2018. április 23., hétfő

Digitális háború a kétpólusú világban elkezdődött






Digitális háború a kétpólusú világban elkezdődött




Kína meghódítja a fegyverek világpiacát

Kína először jelent meg az első öt legnagyobb fegyverexportáló ország között. Erről olvashatunk a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentésében, mely a 2012. évi fegyverkereskedelemről szól.
Ez az első változás az öt legnagyobb listájában a hidegháború vége óta. Ezen kívül Kína az első ázsiai állam, amely bekerült az öt legnagyobb fegyverexportáló ország közé.
Kína az ötödik helyről Nagy-Britanniát szorította ki, eddig soha nem látott, 162%-os fegyverexport növekedéssel. Ez az ütem 13-szor gyorsabb, mint a hagyományos öt legnagyobb fegyverexportáló ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia mutatója. Kína előrelépésének egyéb befolyásoló tényezőiről Alekszandr Larin, a Távol-keleti Intézet szakértője számolt be:
Kínának nagy előnye, hogy olcsóbban adja termékeit, mint a többiek. Nagyon nagy segítségére volt az országnak az Oroszországgal folytatott katonai-műszaki együttműködés, az a tény, hogy fegyvereket és gyártási engedélyeket adtak el neki. Kína, Oroszország segítségével a legfejlettebb tüzérségi és taktikai rakétafegyvereket, hajtóműveket és repülőgép-alkatrészeket tudja gyártani. A gyártási engedélyek átadásának sokszor az volt a feltétele, hogy Kína nem fogja a legyártott fegyvereket külföldre eladni. Kína azonban kis változtatásokkal, mint például a tüzérségi fegyverek kaliberének megváltoztatásával külső piacokra vitte termékeit.
A kínai fegyverek legnagyobb vásárlói Pakisztán, Egyiptom, Banglades, Namíbia és Sri Lanka. Csak az utóbbi években Pakisztán például 50 darab JF-17-es vadászgépet és 203 darab MBT-2000-es tankot vásárolt Kínától. A harckocsik exportjában Kína lett a második, Oroszország után, megelőzve Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát. A kínai tankok fő vásárlójává az afrikai országok váltak. Ugyanakkor a Nyugat, miközben saját pozícióit átengedte, azzal vádolja Kínát, hogy olyan afrikai rendszereknek ad el fegyvereket, amelyek súlyosan sértik az emberi jogokat országukban. Kína azonban figyelemre se méltatja ezeket a vádakat arra hivatkozva, hogy az ügyletek mindig átláthatóak és szigorúan a fegyverkereskedelem nemzetközi szabályai szerint történnek.
A kínai sárkány új ugrása a fegyverek világpiacán egy új ingerlő tényező lehet az Egyesült Államok és az EU számára. Az emberi jogok megsértéséért büntetésként megtartják a hadi célra is felhasználható technológiák és modern fegyverek Kínának történő eladására kivetett embargót. Az EU egyik érve egy ilyen diszkriminatív rendszer fenntartása mellett az, hogy Kína könnyedén képes lemásolni az ilyen technológiákat és fegyvereket, majd újraexportálja azokat, ilyen módon erősítve versenyképességét a világpiacon.
Ezért nem kizárt, hogy Németország és Franciaország, akik ezen a listán igazán nem sokkal előzik meg Kínát, szigorítanak a Kínai Népköztársaságba irányuló fegyverexport embargóján.
Forrás: ruvr.ru






2013.03.20. | 12:55





Már zajlik a digitális háborúk előkészítése



A titkosszolgálatok ma már nemcsak kémkednek, hanem meg akarják szerezni a világháló fölötti ellenőrzést és digitális háborúra készülnek.
Normális esetben a gyakornokoknak impozáns életrajzot kell bemutatniuk ahhoz, hogy megkaphassanak egy állást. A Politerain vállalatnál az egyik elvárás, hogy olyan embereket keresnek, akik tönkretennének bizonyos dolgokat. A Politerain az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) fedőcége, pontosabban annak számítógépes betörésekre specializált egységéé, amelynek neve TAO (Tailored Access Operations). A feladatok közé tartozik az idegen számítógépekbe való behatolás, azok manipulálása és tönkretétele. A Passionatepolka nevű program célja a hálózati kártyák kiiktatása, míg a Berserkr és a Barnfire keretében kiskapuval látják el a számítógépeket vagy központi adatokat törölnek. A TAO gyakornokai merevlemezeket is tönkretehetnek. A kiképzés lényege annak megtanulása, hogy miként gondolkodik egy támadó.
Az úgynevezett öt szem szövetség - amelynek tagjai angolszász országok: az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland - digitális kémei már nem csupán az online kommunikációt szeretnék ellenőrizni. Internetes csatákat terveznek, hogy megbéníthassák a számítógépes hálózatokat és az általuk vezérelt rendszereket (áram- és vízellátás, gyárak, repülőterek, pénzintézetek stb.). Ezek derültek ki a SPIEGEL által közölt dokumentumokból, amiket Edward Snowden gyűjtött össze korábban.
A digitális fegyverekkel az a legnagyobb probléma, hogy semmilyen nemzetközi konvenció nem vonatkozik rájuk, így pusztán az az elv érvényesül, hogy egy konfliktusban az erősebb fél győz. Az elmúlt években az USA hadserege, légiereje, haditengerészete és tengerészgyalogsága egyaránt létrehozta a saját kiberegységeit, de a vezető szerepet ezen a területen már régóta az NSA tölti be. Nem véletlenül lett az NSA igazgatója egyben az amerikai fegyveres erők kiberparancsnokságának vezetője is.
Az NSA egyik prezentációjában az a mondat szerepel, hogy a következő nagy konfliktus az interneten fog elkezdődni. A fegyverkezés pedig ennek szellemében zajlik. Az amerikai titkosszolgálatok titkos költségvetésében 2013-ban több mint egymilliárd dollárt különítettek el a számítógépes hálózatok elleni hadműveletek kategóriában a támadási potenciál erősítésére, a nem konvencionális megoldásokra pedig további 32 millió dollárt tettek félre.
Gyakorlatilag minden felhasználó célponttá válhat. A Facebookon zajló chatbeszélgetések feltörhetők és kimásolhatók, például az olyan programok segítségével, mint a Quantumdirk. A kényes adatok továbbítására pedig akár idegenek mobiltelefonjai is felhasználhatók átmenetileg. Ebben az információk megszerzésére irányuló gerillaháborúban gyakorlatilag alig lehet megkülönböztetni egymástól a polgári és a katonai célpontokat. A titkosszolgálatok kiadták a "plausible deniability" irányelvet, ami azt jelenti, hogy a támadások úgy kell végrehajtani, hogy letagadhatók legyenek és az akciókat ne lehessen bizonyítani sem.
A Querty nevű kémprogram képes titokban a célszemély számítógépében minden bejegyzést feljegyezni. A Querty egy régi, nem különösebben rafinált billentyűleütés-figyelő. Vannak arra való utalások, hogy a szoftver része a Warriorpride projektnek, amelyet többek között az iPhone készülékbe való betörésekhez is felhasználtak. A nyilvánosságra hozott dokumentumokban megtalálható a Querty forráskódjának egy példánya.
A tengerentúli intézmények gyakori célpontok, rengeteg dolgot loptak el az amerikaiaktól. Volt olyan év, amikor több mint 30 000 akciót hajtottak végre a különböző elkövetők csak az amerikai védelmi minisztérium ellen és több mint 1600 számítógépet törtek fel. A kár, illetve a javítások költsége elérte a több mint százmillió dollárt. Az érintett katonai technológiák és adatok között voltak a légi utántöltések időpontjai, a katonai logisztikai tervezőrendszer, a haditengerészet rakétanavigációs rendszerei, továbbá a rakétavédelemre és az atom-tengeralattjárókra vonatkozó információk, valamint más titkos védelmi projektek.
A Tutelage rendszer gondoskodik a támadások automatikus felismeréséről és arról, hogy azok sose érhessék el a céljukat. De a Tutelage alkalmas arra is, hogy az Anonymous által végrehajtott akciók esetén felismerje a számítógépek IP-címeit és azokat blokkolja. Népszerű a polgári számítógépek felhasználása DoS-támadások végrehajtására, például cégek megzsarolására, illetve a hálózataik megbénítására. A Quantumbot és a Defiantwarrior program keretében ezeket a fertőzött PC-ket az NSA részben a saját céljaira használja fel. Gyakorlatilag semmit sem sejtő felhasználókat alkalmaznak emberi védőpajzsokként, hogy így védjék a saját műveleteket. Az ROC fegyvertárában szerepel a VoIP-beszélgetések vágását lehetővé tévő Hammerchant és a távolról becsempészett kártevőket új funkciókkal ellátó Foxacid is.
Az NSA fő egységéhez tartoznak azok a nők és férfiak, akik S321 kódnév alatt az úgynevezett Távirányítású Műveletek Központjában (ROC) dolgoznak. Az egység eleinte csak egy csapat hackerből állt, akik "spontán improvizáltak". A mottó ugyanakkor már 2005 nyara, az ROC csapat megerősítése, előtt is az volt, hogy "A te adataid a mi adataink, a te eszközöd a mi eszközünk."
A Transgression nevű részleg feladata a kibertámadások felderítése és elemzése, adott esetben pedig hozzáférhet a konkurens titkosszolgálatok anyagaihoz is. A munkatársak több éves tapasztalatokat hasznosítanak és olyan adatbázisokhoz férhetnek hozzá, amelyekben a kártevőket és a más államok támadási hullámaira vonatkozó információkat rendszereznek, illetve tárolnak. Már 2009-ben az volt a mottó, hogy el kell lopni más titkosszolgálatok eszközeit, tudását és eredményeit. Minden olyan ország célpontnak számít, amely nem tagja az öt szem szövetségének. Számos esetben sikerült visszakövetni például Kínába a támadókat, majd feltörni a rendszereiket. Gyakran előfordult, hogy a támadókat támadták és egyszer pedig egy magas rangú kínai katonatiszt számítógépét sikerült feltörni, megszerezve kínai kártevők forráskódjait, valamint tervezett amerikai és más kormányzati célpontok listáját.
Forrás: sg.hu Kattintson ide...






100 éves a titkos­szolgálatok és a távközlési ipar kooperációja




A brit és az amerikai titkosszolgálatok, valamint a telekommunikációs cégek közötti együttműködés a 20. század elejéig nyúlik vissza.
James Bamford bestselleríró évek óta kutatja ezt a területet és a hamburgi 31. Chaos Communication Congress (31C3) keretében osztotta meg a legfontosabb információkat. A férfi 1982-ben jelentette meg a The Puzzle Palace című könyvét, amely az első olyan kötet volt, amely az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivataláról (NSA) szólt.
Az író elmondta, hogy a mai gyakorlat alapjait a britek rakták le a 20. század elején. A szigetország titkosszolgálatai már akkor hozzáférést szereztek a tengerek mélyén lévő kábelekhez. Nem volt nehéz dolguk, mert a hálózatok állami tulajdonban voltak. Sokkal nehezebb helyzetben volt az NSA elődjének számító, manhattani székhelyű The Black Chamber. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1920-as években védték a levéltitkot, így a telekommunikációs vállalatokkal való együttműködés nélkül nem kerülhetett sor semmilyen akcióra.
Herbert Yadley, a hivatal akkori vezetője megkereste a nagy szolgáltatókat és hozzáférést kért tőlük minden hálózathoz. A Western Union vezetői ezt gondolkodás nélkül meg is adták neki, míg a Postal Telegraph Headquarters és egy másik cég bevonta a kérdés megvitatásába a jogászokat. Az első esztendő végére sikerült az összes vállalatot meggyőzni az együttműködésről.
Bamford hozzátette, hogy 1929-ben - az erősödő adatvédelmi aggályok miatt - megszüntették a The Black Chambert, de a második világháborúban újra létrehozták, majd az 1940-es évek közepén megint megszüntették. A távközlési ágazattal való kooperáció ötlete ugyanakkor megmaradt. Preston Corderman, az amerikai hadsereg biztonsági ügynökségének (ASA) vezetője próbált egyeztetni a cégekkel, de az AT&T például nemes egyszerűséggel kidobta, amikor előhozakodott az elképzeléssel. A Western Union viszont megint segítőkésznek bizonyult, de az RCA-hoz hasonlóan ezúttal kikötötte, hogy az igazságügyi minisztérium felügyelje a projektet. Így végül mégis az AT&T -t keresték meg, amely beadta a derekát.
A szépen lassan felépített NSA először New Yorkban alakított ki egy titkos irodát és a munkatársai minden egyes nap éjfél után jelentek meg a távközlési cégek akkori központjaiban. Mindig a hátsó ajtókon keresztül érkeztek és azokon át is távoztak, összegyűjtötték az addig keletkező táviratokat és a telefonbeszélgetésekről készült feljegyzéseket, majd lemásolták azokat és az eredeti felvételeket még a reggeli műszakkezdés előtt visszajuttatták a központokba. Az összes így megszerzett adat egy számítógépbe került, amelynek a segítségével - bírói engedély nélkül - lehetett például neveket és különböző tartalmakat keresni.
Azonban elsősorban az RCA továbbra is írásos engedélyt kért. Harry S. Truman elnöksége idején Dwight D. Eisenhower tábornok eljuttatott ugyan egy dokumentumot a társasághoz, de az nem felelt meg a menedzsmentnek. James Forrestal akkori védelmi miniszter szóban arról biztosította az RCA vezetőit, hogy minden a legnagyobb rendben van. Később a telekommunikációs szolgáltatók kaptak egy memorandumot, amelyet Truman készített elő, de csak Tom Clark igazságügyi miniszter látott el a kézjegyével.
1975-ben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának Church-bizottsága először foglalkozott a titkosszolgálatokkal. Bamford korábban az NSA egyik Puerto Ricóban lévő állomásán dolgozott, s szem- és fültanúja volt annak, hogy lehallgatták amerikai állampolgárok telefonbeszélgetéseit. A Minaret nevű programban olyan állítólagos terroristákkal foglalkoztak, mint Jane Fonda, Muhammed Ali vagy Martin Luther King. A férfi tájékoztatta az általa tapasztalt dolgokról Frank Church bizottsági elnököt. A szavait számos más NSA-dolgozó is alátámasztotta. Bella Abzug képviselő pedig a távközlési óriások vezetőit bírálta, amiért azok kiadták a "célszemélyek" listáit. Hiába próbálta mindezt megakadályozni Donald Rumsfeld és Dick Cheney, a botrányt nem lehetett kerülni.
Jelzés értékű, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium 1976-ban elkészítette az NSA bűnügyi aktáját, amelyben többek között az is szerepelt, hogy az egész hivatal ugyanolyan bűnözői szervezet, mint a maffia. Bamford a tapasztalatairól nemrég a The Intercept online magazinnak is beszámolt, most pedig azt szorgalmazta, hogy átfogó büntetőjogi vizsgálat induljon az NSA és a CIA ellen. A Church-bizottság eljárásával ellentétben viszont az esetleges bűnösöknek bíróság elé is kellene állniuk és börtönbe vonulniuk.
Forrás: sg.hu Kattintson ide...



Világszerte száz kiváló programozó készít kártevőket




Amennyiben a vírusokat készítő szakembereket le lehetne tartóztatni, összeomlana a globális kártevő-kereskedelem. Troels Oerting, az Európai Kiberbűnözés Elleni Központ (EC3) vezetője elmondta, hogy világszerte 100 kiváló programozó látja el vírusokkal és más kártevőkkel a szervezett kiberbűnözést. Ezek a szakember jobban vannak felszerelve, mint a hivatala és korlátlanul készíthetik, illetve terjeszthetik az országhatárokon átnyúlóan is a különböző kártékony programokat. Mindez gyorsabban történik annál, hogy az Europol lépést tudna tartani velük.
Az Europol irányítása alá tartozó EC3 fő feladata az, hogy koordinálja és támogassa a különböző európai intézmények kiberbűnözés elleni munkáját. Együttműködnek az Európán kívüli bűnüldöző szervekkel is, például a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI). Az orosz hatóságokkal ugyanakkor nem mindig egyszerű kooperálni, de a helyzet folyamatosan javul. A programozókat nehéz elkapni, mert a többségük orosz nyelvterületen tartózkodik. Oerting szerint amennyiben sikerülne őket letartóztatni, akkor a globális kártevő-kereskedelem összeomlana. A szakember attól tart, hogy nőni fog a bűnözőknek segítő szoftverfejlesztők száma.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alvilági csoportok és bandák online fórumokon vásárolják meg a programozók által megalkotott termékeket. A vevők többsége egyáltalán nem ért a programozáshoz, ugyanakkor Oerting szerint bárki kiberbűnözővé válhat, ez nagyon egyszerűen megvalósítható. A legnagyobb probléma, hogy az EU-n kívüli jogtérben nagyon nehéz követni a gyanúsítottakat és ezért nem is vethetik be a megszokott eszközeiket. A kiberbűnözés egyre inkább iparággá válik és az ellene való harc kilátástalannak tűnik, különösen a dolgok internetének megjelenésével és elterjedésével.
Oerting hozzátette, hogy a felhasználóknak elsősorban személyes adataik eltulajdonításától kell tartaniuk. Amennyiben a bűnözők hozzáférhetnek valakinek a Google- vagy Apple-fiókjához, akkor később átvehetik az irányítást az élete felett. A titkosítás terjedése sem segíti a hatóság munkáját. A titkosítás olyan, mintha nem lehetne átkutatni egy autó csomagtartóját fegyverek vagy drogok után, ő éppen ezért soha nem fogja elfogadni a titkosítást a digitális világban. A magánszférához mindenkinek joga van, de az anonimitáshoz nincs - szögezte le. A bűnüldöző hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy mit rejthetnek el a polgárok a digitális világban, de ez csak azután lehetséges, ha a hivatalok megkapják erre a hivatalos felhatalmazást.
Forrás: sg.hu Kattintson ide...



A fejlett kibertámadási technikák terjedésére számít a Kaspersky Lab

Jövőre a fejlett kibertámadási eszközök üzleti célú alkalmazásának terjedésére, a kiberbűnözői csoportok tevékenységének a diverzifikálódására, valamint a fizetési rendszerek ellen intézett támadások számának a növekedésére számítanak a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat szakemberei.
A Kaspersky Lab előrejelzése szerint a kiberbűnözői csoportok kisebb, egymástól függetlenül működő egységekre bomlanak, ami több forrásból kezdeményezett kiterjedtebb és változatosabb támadásokhoz vezet majd.
Szaporodnak majd a dolgok internete (M2M - gép-gép közötti kommunikáció) biztonságát kompromittáló incidensek is. Jövőre valószínűleg új, az internet egész infrastruktúráját a támadások veszélyének kitevő sérülékenységekre derül még majd fény.
A Kaspersky felmérése szerint 2014-ben a kibertámadások globálisan átlagosan 47 ezer dollár kárt okoztak az érintett kis- és középvállalatoknak. A fejlett világban az átlag 55 ezer dollár volt. Az összeg az elveszített üzleti lehetőségeket, valamint az újabb támadások elhárításhoz igénybe vett informatikai szakértői közreműködés költségét is tartalmazza.
A veszteség nem feltétlenül mérhető csak pénzben. Az adatvesztés az esetek 57 százalékában megnehezítette az üzleti tevékenység folytatását. Az üzletek nehezen felépített reputációját egyetlen pillanat alatt el lehet veszíteni egy, az adatbiztonságot kompromittáló kibertámadás miatt - közölték. Tavaly a sikeres kibertámadások 56 százaléka okozott presztízsveszteséget az érintett cégeknek. A nagyvállalatoknál az adatbiztonsági incidensek átlagosan 720 ezer dollár kárt okoztak. A célzott kibertámadások veszélyességére jellemző, hogy sikeres behatolás esetén a nagyvállalatoknak mintegy két és félmillió dollár károkozással kell számolniuk.
Magyarországon a Kaspersky védelmi szoftverei 349 ezer internetes incidenst észleltek a harmadik negyedévben, s a felhasználók 20,3 százalékát érte valamilyen web-alapú támadás a július-szeptemberben. Magyarország így az internetes böngészéssel kapcsolatos veszélyeztetettségi listán a 91. helyen áll a globális rangsorban. A lokális veszélyeztetettség terén a magyarországi felhasználók a 169. helyen állnak a globális rangsorban. A Kaspersky a negyedévben 540 ezer lokális kártevő incidenst, azaz USB kulcson és más adathordozón terjedő rosszindulatú kód által okozott fertőzést regisztrált Magyarországon. A Kaspersky védelmi szoftvereit alkalmazó felhasználók 24,7 százalékát érte ilyen jellegű támadás.
A harmadik negyedévben 1,325 milliárd rosszindulatú támadást semlegesített a Kaspersky Lab. A globális kibertámadások 0,01 százaléka, összesen 51 ezer támadás indult a harmadik negyedévben magyarországi szerverekről, ami az 53. helyet jelenti a globális rangsorban.
A Kaspersky védelmi szoftvereit több mint 300 millió magánszemély és 250 ezer vállalat használja a világ több mint 200 országában.
Forrás: MTI




Palagáz és a Nyugat kémmániája



A londoni The Financial Times „Moszkva kezét” vélte felfedezni az Európai Unió szívében. A lap véleménye szerint Oroszország és konkrétan a Gazprom orosz gázipari óriáscég pénzelte a palagáz-lelőhelyek kiaknázása elleni tömeges tiltakozást, amelynek hulláma 2012–2013-ban söpört végig a közép- és kelet-európai országokon.
Hasonló állításokkal állt elő a The New York Times amerikai napilap is. A cikkek szerzői még konkrét pénzösszeget is megneveznek, amelyet az orosz fél állítólag fizetett, de közben maguk is elismerik, hogy még a közép- és kelet-európai országok titkosszolgálatainak sem sikerült bizonyítékokat szerezni erre.
A nyugati médiák homlokterébe kerültek azok a tüntetések, amelyek egyebek között bulgáriai, romániai és litvániai tevékenysége felgöngyölítésére kényszerítették az amerikai Chevron céget.
A Chevron vezetősége és kollégáik neheztelése, csalódottsága érthető: ugyanis a piac lényeges szegmensének elvesztéséről van szó. Azonban a Nyugaton egy egész kémkonstrukciót építettek fel, amelyik kiterjed alighanem egész Közép- és Kelet-Európára. A palaprojektek elleni bulgáriai tiltakozások a Moszkva által pénzelt oroszbarát médiák kezének ügye. Romániában szintén „Moszkva kezét” vélték felfedezni. A The New York Times állítása szerint a palagáz-projektek elleni „váratlanul jól finanszírozott és megszervezett tiltakozáshoz” a nevezett országban közvetlen köze volt az orosz Gazpromnak. Közben még a román titkosszolgálatok is elismerik, hogy nem rendelkeznek egyetlen olyan dokumentummal sem, amelyik bizonyítaná, hogy az orosz félnek bármilyen köze is lenne a „palaellenes” tiltakozásokhoz.
Jellemző egyébként, hogy a bulgáriai, romániai és litvániai tiltakozásokra ugyan 2012–2013-ban került sor, de „Moszkva kezét” most, az Európa energetikai biztonságáról és az amerikai palaprojektek jövőjéről folyó újabb viták közepette kezdték emlegetni. Ezek a projektek az olajáresés mellett egyre kevésbé minősülhetnek kifizetődőnek.
Az Egyesült Államokban szintén szilárdulnak az ún. palaforradalom ellenzőinek pozíciói. Amint ezzel kapcsolatban rámutat a Frankfurter Allgemeine Zeitung, november elején az amerikai választási kampány „egyik legfeltűnőbb eredménye” lett a texasi Dentonban rendezett népszavazás eredménye a fracking, azaz vegyszerek alkalmazásával történő palagáz-kitermelés témakörében. Az amerikai cégek ezt a kitermelési módszert erőltetik Európában is. A szavazók túlnyomó része (59%) a módszer betiltása mellett tette le voksát, mivel a fracking jelentősen károsítja a környezetet. A The Financial Times és a The New York Times logikája szerint a texasi palagáz-kitermelés ellenzőit szintén Oroszország finanszírozhatta.
Forrás: ruvr.ru


A francia nemzetgyűlés határozata a palesztin állam elismeréséről

További részletek: http://komlomedia.hu//hir.php?hir=5080#sthash.OmnEOyHD.dpbs#ixzz3PZJMBd4y

Nagy többséggel elfogadta kedden a francia nemzetgyűlés azt a határozatot, amely a palesztin állam elismerésére szólítja fel a kormányt.
A képviselők 339 igen szavazattal 151 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadták el a beterjesztést, amely nem bír törvényerővel, és nem kötelezi a francia kormányt a palesztin államisággal kapcsolatos politikájának bármilyen módosítására, de erős szimbolikus jelleggel bír, miután Európában egyre nagyobb a nyomás a palesztin államiság elfogadását illetően.
A szöveget a kormányzó szocialisták terjesztették a nemzetgyűlés elé, így kívánnak új lendültet adni a lebénult izraeli-palesztin békefolyamatnak.
A szocialisták, a Zöldek és a kommunisták megszavazták a szöveget, az ellenzéki jobboldali és centrista képviselők nagy többsége, néhány kivételtől eltekintve, az elismerés ellen foglalt állást. A legtöbb ellenzéki képviselő ezt azzal magyarázta, hogy a témában kizárólag a végrehajtó hatalom hozhat döntést, abba a parlamentnek nincs beleszólása, mások pedig tartottak egy ilyen kezdeményezés hatásaitól, valamint az izraeli-palesztin konfliktus franciaországi jelentőségére hívták fel a figyelmet.
A téma azért különösen érzékeny kérdés Franciaországban, mert ott él Európa legjelentősebb, 500-600 ezer fősre becsült zsidó és mintegy 5-6 milliós muzulmán közössége.
Izrael párizsi nagykövetsége közleményben jelezte, hogy ez a kezdeményezés "eltávolította a béke lehetőségeit" és "téves üzenetet" közvetít. A zsidó állam álláspontja szerint a palesztin állam elismerése a konfliktus rendezése előtt "súlyos hiba" és egy olyan "egyoldalú folyamat", amely csak ront a helyzeten. A Palesztin Hatóság Rámalláhban üdvözölte a szavazás eredményét.
A határozat egyébként megállapítja, hogy a palesztinok és izraeliek között 1991 óta "a békefolyamat újraindítására tett kezdeményezések zátonyra futottak", valamint felhívja a figyelmet arra, hogy "palesztin területeken törvénytelenül folytatódik a telepek építése".
A francia szenátus december 11-én szavaz a határozatról.
A palesztin államiság kérdéséről a vitát pénteken rendezték meg a nemzetgyűlésben. Akkor Laurent Fabius külügyminiszter bejelentette, hogy Franciaország kétéves határidőt tartalmazó menetrend kialakítását támogatja az izraeli-palesztin konfliktus végleges rendezése érdekében. A tárcavezető elmondta: Párizs partnereivel együtt az ENSZ-ben a tárgyalások újraindításáról szóló, két évre szóló menetrendet tartalmazó biztonsági tanácsi határozat elfogadtatásán dolgozik. Hozzátette: amennyiben a tárgyalásos megoldásra irányuló végső erőfeszítések is zátonyra futnak, Franciaországnak "késedelem nélkül" el kell ismernie a palesztin államot.
"Nem szimbolikus elismerést akarunk, amely csak egy virtuális államról szól, hanem egy valós palesztin államot szeretnénk. Ezért adunk egy lehetőséget a tárgyalásoknak" - mondta kedden a szavazást megelőzően Harlem Désir Európa-ügyi államtitkár.
Eddig a világ több mint 130 országa ismerte el a palesztin államot. Október végén Svédország az EU első nyugat-európai tagjaként elismerte az önálló palesztin állam létezését. Ugyancsak októberben a brit és az ír, novemberben pedig a spanyol parlament alsóháza is a palesztin államiság elismerésére szólította fel a nemzeti kormányt, mindannyiszor kiváltva az Izrael általi bírálatot.
Forrás: MTI

Vajon a véres események az országban nem hamis zászló művelet volt Izrael részéről!!!!
Válaszként a palesztin állam elismeréséért.

Gojok meg vagytok ti vezetve rendesen !!!!!!





Izrael nem hagyja, hogy katonáit a hágai bíróság elé állítsák




„A palesztinok az összetűzést választották, de nem fogunk ölbe tett kézzel ülni” - jelentette ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök az izraeli kormány vasárnapi szokásos ülésének kezdetén.
"Nem hagyjuk, hogy a hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják" - indokolta a kormányfő a Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek folyósításának felfüggesztését, Izrael válaszát a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz benyújtott pénteki palesztin csatlakozási kérelemre.
"A Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre léptek a Hamász háborús bűnöseivel" - tette hozzá Netanjahu a jeruzsálemi közszolgálati rádió értesülése szerint.
Avigdor Liberman külügyminiszter szintén vasárnap Izrael "cserbenhagyásával" vádolta az európai országokat a külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásában.
"Az Európai Parlament vitájában elhangzott hazugságok Cion bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek"- állította Liberman, aki ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az európai politikusokat, a huszadik század eleji, zsidó világuralmi törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra utalva.
Az izraeli diplomácia vezetője kiemelte Svédországot és Írországot, amelynek törvényhozása a Palesztin Állam elismerését sürgette. Lépéseiket az 1938-as helyzethez hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Franciaország a háború megelőzése érdekében - mint utóbb bebizonyosodott, tévesen – kiegyezett a náci Németországgal.
„Svédország és Írország viselkedése irányunkban ahhoz hasonlítható, ami Csehszlovákia feldarabolásához vezetett”- fogalmazott Avigdor Liberman.
A külügyi tárca vezetője az európai szövetségesek fontosságát is hangsúlyozta beszédében. Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben nem a palesztinok, Irán vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a nyugat-európai országok”.
Juvál Steinic hírszerzési miniszter szerint a Likud párt márciusi választásokon induló legfőbb ellenfele, a szociáldemokrata Munkapártból és a centrista Tnua (Mozgalom) pártból megalakított balközép választási szövetség a felelős a Palesztin Hatóság legutóbbi egyoldalú diplomáciai lépéseiért.
Steinic a kormány ülésén azzal indokolta véleményét, hogy szerinte a baloldal bátorította a palesztinokat, amikor tavaly tavasszal a béketárgyalások összeomlása után egy munkapárti küldöttség Rámalláhba utazott.
A Likud keményvonalas politikusa úgy vélte, "ha a Palesztin Hatóság nem lép vissza, akkor sokkal súlyosabb lépéseket kell megtenni, és ezek magukban foglalhatják a hatóság fokozatos feloszlatását is."
Egy palesztin jogász az AFP francia hírügynökségnek vasárnap úgy nyilatkozott, a palesztinok első alkalommal azokkal a "bűnökkel" kapcsolatban emelnek majd panaszt a Nemzetközi Büntetőbíróságnál, amelyeket Izrael 2014. június 13. után követett el. Ezzel arra célzott, hogy három zsidó fiatal elrablása után az izraeli hatóságok 2014. június 13-tól palesztinok százait vették őrizetbe Ciszjordániában, illetve Jeruzsálemben, majd a két fél közötti konfliktus elvezetett az újabb gázai háborúhoz.
Forrás: MTI




Svédország: nem Washington határozza meg politikánkat



"Nem Washington határozza meg Svédország külpolitikáját!" - kelt ki a svéd külügyminiszter az Egyesült Államok ellen, miután Washington bírálta, hogy Stockholm a palesztin állam elismerését tervezi elsőként az Európai Unió régi tagjai közül.
Margot Wallström, a svéd diplomácia vezetője - az Aftonbladet című svéd lap hétvégi közlése szerint - ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy országa folytatni fogja az építő jellegű párbeszédet az Egyesült Államokkal, elmagyarázza a palesztin állam elismerése melletti érveit.
Svédország miniszterelnöke pénteken, első parlamenti beszédében állt elő azzal a tervvel, hogy Stockholm elismerné a palesztin államot.
Izrael megfontolatlannak minősítette a svéd tervet és közölte, hogy behívatja az izraeli külügyminisztériumba hétfőre Svédország tel-avivi nagykövetét, az Egyesült Államok - Izrael legfőbb szövetségese - pedig Jen Psaki külügyminiszteri szóvivőn keresztül tudatta, hogy nem tetszik neki a svéd elképzelés, amelyet elhamarkodottnak minősített.
Egyes izraeli tisztségviselők szerint az új svéd kormány lépésének belpolitikai oka van: az ország lakosságának hat százaléka muzulmán vallású, és többségük a hatalmon lévő szociáldemokrata pártra szavazott.
A svéd bejelentést ugyanakkor lelkesen üdvözölte Mahmúd Abbász palesztin elnök és reményének adott hangot, hogy Stockholm példáját követni fogják más országok.
Izrael bekérette a svéd nagykövetet a palesztin állam elismerésének terve miatt
Behívatták az izraeli külügyminisztériumba hétfőre Svédország tel-avivi nagykövetét, mert az új svéd miniszterelnök a minap kabinetje és programja ismertetése alkalmával közölte: hazája arra készül, hogy az Európai Unió "régi" tagjai közül elsőként elismerje a palesztin államot - jelentette az Ynet című izraeli hírportál.
Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter szombat este azt mondta: Stefan Löfven svéd kormányfő bejelentése nem volt szerencsés, mert "tudnia kell, hogy a palesztin fél volt az az elmúlt 20 évben, amely akadályozta az izraeli-palesztin megállapodást". "A kormányfőnek meg kell értenie, hogy semmilyen nyilatkozat vagy kívülálló fél bármely lépése nem helyettesítheti a felek közötti közvetlen tárgyalásokat és egy olyan megoldást, amely egy átfogó megállapodás része Izrael és az egész arab világ között" - szögezte le.
Az izraeli tisztségviselőket több okból aggasztja a svéd miniszterelnök bejelentése: Svédország az első jelentős európai ország, amely mint európai uniós tag el akarja ismerni a palesztin államot. Ezenkívül Svédország bejelentése annak a jele, hogy egyre nagyobb hajlandóság van az EU alapító országai között a palesztin állam elismerésére. Több olyan EU-tagország van, amely már csatlakozása előtt elismerte a palesztin államot: egyesek - köztük Magyarország - még mint a Szovjetunió csatlósai, valamint Málta és Ciprus, amelyek azonban csak marginális hatalmak Svédországhoz képest.
Egyes izraeli tisztségviselők szerint az új svéd kormány lépésének belpolitikai oka van: az ország lakosságának hat százaléka muzulmán vallású, és többségük a hatalmon lévő szociáldemokrata pártra szavazott.
Löfven svéd kormányfő azt mondta pénteken: "az Izrael és Palesztina közti konfliktust csak egy kétállami megoldással lehet lezárni (...) A kétállami megoldáshoz kölcsönös elismerésre és a békés egymás mellett élés elfogadására van szükség. Svédország ezért el fogja ismerni a palesztin államot". A kétállami megoldást "a nemzetközi joggal összhangban, tárgyalásos úton" kell kialakítani, és figyelembe kell venni "mind az izraeliek, mind a palesztinok legitim elvárásait biztonságukra és önrendelkezésükre vonatkozóan".
Az Egyesült Államok a svéd bejelentésre rögtön reagálva "idő előttinek" nevezte "egy palesztin állam nemzetközi elismerését". Jen Psaki, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy országa támogatja "egy palesztin állam" létrehozását, de csak egy Izrael részvételével folyó tárgyalásos békefolyamat eredményeként.
Forrás: MTI




Az orosz hadsereg erősíti harci képességeit



Az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit.
Erről Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök beszélt kedden újságírók előtt.
"A védelmi minisztérium a hadsereg fejlesztési terveivel összhangban a katonai egységek harci képességeinek erősítésére fog összpontosítani 2015-ben" - mondta a tábornok. "Különleges figyelmet fogunk fordítani a Krímben, a Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken állomásozó egységekre" - tette hozzá tájékoztatóján Geraszimov, de részleteket nem említett.
A Krím félszigetnél állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta, amelynek székhelye az önálló szövetségi státussal rendelkező Szevasztopol város.
A nyugaton a Balti-tengerrel, délen Lengyelországgal és keleten Litvániával határos Kalinyingrádi terület orosz exklávé, amelyen Oroszország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa van. Az exklávéba 2013 decemberében telepítettek Iszkander-M típusú rövid hatótávolságú harcászati ballisztikus rakétarendszereket.
Az Északi-sarkvidéken (Arktisz) december 1-jén kezdte meg működését az orosz hadsereg új Egyesített Stratégiai Parancsnoksága. Oroszország 13 repülőteret, egy légi bázist és 10 rádiólokátoros műszaki állomást épít az Arktiszon.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő december végén írta alá az ország új katonai doktrínáját, amelyben más változtatások mellett először fogalmazták meg az északi-sarkvidéki orosz érdekek védelmével kapcsolatos irányelveket.
Eközben Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium biztonságpolitikai és leszerelési főosztályának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy "ha Washington erre kényszeríti", Oroszország felülvizsgálhatja viszonyát a nukleáris hadászati fegyvereket korlátozó START egyezményhez. Hozzátette, hogy Moszkva még nem tett ebben az irányban semmilyen lépést.
A főosztályvezető "meglehetősen furcsának" nevezte, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban ellenségnek kiáltják ki, és miközben büntetőintézkedéseket alkalmaznak vele szemben, a Washington számára különösen fontos területeken együttműködésre szólítják fel. Uljanov közölte, hogy a START megállapodás végrehajtása "nem rosszul, rendben halad", és egyik félnek sincs kifogásolnivalója. A soron következő műszaki konzultációs bizottsági ülés februárban lesz.
A START-I (Strategic Arms Reduction Treaty) megállapodást 1991.július 31-én George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár írta alá Moszkvában. Ezt a START-II nevű, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló orosz-amerikai egyezmény követte 1993. január 3-án, de a megállapodás nem hatályos, ugyanis abból Oroszország 2002 júniusában kivonult. 2010. április 8-án Prágában Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő látta el kézjegyével a START-III szerződést a hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről. Ez a megállapodás váltotta fel a START-I-et.
Forrás: MTI






Elzárná az ukrán gázcsapot a Gazprom


Alekszej Miller, a Gazprom orosz energetikai vállalat vezérigazgatója sürgette az Európai Uniót, hogy igyekezzen mielőbb kiépíteni gázszállító kapacitásait Törökországig, különben elveszíti a jelenleg Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázt.
Miller szerdán fogadta Moszkvában Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság alelnökét, energiaügyi biztost, akinek megismételte a december elején meghirdetett új orosz tárgyalási álláspontot. Eszerint Oroszország az európai partnereinek eddig Ukrajnán keresztül szállított földgázt áttereli Törökországba, és Európának gondoskodnia kell az új gázszállítási útvonalak kiépítéséről, hogy a török-görög határon kiépülő új átemelő állomáson megkaphassa ezt a földgázt. Miller megerősítette, hogy a Déli Áramlat projektet lezárták, a Török Áramlat lesz az egyetlen útvonal, amelyen keresztül az egyelőre Ukrajnán áthaladó orosz földgázt a jövőben szállítani tudják.
"Más változat nincs. Európai partnereinket tájékoztattuk erről, és most az ő feladatuk, hogy kiépítsék a szükséges gázszállítási infrastruktúrát Törökország és Görögország határáig. Erre maximum néhány évük van. Ez nagyon-nagyon megfeszített menetrend" - mutatott rá Miller, hangsúlyozva, hogy az európai országoknak azonnal meg kell kezdeniük a munkálatokat, ha tartani akarják a menetrendet. Ellenkező esetben az európai partnereknek szánt orosz földgázt más piacokra szállítják - figyelmeztetett.
Maros Sefcovic csodálkozásának adott hangot a tárgyalás után. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság számára újdonság, hogy a Gazprom a jelenleg Ukrajnán áthaladó földgázt teljes egészében Törökország felé tereli el. "Elemeznünk kell, hogy mennyi gázra van szüksége Törökországnak, valamint Dél- és Közép-Európa országainak" - mondta a biztos, aki szerint jó kérdés, hogy mit kellene tenniük ebben a helyzetben a közép-európai országoknak.
"Át kell gondolni, lehet, hogy találunk valami jobb megoldást, gazdaságilag jobban megalapozottat" - véli a biztos.
Oroszország december elején jelentette be, hogy leállítja az Ukrajnát elkerülő, az orosz gázt Európa több országába, így Magyarországra is eljuttató vezetékrendszer kiépítésének tervét, mert az Európai Bizottság által szabott feltételek elfogadhatatlanok. A Déli Áramlat helyett új csővezetékrendszert építenek Törökországig, ahova már a Kék Áramlat vezetéken szállítanak orosz gázt.
Miller december elején közölte azt is, hogy a Déli Áramlat földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt a Gazprom felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját.
"Az EU ezentúl Törökországgal, mint tranzitországgal áll majd kapcsolatban" - mondta a Gazprom vezérigazgatója, megjegyezve, hogy Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, "amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni".
Az EU-ban a szolgáltatóknak ezentúl maguknak kell gondoskodniuk a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek megépítéséről, a Gazprom ezentúl nem foglalkozik vezetékek építésével az EU számára - hangsúlyozta Miller.
Forrás: napi.hu / MTI-ECO




AZ ISZLÁM ÁLLAM IRAKI ERŐI ELLENI LÉGICSAPÁSOK VALÓDI OKA







Mindössze egyetlen nappal azután, hogy Barack Obama bejelentette az Irak területén található Iszlám Állam (IÁ vagy IS) előrenyomulása elleni „célzott csapások” jóváhagyását, az Egyesült Államok be is váltotta fenyegetését.
irak_f18sA legalább két hullámban indított légicsapások különböző célpontok ellen irányultak. Az egyik elvileg eltalált egy IS aknavető állást és egy Erbil közelében vonuló konvojt. Az Iszlám Állam erői már csupán félórára jártak Erbil városától, Irak kurd területének fővárosától. A Pentagon szóvivője szerint a csapásokat egy repülőgép hordozóról indított két FA-18s vadászgép teljesítette.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy a csapásokra a népirtás megakadályozása, valamint a keresztények és egyéb vallási kisebbségek védelmében volt szükség. Ilyen légicsapásokra Irak területén 2011 óta nem volt példa.
Érdemes azonban megvizsgálni a bombázás kezdeményezésének körülményeit és feltárni, hogy valójában mi is késztethette az amerikai hadsereget, hogy éppen most lépjen, miután hosszú ideig hagyták, hogy a nyugat (ezen belül is az Egyesült Államok) finanszírozásával indított, általa irányított és felfegyverzett ISIS (ILIÁ) hatalmas területeket foglaljon el Irakban.
irak_isil2Miért éppen most kezdtek el bombázni és miért éppen Erbil körül?
A válasz a kérdésre abban az egyszerű tényben keresendő, hogy az Erbil városát körülvevő kurd terület az amerikai olajérdekeltségek központja.
A 1,5 milliós várost a kurd területen működő olajipar igazgatási központjának tekintik, és innen származik az ország olajtermelésének egynegyede. A terület olajtartalékai olyan jelentősek, hogy a kurdok szerint, Iraktól történő elszakadásuk esetén, független kurd államként, a világ kilencedik legnagyobb olajtermelője lennének.
irak_isil9John B. Judis a következőket írta a New Republic oldalán:
Amennyiben az Iszlám Állam átvenné a hatalmat Erbil felett, veszélybe sodornák az ottani olajtermelést és ezzel a globális olajellátást. Az árak emelkedése egy olyan időszakban, amikor az Iraki olaj egyik vásárlója, Európa, még az előző válságból sem lábalt ki, komoly csapást jelentene a nyugat számára. Az olajárak már az Iszlám Állam jelentette veszély hírére is emelkedésnek indultak múlthét csütörtökön és az amerikai olajcégek, a Chevron és az Exxon Mobile, megkezdték munkatársaik evakuálását Kurdisztánból. Az olajkereskedők azonban azt jósolják, hogy az amerikai beavatkozás megállíthatja az árnövekedést.
„Az amerikai légicsapások visszafogják az olajárakat, mivel a lépés demonstrálta az IS számára, hogy meddig mehet el és egyúttal megerősíti a stabilitást Irak déli részén és Kurdisztánban,” nyilatkozta Oliver Jacob, svájci olajipari elemző a Reuters hírügynökségnek.
Az olajtermelés fennakadásával kapcsolatos aggodalmak pedig nem csupán az amerikai, hanem a brit olajipari cégeket is érintik, amik szintén megkezdték munkatársaik evakuálását.
Ezeknek az információknak a birtokában talán érthetőbbé válik, hogy miért indít az Egyesült Államok légicsapást egy olyan szervezet ellen, amit rövid idővel korábban segített hatalomra az általa nyújtott finanszírozással.
Az a helyzet, hogy az al-Kaida, az Iszlám Állam és sok más terrorszervezet, a CIA arab légiójaként működik, elsősorban azzal a céllal, hogy a kiszemelt kormányokat meggyengítsék vagy megdöntsék, és egyúttal állandó mumusként szolgáljanak a hátország lakossága számára, hogy így viszonylag ellenállás nélkül adják fel állampolgári és alkotmányos jogaikat a vélt biztonság fejében.
islam_caliphateAmikor azonban egy zsoldos hadsereg az olajtermelést, vagy a világ oligarcháinak egyéb projektjeit veszélyezteti, a problémát gondolkodás nélkül kiiktatják, a veszélyt pedig semlegesítik.




Az al-Kaida tagjai csoportosan állnak át az Iszlám Államhoz

Amerikai titkosszolgálati értesülések szerint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jemeni és afrikai fiókszervezeteinek tagjai csoportosan állnak át az Irakban és Szíriában előrenyomuló, Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoporthoz - olvasható a The Washington Post című amerikai napilap friss elemzésében.
A lap által megkérdezett terrorelhárítási szakértőket aggodalommal tölti el a jelenség, azt ugyanis az IÁ növekvő vonzerejének tulajdonítják. "Az al-Kaida számos helyi szervezetéből álltak át kisebb csoportok az IÁ-hoz" - közölte a hírszerzés egyik neve elhallgatását kérő munkatársa, hozzátéve, hogy a helyzet valószínűleg a szunnita fegyveresek minden újabb győzelmével tovább fog súlyosbodni.
Név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint az átállások elsősorban a terrorhálózat jemeni szervezetét, az Arab-félsziget al-Kaidáját (AQAP) és a csoport észak-afrikai szárnyát, az Iszlám Maghreb al-Kaidáját (AQMI) érintik. A tájékoztatás szerint a jelenség az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket kezdett ölteni és az olyan, például líbiai dzsihadista csoportokat is érinti, amelyek formálisan nem részei az al-Kaidának.
A megkérdezett szakemberek 10 ezerre becsülték az Iszlám Állam harcosainak számát, közülük állítólag 3-5 ezren nem iraki és szíriai, hanem külföldi állampolgárok. A szíriai polgárháború a jelek szerint felettébb kedvező volt a toborzás szempontjából, a fegyveres felkelés ugyanis jóval több külföldi dzsihadistát vonzott, mint az iraki vagy az afganisztáni háború, részben azért, mert Szíria könnyebben elérhető a Közel-Keletről és Európából is.
Az újabb harcosok csatlakozása még jobban megerősítette a szervezetet, amelyet azóta tartanak számon a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb milíciájaként, hogy tagjai az iraki hadsereg katonáit megfutamítva egy villámhadjáratban nemrégiben jelentős területeket foglaltak el Szíria keleti, illetve Irak északnyugati részén.
Amerikai tisztségviselők szerint az Iszlám Állam gyors felemelkedésében pszichológiai és taktikai tényezők egyaránt közrejátszottak. A szervezet központi magjának tagjai a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők és az Irakot 2003-ban megszálló amerikai hadsereg elleni harcok során szereztek harctéri tapasztalatokat. A csoport rajtaütések és emberrablási akciók végrehajtásával gyűjtött pénzt és fegyvereket. Könyörtelenségének híre miatt is sokan átálltak az ÍÁ-hoz az iraki biztonsági erők szunnita tagjai közül, különösen azért, mert a csatlakozók jelentős része amúgy is elégedetlen volt a síiták vezette bagdadi kormánnyal.
Elemzők úgy vélik, hogy a korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam néven ismert szervezet alapos megfontolás nélkül toboroz és kezd újabb offenzívákba, a csoport vezetőinek szerintük nincs türelme az al-Kaida által előnyben részesített összetettebb és időigényesebb terrorakciók megszervezéséhez.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szakértői eddig nem látták jelét annak, hogy az al-Kaidának egy teljes fiókszervezete vagy egy magas rangú vezetője állt volna át, elmondták azonban, hogy továbbra is figyelemmel fogják követni a fejleményeket.
Azt egyelőre nem tudni, milyen hatással lesz a toborzási folyamatra vagy a szervezet megítélésére az, hogy az amerikai légierő az utóbbi napokban megkezdte az IÁ állásainak bombázását Irakban. Többen abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy a korábban elsősorban egy "iszlám kalifátus" megteremtésén fáradozó szunnita harcosok ezután nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az Egyesült Államok és szövetségesei elleni támadásokra.
Az interneten az iszlamista csoportok tagjai közül sokan máris megtorlást helyeztek kilátásba az Egyesült Államok ellen a légicsapásokra válaszul. A Sumuh al-Iszlám című dzsihadista fórumon az egyik bejegyzésben arra szólították fel a muszlim harcosokat, hogy egyesítsék erőiket az amerikaiak ellen. "Saját hazájukban, Amerikában kell lecsapniuk a mudzsahedeknek, hogy megfegyelmezzék az Egyesült Államokat és bűnöző katonáit" - írta az egyik hozzászóló az iszlamista honlapokat figyelő amerikai SITE központ szerint.
Bár egyelőre egyetlen Amerika-ellenes terrortámadás sem köthető a szélsőséges milíciához, James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója arról számolt be januárban, hogy a csoport az Egyesült Államok területén is tervez támadásokat. Ezen rajtaütéseket az is megkönnyítené, hogy eddig mintegy száz amerikai állampolgár csatlakozott vagy próbált meg csatlakozni a szíriai polgárháborúhoz, a szakértők szerint pedig az IÁ-nak is legalább tucatnyi amerikai harcosa lehet.
Bár az Iszlám Állam az iraki al-Kaidától eredezteti magát, a két szervezet között idén kenyértörésre került sor, miután a globális terrorhálózat részéről számos bírálat érte az IÁ-t szíriai taktikája és a civilek tömeges mészárlása miatt. Az Abu Bakr al-Baghdadi vezette szervezet azóta elképesztő gyorsasággal tett szert pénzre és fegyverekre, toborzott harcosokat és foglalt el nagy kiterjedésű területeket, amelyeken júliusban "iszlám kalifátus" létrehozását jelentették be.
"A történtek jól mutatják, mennyire előnyös egy terrorszervezet számára, ha évek óta a terepen harcolhat, mint az Iszlám Állam Irakban és Szíriában. Hadmozdulataik igazán rendkívüliek más csoportoknak, például az al-Kaida jemeni vagy mali fiókszervezeteinek a műveleteihez képest" - mondta Daniel Benjamin, a Dartmouth Egyetem professzora.
Forrás: MTI Kattintson ide...


Egy új állam a Közel-Keleten: Kikiáltották az Iszlám Államot

Nagyon úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam Irakban és Levantéban (ISIL) nevű terrorszervezet elérte az egyik legfőbb célját: a szíriai és az iraki területek elfoglalásával immáron semmi akadályát nem látják annak, hogy kikiáltsák az önálló államukat, vagyis egy iszlám kalifátust. Azonban a terrorista szervezet nem elégedett meg ennyivel, mivel a "nagy álmuk" megszerezni a hatalmat minden olyan terület felett, amely egykoron a muszlimok fennhatósága alá tartozott.
"Az Iszlám Állam Shúrája (Tanácsa) a vasárnapi ülésén úgy határozott, hogy bejelenti egy iszlám kalifátus létrehozását és kalifát nevez ki az iszlám állam élére. A muszlimok kalifájának al-Bagdadi dzsihadista sejk lett kinevezve" - jelentette be Abu Mohamed al-Adnani, az ISIL szóvivője. Szerinte nem sokkal később Abu Bakr al-Bagdadi, a terrorcsoport vezetője elfogadta a kinevezést.
A szóvivő "minden muzulmán álmának" és "minden dzsihadista óhajának" nevezte a kalifátus létrejöttét. Sőt ezentúl elhagyják az Iraki és Levantei részt a nevükben, s Iszlám Állam lesz a terrorcsoport hivatalos neve, ami a helyi vezetés szavaival élve "új fejezetet nyit a globális dzsihád történetében." A helyi beszámolók szerint a szíriai Rakkában, amely 2014 óta a terrorcsoport egyik fellegvára, hatalmas konvoj érkezett, tele dzsihadistákkal, akik azonnal megünnepelték az új állam létrejöttét. "Voltak olyanok is akik, teve- és lóháton vonultak be a városba. Mást nem hallani tegnap éjjel óta, mint fegyverropogást"- jelentette az egyik helyi lakos.
Azonban az elemzők szerint az iraki és a szíriai területek elfoglalása csupán a szűkebb értelmezését jelenti annak, amit az ISIL szeretne elérni. Földközi-tenger keleti része és az Eufrátesz, valamint a török határ és az Arab-félsziget között létrejövő iszlám állam csak az első lépés lenne a nagy tervükben: a végső cél, hogy az összes iszlám államra szeretnék kiterjeszteni a befolyásukat. Itt nemcsak a mai muszlim államokra kell gondolni, hanem bizony minden olyan országra, ahol valaha is a félholdas zászló lobogott. Tehát Andalúzia, Balkán (igen még Magyarország is), fél Afrika, és India megszerzése is a terrorcsoport tervei között szerepel.
Ez pedig teljesen új megvilágításba helyezi a terrorizmust nemcsak a régióban, hanem Európában is. A nyugat-európai hírszerzések már régóta figyelmeztették a kormányokat, hogy a szíriai polgárháborúból visszatérő, egykoron a terroristák és iszlamisták oldalán harcoló európai állampolgárok, komoly biztonságpolitikai kockázatot jelentenek. Elsősorban azért, mert merényleteket követnének el ezekben az országokban, ami nem egyszer előfordult, lásd a brüsszeli lövöldözés, vagy az utolsó pillanatban meghiúsított robbantást a Riviérán. Csakhogy most sokkal rosszabb a helyzet, mivel eddig nem volt konkrét céljuk a merényletekkel, csupán zavarkeltés és a félelem. Ám most egy önálló állam létrehozásával már az európai szélsőséges iszlamistáknak és terroristák is új "feladatot kaptak": létrehozni az európai kalifátust és harcolni annak létrejöttéért...
Forrás: keletport.hu




OROSZ-AMERIKAI HARC AZ EURÓPAI UNIÓÉRT






Úgy tűnik, hogy jelenleg az EU egyszerre sebezhető és kívánatos gazdasági-geopolitikai partnernek számít.
Oroszország nyílt javaslatot tett az Unió felé, hogy az Egyesült Államokat (és a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséghez (TTIP) történő csatlakozás lehetőségét) faképnél hagyva inkább az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozzon.
oroszusaeuAz ellene bevezetett nyugati szankciók eredményeként Oroszország betiltotta a nyugati élelmiszerek behozatalát. Oroszország következetesen ellenállt a génmódosított élelmiszereknek és tovább szigorított a vonatkozó szabályozáson. Ebből a szempontból tehát kívánatosabb piacot képvisel az EU (bizonyos rétegei) számára. Az EU egyelőre szabadságot biztosít állampolgárainak a GMO-k tekintetében, ugyanakkor erős a kísértés, hogy ezt a szabadságot átruházza a biotechnológiai érdekek számára. Amennyiben az EU az Egyesült Államokat választja, a lépés egyenlő lesz a génmódosított élelmiszerek behozatalának engedélyezésével. Az EU egyelőre nem tudja eldönteni melyik lóra tegyen.
Oroszország kezében több erős lap is van. Ezek között nyilván a legerősebb, ha tükröt tartva az EU elé, megmutatja milyen gyengén állnak az Unió országai gazdaságilag, a másik azonban az amerikai élelmiszerek gyengeségében rejlik, ami még a genetikailag nem módosított termékekre is igaz.
A Deutsche Wirtschafts Nachrichten a következőket írta néhány napja (a Zero Hedge fordításából):
Oroszország megdöbbentő javaslattal állt elő az EU és közte fennálló feszültség enyhítésére: az EU adja fel az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi egyezmény terveit és inkább az újonnan létrejött Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozzon. Elvégre a szomszédjaival kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek több értelme van, mint bármilyen megállapodásnak az Egyesült Államokkal.
Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU nagykövete pedig a következőket nyilatkozta az EU Observer számára:
„Az gondolják, hogy bölcs döntés ilyen komoly politikai energiát fektetni az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodásba, amikor egy sokkal kézenfekvőbb partnert találnak épp a szomszédban? Mi legalább nem kezeljük klórral a csirkéinket.”
Christian Schmidt, német mezőgazdasági miniszter pedig a TTIP megállapodással kapcsolatban azt mondta, hogy „nem tudunk minden kolbászra külön vigyázni”. A jelek szerint ő sem tartja előnyösnek az EU-USA megállapodást. A génmódosított élelmiszerek komoly szerepet kaptak a tárgyalásokban és érdekes módon az Egyesült Államok vezetői első alkalommal vették komolyan fontolóra, hogy feltüntessék a génmódosított összetevőket az amerikai termékeken. Ebből is látszik, hogy a fogyasztók igényei nem sokat nyomnak a latban. Az átláthatóság kizárólag geopolitikai érdekből jöhet szóba.
Egyre több ország vonakodik megállapodást kötni, illetve a meglévő megállapodásokat fenntartani az Egyesült Államokkal. Az üzleti érdekek védelmében az USA semmilyen követeléstől nem riad vissza és az adott ország lakosságának egészsége egy cseppet sem érdekli. Egyre többen jönnek rá, hogy a megállapodások a biotechnológiai óriások érdekeit védik, köztükGuatemala, Brazília és Kína.
A jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a teljes geopolitikai és világgazdasági kép felvázolását, azt azonban tudnunk kell, hogy a globális sakktáblán végbemenő gyors lépések tekintetében egy nemzet élelmiszerellátása soha nem választható szét az összképtől.





Kútba eshet az EU-USA szabad-kereskedelmi megállapodás



A korábbi kijelentések és ambíciók ellenére fennáll a veszélye annak, hogy minden idők legjelentősebb gazdasági megállapodása, az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabad-kereskedelmi és befektetési egyezmény meghiúsul - figyelmeztet a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap pénteki számának adott interjúban Karel De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja.
A belga politikus úgy véli: ha Berlin vagy Washington nem mutat kellő politikai akaratot, akkor nagyon kevés az esély rá, hogy jövőre le lehessen zárni a tárgyalásokat, anélkül pedig a beinduló amerikai elnökválasztási kampány miatt az egyeztetések határozatlan időre leállhatnak.
Sokan a Kanadával kötendő, már szinte teljesen kész megállapodást tekintik példának a Washingtonnal kötendő megállapodáshoz, ám De Gucht álláspontja az, hogy abban olyan előírások is vannak, amelyekről az amerikaiak biztosan hallani sem akarnak, mint például az energiaimport vagy a közbeszerzések megnyitása.
"Szerintem kicsit aggasztja őket, hogy Kanadával milyen messzire sikerült eljutni" - fogalmaz Karel De Gucht, aki arra is kitér, hogy számtalanszor mondta már: nem összeegyeztethető egy szabad-kereskedelmi egyezménnyel, hogy Washington amerikai termékek vásárlását ösztönzi. "Ez színtiszta protekcionizmus" - húzza alá a kereskedelmi biztos.
Az uniós zsargonban TTIP-nek nevezett egyezményt, amely a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség angol betűszóval, a lehallgatási, hírszerzési botrány is veszélybe sodorta, mert megrendítette a közbizalmat, és emiatt ismét felerősödtek olyan kérdések, amelyek az egyezményt is érintik, mint például, hogy az óceán két oldalán homlokegyenest ellentétes nézetek uralkodnak egészségügyi és biztonsági szabványokkal kapcsolatban.
"Az amerikaiak nem is tudják, ez milyen hatalmas negatív hatásokkal járt. Ez sárba tiporta a megbecsülésüket, és észre sem veszik" - közölte a Financial Timesszal Karel De Gucht.
Forrás: MTI



TTIP: Egymillió civil beszólt az USA-nak és az EU-nak

Sikerült összegyűjtenie egymillió aláírást annak a civil szervezetnek, amely ellenzi az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését. A csata az Európai Parlament előtt folytatódhat.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodása ellen kampányoló aktivisták azt állítják, hogy sikerült összegyűjteniük egymillió ember támogató aláírását - jelentette a BBC. A petíció, amelyet a vele egyetértők elláttak szignójukkal azt követeli, hogy állítsák le a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) tárgyalásokat.
A BBC megjegyzi, hogy a bejelentés idején a petícióval foglalkozó internetes oldalon valamivel kevesebb aláírás szerepelt egymilliónál, ám a szervezők azt állítják, hogy birtokukban van a szükség mennyiség az "álomhatár" átlépéséhez.
A megállapodás ellenzői nem akarják, hogy létrejöjjön egy olyan egyezmény, amelyet az EU és Kanada kötött korábban. Az aláírásgyűjtést kezdeményező civilek úgy vélik, hogy a szabad kereskedelem bizonyos részletei szembe mennek a demokráciával és a jog uralmának elvével. Emellett kifogásolják azt is, hogy az általános deregulációról folyó tárgyalások átláthatatlanok.
Túl multibarát
A egyezmény ellenzőinek egyik legfőbb kifogása, hogy az bizonyos feltételek teljesülése esetén utat nyit az előtt, hogy a befektetők bepereljék a kormányokat, ha úgy látják, hogy azok intézkedései kárt okoztak nekik. Ez az Investor State Dispute Settlement intézménye, amely számos kétoldalú kereskedelmi és befektetési megállapodás része. A Friends of the Earth nyilvánosságra hozott egy jelentést, amely ennek a szabálynak az anyagi következményeiről szól.
A kormányok és a cégek vitái nem mindig nyilvánosak - állapítja meg a dokumentum, amely 1994-ig visszamenően vizsgálja az ügyeket. A külföldi befektetők közel 30 milliárd euró ellentételezést követeltek 20 államban, és bár viták eredményei hézagosan ismertek, az biztos, hogy a cégeknek sikerült legalább 3,5 milliárd eurót kipasszírozniuk az államokból.
Maradunk, akik vagyunk
Nagy-Britanniában attól is tartanak a TTIP ellenzői, hogy megdrágítja a nemzeti egészségügyi szolgáltatást, mert szinte lehetetlenné teszi a nagy egészségügyi szervezetekkel kötött szerződések felbontását vagy módosítását. A petíció emellett felsorol további számos területet a foglalkoztatás, a szociális ellátások, a környezetvédelem, a személyiségi és fogyasztói jogok területén, amelyek sérülnének a TTIP miatt.
Az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a transzatlanti megállapodás érdekében nem kell feladni a magas európai jogi, szociális, fogyasztóvédelmi standardokat. A befektetők jogi védelmét fontosnak tarják a tőkeáramlás biztosítása érdekében - az ezzel kapcsolatos szabályozás eddig jól működött. A tárgyalások ugyanakkor lehetőséget kínálnak a szabályozás javítására.
A petícióval kapcsolatban meghallgatást tarthatnak az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottságnak erre tételes, indoklással ellátott hivatalos álláspontot kellene készítenie arról, hogy a kezdeményezés mely részeit utasítja el, illetve támogatja.
Forrás: napi.hu / bbc.com Kattintson ide...




Tiltakoznak az uniós-amerikai szabad-kereskedelmi egyezmény ellen



Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad-kereskedelmi tárgyalások ellen tiltakozott a Magyar Természetvédők Szövetsége szerdán Budapesten, a Parlament előtt - közölte a szövetség az MTI-vel.
A közlemény szerint a szövetség felállított egy felfújható trójai falovat, amellyel azt akarták szimbolizálni, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő egyezmény számos rejtett veszélyt, kockázatot jelent élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi szempontból.
A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény hatására a multinacionális cégek választott bíróság előtt beperelhetik a kormányukat, ha olyan szabályokat vezet be, amellyel veszélyeztetve látják profitérdeküket.
A megállapodással növekedhet a génmódosított növények felhasználása Európában, így Magyarország génmódosítás-mentessége is veszélybe kerülhet - közölték.
A környezetvédők szerint a magyar kormánynak határozottan kellene képviselnie a nemzeti érdekeket, szemben a multinacionális vállalatokkal, ezért levelet írtak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek.
A közlemény szerint a tervezett megállapodás veszélybe sodor minden olyan vívmányt, amelyeket az elmúlt évtizedekben a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén az ország elért.
A közlemény idézi Farkas István Tamást, szövetség ügyvezető elnökét, aki kiemelte: a magyar kormánytól azt várják, hogy védje meg a nemzeti szuverenitást és az alaptörvényben rögzített környezeti jogokat a multinacionális vállalatokkal, és ha kell, az Európai Bizottsággal szemben is.
Forrás: MTI




Természetvédők ellenzik az EU-USA szabad-kereskedelmi megállapodást



Természetvédő szervezetek ellenzik az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabad-kereskedelmi megállapodást, mert az véleményük szerint veszélybe sodorhatja többek között Magyarország GMO-mentességét - közölte szerdán a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet közös közleményben az MTI-vel.
A zöld szervezetek szerint a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló egyezmény egyik legfőbb veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel, vegyi anyagokkal és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat.
A szervezetek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a szabad-kereskedelmi tárgyalások részleteiről megítélésük szerint az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a tárgyalások, abba a civil szervezeteket, szakszervezeteket nem vonják be.
A közlemény szerint a zöld szervezetek képviselői az Országgyűlés GMO-kerekasztalának szerdai ülésén fejtették ki álláspontjukat a megállapodás veszélyeiről, és kérik a magyar kormányzatot és európai parlamenti (EP) képviselőket, hogy határozottan lépjenek fel az egyezmény jelenlegi formája ellen, és vonják be a civil szervezeteket a magyar álláspont megalkotásába.
Forrás: MTI




Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot



Az orosz parlamentben egy új törvényjavaslat büntetőjogi eljárás alá vonná az egészségre és környezetre káros GMO-termékek gyártóit, - a csütörtökön beadott javaslat súlyos büntetéseket szabna ki nem csak a gyártóra, de azokra a kormánytisztviselőkre is, akik nem tudják kontroll alatt tartani a géntechnológiát alkalmazó vállalatokat.
Különösen szigorú eljárás alá vonnák azokat a cégeket, melyek részt vesznek betiltott GMO-technológiák Oroszországba csempészésében, - az ilyen eseteket a tömeges áldozatokat követelő terrorcselekményekkel egy kategóriába helyeznék és annak megfelelő büntetéssel sújtanák.
"Terrorcselekmény elkövetésekor általában csak néhány ember sérül meg súlyosan. A GMO használata viszont száz és ezerszámra hozhatja az áldozatokat. A következmények is jóval súlyosabbak. A büntetést ennek megfelelően kell szigorítani" - mondta Kirill Cserkasov, az Állami Duma mezőgazdasági bizottságának tagja. Az orosz büntetőjog legkevesebb 15 év börtönbüntetést ír elő terrorcselekmény elkövetése esetén. A legmagasabb kiszabható büntetés a tényleges életfogytiglan.
Oroszország a WTO-ba belépéskor engedélyezte egyes genetikailag módosított növényfajták használatát. Idén áprilisban azonban a Medvegyev-kormány bejelentette, hogy átmenetileg felfüggesztik az összes génmódosított növény termesztését az ország területén és beszüntetik a GMO takarmányok importját, mivel nincs lehetőség annak ellenőrzésére, hogy hosszú távon károsak-e az egészségre. Az egyes génmódosított fajtákról valós hatástanulmányokat készíteni csak évtizedek alatt lehetne, amihez a megfelelő elszigetelt környezetet is biztosítani kell, mivel hatásuk a táplálékláncba bekerülve is csak hosszú távon mutatkozik meg.
Forrás: hidfo.net Kattintson ide...
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
Orosz valóságshow: GMO kísérlet élőben Kattintson ide...

Ez a jó válasz a terrorista lépésükre!!!!!




Egymilliós minimálbér bevezetéséről szavaznak a svájciak


A magyar olvasó számára hihetetlenül magas minimálbér bevezetéséről szavaznak a hét végén a svájciak. Emellett szó van az állampolgári jogon járó bér bevezetéséről is - ezt mindenki megkapná, függetlenül attól, hogy van-e munkája vagy nincs.
A svájciak vasárnap döntenek arról, hogy bevezessék az országban az egységes minimálbért - ha az igenek győznek, a világ legmagasabb ilyen juttatását kell majd kifizetniük a munkaadóknak. A szavazóknak arról kell állást foglalniuk, hogy a minimális órabér 22 svájci frank (5500 forint), a minimális havi kereset pedig 4000 frank (egymillió forint) legyen-e. Ezzel leelőznék az olyan magas minimálbért kínáló országokat, mint az USA, ahol 7,25 dollár (1620 forint), illetve Nagy-Britannia, ahol 6,31 font (2370 forint) a minimális órabér.
A referendumot az SGB, az ország legnagyobb szakszervezete kezdeményezte, miután úgy ítélte meg, hogy az ország legszegényebb polgárait alulfizetik. A kérdésről azért lehet szavazni, mert az alkotmány szerint az ország közvetlen döntéshozatali rendszerében meg lehet kérdezni az embereket gazdasági, szociális és politikai érdekeiket érintő ügyekről.
Szokásos ellenérvek
Számos szektorban, mint például az építőiparban vagy a vendéglátás régóta van minimálbér, amelyről az ágazati béralkuk keretében egyeznek meg a munkaadók és a munkavállalók - idézi a CNBC Kristina Schüpbachot, az SGB kampánystábjának tagját. Ez megvédi az érintetteket attól, hogy alulfizessék őket, ám a svájci munkavállalók többségének nincs ilyen szerencséje - világított rá a referendum kezdeményezésének okára.
A bírálók az ismert érvekkel utasítják el a minimálbér bevezetését. Lefaraghatja a vállalatok profitját, csökkentheti a felvett munkavállalók számát, azaz növelheti a munkanélküliséget és a költségek felpumpálásával emelheti a termékek és a szolgáltatások árát. A kisebb cégek akár csődbe is mehetnek a bérterhek megugrása miatt, főként a kiskereskedelemben, az élelmezésben, az agráriumban és a lakásfenntartásban - mondta korábban Johann Schneider-Ammann gazdasági miniszter.
Semmi gond
Schüpbach azzal válaszol erre, hogy a vendéglátás annak ellenére bővült, hogy nőtt a szektorban foglalkoztatottak száma és bére is. Emellett azokra a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozik, amelyek szerint a minimálbér bevezetése nem járt a gyakran hangoztatott következményekkel. Az igazság az, hogy országról országra más hatással járt ez az intézkedés - emlékeztet a CNBC. Nagy-Britanniában, ahol 1999-ben vezették be a minimálbért, sokan várták a munkanélküliség növekedését, ám ez nem következett be - mondja Jonathan Wadsworth egyetemi professzor.
Az Atlanti-óceán túlpartján már vegyesebb a kép. Meglehetősen éles vita folyik arról, hogy a minimálbér káros hatással van-e a gazdaságra vagy sem. Svájcban azért állapítanák meg igen magasan a legkisebb fizetést, mert a bérek amúgy is magasak, akárcsak a megélhetési költségek - mondja David Lea, a Controll Risk tanácsadó cég elemzője.
Svájc az elmúlt években jó párszor a médiai érdeklődésének középpontjába került népszavazásaival. Az úgynevezett 1:12-es szabályról szóló referendum, amely a legalacsonyabb bérek 12-szeresében maximálta volna a legmagasabbakat, elbukott. A Novartis gyógyszergyár vezérigazgatójának 72 millió frankos végkielégítéséről szóló hír nyomán kiírt népszavazás azonban megtiltotta a cégeknek, hogy azért fizessenek menedzsereiknek, hogy ne menjenek el dolgozni más vállalatokhoz.
Napirenden van az állampolgári bér ügye, amelynek fizetése nem kötődne munkavállaláshoz. Ennek összege 2500 frank (627 ezer forint) lenne.
Forrás: napi.hu




Az eurózóna egyre több állama viszi haza külföldön tárolt aranyait

Németország és Hollandia után Belgium és Ausztria is megvizsgálja, hogyan vihetné haza Londonból aranyrúdjait, ugyanis egyre több ország szeretné tisztázni, megvan-e még a külföldön tárolt aranya - mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
Elmondta: nagy port vert fel, amikor a német Bundesbank 2012-ben bejelentette, hogy - engedve az eurózóna válsága miatti belpolitikai nyomásnak - a New York-i Federal Reserve-nél lévő 1528 tonnás készleteiből 300 tonnát 2020-ig hazaszállíttat, ez a mennyiség a teljes német tartalék közel felére rúg. Németország a francia jegybankban, a Banque de France párizsi trezorjaiban tárolt összesen 374 tonna aranyát is haza akarja vitetni.
2013 júniusában aztán Németország úgy döntött, mégsem nyúl a New York-ban tárolt aranykészletei egy részéhez, ám visszakozásával a Merkel-kormány csak erősítette azokat a pletykákat, miszerint talán nincs meg hiánytalanul a németek aranya - hívta fel a figyelmet Juhász Gergely.
A New York-i, londoni trezorokban lévő aranyak meglétével kapcsolatos bizonytalanságot erősíti, hogy bár a holland központi bank kormányzója 2012-ben még azt mondta, nincs tervben aranyaik hazahozatala, azok New York-ban biztonságban vannak, néhány hete a holland jegybank mégis repatriálta az ott tárolt 122,5 tonnányi sárga nemesfémét.
Karácsony előtt két héttel pedig előbb Belgium, majd Ausztria jelentette be, hogy fontolgatja külföldön tartott aranyai hazahozatalát. Belgium még a '90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy csökkentse adósságát. A ma 227 tonnára rúgó belga aranytartalékok legnagyobb része az Egyesült Királyságban van, kisebb részét Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések Bankjában őrzik.
Az osztrákok 2014 májusában tették közzé, auditorokat küldenek Londonba, hogy megbizonyosodjanak arról, hiánytalanul megvannak-e a Bank of Englandre bízott aranyaik, s az osztrák Trend magazin szerint erre a revízióra hamarosan sor kerül. Az osztrák jegybank, az Oesterreichische Nationalbank (OeNB) könyvvizsgálói szerint ugyanis kockázatot jelent, hogy az osztrák aranytartalékok a londoni központi banknál koncentrálódnak, emiatt javasolták az OeNB-nek, hogy azt több "tároló" között terítse szét. Ausztria aranytartaléka 280 tonna, melynek csak kis része, 17 százaléka van Bécsben, 80 százaléka Londonban, 3 százaléka Svájcban található.
Magyarország adósságcsökkentési szándékkal a rendszerváltáskor még 65 tonnás aranytartalékát a kilencvenes évek közepén 3 tonnára építette le, ami azóta is ezen a szinten áll.
Forrás: MTI




KI ÁLL AZ OLAJHÁBORÚ HÁTTERÉBEN?







Kinek a számlájára írható az olajpiaci árzuhanás? A szaúdiak voltak? Netán az Egyesült Államok? A kettő együtt Oroszország ellen? Vajon folytatódik az olajár szabadesése 2015-ben?
putin-saudi-us-oilmen1Az alábbiakban látni fogjuk, hogy egyes elemzők szerint az olaj ára akár a hordónkénti 20 dollárt is elérheti, ami több millió munkahely megszűnését és sok milliárd dollár veszteséget jelentene az Egyesült Államokban, nem beszélve a sok ezermilliárd dollár „értékű” derivatíváról, ami az energiaiparhoz köthető.
A globális pénzrendszer már eleve nagyon sebezhető állapotban van, az olaj árának szándékos bedöntése pedig a lehető legjobb módszer egy komoly defláció elindítására. Akárki is áll a háttérben, a tűzzel játszik.
Az áresés kezdetétől fogva a legtöbben a szaúdiakra mutogatnak. Kétségtelen, hogy a szaúdi uralkodóház nem egyszer manipulálta már az olaj árát, hogy bizonyos geopolitikai célokat elérjen. Andrew Tops a következőket írta erről:
Nem szükséges túl messzire tekinteni, hogy példát találjunk az olaj árának manipulálására a világ legnagyobb olajexportőrének számító szaúdi kormány által, bizonyos külpolitikai célok elérése érdekében. 1973-ban Anwar Sadat egyiptomi elnök rávette Fejszál szaúdi királyt, hogy csökkentse az olajtermelést és emelje meg az árakat, sőt, vezessen be olajkiviteli embargót, hogy ezáltal megbüntesse az Egyesült Államokat, amiért az Izraelt támogatta az arab államokkal szemben. A taktika működött. Az „olajsokk” hatására az árak megnégyszereződtek.
1986-ban a történet megismétlődött, amikor a Szaúdi-Arábia által vezetett OPEC hagyta, hogy az olaj ára meredek esésnek induljon, majd 1990-ben is, amikor a zuhanó olajárakkal Oroszországot próbálták legyőzni, mert az veszélyt jelentett olajpiaci pozíciójuk számára. 1998-ban tervük sikerrel járt. Amikor az olaj hordónkénti ára 25-ről 12 dollárra esett, Oroszország kénytelen volt államcsődöt jelenteni.
A szaúdiak és más OPEC tagállamok természetesen a fentiek fordítottját is bevetették már, amikor a termelés visszafogásával mesterségesen magasan tartották az árakat. 2008-ban az olaj hordónkénti ára elérte a 147 dollárt, a szaúdiak és társaik pedig úsztak a petrodollárokban.
Visszatérve a jelenhez, az OPEC tagoknak komoly érdeke fűződik a drágább olajat termelő versenytársak kiiktatásához. Ilyen versenytárs például a palaolaj termelő Egyesült Államok, amelyet érzékenyen érintenek a jelenlegi alacsony árak. Szaúdi-Arábia már az olaj árának esése előtt kedvezményes áron adott el olajat Kínának, amikor pedig az OPEC november 27-én megtagadta, hogy visszafogja a termelést, egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államokat akarják büntetni az árháborúval.
olaj_arab1Amennyiben Szaúdi-Arábia stabilizálni akarná az olaj árát, nem kellene egyebet tennie, mint bejelenteni a termelés lassítását. Az a tény, hogy ezt nem tették meg, már önmagában is nagyon árulkodó.
Az Egyesült Államok meggyengítése mellett sokan úgy gondolják, hogy Szaúdi-Arábia Iránt is szét akarja zúzni. A Daily Mail a következőket írta:
Mindenek felett azonban Szaúdi-Arábia és öbölbeli szövetségesei elsőszámú regionális ellenségüknek tekintik Iránt, mind vallási mind pedig politikai szempontból.
Tisztában vannak azzal, hogy a síita muzulmán szekta által dominált ország támogatja az Arab-félszigeten élő, neheztelő és dühös, több mint egymillió főt számláló, szintén síita szegényebb osztályt, amelyik csupán egy szikrára vár a szaúdi rezsim elleni lázadáshoz.
A többségében szunnita szaúdiaknak az sem tetszik, hogy Irán támogatja Assad kormányát Szíriában. Azzal is tisztában vannak, hogy a korrupcióval átitatott és szankciókkal sújtott iráni gazdaság számára létkérdés, hogy az olaj ára ismét emelkedésnek induljon. Éppen ezért eszük ágában sincs ezt elősegíteni.
A helyzet az, hogy Szaúdi-Arábia helyzete továbbra is erős, mivel számukra az olaj kitermelés olcsó, tartalékaik pedig bőségesek. Akár három évig is képesek lehetnek megbirkózni az alacsony olajárakkal.
Mások meg vannak győződve arról, hogy Szaúdi-Arábia és az Egyesült Államok fogott össze Oroszország ellen. Nicolas Maduro venezuelai elnök például a következőket mondta egy üzleti fórumon:
„Tudták, hogy olajháború folyik? Ennek a háborúnak a célja pedig Oroszország elpusztítása.
Egy stratégiailag megtervezett háborúról van szó… ami Venezuelát is célozza, hogy leverje forradalmunkat és gazdasági válságot indítson,” mondta az elnök azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy el akarja árasztani a piacot palaolajjal.
MaduroA zuhanó olajárak sokak szerint Venezuelát és Oroszországot érintik a legkeményebben.A jelek szerint Vlagyimir Putyin is hasonlóképpen látja a helyzetet:
„Mindannyian látjuk az olajárak csökkenését. Sokat hallani arról, hogy ezt mi okozza. Lehetséges, hogy az USA és Szaúdi-Arábia közötti megállapodásról van szó, hogy ezzel megbüntessék Iránt és befolyásolják Oroszország és Venezuela gazdaságait? Igen, lehet.”
Afelől nincs kétség, hogy Barack Obama szeretné megbüntetni Oroszországot az ukrán helyzet miatt, az olajárak manipulálása pedig jó módszernek tűnik ehhez, és amennyiben az amerikai palaolaj iparág is elszenved néhány találatot a csatában, az Obama kormányon belüli radikális környezetvédők biztos nem fognak tiltakozni.
Egyesek szerint azonban az olajárakkal kapcsolatos helyzet ennél sokkal összetettebb.
olaj_dollar1Marin Katusa szerint például egy három pólusú harcról van szó az OPEC, Oroszország és az Egyesült Államok között:
„Háromirányú háborúról van szó az OPEC, Oroszország és az Egyesült Államok között,” mondja Marin Katusa, a Casey Research vezető energiaügyi befektetési stratégája.
Katusa szerint az olajtermelés nem fog tovább lassulni 2015-ben.
„Tudjuk, hogy az OPEC nem fogja csökkenteni a termelést. Növelni fogják. Oroszország minden eddiginél magasabb szintre emelte a termelést.”
Azzal, hogy az OPEC és Oroszország nem hajlandó osztozni piaci részesedésén vajon hogyan teljesít majd a palaolaj iparág?
„A papaolaj termelők sokoldalúsága és ellenálló képessége sok embert meglep majd. Nem hiszem, hogy az ágazat egyik napról a másikra összeomolhat,” mondja Katusa.
A mögöttes okoktól függetlenül úgy tűnik, hogy az olajháborúnak egyhamar nem lesz vége, ez pedig további árcsökkenést jelent.
Darin Newsom, a Telvent DTN elemzője szerint ez akár 30 dollár körüli hordónkénti árat is jelenthet. Mások ennél is pesszimistábbak. Jeremi Warner, aki korábban pontosan előre jelezte, hogy az olaj hordónkénti ára 80 dollárra eshet 2014-ben, a Sydney Morning Heraldban 20 dolláros árakról beszélt:
A legtöbb gazdasági rovatvezetőnek megalázó visszatekinteni előző évi jóslataira. Esetemben erről nem beszélhetünk, mert legfontosabb előrejelzésem, miszerint az olaj hordónkénti ára 80 dollárra süllyed, igencsak pontos volt, ráadásul az okok meghatározása is telitalálat volt.
Azt hiszem idén is maradhatunk ennél az előrejelzésnél. A válság előtti „normális”, mondjuk 100 dollár feletti értékekhez történő visszatérés helyett, amire sok kereskedő számít, úgy gondolom, hogy az olaj ára még jó ideig alacsony marad és akár a 20 dollárt is elérheti, mielőtt ismét emelkedésnek indulna.
oil warVannak, akik még ennél is borúlátóbbak. Abigail Doolittle például a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén 14 dolláros hordónkénti árat is el tud képzelni.
A helyzet azonban, hogy az Egyesült Államok gazdasága a legborúlátóbb forgatókönyvek megvalósulása nélkül is könnyen összeomolhat, nem beszélve Venezueláról, ahol több milliárd dollár értékű adósság visszafizetése válik majd esedékessé ősszel.





Szaúd-Arábia az USA-val szövetkezve felégeti saját tartalékait




A brit The Telegraph újság szerint az olaj árának további csökkenése a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének legbefolyásosabb tagján csapódhat le. "Szaúd-Arábia az olajárak csökkentésével próbál győzedelmeskedni a piacon. Azonban, ezzel a piaci dominanciáért folytatott harc egy újabb szakaszba lép, amelyben az ország már önmagát veszélyezteti."
Szaúd-Arábia hatalmas olajtartalékokkal rendelkezik és azon országok közé tartozik, ahol az előállítási költségek a legalacsonyabbak. A publikáció szerint Szaúd-Arábia próbál megszabadulni főbb riválisaitól, azaz Oroszország és az Egyesült Államok nagyarányú piaci jelenlététől. Ez a stratégia azonban Szaúd-Arábiát is veszélyezteti: a magas olajárak idején az ország jelentős valutatartalékot halmozott fel (több mint 750 milliárd dollárt), ami hamarosan megfogyatkozik, ha szinten akarják tartani az olajárakat. A cikk szerint az olajárak 60 dollár alá esése gyakorlatilag felégeti a szaúdi tartalékokat, miközben az a helyzet is előállhat, hogy a megújuló energiák iránti kereslet növekedése már soha nem is engedi visszakúszni az olaj árát a korábbi szintre, ami lehetetlenné teszi, hogy Szaúd-Arábia korábbi pozícióját megőrizze.
Ez ugyan nem egy valószínű forgatókönyv, tekintve, hogy az olaj árát láthatóan nem tisztán fundamentális tényezők, hanem a politikai akarat határozza meg. Márciusban Barack Obama amerikai elnök a szaúdi uralkodóhoz fordult, hogy segítsen az olaj árának leütésében, hogy az orosz állami költségvetést így megfoszthassák az olajból származó bevételek egy részétől. Az akkor "kiszivárgott" információk alapján ez az ajánlat elutasítást talált. Hónapokkal később azonban megkezdődött az olaj árának látványos zuhanása.
A napokban egy finn közgazdász bejelentette, hogy az amerikai kormány feltehetően dezinformációk alapján hozott döntést az olaj árának csökkentéséről és az Oroszország ellen hozott szankciókról, és a gyakorlatban a(z amerikai) kormánynak nincs valós képe az orosz gazdaság helyzetéről. A szaúdi tartalékok felégetése azonban más szempontból is jól jön az amerikaiaknak: az utóbbi években az Egyesült Államok fokozott hangsúlyt helyezett arra, hogy közel-keleti "szövetségesei" is látszatra demokráciák legyenek, a tekintélyelvű kormányokat sorban megdöntik. Szaúd-Arábiát is fenyegetheti ez a hullám, ha nem hajtja végre maradéktalanul az amerikaiak követeléseit. A későbbi destabilizálást pedig megkönnyíti, hogy az ország az amerikaiakkal Oroszország ellen szövetkezve épp most számolja fel saját tartalékait.
Forrás: hidfo.net
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
Ki áll az olajháború hátterében? Kattintson ide...

Közel a felére esett az olaj ára egy év alatt

Az északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára 48 százalékkal, az észak-amerikai WTI olaj hordónkénti ára 46 százalékkal csökkent 2014-ben.
A nemzetközi olajár csökkenése a kereslet és a kínálat eltérő alakulása miatt következett be. Az Egyesült Államokban a palaolaj-kitermelés gazdaságos és megbízható alternatívát teremtett a külföldi importtal szemben, miközben Kínában a gazdasági növekedés lassulása miatt csökkent a kereslet.
Kínálati oldalon kulcsfontosságú volt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) novemberi döntése, hogy a tagok nem csökkentik kőolaj-kitermelésüket. Ezt a hatását decemberben csak tovább fokozta Szaúd-Arábia olajipari miniszterének kijelentése, hogy az OPEC akkor sem mérsékelné olajtermelését, ha a nyersolaj hordónkénti ára 20 dollárra esne. Az OPEC arra számít, hogy hosszabb távon a nem hagyományos forrásokat kiaknázó olajtermelők nem fogják bírni a piaci versenyt, mert az OPEC-országoknak alacsonyabbak a kitermelési költségeik.
Az OPEC árversenybe kezdett, vállalva, hogy rövidtávon alacsonyak maradnak az árak, de így megtartja, sőt esetleg növeli is piaci részesedését. Szerdán a Brent olaj hordónkénti ára 0,57 dollárral, 1 százalékkal csökkent és 57,33 dolláron állt, utoljára 2009 májusában volt ilyen alacsony. A WTI olaj hordónkénti ára 1,6 százalékos, 0,85 dolláros napi csökkenés után 53,27 dollár volt. A Brenthez hasonlóan a 2009-es májusi árszintet tartotta.
"Nehéz megmondani, mi fordíthatja meg a piacot" - nyilatkozta David Wech, a JBC Energy elemzőcég munkatársa a Dow Jones hírügynökségnek. David Wech szerint a növekvő kereslet és a visszaeső kínálat előbb-utóbb helyreállítja a piaci egyensúlyt, de ehhez idő kell, eltarthat 2015 második negyedévéig is. Addig nagyon valószínű, hogy az árak még tovább csökkennek, mielőtt emelkednének.
Forrás: MTI




Digitális hadviselés - Itt az adócsalás elleni csodafegyver

Óriási összeget hozott néhány hónap alatt a szlovák adóhivatalnak a brit BAE Systems áfacsalások lenyomozására szolgáló szoftvere. Ezt látva Csehország, Lengyelország és Magyarország is erősen érdeklődik a program iránt.
A brit BAE Systems vállalatot eddig az Eurofighter vadászbombázókról és a Bradley harckocsikról ismerhette a közvélemény, ám a cég legújabb technológiája az ellenséges katonák helyett az adócsalókat veszi célba - írja a Financial Times (FT). Európa legnagyobb védelmi ipari vállalata számos kelet-közép-európai kormánnyal tárgyal NetReveal nevű adóelkerülés elleni szoftverének értékesítéséről.
Európában minden évben 170 milliárd euró kárt okoznak azok a bűnözők, aki az áfa-visszafizetési rendszerrel visszaélve károsítják meg az uniós országok adófizetőit. Az ez ellen kidolgozott technológia különösen hasznos lehet a bűnszövetkezetek által végrehajtott körhintacsalások felderítésére, ugyanis ezek jellegzetes mintákat mutatnak. A digitális védelem az új front, amelyen harcba szállunk. Ez ma már realitás - mondta az FT-nek George Robins, a NetRevealért felelős vezető.
Bejött a szlovákoknak
A technológiai és a védelmi rendszerek terén szerzett ismeretek egyesítése a cég megítélése szerint óriási új üzleti lehetőségeket kínál. Ennek alátámasztására már referenciákkal is rendelkeznek - Szlovákiában például óriási sikerrel vezették be az adócsalások leleplezésére szolgáló rendszert.
A pozsonyi adóhivatalnál márciusban telepítették a technológiát, amely egy hónap alatt annyi pluszbevételt hozott, amennyibe a megvásárlása került. Az ezt követő hat hónapban 500 millió euró (157,5 milliárd forint) olyan adót sikerült behajtani, amelyet csalásellenes szoftver nélkül elloptak volna. Látva a sikert a prágai, a varsói és a budapesti kormány is megkereste a BAE-t, hogy tárgyalásokat kezdjen a technológia megvásárlásáról - tudta meg az FT hivatalos forrásokból.
Digitális háború
A NetReveal felhasználói jelenleg főként gazdagabb országok kormányai. A vevők közt van Nagy-Britannia, Ausztrália és más európai és észak-amerikai országok. A feltörekvő államok ugyanakkor relatíve jobb eredménnyel használhatnák a programot, ugyanis GDP-jükhöz viszonyítva nagyobb károkat szenvednek el az áfacsalások miatt.
A fejlesztő cég tapasztalatai szerint minden eddigi ügyfelük rövid időn belül visszanyerte a NetReveal beszerzésére fordított összeget. Ennek tükrében nem meglepő, hogy Robins optimista. A szoftvert jelenleg valamivel több mint 30 államnak adták el, ám úgy véli, hogy ezt a számot másfél-két éven belül megduplázhatják.
A digitális hadviselés eszközeinek fejlesztése egyébként a BAE mellett a többi nagy védelmi ipari vállalat stratégiájában is előtérbe került. Az információs biztonság terén nyújtott kínálatukkal ugyanis részben pótolni tudják a kormányok csökkenő hagyományos fegyvervásárlásai miatt kieső bevételeiket.
Virtuális nyomozó
A NetReveal összegyűjti és összeveti a cégek egymás közti pénzátutalásairól, export-import forgalmáról, illetve a tulajdonosi szerkezetéről rendelkezésre álló információkat, és ezek alapján térképet készít az üzleti tranzakciókról. Ezzel felfedi a hatóságok előtt a csalások hálóját, utat nyitva a beavatkozás előtt.
A körhintacsalások első lépése, hogy azonos tulajdonosi kör kezében lévő vállatok árukat exportálnak egyik uniós országból a másikba. Ez a művelet áfamentes, ám a vevő továbbértékesíti a terméket szintén az előbbi tulajdonosi csoporthoz tartozó további vásárlóknak, akik papíron áfát is fizetnek az áru ára után. Ezt az eladók visszaigényelhetik, a vevőknek pedig be kellene fizetniük a költségvetésbe, de persze ezt nem teszik meg.
A folyamat következő lépcsőjében az árut áfástul továbbexportálják egy harmadik országba. Az eladó ebben az esetben is jogosult visszaigényelni az áfát, amit meg is tesz, a vevő pedig természetesen nem fizeti be az összeget az adóhatóságnak. Végül a cégeket eltüntetik, csődbe döntik, felszámolják, fantomizálják.
Forrás: napi.hu




Orosz kockázatból térségi kockázattá válhat az alacsony olajár

A folyamatosan csökkenő olajárak fő haszonélvezői közé tartoznak a közép- és kelet-európai felzárkózó térség gazdaságai is, de az orosz gazdaságra nehezedő nyomás egy idő után régiós járványkockázattá válhat - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja szerint a nagy kérdés az, hogy a mostani folyamatok - különös tekintettel arra, hogy az olajárak csökkenése valószínűleg folytatódik - mikor jutnak el arra az irányváltó pontra, ahonnan a piac az addig oroszországi kockázatként érzékelt tényezőket regionális kockázatként fogja kezelni.
E ponton túl ugyanis megkezdődik a klasszikus tőkemenekítés a biztonságos eszközökbe, ami a feltörekvő piaci eszközök igen meredek árfolyam-kilengéseit okozhatja, tekintettel e befektetési eszközök történelmi mélységekben járó hozamaira, valamint arra is, hogy ezzel egy időben az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris szigorítása is a piac figyelmének előterébe kerül.
A kulcsfontosságú változó ebben a képletben értelemszerűen az olajár. Minél tovább zuhan ugyanis nyersolaj világpiaci ára, annál közelebb kerül az az inflexiós pont, amelyen túl a piac által addig Oroszországra korlátozódónak tekintett kockázatok térségi járványkockázattá válhatnak.
Az RBS elemzői szerint aligha lehetséges annak precíz meghatározása, hogy ez a pont milyen olajárszinten van. A ház szerint a jelenlegi árfolyam-dinamika alapján az valószínűsíthető, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordója e hónap végére 60 dollár alá kerül, és 2015 első negyedében 50 dollárra, vagy ez alá süllyed tovább.
Az RBS londoni elemzői szerint ebben az esetben megnövekedne annak a valószínűsége, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) rendkívüli tanácskozást hív össze. Ha ez megtörténik, és az értekezleten az OPEC-kitermelés csökkentéséről döntenek, az olajárak az akkori szinten elérhetik mélypontjukat.
A ház szerint a kulcsfontosságú változók közé tartoznak az orosz devizakészletek is. Minél tovább apad ugyanis a hivatalos tartalék, annál közelebb kerül az a fázis, amelyben az orosz kockázat térségi kockázattá válhat a piaci szereplők megítélése szerint.
Az RBS elemzői kiemelik, hogy az orosz devizatartalékok az év elejétől november végéig 95 milliárd dollárral 361 milliárd dollárra estek. A jövő év végéig teljesítendő orosz devizaadósság-szolgálat - a decemberi fizetési köztelezettségekkel együtt - 131,9 milliárd dollár, és a hivatalos tartalékok mellett a vállalati szektornak is bőséges devizakészletei vannak a rövid távon lejáró adósságok törlesztésére.
Ennek alapján 2015 törlesztési szempontból biztonságosnak tűnik, ám ha a rubel védelmére fordított devizatartalékok mennyisége jövőre is a legutóbbi időszak intervencióinak közelében marad, és ezt további olajár-csökkenés kíséri, akkor a piacon 2015 közepére már komolyabb aggályok merülhetnek fel Oroszország középtávú finanszírozási kockázataival kapcsolatban - vélekednek pénteki tanulmányukban az RBS londoni elemzői.
Hasonló aggályokat más nagy londoni házak is megfogalmaztak.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai ugyanerről összeállított legutóbbi értékelésükben kimutatták, hogy a 2004 és 2013 között végbement olajár-emelkedés összesen 1500 milliárd dollárral növelte Oroszország exportbevételeit, ugyanakkor minden 10 dollárnyi olajáresés 25 milliárd dollárral csökkenti az éves orosz exportjövedelmet, és 20 milliárd dollárral az orosz költségvetés bevételeit.
A cég szakértőinek becslése szerint ha az olajár tartósan 60 dollár körüli szinten marad, az orosz gazdaság már 2016-ban "töréspontig" juthat.
A gyenge rubel e forgatókönyv megvalósulása esetén is enyhítheti a folyómérleg-egyenlegre nehezedő nyomást, az azonban valószínűtlen, hogy elősegítené az energiaszektoron kívüli orosz export meredek fellendülését, hacsak ezekben a szektorokban nem élénkülnek hirtelen a beruházások - jósolták a Capital Economics londoni szakértői.
A ház jelenlegi előrejelzése mindezek alapján az, hogy az orosz gazdaság a következő három-öt évben aligha lesz képes stagnálásnál jobb teljesítményre. A Capital Economics szerint egyértelmű a kockázata a sokkal mélyebb válságnak is, ha az olajárak jelentősen még tovább süllyednek és alacsony szinten megrekednek.
Forrás: MTI






AZ EURÓPAI UNIÓ A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ELBUKOTT KÍSÉRLETE







Vajon a nyugati elit kezdeményezésére létrejött Európai Unió szétesőben van? A szűnni nem akaró gazdasági problémák hatására egyre nagyobb a közellenállás a kontinensen, az Ukrajna elleni puccs és annak következményeként Oroszország ellen indított és igen népszerűtlen gazdasági háborút követően pedig az EU tartóoszlopai is megrendülni látszanak.
soros_gyorgy4A France 24-nek adott interjúban Soros György arról beszélt, hogy az Európai Unió nem váltotta be az elit által hozzá fűzött reményeket és Európában sokan „Oroszországra tekintenek követendő példaként”.
“Fel kell ismernünk, hogy maga az Unió, ami a globális kormányzás nemes, jó szándékkal indított kísérlete, elbukott és nem volt képes megvalósítani azt, amit ígért. A csalódás olyan mértékű, hogy még Oroszország is képes alternatívát kínálni.”
Soros szerint „Oroszország egy maffiaállam” és a tény, hogy „számos európai ország követendő példának tartja a Putyin féle vezetést, kifejezetten veszélyes”.
Soros ezt követően kifejtette, hogy Európában sokan, köztük például Nigel Farage, az brit UKIP párt vezetője, a francia Marine Le Pen, és „sokan Németországban”, „az Oroszországgal való szoros együttműködést nagyon vonzónak” tartják.


Russia is 'a mafia state' - George Soros

https://www.youtube.com/watch?v=D44H_wsV59M



Európa évek óta válságban van, és az Oroszországgal kirobbant legújabb vita meghatározó tényező lehet az EU jövőjében. A New York Review-ban nemrég megjelent interjúban Soros megjegyzi, hogy a 2008-as pénzügyi válság és a hírhedt trojka által azt követően bevezetett megszorítások óta egyre erősödik a népellenállás és az Unióellenes pártok támogatottsága:
“Az Európai Unió, de különösen az eurózóna, elvesztette a fonalat a 2008-as válság után. Az Európára jellemző fiskális politika felerősítette a közellenállást. Az Európa ellenes pártok 30 százalékkal több széket szereztek az Európai Parlamentben, de egészen mostanáig nem volt realisztikus alternatívájuk az EU-val szemben. Most azonban Oroszország olyan alternatív megoldást kínál, ami alapvető változásokat és kihívást jelent azon elvek számára, amelyekre az Európai Uniót alapozták… Itt az ideje, hogy az Európai Unió alaposan átértékelje magát… Az EU bürokraták többé nem rendelkeznek egyeduralommal és nincs mivel büszkélkedniük.”
Az elit egyre jobban fél a nyugaton fel-fellobbanó népfelkelésektől, amelyeknek megpróbálnak az élére állani, vagy jobb híján a számukra kívánatos mederbe terelni, irányítani. Miközben a kormány vagy kormányok alkalmatlansága vagy erkölcstelensége miatti düh erősödik Európában, az elit megpróbálja magáévá tenni a különböző mozgalmakat, vagy akár mesterséges politikai mozgalmakat indít, hogy ezek által irányítsa és semlegesítse a nép indulatait.
FRANCE MAY DAY DEMONSTRATION

EU: az angol-amerikai elit kiterjesztése

Az EU a globális elit szülötte, amelyik több mint egy évszázada építgeti birodalmát. Az Unió ennek a folyamatnak, mégpedig a globális kormánynak vagy más néven kormányzásnak részeként tett bátor kísérlet, a nacionalizmus és nemzeti törvények hatalmának erőszakmentes leváltására”. Az EU célja, hogy „a nemzeti kormányokat szövetségekre váltsa, hogy a későbbiekben a világ más tájain létrejövő egyéb szuverenitásromboló szövetségekkel együtt egyetlen hatalommá, egy globális birodalommá olvassza. Ilyen szövetség például az Észak-Amerikai Unió vagy a Közel-Keleti Unió is.
Az EU ügyvezetői testülete, az Európai Bizottság, a brit Royal Institute of International Affairs (RIIA), egy globális uralomra törekedő, amolyan párhuzamos brit kormány partnere.
Étienne Davignon, volt európai biztos és az európai integráció fontos építője, felfedte, hogy az évente ülésező elit szervezet, a Bilderberg csoport is segített az Euró létrehozásában. A Külkapcsolatok Tanácsa európai szervezetének vezetőjeként természetesen Soros György is tagja ennek az árnyékhatalomnak.
bilderberg-group-tip-of-iceberg

Az Oroszország elleni gazdasági hadviselés visszaüt

Európában a gazdák több helyen is tiltakoztak, mivel az Oroszország elleni értelmetlen szankciók őket érintették a legkeményebben. A nyugat által bevezetett szankciókra adott válaszként Oroszország augusztusban élelmiszer behozatali tilalmat vezetett be azokra az országokra, amelyek támogatták a szankciókat, ami komoly élelmiszer áresést okozott, hiszen az így fölöslegessé vált áruk elárasztották az európai piacokat. A szankciók miatti kereskedelmi forgalomcsökkenés a becslések szerint évi 5,3 milliárd euró veszteséget jelent az EU számára, nem beszélve a számokban kifejezhetetlen bizonytalanságról, amit a helyzet társadalmi megítélése okoz.
Franciaországban is számos tüntetés volt, ahogy az orosz behozatali tilalmak egyre inkább éreztetik hatásukat az amúgy is romló életkörülményekben. Bretagne-ban a gazdák felgyújtották az adóhatóság irodáit, amellett, hogy zöldségeket és trágyát borítottak a kormányépületek elé egy szeptember közepén, a kormányintézkedések ellen tartott demonstrációban. Novemberben a becslések szerint újabb 36,000 ember vett részt az országszerte szervezett tüntetéseken, amelyek során ismét a kormányépületek elé borították a megmaradt terményeket, amelyeket részben az orosz behozatali tilalom miatt nem tudtak értékesíteni.
Spanyolországban is tüntettek a gazdák az Oroszország elleni szankciók eredményeként rajtuk maradt termények és a multik által ezekért fizetett nyomott árak miatt.
Az EU politikájával szembeni ellenállás az Oroszország elleni büntetőintézkedések mellett sok egyéb területet érint. A megszorító intézkedések súlyosan érintik a déli államokat, ahol a tüntetések szinte az élet megszokott részévé váltak. Októberben például Nápolyban volt komoly demonstráció az Európai Központi Bank épülete előtt, ahol a résztvevők a megszorítások befejezését és a munkanélküliség csökkentését követelték.
Az előttünk álló időszak során kiderül, hogy végül az elit az Unió fenntartásával próbálja meg tovább erősíteni hatalmát vagy esetleg az erősödő elégedetlenségi mozgalmakat irányítva folytatja munkáját…






A német kormány szerint Nagy-Britannia kisodródhat az EU-ból


A német kormány elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik Nagy-Britannia uniós tagsága a tervezett bevándorlási korlátozások nyomán - írta a Der Spiegel vasárnap megjelent számában.
A német hírmagazin szerint a német kormány most először értékeli úgy, hogy megtörténhet Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.
Az Európai Bizottság által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos befizetés ügyét lehet rendezni, "mert amikor pénzről van szó, az EU-ban még mindig sikerült megoldást találni", az uniós társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók bevándorlásának korlátozásával viszont David Cameron kormányfő elérkezhet ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút, vagyis fenntarthatatlanná válhat az ország tagsága a közösségében - vélekednek a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban.
Angela Merkel kancellár a legutóbbi uniós csúcson négyszemközti beszélgetést folytatott David Cameronnal, és elmondta neki, hogy a német kormány nem áll ki többé Nagy-Britannia uniós tagságának megtartása mellett, ha a brit kormány valóban megteszi a kilátásba helyezett intézkedéseket - írta a Spiegel.
Amennyiben London bevándorlási korlátozásokat vezet be, "akkor ennyi volt" - idézett a lap egy meg nem nevezett kormányzati forrást.
Kétséges, hogy Londonban megértették a kancellár üzenetét, hiszen Cameron néhány nappal később ismét "vöröslő fejjel" szónokolt a törvényhozás alsóházban az EU-társállamokból érkezők letelepedésének korlátozásáról - tette hozzá a Spiegel.
Angela Merkel már többször közreműködött a London és az EU viszonyában kialakult feszültségek enyhítésében, például amikor Cameron elutasította Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság elnökének.
A társállamokból érkező munkavállalók betelepülésének korlátozása viszont megkérdőjelezi a négy szabadság - a személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása - elvét, amely "az európai integráció DNS-e", és aki ilyet tesz, azzal még "a közismerten kompromisszumkereső kancellár is felmondja a szolidaritást" - írta a Der Spiegel.
A német kormány szerint David Cameron nagy sebességgel közelít ahhoz a határhoz, amelyen túl már nem lehet visszafordulni, hiszen amennyiben valóban szigorítja a bevándorlást, akkor Németország és sok más tagállam ellenállása miatt vesztesként tér haza Brüsszelből, és végül elveszíti a brit európai uniós tagságról rendezendő népszavazást.
A Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - külügyi bizottságának egyik csoportja a napokban látogatást tett Londonban, és a brit kollégákkal találkozva válsághangulatot tapasztalt. Norbert Röttgen, a bizottság elnöke rémülten számolt be arról, hogy milyen nagy befolyásra tettek szert az EU-ellenes erők.
"A politikai diskurzust az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) uralja" - mondta Röttgen a májusi európai parlamenti választáson legtöbb szavazatot begyűjtő pártról, amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból, és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése.
A Konzervatív Párt a UKIP utánzásával, témáinak átvételével próbálkozik, és "úgy tűnik, mintha nem működne túl jól ez a stratégia" - mondta a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a Der Spiegelnek, amely szerint Berlinben azzal számolnak, hogy ha Cameron továbbra is ezt a politikát követi, akkor akarata ellenére teljesítheti ellenfelei legnagyobb vágyát, Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetését.
David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok korlátozhassák a munkavállalók bevándorlását az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból addig, amíg azok gazdaságai fel nem zárkóznak az övékéhez hasonló fejlettségi szintre.
A brit kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.
Brit sajtóértesülések szerint a londoni vezetés egyebek között azt fontolgatja, hogy bevezetik a "vészfékként" emlegetett jogszabályi megoldást, amely felhatalmazná a kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra bizonyos előre meghatározott szint elérése után, azon az alapon, hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra.
Forrás: MTI





CHUCK HAGEL EGY ALJAS „ÚJ VILÁGRENDRE” FIGYELMEZTETETT








Akár az Egyesült Államok globális státuszát vagy szuverenitását nézzük, akár a hadigazdaságot vagy a terrorizmus elleni harcot, egyértelmű, hogy a külpolitika főszereplői minden erejükkel az Egyesült Államok érdekeinek elpusztításán dolgoznak. Ennek egyik legújabb példája, hogy miközben megpróbálják meggyengíteni az Iszlám Állam szervezetet, ugyanakkor a Szabad Szíriai Hadsereget, amelynek tagjaiból és támogatásával az IS működik, pénzzel látják el. Hívhatjuk új világrendnek, vagy aminek akarjuk, a tény megmarad, hogy a szabadságot és biztonságot, a józan ésszel együtt, feláldozták valamilyen titkos cél érdekében.
Chuck HagelBarack Obama azt nyilatkozta, hogy Hagel még októberben közölte távozási szándékát, a New York Times viszont arról írt, hogy Obama kérte Hagel lemondását. A legtöbb hírcsatorna szerint az Iszlám Állammal szembeni amerikai fellépésben nem értett egyet a két politikus.
Hagel volt az Obama kormány egyetlen republikánus tagja. A volt szenátort 2013-ban nevezték ki posztjára és mindenki azt gondolta, hogy Obama második ciklusának végéig ott is marad.
Kinevezése előtt, még 2009-ben, Hagel állítólag személyesen figyelmeztette Obamát, hogy bizonyos csaló elemek a Pentagonon belül egy „új világrendet” irányítanak.
Ezt a hírt nem egy összeesküvésekre specializálódott online fórumon lehetett olvasni, hanem Bob Woodward, elismert újságíró írt róla a Washington Postban, aminek egyébként a társszerkesztője.
A cikk, Hagelt idézve írja, hogy az akkori szenátor a következőket közölte az elnökkel:
„Egy új világrend időszakához érkeztünk.”
„Nem mi irányítjuk. Mindent meg kell kérdőjeleznie. Minden feltételezést. Mindent, amit ők, [a katonaság és a diplomaták] Önnek mondanak. Minden 10 éves feltételezés elavult. Meg kell kérdőjeleznie a szerepünket! Meg kell kérdőjeleznie a katonaságot. Meg kell kérdőjeleznie, hogy mire használjuk a katonaságot,” mondta állítólag Hagel az elnöknek.
hagel-and-obamaA Washington Post arról is írt, hogy Hagel figyelmeztette az elnököt, ne „ragadjon le” az Afganisztánban folyó háborúban, mert az meghatározza majd első ciklusát. Hírek szerint Hagel később megkérdőjelezte annak a döntésnek a bölcsességét, hogy az USA további csapatokat küldött az országba, hogy részt vegyenek a konfliktusban.
„Amennyiben Hagelt megerősítik pozíciójában, márpedig úgy tűnik ez fog történni, nagy feladat áll majd előtte és az elnök előtt az új világrend irányítása terén,” írta akkoriban Post.
Egyelőre nem tudni, hogy Hagel megkísérelte-e leleplezni ezeket a bizonyos pentagonbeli elemeket. Talán Hagel múlt heti, Charlie Rose által készített interjúja lehetett az utolsó csepp a pohárban.
A beszélgetés során Hagel arra utalt, hogy az USA katonai lépései az Iszlám Állam ellen „közvetve kedveznek” Bashar Asszád szír elnöknek, ami nem hangzik túl kedvezően a hatalomra nézve, figyelembe véve, hogy milyen vehemenciával követelték tavaly a szíriai kormány ellen légicsapások elindítást.
NWOHagel arról is beszélt, hogy „a világ egy átkozottul veszélyes hely” és az amerikai hadsereg nincs felkészülve erre.
Kritizálta a költségvetési kiadások csökkentését, kijelentve, hogy
„nem leszünk felkészülve, nem rendelkezünk majd a képességgel és a hosszú távú befektetésekkel, ami ahhoz szükséges, hogy egy lépéssel előrébb járjunk mindenkinél, ahogyan ez a II. Világháború óta igaz volt a technológiai előny terén és abban, hogy a legjobb embereket tudtuk toborozni és megtartani.”
Egy szó, mint száz, Hagel minden jel szerint azért veszítette el pozícióját, mert látja, hogy mi folyik a háttérben és nem ért egyet az évtizedek óta folyó birodalmi háborúkkal és a terrorizmus elleni harccal. Ez általában elég is szokott lenni…





NSA: Kína képes lenne lekapcsolni az amerikai elektromos hálózatot


Kína és "talán még egy vagy két ország" képes lenne kibernetikai úton lekapcsolni az Egyesült Államok elektromos hálózatát vagy valamelyik más, alapvető fontosságú infrastruktúráját - jelentette ki csütörtöki kongresszusi meghallgatásán Michael Rogers tengernagy, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Pentagon kibernetikai parancsnokságának vezetője.
Rogers a képviselőház hírszerzési bizottságában azt mondta, hogy amerikai számítógépeken olyan Kínából és más országból származó, rosszindulatú szoftvereket találtak, amelyek képesek befolyásolni az amerikaiak mindennapi életét.
"Ezáltal lehetővé válik, hogy infrastruktúránk nagyon szegmentált, nagyon testreszabott részeit leállítsák, ami meggátolja, hogy ezek állampolgáraink számára szolgáltatásokat biztosítsanak" - hangoztatta az admirális.
Szavai szerint az államok és más szereplők megpróbálhatják kihasználni az Egyesült Államok kibernetikai rendszerinek sebezhetőségét. A Mandiant nevű kibernetikai biztonságra szakosodott cég egy nemrégiben közölt jelentése szerint a kínai kormány megbízásából dolgozó hackerek képesek voltak behatolni létfontosságú amerikai közüzemi rendszerekbe.
"Azt látjuk, megpróbálják ellopni információkat arról, hogy a rendszereink hogyan vannak beállítva, megszerezni a legtöbb ellenőrzési rendszerünk tervrajzát, egészen mérnöki részletességgel, hogy fel tudják mérni, hol vannak a biztonsági rések, azok hogyan épülnek fel, hogy hogyan tudnának beléjük hatolni és legyőzni őket" - mondta Rogers.
Azt látjuk, hogy több nemzetállam is beruház az ilyen jellegű képességekbe " - jelentette ki.
Rogers Kína mellett más országokat nem volt hajlandó néven nevezni, de szakértők szerint Oroszország is agresszív kibernetikai programot fejlesztett ki. A tengernagy szerint ugyanakkor a kibernetikai térben egyre nagyobb a bűnözői "pótszereplők" jelenléte, akik kormányok megbízásából lépnek fel.
"Ez aggasztó fejlemény a számunkra" - mondta.
A tengernagy tanúvallomását megelőzően a Pew kutatóintézet Internet és Amerikai Élet Projektjének szakértői jelentése azt állította, hogy 2025-ig bekövetkezhet egy olyan katasztrofális kibernetikai támadás, amely jelentős számú halálesetet és komoly pénzügyi kárt okozhat. Rogers kijelentette, hogy egyetért a megállapítással,
Hozzátette: vannak olyan amerikai csoportok is, amelyek arra törekednek, hogy cégeknek és az amerikai gazdaság más szektorainak jelentős károkat okozzanak. Véleménye szerint a kérdés nem az, hogy van-e ilyen törekvés, hanem az, hogy azt mikor próbálják azt megvalósítani.
Forrás: MTI




AZ OKOSTÉVÉ FIGYEL TÉGED







„Nem szükséges, hogy a titkosszolgálat bepoloskázza a nappalidat, mert te magad teszed meg” – mondja Michael Price a salon.com újságírója, egy „okos” tévé aggódó új tulajdonosa.
Az Internethez csatlakoztatott tévé felismeri tulajdonosa arcát, hallgatja, hogy mit mond és ezeket az információkat (meg egy rakás egyéb adatot, például a beérkező email üzeneteket) továbbíthatja egy harmadik félnek.
„Értitek? Ne beszéljetek személyes dolgokról vagy említsetek kényes témákat a tévé előtt” – írja Price.
„Ezek az adatok bizonyára szükségesek a személyre szabott tartalomszolgáltatáshoz, illetve a kényelem szempontjából, azonban az ilyen hihetetlenül személyes, az alkotmány által védett információkat nem kellene áruba bocsátani a reklámcégek számára, ahogy a bűnüldöző szervek hozzáférését is bírói végzéshez kell kötni.”
A Daily Mail például arról számolt be, hogy Jason Huntley, brit informatikai tanácsadó felfedezte, hogy LG okostévéje titkosítás nélkül továbbította gyermekei nevét, „mert megnézett egy családi filmet a készüléken”.
Michael Price elmagyarázza, hogy a jelenlegi törvények nem sok védelmet nyújtanak a „harmadik felek birtokába” jutott adatok számára. Ide tartoznak a felhőben tárolt adatok is (bár a szövetségi fellebbviteli bíróság egy esetben úgy találta, hogy ez a szabály az email üzenetek esetében alkotmányellenes).
Az Internetre kötött okos-eszközökről szólva érdemes megemlíteni, amit a CIA volt igazgatója, David Petraeus mondott 2012-ben:
„Az érdekesnek számító tételeket lokalizálni, azonosítani és figyelni fogják, illetve képesek távolról irányítani különböző technológiák, például rádiófrekvenciás azonosítás, szenzorhálózatok, apró beépített szerverek és energiahalász eszközök segítségével.”
Price szerint ez az jelenti, hogy a „dolgok internete” fejlődik és hamarosan nemcsak a háztartási gépek, de még a zoknink is rá lesz kötve a hálózatra.
Természetesen az adatgyűjtést meg lehet akadályozni, amennyiben a csúcstechnológiát képviselő funkciók jelentős részét kiiktatjuk.
„A fogyasztók azzal a lehetetlen választással állnak szemben, hogy vagy lépést tartanak a technológiával vagy megvédik személyes adataikat… A csatornák közötti böngészés közben nem kellene amiatt aggódnunk, hogy a tévé figyeli és rögzíti a viselkedésünket a reklámcégek és a rendőrség kedvéért. A cégeknek jobban kellene vigyázni a fogyasztók adataira, amikor úgy döntenek, hogy személyes információkat gyűjtenek.”
Forrás: www.idokjelei.hu / bbc.com





Gondolatolvasás: Lehallgatja belső hangunkat egy dekóder




Először sikerült belehallgatniuk kutatóknak az emberek belső monológjaiba egy speciális agy-dekóder segítségével. A megoldás egy újabb lépés azoknak a beszédre fizikailag képtelen emberek kommunikációjának elősegítése felé. "Ha egy könyvet vagy újságot olvasunk, saját hangunkat halljuk a fejünkben" - mondta Brian Pasley, a kutatás vezetője, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa. "Megpróbáljuk dekódolni az ezzel a hanggal kapcsolatos agytevékenységet egy gyógyászati segédeszköz megalkotása érdekében, ami lehetővé teszi a rendellenességekkel élőknek a beszédet"
Amikor beszédet hallunk, a hanghullámok aktiválják a belső fül neuronjait, amik átadják az információt az agynak, ahol a hangot az agy szavakká alakítja és kinyeri jelentésüket. Egy korábbi tanulmányukban, Pasley és kollégái rögzítették több, beszédet hallgató ember agytevékenységét. A kutatók megfigyelték, hogy a temporális lebeny agysejtjei csak a hang bizonyos tulajdonságaira, adott frekvenciákra reagálva aktivizálódtak. Például bizonyos neuronok az 1000 hertz frekvenciájú hangokra reagálnak, míg egy másik sorozat a 2000 hertzesekre. Ennek tudatában a csapat elkészített egy algoritmust, ami kizárólag a neurális aktivitás alapján dekódolja a szavakat.
A csapat elmélete szerint saját gondolataink magunkban történő megfogalmazása is ugyanazokat a neurális jeleket generálja az agyban, mintha valaki más beszédét hallgatnánk. Feltevésük szerint egy beszéd azonosítására szakosodott algoritmus képes azoknak a szavaknak a beazonosítására is, melyek a saját belső hangunkon szólalnak meg. Az elmélet teszteléséhez újabb hét ember agytevékenységét rögzítették, miközben azok egy képernyőn megjelenő szöveget olvastak. Minden kísérleti alanyt megkértek, hogy olvassa fel hangosan, majd magában is a szöveget, illetve harmadik tevékenységként csak bámulják a monitort.
Amikor hangosan olvastak, a kutatók megvizsgálták mely neuronok reagáltak a beszéd adott aspektusaira, rögzítve az információkat. A dekóder létrehozott egy spektrogramot, a hanghullámok különböző frekvenciáinak vizuális megjelenítését. Mivel minden frekvencia a kimondott szó adott hangjainak felel meg, a spektrogram alkalmazásával újraalkothatóvá vált a hallott tartalom.
Ezután a dekódert a magukban felolvasott szövegkor kialakuló agytevékenységre hangolták. Az eredményekből kiderült, hogy van némi eltérés az elképzelt és a tényleges beszéd kapcsán zajló neurális tevékenység között, a dekódernek azonban sikerült kizárólag az agytevékenység alapján újraalkotni az alanyok által magukban felolvasott szöveget is. Az algoritmus nem tökéletes, jegyezte meg Stephanie Martin, Pasley egyik munkatársa. "Jelentős eredményeket értünk el, ez azonban még nem elég egy segédeszköz megépítéséhez" - mondta.
A csapat jelenleg az algoritmus finomra hangolásán dolgozik, többek közt a beszéddel kapcsolatos neurális tevékenység, a beszéd sebessége és egyazon szó különböző kiejtése közötti összefüggések vizsgálatával. "Nagyon magasan van a léc" - mondta Pasley. "Ezek csak előzetes adatok, még dolgozunk a jobbá tételükön"
Több más kutatás is vizsgálja a gondolatok olvasásának lehetőségeit. Van, ami meg tudja mondani, milyen képet lát egy adott személy, legyen az álló vagy mozgó kép, mások különböző koncepciók kiolvasásán fáradoznak. A kérdés tehát, lehetséges-e egy gondolatolvasó eszköz elkészítése?
Elméletben igen, válaszol Martin, ez azonban hihetetlenül bonyolult lenne. Hatalmas adatmennyiségre lenne szükség. "Nagyon érdekes lenne betekintést nyerni. Lehetővé tenné, hogy lássuk az emberek gondolatait, szándékait" - mondta. "Ehhez azonban először különálló dekóderekre lenne szükség, melyek már bizonyítottak, mielőtt összegyúrnánk a különböző észleléseket".
Forrás: sg.hu / newscientist.com Kattintson ide...




Felismeri a leendő elkövetőket egy új kamera­rendszer



A jövőben a stressz segíthet lebuktatni a bűnözőket, azonban a létrehozott eljárás közel sem tökéletes. A kínai Délnyugati Egyetem mérnökei fejlesztették ki azt az új kamerarendszert, amely a lehetséges elkövetési helyszínek ellenőrzésekor már a bűncselekmények megtörténte előtt felismeri a bűnözőket. Az új biztonsági megoldás a közterületeken közlekedő vagy tartózkodó emberekre figyel, a beépített stressz-szenzorának köszönhetően képes kiszűrni a lehetséges elkövetőket. Az érzékelő a nem fedett testrészeket, például az arcot vizsgálja meg és többek között rögzíti az illető véroxigénszint-értékeit.
A kamerarendszer azonnal riasztja a biztonsági szerveket, amint felderíti a lehetséges elkövetőket, így a rendőröknek sokkal könnyebb dolguk van, hiszen csupán néhány személyre kell figyelniük és nem az egész tömegre.
A fejlesztők azt remélik, hogy így elkerülhetők lesznek a márciusi kunmingi mészárláshoz hasonló esetek. Akkor nyolc bűnöző bukkant fel a helyi pályaudvaron és késekkel 29 polgári személyt megöltek, 143 személyt megsebesítettek, valamint egy rendőr is belehalt a sérüléseibe. A rendőrökkel való összecsapás során négy elkövető is meghalt.
Cheng Tong professzor, a projektben résztvevő tudósok egyike kiemelte: a bűnözők mindegyike normálisan viselkedett, azonban a támadás elindítása előtt rendkívül magas lehetett a stressz-szintjük. Éppen ezért abból indultak ki, hogy az általuk kifejlesztett kamerarendszer azonosíthatná a lehetséges elkövetőket és így megakadályozhatók lennének a hasonló esetek.
Az első tesztek sikeresek voltak és a jövőben szeretnék hordozható eszközökkel felszerelni a biztonsági személyzetet, ezáltal könnyebbé válhat a tömegek átvizsgálása. A hordozható készülékek még nem elég nagy teljesítményűek, ezért az adatok feldolgozása nem helyben történik, hanem WLAN-hálózaton keresztül elküldik azokat egy számítógépközpontba. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy számos ártatlan személy is a hatóságok látókörébe kerülhet. Emellett az is gondot okozhat, ha a hatóságok túlzottan ezekben a megoldásokban kezdenek bízni, s a klasszikus kriminalisztikai eljárások a háttérbe szorulnak.
Forrás: sg.hu Kattintson ide...









Megfigyelnek minket a bolti lámpák




A Philips olyan világítási rendszerrel kísérletezik, amely telefonunkon keresztül figyelne meg minket.
A Philips által most ismertetett megoldás keretében olyan, LED-ekből álló hálózatot építenének ki és adnának át a népszerű üzletek üzemeltetőinek, amelyek nemcsak a világításért, hanem a vásárlók megfigyeléséért és követéséért is felelősek lennének, bizonyos kedvezmények fejében mérve fel szokásainkat, illetve segítve minket az eligazodásban és a helyi érdekességek megtalálásában.
A "connected retail lighting system" névre keresztelt rendszer a hagyományos LED-fényforrásokat egyesíti a vásárlók követéséért felelős érzékelőkkel, olyan módon, hogy az gyakorlatilag észrevehetetlen a kívülállók számára. Nem teljesen leplezett megoldásról beszélünk azonban, hiszen a tervek szerint a vásárlók által használt okostelefonok bevonásával együtt lenne csak használható a rendszer, a kapcsolódást egy külön mobilos alkalmazáson keresztül engedélyezhetnénk, cserébe pedig részesülhetnénk a kísérletező kedvű ügyfelek számára meghirdetett akciókban és leértékelésekben.
Az üzletek célja nem pusztán a megfigyelés, hanem az egyes vásárlók mozgásának feltérképezése, annak kielemzése, amely segíthet az egyes szekciók kialakításában és folyamatos feltöltésében. A szenzorok az emberi szem által nem érzékelt fényhullámokat küldenének az okostelefon felé, az azon lévő alkalmazás pedig visszaküldi a kívánt információkat, a kapcsolaton keresztül akár menet közben ismertetve a helyi specialitásokat, a számunkra potenciálisan érdekes recepteket, azok kiválasztása esetén pedig megmutatva, hogy pontosan merre találjuk a szükséges hozzávalókat.
Több más helyen is kísérleteznek hasonló rendszerekkel, a Newark városában lévő Liberty nemzetközi repülőtér például a hosszú sorokat, az autók rendszámát, valamint a gyanús tevékenységeket szeretné ily módon gyorsan kiszúrni, méghozzá a Sensity cég fejlesztésének alkalmazásával. Mások ezzel egy időben nem LED-lámpákon, hanem a WiFi-kapcsolaton, rádióhullámokon keresztül, vagy akár mágneses úton valósítják meg a személyek követését, szintén az általuk hordott telefonokkal véve fel a kapcsolatot.
Forrás: sg.hu Kattintson ide...




PUTYIN A NYUGATI ELITNEK: VÉGE A JÁTÉKNAK






Az angolul beszélő világ nagy része valószínűleg kimaradt Putyin Szocsiban elhangzott legújabb beszédéből, illetve, akik értesültek is róla sem biztos, hogy első hallásra felfogták annak jelentőségét.
PutinA nyugati média mindenesetre mindent megtett, hogy ne vegyen róla tudomást, vagy kiforgatva tálalja annak tartalmát. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol Putyinról (a Nap és a Hold sem a mi véleményünk kedvéért létezik), valószínűleg Churchill 1946. március 5-én elhangzott „Vasfüggöny” beszéde óta a legjelentősebb politikai beszéd hangzott el Szocsiban.
Putyin kijelentette, hogy a játékszabályok mostantól megváltoznak.
putin-valdai-2Mostanáig a nemzetközi politikát a következő szabályok szerint játszották:
A politikusok nyilvános kijelentéseket tettek, hogy ezekkel fenntartsák a nemzeti szuverenitás kellemes látszatát, ami kizárólag propaganda célokat szolgált, hiszen nem valós szuverenitásról beszélünk, hanem olyasmiről, aminek semmi köze a nemzetközi politika lényegéhez. Eközben titkos vagy zárt ajtós tárgyalásokon meghozták a valós döntéseket és megtárgyalták a követendő irányokat.
Korábban Putyin is ezen szabályok szerint játszott, cserébe csupán annyit várt, hogy Oroszországot egyenrangú félként kezeljék. Mivel ilyen irányú reményei szertefoszlottak, bejelentette, hogy a játéknak vége, ezzel végeredményben megszegve a nyugat által felállított tabut, nyíltan, az elit klánok és politikai vezetők feje felett szólva az emberekhez.
valdaiEgy orosz blogger, Chipstone, a következők szerint foglalta össze Putyin beszédét:
1. Oroszország nem játssza tovább ezeket a játékokat és nem folytat titkos, zárt ajtós tárgyalásokat apró-cseprő ügyekben.Oroszország ezzel szemben készen áll a komoly párbeszédre és megállapodásokra, amennyiben azok a kollektív biztonságot szolgálják, igazságosak és mindkét fél érdekeit figyelembe veszik.
2. A globális kollektív biztonság valamennyi rendszere romokban hever. Nincsenek többé nemzetközi biztonsági garanciák, az ezeket elpusztító entitást pedig Egyesült Államoknak hívják.
3. Az Új Világrend építői elbuktak. Homokvárat építettek. Az Új Világrend felépülésének kérdése nem csupán Oroszországon múlik, de a döntés nem születhet meg Oroszország nélkül.
4. A társadalmi rend újításait Oroszország konzervatív megközelítésből kívánja vizsgálni, de nem zárkózik el az ilyen újítások vizsgálatától, hogy kiderüljön, bevezetésük indokolt-e.
5. Oroszország nem szándékozik az Egyesült Államok folyamatosan terjeszkedő „káosz birodalma” által létrehozott zavaros vizekben halászni és új birodalmat sem akar alapítani (ez szükségtelen, Oroszországnak már meglévő területeit kell fejlesztenie). Továbbá Oroszország nem kíván a világ megváltójának szerepébe lépni, ahogyan ezt a múltban tette.
6. Oroszország nem kívánja a saját képére átformálni a világot, de azt sem fogja hagyni, hogy mások az ő képükre próbálják átformálni Oroszországot. Oroszország nem fogja elzárni magát a világtól, aki azonban megpróbálja elszigetelni Oroszországot a világtól, az forgószelet arat.
7. Oroszország nem kívánja a káosz terjedését, nem akar, és nem is szándékozik kirobbantani semmilyen háborút, ugyanakkor úgy látja, hogy egy globális háború kirobbanása ma már szinte elkerülhetetlen, így erre fel van készülve és a készülődést folytatja.Oroszország nem akar háborút, de nem is fél tőle.
8. Oroszország nem kíván aktív szerepet vállalni azok feltartóztatásában, akik még mindig az Új Világrendjüket építik, amíg ezek az erőfeszítések nem sértik Oroszország kulcsfontosságú érdekeit. Oroszország inkább a partvonalról szemléli, amint ezek újabb és újabb sebeket szereznek igyekezetükben, amennyiben azonban bárki megkísérli Oroszországot is belerángatni ebbe a folyamatba, figyelmen kívül hagyva annak érdekeit, az meg fogja tanulni, hogy mit jelent a fájdalom.
9. Külső, de még inkább belső politikájában, Oroszország ereje nem az eliten és annak zárt ajtós tárgyalásain, hanem a népen fog nyugodni.
A fenti pontokhoz a következőt muszáj még hozzátenni:
10. Még mindig fennáll a lehetőség egy olyan új világrend felállítása előtt, ami megakadályozhatja a világháború kirobbanását. Ennek az új világrendnek az Egyesült Államok is elkerülhetetlen része lenne, de kizárólag mindenki mással egyező feltételek mellett: a nemzetközi jog és nemzetközi szerződések alapján, mindenféle egyoldalú kezdeményezés nélkül, más nemzetek szuverenitásának abszolút tiszteletben tartása mellett.
NWOÖsszegezve:
Vége a játéknak gyerekek. Szépen tegyétek el a játékaitokat. Eljött a felnőtt döntések ideje. Oroszország készen áll. Vajon a világ többi országa is?

Vladimir Putyin, orosz elnök, Valdaj Klubban elmondott beszéde



Vladimir Putyin, orosz elnök, Valdaj Klubban elmondott beszéde – 2014.10.24.



Putin at Valdai - World Order: New Rules or a Game without Rules (FULL VIDEO)






Kína figyelmeztette Európát




Kína bejelentette, hogy Li Ko-csiang miniszterelnök Németországba és Olaszországba látogat, ezzel egyidejűleg pedig figyelmeztette Európát, hogy ne ártson többet az orosz-kínai kapcsolatoknak. Peking minden alkalmat kész felhasználni az oroszországi üzleti lehetőségek kiaknázására az EU és Oroszország közötti viszony romlásának fényében. Erről a németországi kínai nagykövet tájékoztatott egy héttel Li Ko-csiang és Angela Merkel találkozója előtt.
„Nagyon szoros gazdasági kapcsolatot szeretnénk kialakítani Oroszországgal” – hangsúlyozta a nagykövet. „Szeretnénk az Oroszország és az EU közötti kapcsolat javulását, azonban ha lehetőség nyílik az Oroszországgal való együttműködés elmélyítésére, akkor miért ne használjuk ki azt? Nem mi kezdtük ezt a konfliktust” – jegyezte meg ironikusan és nyíltan a nagykövet. Az ilyen stílusú beszéd egyébként nem jellemző a kínai diplomatákra.
Ezzel Kína Németországból figyelmeztette Európát, hogy elfoglalja helyét az orosz piacon az európai szankciók következtében kialakult helyzetben. Ez nem lesz könnyű – mondta az Európai Intézet Németország szakértője, Vagyiszlav Belov:
Minden nehézség ellenére, a német cégek továbbra is ellenzik a szankciókat és aktívan kritizálják ezt a fajta politikát. Az üzleti világ megerősíti hajlandóságát, hogy Oroszországnak üzleti partnere legyen. Ezt a hajlandóságot pedig nem kevésbé mutatja ki, mint Kína. Éppen ezért a kínai cégeknek nagyon kell igyekezni és a nyílt, igazságos versenyben meg kell majd próbálniuk elfoglalni azokat a területeket, ahol a német cégek jelen vannak. Azt hiszem ez nem lesz egyszerű.
Európa Oroszország üzleti partnere marad – jelentette be Putyin elnök az Oroszország hív elnevezésű nemzetközi befektetési fórumon, amelyet október 2-án tartottak Moszkvában. Kína azonban a legfontosabb prioritás. A fórumon Kína képviselőjét követően az orosz elnök megjegyezte, hogy Kína nem azért élvez elsőbbséget Európával szemben, mert az EU és Oroszország kapcsolatai megromlottak:
Biztos vagyok abban, hogy amikor a kínai képviselő beszélt a befektetési alapok lehetőségeiről, az mindenkit megfogott. Ez pedig gondolkodásra késztet, hogy hogyan válaszoljunk a kérdésre: Hogyan használjuk Kína gazdasági növekedését más országok gazdaságaiban? Oroszország gondolkodik ezen.
Az elkövetkezendő években Oroszország el akarja mélyíteni kapcsolatait a BRICS országaival – erősítette meg Vlagyimir Putyin. Ez nem egy kényszeredett válasz a Nyugatnak az orosz ellenes szankciókra. Ez egy stratégia, amelyet Oroszország dolgozott ki Kínával, Indiával, Brazíliával és Dél-Afrikával együtt a közös fejlődés és növekedés érdekében.
Forrás: ruvr.ru





Rubel és jüan a dollár helyett




A moszkvai tőzsdén az év eleje óta az ötszörösére nőtt a kínai jüannal való kereskedelem mértéke a Nyugat Oroszországgal szemben alkalmazott szankcióinak a hátterében.
Ez a tendencia pedig egyre nagyobb lendületet vesz. Abszolút értékben a moszkvai tőzsdén a jüan/rubel párosban végrehajtott kereskedelem augusztusban meghaladta a 800 millió dollárt, ami 9-szer magasabb az előző év azonos időszakához képest. Vajon ez az amerikai dollár ”végének kezdetét” jelenti?
Kína Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere. 2013-ban a kétoldalú kereskedelem összege 89 milliárd dollárt ért el. 5 év múlva az orosz-kínai kereskedelemnek el kell érnie a két ország vezetője által kitűzött 200 milliárd dolláros szintet. Viktor Ivanter közgazdász szerint az ilyen mértékű kereskedelem mellett furcsa lenne az elszámolás során dollárt használni a kínai jüan helyett.
Ostobaság, amikor devizában vásárolunk egy Kínában gyártott terméket, amíg ők egy Oroszországban gyártottat vásárolnak. Ezen kívül az amerikai vezetés viselkedése nem teszi megbízható valutává a dollárt. Ezért nem meglepő, hogy Kína, Oroszország és más országok igyekeznek elhatárolódni a dollártól. És ha bár ez nem egy gyorsan zajló folyamat, mégis úgy vélem, hogy a belátható jövőben a dollár elveszíti jelentős pozícióját világvalutaként. Annál is inkább, mivel Oroszország és Kína a saját nemzeti valutájukban igyekeznek elszámolni.
Az orosz pénzügyminiszter helyettes, Alekszej Mojszejev szerint Oroszország és Kína már a közeljövőben jüanban és rubelben számoltathatják el a kereskedelmi forgalmuk felét. A Gazprom például mérlegeli annak a lehetőségét, hogy Kína jüanban fizesse ki a gázt a mintegy 400 milliárd dollár értékű hosszú távú szerződések esetén. A szakértők szerint egy harmadik ország pénznemének a kizárása az orosz-kínai kereskedelemből jelentős mértékben erősítené a rubel és a jüan pozícióját globális színtéren. Az orosz Távol-Kelet Intézet szakértője, Andrej Osztrovszkij megjegyezte az orosz vállalatok azon törekvését, miszerint az amerikai dollár helyett nemzeti valutában szeretnének elszámolni.
Az Európai Unió és Japán szankcióinak a figyelembe vételével az orosz cégek jelentős része a kínai és a hongkongi bankrendszerre kezdett el összpontosítani. A nagy cégek, mint a Megafon és a Norilsk Nickel a betéteinek egy részét már átkonvertálta amerikai dollárból jüanba és hongkongi dollárba, és kínai bankokban helyezte el azokat. És ez csak a folyamat kezdete.
A befektetők a kínai jüannal történő kereskedelem további növekedését jósolják a moszkvai tőzsdén egészen 1,3-2,0 milliárd jüanig az elkövetkező fél évben. A továbbiakban pedig ez a szám az orosz-kínai kereskedelem növekedésével arányosan fog emelkedni.
Forrás: ruvr.ru





WASHINGTON ELPUSZTÍTJA A VILÁGOT







A washingtoni háborús uszítók Oroszországgal és Kínával szemben tanúsított agresszív és esztelen hozzáállása szétzúzta Gorbacsov és Reagan megállapodását, akik leállították a hidegháborút és megszüntették a nukleáris világégés veszélyét. Most viszont a neokonzervatívok, az amerikai adófizetőktől függő amerikai katonai/biztonsági komplexumok, és az általuk pénzelt amerikai politikusok feltámasztották a nukleáris fenyegetést.
wwar3A korrupt és kétszínű Clinton rezsim felbontotta azt a megállapodást, amit H.W. Bush adminisztrációja Moszkvával kötött 1990-ben. Moszkva hozzájárult az egyesített Németország NATO tagságához, cserébe Washington megígérte, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. Gorbacsov, James Baker amerikai külügyminiszter, Jack Matlock Amerika moszkvai nagykövete, a titkosítás alól feloldott dokumentumok bizonyítékai szerint Moszkvát biztosították arról, hogy a NATO nem fog Kelet Európa felé terjeszkedni. 1999-ben Bill Clinton adminisztrációja megszegte H.W.Bush elnök adminisztrációjának a szavát. A korrupt Clinton beléptette a NATO-ba Lengyelországot, Magyarországot és az éppen megszületett Cseh Köztársaságot. George W. Bush elnök szintén megszegte apjának, H.W.Bushnak, valamint a részeges James Bakers „Dubya” szavát, és 2004-ben beléptette a NATO-ba Észtországot, Lettországot, Litvániát, Szlovéniát, Bulgáriát és Romániát. Végül a korrupt és reménytelen Obama adminisztráció 2009-ben hozzáadta Albániát és Horvátországot is. Más szavakkal, 21 év alatt az amerikai elnökök megtanították Moszkvával azt, hogy az amerikai kormány szava nem ér egy fityinget se.
Mára Oroszországot az amerikai és a NATO bázisok körbeölelik, amihez most hozzájönne az évszázadokon át Oroszországhoz tartozó Ukrajna és Grúzia (Sztálin szülőföldje), illetve Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és talán még Azerbajdzsán is. Vagyis egy hatalmas terület, ami valamikor a volt Szovjetunióhoz tartozott, most a washingtoni birodalom részévé vált. A „demokrácia megteremtése” csupán csak gazdacserét jelent.
nato_oroszWashington szokása beültetni egy bábút a NATO főtitkári székbe. A legutolsó főtitkár a volt norvég miniszterelnök Jens Stoltenberg, aki Washington parancsára felbosszantotta Moszkvát azzal a kijelentéssel, ami szerint a NATO félelmetes hadseregének rendfenntartó szerepe van a világban, és mint ilyen Washington kívánságának megfelelően bárhová bevethető. Ez természetesen totálisan ellenkezik a NATO alapszabályával és szerepvállalásával. Stoltenbergnek, Washington bábjának válaszolt Igor Korocsenko az orosz védelmi minisztérium szóvivője: „Az ilyen kijelentések lerombolják a nemzetközi biztonságot, és mivel a NATO védelmi szövetség veszélyezteti Oroszországot, megfelelő válaszlépéseket vált ki.” – Ez a válaszlépés pontosan az, ami várható volt: akkora nukleáris arzenál létrehozása, ami az Egyesült Államokat és Európát egymásután többször is le tudja söpörni a térképről.
Ezek az arrogáns, washingtoni őrültek saját önhittségükben fetrengve a „megkerülhetetlen nemzet” kifejezéssel provokálták Moszkvát addig, amíg el nem érték, hogy Oroszországnak ma mártöbb nukleáris töltete van, mint Amerikának. Mivel Washington megszegte a szavát és rakétaelhárító rendszereket telepít Oroszország határai mentén, Moszkva kénytelen volt olyan szuperszonikus ICBM-eket kifejleszteni, amelyek folyamatos pályamódosításuk miatt a mai ABM rendszerekkel megsemmisíthetetlenek. Persze a Washingtonból sok milliárd dollár hasznot húzó amerikai ABM gyártók ezt cáfolják.
orosz_atom3Az olyan országok, mint például Lengyelország, amelynek a kormánya elég balga ahhoz, hogy beleegyezzen az ABM-ek telepítésébe, meg lesznek semmisítve még mielőtt az ABM telepítés befejeződne. A a III. világháború legvalószínűbb okozója a kilóra megvett kelet európai kormányok szélsőséges hülyeségből származó bizalma Washington iránt. Az új Armageddon boldog résztvevői az amerikai katonai/biztonsági komplexus. Ezek a kapzsi szemetek, „magáncégek”, akiknek jövedelmei kizárólag állami megrendelésekből származnak, egyre nagyobb haszonra vágynak teljesen függetlenül az emberi áldozatok számától. Az amerikai szenátus szóvivője, Jim Inhofe, a szenátus honvédelmi albizottságának tagja, feltámasztotta a 60 évvel ezelőtt elsütött argumentumot, miszerint Amerika lemarad a fegyverkezési versenyben, ami alapvető fontosságú a szenátorokat pénzelő amerikai katonai/biztonsági komplexus profit maximalizáláshoz.
A washingtoni örültek nem csak az orosz stratégiai nukleáris erőket aktivizálták miután felébresztették álmaiból, de a kínait is. A múlt évben Kína közzétett egy képekkel illusztrált leírást arról, hogyan tudná Kína nukleáris fegyverekkel elpusztítani Amerikát. Ez volt Kína válasza Washington esztelen tervére, ami szerint légi és tengeri bázisokat építene a Fülöp-szigetektől egészen Vietnamig annak érdekében, hogy ellenőrizni tudja az erőforrások hajóztatását a Dél-kínai tengeren. Milyen hülyéknek kell ülni az amerikai kormányban, hogy feltételezzék Kína szemet fog hunyni érdekszférájának ilyen fokú megsértése felett? – Kína most kiegészítette nukleáris fegyverzetét egy teljesen újfajta mobil ICBM egységgel, amiről Washington semmit se tud, mert a CIA el van foglalva a hongkongi tiltakozók szervezésével.
Dong-Feng-MissileMind Oroszország, mind pedig Kína meg volt elégedve, hogy részese lehet a világgazdaságnak, javíthatja állampolgárainak az életét, valamint az ország gazdaságát. De akkor jöttek az újkonzervatívok, arrogáns pszichopaták gyülekezete, akik kijelentették, hogy Washington nem fogja senkinek megengedni, még Oroszországnak, és Kínának se, hogy céljaiknak nem megfelelő, független külpolitika folytatásához szükséges szintre emelkedjen.
Az atomháború visszajött a képbe. Elsőre Washington kezdte el fenyegetni azokat, akik szerinte riválisok. Majd, amikor a feltételezett rivális nem hódol be, akkor Washington démonizálja.
A washingtoni udvari történészek által írt történelem szerint a modern idők leggonoszabb démonai a II. világháború japán és német kormányai, valamint a II. világháborút követően, Sztálin orosz kormánya. Ugyanis ezek az udvari történészek simán átlépnek a tényeken. Washington Japánt bele kényszerítette a háborúba azzal, hogy lehetetlenné tette Japán erőforrásokhoz való hozzáférését, majd ledobott rá két atombombát, amikor a japán kormány a megadást fontolgatta.
Woodrow Wilson amerikai elnök megígérte a németeknek, ha befejezik az I. világháborút, nem lesz területi vesztességük és velük szembeni kárigény. Ezt az ígéretet megszegték. Németországot feldarabolták, majd egyes területeket Franciaországhoz, Lengyelországhoz és Csehszlovákiához csatoltak, de kapott apró területeket Belgium, Litvánia és Dánia is. Az ígéret ellenére a Versailles-i békeszerződés értelmében Németországnak lehetetlenül nagy jóvátételt kellett fizetnie. Az előrelátó John Maynard Keynes kijelentette, hogy a jóvátétel miatt ki fog törni egy II. világháború. Egy szorgalmas és erős nép ilyen fokú megalázása, amelynek hadserege az I. világháború végén idegen területeket tartott ellenőrzése alatt, hűen bemutatja az úgynevezett „nyugati hatalmak” kétszínűségét. Hitler hatalomra jutását a franciák, angolok és az amerikaiak segítették. 1935-re Hitlernek kellő önbizalma volt ahhoz, hogy felmondja a versailles-i Szerződést. Ha Hitler ellenáll az önhittségének, és nem küldi a hadseregét Oroszország ellen, ahol gyakorlatilag megsemmisült, utódai mai is uralnák Európát.
1401850984A valódi történelem köszönő viszonyban sincs azzal, amit Washington állít és amire az amerikaiakat tanítják. Az amerikaiak többsége vakon elfogadja Washington háborúját a világgal. Ha az ebola és globális felmelegedés nem írtja ki az emberiséget, akkor az amerikai nép tudatlansága és Washington harca a világ hegemóniájáért egészen biztos ki fogja irtani.
Washington Is Destroying The World – Paul Craig Robertsírásának (2014.10.07.) teljes fordítása. — Aki nem hallott volna róla. – Ki ez a Paul Craig Roberts? Az amerikai kormány pénzügyminiszterének volt a helyettese, és mint ilyen igen jól ismeri a washingtoni viszonyokat. Egy időben a Wall Street Journal segéd szerkesztője volt, és számtalan egyetemen tartott előadásokat. Több könyv szerzője, amelyekben kritizálja a rabló kapitalizmust. Ha többet akarsz tudni róla:http://www.paulcraigroberts.org/
Fordította : Antalffy Tibor



Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)