülik az épületet, és felkészülnek minden lehetőségre. Nem egy helyen óriási felháborodást váltott ki ez az eljárás a vendéglátók körében. Például tavaly az Írószövetségnél tett látogatása előtt a biztonsági csapat átrendeztette az egész székházat. Külön ügyeltek arra, nehogy ablak közelében üljön Sólyomné, mert „attól fél, hogy belőnek”. A neheztelést csak fokozta, hogy alig találtak számára megfelelő széket az egész házban, amire az államfő felesége „méltó körülmények” között ülhetne. Volt már nálunk más államfő, miniszterelnök, mindenki ezeken a székeken ült, miért nem jó ez Sólyomnénak – háborogtak az Írószövetségben. Legalább fél tucat ehhez hasonló történetet ismerünk. A luxusfeleség Először nem tetszett Erzsébet asszonynak a Béla király úti államfői rezidencia. Túlságosan puritánnak, egyszerűnek találta a korábbi köztársasági elnökök lakóhelyét. Javasolta is az államfőnek, hogy keressenek méltóbb villát. Miután a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem járt sikerrel, Sólyomné végül belement abba, hogy több százmillióból felújítsák a lakhelyet. Személyesen Erzsébet asszony irányította a legrangosabb luxus kialakítását. Többször is panaszkodtak az építtetők, hogy nehezen lehet követni az elképzeléseit, amit reggel megbeszéltek, este annak a fordítottját kérte számon. Több alkalomkor is kétszer-háromszor kellett ugyanazt a munkát elvégezni. Legemlékezetesebb a rezidencia márványburkolatának – már említett – többszöri feltöretése, amely több milliós plusz költséget jelentett. Nem Sólyoméknak, hanem az adófizetőknek. Annyi volt a gond a méregdrága márványdíszítéssel, hogy Erzsébet asszonynak sehogy sem tetszett az általa javasolt minta. Több száz milliót költöttek a Mádl utáni felújításra Erzsébet asszony: Mádl Ferenc aludjon az utcán! Nem volt jó a 200 millás ingyenvilla Nem kis szerepe volt Erzsébet asszonynak abban, hogy életre szóló harag lett a korábbi barátságból Mádl Ferenc és Sólyom László között. A nézeteltérés hátterében a Béla király úti rezidencia birtoklása állt. Mádl Ferenc ugyanis nem tudott azonnal kiköltözni, mivel nem készült el a számára kijelölt lakás. Ugyanakkor Sólyomék mielőbb szerettek volna a budai villájukból az államfői palotába költözni. A hisztériásan követelőző Erzsébet asszony dühöngései után Sólyom informális csatornákon is eljuttatta kérését Mádl Ferencnek, aki igen rosszul vette utódja megnyilvánulását. A Sólyomra megneheztelt államfő méltatlannak tartja a helyzetet, annál is inkább, mivel nem tehet a munkálatok elhúzódásáról. „Nem érdekel, hogy hova megy Mádl, aludjon az utcán” – mondta mérgesen Sólyomné a családi ismerőseinek. Ugyancsak végzetesen összeveszett Erzsébet asszony a volt államfő feleségével is, ahol csak teheti, gúnyos megjegyzéseket tesz Mádl Dalmára. (Folytatjuk…) Kuruc.info  Sorozatunk korábbi cikkei: Kuruc.info-dosszié Sólyom Lászlóról (I.) Sólyom-dosszié (II.): Az államfő és a Fidesz Sólyom-dosszié (III.): Zsidó származású-e államfőnk?  Forrás: https://kuruc.info/r/1/24470/ Kuruc.info-dosszié Sólyom Lászlóról (I.) olvasók Ki nevet sorozatunk végén? Mi a véleményük egy olyan emberrõl, aki évtizedeken át az adófizetõk számlájára dúskált a legfényûzõbb életben, és a legkeményebb diktatúrában is a legjobbat kapta? A Kuruc.info tisztelt olvasói az elkövetkezõ idõszak minden hétfõjén két újságíró oknyomozó sorozatát olvashatják, melynek anyagai fél évig gyûltek, közölhetetlenül a fõsodratú médiában. A szerzõk nem másra vállalkoztak, mint hogy felfedjék a leplet az ország elsõ emberérõl, akinek a nevéhez nem tapad gyakorlatilag semmilyen negatívum, sikeresen elkerült minden botrányt, hitelességéhez a többség szemében kétség sem fér, javaslatai, fellépései példaként szolgálnak. De vajon valóban példaértékû ez az életút? Vajon mércének lehet-e tekinteni ezt az életpályát? Ha nem, akkor miként sikerült ennek az embernek ellepleznie a valós énjét, tulajdonságait? Miként lehet, hogy a legmagasabb posztokat is meg tudta hódítani? Vajon mi az igazság? Olyan adatok, tények, hírek jelennek meg ebben a sorozatban, ami hozzásegít bennünket, hogy megismerjük ezt az embert, akit úgy hívnak, hogy Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. Behatolunk az államfő körüli "tiltott zónába" Sólyom László, a luxusállamfõ Meglehetõsen érdekes adatokra bukkanhatunk, ha megvizsgáljuk Sólyom László közpénzekhez való viszonyulását. Ez ügyben soha egyetlen cikk sem jelent meg, fõleg annak köszönhetõen, hogy Sólyom zseniálisan tudta álcázni a költekezéseit, a dokumentumokat eltûntette, mindössze hallomásból szerzett információkból lehetett hallani bizonyos „gyanús dolgokról”. Jogi körökben azonban köztudott volt, hogy a puritán kinézetû és látszatot keltõ maszk mögött valami más is van. Lássuk, hogy mi! A luxusrokonság is élvezte az elõnyöket Sólyom László eddigi pályafutása alatt mindvégig dúskált az adófizetõk pénzén nyújtott luxusszolgáltatásokban. A pompát, a fényûzést mindig megkövetelte magának, arra hivatkozva, hogy „ez jár a hivatalához”. Bizonyos szempontból nem fukar ember: a jólét egyes gyümölcseit megosztotta családtagjaival is. Alkotmánybírósági elnökként egész rokonsága élvezte a Sólyom hivatalából fakadó elõnyöket. Természetesen a magyar adófizetõk pénzén nyújtott szolgáltatásokról van szó. Az Alkotmánybíróságon (AB) belül mindmáig emlegetik azokat a nagy dorbézolásokat, amiket a családtagjai részére nyújtott az elnök egészen 1998-ig. Havonta egyszer vendégül látta díszes rokonságát a taláros testület pénzén. A közeli családtagok az állami autókat úgy használták, mintha a sajátjuk volna. Sólyom felesége, Erzsébet asszony az egy kilométeren belül lakó barátnõjéhez is az AB luxus Mercédeszén vitette magát. Természetesen sofõrrel. Luxusautó a luxusbírónak Túlságosan kényelmetlennek tartotta 1990-ben a Kádár érából rendelkezésre álló, az akkori csúcstechnológiával rendelkezõ luxus limuzint Sólyom László. Néhanapján a Mercedest maga Kádár János is használta, de valahogy Sólyom úgy gondolta, ennél neki jobb jár. Ennek elõzménye, hogy az egyik németországi látogatása során az AB-elnöknek roppant megtetszett az akkori legújabb Mercedes-széria. Elõ is állt az autó lecserélésnek javaslatával Antall József akkori miniszterelnöknél arra hivatkozva, hogy túlságosan sokszor hibásodik meg az autó, emiatt nem tud vele normálisan közlekedni. Antall hitt neki, és megrendelték az akkori legújabb és legdrágább 600-as Mercedest. Megjegyezendõ, a Sólyom által kifogásolt autó most is a Köztársasági Õrezred flottájában van, amit mindmáig használnak! Luxusvilla az adófizetõk pénzén Nem volt jó a 200 millás ingyenvilla Hivatali luxuslakás, luxusautó, luxusfizetés ide vagy oda, Sólyom egyedüli közjogi méltóságként kiharcolta magának az ingyen villát is arra az idõre, amikor már nem AB-elnök. Még 1997-ben Sólyom kérte, hogy a törvényi elõírások alapján utaljanak ki neki megfelelõ színvonalú lakást hivatali idejének lejárta után. Erre a célra Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter harmincmillió forintot (mai ingatlanértéke kb. 200 millió!) juttatott a kormány tartalékalapjából, amibõl az Ab vett egy házat Buda legdrágább részén, amiben Sólyom László élt egészen államfõvé választásáig. 2000-ben a törvényt a Fidesz úgy módosította, hogy csak a köztársasági elnököt illeti meg hivatali megbízatásának lejárta után is szolgálati lakás. Mindent összevetve Sólyom duplán is jól jár, mivel ha letelik a mostani mandátuma, akkor a jogszabály alapján újabb luxusvillára tarthat igényt. Milliókat keresett, de a „rangon aluli” egyetem pénzén utazgatott Az AB-elnökként kiépített kapcsolatrendszere miatt nem kellett nélkülöznie a fényûzõ életmódját mandátumának lejárta után sem. Igaz, rövid ideig ezt a számlát nem a magyar adófizetõk állták, hanem a kölni egyetem, ahol 1999 és 2000 között tanított. Hazaérkezése után a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda használta fel Sólyom kapcsolatrendszerét azzal, hogy megbízásokat adott neki. Mindezért havi több milliós díj járt, na és mellette kapta a Magyar Tudományos Akadémiától is a havi mintegy 400 ezer forintos tiszteletdíjat, mint levelezõ tag. Kölni tartózkodása alatt fizetés nélküli szabadságot vett ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol fõállásban volt már 1995-tõl. Sólyom németországi hazatérése után sem járt be dolgozni. Amikor ennek indokára rákérdeztek, azt mondta, rangon alulinak tartja azt a „gyenge egyetemet”. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy majdnem az összes külföldi konferencia repülõjegyét a Pázmánnyal fizettesse meg, holott havi fizetése különbözõ jogdíjakkal elérte a 3 millió forintot. Sólyom felesége többször is feltörette a méregdrága márványburkolatot Sólyom László fényûzõ életmódját mintegy kiteljesítette az államfõvé választás. Pompakedvelése nem kis fejtörést okozott a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) azzal, hogy egész Budán nem találtak olyan villát, amibe hajlandó lett volna beköltözni Sólyom László. Végül a tulajdonos bank lemondott a Béla király úti telek eladásáról, így a több milliárdos értékû ingatlanon álló rezidenciába beköltözhetett Sólyom és felesége. Ebben lakott elõdje, Mádl Ferenc is. Az államfõ által elképzelt fényûzés megteremtése érdekében azonnal kérte a ház felújítását. Költségvetési megszorítások ide vagy oda, a KVI több száz millió forintot költött (az összeg a Népszabadság értesülése) arra, hogy Sólyom igényeihez igazítsa az ingatlant. Kérdés: mi került több száz millióba, azt ugyanis képtelenség feltételezni, hogy Mádl Ferenc ennyire lelakta volna a házat. A részleteket megtudtuk a Köztársasági Õrezred egyik munkatársától. A Sólyom házaspár gyakorlatilag teljesen átalakította a villát. Az államfõ testõrei egymás között mindmáig téma az az eset, amikor Sólyom Erzsébet többször is feltörette az újonnan lerakott és kicsiszolt méregdrága márványburkolatot a kivitelezõvel, mivel sokadjára sem tetszett neki a mintázata. Tovább növelték a költségeket a több tízmillióért hozott spanyolországi bútorok, függönyök, csempék és még sorolhatnánk. Több száz milliót költöttek a Mádl utáni felújításra Luxusfejlesztés a Sólyom-unokák miatt a balatonõszödi kormányüdülõben Nemrég fejezõdött be a balatonõszödi kormányüdülõ egyik épületének a felújítása. Az átalakítás több mint százmillióba került. Nem hiszik el, de ez is Sólyom László speciális igényeit hivatott kielégíteni, a 9 unoka ugyanis – ahogy Sólyom fogalmazott - nem volt „méltó körülmények” között. Mennyi Sólyom jelenlegi vagyona? Egy öröklésbõl származó, 82 négyzetméteres, pécsi társasházi lakás, 15 millió forintos értékpapír-tulajdona, egy 3,56 millió forintot érõ életbiztosítás és egy védett festmény. Saját bevallása szerint ennyi Sólyom László és felesége egy életen át gyûjtött, közös vagyona. Hiába a luxusbér, hiába fizetette ki az összes hóbortját az adófizetõkkel, saját tulajdonában ennyi maradt. Még mielõtt sokan értetlenkednének rajta, megjegyezzük: a Sólyom házaspárnak van egy fia és egy lánya. Egyiknek 4, másiknak 5 gyereke van. Népes ugyan a család, de már mind a 9 unokának van saját lakása. A nagypapa megkereste rá a pénzt. A számlát mi álltuk. (Folytatjuk…) Kuruc.info Forrás: https://kuruc.info/r/9/23599/ Sólyom-dosszié (II.): Az államfő és a Fidesz Amiket máshol nem tudhat meg róla... Sok oldalról lehet megközelíteni Sólyom László köztársasági elnök portréjának megrajzolását. Az általunk megkezdett úton továbbhaladva a továbbiakban olyan kulisszatitkokba avatjuk be a tisztelt Olvasókat, amelyek Sólyomnak a Fideszhez való viszonyát elemzik. Hogy miért van erre szükség? Azért, mivel Sólyom László emberi jellemének igen érdekes elemeit figyelhetjük meg, néhány dolgot pedig nem lehetne a későbbiekben megérteni ezen információk nélkül. Sólyom László összességében mélyen megveti és utálja a jobboldal legnagyobb pártjának vezetőit. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak kifejezetten kedvenc politikusai. „Ebben a Kósában (Kósa Lajos, Debrecen polgármestere – szerk. megj.) látok valamit, nagyon jó lenne, ha ki tudná szorítani ezt a pökhendi, nagyképű Orbánt” – mondta mintegy négy hónapja egy bizalmas társaságban. Ebből is kitűnik, hogy a legjobban Orbán Viktorra neheztel, de nem szerez nála jó pontot Kövér László sem, akit csak úgy hív, hogy „faragatlan tuskó”, „bajuszkirály”, illetve azt is mondta egyszer róla, hogy „az esze a bajuszában van”. Sólyom: Orbán egy paprikajancsi Nem lehet pontosan kideríteni, hogy Orbán mivel tett rossz fát a tűzre Sólyomnál. Az mindenesetre közismert, hogy már 1997-ben valami történhetett, hiszen az egyik fogadáson „paprikajancsinak” nevezte a Fidesz elnökét. A jelzőket mindig kedvelte az államfő, Medgyessy Pétert például „címeres ökörnek” titulálta. (Szerkesztői kérdés: vajon tudott-e erről a Köztársasági Elnöki Hivatalból egyedüli pártelnökként kiutált Vona Gábor, amikor legutóbbi, karakán üzenetében szintúgy paprikajancsinak titulálta Sólyomot?) Hogy tudott-e erről a Fideszben teljhatalommal bíró Orbán, az kérdéses, lévén, hogy a legnagyobb ellenzéki párt jelölte köztársasági elnöknek, sőt a Fidesz bevállalta azt is, hogy tisztességtelen és antidemokratikus módon, a szavazatok ellenőrzésével biztosítsa Sólyom győzelmét, miközben a jogszabályok titkos szavazást írnak ki erre az esetre. A jogállamiságra annyira kényes Sólyom Lászlót ez már nem zavarta, de hát volt ez így a későbbiekben más esetekben is. Úgy tudjuk, Sólyom államfővé választásában nemcsak kápóként járult hozzá Áder János, hanem személyesen is erőltette a jelölést. Úgy taktikázhatott, hogy apósa, Herczegh Géza neves alkotmányjogász, akadémikus, a Hágai Nemzetközi Bíróságának tagja, valamint a vele jó kapcsolatban álló Baka András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírója révén esetleg nyomást tudnak gyakorolni kritikus kérdésekben az államfőre. A helyzetet ugyan nehezítette, hogy Baka András mélyen utálja az SZDSZ-t és a zsidókat, ugyanakkor a hágai bíró több szívességet is tett Sólyomnak, ami talán hatással lehet rá. Nem lett. Orbán: ez melléfogás volt Politikai játszmák ide, politikai játszmák oda, a Fideszen belül egyre több helyen hallani, hogy Orbán Viktor Sólyom László államfővé választását pártja egyik nagy melléfogásaként interpretálja. Ennek persze van némi előzménye: Sólyom hivatalba lépése után Orbán elsőként szeretett volna gratulálni a Fidesz jelöltnek, ám Sólyom burkoltan azt üzente neki, hogy várjon a sorára. A porig alázott Orbán várt is, meglehetősen savanyú képpel tette meg a protokoll-látogatást. A Fidesz elnöke jó leckét kapott, nem is jelentkezett be többet a Sándor-palotába, csak a lehető legszükségesebb alkalmakkor találkozott Sólyommal. Landi Balázs: Orbán egy senki Landi Balázs,Sólyom bizalmasa Hozzátartozik a történethez, hogy Orbán bejelentkezésén elsősorban Sólyom sértődött meg. Landi Balázs, az államfő személyi titkára nem győzte tolmácsolni egyes körökben Sólyom felháborodását. „Mit képzel ez a beképzelt takonypóc, ez a nagyképű majom, ő egy senki” – mondta magából kikelve az események után a titkár. Amikor a megdöbbent társaságból valaki megjegyezte, hogy nem kellene elfelejteni, hogy Sólyom annak a „senkinek” a támogatásával lett államfő, Landi azt a meghökkentő választ adta: „Ennek nincs jelentősége, Sólyom a civilek jelöltje volt”. Landi Balázsról érdemes megjegyezni, hogy a jobboldalinak tartott Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán tanít, amikor épp nem az államfő közelében van. Azért emeltük ki Landi szerepét, mivel ő továbbra is aktívan becsmérli a Fidesz elnökét, Sólyom az utóbbi időben meglehetősen óvatosan bánik az Orbánt érintő kritikákkal. Azt nem tudni, hogy köze van-e ennek ahhoz, hogy a Fidesz jelenleg kétharmados támogatással rendelkezik, és Sólyom kedvenc pártja, az SZDSZ a megszűnés határán mozog. A Fidesz szívatása A Fidesz mint párt először 2006. július 17-én szívta a fogát, amikor Sólyom aláírta a stabilizációs programként megnevezett, első Gyurcsány-csomagot. „Tekintettel voltam a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére” – indokolta az államfő a szignózást, miközben a Fidesz úton-útfélen azt próbálta elérni, hogy ezt ne tegye. Sólyom akkor még hitt a kormánynak, még bízott benne, tegyük hozzá, egy olyan időszakban, amikor a gyengébb képességű emberekben is kétségeket ébresztett a kormány gazdaságpolitikája. Ezt követően az államfő minden alkalmat megragadott arra, hogy a Fideszt mint pártot is lejárassa. Állandóan összemosta ez ellenzék tevékenységét a szocialista kormányzattal, nem egyszer jegyezte meg, hogy mindkét politikai oldalt felelőssé teszi azért, mert a polgárok bizalma megrendült az alkotmányos demokráciában. Sólyom és a jogállamiság A Fidesz legnagyobb alázását 2007. február 2-án tette, amikor azt közölte: „A Fidesz európai parlamenti és országgyűlési képviselői jogellenesen bontották el a Kossuth téri (törvénytelenül felállított (!) – szerk. megj.) rendőrségi kordont. Az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni” – mondta Sólyom László. Nem volt mindig következetes jogállami kérdésekben az államfő, idén áprilisban például a Hollán Ernő utcai, törvénytelen, úgynevezett „antifasiszta” tüntetést kifejezetten támogatta, holott nem a jogszabály alapján jelentették be. Feltehetjük a kérdést: az államfő törvénytelen magatartása milyen példát adhat, illetve lehet-e jogellenes módon a jogállamot szolgálni? (Folytatjuk…) Kuruc.info Forrás: https://kuruc.info/r/9/23907/ Sólyom-dosszié (III.): Zsidó származású-e államfőnk? A „rendszerváltás” óta eltelt idõszak úgy hozta, hogy Magyarország legrangosabb pozícióinak 90 százalékát a zsidó kisebbséghez tartozó emberek foglalták el. Mindenhol sikerült a megfelelõ lobbiháttérrel kiütni a magyar esélyeseket, legyen az állami szektor vagy az egyház. Utóbbi esetben kifejezetten a katolikus klérusra gondolunk, ahol a zsidóság gyakorlatilag az összes kulcspozíciót elfoglalta, Paskai Lászlónak és Erdõ Péternek köszönhetõen pedig évtizedek óta zsidó származású, kozmopolita fõpapok irányítják az egyházat. (Fordított esetben ez természetesen elképzelhetetlen: a rabbik, pláne fõrabbik kemény keresztényellenes fajgyûlölõkként gondosan ügyelnek arra, hogy csakis etnikailag és vallásilag zsidók kerülhessenek közéjük. A katolikus egyház zsidó megszállásával másutt is próbálkoznak, hol több, hol kevesebb sikerrel, ami egyes esetekben olyan perverziókban ölt testet, mint a szintén zsidó Lustiger párizsi érsek nyílt cionizmusa, akinek temetése is részben izraelita liturgia szerint zajlott! Izraelben a kutyák elé vetnék azt a rabbit, aki keresztény elveket hirdetne, és természetesen zsidó temetést sem kaphatna - a szerk.) Schweitzer Józseffel a világ második legnagyobb zsinagógájában (Budapesten) Visszatérve az állami vezetõkre, ugyancsak zsidó származással büszkélkedhet Solt Pál, a Legfelsõbb Bíróság több mint tíz évig regnáló exelnöke, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Polt Péter egykori legfõbb ügyész (a néhány éve elhunyt édesanyját Schweitzer József nyugalmazott budapesti fõrabbi temette) és Kovács Tamás jelenlegi legfõbb ügyész. A sort folytathatnánk alsóbb szinteken is, de ebben a körben bennünket most csak egy személy érdekel. Pontosabban az, hogy zsidó származású-e Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, jelenlegi köztársasági elnök? Ha valaki az önéletrajzából akarna bármire is következtetni, akkor jobb, ha hozzá se kezd, Sólyom László saját múltját teljes homály fedi. Pár, úgynevezett szakmai információn kívül az államfõvé választás elõtt jóformán azt sem tüntette fel, hogy egyáltalán van-e felesége. (Persze ebben lehetett stratégia is, nem mindenki büszkélkedne olyan kommunista gyökerekkel rendelkezõ családra, mint ahová Sólyom felesége tartozik. Ezekrõl majd késõbb.) Sólyom a zsidóknak: egy vérbõl származunk A rendelkezésünkre álló, megbízható informátori beszélgetésekbõl egyértelmûen arra következtethetünk, hogy Sólyom László anyai vonalon kikeresztelkedett, egyenes ágú zsidó származású ember. Érdekes ugyanakkor, hogy többször is került olyan helyzetbe, amikor rákérdeztek zsidó származására, ám szinte mindig kitérõ választ adott. „Nem tudok róla”, „Valószínûleg nem” – mondta Sólyom. Az államfõ egyik testõre, a Köztársasági Õrezredben szolgáló informátorunk így emlékszik vissza az elnök mellett az egyik telefonbeszélgetésre. „A Mazsihisz egyik illetékesével beszélt, mi úgy figyeltünk fel erre, hogy indokolatlanul ideges hangon válaszolt. Ritkán lehetet kiborult állapotban látni az államfõt, akkor viszont nagyon dühös volt. A gyûlöletbeszéd-törvény volt a téma, Sólyom a legújabb változatot az Alkotmánybíróság (AB) elé küldte, ez nem tetszett a vonal túlsó végén lévõ személynek. Nem tudok mit tenni, értsétek meg, úgyis elkaszálják, ha aláírom. Egy vérbõl származunk, azt hiszitek, képes lennék átverni benneteket? – ordibálta az elnök.” A fenti informátorunk beszámolóját érdemes pár szóban elemezni. Elõször is, az elnökhöz direkt kapcsolata van egyes zsidó szerveknek (telefonszámát nem könnyû megszerezni, de mi is dolgozunk rajta – a szerk.). Másodszor: érzékelhetõ a nyomásgyakorlás, Sólyom végsõ érvként zsidó származásába próbál kapaszkodni. Harmadszor: megállapítható a megfelelési hajlandóság is, tehát Sólyom sokszor úgy tesz, ahogy mások mondják neki. Jelen esetben viszont praktikusabb az államfõi eljárás, hiszen még a babért is learathatja azzal, hogy az AB késõbb igazat ad neki. Ha aláírja a gyûlöletbeszéd-törvényt, és úgy semmisítik meg, azzal saját szakmai helyzetét is aláássa. Sólyom zsidó jelöltjei Azt nem tudjuk, hogy származásra utaló jeleket le lehet-e vezetni abból, hogy Sólyom szinte minden posztra zsidó elölteket próbál kinevezni. Ilyen Horányi Miklós, a Parlament által leszavazott legfõbb ügyész-jelölt, Kovács Tamás legfõbb ügyész vagy Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa. Mindenesetre azt kijelenthetõ, hogy magyar származású személyekkel nem is találkozni Sólyom jelölési gyakorlatában. Sólyom ugyancsak zsidó származású jelöltjei (balról jobbra): Majtényi László (a 70-es években Demszky elvtársa a maoista körben), Nagy Boldizsár vagy a szélsőliberális Tóth Gábor Attila, őket kivétel nélkül elbuktatta a Parlament Az elnök emberei – nem csak zsidó szempontok „Nem tudom, feltûnt-e, de Sólyom mindig olyasvalakit jelöl, akivel együtt írt már legalább egy könyvet” – célzott az államfõ személyes szempontjaira az alkotmányügyi bizottság egyik fideszes tagja az Origo hírportálnak. Egyetért vele szocialista kollégája is, aki szerint a köztársasági elnök a saját bizalmi embereit ülteti a fontos posztokra. A vád szinte minden esetben megáll: Sólyom az állampolgári jogok biztosával, Szabó Mátéval együtt szerkesztett könyvet, Nagy Boldizsárral együtt tiltakoztak a Bõs-nagymarosi vízlépcsõ ellen a Duna Körben, és ajánlást írt az adatvédelmi biztosnak jelölt Tóth Gábor Attila (és Halmai Gábor) Emberi jogok címû könyvéhez. Ugyancsak a fõtanácsadója volt Paczolay Péter, akit alkotmánybírósági tagnak jelölt. Egy szó mint száz, egyértelmûen megállapítható, hogy a „szakmai jelöltek” jelzõ mögé bújva Sólyom kivétel nélkül a saját kapcsolatrendszerébe tartozó személyekkel szeretné feltölteni azokat a meghatározó hivatalokat, amelyekre az államfõ tesz jelölést. Sólyom és Izrael Hallottak-e már olyan nyilatkozatot a demokráciára, az emberi jogokra annyira kényes Sólyom Lászlótól, amelyben markánsan bírálta volna az emberi jogokat sorozatosan megszegõ Izraelt? Ne is keressenek, nincs ilyen. Hogy ebben a meggyõzõdés vagy a származás áll a háttérben, errõl sem akarunk vitát nyitni. Tény ugyanakkor, hogy Sólyom még idén márciusban, izraeli látogatása alkalmával sem emelte fel a szavát a mindenféle jogot sárba tipró zsidó állammal szemben. Pedig alkalma bõven lett volna rá, hiszen épp odaérkezése idején kezdték az izraeliek ismét szisztematikusan irtani a palesztinokat. A magyar államfõ találkozott ugyan a palesztin kollégájával, de a semmitmondó „a béketárgyalásokat folytatni kell” hozzászóláson kívül egyéb konkrét dolog nem hangzott el. Izraelben viszont örömmel újságolta, hogy „ma Budapesten él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, amely virágzó kulturális és vallási életével, kisugárzásával a térség egészére hatással van.” A magyarországi elnök arról is beszélt, hogy „mélységesen elítéli a Hamasz terroristáinak támadásait Izrael területe és lakossága ellen.” Majd azt az arcátlan mondatot tette hozzá, hogy „megértjük kormányuknak azt a jogos igényét, sõt kötelezettségét, hogy állampolgáraiknak biztosítsa a békés, alkotó élet legalapvetõbb feltételét, a biztonságot.” A már általa is vállalhatatlan botrányokba keveredett Lomnicionista Zoltánnal és a köztörvényes, azóta szintén megbukott David Admon izraeli nagykövettel Sólyom és a magyarországi zsidók Sólyom László soha nem lehetett volna államfõ a magyarországi zsidó lobbicsoport, az SZDSZ támogatása nélkül. A köztársasági elnök mindig is büszke volt SZDSZ-es kapcsolatrendszerére, liberális barátaira. 55. születésnapján, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen köszöntötték Sólyom Lászlót, mindenki megrökönyödésére az államfõ azt mondta: „számomra a legnagyobb elismerés, hogy ma egyes zsidó szervezeteken kívül személyesen Demszky Gábor SZDSZ-es fõpolgármester köszöntött fel”. Tehát a zsidó élet vezetõi ugyanúgy tiszteletüket hangoztatták az államfõnek, amit nyilván nem tettek volna ilyen szívélyesen, ha Sólyom nem tartozik egyértelmûen, származásilag is közéjük. Sólyom államfõvé választása óta minden lehetséges gesztust megtesz a zsidóság felé, nem egy esetben a keresztény többség durva megsértésével. „A hanuka annak a reménynek évrõl évre megtapasztalt bizonyosságának az ünnepe, hogy a fény végül gyõz a sötétség felett, miként a jó is gyõzelmet arathat a gonosz felett” – ezt az üzenetet küldte 2005 végén a hazai zsidóságnak Sólyom László, ugyanakkor a keresztények szívét elfelejtette hasonló levélben megdobogtatni. A Föld minden keresztény országának elsõ embere „üdvözli népét” karácsonykor, de Magyarországot államfõje ezt nem tartotta fontosnak. Az eset pikantériája, hogy a két ünnep egy napra esett. Vajon miért ez a kettõs mérce? (Folytatjuk…) Kuruc.info  Forrás: https://kuruc.info/r/9/24207/ Szijjártó luxusbirtoka 120 milliót érhet (+fotók) 2014.10.08. 14:07 - eroica Nem volt hajlandó válaszolni az indexnek Szijjártó Péter arra a kérdésre, mennyiért jutott hozzá balatonedericsi birtokához. Az index cikkét egészítenénk ki néhány helyszínen tapasztalt információval. (A hírportálon közölt képeket a Fideszfigyelő bloggere készítette.) A lényeg: Szijjártó házai egy egyhektáros telken (10.000 négyzetméter) fekszenek, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a Balatonra, Szigligetre, a Badacsony-hegyre és a Szentgyörgy-hegyre. A telken lévő "gazdasági" épületet is sokan elfogadnák lakásnak, a 91 négyzetméteresnek mondott ház pedig legalább háromszor akkora. A birtokon gyerekmedence és gyepes teniszpálya is van. A környéken egy harmadakkora telken lévő, harmadakkora házat 40 millióért kínálnak így Szijjártó telke 120 milliót érhet.  Ez a ház állítólag csak 91 négyzetméter. Pedig borospincéje is van. Közel egyhektáros telke van Szijjártó Péter külügyminiszternek. A politikus szerényen zártkertként tesz említést vagyonnyilatkozatában a páratlan panorámájú telekről, ami hat korábbi telek egybenyitásával jött létre, s amelyen szerinte mindössze egy 91 négyzetméteres gazdasági épület áll. Van ott egy nyaraló is, amelynek összterülete legalább ennek a háromszorosa, s a gazdasági épületnek hazudott építmény is egy önálló ház. Ez egy "gazdasági épület" Szijjártó vagyonnyilatkozata szerint Balatonedericsen 2009-ben, illetve 2010-ben vásárolt területeket Szijjártó Péter külügyminiszter. A vagyonnyilatkozatában szerényen zártkertként és szőlőként szerepeltetett terület valójában egy csaknem egy hektáros egybefüggő telek a balatonedericsi Öreghegyen. Szijjártó szomszédságában valóban zártkertek fekszenek, apróbb házakkal, présházakkal, némi szőlővel. De Szijjártóé nem ilyen. A telken a környéken élők szerint egykoron szőlő volt, de annak nagy részét kivágták, így most a telken jobbára gyep van. Az óriásteraszos nyaralóból páratlan kilátás nyílik a környékre. Egyszerre látni az épületből a Szentgyörgy-hegyet, Badacsonyt, a Balatont, illetve látszanak Tapolca paneljai is, így Szijjártó külügyminiszter szó szerint lenézhet a tapolcai panellakókra. Középen Szijjártó háza (a hatalmas terasszal) a háttérben a panoráma (jobbra a Balaton látszik) A Szijjártó-birtokon – ahogy a környéken emlegetik – teniszpálya is helyet kapott, de nem salakos, ez is gyepes. Hetente egy fűnyíró autó nyírja le a füvet a csaknem egyhektáros területen. Van aztán a birtokon egy gazdasági épületnek hazudott önálló ház is. A környéken sokan a vagyonnyilatkozatban csak gazdasági épületnek aposztrofált épületnél kisebb méretű házakban nyaralnak, mert ekkora az ingatlanjuk. A nyaraló előtti hatalmas gyepterületet rendszeresen nyírják. A kép jobb szélén a "gazdasági épület" látható. (Mi tagadás: a ház mögötti látványt is elfogadnánk.)  A "Szijjártó gyerek" több telket is szeretett volna megszerezni, meséli Szijjártó birtoka előtt az egyik szomszéd, aki ellenállt és nem adta el neki a kis szőlőjét. Így a most 36 éves politikusnak még várnia kell arra, hogy a fél hegyoldal az övé legyen. „Amióta itt van birtoka a Péternek, ritkábbak a betörések. Esténként benéznek ide a veszprémi kapitányságról éppúgy, mint Tapolcáról, de a közeli örsökről is be-be néznek Edericsre”- meséli névtelenséget kérő helyi segítőnk. A Szijjártó-birtokon van mozgásérzékelő is a riasztón kívül, de erre sok a vad, így olykor miattuk vonulnak ki nagy erőkkel a külügyminiszter luxusingatlanjához. Szijjártó Péter a vagyonnyilatkozatában 91 négyzetméteresnek hazudja azt a terméskőből épített nagyobb üdülőépületet, ami megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 300 négyzetmétert. „Finom a bora, amikor idejött eleinte mindenkit kínálgatott a helyi viszonylatban is kellemes itókával, de mostanában inkább a barátaival mulat” – meséli helyi forrásunk, aki szerint, ha igazán nagy a buli, nem lehet elférni, mert elállják az utat a drága autócsodák. Olyankor magukra zárják a kapukat és hajnalig dajdajoznak. Szijjártó egyébként egy celebek által közkedvelt települést választott magának, a birtokától nincs 200 méterre a jobbos ikonná vált énekes, Ákos háza, de mindössze egy telek választja el „Mamagésa” jóval szerényebb (valóban 90 négyzetméter körüli) házától. Sőt haláláig ezen a településen volt nyaralója Csurka István néhai MIÉP-elnöknek is. Soma "Mamagésa" háza valószínűleg közelebb jár a 91 négyzetméterhez, mint a 36 éves Szijjártóé Szijjártó ingatlana valószínűleg több mint 120 milliót érhet Luxuspanorámás Szijjártó nyaralója SPIRK JÓZSEF 2014.10.08. 09:46  Frissebb (1) Luxusmedence-adót vezetne be a Jobbik A Balaton, Szigliget és a Badacsony is egyszerre látható Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralójából. Az irigylésre méltó panoráma Balatonederics fölött tárul ki, ahol a miniszter a legújabb ingatlan - a 167 milliós családi ház - megszerzése előtt négy évvel vásárolt egy kisebb birtokot. A több tagból összeállított egyhektáros telken két ház is van. A külügyminiszter egy szokatlanul nagy, 700 négyzetméteres családi ház megvásárlásával vonta magára két hete a sajtó figyelmét. Kiderült, hogy Szijjártó Péter Dunakeszin 167 millió forintért egy olyan háromszintes villát vett, amelyben fitneszterem, autómosó és egy külön szárnyat alkotó úszómedence is van.  Nem tartozik az átlagos méretű ingatalnok közé Szijjártó Péter balatonedericsi nyaralója sem, derül ki az Index birtokába került képekből.  A fideszes politikus vagyonnyilatkozatai szerint 2009 és 2010 között vásárolta fel több részletben a falu fölötti szőlőhegyen a jelenleg egyben 10 000 négyzetméteres méretű, azaz egyhektáros területet, ahonnan az egykor előszeretettel luxusozó politikus kivételes panorámát élvezhet. Szijjártó 2009-ben nősült meg, és azévi bevallása szerint 4/5 részben tulajdonosa lett egy 91 négyzetméteres edericsi nyaralónak is. Később a nyaraló mellé több külön helyrajzi számon szereplő földet és szőlőt vett. Ezeknek az újabb szerzeményeknek már csak felerészben tulajdonosa. Helyi forrásaink szerint hasonló méretű és elhelyezkedésű ingatlanhoz - bár ilyenből nem sok van a piacon - ma 25 és 40 millió forint közötti összegért lehet hozzájutni. Az egyik ingatlanos oldalon egy hasonló méretű házat negyedekkora telekkel 39 millióért hirdetnek. Kisebb, önálló beépítetlen telkeket - ezekből vett többet is Szijjártó - ugyanakkor 1000 forint körüli négyzetméteráron is kínálnak még ma is.  Az edericsi képeken látszik, hogy a telek elég nagy, és szinte teljes egészében rendszeresen nyírt fű borítja. A nyaraló, egy kétszintes, faganggal körülvett ház a hegyoldalon elhelyezkedő telek jobb kilátással rendelkező felső részén áll, és az épület alapterületével nagyjából megegyező méretű, terméskőből emelt terasz egészíti ki. A telek alján, a kapubejárat mellett egy további, kétszintes épület is található. A 70-es évek nyaralóépítészeti stílusának megfelelő ház Szijjártóék szerint a telek gazdasági épülete.  Galéria: Szijjártóék balatoni nyaralója (11 kép)Fotó: Gulyás Balázs - Fideszfigyelő Megkérdeztük a minisztert, hogy ő összesen mennyit fizetett az eredetileg hat telekből összeállított ingatlanért, miért van két ház a telkén, és - hogy ami a Google mapsen kitakart területnek látszik, az egy medence-e. Szijjártó Péter nem részletezte, hogy mennyibe került az edericsi birtok. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy vagyonnyilatkozataiban, így a 2009-esben és 2010-esben is eleget tett a vagyoni helyzete bemutatására vonatkozó törvényi kötelezettségeinek. (A miniszter vagyonnyilatkozatai itt elérhetőek.) A nyilatkozatokból világosan látszik - írta Szijjártó - az általa négy, illetve öt éve vásárolt ingatlanok pontos leírása, köztük a feltüntetett két épület, az üdülő és a tárolóként használt gazdasági épület. A miniszter hozzátette, hogy a telken nincs úszómedence, csak "egy néhány négyzetméteres műanyag pancsoló a gyerekeknek, amelyben a három és fél éves kisfia lába is leér már". A vagyonnyilatkozatokból nem olvasható ki, pontosan mennyit költött az edericsi ingatlanra. Ami biztos, az az, hogy Szijjártó megtakarításai 2009-ben bevallása szerint 20 millió forinttal csökkentek, de ezt két év alatt vissza tudta pótolni. 2010-ben már 6 milliót tudott félretenni – mindezt úgy, hogy közben további földeket vásárolt Balatonedericsen. Nyílt levél gyermekeimnek Itt, a nyilvánosság előtt kérek tőletek bocsánatot gyermekeim - apátokkal együtt, noha ő nem tud róla, de majd kidumálom -, hogy ilyen lúzer szülők nemzettek, illetve hoztak világra benneteket. Azt olvasom, azt hallom, hogy Szijjártó Péter a villája körüli anomáliák kapcsán, legutóbb a következőket találta mondani: "Nem vagyok hajlandó szégyellni magam, hogy a szüleim egy élet megfeszített munkájával olyan körülményeket teremtettek gyerekeiknek és unokáiknak, amivel biztos anyagi hátteret biztosítottak nekik." Ne is, Péter! Sőt! Majd én szégyellem magam, hogy noha mindketten 18 éves korunk óta "megfeszítetten" dolgozunk, nemhogy egy 167 milliós villára, de a nektek még egy jófajta kis kulipintyóra sem tudtuk "besegíteni", így nemcsak titeket, de leendő unokáinkat is pokoli nehéz helyzetbe hoztuk. Az se legyen mentség, hogy a két értelmiségi felmenőmtől én szintúgy nem tudtam egy vacak villácskához se jutni, pedig feszült rendesen anyám is apám is. A szomszédom is szégyelli magát, majd elsüllyed a nyomorultja. Épp a minap mondta nekem, hogy nem ment egyetemre a fia, hiába jóeszű, de nem bírják fizetni. Restelkedik emiatt a családfő, még előttem is, pedig évek óta jóban vagyunk. És akkor még hol lesz a villa? Ha nem is 700 négyzetméter, de legalább olyan kis 200-as, meg hát egy picike medence azért csak kéne bele a gyereknek. Lehajtott fővel járkálunk, mi a lúzerek népe, akik már korábban is megmérettettünk és könnyűnek találtattunk. Megmondta ezt a főminiszter is, hogy az "akinek nincs semmije, az annyit is ér". De eddig legalább a gyerekek szemébe büszkén nézhettünk, amikor eléjük raktuk a vasárnapi húslevest, mert hát jól jön nekik az a kis segítség. Mostantól azonban unottan piszkálgatják majd az úszkáló sárgarépákat, a magukat kellető kis csirkedarabokat. Nem tehetnek róla, de a szemük előtt egy másik világ nyílt. Olyan szülőkről álmodnának, akik egy élet megfeszített munkájával biztos anyagi hátteret, villát, medencét, vadászatot, bányákat, földeket, kaszinókat, de legalább egy Nemzeti Trafikot összehoztak nekik. Mi nem. Nagyon szégyellem magam drága gyerekeim. Meg tudtok nekem bocsátani? László-Bencsik Judit laszloj@nepszava.hu Megsajnálta Szijjártót Kósa a medencés villája miatt Meglepő kijelentéseket tett a nagyobbik kormánypárt második számú vezetője egy, a héten megjelent interjújában. Kósa Lajos sajátosan értékelte Szijjártó Péter lakásvásárlását, de volt egy-két szava Lázár János kinevezési módszereiről, a baloldali politikusokat pedig apró majmokhoz hasonlította. Megsajnálta Kósa Lajos Szijjártó Pétert a frissen vásárolt villája miatt. „Az úszómedence nem státuszszimbólum, inkább oltári macera: agyon kell vegyszerezni, olyan mintha az ember klórban úszna. Sosem vennék ilyet” – mondta a Heti Válasznak a Fidesz ügyvezető alelnöke, aki a napokban felesége százmilliós háza révén szintén a média fókuszába került. Kósa egyenesen azt fejtegette, hogy Szijjártó nem tehet arról, hogy medencés háza van, a külügyminiszter „akart venni egy jó helyen lévő házat”, és pechjére pont medencével árulták. „Mit csináljon? Hordassa tele sóderrel?” Szijjártóról az RTL Híradója derítette ki, hogy májusban 167 millió forintért vásárolt házat, ami valójában 708 négyzetméteres. A külgazdasági és külügyminiszter azt állította, a megtakarításaiból és szülői segítséggel teremtette elő a ház árát. Később az Index azt is kiderítette, hogy a miniszternek hatalmas, panorámás balatoni nyaralója van. A Kósa családról szintén az RTL derítette ki, hogy Budapesten egy 155 négyzetméteres lakása van a Duna-parton. Kósa a tévé stábjának azt mondta, egy debreceni házukat cserélték erre a lakásra. A Heti Válasz-interjúban Kósa lakásügye nem került elő. "Jelentős" konliktusok A Fidesz alelnöke beszélt a párton belüli konfliktusokról is, sőt magát az Orbán–Simicska-háborút is megemlítette, igaz, nevek nélkül. „Rossz olvasat, hogy a Fidesz az oligarchák pártja, a kormány csak marionettbábu a kezükben. Ha az ország, a magyarok többségének javát szolgálja, akkor is átalakítunk gazdasági ágazatokat, társadalmi alrendszereket, ha ezzel sértenénk akár hozzánk közel álló gazdasági körök érdekeit is” – fejtette ki. Fotó: Stiller Ákos „Ha nálunk lennének oligarchák, sosem változtathattunk volna az agrártámogatási rendszerünkön” – mondta. Kósa azt is elismerte, hogy ezek a konfliktusok „jelentősek”, de hozzátette: „ezek a konfliktusok is elmúlnak”. Az ügyvezető alelnök egyszerre dicsérte és kritizálta Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a munkásőr múltú volt Mazsihisz-ügyvezető, Zoltai Gusztáv tanácsadóvá történt kinevezései miatt. „Ha Lázár János arra akarja használni Zoltait, hogy a személyes életéből vett jó példákkal a demokrácia igazi bajnokaként szocializálja a fiatalokat, akkor rossz döntést hozott.” Ugyanakkor hozzátette, ha ezzel a lépéssel eltávolította vagy átállította a kiegyezés egyik fő akadályozóját, akkor ügyes politikai húzás Zoltai kinevezése. Kósa hosszan bírálta a baloldalt, mely szerint teljesen szétcsúszott. „Egy talicska apró majmot könnyebb összeterelni, minta a baloldalt, ahol mindenki rugdos mindenkit, összevissza nyilatkozik.” Az önkormányzati választásokról pedig ezt mondta: mi izgalom van benne Falus után? 7. Rogán és Szíjjártó ingatlanjai, vagyonosodása után egyszercsak Kósa Lajosnál is hasonló tényező bukkan felszínre. „Az RTL Klub Híradója járt utána, hogy kié is az a fővárosi ingatlan, ahol gyakran látni Debrecen polgármesterét, Kósa Lajost. Az óbudai ingatlan nem szerepel a Fidesz alelnökének vagyonbevallásában. A tulajdoni lap szerinti 155 négyzetméteres, 4 és fél szobás lakóparki kégli nem másé, mint Kósa feleségéé, Porkoláb Gyöngyié. Egyes ingatlan szakértők szerint a lakás ára megközelítheti a százmillió forintot is, Kósa feleségének ekkora jövedelme sosem volt. A tulajdoni lap szerint közvetlenül az építtetőtől, új korában került a lakás Porkoláb Gyöngyi nevére. Kósa Lajost megkereste az RTL Házon kívűl műsorának stábja is, nekik azt nyilatkozta, hogy cserével jutottak az ingatlanhoz még  2002 decemberében. Kósa szerint azért nem beszélt erről a lakásról eddig, mert sosem kérdezték. … A Fidesz alelnökének vagyonnyilatkozatában jelenleg egy 17 milliós banki és egy 20 milliós baráti tartozás van feltüntetve.” (444) Hivatkozásokat lásd fentebb. Az ingatlanra elsősorban a Jupiter kvadrát Szaturnusz vonatkozik, melyből az utóbbi jelenti az építményeket. 10.11. „Meghalt az alcsúti juhász, elgázolták az Együtt jelöltjét. Váradi Andrást Alcsút határában ütötte el egy autó, amikor a saját kocsijáról lecsúszó létráért sétált vissza. A polgármesterjelöltet életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Cikkünk megjelenése után kaptuk a hírt a rendőrségtől, hogy Váradi elhunyt a székesfehérvári kórházban. Szombat este nyolc órakor gázoltak el egy férfit Alcsútdoboz határában egy külföldi rendszámú gépkocsi - a rendőrség honlapján csak ennyit közölt. A hvg.hu információi szerint az elgázolt férfi az Együtt polgármesterjelöltje, akit mindenki csak a Mészáros Lőrinccel tengelyt akasztó alcsúti juhászként ismer. Noha a rendőrség adatvédelmi okokra hivatkozva nem árulhatta el, ki az áldozat, a hvg.hu kérdésére annyit közölt a Fejér megyei rendőrfőkapitányság, hogy a gondos egészségügyi ellátás ellenére 22.20-perckor életét vesztette az áldozat. Horváth Sándor, az Együtt bicskei listavezetője elmondta a hvg.hu-nak, hogy beszélt Váradi András feleségével, aki a következőről értesítette: Váradi a saját autójával járt bent Alcsútdobozon választási plakátokat ragasztani. Horváth úgy tudja, amikor ment haza a tanyára, Göböljárásra, a félúton lévő golfpálya közelében lecsúszott a létra az autójáról, ezért megállt, hogy visszamenjen érte. Ekkor gázolta el egy külföldi rendszámú autó. Horváth és Pápai többször hangsúlyozták, nem direkt gázolták el Váradit, nem cserbenhagyásos gázolásról van szó. A rendőrség annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy Alcsút külterületén gázolt el egy férfit egy 84 éves osztrák-magyar kettős állampolgár egy osztrák rendszámú autóval. A helyszínelés még szombat éjjel 11 óra körül is tartott.” (hvg.hu) Akkor is megdöbbentő az eset, ha a szándékosság kizárható. A sors működésében a Szaturnusz és a Plútó befolyását kell keresnünk, s elég aktív volt mindkét sorsbolygó a héten. AZ ENYÉSZETÉ LETT A BALATONALIGAI KÁDÁR VILLA A Feol.hu stábja az elhagyatott Kádár villában járt Balatonaligán, és alaposan körbenézett. A villát csak saját felelősségre kereshették fel, mert életveszélyes – írja az Index. Az egykori zárt terület, az állampárt üdülője Balatonaligán található. Az 50 hektáros területet még Rákosi szerezte meg, de utódjának, Kádár Jánosnak is kedvelt helye volt a több tíz méter magas, függőleges löszfal védelmében meghúzódó, két kilométeres partszakasszal rendelkező terület. Régen kutyás, fegyveres őrök felügyelték a pártüdülőt, kerítés osztotta ketté belül is. A Balatonvilágos felé eső részen üdültek a „mezei” párttagok, az Akarattya felöli részén pedig a „főelvtársak”. Itt található az a manapság Castro villának nevezett, földszintes, szocreál épület is, ahol a baráti országok vezetőit, a külföldi pártvezéreket vendégül látták – írja a riport. A Kádár János által használt villa későbbi építésű, lapos tetejű, kocka alakú épület. Alapterülete alig nyolcvan négyzetméter. A római négyes számot viselő épület üvegfalú homlokzatával a Balaton felé néz. Penészes dohányzóasztal, ülőgarnitúra, a hetvenes évek stílusát idéző, nagy, kerek fogantyúkkal ellátott szekrénysor alkotja a nappali berendezését. A kis szobában felnyitott heverők, a falnál polc, amiben -– az elektromos vezetékről meg a dugóról következtetve -– belülről megvilágított bárszekrény is volt. A villában található összes luxus kimerül az álmennyezet fölé rejtett szellőztetőberendezésben. A korabeli „légkondit” Kádár feleségének kedvéért szerelték föl, mert nem nagyon bírta az itteni klímát, a páradús levegőt, ami megreked a magas part alatt. 2007-ben, amikor a Pro-Mot megvásárolta a területet, a Kádár villát már évek óta nem használták. Az épületet az általuk végzett műszaki vizsgálat is használatra alkalmatlannak találta – mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Maukner Krisztián üzemeltetési igazgató, aki ugyanakkor hangsúlyozta: mivel azonban a Kádár villának több szempontból is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak, nem kívánják elbontani. Kezdettől számolnak a helyreállításával és a területen tervezett, 75-80 milliárd forintos ingatlanfejlesztésbe történő integrálásával. A teljes riport sok képpel itt olvasható FEOL.hu / Index.hu Tessék mondani ezeknek a rablóknak mikor enyészik el a villáik kúriáik, lakásaik nyaralóik . Az én munkahelyemen a zsidó vezetőink 10- 15 % - ot kértek egy egy munka után . Ezek az urak vajon milyen visszaosztással keresték a kenyerüket , vagy fogalmazhatok másként is az elrabolt Nemzeti Vagyonunkat így próbálták vissza szerezni . A hóhér a kötél darabkákat tette pénzé , ezek az urak a becsületüket adták pénzért , és a magyarságukat , igen , mert még a farkukból is levágattak , hogy ne lógjanak ki a sorból . Mi volna , ha a magyarságot magyar polgárok képviselnék , és az összerabolt ingatlanokat elárvereztettnék ,és a rabló urakat megfosztanák vagyonaiktól . Tessék mondani a TEK, miért az állampolgárokból akar terroristát faragni , és miért nem ezeket a maffiózókat füleli le , hisz ma ingatlanba fektetnek be , holnap már bérgyilkost fogad a magyarságot képviselő képviselő likvidálására , mert így nem tudja megszerezni a földjeinket a vízkészletünket , és a feltérképezett természeti kincseinket . A magyarság likvidálását rábízza a maffia vezetőinkre , neki az a lényeg , hogy 2050- re a létszámunk 6 millió legyen . Ha a nemzeti oldalt ez jellemzi , a hazaáruló baloldalt , a csúszó mászók is kicsúfolnák , hisz jobb helyeken , már rég átvágták volna a torkukat , sőt azt mondom , hogy az alvilágban is meg metszették volna a nyakukat . Hát ennyit akartam beszélni hazárd megye lordjairól , szerintem túl sokáig voltak a hatalom csucsain , és azt hiszik , hogy az Isten is azt akarja , hogy ő rablógyilkos legyen . Lehet hogy Isten azt akarja , de mi az istenadta nép azt akarjuk , hogy a rablott nemzeti vagyonunkat adják vissza , és a ráeső kamatokat is fizessék be , mert e patkány köztársaság csak úgy tudja fizetni a sarcot , ha mindenre adót vet ki . De talán a maffiózókra kéne kivetni az adót , ha már elszámoltatni nem tudja őket , hisz hogy tudná ők is metszett farkúak , és zsidó zsidónak nem vájja ki a szemét, mert gojtól lopni dicsőség számukra . Nekünk meg el kéne füstölni az összerabolt ingatlanát mindegyikőjüktől,csak így tudnánk kiszedni a nemzeti vagyon ellopott hányadát . Égjenek hát azok az elrabolt ingatlanba fektetett értékek , ha lehet a rablókkal együtt . Ennyit az adóról . 





















Internetadó.




Az év kreatív ötlete az internetadó (frissítve: ezek megőrültek?)

7,535

Téma: INTERNET




    ​Az év kreatív ötlete az internetadó (frissítve: ezek megőrültek?)
    É 

    s a frissítést az elejére tesszük: most kezd világos lenni, hogy lényegében adatforgalom alapján vetnék ki az adót, ami ripszropsz kinyírná a korlátlan netet. 
    1 giga 150 forint????
    Jövőre vezeti be a kormány, a modernizáció jegyében 4,5-6 százalékkal drágulhat a netezés. Nem nekünk kell letöltött képenként többet fizetni, hanem a szolgáltatókra róják ki, de a végén úgyis rajtunk csattan.
    A dolog technikailag úgy zajlik, hogy a távközlési különadó hatályát kiterjesztik az internet-szolgáltatókra is, akiknek 500 milliós éves árbevétel felett 4,5 százalékot, 5 milliárd forint felett pedig 6 százalékot kell befizetniük. De: adatforgalom-arányosan.
    ​Az év kreatív ötlete az internetadó (frissítve: ezek megőrültek?)
    Nagyon jó ötlet, mert az emberek az interneten leginkább összevissza pofáznak és ízléstelen kollázsokat állítanak elő politikusok fotóiból. 
    Most fogadjunk, hogy a kormány azzal fogja megmagyarázni a dolgot, hogy a netet nagy, szemét cégek szolgáltatják, akiknek ki kell venniük a részüket a közteherviselésből. Sőt a kormány nyilván reménykedni fog, hogy a jóérzésű szolgáltatók nem hárítják tovább az emelést. Aztán majd meglepődnek, hogy mégis. 




A BALHÉ VALÓDI OKA: TITKOS AMERIKAI JÁTSZMÁKBA TENYERELT BELE A KORMÁNY 



Két független forrásunk is megerősítette: nem az állítólagos korrupciós botrány, hanem amerikai titkosszolgálati érdekek sérülése áll a magyar kormány megleckéztetése, azaz a hat kormányközeli tisztviselő az Egyesült Államokból való kitiltása mögött. A PestiSrácok.hu információja szerint az október eleji budapesti fajvédő konferencia felszámolásakor és a Norvég Alapból támogatott civilek adószámának felfüggesztésekor is CIA-s érdekekbe tenyerelt bele a kormány.
HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu

Információs elemzői és külpolitikai vonalon is arról értesült a PestiSrácok.hu, hogy van “hétköznapibb” magyarázata is a Magyarország és az USA között dúló diplomáciai konfliktusnak. Ezen érvelés szerint a Demokrata párti amerikai kurzusok és a magyar konzervatív oldal a rendszerváltás óta egyébként sem túl rózsás viszonyátvalóban egyre több tényező terhelte meg a közelmúltban – Orbán Viktor tusnádi illiberalizmusos beszédétől az Obama-adminisztrációval parádés viszonyban álló sukorói befektetői kör megleckéztetésén át (Lauderék pert vesztettek nemrég az amerikai választott bíróság előtt) egészen a Clinton Alapítvány bűvkörébe tartozó magyar szervezetek egrecíroztatásáig, vagy az Oroszországgal szembeni embargó kikezdéséig - ám ez még mindig nem adhatott okot az USA kormányzatának egy ennyire durva lépésre. Forrásaink állítják: két konkrét ügyben az amerikai titkosszolgálati érdekek nem feltétlenül szándékos megsértése áll a szövetségesi viszonyban példátlan lépés mögött.

1. AZ AMCSI FAJVÉDŐNEK MÁS SZEREPET SZÁNTAK

Az egyik ok, hogy az október elején Budapestre szervezett fajvédő konferenciára meggondolatlanul csaptak le a hatóságok és alighanem az amerikaiak “emberét” sikerült őrizetbe venniük Richard Bertrand Spencer személyében.Spencer a National Policy Institute tradicionalista-, fajvédő- és nacionalista eszmeiségű alapítvány prominens vezetője, ám úgy tűnik, sokkal több is ennél.
Már az egész fajvédő konferencia-ügy tálalása nagyon beszédes: idén júliusban a Kinja nevű blogrendszer amerikai tulajdonosának jóvoltából létező Cink.hu “vette észre” először, hogy fajvédő konferencia lesz. Egyenesen az amerikai fajvédőkoldalán szúrta kimi készülődik Budapesten. (Sajnos a PestiSrácok.hu fényévekkel van lemaradva a gonzó sajtóműfaj baloldali képviselőitől, nekünk nem futja az időnkből nemzetközi szélsőséges szervezetek oldalainak folyamatos pásztázására – zárójel bezárva)A hír villámgyorsan terjedt az ellenzéki sajtóban. Aztán elkezdődött a kormány heccelése, hogy miért nem tesz semmit a konferencia ellehetetlenítésére, mígnem Orbán Viktor személyesen utasította Pintér Sándor belügyminisztert,hogy minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza meg a National Policy Institute október 3. és 5. közötti, Budapestre tervezett kongresszusát.”
Ezután vették őrizetbe Richard Spencert is egy budapesti sörözőben, arra hivatkozva, hogy nem voltak nála az okmányai. Sokat mondó az Obama-adminisztrációhoz közel álló Foreign Policy nevű külpolitikai szaklap október közepén megjelent cikke, amelyet a radikálisan baloldali Galamus.hu szó szerinti fordításban közölt. Kétbalkezes budapesti bigottok címet viselő hosszú írás arról szól, hogy a fajvédő konferencia szervezői joggal számítottak arra, hogy  “Orbán Viktor,  azaz Európa jobboldali szupersztárja, elnéző vendéglátó” lesz. A cikkből kiderül, hogy a szerző, Paul Brian, vagy forrásai testközelből követték Spencer budapesti útját. És miért is lett a kormány kétbalkezes? Lássuk!


Richard Spencer arrested as Hungarian police break up informal NPI pub night Oct. 3 in Budapest




A kocsmai razzia visszaütött, ha Orbán antifasiszta, „faji” gondolkodás-ellenes nacionalista oldalát akarta megmutatni a világnak. Valójában azzal, hogy bezárta a konferenciát, még mielőtt elkezdődhetett volna, és hogy egy montanai intézeti embert a nemzetbiztonságra veszélyesnek minősített, jó munkát végzett – a céllal ellentétes értelemben. Azzal, hogy véget vetett a gyülekezetnek, még néhány semleges és liberális magyar aktivista körében is rokonszenvet keltett az őrizetbe vett Spencer iránt, és a címoldalakra került világszerte az, ami e nélkül vélhetően nem lett volna hír.”
Azokat, akik beszélni akartak volna, köztük Alekszandr Dugin orosz nacionalistát, a Putyin-kormány tanácsadóját, Markus Willinger befolyásos osztrák identitáriust, és Philippe Vardon francia iszlám-ellenes aktivistát tájékoztatták, hogy őrizetbe veszik őket, ha megpróbálnak részt venni a rendezvényen. Otthon maradtak.” – kesereg a szerző, miközben állítja: Orbán Viktor jó pontokat akart szerezni Nyugaton, miközben “maga a miniszterelnök közelebb állhat Spencerhez, mint amennyire ezt kényelmes beismerni.”
A Foreign Policy tudósítója ezután szinte szerelmes hangnemben ír az őrizetbe vett amerikai szélsőségesről:
Spencer, az eset középpontjában álló, tanult, jó beszédkészségű fontos ember nem tudta, mihez kezdjen: telefonjában keresgélt, és hangosan fontolgatta, mi a teendő. Fekete kabátjában, elegáns csatos cipőjében és Mitt Romneyra emlékeztető frizurájával Spencer olyan előkelően beszél, mint egy egykori bennfentes újságíró, aki a fősodorhoz tartozó American Conservative-nak írt.” Majd megjegyzi, hogy a magyar kormány akciója és más okok miatt Spencer kénytelen volt lemondani kaukázusi útját is.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a “szervezők” először jelentős hisztériakeltéssel hívták fel a figyelmet a fajvédő konferenciára, amelynek ugyanakkor egyfajtamágnesszerepet is szántak, odavonzották volna a világ szélsőséges hangadóit, akik például a volt szovjet térség, vagy éppen Európa destabilizálásával végső soron jó szolgálatot tesznek az USÁ-nak. Ám a terv kisiklott, a talán túlságosan felheccelt magyar kormány határozott lépésekkel meggátolta a konferenciát. Ráadásul még Spencer úgymond felforgató körútja is elmaradt a putyini érdekszférában, azaz a Kaukázusban. A magyar hatóságok tehát elrontottak egy nem is olyan mesterien kimunkált játszmát. Ez persze csak a fentiekből levont következtetés,
a PestiSrácok.hu konkrét információja mindössze arról szól, hogy a fajvédő konferencia kezelésekor amerikai titkosszolgálati érdeket sértettünk.

2. A KORMÁNY AMERIKAI KIFIZETŐHELYEKET LEHETETLENÍTETT EL

A HVG.hu ma vezető helyen tálalta a hírt, hogy miközben Szijjártó Pétert csupán külügyminiszter-helyettesi szinten fogadták Washingtonban, Móra Veronikát, a norvég pénzeket osztó Ökotárs Alapítvány vezetőjét maga Barack Obama amerikai elnök is fogadta szeptemberben. A beszédes aktus is alátámasztja a PestiSrácok.hu információját, miszerint az amerikai ellenlépést kiváltó másik közvetlen ok, hogy a norvég-közeli civilek elleni vizsgálattal a kormány messzebb ment, mint gondolta. Azon túl, hogy kiszúrták az Együtt-PM választási kampányában szerepet kapó civil és lobbista szervezetek vélhetően nem teljesen törvényes pénzelését, olyan szervezetekbe is belerúgtak, amelyek az amerikai kormányzat törekvéseit képviselték a közép-kelet-európai régióban.Információink szerint a négy felfüggesztett adószámú pénzosztó szervezet közöttakadt ilyen. Ez lehet az oka, hogy Vida Ildikót, a NAV elnökét is kitiltották az Egyesült Államokból.
Emlékezetes, hogy az Ökotárs mellett három másik norvégpénz-osztó alapítvány,  a DemNet, a Kárpátok és az Autonómia adószámát is felfüggesztették. Ezek a szervezetek a Magyarországgal szomszédos országokban és a Visegrádi Négyek országaiban fejtenek ki közéletformáló tevékenységet. Korábban a HetiVálasz írt oknyomozó cikket a Norvég Civil Támogatási Alap, a Clinton Alapítvány és a Soros-féle Open Society Foundation egész Kelet-Közép-Európát behálózó pénzosztó- és lobbihálózatáról.
A DemNet Alapítvány visegrádi partnereivel közös tavalyi, budapesti konferenciája
A DemNet Alapítvány visegrádi partnereivel közös tavalyi, budapesti konferenciája
Mindezek az értesülések azt támasztják alá, hogy az ellenzéki ikonná nőtt Horváth András amúgy is gyanúsan ellentmondásos állításával szemben nincs olyan korrupciós ügy az amerikai ügyvivő kezében, ami az USA durva lépését kiválthatta volna. Ugyanakkor a magyar-amerikai viszony ismert elhidegülésén túlkonkrét titkosszolgálati sérelmek váltották ki a hat kormányközeli személy kitiltását. E logika szerint tehát nem korrupcióval büntetőjogi tekintetben gyanúsítható emberek kerültek a tiltólistára, hanem olyanok, akikre amerikai érdekekkel ellentétes tevékenységük okán akasztottak címkét.

HEIM NEM TÁRGYALT A BUNGE-VAL

Ide kapcsolódik, hogy tegnap megírtuk: információink szerint Habony Árpád, a miniszterelnök egyik legbefolyásosabb tanácsadója nincs a listán, miközben Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke csupán egy tárgyalódelegáció vezetése miatt kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe. Heim ugyanakkor a PestiSrácok.hu-nak küldött helyesbítési kérlmében külön nyomatékosította, hogy ő nem vett részt a BUNGE nevű amerikai tulajdonú élelmiszeripari céggel kapcsolatos tanácskozáson.
Alulírott Heim Péter nyomatékosan kijelentem, hogy sem a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökeként, sem magánszemélyként semmilyen BUNGE-val kapcsolatos tárgyaláson sohasem vettem részt sem hivatalosan, sem pedig nem hivatalosan. Semmilyen amerikai vállalattal sem üzleti, sem egyéb kapcsolatban nem voltam. A főbb külföldi kapcsolataim öt éve Ázsiához és Oroszországhoz kötnek, és terveim szerint fognak kötni a jövőben is.
Továbbá tisztáznám, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt-nek az elnöke és egyik tulajdonosa vagyok, nem pedig a cég operatív vezetője. Legjobb tudomásom szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen üzleti kapcsolatban nem állt, és ha jól tudom nem is szándékozott állni amerikai vállalatokkal.
Tisztelettel
Heim Péter
India, 2014. október 22.


TÖBB SZÁZ EMBERT KÜLDENEK EL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBÓL




Szijjártó Péter megerősítette az Origónak azt az értesülését, miszerint minden 4. dolgozót elbocsátanak jövő héten a Külgazdasági és Külügyminisztériumból. A lap szerint 220 embert küldenek el.
A külügyminiszter szerint a leépítés szükséges, mert “körülbelül 400 ember végez közigazgatási tevékenységet”, azaz majdnem minden második dolgozó a szervezet működtetésével foglalkozik, ami Szijjártó szerint tarthatatlanul magas szám. Elmondása szerint Kohut Balázs, a tárca közigazgatási államtitkára arról tájékoztatta őt, hogy “150-200 emberrel ez a feladat ellátható”, így ő ennek megfelelő lépésekre utasította őt. Az Origo úgy tudja, hogy az elbocsátásról szóló leveleket jövő pénteken adják át az érintetteknek.


A hvg.hu arról is írt, hogy két-három ember kivételével a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye, a Magyar Külügyi Intézet teljes kutatói állománya felmondott az elmúlt hetekben, az intézményben zajló átalakítás folyományaként. A szervezet korábban ismert honlapja bő egy hónapja nem is működik, az oda látogatót csak egy „Az oldal átalakítás alatt áll” felirat fogadja, az újat viszont még egy Google-keresés sem dobja ki, a szervezet tweetjei között kell böngésznie annak, aki rá akar találni.
A hvg.hu információi szerint az új intézetvezető, Gallai Sándor a kinevezése után csökkentette a fizetéseket (egy sor bérpótlék elvonásával), és több esetben megtiltotta a tudományos munkatársaknak, hogy külföldi meghívásokat fogadjanak el, takarékossági okokra hivatkozva még olyan esetekben is, amikor az utazás, kinti szállás, konferenciadíj költségeit a fogadó fél állta, az intézetnek csak napidíjat kellett volna fizetnie. Az új intézet kormányhivatal lesz, a munkatársai kormányalkalmazottak. Gallai néhány napja a Népszabadságnak azt mondta, eddig “egyéni alapon, érdekek mentén szerveződő tevékenységek folytak” a külügyi intézetben, ő ezen változtatni akar.
Forrás: Index.hu
Fotó: sikerado.hu


Na végre a III/ III – as kádertemető most fel lesz számolva káderoknak véget ér a jó világ , és ne adj isten még elmehetnek dolgozni is , vagy esetleg olyan sokat tudnak , hogy sakkban tartják a kormány embereit , és bizony mint a hímes tojás óvatosan kell ezt lefejteni , nehogy a macska vissza nyaljon , és végül a vezetők is kikerülnek az intézményből.

Még egy kérdés volna így most minden kétes elem kikerül a rendszerből ?



TOVÁBBRA SEM NYILATKOZIK A NAV ELNÖKE




Utolérte az RTL Klub a bécsi reptéren a NAV elnökét, Vida Ildikót, aki érdemben nem erősítette meg, hogy rajta van az USA-ból kitiltottak listáján, igaz, nem is cáfolta.
Nem akarnak politikai csatározásokba bocsátkozni, ezért nem nyilatkoznak az USA-kitiltás ügyében – mondta Vida Ildikó NAV-elnök az RTL Klubnak, amely a bécsi reptéren érte utol a hatóság vezetőjét.

Vida többes számot használt, az RTL Klub szerint arra utalt, valakikkel korábban eldöntötték, hogy semmilyen módon nem nyilatkoznak az érintettségéről, amit nem erősített meg, de nem is cáfolt.
A NAV-elnök szabadságra indult Bécsből, azt viszont nem árulta el, hová. A tévécsatorna riportere hajnalban szólította meg a reptér indulási oldalán, Vida meglepettnek látszott, amikor a stáb megjelent és kissé ingerültnek tűnt a kérdések miatt.
Forrás: hvg.hu
Fotó: Origo.hu


LÁZÁR: LEÉPÍTÉSEK LESZNEK A KÖZSZFÉRÁBAN


Leépítést jelentett be a minisztériumok és a területi közigazgatás területén Lázár János.
Az elbocsátások a most kezdődő államreform miatt váltak szükségessé. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a leépítésről konkrét számokat nem mondott, azt azonban tarthatatlannak nevezte, hogy négymillió-százezer adófizetőből csaknem egymillió az államtól kapja a fizetését. A kancelláriaminiszter bejelentette, az átalakítás célja a vállalkozás megkönnyítése, a gazdasági bürokrácia csökkentése és a növekedés támogatása. Lázár János emellett bejelentette azt is, hogy 2015. július 1-jével a fegyveres testületek jelentős béremelésre számíthatnak, 2016. július 1-jével pedig megindul a közszolgálati életpályamodell, amely a közalkalmazottakra, a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozik.


Nem lesz megszorítás hangzott a kormány állítása , majd tessék itt a leépítési hullám , - ha ezzel a hazaárulók bázisát számolják fel egyet kell vele értenem , de tartok tőle , hogy itt nem erről volna szó, mert a számonkérést még mindig nem kezdték el , pedig a Nemzeti Vagyonunkat ellopták az uraknak mondott maffiózók .



SVÁJCBA KÖLTÖZNÉNEK A MISKOLCI ROMÁK 


Tizenkét miskolci roma család, összesen 56-an indultak el október huszadikán a miskolci Stadion térről Svájcba. Ez a szám a többszörösére növekedhet a következő hetekben, akár ezren is elhagyhatják Miskolcot, mondta az Origonak Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A roma önkormányzat nem támogatja a kiutazást, azt mondják, a problémákat helyben kell megoldani.
Felbolydult Miskolc, mondta az Origonak Váradi Gábor a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. Most még csak 12 család, közöttük 15-20 gyerek utazott ki, de több százan követhetik őket a következő hetekben, hacsak le nem beszélik őket a kiutazástól, vagy a lakhatási problémára nem talál hathatós megoldást az önkormányzat.
Akik most elindultak Svájcba, közülük nem mindenki a kilakoltatásokban érintett számozott utcák lakója. Viszont a kilakoltatottak ismerősei, rokonai ugyanúgy nem érzik magukat biztonságban, mint akiket kiköltöztettek, ennek tudható, hogy többen azt tervezik, elhagyják Miskolcot – mondta az okokról Váradi Gábor. A roma önkormányzat nem támogatja a kiutazást, úgy gondolják, a lakhatási és más egyéb problémákat is helyben kell megoldani.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a miskolci közgyűlés májusban arról döntött, “felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását”. A döntés hátterében az is szerepelhetett, hogy a 4,5 milliárdból stadiont terveztek Diósgyőrben, és ennek a fejlesztésnek álltak útjában a lebontásra ítélt lakások. A város a szociális bérlakásokban élőknek 1,5-2 millió forintos lelépési díjat ajánlott, de csak abban az esetben, ha az érintettek Miskolc határán kívül vásárolnak a pénzből ingatlant.
Az eljárás ellen hazai és nemzetközi szervezetek is tiltakoztak, de az önkormányzatot ez nem hátráltatta terve megvalósításában.
Forrás: Origo.hu
Fotó: MTI



Pusztító lehet az internetadó


Első ránézésre ijesztő törénytervezetet tettek közzé tegnap: a kormány internetadó bevezetését tervezi, amely az eddig megjelent sarokszámok alapján brutális mértékű adóterhet jelentene az internetszolgáltatást nyújtó cégeknek. Persze a nyilatkozó politikusok máris finomították az elképzeléseket, Rogán Antal tegnap már egy felső korlát bevezetéséről beszélt, igaz, ennek pontos mértéke egyelőre nem ismert. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan hathat a hazai távközlési piac legnagyobb szereplőjére, a Magyar Telekomra az új adó. 
20 milliárdot szeretnének

Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány 2015-től kiterjeszti a távközlési adót az internetszolgáltatásra, mivel a telefonálást és üzenetküldés egyre inkább ezen keresztül bonyolítják. A szolgáltatónak nem bevételarányosan, hanem adatforgalommal arányosan kell megfizetnie az új különadót. Az adó mértéke gigabyte-onként 150 forint. Az NGM számításai szerint 20 milliárd forint folyhat be az internetadóból.


Sokat fizethet a Magyar Telekom

A Magyar Telekomra jutó adóteher meghatározásakor két módszert is követhetünk, érdemes azonban megjegyezni, hogy mindkét esetben csak durva becslés adható a szolgáltató által fizetendő adóteher mértékére.

A két módszer: 
1. A teljes internetes adatforgalomból a Magyar Telekom részarányának a meghatározásán keresztül 
2. Az ügyfélszámok és az átlagos adatforgalom alapján becsült érték


1. Magas a Magyar Telekom piaci részaránya

A kormány a teljes szektortól 20 milliárd forintnyi adót kíván beszedni. Az infrastruktúraviszonyok alapján a szakértők a Magyar Telekom részarányát 50-55 százalékra teszik az internetes adatforgalomból, ez alapján 10-11 milliárd forintnyi teher juthat a Magyar Telekomra. Ez az adópajzzsal számolva 8,1-8,9 milliárd forinttal csökkentené a Telekom adózott eredményét, részvényenként pedig 7,7-8,5 forintos lenne a negatív hatás.


2. Sok az ügyfél - De hogyan használják az internetet?

A Magyar Telekom adóterhét úgy is meghatározhatjuk, hogy az ügyfélszámok és az átlagos adatforgalom alapján becsüljük a fizetendő összeget, ezzel kapcsolatban azonban több bizonytalanság is fennáll: 
  • nem ismerjük pontosan a lakossági és a vállalati előfizetésekre eső forgalmi adatokat
  • nem ismerjük az aggregált internet-felhasználási adatok mögötti eloszlásokat
  • nem tudjuk, a felső korlát milyen ügyfelekre és milyen mértékű internetforgalomra vonatkozik


Mobil adatforgalom
A Magyar Telekom tavaly év végén 1,85 millió mobil szélessávú előfizetéssel rendelkezett (lakossági+üzleti, ez a szám azóta valószínűleg tovább emelkedett), az NMHH statisztikái alapján a Telekom ügyfelei idén januárban átlagosan 0,92 Gigabyte adatforgalmat bonyolítottak, a januári összesített adatforgalom 1,34 millió gigabyte volt. Ha ezt átlagos havi értéknek fogadjuk el, akkor éves szinten közel 16 millió gigabyte adatforgalom adódik, ami alapján 2,4 milliárd forintnyi adóteher adódik.
Pusztító lehet az internetadó


Vezetékes adatforgalom
A vezetékes internet adatforgalma lényegesen nagyobb, mint a mobil internetforgalom, az OSAP adatai alapján egy előfizetésre (lakossági+üzleti) havonta közel 47 gigabyte adatforgalom esik. A Magyar Telekomnál tavaly év végén a vezetékes előfizetések száma 865 ezer volt, amennyiben az ügyfelekre átlagosan havi 47 gigabyte adatforgalommal számolunk, akkor éves szinten 488 millió gigabyte adatforgalom adódik, ami alapján az adófizetési kötelezettség több, mint 73 milliárd forint lenne. 
Pusztító lehet az internetadó

Amennyiben tehát nem számolunk a távközlési adónál bevezetetthez hasonló felső korláttal, akkor a Magyar Telekom összesen több mint 75 milliárd forintnyi adót fizetne, az adózás után ez 61 milliárd forintot jelentene, ez részvényenként közel 58 forintos negatív hatás lenne, és egyben azt is jelentené, hogy a társaság szabad cash-flowjának egészét elvinné.

Brutális lenne, és ez itt a lényeg

Amennyiben felső korlát nélkül vezetik be az internetadót, az elviselhetetlen terhet jelentene a szolgáltatóknak, nem véletlen, hogy a törvényjavaslat tegnapi megjelenését követően Rogán Antal jelezte, hogy a törvényjavaslat még biztosan fog változni, a frakció például javasolni fogja, hogy legyen felső korlát a törvényben "a távközlési adó már bevett szabályaihoz hasonlóan". Azt azonban még nem döntötték el, hogy ez mekkora, de "talán ezer forint" körüli lenne, mondta Rogán. A felső korlát bevezetése tehát valószínű, részben ennek tudható be, hogy a teljes hazai internetforgalom alapján adódó több mint 220 milliárd forintos teher helyett az NGM is "csupán" 20 milliárd forinttal kalkulál.

Másrészt az is igaz, hogy a szolgáltatók tényleges terhei azért is kisebbek lesznek, mert az internetadó egy részét, vagy akár egészét átháríthatják a fogyasztókra. Véleményünk szerint ez főként a vezetékes szolgáltatásokra lehet igaz, ahol az ország jelentős részén nem érhető el több szolgáltató, vagyis nincsen reális alternatíva a vezetékes szolgáltatásokban, a verseny hiánya pedig lehetőséget ad a szolgáltatóknak az áremelésekre.


Negatív hatások
  • Az internetadó egyrészt tovább csökkenti a vállalat cash-flowját, ami a befektetők számára azért fontos, mert tovább csökken annak a valószínűsége, hogy a vállalat belátható időn belül újra osztalékot fizessen
  • Az új adó miatt kevesebb beruházás várható, emiatt a jövőbeni növekedés is sérül
  • Az adó egy részét várhatóan áthárítják az ügyfelekre a szolgáltatók, ez viszont a fogyasztás fogja vissza, emiatt pedig összességében eshetnek a bevételek. A Magyar Telekomot az sem nyugtathatja meg, hogy egyes versenytársak (pl. Digi vagy a BTel) esetében a negatív hatások sokkal súlyosabbak, mivel azoknál az internetes adatforgalom arányaiban jelentősebb



A befektetők már léptek

A Magyar Telekom árfolyama tegnap és ma közel 13 forintot, közel 4 százalékot esett vagyis a befektetők már elkezdték beárazni az internetadó negatív hatásait. 
Pusztító lehet az internetadó


"Na nehogy már a körözött bűnöző szedjen internetadót!"
"Világszerte azzal büszkélkednek a kormányok hogy mit tesznek az internet-hozzáférés megkönnyítéséért. Nyilvánvaló, hogy ez befektetés a jövőbe, kezébe nyomni a netet minden gyereknek,... 
Továbbiak




Közel duplájára hízott Szijjártó villája?



2014, szeptember 29 - 21:47
Szijjártó Péter által májusban Dunakeszin megvásárolt villa nem 400, hanem valójában 708 négyzetméteres - tudta meg az RTL Klub Dunakeszi jegyzőjétől.
Mint a csatorna híradójának megküldött leírásból kiderül: a lakótér 333,7 nm2: ebből a földszint 186,8, tetőtér 147 nm2, pince teremgarázzsal 248,7 nm2, a medence 61,3 nm2, a terasz pedig 64,7 nm2 ezeket nem feltétlenül lehet mind egy nm2-nek számítani. A teraszokat például csak a területük felével szokták számítani, de még így is lényegesebben nagyobb a jelenlegi külügyminiszter háza a korábban leírtaknál. 
index.hu nyomán - alfahir.hu



Szijjártó rosszul emlékezett, hogy miből vette a házát



2014.09.26. 21:36
Szijjártó Péter külügyminiszter rosszul emlékezett, hogy mennyi pénzt adtak a szülei és mennyit fizetett ő az új házának megvásárlásakor. Szerdán még azt mondta, hogy a szüleitől 67 milliót kapott, pénteken viszont már úgy emlékezett, hogy 79 milliót.

image.png
Fotó: RTL Klub
Ennek megfelelően szerdán azt mondta, hogy saját megtakarításaiból 80 milliót költött, pénteken viszont már csak 68 millióról volt szó, tudtuk meg  az RTL Klub Híradójából.





Szijjártó arra hivatkozott, hogy szülei jól menő vállalkozók, az RTL Klub szerint az elmúlt három évben összesen hatmillió forintot vettek ki a családi cégből. Szijjártó apjának egy másik cégben is volt résztulajdona, ez a társaság 2011-ben 110 millió forintot fizetett ki összesen a tulajdonosoknak. Szijjártó apja ezt a tulajdoni hányadot később eladta.
Szijjártó vagyonát itt elemeztük, a házat itt nézheti meg belülről.





A szülei tartják el Szijjártó Pétert?



Joób Sándor
KÖVETÉS
Spirk József

KÖVETÉSSPIRK JÓZSEF
2014.09.26. 12:00 

A külügyminiszterré kinevezett Szijjártó Péter évek óta milliókkal többet tesz félre, mint amennyit keres. Azt állítja, hogy korábbi lakását és családi házát teljes egészében a szülei vették neki, és a most megvásárolt luxusvillához is 79 millió forinttal járultak hozzá. Szijjártó megtakarításai közben 7 év alatt megduplázódtak: idén már 82 millió forintja volt a bankban. De akkor miből él a külügyminiszter és gyesen lévő felesége? A külügy szerint a jelentős családi segítség mellett a jövedelméből és befektetései hozamából. Valami nem stimmel.
Szijjártó Péter mostanáig egy 140 négyzetméteres családi házban lakott Dunakeszin. Ez nem egy luxusingatlan: egy zöldövezeti lakópark egyik ikerházának feléről van szó. Ide született 2011-ben első, idén pedig második gyermeke.
Úgy tűnik, mostanra kinőtték a 140 négyzetmétert. Idén tavasszal ugyanis Szijjártó egy háromszor nagyobb, 400 négyzetméteres házat vett meg Dunakeszi kis forgalmú, jól szituált részén. A ház a Google-térképen ugyan látható, kertjét azonban nem lehet megnézni – fehér folt takarja ki. Nem tudni, mi lehet ott, és azt sem, hogy ezt még az előző tulajdonos kérte vagy már a két napja kinevezett külügyminiszter védelmét szolgálja. (Cikkünk megjelenése után a Külügyminisztérium sajtófőnöke azt közölte, hogy Szijjártó nem kért kitakarást. A kert más online térképeken látszik is.)

szijartovilla-1
A Szijjártó Péter által most megvett, 400 négyzetméteres dunakeszi ház.  
Fotó: Google Street View
A luxusvilla megvásárlása épp szerdán derült ki, amikor a politikus a kormány új külügy- és külgazdasági minisztereként letette az esküt. Az RTL Klub szerint a ház vételára 167 millió forint volt, amit Szijjártó nem cáfolt. Mint kiderült, a házra még rá is kell költeni. A Blikk szerint május óta folynak a felújítások a villában. Az ott dolgozó emberek azt mondták: csak három fürdőszoba van a házban, de ezt Szijjártóék kevesellhették, mert állítólag ötöt szeretnének. Ezt Szijjártó sajtósa ugyanakkor határozottan cáfolta. 

Kisfiam, vegyétek meg, segítünk!

De honnan van ennyi pénze Szijjártó Péternek? A jelentős vagyongyarapodásáról beszámoló RTL Klubnak az új miniszter először azt mondta: a 167 millió forint felét, 80 milliót saját zsebből fizette ki, a felesége és felesége szülei pedig összesen 20 millióval járultak hozzá a vételhez. A fennmaradó 67 milliót (!) Szijjártó szülei adták össze: 33 milliót ajándékba, 34 millió forintot pedig családi kölcsön formájában.
Csütörtök este azonban Szijjártó egy másik verzióval állt elő. A „pontosítás” szerint saját megtakarításaiból csak 68 millió forint származott, 10-10 milliót felesége és annak szülei adtak, 
Szijjártó Péter szülei pedig 79 millió forinttal járultak hozzá a fényes politikai karriert befutó, 36 évesen külügyminiszterré kinevezett gyermekük nagyobb fészekbe költözéséhez: 

a fiatalok 45 millió forintot kölcsönbe kaptak, 34 milliót pedig ajándékba
 .
Vajon miért módosította úgy a ház finanszírozásáról szóló magyarázatot, hogy szülei többet, ő viszont kevesebbet adott bele? Pedig Szijjártónak a 2014 májusában leadott vagyonnyilatkozata szerint értékpapírokban, biztosítási eszközalapokban és takarékbetétben lett volna 82 millió forint megtakarítása.

Kell egy lakás, ha Pestre mész tanulni  

A család nagyvonalú segítsége a kezdetektől kíséri Szijjártó Pétert. Eleve nem üres zsebbel indult neki az életnek. Már 16 éves korában a Szijjártó család átlagos, győri kertes házának 3/5-e az ő nevére került. Akkoriban az örökösödési adó népszerű elkerülési módja volt, hogy a házat adásvételként írták a gyerekek nevére, a szülők pedig haszonélvezeti jogot kaptak


szijjarto streetview
Szijjártó Péter győri háza a Majorok utcában
Fotó: Google Street View
Egy féléves amerikai tanulmányút után Szijjártó Péter 1997-ben érettségizett a győri bencés gimnáziumban. Ebből az alkalomból 19 évesen egy 69 négyzetméteres, VIII. kerületi lakás boldog tulajdonosa lehetett. Ekkor még semmilyen jövedelme nem volt, így semmi különös nincs abban, hogy ezt a szülei vették neki.  
Közgázos tanulmányaival egy időben azonban beindult Szijjártó politikai karrierje is. Győrben önkormányzati képviselő lett, 1999-ben megalapította a Fidelitas győri csoportját, 2002-re pedig a Fidelitas országos alelnöke és országgyűlési képviselő lett. Ekkor még csak 24 éves.
Első vagyonnyilatkozata szerint ekkor már 4,8 millió forintos megtakarítása van. Honnan? A Külügyminisztérium válasza szerint ez is „szülői segítséggel állt elő azzal együtt, hogy Szijjártó előtte már négy évig önkormányzati képviselő volt”.

Csendes vidéki környezetre vágysz, távol a város zajától?

Egy évre rá, 2003-ban Szijjártó Péternek lett egy szép családi háza Dunakeszin is. Ez az a ház, ahol mostanáig lakott. Vajon miből tudott megvenni 25 évesen egy 140 négyzetméteres házat a hozzá tartozó 357 négyzetméteres telekkel, amit egy ingatlanszakértő kérésünkre akkori áron átlagosan 25 milliósra becsült? Nem fogják kitalálni. A Külügyminisztérium válasza nem okoz nagy meglepetést, és a pontos vételárat is elárulja:
Az ingatlant 2003-ban szülei vásárolták Szijjártó Péter részére, és a vételár teljes egészét ők finanszírozták, ami akkor 27,5 millió forint volt.   
A fiatal politikus karrierje közben töretlenül ível felfelé. A Fidelitas országos elnöke, a Fidesz győri elnöke lesz, 2005-ben pedig a Fidesz országos szóvivője és kommunikációs igazgatója. 2006-ban Szijjártó a párt „rosszabbul élünk, mint négy éve” kampányának szócsöve. Ez rá biztosan nem vonatkozott. Akkori vagyonnyilatkozata szerint ugyanis 
a 28 éves Szijjártó Péternek ekkor már 29 millió forintos megtakarítása volt értékpapírban, és három ingatlan tulajdonosa volt.

szijjarto dunakeszi streetview
Szijjártó Péter eddigi dunakeszi otthona egy ikerházban.
Fotó: Google Street View
Az MSZP ifjúsági szervezete a kampány kellős közepén kérdőre is vonta a luxusbaloldalozó Fidesz-szóvivőt: vajon hogyan tudott egy négyéves ciklus alatt több mint 20 millió forintot megtakarítani. Szijjártó akkor is családja adományozó kedvére hivatkozott. Azt állította, hogy nagyszülei születésétől fogva egy betétkönyvben gyűjtötték neki havi megtakarításaikat, amit nagymamája halála előtt át is adtak neki.

Apu, el kéne adni a pesti lakást!

2006-ban másodszor is veszített a választáson a Fidesz. Szijjártó ekkor adta el a budapesti lakást. Ez elvileg látható vagyonbevallásában, a következő évben ugyanis megtakarításai 14 millió forinttal emelkednek. Ekkor már 43 milliója volt a bankban. 





Szijjártó Péter megtakarításai 2006-201400000029 300 00043 300 00049 689 00029 580 00035 990 77850 282 00062 758 51578 724 39782 168 613200620072008200920102011201220132014 június


A következő nagyobb fordulópont Szijjártó életében a 2009-es év volt. Megnősült és vett egy 91 négyzetméteres nyaralót Balatonedericsen, aminek 4/5 részben lett tulajdonosa. A nyaraló mellett több mint 10 ezer négyzetméternyi, több helyrajzi számon szereplő földet, szőlőt vesz, amelynek felerészben lesz tulajdonosa. 
A vásárlás után Szijjártó megtakarításai ugyan 20 millió forinttal csökkentek, de ezt két év alatt vissza is tudta pótolni:
2010-ben 6 milliót tudott félretenni, 2011-ben pedig 14 milliót – mindezt úgy, hogy közben további földeket vásárolt Balatonedericsen.


Szijjártó Péter nettó jövedelme és megtakarításainak növekedéseForrás: képviselői vagyonnyilatkozatok9 002 58110 145 88010 075 3809 927 1324 022 3556 410 77814 291 22212 476 51515 965 8823 444 216-2 591 8034 145 3422 401 1356 038 750-578 139Éves nettó jövedelemEnnyivel nőtt a megtakarítása az adott évbenEnnyivel többet/kevesebbet tett félre, mint amennyi az egész éves nettója volt20102011201220132014 (május)
2011-ben vagyunk. Szijjártó ekkor országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos, a miniszterelnök szóvivője, a miniszterelnök sajtó- és szervezési stábjának vezetője. Ez így együtt soknak tűnik, de nem jár olyan sok pénzzel, mint ahogy azt az ember gondolná. Összes jövedelme ekkor havi bruttó 1 229 100 forint, ami nettóban 800 ezer forint körül van.
Ekkor egy évben tehát összesen kb. 9 millió forintot kereshetett. Igen érdekes, hogy a 9 milliós összjövedelme mellett hogyan tudott földeket venni a Balatonnál és közben 14 millióval növelni a megtakarításait. 
A Szijjártó-féle gazdasági csoda az ezután következő két évben is folytatódott. Ugyan 2012 májusától a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal irányításáért felelős államtitkára lett, a jövedelme az előző évekhez képest nem változott jelentősen. Ekkor évi nettó 10 milliós fizetése mellett
  • 2012-ben 12 millióval
  • 2013-ban 15 millióval 
gyarapította megtakarításait. Így érkezünk el 2014 májusához.
Az országgyűlési ciklus végén leadott vagyonnyilatkozatában már 82 milliós megtakarításról számol be. 
Szijjártó Péter tehát 2006 óta megduplázta a pénzét a bankban.
Vajon hogy lehet ez? Az összes fizetését a bankba tette? De akkor miből élt közben gyesen otthon lévő felesége és a gyerekei? Vagy tényleg a szülei tartották el a külgazdasági államtitkárt? 
Ezeket a kínzó kérdéseket Szijjártó Péternek is feltettük. Ezt a választ kaptuk:
Szijjártó Péter anyagi helyzete változását három tényező alakította:
  • fizetésből megtakarított összegek
  • befektetések hozamai (ezeknek mindig az aktuális piaci értékét vette számításba a vagyonnyilatkozat leadásakor)
  • szülők által biztosított anyagi háttér.
Rendben, a hozamok. Szijjártónak valóban végig tekintélyes tőkéje volt a bankban, ami egy éven belül hozhatott néhány millió forintot. Nézzük meg ebből a szempontól az egyik legsikeresebb évét. 2013-ban a megtakarításai az előző évhez képest 15 965 882 forinttal emelkedtek. Ha valóban az összes jövedelemét betette a bankba, akkor befektetései 9 százalékos hasznot hoztak egy év alatt. Ha csak éves jövedelme felét tette félre, abban az esetben évi 17 százalékos hozamot ért el. Ez nagyon ügyes és bátor befektetési tevékenységet feltételez.       

Segítőkész és módos szülők

Akkor marad a család. Szijjártó Péter édesapja valóban jól menő győri vállalkozó. Édesanyja az egyik győri szakközépiskola tanára volt, de az utóbbi időben ő is beszállt az idősebb Szijjártó egyik cégébe. 
Szijjártó István vasúti beruházások mérnöki munkáival foglalkozik. Korábban a jól menő Vasútépítők Kft. egyik tulajdonosa volt, de később eladta részesedését, és csak alkalmazottként maradt a kft.-ben. Közben azonban megalakította a 15 millió forintos alaptőkéjű SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft.-t, amelyben Szijjártó édesanyja és testvére, Sarolta is tulajdonos. A 2011-es indulás ellenére hamar megugrott a cég forgalma, a cégadatok szerint tavaly már több mint 240 milliós árbevételt könyvelhettek el. A cégből azonban a szülők nem vettek ki nagy pénzeket. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint 6 milliót vettek fel osztalékként, 33,5 milliót pedig átvezettek az eredménytartalékba.



Nézze meg Szijjártó luxusvilláját belülről



2014.09.26. 19:47
Nyilvános ingatlankereső oldalon is hirdették Szijjártó Péter külügyminiszter frissen vásárolt luxusvilláját. AzIngatlan.com-on majdnem húsz kép látható a villa belső tereiről és a kertről is.
A képekről egyúttal kiderül az is, hogy mi van az épület kertjében: egy fedett medence. Az épület leírása szerint a medence 12-szer 5 méteres, fűthető mozaikcsempével ellátott, de tartozik hozzá jakuzzi és finn szauna is.
A kertben szépen karbantartott növények, hinta, csúszda és mászóka is van. A leírás szerint öntözőrendszer is van a kertben.
A belső képeken látható a kandalló, a gazdagon díszített bútorok és egy aranyszínű csillár is. A kísérőszöveg szerint a ház belmagassága hét méter, öt darab klíma van a házban, és biztonsági üvegei vannak. Az egyik képen feltűnik egy tetőtéri fürdőszoba.





A leírás szerint kétszáz négyzetméteres, csempézett teremgarázs tartozik a villához, ahova öt autó tud beállni. Még saját autómosó is van az épületben.
A frissen külügyminiszterré kinevezett Szijjártó az RTL Klub szerint 167 millió forintért vette meg a 400 négyzetméteres luxusvillát Dunakeszin. A most megtalált hirdetés szerint az irányár 198 millió forint volt, tehát ha az RTL Klub információi helyesek, a külügyminiszternek sikerült alkudnia.
A házra még költeni is kell, a Blikk szerint május óta folynak a felújítások, így a képeken szereplő belső terek megváltozhattak. Szijjártó azt mondta, hogy a szüleitől kapott rengeteg pénzt a ház megvásárlására, minderről itt olvashat bővebben.
Frissítés: Szijjártó a péntek esti RTL Klub Híradónak azt mondta, hogy rosszul emlékezett és 12 millióval kevesebbet költött a saját pénzéből a házra. A korábban közöltnél ennyivel többet adtak a szülei.
Ezt a cikket a Facebookon kommentelheti.


Luxuspanorámás balatoni nyaralót vett Mészáros Lőrinc


A tavaly vásárolt tihanyi villa a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatában rétként és gazdasági épületként szerepel. A helyiek szerint Mészáros kevésbé, inkább gyermekei használják a villát. Nézze meg helyszíni fotóinkat!

Csodás kilátás nyílik a Balatonra abból a Tihany külterületén, a faluközponthoz és a kompkikötőhöz is egyaránt közel található nyaralóból, amit a birtokunkba került tulajdoni lap szerint Mészáros Lőrinc még tavaly vásárolt meg. (A tulajdonostárs Mészáros Lőrinc felesége.)











Fotók: Sióréti Gábor





Az is jól látszik, hogy a házat és a sok növénnyel díszített nagy kertet gondozzák, ahogy az is elég valószínű, hogy a közelmúltban kisebb-nagyobb felújításokat is végeztek a házon.



A tulajdoni lap szerint a 2013 nyarán vásárolt ingatlanon fele-fele arányban osztozik Mészáros Lőrinc és felesége, akik ha kikapcsolódásra vágynak, még biztonságban is érezhetik magukat, hiszen az udvaron található tábla szerint a nyaralót az az Eurovéd Zrt. őrzi, amely a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia területét is felügyeli.



Mindennek ellenére a 2078 négyzetméteres területen fekvő ház a tulajdoni lapon is „gazdasági épületként” szerepel, ahogy a felcsúti polgármester 2014-es vagyonnyilatkozatában is. Íme az utolsó oldalon található bejegyzés:



A Mészáros-nyaraló közvetlen közelében élők nem sokat látják Tihanyban a felcsúti polgármestert, olykor a gyermekei pihennek a házban (amely néhány száz méterre van a Balaton partjától), de ők sincsenek ott sokat – hangsúlyozták a magyarnarancs.hu-nak. Úgy tudjuk, hogy a szomszédos – a felcsúti településvezető pihenőjénél jóval kisebb és az úthoz közelebb található – ingatlant 50 millió forint körüli összegért árulja tulajdonosa, a helyiek szerint Mészáros Lőrinc nyaralója nagyjából 120 millió forintba kerülhetett.
 



Az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő oldalon nem sok Balatonra néző ingatlant találtunk, de a viszonylag nagyobb telekkel is rendelkezők közül a legolcsóbbat majd’ 50 millióért kínálták, a legdrágább pedig 125 millió forint volt.


magyarnarancs.hu még áprilisban írt arról, hogy a polgármester cégén, a Mészáros és Mészáros Kft.-n keresztül két hatalmas, egymás szomszédságában lévő ingatlant vásárolt Felcsút határában, ezek közül az egyiken egy luxusvilla áll. A tulajdoni lap szerint a vásárlás 2013 júniusában – egy hónappal a tihanyi nyaraló megvétele előtt – történt, majd szeptemberben az FHB 200 millió forintos zálogjogát jegyezték be a két szomszédos ingatlanra. Bár Mészáros a helyiek szerint már ebben a villában él, vagyonnyilatkozatában nem szerepel az épület, ugyanis az ingatlan tulajdonosa az általunk is bemutatott tulajdoni lap tanúsága szerint Mészáros cége, a Mészáros és Mészáros Kft.
A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletesen olvashatnak Mészáros Lőrinc felcsúti cégbirodalmáról.





Sólyom-dosszié (IV.):


Forrás: https://kuruc.info/r/1/24470/


Belestünk az államfő hálószobájába is Már nagyon várhattasorozatunk következő cikkét Olvastak már bármilyen érdekes cikket Sólyom László feleségéről? Tudnak-e családi, házassági, magánéleti titkokat? Hogy nem csak miniszterelnökünk felesége, hanem államfőnké is a diktatúra egyik vezetőjétől származik? Miért írunk egyáltalán ezekről? Azért, mert szorosan kapcsolódik az államfő pályájához. Sorozatunk egyetlen „bulváros” része következik. Sólyom Erzsébet (sz. Nagy Erzsébet) Budapesten született, négygyermekes értelmiségi családban. 1966-ban kötött házasságot Sólyom Lászlóval, akivel diákkoruk óta ismerték egymást; mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján az államfő feleségéről. Először is pár adattal egészítsük ki az „értelmiségi család” fogalmát. Sólyomné „értelmiségi” apja, a diktatúra egyik irányítója Sólyom Erzsébet ízig-vérig kommunista családból származik. Édesapja, Nagy József a diktatúra egyik legmagasabb rangú vezetője, aki önként csatlakozott a legembertelenebb rendszer kiszolgálói közé. Nagy József 1965-1973 között a Baranya megyei gazdaságpolitikát irányító IV. titkári pozíciót töltötte be. Ezt követően az MSZMP Baranya megyei, nagyhatalmú, főállású első titkára 1980-ig. Innentől MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1990-ig a kommunista állampárt országgyűlési képviselője. Hogy mennyiben nevezhető az emberek ártatlan meghurcolásában, bebörtönzésében, tönkretételében jeleskedő párt vezetése „értelmiségi” életútnak, azt az olvasókra bízzuk. Mindenesetre az adatokból jól kitűnik, hogy a teljesen jellegtelen, középszerű Sólyomnak nem tűnt rossz partinak egy ilyen befolyásos ember lányát elvenni 1966-ban. Pár hónapon belül kiderült, hogy jók a számításai, Sólyomnak sikerült az, ami gyakorlatilag senkinek: kijutott Jénába, ahol 1969-ig tanult. Ebben Nagy Józsefen kívül szerepe volt Aczél Györgynek, a diktatúra legaljasabb vezetőjének, Nagy József családi barátjának és Korom Mihálynak, a kommunizmus igazságügyi miniszterének, aki rokona is volt a Nagy családnak. Utóbbi sokat egyengette a későbbiekben is a „független, demokrata, a jogállamban hívő” Sólyom igazságügyi pályáját. Mi van a mosoly mögött? Az eltanácsolt tanárnő Sólyom Erzsébetnek közepesnél is gyengébb szakmai karrier áll a háta mögött, különböző iskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat, több helyről is eltanácsolták gyenge szakmai színvonala miatt. Amit nem adott meg az élet a munka terén, kárpótolta férje „sikereivel”, no és a papa kapcsolataival. Sohasem nélkülözött, mindig is imádta a fényűzést, a pompát, nem kis hatása van ezen a téren Sólyom Lászlóra, aki igyekezett is az adófizetők pénzén minden lehetséges luxust biztosítania (lásd sorozatunk első részét). Kivel csalták meg Sólyom Lászlót? Az ideális családi tükörképet sugárzó Sólyom házaspár élete azért nem teljesen rózsás. A veszekedés egyes időszakokban napi rendszerességű volt. Ennek a hátterét a legnehezebb kideríteni, de a leghosszabb ideig tartó összezördülés előzményéről kiszivárgott pár adat. Ez majdnem váláshoz vezetett 1993-ban. Sólyomné barátnőitől is tudjuk, hogy az államfő nem igazán számított a lepedő ördögének, számos esetben a meghitt pásztoróráknál sokkal kívánatosabbnak tartotta valamelyik elméleti jogkönyv tanulmányozását. Ez aztán oda vezetett, hogy Sólyomné összeszűrte a levet az egyik testőrrel (Sólyom az Alkotmánybíróság elnöke volt, akit többen is védtek), ami egy idő után nyilvánosságra került. Óriási családi botrány lett belőle, végül az államfő lánya – a jelenleg a Heti Válasznál dolgozó Sólyom Beáta – békítette ki szüleit. Felesége kizárja a házból Sólyom Lászlót Sólyom László igazi papucsférj. Kisebb-nagyobb veszekedések ma is előfordulnak. Ezekben mindig Sólyom húzza a rövidebbet, ugyanis a felesége egyszerűen kizárja a házból. Ilyenkor az államfő a kocsijából próbálja békíteni feleségét, nem egy esetben több órát is igénybe vesznek ezek a telefonos egyeztetések Erzsébet asszonnyal, aki nem egyszer „nyámnyila, tunya” alaknak nevezi a köztársasági elnököt. Mitől retteg Sólyomné? A rigolyás hölgy – egymás között csak így nevezik az államfő feleségét a Köztársasági Őrezred egyes tagjai. Sokan visszasírják Mádl Ferenc feleségét, aki mindig „tisztelettudóan és emberségesen” beszélt velük. „Ez a leghisztérikusabb nő, akit valaha is láttam. Semmi se jó neki, mindenben kötözködik, állandóan sápítozik” – mondja az egyik forrásunk. Sólyomék köztársasági ÁVO-sok gyűrűjében Azt is megtudtuk, hogy Sólyom Erzsébet betegesen fél attól, hogy merényletet követnek el ellene. Annyira tart mindentől, hogy kisebb átcsoportosítást kellett kieszközölni a védelmet biztosító személyzetből arra, hogy Erzsébet asszony elégedett legyen. Jelenleg egy 5-8 tagú személyzetet fizetnek csak azért, hogy az államfő feleségének nyilvános programjai előtt „biztonságossá” tegyék a területet. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy órákkal Erzsébet asszony megjelenése előtt egy kisebb csoport kiutazik a helyszínre, átfésülik az épületet, és felkészülnek minden lehetőségre. Nem egy helyen óriási felháborodást váltott ki ez az eljárás a vendéglátók körében. Például tavaly az Írószövetségnél tett látogatása előtt a biztonsági csapat átrendeztette az egész székházat. Külön ügyeltek arra, nehogy ablak közelében üljön Sólyomné, mert „attól fél, hogy belőnek”. A neheztelést csak fokozta, hogy alig találtak számára megfelelő széket az egész házban, amire az államfő felesége „méltó körülmények” között ülhetne. Volt már nálunk más államfő, miniszterelnök, mindenki ezeken a székeken ült, miért nem jó ez Sólyomnénak – háborogtak az Írószövetségben. Legalább fél tucat ehhez hasonló történetet ismerünk. A luxusfeleség Először nem tetszett Erzsébet asszonynak a Béla király úti államfői rezidencia. Túlságosan puritánnak, egyszerűnek találta a korábbi köztársasági elnökök lakóhelyét. Javasolta is az államfőnek, hogy keressenek méltóbb villát. Miután a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem járt sikerrel, Sólyomné végül belement abba, hogy több százmillióból felújítsák a lakhelyet. Személyesen Erzsébet asszony irányította a legrangosabb luxus kialakítását. Többször is panaszkodtak az építtetők, hogy nehezen lehet követni az elképzeléseit, amit reggel megbeszéltek, este annak a fordítottját kérte számon. Több alkalomkor is kétszer-háromszor kellett ugyanazt a munkát elvégezni. Legemlékezetesebb a rezidencia márványburkolatának – már említett – többszöri feltöretése, amely több milliós plusz költséget jelentett. Nem Sólyoméknak, hanem az adófizetőknek. Annyi volt a gond a méregdrága márványdíszítéssel, hogy Erzsébet asszonynak sehogy sem tetszett az általa javasolt minta. Több száz milliót költöttek a Mádl utáni felújításra Erzsébet asszony: Mádl Ferenc aludjon az utcán! Nem volt jó a 200 millás ingyenvilla Nem kis szerepe volt Erzsébet asszonynak abban, hogy életre szóló harag lett a korábbi barátságból Mádl Ferenc és Sólyom László között. A nézeteltérés hátterében a Béla király úti rezidencia birtoklása állt. Mádl Ferenc ugyanis nem tudott azonnal kiköltözni, mivel nem készült el a számára kijelölt lakás. Ugyanakkor Sólyomék mielőbb szerettek volna a budai villájukból az államfői palotába költözni. A hisztériásan követelőző Erzsébet asszony dühöngései után Sólyom informális csatornákon is eljuttatta kérését Mádl Ferencnek, aki igen rosszul vette utódja megnyilvánulását. A Sólyomra megneheztelt államfő méltatlannak tartja a helyzetet, annál is inkább, mivel nem tehet a munkálatok elhúzódásáról. „Nem érdekel, hogy hova megy Mádl, aludjon az utcán” – mondta mérgesen Sólyomné a családi ismerőseinek. Ugyancsak végzetesen összeveszett Erzsébet asszony a volt államfő feleségével is, ahol csak teheti, gúnyos megjegyzéseket tesz Mádl Dalmára. (Folytatjuk…) Kuruc.info  Sorozatunk korábbi cikkei: Kuruc.info-dosszié Sólyom Lászlóról (I.) Sólyom-dosszié (II.): Az államfő és a Fidesz Sólyom-dosszié (III.): Zsidó származású-e államfőnk? 
Forrás: https://kuruc.info/r/1/24470/



Kuruc.info-dosszié Sólyom Lászlóról (I.)


  • olvasók Ki nevet sorozatunk végén? Mi a véleményük egy olyan emberrõl, aki évtizedeken át az adófizetõk számlájára dúskált a legfényûzõbb életben, és a legkeményebb diktatúrában is a legjobbat kapta? A Kuruc.info tisztelt olvasói az elkövetkezõ idõszak minden hétfõjén két újságíró oknyomozó sorozatát olvashatják, melynek anyagai fél évig gyûltek, közölhetetlenül a fõsodratú médiában. A szerzõk nem másra vállalkoztak, mint hogy felfedjék a leplet az ország elsõ emberérõl, akinek a nevéhez nem tapad gyakorlatilag semmilyen negatívum, sikeresen elkerült minden botrányt, hitelességéhez a többség szemében kétség sem fér, javaslatai, fellépései példaként szolgálnak. De vajon valóban példaértékû ez az életút? Vajon mércének lehet-e tekinteni ezt az életpályát? Ha nem, akkor miként sikerült ennek az embernek ellepleznie a valós énjét, tulajdonságait? Miként lehet, hogy a legmagasabb posztokat is meg tudta hódítani? Vajon mi az igazság? Olyan adatok, tények, hírek jelennek meg ebben a sorozatban, ami hozzásegít bennünket, hogy megismerjük ezt az embert, akit úgy hívnak, hogy Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. Behatolunk az államfő körüli "tiltott zónába" Sólyom László, a luxusállamfõ Meglehetõsen érdekes adatokra bukkanhatunk, ha megvizsgáljuk Sólyom László közpénzekhez való viszonyulását. Ez ügyben soha egyetlen cikk sem jelent meg, fõleg annak köszönhetõen, hogy Sólyom zseniálisan tudta álcázni a költekezéseit, a dokumentumokat eltûntette, mindössze hallomásból szerzett információkból lehetett hallani bizonyos „gyanús dolgokról”. Jogi körökben azonban köztudott volt, hogy a puritán kinézetû és látszatot keltõ maszk mögött valami más is van. Lássuk, hogy mi! A luxusrokonság is élvezte az elõnyöket Sólyom László eddigi pályafutása alatt mindvégig dúskált az adófizetõk pénzén nyújtott luxusszolgáltatásokban. A pompát, a fényûzést mindig megkövetelte magának, arra hivatkozva, hogy „ez jár a hivatalához”. Bizonyos szempontból nem fukar ember: a jólét egyes gyümölcseit megosztotta családtagjaival is. Alkotmánybírósági elnökként egész rokonsága élvezte a Sólyom hivatalából fakadó elõnyöket. Természetesen a magyar adófizetõk pénzén nyújtott szolgáltatásokról van szó. Az Alkotmánybíróságon (AB) belül mindmáig emlegetik azokat a nagy dorbézolásokat, amiket a családtagjai részére nyújtott az elnök egészen 1998-ig. Havonta egyszer vendégül látta díszes rokonságát a taláros testület pénzén. A közeli családtagok az állami autókat úgy használták, mintha a sajátjuk volna. Sólyom felesége, Erzsébet asszony az egy kilométeren belül lakó barátnõjéhez is az AB luxus Mercédeszén vitette magát. Természetesen sofõrrel. Luxusautó a luxusbírónak Túlságosan kényelmetlennek tartotta 1990-ben a Kádár érából rendelkezésre álló, az akkori csúcstechnológiával rendelkezõ luxus limuzint Sólyom László. Néhanapján a Mercedest maga Kádár János is használta, de valahogy Sólyom úgy gondolta, ennél neki jobb jár. Ennek elõzménye, hogy az egyik németországi látogatása során az AB-elnöknek roppant megtetszett az akkori legújabb Mercedes-széria. Elõ is állt az autó lecserélésnek javaslatával Antall József akkori miniszterelnöknél arra hivatkozva, hogy túlságosan sokszor hibásodik meg az autó, emiatt nem tud vele normálisan közlekedni. Antall hitt neki, és megrendelték az akkori legújabb és legdrágább 600-as Mercedest. Megjegyezendõ, a Sólyom által kifogásolt autó most is a Köztársasági Õrezred flottájában van, amit mindmáig használnak! Luxusvilla az adófizetõk pénzén Nem volt jó a 200 millás ingyenvilla Hivatali luxuslakás, luxusautó, luxusfizetés ide vagy oda, Sólyom egyedüli közjogi méltóságként kiharcolta magának az ingyen villát is arra az idõre, amikor már nem AB-elnök. Még 1997-ben Sólyom kérte, hogy a törvényi elõírások alapján utaljanak ki neki megfelelõ színvonalú lakást hivatali idejének lejárta után. Erre a célra Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter harmincmillió forintot (mai ingatlanértéke kb. 200 millió!) juttatott a kormány tartalékalapjából, amibõl az Ab vett egy házat Buda legdrágább részén, amiben Sólyom László élt egészen államfõvé választásáig. 2000-ben a törvényt a Fidesz úgy módosította, hogy csak a köztársasági elnököt illeti meg hivatali megbízatásának lejárta után is szolgálati lakás. Mindent összevetve Sólyom duplán is jól jár, mivel ha letelik a mostani mandátuma, akkor a jogszabály alapján újabb luxusvillára tarthat igényt. Milliókat keresett, de a „rangon aluli” egyetem pénzén utazgatott Az AB-elnökként kiépített kapcsolatrendszere miatt nem kellett nélkülöznie a fényûzõ életmódját mandátumának lejárta után sem. Igaz, rövid ideig ezt a számlát nem a magyar adófizetõk állták, hanem a kölni egyetem, ahol 1999 és 2000 között tanított. Hazaérkezése után a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda használta fel Sólyom kapcsolatrendszerét azzal, hogy megbízásokat adott neki. Mindezért havi több milliós díj járt, na és mellette kapta a Magyar Tudományos Akadémiától is a havi mintegy 400 ezer forintos tiszteletdíjat, mint levelezõ tag. Kölni tartózkodása alatt fizetés nélküli szabadságot vett ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol fõállásban volt már 1995-tõl. Sólyom németországi hazatérése után sem járt be dolgozni. Amikor ennek indokára rákérdeztek, azt mondta, rangon alulinak tartja azt a „gyenge egyetemet”. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy majdnem az összes külföldi konferencia repülõjegyét a Pázmánnyal fizettesse meg, holott havi fizetése különbözõ jogdíjakkal elérte a 3 millió forintot. Sólyom felesége többször is feltörette a méregdrága márványburkolatot Sólyom László fényûzõ életmódját mintegy kiteljesítette az államfõvé választás. Pompakedvelése nem kis fejtörést okozott a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) azzal, hogy egész Budán nem találtak olyan villát, amibe hajlandó lett volna beköltözni Sólyom László. Végül a tulajdonos bank lemondott a Béla király úti telek eladásáról, így a több milliárdos értékû ingatlanon álló rezidenciába beköltözhetett Sólyom és felesége. Ebben lakott elõdje, Mádl Ferenc is. Az államfõ által elképzelt fényûzés megteremtése érdekében azonnal kérte a ház felújítását. Költségvetési megszorítások ide vagy oda, a KVI több száz millió forintot költött (az összeg a Népszabadság értesülése) arra, hogy Sólyom igényeihez igazítsa az ingatlant. Kérdés: mi került több száz millióba, azt ugyanis képtelenség feltételezni, hogy Mádl Ferenc ennyire lelakta volna a házat. A részleteket megtudtuk a Köztársasági Õrezred egyik munkatársától. A Sólyom házaspár gyakorlatilag teljesen átalakította a villát. Az államfõ testõrei egymás között mindmáig téma az az eset, amikor Sólyom Erzsébet többször is feltörette az újonnan lerakott és kicsiszolt méregdrága márványburkolatot a kivitelezõvel, mivel sokadjára sem tetszett neki a mintázata. Tovább növelték a költségeket a több tízmillióért hozott spanyolországi bútorok, függönyök, csempék és még sorolhatnánk. Több száz milliót költöttek a Mádl utáni felújításra Luxusfejlesztés a Sólyom-unokák miatt a balatonõszödi kormányüdülõben Nemrég fejezõdött be a balatonõszödi kormányüdülõ egyik épületének a felújítása. Az átalakítás több mint százmillióba került. Nem hiszik el, de ez is Sólyom László speciális igényeit hivatott kielégíteni, a 9 unoka ugyanis – ahogy Sólyom fogalmazott - nem volt „méltó körülmények” között. Mennyi Sólyom jelenlegi vagyona? Egy öröklésbõl származó, 82 négyzetméteres, pécsi társasházi lakás, 15 millió forintos értékpapír-tulajdona, egy 3,56 millió forintot érõ életbiztosítás és egy védett festmény. Saját bevallása szerint ennyi Sólyom László és felesége egy életen át gyûjtött, közös vagyona. Hiába a luxusbér, hiába fizetette ki az összes hóbortját az adófizetõkkel, saját tulajdonában ennyi maradt. Még mielõtt sokan értetlenkednének rajta, megjegyezzük: a Sólyom házaspárnak van egy fia és egy lánya. Egyiknek 4, másiknak 5 gyereke van. Népes ugyan a család, de már mind a 9 unokának van saját lakása. A nagypapa megkereste rá a pénzt. A számlát mi álltuk. (Folytatjuk…) Kuruc.info
    Forrás: https://kuruc.info/r/9/23599/

Sólyom-dosszié (II.):

Az államfő és a Fidesz Amiket máshol nem tudhat meg róla... Sok oldalról lehet megközelíteni Sólyom László köztársasági elnök portréjának megrajzolását. Az általunk megkezdett úton továbbhaladva a továbbiakban olyan kulisszatitkokba avatjuk be a tisztelt Olvasókat, amelyek Sólyomnak a Fideszhez való viszonyát elemzik. Hogy miért van erre szükség? Azért, mivel Sólyom László emberi jellemének igen érdekes elemeit figyelhetjük meg, néhány dolgot pedig nem lehetne a későbbiekben megérteni ezen információk nélkül. Sólyom László összességében mélyen megveti és utálja a jobboldal legnagyobb pártjának vezetőit. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak kifejezetten kedvenc politikusai. „Ebben a Kósában (Kósa Lajos, Debrecen polgármestere – szerk. megj.) látok valamit, nagyon jó lenne, ha ki tudná szorítani ezt a pökhendi, nagyképű Orbánt” – mondta mintegy négy hónapja egy bizalmas társaságban. Ebből is kitűnik, hogy a legjobban Orbán Viktorra neheztel, de nem szerez nála jó pontot Kövér László sem, akit csak úgy hív, hogy „faragatlan tuskó”, „bajuszkirály”, illetve azt is mondta egyszer róla, hogy „az esze a bajuszában van”. Sólyom: Orbán egy paprikajancsi Nem lehet pontosan kideríteni, hogy Orbán mivel tett rossz fát a tűzre Sólyomnál. Az mindenesetre közismert, hogy már 1997-ben valami történhetett, hiszen az egyik fogadáson „paprikajancsinak” nevezte a Fidesz elnökét. A jelzőket mindig kedvelte az államfő, Medgyessy Pétert például „címeres ökörnek” titulálta. (Szerkesztői kérdés: vajon tudott-e erről a Köztársasági Elnöki Hivatalból egyedüli pártelnökként kiutált Vona Gábor, amikor legutóbbi, karakán üzenetében szintúgy paprikajancsinak titulálta Sólyomot?) Hogy tudott-e erről a Fideszben teljhatalommal bíró Orbán, az kérdéses, lévén, hogy a legnagyobb ellenzéki párt jelölte köztársasági elnöknek, sőt a Fidesz bevállalta azt is, hogy tisztességtelen és antidemokratikus módon, a szavazatok ellenőrzésével biztosítsa Sólyom győzelmét, miközben a jogszabályok titkos szavazást írnak ki erre az esetre. A jogállamiságra annyira kényes Sólyom Lászlót ez már nem zavarta, de hát volt ez így a későbbiekben más esetekben is. Úgy tudjuk, Sólyom államfővé választásában nemcsak kápóként járult hozzá Áder János, hanem személyesen is erőltette a jelölést. Úgy taktikázhatott, hogy apósa, Herczegh Géza neves alkotmányjogász, akadémikus, a Hágai Nemzetközi Bíróságának tagja, valamint a vele jó kapcsolatban álló Baka András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírója révén esetleg nyomást tudnak gyakorolni kritikus kérdésekben az államfőre. A helyzetet ugyan nehezítette, hogy Baka András mélyen utálja az SZDSZ-t és a zsidókat, ugyanakkor a hágai bíró több szívességet is tett Sólyomnak, ami talán hatással lehet rá. Nem lett. Orbán: ez melléfogás volt Politikai játszmák ide, politikai játszmák oda, a Fideszen belül egyre több helyen hallani, hogy Orbán Viktor Sólyom László államfővé választását pártja egyik nagy melléfogásaként interpretálja. Ennek persze van némi előzménye: Sólyom hivatalba lépése után Orbán elsőként szeretett volna gratulálni a Fidesz jelöltnek, ám Sólyom burkoltan azt üzente neki, hogy várjon a sorára. A porig alázott Orbán várt is, meglehetősen savanyú képpel tette meg a protokoll-látogatást. A Fidesz elnöke jó leckét kapott, nem is jelentkezett be többet a Sándor-palotába, csak a lehető legszükségesebb alkalmakkor találkozott Sólyommal. Landi Balázs: Orbán egy senki Landi Balázs,Sólyom bizalmasa Hozzátartozik a történethez, hogy Orbán bejelentkezésén elsősorban Sólyom sértődött meg. Landi Balázs, az államfő személyi titkára nem győzte tolmácsolni egyes körökben Sólyom felháborodását. „Mit képzel ez a beképzelt takonypóc, ez a nagyképű majom, ő egy senki” – mondta magából kikelve az események után a titkár. Amikor a megdöbbent társaságból valaki megjegyezte, hogy nem kellene elfelejteni, hogy Sólyom annak a „senkinek” a támogatásával lett államfő, Landi azt a meghökkentő választ adta: „Ennek nincs jelentősége, Sólyom a civilek jelöltje volt”. Landi Balázsról érdemes megjegyezni, hogy a jobboldalinak tartott Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán tanít, amikor épp nem az államfő közelében van. Azért emeltük ki Landi szerepét, mivel ő továbbra is aktívan becsmérli a Fidesz elnökét, Sólyom az utóbbi időben meglehetősen óvatosan bánik az Orbánt érintő kritikákkal. Azt nem tudni, hogy köze van-e ennek ahhoz, hogy a Fidesz jelenleg kétharmados támogatással rendelkezik, és Sólyom kedvenc pártja, az SZDSZ a megszűnés határán mozog. A Fidesz szívatása A Fidesz mint párt először 2006. július 17-én szívta a fogát, amikor Sólyom aláírta a stabilizációs programként megnevezett, első Gyurcsány-csomagot. „Tekintettel voltam a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére” – indokolta az államfő a szignózást, miközben a Fidesz úton-útfélen azt próbálta elérni, hogy ezt ne tegye. Sólyom akkor még hitt a kormánynak, még bízott benne, tegyük hozzá, egy olyan időszakban, amikor a gyengébb képességű emberekben is kétségeket ébresztett a kormány gazdaságpolitikája. Ezt követően az államfő minden alkalmat megragadott arra, hogy a Fideszt mint pártot is lejárassa. Állandóan összemosta ez ellenzék tevékenységét a szocialista kormányzattal, nem egyszer jegyezte meg, hogy mindkét politikai oldalt felelőssé teszi azért, mert a polgárok bizalma megrendült az alkotmányos demokráciában. Sólyom és a jogállamiság A Fidesz legnagyobb alázását 2007. február 2-án tette, amikor azt közölte: „A Fidesz európai parlamenti és országgyűlési képviselői jogellenesen bontották el a Kossuth téri (törvénytelenül felállított (!) – szerk. megj.) rendőrségi kordont. Az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni” – mondta Sólyom László. Nem volt mindig következetes jogállami kérdésekben az államfő, idén áprilisban például a Hollán Ernő utcai, törvénytelen, úgynevezett „antifasiszta” tüntetést kifejezetten támogatta, holott nem a jogszabály alapján jelentették be. Feltehetjük a kérdést: az államfő törvénytelen magatartása milyen példát adhat, illetve lehet-e jogellenes módon a jogállamot szolgálni? (Folytatjuk…) Kuruc.info
Forrás: https://kuruc.info/r/9/23907/


Sólyom-dosszié (III.):

Zsidó származású-e államfőnk? A „rendszerváltás” óta eltelt idõszak úgy hozta, hogy Magyarország legrangosabb pozícióinak 90 százalékát a zsidó kisebbséghez tartozó emberek foglalták el. Mindenhol sikerült a megfelelõ lobbiháttérrel kiütni a magyar esélyeseket, legyen az állami szektor vagy az egyház. Utóbbi esetben kifejezetten a katolikus klérusra gondolunk, ahol a zsidóság gyakorlatilag az összes kulcspozíciót elfoglalta, Paskai Lászlónak és Erdõ Péternek köszönhetõen pedig évtizedek óta zsidó származású, kozmopolita fõpapok irányítják az egyházat. (Fordított esetben ez természetesen elképzelhetetlen: a rabbik, pláne fõrabbik kemény keresztényellenes fajgyûlölõkként gondosan ügyelnek arra, hogy csakis etnikailag és vallásilag zsidók kerülhessenek közéjük. A katolikus egyház zsidó megszállásával másutt is próbálkoznak, hol több, hol kevesebb sikerrel, ami egyes esetekben olyan perverziókban ölt testet, mint a szintén zsidó Lustiger párizsi érsek nyílt cionizmusa, akinek temetése is részben izraelita liturgia szerint zajlott! Izraelben a kutyák elé vetnék azt a rabbit, aki keresztény elveket hirdetne, és természetesen zsidó temetést sem kaphatna - a szerk.) Schweitzer Józseffel a világ második legnagyobb zsinagógájában (Budapesten) Visszatérve az állami vezetõkre, ugyancsak zsidó származással büszkélkedhet Solt Pál, a Legfelsõbb Bíróság több mint tíz évig regnáló exelnöke, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Polt Péter egykori legfõbb ügyész (a néhány éve elhunyt édesanyját Schweitzer József nyugalmazott budapesti fõrabbi temette) és Kovács Tamás jelenlegi legfõbb ügyész. A sort folytathatnánk alsóbb szinteken is, de ebben a körben bennünket most csak egy személy érdekel. Pontosabban az, hogy zsidó származású-e Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, jelenlegi köztársasági elnök? Ha valaki az önéletrajzából akarna bármire is következtetni, akkor jobb, ha hozzá se kezd, Sólyom László saját múltját teljes homály fedi. Pár, úgynevezett szakmai információn kívül az államfõvé választás elõtt jóformán azt sem tüntette fel, hogy egyáltalán van-e felesége. (Persze ebben lehetett stratégia is, nem mindenki büszkélkedne olyan kommunista gyökerekkel rendelkezõ családra, mint ahová Sólyom felesége tartozik. Ezekrõl majd késõbb.) Sólyom a zsidóknak: egy vérbõl származunk A rendelkezésünkre álló, megbízható informátori beszélgetésekbõl egyértelmûen arra következtethetünk, hogy Sólyom László anyai vonalon kikeresztelkedett, egyenes ágú zsidó származású ember. Érdekes ugyanakkor, hogy többször is került olyan helyzetbe, amikor rákérdeztek zsidó származására, ám szinte mindig kitérõ választ adott. „Nem tudok róla”, „Valószínûleg nem” – mondta Sólyom. Az államfõ egyik testõre, a Köztársasági Õrezredben szolgáló informátorunk így emlékszik vissza az elnök mellett az egyik telefonbeszélgetésre. „A Mazsihisz egyik illetékesével beszélt, mi úgy figyeltünk fel erre, hogy indokolatlanul ideges hangon válaszolt. Ritkán lehetet kiborult állapotban látni az államfõt, akkor viszont nagyon dühös volt. A gyûlöletbeszéd-törvény volt a téma, Sólyom a legújabb változatot az Alkotmánybíróság (AB) elé küldte, ez nem tetszett a vonal túlsó végén lévõ személynek. Nem tudok mit tenni, értsétek meg, úgyis elkaszálják, ha aláírom. Egy vérbõl származunk, azt hiszitek, képes lennék átverni benneteket? – ordibálta az elnök.” A fenti informátorunk beszámolóját érdemes pár szóban elemezni. Elõször is, az elnökhöz direkt kapcsolata van egyes zsidó szerveknek (telefonszámát nem könnyû megszerezni, de mi is dolgozunk rajta – a szerk.). Másodszor: érzékelhetõ a nyomásgyakorlás, Sólyom végsõ érvként zsidó származásába próbál kapaszkodni. Harmadszor: megállapítható a megfelelési hajlandóság is, tehát Sólyom sokszor úgy tesz, ahogy mások mondják neki. Jelen esetben viszont praktikusabb az államfõi eljárás, hiszen még a babért is learathatja azzal, hogy az AB késõbb igazat ad neki. Ha aláírja a gyûlöletbeszéd-törvényt, és úgy semmisítik meg, azzal saját szakmai helyzetét is aláássa. Sólyom zsidó jelöltjei Azt nem tudjuk, hogy származásra utaló jeleket le lehet-e vezetni abból, hogy Sólyom szinte minden posztra zsidó elölteket próbál kinevezni. Ilyen Horányi Miklós, a Parlament által leszavazott legfõbb ügyész-jelölt, Kovács Tamás legfõbb ügyész vagy Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa. Mindenesetre azt kijelenthetõ, hogy magyar származású személyekkel nem is találkozni Sólyom jelölési gyakorlatában. Sólyom ugyancsak zsidó származású jelöltjei (balról jobbra): Majtényi László (a 70-es években Demszky elvtársa a maoista körben), Nagy Boldizsár vagy a szélsőliberális Tóth Gábor Attila, őket kivétel nélkül elbuktatta a Parlament Az elnök emberei – nem csak zsidó szempontok „Nem tudom, feltûnt-e, de Sólyom mindig olyasvalakit jelöl, akivel együtt írt már legalább egy könyvet” – célzott az államfõ személyes szempontjaira az alkotmányügyi bizottság egyik fideszes tagja az Origo hírportálnak. Egyetért vele szocialista kollégája is, aki szerint a köztársasági elnök a saját bizalmi embereit ülteti a fontos posztokra. A vád szinte minden esetben megáll: Sólyom az állampolgári jogok biztosával, Szabó Mátéval együtt szerkesztett könyvet, Nagy Boldizsárral együtt tiltakoztak a Bõs-nagymarosi vízlépcsõ ellen a Duna Körben, és ajánlást írt az adatvédelmi biztosnak jelölt Tóth Gábor Attila (és Halmai Gábor) Emberi jogok címû könyvéhez. Ugyancsak a fõtanácsadója volt Paczolay Péter, akit alkotmánybírósági tagnak jelölt. Egy szó mint száz, egyértelmûen megállapítható, hogy a „szakmai jelöltek” jelzõ mögé bújva Sólyom kivétel nélkül a saját kapcsolatrendszerébe tartozó személyekkel szeretné feltölteni azokat a meghatározó hivatalokat, amelyekre az államfõ tesz jelölést. Sólyom és Izrael Hallottak-e már olyan nyilatkozatot a demokráciára, az emberi jogokra annyira kényes Sólyom Lászlótól, amelyben markánsan bírálta volna az emberi jogokat sorozatosan megszegõ Izraelt? Ne is keressenek, nincs ilyen. Hogy ebben a meggyõzõdés vagy a származás áll a háttérben, errõl sem akarunk vitát nyitni. Tény ugyanakkor, hogy Sólyom még idén márciusban, izraeli látogatása alkalmával sem emelte fel a szavát a mindenféle jogot sárba tipró zsidó állammal szemben. Pedig alkalma bõven lett volna rá, hiszen épp odaérkezése idején kezdték az izraeliek ismét szisztematikusan irtani a palesztinokat. A magyar államfõ találkozott ugyan a palesztin kollégájával, de a semmitmondó „a béketárgyalásokat folytatni kell” hozzászóláson kívül egyéb konkrét dolog nem hangzott el. Izraelben viszont örömmel újságolta, hogy „ma Budapesten él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, amely virágzó kulturális és vallási életével, kisugárzásával a térség egészére hatással van.” A magyarországi elnök arról is beszélt, hogy „mélységesen elítéli a Hamasz terroristáinak támadásait Izrael területe és lakossága ellen.” Majd azt az arcátlan mondatot tette hozzá, hogy „megértjük kormányuknak azt a jogos igényét, sõt kötelezettségét, hogy állampolgáraiknak biztosítsa a békés, alkotó élet legalapvetõbb feltételét, a biztonságot.” A már általa is vállalhatatlan botrányokba keveredett Lomnicionista Zoltánnal és a köztörvényes, azóta szintén megbukott David Admon izraeli nagykövettel Sólyom és a magyarországi zsidók Sólyom László soha nem lehetett volna államfõ a magyarországi zsidó lobbicsoport, az SZDSZ támogatása nélkül. A köztársasági elnök mindig is büszke volt SZDSZ-es kapcsolatrendszerére, liberális barátaira. 55. születésnapján, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen köszöntötték Sólyom Lászlót, mindenki megrökönyödésére az államfõ azt mondta: „számomra a legnagyobb elismerés, hogy ma egyes zsidó szervezeteken kívül személyesen Demszky Gábor SZDSZ-es fõpolgármester köszöntött fel”. Tehát a zsidó élet vezetõi ugyanúgy tiszteletüket hangoztatták az államfõnek, amit nyilván nem tettek volna ilyen szívélyesen, ha Sólyom nem tartozik egyértelmûen, származásilag is közéjük. Sólyom államfõvé választása óta minden lehetséges gesztust megtesz a zsidóság felé, nem egy esetben a keresztény többség durva megsértésével. „A hanuka annak a reménynek évrõl évre megtapasztalt bizonyosságának az ünnepe, hogy a fény végül gyõz a sötétség felett, miként a jó is gyõzelmet arathat a gonosz felett” – ezt az üzenetet küldte 2005 végén a hazai zsidóságnak Sólyom László, ugyanakkor a keresztények szívét elfelejtette hasonló levélben megdobogtatni. A Föld minden keresztény országának elsõ embere „üdvözli népét” karácsonykor, de Magyarországot államfõje ezt nem tartotta fontosnak. Az eset pikantériája, hogy a két ünnep egy napra esett. Vajon miért ez a kettõs mérce? (Folytatjuk…) Kuruc.info 
Forrás: https://kuruc.info/r/9/24207/





Szijjártó luxusbirtoka 120 milliót érhet (+fotók)



2014.10.08. 14:07 - eroica

Nem volt hajlandó válaszolni az indexnek Szijjártó Péter arra a kérdésre, mennyiért jutott hozzá balatonedericsi birtokához. Az index cikkét egészítenénk ki néhány helyszínen tapasztalt információval. (A hírportálon közölt képeket a Fideszfigyelő bloggere készítette.)
A lényeg: Szijjártó házai egy egyhektáros telken (10.000 négyzetméter) fekszenek, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a Balatonra, Szigligetre, a Badacsony-hegyre és a Szentgyörgy-hegyre. A telken lévő "gazdasági" épületet is sokan elfogadnák lakásnak, a 91 négyzetméteresnek mondott ház pedig legalább háromszor akkora. A birtokon gyerekmedence és gyepes teniszpálya is van. A környéken egy harmadakkora telken lévő, harmadakkora házat 40 millióért kínálnak így Szijjártó telke 120 milliót érhet. 
Szijjarto_Peter_Fidesz_kepvilselo_kulugyminiszter_Orban_szovivoje_balatonederics_kuxusnyaralo_91_negyzetmeter_allitolag_hatalmas_telek_luxuspanorama_haz_oldalrol.pngEz a ház állítólag csak 91 négyzetméter. Pedig borospincéje is van.
Közel egyhektáros telke van Szijjártó Péter külügyminiszternek. A politikus szerényen zártkertként tesz említést vagyonnyilatkozatában a páratlan panorámájú telekről, ami hat korábbi telek egybenyitásával jött létre, s amelyen szerinte mindössze egy 91 négyzetméteres gazdasági épület áll. Van ott egy nyaraló is, amelynek összterülete legalább ennek a háromszorosa, s a gazdasági épületnek hazudott építmény is egy önálló ház.
Szijjarto_Peter_Fidesz_kepvilselo_kulugyminiszter_Orban_szovivoje_balatonederics_kuxusnyaralo_91_negyzetmeter_allitolag_hatalmas_telek_luxuspanorama_gazdasagi_epulet_haz.pngEz egy "gazdasági épület" Szijjártó vagyonnyilatkozata szerint
Balatonedericsen 2009-ben, illetve 2010-ben vásárolt területeket Szijjártó Péter külügyminiszter. A vagyonnyilatkozatában szerényen zártkertként és szőlőként szerepeltetett terület valójában egy csaknem egy hektáros egybefüggő telek a balatonedericsi Öreghegyen. Szijjártó szomszédságában valóban zártkertek fekszenek, apróbb házakkal, présházakkal, némi szőlővel. De Szijjártóé nem ilyen. A telken a környéken élők szerint egykoron szőlő volt, de annak nagy részét kivágták, így most a telken jobbára gyep van. Az óriásteraszos nyaralóból páratlan kilátás nyílik a környékre. Egyszerre látni az épületből a Szentgyörgy-hegyet, Badacsonyt, a Balatont, illetve látszanak Tapolca paneljai is, így Szijjártó külügyminiszter szó szerint lenézhet a tapolcai panellakókra.
Szijjarto_Peter_Fidesz_kepvilselo_kulugyminiszter_Orban_szovivoje_balatonederics_kuxusnyaralo_91_negyzetmeter_allitolag_hatalmas_telek_luxuspanorama_haz_hatulrol_panorama_Balaton_hegyek.pngKözépen Szijjártó háza (a hatalmas terasszal) a háttérben a panoráma (jobbra a Balaton látszik)
A Szijjártó-birtokon – ahogy a környéken emlegetik – teniszpálya is helyet kapott, de nem salakos, ez is gyepes. Hetente egy fűnyíró autó nyírja le a füvet a csaknem egyhektáros területen. Van aztán a birtokon egy gazdasági épületnek hazudott önálló ház is. A környéken sokan a vagyonnyilatkozatban csak gazdasági épületnek aposztrofált épületnél kisebb méretű házakban nyaralnak, mert ekkora az ingatlanjuk.
Szijjarto_Peter_Fidesz_kepvilselo_kulugyminiszter_Orban_szovivoje_balatonederics_kuxusnyaralo_91_negyzetmeter_allitolag_hatalmas_telek_luxuspanorama_haz_elolrol_panorama_hegyek_nyirt_gyep_gazdasagi_epulet_haz.pngA nyaraló előtti hatalmas gyepterületet rendszeresen nyírják. A kép jobb szélén a "gazdasági épület" látható. (Mi tagadás: a ház mögötti látványt is elfogadnánk.) 
A "Szijjártó gyerek" több telket is szeretett volna megszerezni, meséli Szijjártó birtoka előtt az egyik szomszéd, aki ellenállt és nem adta el neki a kis szőlőjét. Így a most 36 éves politikusnak még várnia kell arra, hogy a fél hegyoldal az övé legyen.
Amióta itt van birtoka a Péternek, ritkábbak a betörések. Esténként benéznek ide a veszprémi kapitányságról éppúgy, mint Tapolcáról, de a közeli örsökről is be-be néznek Edericsre”- meséli névtelenséget kérő helyi segítőnk. A Szijjártó-birtokon van mozgásérzékelő is a riasztón kívül, de erre sok a vad, így olykor miattuk vonulnak ki nagy erőkkel a külügyminiszter luxusingatlanjához.
Szijjártó Péter a vagyonnyilatkozatában 91 négyzetméteresnek hazudja azt a terméskőből épített nagyobb üdülőépületet, ami megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 300 négyzetmétert. „Finom a bora, amikor idejött eleinte mindenkit kínálgatott a helyi viszonylatban is kellemes itókával, de mostanában inkább a barátaival mulat” – meséli helyi forrásunk, aki szerint, ha igazán nagy a buli, nem lehet elférni, mert elállják az utat a drága autócsodák. Olyankor magukra zárják a kapukat és hajnalig dajdajoznak.
Szijjártó egyébként egy celebek által közkedvelt települést választott magának, a birtokától nincs 200 méterre a jobbos ikonná vált énekes, Ákos háza, de mindössze egy telek választja el „Mamagésa” jóval szerényebb (valóban 90 négyzetméter körüli) házától. Sőt haláláig ezen a településen volt nyaralója Csurka István néhai MIÉP-elnöknek is.
Szijjarto_Peter_Fidesz_kepvilselo_kulugyminiszter_Orban_szovivoje_balatonederics_kuxusnyaralo_91_negyzetmeter_allitolag_hatalmas_telek_luxuspanorama_haz_szomszed_Soma_Mamagesa_hegyek.pngSoma "Mamagésa" háza valószínűleg közelebb jár a 91 négyzetméterhez, mint a 36 éves Szijjártóé
Szijjártó ingatlana valószínűleg több mint 120 milliót érhet




Luxuspanorámás Szijjártó nyaralója


20141005 164806

Spirk József
2014.10.08. 09:46 
Frissebb (1)
A Balaton, Szigliget és a Badacsony is egyszerre látható Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralójából. Az irigylésre méltó panoráma Balatonederics fölött tárul ki, ahol a miniszter a legújabb ingatlan - a 167 milliós családi ház - megszerzése előtt négy évvel vásárolt egy kisebb birtokot. A több tagból összeállított egyhektáros telken két ház is van.
A külügyminiszter egy szokatlanul nagy, 700 négyzetméteres családi ház megvásárlásával vonta magára két hete a sajtó figyelmét. Kiderült, hogy Szijjártó Péter Dunakeszin 167 millió forintért egy olyan háromszintes villát vett, amelyben fitneszterem, autómosó és egy külön szárnyat alkotó úszómedence is van. 







Nem tartozik az átlagos méretű ingatalnok közé Szijjártó Péter balatonedericsi nyaralója sem, derül ki az Index birtokába került képekből. 
A fideszes politikus vagyonnyilatkozatai szerint 2009 és 2010 között vásárolta fel több részletben a falu fölötti szőlőhegyen a jelenleg egyben 10 000 négyzetméteres méretű, azaz egyhektáros területet, ahonnan az egykor előszeretettel luxusozó politikus kivételes panorámát élvezhet.


Google Earth jeloles


Szijjártó 2009-ben nősült meg, és azévi bevallása szerint 4/5 részben tulajdonosa lett egy 91 négyzetméteres edericsi nyaralónak is. Később a nyaraló mellé több külön helyrajzi számon szereplő földet és szőlőt vett. Ezeknek az újabb szerzeményeknek már csak felerészben tulajdonosa. Helyi forrásaink szerint hasonló méretű és elhelyezkedésű ingatlanhoz - bár ilyenből nem sok van a piacon - ma 25 és 40 millió forint közötti összegért lehet hozzájutni. Az egyik ingatlanos oldalon egy hasonló méretű házat negyedekkora telekkel 39 millióért hirdetnek. Kisebb, önálló beépítetlen telkeket - ezekből vett többet is Szijjártó - ugyanakkor 1000 forint körüli négyzetméteráron is kínálnak még ma is. 
Az edericsi képeken látszik, hogy a telek elég nagy, és szinte teljes egészében rendszeresen nyírt fű borítja. A nyaraló, egy kétszintes, faganggal körülvett ház a hegyoldalon elhelyezkedő telek jobb kilátással rendelkező felső részén áll, és az épület alapterületével nagyjából megegyező méretű, terméskőből emelt terasz egészíti ki. A telek alján, a kapubejárat mellett egy további, kétszintes épület is található. A 70-es évek nyaralóépítészeti stílusának megfelelő ház Szijjártóék szerint a telek gazdasági épülete. 
Megkérdeztük a minisztert, hogy ő összesen mennyit fizetett az eredetileg hat telekből összeállított ingatlanért, miért van két ház a telkén, és - hogy ami a Google mapsen kitakart területnek látszik, az egy medence-e.
Szijjártó Péter nem részletezte, hogy mennyibe került az edericsi birtok. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy vagyonnyilatkozataiban, így a 2009-esben és 2010-esben is eleget tett a vagyoni helyzete bemutatására vonatkozó törvényi kötelezettségeinek. (A miniszter vagyonnyilatkozatai itt elérhetőek.)
A nyilatkozatokból világosan látszik - írta Szijjártó - az általa négy, illetve öt éve vásárolt ingatlanok pontos leírása, köztük a feltüntetett két épület, az üdülő és a tárolóként használt gazdasági épület. A miniszter hozzátette, hogy a telken nincs úszómedence, csak "egy néhány négyzetméteres műanyag pancsoló a gyerekeknek, amelyben a három és fél éves kisfia lába is leér már".
A vagyonnyilatkozatokból nem olvasható ki, pontosan mennyit költött az edericsi ingatlanra. Ami biztos, az az, hogy Szijjártó megtakarításai 2009-ben bevallása szerint 20 millió forinttal csökkentek, de ezt két év alatt vissza tudta pótolni. 2010-ben már 6 milliót tudott félretenni – mindezt úgy, hogy közben további földeket vásárolt Balatonedericsen.


Nyílt levél gyermekeimnek



Itt, a nyilvánosság előtt kérek tőletek bocsánatot gyermekeim - apátokkal együtt, noha ő nem tud róla, de majd kidumálom -, hogy ilyen lúzer szülők nemzettek, illetve hoztak világra benneteket. Azt olvasom, azt hallom, hogy Szijjártó Péter a villája körüli anomáliák kapcsán, legutóbb a következőket találta mondani: "Nem vagyok hajlandó szégyellni magam, hogy a szüleim egy élet megfeszített munkájával olyan körülményeket teremtettek gyerekeiknek és unokáiknak, amivel biztos anyagi hátteret biztosítottak nekik."
Ne is, Péter! Sőt! Majd én szégyellem magam, hogy noha mindketten 18 éves korunk óta "megfeszítetten" dolgozunk, nemhogy egy 167 milliós villára, de a nektek még egy jófajta kis kulipintyóra sem tudtuk "besegíteni", így nemcsak titeket, de leendő unokáinkat is pokoli nehéz helyzetbe hoztuk. Az se legyen mentség, hogy a két értelmiségi felmenőmtől én szintúgy nem tudtam egy vacak villácskához se jutni, pedig feszült rendesen anyám is apám is.
A szomszédom is szégyelli magát, majd elsüllyed a nyomorultja. Épp a minap mondta nekem, hogy nem ment egyetemre a fia, hiába jóeszű, de nem bírják fizetni. Restelkedik emiatt a családfő, még előttem is, pedig évek óta jóban vagyunk. És akkor még hol lesz a villa? Ha nem is 700 négyzetméter, de legalább olyan kis 200-as, meg hát egy picike medence azért csak kéne bele a gyereknek.
Lehajtott fővel járkálunk, mi a lúzerek népe, akik már korábban is megmérettettünk és könnyűnek találtattunk. Megmondta ezt a főminiszter is, hogy az "akinek nincs semmije, az annyit is ér". De eddig legalább a gyerekek szemébe büszkén nézhettünk, amikor eléjük raktuk a vasárnapi húslevest, mert hát jól jön nekik az a kis segítség. Mostantól azonban unottan piszkálgatják majd az úszkáló sárgarépákat, a magukat kellető kis csirkedarabokat. Nem tehetnek róla, de a szemük előtt egy másik világ nyílt. Olyan szülőkről álmodnának, akik egy élet megfeszített munkájával biztos anyagi hátteret, villát, medencét, vadászatot, bányákat, földeket, kaszinókat, de legalább egy Nemzeti Trafikot összehoztak nekik.
Mi nem. Nagyon szégyellem magam drága gyerekeim. Meg tudtok nekem bocsátani?

László-Bencsik Judit laszloj@nepszava.hu



Megsajnálta Szijjártót Kósa a medencés villája miatt


Meglepő kijelentéseket tett a nagyobbik kormánypárt második számú vezetője egy, a héten megjelent interjújában. Kósa Lajos sajátosan értékelte Szijjártó Péter lakásvásárlását, de volt egy-két szava Lázár János kinevezési módszereiről, a baloldali politikusokat pedig apró majmokhoz hasonlította.
Megsajnálta Kósa Lajos Szijjártó Pétert a frissen vásárolt villája miatt. „Az úszómedence nem státuszszimbólum, inkább oltári macera: agyon kell vegyszerezni, olyan mintha az ember klórban úszna. Sosem vennék ilyet” – mondta a Heti Válasznak a Fidesz ügyvezető alelnöke, aki a napokban felesége százmilliós háza révén szintén a média fókuszába került. Kósa egyenesen azt fejtegette, hogy Szijjártó nem tehet arról, hogy medencés háza van, a külügyminiszter „akart venni egy jó helyen lévő házat”, és pechjére pont medencével árulták. „Mit csináljon? Hordassa tele sóderrel?”
Szijjártóról az RTL Híradója derítette ki, hogy májusban 167 millió forintért vásárolt házat, ami valójában 708 négyzetméteres. A külgazdasági és külügyminiszter azt állította, a megtakarításaiból és szülői segítséggel teremtette elő a ház árát. Később az Index azt is kiderítette, hogy a miniszternek hatalmas, panorámás balatoni nyaralója van. A Kósa családról szintén az RTL derítette ki, hogy Budapesten egy 155 négyzetméteres lakása van a Duna-parton. Kósa a tévé stábjának azt mondta, egy debreceni házukat cserélték erre a lakásra. A Heti Válasz-interjúban Kósa lakásügye nem került elő.
"Jelentős" konliktusok
A Fidesz alelnöke beszélt a párton belüli konfliktusokról is, sőt magát az Orbán–Simicska-háborút is megemlítette, igaz, nevek nélkül. „Rossz olvasat, hogy a Fidesz az oligarchák pártja, a kormány csak marionettbábu a kezükben. Ha az ország, a magyarok többségének javát szolgálja, akkor is átalakítunk gazdasági ágazatokat, társadalmi alrendszereket, ha ezzel sértenénk akár hozzánk közel álló gazdasági körök érdekeit is” – fejtette ki.
Fotó: Stiller Ákos
Ha nálunk lennének oligarchák, sosem változtathattunk volna az agrártámogatási rendszerünkön” – mondta. Kósa azt is elismerte, hogy ezek a konfliktusok „jelentősek”, de hozzátette: „ezek a konfliktusok is elmúlnak”.
Az ügyvezető alelnök egyszerre dicsérte és kritizálta Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a munkásőr múltú volt Mazsihisz-ügyvezető, Zoltai Gusztáv tanácsadóvá történt kinevezései miatt. „Ha Lázár János arra akarja használni Zoltait, hogy a személyes életéből vett jó példákkal a demokrácia igazi bajnokaként szocializálja a fiatalokat, akkor rossz döntést hozott.” Ugyanakkor hozzátette, ha ezzel a lépéssel eltávolította vagy átállította a kiegyezés egyik fő akadályozóját, akkor ügyes politikai húzás Zoltai kinevezése.
Kósa hosszan bírálta a baloldalt, mely szerint teljesen szétcsúszott. „Egy talicska apró majmot könnyebb összeterelni, minta a baloldalt, ahol mindenki rugdos mindenkit, összevissza nyilatkozik.” Az önkormányzati választásokról pedig ezt mondta: mi izgalom van benne Falus után?


    1. Rogán és Szíjjártó ingatlanjai, vagyonosodása után egyszercsak Kósa Lajosnál is hasonló tényező bukkan felszínre. Az RTL Klub Híradója járt utána, hogy kié is az a fővárosi ingatlan, ahol

gyakran látni Debrecen polgármesterét, Kósa Lajost. Az óbudai ingatlan nem szerepel a Fidesz alelnökének vagyonbevallásában. A tulajdoni lap szerinti 155 négyzetméteres, 4 és fél szobás lakóparki kégli nem másé, mint Kósa feleségéé, Porkoláb Gyöngyié. Egyes ingatlan szakértők szerint a lakás ára megközelítheti a százmillió forintot is, Kósa feleségének ekkora jövedelme sosem volt. A tulajdoni lap szerint közvetlenül az építtetőtől, új korában került a lakás Porkoláb Gyöngyi nevére. Kósa Lajost megkereste az RTL Házon kívűl műsorának stábja is, nekik azt nyilatkozta, hogy cserével jutottak az ingatlanhoz még  2002 decemberében. Kósa szerint azért nem beszélt erről a lakásról eddig, mert sosem kérdezték. … A Fidesz alelnökének vagyonnyilatkozatában jelenleg egy 17 milliós banki és egy 20 milliós baráti tartozás van feltüntetve.”
(444)
Hivatkozásokat lásd fentebb. Az ingatlanra elsősorban a Jupiter kvadrát Szaturnusz vonatkozik, melyből az utóbbi jelenti az építményeket.




10.11. „Meghalt az alcsúti juhász, elgázolták az Együtt jelöltjét. Váradi Andrást Alcsút határában ütötte el egy autó, amikor a saját kocsijáról lecsúszó létráért sétált vissza. A polgármesterjelöltet életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Cikkünk megjelenése után kaptuk a hírt a rendőrségtől, hogy Váradi elhunyt a székesfehérvári kórházban.
Szombat este nyolc órakor gázoltak el egy férfit Alcsútdoboz határában egy külföldi rendszámú gépkocsi - a rendőrség honlapján csak ennyit közölt. A hvg.hu információi szerint az elgázolt férfi az Együtt polgármesterjelöltje, akit mindenki csak a Mészáros Lőrinccel tengelyt akasztó alcsúti juhászként ismer. Noha a rendőrség adatvédelmi okokra hivatkozva nem árulhatta el, ki az áldozat, a hvg.hu kérdésére annyit közölt a Fejér megyei rendőrfőkapitányság, hogy a gondos egészségügyi ellátás ellenére 22.20-perckor életét vesztette az áldozat.
Horváth Sándor, az Együtt bicskei listavezetője elmondta a hvg.hu-nak, hogy beszélt Váradi András feleségével, aki a következőről értesítette: Váradi a saját autójával járt bent Alcsútdobozon választási plakátokat ragasztani. Horváth úgy tudja, amikor ment haza a tanyára, Göböljárásra, a félúton lévő golfpálya közelében lecsúszott a létra az autójáról, ezért megállt, hogy visszamenjen érte. Ekkor gázolta el egy külföldi rendszámú autó. Horváth és Pápai többször hangsúlyozták, nem direkt gázolták el Váradit, nem cserbenhagyásos gázolásról van szó. A rendőrség annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy Alcsút külterületén gázolt el egy férfit egy 84 éves osztrák-magyar kettős állampolgár egy osztrák rendszámú autóval.
A helyszínelés még szombat éjjel 11 óra körül is tartott.”
(hvg.hu)
Akkor is megdöbbentő az eset, ha a szándékosság kizárható. A sors működésében a Szaturnusz és a Plútó befolyását kell keresnünk, s elég aktív volt mindkét sorsbolygó a héten.






AZ ENYÉSZETÉ LETT A BALATONALIGAI KÁDÁR VILLA





A Feol.hu stábja az elhagyatott Kádár villában járt Balatonaligán, és alaposan körbenézett. A villát csak saját felelősségre kereshették fel, mert életveszélyes – írja az Index.
Az egykori zárt terület, az állampárt üdülője Balatonaligán található. Az 50 hektáros területet még Rákosi szerezte meg, de utódjának, Kádár Jánosnak is kedvelt helye volt a több tíz méter magas, függőleges löszfal védelmében meghúzódó, két kilométeres partszakasszal rendelkező terület.
Régen kutyás, fegyveres őrök felügyelték a pártüdülőt, kerítés osztotta ketté belül is. A Balatonvilágos felé eső részen üdültek a „mezei” párttagok, az Akarattya felöli részén pedig a „főelvtársak”. Itt található az a manapság Castro villának nevezett, földszintes, szocreál épület is, ahol a baráti országok vezetőit, a külföldi pártvezéreket vendégül látták – írja a riport.
A Kádár János által használt villa későbbi építésű, lapos tetejű, kocka alakú épület. Alapterülete alig nyolcvan négyzetméter. A római négyes számot viselő épület üvegfalú homlokzatával a Balaton felé néz.
kadar villa feolhu 3
Penészes dohányzóasztal, ülőgarnitúra, a hetvenes évek stílusát idéző, nagy, kerek fogantyúkkal ellátott szekrénysor alkotja a nappali berendezését. A kis szobában felnyitott heverők, a falnál polc, amiben -– az elektromos vezetékről meg a dugóról következtetve -– belülről megvilágított bárszekrény is volt. A villában található összes luxus kimerül az álmennyezet fölé rejtett szellőztetőberendezésben. A korabeli „légkondit” Kádár feleségének kedvéért szerelték föl, mert nem nagyon bírta az itteni klímát, a páradús levegőt, ami megreked a magas part alatt.
2007-ben, amikor a Pro-Mot megvásárolta a területet, a Kádár villát már évek óta nem használták. Az épületet az általuk végzett műszaki vizsgálat is használatra alkalmatlannak találta – mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Maukner Krisztián üzemeltetési igazgató, aki ugyanakkor hangsúlyozta: mivel azonban a Kádár villának több szempontból is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak, nem kívánják elbontani. Kezdettől számolnak a helyreállításával és a területen tervezett, 75-80 milliárd forintos ingatlanfejlesztésbe történő integrálásával.
A teljes riport sok képpel itt olvasható
kadar villa feolhu 4
FEOL.hu / Index.hu

Tessék mondani ezeknek a rablóknak mikor enyészik el a villáik kúriáik, lakásaik nyaralóik .
Az én munkahelyemen a zsidó vezetőink 10- 15 % - ot kértek egy egy munka után . Ezek az urak vajon milyen visszaosztással keresték a kenyerüket , vagy fogalmazhatok másként is az elrabolt Nemzeti Vagyonunkat így próbálták vissza szerezni . A hóhér a kötél darabkákat tette pénzé , ezek az urak a becsületüket adták pénzért , és a magyarságukat , igen , mert még a farkukból is levágattak , hogy ne lógjanak ki a sorból . Mi volna , ha a magyarságot magyar polgárok képviselnék , és az összerabolt ingatlanokat elárvereztettnék ,és a rabló urakat megfosztanák vagyonaiktól .
Tessék mondani a TEK, miért az állampolgárokból akar terroristát faragni , és miért nem ezeket a maffiózókat füleli le , hisz ma ingatlanba fektetnek be , holnap már bérgyilkost fogad a magyarságot képviselő képviselő likvidálására , mert így nem tudja megszerezni a földjeinket a vízkészletünket , és a feltérképezett természeti kincseinket . A magyarság likvidálását rábízza a maffia vezetőinkre , neki az a lényeg , hogy 2050- re a létszámunk 6 millió legyen . Ha a nemzeti oldalt ez jellemzi , a hazaáruló baloldalt , a csúszó mászók is kicsúfolnák , hisz jobb helyeken , már rég átvágták volna a torkukat , sőt azt mondom , hogy az alvilágban is meg metszették volna a nyakukat .

Hát ennyit akartam beszélni hazárd megye lordjairól , szerintem túl sokáig voltak a hatalom csucsain , és azt hiszik , hogy az Isten is azt akarja , hogy ő rablógyilkos legyen .
Lehet hogy Isten azt akarja , de mi az istenadta nép azt akarjuk , hogy a rablott nemzeti vagyonunkat adják vissza , és a ráeső kamatokat is fizessék be , mert e patkány köztársaság csak úgy tudja fizetni a sarcot , ha mindenre adót vet ki . De talán a maffiózókra kéne kivetni az adót , ha már elszámoltatni nem tudja őket , hisz hogy tudná ők is metszett farkúak , és zsidó zsidónak nem vájja ki a szemét, mert gojtól lopni dicsőség számukra . Nekünk meg el kéne füstölni az összerabolt ingatlanát mindegyikőjüktől,csak így tudnánk kiszedni a nemzeti vagyon ellopott hányadát . Égjenek hát azok az elrabolt ingatlanba fektetett értékek , ha lehet a rablókkal együtt .


Ennyit az adóról . 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése