És mond mi folyik most a honban ??

És mond mi folyik most a honban ??

40 ezer eltitkolt kínhalál: A délvidéki magyar holokauszt története

a szerbek máig ható borzalmas rémtettei

"Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt.

kép: 

internet

Miután Cseres Tibor író megírta a magyar katonaság akciójáról szóló Hideg napokat, a könyve dedikálásán találkozott egy bácsival, aki azt kérdezte: a bezdáni emberek benne vannak-e? Nem voltak. Az író kutatni kezdett, meg akarta jelentetni a Bácskai vérbosszú történetét, de teljes egészében nem publikálhatta.

Titóék persona non grata-nak nyilvánították, Kádárék meg elhallgatták a tragédiát. Ennek kettős oka volt: egyrészt meg kellett maradnunk “bűnös nemzetnek”, másrészt a kommunista, bolsevik “igazságszolgáltatás” és “felszabadítás” valódi arcát sem lehetett megmutatni. Egy elhallgatott történet nyomában.

Becslések szerint negyvenezer magyar esett áldozatul 1944 őszétől a vajdasági népirtásnak. Előző cikkemben megírtam, hogy a Rajk-ügyben később elítélt Lazar Brankov akkoriban partizán vérbíróként tizenkét embert végeztetett ki, köztük egy neves újságírót is. Göncz Árpád 1998-ban Köztársasági Elnöki arany Emlékéremmel tüntette kiezt a bigott kommunistát, aki halála előtt, még a kilencvenes években is tagadta a mészárlás tényét a magyar sajtóban. Most magára a tragédiára és Cseres Tibor tiltott művére tekintünk vissza.

„ALBERT” JELENTI A BEZDÁNI MÉSZÁRLÁSRÓL

A következő jelentésre teljesen véletlenül bukkantam rá, amikor „Albert” (a közel negyven évig jelentő Földessy Dénes nevű újságíró egyik fedőneve) egyik dossziéját olvasgattam:„[S.] Etelével utaztam 1984. március 30-án […] Beszélgetés közben […] szóba került az 1944. november 3-i bezdáni tömegmészárlás. Majd a [S.] Etele szerint >szállongó< hir, hogy volt bezdániak Pesten az ősszel megemlékeznek szeretteik meggyilkolásáról, a 40-ik évfordulón.

Történelmi előzmény: 1944. november 3-án a Hercegszántó és Zombor között lévő magyarlakta faluba, Bezdánba bevonult egy 15 főnyi jugoszláv partizáncsapat és – miközben a szovjet erők a kiskőszegi áttörés előkészitésével foglalták el magukat – a partizánok közmunka cimén összeterelték a magyalakta falu férfiait.

Ebben a Köllőd – mai hivatalos szerb nevén Kolut – községbeli szerb bába – aki ugyancsak jugoszláv partizán sapkát viselt – irányitotta-tájékoztatta őket. A magyar nemzetiségü férfiakat és kamaszokat, de öregeket is, a falu menti erdőszélre, a futbalpálya öltözőjéhez terelték.

Többen gyanut fogtak, különösen amikor a helyi temetkezési vállalkozót – >Neked még sok dolgod lesz!< felkiáltással – hazaküldték.

Százöt férfi és fiu nem tudott megszökni, ezeket a magyarokat hidegvérrel és indokolás nélkül, kizárólag származásuk miatt, vagyis fasiszta mód ötösével a falhoz állitva lemészárolták. Aki futni kezdett, mint a nyulat lőtték le.

Közüttük [S.] Etele két – 19 – s 20 éves – unokatestvérét 200 méternyire a helyszintől találták meg agyonlőve. Egyik fiu önként lépett ki a házukból, hogy barátját a közmunkára elkisérje, s együtt dolgozzanak.

A megmenekültek az esetet a helyszin melletti erdőben látták. Közöttük egy magyar nyelvtanár, aki Zágrábban szláv szakon végzett és a partizánokat nyelvjárás alapján boszniaiaknak azonositotta. […] Hasonló vérengzés volt Ujvidéken és Temerinben is.

A partizánruhás szerb bábát később a kiskőszegi áttöréskor Bezdán irányába is tüzelő németek ágyugolyója találta, mind két lábát elveszitette és meghalt.”

Az állambiztonság elégedett volt a jelentéssel, természetesen mindent tudni akartak a tervezett megemlékezésről. Értékelésükben ezt írták: „Cseres Tibor iró a 60-as években – helyes taktikai sorrendben – előbb a magyar egységek ujvidéki szégyenletes gyilkosságait irta meg Hideg napok cimü regényében. A belőle készült film több müvészeti dijat nyert. Majd utána /!/ megirta a bezdáni partizánvérengzést is.

Erre a jugoszláv kormány Cseres Tibort nemkivánatos személynek, persona non grata-nak minősitette, s diplomáciai uton megakadályozta az utóbbi mű könyvként megjelenését.”

MEGTŰRT TÖRTÉNET A TRAGÉDIÁRÓL

Íme, az elhallgatás, a történelemhamisítás újabb trükkje: Cseres Tibor két önálló kötetet tervezett, de a második nem jelenhetett meg akkor, csak a rendszerváltás után (most viszont már az interneten is olvasható: Vérbosszú Bácskában). Az író a Kádár-diktatúrában csak jóval a Hideg napok után publikálhatta rövidke írását, amely először a Kortársban jelent meg, aztán szinte titkosan, elrejtve adták ki: „Nem véletlen, hogy ez idáig nem esett szó a Bezdáni emberrről. Hiszen ez az írás éppoly meghúzódva, éppen csak megtűrve van jelen a kötetben (címe nem szerepel a címlapon, s a tartalomjegyzékben is kisebb betűvel szedték), mint a Hideg napok dedikálására érkező bezdáni ember emlékei és igazsága a történelemben. A bezdáni emberé, aki nem tudja, hogy ezerkilencszáznegyvennégy november harmadikén, és utána hány embert mészároltak le a győztesek Bezdánon. Zomboron és máshol, hétezret vagy hetvenezret. Csak azt tudja, azt követeli, hogy emlékezzenek meg róluk is, mert ártatlanok voltak, védtelenek és fegyvertelenek, mint az ő öccse, apja” – írták 1985-ben az Új írásban. Nem igazán találtam korabeli említést ezen kívül.

Maga Cseres Tibor így emlékezett a Kortársban, már 1991-ben: „Sajnos, beszámolómat, a Bezdáni embertől kapott értesüléseimet csak hosszú esztendők múlva merte közölni a Kortárs. [1973-ban.] Közös bátorságunkat akkor is diplomáciai bonyodalom követte: épp egy Tito-látogatás szenvedett némi halasztást miattunk, a jugoszláv partizánszövetség persona non gratának – nemkívánatos személynek – minősített. Alighanem károsnak is, a köteles hallgatás megtörése miatt. […]

A mészárlásokat a jugoszláv politikusok és államvédelmi szervek mindenáron igyekeztek eltitkolni, elhallgatni, s csírájában igyekeztek elfojtani minden emlékező vallomást és adatgyűjtést. Ha ilyesmit észleltek, a megtorlás nem maradt el.”

Cseres Tibor, 1965 / Fotó: Fortepan.hu

Cseres Tibor (érthetően) azt tartotta volna a legjobb megoldásnak, ha a magyarok elleni tömegmészárlásról a szerb írók írnának. Reménytelen próbálkozás volt. Későbbi könyvében felidézte, hogy amikor 1965-ben egy belgrádi találkozón felvetette ezt az ötletet, a házigazdák a következő magyarázattal utasították el: „A második világháború táján Jugoszláviában háborús, polgárháborús körülmények között közel kétmillió embert öltek meg, pusztítottak el, végeztek ki. Ehhez a hullatömeghez (hősi halotthoz) képest a bácskai áldozatok száma csekélység – csepp a tengerben.”

Csepp.

„[…] kezdettől fogva reménykedtem, hogy az énáltalam szégyenkezve megírandó, megírt három kegyetlen nap felmutatása után akad lelkiismeretes szerb író, aki az 1944-es bácskai 45 nap véres bűneit műalkotásban megbánja népe nevében. Erre a bűnvallomásra azonban évtizedeken át hiába vártam, vártunk.”

– írta.

KÖNYVEMIG AZ Ő HÍRÖK NEM JUTOTT EL

Cseres jóval később szívszorítóan jelenítette meg, hogyan is született meg a Bezdáni ember története. 1964-ben, a Hideg napok megjelenésekor történt: „Akkor május délután, amikor a Vígszínház előtt ajánló sorokat róttam frissen megjelent könyvembe az olvasni elszánt vásárlók neve alá, hosszas szemlélődés után odamerészkedett mellém egy falusi öltözetű ember, kezében a Hideg napok még látszólag olvasatlan példányával, kérdő pillantásomra így szólt szerényen: – A bezdániak benne vannak?

Nem nyúltam a könyv után, az egyszerű öltözetű férfi láthatóan nem igényelte kézjegyemet, a bezdániak híre érdekelte, s én tudtam, könyvemig az ő hírök nem jutott el”.

Sokan még most is félnek emlékezni, beszélni, ez hatványozottan igaz volt a kilencvenes években. 1992-ben még eltávolították az áldozatokra emlékeztető keresztet, mondván, hogy a település lakóinak többséget zavarja. Egy fakereszt.

Az eltávolított kereszt / Forrás: Magyarország (1992), Arcanum.hu

ZELEI MIKLÓS CIKKE MEGTÖRTE A HALLGATÁST

Kellettek azok az emberek, akik elhagyták szülőföldjüket, és a szabad világban élve bátrabban mertek kutatni:

„Bácskából származott Heidelbergbe dr. Varga András mérnök, az ottani egyetem tanszékvezetője, ő nem félti életét a bosszúálló megtorlástól, a maga módján, mert >külföldiként< mersze és lehetősége volt utánanézni a véres ősz eseményeinek, ezért újat tud nekünk mondani többek között Bezdánról is, ama napok Bezdánjáról, s meg tudja nevezni a vérszomjas szerb partizán gyilkos alakulatot. Ismeretei és kutatásai egy részét rábízta Zelei Miklósra, aki a Képes 7 című hetilap 1990. szeptember 15-i számában adta közre az életveszélyes történeti adatokat.” [Zelei Miklós (akit van szerencsém ismerni) mindig szerette a veszélyes, titkos történeteket, nem véletlen, hogy Gazsó L. Ferenccel ők írták meg az Őrjítő mandragórát is. Zelei Mosdás holnapi hóbancímű írásában visszaemlékezett a hatvanas évekre, arra, hogy milyen küzdelmeket kellett vívni a rezsimmel, önmagunkkal, a környezetünkkel, ha valamit tudni akartak a valóságról].

A GYERMEK, AKI NAGYON APÁSNAK BIZONYULT…

Ma már szabadon olvashatjuk Cseres Tibor könyvét, a következő tragédia napokig kísértheti az olvasót: „Ásóval és kapával összesen 122 férfit tereltek a zombori országútra az isterbáci erdő szélére. Nem több, mint 15 géppisztolyos partizán kísérte, ösztönözte az engedelmes, enyhén aggódó csapatot. Ott meglepetésszerűen két nagy vermet ásattak velük, két méter mély, széles gödröket. Némelyek akkor már sejtették a földmunka célját.

Akkor erősödhetett fel ez a balsejtelem, amikor azt a 13 éves fiúcskát, aki apja kezét fogva együtt jött a faluból a férfiak számára összeállított csapattal, egyik lágyabb szívű partizán elszakítván a többiektől, haza akarta, próbálta küldeni a futballpályára. A gyermek azonban úgy látszik nagyon apásnak bizonyult, nem akart tágítani. S mert a dolog sürgősnek mutatkozott, nemigen törődtek tovább a fiúval.

Hanem a terjedelmes gödrök elkészülvén, ásót, kapát, lapátot gúlába rakatva, az ásott partra arccal felsorakoztatva géppisztolysorozatokkal sírba lőtték legelsőbb a futballcsapatot, aztán válogatás nélkül, gyerekestül a többieket. Úgy látszik, senkinek sem jutott eszébe, hogy ásót ragadva harcba lehetne szállni a gyér számú géppisztolyosokkal. Amikor az utolsó test is belebukott a tömegsírba, lovas futárt menesztettek a focipályára azzal az üzenettel, hogy >kész a munka<. Az ottan őrködő partizánok erre a hírre hazaengedték a mit sem sejtő tömeget, az új özvegyeket s a friss árvákat”.

„Miután az isterbáci tanyára értek, órákon át válogatták a férfiakat – írta az egyik szemtanúval elbeszélgető Farkas Adrienne a Magyar Nemzetben. – Azt nézték, kinek mennyire kérges a keze, nyilvánvalóan a jobb módú gazdákat, iparosokat, értelmiségieket akarták véglegesen kiirtani. János bácsi annak köszönhette az életét, hogy kubikos fia volt, akinek igencsak kérgessé tette a tenyerét a munka. >Hajnalban hajtottak ki, kora délután volt, amikor elengedtek. Úgy rohantam, hog

y majd az eszemet vesztettem. Hallottam a fegyverropogást és a társaim kiáltásait. Estére mind halott volt, aki ott maradt. A rokonaik megpróbáltak közelebb menni, hallgatózni. Tudja, nem haltak bele mind a lövésekbe, másnapig hallottuk a kiáltásaikat, de nem mehettünk oda segíteni.”y majd az eszemet vesztettem. Hallottam a fegyverropogást és a társaim kiáltásait. Estére mind halott volt, aki ott maradt. A rokonaik megpróbáltak

közelebb menni, hallgatózni. Tudja, nem haltak bele mind a lövésekbe, másnapig hallottuk a kiáltásaikat, de nem mehettünk oda segíteni.”közelebb menni, hallgatózni. Tudja, nem haltak bele mind a lövésekbe, másnapig hallottuk a kiáltásaikat, de nem mehettünk oda segíteni.”

Később a magyar asszonyoknak kellett ápolniuk azokat a sebesült partizánokat, akik a fiaikat megölték. >Hát így volt< – fejezi be János bácsi […]”.

Így. Talán megérdemelne egy filmet ez a tragédia is."

Fotók: Arcanum.hu
Források: /harcunk.info/,  Pesti Srácok

A délvidéki magyar holokauszt története

a szerbek máig ható borzalmas rémtettei

"Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt.

kép: internet

Miután Cseres Tibor író megírta a magyar katonaság akciójáról szóló Hideg napokat, a könyve dedikálásán találkozott egy bácsival, aki azt kérdezte: a bezdáni emberek benne vannak-e? Nem voltak. Az író kutatni kezdett, meg akarta jelentetni a Bácskai vérbosszú történetét, de teljes egészében nem publikálhatta.

Titóék persona non grata-nak nyilvánították, Kádárék meg elhallgatták a tragédiát. Ennek kettős oka volt: egyrészt meg kellett maradnunk “bűnös nemzetnek”, másrészt a kommunista, bolsevik “igazságszolgáltatás” és “felszabadítás” valódi arcát sem lehetett megmutatni. Egy elhallgatott történet nyomában.

Becslések szerint negyvenezer magyar esett áldozatul 1944 őszétől a vajdasági népirtásnak. Előző cikkemben megírtam, hogy a Rajk-ügyben később elítélt Lazar Brankov akkoriban partizán vérbíróként tizenkét embert végeztetett ki, köztük egy neves újságírót is. Göncz Árpád 1998-ban Köztársasági Elnöki arany Emlékéremmel tüntette  ezt a bigott kommunistát, aki halála előtt, még a kilencvenes években is tagadta a mészárlás tényét a magyar sajtóban. Most magára a tragédiára és Cseres Tibor tiltott művére tekintünk vissza.

„ALBERT” JELENTI A BEZDÁNI MÉSZÁRLÁSRÓL

A következő jelentésre teljesen véletlenül bukkantam rá, amikor „Albert” (a közel negyven évig jelentő Földessy Dénes nevű újságíró egyik fedőneve) egyik dossziéját olvasgattam:„[S.] Etelével utaztam 1984. március 30-án […] Beszélgetés közben […] szóba került az 1944. november 3-i bezdáni tömegmészárlás. Majd a [S.] Etele szerint >szállongó< hir, hogy volt bezdániak Pesten az ősszel megemlékeznek szeretteik meggyilkolásáról, a 40-ik évfordulón.

Történelmi előzmény: 1944. november 3-án a Hercegszántó és Zombor között lévő magyarlakta faluba, Bezdánba bevonult egy 15 főnyi jugoszláv partizáncsapat és – miközben a szovjet erők a kiskőszegi áttörés előkészitésével foglalták el magukat – a partizánok közmunka cimén összeterelték a magyalakta falu férfiait.

Ebben a Köllőd – mai hivatalos szerb nevén Kolut – községbeli szerb bába – aki ugyancsak jugoszláv partizán sapkát viselt – irányitotta-tájékoztatta őket. A magyar nemzetiségü férfiakat és kamaszokat, de öregeket is, a falu menti erdőszélre, a futbalpálya öltözőjéhez terelték.

Többen gyanut fogtak, különösen amikor a helyi temetkezési vállalkozót – >Neked még sok dolgod lesz!< felkiáltással – hazaküldték.

Százöt férfi és fiu nem tudott megszökni, ezeket a magyarokat hidegvérrel és indokolás nélkül, kizárólag származásuk miatt, vagyis fasiszta mód ötösével a falhoz állitva lemészárolták. Aki futni kezdett, mint a nyulat lőtték le.

Közüttük [S.] Etele két – 19 – s 20 éves – unokatestvérét 200 méternyire a helyszintől találták meg agyonlőve. Egyik fiu önként lépett ki a házukból, hogy barátját a közmunkára elkisérje, s együtt dolgozzanak.

A megmenekültek az esetet a helyszin melletti erdőben látták. Közöttük egy magyar nyelvtanár, aki Zágrábban szláv szakon végzett és a partizánokat nyelvjárás alapján boszniaiaknak azonositotta. […] Hasonló vérengzés volt Ujvidéken és Temerinben is.

A partizánruhás szerb bábát később a kiskőszegi áttöréskor Bezdán irányába is tüzelő németek ágyugolyója találta, mind két lábát elveszitette és meghalt.”

Az állambiztonság elégedett volt a jelentéssel, természetesen mindent tudni akartak a tervezett megemlékezésről. Értékelésükben ezt írták: „Cseres Tibor iró a 60-as években – helyes taktikai sorrendben – előbb a magyar egységek ujvidéki szégyenletes gyilkosságait irta meg Hideg napok cimü regényében. A belőle készült film több müvészeti dijat nyert. Majd utána /!/ megirta a bezdáni partizánvérengzést is.

Erre a jugoszláv kormány Cseres Tibort nemkivánatos személynek, persona non grata-nak minősitette, s diplomáciai uton megakadályozta az utóbbi mű könyvként megjelenését.”

MEGTŰRT TÖRTÉNET A TRAGÉDIÁRÓL

Íme, az elhallgatás, a történelemhamisítás újabb trükkje: Cseres Tibor két önálló kötetet tervezett, de a második nem jelenhetett meg akkor, csak a rendszerváltás után (most viszont már az interneten is olvasható: Vérbosszú Bácskában). Az író a Kádár-diktatúrában csak jóval a Hideg napok után publikálhatta rövidke írását, amely először a Kortársban jelent meg, aztán szinte titkosan, elrejtve adták ki: „Nem véletlen, hogy ez idáig nem esett szó a Bezdáni emberrről. Hiszen ez az írás éppoly meghúzódva, éppen csak megtűrve van jelen a kötetben (címe nem szerepel a címlapon, s a tartalomjegyzékben is kisebb betűvel szedték), mint a Hideg napok dedikálására érkező bezdáni ember emlékei és igazsága a történelemben. A bezdáni emberé, aki nem tudja, hogy ezerkilencszáznegyvennégy november harmadikén, és utána hány embert mészároltak le a győztesek Bezdánon. Zomboron és máshol, hétezret vagy hetvenezret. Csak azt tudja, azt követeli, hogy emlékezzenek meg róluk is, mert ártatlanok voltak, védtelenek és fegyvertelenek, mint az ő öccse, apja” – írták 1985-ben az Új írásban. Nem igazán találtam korabeli említést ezen kívül.

Maga Cseres Tibor így emlékezett a Kortársban, már 1991-ben: „Sajnos, beszámolómat, a Bezdáni embertől kapott értesüléseimet csak hosszú esztendők múlva merte közölni a Kortárs. [1973-ban.] Közös bátorságunkat akkor is diplomáciai bonyodalom követte: épp egy Tito-látogatás szenvedett némi halasztást miattunk, a jugoszláv partizánszövetség persona non gratának – nemkívánatos személynek – minősített. Alighanem károsnak is, a köteles hallgatás megtörése miatt. […]

A mészárlásokat a jugoszláv politikusok és államvédelmi szervek mindenáron igyekeztek eltitkolni, elhallgatni, s csírájában igyekeztek elfojtani minden emlékező vallomást és adatgyűjtést. Ha ilyesmit észleltek, a megtorlás nem maradt el.”

Cseres Tibor, 1965 / Fotó: Fortepan.hu

Cseres Tibor (érthetően) azt tartotta volna a legjobb megoldásnak, ha a magyarok elleni tömegmészárlásról a szerb írók írnának. Reménytelen próbálkozás volt. Későbbi könyvében felidézte, hogy amikor 1965-ben egy belgrádi találkozón felvetette ezt az ötletet, a házigazdák a következő magyarázattal utasították el: „A második világháború táján Jugoszláviában háborús, polgárháborús körülmények között közel kétmillió embert öltek meg, pusztítottak el, végeztek ki. Ehhez a hullatömeghez (hősi halotthoz) képest a bácskai áldozatok száma csekélység – csepp a tengerben.”

Csepp.

„[…] kezdettől fogva reménykedtem, hogy az énáltalam szégyenkezve megírandó, megírt három kegyetlen nap felmutatása után akad lelkiismeretes szerb író, aki az 1944-es bácskai 45 nap véres bűneit műalkotásban megbánja népe nevében. Erre a bűnvallomásra azonban évtizedeken át hiába vártam, vártunk.”

– írta.

KÖNYVEMIG AZ Ő HÍRÖK NEM JUTOTT EL

Cseres jóval később szívszorítóan jelenítette meg, hogyan is született meg a Bezdáni ember története. 1964-ben, a Hideg napok megjelenésekor történt: „Akkor május délután, amikor a Vígszínház előtt ajánló sorokat róttam frissen megjelent könyvembe az olvasni elszánt vásárlók neve alá, hosszas szemlélődés után odamerészkedett mellém egy falusi öltözetű ember, kezében a Hideg napok még látszólag olvasatlan példányával, kérdő pillantásomra így szólt szerényen: – A bezdániak benne vannak?

Nem nyúltam a könyv után, az egyszerű öltözetű férfi láthatóan nem igényelte kézjegyemet, a bezdániak híre érdekelte, s én tudtam, könyvemig az ő hírök nem jutott el”.

Sokan még most is félnek emlékezni, beszélni, ez hatványozottan igaz volt a kilencvenes években. 1992-ben még eltávolították az áldozatokra emlékeztető keresztet, mondván, hogy a település lakóinak többséget zavarja. Egy fakereszt.

Az eltávolított kereszt / Forrás: Magyarország (1992), Arcanum.hu

ZELEI MIKLÓS CIKKE MEGTÖRTE A HALLGATÁST

Kellettek azok az emberek, akik elhagyták szülőföldjüket, és a szabad világban élve bátrabban mertek kutatni:

„Bácskából származott Heidelbergbe dr. Varga András mérnök, az ottani egyetem tanszékvezetője, ő nem félti életét a bosszúálló megtorlástól, a maga módján, mert >külföldiként< mersze és lehetősége volt utánanézni a véres ősz eseményeinek, ezért újat tud nekünk mondani többek között Bezdánról is, ama napok Bezdánjáról, s meg tudja nevezni a vérszomjas szerb partizán gyilkos alakulatot. Ismeretei és kutatásai egy részét rábízta Zelei Miklósra, aki a Képes 7 című hetilap 1990. szeptember 15-i számában adta közre az életveszélyes történeti adatokat.” [Zelei Miklós (akit van szerencsém ismerni) mindig szerette a veszélyes, titkos történeteket, nem véletlen, hogy Gazsó L. Ferenccel ők írták meg az Őrjítő mandragórát is. Zelei Mosdás holnapi hóbancímű írásában visszaemlékezett a hatvanas évekre, arra, hogy milyen küzdelmeket kellett vívni a rezsimmel, önmagunkkal, a környezetünkkel, ha valamit tudni akartak a valóságról].

A GYERMEK, AKI NAGYON APÁSNAK BIZONYULT…

Ma már szabadon olvashatjuk Cseres Tibor könyvét, a következő tragédia napokig kísértheti az olvasót: „Ásóval és kapával összesen 122 férfit tereltek a zombori országútra az isterbáci erdő szélére. Nem több, mint 15 géppisztolyos partizán kísérte, ösztönözte az engedelmes, enyhén aggódó csapatot. Ott meglepetésszerűen két nagy vermet ásattak velük, két méter mély, széles gödröket. Némelyek akkor már sejtették a földmunka célját.

Akkor erősödhetett fel ez a balsejtelem, amikor azt a 13 éves fiúcskát, aki apja kezét fogva együtt jött a faluból a férfiak számára összeállított csapattal, egyik lágyabb szívű partizán elszakítván a többiektől, haza akarta, próbálta küldeni a futballpályára. A gyermek azonban úgy látszik nagyon apásnak bizonyult, nem akart tágítani. S mert a dolog sürgősnek mutatkozott, nemigen törődtek tovább a fiúval.

Hanem a terjedelmes gödrök elkészülvén, ásót, kapát, lapátot gúlába rakatva, az ásott partra arccal felsorakoztatva géppisztolysorozatokkal sírba lőtték legelsőbb a futballcsapatot, aztán válogatás nélkül, gyerekestül a többieket. Úgy látszik, senkinek sem jutott eszébe, hogy ásót ragadva harcba lehetne szállni a gyér számú géppisztolyosokkal. Amikor az utolsó test is belebukott a tömegsírba, lovas futárt menesztettek a focipályára azzal az üzenettel, hogy >kész a munka<. Az ottan őrködő partizánok erre a hírre hazaengedték a mit sem sejtő tömeget, az új özvegyeket s a friss árvákat”.

„Miután az isterbáci tanyára értek, órákon át válogatták a férfiakat – írta az egyik szemtanúval elbeszélgető Farkas Adrienne a Magyar Nemzetben. – Azt nézték, kinek mennyire kérges a keze, nyilvánvalóan a jobb módú gazdákat, iparosokat, értelmiségieket akarták véglegesen kiirtani. János bácsi annak köszönhette az életét, hogy kubikos fia volt, akinek igencsak kérgessé tette a tenyerét a munka. >Hajnalban hajtottak ki, kora délután volt, amikor elengedtek. Úgy rohantam, hogy majd az eszemet vesztettem. Hallottam a fegyverropogást és a társaim kiáltásait. Estére mind halott volt, aki ott maradt. A rokonaik megpróbáltak közelebb menni, hallgatózni. Tudja, nem haltak bele mind a lövésekbe, másnapig hallottuk a kiáltásaikat, de nem mehettünk oda segíteni.”

Később a magyar asszonyoknak kellett ápolniuk azokat a sebesült partizánokat, akik a fiaikat megölték. >Hát így volt< – fejezi be János bácsi […]”.

Így. Talán megérdemelne egy filmet ez a tragédia is."

Fotók: Arcanum.hu
Források: /harcunk.info/,  Pesti Srácok

És mond mi folyik most a honban ???

Csendes holokauszt . A családokat kicsapják a hóra helytartónk , Viktor , a bankárok , a szabadkőművesek nagymesterei több mint 300 páholy nagymestere irtja a magyar családokat !!!

A politikai pártok ??? Mindegyike sáros e rabló gyilkosságokban !!! Tőlük ne várjatok segítséget .

A kilakoltatott családok a családfő úgy is dönthet , hogy az egész családot megöli !! De lehet , hogy csak ő lesz az áldozat és öngyilkos lesz . Mivel több ezer családot tettek tönkre a végrehajtó maffia a sün rendőreivel , ha kellet hordágyon vitték ki a lakót a kórházig , és ott biztosan belehalt az atrocitásba !!!

Ha valamelyik pártra lehetne számítani pontosítani lehetne a számokat , hogy kit öltek meg eddig . Ez nem behazudott holokamu szám !!! Hisz a 6 millió elégetett zsidó hamuját sem tudták megmutatni , és hogy Hitler melyik fegyvernemet sulytotta azzal , hogy a szükös üzemanyagjukból a halot tetves zsidó maradványokat el kell tüntetni !! Épp ezért ez olyan mint a Hófehérke és a hét törpe meséje !!! Megtudnátok mondani mekkora halmaz lenne 6 millió halot földi maradványa ???

Hány égető kemence volt , és mennyi ideig kellet volna égetni , hogy a hatmilliót elégessék , még ha éjjel nappal is működtették volna a kemencéket !!!

No de térjünk vissza a mába Az itt elhalálozottak öngyilkosok , és a kórházakban elhaltak száma az nemesíthető !! És az bizony csendes holokauszt népirtást mutat . Németországban az ilye emberiség ellenes büntényekért emberek ezreit irtotta a zsidó csőcselék !!!

Nálunk se bankárt , se vakolót , se politikai maffiózót nem akasztottak fel eddig , és úgy tudjuk , hogy az emberiség ellenes bűntények nem avulhatnak el . Egy – egy kurzus alatt szüneteltethetik , de amikor vátás van bizony a likvidálást nem kerülhetik el !!!!

Tehát kiről is beszélünk : politikusi maffia , a több mint 300 szabadkőműves páholy nagymesterei , a végrehajtó maffia alakásmaffiával , és a bankár kaszt emberei !!! És a csicska rendőrség , a jogalkalmazottai , kik a metszett farkúaknak kellet átjátszani a magyar tulajdonú lakásokat !!!

Mit tehetett volna ez a nemzedék ? A foglaló végrehajtóval , és a sün rendőrrel felrobbanthatta volna a lakását mielőtt öngyilkosságba hajszolta volna magát !!!!

Már nem volna elég végrehajtó !! És lehet hogy már rég a bankárkasztra húzták volna a történetet , hisz ők a haszonélvezői e nagyarányú törvénytelen rablásnak , de mivel mindenkit megkentek , a politikus uraknak új öltönyöket kellet csinálni , hogy elférjen az a sok vesztegetési pénz a zsebükbe !!! És akkor volt pofájuk azt állítani , hogy őket a szülei támogatják , és onnan van a villa a másik villa a lakásuk !!!

Ugye te is úgy látod , hogy meg kellene erősíteni a Budapesti , és a nagyobb városaink lámpa oszlopait , hogy elbirja azt a sok akasztott maffiózót !!!

Demeter Márta:

Gyarmati sors: gombokat kereső magyar dolgozók varrják a hercegné kabátját

Az, hogy milyen kiszolgáltatott és méltatlan helyzetben vannak a magyar munkavállalók, most már valóban messze földön híres - a világ minden tájáról jönnek ide multinacionális cégek, és már uralkodó házak is, hogy kihasználják a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Orbán-kormány által biztosított lehetőségeket.

Magyarország egyik legszegényebb régiójában, Berettyóújfaluban kellett rácsodálkoznia az angol újságírónak, hogy egy magyar dolgozó 3 hónap alatt sem keresi meg a brit hercegnő kabátjának az árát, hogy naponta 20 perces pihenőidejük van, és a gyárban nincs szakszervezet.

Új alapokra kell helyzeni a magyar gazdaságot!

Az olcsó munkaerő ígérete helyett inkább a bérfelzárkóztatásra, a magyar vidék lakosságmegtartó erejére kellene a hangsúlyt fektetni.

S ez nemcsak gazdasági kérdés: a jelenleg hatályban lévő munka törvénykönyve intézményesíti a kilátástalanságot - a változáshoz pedig politikai akaratra lenne szük ség.

Meghan Markle angol hercegné 600 ezres kabátja Magyarországon készült (index.hu)

Magyarországon, egy berettyóújfalui varrodában készült az a méregdrága kabát, amit Meghan Markle, angol hercegnő viselt a november 11-ei brit nemzeti ünnepen, írja a Dailymail. Az angol újság utánajárt, hogy a ruha 1545 fontba kerül (ez nagyjából 600 ezer forint), és az Egyesült Királyságbeli fizetésekhez képest alacsony jövedelmű magyar gyári munkások készítik. A Dailymail felidézi, hogy a kabátot Paul McCartney lánya, Stella McCartney tervezte, és "Magyarország egyik legszegényebb régiójában" készült, a Beriv gyárban. Az újság megkereste a gyár vezetőit is, akik elbüszkélkedtek azzal, hogy náluk a munkavállalók nagy része nem minimálbért keres, hanem átlagosan 500 fontot, tehát nagyjából 200 ezer forintot visznek haza.

A vártnál több, csaknem 700 milliárd forint a korrupció miatti uniós büntetés (magyarhang.org)

Több mint kétszerese az Európai Unió által a magyarországi korrupció miatt kiszabott büntetés összege annak, amelyről tavaly ősszel szó volt. Jávor Benedek blogjának bejegyzésében olvasható, hogy a 2018-as uniós zárszámadás adatai szerint közel 700 milliárd forintnyi uniós visszafizetési kötelezettséget írtak elő hazánk számára, vagyis jóval nagyobb összegről van szó, mint amennyivel korábban az átlagos (300 milliárd forint), vagy a legrosszabb (500 milliárd forint) forgatókönyvben számoltak. A magyarországi korrupció mértékét jól jelzi, hogy 2018-ban 15 országban 30 operatív program esetében írtak elő visszafizetési kötelezettséget az uniós tisztségviselők, s ebből nyolc eset, vagyis több mint 25 százalék hazánkra vonatkozott.

Lepasszolt állami ingatlanok és milliárdok, de offshore-pénzek is hizlalják a növekvő EMIH-vagyont

 (magyarnarancs.hu)
Feltérképeztük Köves Slomóék birodalmát, és egészen meglepő dolgokat találtunk. A frissen megjelent Magyar Narancsban hosszú cikket olvashat arról, hogy a Köves Slomó vezette EMIH a NER nyolc éve alatt miképp építette ki a ma már igen tekintélyesnek tűnő hálózatát. Cikkünk a Munkáspárt egykori székházától, a Baross utca 61.-ből indul, amely már az EMIH tulajdonában van, igen, az egész épület, mert megkapták. Itt hamarosan kollégium fog nyílni, de azért is figyelemre méltó ez az ingatlan, mert itt található ma már egy csomó EMIH-hez köthető cég és alapítvány, továbbá mert egy ciprusi offshore cég közel 800 millió forintos jelzáloga van rajta..

9 és 11 év fogházat kapott két volt szlovák miniszter korrupció miatt  (index.hu)Hatáskörrel való visszaélés és közbeszerzés befolyásolása vádpontokban bűnösnek találta, és sokéves szabadságvesztésre ítélte a szlovák legfelsőbb bíróság csütörtökön a Szlovák Nemzeti Párt két volt miniszterét egy több mint tíz évvel ezelőtti ügyben. A most jogerősen tizenegy, illetve kilenc év fogházra és 30 ezer euró (mintegy 10 millió forint) pénzbírságra ítélt Marián Janusek és Igor Stefanov egymást követően vezette az építésügyi és vidékfejlesztési minisztériumot. Ügyük, a maga idejében nagy botrányt kavart, és még 2007-re, az első Fico-kormány idejére nyúlik vissza. Akkor a "faliújságtender-botrány" néven híresült el, írt az MTI.

Nálunk Polt Péter azt se tudja, mi az a magas szintű korrupció  (444.hu) Polt Péter mindannyiunk legnagyobb szerencsétlenségére képtelen magától értelmezni, hogy mit érthet az Európai Bizottság "magas szintű korrupció" alatt, amikor országjelentésében ennek kockázataira hívja fel a figyelmet. Magyarország Legfőbb Ügyésze erről a szellemi kihívásról Gurmai Zita szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában tájékoztatta a széles publikumot. Mint írta, a "magas szintű korrupció" fogalma "definiálatlan", "ilyen egzakt büntetőjogi kategória" nem létezik. Így számára értelmezhetetlen, hogy ezzel szemben várnak el rendszerszintű intézkedéseket.

Csehország-Prága 2019. november 16. (facebook.com)

Közel 300.000 állampolgár tüntetett a politikai rendszer, a korrupt kormány ellen. Több szóvivő és szervező így nyilatkozott: "Nem várjuk meg, hogy mi is úgy járjunk mint a magyarok vagy a lengyelek! Ahol a politikusok már szétlopták az országot" - Velvet Revolution - "We don't want to be the next Hungary or Poland" -Reuters- https://youtu.be/ciRLNGBzQpQ

Vigyázó szemetek Prágára vessétek!

Újra megkérdezték Orbánt, miért nem esett át átvilágításon 

Mert a katonai biztonsági szolgálat besugója volt !!!

 (24.hu)
A miniszterelnök azt mondta, egyszerű és világos jogszabályok vannak, amiknek ő aláveti magát.
Jogi és logikai nonszensznek nevezte hétfőn a Parlamentben a jobbikos Gyöngyösi Márton, hogy Orbán Viktor az egyetlen kormányfő a rendszerváltás óta, aki nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon, pedig most tölti negyedik ciklusát. A képviselő szerint felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka: a hvg.hu beszámolója szerint azzal példálózott, hogy vannak, akik arról beszélnek, hogy Orbánt sorkatonasága idején beszervezte az akkori államhatalom, mások külföldi bankszámlákat emlegetnek. Gyöngyösi azt javasolta Orbánnak, hogy ne kerülgesse a témát, vesse alá magát az átvilágításnak.

Asszad bejelentette: az amerikaiak lopják a kőolajat Szíriából

2019. november 14. dnr-pravda.ru - hu.news-front.info

Bashar Aszad szíriai elnök a mások olajára ácsingózó náci rezsimhez hasonlította az Egyesült Államokat. Mint mondta: az amerikai politikai rendszertől ez a természetes.

Aszad a Novosztyi sajtóügynökségnek így fejezte ki magát: "Ön pontosan fejezte ki magát. Nemcsak azért, mert lopják az olajat. Hanem mert az Egyesült Államok, az egy olyan állam, amely banditacsoportokból épül ki úgy, mint egy politikai rezsim. Az amerikai elnök nem egy állam megtestesítője. Ő csupán egy társaság ügyvezető igazgatója. Eme igazgató mögött az igazgatótanács áll. Az igazgatótanács azokat a nagy amerikai cégeket képviseli, amelyek az állam valódi tulajdonosai: olajvállalatok, fegyvergyárosok, bankok és egyéb érdekcsoportok."

A szíriai vezető elmondása szerint ez egyenes következménye az amerikai rendszer irányítói létezésének. "Az Egyesült Államok, az nem állam, hanem egy olyan rezsi, amelynek vezetőit a maguk javát néző vállalatok vezetői nevezik ki. Szeretném emlékeztetni egy momentumra, ami komolyabb annál, mintsem hogy az Egyesült Államokat banditák gyülekezetének írjuk le. Az egyik legfontosabb olyan tényező, ami Hitlert a Szovjetunió megtámadására, a második világháború kirobbantására sarkallta - az az olaj volt. Egyesek még azt is mondják, hogy az olaj az egyetlen ilyen tényező volt, és egyáltalán nem volt semmilyen más ok a Szovjetunió megtámadására" - mondta Aszad.

Elkerülhető-e a hamarosan várható összeomlás világunkban? - Dr. Egely Gy., Jakab István  (youtube.com) Civilizációk végnapjait éljük, de még mindig lehetőségünk van, hogy az elkerülhetetlen bukást enyhítsük. A jelenlegi értékrendünk műszaki tudása nem ad megfelelő esélyt a túlélésre. Tanulhatnánk a korábbi civilizációk bukásaiból, de csak egy teljes társadalmat átfogó érték, és tudatváltozás segíthetne abban, hogy megváltozzon az elkerülhetetlen összeomlás.

Az Index újságírója tudatosan alázta az éneklő felvidéki magyar gyerekeket (ripost.hu)

Tegnap az új Puskás Ferenc Aréna átadó ünnepségén ott ült a VIP páholyban Zs. Miklósi Gábor az Index újságírója. Amikor felvidéki magyar gyerekek körbesétálva a pályát énekelni kezdték a Nélküled című dalt, az egész aréna, 65 ezer ember állt fel és énekelt velük együtt. Az egész aréna. Volt aki könnyes szemmel, sokan elérzékenyülve. Zengett a szívszorító dal, most a gyerekek hangján. Miklósi Gábor, érdemes megjegyezni a nevet, a VIP páholy kellős közepén úgy döntött, hogy neki ez nem jelent semmit. Így hát tüntetőleg ülve maradt.

Bolívia lítiumvagyona miatt puccsolták meg Morales elnököt 

(muon.hu)
A bolíviai puccs kevesebb, mint egy héttel azután történt, hogy az ország elnöke Evo Morales leállította egy multinacionális cég lítium-üzletét. Salar de Uyuni-ban van a világ legnagyobb lítiumtartaléka. "Bolívia lítiuma a bolíviai népé, nem a multinacionális vállalatok hálózatáé.", ezt a Washington Monthly szerzője, David Atkins fogalmazta meg. A vasárnapi bolíviai katonai puccs olyan kormányt segített hatalomra, amely valószínűleg első döntései egyikeként felül fogja vizsgálni Evo Morales elnök azon döntését, mely szerint egy német társasággal felmondott egy olyan megállapodást, amely a latin-amerikai ország lítiumvagyonával való gazdálkodásra vonatkozik. Az anyagra hatalmas a világpiaci kereslet, mert nagy mennyiségben szükséges akkumulátorokhoz, elsősorba az elektromos autókban.

Amiről senki nem beszél: Kadhafival nem az volt a baj, hogy diktátor (maivilag.com)

Kadhafi "diktátor "idején 16 dolog járt alanyi jogon a líbiai állampolgároknak. Ez mára a múlté lett, az amerikai demokrácia-export jóvoltából... Líbiának nem volt külső adóssága, a háború nyomán a nemzetközi bankokban befagyasztott betéteinek összege hozzávetőleg 150 milliárd USD volt, amit az új líbiai demokrácia már sosem fog viszontlátni. Minden anya aki gyermeknek adott életet, 5000 USD-nek megfelelő összeget kapott. Kadhafi öntözési projektjének köszönhetően a sivatagi ország gyakorlatilag egész területe ellátott ivóvízzel. Kadhafival nem az volt a baj, hogy diktátor, hanem az, hogy az olajat nem volt hajlandó a fedezetlen USD-ért exportálni. Aranyat kért a dollár helyett.... És ami számunkra még fontosabb: feltartotta Európa felé az afrikai menekültáradatot.

Amerika és a megtévesztés háborúja: minden országot megszálltak és elpusztítottak, és felszabadításnak állították be (titokterminal.com)

A felvétel 2013. augusztusban készült, de még ma is sokkolóan aktuális. Sőt, talán az elmúlt évek folyamatait elnézve aktuálisabb, mint valaha... Kenneth O'Keefe, háborúellenes, emberi jogi aktivista, aki amerikai tengerészgyalogos volt, később lemondott amerikai állampolgárságáról, megtartotta ír állampolgárságát, és felvette a palesztin állampolgárságot. Egy tévé adásban tálalt ki, és kimondta a nyílt igazságot Amerikáról, amit nem soka mertek volna megtenni a helyében, és elmondta, hogy mi is áll Amerika állandó háborús gépezetének hátterében. "Megszálltuk és elpusztítottuk a közel-keleti országokat, több millió árvát és menekültet hozva létre". Kitér arra, hogy Amerika felszabadító hadjáratnak álcázza a nyílt megszállást és gazdasági függésbe hozást, miközben a világot megtéveszti a médián keresztül. Kitér egyúttal Vietnámra is, ahol 20 millió bombát dobtak le, többet mind az egész második világháborúban összesen. "Ezek után ki gondolná ép ésszel, hogy az USA vagy általában a Nyugat jogosult bárkit is büntetni?"

Deportáló zárt vasúti érkeztető Bécsben (youtube.com)

Több mint érdekes. Pláne ha belegondol valaki, hogy ezt valóban aktivizálnák. Hátborzongató dolog menyire kel gonosznak lenniük (embereknek). Hogy ezt kigondolják, megtervezzék, engedélyezzék, megépitsék és adott csillagállás esetén kényre kedvre üzemeltessék. Ja és ezt mindet a majdan eldeportálandó adófizetők pánzén építve, fenntartva és üzemeltetve. Nem is gonosz ugye???

A Fülöp szigeteki tájfunt mikrohullámú impulzusok irányíthatták (idokjelei.hu)

Néhány kérdés érkezett emailben a Fülöp szigeteki tájfun eredetével kapcsolatban. Az alábbi cikkben olvasható illetve a videón hallható okfejtés igen elgondolkoztató, de természetesen sem cáfolni sem megerősíteni nem tudjuk. Sok szó esett már itt az időjárás-módosításról, ami egy nagyon is valós technológia, illetve törekvés, tehát a kérdés nem az, hogy lehetséges-e, hanem, hogy ez esetben mi is történt valójában. Az egyik rendkívül aktív időjárás figyelő, a Youtube-on Dutchsinse néven ismert felhasználó, igen érdekes videót osztott meg a legutóbbi Fülöp szigeteki tájfunnal kapcsolatban, azt állítva, hogy a viharok keletkezése illetve iránya ember által kibocsátott, jól megfigyelhető mikrohullámú impulzusokkal, sugarakkal hozható összefüggésbe.