Műhely kiépítése III.

Műhely kiépítése III.

Tolófa készítése

 2016. július 27. - kgl

Nagyon sok asztalos szenvedett már maradandó egészségkárosodást, főleg csonkolást, mert nem használtak tolófát az asztali körfűrészen.  Az sem mindegy, hogy milyen tolófát használunk. A biztonságos tolófát csak olyan magasan tudjuk megfogni, hogy az asztali körfűrész fűrészlapja teljesen felemelt állapotban se tudja elérni a tolófát fogó kezünket, és van legalább még 3-5 cm távolság a fűrészlap fölött ahol a kezünk lesz majd vágáskor. Azért, hogy lejjebb ne tudjuk megfogni a tolófát, ki kell alakítanunk rajta egy fogantyú részt, ami például az ujjainkat megfelelő pozícióba tartja, vagy egy vízszintes ütköző tányért is rakhatunk a biztonságos magasságba a tolófa fogantyú részére

. A gyárilag az asztali körfűrészekhez adott pálca alakú műanyag tolófa nem biztonságos, mert ha lecsúszik a munkadarabról tolás közben akkor a kezünk automatikusan lejjebb mozdul pont bele a forgó fűrészlapba. Mark Susak egy egyszerű háromszög alakú tolófát készített, amin kialakította az ujjainak a helyet, így már biztonságosan használható.

Making The Best Push Stick In The World

https://www.youtube.com/watch?v=eZ6itaIFQZs

Making The: DiResta Push Stick

https://www.youtube.com/watch?v=LbCjspqpi3A

csiszoló központ köszörűből

Home made double disc sander for under $5!

https://www.youtube.com/watch?v=tiHepPtOF7s

Adjustable Disc Sander and Miter Gauge for a Lathe

https://www.youtube.com/watch?v=MYLS8Q3gWPY

Making a SOLID Angle Grinder Stand

https://www.youtube.com/watch?v=NJmmqaF3Tmg

Tolóasztal mellé tolóasztal

 2017. augusztus 05. - kgl

A barkács kategóriás asztali körfűrészeknél általában nincs gyárilag tolóasztal, de van olyan is amin van csak korlátozottan használható a mérete miatt. Egy kínai uriember egy Bosch GTS 10 XC  körfűrészre készített egy kiegészítő tolóasztalt a gyári mellé. Nagyon ügyes megoldás.

BOSCH GTS 10 XC table saw 테이블쏘제작 부엉이공작소

https://www.youtube.com/watch?v=y1sJEvVVErI

Mobile Tablesaw Station - Part 1

https://www.youtube.com/watch?v=r7extB4f7no

Modular Mobile Table Saw Station

https://www.youtube.com/watch?v=wQNEFUYrdOs

Kicsi tolóasztal körfűrészre biztonsági ütközővel

 2016. január 23. - kgl

Egy újabb tolóasztal készítését mutatjuk ma meg amit Mathias Wandel készített. A tolóasztalból sohasem elég, hiszen ez az egyik legjobban használható saját készítésű eszközünk. Ez a tolóasztal kis méretű, mert sokszor kell apró munkadarabokat vágnunk, ilyenkor kényelmetlen a nagy tolóasztal használata. Egy biztonsági ütköző is felkerült a tolóasztalra, így nem lehet annyira előretolni a  tolóasztalt hogy elöl kijöjjön a fűrészlap és balesetet okozzon. 

Small table saw sled

https://www.youtube.com/watch?v=m4ImoPkHaMc

szallagcsiszolás

Edge belt sander

https://www.youtube.com/watch?v=E7MIY00Jvwk

A tökéletes barkácsgép

 2015. május 12. - kgl

Az ügyes hobbiasztalos maga készíti el az asztali körfűrész gépét, asztali marógépét hosszlyuk fúróját, és mindenféle kiegészítőket hozzá amivel pontos és szép munkát tud végezni. A mai nap 2 rövid videót mutatunk be egymás után, melyben egy tökéletes barkácsgépet mutatunk meg.

Készítője Paoson Luthier bútorlapból készíti a gépeit, mert ezek jól csúsznak, elég kopásállóak és még esztétikusak is. A gépei a sok kiegészítője miatt nevezzük tökéletes barkácsgépnek és az elkészítésük is nagyon precíz. A videókból nagyon érződik, hogy Paoson Luthier már egy igen gyakorlott hobbiasztalos, mert minden funkciót alaposan átgondolva készített el. 

How it works. Router & Saw table (Part1)

https://www.youtube.com/watch?v=mb43vFDioVs

How it works Router & Saw table (Part2)

https://www.youtube.com/watch?v=z-WfpiLPU8Q

How it works Router & Saw table (Part3)

https://www.youtube.com/watch?v=jWMwKLN6zSc

How it works Router & Saw table (Part4)

https://www.youtube.com/watch?v=bh7FTIbVdog

Multifunction Table Make-PART 1-Table saw, Router table, Plane table, Jigsaw table.

https://www.youtube.com/watch?v=O2WqsG7f12A

Multifunction Table Make-PART 2-Table saw, Router table, Plane table, Jigsaw table.

https://www.youtube.com/watch?v=PNwZeSZxhSU

Homemade Router Table & Table Saw

https://www.youtube.com/watch?v=mCqB7IYbyIM

Making a Portable Workshop - Part 1

https://www.youtube.com/watch?v=m4ulshvXxkE

Making a Portable Workshop - Part 2

https://www.youtube.com/watch?v=2uKQqEMYwoU

Making a Portable Workshop - Part 3

https://www.youtube.com/watch?v=IAcCeBfX0VY

Making a Portable Workshop - Part 4 (Accessories)

https://www.youtube.com/watch?v=F2GKzT1OJYw

Making a Portable Workshop - Part 5 (Accesories)

https://www.youtube.com/watch?v=AA3qka61cws

Making a 3D Router (Part6)

https://www.youtube.com/watch?v=a8Hxy83jzKM

Making a 3D Router (Part7)

https://www.youtube.com/watch?v=caS1N_kuu2M

Making a 3D Router (Part8)

https://www.youtube.com/watch?v=ae8Lgmv_slw

3D Router, when a CNC machine is overkill.

https://www.youtube.com/watch?v=NG9IAndPcrw

Making a 3D Router (Part1

https://www.youtube.com/watch?v=srq9sA9lfxM

Making a 3D Router (Part2

https://www.youtube.com/watch?v=es6nkWRrCfY

Making a 3D Router (Part3)

https://www.youtube.com/watch?v=6yZo7YMXnG8

Making a 3D Router (Part5)

https://www.youtube.com/watch?v=C27xt1JFRi0

Making a 3D Router (Part6

https://www.youtube.com/watch?v=a8Hxy83jzKM

Making a 3D Router (Part7)

https://www.youtube.com/watch?v=caS1N_kuu2M

Making a 3D Router (Part8

https://www.youtube.com/watch?v=ae8Lgmv_slw

3D Router Bearing Upgrade

https://www.youtube.com/watch?v=Ep0AMpKVUgg

Electric Guitar body on the 3D Router (part2)

https://www.youtube.com/watch?v=b-RwzXqxwMs

Lyuk a fában

2016.05.03. 05:00 | Thoreau

Lyukat persze a legegyszerűbb fúróval készíteni, azonban házilagos körülmények között a 13-15 mm átmérőnél nagyobb fúrókat nem nagyon használunk. Kivételek persze lehetnek, de egy kézben tartott, nem túl nagy teljesítményű fúrógép esetében általában valahol itt van a limit.

Azonban aki szeret fából mindenféle beépített bútort készíteni, előbb-utóbb szembesül a problémával, hogy szükség lenne szabályos, kör alakú nyílásokra akár 20-30-60-80 mm átmérővel. Mondjuk mert vezetékeket kell áthúznunk, vagy épp szabályos konnektor- vagy csatlakozóaljzatot szeretnénk beépíteni, netán süllyesztett világításnak kell a hely.

Ilyenkor több megoldás is lehetséges. Az egyik, ha a pontosan megrajzolt nyílást lomb- vagy dekopír fűrésszel vágjuk körül. Ez megfelelő fűrészlappal megoldható, de a vékony és keskeny fűrészlapok érthetően nem túl merevek, és ilyen kis rádiuszú vágásoknál bizony hajlamosak elhajlani, ferdén vágni. Tehát a nyílás nem lesz tökéletes, vagy sok utómunkát igényel.

Szintén megpróbálhatjuk vékony fúróval a kerülete mentén körbe fúrogatni a kivágandó kört, majd a furatokat vésővel összekötni. Ez is járható út, de ez sem gyors, és itt sem lesz túl szép a kapott nyílás széle.

Szerencsére vannak a feladatra kitalált célszerszámok is, ezek pedig a körkivágók. Ezekből mutatunk most be néhányat. A működési elvük egyszerű, ezek gyakorlatilag kör alakú fűrészlapok, amelyek egy központosító fúró segítségével szép kör alakú nyílást képesek fűrészelni. Ez valóban szép eredményt biztosító, működőképes megoldás, azonban minden itt bemutatott szerszámnál észben kell tartsuk, hogy ezek a fix, zárt körpályán mozgó fűrészlapok nem képesek kifújni az általuk leválasztott forgácsot, pontosabban fűrészport. Tehát ha folyamatos jó teljesítményre van szükségünk, akkor a szerszámot munka közben sokszor fel kell emelnünk a munkadarabról, hogy a fűrészpor eltávozhasson.

A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás ez:

Mint látható, itt egy fix alapba lehet a különböző fűrészlapocskákat beszorítani, egyfajta bajonett-záras megoldással. (Árulkodó, hogy pusztán ez a néhány, a fűrészlap anyagából való kis bajonett-zár viszi át a nyomatékot!) Ezek a készletek viszonylag alacsony árúak. Akadnak köztük jobb anyagból készültek is, azonban az egész konstrukció meglehetősen gyenge, csak nagyon óvatosan használható. Tapasztalatom szerint maximum 20 mm vastag fában, vékony rétegelt- vagy HDF/MDF lemezekben működhet. Bútorlapnál és konyhapultoknál is használható, de itt bizony oda kell figyelni a szerszám pihentetésére, hogy le tudjon hűlni. A vékony fűrészlap hamar felmelegszik, tehát ez a szerszám képes a leghamarabb „megégni”, vagyis a túlzott hőhatástól kilágyulni, és rekord gyorsan elveszteni a vágóképességét. Egy ilyen készlet már 1000-1500 Ft körül elérhető, ez általában 7 különböző átmérőt jelent.

A következő szintén nem túl drága készlet már eggyel profibb:

Itt a vágólapok már komplett egységek, a központosító fúróra a csésze alakú, teljes szerszám ül rá. A nyomatékot egy, a szerszám 'tengelyére' passzoló kivágás viszi át. Ennél fogva ez egy jobb megoldás az előzőnél, sokkal erősebb konstrukció, ami keményebb anyagoknál jól jöhet. Természetesen a fűrészpor eltávolítása itt is fontos, ha bent marad a vágatban, akkor eltömi a fűrészfogak közeit, a vágásteljesítményt csökkenti, a hőmérséklet nagyon meg tud emelkedni ilyenkor. Ezek a készletek 1600-2000 Ft körüli ársávban mozognak.

A harmadik készlet ennek egy jóval igényesebb változata. Itt mind a szerszámok anyaga, mind a befogó-központosító fej is jóval kifinomultabb.

Ennél a készletnél a szerszámok HSS Bi-metál alapanyaga lehetővé teszi, hogy nem csak fát, de akár vasat és acéllemezt is megmunkáljunk velük, természetesen figyelve a hőmérsékletre és a vágási sebességre. Fontos, hogy fémeket mindenképpen csak hűtő-kenő közeggel szabad vágni. Ez a szerszám valóban sokat tud. Itt már a szerszám maga menetes, de pluszban két stift is biztosítja a nyomaték megfelelő átvitelét. Megfelelően erős fúrógéppel meghajtva szinte mindent elvág, de a melegedésre itt is figyelnünk kell. Itt bizony már ötszámjegyű árra kell számítsunk, 10-12 ezer forinttól indulnak a készletek árai.

Hogy a három megoldás közül melyiket érdemes választani? Ez több mindentől függ. Egyrészt persze a pénztárcánk lehetőségeitől, másrészt attól is, hányféle átmérőben gondolkodunk. Alap esetben tapasztalatom szerint elég néhány méret. Például az elektromos ajzatok beépítéséhez általában 65 mm átmérőjű lyuk kell. (Ha nem használunk műanyag szerelődobozt, kisebb, mondjuk 57 mm méretű is elég.) Egy földelt hálózati csatlakozó általában átfér egy 40 mm átmérőjű nyíláson is. Egy, a vizes helységekben használt flexibilis cső csatlakozójának sokszor 30 mm is elég. Tehát akár 3-5 mérettel elég jól elboldogulhatunk. Ezek pedig nem jelentenek akkora költséget egy profibb kivitelű 5-6 darabos szettként sem. Néha szempont lehet a helyigény is a szerszámládánkban. Ha fontos, hogy kis helyen elférjenek, akkor az első megoldás a legjobb, hiszen itt mind a 7-8 átmérőhöz egyetlen szerszámtengely tartozik, az egész egyben szállítható. A drágább készletek már saját dobozkát igényelnek, ami már csak azért is indokolt, mert a drágább szerszámok fogazására jobban is vigyázunk, nem okos dolog hagyni a többi szerszámmal zötykölődni a nagy mindenes ládánkban.

Aki igazán rákattan a téméra, természetesen még igényesebb és drágább megoldásokat is találhat, hiszen például a vágó él lehet akár keményfémlapkás is, mint a faipari körfűrész lapokon. De ezekre a megoldásokra már tényleg inkább csak akkor van szükség, ha nagy mennyiségben kell egy adott méretű lyukat előállítanunk, általános barkácstevékenységnél nem tudjuk kihasználni az ilyen szerszámok nyújtotta pluszt.

A fenti három megoldás közül számomra mindenképp a legutolsó a legszimpatikusabb. Rövidesen jövök egy poszttal, ahol a gyakorlatban is bemutatom, milyen különlegesebb feladatokra is jó megoldás egy ilyen szerszám.

A kivetőpánt

2016.05.04. 05:00 | Thoreau

Bútorlapból készült bútorok általánossá válásával együtt terjedtek el az ilyen bútorok ajtajainak rögzítésére használt kivetőpántok. Anno még a múlt évszázad 80-as éveiben a mindenféle iskolai szakmai gyakorlatunkat különböző bútorgyárakban töltöttük. Akkoriban még divat volt a hagyományos zsanér használata is az ilyen szekrényajtóknál. Ezeket általában apró csavarokkal rögzítettük, amit roppant célszerűen kalapáccsal vertünk be a bútorlapba. (Ez volt a hivatalos ajánlás.) Gondolhatni, mennyi ideig tartotta a helyén az így rögzített pánt az ajtót.

Különösen, hogy ugye a kivetőpántokkal ellentétben a zsanérokon semmilyen állítási lehetőség nincs, tehát ha mégis valami finombeállítás szükségeltetne, az csak kalapáccsal oldható meg. Amit a bútorlap jóval kevésbé tolerál mint egy tömörfa anyagú bútor. Talán ezért is - vagyis hogy mód legyen a finombeállításra - ez idő tájt kezdtek el terjedni itthon is a kivetőpántok. Akkoriban még sokszor műanyag testűek voltak ezek a pántok, csak a rugó és a kar készült fémből. Ezeknél még sokszor apró tekercsrugó volt a műanyagházban. Mostanra persze ezekből nem sok olyan maradt, ami megúszta törés nélkül az elmúlt éveket. Az igazi kivetőpánt (milyen meglepő) fémből készül. Általában sajtolt vas- vagy acéllemezből, ritkábban öntvény talppal. Manapság egy lapszabászaton már szerencsére nem is igen találunk másmilyen pántot. Több népszerű gyártmány létezik, és az alkalmazási területektől függően több különböző megoldás is van.

Miután a pántok kiválasztásánál igencsak mellé lehet nyúlni, pár dologgal muszáj tisztában lenni:

• A legfontosabb talán az, hogy rá- avagy közé záródó ajtóhoz kell-e a pánt. A pántok ugyan állíthatóak, de ez általában csak 3-6 mm tartományban működik, tehát fontos hogy milyen záródáshoz készült.

Ezen az ábrán a függőleges sárga tömb a szekrények oldala, az alsó vízszintes rész jelképezi az ajtót. (Felülnézetben látjuk a szerkezetet.) Látható, hogy a fő különbség az ajtó pozíciója a szekrényoldalhoz képest. A konyhabútorok esetében általában az első két variáció fordul elő.

• Az "alap" kivetőpántok általában 110 foknyira engedik nyílni az ajtót, ha ennél nagyobb nyitás kell akkor a speciális változatok közül kell választani.

• Van ám számtalan speciális változat, a legkülönbözőbb szögekben záródó ajtókhoz, vagy sarokszekrények dupla ajtajához, vagy épp szűk helyhez, hűtőszekrény-takaró ajtókhoz mind-mind speciális pántok készülnek. Ezek azonban általában jóval drágábbak mint a normál pántok, hiszen azokból több nagyságrendnyivel nagyobb mennyiséget adnak el, ergo a gyártásuk is olcsóbb. (Van olyan német pánt márka amelyik az alap pántjait magyarországi gyárban gyártja, a ritkábbakat viszont Németországból hozza. Nyilván itt is vannak különbségek az árban, nem kicsik.)

• A  legelterjedtebb rátolható-csavarozható kivetőpántok (ilyen látható a cikkünk nyitóképén) csavarokkal rögzítettek, az ajtón a pánt testének egy 35 mm átmérőjű kerek fészket kell fúrni, célszerűen fúrógépbe fogható pánthelymaróval. Általában 11-15 mm mély fészek kell a jobbára 20 mm vastag ajtóban. Ha még nem csináltunk ilyet, esetleg kilyukasztunk pár ajtót, de aztán gyorsan bele jön az ember. A rögzítőcsavarok elhelyezkedése valamennyire általános, a főbb gyártók esetében mindenképp. Ezeket fontos pontosan felrajzolni és pontosan előfúrni. A jobb pántgyártók honlapjain pontos beépítési és méretezési táblázatokat és rajzokat lehet találni. Például itt. Akár sablont is csinálhatunk. De néhány gyártónál elérhető kis méretű fém/műanyag sablon ami rengeteget segít az előjelölésnél. (Ha csak egy törött pántot kell kicserélnünk, akkor persze elég elvinni a mintát a boltba.)

Bal oldalon egy pánthely-maró   a jobb oldalon egy jelölősablon (Blum) látható

• Mostanában egyre több részben vagy egészében szerszám nélkül szerelhető pánt is van már. Ezek különböző elmés mechanizmusok segítségével teljesen feleslegessé teszik a csavarok használatát. (A pánt fészkére és pár lyukra persze ekkor is szükség van.) Ezekről is érdemes a neten tájékozódni, bár azt tudni kell, hogy ezek a pántok (hasonlóan a motoros fiókmechanikákhoz vagy -ajtókhoz) igencsak borsos árúak tudnak lenni.

A pántok állítása:

Bár néhányan idegenkednek a dologtól, a kivetőpánt pontos állítása épp oly egyszerű dolog mint egy kerékpár váltó állítása. Néhány csavar, pontosan behatárolható funkciókkal. Az alábbi képek talán jobban megmutatják mi mire való, mintha leírnánk. A különböző gyártmányoknál eltérő lehet a csavarok helye, de a metódus ugyanez. Mindig a pánt szekrényoldalon rögzített felét (a pánt talpa) kell állítani, az ajtóba bemart részen nincs állítani való. Az egyszerűbb pántoknál elég meglazítani a csavarokat (nem mind egyszerre, csak amit épp állítani akarunk), majd kézzel kell a megfelelő pozícióba állítani az ajtót és meghúzni a csavart. 

A drágább pántoknál néha excenteres megoldásokat találunk, tehát a csavar tekerése rögtön mozgatja is a pánt talpát, illetve a pántot. A fel-le mozgatásnál mindig a pánt talpát mozgatjuk (vagyis az egész szerkezetet) a mélységi és oldalirányú állításnál a pánt szekrényoldalon lévő talpához képest mozgatjuk az ajtóra szerelt pántmechanikát. 

Szóval a kivetőpánt nem az ördög találmánya. A mai minőségi kivetőpántok ráadásul tényleg tartósak. Majd mindhez lehet kapni rápattintható ajtó csukódás csillapító „bizbaszt”. Tehát ezek a pántok már csöndesek is, nyugodtan dézsmálhatjuk a szekrénybe eldugott csokis kekszet. 

Pántokat nagyobb barkácsboltokban és lapszabászatokon érdemes vásárolni.  Általában itt a legbővebb a választék, a minőséggel sem szokott gond lenni. Ráadásul értenek is hozzá, ha speciális igényünk van, megrendelik a szükséges pántokat. Most már egyre több helyen ki is van állítva néhány teszt ajtó- és fiók, tehát működés közben is meg tudjuk nézni a pántokat. Ezekben a boltokban ömlesztve szerzik be a pántokat, nagyobb kiszerelésben, ezért is kedvező az ár. Az áruházakban ezzel szemben gyakran darabonként fóliába csomagolva kapjuk meg ugyanezeket a pántokat, minimum dupla áron. Természetesen, ha tudjuk mire van szükségünk, a neten is vásárolhatunk. Még valami: ha pántot veszünk, vegyünk csavart is hozzá! A pánttalpakhoz általában jár a csavar, miután ezek nem sima facsavarok, hanem vastagabb tengelyű "konfirmátor" menetű csavarok (euro-csavar). Viszont az ajtóhoz rögzítéshez szükség lesz facsavarra, általában 3x18 méretűre, de persze ez függ az ajtótól és a pánttól is. 

Fémipar: A csavar mint gépelem

2016.05.27. 05:00 | Tákolmányi

A csavarok a legelterjedtebb gépelemek. Felhasználásuk szerint vannak rögzítő csavarok és mozgatócsavarok. Ha a csavar mint oldható kötőelem szerepel, akkor rögzítő csavarnak nevezzük, ha egy vagy több gépalkatrészt kényszerpályán mozgat, akkor a neve mozgatócsavar.

Több bekezdésű menetek
Különleges esetekben a mozgatócsavaroknál igen nagy menetemelkedések is előfordulnak A nagy menetemelkedéseket több-bekezdésű csavarmenet készítésével érhetjük el. A több bekezdést úgy kell érteni, hogy az emelkedés távolságán belül egymással párhuzamosan kettő vagy több menetszelvény van elhelyezve.

 Egy-, két- és három bekezdésű menet

Menetrendszerek
Kétféle menetrendszert különböztetünk meg: a hüvelyk- vagy az ún. Whitworth-menetet (elnevezése a megalkotója után) és a méter- (metrikus) menetet. A hüvelykmenetek az angol hüvelyk mértékre épülnek (1 hüvelyk = 25,4 mm). A menetek külső átmérőjét hüvelykben kell lemérni és a menetemelkedést is az 1 hüvelyknyi hosszon levő menetszámmal adják meg. A hüvelykmeneteket ma már ritkán alkalmazzuk.   A métermenetek külső átmérőjét mm-ekben mérjük, és a menetemelkedést is mm-ben adjuk meg.

Menetelemek
A csavarmenet a következő elemekből tevődik össze:

Menetprofil a menetfúró tengelyén átmenő síkban fekvő metszet körvonala, amelynek a csavarvonal mentén való elmozdításával a menetet alkotjuk.Menet a csavarmenetnek az a része, amelyet a profilnak egy teljes körülfordításával kapunk.Menetemelkedés (P) egyazon menet megfelelő pontjai között a tengellyel párhuzamos irányban mért távolság.
Megjegyzés: Hüvelykmeneten a menetemelkedés egyenlő: 1" osztva az l"-ra eső menetek n számával.
A csavarmenet Ψ profilszöge a menetoldalak által alkotott, a menetfúró tengelyén át fektetett síkban mért szög.Menettető a menetprofilnak a tengelytől mért legtávolabbi része.Menettő a profilnak a tengelyhez legközelebb eső része.Menetoldal a menetprofilnak a menettetőt a menettővel összekötő része.Menetmélység a menetfúró tengelyére a menettetőtől a menettőig merőlegesen mért távolság.Külső átmérő (d) a csavar menetének a menettetőkön mért legnagyobb átmérője. A külső átmérőt a tengelyre merőleges vetületben kell mérni.Középátmérő (d2) ama képzeletbeli henger átmérője, amely a profilt akként osztja, hogy a csavarmenet szélessége és a csavarmenetköz szélessége egyenlő. A középátmérőt a menetfúró tengelyére merőleges síkban kell mérni.
A menet belső átmérője (d,) a menettövek közötti, a csavar tengelyére merőleges vetületben mért legkisebb átmérő.
A csavarmenet emelkedési szöge egyenlő a középátmérőben fekvő csavarvonal α emelkedési szögével.

Jobb- és balmenet
A menetszelvények jobb vagy bal irányban emelkedve helyezkednek el, eszerint beszélünkjobb- és balmenetről. 

Jobb- és balmenet

Jobb irányú az a menet, amelyet az óramutató járásával egyező irányban kell becsavarni, bal irányú ennek ellenkezője.   A menetek túlnyomó  többségé jobb irányú. A balmenet szabványos jelölése abban különbözik a jobbmenetétől, hogy a menet jelölése elé kell írni a „balmenet szót. (Pl. balmenet M 10 X 1,25.)

Menetszelvények (profilok)

A csavarmenetek különböző profilokkal készülnek. Az alkalmazott profilt a csavar rendeltetése szerint választják meg. Az élesmenetet (a) kötőcsavarokhoz alkalmazzuk. A szelvényszög Whitworth-menetnél 55°, metrikus menetnél 60°. Laposmenet (b) mozgatócsavarként kétirányú mozgásra alkalmas. Menetszelvénye szabályos négyzet. Szerszámgépeken, satukon alkalmazzuk.

A trapézmenetet (c) mozgócsavarként - főleg szerszámgépeken - alkalmazzuk. Mindkét irányú igénybevételnek jól ellenáll. (Szilárdsági szempontból ugyanis mindig az a szelvény előnyös, amelyik tőben vastagabb, mint csúcsban.) Szelvényszöge 30°. A fűrészmenetet (d) ugyancsak mozgatócsavarként használják. Általában egyoldalú igénybevételek felvételére alkalmas (pl. sajtók). Szelvényszöge 30°.

A zsinórmenetet (e) olyan helyen alkalmazzák, ahol homok, iszap, hőtágulás stb. jelenlétével kell számolni (pl. vasúti kocsik összekötéséhez, hőtágulásnak kitett helyeken és a műanyagokhoz).

Különböző csavar- és csavaranyafajták
A csavaroknak és a csavaranyáknak igen nagy szerep jut a gépgyártásban. Rendeltetésüknek megfelelően az ipar igen nagy választékban gyártja őket.

Csavartípusok

Csavaranya-típusok

 Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

Szőnyeg a falon

2016.05.10. 05:00 | Thoreau

Ez egy gyors poszt lesz, cserébe legalább rövid. Mostanában permanens témahiányban szenved a szerkesztőség, ezért minden szembejövő megírnivalóra próbálunk lecsapni. Az történt, hogy tegnap a jónevű JAB Anstoetz cég csodálatosságos budapesti képviseletén kellett a falra felrögzíteni egy 2x3 méteres szőnyeget. Ez egyfelől persze nem bonyolult munka, másrészt azért igényel némi átgondolást...

Egy ilyen szőnyeg azért már nem kis súlyú. A felrögzítéshez mégsem volt szükség mindenféle bonyolult és masszív keretekre, vagy egyéb különleges alapra. A megrendelő adott három vékony rétegeltlemez csíkocskát, amelyik tele volt ferdén beütött apró acélszögekkel, olyan volt mint egy amcsi autósüldözéses filmben a rendőrök által az útra keresztben lefektetett szalagok. Itt persze a szögecskék csak 8-10 mm-t álltak ki a felületből.

Ezeket a léceket kellett felfúrjuk a falra, majd a szőnyeget egyszerűen oda kellett nyomni hozzájuk, és szépen ott is maradt, mintha tépőzáras lenne. A ferde szögecskék előnye, hogy a  szőnyeg saját súlya egyre jobban rányomja magát a felületre.

Feljelöltük a lécek helyét, vízszintesen (bár itt ez annyira nem is számít). 3 db 120 centi hosszú lécünk volt, a szőnyeg meg ugye 2 méter széles, ezért a második sorban lett egy kis folytonossági hiány. De ez úgyis csak amolyan biztonsági tartalék, mert egy sor is kellően masszívan tartja a súlyt.

Ráadásul tényleg semmilyen károsodást nem okoz a felületen, hiszen csak a szövet szálai közé nyomódnak be az apró tüskék. Mint kiderült, ezek a lécek direkt erre a feladatra készült céleszközök, ettől függetlenül azt gondolom, bárki el tudja készíteni magának is. Kétségtelen, hogy a megfelelő anyag fontos a szögeknél, nyilván jó ha acélból vannak, nem sima vasból, és jóval hegyesebbek is egy normál szögnél.

De érdemes elbíbelődni vele, mert tényleg könnyű ezzel a módszerrel a falak díszítése, és akár cserélgethetjük is a dekorációt.

Tapétázás lépésről lépésre

2016.04.27. 05:00 | Tákolm

A legkiadósabb takarítást festés után ejthetjük meg, mikor a helyiség kiürítve, háziállatok evakuálva, minden sarok feltárul a maga meztelen valóságában és a festéket amúgy is le kell mosni. A festés előkészítése porban és verítékben úszó lakást és homlokot eredményez. Vagy ne csiszoljunk-gletteljünk, hanem terítsünk rá tapétát, elfedve a hiányosságokat?

Ahogy azt Móricka elképzeli - intenek a hozzáértők. A tapétázást macerásabb előkészíteni, sokkal simábbra kell glettelni és a sarkok, keretek környékének lefedése sokáig emlegethetővé, a tervezettnél messze hosszabb időt igénylő szenvedéssé teszik a tapétázást. Viszont szebb és más előnyei is vannak.

Ha festés és tapétázás ötlete közt őrlődnek, vagy szeretnék a profik által ismert trükkökkel megkönnyíteni a munkát, szokás szerint egy szakkönyvet,  a Cser kiadó Tapétázás lépésről lépésre című kiadványát nyújtjuk át virtuálisan. S mellé - mintegy beetetésként - egy rövid, igazán rövid tippcsokrot a tapétaválasztásról.

Hol milyen tapétát használjunk?
Általában bárhol bármilyen tapétafajtát használhatunk de bizonyos helyiségekbe célszerű egy adott fajtát választani. Döntés előtt azt is mérlegeljük. hogy milyen mintázat illik az adott helyiség funkciójához és stílusához.

Elegáns stílus: az elegánsabb mintázatú tapéták ideális területe az ebédlő és a nappali Az elegáns mintázatot indokolhatja az épület stílusa, vagy egyszerűen csak emelheti a szoba fényét
Praktikus szempontok: konyhákban és fürdőszobákban érdemes mosható viniltapétát alkalmazni, mert könnyen tisztítható. A csíkos minta egyszerűen ragasztható, belmagasság-növelő, elegáns hatású, amely a lakás szinte bármely helyiségében jól mutat.

Az egyes minták hatása
A színekhez hasonlóan a tapéta mintázata teljesen megváltoztathatja egy adott helyiség hangulatát. Ezért a minta kiválasztásakor mindig vegyük figyelembe, hogy milyen hatást fog kelteni a/ adott helyiségben.

Csíkok: Mivel a csíkok mindig megnyújtják a felületet. Azokba a helyiségekbe, amelyeknek kicsit szeretnénk  „megnövelni“ a belmagasságát, érdemes ezt a mintát választani. Viszont semmiképpen ne ragasszuk egyenetlen falfelületre, mert a csíkok a legkisebb egyenetlenséget is felnagyítják, kihangsúlyozzák.

Egyszínű felületek: A legújabb divatot követve egyre több egyszínű, festésre emlékezteti tapéta jelenik meg a piacon. Ezeket meglehetősen egyszerű felragasztani, viszont pont a minták hiánya miatt nehéz hibátlan illesztést kialakítani. Ez különösen igaz a sötétebb színű tapétákra. Esetleg érdemes lehet az alaptapétát a tapétával egyező színűre festeni, hogy a pontatlan illesztések se látszódjanak.

Virágmintás tapétát általában elég könnyű felragasztani. mert a virágminta eltereli a figyelmet az illesztésekről. A nagyméretű virágminták inkább nagyobb helyiségbe valók, különben kevésbé érvényesül a minta, és kicsinyíteni fogja a helyiséget. Az apró virágmintás felületek falusias hangulatúak. Az egyenetlen vagy durva felületű falakra érdemes ilyen mintázatú tapétát ragasztani, mert a mintázat elvonja a figyelmet az alapfelület esetleges hibáiról.

Ismétlődő motívumok: Az egy-két ismétlődő motívummal díszített tapétákat nagyon precízen kell felragasztani, mert minden pontatlanság - például ha nem függőlegesen lett felragasztva a tapétalap - feltűnően látszik. Bár rendkívül dekoratívak. Kezdőknek általiban nem ezeken érdemes tanulni.

Tájképek: Egyes gyártók tájképes tapétákat is gyártanak. Az egyes tekercseket meghatározott sorrendben kell felragasztani a falra. Ha utálunk egy megfelelő falat, amelyen elfér a kép. Nagyon hatásos lehet ez a felületképzési mód.

Klasszikus minták. Vannak olyan klasszikus minták, amelyek úgy tűnik, soha nem mennek ki a divatból. Ilyen például a liliomos minta, amely már évszázadok óta népszerű és ma is gyakran alkalmazzák. Ezek egy része meglehetősen egyhangú benyomást kelt, ezt mindig vegyük figyelembe az adott helyiség tapétázásakor!

Fúró köszörülése géppel

2016.04.11. 05:00 | Tákolmány

Egy nem túl használható és lényegében megélezhetetlen nagy késsel próbálkoztam, majd sikere után több kisebbel. Ez a rész jól ment, tényleg sikeresen élez. Akárcsak a szerszámoknál, itt is örök kérdés, hogy vegyünk egy darab drága konyhai kést vagy több eldobhatót a konstans összegből. Sajnos a drága pont ugyanúgy beeshet a pult mögé, elveszhet, mint olcsóbb társai így szerényebb minőségű alapanyagból válogathattam. Ilyenkor az él megmaradásának ideje a kérdéses. Összegezve, nem lett rosszabb, mint a fenőköves vagy köszörűgépes megoldás, viszont egyenletesebb.

•

GÜDE UNIVERZÁLIS ÉLEZŐ

https://www.youtube.com/watch?v=HgyKMpPclME

Lidl fúróköszörű

https://www.youtube.com/watch?v=OPt97yVMang

Parkside fúrószár élező 1. - Kicsomagolás. Unboxing.

https://www.youtube.com/watch?v=_IWLoO2-BTU

Parkside fúrószár élező 2. - Teszt + tapasztalatok 1

https://www.youtube.com/watch?v=_wcqly_VhHY

Parkside fúrószár élező 3. - Karbantartás + tapasztalatok 2. Fontos infók

https://www.youtube.com/watch?v=YGHiiEErYeM

Késélezés, szerszám, véső élezés / Whetting knives, tools, chisels. www.keselezes.info

https://www.youtube.com/watch?v=MZ_J_89AJQk

Vésők, gyaluvasak köszörülése géppel és kézzel

https://www.youtube.com/watch?v=2r9zH5j3FQI

Fúró köszörülése kézzel

2016.04.04. 05:00 | Tákolmányi

Idővel minden csigafúró elkopik, de feltámadhat tompaságából, ha megpróbáljuk köszörülni. Sajnos nem egyszerű feladat, sok gyakorlást igénylő, könyvből nem elsajátítható tudomány. Most bemutatjuk a tankönyvben leírt elveket és módszert. Következő alkalommal a barkácsműhely és konyha (mert kést, baltát, ollót sem könnyű élezni) kiemelt helyére kívánkozó hős megmentőjét, a gépi élezőt teszteljük, melyet fúróköszörülésre is kiképeztek

A jól élezett csigafúrónak a következő követelményeknek kell megfelelnie: helyes csúcsszög, hátszög, keresztélszög  és  hosszúság, valamint egyforma magasságban lévő és központos élek. A követelményeket a csigafúró élezésekor kell megvalósítani. A csigafúró élezését a  hátfelület köszörülésével érjük el. A hátfelület előírásnak  megfelelő kialakítása kézi köszörüléssel eléggé bonyolult feladat, és nagy gyakorlatot kíván. Több mozdulat  összehangolásának eredménye.

Ha a fúró jól köszörült, az a hátszög a fúró közepe felé növekszik (kb. 25°), míg a kerülete kisebb (kb. 6°). A hátfelület ilyen kialakítását csak úgy tudjuk elérni, ha a fúrót egy elképzelt kúp tengelye körül - az ún. lengetési tengely körül - lengetjük, s közben a fúrót saját tengelye körül elforgatjuk. Ezt a két mozdulatot a leggyorsabban úgy tudjuk összehangolni és gyakorolni, ha egy szabályosan köszörült, nagyobb átmérőjű csigafúrót hátfelületénél fogva egy függőleges helyzetű egyenes síkon többször legördítünk. A pontos legördítéskor a csigafúró azokat a mozgásokat végzi, amelyeket köszörüléskor alkalmaznunk  kell.

A csigafúró köszörülésének kezdő állása, illetve s fúró helyes tartása köszörüléskor

A  keresztél  csökkentésének  módja 

Az élek egyenlőtlen hosszából és elérő hajlásából eredő hibák következményei:

Az a) ábrán az élek egyenlőtlen hossza miatt a fúró átmérőjénél nagyobb furatot fúr. A b) ábra az élek eltérő hajlásszögének hatását szemlélteti. Következmény: a fúrót a meredekebb él átnyomja  az  ellenkező oldalra és a fúró kitér a középvonalból.

A két hiba együttesen is jelentkezhet, ez látjuk az ábrán. Következmény: lépcsős, a fúróátmérőnél tágasabb a furat, ugyanakkor a fúró kitér a  középvonalból.

Primitív technológia?

2016.04.01. 05:00 | Thoreau

A minap megintcsak egy Youtube videóra bukkantam, majd ennek nyomán egész sereg hasonlóra. Most azonban csak erről az egy videóról írnék pár szót. A tévében persze már mindenki látott mindenféle hajótöröttes, meg lakatlanszigetes filmet, és persze a National Geographic különböző, a világ eldugott vidékein élő természetközeli népek életéről szóló dokufilmek közül is láthattunk legalább néhányat. Van tehát némi fogalmunk arról, - ha más nem elméletben - hogyan is kell kinézzen egy hagyományos, a természetben található építőanyagok felhasználásával épült kunyhó.

Az itt bemutatott videó is ilyesmiről szól. A technológia abszolút kőkorszaki, az egyetlen használt eszköz egy kőből készült fejjel rendelkező baltaféleség, aminek a feje vésőként is funkcionálhat.

Az építőanyag azonban a fa váz kivételével szinte teljes egészében agyag. Ideértve a falakat, és magát a tetőt is, amit saját gyártású és égetésű cserepekkel borít a film szereplője.

De van itt több más érdekes is, például a kunyhóban kialakított fekvőhely, amit alulról fűt a tűzhely. Érdemes megnézni, hogy a házikó egyik oldalán van a tűzhely, de a másikon a füst kivezető nyílás, tehát a forró füst a fekvőhely alatt kialakított, lapos kövekkel borított hosszú csatornában megy végig.

Nem is szaporítom tovább a szót, nézzük a mozit:

Primitív Technológia: Cseréptetős kunyhó

https://www.youtube.com/watch?v=P73REgj-3UE

Primitive Technology: Palm Thatched Mud Hut

https://www.youtube.com/watch?v=KzMfeQyY5xM

Primitive Technology:Fish Pond-part 1!Primitive life-wilderness

https://www.youtube.com/watch?v=SBljWDJFe7c

Primitive Life:Fish Pond-part2-Stone Embankment!

https://www.youtube.com/watch?v=Yoa30mwyf4o

Az bizonyos, hogy az égetésnek gyakorlott mestere kell legyen, aki ilyen kunyhót épít, és persze nem árt, ha valóban jó minőségű agyagot lehet bányászni a környéken. Azonban számomra mégiscsak az a legérdekesebb az egészben, hogy ezzel a meglehetősen primitív technológiával milyen összetett házikót sikerül építeni.

A Youtube csatornához tartozik egy weboldal, pontosabban blog is, érdemes ott is körülnézni, angol nyelvű az igaz, de a videók érthetőek nyelvtudás nélkül is.

Köszörülés a gyakorlatban

2015.12.07. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

A köszörűkorong szabályozása: Köszörülés közben a köszörűkorong kopik, elhasználódik. Ez kétféle módon jelentkezhet: a korong eltömődik vagy egyenlőtlenül kopik. Az eltömődést az okozza, hogy lágyabb fém köszörülésekor a leváló fémrészecskék a korong szemcséi közé tömődnek, az elkopott szemcsék nem esnek ki, újabbak pedig nem kerülnek a felszínre. Ilyenkor a korong nem forgácsol, csak dörzsöl.

A korong egyenlőtlen kopását rendszerint az egyoldalú igénybevétel idézi elő, ezáltal szabálytalan alakú lesz, kicsorbul. Az egyenlőtlenül kopott korong egyrészt üt, ami a korong sérüléséhez vezethet, másrészt az egyenlőtlen anyagelosztás következtében - figyelembe véve a nagy fordulatszámot - rezgéseket okoz.

Az eltömődött és egyenlőtlenül kopott korongot szabályozni kell. A szabályozást (lehúzást) csőbe foglalt szilíciumkarbid rúddal vagy szabályozócsillaggal végezzük. Lehúzáshoz általában a csőbe ágyazott sziliciumkarbid rudat vesszük igénybe. A szilíciumkarbid rudat a korong vízszintes középvonalához viszonyítva kb. 10°-ra, a középvonal alatt kb. 12 mm-re állítjuk és az így beállított lehúzóval óvatosan közelítjük meg a forgó korongot.

A köszörűkorong lehúzása lehúzó-gyémánttal

Nagyobb méretű anyagleválasztással járó korongszabályozást hullámosított acéltárcsákból készült szabályozócsillaggal végzünk. A szabályozócsillagot ugyancsak kézzel szorítjuk a korong felületéhez. Ennél a műveletnél igen fontos a biztos és merev alátámasztás, valamint az egyenletes vezetés. A korong szabályozását csak az e célra kiképzett és nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkás végezheti.

Szabályozócsillag

A szerszámok hűtése
Köszörüléskor a súrlódás következtében igen nagy hő fejlődik.
A keletkezett hő káros, mert
- a szerszám anyagában az egyenlőtlen felmelegedés következtében belső feszültségek és repedések keletkezhetnek;
- a szerszámok kilágyulnak;
- a köszörűkorongban is belső feszültségek keletkezhetnek, ami a korong szétrobbanásához vezethet. A fentiek elkerülésére a szerszámot köszörülés közben hűteni kell.
Ez úgy történik, hogy a szerszámot időszakonként - mielőtt a szerszám élén a felmelegedés okozta elszíneződés megjelenne - a vízzel telt hűtőedénybe mártjuk és mozgatva lehűtjük. A hűtővíz tartálya legyen nagy, hogy a hűtővíz ne melegedjen hamar fel. Szerszámtámasz és védőszemüveg nélkül ne köszörüljünk, mert az balesetet okozhat, továbbá megnehezíti a szerszám élszögeinek pontos kialakítását.A köszörülés menete
Köszörüléskor a szerszámot a korong előtt levő szerszámtámaszra fektetjük, kézzel tartva mérsékelt nyomással a korongnak szorítjuk és egyenletesen mozgatjuk. Nagyoló köszörülést lehetőleg a korong palástján végezzünk.
Az egyszerű köszörűgépeken szerszámtámaszként vízszintesen rögzített lapot találunk, amelynek magassága és a korongtól való távolsága állítható. Az igényesebb munkát végző gépeket kettős, szögben elállítható szögasztallal szerelik fel.

Szerszámtámasz és szögasztal

 
A különböző szerszámok köszörülése
A szerszámtámaszra helyezett vágó szárát jobb kezünkkel megfogjuk és az asztalhoz szorítjuk. A bal kezünk vágóra helyezett ujjaival pedig vezetjük és ide-oda mozgatjuk a vágót.

A laposvágó köszörülése

A rajztű és a pontozó köszörülését hasonlóan végezzük, azzal a különbséggel, hogy nem mozgatjuk őket jobbra-balra, hanem köszörülés közben tengelyük körül forgatjuk. Köszörüléskor ne a köszörűkoronggal szemben álljunk, hanem attól jobbra vagy balra helyezkedjünk el. Ügyeljünk arra, hogy munka közben kézzel ne érjünk a forgó koronghoz.

A körző helyes és helytelen köszörülése

A körzőt összecsukott szárral úgy köszörüljük hegyesre, hogy a két szár egyenlő hosszúságú, és együttes keresztmetszete kör legyen. A körzőszárak külön-külön való köszörülése ezeket a követelményeket nem elégíti ki.

Baleseti veszélyek köszörülés közben
Köszörűgép megindítása előtt a korong épségét ellenőrizzük, s csak akkor indítsunk, ha arról már meggyőződtünk.
- Ellenőrizzük a szerszámtámasz korongtól való távolságát. Nagy hézag esetén ugyanis a szerszám a támasz és a korong közé szorulhat és korongrobbanást idézhet elő. A nagy fordulatszámmal forgó köszörűkorong szétrepülhet, ez pedig állandó balesetveszélyt rejt magában. Ezért védőburkolat nélkül köszörűgépen sohase dolgozzunk.
- Vigyázzunk arra, hogy köszörülés közben a forgó korongot kézzel ne érintsük.
- Köszörülés közben a korongról leváló szemcse vagy a szerszámról lerepülő forgács súlyosan veszélyeztetheti a szem épségét. Ezért köszörüléskor minden esetben védőszemüveget kell használni.
- Balesetet okozhat az is, hogy a dolgozó nem helyezi a köszörülendő szerszámot a szerszámtámaszra, hanem a szerszám és a támasz közé az ujjait helyezi.
- Különös gondot kell fordítani az áramütés elkerülésére. A nedves köszörülés fokozza az áramütés veszélyét, ezért gondosan be kell tartani a villamos berendezésekre előírt biztonsági szabályokat.
Balesetet 

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

Mutasd! - Rönkhasítók

2015.12.03. 05:00 | Tákolmányi

Fával fűtök. A miértre nagyjából ötödik indokom a sorban, hogy nincs bevezetve a gáz. Bár olcsóbb, mint a gázfűtés, a téli tüzelő beszerzése folyamatos harc a piac szereplőivel, ahol egy percre sem lankadhat figyelmünk. Eleve abból a feltételezésből kell kiindulni, hogy fakereskedő (mindig kínosan kerülöm a "faszállító" kifejezést) azért jön, hogy átverjen. Egy bevált kereskedő ezért értékes tagja ismeretségünknek, szinte családtag.

Kényelmesen konyhakész tűzifát rendelek, mert szeretném még 15-20 évig használni a gerincemet. Léteznek költségcsökkentő alternatív megoldások persze, mint a méterfa vásárlás. Ezek méteres (valóságban  rövidebb) fatörzsek, amit nekünk kell méretre darabolni és hasogatni.

Vallom, hogy a méterfa csak látszatra olcsóbb. Kezdődik a "kugliba" fűrészeléssel, mellyel jól elszórakoztathatjuk szomszédainkat vasárnap délutánonként. (Egyszer még kiírunk egy novellapályázatot a "Miért utálom a szomszédaimat" témakörben). A láncfűrészhez (hiszen 20-50 cm átmérőjű törzsekről beszélünk) üzemanyagot, lánckenőolajat, láncreszelőt kell vásárolnunk és a fűrészelésre fordított idő is pénz. A kugli hasogatása manuálisan fejszével történik. Itt jön a gerincproblémás rész, illetve a tevékenység rejt veszélyeket.

Suhintás, az elrepülő fejszenyél parabolikus ívet zár be, rövid sikoly a szomszédból (mint a "Miért sikoltozik a szomszédod? Mert hullik a haja" reklámban), majd csend. A kuglihasogatás problémájára nyújt gyógyírt az elektromos rönkhasító berendezés. Mai videoválogatásunk a különféle elveken működő házi és gyári konstrukciókból válogat.

Házi készítésű kúpos rönkhasítót mutat be készítője. A videó teljesen ismeretterjesztő, megtudhatunk belőle sokat a forgó kúpos méterfa hasításról.

kúpos rönkhasító gép méteres fához

https://www.youtube.com/watch?v=4G8NM3rm1Xc

Itt egy mozgó ék vágja ketté hosszában a méterfát...

Házi készítésű rönkhasító

https://www.youtube.com/watch?v=p6XdFrWNEBI

 ...szemben azzal a módszerrel, mikor az anyagot tolják rá a mozdulatlan ékre. A gép 23 tonnás erőt fejt ki. Ismert  bányászdal szól 16 tonna szénről, ha egyenértékű a fűtőértékük, lehetne favágódal is.  "23 tonnát raksz, és mennyi a béred?!"

Tüzifa feldolgozás OMA gépekkel 23t rönkhasító

https://www.youtube.com/watch?v=CY7RRh30AZU

De hogy ne csak a gépi meghajtású szerkezetek szerepeljenek itt, bemutatunk egy Guillotine-elven működő hasítót, mely a lezuhanó tömeg segítségével aprít. Példaértékű videó, mely az elkészítését animációkkal fűszerezve, részletesen bemutatja. 

Saját készítésű fahasító. (Hand-operated splitter)

https://www.youtube.com/watch?v=ca7ZPfkcNqA

Saját készítésű fahasító II. (Hand-operated splitter II. )

https://www.youtube.com/watch?v=mrTcaTx-BHQ

Szintén rönkhasítás, de gyökeréig ható fajta. Itt a talajban maradt tuskót darálják fel egy célgéppel. Ezek szerint az igény máshol is felburjánzott, hogy ne fél napig kelljen ásóval - csákánnyal - fejszével kínlódni a tuskó kiásásával.

John Deere 8100 and Rotor S stump grinder

https://www.youtube.com/watch?v=QVAJT2ThP-4

Videoválogatásainkat vagy vicces vagy a "világ legnagyobb" típusú filmecskék szokták zárni. A rönkhasítás ezek szerint nem humoros tevékenység, mert még a "vicces rönkhasító" című videó sem vicces, így egy behemót rönkhasítóval búcsúzunk:

Amazing Wood Cutting Machine

https://www.youtube.com/watch?v=_1gGDzGdnL0

A japán fűrész

2015.11.24. 05:00 | Thoreau

A kézi fűrészek mostanában kicsit kimentek a divatból, legalábbis ami az otthoni barkácsolást illeti. Míg gyermekkoromban mindent rókafarkú-, illesztő-, lomb- vagy épp keretes fűrésszel és a karunk erejével szabtunk, manapság már különböző elektromos fűrészgépekkel kaszabol mindenki. Ez végül is érthető, bár azért ennek is vannak hátrányai.

Először is áramra van szükség. Dugalj kell, meg hosszabbító. Aztán az elektromos fűrész mindenképp nagyobb és nehezebb egy kézifűrésznél, ha rend van a műhelyünkben, akkor a munkához eleve elő kell szedjük valahonnan. Ez pedig néha már túl sok macera. Ha tényleg csak egy vágásra van szükség mondjuk a lakásban, vagy épp az udvaron, akkor a fenti menetrendet végigpörgetve, az ember kedve hamar elmegy az elektromos eszköz elővételétől. Sokszor magától a munkától is.

Pedig egy jó kézifűrész is alkalmas lehet erre a feladatra, ezt csak le kell akasztanunk a szerszámfalunkról, és már használható is. Az utóbbi időben a Furdancs blogon is előtérbe kerültek az elektromos eszközök, a mindenféle GÉPEK. Itt az ideje, hogy kicsit visszatérjünk az alapokhoz, és átismételjük a kéziszerszámok használatának módját.

A fafűrészek világa például érdekes világ. Millió változatban találunk fűrészeket, és ráadásul ezek valóban mind-mind másra valók.

Tényleg sokféle fűrész létezik, és valóban mindnek megvan a maga igazi szerepe, bár kétségtelen, hogy vannak átfedések a munkafolyamatokban.

Most például egy olyan kézifűrész akadt a kezünkbe, amely csak néhány éve került jobban a reflektorfénybe, legalábbis nálunk. Ez pedig a japánfűrész néven nevezett, vékony és hajlékony pengéjű szerszám. Épp ez a hajlékonyság a szerszám erőssége. Ugyanis képes arra, amire szinte egyetlen más fűrész sem, hogy pontosan, hézagmentesen vágjunk vele bármilyen felület mellett. Persze a vékony fűrészlap meghajlított állapotban nem túlságosan erős, épp ezért ezek a fűrészek sokszor nem tolásra, hanem húzásra vannak kitalálva. Vagyis a fogazatuk épp fordított a legtöbb fűrészéhez képest.

A japán fűrészek között vannak egészen arisztokratikus és kinézetükben is nagyon klasszikus darabok. Ezeknél nyilvánvaló a tradicionális japán kovácsolással és a kardkészítéssel való párhuzam sejtetése. Itt a markolat is mindenféle egzóta fafajból készül, szigorúan kézzel és rettentően hagyományos módon... Azonban számunkra elsősorban az a fontos, hogy egyáltalán legyen egy ilyen szerszámunk. Mert ez bizony igazán jól használható. Erre pedig nagyon is jól megfelel egy modernebb darab is, például az itt bemutatott Extol szerszám. Ennek a nyele ugyan műanyag, cserébe nem csúszik, és akkor sem lesz baja, ha épp egy kis nedvesség éri. Az igazán fontos úgyis a penge, azzal pedig ennél a modellnél nincs hiba. Elsősorban a már említett síkban vágásoknál segít, amikor a fal vagy a padló mellett kell közvetlenül vágnunk, de ugyanígy alkalmas lehet a keskeny penge miatt például igazán precíz fogazások, csapolások készítéséhez is. Az egész fűrész pár deka, és áram sem kell hozzá. Szinte mindenhol elfér, akár egy kis fiókban is. Én mindenképp azt javaslom - talán még nincs késő - a szokásos, Jézuskához/Télapóhoz írt levélbe nyugodtan írjatok bele egy ilyet is.

Lehet, hogy ez lesz az idei év leghasznosabb ajándéka.

Fémipar: A reszelők kiválasztása

2015.11.02. 05:00 | Tákolmányi

Mielőtt hozzáfognánk a reszeléshez, ki kell választani a munkához legalkalmasabb reszelőt. A reszelő kiválasztása a lereszelendő anyag minőségétől és mennyiségétől, az elérendő felületi finomságtól, a munkadarab alakjától és nagyságától függ.

A reszelő kiválasztásakor mindig a gazdaságossági szempontokat tartsuk szem előtt: minél kisebb fáradsággal, minél rövidebb idő alatt, minél kisebb szerszámfogyasztással kell elkészítenünk a munkadarabot.

Főbb szempontonként a következőket vegyük figyelembe:
- Szívós anyagokhoz kettős vágású, lágy anyagokhoz egyes vágású, könnyűfémekhez mart fogú reszelőket használjunk.
- A reszelő alakját a megmunkálandó felület alakjától függően válasszuk meg.
- Használjunk előreszelőt, ha 0,5 mm-nél vastagabb a leválasztandó réteg. Dolgozzunk simítóreszelővel, ha 0,3 mm-nél kisebb, és finomsimító reszelővel, ha 0,1 mm-nél kevesebb a leválasztandó rétegvastagság.
- Egyenes felület reszelésére az egyenes laposreszelő nem alkalmas, csak a domborúan ívelt.

A reszelőt egyenesség és íveltség szempontjából munkába vétel előtt szemmértékkel ellenőrizük.

Az ellenőrzéskor tapasztalható esetek:
- a reszelő mindkét oldala egyenes (a);
- a reszelő mindkét oldala domború (b);
- a reszelő egyik oldala homorú, a másik domború (c);
- a reszelő görbe (d);
- a reszelő csavart (e).

Mivel pontosan egyenes felületek megmunkálására csak a domborúan ívelt reszelők alkalmasak, ezért csak a (b) és (c) reszelők alkalmasak sík felületek megmunkálására.

Alakjuk szerint a reszelők rendkívül sokfélék lehetnek. A gyakoribb reszelőfajták és alkalmazásuk az alábbi felsorolásban láthatók:

Négyszögletes karreszelő: felületek nagyolásához  (1)
Lapos  karreszelő: felületek nagyolásához (2)
Lapos  műhelyreszelő: sík és  domború felületekhez (3)
Négyszögletes műhelyreszelő: négyszögletes lyukakhoz és derékszögű  nyílásokhoz (4)
Háromszögletes műhely reszelő: három élű lyukakhoz, éles sarkú  kivágásokhoz (5)
Fűrész reszelő: fűrész élesítéséhez (6)
Késreszelő: ék- és fecskefark alakú lyukakhoz, hornyokhoz (7)
Kerek  műhelyreszelő: kerek lyukakhoz és hornyokhoz (8)
Félkerek  műhelyreszelő: gömbölyű  oldal: lyukakhoz és hornyokhoz, lapos oldal: sík felülethez (9)
Kardreszelő: éles sarkú hornyokhoz és  lyukakhoz (10)
Lapos három élű reszelő: éles sarkú hornyokhoz és  lyukakhoz (11)
Madárnyelvreszelő: nagy sugarú homorú gömbölyítésekhez (12)
Tűreszelő: Kisebb lyukakhoz, különféle alakú kivágásokhoz (különféle kialakítás)

Az egészen kis - reszelőnyél nélkül használt - reszelőket tűreszelőknek nevezzük. A tűreszelők is különböző alakban készülnek. Keresztmetszetük megegyezik a műhelyreszelők keresztmetszet választékával.

A hajóreszelő kengyelszerű nyele

A terjedelmes sík felületek reszeléséhez, rendszerint a hántolandó felület előnagyolására hajóreszelőt használunk. A hajóreszelőt nem a szokásos reszelőnyéllel fogjuk meg, hanem gázcsőből készített, kengyelszerűen alakított nyelet használunk

Reszelőnyél
A műhelyreszelőket csak akkor lehet használni, ha reszelőnyéllel vannak ellátva. Nagyobb és közepes nagyságú reszelők nyelét úgy erősítjük fel, hogy a reszelőt tüskével lefelé függőleges helyzetbe állítjuk és így helyezzük a nyel furatába, majd erőteljesen a satupadhoz ütögetjük. Kisebb reszelőket a nyélre irányított apró ütésekkel rögzítünk.  

A reszelőnyél felerősítése nagyobb és kisebb reszelőkre

A reszelőnyél helytelen felerősítése

A kisebb reszelők nyelét úgy vesszük le, hogy a reszelőt satuban rögzítjük és nyelénél fogva felülről lefelé rántva kihúzzuk.

A reszelőnyél levétele satu segítségével és ütögetéssel

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

Fémipar: Reszelők

2015.10.26. 05:00 | Tákolmányi

 A reszelés egyike azoknak a megmunkálási műveleteknek, amit szinte minden vas- és fémipari szakmunkásnak és barkácsolónak jól kell tudnia. Gyártási, javítási és szerelési munkák közben mindennapi feladat, hogy valamilyen munkadarabról vékony fémréteget kell reszelővel leválasztani.

Reszelni akkor gazdaságos, ha viszonylag kevés anyagot kell a munkadarabról leforgácsolni. Nagyobb mennyiségű anyag leforgácsolása ugyanis gépi úton végezhető gazdaságosan. Éppen ezért a gépi forgácsolás a reszelést már számos területről kiszorította. A reszelésnek azonban ma is rendkívül nagy jelentősége van az egyedi gyártással készített alkatrészek megmunkálásában, illesztésénél és után-munkálásánál. Reszelésre tehát főleg ott van szükség, ahol a gépi megmunkálás vagy nem gazdaságos vagy nagyon körülményes
.
A reszelés célja a munkadarabnak a műhelyrajz előírásainak vagy az egyéb követelményeknek minden vonatkozásban megfelelő, különböző reszelőkkel való kézi megmunkálása a munkadarabokon meghatározott változtatások elérésére. Reszelés a reszelővel végzett felületi megmunkálás. Ha a reszelőt nyomással végigtoljuk a munkadarab felületén, ék alakú fogai az anyagról kis forgácsokat választanak le. A reszelő több élű forgácsolószerszám, úgy működik, mintha több egyélű szerszám lenne egymás mellett, ill. egymás mögött elhelyezve.

A reszelő a fogakkal ellátott reszelőtestből és a nyél felerősítésére szolgáló tüskéből áll. Kétféle módon készítik: vágással és marással. A vágott reszelőket úgy készítik, hogy megfelelő profilú vágószerszámot egymástól megfelelő távolságra beütnek a reszelőtestbe. Tehát minden reszelőfog a vezetőtestben levő egy bemélyedésből és egy kiemelkedő élből áll. Az élben a reszelőtestből a vágás hatására kinyomódott anyag zömítődik, ezért az ilyen reszelők fogainak szilárdsága igen nagy.

A reszelőkön a fogakat a reszelő hossztengelyéhez képest ferdén vágják vagy marják. A ferde fog könnyebben vág, mint az egyenes, azonkívül így könnyebb a forgács eltávolítása is. Ha a reszelőn a fogak csak egyirányúak, akkor egy irányban fogazott reszelőnek nevezzük. Nagy szilárdságú, főleg acélanyagok számára két irányban vágott, ún. keresztvágású reszelőket készítettek.  A felső vágás az alsó vágás éleit sok kis vágóélre osztja fel. így a reszelő - azonos erőkifejtéssel - több forgácsot választ le, tehát jobb hatásfokkal dolgozik.

A reszelők vágási finomság szerinti megnevezése

Ilyen kialakítás miatt egyes fogak kis, mások nagy forgácsokat választanak le, ezért a reszelő simán dolgozik és minőségileg egyenletes felületet készít. A reszelővel szemben támasztott követelményeket nem lehet kielégíteni csupán a forgácsolási és egyéb szögek változtatásával. A reszelő készítésekor ui. arra is gondolni kell, hogy mekkora felületet kell megmunkálni, milyen minőségű felületet kell készíteni, mennyi anyagot kell forgácsolni vele. Ezért készítik a reszelőket különböző vágási távolságokkal és finomsággal.

A vágási finomság jelei

A reszelőket vágási finomságuk szerint három fő csoportba osztjuk: nagyoló vagy karreszelők, előreszelők és simítóreszelők. A reszelő vágási finomságát az 1 cm-es reszelőhosszra eső vágások száma határozza meg, ez 4 és 120 között változhat. Az egészen kis - reszelőnyél nélkül használt - reszelőket tűreszelőknek nevezzük. A tűreszelők is különböző alakban készülnek. Keresztmetszetük megegyezik a műhelyreszelők keresztmetszet-választékával.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

Műhelynapló: Varia állvány 2.

2015.09.30. 05:00 | Tákolmányi

Fémipari alapok című elméleti sorozatunk gyakorlati mellékletében egy változtatható polcmagasságú és szétszedhető polc készítését követhetik nyomon. Első részben a tervezés, szerkezeti elemek darabolása és letisztítása került terítékre.

Már majdnem hozzáért a hegesztőpálca az összeállított elemekhez, mikor elértük a még feldolgozható hosszúságú írásterjedelmet. Folytatjuk az ismertetőt, közben bemutatok néhány szerszámot és kiegészítőt, mely a kocahegesztő életét teszi könnyebbé.

Emlékeztetőként: a szabvány műanyag (zöldséges) rekesz szélességű vázból csavarral rögzíthető karok nyúlnak ki. Jó esetben ezek tükrözhetőek és felcserélhetőek lesznek.

Mivel több, ugyanolyan kialakítású alkatrészt, illetve egy vonalon fekvő furatot kell készíteni, sablon készítését javasoltam. 

Ezáltal kevesebbet kell méricskélni és biztosak lehetünk, hogy végén mindkét furat odakerül, ahova akartuk.

A váz szélére helyezett furatok segítenek némileg variálni a polcot, mivel átfordítva 3 centivel csökkenthetjük vagy növelhetjük a polctartók távolságát.

Autodidakta hegesztő vagyok, kezdő periódusban, ezért kéretik a kritikákat mellőzni. A fém alkatrészeket többféle szögben segít ideiglenesen összeilleszteni ez a csodás segédeszköz. Igen erős mágnes tartja stabilan a fémdarabokat, a horonyszerű kiképzés segítségével csöveket is könnyen illeszthetünk vele. A beállítható szögeket a felfestett ábrák szemléltetik.

Egy probléma adódik a mágnesességéből, miszerint vonzza a vasreszeléket. Ha nem töröljük le, a felfekvő felületek közé kerülnek a szemcsék és ponttalanságot okozhatnak. Nem árt mindjárt kettőt beszerezni, hiszen a hasábok vagy csövek találkozásánál két derékszöget kell pontosan beállítanunk.

Először csak megfogattam ponthegesztéssel az alkatrészeket. Nem is hinnénk, milyen vetemedéseket okoz a megolvadt vas hőhatása. Érdemes folyamatosan nyomon követni a bezárt szögek változását.

Ezután igyekeztem a zártszelvények találkozásánál varratot húzni. Nem volt célom lefedni a teljes felületet, legalábbis most ezt mondom. Az állvány lábát látjuk, melynek a legnagyobb erőhatásokat kell elviselni. Nem árt biztosra menni összehegesztésekor.

Lecsiszolva eltűnt a varrat kitüremkedő része. Nyugtassuk magunkat: majd a festék elfedi a gödröket. Hiába, persze. Nem fedi el.

Innentől már van egy biztos sablonunk, hiszen nem árt, ha mindkét vázdarab fedi egymást.

Felsorakozott a szerszámkészlet, mely szintezhetővé teszi a lábat. Készíthetünk csodásan vízszintes, egybevágó talpakat, ha a pince gidres-gödrös. Inkább gondoskodjunk előre a kiegyenlítésről, mint összehajtott újságpapírral ékeljük ki a billegő lábakat.

A kapupántcsavar mindenre jó, most domború feje szolgál a nyomás elosztására és még fényes is. A talpon átmenő furatba menetet vágok és a képen látható anya fogja megszorítani a csavart.

Bitfejes menetfúrót használtam a célra. Gyors és biztos munkát garantált, szemben a kézi hajtány hátrányaival, ami nekem össze-vissza csuklott és még nyomni is kellett forgatás közben. Itt ráillesztettem a furatra és engedtem, hadd csavarja be magát a lyukba.

Valahogy így gondoltam a végeredmény. Itt említem meg, mennyire drágák a fröcssöntött termékek, legyen az konyhai tartódoboz vagy akár zártszelvény-dugó, mely ide fog kerülni.

Elkészült a váz. Ebből áll majd ki a polctartó kar páros, melyek közé be lehet pattintani a műanyag rekeszt. Ha nem teljesen szétszedhetőre tervezem, egy csomó furkálást megspórolhattam volna és simán összehegesztem. Ritkán szállított polcok esetében ez javallott. Előfordulhat egy kitelepüléskor, hogy nem akarjuk az autó ablakait kockáztatni egy ekkora állvánnyal vagy postázni szeretnénk, hát ezért ilyen.

 Íme egy példa a tervezés fontosságára és az alkatrészek "összeakadásának" elkerülésére. Fent a függőleges összekötő elem látható, a lenti szögvas pedig a polctartó kar felfekvő része. Ha csak össze-vissza furkálnék a vázba, nem férnének el egymás mellett összeszereléskor.

 Hegesztés ismét

 Na jó, valamit mégis takar a festék

Ha véletlenül mégis szükség lenne néhány furatot pontosítani, mert nem illeszkednek tökéletesen, nagy szolgálatot tehet egy lépcsős tágító.

Itt használtam ki az alkalmat, hogy kipróbáljam a számbeütő készletet, melyet nemrég vásároltam. Egyedileg - azaz nem tükrözve - illesztett alkatrészeknél jó szolgálatot tehet azonosítani, mit hová terveztünk eredetileg felcsavarozni.

Persze, ez egy jól megtervezett és kivitelezett szerkezetnél nem fordulhat elő. Későbbi tapasztalat, hogy gyakran szétszerelt vázaknál nem is baj, ha nagyvonalúan határozzuk meg a furatok átmérőjét. Nincs rosszabb, mint a nagyon pontosan kimért csavarhelyekbe gumikalapáccsal ütögetni a csavarokat, mert megszorulnak.

Inkább 30 liter víz alatt szakadjon le a gyatrán odahegesztett kar, mint 20 üveg befőttel együtt, ezért a terheléspróba fontos része nyugodt alvásunknak. Tudományos kutatások szerint a befőttes polcok leginkább hajnali 2-4 óra között hajlamosak összeomlani.

A festés fontos része konstruktőri munkánknak, ezt utálom a legjobban. A zománcfesték drága és messze nem olyan tartós súrlódó hatásokra, mint az iparilag elektrosztatikus úton felvitt, jól megsütött porfesték. Nemrégen viszont kellemes csalódást okozott a vizes alapú festék. Lényeg, hogy ne keverjük a roszdásodás miatt - még ha 5%-ot engedélyez is a használati utasítás - vízzel és három réteget vigyünk fel. Sajnos nem olyan szívós, mint egy zománcfesték, viszont legalább feleannyira olcsó és - a mattot próbáltam - meggyőző a festett felület minősége.

Íme az összeszerelésre kész szett

Ez pedig végső formában. Minden év más összeállítást hozhat, így indokolt a polcok magasságának állíthatósága. Hol paradicsomleves üvegeknek kell a hely, hol a hét decis befőtteknek. Hol pedig elmértük a kényelmes polcmagasságot és így nem kell újrahegeszteni az egészet.