Itt a piros hol a piros

Itt a piros hol a piros

Szekszárdon már tudnak valamit! 

2018. április 1

Előző cikkünkben megszólaltattunk egy olyan választókerületi pártvezetőt, aki ugyan mérsékelten fogalmazott, de amit mondott az elgondolkodtató volt. A tegnapi napon sajtótájékoztatót tartott melyre nem kapta fel a fejét az országos média, ám szerintünk mégis érdemes közzé tenni az elhangzottakat. 
A Tolna Megye 1. számú választókerület MSZP elnöke fura dolgokra világított rá a sajtótájékoztatón. "Az ördög a számokban rejlik" - mondta. "Ebben a választókerületben szinte minden szavazókörben volt az MSZP-nek delegáltja, így a szavazás végeztével azonnal hozzájutottak a jegyzőkönyvekhez. Ebből számunkra világossá vált, hogy részükről tényeket és nem találgatásokat, feltételezéseket fogunk hallani mint más olyan országos támogatottságú pártoktól, melyek jegyzőkönyvek után siránkoznak, mert még arra is képtelenek voltak, hogy delegáltakat találjanak a szavazásra." 
Mivel a sajtótájékoztatón nem tudtunk részt venni, így telefonos interjút készítettünk. 
Mire jutottak a jegyzőkönyvekkel? 
Kurtyán Ferenc - "Több olyan dologra, mely megmagyarázhatatlan számunkra. Mi a számokat vizsgáltuk elsősorban. Abból indultunk ki, hogy a jegyzőkönyvek kizárólag valós adatokat kell hogy tartalmazzanak. Természetesen nem a szavazatok számát vizsgáltuk mivel delegáltjaink benn ültek a szavazókörökben, hanem a választásra jogosultak számát. Ahhoz, hogy a választási eljárás alapelvei ne sérüljenek minimum az kell, hogy tudjuk egy adott választókerületben, hányan jogosultak szavazni a jelöltekre. Különben semmi értelme szavazásokat tartani. 
Első körben összehasonlítottuk a választás előtt legyűjtött adatokat a jegyzőkönyvekre nyomtatott adatokkal. A választás előtt az NVI oldaláról legyűjtött közhiteles adat szerint a választókerületünkben a jelöltekre összesen 61 473 fő volt jogosult szavazni. Tehát ennyien rendelkeznek szavazati joggal, függetlenül attól, hogy itt helyben szavaznak-e, vagy átjelentkezéssel más helyen, esetleg külföldön. 
Tehát ez az alapadat, melyet az NVI tett közzé a választás előtt. 
Ezzel szemben a jegyzőkönyvekre előre rányomtatott adat szerint már csak 61 155 fő volt feltüntetve, vagyis 318 fővel kevesebb. Ez felkeltette az érdeklődésünket, ezért megnéztük az NVI weboldalán az adatokat. 
A választás napján az NVI közhiteles adatai szerint 62 572 fő volt megjelenítve, vagyis ennyien voltak jogosultak a választókerületben induló jelöltek közül választani bárhol is szavaznak. Vagyis 1417 fővel többen, mint a jegyzőkönyv szerint." 

Mit jelent ez? 
"Mi sem értettük, ezért tovább vizsgálódtunk. Közhiteles adatnak az NVI oldalon megjelenített adatot tekintettük, ezért azt vettük górcső alá. Hát igen zavarba ejtő számokkal szembesültünk." 
Megosztaná velünk? 
"Eddig azt már tudjuk, hogy három különböző "közhitelesnek" tekintendő adatunk van a választókerületben a szavazásra jogosultak terén. 
1. a választást megelőzően 61 473 fő 
2. a jegyzőkönyvek szerint 61 155 fő 
3. az NVI szavazásnapi adata szerint 62 572 fő 
Ha nem muppet show-ként tekintünk április 8-ra, hanem felelősségteljes választásként, akkor már ez is megdöbbentő, ám az NVI további "közhiteles" adatai rátesznek erre még egy lapáttal. 
Az NVI oldalán elérhető összesítő szerint a választásra jogosultak teljes száma 
61 027 főre változott, 

a választókerületi eredmény szerint pedig már csak 59 901 fő. 

Azt gondolom ezekből az adatokból megállapítani a választásra jogosultak valós számát még Einsteinnek is becsületére válna." 
Öt különböző adat ugyanarról a választókerületről elég képtelennek tűnik, mit lépnek erre? 
"Először is tartottunk egy sajtótájékoztatót az összeférhetetlen adatokról, várva az Választási Iroda válaszát, hogy melyik adatot kell valósnak tekinteni. Másodsorban a vizsgálatot tovább folytatjuk, hiszen lehet hogy ez még csak a jéghegy csúcsa." 
Kifogást nem nyújtanak be? 
"Az egyik területi vezetőnk már megtette magánszemélyként, kérve a választási eredmény megsemmisítését, mivel a választás valótlan adatokon alapul." 
Nem mindegy ez az eredmény szempontjából? 
"Persze hogy nem. Ez egy országgyűlési választás volt, nem pedig egy közfelkiáltással tartott koronázás a Duna jegén. Az országgyűlési választás tisztaságát, lebonyolítását egyelőre még törvény szabályozza, így a leadott szavazatok csak akkor érnek valamit, akkor lehet rájuk jogot alapítani, ha maga a választás a törvényben előírt módon kerül megszervezésre, lebonyolításra. Kénye-kedve szerint senki sem változtatgathatja a szavazásra jogosultak számát, erre nincs jogi lehetőség most még. Mivel az alapadat - a választásra jogosultak száma - nem megállapítható a közhiteles adatokból, így a jegyzőkönyvek adatainak valóságtartalma sem garantált. Márpedig a jegyzőkönyvek valóságtartalma a minimum egy eredmény kihirdetéséhez, hiszen egy közokiratról beszélünk. Természetesen nem a szavazókörökben dolgozók a felelősek ezért - gondolom az eddig elhangzottak világossá tették -, hanem a törvényes választásért felelős legfőbb szerv, a Nemzeti Választási Iroda." 
Ön szerint ez a választási eredmény semmis? 
"Az NVI adatok alapján igen. És nem csak a mi választókerületünkben, hanem országosan. Sokak észrevették már, hogy április 8-án 18.30 és 19.00 óra között 105 ezer fővel megnőtt a választásra jogosultak száma, tűntek el szavazatok, stb. 

Ez mindent megkérdőjelez, hiszen a törvényben rögzített választási alapelveket sértették meg a lehető legdurvább módon." 
Nem lehet, hogy csak tévedés történt? 
"De igen. Hatalmasat tévedtek azok, akik megajándékozták bizalmukkal a Fideszt. Igaz április 8-óta egy csapásra megszűnt a migráncsválság nem csak Magyarországon, hanem egész Európában, hiszen teljesen eltűntek a II. világháborús félelemkeltő propaganda híradók a kormányzati médiákból, mintha egy csapásra megoldódott volna minden a magyarországi választással. 
Komolyra fordítva, ha ennyire lehet csak alapozni a függetlennek mondott NVI közhiteles adataira, akkor teljesen mindegy hányan és hova szavaztak, az eredményt semmissé kell nyilvánítani. 
Ideje új választást kiírni és nemzetközi felügyelet mellett törvényesen dönteni, ki vezesse az országot." 

---

Sevaster1: Előre lezsírozva 
A magyarországi választásokról. Kim Lane Scheppele professzorral, a Woodrow Wilson Közügyek és Nemzetközi Ügyek Iskola és a Princeton Egyetem szociológusával március 19-én készült a következő interjúrészlet. Az önkényuralmi rezsimek, valamint a magyar politika és jog szakértőjeként már akkor tudta a magyarországi választások eredményét, és el is magyarázza nekünk, hogyan működik az új választási rendszer.
Oldalamon továbbra is főleg előremutató videókkal szeretnék foglalkozni, de úgy gondolom, hogy a politika mindannyiunk ügye, nem szakadhatunk el teljesen attól, hiszen meghatározza mindennapi életünket, egymással szembeni kapcsolatainkat, és döntésekre kényszerít bennünket. Nem foglalok állást egyetlen párt mellett vagy ellen, hiszen ahogyan eddig is, most is az az elvem, hogy a pártok csak megosztanak bennünket. Mégis fontosnak találom ezt az interjút, mert minden embernek joga van tudni, hogy becsapták. Most is, ahogyan eddig is olyan sokszor. Túl kell lépnünk azon, hogy "fentről", pártoktól várjunk megoldást, és rá kell ébrednünk arra, hogy politikusaink felelősséggel tartoznak velünk szemben, ők a mi "alárendeltjeink", és mi vagyunk a megbízóik. Mi vagyunk a valódi döntéshozók, ezért nem szeretjük, ha lóvá tesznek bennünket. Bízom benne, hogy a jövendő nemzedékek már nagyobb felelősséget vállalnak maguk iránt, ismerik jogaikat és kötelezettségeiket, és nem fogják hagyni, hogy gyerekként, alattvalóként kezelje őket a ranglétrán felkapaszkodó politikai elit. A fiatal nemzedéké a jövő, döntsetek okosan. 

A teljes videó a következő helyen található meg 

Videó: https://web.facebook.com/Izidora.Bendeleiben/videos/2056400464375670/ 

Orbán választási csalását tanú bizonyítja

 2018. április 14.

Orbán választási csalását egy informatikus tanú bizonyítja, aki látta, hogyan manipulálják az elektronikus rendszert, amelyre hónapok óta készültek.

Orbán választási csalását tanú bizonyítja - A witness proves Orbán's electoral fraud

https://www.youtube.com/watch?v=Y5qEURpu3Pw

VÁLASZTÁSI CSALÁS 2018. Szemfényvesztés - Spiritual Tv. 59. Adás.

https://www.youtube.com/watch?v=xdu1wkQH6dY

Volt rendőri vezető: Gyárfásra utalt a legtöbb gyanús körülmény

https://www.youtube.com/watch?v=Ih09PC8ElI4

PS Mozi: Tasnádi Gyárfásra vallott - M1 - Ma reggel, 2014.04.04.

https://www.youtube.com/watch?v=zsZ50nCfU78

Hidfo.ru  2018.04.13. 21:39  Belföld

Az amerikai nagykövetség is támogatja a kormányellenes tüntetést

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Twitteren közölte, hogy szolidaritást vállal azokkal a civil szervezetekkel, melyek külföldi finanszírozottságuk miatt a hatóságok látókörébe kerültek. A liberálisok nagy reményeket táplálnak a holnapi tüntetéssel kapcsolatban – egyesek több ezer amerikai katonát hívnának az országba, mások szerint a “felszabadító amerikai tankokat” kellene beküldeni Budapestre.

“A civil társadalom tagjai olyan állampolgárok, akik a hazájukat jobb hellyé akarják tenni. Az Egyesült Államok elítéli a Figyelő próbálkozását, hogy megfélemlítse ezeket az állampolgárokat” – áll az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének Twitter-bejegyzésében, mely egy napilap nemrég megjelent cikkét véleményezte. A Figyelőnevű lap egy politikailag aktív amerikai milliárdos hálózatához köthető személyek névsorát közölte, aki Európa-szerte több száz alapítványt és civil szervezetet finanszíroz, hogy befolyásolja a közvéleményt és a kormányok politikáját – erre reagált a követség, egy nappal azelőtt, hogy ismeretlen hátterű Facebook-csoportok az utóbbi évek legnagyobb kormányellenes tüntetését tervezik megtartani.

A 444.hu azonban láthatóan kevésnek tartotta az amerikai nagykövetség “listázással” kapcsolatos kiállását, mert említette, hogy korábban mi mással kapcsolatban mutatta ki támogatását az USA budapesti képviselete.

“Az egyetem elleni támadás idején az amerikai külügyminisztérium már egyértelművé tette az álláspontját: a CEU elsőrangú akadémiai intézmény, amit az Egyesült Államokban és Magyarországban akkreditáltak, a diákjai és alkalmazottjai száz országból érkeztek” – írták.

A liberális újság 2016. január 21-től működtet előzetes cenzúrát a honlapon megjelenő hozzászólásokra vonatkozóan. Ennek alapján nem megengedett többek közt G. Soros tevékenységének kritizálása, de a kommenteket olvasva láthatjuk, hogy az olvasók szabadon értekezhetnek vezető politikusok meggyilkolásáról, és arról, hogy a kormány elmozdítása után több ezer amerikai katonát kellene hívni az országba.

A tisztánlátás végett: Belesétál végső csapdájába a liberalizmus

április 13, 2018 a Akcióink

Az alábbi, a Hídfő hírportálom megjelent remek írást tekintheti mindenki a Betyársereg és az Erő és Elszántság Mozgalmak hivatalos állásfoglalásaként is, a szombati Budapestre tervezett tüntetés kapcsán.

Liberális pártok és külföldről finanszírozott civil szervezetek tüntetése Budapesten.

Lezajlott egy országgyűlési választás, melyen évtizedes távlatokban tekintve is kiemelkedően magas volt a részvételi arány. Ha történtek is kisebb szabálytalanságok, a kormány demokratikus legitimitása megkérdőjelezhetetlen. Amelyik ideológia most utcára küldi híveit, a demokrácia ellenségévé válik; ezért akarják a hazafiakat utcára küldeni – saját maguk helyett – a liberálisok.

Ez a demokratikus legitimitás elsődleges viszonyítási pont, mert a fejlett világban demokráciák működnek, tehát ideális esetben nem az az erő jut kormányra, amelyik hatékonyabban tud macskaköveket hajítani és rendőrökkel verekedni, még ha nagy tömegben elvegyülve is teszik mindezt.

Miközben folyamatban van az új kormány megalakulása, a Magyarországon jelen lévő szellemi irányzatok meghatározó alakjai döntést hoznak a túlélésről vagy halálról. A vas megmunkálói létrehozták és jó feszesre vonták ezt a kerítést, ami el fogja dönteni, melyik ideológia kell megsemmisüljön, és milyen értékek lehetnek részei az új Magyarországnak.

A kerítésnek két oldala van: támogatja-e egy eszmei irányzat a társadalmi többség akaratát és a demokratikus legitimitást, az ország szuverenitását, avagy nem támogatja.

A nemzeti radikalizmus és a hagyományos értelemben vett szélsőjobboldal meghatározó alakjai látszólag döntést hoztak arról, hogy a jobboldali értékek részei kell maradjanak az elkövetkező évtizedek Magyarországának. Ebben a pillanatban a demokratikus legitimitást támogatják, hogy átmentsék az általuk vallott értékeket a következő évtizedekbe. Ugyanakkor, akik a demokratikus renddel szemben, utcai erőszakkal akarnak kormányra jutni egy ilyen részvételi arányú országgyűlési választás után, közszemlére tett bűnözővé válnak, és magukkal rántják a történelem szemétdombjára mindazt, amit képviselnek.

Ez a kerítés két oldala.

A “felvilágosultság”, a liberalizmus, a “haladó gondolat” és hasonlók képviselői épp döntéseket hoznak arról, hogy elkezdik megvalósítani mindazt a primitív barbarizmust, ami az általuk képviselt ideológiát valójából jellemzi. Macskaköveket akarnak hajítani, rendőrökkel akarnak verekedni, utcai harcot akarnak és lángokat. Általánosságban véve instabilitást akarnak. Nem támogatják a demokratikus rendet, inkább erőszakos bűnözőként magukkal rántanának a történelem szemétdombjára minden értéket. Hibát követnek el, és nem szabad ebben megzavarni őket – de részt venni sem szabad abban, amit művelnek.

A most következő tüntetésullámokkal, az utcai erőszakkal – a demokráciával szemben a legprimitívebb állati viselkedés bemutatásával – a liberalizmus végleg kiírja magát a XXI. század ideológiái közül. Normális ember nem akar olyan világban élni, ahol a többség szavazás által kinyilvánított akaratával szemben, erőszakos személyek bármelyik nap hatalomra juthatnak. A stabilitásnak ez a foka az afrikai országokat jellemzi, ezt a primitív afrikai politikai kultúrát akarják most meghonosítani Magyarországon a Soros-aktivisták. Akik szerint nem négy évük van hiteles arcokkal előállni és a választók bizalmát elnyerni, hanem egy elveszített választás után kell kimenni az utcára és tombolni, mint egy állat – a liberálisok -, azok épp ezekben a percekben válnak potenciális politikusból bűnözővé. Ők lélekben mindannyian afrikaiak, csak nincsenek ezzel tisztában.

Sokat fordult a világ a rendszerváltás óta. A rendszerváltás után a liberálisok óriási médiafölénnyel elhitették velünk, hogy ők képviselik a demokratikus rendet, és a nemzeti radikalizmus, a hagyományos értékeket képviselő jobboldali ifjúság egy rendszerellenes erő, vagy maga a terrorizmus melegágya. Ma már ők állnak az államiság oldalán, képviselik a stabilitást, szemben a felforgatásra törekvő – államellenes – liberális aktivistákkal. A liberalizmus a rendszer ellenségévé vált, és ez a jobboldali gondolkodók józan belátásának köszönhető.

Készülődik a nagy kormányellenes tüntetés, de közvetlen a választások után olyan ez a helyzet, mint egy nagy iratmegsemmisítő – ami a demokratikus legitimitással szemben most utcára vonul, az a rendszer ellenségévé válik, és az állam ellenségévé teszi az ideológiát, amit képvisel. Nem véletlen, hogy a balliberális gondolkodók pont egy jobboldali pártot próbáltak befolyás alá vonni és bevonni az államellenes felforgatásba: magukkal akarnak rántani minden értéket. Azt akarják, hogy hazafiakat mutogassanak terroristaként a médiában – ahogy ezt ők tették hosszú éveken át -, és ne a Soros-pribékeket. Ha a radikális jobboldalt nem tudják bevonni az államellenes felforgatásba, a liberalizmus napjai meg vannak számlálva: minél több erőszakos bűncselekményt követnek el a tüntetéseiken, annál inkább ország-világ számára egyértelművé válik, hogy a liberalizmus egy agresszív ideológia, ami a XX. századból maradt ránk.

Hidfo.ru

KUBATOV KOPASZAIVAL TENNÉ ERŐSZAKOSSÁ A FIDESZ A MAI TÜNTETÉST?

Portálunk információi szerint fideszes provokátorok arra készülnek, hogy erőszakossá tegyék a ma esti tüntetést.

Az Alfahír úgy értesült, hogy Kubatov Gáborhoz, a Fidesz pártigazgatójához és alelnökéhez köthető provokátorok arra készülnek, hogy

beépüljenek a ma esti tüntetés résztvevői közé és erőszakossá tegyék a megmozdulást.

Ahogy korábban is írtuk, a Fidesznek elemi érdeke saját választói és a viálg közvéleménye előtt azt a látszatot kelteni, hogy a lehetséges választási csalás miatt elégedetlen emberek csupán erőszakos csőcselék, akik "képtelenek elfogadni a demokratikus választáson elszenvedett vereséget".

Az alantas eszközökkel és erőszakkal való beavatkozás eddig sem állt távol Orbán Viktor rendszerétől, emlékezzünk: 2016-ban is a Fradi Security-hez köthető, büntetett előéletű kopaszokkal akadályozták meg egy ellenzéki népszavazási kezdeményezést.

Azt is érdemes felidézni, hogy a választás előtt Szabó "Szőke" Ferenc, a Kubatov Gábor kedvenc gyilkosaként elhíresült egykori "szurkolói koordinátor" lerántotta a leplet a hasonló manőverekről. A rettegett verőember meglepő részletességgel leplezte le a kormánypárt munkamódszereit, ezekről alábbi cikkeinkben olvashat:

KITÁLALT AZ EMBERÖLÉSÉRT ÜLT SZŐKE: "FELSŐ KÖRÖKBŐL UTASÍTOTTAK, HOGY VÉDJÜK A FIDESZ-SZÉKHÁZAT, VERJÜK SZÉT A FRADI-EDZŐT ÉS KASSAIT"

Alaposan kitálalt a Privátkopónak Szabó "Szőke" Ferenc, a Fradi egykori rettegett "szurkolói koordinátora." Hogy ez az állás többek között mit is jelentett, arról a korábban emberölésért 10 évet ült férfi most beszélt először nyilvánosan.

"Szőke" még a kilencvenes évekből, szurkolói körökből ismeri Kubatov Gábort, aki a Ferencváros élére kerülve több fontos megbízatást is adott neki. Az elsőt 2013 márciusában, amikor a tervezett Alaptörvény-módosítás ellen tiltakozó, a Fidesz székházába behatoló diákokat szorították ki. A média akkor figyelt fel rá először, ám Kubatov és ekkor még ő maga is határozottan tagadta, hogy utasításra jelentek volna meg a Lendvay utcában.  „A Fidesz Magyar Polgári Párt elkötelezett híveként, erkölcsi kötelezettségemnek tartottam, hogy pártomat ebben a nehéz helyzetben is támogassam!” - fogalmazott öt éve Szabó. 

Most már egészen másképpen meséli el a történteket:

"Kubatov Gábor közvetlen köréből felhívott egy ember, aki az elnök kérését tolmácsolva azt mondta, hogy azonnal szedjem össze a csapatomat, és menjünk a VI. kerületbe, mert balhé van, megtámadták a Fidesz székházát. Azt az utasítást adta, hogy zárjuk ki - lehetőleg atrocitás nélkül - a tüntetőket"

 - mondta a Privátkopónak. A felkérésről minden bizonnyal Orbán Viktor is tudott. "Szőke" elmondása szerint ugyanis Kubatovot éppen akkor hívta a miniszterelnök, amikor mellette állt, hogy "vonja vissza az első sorból" Szabót, hogy a média ne tudja őt lekamerázni. Ekkor azonban már késő volt, egy csomó felvétel készült.

2013. augusztus elején érkezett a következő sajátos felkérés. "Szőkének"  Kassai Viktor játékvezetőt kellett volna "meggyőznie", hogy ne fújjon a Fradi ellen a Ferencváros-Videoton meccsen. 

 "Egy-másfél héttel a meccs előtt kaptam egy cetlit a kezembe, rajta a meccs játékvezetőjének, Kassai Viktornak a neve, valamint tatabányai lakcíme és telefonszáma. Az utasítás az volt, hogy tegyek úgymond „családlátogatást” Kassainál, és fenyegessem meg, hogy ne fújjon a Fradi ellen"

 - mondta el Szabó, aki szerint az utasítás "a legfelsőbb szintről" érkezett. A "munkáért" 50 ezer forintot ajánlottak neki, ő azonban nem vállalta.

Ugyanez év decemberében a Ferencváros frissen kirúgott edzőjét, Ricardo Monizt kellett volna távol tartani az Újpest-Fradi kupamérkőzéstől. Moniz nagyon népszerű volt a szurkolók között, így Kubaotovék attól tartottak, kínos lehet, ha megjelenik a lelátón. 

"Két nappal az összecsapás előtt megbíztak, hogy egy társammal menjünk Moniz lakásához, ami a MOM Park mellett volt, és ha kilép az ingatlanból, brutálisan verjük össze, tegyük mozgásképtelenné - a fiatal magyar barátnőjével együtt. 100-100 ezer forint „sikerdíjat” ajánlottak fel, amennyiben a munkát elvégezzük. Másfél napot töltöttünk az autóban, mellettünk a „viperák” előkészítve, de - amint az később kiderült - a holland edző nem tartózkodott otthon, elutazott. Szerencséjére, ugyanis amennyiben nem így tesz, a kórházban végezte volna."

 - meséli a döbbenetes történetet "Szőke". 

Szabó Ferencet 2015 nyarán küldték el az Üllői útról. Szerinte akkor kezdett el elfogyni a levegő körülötte, amikor nem volt hajlandó Kassai Viktorral "elbeszélgetni" a Videoton-meccs előtt. 

"Egyszerűen már nem volt szükség rám, kineveltem az utódomat, aki hátba támadott, eldobtak, túlléptek rajtam. Hiába védtem sok ügyben a hátsójukat, a hála ezeknél az embereknél ismeretlen fogalom."

- panaszolja a bűnügyi portálnak Szőke. Ő és utóda konfliktusa egyébként a későbbiekben lövöldözésig fajult. 

A Privátkopó megkereste Kubatov Gábort is, aki helyett Baranyai Imre, a Fradi Biztonsági Szolgálat Kft., valamint a Ferencvárosi TC biztonsági vezetője reagált. Az elnöknek címzett kérdésekre érdemben nem válaszolt, a dolgot elintézte annyival, hogy Szabó hiteltelen ember, akivel 

"az általam irányított biztonsági szolgálat azért szakította meg 2015 nyarán az együttműködését, mert az illető, fogalmazzunk egyértelműen, hazugságok tömkelegével tévesztett meg mind engem, mind a klubot." 

Megfér egymás mellett a CEU és a Kárpátia, ha Orbán leváltása a cél

Úgy tűnik, Orbán Viktor rendszere összehozta a jobbikosokat és a liberálisokat: a szombati kormányellenes tüntetésen jól megfért egymással a CEU támogatása és a nemzeti radikalizmus. A legfontosabb most az, hogy leváltsák a kormányt, minden más részletkérdés – vélik a tüntetők. A felszólalók legfontosabb követelése az új választások kiírása és az ellenzéki pártok összefogása volt. Erről beszélt Gulyás Balázs, a netadós tüntetések szervezője is, aki egyúttal bejelentette, hogy egy hét múlva újra utcára hívják az állampolgárokat.

“Jó kérdés! Hát, furcsa” – válaszolta egy EU-s zászlóba burkolózott srác a szombat esti kormányellenes tüntetésen, amikor arról kérdeztem, hogyan élik meg, hogy jobbikosokkal vonulnak Orbán Viktor rendszere ellen. Társával úgy látták, hogy a jobbikosok is meg voltak szeppenve ebben a helyzetben.

Fotó: Magócsi Márton

Ez volt a “Mi vagyunk a többség! – Tüntetés a demokráciáért” elnevezésű demonstráció legerősebb motívuma: a több tízezeres tömegben egyszerre lehetett látni jobbikos, árpádsávos és uniós zászlókat. Sokan jobbikos vagy épp kárpátiás pólóban jöttek el a megmozdulásra, miközben a tavalyi tüntetésekről ismerős civil szervezeteket és a CEU-t támogató kitűzők is feltűntek. Jól megfértek egymás mellett a Gyurcsány Ferencet szapuló feliratok és a választási csalást hirdető transzparensek.

Hiteles a Jobbik néppártosodása

Az előbb idézett srác szerint vannak olyan értékek, amelyek a jobbikosoknak és a liberálisoknak is fontosak. Ilyen például a jogállamiság és a demokrácia. Lehet, nem értenének egyet a melegek jogaival kapcsolatban, de ezek jelenleg részletkérdések, magyarázta. Fontos a sokszínűség, fontos, hogy a Jobbik is bent legyen a Parlamentben.

Fotó: Magócsi Márton

Mások sem tartották ördögtől valónak, hogy a Jobbik is megjelent a civilek által szervezett tüntetésen.  “A közös cél érdekében belefér, miért ne?” – kérdezett vissza egy Momentum-szavazó, uniós zászlóval vonuló fiú. Szerinte a Jobbik néppártosodása hiteles volt, és a Fidesz ma már sokkal inkább szélsőjobboldali párt, mint a Jobbik. Vona Gábor lemondása pedig gerinces húzás volt. “Gyurcsánytól is ezt vártam volna a választások után.”

Hasonlóan vélekedett az “ellentábor” is, legalábbis a tüntetés céljait tekintve.

“Sorrendbe kell tenni a prioritásokat” – vélekedett egy jobbikos pólóba öltözött férfi, aki szintén Jobbik-szimpatizáns feleségével ment ki a Kossuth térre Orbán Viktor lemondását követelni.

Fotó: Magócsi Márton

“Orbán leváltása most a legfontosabb, a részletekről később is lehet beszélgetni” – jelentette ki. Ha leülnének egy sör mellé beszélgetni, akkor rájönnének a liberálisok és a jobbikosok, hogy több közös van bennük, mint gondolnák. A tüntetésen elhangzottakban sem talált olyasmit, amivel ne tudna egyet érteni. Csak a pártpolitika és az ideológia választja szét az embereket, tette hozzá.  “Büszkén vettem fel a jobbikos pólót, hogy lássák, mi is itt vagyunk. Semmilyen atrocitás nem ért emiatt”.

Fotó: Magócsi Márton

Egy kisebb közjáték azonban jelezte, hogy nem mindenkinek volt könnyű megemésztenie a jobbikosok jelenlétét. Miközben a jobbikos férfival beszélgettem, odalépett hozzá egy nő, aki azt mondta: “Nem volt könnyű olyan mellett menetelnem, akinek horogkereszt van tetoválva a karjára”. Ezután békésen elbeszélgetett a két fél, kiderült az is, hogy a nő párja cigány származású. A férfi felesége azt is elmondta, hogy ők sosem értettek egyet a párt radikális irányvonalával, a néppártosodás pedig elkerülhetetlen volt. Nem lehet problémákat a szőnyeg alá söpörni, de nem jelenti azt, hogy radikálisan akarják megoldani, mondta.

Egy hét múlva újra tüntetnek

Bár több párt is jelezte korábban támogatását és részvételét, csak a Jobbik és a Momentum jelenléte volt látványos. A tüntetés elején egy kisebb jobbikos csoport jelent meg “A nép nem leváltható feliratú” molinóval. Emlékezhetünk, ez a szlogen Simicska Lajos cégének hirdetőoszlopain jelent meg tavaly nyáron, hivatalosan egy magánszemély megrendelésére.

Fotó: Magócsi Márton

Momentumosok is szép számmal vonultak fel, a párt elnöke, Fekete-Győr András vezette őket.  LMP-s, MSZP-s vagy DK-s zászlókat, transzparensekkel viszont nem találkoztunk. Az ellenzéki politikusok közül Hadházy Ákost, Szél Bernadettet, Juhász Pétert és Kunhalmi Ágnest lehetett kiszúrni.

A felszólalók legfontosabb követelése az új választások kiírása és az ellenzéki pártok összefogása volt. Erről beszélt Gulyás Balázs, a netadós tüntetések szervezője is, aki egyúttal bejelentette, hogy egy hét múlva újra utcára hívják az állampolgárokat.

Gulyás Balázs I Fotó: Magócsi Márton

“A legfontosabb, hogy új és tisztességes választást akarunk. Ez a kormány felelőssége, és emlékeztetni fogjuk őket erre békésen és tömegesen!”  – mondta Gulyás.  Vasárnap óta rengeteget cikkezett a független sajtó a válsztási eredményekben tapasztalható anomáliákról, de a szisztematikus, rendszerszintű csalást kizártnak tartották az újságok. Gulyás is inkább a választási rendszer visszáságairól és a kormány médiatúlsúlyáról beszélt.

Gyetvai Viktor I Fotó: Magócsi Márton

Gyetvai Viktor, az év eleji diáktüntetések egyik szervezője felszólította az ellenzéki pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat egymással, mert a Fideszt csak akkor lehet leváltani, ha legközelebb egyetlen ellenzéki jelölt indul. Ezután magasba tartott, világító mobilokkal skandálta a tömeg, hogy “Mi vagyunk a többség!”, és zúgott az “Orbán, takarodj!” is.

Fotó: Magócsi Márton

Elmaradt a provokáció

Azt már a Facebook-eseménynél is lehetett látni, hogy sokan lesznek a tüntetésen: több mint 38 ezren jelezték a részvételüket, és további 85 ezer ember érdeklődött. Pontos számok nem ismertek, de viszonyítási alapnak jó, hogy mire a Kossuth-tér megtelt, a tüntető menet vége még az Operánál volt. Sokáig emiatt a menet nem is indult el a térre, a szervezők be akarták várni a később érkező tüntetőket.

A szervezők a tüntetés előtt és alatt is hangsúlyozták, hogy a megmozdulás erőszakmentes, és arra kértek mindenkit, hogy tartsák be a jogszabályokat. A kormánymédia napokon át a “Soros-hívek” őrjöngéséről és erőszakosságáról írt, az Origo szerint egyenesen “anarchista provokációt” vízionált. Ebből semmi sem valósult meg, az utolsó beszéd után a tömeg nagy része békésen elszállingózott a térről. Egy kisebb csoport  ugyan a Parlament előtt maradt, de komolyabb balhé nem volt. Voltak, akik az Oktogonhoz és a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz vonultak, rendőri beavatkozásra ott sem volt szükség. 

Bíróság elé áll Ion Iliescu az 1989-es forradalom miatt

Jóváhagyta Klaus Iohannis román államfő pénteken, hogy a legfőbb ügyészség lefolytassa a bűnvádi eljárást Ion Iliescu volt elnök ellen az 1989-es forradalom ügyében.

A katonai ügyészek másfél éve fújták le a port az 1989-es aktákról, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága  elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

Az ügyészség szerint a kommunista diktátor elűzése után hatalomra került új politikai és katonai vezetéshatalmának megőrzése érdekében sok ember halálát eredményező fegyveres diverziót szervezett,amely - emberiesség elleni bűntettként - elévülhetetlen.

A katonai ügyészség már 2016 decemberében bejelentette, hogy emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja az 1989-es forradalom idején hatalomra került vezetést. A hatalmat Ion Iliescu vezetésével magukhoz ragadó reformkommunisták szerveztek több száz áldozattal járó diverziót Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elmenekülése után, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolják hatalmukat.

A vádhatóság eddig "ismeretlen tettes" ellen folytatott nyomozást, Iliescuttavaly márciusban tanúként hallgatták ki.Amikor távozáskor egy ott várakozó újságíró azt kérdezte: bűnösnek érzi-e magát, Iliescu kérdéssel vágott vissza. "Miért is? A román forradalomért? Lehetne azért egy kis ítélőképessége" - oktatta ki a volt államfő az újságírót.

A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint1142-en meghaltak, és 3138-an sebesültek meg.Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy "terrorista" mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.

A 88 éves Iliescu ellen tavaly júniusban már vádat emeltek a "bányászjárásként" elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében, de a perben még nem született ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.

A Magyar Nemzet nem szűnhet meg! (web.facebook.com) 

Szombaton ismét lesz Magyar Nemzet – szamizdat kiadásban, a kormányellenes tüntetés előtt

Ahogy azt mi is megírtuk, szombatra „Mi vagyunk a többség!” címmel hirdettek kormányellenes tüntetést az Operához, ahonnan a tömeg átvonul a Kossuth térre. Az eseményre péntek reggelig a Facebookon 33 ezren jelezték részvételi szándékukat. A szervezők az alábbiakat követelik:

• A szavazatok újraszámlálását!
• Gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát!
• Tisztességes választást! Új választási törvényt!
• Az ellenzék ne magával harcoljon, hanem álljon ki a többségért!

A demonstráció elé a Magyar Nemzet munkatársai szerveznek egy megmozdulást „A Magyar Nemzet nem szűnhet meg!” címmel.

„Azt, hogy a Magyar Nemzet sorsa mi lesz, ebben a pillanatban nem tudhatjuk még biztosan. A szombat délután 4 órára a budapesti Pethő Sándor utcába meghirdetett találkozónkhoz időzítve rendkívüli számmal jelentkezünk. Vagyis: most szombaton biztosan lesz nyomtatott Magyar Nemzet, még ha nem is teljesen a megszokott formában. Küzdünk, utolsó lélegzetünkig! A lapot a megszokott terjedelemben, húszezer példányban fogjuk kinyomtatni és ingyenesen fogjuk terjeszteni. Aki el tud jönni a rendezvényre, biztosan kap belőle, aki pedig tud, vigyen magával több példányt is, terjessze környezetében” – írja Facebook-oldalán György Zsombor.

Az esemény leírása szerint mindenkit várnak, aki „szerint a 80 éves lap értéket képvisel, aki szerint szükség van a valóság bemutatására a pusztító kormányzati propagandával szemben, aki nem akarja, hogy egy gyűlölettel teli világban, fojtogató légkörben kelljen élnünk”.

A szervezők szerint jóval több mint 100 ezren vannak

Özönlenek az emberek.

A tömeg eleje már rég a Kossuth térre ért, mikor a vége még mindig csak a kiindulóponton, az Operánál volt. "Hajrá Magyarország, hajrá tömeg" skandálással nyugtázta ezt a szónok. A színpadon azt mondták, azt akarják megmutatni, többen vannak, mint a Békemenet.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előtt nagyon durva a tömeg, a Nagy Imre tér felől már nem férnek be az emberek, elkezdték eldugítani a Nádor utcát. A Kossuth tér Jászai Mari tér felőli oldala még üres.

Azt nem tudni, a rendőrök mennyien lehetnek, az egyik fotós megkérdezte erről a műveletet irányító parancsnokot, mire azt a választ kapta, "sokan."

A tüntetők demokráciát és új választási törvényt akarnak. Percről percre tudósításunkat itt találja.

© Faz

HIHETETLENÜL GYOMORFORGATÓ DOLGOT MONDOTT PÁLFFY ILONA A TEGNAPI TÜNTETÉSSEL KAPCSOLATBAN - EZT ÜZENI AZOKNAK, AKIK TEGNAP UTCÁRA VONULTAK: - LEGYEN KEDVES OSSZA MÁR MEG AZ, AKI FELHÁBORÍTÓNAK TARTJA KIJELENTÉSÉT!

A tegnapi napon 2018.04.14-én tömegek vonultak az utcára és tüntettek a negyedik Orbán-kormány ellen, nem csak Budapesten, hanem többek között Győrben, Londonban és Berlinben is. A fővárosi százezres tömegben a baloldali és liberális választók mellett nagyon sok Jobbik-szimpatizáns volt felfedezhető. A tüntetők a szavazatok újraszámlálását, a többséget kisebbségbe szorító választási rendszer átírását, szabad sajtót és demokráciát követelték. A demonstráció békésen zajlott. 

Az este folyamán felszólalók között elhangzottak olyan kijelentések hogy: " A Fidesz a hazugság, a gyűlölet, a félelem és a lopott vagyon pártja lett. A választáskor “brutálisan lejtett a pálya”, és, ha a Fidesznek “van becsülete”, feloszlatja a parlamentet és új választást írnak ki. 

A budapesti demonstrációval kapcsolatban megkérdezték az NVI elnökét, Pálffy Ilonát is, hogy mit gondol a eseményről, aki csak annyit mondott, hogy:

"Teljesen hasztalannak és felesleges erőlködésnek és időpocsékolásnak érzem a tegnapi tüntetést. Nem tudom mégis mire számítanak azok, akik az utcára vonultak. Ezzel nem fognak semmit elérni, bármennyire is szeretnék. Azt is vicces volt látni, hogy a szónokok egy pár perces beszédet is képtelenek voltak fejből elmondani. " 

Nemsokkal ezelőtt azonban már kitűzték a következő tüntetés időpontját is, amelyet április 21-én tartanak 18 órától 21 óráig. A szervezők még a mostaninál is nagyobb tömegre számítanak. Ez nem is csoda, hiszen amióta kiderült a pontos időpont, már 5400 résztvevő és 17 ezer érdeklődő jelezte, hogy valamilyen formában izgatja az esemény. 

Nektek vajon mi a véleményetek az NVI elnökének a nyilatkozatáról? Írjátok meg kommentben!

Forrás

ELTÁVOLÍTOTTA A FACEBOOK TOROCZKAI OLDALÁT (FRISSÍTVE!)

Egyelőre a közzétételét vonta vissza, azaz véglegesen nem törölte, ugyanakkor nem tudni, hogy meddig lesz elérhetetlen. Frissítés: aznap este feloldották a tiltást, így ismét elérhető. 

Toroczkai László Facebook-oldala nemrég lépte át a 100.000 kedvelést. A mai napon 104 ezer körül járt, amikor is a Facebook a közösségi alapelvei megsértésére hivatkozva elérhetetlenné tette. Elértük Ásotthalom polgármesterét, aki elmondta, hogy egyelőre még ő látja az oldalát, azaz nem törlődött teljesen, és természetesen panasszal élt. 

Ezzel a képpel köszönte meg nemrég, hogy ennyi feliratkozója lett

Ez pedig a borítóképe volt

A Facebook egyébként folyamatosan törli azokat az oldalakat, amelyekről úgy dönt, hogy nem kívánatos, jogorvoslatra pedig gyakorlatilag szinte semmi esély. Mi is többször számoltunk már be arról, hogy vannak oldalak, amelyeket egyáltalán nem lehet létrehozni, így például a Szent Korona Rádió mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom  sem tud már hosszú idő normálisan jelen lenni a közösségi oldalon, pedig már volt, hogy a nevét számokra cserélte, cirill betűkkel írta vagy csak a mozgalomra utaló kifejezéseket használt, de mégis folyamatosan törlődik. 

Frissítés: A kedvelői elindítottak egy oldalt, ahol lehet majd követni a vele kapcsolatos híreket. Ide kattintva érhető el. 

Frissítés 2.: Újra él az oldal. Még aznap este visszaállította a Facebook.

Mintegy 100 ezer ember azt mondta, hogy részt vett a szombati tiltakozásokon Budapesten (REUTERS-BBC) 

"Szükség esetén vegyék el az antiszemita szülőktől a gyereket" 

2018.04.15. harcunk.info 

Amennyiben otthon a gyerekeket antiszemita gyűlöletre nevelik, az Ifjúságvédelmi Hivatalnak közbe kell lépnie - követeli a Német Rendőrszakszervezet. 

Sok német iskolában a vallásos hátterű zaklatás és fenyegetés mindennapossá vált. Ennek visszaszorítása érdekében a mintegy 94 ezer tagot számláló Német Rendőrszakszervezet az Ifjúságvédelmi Hivatal erőteljesebb közbeavatkozását követeli. Egészen odáig is elmennek, hogy súlyosabb esetben a gyerekek gyámságba vételét javasolják. "Sok fiatal otthonról hozza magával az antiszemitizmust. Ha gyerekeket zsidógyűlölőnek nevelik, nem szabad visszariadni attól, hogy akár kiemeljék őket családjukból" - nyilatkozta Rainer Wendt, a rendőrszakszervezet vezetője az Augsburger Allgemeine című napilapnak adott interjúja során. Szerinte az antiszemitizmus elleni fellépés Németországban joggal állami feladat. Kijelentéseinek hátterében a közelmúltban tapasztalt esetek rejlenek. Így például egy berlini általános iskola egy másodikos diáklányát zsidó vallása miatt néhány iskolatársa halálosan megfenyegette, mivel nem hisz Allahban. A fiúk muszlim családból származnak. 

Wendt egyetért a Kereszténydemokrata Unió parlamenti frakciójának vezetőjével, Volker Kauderral, aki nemrég azt javasolta, hogy kötelezzék az iskolákat antiszemita esetek központi regisztrálására és jelentésére. "Sajnálatos módon sok iskolaigazgató nem tesz semmit, mondván nála nem fordul elő az ilyesmi" - folytatta Wendt. "Nem szívesen vesznek tudomást az egyes muszlimoktól kiinduló antiszemitizmusról." 

Wendt továbbá az antiszemita bűncselekmények rendőrségi és alkotmányvédelmi nyilvántartásba vételének módosítását is követeli. "Ha például zsidó intézmények falát bemocskolják vagy megrongálják, automatikusan jobboldali cselekményként jegyzik be ezeket, holott sok esetben muszlim elkövetőkről van szó" - magyarázta. Szerinte szükség lenne egy országos helyzetfelmérésre, amelyben minden szóbeli, testi és fegyveres fenyegetést egységes módszerrel dolgoznának fel. Mindezt természetesen előítélettől mentesen kellene végrehajtani. 

Franziska Giffey családügyi miniszter asszony nem ért egyet a szakszervezeti vezető általánosával. Szerinte egyrészt nem minden iszlám hátterű fiatal antiszemita, másrészt az erőszakosabbak nemcsak zsidók, hanem keresztények ellen is uszítanak, sőt modern felfogású muszlimokat is megtámadnak. 

Szörnyű ez itt a valóság !!!

Ez már a zsidó fasizmus !!

A palesztin mellett a német is rabszolga !

Hova fejlődünk az USA után a németek nyakába akarják rakni az istrángot , hogy ők legyenek az új világrend mozgató rugói , és ilyen lesz az új kamatrabszolga arculata , ez egy kis izelitő , hogy mi vár ránk !!!De kell ez nekünk ???? Kell a migránsoknak ???

Velünk eljátszottak egy új társadalmi formát a kommunizmust !!!

Velük most mit etetnek meg a fasiszta zsidó lesz az istenük és imádni kell , mert különben antiszemita leszel !!!

És ha egy degenerált kazár a lányod után a fiadat is megkívánja , meg kéred az apját , hogy ő meg önként felajánja szolgálatát !!!

Illő volna a német népnek magára találnia , mert elveszti minden identitását !!!

Az amerikai archívum “egyéb veszteségként” említi a szövetségesek II. világháborús haláltáborait

FacebookTwitterGoogle+E-mail

“… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...”

“…Lábuk alatt hamar mocskos és fertőző ingovánnyá vált a talaj. Az időjárás viszontagságainak kitett, a legprimitívebb egészségügyi ellátást is nélkülöző, alultáplált foglyok hamarosan belehaltak az éhezésbe és a betegségekbe. 1945 áprilisától az amerikai és a francia hadsereg nemtörődöm módon közel kétmillió embert pusztított el, főként amerikai táborokban.”

A fenti idézeteket Dr. Ernest F. Fisher, az USA nyugalmazott ezredesének leveléből származnak (Arlington, Virginia, 1988).

Maradj velünk kapcsolatban!

Ez a példa nélküli tragédia több mint negyven esztendeig titokban maradt a szövetséges archívumokban. Hogyan került napvilágra ez az iszonyatos háborús bűn? Az első nyomokat 1986-ban hozta nyilvánosságra James Bacque és munkatársa. … E bizonyítékokat olyan katonai jelentésekben találták meg, amelyeknek fedelén az „Egyéb Veszteségek” mézesmázos cím állt. Bacque-kal 1987 tavaszán találkoztam Washingtonban. Együtt dolgoztunk a National Archives-ben és a Virginia-i Lexingtonban lévő George C. Marshall Alapítványnál, és az általunk talált bizonyítékokat rakosgattuk össze. Az amerikai és a brit kormány legfelsőbb szintjei által 1944-ben készített tervekből kiderült, hogy Németországot, mint nagyhatalmat egyszer s mindenkorra el akarják pusztítani, méghozzá egy parasztgazdaság szintjére süllyesztve, ami milliók éhezését jelentette volna. … Eisenhower gyűlölete az amerikai történelemben példátlan HALÁLTÁBOROK borzalmait okozta. … E borzalom nagyságrendjéről akkor nem nyerhetünk némi képet, ha azt tekintjük, hogy eme halálesetek száma sokkal nagyobb volt, mint amit a német hadsereg a nyugati fronton 1941 júniusa és 1945 áprilisa között okozott. Az elkövetkező elbeszélésben lehull a lepel erről a tragédiáról.”

 Konrad Adenauer német kancellár 1948-as memoárjaiban olvasható, hogy az 1945-48 közötti brutális üldöztetések során a 18 millió német menekültből 6 millióan vesztették életüket. (Olvasható a Crimes and Mercies c. könyvben is.) A háború után a német hivatalok kutatásokat kezdtek folytatni az eltűnt katonák és civilek megmaradt családtagjainál, valamint a postai bejegyzések között. Eszerint 1,4/1,7 millió németről mai napig sincs hivatalos adat.Adenauer kancellár a hivatalos névsort átadta 1951-ben az ENSZ-nek. 1989-ben megnyitották a KGB titkos archívumait, ahol James Becque alapos kutatást folytatott 1992-93 között. Meglepően pontos nyilvántartást talált, melyet az oroszok a hadifoglyokról és a deportált civilekről vezettek. A német kormány vizsgálatai szerint az Odera-Neisse vonaltól keletre eső területekről az oroszok közel 220 ezer civilt hurcoltak el. Ez a KGB archívuma szerint 271.672 ember volt, akik közül 66.481-en haltak meg. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a KGB adatai megbízhatónak tekinthetők. Az oroszok 1941.jún.22 és 1945.szept.9 között 2.661.232 német katonát és civilt ejtettek foglyul összesen, akik közül 517.081-en haltak meg. Tehát a fenti adatokból arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az eltűntnek nyilvánított 1,4/1,7 millió német közül körülbelül félmillióan haltak meg szovjet táborokban, a nyugati szövetségesek táboraiban pedig a hiányzó 900.000-1.200.000 német veszítette életét a hivatalos halálozási arányszámok alapján számolt foglyokon felül.  James Bacque és kollégái nagyon alapos kutatásokat folytattak a National Archives-ban, a Virginiai Lexingtonban lévő Geogre C. Marshall Alapítványnál, az Amerikai Külügyminisztérium Archívumában, az USA Nemzeti Levéltárában, az Orosz Föderáció Elnökének Archívumában, államvezetők naplóiban, emlékirataiban. A katonákkal, magas rangú tisztekkel, hivatali vezetőkkel folytatott beszélgetések kellő bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy bizonyítsák, az USA és szövetségesei hogyan követték el ezt az iszonyatos háborús bűntettet

Stephen E. Ambrose, a II. Világháború vezető történésze a következőket írja egy Bacque-nek címzett levelében:

„Története szenzációs és megdöbbentő, amit nem lehet többé elhallgatni. … Ön tudja, mi az igazság azokkal a fiúkkal, azoktól idéz, akik jelen voltak és a saját szemükkel látták, Ön birtokolja egy olyan borzasztó igazság körvonalait, amelyet alig tudok elviselni. …Kimondhatatlan szégyennel tölt el. … Ön valóban nagyszabású történelmi felfedezést tett, amelynek teljes hatását sem Ön, sem én, sem bárki más nem tudja teljesen elképzelni. …”

DÖNTÉS NÉMETORSZÁG SORSÁRÓL

A MORGENTHAU-TERV:

Roosevelt egy nyilatkozatában így fogalmaz: „Keménynek kell lennünk Németországgal, úgy értem a német néppel, nemcsak a nácikkal. Vagy kasztrálni kell a német népet vagy úgy kell elbánni velük, hogy ne tudjanak olyan embereket nemzeni, akik a múlt példáját követnék.” Henry C. Morgenthau amerikai pénzügyminiszter Eisenhower tábornokkal volt a legelégedettebb, mert ahogy mondta, ő „keményen akart a németekkel bánni”.  (1943-ban, Teheránban, az Orosz Nagykövetségen tartott vacsora során Sztálin a következőket mondta: „A háború után 50.000 német tisztet akarok felsorakoztatni és lelőni.” Roosevelt fia, Elliott, aki akkor az USA hadseregének dandártábornoka volt, válaszul poharát emelte „nemcsak az ötvenezerre, … hanem még sokszázezer német halálára”.)

Morgenthau 1944 szeptemberében elkezdte a terv kidolgozását. Határozott elgondolása az volt, hogy Németországot ipara és bányái tönkretételével „állattenyésztővé” kell tenni, egy hatalmas farmmá kell változtatni. Tudta, hogy az ipar lerombolása komoly éhínséghez vezetne. Cordell Hull szerint: „A Morgenthau-terv Németországból a földek kivételével mindent kitörölne. Ez azt jelentette, hogy a német lakosságnak csak 60 %-a tarthatta magát el a földből, a fennmaradó 40 %-ra halál várt volna.” Ez kb. 20 millió német halálát jelentette volna. Morgenthau Churchillel Quebeckben folytatott tárgyalásán rámutatott, hogy ha a német ipart lerombolják, a nyersanyagért folytatott küzdelem lecsökken és megnyílnak a piacok a brit, amerikai és francia gyáriparosok előtt. A tervet egy titkos jegyzékben fogadták el, melyet Morgenthau kirobbanó örömmel fogadott: megkaptuk, amit akartunk” – mondta. Lényege: „… A Ruhr- és Saar-vidék iparának e megszüntetésére irányuló program várt célja Németországot jellegben elsődlegesen mezőgazdasági és földművelő országgá változtatni.” (Aláírások: FDR és WSC, 1944. szeptember 16.)

Fred Smith pénzügyminiszter így ír: „ A Morgenthau-terv 1944. augusztus 7-én du. kb. 12.35-kor Dél-Angliában egy sátorban született meg. A tervet Dwight D. Eisenhower tábornok terjesztette elő. … aki így szólt: Nem érdekel a német gazdaság és személy szerint nem támogatom, ha az a németeknek bármiféle könnyebbséget jelenthet. A németek kivívták a büntetést. Nem kérdés, hogy a vezéreiknek és az SS csapatoknak halálbüntetést kell adni, ám a büntetés ezzel még nem érhet véget. … nem látom értelmét, hogy egy paranoiással szelíden bánjunk, a német lakosság összessége paranoiás. … kemény kézzel kell bánni velük. Semmi értelmét nem látom, hogy támogassuk gazdaságát vagy bármiféle lépést tegyünk a megsegítésükre.” (Fred Smith: United Nations World, 1947. március. Beszerezhető az ENSZ Könyvtárból, New York.)

Lord Keynes brit közgazdász 1944. november 26-án kérdezte egy beszélgetés keretében Roosevelt elnököt, vajon „teljesen agrárgazdaságot” tervez-e Németország számára. Roosevelt elmondta, hogy bár az amerikai közvéleménynek azt mondták, a tervet elvetették, titokban azonban szándékukban áll megvalósítani. Roosevelt elmondta, hogy „nem szorítják teljesen” agrárszintre, a terv „meglehetősen messze ment a Ruhr-vidék iparának visszaszorításában és számos alapvető német iparág megszüntetésében.” Herbert Hoovernek, volt amerikai elnöknek adott amerikai hírszerzési jelentés szerint „a német gazdasági termelés adatainak csak egyötöde hihető, a többi meghamisított, hogy a felsőbb körökre jó benyomást tegyen. Az alacsonyabb beosztásúak közé Morgenthau emberei épültek be.” Ez a politika általános éhezést eredményezett Németországban a civil lakosság körében is. Nyilvánvaló, hogy a Szövetségesek politikája 1945 májusától bő egy évig szándékosan akadályozta a németeket saját élelemellátásukban és élelmiszerimportjukat fedező exportjukban is. Svédországnak és Svájcnak is megtiltottak minden segélycsomag szállítását.” (Alfred de Zayas: Nemesis at Potsdam, Lincoln és London, University of Nebraska Press, 1989.) A hiányról és többletköltségekről panaszkodó Szövetségesek szállítottak ugyan némi búzát Németország számára, ám közel sem annyit, amely fedezte volna a rengeteg rekvirált ipari (szétszerelt gyárak, üzemek, gépek,) és mezőgazdasági gépek, állatok, stb. értékét és közel sem annyit, hogy az megakadályozza a tömeges éhhalált, épp csak annyit, hogy egy kommunista forradalmat megelőzhessenek.

Churchill csak annyira akarta Németországot legyengíteni, hogy Oroszország ellen hasznos csatlós állam lehessen és védelmet nyújtson Nagy-Britannia számára. Ma már tudjuk, hogy Churchill utasította vezérkarát, „hidegvérűen vizsgálják meg, kifizetődő lenne-e mérges gáz bevetése, elsősorban mustárgázra gondolok”. (1943. dec. 2-án Bari kikötőjében az elsüllyesztett John Harvey amerikai hadihajón 2000 mustárgáz-bombát találtak.) Nagy-Britannia 1942-től ötmillió antrax-al preparált élelmiszercsomagot gyártott a Gruinard-szigeten, melyet Németországra akartak ledobni, de az 1944 júniusi partraszállás miatt erre nem került sor! (A szigetet csak a 90-es évekre sikerült megtisztítani.) Churchill 1939 novemberi rádiónyilatkozatában ez áll: „Ez a háború egy brit háború és célja Németország lerombolása, … Kiéheztetjük a németeket. Leromboljuk városaikat. Felégetjük terméseiket és erdeiket.” Churchill 1945. febr. 7-i parlamenti beszédéből: „… Már megöltünk 6-7 millió németet, tehát van elég hely Németországban a keleti régiókban élő németek számára”.

Sztálin egyetértett a Morgenthau-tervvel, ahogy Churchill mondta: „Oroszország szándéka, hogy megszerezze a német gépeket, harmonizál Nagy-Britannia azon érdekével, hogy betöltse a Németország hagyta űrt.”

AZ EGYEZMÉNYEK MEGSZEGÉSE

1910. január 26-án az USA is aláírta a Hágai Szerződést, melynek néhány fontosabb pontja a következő volt:

- A hadifoglyok az ellenséges kormány felügyelete alatt állnak, de nem az őket fogva tartó személyek és egységek felügyelete alatt. Emberi módon kell velük bánni. Tulajdonukban marad minden, kivéve fegyverek, lovak és hadi iratok.

- Az állam joga a hadifoglyok munkába állítása. Ezek a munkák nem lehetnek túl nehezek.

- A kormány kötelessége a hadifoglyok ellátása. Ennek ugyanolyannak kell lennie, mint az adott kormány csapatainak ellátása.

- Béke esetén a hadifoglyokat a legrövidebb időn belül el kell engedni és hazaszállítani.

1929. július 27-én az USA, Nagy-Britannia és Franciaország is elfogadta Genfben azt a megállapodást, melynek értelmében hadifoglyai a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt is állnak.

1943-ban azonban a Szövetségesek megállapodtak abban, hogy a német hadifoglyokat rabokként kezelik, akikkel az adott ország katonai parancsnoka rendelkezik. David Dwight Eisenhowert 1945-ben felhatalmazták – megszegve a Hágai és Genfi Egyezményt -, hogy a német hadifoglyokat nem kell elengednie, hanem továbbra is fogságban tarthatja, ily módon a hadifoglyok ki lettek szolgáltatva a győztes állam terrorjának.

Philip Lauben ezredes 1987 novemberében nyilatkozta James Bacque írónak: „… a Vorges-i régió amerikai és francia táborok annyira rosszak, hogy egész Vorges egy nagy HALÁLTÁBOR”. Lauben ezredes rendszeresen dolgozott a heti POW- és DEF-dokumentumokkal, és kijelentette vallomásában, hogy az Egyéb Veszteségek kategória alatt halált vagy szökést értettek.Később Lauben ezredest a Pentagon megfenyegette, nyilatkozatát pedig módosítania kellett a BBC-riporterének.

Tom F. Whayne ezredes 1946 januárjában! azt jelentette, hogy a táborok „erősen túlzsúfoltak és a járványokhoz ideális feltételeket biztosítanak”. (Jelentés USFET Főhadiszállásnak, 1946. január 8., Tom F. Whayne ezr., in RG 332, 383.6, 51-es irattartó.) Pollack alezredes „előrehaladott mértékű éhezést” jelentett az ausztriai amerikai táborokból (1945. szeptember 26. RG 112, 54B és 36, NARS), Ashe őrnagy éhezést jelentett Berlinben (1945. nov.24., RG 112, 615-ös irattartó, NARS), és a Nemzetközi Vöröskereszt „riasztó állapotokat” jelentett a franciaországi amerikai táborokról (1946. 740.00114 EW 1-146-3047, 3624-es irattartó, Külügyminisztérium).

George S. Patton tábornok Beatrice Pattonnek írt levelében így fogalmaz: „Pokoli dolog nemtörődömséggel háborút viselni és csalárdsággal győzedelmeskedni.” A POW-táborokban történt borzalmas NÉPÍRTÁST több fontos intézkedéssel érte el Eisenhower és vezérkara, mellyel megszegték a Genfi Egyezményt:

- FOGLYOK SZABADON BOCSÁTÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA: 1945. május 13-án Omar Bradley és Lee tábornokok parancsba adták a foglyok szabadon bocsátását, de Eisenhower május 15-én egy SHAEF-rendelettel ezt hatályon kívül helyezte (SHAEF Központtól, 6. Hadseregcsoport jelentései, NARS, Washington).(SHAEF:  Legfőbb Főhadiszállás, Felderítő Szövetséges Erők)

Werner Waldemar ezredes (vöröskeresztes egység) vallomása (1990.dec.Toronto) bizonyítja, hogy a Clark tábornok olaszországi parancsnoksága idején több ezer szabadon engedett foglyot Eisenhower utasítására az amerikai tisztek újra elfogtak, bebörtönöztek és rabszolgamunkára szállítottak Franciaországba.

- A SZÁLLÁS ÉS KORHÁZI ELLÁTÁS FELTÉTELEINEK HIÁNYA: 1945. április 21-én egy Eisenhower aláírású SHAEF üzenet tudatta a tisztekkel: „Az új fogolytáborok szállást és egyéb komfortot nem biztosítanak. … a helybeli anyagokat felhasználva majd maguk a foglyok tökéletesítik.” A foglyoknak azonban nem engedélyezték még azt sem, hogy a „helybeli anyagokat felhasználva” szállást készítsenek, egy május 1-jei hadmérnöki parancs ezt kifejezetten megtiltotta.(Ad Sec Com Z Főhadiszállás, Hadmérnöki részleg, USA. IN RG 332,12. Irattartó, NARS, Washington). Roosevelt április 12-i halála után Truman elnök folytatta elődje politikáját. Március 21-én ismét csökkentették az élelmiszer fejadagokat. Valentine M. Barnes alezredes is elismeri egyik levelében, hogy nem igényeltek elegendő fejadagot a hadifoglyok számára. Áprilisban az amerikai hadsereg raktáraiban valójában bőven volt sátor és élelmiszer, de arról nem ír, ezek miért nem jutottak el a foglyokhoz. Április 22-én a hadseregnek 50 napnyi normál tápértékű fejadag állt rendelkezésre, mely 5 millió embernek biztosított volna 4000 cal./nap/fő élelmet, további 50 napra 2000 kalória élelmet. „Hatalmas mennyiségű elfekvő német készletek voltak…, de ez nem jelentette, hogy ehhez a katonai egységek hozzáférhettek volna vagy azokat közcélokra használhatták volna.” (Ross and Romanus: The Quartermaster Corps, 537.o.) A szolgálatban lévő hadtáptisztek ezeket a készleteket nem kaphatták meg, mert a parancsnokoló tábornokok ezeket megtagadták. (Lee tábornok rendelkezése. In: RG 331, 383.6, 156.irattartó, NARS, Washington).

Az Egészségügyi Alakulat táboraiba kirendelt orvosok jelentéseiben az elhalálozások okaiként az éhezést, vérhast, tífuszt, tüdőgyulladást, tetanuszt, vérmérgezést, végkimerülést, kóros soványságot jelölték meg. A betegségek közül a tüdőgyulladás és a vérhas tette ki az elhalálozások 85 %-át. A minden ellátást nélkülöző kórházakban az ápoltakat tanuk elmondása szerint ágyukból betegen és félmeztelenül küldték vissza a táborokba, mialatt ugyanazok a kórházi ágyak ezrével álltak üresen. A jelentésekben olvasható, hogy 8 gyűjtőkórházban 1.062 üres ágy volt, az un. „PWTE-t támogató kórházakban” pedig júniusban 16.229 szabad ágy volt, miközben a táborokban tízezrével haldokoltak a betegek. (Napi Ad See Jelentés, 1945. június 18. RG 332 15-ös irattartó, NARS Washington.)

Idős, kórosan sovány német fogoly Rheinsbergben

 - AZ ÉLELMISZER FEJADAGOK CSÖKKENTÉSE ILL. MEGTAGADÁSA:Churchill, Eisenhower és Sir Alan Brook hadseregtábornokok 1945. május 15-én tárgyaltak a foglyok fejadagjainak csökkentéséről. Olyan emberek élelmét akarták csökkenteni, akik az amerikai hadsereg szeme láttára haldokoltak már akkor is. Azt a több millió foglyot, akiket titokban Eisenhower DEF-státuszba minősített át, elvesztették jogaikat az életben maradáshoz élelem hiányában. (Jegyzőkönyv, CIGS, 1945. május 15. In: RG 59 740.00119, Control Germany 161445, 3666-os irattartó, Külügyminisztériumi Archívumok, Washington.) (POW jelentése: hadifoglyok; DEF: lefegyverzett ellenséges erők)

Lee tábornok szerint egymillióval több ember volt az európai táborokban, mint amennyit a SHAEF elismert. Ez azt a célt szolgálta, hogy meghiúsítsa Lee-nek a foglyok élelmezésére irányuló célját. A dokumentumokból jól látható, hogy a hadszíntér tábori csendőrségének felügyelője által 1945. június 2-án, egy napon kiadott két jelentés között a foglyok eltűnnek. Az élelem-kibocsátást a SHAEF G3-tól kapott fogolyszámra alapozták, mely 1 millióval kevesebb volt a valóságos adatnál.(A tábori csendőrség felügyelőjének júliusban kiadott jelentése, a SHAEF G3 fogolyszám csökkenés 900.000. QM Jelentések, Abilene., valamint  Frankfurti am Main Főhadtörténészi Hivatal jelentése.) Eisenhower 1945 májusában írásban rendelkezett a foglyok élelmiszer fejadagjának lecsökkentéséről. Az eljárás szerint további írott parancs hiányában a tisztek megtagadták a szükséges táplálékot és egyéb ellátmányt. Hughes, aki Eisenhower egyik különleges segédtisztje volt, így ír naplójában: „Nehézséget okoz a német hadifoglyok fejadagjainak lecsökkentése.”(Hughes Iratok, Kongresszusi Könyvtár, Kézirat-részleg, Washington). Meg kell jegyeznünk azt a tényt – melyet gyakran meghamisítanak – hogy az 1944-45-ös gazdasági évben sokkal több búza, rozs és kukorica volt Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és az USA együttes területén, mint ugyanezeken a területeken 1939-ben. Az USA és az Egyesült Királyság termelésnövekedése jóval felülmúlta a Ny-Németország és Franciaország termeléskiesését. A kanadai búza-többlet 1944-45-ben 440 millió véka felett volt. Az USA-ban kukoricából is nagy volt a felesleg. Franciaországban az 1944-es búzatermelés a fogyasztásnál 500 ezer tonnával volt nagyobb. (McSherry tábornok jelentése, SHAEF, Rosenman bírónak, 1945.márc.15. Rosenman iratok, Hyde Park). A legnagyobb pusztulást elszenvedett és egyben a legnépesebb zóna Németországban a brit zóna volt, ahol 1945 nyarán igen magas búza- és rozstermést arattak le (170 %-os!!!), a britek a foglyokat használták fel az aratáshoz. (Árpaszem Művelet – Barleycorn Operation). Tehát az USA és Európa élelmiszerhiányára NEM lehet hivatkozni! Kanada 1945 folyamán 6 milliárd dollárnyi élelem- és pénzajándékot adományozott Nagy-Britanniának. Az USA nemzeti összterméke a háború alatt 50 %-al növekedett, és 25 milliárd dollárt adományozott Nagy-Britanniának. (H. Duncan Hall: North American Supply. London. H.M.Nyomdahivatal, 1955.)

„Az Egyesült Államokból és a helyiektől” az amerikai hadsereg a foglyok részére napi 2,5 millióval több fejadagot szerzett be 1945 júliusában, mint amennyit a foglyoknak kiadott. Augusztusban ez napi 3 millióra emelkedett. A „helyi beszerzés” kifejezés a hadseregnek a németektől való élelmiszer-rekvirálására utal, ami tömeges élelmiszerhiányt okozott Németországban! A francia haderő szintén nagyon jelentős mennyiségű élelmet konfiskált a német polgárságtól, aminek súlyos élelmiszerhiány lett a következménye, és széleskörű éhínséghez vezetett !!!(A német-osztrák ügyek főtitkára, 1945. aug. 2., in Series Y Internationale, 1944-49, 282. köt. 120.o. Quai d’Orsay). De Gaulle tábornok képviselője 1945 decemberében ezt írja: „A francia zónában az embereket legjobban a francia haderő rekvirálásai sújtják”. (In Series Y Internationale, Y51-1, 1945. nov./dec., 283.köt., 241.o.) A Nemzetközi Vöröskereszt szerint a német lakosság és menekültek ennek következtében éheztek. Az amerikai hadsereg rekvirálásai és a közlekedés megszűnése miatt fennálló általános élelmiszerhiány következtében a németek még minimális fejadagot sem tudtak a német lakosságnak és a német területeken tartózkodó egyéb nemzetiségűeknek és hontalanoknak juttatni. (Max Huber a Külügyminisztériumnak, 1945.aug.30. In: 800.142/9-2745, külügyminisztériumi, NARS, Washington.) Jelentés készült arról, hogy az amerikai csapatok 1945 júliusában német falusiaktól (francia zónában is) 100 birkát, Csehszlovákiában Domazlicében és Hosfounban 100.000 húskonzervet, tonnaszám szárított borsót, cukrot, birkát és 700 tenyészlovat rekviráltak. (Hadügyminisztérium a SHAEF Forwardnak, június 9. In: SHAEF Távirati Napló, Abilene.) M. Layeillon francia diplomata szerint „a Szövetségesek szemet hunynak a Németországban állomásozó csapatok rekvirálása felett, mely összességében nagyon jelentős.” (Series Y Intern. 1944-49, Y-59-2, 363. köt.,nov.Quai d’Orsay, Párizs.)  1945 augusztusában az amerikai hadsereg raktáraiban még mindig 778.000 „élelmezéshez szükséges német felszerelési” cikk volt, 2.106.000 tisztításhoz szükséges felszerelési cikk, 99.000 személynek elegendő étkezési felszerelés, 6 millió toalett cikk, 227.000 darab barakk-felszerelés, 920.000 méter egyenruhaanyag és 19.000 tonnát meghaladó orvosi felszerelés volt!!!(Használható ellenséges hadieszközök leltára, katonai kormányzó jelentése, 1945. augusztus, Abilene.) Henry C. Settle ezredes, a Le Havre-i 106. hadosztály helyettes parancsnoka mondta egy Bacque-el (a témában kutató író) folytatott beszélgetése során: „Annyi élelmünk volt, hogy azt sem tudtuk, mit kezdjünk vele… csak meg kellett főznünk.” Littlejohn tábornok Eisenhowernek okt. 10-én írt levelében arról ír, hogy az Amerikai Hadseregnek jelentős feleslege van bizonyos tételekből, és ezeket el kellene osztani. „ … a felesleg 1945 októberében 39 %-os volt!!! … felkértek, hogy növeljük a hadseregben a gyümölcsléadagokat.” (In: RG 92, Vezérlő Hadbiztosi Hivatal, Általános Levelezés, 1936-45. 587-es irattartó, NARS, Washington.) A felesleget néhány tiszt az USA-ba akarta visszaküldeni.

A Le Figaro-tól Serge Bromberger újságíró készített interjút a francia táborok felügyelőjével, a francia Louis Buisson tábornokkal, aki elismerte, hogy a német foglyok csak napi 900 kalóriát kapnak. Így nyilatkozott: „ez pusztán arra elég, hogy egy ágyban mozdulatlanul fekvő ember ne haljon meg túl hamar”. (Le Figaro, 1945. szept. 22. és 29.) Bromberger újságíró pedig így írt: „Egy teljesen hiteles forrás, Le Meur atya, aki látta az éhező embereket a táborokban megerősítette, hogy a foglyok állapota nyomorúságos.” Buisson tábornok fényképeket mutatott Brombergernek, aki azt írta egy cikkében: „csontvázaknak látszottak.”A franciák sok, az amerikaiak által nekik átadott foglyot szándékosan azért éheztettek, hogy rávegyék őket a francia Idegenlégióban való szolgálatra. „1946-ra a Légió 20.000 emberéből 60 % német volt.” (Arthur L. Smith Jr.: Warrior Without Honor: Germany’s War Veterans 1945-49. 2. fejezet 70.o.)

   

 - DEF-STÁTUSZBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁS: A POW (hadifogoly) státuszban fogva tartottakat Eisenhower egy 1945. március 10-i utasításában átsoroltatta DEF (Lefegyverzett Ellenséges Erő) státuszba (melyet 1945. április 26-án a CCS jóváhagyott!), aminek azért volt döntő jelentősége, mert míg a hadifoglyokat az USA élelmezte, addig a DEF státuszban lévőket „a Szövetséges Erők felügyelete alatt a Német Hadseregtől várják élelmezésüket, elbocsátásukat és képviseletüket.” Ezzel sikerült megkerülni és kijátszania a Genfi Egyezményt! A német hatóságok viszont nem tudták ellátni a több millió DEF-státuszban lévő foglyot, mert a Szövetségesek megszüntették a központi német szerveket, a jóléti intézményeket és a Német Vöröskeresztet is, így eltörölték a kereskedelem fontos összetevőit, a fenntartásra nem maradt „hatóság”!!! 1945. aug. 04-én Eisehower utasítására már a fogvatartott teljes német haderő DEF-státuszba lett átsorolva, mely a halálozási arány megnégyszereződését jelentette. „Indoklás nincs.”- írta. (Eisenhower a CG-k keleti és nyugati hadkerületeinek, 1945.aug.4., In: RG 332 amerikai hadszínterek, II.VH, SGS 370.01 NARS, Washington

- A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT ÉS MINDEN MÁS SEGÉLYSZERVEZET LÁTOGATÁSÁNAK ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSÁNAK MEGTILTÁSA: A háború vége felé az USA felhatalmazta a svájci kormányt, hogy vegye át a németektől a Védelmező Hatalom szerepét. 1945. május 8-án a német kormányt megszüntették, az Amerikai Külügyminisztérium közölte a washingtoni svájci nagykövettel, hogy kormánya megszűnt védelmező hatalom lenni. (Külügyminisztérium a Követségnek, Párizs, 1945. május 12. In: 740.62114/5-445. Külügyminisztérium). Az Amerikai Külügyminisztérium értesítette a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy nincs értelme a további látogatásoknak, mivel nincs Védelmező Hatalom, melynek jelenteni lehetne. Ezzel a kül-és hadügyminisztérium kijátszotta a Nemzetközi Vöröskeresztet és a svájci kormányt. Ez az intézkedés végleg megpecsételte a több millió fogoly sorsát. Eisenhower rendeletben tiltotta meg a tiszteknek, hogy a foglyok a német lakosságtól bármilyen élelmiszert és egyéb segítséget kapjanak, amit azonnali lelövéssel büntettek. A hadügyminisztérium megtiltotta, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága (ICRC) meglátogassa a táborokat és továbbítsa a foglyoknak a 13,5 millió darab vöröskeresztes élelmiszercsomagot!, mely tilalmat még az adományokra is kiterjesztették!, valamint arra, hogy a német foglyok postát kaphassanak vagy küldhessenek! A 13,5 millió magas proteintartalmú élelmiszercsomag 12.000 kalóriát tartalmazott és minden német foglyot 1946 tavaszáig életben tarthatott volna!( E.W.Mayer, a Nemzetközi Vöröskereszt küldöttjének levele Edwin Plittnek, Külügyminisztérium, 1945. július 26. In: 711.62114 Posta/7-2645., valamint egy jegyzőkönyv a SCHAEF G5-nek vöröskeresztes küldöttekkel 1945. június 13-n, Párizsban folytatott értekezletéről. In NARS, Washington.) A franciák rendelkeztek ezen felül még 1,6 millió élelmiszercsomaggal. A többletélelmiszer-csomagokat, melyeket a Vöröskereszt gyűjtött össze különféle országokból, a SHAEF elkobozta.(Frederik M. Vinson pénzügyminiszter utasítása a külügyminiszternek. 1945. nov. 28. In: 740.62114/11-2845, Külügyminisztérium és Dunning of Amcoss a SHAEF G1-nek, máj.29. In: 383.6/6 27-es irattartó, NARS, Washington.)

1945 május végén svájci raktárakból, ahol 100.000 tonna élelmiszerkészlet volt, két tehervonatot indított el a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Mannheimba és Augsburgba. Az amerikai tisztek azzal az indokkal fordították vissza a szerelvényeket, hogy raktáraik tele vannak. Max Huber a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke így ír jelentésében: „Miután a németországi szövetséges hadseregek által megígért, de rendelkezésünkre nem bocsátott vonatok hiányában sajátjainkkal szállítmányoztunk Németországba, … vonatainkat nem fogadták.  A raktárak telítettsége pozitív bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a kiosztások továbbra is függőben maradtak. … Nem egyeztethető össze szervezetünk hagyományával az, hogy tétlenül álljunk, mialatt hatalmas segélykészletek állnak azonnal rendelkezésünkre, valamint ismerve a rengeteg tábor folyamatosan egyre veszélyesebbé váló helyzetét.”  (Max Huber jelentése a Külügyminisztériumnak, 1945.aug.30.) Huber állítása szerint olyan sok volt az élelem, amit nem fogadott a szövetséges hadsereg, hogy vagonok ezreire volt szükség azok visszaszállítására Párizsba és Brüsselbe. A genfi Nemzetközi Vöröskereszt tulajdonában lévő 500 teherautón kívül Hubertnek továbbiakért is folyamodnia kellett, hogy a genfi adományozóknak visszavihesse a 30.000 tonna készletet. Az USFET Eisenhower aláírásával közölte, hogy raktáraik telítettek és megfelelő mennyiségű készlet áll rendelkezésükre.(Eisenhower a hadügyminisztériumnak, 1945.nov.2., RG 332 7-es irattartó.) A német civilek ellátását, az árvák örökbefogadását, és egyéb szociális segítő munkát szeretett volna elvégezni Németországban az Amerikai Kvékerek Társasága, akiket Eisenhower azzal utasított el, hogy ezeket a feladatokat a német népjóléti képviseletek látják el, viszont német képviselet nem létezett, annak ellenére sem, hogy azt a németek háromszor is kérvényezték. (Levelezés Pickett, Eisenhower és Marshall között, 1945.júl.13. NARS, Washington és jegyzőkönyv vöröskeresztes társaságok találkozója, Genf, 1946.jan.14. Mr. Dayton beszéde.) D.A. Davis, a New York-i YMCA hadifogoly-segélyezésétől július 9-én javasolta az Amerikai Külügyminisztériumnak, hogy az amerikai hadseregtől kapott minden áruért fizetnének, csak el tudják juttatni azokat az amerikai táborokban fogva tartott német foglyoknak. Az ajánlatot elutasították. 

Meg kell jegyeznünk, hogy kb. 2 millió szövetséges fogoly ellátása Németországban a háború befejezése előtt teljes mértékben megfelelt a Genfi Egyezményben foglaltaknak. A németországi fogolytáborokat és koncentrációs táborokat is! rendszeresen látogatták és felügyelték a Nemzetközi Vöröskereszt küldöttei, és azokról jelentések is készültek. A német kormány 1.500 kalóriát biztosított a szövetséges foglyoknak, valamint a megfelelő szállás mellett biztosította a postai küldemények átadását is!, mely naponta + 2.000 kalóriát  jelentett minden fogolynak. Így a szövetséges foglyok a háború végéig napi 3.500 kalóriával voltak ellátva, valamint megkapták a külföldről érkező ruha- és gyógyszerküldeményeket is! A szövetséges foglyok 98 %-a tért haza épségben a német táborokból 1945 májusában az Amerikai Vöröskereszt hírközlése szerint!!!(Hadügyminisztérium RG 407 AG055, 1948. aug.26. és a Vöröskereszt. In: SHAEF Iratok, NARS, Washington.)

- AZ ADATOK MEGHAMISÍTÁSA: 1945 augusztusában Littlejohn pontosan elismerte, amit májusban Lee tábornok mondott: „A hadsereg kevesebb fogolyról tesz jelentést, mint amennyi van.” Littlejohn aug. 27-i memorandumában, melyet a Hadszíntér Szolgálati Erők főparancsnokának írt, arra a következtetésre jutott, hogy a hadsereg adatai nagyon „pontatlanok, az élelmezendő emberek száma valójában 1.550.000-rel nagyobb. A hivatalos 3.700.000-es kérelmi alappal szemben összesen 5.250.000-en vannak.” (Littlejohn a CG-nek, TSFET Főhadiszállás, 1945.aug.27. In: QM Jelentések, NARS, Washington.) Németországban több, mint 200 amerikai tábor volt, Németország francia zónájában, valamint Franciaországban együttesen több, mint 1.600 francia tábor működött. Legalább tízszer annyi német halt meg francia és amerikai táborokban a háború után, mint 1941 júniusa és 1945 áprilisa között É-Európában a nyugati front összes csatájában.

A valóságos elhalálozási arányszámok fő bizonyítékaként jelölhetjük meg a „Medical History, European Theater of Operations” (Egészségügyi Történet, Európai hadszíntér), 14. kötet, 16. fejezet, RG 332, 166. i, Nemzeti Archívumok, Washington DC-ben található dokumentumot.  Az ebben található táblázatok az amerikai hadsereg egészségügyi alakulatai által az Európai Hadszíntéren 1945. május – júniusában készült felméréseken alapulnak. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy az éves elhalálozási arány 35,6 % volt (havi 2,9 %)!. Bad Kreuznachban (szintén POW-tábor) az arány még magasabb volt, havi 4,2-5,4 % között mozgott. Julien százados szerint, az amerikaiaktól átvett heidesheimi táborban havi 3 %, a remageniben havi 5,5-10 % közötti és a rheinbergi táborban havi 3-15% közötti volt az elhalálozás. (Georg Weiss, Toronto, James Bacque-nek adott vallomása; Julien százados jelentése, 11 P60, Vincennes;  Charles von Luttichau, Washington; Wolfgang Iff vallomása, Frankfurt.) Az ETO Egészségügyi Története felmérésében szereplő táborok közül hatban a megfigyelt elhalálozási arány magasabb volt 35,6 %-nál. A Mentőtársaság sofőrjei által megfigyelt arány 43 % volt! A halálozási adatok azt mutatják, hogy a francia táborok is katasztrofálisak voltak.  A Német Menekültügyi Minisztérium 1950. március 31-én bejelentette, hogy a nyugatnémet családok még mindig nem találnak 1.407.000 személyt.    

A Szövetségesek által a II. Világháborúban foglyul ejtett németek összlétszáma az összes hadszíntérről: 9.040.839 fő volt. Ebből az amerikaiak összesen 5.886.310 főt ejtettek, Északnyugat-Európában 5.224.310 főt. (Források: NW Europe: SHAEF G1, jún. 2. Italy-South Austria: Alexander hadseregtábornok a SHAEF-nek; Bejövő Napló, máj. 8 és 17., 1945, Abbilene. Germans int he US: Daniel Costelle: Les Prisonniers (Párizs: Flammarion, 1975), 208.o.) A dokumentumokból világosan kitűnik, hogy a SHAEF-USFET nyilvántartásokat szándékosan meghamisították, hogy kb. 1 millió foglyot elrejthessenek. 1945. június 2. volt az az időpont, amikor a hadszíntér tábori csendőrsége felügyelőjének (TPM) napi jelentését heti jelentésre változtatták és az átállás során egyszerűen töröltek 1.042.537 foglyot a nyilvántartásokból!!! (Éjféli Csúsztatás) Az első június 2-i fogolyszámokat megadó SHAEF G3 táblázat 2.927.614 POW és DEF fogolyról szól, J.C.H. Lee tábornok levele azonban az adatot 3.878.000-re korrigálja, Lee tábornok és a SHAEF közötti vita tárgyát képező fogolyszám tehát 950.386 fő.

A hivatalos dokumentumokból tehát az alábbi adatokra következtethetünk:

Az USA által É-Európában foglyul ejtettek száma:                 5.224.310 fő

___________________________________________________________

Hivatalos elhalálozások (heti 0,6 %-al számolva!)
POW-táborokban (45.jún.9.-szept.8.):	145.208 fő
DEF-táborokban (45.máj.8.-szept.8.):	310.992 fő
TPM jelentésekből törölve 1945.jún.2.-án:	1.042.537 fő
Elhalálozások a franciáktól történő fogolyvisszaadáskor:	26.000 fő
Elhalálozások (45.szept.-46.jan.1.):	124.023 fő
Elhalálozások az elbocsátott foglyok között:	67.200 fő

                                                                                            

Összes elhalálozás:               1.715.960 fő

Ez a cikk csak a SHAEF területén (Északnyugat-Európa) az amerikai hadsereg által foglyul ejtett német foglyok halálának vizsgálatára terjed ki (összesen: 5.224.310 fő). Nem vizsgáljuk az olaszországi, ausztriai és az észak-afrikai hadjáratok során az amerikaiak által foglyul ejtett 660.000 fogoly, az Észak-Európában a franciák, britek és kanadaiak által ejtett 2.020.529 fogoly, valamint az Olaszországban és Ausztriában foglyul ejtett 1.134.000 német fogoly sorsát, mivel ezekről nincsenek fennmaradt dokumentumok (összesen: 3.816.529). Tehát a 9.040.839 összes szövetséges fogolylétszámból csak 5.224.310 fogolyra jutó elhalálozást vizsgáljuk. Tudjuk, hogy még 1947-ben is működtek az amerikai, francia és brit táborok. Fontos lenne annak vizsgálata is, hogy hány fogoly volt még ezekben a táborokban 1946. január 1-után, valamint azt, hogy mi lett a fent említett 3.816.529 fogoly sorsa.

AZ AMERIKAI, FRANCIA ÉS BRIT HALÁLTÁBOROK BORZALMAI

 Az emberek behajtása a táborokba 1945 márciusa után Eisenhower parancsára a Rajna nyugati partján. Óriási területeket szögesdróttal vesznek körül és ide deportálják a foglyokat, köztük sebesülteket, amputáltakat, nőket, gyerekeket és öregeket is. Május 8-a után az összes hadszíntérről ilyen DP (POW) táborokba szállítják be a foglyokat marhavagonokban vagy teherautókon.

Annak ellenére, hogy Eisenhower utasítására a fényképek és a legtöbb terhelő dokumentum megsemmisítésre került, sok ezer német és amerikai szemtanú írta le könyveiben, cikkeiben, leveleiben és mondta el a táborokban uralkodó borzalmas körülményeket, az ott történteket, alacsony rangú katonáktól egészen a magas rangú tisztekig. (1950-ben az összes tábori dokumentumot és fényképet megsemmisítették, mely tényt Eddy Reese, a NARS vezető levéltárosa igazolt 1986-ban James Bacquenek tett nyilatkozatában.)

  

A Rajna-menti 6 mérföld kerületű Rheinberg táborában áprilisban egyáltalán nem volt élelem, úgy mint a többi „Rajna-réti” táborban sem. „Nem voltak sátrak, sem épületek, sem főzési lehetőség, sem víz, sem latrinák. Egy emberre 175 négyzetlábnyi hely jutott, de egy ideig ennek ötöde-tizede. Néhány táborban annyi ember zsúfolódott össze, hogy még lefeküdni sem tudtak. A 18-as Központi Kontinentális Fogolytáborban 33 ezer hadifogoly van, befogadóképessége 6-8 ezer.”(Tábori csendőrség-felügyelő története, 1945.máj.18., 4.o. In: RG 332, 22.irattartó, NARS, Washington) Katasztrofális zsúfoltság, megbetegedések, a rossz időjárás és alultápláltság volt a jellemző az amerikai táborokra. Erre két amerikai tábornok figyelmeztetett, James B. Mason és Charles H. Beasley jelentésükben így írnak:

„Április 20. viharos nap volt, eső váltakozott havas esővel, hóval, csontig ható széllel, ami északról söpört végig a Rajna-völgyi síkságok felett. Megdöbbentő látványt nyújtott a szögesdrót mögött melegedni egymáshoz kucorodott majdnem 100.000 nyúzott, apatikus, koszos, komor, üres tekintetű ember, koszos német egyenruhában és bokáig a sárban. Itt-ott koszos fehér foltok látszottak, amelyek közelebbről megnézve bekötözött fejű, karú vagy ingujjban álló emberek voltak! Az emberek már napok óta nem ettek, a víz biztosítása pedig gondot okozott – habár csupán 200 jardnyira folyt a magas vízállású Rajna.” („Jelentés egy amerikai német hadifogolytáborba tett látogatásról”, James B. Mason ezredes, MC-USA és Charles H. Beasley ezredes, eredeti kiadás The Medical Surgeonban, 107.köt., 6.sz. (1950.dec.), 437.o.)

Richard Steinbach ezredes, aki az egyik legfontosabb szemtanúja volt a haláltáborok borzalmainak, a követezőket írja memoárjaiban: „a körülmények szörnyűek.  A foglyok többségének nem volt fedél a feje felett, többségük teljesen lesoványodott, némelyeknek TBC-jük volt, mások pedig lassanként megőrültek. ... A Morgenthau-terv volt az oka…. Az éheztetéssel Morgenthau szabadjára engedte a Németország ellen felgyülemlett érzéseit. … Sokkal inkább a bosszú volt a célja,… Természetesen a tervet jóváhagyó Franklin D. Roosevelt elnök szintén felelős volt. … Egyszerre csodálkoztam és undorodtam.” Steinbach ezredes más táborokban is ugyanilyen állapotokat tapasztalt, így ír: „… beszéltem Burress tábornokkal. Elmondása szerint a német hadifoglyok állapota minden felfogóképességét meghaladta.” Steinbach ezredes áthelyezése után Daniel McConnell tizedes szerint az állapotok még rosszabbra fordultak. McConnellnek egy „kórházat” kellett átvennie Heilbronnban 1946 telén. Ő így ír: „Baker 4-ben, a tábor kórházában, ahová a haldokló foglyokat vitték a főtáborból.” Az amerikai táborokban az ilyen kórházak egyszerűen csak arra voltak jók, hogy könnyebben össze lehessen szedni a hullákat. Így folytatja: „Egy vizsgálati út nyomán megértettem, hogy a Baker 4 csupán névleg volt kórház. A tisztaságnak még a legelemibb normáit sem tartották be. Nem voltak tisztító- és fertőtlenítőszerek, …. elviselhetetlen volt a bűz. … A műtéteket fájdalomcsillapítás nélkül végezték. Éjjelente géppuskaropogások vagy puskalövések hallatszottak, amint egy-egy fogoly szökni próbált a szögesdróton át. … Sok holtestet a tábor közelében lévő árokhoz vittek tömegsírba, majd megindult a buldózer, hogy betemesse a testeket!!!”

Martin Brech, aki amerikai őrként szolgált Andernachban mondta el elbeszélésében James Bacquenek a következőket: „Az Andernachban lévő 50-60.000 ember éhezett, szállásuk egyáltalán nem volt, földbe vájt üregekben éltek és fűvel táplálkoztak. Amikor a szögesdróton át egy kevés élelmet akartam becsempészni nekik, egy tiszt így szólt: Ne adjon nekik enni, politikánk szerint nem élelmezhetjük őket. … Néhány tiszt játékból kinyitotta a szomjúságtól őrült foglyok számára a kapukat, akik rohanva indultak a Rajnához inni – közben géppuskával lőtték őket. Láttam, hogy vagonszám visznek ki holttesteket a táborból, de nem mondták meg, hogy hol és hogyan temetik el őket.”

Merril W.Campbell parancsnok, aki a Time magazinnak is írt levelet, valamint James Baquene is lejegyezte tapasztalatait a következőket írja: „Szemtanúja voltam, hogy Németországban a második világháborúban az amerikaiak kegyetlenül bántak a német foglyokkal. Az Egyesült Államok őrmestereként láttam, amikor egy amerikai katona egy német tisztet megölt azért, mert nem akarta óráját és jegygyűrűjét átadni. … 10.000 vagy még több német fogoly volt a nyílt mezőn, váll váll mellett. Esett az eső, havas eső és hó is. A csapatnyi fogoly legalább három napig volt élelem, víz nélkül. Ami az élelmet és a vizet illeti, személy szerint az gondolom, hogy tudtak volna nekik adni. Az őrök jórészt nagyon kegyetlenek voltak. … Azon a reggelen, amikor a foglyokat elvitték, csapattestem parancsot kapott, hogy Garmischba menjen, mivel a csapat kivonult a területről. Visszanéztem, hova viszik a foglyokat; ameddig elláttam, mindenütt mély sár volt. Halottak fejei, karjai és lábai álltak ki a sárból. Felkavarodott a gyomrom és undor töltött el.” Egy másik amerikai tiszt a következőket mondta el 1990-ben Bacquenek: „Pontosan az ön által oly helyesen leírt állapotok uralkodtak Regensburgban, Moosburgban és Alsó-Bajorország és Ausztria egyéb táboraiban is. A halál és az amerikai tisztek alá beosztott lengyel őrök által alkalmazott kegyetlen bánásmód közhelyszámba ment.”

 Julien százados, aki 1945 júliusában látogatta meg a dietersheimi tábort, így ír: „… sáros, élő csontvázakkal benépesített föld; néhányuk éppen akkor halt meg, néhányuk a meleg júliusi nap ellenére karton darabokat szorított magához, és azok alatt kucorodott össze. Földbe vájt gödrökben fekvő, éhségtől ödémás, a várandósság paródiájaként kidudorodó hasú nők meredtek rám; erőtlen, idős, hosszú ősz hajú emberek figyeltek; az éhezéstől karikás szemű hat-hét éves gyerekek néztek rám élettelen tekintettel. … Élelmet egyáltalán nem találtam e 32.000 embert számláló diestersheimi táborban. … sok haldokló beteg a forró júliusi ég alatt piszkos takarókon feküdt a földön az amerikaiak által elvitt sátrak nyomait őrző területen.” Ez a Diestersheim körüli 5 tábor 103.500 foglya júliusban az amerikaiaktól a franciáknak átadott helyreállítási-munkaerő egy része lett volna, ám a franciák közöttük közel 33 ezer öregembert, nőt, 8 év alatti gyermeket, 8 és 14 év közötti fiút, halálos beteget és bénát találtak! (Julien százados jelentése a Troisieme Régiment de Tirailleurs Algérienstől, 11P60 és 11 P65-ös irattartó, Vincennes.) Julien százados jelentésében olvashatók a következők a Troisieme Régiment des Tirailleurs Algériens-től (11 P60.irattartó, Vincennes): „ 6 éves gyerekek, várandós nők, 60 év feletti férfiak is voltak a táborokban. Mivel a DEF-táborokban nem készültek feljegyzések és a hadifoglyokról készült jelentések nagy részét pedig az 50-es években megsemmisítették, senki nem tudja hány civilt börtönöztek be. Francia jelentések rámutatnak, hogy akiket az amerikaiak feltételezetten közmunkára rendelkezésükre bocsátottak, 32.640 nő, gyerek és idős ember volt!” (1950-ben az összes nem-regisztrált tábori dokumentumot és fényképet megsemmisítették, melyet Eddy Reese, a NARS vezető levéltárosa igazolt 1986-ban.)

Az Amerikai Hadügyminisztériumi memorandumokból kitűnik, hogy rengeteg ember volt „elismert státusz” nélkül fogságban. Ezekbe a haláltáborokba az amerikai hadsereg többszázezer civilt terelt össze, többek között nőket és gyerekeket is, akik soha nem harcoltak. Ide hurcolták az elfogott öregekből álló polgárőrség (Volksturm) tagjait is. Több amerikai táborban volt nőknek kialakított részleg, sokan kisgyerekkel voltak. Attichy-ben a „baba-szektorban” kb. 10.000 gyerek volt, akiket nehezen viselhető körülmények között teherautóval és vonattal hurcoltak a táborokba. … a legtöbben vérhasban és alultápláltságtól szenvedtek. … a kórházként működő egyik egykori francia barakkban nyolcszáz ember feküdt mindenfelé, az ágyakon és a hideg betonpadlón is. … A CCE 27 működése az egész rendszerre jellemzőnek tűnt.”  (Frederick Siegfriedt százados levele James Bacquenek, 1990.júl.)

Ben H. Jackson százados a következőkről számolt be 1989-ben Baquenek: „… amikor közeledtem az egyik Rajna-menti táborhoz már egy mérföldről érezni lehetett a szagát. Barbár dolog volt.” Arthur W. von Fange főhadnagy 1990-ben szintén James Baquekel folytatott beszélgetésében mondta a következőket: „1945 márciusában Remagen mellett úgy 12, emberekkel teli lezárt tehervagont láttam vesztegelni egy mellékvágányon. Kiáltásokat hallottam bentről, amelyek fokozatosan elhaltak. Nem hiszem, hogy három napig kitartottak.”

De la Bosse alezredes jelentésében ezt írja: „Hechtsheimban rongyos, csontvázzá fogyott emberek másztak a földön százával…” Jelentésében a táborokat „BAGNES DE MORT LENTS”-nek, A LASSÚ HALÁL TÁBORAINAK nevezte. Összességében a franciák 166.000 férfit, nőt és gyermeket találtak ezekben a táborokban a „lehető legsiralmasabb állapotban”. (De la Bosse alezredes jelentése, 1945.szept.15. 11 P60-as irattartó, Vincennes és Juin Lewisnek másolat a 3470-es sz. jelentésben, 1945. okt.15., Caffery a Külügyminisztériumnak, NARS, Washington.)

Sury alezredes egyik jelentésében írja le a következőket: Rousseau, aki Julien százados tiszttársa volt, a dietersheimi tábor kapujánál állva Julien szeme láttára lőtt agyon foglyoknak élelmet hozó nőket. Rousseaut sosem állították hadbíróság elé. (Sury alezredes jelentése, Troisieme Régiment de Tirailleurs Algériens, 1945.dec.31. 11 P60-as irattartó, Vincennes.) Francia tisztek jelentéseiben a következőket olvashatjuk: „A Sainte-Marthe-i táborban a 700 fogolyból csak 85-en voltak munkaképesek! … A hechtsheimi egykori amerikai táborban találtak 2/3-a éhezett! … Erbiseulban a munkára kapott férfiak negyede – ahogy a franciák mondták – „déchets”, hulladék volt. … Mindezek a szörnyű állapotokkal volt magyarázható, a hivatalos napi fejadag 800 cal. volt.” (Jelentések különböző tisztektől, 11 P165, 7 P40-es és 11 P60-as irattartók, Vincennes., Juin panaszlevele J.T.Lewis ezredesnek, 1945.okt.11. 3470-es levél, Caffery a Külügyminisztériumnak, NARS, Washington.)

Wolfgang Iff vallomásában 1987-ben: „Szektoronként 10.000 fős rheinbergi alosztályból 30-40 tetemet vonszoltak ki naponta. Nekem kellett segédkeznem a holttestek táborkapun kívüli vonszolásában, onnan azokat talicskákban nagy fémgarázsokba szállították, ahol levetkőztettük a holttesteket, a dögcédula felét leszakítottam, 15-20 testet egymás mellé egy rétegben kinyújtóztattam, 10 lapátnyi oltatlan meszet szórtam rá, majd 1 méter magasságig ugyanígy újabb rétegeket raktam. A személyes tárgyakat az amerikaiak számára egy zsákba tették, majd eltávoztak. Néhányan a fagyos áprilisi éjeken szerzett fagyásból eredő üszkösödés következtében haltak meg.  Sokan túl gyengék voltak ahhoz, egy 14 éves fiút is beleértve, hogy megkapaszkodjanak a latrinagödör felett átvetett deszkában, beleestek a gödörbe és megfulladtak. Néhányuk testét kihúzták; volt, amelyik mocsokkal beterítetten feküdt. Néha napi 200-an is meghaltak. Más, hasonló méretű szektorokban naponta 60-70 elszállítandó testet is láttam.” (A foglyoknak nem mondták el, mi történt a holttestekkel, de az 50-es években német pályajavító munkások fedeztek fel sok tömegsírt, emberi maradványokat, egymásba gabalyodott „Második Világháborús Német Hadsereg” feliratú alumínium dögcédulákkal.) Tehát a 100-120 ezer fős rheinbergi táborban napi 330-770 elhalálozás történttöbb fogoly állítása szerint is, mely arányos Wolfgang Iff állításaival.

Paul Kaps német katona, aki a Bad Kreuznach-i táborban volt fogságban, így ír: „… Ebben a szektorban mintegy 10.000 hadifogoly és civil volt. A legrosszabb állapotban azok voltak, akiket számunkra ismeretlen okoknál fogva a kórházakból szállítottak át… frissen amputált katonák féllábbal és mankó nélkül, akik most tehetetlenül feküdtek a mocsokban vagy hasukon csúszva közlekedtek; vak bajtársak, akiknek még a fején volt a turbánszerű kötés, és kézenfogva kellett őket vezetni. … A 9. szektorban a legfiatalabb 14, a legidősebb 79 éves volt. Egyik éjjel, 1945. május 8-án 48 foglyot lőttek agyon.” (Paul Kaps: „…und täglich sang Zarah Leander”: Die Rheinplatz, 171, 1985. július 27.)

A rendszertelen foglyokra lövöldözés a franciáknál és az amerikaiaknál is egyaránt jellemző volt, melyet igyekeztek eltussolni. Részeg tisztek éjszakánként jeepjükkel nevetgélve és lövöldözve hajtottak át a táboron és közben géppuskáikkal irtották a foglyokat. Egy feljegyzett esetben 47 halottat és 55 sebesültet számoltak össze. (Gobillard alezredes jelentése a koblenzi hadikormányzónak, 1945. aug.27., 11 P60-as irattartó, Vincennes.) Egy másik feljegyzésben a francia őrök úgy tettek, mintha szökési kísérletet észleltek volna, 10 foglyot lőttek le. Soubeiray főhadnagy a Harmadik Algériai Ezredből tiltakozó levelet írt ez ügyben felettes tisztjének, elítélve az őröket, akik „elfogadhatatlan embertelenséget mutattak”. (Soubeiray hadnagy levele, 1945.szept.3., 11 P60-as irattartó, Vincennes). A 108. Gyalogsági Ezrednél pedig már olyan nagyfokú kegyetlenkedéseket tapasztalt a régió parancsnoka Billotte tábornok, hogy az ezred feloszlatását javasolta. (1945. aug. 30-án Billotte a Deuxieme Bureau-nak, Párizs., 11 P60 v. 11 P165-ös irattartó, Vincennes.)

Henry W. Dunning, az Amerikai Vöröskereszt hadifogoly-részlegének munkatársa tanulmányozta Jean-Pierre Pradervand, a franciaországi Nemzetközi Vöröskereszt delegációjának vezetőjének beszámolóit a francia táborokban tapasztalt szörnyű állapotokról, 1945. szept. 5-én jelentést küldött a vöröskereszt washingtoni központjába, melyben ez áll: „a franciaországi német hadifoglyok helyzete kétségbeejtővé vált és nemsokára nyílt botrányba fullad. … Emberi csontvázakról mutatott képeket, valamint francia táborparancsnokok leveleit, akik felmentésüket kérik, mivel nem bírják elviselni az éhenhaló foglyok látványát. Pradervand a francia kormány minden tagjához folyamodott, de hiába.” (Dunning a Külügyminisztériumnak, 1945. szept. 5. Külügyminisztériumi Archívumok, Washington.) 1945. szept.26-án Pradervand levélben kérte De Gaulle tábornok segítségét és jelezte, milyen borzalmas állapotok uralkodnak a táborokban. Levelében ezt írja: „… E foglyok most 600.000-en vannak. 50.000-en amputáltak, vakok, őrültek, tuberkolózisban szenvednek, stb., 150.000-en súlyosan alultápláltak. … nem élik túl a telet. … A Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségének rendelkezésre áll a Német Vöröskereszttől megmaradt bizonyos tőke, az USA-ban lévő német foglyoktól kapott ajándékok, valamint francia kézben lévő hadifoglyok ajándékai. Ezen a pénzen a Bizottság vásárol élelmet, ruhát és orvosságot a német foglyok számára. … rengeteg élelem van Genfben is, melyeket a Bizottság hajlandó megvenni, hogy átadhassák a foglyoknak.” Leveléhez fényképeket is csatolt. Levelére nem kapott választ! De Gaulle-nak szüksége volt az amerikai élelmiszer- és fegyverszállítmányokra a Ho Chi Minh-nel folytatott vietnámi háborújához, valamint ahhoz, hogy Szíriát elfoglalhassa a britektől, így szemet hunyt a francia haláltáborokban uralkodó borzalmak felett.

George Weiss fogoly tanúvallomása (Toronto, 1988): „Egész éjjel egymáshoz passzírozva kellett ülnünk. A legrosszabb a vízhiány volt. Saját vizeletünket ittuk meg. Néhányan a földre hajoltak és azt nyalogatták, hogy valami nedvességhez jussanak. A Rajna pedig ott folyt a kerítés másik oldalán. Az őrök a kerítés másik oldaláról vizet és cigarettát árultak nekünk. Egy cigaretta 900 márka volt. Ezreket láttam meghalni. A holttesteket ezután elszállították.”

Johannes Heising, egy Rajna-menti kolostor apátja volt, aki a 90-es években kiadott egy könyvet a remageni amerikai táborokban átéltekről. Franz-Josef Plemper szintén ebben a táborban volt fogoly, így ír: „… egyik éjjel az amerikaiak élő embereket buldózereztek be rókalyukaikba. 1945 áprilisának egyik éjjelén az esőben és sárban velőtrázó sikolyokra és hangos nyögésekre ébredtem félálmomból. Felugrottam, és úgy 30-50 méterre egy buldózer fényeit pillantottam meg. Majd láttam, amint a buldózer elindul az ott fekvő foglyok tömege felé. Az elején egy tolólemez volt, mellyel utat vágott magának. Hogy hány embert temetett be élve a lyukakban, nem tudom. Nem lehetett már megállapítani. Tisztán hallottam a kiáltásokat: Gyilkosok!” 

Helmut Liebich tizedest 1987-es vallomása szerint az amerikaiak 1945. április 17-én fogták el és a gothai DEF-táborba szállították, ahol nem voltak sátrak, csak a sárrá dagasztott mező köré húzott szögesdrót. A kevés kis élelemért, amit kaptak (és melyet később még a felére is csökkentettek) valóságos vesszőfutást kellett tenniük úgy, hogy az őket bottal ütő őrök sorfala között kellett előregörnyedve futniuk. Április 27-én a heidesheimi táborba szállították őket, ahol napokig semmi élelmet nem kaptak, sorra haltak meg a földön fekvő emberek. Egy esős éjjelen Liebich látta, amint a puha homokos talajba vájt gödör fala ráomlott a kimászni képtelen, gyenge emberekre. Megfulladtak, mielőtt társaik kimenthették volna őket. Látta, hogy napi 10-30 holttestet vonszoltak ki részlegéből, ahol eleinte 5.200-an voltak. Később a Bad Kreuznach melletti egyik táborba, Bingen-Budesheimba vitték, ahol a foglyok száma 200.000 és 400.000 között mozgott, fedele, élelme, vize, gyógyszere és elegendő helye senkinek sem volt. Hamarosan vérhast kapott és a tífuszt is megkapta. Félájultan egy nyitott tetejű vagonban 60 másik fogollyal ismét útnak indították, a hollandok a hidakon állva dobálták rájuk a köveket. 3 nap után támolygott be a hatalmas rheinbergi amerikai táborba, ahol szintén nem volt se fedél se élelem számára. Amikor egy kisadag élelemhez jutott, az rothadt volt. Az emberek itt ezt mondták: „35 napig éheztek, 15 napig egyáltalán nem kaptak enni.” Az ilyen jellegű táborokban 1945 májusában a halálozási arány évi 30 %-os volt. Még a foglyok naplóiban vezetett írásokat is ellenőrizték az őrök, büntetés járt azért, ha arról írtak, ami a táborokban folyt. A rheinbergi tábort június közepén adta át az amerikai hadsereg a briteknek a szemtanúk vallomása szerint úgy, hogy eldózerolták a tábor egy részét, ahol a vájatokban még élő emberek voltak.

Heinz Janssen így ír a Kriegsgefangenen in Rheinberg c. írásában (1988): ”Csak 1945 áprilisában többszázezer német katonát, kórházi ápoltakat, amputáltakat, női kisegítőket és polgári személyeket fogtak el. Az egyik fogoly 80 éves volt, egy másik pedig 9 éves. … Gyötrő éhség és szomjúság voltak társaik, és vérhasban haltak meg. Hétről-hétre kegyetlen ég áztatta esővel őket … amputáltak kétéltűként csúsztak, fázva és átfagyva a sárban. Nap és nap után és éjre éj a szabad ég alatt feküdtek kétségbeesetten Rheinberg homokjában, vagy beomló vájataikban kimerülten aludtak bele az örökkévalóságba.”

Werner Steckelings, aki a 1503477-es sz. fogoly volt, 1986-ban, Stralenben tett vallomásában elmondta, hogy a nagy amerikai heilbronni táborból, ahol egy földbe vájt üregben éhezett, elszállították őt egy francia táborba, Ribesaltesba. Víz alig volt, a vizet hordó teherautó vezetője a kapu előtt nyitotta ki a tartályt és amint a víz a piszkos földre ömlött, nevetett a benti, szomjazó foglyok kiabálásán. Barakkjában naponta 3-4-5 ember halt meg a 80-ból. Voltak napok, amikor 20 holttestet segített a tábor bejáratához vonszolni. Később átszállították őt az aubagnei táborba, ahol fejét leborotválták. Kopasz volt, 36 kiló és 19 éves. Így vitték őt egy műtrágya-gyárba dolgozni 3 évre.

Heinz T., aki egy 18 éves fiú volt, amikor egy rövidnadrágban, mezítláb vitték el az amerikai katonák egy kórházból május 8-án, így vall: „… mindannyiunkat bevagoníroztak, … három napig utaztunk bezárva, megérkeztünk Rennes-be. A táborban több, mint 100.000 fogoly volt. … Majd 8 hónapig maradtunk Rennes-ben. … Igazi élelemhiány volt. Amikor az amerikaiak elhagyták a tábort, csúnya dolgokat műveltek a franciákkal, akik rajtunk bosszulták ezt meg. Az amerikaiak mindent elvittek a katonai kórházakból. Betörték az ablakokat, hogy a fűtésrendszert is elvihessék. … Később, amikor legyengültünk, és a legkisebb mozdulattól is elájultunk, számolhattunk, hogy még hány óránk van hátra. Az alultápláltság elért abba a stádiumba, hogy a túl gyorsan tett legapróbb gesztus is ájuláshoz vezetett. Emlékszem, amint mind ott ültünk a napon a földön, azt mondtam magamnak, rendben, még hat óra a levesig, és mivel semmi dolgom, mondtam, rendben, ha ezt az apró és gyors mozdulatot teszem a kezemmel, akkor három órán át ájult leszek, ha még egyszer megteszem, akkor az még három óra, az összesen hat, ami nem számít be fogságom idejébe. Olyan ritkán kaptunk enni, hogy az emberek általában betegek voltak, és aki beteg volt, kórházba került. Ha valaki kórházba került, azt nem láttuk viszont. A Vöröskeresztet nem láttuk, két évig senki nem jött sem ellenőrizni, sem takarót hozni. 1947-ben jöttek először. Az épületek közötti füvet ettük.”

Charles von Lüttichau, aki túlélt 3 hónapot a táborban, így ír: „Egész éjjel vízért sorakozó emberek csoszogtak a vájatok között csúszós földhányásokon. Rémálmukban az emberek kiáltoztak. Zsúfolt szögesdróttal körülvett táborokban tartottak a szabad ég alatt, és alig volt élelem. A latrinák csak a szögesdrót-kerítések melletti, gödrök fölött átvetett gerendák voltak. Aludni csak úgy tudtunk, hogy kézzel üreget vájtunk a földbe, aztán a vájatokban összebújtunk. Nagyon össze voltunk zsúfolódva. A beteg emberek a földre végezték dolgukat. Hamarosan sokunk annyira gyenge volt, hogy még a nadrágját sem tudta letolni dolga végzése előtt. Így ruhánk és a sár is, amin jártunk, ülnünk s feküdnünk kellett, fertőzött volt. Eleinte az esőt kivéve nem volt vizünk. Később több órás, néha egész éjszakai sorban állás után csak néhány kortynyit kaphattunk.

Az ásással felhányt puha földön, a vájatok között kellett járnunk, így könnyen beleeshettünk az üregekbe, de kimászni már nehéz volt. Tavasszal majdnem egyfolytában esett. Többnyire nem volt mit ennünk. Máskor kaptunk egy kevés K fejadagot. A csomagolásból láttam, hogy egytizedét kaptuk annak a fejadagnak, amit saját embereiknek osztottak. Így végül talán 5 %-át kaptuk az amerikai hadseregbeli normális fejadagnak, ami 4000 kalória volt.Panaszkodtam az amerikai táborparancsnoknak, hogy megszegi a Genfi Egyezményt, ám ő csak annyit mondott: „Felejtse el az egyezményt. Önöknek semmi joguk sincs. … Pár nap múlva a táborba egészségesen került ember már halott volt. Láttam társainkat, amint a tábor kapujához holttesteket vonszoltak, ahol azokat egymás hegyén-hátán a szállításra szolgáló fuvar kocsira hajigálták.”

Gertrude Maria Schuster túlélő írja Krigsgefangenenlager Galgenberg und Bretzheim c. könyvében, (1985, 40-41.o.): „Egy 17 éves fiú, aki láthatta a távolban szülőfaluját, állandóan a szögesdrót-kerítés mellett állt sírva. Egyik reggel a foglyok lelőve találták a kerítés lábánál. Az őrök himbálódzó testét figyelmeztetésül a drótra akasztották. A foglyokat kényszerítették, hogy elsétáljanak mellette. Sokan felkiáltottak, „Morder, morder!” Megtorlásképpen ezeknek a foglyoknak 3 napig visszatartották a fejadagjukat. … Sokunknak ez a halálát jelentette.”

C.H. Beasley ezredes tudott a táborokban fennálló borzalmas körülményekről, jelentésében így ír: „az öregek és gyengék nem képesek az adott körülmények között élni. Sinzigben öregek, rokkantak és legyengültek is vannak. … A szükségesnek ítélt körülmények a jelen felszerelésekkel még csak meg sem közelíthető.” A helyzet javítását azonban nem szorgalmazta ő sem, elrendelte, hogy DDT-t szórjanak a foglyokra, ezzel akadályozva meg a tífusz kitörését. Beasley utasítására a remageni tábor kapujára kifüggesztették: Tífusz, tilos a bemenet!”.(PWTE Helyzetjelentés, április 30. Beasley, NARS, Washington.)

Francis Biddle, az USA egykori igazságügy minisztere szerint a holttestektől elszedett órákkal és ékszerekkel a hatalmas németországi feketepiacot látták el. Több ezer amerikai tiszt és őr adott el a német piacokon ékszereket és órákat, melyeket a német foglyoktól és halottakról szedtek le. Némelyek 1-1 alkalommal 8.000 dollárt is kerestek, majd a pénzt titkosszolgálati emberükön keresztül visszacsempészték az USA-ba és ott farmot vásároltak rajta.(Biddle iratok. Konferencia Jegyzetek, Nemzetközi Haditörvényszéki Iratok, G.Arents Resaerch Library, Syracuse, New York, 1945.okt.2.)

A TÖRTÉNTEK ELTITKOLÁSA, NÉMETEK ELLENI PROPAGANDAHADJÁRAT

Hogyan lehetett ilyen széleskörű és milliókat érintő borzalmakat eltitkolni? A táborokból elengedett vagy a briteknek ill. franciáknak átadott emberek terjesztették, elmondták mi folyik ezekben a táborokban. A tábori híreket nem lehetett eltitkolni a németek elől, de a sajtóban való nyilvános tárgyalásukat meg lehetett tiltani. Eisenhower és képviselői fenntartották a cenzúrát, az újságoknak, könyvkiadóknak, rádióállomásoknak és filmszínházaknak engedélyre volt szükségük, hogy az amerikai zónában működhessenek. Patton tábornok jegyezte fel egy ebédnél Eisenhower szavait: „… amíg hadiállapot volt, egyedül a rend és a fegyelem volt fontos, de most, hogy a hadiállapot megszűnt, a világ közvéleménye lett a fontos – látszólag akár helyes, akár nem.” (Blumenson: Patton Papers , 784. o.)

Amikor a német nemzet négy részre szakadt 1945 után, történelmét a politikai megosztottság, a cenzúra, az elkendőzés és a szövetségesek felé irányuló kritikától való félelem törte darabokra. Ebben a témában sem formálódott intelligens közvélemény, mivel nem engedték azt megnyilatkozni.  A megszállás kezdete utáni általános zűrzavarban a britek kampányt kezdtek a híresztelések ellen. Megdöbbentő a tény, hogy egy értekezleten éppen egy német polgármester szavai voltak a következők: „ A Neue Hannoverische Kurierban és a Nachrichtenblattban jelenjék meg minden híresztelés hivatalos cáfolata. A Katonai Kormány adjon ki rendeletet, hogy a nép olvassa el a cáfolatokat, majd a Katonai Kormány külön rendelkezzék arról, hogy a cáfolatokat el is kell hinniük.” Miután eltörölték a zónákat és a nyílt cenzúrát, nem változott a helyzet, az Adenauer kormány ideje alatt kialakult viselkedés, a bűntudat, az önvádaskodás már a német nép történelmének részévé vált.

1964-ben Harry Elmer Barnes amerikai történész megdöbbenve tapasztalta a németek körében uralkodó és a történelemben páratlan bűntudatot, mely az önvád iránti érthetetlen függőséggel párosul.  Mindebben sok történész az átnevelő kampány „sikerét” látja, melynek a német nemzetet alávetették a háború után.

Walter Lippmann , a The New York World főszerkesztője így ír: „Egy háborút csak akkor lehet elveszettnek tekinteni, ha területét elfoglalja az ellenség, a vereséget szenvedett nép vezető elitjét háborús bűnös perekben elítélik, a meghódítottakat pedig átnevelő programnak vetik alá. Ehhez nyilvánvaló módszer a győztes történelemszemléletének a vesztes agyába való beültetése. Csak ha a győztes háborús propagandája belépőt talált a legyőzött történelemkönyvébe és a következő nemzedék is elhiszi azt, akkor tekinthető az átnevelés valóban sikeresnek.” (idézi H. Diwald: Geschichte der Deutschen, Propylaen, Frankfurt 1978.)   Fridrich W. Grimm nyilatkozta a következő szavakat, melyeket neki 1945 májusban egy magas rangú szövetséges tisztségviselő mondott el: „addig fogjuk folytatni ezt a horror-propagandát, amíg senki nem fog elfogadni egyetlen jó szót sem a németekről. … és amíg maguk a németek is annyira össze nem lesznek zavarodva, hogy már egyáltalán nem tudják, hogy mit tegyenek!”(Politische Justiz, die Krankheit unserer Zeit, Scheur, Bonn 1953.)

UTÓSZÓ

A brit főügyész, Sir Hartle Shawcross egyik 1984. március 16-i beszédében a következőket mondta:

„Lépésről-lépésre jutottam arra a meggyőződésre, hogy a kommunizmus céljai Európában sötétek és végzetesek. A nürnbergi perek során én, az orosz kollégákkal együtt elítéltem a náci agressziót és terrort. Most úgy vélem, hogy Hitler és a német nép nem akart háborút. De mi hadat üzentünk Németországnak és le akartuk azt rombolni, összhangban az erők egyensúlyának elvével és az amerikaiak Roosevelt vezetésével felbátorítottak bennünket. Nem vettük figyelembe Hitler felhívásait, hogy ne lépjünk be a háborúba. Most kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy Hitlernek igaza volt. Együttműködést ajánlott Németországgal, ehelyett 1945 óta a szovjet birodalom hatalmas erejével állunk szemben. Szégyenkezem és le vagyok törve, hogy azokat a dolgokat, melyekkel mi Hitlert vádoltuk ma naponta tapasztaljuk, csak más előjellel.”

Ajánlott irodalom: Alfred De Zayas: Nemesis at Potsdam, Lincoln és London, University of Nebraska Press, 1989.

Forrás: James Bacque: A megtervezett halál c. könyve

Az idei Bilderberg konferencia június 7-től 10-ig Torinóban

Lovas István2018. április 15. 18:21 Stockholm-szindróma

Kedves olvasók, a fenti cím a tény.

Az alábbi a vicc.

A rendkívül demokratikus, mérhetetlenül transzparens Bilderberg-konferencia résztvevőinek a sorra kerülő megbeszélésük egyik témája a 10 millió áldozattal járó belga kongói népirtásra való emlékezési tilalom feloldása lesz. Azzal az ígérettel, hogy az azt javasolók és megtartók karrierjét nem törik ketté.

Henry Kissinger, a végtelenül demokratikus és transzparens  Bilderberg-konferencia rendszeres meghívott tagja a következőket fogja javasolni:

„Véget kell vetni annak, hogy etnikai preferenciákat, azaz diszkriminációt alkalmazva emlékezzünk különféle népirtásokra. A liberális világ nem engedheti meg magának, hogy elhallgassunk egy olyan genocídiumot, amelynek az áldozatai feketék voltak, mert akkor bennünket joggal rasszistáknak bélyegeznek meg. Ezért javasolom, hogy a II. Lipót belga uralkodó idején elkövetett borzalmas belga kongói emberirtásra ezentúl minden évben április 16-án emlékezzünk”.

Felszólítását hatalmas taps kísérte. A jelenlévő DK-s Vadai Ágnes javasolta, hogy a Sztálin által elkövetett ukrajnai holodomor 7 millió áldozatáról pedig minden év április 17-én emlékezzünk meg.

Bejelentésükre a bilderbergek hatalmas tapsban törtek ki.

Trump bejelentette, hogy légicsapásokat rendelt el Szíriában

Donald Trump amerikai elnök bejelentette még helyi idő szerint péntek este, hogy precíz légicsapásokra adott utasítást Szíria vegyi fegyver használati képességeivel kapcsolatban. Joseph Dunford amerikai vezérkari főnök a Pentagon sajtótájékoztatóján később bejelentette, hogy véget ért a szíriai célpontok elleni légitámadás. James Mattis védelmi miniszter hozzátette, hogy újabbat most nem terveznek, és veszteségeik nem voltak.

Az elnök a Fehér Házból üzente meg, hogy a Dúma városában vegyi fegyverrel elkövetett támadások után határozta ezt el. A beavatkozást Nagy-Britanniával és Franciaországgal együttműködve hajtják végre. Trump a vegyi fegyverek bevetését szörnyű bűncselekménynek tartja. Hozzátette: Oroszországnak el kell döntenie, hogy tovább halad-e ezen a sötét úton, vagy csatlakozik a civilizált nemzetekhez.

A hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva azt jelentették Damaszkuszból, hogy erős robbanásokat lehet hallani, és füst száll a város fölött.

Egyes amerikai források szerint Tomahawk típusú robotrepülőgépek támadják a célpontokat.

Theresa May: a brit fegyveres erők részt vesznek a szíriai légicsapásokban

Theresa May brit miniszterelnök szombat hajnalban bejelentette, hogy engedélyezte a brit fegyveres erőknek "összehangolt és célzott támadások" végrehajtását Szíriában. May szerint az akció célja a szíriai rezsim vegyifegyver-kapacitásának leépítése, és az, hogy elrettentse a szír vezetést ilyen fegyverek használatától.

A brit kormányfő megerősítette, hogy Nagy-Britannia amerikai és francia szövetségeseivel együtt vesz részt az akcióban.

Theresa May tényként közölte nyilatkozatában, hogy a szíriai Dúma városában múlt szombaton vegyifegyver-támadás történt, és e támadás halálos áldozatainak száma elérhette a 75-öt, köztük gyerekek is vannak.

A szíriai rezsim a múltban is használt vegyi fegyvereket saját népe ellen "a legkegyetlenebb, legelborzasztóbb módon", és jelentős mennyiségű információ, köztük hírszerzési adatok utalnak arra, hogy a legutóbbi támadásért is a szíriai vezetést terheli a felelősség - mondta szombat hajnali nyilatkozatában May.

Igen ők neutron bombát robbanthattak a 9/11 ikertornyok alatt , és ahogy kiderült e klórtartalmú mérgező harcanyagot is ők vetették be , hogy legyen ürügy egy nép egy nemzet megtámadására nem tudom, de nem ezt nevezzük terrorizmusnak . Most akkor kik is a vakoló fasiszta szabadkőművesek !!!!????

És akkor egy kérdésem volna Viktor mi az anyánk büdös picsájáért kell a Magyar népnek egy terrorista fasiszta szabadkőműves emberiség ellenes tevékenységébe beleforrni . Mit keresnek a mi katonáink ebbe a terrorista táborba ??? És mint nemzet mitkeresünk mi a világ terroristáinak táborába ????

Kit kellene ezért felakasztani ???

Dumas volt francia külügyminiszter: a szíriai háború Izrael miatt indult

Lovas István2018. április 14. 16:14 Terrorszemle

YOUTUBE

Egy videót a továbbítók általában azzal reklámoznak több megnézésre, hogy figyelmeztetnek: „csak erős idegzetűeknek”.

Én ezzel bátorítom a megnézést: „csak tényszeretőknek”.

Roland Dumas volt francia külügyminiszter franciául nyilatkozik, angol felirattal.

A szíriai LCP tévének nyilatkozó politikus hangsúlyozta, brit kormánytisztviselők mondták el neki a 2011-ben megkezdődött szíriai tiltakozások és konfliktusok előtt már két évvel:  a damaszkuszi kormány Izrael-ellenes álláspontja miatt  nyugati támogatottságú kormányváltást akarnak.

Oroszország felfüggeszti nukleáris- és rakéta együttműködését az USA-val, letiltja az amerikai dohányárú és szeszes ital behozatalát

Lovas István2018. április 15. 16:41 Terrorszemle

RUSSIA TODAY

Orosz törvényhozók törvénytervezetet készítettek, amelynek eredményeként felfüggesztik az együttműködést amerikai vállalatokkal a számos téren.

Szíriai támadás: Trump leghűségesebb emberei rohannak el tőle

Lovas István2018. április 15. 14:44 Terrorszemle

BASLER ZEITUNG

A svájci lap arról számol be, hogy a jobboldaltól szélsőjobbig terjedő, a háborúkkal torkig lévő eddigi híveit idegenítette el az amerikai elnök a Szíria elleni csapásokkal.

Tucker Carlson Trump kedvenc tévéadóján, a Fox Newson támadt neki ezzel: „Ezek a zsenik mind azt hajtogatják, hogy Asszad ezt a gyereket, azt a gyereket ölte meg, de honnan tudják?”

Carlson szavai nagyon is visszhangra találtak.

A hajlíthatatlanul konzervatív kommentátorok arra figyelmeztetnek, hogy a katonai csapás után Trump támogatóbázisa forradalmat hajthat végre, mert Trumpot nem azért választották meg, hogy ugyanazt a politikát folytassa, mint Bush.

Alex Jones (Infowars) teljesen kikészült. Átkozta Trumpot és sírva fakadt.

A csatolt videó bemutatott egy részletet e műsorról, amelyről tegnap írtam, hogy levették az Infowars portáljáról (http://lovasistvan.hu/2018/04/14/nigel-farage-a-globalistak-gyulolik-a-keresztenyeket-es-haborut-akarnak-oroszorszaggal/)

De volt egy kivétel.

Sebastian Gorka. És ezzel búcsú „Gorka Sebestyéntől”.

Aki nagyon boldogan nyilatkozott Trumpról, hogy megtámadta Szíriát, miközben Iránt Oroszországgal együtt elküldte melegebb éghajlatra.

Majd biztosított mindenkit, hogy Trump a világért se lett a neokonok cselédje.

És volt képe azt is mondani, hogy Amerika az emberi életekért való aggodalma miatt támadta Damaszkuszt.

Csak épp azt nem magyarázta el, hogy Szaúd-Arábiát miért nem bombázzák a jemeni népirtás miatt.

Ócska cseléd lett Gorka is.

Itt van:   http://www.breitbart.com/radio/2018/04/14/gorka-syria-trump-not-neo-conservative-not-bush/

Az USA szabadította rá Európára a migrációs válságot

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerdán élesen bírálta az Amerikai Egyesült Államokat, amiért meggyilkolta Moammer Kadhafi líbiai vezetőt, ezzel megoldhatatlan problémává téve a migrációs válságot Európában.

Tajani közleménye az Új Gazdaság díjátadó ceremónián hangzott el Madridban. Az EP elnöke szerint Spanyolországnak fokoznia kell katonai jelenlétét Afrikában, mert ez előfeltétele az európai migrációs válság megoldásának. Ugyanakkor, elmondása szerint a migrációs válságot nem lehet csak Afrikában megoldani, ehelyett átfogó európai megoldás szükséges.

A politikus azt mondta, Spanyolország és Olaszország “jól ismeri Afrikát”, és erre kell építeni a menekülthelyzet megoldását.

“Az amerikaiak nem tudják megtenni. A segítségük fontos, de nagyon sok hibát követnek el” – mondta. Az EP elnöke ráadásul egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok szabadította rá Európára a migrációs válságot.

“Kadhafit meggyilkolni egyenértékű volt azzal, mint megnyitni az ajtót a migráció, a Muszlim Testvériség és az ISIS számára.”

– mondta Tajani, hozzátéve, hogy emiatt a válság kezeléséhez nem az amerikaiak szakértelmére van szükség, hanem olyan országokéra, melyek jól ismerik Afrikát.

Az EP elnöke emellett nyíltan beszélt arról, hogy az Európai Unió előtérbe kell helyezze saját állampolgárainak érdekeit a külső hatalmakéval és a más kontinensről érkező bevándorlókkal szemben.

Lengyelország nem csatlakozik az eurozónához

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön egyértelműen kijelentette, hogy Lengyelország nem fogja bevezetni az eurót, mert ehhez először rendezni kellene bizonyos gazdasági problémákat.

“Elsősorban meg kell oldanunk bizonyos problémákat, melyek az eurozónán belül nyilvánvalóan léteznek. A mi gazdaságunk sincs készen erre. Nem értük el azt a pontot, hogy az eurót bevezessük” – mondta Morawiecki egy brüsszeli konferencián.

A kormányfő hozzátette; a lengyel gazdaság struktúrája nagy mértékben eltér attól, ami a nyugat-európai országokra jellemző, emiatt sem lehetséges az euró bevezetése Lengyelországban.

Morawiecki 2017-es kormányra jutása után azt mondta, Lengyelország legfeljebb 10-20 év múlva kezd el foglalkozni az euró bevezetésének gondolatával, ha akkorra elérte a fejlettségnek azt a szintjét, ami a nyugat-európai országok gazdaságát ma jellemzi.

Lengyelország 2004-ben vált az Európai Unió tagállamává, de mindeddig nem mutatott határozott törekvést az euró bevezetésére.

Az eurózónához csatlakozásnak mostanra az is akadályává vált, hogy az Európai Unió kemény kritikákkal illette a lengyel igazságügyi reformot. Decemberben az Európai Bizottság javasolta a lisszaboni szerződés 7. cikkelyének életbe létetését, ami ki nem mondott módon számos más téren is hátráltatja Lengyelország európai integrációját.

Az USA Európát használná fel Oroszország elleni atomcsapásra

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok felkészíti az európai országokat arra, hogy taktikai nukleáris fegyvereket vessenek be Oroszország ellen.

A külügyminiszter kifejtette, hogy az USA súlyosan sérti az atomfegyverek leszereléséről kötött nemzetközi egyezményt, mert a NATO-országok arra folytatnak felkészülést, hogy az Európában elhelyezett amerikai atomfegyvereket bevessék Oroszország ellen.

“Az atomfegyverrel nem rendelkező NATO-tagországokat felkészítik arra, hogy az Európában elhelyezett nem-stratégiai amerikai atomfegyvereket használni tudják. Mindenki számára egyértelmű kell legyen, hogy az amerikai hadsereg felkészíti az európai országok fegyveres erőit a taktikai atomfegyverek Oroszország elleni bevetésére” – mondta.

Lavrov kijelentése szerint Oroszország készen áll arra, hogy további tárgyalásokat folytasson a nukleáris leszerelésről, ezáltal megakadályozva egy újabb fegyverkezési versenyt.

A külügyminiszter ugyanakkor kifejtette, hogy az atomfegyverek leszerelésekor – bár még mindig ez a meghatározó – ma már nem csak a földön és tengeren elhelyezett nukleáris töltetekre kell gondolni, hanem a folyamatban lévő fegyverkezés részeként a nagyhatalmak a Föld körül keringő katonai eszközökön is bevetésre készen álló atomfegyvereket tartanak készenlétben.

Lavrov elmondása szerint az európai állampolgárok képesek lesznek nemet mondani arra, hogy országaik területén az Egyesült Államok atomfegyvert tartson, de ehhez megfelelő tájékoztatásra van szükség.

Washington atomfegyverekkel tartaná kontroll alatt Európát

Európa újra egy lehetséges atomháború ütközőzónájában van. A német sajtó épp az imént számolt be arról, hogy az Egyesült Államok újabb 20 atomfegyvert telepít Németországba, és ez már részét képezi a 2015-ös amerikai költségvetésnek.

Az újabb amerikai atomfegyverek érkezéséről a ZDF német televízió számolt be. Az Egyesült Államok immár bevallottan modernizálja nem csak a Németországban elhelyezett atomfegyvereit, de egész Európa azzal kell szembenézzen, hogy az amerikaiak egyre nagyobb atomfegyver-arzenált akarnak idetelepíteni. Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Törökországban szintén készenlétben vannak az amerikai atomfegyverek, hogy egy háború esetén csapást mérjenek a politikai ellenfélre.

Marija Zaharova, Oroszország külügyminisztériumának szóvivője a hír leközlését követően rendkívüli interjút adott a ZDF televíziónak, melyben kijelentette; Moszkva számára fokozott aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok modernizálja a Németországba telepített amerikai atomfegyvereket, mert ez egyértelműen az Oroszország elleni háborús készülődés részét képezi. Egyértelműen – hiszen a német TV-csatorna szerint az atomtöltetek az “orosz veszély” miatt kerülnek Európába.

Zaharova szerint Európában is fokozott aggodalmat kelt Washington lépése, ami nem csak Európát sodorja veszélybe, de globális léptékben is visszájára fordíthatja a nukleáris leszerelés terén eddig elért eredményeket.

“Európában – és nem csak Németországban, hanem Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban – továbbra is készenlétben állnak az amerikai taktikai atomtöltetek. Az amerikaiak modernizálják a bombáikat, a NATO európai tagjai pedig modernizálják a légierőt, ami ezeket a bombákat célba juttathatja.”

Zaharova szerint a nukleáris leszerelés ezzel globális szinten lehetetlenné válik. Felbomolhat a nukleáris leszerelésről 1970-ben, 191 ország által aláírt egyezmény, és a világ országai újra atomfegyverek felhalmozására fognak törekedni, mert az Egyesült Államok egyértelmű jelzést adott arra, hogy a nukleáris csapásmérő erő fokozásával akarják megtartani az amerikai katonai fölényt az Egyesült Államok határain kívül.

Az Egyesült Államok Kelet-Európából mérne atomcsapást Oroszországra

Atomtöltet célba juttatására alkalmas repülőgépeket küld a balti országokba az amerikai légierő, egy újabb “hadgyakorlat” részeként. Az augusztus 25-én kezdődő “Atlanti Megoldás” művelettel az Egyesült Államok arra készül, hogy háború esetén Kelet-Európából mérhessen atomcsapást Oroszországra.

Miközben az európai fővonalú sajtó teljes mértékben lefedi az információáramlást a migrációs válsággal kapcsolatos hírekkel, az Egyesült Államok szeptember végén elfogadott egy tervezetet, melynek részeként még idén 20 újabb atomtöltetet helyeznek el Németországban. Az intézkedésről a ZDF televízió számolt be, majd Marija Zaharova, Oroszország külügyminisztériumának szóvivője egy rendkívüli interjú során kijelentette, hogy ezek a fegyverek Oroszország elleni háborús készülődés részeként érkeznek Európába. Zaharova elmondása szerint a tendencia egyértelműen látható: az amerikaiak modernizálják az Európában állomásoztatott bombáikat, a NATO európai tagjai pedig a légierőiket, ami alkalmas az amerikai nukleáris töltetek célba juttatására.

Ivan Konovalov biztonságpolitikai szakértő pénteken a Szputnyik rádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy ezzel az Egyesült Államok amellett, hogy szándékos provokációt hajt végre Kelet-Európában, a hadgyakorlatok leple alatt atomháborúra készül Oroszország ellen. Konovalov szerint az amerikai légierő A-10-es gépei technikailag képesek atomtöltet célba juttatására az orosz határon túl, és az Egyesült Államok mintegy 200 B61 atomtöltetet tart készenlétben Európa területén.

Konovalov szerint Moszkva továbbra is azzal számol, hogy a NATO folytatja a haderő-összpontosítást Oroszország határai mentén, mert a nyugati katonai tömb inváziós előkészületeket folytat. Az atomtöltet célba juttatására alkalmas gépek megjelenése Észtországban heves reakciókat vált ki az orosz közéletben. Moszkva figyelemmel kíséri az amerikai atomtöltetek elhelyezkedését Európa területén, és megelőző intézkedéseket hozhat abban az esetben, ha az amerikaiak a balti országokban is atomfegyvert helyeznének el.

A várakozások szerint a következő hónapok során továbbra is folyamatosan áramlanak az amerikai fegyverek Kelet-Európába, és a NATO akár egy éven belül készen állhat egy Oroszország elleni offenzívára. Orosz katonai szakértők szerint az amerikai haderő Kelet-Európában 2016 végére éri el azt a készültségi szintet, hogy készen álljon a közvetlen konfrontációra Oroszországgal.

A NATO az atomháború szélére sodorja Európát

A NATO véglegesen felhagy a nukleáris leszereléssel, és azt tervezi, hogy a non-proliferációs egyezmények nyílt sértésével atomfegyvereket telepít Kelet-Európába. A nyugati katonai tömb agresszív lépése Oroszországot ennek megfelelő válaszlépésekre kényszeríti.

A Kommerszant napilapnak adott interjút egy vezető orosz diplomata, aki arról nyilatkozott, hogy a NATO atomfegyverek elhelyezésére készül Európában, ami Oroszországot adekvát válaszlépésre kényszeríti. Korábban erre utalt az a tény, hogy a NATO-légierő nukleáris fegyverek hordozására képes gépeket összpontosított Kelet-Európában, különösen a balti országokban. A NATO szeptemberben az “Atlanti Megoldás” nevű hadgyakorlatra hivatkozva küldött atombomba hordozására alkalmas repülőgépeket közvetlen az orosz határ mellé, a balti országokba. A nyugati országok akkor orosz propagandának nevezték azt az információt, miszerint a NATO atomfegyvereket akar elhelyezni Kelet-Európában. Vezetőik kijelentéséről azonban hónapokon belül egyértelművé vált, hogy hazugság volt: az utóbbi hetek folyamán a NATO már hivatalos szinten is elismerte, hogy újabb – amerikai – B61-12 atombombákat helyez el Európában. Ennek okán az is egyértelmű, hogy az atombomba hordozására alkalmas gépeket már ennek előzetes lépéseként küldték a balti országokba, a nyilvánosságnak pedig egyszerűen hazudtak a tervezett lépés kapcsán.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium non-proliferációs és fegyverkontrollért felelős hivatalának igazgatója pénteken a Kommerszantnak nyilatkozva azt mondta, a NATO agresszív lépése ennek megfelelő választ követel meg Oroszországtól. “A katonai szférában általános törvényszerűség, hogy minden lépés válaszlépést kényszerít ki. Biztos vagyok benne, hogy Oroszország adekvát választ ad az amerikai atombombák Európában elhelyezésére, és ennek részletei a körülmények alapos vizsgálata mentén kerülhetnek megállapításra.”

A NATO jelenleg azt tervezi, hogy a Németországban, Belgiumban, Olaszországban és Törökországban elhelyezett összesen 180 darab B61-es atombombát a 2020-as évek elejére B61-12 változattal helyettesítse. Arról azonban nincsenek elérhető információk, hogy a “korszerűtlen” atombombákat hatástalanítanák, így valószínűsíthető, hogy azok a szövetség más országaiba lesznek áthelyezve. Tekintve, hogy a NATO az utóbbi egy év folyamán agresszív haderő-összpontosítást folytatott a balti országokban, és – az amerikai légierő és páncélos haderő mellett – több tízezer amerikai katona jelent meg Kelet-Európában, ez 180 atomtöltet megjelenését vetíti előre a balti országokban és Nyugat-Ukrajnában.

Uljanov kijelentette; ezzel a NATO egyértelműen kinyilvánította, hogy szándékosan és hosszú távon sérti a nukleáris leszerelés kapcsán érvényben lévő nemzetközi egyezményeket. A nyugati katonai tömb újra atomfegyverek felhalmozásával akarja biztosítani a világpolitikában az elmúlt évtizedek során szerzett domináns szerepét. Ez nemcsak globális szinten újraindítja a nukleáris fegyverkezést, hanem haszontalanná tesz minden, a nukleáris leszerelés terén eddig elért eredményt.

Amennyiben a NATO elkötelezett marad az atomfegyverekkel folytatott erőfitogtatás irányába, Oroszország számára nyitott a lehetőőség, hogy ennek megfelelő választ adjon az újonnan jelentkező fenyegetésre. A NATO nukleáris fegyverkezésére adott szimmetrikus válaszként Oroszországnak lehetősége van arra, hogy számos atomfegyvert állomásoztasson mélyen az Európai Unió határain belül. A Kalinyingrád enklávé Oroszország része, délről Lengyelországgal, északkeletről Litvániával határos, nyugatról a Balti-tenger határolja. Amennyiben a NATO nukleáris csapásmérő erőt épít a balti országokban és Kelet-Európában (az orosz határ mentén), egy a nyugati katonai tömb által kezdett expanzív háború esetén Moszkvának lehetősége van arra, hogy közvetlen a lengyel határ mellől indítson nukleáris csapást az agresszor ellen. Olyan módon, hogy ahhoz nem kell atomfegyvert állomásoztatnia az orosz határon kívül. Ennek okán, a NATO-országok jelenlegi biztonságpolitikája nem csak értelmetlen, de egyben öngyilkos jellegű is, amivel az atomháború szélére sodorják Európát.

Egy ilyen nagyhatalmak közti összecsapás elsősorban az Amerikai Egyesült Államok érdeke, hiszen maga a konfliktus az amerikai határtól tízezer kilométerre történne, ezáltal az USA területén nem jelentene közvetlen katonai fenyegetést. Érdekeltek-e a térségi országok vezetői egy olyan biztonságpolitika fenntartásában, amiben Közép- és Kelet-Európa csak mint járulékos veszteség szerepel?