2016. június 4., szombat

Jogrendszer





Jogrendszer




A törvény, a



jog és az erkölcs


(Hazánkért, 2004. február)

Bár a törvények és a jog összefüggésben állnak az erkölccsel, különbséget kell tennünk az erkölcsiség és a törvényesség között. Az erkölcs, a legbensőbb mivoltában, szándékaiban és lelkiismeretében érinti az embert, azaz a személy belső fórumához tartozik, amelyről bíró nem ítélhet.
Ellenben a törvényesség, a törvény előtti felelősséget jelenti, vagyis azt, hogy erkölcsi vonatkozású tetteinknek “külső” vonatkozása is van, amennyiben e tettek megfelelnek vagy eltérnek attól, amit a törvény vagy a jog előír. Az erkölcs és a törvény összefügg egymással, de a kettő nem azonos; adott esetben konfliktusba is kerülhetnek (pl: atombomba ledobása felsőbb utasításra). A törvények és a jog az erkölcs külső normája. E tételhez kiegészítésül a következőket kell még megjegyeznünk: a) A természettörvény és a természetjog mindenkor normának tekintendő, és aki ezeket megsérti, etikailag vét. A természettörvény és a természetjog alól nincs felmentés. b) A pozitív törvények és a pozitív jog ellenben csak akkor kötelez etikailag, ha megfelel a természettörvény és a természetjog szellemének.
·         Aquinói Tamás ezzel kapcsolatban állapítja meg:
az emberileg előírt törvények vagy jogosak, vagy jogtalanok. Ha pedig jogosak, lelkiismereti fórumon is kötelező erővel bírnak.”
Minthogy a törvények és a jog csupán az erkölcs külső normáját alkotják, helytelen a legalisztikus felfogás, amely a tettek értékét pusztán a törvény és a jog megtartásához méri. (pl. farizeusok).
Továbbá azt is megállapítja, hogy
a természetjogot elsősorban az örök törvény tartalmazza, másodlagosan azonban az emberi értelem természetes ítélőképessége”.
A pozitív törvény és jog -- amennyiben a természettörvény és a természetjog kifejtése, illetve helyes értelmezése -- az örök törvényben gyökerezik. Erkölcsi kötelező erejüket végső fokon ebből a tényből nyerik.
természettörvény és a természetjog belülről és feltétlenül köti az embert, de úgy, hogy nem sérti és nem rombolja le szabadságát. Ily módon azonban csak Isten képes kötelezni az emberi lényt. Ezért a vallásos ihletésű filozófiák a természettörvény és a természetjog végső lehetőségi feltételét az isteni értelemben és akaratban látják.
·         Szent Ágoston meghatározása szerint
az örök törvény az Isten értelme vagy akarata, amely a természetes rend megőrzését parancsolja, és megzavarását tiltja”.
·         Szent Tamás megfogalmazásában
az örök törvény nem más, mint “a dolgok kormányzásának elve, amely Istenben, mint a világmindenség őselvében létezik”.
Más szavakkal: az örök törvény “az isteni bölcsesség elve, amennyiben ez minden megvalósulás és mozgás direktívája”.

Az emberi létben és az emberi természetes hajlamokban felfedezett természettörvény nem más, mint az örök törvénynek részesedés útján birtokolt hasonmása: “nyilvánvaló, hogy valamiképpen minden létező részesül az örök törvényből, amennyiben tudniillik a létezők ennek hatására birtokolják a nekik megfelelő aktusok és célok iránti hajlamaikat. A létezők között azonban az értelmes teremtmény kitüntetett módon van alárendelve a gondviselésnek, amennyiben maga is részesévé lesz ennek, miközben önmagáról és másokról gondoskodik. Így benne is részesedés útján van meg az örök értelem, és ennek erejében birtokolja természetes hajlamát a megfelelő megvalósulásra és célra. Az örök törvénynek az értelmes teremtményben részesedés útján megvalósult birtoklását pedig természettörvénynek nevezzük”. ~ A természettörvényhez hasonlóan a természetjog is az örök, isteni törvényben gyökerezik. +++
Turay Alfréd, Internetes tanulmányából kivonatosan
http://www.theol.u-szeged.hu
 v

A Magyar Értelmező Szótár (1980) szerint

ERKÖLCS - Valaki, vagy valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége illetve ezek megvalósulása.
Erkölcs-csősz - (gúny) Aki az erkölcs nevében szeret másokat kicsinyesen bírálgatni.
JOG - Az uralkodó osztály akaratát kifejező, az állam által kötelezővé tett magatartási szabályok összessége, rendszere... Emberi mivoltunkból, társadalmi helyzetünkből folyó szabadság valamire.
TÖRVÉNY - Az államhatalom legfelsőbb szervétől alkotott jogszabály, ezeknek összessége, rendszere.
¨       Megjegyzés - A társadalmilag helyesnek tekintett szabályokat, valamely hatalomra került, “erkölcs-csősz” szerepet betöltő kisebbség a saját érdekeinek megfelelően bármikor megváltoztathatja. Az uralkodó osztály nem szükségszerűen jelenti a többséget, ami a helyzet Magyarországon is, ahol kisebbség uralkodik a nagytöbbség felett.
 
S ha jő az ellen, vért miért ont?
Kardot miért foga?
Hogy védje a hazát?... valóban!...
Haza csak ott van, hol jog is van,
S a népnek nincs joga.”
 
Petőfi Sándor, A NÉP
Pest, 1846. június-augusztus

Amikor valamely államhatalom legfelsőbb szervétől alkotott jogszabályok összességét - a törvényeket -- bizonyos befolyással rendelkező kisebbség megvesztegetéssel, megfélemlítéssel, terrorral, erőszakkal megváltoztatja, azt rendőrállamnak nevezzük.
A magyar nép tragikusan döbbent rá, hogy szocialista párt nem létezik, nem is volt, merő káprázat volt az egész. Amit annak hitt, az zsoldos erkölcsű zsoldos csapat, amely 1989 után most ugyanolyan alázatosan szolgálja az országrontó SZDSZ-t és a mögötte álló világállami maffiát, mint ahogy ennek “édes gyermekét” -- a szovjet hatalmat -- az MSZMP korában kiszolgálta. Magyarország olyan helyzetbe jutott, hogy kapuira akár Dante poklának feliratát véshetnénk:
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” Az, amit 1996-ban a Pető-Horn kormány stabilizációs programként emlegetett, nem más, mint a magyarság teljes kifosztásának, elpusztításának, Magyarország megszüntetésének, a világállami körök általi megkaparintásának programja.
Hol van a törvény, hol van a jog, és hol van az erkölcs? +++ /TJ/



Belgium módosítja a háborús bűnös törvényt?


Az Associated Press jelentette június 24-én Brüsszelből, hogy Belgium összeomlott az amerikai nyomás alatt és módosításokat terjesztett be egyedülálló “háborús bűnös törvényéhez”, amelyet az USA, Anglia és Izrael politikai vezéreinek a zavarba hozására is felhasználtak.
Louis Michel belga külügyminiszter külön-külön találkozott Stephen Brauer amerikai nagykövettel és Lord Robertson NATO-főtitkárral a módosításokat illetően.
A törvényt már alkalmazták George W. Bush, Donald Rumsfeld és Colin Powell, valamint Tony Blair és Ariel Sharon ellen, (kevés sikerrel!)
Az amerikai esetek felbőszítették Washingtont. Nemrégen, látogatásán Rumsfeld leállította a 350millió dolláros folyósítást brüsszeli NATO épületekhez és megfenyegette a belgákat, hogy kivonja a NATO főhadiszállást Brüsszelből, ha szemétdombra nem vetik az “abszurd” törvényt. -“Belgiumnak rá kell ébrednie, hogy tetteinek következményei vannak” - mondta Rumsfeld.
Belgium vasárnap beleegyezett, hogy a törvényt olyan esetekre korlátozza, amelyek belgákat vagy Belgium lakosait közvetlenül érintenek. -“Nem Belgium feladata eldönteni, hogy igazságszolgálata jobb-e, mint az amerikai, izraeli vagy más európai ország igazságszolgálata,” - mondta Michel.
Nem biztos, hogy a módosítások kibékítik Washingtont, amely a törvény elejtését követelte.
Októberre várják, hogy a belga parlament beiktassa a módosításokat.  +++     




Magyarországon

alkotmánysértő a népszavazás!





Alkotmánysértő népszavazás az Európai Unióra közel 4 milliárd forintért!
A múlt héten jelent meg az a Belügy Minisztériumi rendelet ~ a 2003. április 12-ére tervezett európai uniós népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 7/2003. [III. 14.] BM rendelet, ~ amely az EU csatlakozási népszavazás költségvetését tartalmazza. A rendeletből kiderül, hogy a tervezett
kiadások összege 3 824 000 000 forint, azaz közel 4 milliárd forint.

l

Magyar Földvédő Mozgalom és a Magyarok Világszövetsége közös alkotmánybírósági beadványukról tartott sajtótájékoztatót Budapesten, 2003. március 13-án, a Magyarok Házában. A még aznap benyújtott kérelmükben kérik, hogy az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásban állapítsa meg a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény 10.§-ának 2. és 3. mondatában és a 11.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenességét, és azokat semmisítse meg.
A fenti módosítás az Alkotmányt a következő új paragrafussal egészíti ki:
79. § Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés:
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
Az 1. mondat arról rendelkezik, hogy „a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásról” kell népszavazást tartani! Tehát az államhatalmi szervezeteknek kötelező jelleggel írja elő, hogy valóban arról kell népszavazást tartani, hogy „a csatlakozási szerződés szerint” akar-e az ország lakossága az EU-hoz csatlakozni, vagy „a csatlakozási szerződés szerint” nem akar csatlakozni!
Az első két mondat együttes tartalma: 2003. április 12-én ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról!
A 3. mondat azért alkotmánysértő, mert nem a „csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról” fogalmazza meg a kérdést, hanem általánosságban kérdez! Ha valakinek az
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
kérdésre kell válaszolnia, akkor másra kell válaszolnia, mintha azt kérdeznék tőle, hogy
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a csatlakozási szerződés szerint váljon az Európai Unió tagjává?”

A két kérdésfeltétel között ég és föld különbség van.
Mindez ellentétes a Népszavazási tv. 13. § (1) bekezdésével, amely szerint a népszavazásra feltett tényleges kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.
A két rendelkezés ellentmondása miatt a népszavazás lebonyolítása alkotmánysértés nélkül nem hajtható végre! Mi a teendő, ha az Alkotmány rendelkezését nem lehet alkotmánysértés nélkül végrehajtani?
Feltűnő, hogy az államhatalmi szervek eddig nem jelezték, hogy az Alkotmány szövegében a végrehajtását akadályozó diszharmónia van! (Egzisztenciális félelem és kiszolgáltatottság miatt senki nem mer megszólalni!?) Az 1. mondat a szavazónak azt az alkotmányos jogot biztosítja, hogy „a csatlakozási szerződés szerinti” csatlakozás kérdéséről dönthet, tehát jogában áll a kormány csatlakozási tárgyalásainak „eredményét” véleményezni azáltal, hogy azt elfogadja - vagy elutasítja. Nem korlátozható ezen alkotmányos joga!
De mi történik április 12-én? Ha csak az idézett kérdésről szavazhatunk, akkor a hatalom a szavazók jogkorlátozása miatt követ el alkotmánysértést. Ez a kérdésfeltevés tehát a jogállamiság és függetlenség alappillérét jelentő, a népszavazás útján közvetlenül gyakorolható, Alkotmányban védett népszuverenitást sérti alapjaiban.
A kérdés tartalmi oldala: Minden magyar választópolgár jogot kapott az EU-csatlakozás „csatlakozási szerződés szerinti” véleményezésére és annak elfogadására vagy elutasítására, de ezzel a joggal együtt a kellő ismeret megszerzésének jogát is megkapta. Ehhez hiteles tájékoztatás kell, közzé kell tenni mindenki számára elérhető módon a teljes EU-joganyagot és a csatlakozási szerződést magyarul, részletes, közérthető jogszabály-magyarázatokkal, továbbá szükség van a társadalom minden szereplőjére, és a nemzet határon inneni és túli részeire vonatkozó hatástanulmányokra. Ez ma nincs így, pedig ezek nélkül a választópolgár nem tudhatja, hogy miről kell döntenie, vagyis nem tud élni „ügydöntő”, alkotmányos jogával, tehát végső soron formálissá és kiürültté válik az Alkotmány 2. §-sában rögzített néphatalom!
További alkotmánysértések az április 12-i népszavazás kapcsán: A 2. mondat kifejezetten ellentétes aNépszavazási tv. 16. § (1) bekezdésével, amely szerint a népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni. Ez a határidő 2003. március 23-án lejár, tehát a kitűzött időpont nem felel meg ennek a törvényi követelménynek, ezért is jogsértő!
Az is alkotmánysértő, hogy a népszavazás időpontja megelőzi a csatlakozási megállapodás aláírását, hiszen április 12-én még csak szerződéstervezet létezik, mert a csatlakozási megállapodást csak 2003. április 16-án írják alá, ami jogi értelemben érvényesen csak ekkor jön létre. Mindezért lehetetlen a nem létező szerződésről szavazni, pedig a módosítottAlkotmány 79. §-sának első mondata előírja a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásról szóló népszavazást!
A kitűzött népszavazási kérdés és időpont egyúttal megsérti az Alkotmány 5. §-sában az állam részére előírt kötelezettséget, amely a nép szabadságának és hatalmának, az ország függetlenségének és területi épségének, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határainak megvédésére kell, hogy irányuljon. Közismert tény - és ezt az Alkotmány legutóbbi módosítása is igazolja, hogy az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozás a népszuverenitás és ezáltal az ország függetlenségének részbeni feladásával jár. A magyar állam egy ilyen folyamatban alkotmányosan nem lehet szorgalmazója egy ilyen döntésnek, az állam alkotmányos kötelezettsége a népszuverenitás és ezáltal az ország függetlenségének védelme.
A jogállamiság és a népszuverenitás alkotmányos elveit sérti az is, hogy ezen alkotmánymódosítás a 11. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. A jogalkotó ugyanis ezzel a megoldással előre eldöntöttnek vette a népszavazás eredményét és egyúttal tudatosan figyelmen kívül hagyta a népszavazásban megjelenő népakaratot. Hiszen a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadására és hatálybalépésére csak igenlőnépszavazás esetén van jogi lehetőség, - a nemleges döntés ugyanis kötelező az Országgyűlésre nézve, azaz, ebben az esetben nem fogadható el egy csatlakozási szerződést kihirdető törvény. Így pedig benne maradna az Alkotmányban a népszavazásról szóló rendelkezés.
Ellentmondás van a népszavazás elrendelésének jogánál is. A módosított Alkotmány 79. §-sának első mondataellentétes az Alkotmány 28/C §. (2) bekezdésével, amely szerint kötelező és ügydöntő országos népszavazást csaklegalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére lehet elrendelni.
Ez most nem így van!
Kérdés, hogy milyen mélységekig nyúlik bele a mai politikai központi hatalom az elvileg független bírósági körökbe? A beadvány sorsa rávilágíthat arra a lehetetlen jogi helyzetre, hogy az Alkotmány módosítása során elkövetett hibát, tartalmi ellentmondást jogilag nem lehet kezelni, ebben az esetben pedig a jogállamiság és a népszuverenitás lényegében megszűnik Magyarországon!
A hatalomnak világosan tudnia kell, hogy ami április 12-én történik az nem eredményezhet érvényes, alkotmányos népszavazási eredményt. Ennek ellenére mégis mindent megtesz az alkotmánysértő népszavazás megtartása érdekében. Már az értesítőket is kiküldték.
 Költői kérdés: vizsgáljuk meg, hogy ez a cselekmény vajon hogyan viszonyul a Büntető Törvénykönyv alábbi tényállásához:

Hűtlen kezelés

319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3) A büntetés bűntette miatt,
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

Részletek a Complex CD Jogtár vonatkozó magyarázatából:

"A hűtlen kezelés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízással való kárt okozó visszaélés.  A bűncselekmény tárgya az idegen vagyon. A polgári jog szabályai szerint a vagyon valamely személy vagyoni jogainak összességét, aktívumait és passzívumait öleli fel. A vagyon megjelenhet jogviszonyok formájában, de konkrét dologi formában is. Ez utóbbiakat vagyontárgynak nevezzük. A cselekmény sértettje akár természetes, akár jogi személy lehet, akinek ~ amelynek ~ a vagyoni jogaiban az elkövető szerződésszegése miatt a vagyoni hátrány bekövetkezik.
A bűncselekmény tényállási eleme, hogy az elkövető az idegen vagyon kezelésével legyen megbízva. Ez a megbízás, a vagyon "rábízása", nem azonosítható a sikkasztásnál megkövetelt rábízással. A sikkasztás esetében a rábízás statikus jellegű, amelynek értelmében az elkövető csupán az idegen dolog birtokban tartására kötelezett, a hűtlen kezelés esetében azonban a rábízás mindig azzal a szándékkal történik, hogy az elkövető ~ a vagyonkezelő ~ gazdálkodjék a vagyonnal, s így őrizze azt.
A vagyonkezelő megszegi kötelességét különösen, ha intézkedései ellentétesek a megbízó érdekeivel."

A Btk. 138/A § szerint
 E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó, a járulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj bevétel csökkenésének összege
a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,
b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,
c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,
d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,
e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.

N.B. - Aki úgy érzi, hogy tudja a helyes választ az küldje be megfejtését az illetékes hatóságokhoz!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
Európa jogi szakjogász








Jahveh Parancsai
Mózes 3. Léviták Könyve, 25. fejezet
[...] egyétek a földek termését.  Ebben a jubileumi évben mindenki kapja vissza a birtokát.  Ha eladsz vagy veszel népedből valótól, ne csapd be testvéredet.  A jubileumi esztendő óta eltelt évek száma szerint vásárolj népedből valótól.  Ő meg a termés éveinek száma szerint határozza meg az eladási árat.  Minél nagyobb a hátralevő évek száma, annál jobban emeld az árat, s minél kevesebb az év, annál jobban csökkentsed, hiszen bizonyos
számú aratást adsz el neki.  Senki se csapja hát be a népéből valót, hanem féld Istenedet,
 mivel Jahveh vagyok, a te Istened. Tartsátok meg törvényeimet és parancsaimat, tartsátok meg úgy, hogy teljesítitek, s akkor biztonságot élveztek az országában.”


A városok ostroma

Ószövetség, Második Törvénykönyve, 20:10-20
Ha felvonulsz valamely város ellen, hogy megostromold, először ajánlj fel neki békét. Ha elfogadja s megnyitja kapuit, az egész nép, amely lakja, fizessen adót és legyen a szolgád. Ha visszautasítja a békét s felveszi a harcot, aztán ostromot indítasz és az Úr, a te Istened hatalmadba adja, minden férfit hányj kardélre.  Az asszonyokat és gyermekeket azonban, a jószágot s mindazt, ami csak van a városban, az összes értéket ejtsd zsákmányul, s élvezd javait, amelyeket az Úr, a te Istened neked ad. Így tégy mindazokkal a városokkal, amelyek messze esnek tőled, amelyek nem e népnek városai közé számítanak. E népek városaiban, amelyeket az Úr a te Istened örökségül ad neked, egyetlen lelket se hagyj életben. Rajtuk töltsd be az átkot mindenképpen (..), ahogy az Úr a te Istened parancsolta, nehogy eltanuld tőlük utálatos dolgaikat,
amelyeket isteneik (tiszteletére) végbe visznek,
s így vétkezzetek az Úr, a ti Istenetek ellen. Ha ostrom alá veszel egy várost, hogy legyőzd, a fákat ne irtsd ki, ne fogj fejszét. Egyél róluk, de ne vágd ki őket. Vagy a mező fái is emberek, hogy őket is meg kell ostromolnod? Csak azokat a fákat szabad megcsonkítanod, amelyekről tudod, hogy nem teremnek ehető gyümölcsöt, azért hogy ostromműveket készíts belőlük az ellen a város ellen, amellyel harcban állsz, hogy be tudd venni.”




Az államadósság

és az anyaföld örökösei




Tanulságok a volt amerikai elnök Thomas Jefferson leveléből
Párizs, 1789. szeptember 6.
v
James Madison Úrnak [1]

Drága Uram!

[..]Úgy tűnik, az óceán egyik oldalán sem foglalkozott még senki a kérdéssel, hogy joga lenne-e egyik nemzedéknek elköteleznie a másikat.  Pedig ez olyan súlyos következményekkel bíró kérdés, ami nemcsak állásfoglalást érdemel, hanem helyet is minden kormány elemi törvényei között.  A társadalom alapvető elveiről folyó itteni elmélkedésbe mélyülvén merült fel bennem e kérdés -- és az is, hogy véleményem szerint könnyen bizonyítható, hogy az ilyen kötelezettség nem átörökíthető.  Arról az alapról indulok el, amit én magától értetődőnek tartok, hogy a föld, haszonélvezetében, az élőké, és a holtaknak sem hatalmuk, sem joguk nincs felette. A terület, amit valamely személy elfoglalt, többé már nem az övé, amikor ő maga megszűnt létezni, és visszaszáll a társadalomra.  Ha a társadalom nem hozott szabályokat földjének magántulajdonba való birtokbavételéről, a földet az elsőségjogi birtokos veszi át -- általában az elhunyt özvegye vagy gyerekei. 

Thomas Jefferson
Amerika 3-ik elnöke
(1801-1809)
Ha hoztak törvényeket a birtokbavételről, ezek a szabályok a feleségnek és a gyerekeknek, vagy valamelyiküknek, vagy pedig az elhunyt örökösének ítélhetik a földet, akik így átadhatják azt a hitelezőnek.

De a gyermek, az örökös, vagy hitelező nem természetes jog alapján veszi át a földet, hanem a társadalom törvényei alapján, aminek tagja, és aminek alávetettje.  Így, természetes jog alapján, senki sem kötelezheti az általa lakott földet vagy az ő utána ott lakó személyeket, hogy megfizesse az adósságot, amit ő vállalt magára.  Mert, ha ezt tehetné, akkor még életében több nemzedékre előre felélhetné a föld hasznát, és akkor így a föld a halottaké lenne, nem pedig az élőké, ami a mi alapelvünknek ép az ellenkezője.
Ami igaz a társadalom tagjaira egyénileg, az igaz rájuk összességükben is, mert az egész jogai nem lehet több, mint az egyének jogainak összege.  Hogy elképzelésünk világos maradjon miközben a tömegre vetítjük, tételezzük fel, hogy egy egész nemzedék egy napon születik, egy napon lesz felnőtt, és egy napon távozik e világból is, hátrahagyván a következő nemzedéket együttes felnőtté válásának napján. 

Tegyük fel, hogy e szép kor huszonegy év, és életük hossza pedig még harmincnégy év, lévén ez a huszonegy évesek várható életkora. Minden egymást követő nemzedék tehát egy meghatározott pillanatban jelenne meg és távozna az élet színpadáról, minthogy az egyénekkel a való életben is van.  Azt mondom tehát, hogy a föld teljes joggal az egyes nemzedékeké, míg a földön vannak.  A második nemzedék átveszi az elsőtől -- adósság és megkötöttségek nélkül, -- a harmadik a másodiktól, és így tovább. Mert ha az első adóssággal terhelhetné, akkor a föld a halottak tulajdona lenne, nem pedig az élő nemzedéké.  Így, egy nemzedék sem vállalhat nagyobb adósságot, mint amekkorát léte során vissza tud fizetni.  Huszonegy éves korukban elkötelezhetik magukat és földjüket a következő harmincnégy évre, huszonkét évesen harmincháromra, huszonhárom évesen harminckettőre, és ötvennégy évesen csupán egy évre, mert ennyi életük még hátralévő hossza az adott időpontban. 

De egy lényeges különbséget figyelembe kell vennünk az egymást követő egyének és egész nemzedékek között. Egyének csak részei a társadalomnak, és az egész törvényeinek függvényei. E törvények az elhunyt földjének egy részét hitelezőinek utalhatják mintsem valaki másnak, avagy gyermekeinek, azzal a feltétellel, hogy kielégítik a hitelezőt. 
Viszont amikor egy egész nemzedék, illetve a teljes társadalom kihal --  mint példakénti feltételezésünkben, -- és egy másik nemzedék, avagy társadalom követi, ez egy egészet képez, és fizetésre vonatkozó neveltetésén túl nincs felsőbb hatóság, ami birtokát egy harmadik társadalomnak adhatná, ami esetleg kölcsönt adott elődjének.

Ami érvényes a meghatározott korszakonként egymást váltó nemzedékekre — amint azt a könnyebb megértés végett feltételeztük, -- az érvényes az élet rendje szerint napjában cserélődő nemzedékekre is. Minthogy egy szerződő nemzedék többsége harmincnégy évig létezik, és utána egy másik többség lesz a birtokos, az előbbi szerződhet ennyi időre, de tovább nem.
A megállapításom, hogy sem a nemzet képviselői, sem maga az nemzetgyűlés nem vállalhat joggal adósságot azon túl, amit a maga korában ki tud fizetni, mármint, az elkötelezettség napjától számított harmincnégy éven belül.

E megállapítás érzékeltetése végett tételezzük fel, hogy XIV. és XV. Lajos a francia nép nevében Hollandiától tízezermilliárd összegben kölcsönt vett fel!  A kölcsön kamata ötszázmilliárd lenne, ami a teljes bérhozam, avagy a francia földterület összes bevétele. Talán a jelen nemzedéknek el kellett volna költöznie a földről, ahol a természet őt szülte és átadnia helyét a holland hitelezőknek?  Nem.  Nekik ugyan olyan joguk van a földhöz, amin születtek, mint az őket megelőző nemzedéknek.  E jogukat nem elődeiktől, hanem a természettől kapták. Tehát ők és földjük a természet által mentesek elődeik adósságaitól.

Egy másik szemszögből bemutatván tételezzük fel, hogy XV. Lajos és kortársai azt mondták a holland pénzkölcsönzőknek: adjatok nekünk pénzt, hogy ehessünk, ihassunk, mulathassunk egész életünkben, és olyan feltétellel, hogy nem kértek kamatot harmincnégy évig, miután mindörökkön örökké évi tizenöt százalék kamatot kaptok. A pénzt ezekkel a feltételekkel folyósították és szétosztották az emberek között, kik ettek, ittak és tékozoltak. Köteles lenne-e a jelen nemzedék a föld és munkájának a hozamát az elődök dorbézolásának kárpótlására fordítani? Egyáltalán nem!
Felteszem, hogy az elfogadott nézet, miszerint az egyik nemzedék köztartozása a következőre öröklődik, a magán életben rendszeresen látottakból adódott elő, hogy a földön utódló köteles kifizetni elődei adósságát, annak figyelembe vétele nélkül, hogy e kötelesség csupán közigazgatási, és nem erkölcsi, a társadalom szándékából eredő, mert azkényelmesnek találta, hogy az elhunyt földjét adóssága megfizetésének feltételével utalja ki.  De társadalom és társadalom, nemzedék és nemzedék között nincs közigazgatási kötelezettség, nincs bíró, csak a természet törvénye.

A francia nemzeti adósság kamata valójában csupán a bérhozam két ezreléke és nehézség nélkül fizethető, tehát pusztán nemzeti becsület és célszerűség kérdése. De a jövőbeni adósságokra nézve, nem bölcsebb és igazságosabb lenne-e, ha a nemzet a most készülő alkotmányban lefektetné, hogy sem a törvényhozás, sem pedig a nemzet maga érvényességgel nem vállalhat több kölcsönt mint amennyit saját korában, avagy harmincnégy éven belül, ki tud fizetni. És, hogy minden jövőbeli szerződés érvénytelen a harmincnégy év után fennmaradó összegre vonatkozólag? 

Ugyanakkor ez óvatosságra intené mind a hitelezőt, mind pedig a hitelt-kérőt. A pénzkölcsönzési lehetőségek természetes határok közé szorításával megzabolázhatnánk a háborús szellemet is, ami túl szabad teret kapott azáltal, hogy a pénzkölcsönzők figyelmen kívül hagyták a természet e törvényét, hogy az utód nemzedékek nem terhelhetők elődeik felelősségével.

Hasonló alapon az is bizonyítható lenne, hogy társadalom nem állíthat folytonos alkotmányt, vagy akár folytonos törvényt sem. A föld mindig az élő nemzedéké. Jogállásuk idején tehát belátásuk szerint ők igazgatják a földet és annak hozamát. Ők saját személyük urai is, és következésképpen ők döntik el, miként irányítsák magukat. Személyek és tulajdon igazgatása a kormány feladatainak az összessége. Tehát, idejük lejártával elődeik alkotmánya és törvényeik hatálya megszűnik, azokkal együtt, akik felállították. Az elődök megőrizhették törvényeiket, míg léteztek, de nem tovább.

Tehát, minden alkotmány és minden törvény érvényét veszti 34 év elmúltával.  Ha továbbra is hatályban marad, az akkor már nem jog, hanem erőszak. Felvethető, hogy az utód nemzedékek, eltörlési jogukat gyakorlatban alkalmazván, ugyanúgy mentesülhetnek, mintha az alkotmányt és a törvényeket kifejezetten csak harmincnégy évre hozták volna. Először is, ez az ellenvetés, másodlagos megoldást javasolván, elismeri a jogot.  De a hatálytalanítási jog nem ugyanaz, mint egy törvény természetes lejárta. 

Az lehetne, ha minden kormányforma olyan tökéletesen lenne megalkotva, hogy a többség szándéka mindig igazsággal és akadálytalanul elérhető lenne.  Azonban egy kormányforma sem ilyen.  A nép nem tud összegyűlni, képviselete egyenlőtlen és romlott.  Minden törvényjavaslat ellenében gáncsoskodnak.  Pártok kerítik hatalmukba a közgyűléseket, megvesztegetés megrontja őket, személyes érdek eltávolítja őket választópolgáraik érdekétől, és más akadályok merülnek fel, ami minden gyakorlati ember előtt bizonyíthatja, hogy a megszabott időtartamú törvény sokkal célszerűbb, mint amit hatálytalanítani kell.

Eme alapelv, hogy a föld az élőké nem pedig a holtaké, széleskörű alkalmazási lehetőséggel és következményekkel járhatna minden országban, de különösen Franciaországban.

Belebocsátkozik a kérdés megoldásába, hogy a nemzet megváltoztathatja-e a meghatározott időre a birtokolt földek öröklését? Hogy megváltoztathatják-e a régen örökre az egyháznak, kórházaknak, kollégiumoknak, lovagrendeknek adományoz





ott földek kiutalását?  Hogy megváltoztathatják-e a földhöz kötődő kötelességeket és kiváltságokat, beleértve az egész egyházi és feudális katalógust. Vonatkozik az öröklődő hivatalokra, fennhatóságokra és jogkörökre, az örökletes rendekre, kiválóságokra és címzettekre, állandó kereskedelmi, művészeti és tudományos monopóliumokra, és még sok másra… A visszatérítés kérdését jogiból nagylelkűség kérdésévé teszi.  Mindezekben az esetekben az adott törvényhozás csak saját korára hozhatna döntést kiutalásokról és intézményesítésekről, de későbbre nem; és a jelenlegi részeményesek, még ha ők vagy őseik vették is, olyasminek jóhiszemű birtoklói, aminek eladásához az eladónak nem volt joga. 

Fontold meg magadban e tárgykört, drága Uram, különösen az adósság-felvételi jog szemszögéből és dolgozd ki hathatós logikáddal, ami oly annyira sajátod! Országunk tanácsaiban viselt rangod lehetőséget biztosít Neked, hogy megfontold, és megbeszélések tárgyává tedd. Első ránézésre tán majd nevetnek rajta, mint valami elmélkedő ábrándja, de vizsgálat bizonyítaná érettségét és üdvösségességét. Kitűnő bevezetés tartalmául szolgálhatna első közbevétel-behajtási törvényünk előtt; új kormányunk kezdetén kiküszöbölné a földkerekség e negyedének kárhozatos és ragályos hibáit, amik embertársaik láncraverésének olyan eszközeivel szerelték fel a zsarnokokat, amiket a természet nem szentesít. 

Példaként, a hadüzenet jogának a végrehajtástól a törvényhozáshoz való átutalásával - azoktól, akik költenek, azokhoz, akik fizetnek - máris hathatós akadályt gördítettünk a háborúzás útjába. Szívesen látnám, ha az első alkalommal e második akadályt is felállítanánk. Egy nemzet sem hozhat határozatot a hosszú lejáratú adósságok érvényessége ellen oly érdektelenül, mint mi, mivel mi nem tartozunk egy shillinggel sem, amit az általad tett lépések révén ki nem fizetünk — tőke és kamat — saját életünk során. [..]”


------------
1. James Madison 4. amerikai elnök (1809-1817), az amerikai Alkotmány egyik alapítója



Kitüntetés vagy megvesztegetés?


Tóth Judit, Kanada

kitüntetés negatív formája a megvesztegetés, ami általában politikai berkekben, titokban történik s célja a fontosabb hivatalokat betöltő befolyásos közéleti személyek megnyerése bizonyos ügyek érdekében, nagyobb pénzösszeg lefizetésével, ami nemcsak erkölcstelenség, de sok esetben törvényellenes.
A nyilvánosság előtt megrendezett, szinte ünnepélyes kitüntetéssel járó elismerés, dicséret, hála stblehet kétélű kard is. Társadalmi érdekcsoport, intézmény vagy szervezet egyszerűen elhatározza, hogy valamely személy vagy közösségi csoport méltó a kitüntetésre a közösség érdekében végzett jó munkáért, teljesítményért.
Mindenképpen érdemes tanulmányozni a mindenkori kitüntetett és kitüntetők kilétét. Nemcsak törvényes intézmények minden hátsó gondolat nélküli kitüntetéseire gondolok itt, hanem hirtelen eszembe jut néhány jól ismertKossuth-díj, Nobel Békedíj, Lenin-díj, nem is beszélve a külföldi egyetemek boldog-boldogtalannak osztogatott tiszteletbeli díjairól! Sorolhatnánk a díjakat a végtelenségig, hiszen köteteket lehetne megtölteni velük és a kitüntetettek neveivel. A módszer egyáltalán nem újdonság, évszázadok óta használják. Az egyén rendkívüli dicséretben való részesítése egyben üzenet illetve irányelv is lehet a társadalom felé: ’lám csak, akik hasonlóképpen szolgálnak vagy viselkednek a társadalomban, szintén kitüntetésben részesülhetnek.’

Néhány példa a közelmúltból: 1. a nyolcvanas évek végén, Budapest véreskezű hóhérjának Jurij Andropovnak az egykori növendéke Mihail Gorbacsov, ünnepélyesen “eltemette” – i.e. átmentette! -- a kommunizmust, amiért el is nyerte a nemzetközi Nobel-békedíjat. 2. A menekültekre tűzparancsot kiadó pufajkás kommunista Horn Gyula elvágta a vasfüggöny drótját, -- a németországi szabadkőművesektől meg is kapta érte a kitüntetést, és mint miniszterelnök elismerést Habsburg Ottótól. 3. A Lenin képével díszített lengyelországihajógyárban Lech Walesa-nak, a Solidarnosc vezetőjének például nem voltak nehézségei az állam irányította sajtóval szemben, és külföldi utazásait Japánban maga a statárium elől elmenekült lengyel nagykövet tette lehetővé a japán szakszervezetek segítségével. Walesa gyorsan megtanulta az érvényesülést, mert népszerűsége idején még Tel Aviv-ban is tiszteletét tette, ahol könnyes szemekkel kérte a bocsánatot, az Oswiecem elpusztított zsidó áldozataiért. 4. Elie Wiesel, az Erdélyben született haszid/cionista zsidót, -- aki szerint „minden zsidónak kell egy hely a szívében, ahol külön és állandóan gyűlöletet táplál a németek iránt” --  könyveket írt a zsidók második világháború szenvedéseiről, szintén Nobel-díjjal tüntették ki. Most olyan hírek járnak, hogy Y. Olmert helyett talán Wiesel lesz Izrael miniszterelnöke. [Kell ettől manapság nemesebb, mint Izrael élén egy „Nobel-díjas holokauszt-túlélő”?]

Most pedig nézzünk meg néhány frissebb kitüntetést. Az alant bemutatott személyek sikeres eredményeinek különösebb tanulmányozása nem szükséges, de elismerjük, hogy a kitüntetők minden dicséretét és arany vagy ezüstérmét, de még a vele járó „borravalókat” is feltétlenül megérdemelték! Aztán ki-ki a maga módján és elvei illetve hovatartozása szerint bírálja el ezt az egész színházi vígjátékot!
Kitüntetés a Román Akadémián
2006. április -- A Román Akadémia fennállásának 140. évfordulója alkalmából a Román Köztársaságelnöke, Traian Basescu a „Románia Csillaga” parancsnoki kitüntetést adta át Vizi E. Szilveszternek, /a képen/ a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Az MTA elnöke 2006. április 3-án Bukarestben részt vett a Román Akadémia fennállásának 140. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen. A kitüntetésben az európai tudományosság további prominens személyiségei is részesültek: Herbert Mang, az Osztrák Tudományos Akadémia elnöke, Gabriel de Broglie, a Francia Intézet kancellárja és a Francia Akadémia állandó titkára is. Az évfordulós ünnepségen megjelent a Román Köztársaság két korábbi államfője: Ion Iliescu és Emil Constantinescu is, akik megkapták a Román Akadémia emlékplakettjét.[forrás: www.mta.hu]
Kitüntették a magyarországi katolikus főpapot
 2006-11-26 -- Plankó Erika, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője és Erdő Péter
 
Plankó Erika
 
 bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vehette át a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által adományozott „Magyarországi Zsidókért” díjat vasárnap Budapesten. Erdő Péter a magyarországi zsidóság és a magyar katolikusok közötti párbeszéd elősegítéséért, a holokauszt során meggyilkolt zsidók és az embermentők emlékének megőrzéséért kapta az elismerést. Plankó Erika „a kárpótlási rendszer megteremtésében végzett meghatározó tevékenységéért, az egyéni és a közösségi zsidó kárpótlási folyamat kiteljesítése során kifejtett áldozatos munkájáért" vehette át a díjat.

Az idén ősszel az ’56-os Szövetség által kitüntetett volt munkásőr Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója a díjazottak életrajzát ismertetve elmondta:

Erdő Péter ez év januárjában az ENSZ első holokauszt áldozatainak emléknapján beszédet

Erdő Péter
Bíboros

mondott a magyar parlament előtt, szeptemberben az ő celebrálásával boldoggá avatták a mártírhalált halt, zsidókat mentő Salkaházi Sárát, valamint novemberben közös könyvet jelentet meg Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbival, Vizi E. Szilveszterrel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével Hit-Erkölcs-Tudomány címmel.”

Zoltai 1995-ben a HVG-nek így nyilatkozott:
„’56 katonaként ért. Nem kívántam elmenni az országból, örömkatona voltam, tizedesként avattak. Az ’56-os események alatt semmiféle aktív tevékenységet nem folytattam, a kecskeméti repülőtér őrszázadában teljesítettem szolgálatot 1958-ig. Majd a kőbányai textilgyárban kezdtem dolgozni, ahol beléptem a munkásőrségbe."

 
Zoltai Gusztáv
(Mazsihisz)
volt munkásőr
 
Erdő Péter a díj átvétele után beszédében úgy fogalmazott:
hosszú éveknek az igyekezete és álmodozás van" e találkozó mögött… a zsidó és a katolikus vallásnak a jogtörténet és a jogi, morális módszer területén vannak erőteljes közös gyökerei. Fontos, hogy a közös értékeket egymással szembesítsék, és azokat megosszák Európa javára”. /felhasznált forrás: InfoRádió/





 
Egy másik fajta „kártérítés”


Nyugdíj-kiegészítések a ’60-as években


Hazai Levél

Édesanyám a magyarországi Nyugdíj Intézetnél dolgozott a hatvanas - hetvenes években. A Német Szövetségi kormány – (nyugat-német kormány) a hatvanas évek vége felé új törvényt hozott. A zsidóknak szóló állandó jóvátételek törvényeit kiegészítették azzal, hogy ’a nyugdíjazott zsidók hazai nyugdíját kiegészítik, ha a hazai (magyar) nyugdíj nem ér el bizonyos szintet.’ Ekkor megindult a hazai zsidókommunista vezetők "rohama" a Nyugdíj Intézet központjába. Édesanyám szavait idézem:
   
 " Megjelent az irodában egy ÁVH tiszt, közölte hogy szüksége van egy HAMIS nyugdíjigazolásra - a kommunista párttag - és ÁVH tiszt nyugdíjba vonulása esetén akkor (1968-ban) havi  476, 000 forint lett volna - a hazai átlag magyar melósok nyugdíjának több mint százszorosa - de, követelte hogy állítsunk ki részére egy hamis igazolást miszerint: a havi nyugdíja ’csak 800 forint’...!
     
Ezt természetesen megtagadtuk. Erre lehivatta a Nyugdíj Intézet igazgatóját s igazolta magát, hogy ő kicsoda, s az igazgató hajlongva végighallgatta - majd megparancsolta nekünk, hogy mostantól kezdve minden hamis igazolást kérő magas rangú kommunista zsidó részére kötelesek vagyunk kiállítani a HAMIS igazolást az alacsony nyugdíjról.     
Ezt a gyakorlatot 1968-tól kezdve rendszeresen végrehajtottuk. Így a hazai átlag nyugdíjak százszorosát kézhez vevő kommunista zsidó közép és felső vezetők hivatalos igazolássalnyomorgóknak  voltak beállítva (300 ezer kommunista zsidó) s így, a nyugat-német kormánytól, a kárpótlásokon felül, még kiemelt nyugdíj is járt nekik.”

Nos, Édesanyám később, velem együtt külföldre távozván mindezt elmondta a menekültügyi hatóságoknak Nyugaton, nem is sejtve, hogy külföldön sem lehet az igazat elmondani. Tanúvallomásáért később Nyugaton, örökös feketelistán szerepelt: Mintegy 25 esztendős üldöztetést – mint „a demokrácia és az emberi jogok halálos ellensége” -- szenvedett el azért, mert ezt elmondta. Végül idegileg összeroppant a rengeteg baj és üldözés miatt. Én természetesen már nem szólok és nem tanuskudom többé sehol, mert van éppen elég bajom enélkül is.

Szeretném, ha a sötétben botorkáló honfitársaim már egyszer s mindenkorra tudomásul vennék: a hazai kommunista vezetők MINDIG mindenben örökkön örökké hazudtak. A tömeggyilkos - tolvaj-hazaáruló kommunista csürhe nem elég, hogy a hazai nyugdíjak százszorosát kapja kézhez havonta, de még a mai napig is hamisított nyugdíjigazolások alapján dollár milliárdokat vesznek fel a német kormánytól - nyugdíj kiegészítésnek - mivel hamis papírokkal úgy állítják be, hogy ők minimum nyugdíjból nyomorognak”. Undorító, hogy ezek a istentelen gazemberek a születésüktől kezdve a haláluk másodpercéig csak hazudnak és lopnak.
Néhány példa
Egyik jó barátom a BM (Belügyben) könyvelő. Elmondta:
- egyszerű BM-alkalmazott (párttag) havi nyugdíja most 650, 000 forint.
- belügyes (ÁVH) tiszt havi nyugdíja 1 és 1, 5 millió forint havonta
- KÖZÉP szintű kommunista pártvezető nyugdíja havi 3 millió forint
 - felső szintű kommunista nyugdíja havi 6 millió forint
                              
Édesanyám nyugdíja havi 34 ezer forint. A kommunista tömeggyilkosok büntetés helyett milliós nyugdíjakat kapnak havonta, és lopnak-hazudnak rendületlenül tovább! És ez az ostoba nép újra és újra a gyilkosaira szavaz. Nálunk a lakosság elmebeteg más magyarázatot nem látok. +++

Üdvözlettel olvasója: K. István

 Az alábbi írást az Internet különböző forrásaiból állítottam össze

 

[Az] 1949. évi XX. törvény [szerint]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

 
«A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés –  hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. ….»
Forrás: 
http://www.mkogy.hu:80/alkotmany/alkotm.htm





Magyarország alkotmányos jogállam” (…?)



Bp.  2003. január - „Rákosi alkotmányát azért nem lehet védeni, mert az "alkotmány" szó tulajdonképpeni, eredeti, magyar fogalmak szerinti jelentését alapul véve nem illik a Rákosi féle 1949/XX-as törvényre. Ez a törvény ugyanis nem alkotmány! A sztálini örökség nem az évszám, hanem a 77.§(1) ebben a törvényben, amely szerint nincs is más alkotmány, mint maga az 1949-es törvény! Holott ennek a törvénynek meg kellett volna felelnie a magyar alkotmányos hagyománynak. Ha azonban a törvényt, magát nevezem alkotmánynak, onnantól kezdve lehet minden disznóságot alkotmányosnak minősíteni, hiszen az örök alkotmányos igazságokkal nem kell szembenézni. Azok szinte szómágiával kikerültek a virtuális valóságból, mert a törvény nem hivatkozik rá.
Ahogy Rákosiék tették, a ***1949/XX törvényt*** talán lehet nevezni alaptörvénynek (ami jelenleg a törvényhozást szabályozza), de nem lehet a szó tényleges értelmében *alkotmánynak* nevezni - különösen nem magyar alkotmánynak.
Ezen okfejtés miatt nem új alkotmányt, hanem új alaptörvényt javasolunk az 1949/XX. helyett úgy, hogy az ismerje el a magyar alkotmányt, amely a sokszáz éves magyar nemzet alkotmánya, amely szerint működött sokszáz éven át a magyar állam. Most átmenetileg éppen nem fogadja el a magyar nemzet alkotmányát a magyar állam, tehát alkotmányos legitimitása nincsen jelenleg (amint a nyilatkozatban is jeleztük). Mindezért nem új alkotmányt szorgalmazunk, hanem új alaptörvényt, amely végre ismét elismeri a magyar alkotmány igazságait, értékeit. ◘ -- Fáy Árpád (Internet)
*

Az Eu-belépés új alkotmányt követel -- A toldozás-foltozás már nem elegendő 

Alkotmányossági Műhely - Budapest

Budapest, 2003. január 25.
*
Honfitársaink, a magyar kormány, parlament és más felelős állami- és politikai vezetők, a magyar nemzet tagjai és képviselői határon innen és túl!  Nyomatékosan fel kívánjuk hívni az Európai Unióba való csatlakozásunkról tárgyaló kormány, parlament és más állami-, politikai felelős vezetők figyelmét arra, hogy az úgynevezett 1990-es rendszerváltás után 12 évvel még mindig nem rendeződött a magyar alkotmányhoz való viszonyunk! - Ebből következően a parlament, a kormány és a teljes állami intézményrendszer és vezető testületek a mai napig nem rendelkeznek teljes értékű alkotmányos legitimitással.
▪ A törvényhozást ma is szabályozó (sokszor módosított, alaptörvényként is ideiglenes) 1949/XX-as törvény még mindig nem ismeri el a magyar alkotmányt.
▪ A magyar alkotmány elismerése helyett ez az alaptörvény még mindig önmagát jelöli meg alkotmányként - egy olyan, a tényleges vagy manipulált parlamenti többséggel bármikor átírható okmányt, amely történetesen a szovjet megszállók akarata szerint lett a magyar jogrendbe illesztve, szembehelyezkedve a magyar alkotmányos hagyománnyal.
▪ Az alkotmány, a magyar alkotmányos hagyomány lényege szerint a nemzetnek, mint közösségnek az eredetéről, céljáról és a hatalomról, az alkotmányos igazságokról és értékekről vallott közös tudata, tudati entitás, amely sok évszázad alatt fejlődött ki és őrződött meg, hasonlóan az anyanyelvhez, a népművészeti kincshez. Az alkotmányos tudat hatalmi önkénnyel, többségi szavazási eljárással nem módosítható. Többségi szavazással legfeljebb azokat az írásos megállapodásokat, egyezségeket, alaptörvényeket lehet elfogadni, amelyek elismerik (vagy nem ismerik el) az alkotmányt, megfelelnek (vagy nem felelnek meg) az alkotmányos szellemiségnek.
Nyomatékosan kívánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar kultúra, gondolkodás szerint az alkotmányt nem az aktuális hatalom diktálja tetszése szerint, hanem jó esetben az aktuális hatalom elismeri az alkotmányt. A hatalom alkotmányos legitimációja tehát nem valamely pillanatnyilag kialakult, többségi elvű legalitásra támaszkodik, hanem jelenti a kulturális, identitásbeli örök emberi alkotmányos igazságoknak, alkotmányos értékeknek való megfelelést, megfelelési törekvést is.
Kezdeményezzük felhívásunkkal, hogy a magyar nemzet minél több tagja, a magyar közélet, politikai vezetés minél több szereplője nyilvánítsa ki, hogy:
1. ... meggyőződése szerint az ország alkotmányos helyzetének helyreállítása hosszú távon a magyarság, a magyar nemzet, az ország és lakói elsődleges létérdeke.
2. ... az alkotmány ügye a nemzet társadalmi, gazdasági, kulturális létét sok nemzedéken át meghatározó olyan létfeltétel, amelyet nincsen joga feladni, tudatosan kockáztatni, rombolni semelyik nemzedéknek, politikai vezetésnek.
3. ... tudatában van annak, hogy jelen helyzetünkben alapvető kérdés a magyar fogalmak szerinti alkotmány (alkotmányos tudat, szemléletmód) és az alaptörvény eredendő, lényegi különbségének a kimondása.
4. ... tudatában van annak, hogy a hatalmi fortéllyal és erőszakos eszközökkel kényszerített csatlakozás az Európai Unióhoz a magyar állam alkotmányellenes állapota miatt alkotmányos legitimitással nem rendelkezhet.
5. ... tudatában van annak, hogy alkotmányos viszonyaink rendezésének módja a jogfolytonosságot helyreállító nemzetgyűlés összehívása, és munkájának háborítatlan elvégzése.
6. ... alapvetőnek tekinti, hogy az alkotmányos létünk szellemi-kulturális lényege napvilágra kerüljön, és feltétlen, széles körű védelemben részesüljön - függetlenül az alkotmány politikai, törvényi elismerésének menetétől.
Nincs az ország jelenlegi vezetésének alkotmányos legitimitása a tervezett EU-csatlakozási szerződés aláírására a magyar alkotmány elismerése, a jogfolytonosság kimondása előtt. Az alkotmány elismerésének hiánya miatt állhatott elő az a helyzet, hogy a szavazással megerősítendő csatlakozási megállapodás lényegi pontjai alapvető alkotmányos elveket sértenek. Ezekre a problémákra a tervezett népszavazás önmagában nem kínál megoldást. Mindamellett ki kívánjuk nyilvánítani felháborodásunkat, hogy az uniós csatlakozáshoz a társadalmi egyetértést alkotmányosan illegitim módon megszerezni kívánó népszavazás előkészítése során a legdurvább hatalmi erőfölénnyel való visszaélést tapasztalunk folyamatosan.
Hangsúlyozzuk végül, hogy Magyarország alkotmányos legitimitással [törvényességgel] csak olyan nemzetközi struktúrába [rendszerbe] illeszkedhet be, amely nem sérti az alkotmányos igazságokat és értékeket, illetőleg felül nem bírálható garanciákkal erősíti meg törekvését ezen igazságok és értékek érvényesítésére.
A nyilatkozatot az Alkotmányossági Műhely által szervezett konferencia 25-én este még jelen lévő mintegy 40 fős közönsége két ellenszavazattal alkalmi közösségként megszavazta.
http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_jan_25_nyilatkozat_sajtoban.htm

Miért nem nevezhető Magyarország alkotmányos jogállamnak?

Az 1949/XX Rákosi-törvényre alapozott mai Magyar Köztársaság „alkotmányával” kapcsolatban várjuk ezt a kérdést, a hazai jog-, illetve alkotmány-szakértőktől. Ahelyett, hogy a magyar sors megoldási kérdéseinek a mélyére hatolnának, egyes jogászaink igyekeznek megmagyarázni, hogy az „alkotmány” különböző paragrafusai szerint mennyire „biztosított a magyar jog”. Biztosított? Kinek?
 "Független"? Függetlenségünket 1991-ig a szovjet megszállás rabolta el. Most azonban a NATO és az EU korlátozza. Megvédenek bárki ellen - kivéve a szomszédainkat, akiken kívül nincs is ellenségünk. Ugyanakkor mehetünk Irakba, Afganisztánba, -- elvégre Irak terelte el a Dunát, és Afganisztán akadályozta meg a magyar egyetem létesítését Erdélyben...
Néhány alapvetés jogban kevésbé jártasaknak. Az alkotmány "polgári neve": 1949: XX. törvény.Vagyis: az első tisztán rákosista-sztálinista "országgyűlés" fogadta el, szovjet megszállás alatt, amikor demokráciáról, népakaratról szó sem eshetett. 1989-ben történt az utolsó átfogó módosítása, amikor szintén még diktatórikusan választott parlament szavazta meg. Ugyan az Ellenzéki Kerekasztal elvileg elfogadta ezt, de emlékezzünk vissza: az SZDSZ, a Fidesz és az FKGP nem írta alá a Kerekasztal záródokumentumát. Az 1990-ben tartott választásokon kiderült, hogy az alkotmánymódosítást nem-támogató pártok nélkül nem volt meg a kétharmados többség (az akkori közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, mint ahogyan a maiak is!...).
Tehát a mai alkotmánynak sem az elfogadása, sem a mai alakra hozása nem történt demokratikus módon (i.e. a nép beleegyezése nélkül!) Még egy "apróság": a bevezető szövegben ott áll az "ideiglenes"jelző. Immár tizennyolcadik éve - azaz nagykorú lett az ideiglenes alkotmányunk! Bravó, éljen - kíváncsi vagyok, a nyugdíjat is megéri-e? Ha a mai pártokon múlik, alighanem simán...
 Az ideiglenes és nem demokratikus magyar alkotmányt az Alkotmánybíróság tette úgy-ahogy alkalmazhatóvá, Sólyom László az AB-elnöksége idején. Sajnos, ez kétélű dolog volt: rendkívül sokszor hivatkoztak a "láthatatlan alkotmányra" döntéseikben, ami voltaképpen a természetjogot, vagyis a minden normális emberben nagyjából hasonlóan meglévő igazságérzetet jelentette. Igen ám, de a "láthatatlan" alkotmány az írottat nem pótolja... Az AB gyakran olyan kérdésben sem habozott dönteni, ami egyértelműen a politika hatáskörébe tartozott volna: például, amikor a halálbüntetést alkotmányellenessé nyilvánították.
 A mai magyar gyakorlat a szabadságjogokat relatívvá teszi, holott azok valódi demokráciákban abszolút érvényűek. Vessétek össze, hogy Angliában pár éve teljes munkabeszüntetést tarthattak a tűzoltók (katonák oltottak helyettük, nem nagy eredménnyel...) - míg nálunk a végül elmaradó BKV-sztrájk idején aBKV-nek joga volt tárgyalni az "elégséges szolgáltatásról", és lehetett pofájuk elsőre 90 %-os buszforgalmat nevezni "elégségesnek" (nálunk tűzoltó, mentő, stb. egyáltalán nem sztrájkolhat). A demokrácia legfontosabb védbástyáját, a szólás- és véleményszabadságot is állandóan támadják balról (éppenséggel a ballibsi államhatalom berkeiből): nem létező fasisztaveszélyre hivatkozva próbálják a radikális konzervatív hangokat elnyomni.
Sólyom László most, mint köztársasági elnök, voltaképpen a saját AB-elnöki életművének a foglya. Most kell szembesülnie azzal, hogy AB-elnökként, ha kétértelműen is, de voltaképpen közreműködött a jogrelativizáló posztbolsevik "alkotmány" törvényesítésében. Éppen ezért Sólyom ma béna kacsa: vészesen tart attól, hogy a mai Alkotmánybíróság elveti egy kezdeményezését, ezért - nem is kezdeményez, akkor sem, amikor ez kötelessége volna.
Itt van például a "vagyontörvény", helyesebben a maradék állami vagyon gyurcsányista-zsebekbe lopását lehetővé tevő törvény esete. A köztársasági elnöknek (többek között) módja van előzetes normakontrollt kérni, vagyis aláírás előtt az Alkotmánybíróságon teszteltetni a törvényt - de módja van visszaküldeni a törvényt újratárgyalásra. Ha visszaküldi, a parlament azt változatlanul is elfogadhatja, ekkor az elnöknek már nincs választása: köteles aláírni. Tehát ha nem előzetes normakontrollt kér, hanem visszaküldi újratárgyalásra, akkor az előzetes normakontrollról végleg lemond.
 Sólyom nem az Alkotmánybíróságra küldte az állami vagyon lopásáról szóló törvényt, hanem a parlamentnek küldte vissza. A ballibsi többség csúf pofont adott neki: az elnök kapta meg a vagyonlopást felügyelő testület elnökének kinevezési jogát (és kötelezettségét) - vagyis Sólyom semmi mást nem ért el, minthogy részben cinkossá tették. Ugyanakkor most már a pártok, képviselők csak utólagos normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságon - vagyis a törvény hatálybalép, és amit az AB döntéséig Gyurcsányék ellopnak, annak pedig végleg annyi.
 Hát itt tartunk 17 évvel a gengszterváltás után, kedves olvasóim. A valóságtól és tisztességtől független, antidemokratikus jogtalan államban élhetünk. Ha pedig nem tetszik, szétlövik a pofánkat, és ezért a zsaruk, akiket bezárni kellett volna, érdemrendet kapnak. Éljen a szabadság!
Magyarország a politikai gazemberek által tönkretett letargikus romállam. Vétkesek a háttérben lapuló tudósok, civilek, az írástudók. A nemzet valódi sírrablói a kisebbségi jogokat turbózó, valójában a magyar érzelműeket szándékosan sárba taposó jött-mentek, akik liberális maszlag mögül vadidegen érdekekért jól megtömik zsebüket-büntetlenül. Nem büntetlenül, hanem ilyen-olyan érdemrendekkel meg is jutalmazva, ha egészen pontosak akarunk lenni...
A Gyurcsány-jelenség a demokráciába belefér? Neked, hiszen a híve vagy... Japánban kisiklott az expresszvonat, lemondott a miniszter. Azonnal, vizsgálat nélkül. Angliában a vak (jaj, de politikai korrekt helyzet!) miniszter egyetlen apró simliért azonnal ment. Itt a pénzügyminiszter egy maffiózó családjával együtt: üzlettársa a börtönben, fiai zsarolók, lecsukott üzlettársa családja másik cége most kapott 160 milliót, Veres maga milliárdokat - Gyurcsány meg a közélet megtisztításáról beszél. Ez neked belefér a demokráciába? A tiédbe, öregem: soha ne is élj másmilyen demokráciában! 
http://molnargoreny.blog.hu/2007/10/12/title_12976

Rákosi alkotmányát azért nem lehet védeni, mert az "alkotmány" szó tulajdonképpeni, eredeti, magyar fogalmak szerinti jelentését alapul véve nem illik a Rákosi-féle 1949/XX-as törvényre. Ez a törvény ugyanis nem alkotmány! A sztálini örökség nem az évszám,
 hanem a 77.§(1) ebben a törvényben, amely szerint nincs is más alkotmány,
 mint maga az 1949-es törvény! ..." »»





Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására

Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban




CORPUS   JURIS

Part 1.



A javasolt európai uniós kódex lefolytatására büntetőeljárási nevei Corpus Juris eredetileg kért az Európai Parlament és összeállított egy csoportja a "tudományos szakértők" égisze alatt az Európai Bizottság. Corpus Juris először bemutatásra az Európai Bizottság által a meghívott közönség a Szeminárium Instituto Europeo de Espa n a sor 17-én és április 18, 1997, San Sebasti á n, Spanyolország.

Célkitűzései E szeminárium írták le a hivatalos programot a következőképpen:

"Először is: arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a jogászok általában annak szükségességére, hogy hatékony védelmének a közösségi költségvetés, különösen pedig a csalás elleni támogatásokkal, valamint
Másodszor: a szervezők szeretnék, hogy ismertessék a tartalom a Corpus Juris védelmére e pénzügyi érdekeket úgy került kialakításra, mint az embrió egy jövőbeni európai Btk. "


Zárónyilatkozatára

Corpus Juris



Bemutatjuk a büntetőjogi rendelkezések védelmét

pénzügyi érdekeinek az Európai Unió



Ø        Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési büntetések]
Ø        2. rész. Büntetőeljárási
  [Nyomozó és Trial struktúrák]
Ø        3. rész. kommentár
KOMMENTÁR [Kelt: 1999/01/01]
Ø       4. rész. Állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
Ø       5. rész. Fokozott állami felügyelet


1 --- BÜNTETŐJOGI


1 cikk - Csalás a közösségi költségvetés

1 - érintő csalás költségvetését az Európai Közösségek bűncselekményt valósít meg, mind a kiadások és a bevételek terén, amikor az egyik a következő jogi aktusok hajtották végre akár szándékosan vagy gondatlanság vagy súlyos gondatlanságból követik el:
      a) kapcsolatos támogatás vagy támogatás, vagy a teljesítés a fiskális adósság, bemutatva az illetékes hatóság nyilatkozatok, amelyek lényeges vonatkozásokban hiányos, pontatlan vagy hamis vagy hamisított dokumentumok alapján,
oly módon, hogy kockázati kárt a közösségi költségvetésből;
      b) ugyanebben az összefüggésben, elhagyva, hogy tájékoztatást nyújtson az illetékes hatóságok megsértve a követelmény, hogy az ilyen információkat;
      c) osztó közösségi alapok (támogatások vagy juttatások), amelyet legálisan.

2 - Minden olyan személy, aki kijavítja vagy kiegészíti hamis nyilatkozat, vagy visszavonja benyújtott kérelem alapján a hamis okmányok, vagy aki tájékoztatja a hatóságokat a tényekről, hogy elmulasztotta, hogy felfedje, mielőtt a jogszabály fedeztek fel az e hatóságok által, nem büntethető .


2 cikk - Piac-kötélzet

      A telep a piac, ha egy döntés van szó, hogy ki kell odaítélni a szerződést minősül büntetőjogi csalás, ha ez sértheti a pénzügyi érdekeit Közösségek Bizottsága. A csalás áll egy titkos megállapodás versenytársak közötti felett ajánlatok vagy fenyegetés vagy ígéretekkel szemben versenytársaival, vagy becsapják őket, vagy összejátszik a hivatalos felelős a döntést.


3 cikk - Korrupció

1 - Az A jelen szövegben a kifejezés magában foglal minden olyan hatósági tisztviselő, hogy "európai" vagy "nemzeti".
      Az "európai" hatósági jelenti:
      a) bármely személy, aki a hatósági vagy megbízott alkalmazott szerződés alapján érthető a személyzeti szabályzat;
      b) bármely személy rendelkezésére bocsátják az Európai Közösségek a tagállamok vagy bármely köz-vagy magán szervezet, aki a feladatokat egyenértékű gyakorolt ​​tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak az Európai Közösségek Bizottsága.

      A "nemzeti tisztviselő" kifejezés értelmezni a jelentését "hivatalos" vagy a "köztisztviselő" nemzeti joga alapján a tagállamban, ahol a szóban forgó személy birtokolja ezt a címet az alkalmazása céljából a büntetőjog.

2 - Acts of passzív és aktív korrupció bűncselekménynek, ha kárt vagy árthat a pénzügyi érdekeit az Európai Közösségek Bizottsága.

3 - passzív korrupció, ha hatósági kér vagy elfogad, közvetlenül vagy egy harmadik személy, a maga vagy egy harmadik személy, bármilyen ajánlatot, ígéretet vagy egyéb előny bármilyen jellegű:
      a) annak érdekében, hogy végezzen hivatalos aktus vagy cselekedet kapcsolatos feladatai ellátásához, megszegte hivatali kötelezettségeit;
      b) annak érdekében, hogy ne hajtsa végre hivatalos aktus vagy cselekedni kapcsolatos feladatainak, amit hivatalosan elvégzéséhez szükséges.

4 - Aktív korrupció jelenti, ha az a személy vagy tesz, közvetlenül, vagy pedig egy harmadik személy, bármilyen ajánlatot, ígéretet, vagy más előny bármilyen jellegű, a hivatalos, a saját érdekeit vagy érdekében harmadik személy:
      a) hogy rábírja őt, hogy végezzen hivatalos aktus vagy cselekedet kapcsolatos feladatai;
      b) hogy rábírja őt nem végeznek olyan hivatalos aktus vagy cselekedet kapcsolatos feladatainak amelyen a hivatalos feladatai szükségessé teszik, hogy elvégezze.


4 cikk - visszaélés a hivatali

1 - A közösségi tisztviselő bűncselekményt követ el:
      a) ha ő dönt odaítéléséről szóló támogatás, támogatási vagy mentességet adó javára, aki nyilvánvalóan nincs joga azt;
      b) ha beavatkozik, közvetlenül vagy közvetve, a támogatások odaítélése, támogatások vagy vámmentesség kapcsolatban bármilyen üzleti vagy művelet, amelyben néhány személyes érdeke.

2 - A büntetés növekszik, ha az okozott kár összege több mint
100 000 ECU-t.


5 cikk - hűtlen kezelés

1 - Ez a bűncselekmény a közösségi tisztviselők megsérti a bizalom kezelése pénzeszközöket a közösségi költségvetésből. A bűncselekményt, ha egy közösségi tisztviselő hivatalosan felhatalmazta a pénzeszközöket a közösségi költségvetésből, illetve a szerződés meg követelményeket a Közösség nevében visszaél hatáskörével sértő ezen érdekek rábízott.

2 - A büntetés növekszik, ha az okozott kár összege több mint
100 000 ECU-t.

6 cikk - közzététele titkok vonatkozó egy irodája

1 - Ez egy bűncselekmény, hogy hatósági helytelenül, hogy felfedje titkait vonatkozó irodájába, amikor a titkos információra vonatkozik, szerzett, vagy az alapján, a szakmai tevékenység, különösen, amikor a felügyelet bevételeinek, illetve támogatások odaítélésének és támogatások.

2 - Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a törvény vagy a rendelet előírja vagy engedélyezi közzététele a titkos, vagy ha a személy hozzájárulása aki őre a titkot.


7 cikk - Pénzmosás és fogadása

1 - Ez egy bűncselekmény, hogy tisztára mossák a gyümölcsök vagy a nyereség bűncselekmények cikkben leírt 1-6.
      Pénzmosás jelenti:
      a) az átalakítás vagy átruházása származó áruk bármely bűncselekmények említett az előző bekezdésben vagy részvétel ilyen tevékenységet azzal a céllal, hogy eltitkolja vagy leplezze a jogellenes eredetét az említett áruk vagy segítő bármely személy részt vesz e tevékenység menekülni jogkövetkezményei tettei;
      b) az eltitkolja vagy leplezze a természet, eredet, telek, elhelyezése, ártalmatlanítása, mozgalmak, vagy a valós áruk tulajdonjoga vagy jogok eredő bármely bűncselekményből említett az előző bekezdésben, vagy a részvétel az ilyen tevékenységet.

2 - Ez egy bűncselekmény kap termékeket vagy nyereség bűncselekmények cikkében meghatározott 1-6.
      Fogadása: a megszerzése, tartása, vagy használja az áruk bármely bűncselekmények említett az előző bekezdésben, illetve részvétel az ilyen tevékenységet.


8 cikk - Conspiracy

1 - Conspiracy amely sérti a közösségi költségvetésből bűncselekménynek minősül.

2 - Conspiracy, amikor két vagy több személy együtt dolgozni, amelyben a szükséges szervezet, azzal a céllal, hogy elvégzése egy vagy több, a bűncselekmények cikkben megállapított 1-7.


9 cikk - Szankciók

1 - A fő szankciók közös valamennyi bűncselekmény cikkben meghatározott 1-8, a következők:
      a) természetes személyek esetében, szabadságvesztés-büntetés, legfeljebb öt év, és / vagy pénzbírság legfeljebb egy millió ECU, ami lehet emelni ötször foglalt összeg a bűncselekmény;
      b) olyan szervezetek, jogi felügyelet legfeljebb öt év, és / vagy pénzbírság legfeljebb egy millió ECU, ami lehet emelni ötször foglalt összeg a bűncselekmény;
      c) elkobzása az eszközök, a gyümölcsök és a nyereséget a bűncselekmény;
      d) az ítélet kihirdetését.

2 - Kiegészítő szankciók ugyanazon bűncselekmények a következők:
      a) a bűncselekmény 1. cikk alapján, kizárás a jövőbeni támogatások öt évben leginkább;
      b) a bűncselekmény 2. cikk értelmében kizárást jövőbeni szerződések öt éven át a legtöbb;
      c) a bűncselekmények cikk szerinti 3-6, a tilalom a közösségi és nemzeti közhivatal legfeljebb öt év.


10 cikk - Mens rea

      Minden bűncselekmények fent kifejtett (1. 8-ig) előírják szándék vagy csalás történt, kivéve a közösségi csalások (1. cikk), melyek esetében gondatlanság vagy súlyos gondatlanság is elegendő.


11 cikk - Error

1 - Mistake a lényeges elemeit a bűncselekmény kizárja a csalás, de a gondatlanság és a súlyos gondatlanság mindazonáltal szankcionált és a közösségi csalás (lásd fentebb, az 1. cikk).

2 - Hiba, hogy létezik olyan jogi tilalom vagy azok értelmezésének kizárja felelősségét, ha az volna elkerülhetetlenül követte a gondos, értelmes ember. Ha a hiba elkerülhető, a büntetés csökkenni fognak, ami azt jelenti, hogy a bíró nem alkalmazza a maximális büntetést (lásd a fenti 9. cikk).


12 cikk - Egyéni büntetőjogi felelősség

1 - bármely személy lehet felelős a fent meghatározott bűncselekmények (EK 1-8), mint a fő elkövető, felbujtó vagy bűnrészes;
      a) a fő elkövető, ha vállalja a terhelő tényeket vagy részt vesz, mint társ-elkövető, az elkövető a bűncselekmény;
      b) mint felbujtó mintha révén a megvesztegetés, ígéret, fenyegetés, annak érdekében, hatalommal való visszaélést vagy teljesítmény provokálja a jogsértés vagy utasításokat ad, hogy azt elkövették;
      c) a cinkosa, ha tudatosan, segítséget nyújtott, megkönnyíti a készítmény vagy a Bizottság a bűncselekmény.

13 cikk - büntetőjogi felelőssége a fej egy üzleti

1 - Ha a bűncselekmény a fenti (1. 8-ig) követtek javára az üzleti személynek alá azok hatóság vezetője az üzleti szintén büntetőjogi felelősségre, és bármely más személy hatásköre döntési vagy ellenőrzési belül az üzleti, ha ő tudatosan adott megbízások lehetővé tette a bűncselekményt is elkövetett, vagy hagyni, hogy élhessenek a szükséges felügyeletet.

2 - A felhatalmazás és a büntetőjogi felelősség csak akkor érvényes, mint a védelem, ha részleges, pontos és konkrét, ha megfelel a struktúrákat, amelyek szükségesek a működéséhez az üzleti, és ha a küldöttek valóban abban a helyzetben, hogy képes feladatait ellátó delegált nekik. Ez a felhatalmazás nem zárja ki az általános felelősségi felügyelő, ellenőrző és válogatott személyzet, és nem tartalmaz kérdéseket megfelelő a fejét az üzleti, mint az általános munkaszervezés az üzleti.

14. cikk - büntetőjogi felelőssége a szervezetek

1 - A cikkben meghatározott bűncselekményeket 1-8 fenti kötelezettségvállalást lehet tenni a vállalatok, valamint más szervezetek által elismert jog illetékes tartani ingatlan saját nevét, amennyiben a bűncselekményt javára a szervezet által néhány szerv vagy képviselője a szervezet, vagy bármely személy nevében jár el, és amelynek teljesítmény, akár jogi vagy csupán tény, hogy a döntéseket.

2 - Ha ez bekövetkezik, a büntetőjogi felelősségét a szervezet nem zárja ki, hogy a természetes személy szerző vagy felbujtó bűnrészes ugyanazon bűncselekmény.


15. cikk - terjedelme a szankció

      Az alkalmazandó szankciókat a bűncselekmények fent meghatározott (1. 8-ig) kell kivetni súlyossága szerint a törvény, a hiba az elkövető és milyen mértékben az ő részvétele a bűncselekmény. Különösen az előző életében a vádlott, korábbi bűncselekmények, a karakter, a motívumok, a gazdasági és társadalmi helyzet, és az ő erőfeszítéseit jóvátenni mert ő okozott mind figyelembe kell venni.


16 cikk - Súlyosbító körülmények

1 - A következő súlyosító körülményként:
      a) csalárd eredményt elérni;
      b) az az összeg a csalás vagy a profit keresztül kérték a bűncselekmény meghaladja a 200 000 ECU-t;
      c) a bűncselekményt az elvégzett keretében egy összeesküvés.

2 - Ha a súlyosító körülmények állnak fenn, a szabadságvesztés büntetés (vagy adott esetben alá helyezés jogi felügyeletét) kötelező, és a maximális hossza a büntetés felmerült nőtt hét év alatt.

17 cikk - Szankciók felmerült esetén a párhuzamos bűncselekmények

1 - Ha egyetlen személy felelős a több bűncselekmény a fenti cikk 1 ~ 8), egyetlen büntetést kell alkalmazni, alapján határozzák meg a büntetés, amely már felmerült a legsúlyosabb bűncselekmény, és nőtt fel háromszorosa az összeget, szankció így meghatározni nem haladhatja meg az összeget a szankciók tudott
már okoztak külön-külön bűncselekmény.

2 - Ha egy cselekmény bűncselekménynek minősül keretében mind a közösségi rendeletek és a nemzeti jogszabályok szerint csak a közösségi rendeletek kell alkalmazni.

3 - Minden más esetben az egyidejű bűncselekmények, az illetékes hatóságok, a büntetés meghatározásakor figyelembe veszik már kiszabott szankciók ugyanazon cselekmény. + + +



------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi hu>



 Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására

Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban


2. rész.


CORPUS   JURIS

Ø        Part   1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési büntetések]
Ø        Part   2. Büntetőeljárási
  [Nyomozó és Trial struktúrák]
Ø        3. rész. kommentár
KOMMENTÁR [Kelt: 1999/01/01]
Ø       Part   4. Állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
Ø        5. rész. Fokozott állami felügyelet



2 --- Büntetőeljárási


18. cikk _ helyzete és szerkezete az Európai Ügyészség (EPP)

1 - az alkalmazásában a nyomozás, vádemelés, tárgyalás és végrehajtására vonatkozó mondatokat bűncselekmények fent kifejtett (1. 8), a terület a tagállamok az Európai Unió alkot egy egységes jogi területen.

2 - Az EPP olyan hatóság, az Európai Közösség felelős nyomozás, ügyészi rábízás bíróság elé, bemutatva a vád a tárgyalás és a végrehajtására vonatkozó mondatokat bűncselekmény fenti (1. 8-ig). Ez a független, mind a nemzeti hatóságok és a közösségi intézmények.

3 - Az EPP áll európai igazgatója Ügyész (EDPP), amelynek irodái vannak Brüsszelben és az Európai átruházott Ügyészség (EDelPP), amelynek hivatalok székhelye a fővárosban az egyes tagok
állami, vagy bármely más város, ahol a bíróság ül alkalmazásáról szóló 26. cikk.

4 - Az EPP oszthatatlan és egymástól kölcsönösen függő:
      a) oszthatatlanságának azt jelenti, hogy minden olyan cselekmény, amelyet egy tagját vesszük végzi az EPP, hogy a cselekmények, amelyek hatáskörébe tartoznak az EPP (különösen vizsgálati hatásköre meghatározottak szerint
20. cikk) végezhet bármely tagját, és véli, hogy a megállapodás a EDPP, vagy szükséghelyzetben, ahol utólag jóváhagyja, bármelyik EDelPPs gyakorolhatja Feladatai bármelyikének területén a tagállamok együttműködve irodái EDelPP az adott tagállamban;
      b) az egymásrautaltság megköveteli a részét a különböző EDelPPs, kötelezettség, hogy segítsék egymást.

5 - Nemzeti Ügyészség (NPP) is kötelesek, hogy segítse az EPP.

19. cikk _ megragadása az EPP és az eljárás megindítása

1 - Az EPP tájékoztatni kell minden olyan tevékenységet, amely egyikét jelentik bűncselekmény fenti (1. 8), a nemzeti hatóságok (rendőrség, ügyészek, juges d'instruction meghatalmazottak a nemzeti hatóságok, mint például az adó-vagy vámhatóságok), vagy az illetékes közösségi testület, az Európai Bizottság Csalás Elleni Egység (UCLAF). Azt is meg kell tájékoztatást felmondásáról bármely polgár vagy panaszt a Bizottsághoz. A nemzeti hatóságoknak meg kell ragadnia az európai ügyészség legkésőbb, amikor a gyanúsított hivatalosan "a vizsgálat", 29. cikkének (2) bekezdése, vagy ha kényszerítő intézkedéseket alkalmaznak, különösen a letartóztatást, házkutatást és a lefoglalást, vagy amikor egy személy telefonon is élni kell.

2 - Ha a nyomozás egy nemzeti hatóság kiderül, hogy az egyik
A bűncselekmények fenti (cikk 1 ~ 8) követtek el, a dokumentációt kell
haladéktalanul be kell nyújtani az EPP.

3 - azonban az EPP tudomást szerez a tényeket, akkor hivatalosan lefoglalt vagy a nemzeti hatóságok vagy a Bizottság saját kezdeményezésére.

4 - A döntés, hogy bíróság elé, ami azt jelenti, nyitni a vizsgálat, lehet venni az EPP bármilyen összeg a csalás szó. Az EPP, köti a jogszerűség elvét kell bűnvádi eljárást kezdeményezni, ha úgy tűnik, hogy az egyik bűncselekmény (EK 1 ~ 8) követtek el. Ez azonban egy határozat különös okok haladéktalanul értesíteni a személy, aki arról tájékoztatta, vagy felmondja annak tisztviselői vagy rögzített panasz:
      a) vagy nézze meg bűncselekmény, ami nem súlyos, illetve amelyek befolyásolják elsősorban a nemzeti érdekeket a nemzeti hatóságok;
      b) vagy ejtse az esetben, ha a vádlott, miután elismerte bűnösségét, tette módosítja az okozott kár, és adott esetben, visszatért kapott pénzeszközöket illegálisan;
      c) vagy az engedély megadásának rendezésre egy nemzeti hatóságot, amely kérte, hogy szerint az alábbiakban meghatározott feltételek (22. cikk [2b]).


20. cikk _ nyomozati hatáskörét az EPP

1 - Annak érdekében, hogy felfedezzék az igazságot, és annak érdekében, hogy az ügyet egy pont, ahol meg lehet próbálni, az EPP folytat vizsgálatokat a bűncselekmények fenti (Articles 1-8) keresett bizonyítékot ártatlanság valamint bizonyítékot bűntudat (R töltés et ŕ décharge). A hatáskör megoszlik az Európai igazgatója Ügyész (EDPP), az Európai delegált ügyészségek (EDelPP), és lehet, a nemzeti hatóságok kijelölés
e célból az alábbi szabályokat.

2 - A EDPP saját hatáskörének a következők:
      a) felügyelete vizsgálatok és azok küldöttség egy vagy több EDelPP, összhangban a feltételek és korlátozások alábbiakban meghatározott (20. cikk (3) bekezdés).
      b) a vizsgálatok koordinációját, amelyeket az EDelPP, valamint a nemzeti rendőri erők és az illetékes nemzeti hatóságok, és lehet, UCLAF, ezt a koordinációt formáját öltheti a szóbeli vagy írásbeli ajánlások az illetékes hatóságok;
      c) körében jogosultak olyan esetekben, amikor a vizsgálat azt mutatja, hogy azok az egészben vagy részben meghatározott bűncselekményeket fentiekben (1. 8-ig).

3 - Minden, a következő hatáskörök sem gyakorolhatja a EDPP vagy ráruházott EDelPP, ahol vizsgálatot meghatározott bűncselekmények
cikkében 1-8:
      a) megkérdőjelezi a gyanús körülmények között, melyek tiszteletben tartják jogait az alábbiakban meghatározottak szerint (29. cikk);
      b) gyűjtése dokumentumok és / vagy a számítógép-held szükséges információkat a vizsgálat, és szükség esetén felkeresi a helyszínre a bűncselekmény;
      c) a kérelem címzettje a bíró elrendelheti szakértői vizsgálat alapján alábbiakban meghatározott feltételek (31. cikk);
      d) a keresések, görcsrohamok és telefonnal helyre csatlakozva összhangban elrendelt alábbi szabály (25. cikk), az engedélyt a bíró vagy az ő későbbi engedélyével, és vállalt jogainak tiszteletben tartását a vádlott (31. cikk);
      e) a meghallgatások a tanúk, akik megállapodnak abban, hogy együttműködnek a törvényt, és lehet, a tanúk kötelesek megjelenni összhangban az alábbi feltételek
(25. cikk);
      f) bejelentése díjak a vádlott, a jogok tiszteletben tartása az alábbiakban meghatározott (29. cikk);
      g) az, hogy a kérelmeket a személy előzetes letartóztatásra vagy előzetes letartóztatásban óvadék ellenében feltételek, időtartama legfeljebb 6 hónap, megújítható 3 hónapig, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a vádlott elkövette az egyik meghatározott bűncselekményeket a fenti (1. 8-ig), vagy jó oka van feltételezni, hogy meg kell megállítani őt elkövető ilyen bűncselekmény vagy után a szökésben kötelezi magát, ebben a sorrendben, írásban és
megindokolja, foglalkozni kell az illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok szerint az alábbi szabályok (24. és 25. cikk), az intézkedések végrehajtásában szerveznek az országban, ahol a letartóztatás történt.

4 - átruházott hatáskörök a EDelPP részlegesen továbbadni (meghatározott tárgyi et ratione temporis) egy nemzeti hatóság (bűnüldöző hatóság, a rendőrség, vagy bármely más illetékes hatóság, mint például az adó-vagy a vámhatóság), akik kötelesek lesznek tiszteletben minden foglalt szabályok ebben az európai Corpus.


21. cikk _ lezárása az előkészítő szakasz

1 - Amikor úgy vizsgálatokat el kell végezni, az EDelPP dönt, felügyelete alatt a EDPP, vagy hogy a határozatot nem büntetőeljárás, illetve, hogy az ügy a bíróságra.

2 - A döntés nem indítanak büntetőeljárást értesítik az Európai Bizottságot, hogy a vádlott, illetve bármely szervezet vagy személy, aki tájékoztatta az EPP, elítélte a bűncselekményt saját tisztviselői vagy panaszt nyújtott, fent meghatározott (Article 19 (4) ).

3 - A döntés, hogy az ügyet bíróság elé, bejelentett ugyanolyan feltételek mellett, mint a nem-büntetőeljárás (212. cikk (2) bekezdés), tartalmazza a nevét és címét, a vádlott, egy leírást a törvények és a bűncselekményt úgy követték, és azt is megállapítja, ha az ügyet ki kell próbálni. Ez bejut ellenőrzése az illetékes nemzeti hatóság jogi szabályokkal összhangban az alábbiakban meghatározott (25. cikk), amely, miután megállapította jogszerűségét az eljárás, megragadja a joghatósággal rendelkező bíróság és küld idézést a vádlott amely a dátumot és az Mire kell feltüntetni.

22 cikk - Bringing és a végződés a büntetőeljárás

1 - A bűncselekmények fent ismertetett (1. 8), az EPP eljár a bíróság a tárgyalás (kiválasztva, az alábbiaknak megfelelően, a 26. cikk) szerint a jogszabályok az adott államban. A nemzeti bűnüldöző fél adott esetben büntetőeljárást vele, ha a nemzeti érdekek is veszély fenyegeti. Ebben az esetben, értesítések és idézések is címzettjei a nemzeti bűnüldöző párt és a dossziét küldött ki hozzá időben.

2 - Az ugyanazon bűncselekményekért, az ügyészség megszűnik (kizárva bármely nemzeti kegyelemben vagy amnesztiában részesült), a halál az alperes (vagy ha van szó egy csoporthoz, a feloszlatását a csoport), illetve az elévülési időszak vagy a település:
      a) van egy elévülési idő öt év számított a nap, amikor a bűncselekményt elkövették, ha ez idő alatt nem került sor nyomozás vagy a büntetőeljárás, ha a nyomozás vagy büntetőeljárás került sor, a jogsértés csak elévülése öt év az utolsó aktus a nyomozás vagy büntetőeljárás. Minden esetben értesítik a díjak a gyanúsított megszakítja az elévülést;
      b) A település kizárt abban az esetben, ismételt szabálysértéseket, ha kar vagy hamisítás használtak, vagy ha az érintett összeg 50 000 ECU vagy annál nagyobb. Más esetekben előfordulhat, hogy javaslatot a nemzeti hatóságok az EPP, mind a nemzeti joghatóság alá tartozó esetek (vö. 19. cikk (4a)), valamint az európai ügyek joghatóság szerint a következő feltételeknek: a vádlott szabadon elismeri bűnösségét A hatóságok elegendő bizonyíték a bűnösség igazolására rábízás a tárgyalás, a döntést, hogy jön egy település nyilvánosan, és a megállapodás tiszteletben tartja az arányosság elvét. Abban az esetben, elutasítás, az EPP kell, ha okkal, hívja az ügyben.


23. cikk - végrehajtása mondat

1 - Ha egy ítélet jogerőssé válik, azt azonnal közli az EPP a hatóságok annak a tagállamnak, amely a kinevezett helye a határozat végrehajtása, egyes szankciók, mint elkobzása, eltávolítása jogok vagy közzététele az ítélet hajthatjuk végre egy vagy több helyen eltérő helyen szabadságvesztés. Az EPP feladata mellett az illetékes nemzeti hatóság, a megrendelés és végrehajtásának felügyelete a mondat, ha ez nem automatikus.Elvileg, a kivitelezés a szankciók irányadó hatályos jogszabályok szerinti tagállamban kinevezett helye az ítélet végrehajtásának. Azonban az EPP felügyeli alkalmazása a következő közös szabályok egész területén államok az Európai Unió:
      a) bármely olyan időszakot töltött őrizetben a vádlottak miatt ugyanazon cselekmény, minden állam és bármely pontján az eljárás, levonják a szabadságvesztés büntetés által kimondott bíróság ítéletet;
      b) senki sem lehet büntetőeljárást indítani, vagy büntetőjogilag elítélt valamely tagállamban miatt bűncselekmények egyikének fenti (Article 1-8), melyek esetében ő már sem felmentették vagy elítélték a végleges ítéletet, bármelyik tagállam államoknak az Európai Unió;
      c) a büntetéskiszabás vonatkozó határozatot bűncselekmények egyikének fent (1. 8-ig) figyelembe kell venni a szankció meghatározásánál szabályok a fent meghatározott (17. cikk) az egyidejű bűncselekmények [:]?

2 - Az EPP május, ha okkal, engedélyezheti az átruházás, ha az elítélt a szabadságvesztés kér bebörtönözve egy másik tagállamban, mint a megnevezett a meggyőződés.


24 cikk - Kompetencia ratione loci

1 - Az egységes jogi térség cikkében meghatározott 18 (1), a kompetencia ratione loci gyakorolja az alábbi szabályokat:
      a) tagjai az EPP által kijelölt EDPP hogy büntetőeljárást és magatartási vizsgálatot eseteket feltételekkel összhangban a fent meghatározott (18. cikk et seq.) rendelkeznek hatáskörrel az egész területére az Európai Unió (vö. a 18. cikk (4 ));
      b) az európai letartóztatási parancs, kiadott utasításokat az EPP egy nemzeti bíró (vö. 20. cikk (2e)) érvényes az egész területen; bárki letartóztatott így lehet át a egy állam területén, ahol van szükség, hogy (az előkészítő szakaszban, vagy a tárgyaláson);
      c) ítéletek bűncselekményekkel kapcsolatos fent meghatározott tette a bíróságok által bármely tagállamban érvényes az egész Unió területén.

2 - Ha a vizsgálat szükségessé jogi együttműködés bármilyen harmadik állam, az EPP kéri a nemzeti hatóságok a főkötelezett országban, ahol vizsgálatok folynak, hogy alkalmazni kell a harmadik állam érintett eljárást követve által megállapított nemzeti és nemzetközi jogi a hatályos eszközök.


25 cikk - Előkészítő szakasz

1 - Az előkészítő eljárás szakaszában, megnyitott bűncselekmények tekintetében, a fenti (1. 8-ig), tart a kezdeti által lefolytatott vizsgálatokról EPP, amíg a határozat, hogy kötelezzék az ügy tárgyalás (a fenti 21. cikk (3) bekezdés) . Ebben a szakaszban, a bírósági ellenőrzést gyakorolják egy független és pártatlan bíró, a "bíró szabadságok" kinevezett, az egyes tagállamok által a bíróság, ahol a EdelPP alapul. Ez a bíró is illetékes dönteni arról, hogy a Bizottság jogosult minősül magát a "partie civile" (vö. 30. cikk), valamint a rend, szükség szerint intézkedéseket megőrzése ügyekre, vagy dolgokat, amelyek tárgyát az esetben, amikor a annak szükségességét, hogy ez nem lehet komolyan vitatott, és ha ezek az intézkedések szükségesek, hogy megőrizzék a civil érdekek és arányos őket.

2 - A vizsgálatok során a bűncselekmények fent kifejtett (1. 8), a kényszerítő intézkedések cikkben felsorolt ​​20 (3) elfogadhatók. Azonban bármilyen korlátozó intézkedés jogok és alapvető szabadságok elismerte az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amelyet hozott ebben a fázisban és amely befolyásolja a tanú vagy a vádlott először meg kell engedélyezni a bíró szabadságok, aki ellenőrzi, hogy az intézkedés jogszerű és szabályos valamint, hogy az elvek a szükségesség és az arányosság tiszteletben tartását;
azonban, utólagos engedélyt a következő negyvennyolc óra megengedett vészhelyzet, különösen ott, ahol nyomokat is eltűnik, ha a bűncselekmény van folyamatban elkövetett, vagy ha fennáll a veszélye, hogy a gyanúsított menekülni a törvény .

3 - végén az előkészítő szakasz, ha úgy dönt, hogy kötelezzék az ügy tárgyalás (vö. a 21. cikk (1 és 3)), a EDPP előadja ezt a döntést a bíró a szabadságjogok, aki ellenőrzi a jogszerűségét az összes eljárás kizárja ha szükséges, minden bizonyítékot szerzett a szabályok megsértése alatt (32. cikk), és ragadja meg a bíróság a tárgyalás szabályai szerint az alábbiakban meghatározott (26. cikk).


26 cikk - ítélete színpadon

1 - A bűncselekmények fenti (1. 8-ig), a kipróbált nemzeti, független és pártatlan bíróság által kinevezett minden tagállam szabályai szerint a hatásköri tárgyi a nemzeti jog, ül a központokban, ahol a EdelPP alapul. A bíróságoknak kell állnia hivatásos bírák, szakterülete lehetőség a gazdasági és
pénzügyi kérdésekben, és nem az egyszerű esküdtek vagy laikus bírák.

2 - Minden esetben ítélik abban a tagállamban, amely megfelelőnek tűnik érdekében hatékony igazságszolgáltatás bármely joghatósági összeütközés kiegyenlítésének szabályai szerint az alábbiakban meghatározott (Article
28). Az alapelv kritériumai a választás a következők:
      a) az állam, ahol a nagyobb része a bizonyítékot találnak;
      b) a lakóhely szerinti tagállam vagy állampolgárság a vádlottak (vagy a főkötelezett vádolt személyek);
      c) az állam, ahol a gazdasági hatását a bűncselekmény a legnagyobb.

3 - A vonatkozó általános szabály, a leányvállalat a nemzeti jog (35. cikk), a nemzeti bíróságoknak kell, nézze meg a szabályokat az európai corpus, és ha van egy joghézag, alkalmazza a nemzeti jogot. Ők kötelesek minden esetben, hogy indokolt a büntetés hivatkozva körülményeket az adott ügy, a szabályok alkalmazása a fent meghatározott
(15. és 17. cikkel).


27. cikk - A fellebbezés a nemzeti bíróságoknak

1 - Minden meggyőződés ejtik személy ellen bűnösnek nyilvánítani az egyik bűncselekmény fent kifejtett (1. 8-ig) kell jogorvoslattal lehet élni az elítélt vezető az ügyet újrapróbálkozás, jogilag és ténylegesen egy magasabb azon állam bírósága, ahol az ítélet elhangzott első fokon, a felsőbb szintű bíróság kell alkalmazni, mivel az elsőfokú bíróság, meghatározott szabályok az európai corpus, illetve abban az esetben, joghézag, alkalmazni kell a nemzeti jogba.

2 - Abban az esetben, részleges vagy teljes felmentését, fellebbezés előtt is nyitva áll az EPP mint fél bíróság elé, a Bizottság is csatlakozott hozzá, mint partie civile alapuló civil érdekek csak.

3 - Abban az esetben, fellebbezését az elítélt egyedül az ügyben eljáró bíróság
nem lehet mondani egy merevebb büntetést.

28 cikk - Fellebbezés az Európai Bíróság (EB)

1 - A Bíróság joghatósággal rendelkezik bűncselekményekre a fenti (1. 8-ig) három esetben:
      a) előzetes értelmezésével kapcsolatos kérdésekre a corpus és az alkalmazás intézkedéseket;
      b) kérésére a tagállamok vagy a Bizottság bármely jogvita alkalmazásával a corpus;
      c) kérésére az EPP vagy a nemzeti jogi hatóság joghatósági összeütközések alkalmazásával kapcsolatos szabályok elve európai területiség vonatkozó mind az ügyészség (18. és 24) és az annak gyakorlásával bírósági ellenőrzés
a nemzeti bíróságok (EK 25-27.)

2 - Ha egy értelmezési kérdés merül fel, vagy a joghatósági összeütközés bírósága előtt az egyik tagállam, a bíróság, ha úgy véli, hogy a döntés ebben a kérdésben szükség van annak érdekében, hogy az ítélet, felszólítom a Bíróság dönthessen a kérdésben.

3 - Ha a problémát vagy konfliktust, mint például ez a felvetett előtt folyamatban lévő ügyben a nemzeti bíróság, amelynek határozatai nem tartoznak a fellebbezés nemzeti jog, ez a bíróság kötve van, hogy megragadják a Bírósághoz.


29. cikk - A terhelt jogai

1 - bármely eljárás indított egy bűncselekmény fentiekben meghatározottaknak megfelelően (1. 8), a vádlott élvezi a védelemhez való jog által biztosított 6. cikke Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikke és az ENSZ Nemzetközi Egyezségokmányának civil és politikai jogait.

2 - Az ember nem lehet tanúként hallgassák meg, de úgy kell kezelni, mint vádlott attól a ponttól, amikor bármilyen lépést hozni,, elítélő vagy felfedi megléte egyértelmű és egybehangzó bizonyítékok a bűntudat, és legkésőbb az első kihallgatás hatóság által tisztában az ilyen jellegű bizonyítékok.

3 - Az idő az első kihallgatás, a vádlottnak joga van tudni, hogy a tartalom, az ellene felhozott vádat, a jogot, hogy segíti a védőügyvéd a választása, és ha szükséges, egy tolmács. Joga van hallgatni.

30. cikk - Jogok Bizottság partie civile

1 - Amennyiben a Közösség az áldozat közvetlenül kárt okozott az egyik bűncselekmény fent kifejtett (Articles 1-8), az Európai Bizottság maga is minősül partie civile előtt az illetékes bíró, akár az előkészítő szakaszban, vagy a a tárgyalás megnyitását. Lehet, hogy a bíróság, hogy biztosítási intézkedések, és adott esetben, hogy kár megtérítését.

2 - Ha a partie civile nyilvánították elfogadhatónak, a Bizottság jogosult a jogai és előjogai félként az eljárásban; dosszié kézhezvételétől, értesítés eljárási lépésre segítséget egy ügyvéd jelenléte a tárgyaláson való részvétel az igazgatásért a bizonyítékok, a testmozgás a fellebbezés jogát, amennyiben a civil érdekek
Az érintett (vö. 27. cikk).


31. cikk - Bizonyítás

1 - Minden olyan személy vádolnak bűncselekmények egyikének fent kifejtett (EK 1-8) bekezdése ártatlannak tekintendő, amíg bűnösségét állapították törvényesen jogerős ítélet, amely megszerezte a hatóság a jogerő.

2 - Figyelemmel a kötelezettség bizonyos dokumentumokat, amelyek szükségesek a nemzeti vagy a közösségi jog, senki nem köteles aktívan hozzá közvetlenül vagy közvetve, létrehozása saját bűnösségét.


32. cikk - Elfogadható bizonyítékok

1 - Azokban a tagállamokban, az Európai Unió, a következő bizonyítékok elismerte:
      a) a bizonyság, akár közvetlen, illetve bemutatták a tárgyaláson keresztül audio-vizuális linkre, ha a tanú egy másik tagállamban, illetve nyilvántartásba az EPP formájában "Európai lerakódás". Az utóbbi, a tanú előtt meg kell vizsgálni a bíró, a védő jelen kell lennie, és hagyjuk kérdéseket, és a művelet rögzíteni kell video;
      b) megkérdőjelezi a vádlottak akár közvetlenül, akár az EPP által rögzített formában egy "európai kihallgatási jelentés". Az utóbbi a kihallgatás meg kell történnie, mielőtt a bíró, hogy a vádlottak munkáját egy védőügyvéd az általa választott (aki megkapta a dokumentációt időben, de legkésőbb 48 órával a kihallgatás), és ha
szükség esetén tolmácsot, ezenkívül a műveletet kell elszámolni a video;
      c) által tett nyilatkozatok vádlott kívül kihallgatások már korábban említettük, mindaddig, amíg tettek az illetékes hatóság előtt (EPP vagy bíró), és hogy a vádlott előzetesen tájékoztatták jogát csendet és a jogot arra, hogy munkáját egy védőügyvéd az általa választott, és hogy a nyilatkozatok nyilvántartásba vettek valamilyen módon;
      d) a benyújtott dokumentumok hivatalos könyvelő által kijelölt, a hatáskörrel rendelkező bíróság az egyének vagy vállalatok szereplő európai listát jóvá a tagállamok javaslata alapján az EPP, vagy közben
Az előkészítő szakasz, vagy az elején a tárgyaláson;
      e) azok a dokumentumok, hogy a vádlott volt szükség, hogy készítsen egy előzetes közigazgatási vizsgálatot, kivéve, ha az ilyen kötelezettség kíséri büntetőjogi szankciókat.

2 - Ezek a rendelkezések nem zárják ki az érvényességét egyéb bizonyítékok elfogadhatónak ítélte a nemzeti jog hatályos államban a bíróság az ítélet.

33. cikk - kizárása bizonyíték illegálisan megszerzett

1 - Az eljárás bűncselekmények egyikének fent kifejtett (1. 8-ig) bizonyítékokat is be kell zárni, ha azt kapjuk közösségi vagy nemzeti ügynökök sem sérti az alapvető jogokat az EJEE-ben, vagy sérti az Európai meghatározott szabályoknak fent (31. és 32. cikk), vagy megsértve az alkalmazandó nemzeti jog nélkül igazolható az európai szabályok korábban meghatározott.

2 - Az alkalmazandó nemzeti jog meghatározására, hogy a bizonyítékot szereztünk legálisan vagy illegálisan legyen joga az országban, ahol a bizonyítékokat kapunk. Ha bizonyítékot szereztünk jogszerűen ebben az értelemben, hogy nem lehetséges, hogy engedélyezi a használja ezt a bizonyítékot, mert kapunk oly módon, hogy lett volna illegális az országban használható. De mindig lehet, hogy kifogást emeljen az ilyen bizonyíték, akkor is,
ha kapunk összhangban azon ország joga, ahol kapunk, ha azt mégis megszegte foglalt jogok az EJEE vagy az európai szabályok (31. és 32. cikk).


34. cikk _ Nyilvánosság és titoktartás

1 - elvégzett vizsgálatok alapján a hatóság az EPP a titkos és a hatóságok részt vesznek ezekben a vizsgálatokban kötelesek tiszteletben tartani a jogállamiság szakmai titoktartás.

2 - meghallgatások a bíró előtt a szabadságjogok közzé lehet tenni, ha minden fél hozzájárult, kivéve, ha a nyilvánosság valószínűleg vagy veszélyeztetné vagy a zavartalan működését a vizsgálat, vagy kárt érdekeit egy harmadik fél, vagy veszélyezteti a közrendet vagy a erkölcs. Minden esetben a média vannak tiltva információk közzétételének e szakaszában kapcsolatos bizonyítékokat.

3 - Az ítélet meg kell adni nyilvánosan, de a hozzáférés a bírósághoz lehet tagadni, hogy a sajtó és a nyilvánosság, közben egészét vagy egy részét az eljárás előírt feltételek szerint a 6. cikk (1) bekezdésében EJEE. Nyilvánosság lehetnek feljegyzésére és sugárzását az eljárást audio vizuálisan, ha a nemzeti joga az érintett állam lehetővé teszi, és feltételek mellett ír elő.

35. cikk _ leányvállalata a nemzeti jog tekintetében az európai corpus

A korpusz meghatározott szabályok vonatkozó fenti mind anyagi jogi (1. és 17 között) és az eljárás (EK 18-34) kell alkalmazni valamennyi területén a tagállamok az Európai Unió.Ha van egy hézag a corpus, az alkalmazott jog, hogy az a hely, ahol a bűncselekményt elkövetett, elkötelezett a tárgyalás, illetve adott esetben, ha a büntetést végrehajtják. + + + +

VÉGE Corpus Juris]

------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi hu>




Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására

Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban

Part 3



CORPUS   JURIS




Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési büntetések]
2. rész. Büntetőeljárási
  [Nyomozó és Trial struktúrák]
Ø        3. rész. kommentár
KOMMENTÁR
[Kelt: 1999/01/01]
Ø       4. rész. Állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
Ø       Part   5. fokozott állami felügyelet

Fejtegetés


Első ránézésre azt Corpus Juris jelentése javasolt új EU-szerte büntető törvénykönyv a vád a csalás ellen az uniós költségvetésben. Sokan - látta, hogy a jelen meghívásos fény - üdvözölték a javaslatot, megtekintésére, mint egy régóta esedékes meghatározását, hogy állítsa le a nagy, és egyre növekvő mennyisége az EU csalás és biztosítja a részletes igazságszolgáltatási mechanizmusok, amelyek erre.

Tény, hogy ténylegesen tisztában a részleteket a Corpus Juris, egészen a közelmúltig, kevesen voltak. Az eredeti szeminárium elindítását a javaslat került sor Spanyolországban 1997 áprilisában előtt kiválasztott közönsége, amit az EU szereti nevezni "jogászok". Más korlátozott szemináriumokat közvetlen érdeklődés követte. In Dublin, június 8-án, 1997 ilyen találkozóra került házigazdája a
Ír Egyesület védelméről szóló pénzügyi érdekeinek az Európai Közösségek Bizottsága.

Szerint a sajtóközleményt az ír Bankszövetség elnöke, Mr. Justice Carney, a legradikálisabb a "Corpus Juris" javaslatok a 18. cikk, amely elárulta: "előírja, hogy a célja a nyomozás, vádemelés, tárgyalás és végrehajtása mondatával kapcsolatban az újonnan létrehozott európai költségvetési bűncselekmények területén a tagállamok az unió minősül egy egységes jogi térség ".

Ez valóban így van. És ezért, az első alkalommal, a bírói hatásköre az EU nem csak, hogy a legfelsőbb hatóság, amelyhez a nemzeti bíróságok elhalaszthatja, ha keresek értelmező jogi útmutatást. Az EU-nak lesz a tényleges, és az egységes, bűnüldöző hatóság gyanúja költségvetési csalás, a jobb révén ügynökök, mind a vizsgálatot folytat annak gyanúját és magatartási kísérletek itt minden tagországok saját jogszabályok leírt A Corpus Juris.

Ha valaki felismeri ezt, több kérdés bontakozik ki. Bevezetésével a Corpus Juris, eljárások vizsgálati és magatartás kísérletek ilyen esetekben nem lenne az eredetileg annak a tagállamnak, ahol sor került. A nemzeti jog szerint már nem az EU "csupán" a módon a jogszabályok értelmezését származó Brüsszelben. Tény, hogy megfelelő eljárások őshonos nemzeti jogszabályok már nem fut egy tagállamon belül, ahol az egyének vagy szervezetek kellett kivizsgálását és üldözését, ezen belül az állami, az EU csalás.

Van még egy további félelem. Nevezetesen, hogy a Corpus Juris - a tagállamok "minősülnek, egységes jogi térség" - nem csupán szánhatják alkalmazása esetén az EU költségvetési csalás, de lehet az első lépés bevezetésének egyetlen rendszer a büntető igazságszolgáltatás, hogy az alkalmazott ALL büntetőeljárást az Európai Unióban. Lehet ilyen félelmek indokolt? A válasz megtalálható idézve közvetlenül az eredeti szeminárium a költségvetés
csalás / Corpus Juris tartott San Sebastian, Spanyolország:

"Célkitűzései a szeminárium is kettős, egyrészt arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a jogászok általában annak szükségességére, hogy hatékony védelmének a közösségi költségvetés, különösen pedig a csalás elleni támogatásokkal, másrészt pedig a szervezők szeretnék, hogy ismertesse a tartalmát a Corpus Juris védelmére e pénzügyiérdekek, amelyet felfogni az embrió egy jövőbeni európai Btk. "

Ez a leírás a Corpus Juris egyértelmű. A javaslatok lefolytatására nyomozások és büntetőeljárások, hogy megvédje az EU pénzügyi érdekeit, megalkotni a prekurzor egy EU-szintű büntető törvénykönyv! [JS]

AZ ALÁBBI ÉRTÉKELÉS épült Torquil Dick-Erikson {*}
- Az egy személy, aki a legtöbbet tették, hogy a kutatás és felfedi a nyilvánosság számára a veszélyt, különösen a brit szabadságjogok, a Corpus Juris ...

      "Corpus Juris" egy tervet készített az EU Bizottság (DG XX) kérésére az Európai Parlament, kezelése érintő csalás az EU-költségvetés. Ez létre fog hozni egy Európai Ügyészség, a kontinentális inkvizíciós modell, aki már túl lovas joghatóság Európa-szerte, hogy utasítsa a nemzeti bírák elleni elfogatóparancs kibocsátásáról gyanúsítottak, hogy ezeket a fogva tartott határozatlan ideig a vizsgálat idejére (vagy szállított más európai országok), kötelezettség nélkül, hogy készítsen büntetőeljárás bizonyítékokat, és nincs joga a nyilvános meghallgatás ez idő alatt. Az ügyek ezután kell próbálni a különleges bíróságok álló hivatásos bírák és "kivéve az egyszerű esküdtek és a laikus bírák". Ezeket fel kell hatalmazni, hogy adja le mondatokat legfeljebb hét év. A jogok és a Habeas Corpus Trial a zsűri így kell helyezni.

Ez kifejezte szándékát az Európai Bizottság, valamint a Bíróság elnökének az EU Parlament Don Gil Robles, mert ez a rendszer, hogy egy "embrió európai büntető törvénykönyv", később ki kell terjeszteni, hogy minden bűncselekmény. November 8. és 9. 1998 Interparlamentáris konferenciát tartottak Strasbourgban, ahol a Corpus Juris projektet terjesztett elő az informális venni. 1. A tagállamok általános egyetértésüket fejezték ki az ötlet. Nagy-Britannia képviseletében Lord Goodhart és Mr. Humphrey Malins, nem.(Részletek a konferencia lehet beszerezni a Law Society irodája Brüsszelben).

Cikke azonban 209a az Amszterdami Szerződés, amely kifejezetten tani az újonnan létrehozott költségvetési bűncselekmények köszönhetően Corpus Juris be kell vezetni olyan intézkedésként "a csalás pénzügyi érdekeit érintő Közösség".

8. fejezet § (d) bekezdése 209a kimondja, hogy a Közösség és a tagállamok küzdenek az ilyen csalás és illegális tevékenységek "intézkedések révén kell hozni az e cikkel összhangban." A tagállamok kötelesek "hangolják össze tevékenységüket" ellen csalás és a Tanácsot, hogy fogadja el a szükséges intézkedéseket "annak érdekében, hogy hathatós és azonos mértékű védelmet nyújtsanak a tagállamokban". Ezeket az intézkedéseket kell elfogadni;
összhangban az "eljárás cikkben említett 189b", amely magában foglalja együttdöntési eljárás keretében az EU Parlament és előírja NO nemzeti vétójog.

209a cikk azonban, tartalmaz egy ambivalens egysoros kijelentés, hogy ezek az intézkedések "nem érintik sem a nemzeti büntetőjog és a nemzeti igazságszolgáltatást." A levelezés képviselők során az amszterdami szerződés vita a Foreign & Commonwealth Office kiderült, hogy azt teljes mértékben támaszkodott erre hatástalan "biztosítékot", hogy hagyja abba Corpus Juris hogy gőzhengerként be, de az ő jelentését az Európai Parlamentben benyújtott, február 11-én, 1998 az előadó Az, hogy a Parlament "Állampolgári Jogi, Bel-és Belügyi" M. Bontempi leírja, közvetlenül hogyan kívánják megkerülni ezt az állítást.

Minden esetben, ha az ügy vitatott lesz küldött elbírálására az Európai Bíróság, ha Nagy-Britannia nem rendelkezik nemzeti vétót. A végső ratifikálása az Amszterdami Szerződés által valamennyi tagállam, az EU képes lesz arra, hogy azonnal cikkre hivatkozni 209a és terjesszen elő Corpus Juris, mint egy "intézkedés csalás ellen." Nagy-Britannia azt mondja: "Nem". De a HMG majd szembenéznie éles alternatíva: vagy elfogadja supinely, és ősi jogok és szabadságok vett tőlünk, és kukába, vagy darabokra tép a Római Szerződés.Nincs más lehetőség lesz elérhető.



------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi hu

Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására

Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban

4. rész





CORPUS   JURIS



Ø        Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési büntetések]
Ø       Part   2. Büntetőeljárási
  [Nyomozó és Trial struktúrák]
Ø        Part   3. kommentár
KOMMENTÁR
[Kelt: 1999/01/01]
Ø        Part   4. Állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
Ø        Part   5. fokozott állami felügyelet




Az alábbi állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
vitatták az Európai Parlament április 12-én 1999.
Az indítvány elfogadása az állásfoglalást fogadott elsöprő
többsége 399 mellette, 48 ellene és 35 tartózkodás



JELENTÉS:  A bűnügyi eljárások az Európai Unióban (Corpus Juris)
FROM:  Állampolgári Jogi, Bel-és Belügyi
ELŐADÓ:  Mr. Jan-Kees Wiebenga


~ AT ülés május 15-1998-ban, kérésére a
Bizottsági Elnökök Értekezlete, a Parlament elnöke bejelentette, hogy a
Az Állampolgári Jogi, Bel-és Belügyi engedélyezték volna, hogy
jelentést nyújt be a büntető eljárások az Európai Unióban (Corpus Juris).

~ AT ülés szeptember 14-i 1998 Parlament elnöke bejelentette,
hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság már kérték a véleményét.

~ Az Állampolgári Jogi, Bel-és Belügyi urat nevezte ki
Wiebenga előadó ülésén március 19-i 1998.

~ IT megvizsgálta a jelentéstervezetet ülésén június 29-i, 1998, 23
Szeptember 1998 január 26. 1999 február 17., 1999.

~ AT legutóbbi ülésén elfogadta az állásfoglalásra irányuló indítvány egyhangúlag.

~ A következő részt a szavazásban: d'Ancona, elnök, Wiebenga,
alelnök és az előadó, Bontempi, Cederschiöld, Ceyhun, Gomolka (a
Deprez), Lindholm (Orlando), Matikaďnen (a Reding), Mendes Bota,
Nassauer, Pirker, Stewart-Clark, Terr n n I Cus í , Van Lancker, Wilson (a
Elliott) és a Zimmermann.

~ A Költségvetési Ellenőrző Bizottság úgy határozott, január 20, 1999, hogy nem
véleményt.

~ A jelentést terjesztett elő március 8-án 1999.

~ A módosítások előterjesztésének határidejéről fel kell tüntetni a napirendtervezetet
az adott ülésen.
v

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

Megoldás a büntetőeljárásról szóló

AZ EURÓPAI UNIÓ (Corpus Juris)



   Az Európai Parlament,

- Tekintettel az Európai egyezmény az emberi
Jogok és alapvető szabadságok aláírt, november 4-én, 1950, és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek, valamint a kötött egyezmények keretében az Európa Tanács, különösen a szeptember 13-i kiadatási 1957, április 20-i szóló, 1959 kölcsönös segítségnyújtásról szóló bűnügyi , és
január 27. 1997 a terrorizmus,

- Tekintettel az EK-Szerződés 6. Európai Unióról szóló módosított,
Az Amszterdami Szerződés, amely szerint az Európai Unió alapját az a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és
alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság, amely alapelvek közösek a
a tagállamok,

- Tekintettel az új címe az Európai Unióról szóló szerződés, az
módosított, az Amszterdami Szerződés, és különösen, hogy annak 29-31,
33-35, 39., 43. és 44. cikkére,

- Tekintettel korábbi állásfoglalásaira a büntetőjogi és az igazságügyi
együttműködés a büntetőjog területén,

- Tekintettel a cselekvési terv létrehozásáról szóló területe
szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a Tanács által elfogadott, az Unió (Doc.
12028/5/98 JAI 31 REV 5), és hagyja jóvá a bécsi Európai Tanács 11
és 12 1998 decemberében, illetve a Bizottság közleménye (COM (1998) 459) a
Július 14, 1998 az azonos tárgyú,

- Tekintettel eljárási szabályzata 148. eljárási szabályzata,

- Tekintettel a Bizottság jelentésére, az Állampolgári Jogi, és
Internal Affairs (A4-0091/99),

A.    mivel a megnövekedett bűnözés következtében a tagállamokban kér
hogy az Európai Unió elfogadja a kihívást találnak megfelelő stratégiák
bűncselekmények megelőzése és leküzdése, míg ugyanakkor fenntartja a magas szintű
biztonság a polgárok és elkerülve, amennyiben lehetséges, létrehozása
eltérő bánásmódra a tagállamok között, és egy másik,

B.    mivel a korábban kötött egyezmények kizárólag a legsürgősebb
problémák, de nem oldja meg azokat a mélység, és mivel, továbbá e
egyezmények nehéz megvalósítani, mert a nehézkes eljárások
bevonása és a szükséges időt, hogy ratifikálja a 15 tagállam
Államok,

C.   mivel a Tanács nem elégszik meg kiadni a politika
nyilatkozat, anélkül, hogy bármilyen konkrét nyomon követési intézkedésekről, és mivel az
jogi eszközök által használt Tanács alig kötelezőek a tagállamokra
Államok és, mi több, nagyon felületes összehasonlítva a hatékony
rendelkezésre álló források az első pillérben,

D.   mivel az európai intézményeket, hogy támogassák a vitát
kiigazítására nemzeti jogrendszerek területén büntetőjog és
büntető eljárás, tiszteletben tartva szentelve a jogi hagyományainak
a tagállamok,

E.   mivel az egyezmény július 26-i 1995 védelméről szóló európai
Közösségek pénzügyi érdekeinek és a javasolt közös fellépés célja, hogy
hogy tagság bűnszervezetben bűncselekményt meg a tagállamok
Államok felé vezető úton meghatározott egységes meghatározása, hogy mi minősül bűncselekménynek, amelyek megkönnyítik a rendőrségi és igazságügyi együttműködés a büntetőügyekben folytatott

F.   mivel az Amszterdami Szerződés részét képezi az Európai Unió új eszközökkel, amelyekkel elleni legsúlyosabb bűncselekmények, a
különösen bevezetése minimum vonatkozó szabályok alkotóelemeinek bűncselekmények és az alkalmazható szankciókat, azzal a céllal, hogy a nyilvánosság számára magas szintű védelmet a közös jogi és igazságügyi területen,

G.   mivel a határokon átnyúló bűnözés nehéz üldözésére, különösen a
mert a különbségek jogi eljárásokat a tagállamok,

H.   mivel, a következtetésekben, az Európai Tanács december 11-12
1998 fokozására hívott az EU szervezett bűnözés elleni fellépés (pont
89 következtetéseinek a bécsi csúcstalálkozó),

I.   mivel az alapvető elvek és a létező szerv a bűnügyi
ítélkezési tájékoztatnia kell a tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a
az Unió bővítése annak érdekében, hogy a büntetőjogi és az igazságügyi
rendszerek a tagjelölt országok hozzák összhangba a
Közösség,

J.   mivel a közelmúltbeli események, mint például a Ö Calan és Pinochet esetekben, így
növelése indokolt felülvizsgálatát hogy sürgősen szükség van olyan mechanizmusok kialakítására,
együttműködés a büntetőjog területén alapuló minimális közös
szabványok és a fokozott együttműködés a tagállamok között,

K.   mivel az összes rendőri hatóságok, akár helyi, nemzeti vagy európai
szinten kell alávetni, megfelelő felügyelet,

L.   mivel minden élő polgárok az Európai Unió érintett
biztonsági és e hozzátartozóik,

Büntetőjogi rendelkezések


1.   emlékeztet arra, hogy az Európai egyezmény az emberi jogok védelméről
és az alapvető szabadságok alapkövét az európai
integráció a büntetőjog területén található, amelyiktől sikerült
származik alapelvek szolgál ezentúl például a közös jogi és
kulturális nevezője a tagállamok az Európai Unió;

2.   üdvözli a Corpus Juris, amely meghatározza a büntetőjogi rendelkezések
védelmével kapcsolatos az Európai Unió pénzügyi érdekeit, mivel talán példaként szolgálhat a jövőbeni fejleményeket, és érdeklődéssel várja a Bizottság jelentését a lehetséges következményeit a Corpus Juris a nemzeti jogi elveket;

3.   Vajon nem kéri egy európai büntető törvénykönyv, de kéri, hogy a
fokozatos létrehozása egy európai büntetőjogi rendszerben, ahol számla
venni a tagállamok jogi hagyományait, valamint az ez utóbbi alapján,
módszereket találtak leküzdése és megakadályozása a nemzetközi szervezett bűnözés
, és különösen:

(A)   elsőbbséget biztosít a fokozatos harmonizáció, amint azt a második
bekezdése 29. cikke az Európai Unióról szóló szerződés és az Action
Tervezd létrehozására a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a megközelítés
az alábbi bűncselekményekkel összefüggő szervezett bűnözéssel:
- A gyermekek elleni bűncselekmények (különösen a szexuális kizsákmányolás)
- Az emberkereskedelem
- A kábítószer-kereskedelem
- Terrorizmus
- Korrupció és a csalás
- Pénzmosás
bűncselekmények, amelyek tekintetében az Unió már rendelkezik egy közös testület
ítélkezési gyakorlat

(B)   úgy véli, hogy további erőfeszítésekre van szükség, hogy meghatározza a
Unió egyedi prioritásokat a következő bűncselekmény ágazatokban:
- Fegyverkereskedelem (29. cikk az EUSZ)
- A környezet elleni bűncselekmények (cselekvési terv) és kereskedelme a nukleáris
anyagok
- High-tech bűncselekmények (cselekvési terv), különösen azok, elkötelezett keresztül
Internet
- Dopping (következtetéseiben a bécsi Európai Tanács), amelyek tekintetében nagyon fontos biztosítani a folytonosságot a politika már folytatott uniós szinten, míg ugyanabban az időben meghosszabbításáról a tanulmány a határokon átnyúló vonatkozásokat és keresek egy összehangolt megközelítés nemzetközi szinten;

4.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a rendszer kidolgozása, a
hozzanak létre egy valódi jogalkotási programot, amely képes kihasználni a
teljes források által biztosított az Amszterdami Szerződés, különösen az
kiterjesztett jogot hogy javasoljon olyan jogszabályokat tulajdonított a Bizottságnak és a
kerethatározatok, amint az új rendelkezések lépnek hatályba;


Eljárási szabályokat ÉS ESZKÖZÖK

5.   úgy véli, hogy tekintettel a közép-és hosszú távú kilátások
büntetőjogi eljárások az Európai Unióban, egy független Európai
Államügyész lehet kinevezni, aki működne párhuzamosan
állami ügyészek és kezdetben talán szolgálhat központosítása bírósági információk transznacionális nyomozások folynak kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozik az európai büntetőjogi rendszer, hogy elkerüljék a párhuzamos munkavégzést, és lehetővé teszik az illetékes nyomozó és igazságügyi hatóságok részvételét, és elérhetővé teszik a megfelelő hírszerzési és szakértelemmel, különösen annak érdekében, hogy jobb összehangolása a tényleges vizsgálatok;

6.   feltételezi, hogy egy későbbi szakaszban, az Európai Ügyészség lehet
bízni, via delegált ügyészek, a megnyitása
vizsgálatok és a fordulás az illetékes tagállam bíróságai
állami büntetőjogi eljárásokban hatálya alá tartozó bűncselekmények az Európai
büntetőjogi rendszer;

7. Rámutat arra, hogy az Európai Ügyészség lehet képes
jogi ellenőrzés Europol azon tevékenységének, mivel a Szerződés
Amszterdami az Europol operatív tevékenységek elvégzésére, bár
a mai napig nem került sor rendelkezést a bírósági és demokratikus felülvizsgálatát;

8.   rámutat arra, hogy az Európai Ügyészség is biztosítani
megfelelő jogi ellenőrzés UCLAF / OLAF, és hogy minden esetben, hogy
lényeges annak biztosítása érdekében, hogy az utóbbi testület kellőképpen független a
Bizottság;


INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK

9.   Szeretné tudni, hogy a véleményét a nemzeti parlamentek a
A jogi aktusok elfogadására kapcsolatos létrehozását a szabadságon,
a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, valamint vállalja, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a
az európai polgárok teljes mértékben tájékoztassák arról, hogy mi folyik itt;

10-ig.   kéri, azzal a céllal, hogy a kidolgozása a jogalkotási programban, amely kapcsolódik az európai büntetőjogi rendszer, hogy a Tanács a Parlament, hogy teljes értékű szerepet, amely ugyan még mindig tanácsadási jellegű, már erősítette az Amszterdami Szerződés és a a visszavonhatatlan, figyelembe véve a jogszerűség elvét, ahol az Unió tevékenységük megkezdésének bevonni a gömb a büntetőjog;

11.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Parlament teljes mértékben részt
fázisa megvalósíthatóságának értékelését a kapcsolódó intézkedések
létrehozását a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, és
különösen a létesítmény a Corpus Juris, és javasolja, hogy a
nemzeti parlamenteket is felkérik, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy fontolja meg a különböző politikai és alkotmányos vonatkozásai eredő reform elképzelések kapcsolódnak az Európai Ügyészség;


ZÁRÓ MEGFONTOLÁSOK

12.   felhívja a tagjelölt országok, hogy teljes mértékben támogatja a reformokat és a folyamat hozza a jogi rendszerek és azok közigazgatásai összhangba a közösségi;

13.   felszólítja a Tanácsot, hogy együttműködési megállapodásokat, a
értelmében 38. cikke EUSz, a megcélzott harmadik országokkal, különösen
által érintett tiltott kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés - különösen a pénzügyi (adóparadicsomok) - és a terrorizmus elősegítése érdekében közelítéséről alkotóelemeinek bűncselekmények és szankciók az érintett területeken;

14.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a
Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagállamok és a
kormányainak és parlamentjeinek, a tagjelölt országok.

A következő hozzájárulása a Bizottság, kelt 2000 szeptemberében próbálja igazolnilétrehozását egy egységes közösségi bűnüldözési területen , és a helyezés a tagállamok nemzeti jogrendszerei feladataik Európai Ügyészség feladata kimutatására egységesen alkalmazandó bűncselekmények és büntetőeljárások lefolytatása a nemzeti büntetőbíróságok szerint eljárási szabályok által javasolt Corpus Juris.


TOVÁBBI BIZOTTSÁG HOZZÁJÁRULÁS A kormányközi konferencia
Intézményi reformok

A büntetőjogi védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme: az Európai
Ügyész

Bevezetés

Véleménye szerint január 26-i 2000 "Alkalmazkodás az intézményeket, hogy a
sikere bővítés ", a Bizottság azt javasolja kapcsolatban
védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek, hogy a jogi alapot kell
létre a Szerződés rendszerének létrehozásával kapcsolatos szabályok bűncselekmények
és a büntetések felmerülő, a szükséges eljárási rendelkezések
a vád ezen bűncselekmények és a hatásköreit és feladatait, a
Európai Ügyészség feladata az esetleges adócsalás bűncselekmények
Európa egész területén, valamint a büntetőeljárások a nemzeti bíróságok előtt.
Ennek keretében új csalás elleni stratégiát, a Bizottság
megerősítette azt a szándékát, hogy megerősítse a védelmét a Közösség pénzügyi
érdekek ebben a tekintetben.

1998-ban a csalások és más szabálytalanságok érintő a Közösség pénzügyi érdekeit elszámolt teljes becslése szerint a tagállamok és a Bizottság által több mint egy milliárd eurót. A szervezett bűnözés károsító csalás a Közösség pénzügyi érdekeinek és transznacionális jellege ilyen bűncselekmények feltételezi együttműködés 15 jogrendszerekben eltérő szabályok alkalmazását mind az anyag és az eljárás. A jelenlegi együttműködési módszerek gyakran elégtelennek bizonyulnak leküzdeni a nehézségeket, az igazságügyi és rendőri hatóságok elleni küzdelemben, mint a csalás.

Ezek a nehézségek növekedni fog, mint a tagállamok száma, valamint a
számú gazdasági szereplő és a közigazgatás irányításában érintett a
Közösségi forrásokból emelkedik.

A hatáskör ez a közlemény javaslatot kell ruházni egy európai ügyészségi korlátozott lenne szigorúan a védelme
Közösség pénzügyi érdekeit.

Csak az alapvető jellemzői a hivatal állapítja meg a
Szerződés (kinevezés, eltávolítása, vámok, és függetlenség), így a szabályok
és szabályozó mechanizmusok működését kell szabályozni másodlagos
jogszabályokat.

A bonyodalmak kell küzdeni tekintettel a Közösség sajátos
felelősséget védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek

A hiányosságok a jelenlegi mechanizmus miatt főként a
töredezettsége az európai bűnüldözési terület, ami
az a tény, hogy a nemzeti rendőrségi és igazságügyi hatóságok
felhatalmazott csak a saját területükön. A hagyományos módszerek
kölcsönös jogsegély és a rendőri szervek közötti, továbbra is
nehézkes és gyakran nem alkalmasak elleni hatékony küzdelem
transznacionális csalás. És a tapasztalatok azt mutatják, a nehézségeket, hogy egy
sikere közigazgatási vizsgálat szempontjából büntetőeljárást.

De a Közösség pénzügyi érdekeit kellene védeni kell különösen a
szigorúan és egyenértékű módon valamennyi tagállamban, mivel az
pénz szó jelentése egyesített erőforrásokat. Felelőssége annak biztosítása, hogy
a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét nyugszik a tagállamok
és a Közösség mindkettő. Az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa a
A tagállamok és a polgárok számára, hogy bűncselekmények a csalás és a korrupció
valóban vádat a bíróság előtt.



A fragmentáció az európai bűnüldözési terület

EK 280. cikk kimondja, hogy az intézkedések által az együttdöntési eljárás
küzdenek a csalás és bármely más jogellenes tevékenység pénzügyi érdekeit sértő a Közösség "nem érinti a nemzeti büntetőjog, sem a nemzeti igazságszolgáltatást." Az EK-Szerződés, mint a standokon, így ruházza rendelkezik hatáskörrel, hogy hozzanak létre egy európai bűnüldözési terület, amely egy közös igazságügyi szerv, mint ügyész.

Az egyezmény aláírását védelméről szóló pénzügyi érdekeinek
Az Európai Közösségek Bizottsága július 26-i 1995 és annak kiegészítő jegyzőkönyvek
jelenti az első lépést a büntetőjogi védelme a Közösség
pénzügyi érdekeit. Ezek a dokumentumok, amelyek a gyümölcs az együttműködés
kormányok között a "harmadik pillér", fontos eszköz, mivel
az általuk meghatározott csalás, téves a pénzeszközök és korrupció bűncselekmények
felmerülő büntetőjogi szankciók valamennyi tagállamban.

De a Keretegyezmény és annak jegyzőkönyvei még nem lépett hatályba, mivel
még nem ratifikálta valamennyi szerződő fél. , Ha azok
erő, ott továbbra is nagyfokú a bizonytalanság, hogy milyen módon
azokat át kell ültetni a nemzeti büntetőjog valamennyi fél által. Mi
több, ezek a rendelkezések önmagukban nem lesznek elegendők, hogy megszüntesse a
töredezettsége az európai bűnüldözési területen a bűnvádi eljárás lesz
még hozni nemzeti szinten.

Így, tekintettel arra, hogy vannak 15 különböző rendszerek a büntetőjog, a
Közösségnek csak nagyon korlátozott eszközök hatékony és egyenértékű
védelme a Közösség pénzügyi érdekeit a tagállamokban,
a Szerződés által megkívánt. A jelenlegi helyzetben, de hatékony a
igazgatási koordináció, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal
generál, büntetőeljárás továbbra is bizonytalan. A Közösség nem rendelkezik eszközökkel, hogy kiegészítse megelőző intézkedések és közigazgatási vizsgálatoknál vád funkcióval.

A hagyományos módszerek igazságügyi együttműködés a tagállamok között
nehézkesek és nem megfelelő

A nemzeti mechanizmusok alapján a büntető elleni védelem
nemzetközi bűnözés és továbbra is elengedhetetlen. Vannak nemzetközi formái
Az együttműködés a büntetőügyekben folytatott, most növelte a megerősített
rendelkezéseket igazságügyi együttműködés keretében a harmadik pillérben.

De a fejlesztését a szervezett bűnözés kárára a közösségi
pénzügyi érdekeinek teszi a hagyományos eszközeinek kölcsönös igazságügyi
támogatás elégtelen, és az elért eredményeket, az igazságügyi együttműködés
is elegendő. Nincs lehetőség biztosításának közötti interfész
A közösségi szintű és a nemzeti igazságügyi hatóságok a Szerződés
állapotában.

Nehézségek, hogy közigazgatási vizsgálatokban zárul sikeres
büntetőeljárások

Számos esetben alapuló közösségi utóbbi évek tapasztalataira így
tanúskodnak makacs akadályok egy olyan területen, ahol pontosan az adott
hatásköreit a Közösség és a tagállamok alakítsanak ki annak szükségességét, hogy
egyértelmű megítélése érdekek védeni kell, és a nagyobb
hatékonyság eljárás szempontjából a Közösség területén.


A javasolt mechanizmus

Hiányában egyedi közösségi intézményi struktúrát a jelenlegi
mechanizmusok, azonban a jogszerű és pótolhatatlan lehetnek, összege
akadályokat büntetőeljárást a rendőrség és a bíróságok és előnyök a
bűnöző. Mivel a design a szerződés, ezért a Bizottság
javasolja, hogy annak érdekében, hogy válaszoljon a jelenlegi helyzet az elsődleges
jogszabályokat ki kell egészíteni, hogy létre kell hozni egy hivatal
Európai Ügyészség, annak szervezetéről és működéséről szabályoznák
másodlagos jogszabályok. Ez a módosítás kell korlátozódnia védelme
Közösség pénzügyi érdekeinek.


Érett és részletes előkészítő tanulmány

A Bizottság javaslata a kormányközi konferencia alapul
részletes előkészítő munkát. A közel tíz éve, kérésére a
Az Európai Parlament és a Bizottság egy szakértői csoportot a büntetőjogi
valamennyi tagállam már dolgozik a büntetőjogi védelméről
a Közösség pénzügyi érdekeit. Munkájuk elő a javaslatot
készlet szabályok büntetőjogi védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek a jól ismert Corpus Juris. Azt ajánlja, hogy hozzanak létre egy egységes közösségi bűnüldözési térség tekintetében előkészítő szakaszában bírósági eljárás éppen a harmonikus beillesztése a nemzeti rendszerek Európai Ügyészség, kizárva communitarization a büntető igazságszolgáltatás.

A szerzők a Corpus Juris meghatározta a lehetséges szerkezetéről egy
független európai ügyészség ügyekben illetékes a
védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek irányítására vizsgálatok és vádemelésekben a vonatkozó nemzeti bíróságok és a koordináció a nemzeti eljárásokat.

A szervezet lenne erősen decentralizált. Az európai nyilvános
Ügyész lenne támogatni helyettes európai ügyészek a tagállamokban annak érdekében, hogy biztosítsa a kapcsolatot a közösségi mechanizmus és a nemzeti jogrendszerek.


Az objektum a reform

Ebben a szellemben, a Bizottság azt javasolja az intézmény önálló
Európai Ügyészség, hogy megvédje a Közösségek pénzügyi érdekeit.

Ez kiegészíti a reform a közösségi bíróságok által javasolt
A Bizottság annak további hozzájárulást a kormányközi
Konferencia március 1. 2000 hozzáadásával bírói testület, a funkciója
hozza a büntetőeljárások bíróságok a tagállamok és gyakorlásának
folyamatos ellenőrzése a nyomozás az egész Közösség területén
annak érdekében, hogy a jog érvényesítése és védelme a Közösség pénzügyeit. A lényeg az,
nem communitarize a büntető igazságszolgáltatás, ami egyébként
továbbra is a nemzeti hatásköröket.


A módszerek a reform

A Bizottság álláspontja szerint a szerződés módosításra szorul az kizárólag a
Európai Ügyészség kinevezés és felmentés, valamint a
meghatározása az ő fő feladata, és fő jellemzője az ő
funkciót, amelyet meghatározott új cikket 280a. A Szerződés biztosítana
másodlagos joganyag meghatározza az alkalmazandó rendeletek neki és
szabályozzák a működését.



A kinevezés az Európai Ügyészség
(1. és 2. cikk új 280a)

Az Európai Bizottság javasolja, hogy az Európai Ügyészség nevezi ki a Tanács minősített többséggel elfogadott javaslata alapján a
Bizottság jóváhagyásával az Európai Parlamentnek. A javaslat, amelyet
kell tenni a Bizottság tekintettel sajátos felelőssége
védi a Közösség pénzügyi érdekeinek, azt be kell nyújtani, a
Például a formájában jelöltlista alapján a Tanács számára
válassza ki az Európai Ügyészség. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy
feltételei felmentés az európai nyilvános
Ügyész kell megállapítani (a fenti 2 új cikk 280a). Tekintettel
az a hivatali idő a Bizottság javasolja egy nem megújítható hat
év (1 bekezdés új 280a cikk). Lényeges jellemzője a
Európai Ügyészség különösen arról kell hangsúlyozni: a függetlenségét
mint egy bírósági tisztviselő (2. bekezdés új cikk 280a). Ezen kívül
alapvető elemeit, a felülvizsgált szerződés hagyná szabályzat
az Ügyészség az ilyen dolgok, mint a szerkezet, location irodák,
stb határozza meg a másodlagos közösségi jogszabályok szerint
megállapított eljárásnak cikke a Szerződés 251., amely felhív a
minősített többség a Tanácsban és az együttdöntési eljárás a Parlamenttel.


Gyakorlásának feltételeit az Európai Ügyészség feladatait (3. bekezdés az új 280a cikk)

Tekintettel a gyakorlásának feltételeit az európai nyilvános
Ügyészi funkcióit, egy sajátos mechanizmust korlátozódik tevékenységek
sérti a Közösség pénzügyi érdekeinek szükséges annak biztosítása
zavartalan működése szempontjából egyaránt anyagi büntetőjog és a büntető
eljárás. Ezeket a szabályokat kell elfogadni, a Tanács által az együttdöntési eljárás
eljárás.

Annak tisztázására, az ügyész hatáskörének bűncselekményekkel kapcsolatos tevékenységek
sérti a Közösség pénzügyi érdekeit (csalás, korrupció, pénz
pénzmosás stb), és a megfelelő szankciókat kell meghatározni látna
kifejezetten közösségi szinten. Nehéz összeegyeztetni a szigor az
a büntetőjog, a fennálló különbségeket a Közösség egész területén
ha a lényeg az, hogy biztosítsák a hatékony és megfelelő védelméhez a
Közösség pénzügyi érdekeinek. A meghatározások E közös bűncselekmények
ezért egységesen kell alkalmazni a nemzeti jogrendszerek
a nemzeti büntetőbíróságok, mint a rendes bíróságok a közösségi jog, valamint
ez azt jelenti, a vonatkozó különös szabályok elfogadása. A rendelkezések szerint elkészített
egyezmény 26. július 1995 A fent említett és annak kiegészítő jegyzőkönyveiben már szilárd alapot, amely a megállapodás a tagállamok között.

Továbbá, a teljesítménye az ügyész feladatait meg kell tenni
hatálya alá tartozó eljárási szabályok (az ilyen pontokat a mechanizmusok
hivatkozva esetekben az ügyész, az ügyész vizsgálati jogkörét,
vagy a megkezdését és befejezését, vizsgálatok), és szabályok a bírósági felülvizsgálat
(Az ilyen pontot jogi aktusainak felülvizsgálata által végzett ügyész, vagy nem
alatt végzés által nyújtott nemzeti bíró). A Corpus Juris ismerteti
néhány lehetséges opciók eljárási szabályok és koordináció a
nemzeti hatóságok számára. Szabályzata ilyen fog minden esetben meg kell pontosítani
ki javaslatokat másodlagos jogszabály, amelyet tiszteletben kell tartania a
nemzeti jogrendszerek és hagyományok. Gondoskodni kell tehát arról, hogy
beiktatását a következő, az előírt eljárás 251. cikk a
Szerződés:

szabályokat érintő bűncselekmények (3 a albekezdés (a) az új 280a cikk)

szabályok eljárási tevékenységekre alkalmazandó az ügyész és a szabályokirányadó bizonyítékok elfogadhatóságának (3 albekezdés (b) az új 280a cikk)

szabályokat a bírósági felülvizsgálatát az ügyészi intézkedéseket, az ilyen szabályok ami alapvető a feladatai ellátásához (albekezdés 3 (c) az új 280a cikk).

Ezek a rendelkezések a másodlagos jog is meghatározza, hogy ez a
Közösségi mechanizmus hálószemek a nemzeti jogrendszerekben.


Következtetés

Következésképpen, a Bizottság azt javasolja, hogy a konferencia kiegészítésére
jelenlegi rendelkezések védelmére vonatkozó közösségi pénzügyi
érdekeit jogi alapot, amely lehetővé teszi:

- A kinevezése egy független Európai Ügyészség gyakorolja a vád funkciót a bíróságok, a tagállamok területén a
védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek keretén belül
Az elfogadott különös szabályok erre a célra, és

- A későbbi elfogadása a másodlagos jogszabályok:
vonatkozó rendelkezéseket az irodájába,
- Az anyagi jogi szabályok védelmére vonatkozó pénzügyi érdekeinek
Az Európai Ügyészség (bűncselekmények és szankciók),
- Szabályok büntető eljárás és a bizonyítékok elfogadhatóságának szabályait,
- Vonatkozó szabályok bírósági felülvizsgálatának intézkedései az ügyész a feladatainak ellátása. + + +



--------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi hu

Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására

Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban

5. rész



CORPUS   JURIS



Ø        Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési büntetések]
Ø        2. rész. Büntetőeljárási
  [Nyomozó és Trial struktúrák]
Ø        3. rész. kommentár
KOMMENTÁR [Kelt: 1999/01/01]
Ø       4. rész. Állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
Ø       5. rész. Fokozott állami felügyelet

 

EU ad zöld utat a megnövekedett állami felügyelet

Június 13, 2002


 Május 30-án az Európai Parlament megszavazta a támogatást a Bizottság és a
 Tanács javaslata, hogy megadja a bűnüldöző szervek a jogot, hogy
 monitor telefon, internet és e-mail forgalmat.

Az új EU-irányelv, a rendőrség és más állami szervek képesek lesznek
kötelezzék internet szolgáltatók és a telefontársaságok , hogy adatokat
valamennyi polgára az EU tagországokban, akikkel kommunikál, és mit letölteni az internetről.

 Tony Bunyan A Statewatch - az emberi jogi csoport, amely figyeli az EU -
 megjegyezte, épp mielőtt az Európai Parlament úgy döntött, hogy támogatja a
 A Miniszterek Tanácsa e tárgyban:
"A szavazás az Európai Parlament és a végleges döntés ebben a kérdésben lesz a meghatározó pillanat a demokrácia jövője az EU-ban. Amennyiben valamennyi távközlési - telefonhívások, e-mailek, faxok és internet használat - a felügyelet alá nem csak az lesz az adatvédelem is végzetesen aláásta, de így is lesz a nagyon szabadságok megkülönböztetik demokráciákat önkényuralmi rendszerek. "

 A brit Greens, liberális demokrata, és a UKIP ellen szavazott, ezt az intézkedést,
 mivel, kivéve az egyik európai parlamenti képviselő (Lord Stockton), a konzervatívok
 szavazott rá, csakúgy, mint munkaügyi. Egy munkáspárti EP-képviselő, Arlene McCarthy, tartózkodtam
 (Guardian, május 31, 2002). Az Egyesült Királyság kormánya lelkesen támogatta az intézkedést, amikor szavaztak a Miniszterek Tanácsában.

 Ez megfordítja az EU eredeti adatvédelmi irányelv, hogy a vállalatok, amelyek kénytelenek hírközlési szolgáltatásokat nyújtson, hogy elpusztítsa a naplók azok
ügyfelek két hónapon belül.

 "Ez a kérdés lesz a meghatározó pillanat a demokrácia jövője az EU-ban. Amennyiben valamennyi távközlési - telefonhívások, e-mailek, faxok és internet használat - a felügyelet alá kell helyezni nem csak az adatok védelmét is végzetesen aláássa de így is lesz a nagyon szabadságok megkülönböztetik demokráciákat önkényuralmi rendszerek. " Tony Bunyan - Statewatch

Napokon belül a szavazás az Európai Parlament, a brit kormány
bejelentette, hogy szándékában kiterjesztése rendelet vizsgálati
Powers Act (RIPA), hogy jön augusztusában hatályba. Most kormányzati
osztályok, a helyi önkormányzatok és egyéni NHS hatóságok, valamint a jog
bűnüldöző szervek, képes lesz arra, hogy kényszerítse cégek, anélkül, hogy bíróság
annak érdekében, hogy adjon részletes tájékoztatást az egyének.

Ez az intézkedés is szembe jogi kifogás az alapon, hogy az sérti
8. cikk Az Európai Emberi Jogi Egyezmény, mint most építeni
be az Egyesült Királyság joga az emberi jogokról szóló törvény. Mivel az uniós jog elsőbbséget élvez a hazai jogszabályok, akkor nagyon érdekes látni, mi történik, ha
Brit bírák, vagy ennek hiányában az Európai Emberi Jogi Bíróság a
Strasbourg, szabály, hogy ez az új uniós jog sérti az EJEE.

Vasárnap, június 9. The Observer újság rámutatott, hogy ez az új civil
szabadságjogok megsértése-törvény követi a készítmény egy titkos dokumentum a
EU saját rendőrség, az Europol székhelyén Hágában. A
javaslatokat e könyv a "közös kód" adatok megőrzéséről szóló állították össze,
egy konferencián, hogy miként javítható az állami felügyelet. Képviselői
rendőri erők, a hírszerző szolgálatok és a vámszervek az EU-ból
tagállamok részt vettek.

Apologéták az Europol mindig azt állította, hogy nem lenne semmi több
mint egy "elszámolóház információ". Mégis, a dokumentum feltárja, hogy
Europol kezdeményező politikai változások és a élcsapata költözik
növeli a hatalom a hatóságok több mint a polgárok az Európai Unióban.
A stratégiai dokumentum javasolja, hogy "a vállalatok, amelyek futtatásához internetes oldalak
kell tartani jelszavak által használt magánszemélyek, ami rekord weboldal címek látogatott, és folyamatosan további részletek weboldalak nézett, és a hitel
kártyával vagy banki adatokat felhasználhatja előfizetések. "

Europol fér információkat a magánszemélyek, amely tartalmazza a "szexuális irányultság, vallás vagy politika", valamint az etnikai származás, a kor és címét. Cikke értelmében 8,4 Az Europol-egyezmény van egy catch-all-kategória "további információ", amely lehet hallomásból és megalapozatlan állításokat.

A következmények nagyon baljós. Amint azt a jelenlegi Munkáspárt
elnök Charles Clarke, amikor a Home Office miniszter, egy válasz
Tory MP Jacqui Lait 2000 júliusában, az Europol képes tárolni információkat magánszemélyek
annak központi információs rendszer adatbázis, amely tartalmazza a "szexuális irányultság, vallás vagy politika", valamint az etnikai származás, kor, cím, és így tovább.Valóban cikke szerinti 8,4 az Europol-egyezmény van egy catch-all kategória "további információ", amely lehet hallomásból és megalapozatlan állításokat. Magánszemélyek szerepel az adatbázisban nem kell már elítélték bűncselekmény elkövetésének a nemzeti jog szerint, vagy valószínű, hogy a már végrehajtott bűncselekmények, amelyre soha nem ítélték el. Információ nevezhető erről akik úgy gondolják, majd elkövetni a jövőben.

Tekintettel arra, hogy az amszterdami szerződés elkötelezi Europol hogy segítse a harcot
szemben "a rasszizmus és az idegengyűlölet" -, amelyek nem meghatározott -, nyugodtan feltételezhetjük, hogy semmi sem megállítani adatgyűjtés a magánszemélyek, akik bekapcsolódnak a tevékenységet tekintik ellenséges létrehozása uniós kormányzati rendszer. Érdemes szem előtt tartva, ebben az összefüggésben, hogy az EU létrehozott és finanszírozott Európai Megfigyelőközpontja Rasszizmus és Idegengyűlölet meghatározta ellenzi a közös valuta monetáris idegengyűlölet ".

"A misszió az EUMC nem foglalkozik a" monetáris idegengyűlölet "(elutasító
részévé váljon Euroland) vagy "földrajzi idegengyűlölet" (mi kell maradnia
távol   a kontinens, mi inkább a szigetelés élet a mi szigeten). "Peter Fleissner - Európai Megfigyelőközpontja. Voltak állításait a" visszásságokat "a szervezeten belül, hogy a tisztek adtak feltételezetten titkos információ az uniós polgárok számára, hogy bűnöző elemek. 8. cikke csatolt jegyzőkönyv az egyezmény támogatások Europol tisztviselői "mentességet a jogi eljárás bármilyen vonatkozó szóbeli vagy írásbeli, valamint az általuk elkövetett cselekmények, a gyakorlása hivatali feladatuk ellátásában."

Az Europol és a nemzeti bűnüldöző szervek, vádolták a
A Miniszterek Tanácsa augusztusában tavaly jegyzékének összeállításáról, a "politikai bajkeverők". Az egyének ezen a listán aztán lehet "lánctalpas és azonosították", és megakadályozta, hogy elhagyja saját országukban, és utaznak, ahol az EU csúcstalálkozók zajlottak. Ez az adatbázis, ami jön égisze alatt a Schengeni Információs Rendszer , kezdetben célzás környezetvédők. Személyek szerepelnek e, vagy az Europol saját adatbázis, nem kell, hogy elítélték bármely korábbi bűncselekmények, illetve alatt gyanúja miatt elkövetett bűncselekmény, vagy tervezi, hogy vegyenek részt a jövőben az illegális tevékenységet.

 8. cikk A jegyzőkönyv támogatások Europol tisztviselői "mentességet a jogi eljárás bármilyen vonatkozó szóbeli vagy írásbeli, valamint az általuk elkövetett cselekmények, a gyakorlása hivatali feladatuk ellátásában."

Az EU egyezmény a kölcsönös jogsegélyről, telt a Tanács
A miniszterek a támogatást a korábbi belügyminiszter Jack Straw három év
ezelőtt, bármely tagállam rendőrség, valamint az Europol, tájékoztatást kérhet, és a tartása felügyelete alatt, minden állampolgár él
bármely részén az Unióban. A megkereső hatóságok sem kérik
kollégák más államok átadni eredményei elfogja, vagy kérheti az elfogott átadandó "valós időben", ahogyan ez történik, a megkereső állam.

A dán sajtó Berlingske Tidende beszámol arról, hogy amikor Dánia feltételezi az elnökség az EU júliusban, a bel-és igazságügyi miniszter arra fog törekedni, a következő EU-csúcson az Europol kell adni nagyobb hatáskörrel beleértve azt a jogot, hogy elkobozzuk vagyon bűnözők. (EUobserver.com). Jelenleg az Europol ösztönözheti elvégzése "meghatározott nyomozati cselekmények" a bűnüldöző szervek a tagországok és biztosítani saját tisztek támogatói minőségben a közös csapatok.

v


Rendőrség, hogy kémkedjen az összes e-mailt

Düh Európában titkos terv eléréséhez

számítógép és a telefon adatairól



 Kamal Ahmed, politikai szerkesztője
 Vasárnap június 9, 2002
 The Observer

 Milliók a személyes e-maileket, egyéb internetes információs és telefon nyilvántartások hozzáférhetővé kell tenni, hogy a rendőrség és a hírszerző szolgálatok egy lépés, hogy már elítélte a kritikusok az egyik legszélesebb körű
 kiterjesztését az állami hatalmat személyes adatokat. Tervek kidolgozásakor az Europol, a rendőrség és a hírszerző karját az Európai Unió, javaslom, hogy a telefon-és internet-vállalkozások megtartása millió darab adat - ideértve a részletes látogatások az internetes chat-szobák, valamint a hívások a mobil telefonok és szöveges üzenetek. A lépés, amely elítélte a magánélet kampányolók, a dokumentum tervezetét átadott The Observer azt mutatja, hogy az EU most kidolgozása "közös kód" adatok megőrzéséről szóló, melyik lesz alkalmazandó valamennyi tagállamban.

 Biztonság és rendőrségi források szerint az új hatásköröket személyes adatokhoz való hozzáférésre
Lépnek hatályba Britanniában felé az év vége.

 "Jellemző, hogy egy ilyen jelentős változás az ellenőrzést saját
 információhoz való dolgozott ki titokban, "mondta Dr. Ian Brown, a világ egyik vezető
 szakértő adatvédelmi és az Alapítvány igazgatója Információs Politika
 Kutatás.

 "Úgy tűnik, hogy már Nagy-Britanniában, hogy nyomást gyakorol a másik tagja
 államokat, hogy hozzanak létre az ilyen típusú jogszabályok. A 99 százaléka az esetek
 fogják használni rendesen, de mi a helyzet a másik egy százalékot? Nincs
 Elég ellenőrzése, hogy mi történik. "

Az Europol dokumentum kidolgozni egy privát találkozón a rendőrség,
hírszerző szolgálatok és a vám-és a jövedéki adó tisztviselői Európa-szerte
Hágában tavaly áprilisban. Felsorolja a területeken, ahol 10 cég lesz szükség
 információkat tárolnak, hogy segítsen a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, a hazai bűnözés és a kábítószer-futás.

Vállalatok futó internetes oldalakon lesz szükség, hogy tartani jelszavak
által használt magánszemélyek, ami rekord weboldal címek látogatott, és tartsa részletei weboldalak nézett, és bármilyen hitelkártya-vagy banki adatait felhasználhatja előfizetések.   Amennyiben az e-mail ment, annak tartalmát és az időt és a dátumot is küldték. Úgy véljük, hogy Nagy-Britannia majd nyomja meg az adatok meg kell őrizni legfeljebb öt év. Abban a pillanatban nagy része csak tartanak egy-két hónap, számlázási célra, a vállalatok által futtatott internetes és e-mail szolgáltatások.

 Források a Nemzeti High-tech bűnözés elleni egység, amely felügyeli
 végrehajtásának tervek adatmegőrzés Britanniában, rámutatnak, hogy a
 növekedése úgynevezett "számítógépes bűnözés" azt jelenti, hogy szükség van új hatásköröket tartani
 megelőzve a bűnözők.

 Egy tisztviselő azt is elmondta, hogy a vizsgálatokat a bűncselekmények, mint a gyilkosság
 által végzett GP Harold Shipman hivatkozott megőrzésére a régi
 telefon rekordokat.

 "Meg kell kodifikálni, hogy ez hogyan történik, így az összes európai országok
foglalkozó ugyanazokat a szabályokat, "mondta a forrás.

 "Az internet nem ismer nemzeti határokat és nemzetközi vállalatok, nem kell a zavar kezelésének különböző kódokat a különböző országokban." Az Europol-dokumentum szerint a használatát telefonok - vezetékes és mobil - ellenőrizni fogják. tárcsázott, mikor és hol voltak hívott, és személyes adatai, mint például a cím, születési dátum és banki adatok az előfizető, aki fizetett a hívást is kell tartani.

A dokumentum, amelynek címe "szakértői találkozó Cyber ​​Crime: adatmegőrzési"
javasolja, mobiltelefonok nyilvántartást lehetne használni a rendőrség és a
hírszerző szolgálatok nyomon követni a földrajzi elhelyezkedés emberek hívásokhoz.

 Mobiltelefon használata hálózat árbocok közvetíteni a hívásokat, forgalomba a felhasználót egy
 földrajzilag elkülönült "cell" idején a hívást. Records használ ilyen
 földrajzi helyeken használtak felmentse a tinédzserek vádolt
 megölte Damilola Taylor.

 Az Association of Chief Police Officers is kidolgozása kézikönyv
 szabványokat annak érdekében, hogy rendőri erők az ország egész területén használ hasonló módszereket elérésekor az adatokat. + + +

------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi hu


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése