Lázongó világ

Lázongó világ

Amire számíthatunk: 2013 legfőbb elit mémjei

Forrás: The Daily Bell

Micsoda évet zártunk! Növekvő, egyre kiterjedtebb fejetlenség, értelmetlen háborúk és gazdasági bajok jellemezték, amelyek mind az elkerülhetetlen „Káosz” felé hajtják a világot, amiből végül megszületik majd a vadonatúj, globális kormány és egy vagy több, szintén globális valuta.

A vezető elit, amely szerintünk a központi bankokat és a pénz létrehozását felügyeli, létrehozta az EU-n végigsöprő szuverén adósságválságot és arra pazarolta a világ idejét, hogy intenzív és eredménytelen tárgyalásokkal „megoldást” találjon rá. Megoldás természetesen nem létezik és pont ez a lényeg. Az EU zűrzavar addig fog folytatódni, amíg ennek a szerencsétlen uniónak minden egyes területét nem központosították és bürokratizálták a lehető legteljesebb mértékben.

Az Egyesült Államokban egyik hamis gazdasági válság a másikat követte gyors egymásutánban, míg el nem érkeztünk a legnagyobbhoz, a fiskális szakadékhoz. Természetesen a fiskális szakadékot is megoldják, amit a politikusok öngratulációi követnek majd, a megvásárolt fővonalas média tudósításában.

Ezt követően jön majd egy jól időzített újabb válság. Az Egyesült Államok tönkretételét minden jel szerint ilyen egymást követő hamis válságokkal akarják elérni. Az elképzelés valami olyasmi lehet, hogy az USA csak valamiféle fúzió árán létezhessen tovább, mondjuk Mexikóval vagy Brazíliával. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az USA gazdaságát meg kell gyengíteni, és ezzel a feladattal jól haladnak.

Úgy tűnik a globális elit Kínát is szeretné a számára ideális pozícióba helyezni az új világrendben. Miután Kínában is nyugati stílusú pénzrendszert vezettek be, az ország fő funkcionáriusai beizzították a pénznyomdákat és egy igazán „fehéren izzó” gazdaságot hoztak létre. Hogy ezt meddig lehet fenntartani, lehetetlen megjósolni. A terv valami olyasmi lehet, hogy hagyják az országot hihetetlen sebességgel növekedni, egy mérték nélkül táplált központi bank által tartva mozgásban a rendszert.

A nyugat számára nem a kínai gazdasági vitalitás miatt előnyös a kínai „fejlődés”, hanem inkább amolyan ellensúlyként szolgál, amit a nyugat riválisaként állítanak be, hogy ezzel igazolják az újabb diktatórikus intézkedések szükségességét mindkét országban. A cél, mint mindig, a központosítás folytatása, egészen a világkormány megalakulásáig.

Nézzünk meg néhány 2013-ra vonatkozó trendet. (Igen, tudjuk. Több van belőlük az alább felsoroltaknál, tehát bátran tessék csak hozzátenni továbbiakat a hozzászólásokban!) A cikk (és az oldal) célja, hogy feltárja azokat a domináns társadalmi témákat, az elit által a világra erőltetett kérdéseket, amelyek célja rávenni a középosztályt, hogy hatalmát és vagyonát átadja a globalista intézményeknek. Ezek a témák 2013-ban is teljes gőzzel tarolnak majd.

Mire számíthatunk tehát (a sorrendre való tekintet nélkül)?

Kína gazdasága egyre nagyobb lesz és az erőfeszítések ellenére is összeomolhat: Már korábban is említettük Kínát, de muszáj itt is felsorolnunk, mert ez az elit egyik legfontosabb mémje: ahogy a nyugat hanyatlik, úgy emelkedik fel Kína. A nyugatnak szüksége van ellenségekre, mint ahogyan Kínának is. A terjeszkedő Kína pedig mindkét félnek és célra megfelel. Kérdés: A fehéren izzó kínai gazdaság vajon kitart még egy évig?

Kína fenyegető lépéseket tesz a nyugat irányába és fordítva: A következő hidegháború körvonalai kezdenek kirajzolódni a kínai gazdaságról szóló híradásokból valamint a kínai vezetők hozzáállásából a viszonylag kisméretű csendes-óceáni szigetekért folytatott háborúskodással kapcsolatban. Kérdés: Sikerül-e kellő mennyiségű és elég komoly provokációt teremteni, hogy Kína egy új szovjet rémként tűnjön fel a világ szemében?

Oroszországban Putyin enyhén ellenséges hozzáállást mutat a nyugati érdekek és katonai ügyek iránt. Kínához hasonlóan, Oroszországot is a „nyugat ellensége” szerepre készítik fel és Vlagyimir Putyin maga is igazi „nagy orosz vezetőnek” mutatja magát, aki Oroszország érdekeit képviseli a korrupt nyugattal szemben. Kérdés: Tudva, hogy Putyin tulajdonképpen az orosz titkosszolgálat-maffia része, vajon meddig tudja fenntartani a látszatot?

A BRICS országok, beleértve Indiát és Brazíliát, tovább bicegnek a többiek után, miközben a kapitalizmus mintapéldáiként állítják őket a világ elé. Indiát és Brazíliát a kereskedelem motorjaiként ábrázolják, miközben mindkét ország egy diszfunkcionális üzleti és politikai vállalkozás. Kérdés: Képesek lesznek fenntartani a gazdasági teljesítményt vagy visszaesnek az árinfláció korszakába, ami mindkét országot fenyegeti?

Az amerikai katonai dominanciát ismét kiterjesztik Dél-Amerikára a „kábítószer elleni harc” ürügyén. A Pentagon és a CIA ismét a régi játékot játsszák, beterítve embereikkel Dél-Amerikát, a nem létező kábítószer elleni harcban. Kérdés: Az átlag dél-amerikai polgár, most az Internet-forradalom korában is beveszi és elfogadja a megújult amerikai hódítást?

Az amerikai titkosszolgálat és a hozzátartozó adóhatósági érdekek egyre erőteljesebben próbálják a világra erőltetni az amerikai szabályokat. A hatalmi elit az amerikai adótörvényeket arra használja, hogy kiterjessze hatalmát a világ bankrendszere felett. Ez a jelentős mértékű ellenállás ellenére is folyik. Kérdés: Vajon sikeres lesz-e a törekvés, vagy elbukik, mint korábban?

Hiány mémek népszerűsítése – különös tekintettel a vízre és az élelmiszerekre.Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatalmi elit a világméretű aszályokat és éhezést létrehozva, illetve kihasználva próbál minél nagyobb és kiterjedtebb káoszt teremteni, hogy megoldásként diktatórikus intézkedéseket vezethessen be. A Monsanto kulcsfontosságú szereplő ebben a játszmában. Kérdés: A világ régóta szenvedő népei a fejlődő országokban vajon tovább tűrnek, vagy megpróbálják leleplezni az összeesküvést?

A nyugat háborúit továbbra is a terrorizmus elleni harcként reklámozzák.Folytatódnak az Internet elleni támadások. Ahogyan arról már többször írtunk, titkos háborúival a nyugat egy amolyan muzulmán félholddá próbálja alakítani a közel-keletet, iszlamista kormányokat hozva létre. Ily módon a „terrorizmus elleni harcot” is kiterjesztették, a terrorizmust magát pedig továbbra is kihasználják az Internet és a segítségével létrejött alternatív média elleni harcban. Kérdés: Vajon képes lesz a hatalom továbbra is támogatni és fenntartani a terrorizmus elleni mesterséges háborút és lecsökkenteni az Internetszabadságot vagy törekvéseik valamikor visszaütnek?

A nemzeti szocialista elvek és erősödő tekintélyelvűség népszerűsítése folytatódik a nyugaton, különösen az Európai Unióban. A bevezetés alatt álló globalista elveket megvizsgálva megdöbbentő milyen sok Nemzeti Szocialista elem található bennük. A náci típusú bankrendszer és a piacokat uraló birodalmi állam létrehozása a mostani trend. Kérdés: Látva mennyire nyilvánvaló a kialakuló rendőrállam jellege, különösen az Egyesült Államokban és az EU-ban, vajon képesek lesznek kiterjeszteni ezt a politikai szerkezetet jelentős ellenállás nélkül?

Végül egy fontos kérdést nem szabad figyelmen kívül hagyni: Vajon az Internet forradalom képes lesz-e aláásni a hatalmi elit törekvéseit vagy a világháló is hanyatlásnak indul az elit propagandái és megrendezett támadásai következményeként?

Rachman megmutatja Amerika végét

Forrás: The Daily Bell

A tagadás nem egy stratégia… Nemrég összefutottam egy nyugállományba vonult diplomatával, aki büszkén mesélte, hogy ő találta ki a „hanyatlás kezelés” kifejezést, ami az 1945 utáni brit külpolitika központi feladata volt. „Sok kritikát kaptam,” meséli, „de azt hiszem a kifejezés hűen kifejezi akkori feladatunkat és szerintem jól végeztük a dolgunkat.” Egy mai amerikai diplomata, pláne politikus, soha nem merne hasonló nyilatkozatot tenni. Sajnos. Ha Amerika képes lenne nyíltan belátni, hogy globális hatalmának vége, sokkal egyszerűbb lenne racionális vitát indítani a helyzet kezeléséről. – Gideon Rachman, Financial Times

A társadalom felé közvetített domináns üzenet: Nézzétek, Amerika süllyed! Nincs mit tenni, fogadjuk el a helyzetet. Ilyen előfordul időnként a történelem során.

A Daily Bell helyzetelemzése

Régen volt, amikor legutóbb felfigyeltünk Gideon Rachman valamelyik írására a Financial Times-ban. Rachman szerint Amerika hanyatlása egyszerűen elkerülhetetlen és nem a háborúra szomjazás és monetáris összeomlás eredménye. Úgy gondolja egyszerűen fordult a kocka.

A mi véleményünk természetesen eltér ettől. Szerintünk Amerika problémáit Amerika, vagy még inkább a központi bankokat hatalmukban tartó elit családok csoportja és a háborúkhoz és egyéb vállalkozásokhoz szükséges pénzt készségesen előállító segítőik hozták Amerikára, akik egyik legfőbb célja a személyes szabadságjogok eltörlése és egy általuk irányított világkormány felállítása.

Ki ez az ember, aki ilyen elkerülhetetlennek hangzó bizonyossággal beszél Amerika végéről? Gideon Rachman 2006-ig a globális felmelegedés, az Európai Unió és hasonló álügyek egyik vezető szócsövének, a Financial Times-nak a vezető külpolitikai tudósítója volt. Cikkei leginkább az amerikai külpolitikára, az Európai Unióra és a globalizációra koncentrálnak valamint egy blogot is vezet az FT.com weboldalán. 2008 decemberében „És most a világkormány” címmel megjelent posztját számos blogger, köztük Alex Jones is az elit világuralmi terveinek bizonyítékaként említette.

Az olvasottak alapján értelemszerű, hogy Rachman kiszámított terv szerint, konkrét céllal írja cikkeit. Feladatai közé tartozik kihangsúlyozni a hatalmi elit domináns üzenetét a társadalom számára: „Amerika aranykora véget ért és semmi értelme ezért bárkit is okolni vagy javító intézkedéseket hozni az elkerülhetetlen megakadályozására.”

Természetesen Amerika hanyatlásával azonos ütemben erősödik az internacionalizmus. Amerika lakossága nagyon is útjában állt a globalista terveknek, mert az Egyesült Államok a globális kormányzás szempontjából kulturálisan disszonáns. Az országra a republikánus kultúra jellemző, erős libertariánus (szabadságpárti) táborral.

Amerika nem Európa, bár az internetnek köszönhetően az európaiak is kezdenek felébredni és egyre többen látják az egységes világrend sötét felhőként fokozatosan rájuk nehezedő elnyomását.

Eddig nem sikerült elvenni a „vörös államok” (hagyományosan republikánus) lakosságának fegyvereit, és ez nem a próbálkozás hiányának köszönhető. Ez a populista tábor bizonyos fokig még mindig hisz az individualizmusban és Amerika kivételes státuszában, ami problémát jelent a világkormányt bevezetni kívánó elitnek. Így lesz érthető a Financial Times alapozó munkájának fontossága.

Amerika hanyatlása természetesen nem az újságírók munkájának eredménye. Az országot alapos jogi támadásokkal törték meg és kötötték béklyóba egyre bővülő és fölösleges törvények és rendelkezések hadával.

Amerika bukásában fontos szerepe volt központi bankjának, a sávos adózásnak, a hadseregnek és az informatikai-ipari komplexumnak, ami úgy tűnik minden állampolgárt, főleg a törvénytisztelő réteget, microchippel akar ellátni.

Rachman persze másként látja a helyzetet:

„Az a hit, hogy Amerika vezető helyzete megdönthetetlen, tette lehetővé az adósságplafon megemeléséről szóló vitát, ami majdnem államcsődhöz vezetett. Az igazi párbeszéd hiánya miatt az amerikai közvélemény nem elég felkészült az új korszakra, így az emberek reakciója a hazai problémákra nem lesz higgadt, sőt nagyon is dühös és irracionális visszahatások várhatók.”

Ez az utolsó bekezdés sokat elárul. Az angloszféra elit, ahogy azt eddig is feltételeztük, tisztában van azzal, hogy mit szabadított a világra. A mai internetes korszakban világméretű manipulációik nem maradhatnak titokban és egyre több ember számára mutatkoznak meg téveszthetetlenül. Információhiány idején az emberek egyre inkább az Internet felé fordulnak, hogy megtalálják a problémák forrását.

Az elit mindenáron a világkormány hatalomra jutását akarja, ehhez pedig káoszra és még nagyobb válságra van szüksége. Azzal is tisztában vannak, hogy ilyen méretű nyomor megteremtésével óvatosan kell bánjanak, hiszen az egész visszaüthet rájuk.

A XXI. századot nem szabad összehasonlítanunk a XX. századdal. Az elit elveszítette a hatalmat a média felett [bár gőzerővel dolgoznak az Internet irányításán és korlátozásán is] és nem képes homogén üzenetet közvetíteni a tömegek felé. Soha nem volt tervük ennyire nyilvánvaló, mint most, így vigyázniuk kell, hogy a folyamat előrehaladtával nehogy túlzott mértékben vagy idő előtt tegyék irányukban ellenségessé az embereket.

A lényeg, hogy az elit irányított hanyatlást akar. Muszáj kordában tartaniuk a tömegeket, legalábbis egyelőre, miközben a globalizmus szakadéka felé hajtják őket, hogy a megfelelő pillanatban egyszerre lökhessenek le mindenkit.

A bennfentesek fedezékbe vonulnak

Időkjelei: Az alábbi cikkben olvasható információk hitelességét, ahogy erre annak szerzője is felhívja a figyelmet, nincs módunkban megerősíteni, de üzenetük mindenképpen hasznosnak tűnik és egybevág eddigi ismereteinkkel. Fontos észben tartani, hogy a közzététel célja nem a félelemkeltés. Egyre több ember látja segítség nélkül is, hogy valami nincs rendben a világban és válaszokat keresnek. Jézus az utolsó időkről szólva ezt mondta: „Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.” (Lukács 21:26) Ez azokra vonatkozik, akik nem értik, hogy mi történik körülöttük, hiszen tudjuk, hogy „az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik” és keresztény szemmel az ember másképpen gondolkodik ezekről a viharos időkről, tudva, hogy csupán rövid ideig tartanak és Isten „a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is”.

A cikkek célja tehát segíteni minél több embernek megérteni ezeket a sorsdöntő eseményeket és rajtuk keresztül megtalálni a választ kérdéseikre.

„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” – János 14:27

Forrás: Dave Hodges, Activist Post

Rádiós műsorvezetőként nem ritka, hogy „bizalmas, bennfentes információk” birtokában lévő egyének keresnek meg, hogy megosszák velem a tudomásukra jutott információkat. Ezek az emberek most egytől egyig azt állítják valami nagyon rossz van készülőben. A legmegbízhatóbbnak számító források, szokásuktól eltérően, most teljes anonimitást kérnek. Ennek eredményeként el kellett döntenem, hogy egyáltalán írjak-e az általuk közvetített információkról.

Természetesen az anonim források használata bizonyos kockázatokkal jár, hiszen ezek az információk lehetnek egyszerűen helytelenek, a források dezinformátorok, mások pedig csak figyelemre vágynak. Közzétételükhöz némi bátorságra is szükség van. Ennek fényében szeretném megköszönni Doug Hagmann-nek, hogy megjelentette a nemzetvédelmi minisztériumból származó forrásának komoly figyelmeztetéseit. Ennek is köszönhető, hogy én is a rendelkezésemre jutott információk megosztása mellett döntöttem.

A figyelmeztetések közzététele talán bátorításul szolgálhat másoknak, hogy megosszák a birtokukban lévő információkat és talán idővel olyan sok „bennfentes” áll majd elő, hogy lehetetlenné válik az igazság elfedése azok elől, akik aktívan keresik a válaszokat. A nagynyilvánosság számára sajnos mindegy, mert ők még mindig úgy gondolják, hogy a kormány mindig gondoskodni fog róluk, hogy a fősodrású média az igazságról tudósít és a télapó hozza az ajándékokat. Sajnos ezeknek az embereknek fogalmuk sem lesz arról, hogy mi találta el őket.

Habár a Doug Hagmann által közzétett figyelmeztetés némiképp eltér az általam kapott információktól, sok közös tényező is van bennük. Az egyik téma, amiről Hagmann forrása nem beszélt, hogy számos volt szövetségi tisztségviselő és ismert Wall Street-it személyiség eltűnt a térképről. Az alábbi cikk erre a kérdésre összpontosít.

A Marrs észrevétel

2012. december 9-én, a Common Sense Show-ban, Jim Marrs arról beszélt, hogy körülbelül 4-500 vezető bankár hagyta ott pozícióját és vonult vissza a nyilvánosságtól. Marrs emlékeztette a hallgatókat, hogy az elit magbankokat hozott létre, amikhez kizárólag nekik van hozzáférésük. Arra utalt, hogy rendkívül negatív események várnak a világra és a globalista elit ezekre készül fel. Saját forrásaim szerint ugyanez történik számos szövetségi szervezetben, mégpedig a CIA, a DHS, az NSA és a FEMA mostanában nyugállományba vonult munkatársai körében. Ez a tény önmagában vitathatatlan. Én magam három olyan volt szövetségi tisztségviselőt ismerek személyesen, akik biztonságos, védett helyre költöztek, pedig a lépés kifejezetten bomlasztó hatással volt családi életükre. Egyre inkább úgy tűnik, hogy valamilyen nagy horderejű esemény van készülőben és a bennfentes információval rendelkezők megpróbálnak fedezékbe vonulni.

Tömeges nyugállományba vonulás a szövetségi ügynökségeknél

A tömeges nyugdíjazás nem feltétlenül számít említésre méltó eseménynek a szövetségi ügynökségeknél, azonban, ha a nyugállományba vonulást „túlélő” helyszínekre történő áttelepülés is követi, talán érdemes odafigyelni, különösen, ha ugyanezt látjuk a Wall Street-et otthagyó korábbi vezetők részéről is.

A fenti tények ismeretében érthető, hogy a legutóbbi Hagmann interjú felkeltette az érdeklődésemet. Két saját, szövetségi ügynökségnél dolgozó informátorom is hasonló apokaliptikus eseményekről beszélt. A Hagmann által közölt információk egybevágnak azzal, amit én magam is hallottam, miszerint a volt szövetségi tisztségviselők jelentős része önfenntartó közösségeket hoz létre.

DHS és CIA áttelepülések

A szövetségi ügynökségeknél standard eljárás, hogy volt alkalmazottaikat és családjukat biztonságos helyszínekre költöztetik Colorado államban, zavaros időkben. A jól informáltak számára nem újdonság, hogy a Denveri nemzetközi repülőtér alatt hatalmas földalatti létesítmények helyezkednek el, ahonnan közvetlen földalatti vasúttal lehet eljutni a Cheyenne hegység NORAD/Fort Carson/Peterson légitámaszpont földalatti létesítményeibe. Ezek a létesítmények még a hidegháború elején épültek a „kormány folytonossági program” keretén belül.

Mostanában azonban ezek a létesítmények egyre inkább a globális elit Egyesült Államokban élő tagjainak menedékhelyeként szolgálnak. 2011. szeptemberében a DHS „Hegyi védelem hadművelet” fedőnevű akciója során elpróbálták az elit evakuálását erre a biztonságos helyszínre, amely során a Denveri repülőteret lezárták a lakossági járatok előtt, kivéve néhány konkrét, jelöletlen légi járművet, amelyek részt vettek a megrendezett katasztrófa kezelésének próbáján. Erről az akcióról a fővonalas média is tudósított. Ami miatt mégis említést érdemel, hogy a CIA szintén erre a helyszínre szállítatta legfontosabb adatgyűjtő egységeit.

A Washington DC vonzáskörzetében élők számára az üzenet egyértelmű: az USA fővárosának evakuálása egyre valószínűbb. Én személy szerint biztos elkezdenék új lakóhely után nézni. Ez az információ minden olyan ember számára, aki követi a fontos híreket ismert volt. Ami ezután következik már kevésbé.

Volt CIA és DHS áttelepülési helyszínek

Amellett, hogy Coloradót a jövőbeli főváros helyszíneként készítik fel, érdemes megemlíteni, hogy számos volt DHS és CIA tisztségviselő, akik egyébként nem az elit tagjai, de tisztában vannak a várható eseményekkel, önerőből alakítottak ki maguknak biztonságos menedéket a Sziklás Hegységben, Denver vagy Colorado Springs közelében. Ezek a Denveri repülőtér alatti létesítmények „házilag” elkészített kisméretű utánzatai, a szükséges eszközökkel, mint például saját légszűrő rendszerrel felszerelve. Ezek az információk egy volt DHS munkatárstól származnak.

NSA áttelepülések

Az NSA nemrégiben visszavonult munkatársai az Ozarks hegységben rendelkeznek egy földalatti biztonsági zónával, amelyet mini, önellátó, földalatti falvakká alakítottak/alakítanak. Az ingatlanok családonként átlag 5-10 hektáros nagyságúak, saját vízellátással, a lakosok nyakig felfegyverkezve, alternatív kommunikációs rendszerrel ellátva, ami nem függ az országos hálózattól és persze több évre elég élelmiszerkészlettel. Ez az információ egy olyan forrástól származik, aki két éve ment nyugdíjba az NSA ügynökségtől. Ő Barack Obama újraválasztása miatt döntött az áttelepülés mellett, ami szerinte fel fogja gyorsítani a várt eseményeket, mert a mostani kormány egyetért az Egyesült Államok elpusztításával.

Volt FEMA munkatársak áttelepülése

A FEMA ügynökség nemrég visszavonult munkatársai North Carolina hegyvidéki részeire költöztek, biztonságos, saját levegő, víz és élelmiszerellátással rendelkező telepekre. Itt is rendelkezésre állnak a külvilágtól teljesen elzárható földalatti létesítmények. Ezt az információt két különböző forrás is rendelkezésemre bocsátotta, akik maguk úgy döntöttek, nem vesznek részt az áttelepülési programban.  Az egyik forrás azért döntött úgy, hogy nem vesz részt a programban, mert véleménye szerint ezek a biztonságos helyszínek később célpontokká válhatnak, éppen azért, mert az ott élők túl sokat tudnak.

Összegzésképpen

Nyilván a nevüket elhallgatni kívánó források kevésbé számítanak hihetőnek, mint a dokumentált források, azonban figyelembe kell vennünk, hogy egyre több hasonló beszámoló kerül a nyilvános híradásokba, párbeszédekbe, így talán bölcs dolog, ha odafigyelünk ezekre a hangokra is. Senkitől nem kérem, hogy feltétel nélkül elfogadja az itt olvasottakat. Arra bátorítok mindenkit, hogy tudakozódjon és további megerősítés birtokában tegyen saját belátása szerint.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen események bekövetkezésére számítanak ezek az emberek. A cikk második része ezzel foglalkozik majd.

Már 50 állam összesen 700 ezer állampolgára akar kiválni az USA-ból

Forrás: Daily Caller

Kevesebb, mint egy héttel azután, hogy New Orleans egyik lakója petíciót indított Louisana kiválására az Egyesült Államokból, hét állam gyűjtött elég aláírást ahhoz, hogy a Fehérház köteles legyen foglalkozni a kérdéssel. (https://petitions.whitehouse.gov/petitions)

Szerda reggel keleti idő szerint 6 óráig összesen 675 ezer digitális aláírás gyűlt össze az 50 különböző állam összesen 67 darab külön benyújtott kiválási petíciójával. Vermont, ahol az Egyesült Államokból való kiválás a politikai élet szerves része, utolsóként állt be a sorba.

Alabama, Florida, Georgia, Louisiana, North Carolina, Tennessee és Texas esetében már összegyűjt az a 25 ezer aláírás, ami ahhoz szükséges, hogy a Fehérház köteles legyen foglalkozni a kérdéssel.

Az aláírásgyűjtésben Texas vezet, ahol ez idáig több mint 98 ezer aláírás gyűlt össze, bár Rick Perry, Texas kormányzója úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a kezdeményezést.

„Perry kormányzó hisz az egység nagyságában és ennek megváltoztatására semmit sem kellene tenni. Ugyanakkor osztja honfitársainak a szövetségi kormánnyal szemben érzett frusztrációját,” áll a kormányzói hivatal által kiadott nyilatkozatban.

Ellencsapásként, hétfőn egy olyan petíció is indult, ami kéri, hogy a kiválást kezdeményező petíciók aláíróit fosszák meg amerikai állampolgárságuktól.

Hasonló megfontolásból a texasi Austin városa petíciót indított arra, hogy Texas államnak az USA-ból történő esetleges kiválása esetén kiváljon Texasból.

Egy Houstoni csoport által kedden indított petícióban pedig az áll, hogy a kiválást fontolgató texasiak „értelmileg visszamaradottak és nem akarjuk, hogy ők képviseljenek bennünket. Több oktatást akarunk ennek a betegségnek az eltörlésére.”

A felülvizságlathoz szükséges 25 ezer aláírás a következő államokban nem gyűlt még össze:

Alaska, Arkansas, Arizona, California, Colorado, Connecticut, Delaware, Hawaii, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Kentucky, Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Minnesota, Mississippi, Missouri, Montana, Nebraska, Nevada, New Hampshire, New Jersey, New Mexico, New York, North Dakota, Ohio, Oklahoma, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island, South Carolina, South Dakota, Utah, Vermont, Virginia, Washington, West Virginia, Wisconsin és Wyoming.

Tizennégy állam egynél több petíciót is indított a kérdésben. Missouri és South Carolina esetében a külön petíciók összeadva már elérik a kívánt küszöböt.

A Daily Caller megkérdezte Joshua Earnest fehérházi szóvivőt, hogy vajon a Fehérház csupán a Romney tábor frusztrációjaként tekint-e a kezdeményezésekre, de mindezidáig nem érkezett válasz.

Mire készül a svájci hadsereg?

Forrás: leerockwell.com

John R. Schindler, az amerikai Tengerészeti Főiskola nemzetbiztonsági szakának professzoraérdekes cikket tett közzé három napja. Minden jel arra mutat, hogy Svájc, az európai zavargások esetleges elmérgesedésére és/vagy kiterjedésére számít. Nehéz megmondani, hogy a svájci illetékesek a veszély erősödését látják, vagy csupán az állam hatalmát akarják kiterjeszteni (ami valljuk meg nem ritka lépés manapság), egy biztos, egy ilyen intézkedés sokakban kelt félelmet, az amúgy is bizonytalan időkben.

Schindler a következőket írja:

Vajon a svájciak tudnak valamit, amit mi nem?

Ueli Maurer, svájci védelmi miniszter visszafogott nyilatkozatokat tett az európai válság eldurvulásáról. Értsd, komoly eldurvulásáról, aminek kezelésére a katonaság bevetése is szükségessé válhat. Ennek hallatán az ember rögtön Görögországra gondol, ahol a tüntetések szinte mindennapos jelenséggé váltak és egyre erőszakosabbak, de egyelőre nem igazán látni, hogy melyik ország felé gurul a labda az Unióban.

A svájciak híresek arról, hogy mindenre felkészülnek, és mivel az ország méretéhez képest hatalmas hadsereggel rendelkeznek, szinte bármilyen eshetőségre készen állnak. Különleges katonai rendszerük alapja, hogy szinte a teljes férfilakosságot kiképezik, de csak viszonylag kis létszámú állandó katonaságot tartanak fenn, a szintén kicsi ENSZ békefenntartó csapatok mellett. A svájciak bármikor képesek egy200.000 főből álló kiképzett haderő felállítására, bár ez csupán egyharmada a húsz évvel ezelőtti állománynak, hiszen más országokhoz hasonlóan Svájc is csökkentette hadserege létszámát a szovjet blokk szétesését követően, de azért ez még mindig tekintélyes hadseregnek számít. Amerikai viszonylatban ez egy 8 millió fős hadsereget jelentene (a valóságban jelenleg kevéssel 3 millió fő alatti az USA hadseregének állománya).

Ueli Maurer, védelmi miniszter, az egyenruhás svájci vezetők alig hallható tanácsait követve, megpróbálja felhívni a figyelmet, hogy az egyre inkább eluralkodó fiskális-politikai-társadalmi válság rendkívüli módon el tud fajulni. A szeptemberben tartott Stabilo Due kódnevű svájci hadgyakorlat főtémája az EU bizonytalanság eluralkodásának kezelése volt.

Svájc nem lépett be az Unióba, amire az anyagi javakban bővölködő svájciak igen büszkék, és nyilván nem szeretnék, ha az EU gondjainak hullámai átterjednének apró, békés és rendkívül gazdag országukra. Az a tény, hogy a svájci hadsereg négy új, az ország különböző részeire vezényelt katonai rendőrségi zászlóaljjal bővült, azt mutatja, hogy inkább társadalmi zavargásoktól, mint megszállástól tartanak.

Könnyű figyelmen kívül hagyni a svájciakat, hiszen hadseregük néhány évszázada nem harcolt senki ellen, ugyanakkor képesek voltak mindkét világháborútól távol tartani magukat, pont azáltal, hogy mindenre fel voltak készülve. Valamit tudhatnak.

Most akkor Törökország hadat üzent Szíriának?

Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint, amennyiben az Egyesült Államok egy komoly nemzetközi válság, mondjuk egy közel-keleti háború eredményeként kialakuló olajhiány miatt, összeomlik, a világ többi része igen hamar elveszítené hitét a dollárban. A dollár és a dollár értékéhez kötött egyéb valuták és értékpapírok villámsebességgel elértéktelenednének, aminek eredményeként pénzpiaci összeomlás, bankbezárások és teljes globális válság alakulna ki. Egy ilyen válság politikai és társadalmi káoszt okozna, ami megteremtené a világkormány színrelépéséhez szükséges hangulatot. – Joseph Candel

Forrás: The American Dream

A török parlament jóváhagyta a Szíria elleni „katonai műveleteket”. Ezt pontosan hogyan is kell értenünk? Törökország hadat üzent Szíriának? Egyelőre a török kormány egyértelművé tette a különbséget a „katonai műveletek” és a „hadüzenet” között. Hadüzenet esetén a török csapatok nyilván behatolnának az országba és a háborút akkor tekintenék megnyertnek, ha elérték céljaikat. A „katonai műveletek” engedélyezésével így Törökország szépen hátradőlhet és nyugodt szívvel lövöldözhet (vagy akár légitámadást is indíthat), anélkül, hogy elkötelezné magát a behatolásra vagy Damaszkusz megtámadására.

Törökország amúgy sem szívesen támadná meg Szíriát egymagában. Ezt csak a NATO támogatásával lépné meg, Barack Obama pedig egyértelművé tette a törökök számára, hogy a választások előtt szó sem lehet ilyesmiről. A jelenlegi elnök minden eddigi felmérés szerint vezet a választásokban és nem akar kockáztatni.

A helyzet ellenben ismét egyértelművé tette, hogy a közel-kelet egy igazi gyújtódoboz, ami bármikor felrobbanhat, megperzselve az egész világot. Érdemes megfigyelni, hogy a török-szír incidens híre önmagában elég volt arra, hogy az olajárak elszálljanak csütörtökön. Mi történne, ha tényleg kitörne a háború?

Lássuk mi vezetett a török lépéshez. Törökország szerdán szíriai célpontokat bombázott, miután egy szíriai területről indított támadás megölt öt török polgári személyt. A török kormány rendkívüli NATO-tanácskozás összehívását kérte az ügyben – jelentette az al-Arabiya televízió. A Fox News a következőket írta:

A török parlament csütörtökön jóváhagyta a Szíria elleni katonai műveleteket miután szíriai területről török célpontokat támadtak, öt polgári személy halálát okozva egy határ menti török településen.

Szíria magára vállalta a felelősséget az öt ember halálát okozó támadásért és formálisan bocsánatot kért az esetért, nyilatkozta egy török vezető.

Egyes híradások szerint a török válasz sokkal erősebb volt, mint ahogyan azt a fővonalas média mutatni szeretné. A Debka szerint például a török hadsereg szünet nélkül lőtte a szíriai katonai célpontokat:

Barack Obama vétója és a pénzhiány miatt, mivel Szaúdi-Arábia és Katar nem hajlandók támogatni az akciót, Törökország kénytelen beérni azzal, hogy egy tíz kilométeres védelmi vonalat alakít ki a két ország között, szíriai területen, folyamatos tüzérségi támadások segítségével.

Október 4-én hajnalban, Ankara utasította a török hadsereget, hogy a szerda esti első támadás után folytassa a határ menti ágyúzást az öt török áldozatot követelő szír akcióra adott válaszként.

A DEBKAfile katonai forrásai szerint a tüzérségi csapatok azt a parancsot kapták, hogy elsősorban katonai célpontokra lőjenek a kijelölt sávon belül, beleértve támaszpontokat, előőrsöket és mozgó csapatokat is.

Számos szíriai bázist és előőrsöt ért már találat és sok katona vesztette életét vagy sebesült meg a török támadás során. Sem Ankara, sem Damaszkusz nem hozta nyilvánosságra az áldozatok számát. A két ország teljes hírzárlatot rendelt el az eseményekkel kapcsolatban, hogy irányításuk alatt tudják tartani a helyzetet és megakadályozzák a teljes háború kirobbanását.

Sokan úgy gondolják, hogy az incidens jó ürügyként szolgálhat a NATO számára a szíriai eseményekbe történő beavatkozáshoz. A Bashar al-Assad elnök elleni felkelés kirobbanása óta hozzávetőlegesen 30.000 ember vesztette életét a szíriai összecsapásokban.

Szíria azonban nincs egyedül. Az Assad rezsimnek sok barátja van. Több jelentés is érkezett arról, hogy a Hezbollah és Irán elkezdte csapatait olyan pozíciókba mozgatni, hogy gyorsan Szíriai segítségére siethessenek.

Fontos figyelemmel kísérni ezeket az eseményeket, mert a török-szír konfliktusba bármikor bekapcsolódhat az USA, a NATO, Irán, a Hezbollah és sok másik közel-keleti ország is.

Egy közel-keleti háború hatására az olaj amúgy is magas ára teljesen elszállhat. Csütörtökön a török-szír konfliktus hírére az olaj hordónkénti ára 3 dollárral emelkedett. Mi történne, ha tényleg háború törne ki?

Könnyű megfeledkezni arról, hogy a helyzet rendkívül gyorsan képes megváltozni. Kaliforniában például néhány olajfinomítóban tapasztalt fennakadás hatására rohamos ütemben emelkedett a benzin ára a környéken, olyannyira, hogy számos benzinkút kénytelen volt ideiglenesen bezárni.

A világ helyzete egyre bizonytalanabb. Olyan korban élünk, hogy a bolygó másik oldalán folyó események hatására az élet egy szempillantás alatt megváltozhat mindannyiunk számára.

Oroszország rakétákkal látja el Szíriát a NATO támadás ellen

Forrás: Infowars.com

Most már tudjuk miért érkeztek azok az orosz hadihajók a szír vizekre a múlt héten és mit szállítottak. Az erőfitogtatás mellett, melynek célja a Szíria ellen tervezett NATO vezette támadás meghiúsítása, néhány orosz szakember is érkezett a hajókkal, hogy segítsenek Damaszkusznak üzembe helyezni az oroszoktól vásárolt modern rakétavédelmi rendszert.

„A néhány napja szír vizekre érkezett orosz hadihajók fedélzetén utaztak azok az orosz szakemberek, akiknek feladata segítséget nyújtani a szír hadseregnek a néhány hete vásárolt S-300-as rakéták üzembe helyezéséhez, jelentette a londoni arab nyelvű Al Quds-Al Arabi lap csütörtökön. Szíriai és orosz forrásokat idézve a lap leírja, hogy Moszkva szemében egy nyugat vezette támadás Szíria ellen azt a bizonyos „vörös vonalat” jelképezi, melynek átlépését nem tolerálhatja,” írja az izraeli Arutz Sheva oldala.

Az S-300 rakéták, melyek a jelentések szerint egy „esetleges NATO, USA és EU vezette támadást hivatottak visszaverni,” olyan nagy-hatótávolságú föld-levegő rakéták, melyeket Oroszország még 1979-ben fejlesztett ki, fontosabb ipari és katonai komplexumai védelmére, katonai repülőkkel és cirkáló rakétákkal szemben.

A rendszer sokak szerint a modern haditechnika egyik a leghatékonyabb légvédelmi eszköze, amely egyszerre 100 célpontot képes követni, 12 ellen pedig egyidejű támadást indítani. Oroszország Iránnak is el akarta adni a rendszert, de a tranzakció amerikai és izraeli nyomásra meghiúsult.

Szíria ilyen hatékony fegyverrel történő ellátása nem sok jót jelent a nyugat által tervezett repüléstilalmi zóna felállításánál. Ahogyan arról korábban írtunk, több hír is felröppent arról, hogy török és arab hatalmak vadászrepülőinek közreműködésével és amerikai logisztikai támogatásával a nyugati hatalmak „humanitárius” akció elindítását tervezik.

„A rakéták mellett Oroszország fejlett radarrendszereket is felszerelt valamennyi kulcsfontosságú szíriai katonai és ipar komplexumban. A radarrendszer az északi és déli határokon túlra is „ellát”, így képes észlelni az ellenséges csapatok közeledését földön és levegőben egyaránt. A radar szinte Izrael egész területét is belátja, valamint a NATO által használt török Incirlik katonai bázist,” áll a cikkben.

Alain Juppé, francia külügyminiszter néhány nappal ezelőtt megerősítette a szíriai ellenzéki erők felé, hogy a NATO hatalmak „humanitárius folyosók és zónák” bevezetésével készülnek beavatkozni a szíriai helyzetbe, hogy megvédjék a civil lakosságot az Assad rezsim állítólagos visszaéléseivel szemben.

Sokak szerint egyre nagyobb a humanitárius ürüggyel indítandó támadás valószínűsége, figyelembe véve, hogy a George W. Bush nevét viselő amerikai anyahajó, a Hormuz-szoros közelében lévő szokásos állomáshelyét elhagyva, néhány napja a szíriai partok közelébe érkezett.

A feszültséget tovább fokozta, hogy néhány napja a damaszkuszi amerikai követség Szíria azonnali elhagyására szólított fel minden amerikai állampolgárt, Törökország pedig arra figyelmeztette Szaúdi-Arábiából hazatérő állampolgárait, hogy Szíriát kikerülve utazzanak.

A helyzet egyelőre nagyon bizonytalan, de az kitalálható, hogy egy Szíria ellen indított támadás az igazi célpont, Irán elleni akció előjátéka lenne csupán, Teherán pedig ígéretet tett, hogy minden tőle telhetőt megtesz szövetségese védelmében.

Még több háború és földrengés – End Time Info Podcast

„Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.” – Máté 24:7

A világ sorsának alakulását szorosan követő emberek figyelmének középpontjában az Irán körül kialakult helyzet áll. Egy esetleges Irán ellen indított támadás, amellett, hogy még több szenvedést és pusztítást hozna amúgy is meggyötört bolygónkra, az egész világra komoly hatással lenne és egy sor más, az idők jelei szempontjából is jelentőségteljes eseményt indíthat el. Az utolsó időkre vonatkozó, Ezékiel könyvében olvasható Bibliai próféciák is említik Iránt, azaz Perzsiát, ahogy akkor nevezték, mint Oroszország (Magóg) egyik szövetségesét (Ezékiel 38:5).

Ebben a podcast adásban Joseph és Johnny az Irán körül kialakult helyzetről, illetve az utóbbi időkben egyre nagyobb intenzitással és gyakorisággal tapasztalható földrengésekről beszélgetnek.

Lejátszás (00:27:12):

Javaslatok, kérdések a podcast adásokkal kapcsolatban

Élelmiszerinfláció, élelmiszerhiány és éhséglázadások

Éhínség, ahogyan azt a Biblia megjövendölte, sokszor és sok helyen alakult már ki a világon ez elmúlt években (Máté 24:3, 7-8). Sajnos azonban minden jel arra mutat, hogy a helyzet tovább romlik, és ahogy időben közeledünk a jelen történelmének utolsó éveihez az eddigieknél is súlyosabb éhínségekre számíthatunk. – Joseph Candel

Forrás: Prisonplanet.com

A modernkorban soha nem látott súlyosságú élelmiszerválság van kialakulóban. A mindent megfojtó aszály és bizarr időjárási jelenségek a világ szinte valamennyi országában tönkretették a termés hol kisebb, hol nagyobb részét a nyáron és már az ENSZ és a Világbank is komoly élelmiszerinflációra figyelmeztetnek.

A fejlett országokban élőknek is komoly problémát jelenthet az élelmiszerárak növekedése, a fejlődő országokban azonban szó szerint élet-halál kérdése. Emlékezzünk 2008-ra. Az akkori élelmiszer áremelkedés eredményeként 28 országban törtek ki éhséglázadások.

Jelenleg 2 milliárd ember nem jut elég élelemhez a világon. Az esetleges élelmiszerhiányról felröppenő hírek önmagukban elegendőek ahhoz, hogy lángra lobbantsák az amúgy is izzó helyzetet. Amikor az emberek úgy érzik nem képesek ellátni a családjukat, kétségbeesésükben sok mindenre elszánhatják magukat. Már a CNN is arra figyelmeztet, hogy 2013 a globális válság éve lesz!

Sajnos már nemcsak híresztelésről van szó. A globális élelmiszerválság a szemünk előtt alakul ki. Az USA az elmúlt 50 év legszárazabb nyarán van túl, ami a szakértők szerint nemcsak az idei, de már a következő szezon termését is veszélyezteti.

Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban a búzatermést tizedelte meg az aszály. Idén Ausztráliában is a szárazsággal küzdenek és Indiában augusztus közepéig 15 százalékkal kevesebb csapadékot hozott a monszun.

A globális élelmiszertermelés a vártnál lényegesen alacsonyabb lesz idén, miközben az igények emelkednek, ami azt jelenti, hogy élelmiszerinflációra, élelmiszerhiányra és éhséglázadásokra számíthatunk.

Mivel az USA a világ legnagyobb élelmiszer exportőre, minden szem az ottani terméskilátásokat figyeli. Sajnos a súlyos aszály tönkretette a kukoricatermést. Bill Witherell szerint az idei kukoricatermés az 1988-as mennyiségnek felel majd meg, ami az elmúlt 30 év legrosszabb éve volt. Ez azt jelenti, hogy a kukoricatermés immár harmadik éve folyamatosan csökken, amire nem volt még példa az USA agrártörténelmében.

A hivatalos becslések egyre kisebb számokat közölnek, és sajnos egyesek szerint a valóság még ennél is kiábrándítóbb.

A Wall Street Journal a következőket írta:

A Pro Farmer Midwest Crop Tour felmérőinek jelentése szerint az átlagos becsült termés Ohio államban hektáronként 2,7 tonna, az egy évvel ezelőtti 3,9 tonnás becsléshez képest. Dél Dakotában a felmérők átlagosan 1,8 tonnás terméssel számolnak hektáronként, a tavalyi 3,5 tonnához képest.

Ezek katasztrofális számok.

Időkjelei: Az aszály természetesen Magyarországot is érintette. A hvg.hu a következőket írta:

E fontos terményből a betakarítás az elején tart, de annyit már lehet látni, hogy a hektáronként 4,7 tonnára becsült átlagtermés helyett legfeljebb 3,5 tonnára lehet számítani – mondta az agrártárca államtitkára. Az időjárás szeszélye következtében nagy a szóródás, például Tolna megyében a 3 tonnát sem éri el a hozam, amíg Borsod-Abaúj-Zemplén földjeiről ennek több mint kétszeresét várják, de van ahol a szárazság miatt semmi sem termett.

Sajnos az aszály nemcsak a gazdákat sújtja. Chris Martenson néhány nappal ezelőtti cikke a következőkre hívja fel a figyelmet:

Bár a fővonalas média elvesztette érdeklődését az aszály problémája iránt, mi azért ne tegyük ezt, hiszen hatása már most látszik a gabona és az üzemanyagok árának emelkedésében. Bizonyos helyeken a vízhiány miatt akadoznak az olaj és gázfúrások, egyes áramerőműveket le kellett állítani, a marhahús ára pedig ideiglenesen csökkent (a várható jelentős drágulás előtt), mivel a vízhiány miatt (legelők kiszáradása, takarmány drágulása, akadályozott folyami szállítás a Mississippi folyón) tömeges kényszervágásokat tartanak.

A mostani aszály miatt nagy valószínűséggel rossz lesz a téli búzatermés is. Arra mindenesetre ne számítsunk, hogy a hús ára változatlan marad.

Az Egyesült Államok nyugati részén a legelők kiégtek és nincs elég széna:

„Mindenki a téli szénát használja már. A legelők kiégtek és a tél beálltáig nem valószínű, hogy magukhoz térnek. Már most kétszeresére emelkedett a széna ára és 75 százalékkal kevesebb áll rendelkezésre,” mondja Tony Caldwell az Indiana Horse Rescue-tól.

„Nagyon rossz a helyzet, de hamarosan sokkal rosszabb lesz.”

Globális problémával állunk szemben. Az ENSZ adatai szerint a globális élelmiszerárak 6 százalékkal emelkedtek júliusban, a Világbank viszont 10 százalékosemelkedésről beszél. Akármelyik számot is nézzük, a helyzet kritikus.

Néhány napja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap és a Világélelmezési Program közös nyilatkozatot adtak ki:

Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy az ársokk ne forduljon 10 milliókat érintő katasztrófába az elkövetkezendő hónapok során.

Egy hirtelen és jelentős élelmiszer áremelkedés esetén az embereknek a túlélésért kell küzdenie a fejlődő világban, ahol egy ember átlagosan jövedelmének felét élelmiszerre költi, és itt élelmiszer alatt leginkább kenyeret kell érteni.

Nigerben, Malin, a Csád Köztársaságban, Mauritániában és Szenegálban 18 millió ember küzd már most is élelmiszerhiánnyal.

Jemenben még rosszabb a helyzet:

A lakosság csaknem felének, 10 millió embernek nincs elég étele, és 300,000 gyerek súlyosan alultáplált.

Az ENSZ szerint az országot kevés választja el a katasztrófától.

„A helyzet borzalmas. Akármit is teszünk több ezer gyerek fog meghalni idén az alultápláltság miatt,” mondja az UNICEF jemeni képviselője.

„Egyes régiókban a gyerekek 30 százaléka alultáplált. Csakhogy értsük mit jelent ez, 15% már vészhelyzetnek számít és már most kétszer ennyi gyereket érint az éhezés.”

Egyes tudósok szerint a helyzet olyan kritikus, hogy sokan kénytelenek lesznekvegetáriánus étrendre átállni:

Vezető vízügyi kutatók komoly figyelmeztetést adtak ki a globális élelmiszerellátás helyzetével kapcsolatban, kijelentve, hogy az elkövetkezendő 40 év során a világ lakosságának szinte teljesen vegetáriánus étrendre kell átállni a katasztrofális hiányok elkerülése érdekében.

Az emberek proteinbevitelük 20 százalékát állati eredetű termékekből nyerik. Szerintünk ezt az arányt 5 százalékra kell csökkenteni, ha a 2050-re a földön élő extra 2 milliárd embert etetni akarjuk, mondja a vízügyi szakemberek egy csoportja.

„Nem lesz elég víz a jelenlegi gabonaföldeken, hogy a 2050-re várt 9 milliárd embert ellássa, amennyiben a nyugati országokra jellemző jelenlegi étrendváltozási trendeket követjük,” áll a Malik Falkenmark és társai által készített jelentésben a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézettől.

A hús tehát hamarosan luxuscikké válhat.

Ami a legszomorúbb, hogy egyesek az élelmiszerválságból is pénzt csinálnak:

Az ENSZ segélyszervezetei és a brit kormány is támadta a világ legnagyobb árukereskedelmi cégét, a Glencore-t, amiért az „jó” üzleti lehetőségként értékelte az emelkedő árakat.

Miközben az USA a 30-as évek óta nem tapasztalt aszállyal küzd és a kritikussá vált helyzet miatt Vlagyimir Putyin exporttilalmat rendelt el a gabonára, Concepcion Calpe, az ENSZ FAO vezető közgazdásza az Independent-nek nyilatkozva azt mondta „egyes magáncégek, mint a Glencore olyan játszmát játszanak, ami hatalmas nyereséget hozhat nekik.”

Az élelmiszerek árának szándékos emelése az éhezők kárára nem tisztességes pénzszerzés. Az étel az ember legalapvetőbb fizikai szükséglete. Étel nélkül az emberek kétségbeesetté válnak.

Nézzük meg, mi történik Spanyolországban. A gazdasági válság éppen hogy csak elkezdődött és máris egyre több hír érkezik az élelmiszer áruházak kifosztásáról. Tudjuk, hogy az ellopott 3 tonna élelmiszer nagy részét segélyszervezeteknek adták, de lehet, hogy az „aktivisták” a jövőben nem lesznek ilyen nagyvonalúak. Spanyolország más részeiben pedig egyre gyakoribb látvány a kukázás.

Az Egyesült Államokban jelenleg 46,7 millió ember részesül az élelmiszersegély valamilyen formájában és a segélyszervezetek szerint soha nem látott igény van ingyen ételre.

Egyelőre a szövetségi kormány képes etetni ezeket az embereket, de mi történik, ha ez megváltozik?

Eddig bárki elmehetett valamelyik nagyáruházba és feltölthette a kamráját. Mi lesz, ha erre már nem lesz mód?

Az éhezők viadala a valóságban: A bankok játéka az élelmiszerárakkal a szegények rovására

Forrás: The Independent

Az élelmiszerárakat a nagy befektetési bankok spekulációi verik fel a világ szegényei számára, milliókat kárhoztatva éhezésre és nyomorra. Az élelmiszer befektetések volumene 65 milliárdról 126 milliárd dollárra emelkedett az elmúlt öt év során, az elmúlt 30 év legmagasabb árait produkálva, olyan hirtelen áremelkedésekkel, amelyeknek nem sok köze van a valós élelmiszerellátási lánchoz, mondja egy vezető amerikai élelmezésügyi szakértő.

A fedezeti és nyugdíjalapok valamint a Goldman Sachs-hoz, Morgan Stanley-hez és Barclay-hoz hasonló befektetési bankok uralják az élelmiszerek árupiacait. Ezek mellett a nagyágyuk mellett eltörpül a valós élelmiszertermelők és vásárlók által bonyolított tranzakciók volumene. A búza határidős piacán például a befektetések 61%-át kizárólag pénzügyekkel foglalkozó kereskedők tranzakciói teszik ki, a Világfejlesztési Mozgalom (World Development Movement – WDM) szerint.

2011-ben a mezőgazdasági termékeket érintő spekulációs befektetések 20%-kal meghaladták a világ országai által biztosított mezőgazdasági segélyek teljes összegét. A Goldman Sachs, a mezőgazdasági piac legnagyobb szereplője, 2009-ben 950 millió dollárt keresett élelmiszer befektetési spekulációkkal, a Barclays Capital, a világ harmadik és a brit piac elsőszámú játékosa pedig 540 millió dollárt keresett 2010-ben a jelentés szerint. A Goldman Sachs és a Barclays Capital nem kívánták kommentálni az adatokat.

A szabályozás 2000-ben történt feloldása előtt a mezőgazdasági határidős piacot leginkább gazdák és élelmiszer felvásárlók használták, akik az árváltozásokkal szemben próbálták védeni magukat, mint például a búza, a kukorica vagy a cukor esetében. Amikor George W. Bush 12 évvel ezelőtt aláírta a Határidős Árupiaci Modernizációs törvényt, a kizárólag pénzügyi érdekeltségű kereskedők özöne lepte el a piacot, a Goldman Sachs-szal az élen, akiket egy cseppet sem érdekelte maga az élelmiszer, amit megvásároltak, kizárólag az árváltozások eredményeként keletkező haszonért szálltak harcba, mondja Olivier De Schutter, az ENSZ ombudsmanja az élelemhez való jogokért.

„Ezek a piacok hihetetlen mértékben kiszélesedtek az olyan pénzügyi befektetők érkezésével, akiket a rövidtávú hasznon kívül semmi sem érdekel. Őket nem érdekli maga a fizikai termék, nem akarnak búzát vagy kukoricát vásárolni, csupán egy vételi vagy eladási ígéretet vásárolnak. Az árupiacnak az ilyen jellegű pénzesítése azt eredményezi, hogy az árak egy spekulatív logika alapján változnak. Ezzel magyarázhatjuk azt is, hogy miért emelkednek hirtelen az árak, illetve, hogy miért pukkadnak szét a lufik nagyon rövid idő alatt. Az áraknak egyre kevésbé van köze a kínálat-kereslet viszonyához,” mondja De Schutter.

Az élelmiszerárak 30-éves rekordot döntöttek 2008-ban, éhséglázadásokat eredményezve Mexikóban és Bangladesben. 2010 szeptemberében az árak még magasabbra emelkedtek, és bár azóta kissé visszaestek, még mindig a 2008-as válságszint felett járnak. Az ENSZ Élelmezésügyi Programja szerint ez egy „csendes éhség cunamit” eredményezett. Az alapvető élelmiszerek magas ára, a globális válsággal megtetézve, további 115 millió fővel növelte a világ éhezőinek számát 2008 óta, így számuk ma meghaladja a 925 milliót.

A magas árak igazi katasztrófát jelentenek a szegényeknek, akik bevételük átlag 60%-át költik élelmiszerre, mondja De Schutter.

Most már nem csupán a megszokott helyeket érintik a spekulátorok által gerjesztett élelmiszerválság. Az Oxfam szerint 2010 és 2011 szeptembere között Örményországban az árak a következők szerint emelkedtek: a cukor 46%-kal, a tojás 49%-kal, a sajt 38%-kal, a sertéshús 34%-kal, a tejpor 30%-kal, a vaj pedig 26%-kal. Az áremelkedés eredményeként az élelmiszerfogyasztás valamennyi kereseti csoportban csökkent: a szegények között 14%, a középosztálynál pedig 5%-kal.

Karen Badishyan, közgazdász Gyumri-ban él férjével és két gyerekükkel. „Bevételünk 70%-át ételre költjük, így egyre inkább spórolnunk kell. Komoly pénzszűkében vagyunk. Sok pénzt kellett kölcsönkérnünk és nem tudjuk, hogyan fogjuk visszafizetni. Örményországban, az, hogy valakinek állása van és keményen dolgozik, nem jelenti azt, hogy el is tudja látni a családját,” mondja.

Violet Waithira, kenyai munkanélküli, egyedül tartja el nyolcéves kislányát és 83 éves édesapját. Amikor az árak hirtelen emelkedni kezdtek Kenyában a család kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíjat: „Kihagytuk az ebédet és azt a kevés ételt, amink volt félretettük vacsorára. Cukornélküli teát ittunk és sokszor reggelizni sem tudtunk. Nagyon messzire kellett utaznom, hogy folytatni tudjam a mosónői munkát, de sokszor olyan gyenge voltam, hogy összeestem. Vacsorára egy-két bögre vízzel és sóval összekevert lisztet ettünk. Nagyon nehéz volt az életünk.”

Kenyában az élelmiszerárak emelkedésének számos oka volt, a választások utáni erőszakhullámtól a szárazságig, mondja Njoki Njoroge Njehu, a Mumbi Leányai Globális Kutatóközponttól, de globális tényezők is közrejátszottak: „Sok vállalat folytatott spekulációt az élelmiszerekkel és rengeteg pénzt kerestek vele. Tették pedig mindezt a hétköznapi kenyaiak, mexikóiak, argentinok és egyéb országok lakosainak rovására, ahol lázadások törtek ki a magas árak miatt.”

A szakértők között nincs egyetértés abban, hogy az áremelkedést a spekuláció okozza-e vagy egyéb tényezők is közre játszanak, mint például a klímasokk, a bioüzemanyagok terjedése vagy bizonyos élelmiszerek iránti kereslet növekedése. Jayati Ghosh, az Új-Delhi-i Jawaharlal Nehru Egyetem közgazdaságtan professzora, a között a 450 professzor között volt, akik tavaly az árupiac szabályozását követelték a G20-as vezetőktől. A professzornő szerint, bár a bioüzemanyagok kérdése is fontos, jelenleg a spekuláció az egyik okozója a hirtelen áremelkedéseknek. A búza világpiaci árát hozza fel példának, ami 2010 júniusa és decembere között megduplázódott, pedig a globális búzaellátás nem csökkent.

David Hallam, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetétől azt mondja, hogy az áremelkedésnek és az extrém áringadozásnak igenis a spekuláció az oka, és a piac szabályozására van szükség. „Amennyiben egy tényezőről kiderül, hogy erősíti az ármozgást, a kérdés kezelése rendkívül fontos és mindenképpen tenni kell valamit,” mondja.

Az Obama kormány a Dodd-Frank törvény formájában próbálta szabályozni az árupiacot még 2010-ben, de a Wall Street jogi kifogásai miatt a törvény a mai napig nem lépett életbe. A tavaly júliusi G-20-as csúcstalálkozón döntés született az úgynevezett „pozíciókorlátok” bevezetéséről, ami azt jelenti, hogy korlátoznák, mennyi árupiaci szerződéssel rendelkezhet egy befektető, de egyelőre az Egyesült Államokon kívül egyetlen ország sem vezette be a szabályt. A G-20-ak egyetlen intézkedése az ügyben ez idáig a Mezőgazdasági Piacok Információs Rendszerének létrehozása, amely a globális termésszintekre és rossz termésekre vonatkozó adatokat hivatott összegyűjteni, a téves információk vagy pletykák terjedését és a piaci pánikok kialakulását elkerülendő.

Az EU jelenleg is tárgyal az árupiac szabályozásáról. Christine Haigh, a Világfejlesztési Mozgalomtól (WDM) azt mondja, az EU által előterjesztett javaslatok nem hatékonyak, de még van lehetőség a változtatásra. A WDM aggasztónak tartja, hogy Nagy-Britannia a szigorú korlátok helyett, a lazább szabályozást jelentő „pozíciókezelés” bevezetését támogatja.

„Az elmúlt néhány évben tapasztalt rendkívüli mértékű élelmiszer áremelkedések borzasztó csapást jelentenek a világ szegényei számára és visszataszító azt látni, hogy a bankok és pénzintézetek erre még rá is tesznek egy lapáttal. A megfelelő szabályozás bevezetése elengedhetetlen,” mondja.

De Schutter szerint a változtatások bevezetése nem lesz könnyű: „Hihetetlen lobbi tevékenység folyik. Ezek rendkívül bonyolult jogi dolgok és a törvényhozók lassan kifogynak az igazi szakértőkből, hiszen kizárólag a pénzügyi kérdésekben járatos szakemberek tudnak segíteni nekik. Nagyon kevés törvényhozó rendelkezik az ilyen problémák kezeléséhez szükséges tudással, így sokszor a releváns megjegyzések vagy javaslatok hozzáfűzése is komoly kihívásnak számít. Nehéz idők várnak ránk: a klímasokkok, az aszályok és áradások egyre szélsőségesebbek és számuk emelkedik. Egyre nehezebb megjósolni, hogy milyen termés várható, így a spekuláció egyre vonzóbb egyes kereskedők számára. Ennek fényében még fontosabb lenne, hogy elejét vegyük a spekulációknak és megakadályozzuk, hogy a helyzet tovább romoljon.”

Egy beépült újságíró információi a Londoni Olimpiáról és London evakuálásáról

Az alábbi cikkben olvasható téma eléggé ellentmondásos. Sok hasonló anyag kering már hónapok óta az Interneten és különösen a YouTube-on. Ritkán fordul elő, hogy ilyen jellegű információkat publikáljunk, most mégis úgy gondoltuk magyarul is elérhetővé tesszük olvasóink számára. Nem szándékunk aggodalmat vagy félelmet kelteni, csupán szeretnénk érzékeltetni, hogy különleges időkben élünk és fel kell készülnünk a szokásostól eltérő események egyre gyakoribb előfordulására. „Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” (II. Tim. 1:7)

Ahogyan a cikk is írja, nem tudjuk, hogy ezek az események valóban bekövetkeznek-e, a leírt információkat ettől függetlenül hasznosnak tartjuk.

Forrás: Infowars.com

A Lee Hazledean álnevet használó újságíró meglepő információkat hozott napvilágra a Londoni Olimpiai Játékok biztonságáért felelős G4S céggel és az olimpia előkészületeivel kapcsolatban.

Lee Hazledean egy londoni televízió műsor titkos, beépített riportere, aki számos alkalommal tudósított már ellentmondásos, kemény témákról, ez alkalommal azonban egyetlen médium sem mutatott érdeklődést története iránt. Tony Gosling-gal, a Bilderberg.org szerkesztőjével készített interjúja rövid idő alatt bejárta az Internetet. (A tegnapi link ma már nem elérhető. Jelenleg, június 28-án, itt megtekinthető: http://www.youtube.com/watch?v=ssKbXvst0Wk)

A Channel 4 megkeresését követően, akik néhány nappal később pont a G4S céget, mint felkészült, megbízható biztonsági csapatot mutatták be a nézőknek, Andy Davies, a csatorna belügyekért felelős tudósítója emailben közölte Hazledean-nel, hogy teljes hírzárlat van a témával kapcsolatban és senki nem fogja leadni az interjút.

Hazledean elmondja, hogy a G4S céghez való belépéséhez csupán egy jelentkezési lapot kellett kitöltenie, nem ellenőrizték sem a hátterét, sem referenciáit.

Az új alkalmazottak kétnapos kiképzést kapnak a repülőtéri biztonsági ellenőrzéshez hasonló vizsgálat lebonyolítására, ezt azonban, mondja Hazledean „teljesen kikapcsolják majd” a csúcsforgalom idejére, ami azt jelenti, hogy egy potenciális terrorista minden gond nélkül besétálhat akármilyen éles lőfegyverrel vagy robbanó szerkezettel anélkül, hogy bárki észrevenné.

„Tulajdonképpen pont arra kértek meg, hogy játsszam el a terrorista szerepét az utolsó képzésen. Kaptam egy kést, egy pisztolyt és egy robbanóeszközt. A nap különböző időpontjaiban végrehajtott mindhárom próbálkozás alkalmával simán átjutottam a fémdetektorokon és a röntgen szkenneren,” mondja Hazledean, hozzátéve, hogy figyelembe véve a gyenge biztonságot, egy terrorista igazi „vérontásra” lenne képes.

„Nem képzik ki az embereket rendesen… nagyon nyitott az egész egy terroristatámadásra és ezt nem könnyelműen mondom,” magyarázza, hozzátéve, hogy azt is látta, amint egyes G4S alkalmazottak kábítószerrel kereskednek a képzés alatt, mások pedig az elvileg lezárt, védett területeket fényképezték a telefonjukkal. Hazledean szerint a biztonsági személyzet nagy része nem kapott megfelelő képzést és sokan alig beszélnek angolul.

Az Olimpiai Játékokra rengeteg „ENSZ és egyéb katonát hoznak Londonba és London környékére,” köztük számos amerikai és német katonát is. Az újságíró elmondta, hogy sok illetéktelen személy jutott G4S egyenruhához, és többet el is loptak.

A legnyugtalanítóbb felfedezés mégis az volt, amikor megtudta, hogy az illetékesek London evakuálására is készülnek. „Az Olimpiai Játékok biztonsági őrei lesznek az evakuálás levezénylői. Úgy tűnik, nagyon komolyan gondolják és sok időt töltöttek a szervezéssel,” mondja Hazledean, megjegyezve, hogy a képzést vezető illetékesek két órát beszéltek az evakuálásról és csupán fél órát az olimpia alatt alkalmazandó biztonsági vizsgálat lebonyolításáról.

Azt is megtudta, hogy 200.000 darab, egyenként négy holttest tárolására alkalmas hullazsák leszállítását várják. Hazledean-t rendkívüli módon meglepte, hogy miért bocsátanak ilyen érzékeny információkat az egyszerű biztonsági őrök tudomására.

A képzésen elhangzott, hogy Predator drónok fognak cirkálni a város felett és a G4S alkalmazottaknak egy videó felvételt is lejátszottak, amelyen egy drón megöli egy csoport tagjait Afganisztánban.

Hazledean elmondta, hogy a G4S vezetők szemében a nagyközönség „a föld szemete” és tudtára adták alkalmazottaiknak, hogy a cég nem áll a rendőrség felügyelete alatt. Az egyik vezető elmondta az újságírónak, hogy egy, az olimpiát követő esemény „meghatározó pillanat” lesz London számára, de részleteket nem volt hajlandó közölni.

Hazledean nem az első, aki leleplező információkat hozott nyilvánosságra a G4S céggel kapcsolatban. A hónap elején Sarah Hubble, a cég egyik adatrögzítő alkalmazottja elmondta, hogy azért bocsátották el a cégtől, mert panaszt tett a cég ellen, mivel az rendszeresen megszegi az olimpiával kapcsolatos biztonsági követelményeket.

Amikor megkérdeztük Hazledean-t, vajon nem azért engedi a hatalom, hogy a Londoni Olimpiával kapcsolatos összeesküvés elméletek bejárják az Internetet, hogy az igazságkeresőket paranoid őrülteknek állíthassák be, miután semmi nem történik az olimpián, Hazledean kihangsúlyozta, hogy az igazság közzététele egymagában is elég lehet egyes támadások eltérítésére.

Egy Cyber támadás „15 perc alatt tönkreteheti az Egyesült Államokat”

Forrás: telegraph.co.uk

Richard A Clarke a Fehérház volt terrorelhárítási tanácsadója

Az Egyesült Államoknak fel kell készülnie egy mindenre kiterjedő cyber támadásra, ami az egész országra kiterjedő káoszt és halált okozhat mindössze 15 perc leforgása alatt, állítja Bill Clinton és George W Bush volt terror-elhárítási tanácsadója. 

Richard Clarke azt állítja, hogy Amerika felkészületlensége arra az eshetőségre, hogy a terroristák behatolhatnak az ország számítógépes hálózatába egy elektronikus „Pearl Harbort” idézhetnek elő.

Figyelmeztetésében Mr. Clarke olyan ítéletnapot fest le, melynek kiindulása a Pentagon egyik számítógépes hálózatának összeomlása. Ezt követően az egyes Internet szolgáltatók sorban leállnak. Jelentések érkeznek hatalmas kőolajfinomítókban keletkezett tüzekről és robbanásokról Philadelphiában és Houstonban. A vegyi üzemekben üzemzavar áll be, melynek eredményeként halálos klórgáz kerül a levegőbe. A légiirányítók arról számolnak be, hogy több repülő is összeütközött a levegőben, míg a New yorki, washingtoni és Los angelesi metróvonalakon több szerelvény is összeütközik. Több mint 150 város váratlanul áram nélkül maradt. Több tízezer amerikai hal meg egy olyan támadás során, ami leginkább egy nukleáris katasztrófához hasonlítható. Mindennek ellenére az egész incidens nem több mint 15 perc alatt játszódna le egyetlen terrorista vagy ellenséges katona jelenléte nélkül az országban.

A forgatókönyv Mr. Clarke és Robert Knake közös könyvében olvasható melynek címe „Cyber háború: A következő nemzetbiztonsági veszedelem.

Richard Clarke-nak már több esetben is igaza volt. 2004-ben megjelent könyvében megpróbálta figyelmeztetni országát, hogy jobban kell védekezniük az al-Qaeda szervezet ellen.

Most azt állítja, hogy a felkészületlenség tragikus áldozatokkal járhat.

„A cyber háborúval kapcsolatos legnagyobb titok az, hogy míg az USA cyber offenzívára készül a jelenlegi irányvonal miatt az ország nem képes védekezni egy esetleges cyber-támadás ellen,” írja könyvében.

Egyrészről az USA-t gátolta az Internet előre nem látott sikere és a számítógépes hálózatok terjedése, amit ma már az ipar szinte minden területén alkalmaznak, melynek következménye az lett, hogy a gazdaság veszélyes mértékben ki van szolgáltatva ezeknek a rendszereknek. Emellett, lehet, hogy Amerika hozta létre az Internetet, viszont legalább 30 nemzet hozott létre olyan offenzív cyber-háborús képességeket, melyek célja, hogy különböző vírusok és rejtett programok kerüljenek más államok kulcsfontosságú szolgáltatóinak, katonaságának és pénzintézeteinek rendszereibe.

A könyv szerzőinek meggyőződése, hogy egy ponton cyber-háború tör majd ki két nemzet között és aggodalmaik szerint egy ilyen háború gyengítené az adott ország védekezőképességét egy bombákkal és golyókkal vívott háború esetén.

Az USA már két ízben kapott figyelmeztető „lövést” cyber támadásokkal kapcsolatban. Orosz vagy kínai hekkerek (vagy mindkettő) olyan szoftvert juttattak be az amerikai elektromos szolgáltató hálózatába, amellyel később szabotálhatták volna a rendszert.

És lehet, hogy az Észak-koreaiak nem képesek ellátni országukat élelmiszerrel, de 2009-ben sikeresen tönkretették a Nemzetvédelmi Osztály, az Amerikai Államkincstár, valamint több más kormányintézmény és számos Internetszolgáltató szervereit, oly módon, hogy adatszolgáltatási kérelmekkel árasztották el őket.

Ezek közül a legsúlyosabb az volt, hogy elárasztották a Pentagon egyik olyan szerverét, amit a hadsereg esetleges fegyveres konfliktusok esetén használ logisztikai kommunikációra.

Nigel Farage szerint tömeges tiltakozó megmozdulások várnak Európára

Forrás: Infowars.com

Nigel Farage, Európai Parlamenti képviselő felkavaró beszédet mondott az Európai Parlament május 9-i ülésén, arra figyelmeztetve, hogy az EU intézkedései a nemzeti szocializmus újjáéledéséhez vezethetnek, és ha semmi sem változik, a kontinensre tömeges felkelések várnak.

Az eurózónát a kommunizmus bukásához hasonlítva, Farage elmondta, hogy szerinte az EU Titanicja jéghegynek ütközött.

„Ez a gazdasági bukások, a tömeges munkanélküliség és lassú növekedés Európai Uniója, és ami a legrosszabb, az EU nem más, mint az euró gazdasági börtöne. Ez a helyzet óriási veszélyt jelent a kontinens számára,” mondta.

„Tömeges polgári felkelések várhatnak ránk, a teljes kétségbeesésbe taszított országokban akár forradalom is.”

„Görögországban egy hete vasárnap mintha az 1932-es német választások megismétlődését láttuk volna. A politikai közép összeomlott és a szélső jobb és baloldal felemelkedett. Ez az egész projekt a nemzeti szocializmus újjászületését eredményezheti Európában.”

„Rossz irányba tartunk. Az eurózónát fel kell oszlatni, és felszabadítani a mediterrán országokat.”

Az angol független párt vezetője azzal a heves kijelentéssel zárta felszólalását, hogy a válság egyetlen megoldása az eurózóna rendezett feloszlatásában rejlik, majd az egységes valuta feladását követően vissza kell térni a kizárólag kereskedelmen alapuló Európához.

„Ezt nem tudjuk véghezvinni, ha fel kell felsorakozzunk e mögött a zászló mögött,” mondta Farage az EU zászlajára mutatva. „Nem tartozom hűséggel ennek a zászlónak és szerintem Európa legtöbb állampolgára sem.”

Farage nincs egyedül az iránti aggodalmában, hogy Európára tömeges megmozdulások várnak a kontinensen eluralkodó pénzügyi válság miatt.

Tavaly arról érkeztek hírek, hogy az angol kormány felszólította eurózónabeli nagykövetségeit, hogy készítsenek vészforgatókönyvet a brit állampolgárok hazatelepítésére az egységes valuta összeomlása esetére. A kormány szerint az euró összeomlása „csak idő kérdése,” írta a London Telegraph.

A brit kormány kérésére felvázolt forgatókönyv szerint előfordulhat, hogy a pénzügyi összeomlás eredményeként a bankszámlák nem lesznek elérhetők, így a pénzjegykiadó automaták sem jelentenének megoldást, aminek eredményeként tömeges megmozdulások alakulnának ki.

Tavaly decemberbenMartin Dempseytábornok aggodalmát fejezte ki aziránt, hogy egy esetleges európai összeomlás az Egyesült Államokra nézve is súlyos következményekkel járhat.

Emil Boc, román miniszterelnök szerint a szigorú megszorítások egész országokat tehetnek tönkre.

Az elmúlt két év során számos tüntetéshullám söpört végig Franciaországon, Spanyolországon, Görögországon, Olaszországon és Nagy-Britannián.

A szélsőbaloldali Alexis Tsipras vezette mentőcsomag ellenes koalíció létrehozására irányuló görög kezdeményezés pedig akár az újabb megmozdulások előszele is lehet.

A DHS informátor szerint Amerika „kiterjedt polgárháborúra készül”

Forrás: Before It’s News

A TruNews Rádióbanmúlthét szerdán elhangzott, rendkívül felkavaró interjúban Doug Hagmann, magánnyomozó megosztotta a hallgatókkal az egyik magas beosztású forrásától kapott információkat, amelyek szerint az amerikai Nemzetvédelmi Minisztérium (DHS) „kiterjedt polgárháborúra” készül Amerikában.

„Egy kiterjedt gazdasági összeomlásra készülünk, emberek,” mondta Hagmann a TruNews házigazdájának, Rick Wiles-nak. „Gondjaink vannak… A szövetségi kormány civil felkelésekre készül,” mondta, hozzátéve, hogy „valahányszor katonai csapatmozgásról, katonai felszerelések mozgatásáról, a rendőrség katonai eszközökkel történő felszereléséről, lőszerbeszerzésekről és hasonlókról hallunk… a tömeges felkelésekre készülnek (a nemzetvédelemnél).”

Hagmann elmondta, hogy a forrás szerint a DHS aggodalmai a dollár összeomlása és a hiperinfláció okozta következményekből erednek. Mit eredményezhet a világ elsődleges tartalékvalutájának számító dollár összeomlása egy 311 milliós országban, ahol szinte mindenkinek van fegyvere?

A görögországi tüntetések komoly problémát jelentenek, azonban az semmi ahhoz képest, amit felfegyverzett amerikaiak által kirobbantott felkelések okozhatnak. Ez egy olyan nemzetbiztonsági kockázat, amit a Pentagon is részletesen tárgyalt nemrégen kiadott jelentésében, nyomatékosítva mekkora veszélyt jelenthet egy ilyen esemény például egy kiterjedt hadgyakorlat idején, mint például, amilyet tavaly tartottak az Egyesült Államokban, ahogyan arról Jim Rickards közgazdász, a hadgyakorlat egyik résztvevője is beszámolt.

Hagmann forrása megerősítette Rickards elméletét, amely szerint az 1000 milliárd dollár értékű amerikai kincstárjegy tulajdonos, Kína által hozott intézkedések, az Orosz lépések által képviselt veszéllyel megtetézve (lásd az aranyfedezetű rubel kibocsátására vonatkozó terveket) részben válaszul az USA Irán és Szíria ellen képviselt politikájára, a dollár összeomlását eredményezhetik.

„A forrásomat 1979 óta ismerem,” magyarázza Hagmann. „Járőrtisztként kezdte és jelenleg a DHS fennhatósága alatt működő szövetségi hivatal munkatársa, olyan beosztásban, hogy minden irányelvváltozásról és tervről tud. Azt mondta, hogy amit látunk, az csupán a jéghegy csúcsa. Arra készülünk, mármint a kormány arra készül, hogy kiterjedt polgárháború alakul ki az országban, mondta a forrásom.”

„Ez nem túlzás,” tette hozzá, megerősítve Gerald Celente, a Trends Research Institute alapítójának tavalyi előrejelzéseit. Celente a dollár összeomlására és felkelésekre számít Amerikában még ebben az évben.

Celente tavalyi előrejelzései óta a határozatlan idejű fogvatartásról szóló NDAA törvény és az Országos Védelmi Erőforrás Felkészülés végrehajtói utasítás Barack Obama aláírását követően törvényerőre emelkedtek.

A DHS legújabb beszerzési pályázata 450 millió üreges lőszerre (aminek használata, a lőszer különösen durva hatásmechanizmusa miatt, civilek számára több országban tiltott) újabb találgatásokat indított el egy esetleges tragikus eseménysorozat kirobbanására Amerikai földön.

Ami igazán megdöbbentővé teszi a folyamatot, hogy ezeket a példanélküli eseményeket egy választási év során hajtották végre.

A végrehajtói hatalom és a DHS által az elmúlt évtized során fokozott tempóban végzett előkészületek – a Patriot törvénytől 1számos végrehajtási utasításig, amelyek egytől egyig a személyes szabadságjogok fokozatos elvesztését eredményezik – csupán a készülő rémálom „kezdetét jelentik,” mondja Hagmann.

„A választások közeledtével a helyzet romlani fog,” tette hozzá Hagmann. „Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán lesznek-e választások ebben az országban. Ennyire komoly a helyzet és ezt saját forrásaimtól tudom. Az egyik forrásom nem győzte kihangsúlyozni mennyire komoly a helyzet. Ezek valós dolgok. Ezek az emberek, a Nemzetvédelmi Minisztérium (DHS), kész harcolni az amerikai nép ellen.”

„Ki ellen készül harcolni a DHS? Egy újabb észak a dél ellen vagy a jenkik a szövetségiek ellen helyzet?” kérdezte Rick Wiles az interjú során Hagmann-től.

Hagmann elmondta, hogy a helyzet sokkal komolyabb bármilyen két amerikai frakció harcánál. Országos vészhelyzetre számítanak, ami a nemzeti valuta körül forog.

„A DHS arra számít, és ismétlem, ezt saját forrásaimtól tudom, hogy a dollár fenntarthatatlanná válik,” mondta Hagmann. „Az ténykérdés, hogy Amerika már nem képes finanszírozni saját adósságát. Hiperinfláció jön… a dollár elértéktelenedik… A gazdasági összeomlás komoly lesz, és a legtöbb embert teljesen felkészületlenül éri majd.”

Az egyórás rádióműsor keretében elhangzott interjú meghallgatható itt.

1.  Wikipedia: A törvény lehetővé teszi a rendfenntartó szervek számára, hogy bírói végzés nélkül figyelhessenek telefonvonalakat, e-maileket, személyes orvosi, pénzügyi és egyéb iratokat, valamint eltöröl több, az országon belüli hírszerzést korlátozó rendszabályt. Kiterjeszti az pénzügyminiszter hatáskörét a pénzügyi tranzakciók ellenőrzésére, kiváltképp a külföldi egyének és szervezetek esetében, és nagyobb szabadságot ad a rendfenntartó szerveknek és a bevándorlási hivatalnak a terrorizmussal gyanúsított bevándorlók letartóztatására és kitoloncolására. A rendelet továbbá meg is változtatta a terrorizmus definícióját úgy, hogy az magában foglalja a belföldi terrorizmust is, ezzel megnövelve azon tevékenységek számát, melyek felderítésére kihasználhatóak az általa nyújtott plusz hatáskörök. Alig másfél hónappal 9/11 után a rendeletet a kongresszus mindkét házában nagy többséggel megszavazták, és mind a Republikánus, mind a Demokrata párt támogatását élvezte. [↩]

Kiszivárgott katonai dokumentum a készülő átnevelő táborokról

Forrás: Infowars.com

Az amerikai Védelmi Minisztérium számára készített, a napokban kiszivárgott katonai dokumentum döbbenetes terveket tartalmaz arról, hogyan készülnek a „politikai aktivisták” megbékéltetésére „PSYOP [pszichológiai hadviselés] tisztek” segítségével az USA területén felállítandó átnevelő táborokban, azzal a céllal, hogy megtanítsák az aktivistáknak „az amerikai politikai irányelvek értékelését.”

Az FM 3-39.40 Internment and Resettlement Operations (Internálás és áttelepítés hadművelet) címmel ellátott dokumentumot csupán a Védelmi Minisztérium erre kijelölt munkatársai kapták meg eredetileg még 2010 februárjában, azonban most az Interneten is kiszivárgott.

A kézikönyv leírja az internálótáborokban fogva tartottak regisztrálására vonatkozó irányelveket, globálisan és az Egyesült Államok területén belül egyaránt. A DHS és FEMA és hasonló amerikai szervezeteken kívül, a program partnereiként olyan nemzetközi szervezetek is szerepelnek, mint az ENSZ és a Vöröskereszt.

A dokumentum egyértelművé teszi, hogy az irányelvek az „USA területére” is vonatkoznak és szerves részét képezi még a „Védelmi Minisztérium által a civil hatóságoknak és a kijelölt rendvédelmi szerveknek nyújtott támogatás honi vészhelyzetek esetén,” beleértve „ember által okozott katasztrófákat, baleseteket, terrorista támadásokat és incidenseket az USA és az USA-hoz tartozó területeken.”

A kézikönyv leírja, hogy „a hadműveleteket polgári támogató akciók keretében is végre lehet hajtani,” hozzátéve, hogy „az USA területén történő végrehajtáshoz” a Posse Comitatus törvény (ami megtiltja a kormánynak, hogy a katonaságot a civil lakosság ellen vesse be) alóli felmentés szükséges, aminek beszerzéséhez az „elnöknek le kell mondani végrehajtói hatalmáról.” A dokumentum kitér arra is, hogy a fogvatartottakat társadalombiztosítási azonosítójuk alapján azonosítanák.

Az ellenséges harcosokon és egyéb kategóriába tartozó fogvatartottakon kívül a kézikönyv a „civil internáltak” rendeltetését is meghatározza, amikor leírja, hogy az állampolgárokat „biztonsági okból, védelemként illetve abban az esetben lehet fogva tartani, ha a személy vétséget követett el a fogva tartást elrendelő hatalom ellen.”

A kézikönyv elmagyarázza, hogyan kell elvégezni a fogvatartottak „átnevelését” a regisztrációt követően, különös hangsúlyt fektetve az USA irányelveinek elfogadtatására a politikai szakadárokkal.

Az átnevelés a „pszichológiai hadműveleti tiszt” feladata, aki megtervezi „a fogvatartottak megbékéltetéséhez és akklimatizálásához szükséges PSYOP termékeket, hogy azok elfogadják az intézmény fennhatóságát és szabályait,” írja a dokumentum.

A kézikönyv a következő feladatokat határozza meg a „PSYOP csapat” számára:

• átnevelési program kialakítása és kivitelezése az ellenséges hozzáállás csökkentése vagy megszüntetése érdekében,
• politikai aktivisták azonosítása,
• hangosbeszélők biztosítása (adminisztratív közlemények és utasítások közlésére, amikor szükséges),
• segítségnyújtás a katonai rendőrségnek a fogvatartottak és civilek kontrolálására vészhelyzet esetén,
• a PSYOP program megtervezése és kivitelezése az amerikai politika és tevékenységek iránti megértés és hálaérzés kialakulása érdekében.

Ne felejtsük el, a dokumentum nem börtöntáborokban fogvatartott iraki felkelőkről beszél. A kézikönyv egyértelművé teszi, hogy az irányelvek az Egyesült Államok területére is vonatkoznak, a DHS és FEMA felügyelete alatt. A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy „az áttelepítési műveletek alatt szükségessé válhat nagy mennyiségű civil lakosság ideiglenes (kevesebb, mint 6 hónapos időszakra) vagy hosszabb idejű (6 hónapnál hosszabb időre történő) elszállásolása is.”

A történelemből egyértelműen kiderül, hogy internáló táborokat kizárólag elnyomó, diktatórikus hatalmak alkalmaztak, illetve alkalmaznak, mint a volt Szovjetunió és sztálinista rezsimek, mint Észak-Korea.

Eddig is sok cikk és videó jelent meg az Interneten a civil lakosság tömeges fogva tartására vonatkozó tervekről, de ez az első kézzel fogható írásos bizonyíték, hogy a hatalom valóban a politikai aktivisták és egyéb személyek átnevelésére készül.

2009-ben például a National Guard számos munkalehetőséget jelentetett meg, „internáló/áttelepítési specialistákat” keresve „civil internáló táborokba” az Egyesült Államok területén belül.

Tavaly decemberben a Halliburton egyik leányvállalata, a KBR „szükségállapot táborokba” keresett személyzetet az Egyesült Államok öt különböző területére.

2006-ban az amerikai nemzetvédelmi hivatal arra szerződtette a KBR céget, hogy fogolytáborokat építsen a „várható nagymennyiségű bevándorló” kezelésére illetve meg nem határozott, egyszerre sok ember fogva tartását igénylő „új programok” gyors kifejlesztésére.

A Rex 84, azaz Readiness Exercise 1984 (készültségi gyakorlat 1984) kifejlesztésének is az USA-mexikói határon áthaladó „tömeges kivándorlás” volt az állítólagos oka és a KBR szerződést is ezzel magyarázták.

Az 1987-es Irán-Contra meghallgatás során azonban napvilágra került, hogy a program célja nem más, mint a kormány által rendelt „forgatókönyv és hadgyakorlat” kifejlesztése, amelynek keretén belül a szövetségi kormány felfüggesztené az alkotmányt, szükségállapotot hirdetne ki, hogy azután a katonai parancsnokság vegye át a hatalmat a helyi önkormányzatoktól és tömegesen táborokba zárja a „nemzetbiztonsági kockázatnak számító” ellenállókat.

A Barack Obama által szilveszterkor aláírt, a határozatlan fogva tartásról szóló NDAA törvény lehetővé teszi amerikai állampolgárok letartóztatási parancs nélküli elfogását és tárgyalás nélküli határozatlan idejű fogva tartását.

Oroszország a NATO rakétavédelmi rendszer megtámadásával fenyeget

Forrás: Infowars.com

Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy kilövi a NATO kelet-európai rakétavédelmi rendszerét, amennyiben az Egyesült Államok folytatja az Oroszországot fenyegető rakétapajzs kiépítését, figyelmeztetett Nikolaj Makarov, orosz vezérkari főnök csütörtökön.

„Amennyiben a helyzet tovább romlik megelőző csapás alkalmazása mellett dönthetünk,” mondta Makarov a NATO és amerikai tisztek számára szervezett nemzetközi konferencián, az Associated Press jelentése szerint.

„Amikor az amerikaiak hozzálátnak a rakétavédelmi rendszer harmadik fázisának kivitelezéséhez Európában és úgy gondoljuk, hogy stratégiai nukleáris erőnk hatékonysága veszélybe kerül, súlyos lehetőségek merülnek majd fel a megfelelő orosz válaszlépést illetően,” nyilatkozta Anatolij Antonov, orosz védelmi miniszterhelyettes egy szerdai interjú során.

Oroszország nem olyan régen helyezett működésbe egy radart Kaliningrádban, a lengyel határ közelében, ami képes az Európából illetve az észak-atlanti térségből indított rakéták észlelésére.

Tavaly Dimitrij Medvedev, akkori orosz elnök azt mondta országa ellentámadást indít, amennyiben nem sikerül megállapodni a rakétavédelmi rendszer ügyében. „Parancsot adtam a fegyveres erőknek, hogy állítsanak össze egy tervet Oroszország számára, hogy amennyiben szükségessé válik, elpusztíthassuk a rakétavédelmi rendszer adatátviteli és irányító központjait,” nyilatkozta Medvedev 2011 novemberében.

2009. április 5-én Barack Obama ígéretet tett egy kelet-európai rakétavédelmi rendszer kiépítésére az iráni rakéták elleni védelemül. „A Cseh Köztársaság és Lengyelország igen bátran engedélyt adtak a védelmi rendszer befogadására,” mondta Obama Prágában. „Amíg az Irán jelentette veszély fennáll, a költséghatékony és működőképes rakétavédelmi rendszer kiépítésére irányuló erőfeszítéseink folytatódnak.

Két napja Michel Miraillet, a francia stratégiai és védelmi ügyek parancsnoka azt mondta, hogy az iráni rakéták nem jelentenek veszélyt Európa számára. „Először is Irán ballisztikus rakétaprogramja sem Európát sem az Egyesült Államokat nem veszélyezteti,” mondta a chicagói NATO csúcs előtt tartott moszkvai rakétavédelmi konferencia során. „Másodszor pedig az iráni atomprogram csupán civil célokat szolgál.”

A NATO és az Egyesült Államok azonnal reagáltak az orosz fenyegetésre. Alexander Vershbow, helyettes NATO főtitkár azt mondta, hogy a tervezett rendszer nem Oroszország ellen irányul és hozzátette, hogy az orosz interkontinentális és ballisztikus rakéták „túl gyorsak és kifinomultak” ahhoz, hogy a tervezett rendszer észlelni tudja őket.

John McCain szenátor Litvániából nyilatkozva elmondta, hogy az oroszok a tervezett védelmi rendszert „ürügyként használják arra, hogy a kérdéses, békés területen komolyabb katonai állásokat építsenek ki, amit paranoiaként lehet értelmezni Valdimir Putyin részéről.”

Márciusban Mitt Romney, az amerikai elnöki posztért versengő egyik jelölt, Oroszországot az Egyesült Államok ellenségeként jellemezte. „Oroszország minden kétséget kizáróan legnagyobb geopolitikai ellenségünk. Minden helyzetben a legrosszabb oldalon állnak,” nyilatkozta a CNN-nek.

A hatóságok lázongásoktól tartanak az egyre emelkedő élelmiszerárak miatt

Tudjuk, hogy az élelmiszerárak emelkedésében fontos szerepet játszanak a nagybefektetők által végzett spekulációs ügyletek, más szóval az emberi kapzsiság, de azt is tudjuk, hogy az éhínségeket maga Jézus is az idők jelei közé sorolta (Máté 24:7). Szegények és éhezők mindig is voltak, de számuk az utóbbi években soha nem látott magasságokba szökött.

„Ami egy szegény embernek egy darab kenyér, a gazdag ember számára értékpapír eszközállomány.” – Ann Berg, határidős befektető

A Financialpost a következőket írja a a jelenlegi helyzetről:

A globális élelmiszerárak harmadik hónapja folyamatosan emelkednek és ez még nem a folyamat vége, nyilatkozta az ENSZ élelmezésügyi hivatala múlthét csütörtökön, hozzátéve, hogy ezzel erősödik az éhínségek és társadalmi zavargások veszélye a szegényebb országokban.

A rekord gabonaárak is hozzájárultak a tavalyi arab tavasz felkelésekhez a közel-keleten és Afrikában és a világ más területein is éhséglázadásokat eredményeztek.

Az árak, a 2011. februári rekordot követő rövid csökkenés után, ebben az évben is emelkedtek.

A havi árváltozásokat egy élelmiszerkosár alapján mérő FAO index 215,9 pont körüli átlagot mutatott márciusban a februári 215,4 pontos átlaghoz képest.

Bár ez az érték alacsonyabb, mint a 2011. februári 237,9-es rekord, még mindig magasabb, mint a 2007-2008-as globális vészhelyzetet okozó élelmiszerválság idején mért átlag.

„Az élelmiszerválságnak azóta sincs vége,” mondja Emilia Casella, az ENSZ élelmiszerprogramjának szóvivője. „Az árak aggasztóak. Az emberek nem tudják lesz-e mit enniük és állandó bizonytalanságban élnek.”

Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdásza és gabona elemzője a Reuters-nek nyilatkozva elmondta, hogy az év első felében további áremelkedések várhatók, főleg a kukorica és a szója árában, ami viszont a búza árát is felverheti.

A magas élelmiszerárak magasabb importkiadásokat jelentenek azoknak a szegény országoknak, amelyek nem tudnak elég élelmiszert termelni saját szükségleteik kielégítésére.

„A növekvő élelmiszerárak extra nyomást helyeznek a törvényhozókra mindenhol a világon egy olyan időben, amikor eleve kevesebb pénz áll rendelkezésre,” mondta Larbi Sadiki, Észak-Afrika szakértő.

„Észak-Afrikában az élelmiszertámogatás jelenti azt a bizonyos átléphetetlen vörös vonalat, különösen Tunéziában és Egyiptomban,” mondta. „Az emberek az utcára mennének, ha a támogatást csökkentenék.”

Az olajár

A magas olajárak is inflációgerjesztő hatásúak. A márciusi fogyasztói árak a 17 eurózóna tagországban 2,6%-kal voltak magasabbak a tavaly márciusi értékhez képest.

„Az élelmiszer árindex és az olajárak között rendkívül szoros összefüggés van. Az olajárak emelkedésével nehéz lesz megakadályozni, hogy az élelmiszerárak ne kövessék ezt a tendenciát,” mondja Nick Higgins, a Rabobank International árutőzsdei elemzője.

Kiszámított készletek

A FAO 2,344 milliárd tonnáról 2,343 milliárd tonnára módosította a 2011-es globális gabonatermés mennyiségét, ami megerősíti a korábbi 1,4%-os búzatermés visszaesésre vonatkozó előrejelzést 2012-re, a 2011-es rekord 690 millió tonnához képest.

Abbassian szerint a kukoricakészlet sem egészen kielégítő. A durva gabonák készlete, amibe a kukorica is beletartozik, akár 3 millió tonnával, 171,3 millió tonnára is csökkenhet a 2011/2012-es szezon végére, ami a legalacsonyabb érték 2008 óta.

Az amerikai kormány a vártnál alacsonyabb gabonakészletről és csökkenő szója- és búzavetésről számolt be, ami tovább növeli a globális gabonaellátás miatti aggodalmakat és ugrásszerű növekedést eredményezhet a gabona határidős ügyletek volumenében.

Az Európai Unió gabonakészletei négyéves mélypontra csökkenhetnek a 2011/2012-es kampány végére, és a csökkenő terméskilátások miatt jövőre további esés várható az kereskedők és elemzők szerint.

A legfőbb termelő országokban tapasztalt időjárás változások miatt óriási áringadozások várhatóak. Ezt a tendenciát erősítené az is, ha az amerikai gazdák a magasabb hozamok reményében több szóját ültetnének ebben a szezonban, mondja Abbassian, amire nagy az esély.

A globális élelmiszerárak csökkenhetnek az év második felében, mivel az új termés enyhít a piaci feszültségen és az egész évre vonatkozó átlagot a 2011-es rekord alá viheti.

Mindenesetre a tartósan magas árak folyamatosan a törvényhozók figyelmének központjában állnak.

„2015-re 7,2 milliárdan leszünk és 2011-ben több mint 1 millió ember halt éhen. A helyzet nem fog javulni, sőt ennek az ellenkezője várható,” mondta Pierre Reuland, az Interpol különleges EU nagykövete az európai biztonsági szakemberek januári gyűlésén. „A szegények számára az életért folytatott harc nem válik könnyebbé.”

---

Tehát mi okolható az éhezők számának növekedéséért? A rossz termés? A fenti cikk is rekord búzatermésről ír 2011-ben. Mi akkor hát a probléma? Ez a rövid rajzfilm erre próbál választ adni:

A mexikói katasztrófavédelmi gyakorlatba betervezett földrengés bekövetkezett

Forrás: Infowars.com

Bizarr egybeesés: a kormány által szervezett szimulációnak a valóságban is bekövekezett, Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés is része volt.

Sokakban megerősödött a félelem, hogy a kormányok szeizmikus események elindítására alkalmas technológiákkal kísérleteznek, miután kiderült, hogy a keddimexikói földrengésegybeesett a kormány katasztrófavédelmi gyakorlatával, amely során a bekövetkezett földmozgással azonos erősségű földrengést szimuláltak.

Később a geológiai intézetek a rengést 7,9-ről 7,4-es erősségűre módosították. A gyakorlatot a mexikói állami katasztrófavédelmi bizottság felügyelete alatt hajtották végre. „A következő, március 20-ra tervezett, a Richter-skála szerinti 7,9-es földrengés által előidézett helyzet kezelését demonstrálni hivatott mega-szimulációra való felkészülés részeként az állami polgárvédelmi hatóság egy kabinet előtt tesztgyakorlatokat hajtott végre,” írta az El Heraldo mexikói lap március 2-án. A hatóságok egy reklámplakátot is kiadtak az esemény beharangozására, egyértelműen március 20-át jelölve meg a gyakorlat időpontjaként.

Egy másik mexikói lap, a La Voz del Norte március 13-án adott hírt a március 20-án körülbelül déli 12-re tervezett mega-szimulációról, leírva, hogy három kormányhivatal is fontos szerepet játszik a gyakorlatban. A földrengés helyi idő szerint március 20-án délután 12:02-kor, az Oaxaca térségben történt az amerikai geológiai intézet, az USGS adatai szerint. A bizarr egybeesés miatt többen is szeizmikus kísérletre gyanakszanak.

Az, hogy számos kormány rendelkezik szeizmikus események kiváltása alkalmas technológiával már nem összeesküvés elmélet, hanem megalapozott tény. Az időjárás befolyásolás területének szakértője,Ben Livingstone, volt haditengerészeti fizikus, aki a 60-as években, még a vietnámi háború idején Lyndon B. Johnson tanácsadója volt az időjárás befolyásolásának hatékonyságával kapcsolatos kérdésekben, számos dokumentummal alátámasztotta, hogy az Egyesült Államok már az 50-es évek elején több olyan programot is finanszírozott, amelyek célja időjárás befolyásoló fegyverek kifejlesztése volt.

1997-ben William Cohen, akkori amerikai védelmi miniszter a Georgia Egyetemen mondott beszédében egy „ökológiai jellegű terrorveszélyről” beszélt, „aminek lényege, hogy elektromágneses hullámok segítségével meg lehet változtatni az időjárást, illetve földrengéseket vagy vulkánkitöréseket lehet előidézni távirányítással.”

Az elmúlt évek során a HAARP, azaz Aktív Magas Frekvenciás Program az Auróra Kutatására (HAARP – High Frequency Active Auroral Research Program), az amerikai légierő, az amerikai tengerészet, az Alaszkai Egyetem és a DARPA által együttesen finanszírozott, az ionoszféra kutatására specializálódott program céljaival kapcsolatban sok hír, illetve pletyka járta be a világot. „Egy hárfa, amin az angyalok nem játszanak” című underground bestsellerében, Nick Begich összegyűjtötte azokat a bizonyítékokat, melyek alátámasztják, hogy a HAARP időjárás-befolyásoló kapacitását aljas célokra használják.

A NASA kutatói rájöttek, hogy „az atmoszféra határán tapasztalt elektromos zavarok és a földön észlelt földrengések között szoros összefüggés van,” és ebből eredt az a következtetés, hogy egyes földrengéseket a HAARP technológia segítségével, mesterségesen váltottak ki.

Az is bebizonyosodott már, hogy egyes földrengéseket emberi tevékenység váltott ki. A földalatti nyomásban bekövetkezett változások egy svájci geotermikus erőműnél például3,4-es erősségű földrengést okoztak 2007-ben.

Függetlenül attól, hogy a keddi földrengést egy rosszul elsült szeizmikus kísérlet váltotta-e ki vagy sem, maga a tény, hogy a rengés pontosan a kormány által szervezett katasztrófavédelmi gyakorlattal egy időben és a gyakorlatban meghatározott erősséggel következett be elég bizarr egybeesésnek számít, így sok ember fantáziáját megmozgatta.

Felkészülés a szükségállapotra? Teljes hatalom minden amerikai forrás felett

Forrás: The Examiner

Március 16-án Barack Obama egy új végrehajtási utasítást írt alá, ami egy korábbi, 1950-ben a katasztrófákra való felkészülésről kiadott utasítást egészít ki, teljes hatalmat biztosítva az elnöki hivatalnak az Egyesült Államok valamennyi erőforrása felett háború vagy vészhelyzet esetén.

Az Országos Védelmi Erőforrás Felkészülés utasítás felhatalmazza az ügyvezető hatalmat, hogy saját belátása szerint ossza el a rendelkezésre álló energiát, a megtermelt javakat, a közlekedési forrásokat, az élelmiszert, sőt a vizet is, a nemzetvédelem és a biztonság nevében. Az utasítás nem csupán háború idejére szól, hiszen az utasítás egyik funkciója az erőforrások feletti hatalom és irányítás átvételére vonatkozik béke idején előálló szükséghelyzetekben.

Az utasítás 101. paragrafusa a következőket tartalmazza:

„Ezen utasítás célja a felhatalmazások átruházása és a nemzetvédelmi erőforrásokra vonatkozó politika és programok kezelése a módosított 1950-es Védelmi Termelés törvény alapján (továbbiakban: a Törvény).

(b) a hazai ipari és technológiai háttér folyamatos felülvizsgálata szükséges annak megállapítására, hogy ezek kielégítik-e a békeidőben valamint vészhelyzetek esetén felmerülő igényeket, különös hangsúlyt fektetve a legkritikusabb erőforrásokra és termelési forrásokra, beleértve az alvállalkozókat és szállítókat, anyagokat, szakképzett munkaerőt és szakembereket; – Fehérház

Emellett az ügyvezető hatalom valamennyi ága külön felhatalmazást kapott a végrehajtási utasítás hatálybalépése idejére, beleértve az élelmiszer- és vízellátást valamint egyéb források szétosztása feletti hatalmat is.

A nemzetvédelmi és országos felkészülés céljából kiadott végrehajtási utasítások nem új keletű intézkedések az Egyesült Államok történelmében, de minden alkalommal, amikor bevezetésre kerültek az ország valamilyenfajta alkotmányos válságon ment keresztül, aminek eredményeként az elnök diktatórikus hatalmat gyakorolt a nép felett. Apolgárháború alatt Abraham Lincoln felfüggesztette a szólás és a sajtó szabadságát valamint visszavonta a Habeas Corpus elvét és az alkotmányban biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot. Az I. Világháború alatt, amikor a kongresszus nem volt hajlandó kiterjesztett felhatalmazást biztosítani Woodrow Wilson elnök számára a háborús törekvések támogatására, az elnök végrehajtási utasítást adott ki, ami teljes hatalmat biztosított számára minden üzleti tevékenység, iparág, a közlekedés, az élelmiszerek és egyéb gazdasági területek felett.

Az Egyesült Államok polgárai mindkét esetben csak az elnök halála után kapták vissza alkotmányos jogaikat.

Az Egyesült Államok gazdaságának alapját az erőforrások és az energia szabad áramlása valamint az állampolgárok szabad vásárláshoz és eladáshoz való joga alkotja. Bármilyen beavatkozás ebbe a gazdasági folyamatba hiányokhoz, áremelkedéshez és társadalmi zavargásokhoz vezet. Egyelőre nem világos miért írta alá Barack Obama a végrehajtási utasítást, de talán összefüggésben lehet az Izraelből érkező hírekkel, amelyek szerint egy Irán elleni taktikai vagy stratégiai támadás esélye egyre nő. A hírre a Brent nyersolaj hordónkénti ára 3 dollárral emelkedett Európában, a WTI nyersolaj pedig 2 dollárral lett drágább az Egyesült Államokban.

Minden jel arra mutat, hogy az Obama kormány egy hosszú, elnyújtott háborúra készül a közel-keleten, de legalábbis egy olyan válságra számítanak, ami szerintük szükségessé teszi, hogy felülírják az alkotmányban számukra biztosított hatalmat és a nemzetvédelem nevében átvegyék az irányítást az Egyesült Államok erőforrásai felett. A végrehajtási utasítás mellett a katasztrófára való felkészülés állami és egyéni szinten is egyre erősödik, így nem túl merész azt állítani, hogy az ország hangulata egy olyan esemény vagy katasztrófa felé mutat, ami komoly helyi és országos felkészülést igényel.

„Ítéletnap törvény” a szövetségi kormány összeomlása esetére

Forrás: Infowars.com

Wyoming törvényhozói olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, ami arra kötelezné államukat, hogy készüljön fel a szövetségi kormány teljes összeomlására, olyan részletekre is kitérve, mint saját valuta kibocsátása, hadsereg toborzása kötelező sorozás útján és egy repülőgép hordozó beszerzése.

„A 85. számú törvényjavaslat első olvasata átment a szóbeli szavazáson. A törvény a kormány folytonosságát biztosítandó munkacsoport felállításáról rendelkezik, ami felkészítené Wyoming államot a potenciális katasztrófákra, az élelmiszerellátásban esetleg bekövetkező fennakadásoktól a szövetségi kormány teljes összeomlásáig,” jelenti a Wyoming Star-Tribune.

Az ország többi részéhez képest Wyoming állam sokkal jobb anyagi helyzetben van, ami arra ösztönözte a törvényhozókat, hogy megvédjék magukat más területek gazdasági zsugorodásától, ami egy általános pénzügyi összeomlás esetén végigsöpörne az országon.

A törvénytervezet meghatározza, miként reagálna az állam a dollár hirtelen elértéktelenedésére vagy „egy olyan helyzetre, amelyben a szövetségi kormány nem lenne képes fenntartani a rendet és hatalmat a nép felett.”

„Szerintem nincs a jelenlévők között olyan, aki kijelentené, hogy ez az ország jó állapotban van, vagy, hogy a világ helyzete stabil, mert egyértelmű, hogy ez nem igaz,” mondta Rorraine Quarberg szenátor. „Homokba dugni a fejünket és azt gondolni, hogy nem történhet semmi rossz és nincs semmilyen kötelezettségünk Wyoming állampolgárai felé, még annyi sem, hogy legalább beszéljünk róla, nem egészséges hozzáállás.”

A törvényjavaslatnak további két szavazáson kell átmennie mielőtt a szenátus elé kerülhet. Elfogadása esetén a munkacsoportnak 2012. december 1-ig kellene benyújtani jelentését a kormány folytonosságát biztosítandó tervre vonatkozóan.

Miközben helyi és kormány szinten is folynak előkészületek esetleges társadalmi zavargásokra, megmozdulásokra (lásd a FEMA 1 milliárd dollár értékű, összesen 420 millió adag dehidratált élelmiszer beszerzését) az FBI minden olyan embert, aki nagymennyiségű élelmiszert vásárol, potenciális terroristának bélyegez.

A kormány folytonosságára vonatkozó szövetségi szintű terveket annyira bizalmasan kezelik, hogy amikor azokat 2007-ben utoljára frissítették, Peter deFazio képviselő, aki egyébként a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja, nem kapott engedélyt a betekintésre.

Peter DeFazio választópolgárai kérésére igényelt betekintést a Fehérháznak egy katasztrófa helyzetet teremtő terrortámadás esetére készített titkosított tervébe a kormány folytonosságára vonatkozóan, de az engedélyt nem kapta meg, amire úgy nyilatkozott, hogy „talán az összeesküvést sejtő embereknek igazuk van.”

Most, öt évvel később, az Amerikára leselkedő legnagyobb veszély nem egy esetleges terrortámadás, hanem az ország fenntarthatatlanná vált adóssága és a teljes gazdasági összeomlás lehetősége.

A USA Today oldalán a napokban megjelent cikk három pénzügyi szakértőt idéz, akik mind egyetértenek, hogy a pénzügyi válság java még hátra van. Közülük Gerald Celente egy „gazdasági szeptember 11-re” figyelmeztet, ami a kormányellenes hangulat által fűtött, hihetetlen mértékű társadalmi elégedetlenséget eredményezne.

Három millió amerikai készül az ítéletnapra

Forrás: SHTFplan.com

2008 őszén, miközben az amerikai elnöki poszt várományosai azon vitatkoztak, hogy válságban van-e az Egyesült Államok, Gerald Celente arra figyelmeztette Trends Journal előfizetőit, hogy készüljenek a legrosszabbra és reméljék a legjobbakat. „Olyan idők várnak ránk, amilyet még nem tapasztaltunk saját életünk során,” figyelmeztetett Celente.

„Akik tisztában vannak a helyzettel és felkészültek… akik felfogják, hogy mennyire kifordulhat az egész társadalom a rendes kerékvágásból, akik elsajátították a túléléshez szükséges tudást, nagyobb eséllyel navigálhatnak keresztül a káoszon épségben.”

„Az amerikaiak azonban nincsenek felkészülve. Egyáltalán nincsenek.”

Nem sokan látták előre, hogy a gazdasági és társadalmi rendszer ilyen mértékű zűrzavarba süllyedhet. Vannak azonban olyanok is, akik, akár saját utánajárásuk és informálódásuk eredményeként, akár megérzésből, arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszer igenis leállhat és igazi paradigmaváltás, vagy akár teljes gazdasági és infrastruktúra összeomlás következhet be.

Miközben a természeti katasztrófák több százezer életet követeltek szerte a világon, az űrközpontok az áramellátást megzavaró napviharokról számolnak be, a gazdaságok egyre mélyebb válságba süllyednek és egyre nő a feszültség a pénzügyi nagyhatalmak között, egyre több ember ébred rá, hogy az a stabilitás, amire életüket eddig építették nem több mint illúzió.

Támogatás híján az emberek az Internethez fordultak segítségért, ahol egyre több közösség jött létre a lehetséges katasztrófahelyzetek megvitatására és az ezekre való felkészülésre. Az, hogy valamilyen katasztrófa közeleg már nem volt kérdés többé.

Az igazi kérdés, hogy hogyan lehet ezt túlélni.

Mivel a legtöbben soha nem éltek át hasonlót, illetve álmukban sem gondolták volna, hogy ilyen valaha bekövetkezhet, megpróbálták olyan emberek tanácsát kérni, akik szakértőnek számítanak a témában, mint például Gerald Celente vagy Marc Faber, akik csalhatatlanul meglátják a ránk váró trendeket, vagy James Rawles, aki a népszerű „Hazafiak” című kultuszkönyvet írta, vagy William Forstchen, aki az „Egy másodperccel később” című ijesztő bestseller szerzője. Először több ezer, majd több tízezer aggódó amerikai kezdte elsajátítani a túlélés technikáját egymástól és az erre specializálódott weboldalak segítségével.

Azokat, akik úgy döntöttek, hogy elszigetelten készülnek fel a várt katasztrófára, barátaik és családtagjaik legtöbbször őrültnek titulálták. Bár sokan úgy döntöttek, hogy nem vesznek tudomást az egyre nyilvánvalóbbá váló trendekről, akik hajlandóak voltak elfogadni, hogy létezik a hatalom által festett valóságtól eltérő igazság is, folytatták a felkészülést.

A globális rosszakarat erősödésével egyre több ember veszítette el bizalmát a politikai szépszavak és vállalati megoldások sikerében és a felkészülési, túlélő és önellátó mozgalmak felé fordultak. Látva a Katrina hurrikán következményeit New Orleans-ban, sokan arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a legrosszabb bekövetkezik, semmilyen kormánysegítségre nem számíthatnak, hogy élelmiszerhez vagy vízhez juthassanak. Hiába tárcsáznák a segélyvonalakat, csak magukra számíthatnak majd.

Az emberi történelem minden bizonnyal legnehezebb időszakának küszöbén az amerikaiak soha nem látott számban készülnek a katasztrófára.

A Daily Mail a következőket írja:

Közel hárommillió amerikai számít a ’prepper’ vagy felkészülési mozgalom követőjének ma az Egyesült Államokban. A felkészülők részletes tervet állítanak össze a túlélésre, a lehető legtöbb eshetőséget figyelembe véve.

A mozgalom egyik népszerű weboldala, a survivalblog.com havonta több mint 300.000 látogatót számlál, ahol nyomon követhető ki hogyan, milyen módszerekkel készül a legrosszabbra.

A weboldalt James Rawles, volt amerikai titkosszolgálati tiszt hozta létre, aki elismert tekintélynek számít a mozgalomban.

A Times-nak nyilatkozva elmondta: „Amennyiben bekövetkezik a legrosszabb, egyértelművé vált, hogy a kormány nem fog tudni mindenkiről gondoskodni. Mára egyre több ember ébred rá erre.”

„Olyan sok ember köt életbiztosítást manapság,” nyilatkozta Mr. Ralston a National Geographic-nak. „Ez igazi életbiztosítás.”

A National Geographic új sorozata, a Doomsday Preppers (Ítéletnapi felkészülők) minden héten a mozgalom egy új tagját mutatja be, ismertetve az illetőnek az ítéletnappal kapcsolatos nézeteit és felkészülési módszereit.

„Nem egy maroknyi emberről van szó valahol a hegyekben,” nyilatkozta Michael Cascio a National Geographic csatorna ügyvezető igazgatója a Wall Street Journal-nak. „Mindenhol találkozhatunk velünk.”

A Wall Street Journal szerint a National Geographic az egyre növekvő szubkultúrát próbálja megszólítani. Azokat az embereket, akik az elmúlt évek katasztrófáit látva, a japán cunamitól kezdve, a lázongásokon keresztül a gazdasági bizonytalanságig, megpróbálnak legjobb tudásuk és képességeik szerint felkészülni a jövőre.

„Az elmúlt néhány évben az ítéletnaptól való félelem nagyon felerősödött,” mondja Mr. Cascio. „A világ változik.”

A National Geographic „Ítéletnapi felkészülők” sorozatának eheti epizódját 4 millióan nézték, ami újabb bizonyíték, hogy a katasztrófákra való felkészülés, függetlenül azok természetétől, egyre növekvő trend még a sokszor „birkáknak” keresztelt, a fővonalat általában követő emberek körében is. Nyilván a sorozat nézői között lesznek olyanok, akik bár korábban elképzelni sem tudták, hogy a világ tényleg kizökkenhet egyensúlyából, a műsor hatására mégis elkezdik a felkészülést.

A témában járatos emberek egyetértenek, hogy sokaknak a felkészülés első néhány hete vagy hónapja sokszor stresszel, aggodalommal esetenként pánikkal jár. Nekik azt tanácsoljuk, emlékeztessék magukat, hogy jobb későn elkezdeni, mint soha.

Amit sokan pániknak gondolnak sok esetben egészen más: egy amolyan sürgető érzés, ami a pánikkal ellentétben pozitív és motiváló hatású.

„Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen.” – János 14:27

Oroszország elítéli Izrael háborúra buzdító retorikáját

Forrás: Nationalturk.com

Oroszországot aggasztja Izrael nyílt háborús készülődése Irán ellen. Az orosz külügyminisztérium hivatalosan is elítélte Izraelt Irán ellen buzdító retorikájáért.

Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztette a cionista rezsimet, hogy háborús retorikája növeli a feszültséget és súlyos következményei lehetnek.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium Biztonsági és Lefegyverzési Osztályának vezetője szerdai nyilatkozatában elítélte Tel-Aviv fenyegető Irán ellenes retorikáját és azzal vádolta Izraelt, hogy a saját maga által gyártott vádakkal csak növeli a már amúgy is magas feszültséget a közel-keleten. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen kitalációk katonai megoldásra ösztönöznek, és  súlyos következményekkel járhatnak.

Oroszország az izraeli háborús retorika bírálatán keresztül is támogatja Iránt

A vezető orosz politikus szerint az iráni atomprogrammal kapcsolatos spekulatív nyilatkozatok kevés valóságtartalommal és annál több politikai és propaganda célzattal bírnak és egyáltalán nem veszélytelenek.

Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok és szoros szövetségese, Izrael is erősített Irán ellenes nyilatkozatainak hangvételén. A teheráni kormány két legfőbb ellenségének számító ország szerint Irán atomfegyvert próbál előállítani, de mindezidáig nem voltak képesek elfogadható bizonyítékkal alátámasztani vádjaikat.

Mind az Egyesült Államok mind pedig Izrael rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel, köztük nukleáris töltetű rakétákkal. Az Egyesült Államok ENSZ és NATO tagállam is egyben, és ha nem is hivatalosan, de mindenképpen a két szervezet kimondatlan vezetőjének számít.

A világ egyre polarizáltabb

Irán vehemensen tagadja az ellene felhozott vádakat, kitartva amellett, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. A teheráni kormány számos alkalommal nyomatékosította, hogy célja a lakosság energiaszükségleteinek civil úton történő ellátása, hiszen a fosszilis energiaforrások előbb-utóbb Iránban is kiapadnak.

Irán többször is kijelentette, hogy megtámadása esetén Izraelt és annak nemzetközi érdekeltségeit venné célba válaszul, saját védelme érdekében. Irán próbál megfelelni az Egyesült Államoktól és Izraeltől kapott háborús kihívásokra, hogy bebizonyítsa, saját védelmi ereje képes visszaverni bármilyen katonai támadást.

Az Oroszország, Kína, Szíria és Irán alkotta új tengely az amerikai, izraeli, angol és francia örök szövetséggel szemben

Az Egyesült Államok régóta hangsúlyozza, hogy a Fehérház a katonai opciót tartja az egyik elsőszámú megoldásnak Irán atomprogramjának megállítására.

Irán pedig arra figyelmeztetett, hogy akár amerikai akár izraeli támadás esetén 32 amerikai támaszpontot támadna meg a közel-keleten, főleg az olajkereskedelem szempontjában stratégiailag fontos Hormuz-szoros közelében.

A szervezett pénzoligarchia még a zsidók miatt sem akar egy atom holokauszt áldozata lenni. Bár itt kialakult a két pólus a népesség az atomtöltetek száma fele – fele arányú, de a bankárkaszt nem akar a fűbe harapni. A zsidó itt csak a holdat ugatja ezért van az hogy szelet érzünk . Mutatni kell , hogy megdolgozik a napi 6 milliárd dollárért , ami lassan semmit sem ér , és bizony a világ gyarmatosítása így félbemarad , és ugye a rablásokkal megszerzett vagyont a nemzetállamok vissza követelik, és a rabló zsidókat kiutasítják az országokból, a büntetés letöltése után. A cionista sátán világhódító terve itt gellert kap a cion bankrendszert felszámolják és iszlám bankok veszik át az uzsorakamatos zsidó bankok helyét, és egyben örökre kitíltják a zsidó bankok tevékenységét a világon , egyedül Izraelben működhetnek tovább a világba. 

Oroszország egyre több csapatot mozgósít Irán északi határán

Forrás: Pakalertpress.com

Az orosz hadsereg, egy esetleges Irán elleni támadásra felkészülendő, akciótervet állított fel az orosz csapatok mozgósítására az Iránnal határos Örményországban, Grúzián keresztül, állítják jól informált orosz források.

Viktor Ozerov, az orosz biztonsági tanács elnöke elmondta, hogy az orosz katonai parancsnokság akciótervet készített egy Irán elleni támadás esetére.

Oroszország NATO nagykövete is egy Irán elleni támadás veszélyére hívta fel a figyelmet.

„Irán a szomszédunk,” mondta Dimitrij Rogozin. „Amennyiben Irán bármilyen katonai konfliktusba keveredik, az közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve.” A nyugatellenesnek számító Rogozin jelenleg Oroszország miniszterelnök helyettese és ő felel az ország védelméért.

Orosz honvédelmi források szerint az orosz hadsereg nem hiszi, hogy Izrael rendelkezik az iráni védelmi eszközök legyőzésére képes katonai eszközökkel, így amerikai részről is katonai beavatkozásra számítanak.

A mozgósítás célja valószínűleg nemcsak a térségben található orosz érdekeltségek védelmére irányul, hanem Irán számára is támogatást jelent.

Több forrás is említette, hogy egy Irán elleni támadás „beláthatatlan következményekkel” járna.

A sokak által olvasott Nezavisimaya Gazeta újságban megjelent cikk, orosz katonai forrásokat idézve állítja, hogy az Irán és Szíria körüli helyzet „arra ösztönzi Oroszországot, hogy megerősítse csapatait a Kaukázusban, a Kaszpi, a Mediterrán és a Fekete tenger térségében.”

A hivatalos szóvivői irodából újabban kiszivárgott valamint hírügynökségi hírek szerint az izraeli támadás szinte biztosra vehető idén nyárig.

Mivel egy ilyen konfliktus komolyan veszélyeztetné az orosz érdekeltségeket a térségben a támadásra való felkészülés már két évvel ezelőtt megkezdődött az örményországi Gyumri-ban található 102-es katonai bázis modernizálásával. A bázis geopolitikai szempontból rendkívül fontos helyen van.

Az orosz hadsereg szeptemberre tervezi szokásos évi hadgyakorlatát, aminek a Kavkaz 2012 nevet adták, de a források szerint az ehhez szükséges eszközök és csapatok mozgósítása már most elkezdődött az Irán elleni támadás veszélye miatt.

Teljes cikk angol nyelven 

Oroszország szerint Teherán megtámadása egyenlő Moszkva megtámadásával

Forrás: Insraelnationalnews.com

Az orosz perspektíva

Oroszország azzal nyújtott segítő kezet Iránnak, hogy kijelentette: részükről egy nyugati-izraeli támadás Teherán ellen egyenlő lenne egy Moszkva elleni támadással. A fenyegetés új megvilágításba helyez minden esetleges katonai akciót Irán ellen és egy világméretű konfliktust vetít elénk. 

„Irán a szomszédunk,” nyilatkozta Dimitrij Rogozin, Oroszország leköszönő NATO nagykövete brüsszeli újságíróknak. „Amennyiben Irán katonai konfliktusba keveredik, az közvetlen biztonsági fenyegetettséget jelent számunkra.”

Nikolaj Ratrusev, a Kreml biztonsági tanácsának elnöke, az orosz Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azzal vádolta Izraelt, hogy egy Irán elleni háborúra provokálja az Egyesült Államokat. „Úgy gondoljuk, hogy minden országnak jogában áll kialakítani azokat a feltételeket, amelyek biztonságához szükségesek, és ez Iránra is igaz,” tette hozzá.

Pénteken Rogozin azt mondta, hogy további támadások Irán ellen „perzselő arab nyarat hozhatnak.”

Oroszország Bashar al-Assad szír elnök védelmében is felszólalt, figyelmeztetve a nyugati államokat, hogy ne avatkozzanak Szíria belügyeibe katonai eszközökkel. Oroszország Szíria egyik fő fegyverszállítója és komoly érdekeltségekkel rendelkezik Irán nukleáris létesítményeiben is.

Az utóbbi időben Japán is az iráni oldal felé hajlik, visszavonva múlt heti ígéretét az Irán elleni amerikai szankciók támogatását illetően.

Az iráni atomfizikus elleni múlt heti merénylet további „Halál Amerikára” és „Halál Izraelre” tüntetéseket eredményezett Iránban a tudós pénteki temetésének helyszínén.

Az iráni állami rádió riportja szerint a 32 éves tudós Irán urániumdúsító programjának munkatársa volt. 

Nyílt feszültség az USA és Izrael között: Törölték a közös hadgyakorlatot

Forrás: Debka.com

Az Egyesült Államok és Izrael közötti, az iráni helyzettel kapcsolatos feszültség tovább erősödött vasárnap, amikor a Fehérház lemondta a „Megszorító kihívás 12” fedőnevű tavaszra tervezett közös amerikai-izraeli hadgyakorlatot, Moshe Yaalon, izraeli miniszterelnök-helyettes kora reggeli rádiónyilatkozata miatt. A nyilatkozatban Yaalon azt mondta, hogy az Egyesült Államok hezitál az Irán elleni szankciók bevezetésével kapcsolatban, annak az olajárakra kifejtett várható hatása miatt.

A vita ma már a nyilvánosság előtt folyik, aminek Teherán nyilván örül. A hónap elején Jeruzsálembe érkezett 9000 amerikai katonáról vagy Martin Dempsey, vezérkari főnök erre a hétre tervezett látogatásáról egyik fél sem tett említést.

A hivatalos közlések szerint a hadgyakorlatot tavaszról 2012 utolsó negyedévére halasztották „költségvetési megszorításokra” hivatkozva, ami nyilvánvalóan udvarias diplomáciai indok a döntésre, amit a DEBKAfile forrásai szerint igen sietve hoztak Washingtonban, hogy az Obama kormány teljesen eltávolodhasson az Irán elleni támadással kapcsolatos előkészületektől, és így azért kizárólag Izraelt lehessen felelősségre vonni.

Az izraeli miniszterelnök helyettes tovább szította a két ország közötti példanélküli feszültséget, amikor kritizálta Washington tétovázását a támadással kapcsolatban.

Szerinte az amerikai kongresszus már bizonyságot tett elszántságáról, amikor beleegyezését adta a kemény szankciók bevezetéséhez, de a Fehérház „tétovázik” mondta Yaalon. „A katonai támadás a legutolsó opció, de Izraelnek készen kell állnia, hogy megvédje magát.”

A feszültség a múlt héten kezdődött, mivel Izrael neheztelt az iráni atomtudós elleni merénylet miatt őt ért komoly washingtoni kritika miatt.

Bár azóta Irán az Egyesült Államokat vádolja a merénylettel, a Fehérház egy egyoldalú izraeli támadás miatti kihívásnak tekinti az iráni reakciót.

Január 13-án a Pentagon bejelentette, hogy további haderőket vezényel Irán köré. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy Washington valóban számít egy izraeli támadásra és felkészíti csapatait az iráni válasz fogadására vagy pedig az Egyesült Államok, Izraelt megelőzve maga kívánja elindítani a támadást.

Martin Dempsey, vezérkari főnők most csütörtökre tervezett izraeli látogatásának hivatalos célja a közös hadgyakorlat részleteinek megtárgyalása, az igazi cél azonban valószínűleg lebeszélni Izraelt arról, hogy előzetes washingtoni jóváhagyás nélkül megtámadja Iránt.

A költségvetési megszorításokra való hivatkozás gyenge ürügy, hiszen a 9000 amerikai katona már megékezett Izraelbe és bár az akciót hivatalosan hadgyakorlatként emlegetik, Frank Gorenc altábornagy, az Izraelbe érkezett amerikai csapatok parancsnoka, „bevetésről” beszélt.

Gerald Celente: EU összeomlás, bankszünetek és háború

Forrás: ETF Daily News

A fenyegető európai összeomlás körüli 22 hónapos (2010 márciusában Görögországból indult) hisztériát követően Gerald Celente, a Trends Research Institute alapító-vezetője szerint a történet végére pont kerül 2012-ben. Az európai összeomlás veszélye és annak globális hatásai miatti hisztéria és tömeges „félelemkeltés” áprilisra véget ér és helyét felváltja a következő előrelátható reakció: düh a válság (vagy összeomlás) kialakulását elősegítő, lehetővé tevő személyek iránt.

„Harminc éve foglalkozom ezzel a területtel, és elmondhatom, még soha nem aggasztott ennyire a helyzet,” nyilatkozta Celente az ABC Ausztráliának.

„Az első nagy háború – Felkészülés, túlélés, győzelem” című legújabb előrejelzésében Celente borúlátó képet fest 2012-ről, mélyülő, már ma is több mint 12 országot érintő osztályharcot jósolva, ami szerinte előbb-utóbb Európát, közép Ázsiát, de legfőképpen az Egyesült Államokat is eléri.

Az eddig látott intézkedések csupán az elit rögtönzött gazdasági és társadalmi elsősegélynyújtása volt a globális pénzügyi válság lassítására.

Miután több tízezer milliárd dollárt dobtak a globális likviditási válság tüzére, amiért a válság további mélyülését kapták cserébe, egyre többen úgy gondolják, hogy a következő logikus állomás a válság súlyosbodása lesz.

Celente úgy gondolja, hogy amikor az Európai Unió igazán omladozni kezd, a felhalmozott és hamarosan esedékessé váló adósságok miatt (7300 milliárd dollár csak a G-7 országok részéről), amit ráadásul további hitelek igénylésével tetéznek, az európai óriásdominó a többi dominót is felborítja és magával rántja a világ legnagyobb gazdaságait.

„Aki Görögországban él, gazdasági válságban él, aki Spanyolországban él, gazdasági válságban él, ahogy Portugáliában is,” mondja Celente. „Aki Litvániában él fejvesztve rohan a bankba, hogy kimentse a pénzét, mielőtt az igazi rohamok megindulnak. Válság van. Válság van Magyarországon és Kelet Európa nagy részén, Romániában és Bulgáriában is. Hihetetlenül sok országot elért már.”

Ami pedig Kínát illeti, Celente szerint „nagyon kicsi a valószínűsége, hogy eljátszhassa a megmentő szerepét. Kína 1,3 milliárd lakosa 1 millió problémával küzd. Ha az európaiak és az amerikaiak nem veszik meg a sok szemetet, ki fogja?”

Kínáról elmondta, hogy ezt követően az ország valószínűleg kevesebb nyersanyagot fog azoktól az országoktól importálni, akiktől az árupiaci fellendülés idején tette, ami a munkanélküliség emelkedéséhez és a gazdasági tevékenységek lelassulásához vezet, amivel a Dow Theory levelek írója Richard Russell is egyetért befektetőinek írt legutóbbi közleményében. Russell is súlyosbodó amerikai válságot vár, 25%-os munkanélküliséggel.

„Minden mindennel összefügg,” magyarázza Celente. „Kínának már nincs elég pénze ahhoz, hogy csakúgy osztogassa a veszteseknek, mint egy pénzéhes hitelező teszi a szenvedélyes szerencsejátékosokkal. A kínaiaknak elég a maguk baja.”

Mennyire lesz kemény ez a válság? Vajon Russell-nak lesz igaza? Celente szerint a 30-as évek Nagy Gazdasági Világválságával való összehasonlítás megállja a helyét. „Hallgassák meg Christine Lagarde-ot, az IMF (Nemzetközi Valutaalap), vagy, ahogy én szeretem hívni a Nemzetközi Maffiaszövetség (International Maffia Federation) jelenlegi vezetőjét, a legnagyobb hitelcápát! Még ő is olyan dolgokról beszél, amit mi már három éve próbálunk megértetetni az emberekkel, a párhuzamról a jelenlegi helyzet és az 1929-es összeomlás, a Nagy Gazdasági Világválság, a valuta- és kereskedelmi háború és a világháború között.”

„Az ingatlanárak nagyobb mértékben zuhannak, mint a Nagy gazdasági világválság idején. Az ingatlan lefoglalások száma tovább emelkedik. Jelenleg egy munka nélkül maradt embernek átlagosan 40 hétbe telik, amíg új munkát talál és természetesen az új munkahelyen a töredékét kapja régi fizetésének.”

A történelemből megtanulhattuk, hogy nehéz gazdasági helyzetben a politikai vezetők radikális nacionalizmussal, hazafisággal próbálják a tömegek dühét a saját érdekeiket szolgáló mederbe terelni. A politikai biztonságnak ilyen irányú keresése rendszerint háborúhoz vezet.

„Ha megnézzük a kereskedelmi háborúkat, amiről mostanában annyit beszélnek, láthatjuk, hogy már most is komoly háború dúl,” mondja Celente. „Olyan jó munkát végeztünk Irakban és Afganisztánban! Bombázzuk le Iránt is, gondolják. Aki figyeli az amerikai választásokat, hallhatja, hogy valamennyi jelölt, Ron Paul kivételével, támogatja az Irán elleni háborút. Láthatjuk, merre tartanak!”

„A problémákat előidéző pszichopaták állnak elő a problémák megoldásával, ami szerintük nem más, mint még több erőszak és bűnözés.”

Celente szerint a globális összeomlás és háborúra való felhívás „2012 első negyedévét követően, irányíthatatlanná teszik a helyzetet,” miközben az európai helyzet pattanásig feszül. „Az európai nemzetek kimentése nem lehetséges,” jelentette ki Celente nagyon határozottan.

„A társadalmi elégedetlenséghez, zűrzavarhoz és talán polgárháborúhoz vezető lépéseket már egy kilométerről látni lehet,” mondja Celente.

A másik Celente által érintett fontos trend 2012-re: a biztonságos menedékek (avagy menekülés az Egyesült Államokból).

„Elfogadtak egy törvényt az Egyesült Államokban, a Nemzetvédelmi Felhatalmazási törvényt (NDAA), ami feljogosítja az elnököt, hogy bármely általa megnevezett személyt, a példának okáért mondjuk engem, kormányellenes nézeteim miatt terroristának nyilvánítsanak. Az új törvény értelmében a katonaságnak joga van betörni a házamba és vádemelés nélkül, letartóztatási parancs vagy bírósági végzés és tárgyalás nélkül letartóztatni, hatályon kívül helyezve a Habeas Corpus törvényt. Se esküdtszék, se bíró. Ha úgy gondolják akár meg is ölhetnek, vagy megkínozhatnak és a világ bármelyik országába száműzhetnek.”

Celente azt tanácsolja, hogy mindenki készítsen tervet az Egyesült Államok gyors elhagyására, főleg, ha neszét veszi egy esetleges banki szünetnek (ami szerinte várható). Egy esetleges dollárleértékelés utóhatásait nehéz megjósolni, de a törvénybe iktatott NDAA törvény és a FEMA táborok most is folyó felkészítése, valamint az országszerte felállításra tervezett ellenőrzőpontok arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államokban az 1861-65 közötti polgárháborúhoz hasonló válság alakulhat ki.

Minden jel a káosz felé mutat

Forrás: msn Money

A szigorú megszorító intézkedések, különösen Európában tovább rontják az amúgy is nehéz gazdasági körülményeket. A történelem azt mutatja, hogy ezt általában a polgári elégedetlenség és tiltakozó megmozdulások követik.

Nem kell messzire visszamenni az időben, hogy az ember rájöjjön: a társadalmunkat összetartó erő szétesőben van. Ráfoghatjuk a több éve tartó gazdasági viharra, a bizonytalanságra, az egymást egyre gyorsabb ütemben váltó növekvő és csökkenő tendenciákra, a munkanélküliségre vagy arra, hogy a pénzügyi függetlenség egyre több ember számára elérhetetlen álommá vált. A legtöbb ember, megkockáztatom 99%-unk számára a mai társadalmi rend igazságtalan leosztásnak tűnik. Amerikában az emberek egyre dühösebbek. Politikai beállítottságtól függően ki-ki az egyik pártot gyűlöli, a másikkal pedig elégedetlen és ez nemcsak Amerikára igaz.

A világon az év első felében végigsöpört arab-tavasz a közel-keleti és afrikai rezsimek ellen irányult, legutóbb pedig Vlagyimir Putyin ellen lázadtak fel országa lakói. Kínát megfojtják az egyre emelkedő fogyasztói árak, mások ugyanott a lakásárak zuhanása miatt aggódnak. Ami miatt viszont a legtöbb közgazdász igazán aggódik mostanában az az Európában tapasztalható nyugtalanság. Nyugtalanság, ami könnyen erősebb indulattá alakulhat, és ami az egész globális gazdaságot érzékenyen érintheti, még mélyebb válságba taszítva az Egyesült Államokat is 2012-ben.

A legijesztőbb, hogy sok közgazdász szerint egy újabb válság a legpozitívabb kilátás ajövőre nézve. Milyen lehet a legrosszabb eshetőség? Két spanyol közgazdász megvizsgálta az Európában zajló események legfontosabb elemét, a már amúgy is túlterhelt emberekre rákényszerített megszorításokat, és felvázolták milyen hatással lehetnek ezek az intézkedések a társadalomra és milyen megmozdulások várhatók. Szerintük minden jel a káosz felé mutat.

A káoszelmélet

Jacopo Ponticelli és Hans-Joachim Voth a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem közgazdászai az európai kormányok megszorító intézkedéseinek a társadalomra kifejtett hatásait tanulmányozzák 1919 és napjaink között. Arra jöttek rá, hogy „a megszorító intézkedések minden esetben együtt jártak a politikailag motivált erőszakkal és társadalmi bizonytalansággal” és bebizonyították, hogy a megszorítások szigorúsága szoros összefüggésben áll a társadalmi elégedetlenség mértékével. A rendelkezésre álló adatok segítségével egy káosz métert állítottak fel, jelölve az egyes időszakokban történt eseményeket, mint például merényleteket, forradalom kísérleteket, sztrájkokat, felkeléseket, tüntetéseket. Az adatok azt mutatják, hogy a káosz mélysége egyenes arányban van a megszorító intézkedések szigorúságával, az pedig nyilvánvaló, hogy Európára és hamarosan az Egyesült Államokra is egyre szigorúbb megszorítások várnak a jövőben. Amit eddig láttunk csak ízelítő abból, ami előttünk áll. Európa tudna mesélni egyet-mást.

Az eurózóna válságra tett hivatalos válaszlépések elleni tüntetések, tömeges közalkalmazott elbocsátások, a nyugdíjkorhatár felemelése, a villanyszámla alapján megállapított ingatlanadók, hogy csak néhányat soroljunk, hozzájárultak a portugál és ír kormányok bukásához, a politikai vezetés leváltását eredményezték Spanyolországban, azonkívül Görögországban és Olaszországban technokraták vették át a hatalmat az ország irányítása felett. Miért? Mert a történelmet közvetve a gazdaság gyengülése által kiváltott tiltakozások hajtják, amit a megszorítások, adóemelések és megvonások tovább gerjesztenek.

Annak idején az éhséglázadások, a korrupció, az óriási kormányadósság és az adóterhek megemelése vezettek a Francia forradalom kitöréséhez [egy kis segítséggel az elittől], ami XVI. Lajosnak a fejébe került. Az amerikai hazafiak is az igazságtalan adók miatt indították el harcukat a függetlenségét. Adolf Hitler hatalomra jutását is a Nagy Gazdasági Világválság miatt kialakult borzasztóan nehéz körülmények, Németország I. világháborús adósságának megfizetése és az akkor még aranyfedezetű pénzrendszerből eredő pénzhiány segítették elő.

Még semmit nem láttunk az igazi káoszból. A fenti gazdasági nézetek és a napokban tárgyalt új eurózóna egyezmény alapján egyértelmű, hogy Európára és a világra nehéz idők várnak.

Putyin felbujtással vádolja Hillary Clintont

Forrás: The New York Times

Vlagyimir Putyin azzal vádolja Hillary Clintont, hogy a kormány elleni lázadásra buzdítja az orosz népet. Putyinnak tíz éves politikai uralma alatt még soha nem kellett ilyen komoly politikai ellenállással megbirkóznia.

A személyesen Hillary Clinton-hoz intézett vádban Putyin elmondja, hogy szerinte Mrs. Clinton „jeleket” küldött bizonyos elemeknek az országban a vasárnapi parlamenti választásokat követően, ami a nemzetközi és a helyi megfigyelők szerint is jogszerűtlenül folyt le.

A választások miatt ezrek vonultak az utcára azt kántálva, hogy „Putyin egy tolvaj”. A fejlemény komolyan aggasztja a Kreml-t.

Politikai szövetségeseihez intézett beszédében Putyin elmondta, hogy több százmillió dollár „külföldi valutát” költenek az orosz politika befolyásolására és Mrs. Clinton személyesen bujtotta fel a tüntetőket. Putyin megnyilvánulása arra enged következtetni, hogy az Obama kormány által hirdetett új párbeszéd Moszkva és Washington között összeomlani látszik.

„Figyeltem amerikai partnereink első reakcióit,” mondta Putyin. „Az első dolog, amit a külügyminiszter asszony tett, hogy kijelentette a választások nem voltak tiszták és jogszerűek, és tette ezt azelőtt, hogy kézhez kapta volna a megfigyelők jelentéseit.”

„Megadta a jelet az országunkban lévő bizonyos elemeknek,” folytatta Putyin. „Ők meghallották a jelet és hozzáláttak a munkához az amerikai külügyminisztérium támogatásával.”

Putyin nehezen szedte össze magát, miután pártja sokat veszített a vasárnapi választásokon. A rossz szereplést a tömegek tiltakozása követte, először az állítólagos választási csalások, majd a tüntetők tömeges letartóztatása miatt.

Az arab-tavaszt a világra zúdító erőktől tartva, az orosz hatóságok gyorsan cselekedtek a tüntetések elfojtása érdekében, több csapat rohamrendőrt és kormánypárti fiatalt küldve az egyes helyszínekre, hogy kiszorítsák az ellenzéket.

Az ellenzékiek óriási tüntetést szerveznek szombatra Moszkvában és mára közel 34,000 ember jelezte a mozgalom Facebook oldalán, hogy részt vesz a Kreml köré szervezett megmozdulásban. Csütörtök éjjel a moszkvai önkormányzat 30,000 fős gyűlésre adott engedélyt. Fele ennyi tüntető megjelenése is a Szovjetunió bukása óta szervezett legnagyobb tiltakozást eredményezne.

„Az tiltakozási hangulat egyre jobban terjed,”  nyilatkozta Szergej A. Markov, egy Kreml béli kapcsolatokkal rendelkező politikai elemző, az Egyesült Oroszország volt törvényhozója. „Különösen Moszkvában és Szentpéterváron gondolják az emberek, hogy a választás nem volt tiszta.” Mr. Markov szerint a Kreml nem fog válaszolni a tiltakozók panaszaira.

„A hatóságok megpróbálnak úgy viselkedni az emberekkel, mint egy szülő egy játék után síró gyerekkel,” mondta. „Nem helyes beadni a derekunkat és megvenni a játékot, hanem el kell vonni a gyerek figyelmét valami mással.”

„Szerintem egy ilyen taktika működni fog,” magyarázta Markov. „Egyelőre a Putyin iránti bizalom elég erős, bár csökkenőben van. Egy hónappal ezelőtt az emberek nem kérték volna számon Putyintól a választások meghamisítását. Ma egyre többen ezt teszik.”

A tüntetés szervezői egész csütörtökön lázasan dolgoztak az engedély megszerzésén, amit a hatóságok át akartak tenni a Kreml közelében lévő Bolotny térre. A Facebookon megjelent nyilatkozatra, miszerint „ha 5000 ember jön el, a tüntetést szétoszlatják. Ha 50,000 ember jön el, a rendőrség csendben figyelemmel kíséri az eseményt. Ha 500,000 ember jön el, a rendőrség az oldalunkra áll,” a rendőrség szóvivője a következőket nyilatkozata:

„Nekünk mindegy, hogy 5 vagy 5000 ember szegi meg a törvényt. Egyszerűen más eszközökhöz folyamodunk, hogy szétoszlassuk a törvényszegőket.”

Jay Carney, fehérházi szóvivő csütörtökön reagált Putyin vádjaira: „Amikor jogsértés történik Oroszországban vagy bármelyik másik országban, mi felszólalunk.”

Hillary Clinton európai útja során nyilatkozott az ügyben elmondva, hogy „az Egyesült Államok elkötelezett híve a demokráciának és az emberi jogoknak. Ez része az identitásunknak, az értékeinknek. Csupán hangot adtunk aggályainknak az orosz választás tisztaságát illetően és támogatjuk az orosz népet jogaik védelmében és fejlődésük érdekében.”

A Wall Street ostroma

Forrás: The American Dream

Na most pedig jó az irány a zsidó bankár miatt kell nektek adózni , és azért nem jut az egészségügybe elég pénz mert a zsidók ellopják tőletek.

Vajon a Wall Street ostromaként emlegetett tüntetéssorozat fordulópont lesz az Egyesült Államok történelmében? Az elmúlt évek során egyre többen figyelmeztettek az ilyen és ehhez hasonló tömeges tüntetések megszaporodására az Egyesült Államokban, ha a gazdasági kilátások továbbra sem javulnak. A tüntetések itt vannak és Amerika örökre megváltozott. A Wall Street elleni tüntetések harmadik hete folynak, több amerikai nagyvárosra is átterjedve. Az emberek elvesztették hitüket a rendszerben és megpróbálják levezetni dühüket. A Wall Street elleni tüntetések szikrája igazi tüzet gerjesztett, de a legtöbb amerikai nem tudja hova vezetnek az események. Az elkövetkezendő években további milliók fogják elveszíteni munkájukat és otthonukat, a kétségbeesés egyre több embert fog elérni. Főleg a fiatalok körében tapasztalható az egyre erősödő düh, a gazdaság helyzete és a korrupt pénzügyi rendszer miatt. A düh és a tehetetlenség előbb utóbb robbanni fog, soha nem látott káoszt hozva Amerika utcáira. A Wall Street csak a kezdet.

Az embereknek azt mondták, ha változást akarnak, menjenek el szavazni. Mára azonban a legtöbb ember kezd rájönni, mindegy melyik párt van hatalmon, mindkettőnek a pénz parancsol. Semmi sem változik, függetlenül attól, ki ül a Fehérházban. Hiába küldenek petíciókat vagy gyűjtenek aláírásokat, a nép képviselői semmit sem tesznek.

A frusztráció növekedésével egyre több politikai mozgalom alakul. Eddig a Republikánusok által dominált Tea Party mozgalom volt a legismertebb, mára azonban a leginkább baloldali és szocialista aktivisták által kirobbantott Wall Street-i megmozdulás országos mozgalommá alakult.

Mindkét mozgalom felmutathat némi sikert, de ami a lényeg, hogy mostantól az amerikaiak másban látják a változás, változtatás lehetőségét.

Már nem bíznak abban, hogy a politikusok meghallgatják őket. A felmérések szerint még soha nem volt ilyen alacsony szinten a kormány iránti bizalom. Amerika tönkrement a szó minden értelmében, ezt már nem lehet tagadni.

Ma Amerikában [és a legtöbb fejlett országban] nagyon sok pénzbe kerül hatalomra jutni, így a legtöbb politikus kiszolgáltatottá válik a kampányát finanszírozó erőknek.

Mi történik, amikor az emberek dühösek a gazdasági helyzet és az ország sorsának alakulása miatt és úgy érzik, a politikai rendszer nem hozhat segítséget problémáikra, függetlenül attól, ki kormányoz?

Kezdjük megtapasztalni. Ma még békésen vonulnak a tüntetők. Holnap már nem biztos, hogy ezt teszik. Az erőszak nem oldja meg problémáinkat, de sajnos minden jel arra mutat, hogy ebbe az irányba haladnak az események. A feldühödött, frusztrált emberek kiszámíthatatlanok. Ízelítőt kaphattunk ebből a közelmúltban a londoni tüntetések alkalmával.

Jó lenne, ha néhány egyszerű intézkedés bevezetésével megszűntethetők lennének a gazdasági problémák, de sajnos a helyzet ennél sokkal összetettebb. Az Egyesült Államok hanyatlása egyre gyorsabb ütemben zajlik, a megosztottság pedig egyre nő.

Nincs semmilyen remény a láthatáron, az idő pedig fogy.

Vajon a Wall Street ostroma hozhat valamiféle változást?

Van néhány szokatlan tényező ezzel a tüntetéssorozattal kapcsolatban. Az egyik, hogy a tiltakozások tárgya a pénz és a gazdaság körül forog. A múltban a legtöbb amerikai tüntetés a háborúk ellen vagy a szabadságjogokért történt, most azonban a gazdasági bajok által a hétköznapi emberek életében okozott nehézségeken van a hangsúly.

Az is szokatlan, hogy a liberálisok tömeges tüntetéseket szervezzenek, miközben liberális kormány van hatalmon.

Jó lenne, ha a Wall Street-i tüntetésekről elmondhatnánk, hogy valóban politikamentes megmozdulás, melynek célja az igazság helyreállítása. A valóság azonban sajnos az, hogy szélsőbaloldali politikai csoportok kezdeményezésére indult, amihez még ennél is több, erősen liberális szervezet csatlakozott.

Sokszázezer elkeseredett amerikai fog valamilyen formában részt venni a tüntetéseken anélkül, hogy bármi fogalmuk lenne arról, kik is szervezik.

Hihetetlen, hogy Amerika itt tart, de sajnos ez még csak a kezdet.

A baloldal egyre frusztráltabb.

A jobb oldal egyre frusztráltabb.

Az elkövetkező években olyan tüntetéseket fogunk látni, melyekhez képes a mostani gyerekjáték.  A nagyvárosok igazi pokollá válhatnak. Beléptünk a gazdasági tüntetések korába.

Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 39 százaléka úgy gondolja, hogy Amerika a „végső és végleges hanyatlás” korába lépett. Az Egyesült Államok soha nem lesz már olyan, mint régen.

Londoni zavargások

Forrás: Infowars.com

Ezek a fiatalok nem a rendszer ellen tüntető forradalmárok. Ha azok volnának, a Downing Street, a parlament vagy a Buckingham palota előtt tüntetnének, ehelyett azonban egyszerű magánemberek otthonait és boltjait gyújtják fel és műszaki cikkeket vagy minőségi ruhákat árusító üzletekben fosztogatnak.

Miután több hír is érkezett arról, hogy az angol rendőrség képtelen megfékezni az egyre több londoni kerületre és más városra átterjedő fosztogatásokat, a hatóságok a hadsereg bevetését és kijárási tilalom bevezetését esetleg szükségállapot elrendelését fontolgatják.

A BBC kétszer is hírt adott arról, hogy a hadsereg készen áll a bevetésre és, hogy a hatóságok bármilyen opciót lehetségesnek tartanak.

Theresa May, belügyminiszter is megerősítette, hogy a kormány a „hadsereg bevetését fontolgatja, hogy támogatást nyújtsanak a rendőrségnek.” A kijárási tilalom elrendelésének lehetőségét is tárgyalják.

„A rendőrség páncélozott járműveket is bevetett, hogy megtisztítsa az utcákat és véget vessen az elmúlt idők legkomolyabb lázongásának,” írja a Guardian.

„Az elmúlt évszázad során egyetlen alkalomról sem tudok, hogy Anglia területén kijárási tilalmat kellett volna elrendelni. Nem lenne egyszerű kivitelezni. Nem azt mondom, hogy ez a megoldás, de mindenesetre ezt az eshetőséget is meg kell vizsgálnunk,” nyilatkozta Diane Abbott, a munkáspárt egyik képviselője a BBC-nek.

A London szegényebb negyedeiben kitört lázongások mára több nagyvárosra is átterjedtek, köztük Bristolra, Nottinghamre és Manchesterre.

Semmi kétség nincs affelől, hogy a zavargók többsége egy tönkrement társadalom „terméke”, nihilista fiatalok, akiket cseppet sem érdekelnek a politikai sérelmek. Figyelmük középpontjában a kaotikus helyzet kihasználása áll, mellesleg pedig megragadják az alkalmat, hogy alaposan kitombolják magukat. Ez a viselkedés biztosítja azt, hogy a közvélemény bármilyen javasolt intézkedést feltétel nélkül elfogadjon majd, még akkor is, ha az történetesen a szükségállapot bevezetése lesz.

Ezek a fiatalok nem a rendszer ellen tüntető forradalmárok. Ha azok volnának, a Downing Street, a parlament vagy a Buckingham palota előtt tüntetnének, ehelyett azonban egyszerű magánemberek otthonait és boltjait gyújtják fel és műszaki cikkeket vagy minőségi ruhákat árusító üzletekben fosztogatnak.

Vasárnap, a zavargások kirobbanásakor, London Tottenham negyedében arra panaszkodtak a helybeliek, hogy „a rendőrség semmit nem tesz a zavargók megfékezésére, hagyva, hogy azt tegyenek, amit akarnak.” Szemtanuk szerint ez a tendencia három napon keresztül nem változott, amiből arra lehet következtetni, hogy a rendőrök parancsot kaphattak, hogy bizonyos esetekben ne lépjenek közbe és ne tartóztassák le a fosztogatókat.

A tüntetések és lázongások széleskörű elterjedéséről több cikkben is beszéltünk a múlt év során. Említettük, hogy a kemény megszorító intézkedések hatására a szegényebb rétegek az utcára fognak menni, hiszen nincs vesztenivalójuk, ha elveszítik a kormány által addig biztosított megszokott segélyeket.

Egy dologban biztosak lehetünk, a brit kormány teljes mértékben ki fogja használni a zavargások hatására kialakult hangulatot, hogy még keményebb kontrollt, még többmegfigyelést és még totalitáriusabb rendőrállamot vezessen be. Ezeknek a zavargásoknak egyetlen eredménye lesz: az emberek méltányosnak fogják tartani a kormány intézkedéseit, legyenek azok bármilyen kemények vagy diktatórikusak. Az intézkedések megerősítése és alátámasztása érdekében a média pedig ontja magából a fosztogatásokról, gyújtogatásról és a kaotikus állapotokról készült felvételeket.

Megtaláltátok a rablókat akik ellen tüntetni kell, de jobb volna legyilkolni őket mint ahogy ők teszik velünk.

Gerald Celente: Gazdasági szükségállapot

Forrás: The Intelhub

Az utolsó negyedéviTrends Journal-ban (2011 nyár) Gerald Celente újabb bepillantást nyújt a „jövő történelmébe” és részletesen taglalja az előttünk álló globális gazdasági, monetáris és politikai események egymásutánját és a velük járó következményeket.

Ahogyan arra már korábban is figyelmeztetett, csak idő kérdése, hogy mikor következik be terrortámadás egy nagyobb nyugati állam ellen is. Egy ilyen esemény hatása szökőárként söpörne végig az egész világon, tömeges pánikot és még szorosabb kontrollt eredményezve.

Mit jelentene egy komoly terrortámadás ma? Milyen forgatókönyvre számíthatunk?

Amennyiben a támadás egy nagyobb NATO nemzetet érintene, a hatás ezúttal globális méreteket öltene. A bankok bezárnak, az USA gazdasága és vele más gyenge lábakon álló gazdaságok összeomlanak, az arany és az ezüst ára a jelenleginél is magasabbra szökik és a már most is gyengélkedő valuták összeomlanak.

Megismernénk a gazdasági szükségállapot fogalmát. Valószínűleg ideiglenes intézkedésként kerül majd bevezetésre, a feloldás azonban elmarad (a diktátorok által elrendelt kijárási tilalmakhoz és egyéb drákói intézkedésekhez hasonlóan). A polgári szabadságjogokat felfüggesztik és különösen Amerikában, ahol a nemzetbiztonsági hivatal már most is szinte azt tesz, amit akar, igazi orwelli hatalomra tesz szert.

Mivel a bankok zárva lesznek és gazdasági szükségállapot lesz érvényben, természetesen a bank automatákból felvehető összegek és a készpénzfelvét gyakorisága is korlátozásra kerül. Ezért hangsúlyoztam több alkalommal mennyire fontos elegendő mennyiségű készpénzt tartani otthon. Bár a kormányok leértékelik majd valutájukat, ez fázisokban és nem egyszerre történik majd. Ami minket illet a Trends Research Institute-nál, nemesfém tartalékainkat nem bankszéfekben tartjuk.

Mivel a „terrorizmus” fogalmát igen tág keretek között értelmezik és bármilyen cselekedetre vonatkozhat, ami a kormány felfogása szerint a közbiztonságot vagy a kormány infrastruktúráját veszélyezteti, a következő „terrortámadás” jellegét nehéz lenne megjósolni. Egy bevásárlóközpont elleni öngyilkos merénylettől kezdve a nemzetbiztonság által oly sokszor emlegetett pénzpiacok elleni internetes kibertámadásig bármi szóba jöhet.

Nem kell több, mint egyetlen jól időzített, a vezető médiumok által kihangsúlyozott esemény, és könnyen elszabadulhat a pokol.

Képzeljük csak el egy pillanatra, mi történne, ha az Egyesült Államok egész területére kijárási tilalmat vezetnének be, felfüggesztenék a polgári szabadságjogok gyakorlását (ami magával vonná a fegyverek elkobzását), a dollár összeomlana és a készpénz felvételt valamint üzemanyag vásárlást korlátoznák.

Az erre vonatkozó Elnöki Rendeletek életben vannak, a FEMA (Szövetségi Vészhelyzet Kezelő Ügynökség) táborok készen állnak és 20 ezer amerikai katonát képeztek ki egy esetleges gazdasági összeomlás hatására kialakuló anarchia és polgári engedetlenség kezelésére, akik bevetésre készen állnak.

Először Egyiptom… Most Spanyolország?

Forrás: Washington’s Blog

Februárban Gerald Celente azt jósolta, hogy a közel-keleti és észak-afrikai zavargások Európára is átterjednek majd:

Nemcsak a közel-keleten várhatók erőszakos megmozdulások. Az arab világban kibontakozó események Európára is át fognak terjedni. A csatába hívás nyelvezete eltérő lesz, a háttérben rejlő indítékok azonban nem.

2010 decemberében (mielőtt a tunéziai megmozdulások az újságok címoldalára kerültek) kiadtuk a „Le a fejekkel!” című Trendfigyelmeztetést, amiben a „nép és az uralkodó osztály közötti elhúzódó harcot jósoltunk.” Leírtuk, hogy „aki megkérdőjelezi az emberek dühének intenzitását, az vagy álomvilágban él vagy képtelen szembenézni a tényekkel.”

Nem az arab országok dühe késztette a figyelmeztetés megírását, hanem az Európa utcáin folyó diák- és munkavállalói tüntetések. A drákói megszorító intézkedések bevezetése, az adóterhek növelése, a tandíjak körüli viták, a megvont szociális juttatások, megcsonkított szolgáltatások, a közhivatali állások számának csökkentése késztették a fiatalabb és idősebb generációt egyaránt arra, hogy az utcára vonuljon és tiltakozzon egy olyan rendszer ellen, ami megjutalmazza a kiváltságosakat és bünteti a dolgozókat.

Habár milliók vonultak végig Athén, Brüsszel, Dublin, Lisszabon, London és Madrid utcáin, a tüntetések hatására egyetlen kormány sem dőlt meg, sőt, hatásukat szinte meg sem érezték. Az arab rezsimekkel ellentétben, ahol a hatalmat csak erőszakkal van esély megdönteni, a nyugati „demokráciákban” a nép képviseletének illúziója és a kormányok üres ígéretei csillapították az erőszakot.

A sajtó és a politikusok feltételezték, hogy nem kell mást tenni, mint hagyni a tüntetéseket folyni saját medrükben, az emberek pedig idővel beletörődnek sorsukba és viselik a következményeket, ha tetszik nekik, ha nem. A tiltakozások azonban nem folytak a szokásos mederben. A megszorító intézkedések és a munkanélküliség gazdasági következményei továbbra is sújtják az alacsonyabb és a középosztály tagjait. 2011 során már megírtuk, hogy csupán „néhány utolsó szalmaszál kell ahhoz, hogy a tömegeknél elszakadjon a húr, kontrollálhatatlan felkeléseket, hatalomátvételt (erőszakmentes és/vagy katonai), lázongásokat okozva meggyötört világunkban.”

A madridi tüntetések kísértetiesen hasonlítanak, bár kisebbek és rövidebbek, mint a Tahir téren látott tüntetések Egyiptomban.

A Washington’s Blogban már 2008-ban olvashattunk arról, hogy az ingatlanpiaci lufik egymás után pukkadnak ki Kínában, Franciaországban, Spanyolországban, Írországban, az Egyesült-Királyságban, Kelet-Európában  és sok más országban.

2009-ben a Citigroup azt jósolta, hogy a munkanélküliségi ráta 17,9%-ról 22%-ra fog emelkedni Spanyolországban 2010-re.

A spanyol munkanélküliségi ráta a mára kidurrant ingatlanpiaci lufinak köszönhető.

Arról is szó esett tavaly, hogy a spanyol kormány azzal, hogy magára vállalta óriásbankjai adósságait, beállt az európai hitelválság dominói közé.

Ahelyett, hogy a spanyol embereknek és vállalkozásoknak segített volna, a kormány a bankokat mentette ki, majd megszorító intézkedéseket vezetett be, hogy ezzel valahogy kiássa magát a veremből.

Ez ellen tüntetnek most az emberek.

Niall Ferguson, Marc Faber valamint Albert Edwards és Dylan Grice a Societe Generale-tól már 9 hónappal ezelőtt azt jósolták, hogy az európai adósságválság előbb vagy utóbb Amerikára is átterjed.

Nem az a kérdés, hogy vajon melyik országot fertőzi meg legközelebb.

Az igazi kérdés az, hogy az emberek pénzét továbbra is a nagybankok feneketlen adósságvermeibe lapátolják-e, vagy végül a bankok és befektetők kénytelenek lesznek komoly veszteséget elkönyvelni.

Líbia miatt Oroszország keményebben reagál a szíriai helyzetre

Forrás: Zawya.com

Oroszország nem kíván együttműködni a nyugattal, a szíriai helyzettel kapcsolatban, mivel nem akarja veszélyeztetni kapcsolatát régi szövetségesével és egyébként is neheztel a Líbia elleni katonai akciók miatt, mondják az elemzők

Dmitrij Medvedev, orosz és Bashar al-Assad, szír elnök

Szerdán Oroszország összetűzésbe került a nyugattal az ENSZ-ben a szíriai kormány ellenzéki tüntetőkkel szembeni kemény fellépése miatt. Oroszország és Kína ellenállt a javaslatnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatban ítélje el a szíriai erőszakot. 

A mostani orosz fellépés erősnek számít, hiszen egy hónappal korábban Dimitrij Medvedev, orosz elnök utasítást adott, hogy Oroszország tartózkodjon a Biztonsági Tanács döntésével kapcsolatos állásfoglalástól, ezzel lényegében megadta a felhatalmazást a Líbia elleni támadásra.

Medvedev, aki számára fontos a jó kapcsolat Washingtonnal, a rangidős vezértárssal, Vlagyimir Putyinnal való esetleges összetűzést is megkockáztatta, aki közismerten nem ismer kompromisszumot, ha erőszak bevetéséről van szó válsághelyzetben.

Most azonban a Kreml úgy érzi a nyugat becsapta, mivel Oroszország szerint a Líbia elleni katonai akció jóváhagyásával az ENSZ túllépte hatáskörét.

Amennyiben a nyugat számít Oroszország együttműködésére a szíriai helyzet kezelésében, nem sok jóindulatra számíthat a Kremltől az elemzők szerint.

„Oroszország látta mi történt Líbiában. Logikus feltételezni, hogy Szíriával kapcsolatban határozottabban lép fel,” mondta Alexander Filonik, a Keleti Tudományok Intézetének fennhatósága alá tartozó Arab Kutatóközpont vezetője.

„Félő, hogy Szíriában is a líbiai forgatókönyv szerint alakulnak események,” nyilatkozta az AFP hírügynökségnek.

Jevgenyíj Satanovszky, a Közel-Kelet Intézet elnöke hasonlóan vélekedik. „Oroszország álláspontja Líbiával kapcsolatban rendkívül egyszerű volt: Rohangáljatok az aknamezőn nélkülünk. Szíria esetében még egyszerűbb lesz.”

„A logika azt diktálja, hogy Oroszország nemmel szavazzon.”

Az emberi jogok megsértése miatti múltbeli vádak miatt Oroszország különösen érzékeny minden ENSZ közbelépéssel kapcsolatban, amikor szuverén államok belügyeiről van szó.

A helyzet a nemsokára beköszöntő elnökválasztás miatt egyébként is feszült, hiszen nem tudni, vajon ezúttal Medvedev vagy Putyin fut be győztesként.

Egy hónapja bejárta a sajtót, amikor Putyin „középkori keresztes hadjáratra való felhívásnak” nevezte a Líbia elleni ENSZ Biztonsági Tanács határozatot és most ismét kemény hangon bírálta a nyugatot afrikai intézkedései miatt.

„Most már mindenhol bombázni fogunk és rakétatámadásokat hajtunk végre?” tette fel a kérdést Putyin.

Alexander Pankin, Oroszország helyettes ENSZ nagykövete arra figyelmeztetett, veszélyes lehet oldalt választani Szíria vagy más arab államok ügyében. „Az ilyen megközelítés többnyire véget nem érő erőszakhoz vezet,” mondta.

Csütörtökön a külügyminisztérium felszólította Szíriát, hogy indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy kik a felelősei a felkelések során történt gyilkosságoknak, hogy lehetőség nyíljon a konfliktus békés rendezésére.

Azáltal, hogy elhatárolja magát a Szíriában folyó eseményektől, Moszkva azt is kihangsúlyozza, hogy nem szeretné régi szövetségeséhez fűződő jó kapcsolatát megrontani. (Szíria volt szinte az egyetlen olyan ország, amely támogatta Oroszországot a Grúzia elleni 2008-as háborúban.)

Medvedev volt az első olyan orosz vagy szovjet államfő, aki Damaszkuszba látogatott, ahol ígéretet tett Bashar al-Assad elnöknek, hogy segít Szíria olaj és gáz infrastruktúrájának kiépítésében és kilátásba helyezte egy atomerőmű felépítésének lehetőségét is.

Oroszország szeretne fontos szerepet betölteni a közel-keleti erőviszonyok alakításában és Moszkva befolyása a térségben egyelőre szíriai kapcsolatán múlik. Szíria befolyása pedig Iránnal és a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamasz csoportokkal való egyre szorosabb kapcsolatán keresztül folyamatosan erősödik.

„A szíriai rezsim bukásával Oroszország utolsó szövetségesét is elveszítené a közel-keleten, aminek legfontosabb szerepe az Egyesült Államok közel-keleti befolyásának ellensúlyozása,” írta Alexander Shumilin, közel-kelet elemző a Novaja Gazeta lapban.

CIA tiszt élő adásban bírálja a líbiai hadműveleteket

Forrás: EndOfTheAmericanDream.com

Nagyritkán előfordul, hogy a fővonalas médiában is előbújik a nap és az igazság kikandikál a reklámok és show-műsorok mögül. Igaz, egy-egy érdekes interjúalany meghívásával nem az igazság leleplezése a cél, mint inkább a műsor fűszerezése, de emiatt főjön a csatorna feje.

Egy ilyen eseménynek lehettek tanúi a CNN nézői néhány napja, amikor a csatorna „bemondócicái” Michael Scheuer, volt CIA tiszttel beszélgettek a líbiai helyzetről. A CIA szerepéről szerettek volna megtudni egyet, s mást, de az interjú nem egészen a tervek szerint alakult.

Ex-CIA Michael Scheuer a líbiai helyzetről - Michael Scheuer on Lybia

http://www.youtube.com/watch?v=-DrsHIgc3sQ&feature=player_embedded

Természetesen Michael Scheuernak igaza van. Az Egyesült Államoknak és a NATO-nak semmi keresnivalója Líbiában. Miért meglepő, ha a „lázadók” fegyveres támadására Kadhafi fegyverrel válaszol?

Az elmúlt évtizedek során Afrika számos országában folyt népirtás, az Egyesült Államok mégsem lépett közbe.

Most a líbiai polgárháborút humanitárius válságnak keresztelték és a nagyhatalmak, a média propaganda támogatásával, elengedhetetlen szükséget éreztek arra, hogy „megsegítsék” a bajba jutott lázadókat. Csakhogy nem mindenkit olyan könnyű elhitetni, ahogyan Michael Scheuer is rámutatott, így sok ember szemében ez csak egy újabb amerikai háború az olajért.

Úgy tűnik a líbiai hadművelet a vezető média teljes támogatását élvezi az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.

Miért?

Nagyon egyszerű. Az összes vezető médium a politikai hatalom kezében van, a vezetők pedig háborút és olajat akarnak.

Líbia megszállása az arany dinár bevezetése ellen irányulhatott

Forrás: The Daily Bell

A „polgári lakosság védelmének” ürügyén az Egyesült Államok és a NATO megtámadta Líbiát és minden erejével azon van, hogy az ország vezetőjét eltávolítsa pozíciójából. Természetesen merő véletlenségből, Líbia az egyik legnagyobb olajtermelő hatalom Afrikában. Azt talán nem mindeni tudja viszont, hogy nem sokkal a támadás megkezdése előtt Kadhafi elhatározta az arany dinár, azaz egy egységes afrikai valuta bevezetését, ami helyettesítette volna a dollárt és lehetővé tette volna Afrika nemzetei számára, hogy nagyobb részt szerezzenek a világ vagyonából. Nehéz lenne a véletlen számlájára írni, hogy Saddam Hussein, Irak volt vezetője ugyanezt akarta véghezvinni, mielőtt az Egyesült Államok lerohanta volna országát tömegpusztító fegyverek után kutatva.

Még egyszerűbben fogalmazva, ha olajban gazdag országok úgy határoznak, hogy dollár helyett egy másik valutában kívánnak kereskedni, azzal lecsökkentik a dollár iránti keresletet és veszélybe sodorják annak tartalékvaluta szerepét. Sok szakértő gondolja, hogy ez a dollár gyors halálához vezetne, amit ma már egyébként is csak az emberek hite tart életben. Az emberek hite egy olyan kormányban, amely évenként 1500 milliárd dolláros deficitet termel.

A dollár napjai meg vannak számlálva és a legtöbb előrelátó befektető az aranyba és egyéb nemesfémekbe, azaz olyan valutákba menti dollárbefektetéseit, amit nem lehet a semmiből előállítani vagy büntetlenül, a teljes elértéktelenedésig nyomtatni. Ez nem egy újabb hisztéria vagy nemesfém lufi. Az arany rendületlenül halad az 1800 dolláros az ezüst pedig az 50 dolláros árfolyam felé, ráadásul az ezüst hiánycikk is.

Van, aki úgy gondolja, hogy a NATO katonák a polgári lakosok védelméért harcolnak,van, aki szerint az olajért megy a harc, megint mások azt feltételezik, hogy az egész hadjárat annak érdekében indult, hogy megakadályozzák Kadhafit az arany dinár, az egységes afrikai valuta bevezetésében.

„Ez egy olyan dolog, amit szinte csak titokban lehetne véghezvinni, mert amint valaki kimondja, hogy át akar állni a dollárról valami más valutára, azonnal célponttá válik,” mondta Dr. James Thring, a Béke Minisztériuma (Ministry of Peace) alapítója. „Kadhafi két konferenciát is szervezett ezzel kapcsolatban, egyet 1986-ban, a következőt pedig 2000-ben. Mindenkit érdekelt a dolog és a legtöbb afrikai ország nagyon lelkesen fogadta a kezdeményezést.”

Kadhafi nem adta fel. A megszállás előtti hónapokban többször is megkereste az afrikai és muzulmán nemzeteket, hogy összefogva létrehozzák a dollárral és az euróval is versenyre kelő egységes valutát. Azt tervezték, hogy ezentúl csak arany dinárban lennének hajlandók kereskedni.

Egy ilyen kezdeményezés átrendezné avilág gazdasági erőviszonyait.

Onnantól kezdve egy ország vagyona attól függne, hogy mennyi arannyal rendelkezik, nem pedig attól, hogy mekkora volumenben kereskedik dollárral. Líbiának 144 tonna aranya van. Az Egyesült Királyság például kétszer ekkora aranykészlettel rendelkezik, az ország lakossága azonban Líbiáénak a tízszerese.

„A központi bankokat irányító hatalmi elit semmiképpen sem nézné jó szemmel, ha Kadhafi dollár helyett más valutában, mondjuk arany dinárban kezdené árulni az ország olajkészletét és egyéb forrásait,” mondta Anthony Wile, a Daily Bell alapító-főszerkesztője.

„Igen, egy ilyen lépés mindenképpen szükségessé tenné az elit számára Kadhafi elmozdítását az ország éléről, valami mondva csinált ürügy alapján.”

Korábban is láthattunk erre példát.

2000-ben Saddam Hussein bejelentette, hogy dollár helyett euróban kíván kereskedni. Egyesek úgy gondolják, hogy a szankciók bevezetésére, majd Irak megszállására azért került sor, hogy az Egyesült Államok megakadályozza a dollárról euróra történő átállást az OPEC országokban.

Az arany dinár bevezetése mindenképpen komoly hatással lenne a világgazdaságra, azonkívül nagyobb hatalmat biztosítana Afrikai népeinek, amit az aktivisták szerint az USA minden erejével szeretne megakadályozni.

Az Egyesült Királyság aranykészletét valahol az ország mélyén, egy szigorúan őrzött páncélteremben tárolják. Mint a legtöbb fejlett országban, Angliában sem áll a keresletnek megfelelő mennyiségű arany az emberek rendelkezésére.

A Líbiához hasonló országokban és az öböl-menti államokban azonban más a helyzet. Az arany dinár lehetővé tette volna az olajban gazdag afrikai és közel-keleti országok számára, hogy energiaforrásokra éhes ügyfeleiknek azt mondhassák: „Sajnáljuk! Az árak felmentek és mi aranyat akarunk!”

Egyesek úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei ezt nem engedhették megtörténni.

Hát ezek után nemhogy arany dinárotok nem lesz, de még teve szart sem találtok majd a sivatagban oázisról meg ne is álmodjatok , meghalt Kadhafi a kórházi költségeket sem tudjátok majd előteremteni, de a sok rabló aki most kisemmizett benneteket tartani fogja a markát a baksiért. A zsidó bankároknak kellet az arany és az olajatok, most majd összeugrasztanak benneteket , hogy míg ti veszekedtek ők elhordhassák a vagyonotokat, és csak a homokot hagyják hátra mint megörökölt vagyontárgy. Na tudtok már rajta nevetni , nem igen ti is ebbe a cipőben jártok, ha nem fogtok össze legaláb ne röhögjétek ki egymást, közös az ellenségetek közös bérgyilkosokat kellene küldeni rájuk, hogy kellő tiszteletet mutassanak a szegénységre kényszerített emberiségre. 

Ez gyors volt! – A líbiai lázadók központi bankot alapítottak

Forrás: beforeitsnews.com

Nappal háborúznak éjszaka bankot és olajtársaságot alapítanak minden külső segítség nélkül

A líbiai lázadók élet-halál küzdelmet folytatnak, Moammer Kadhafi továbbra is hatalmon van, de valahogy közben mégis módjukban állt a felkelőknek megalapítani a Líbiai Központi Bankot és ráadásként egy új nemzeti olajtársaságot is. Elképzelhető, hogy a konfliktus lezárása után a lázadók sikeres ütemezési tanácsadókká válhatnak. Egy biztos, sok mindent elvégeztek ez alatt a rövid idő alatt. Ügyes kis csapat. Nappal háborúznak éjszaka bankot és olajtársaságot alapítanak minden külső segítség nélkül. Bárcsak mi is ilyen sokoldalúak lehetnénk. De vajon nem érne rá a központi bank alapítás a polgárháború végéig? A Bloomberg szerint az Átmeneti Nemzeti Tanács a „Bengázi Központi Bankot jelölte meg a líbiai monetáris ügyek illetékes hatóságává, és felruházta a Líbiai Központi Bank elnökének kinevezési jogával.” 

Valaki úgy gondolta, jobb az ilyen kellemetlen apróságokon, mint a bankok irányítása vagy a pénzforrások felügyelete, hamar túl lenni. Nem kell várni az új kormány megalakításáig.

Természetesen jogosan feltételezzük, hogy az új Líbiai Központi Bank 100%-ban a líbiai nép tulajdonában és irányítása alatt lesz. A Wikipédia a következőket írja az előző Líbiai Központi Bankról:

A Líbiai Központi Bank (Central Bank of Libya – CBL) 100%-ban az állam és a Nagy Szocialista Arab Népi Líbiai Jamahiriya tulajdona, amely egy autonóm testület státuszát élvezi. A CBL megalapítására és működésére vonatkozó jogszabályok kimondják, hogy a Központi Bank szerepe Líbia monetáris stabilitásának fenntartása és a gazdasági növekedés elősegítése az ország általános gazdasági irányelveivel összhangban.

Mivel a régi központi bank állami tulajdonban volt, így azt Moammer Kadhafi irányította.

Ebből az következik, hogy az új központi bankot a nép irányítja majd, nem igaz? Ugyanez igaz kellene, hogy legyen az új nemzeti olajtársaságra is.

Kadhafi sokszor fenyegetőzött a líbiai olajipar államosításával az évek során, hogy megszabadulhasson az országban tevékenykedő nyugati olajtársaságoktól, de most, hogy Líbia végre „szabad” ország lesz, az emberek végre együttműködhetnek az „olajóriásokkal”, hogy egy szebb országot építsenek maguknak.

Természetesen az olajnak semmi köze nem volt ahhoz, hogy végül az USA elindította Líbia „megszállását”, bocsánat, helyesbítek, „humanitárius célú felszabadító akciót kezdeményezett a civil lakosság megsegítésére.”

Amikor Barack Obama a kamerába nézve kijelentette, hogy a Líbia elleni háború „stratégiai fontosságú” az Egyesült Államok számára, nyilván nem az olajra gondolt.

Végtére is az olajért a Bush család szokott háborúzni. A demokraták azért szavaztak Obamára, hogy véget vessen az ilyen háborúknak. Nem igaz? Biztos vagyok benne, hogy Barack Obama azonnal felfüggeszti Líbia bombázását, ha a nemzetközi közösség nem jó szemmel nézi.

Ne feledjük Obama Nobel Békedíjas politikus! Semmi esetre sem tenne olyasmit, ami feldühíti bolygónk más nagyhatalmait.

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter nyilvánosan ellenezte „Kadhafi erőinek a szövetségesek általi bombázását” és szerinte az Egyesült Államok súlyosan megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát…

„Mi úgy véljük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nem szankcionálja a szövetségesek beavatkozását a Líbiában folyó, tulajdonképpen polgárháborúnak nevezhető konfliktusba.”

Szóval a politikai hangulat lecsillapítására Obama nyilván lefújja majd a légicsapásokat.

Közben a lázadók egyre inkább belejönnek a nemzetközi kereskedésbe. Már Katarral is aláírtak egy olajkereskedelmi megállapodást.

Ali Tarhouni, a lázadók „szóvivője” elmondta, hogy egy héten belül elindulhat az olajexport Katarba. Ki gondolta volna, hogy egy rakás líbiai lázadó a nemzetközi kereskedelemhez is ért? Furcsa világban élünk.

Barack Obama a következő nyilatkozatot tette tegnap:

„Lehet, hogy vannak olyan nemzetek, akik képesek szemet hunyni más országokban folyó atrocitások felett. Az Egyesült Államok nem ilyen.”

Akkor most végigjárja a világot és véget vet minden atrocitásnak? A hírekben azt hallani, hogy Szíriában a kormány a tüntetőket lövi. Ott is közbelép hamarosan? Vagy a „humanitárius intervenció” csak azokra az országokra érvényes, akik olajjal rendelkeznek?

Komolyra fordítva a szót, olyan világban élünk, ahol semmi sem stabil már. Egyre több helyen törnek ki forradalmak és háborúk, rengeteg ország küzd komoly természeti csapásokkal, melyek száma az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedik és a világgazdaság az összeomlás szélén áll.  

A líbiai intervenció csak ront helyzeten. Kadhafi nyilván egy szörnyű diktátor, de ez a líbiai nép dolga, arról nem beszélve, hogy sajnos nincs egyedül a világban.

Az embereknek azt mondták az akció célja egy repüléstilalmi zóna felállítása, nem pedig egy ország bombázása. Az ENSZ határozat megsértése csak tovább növeli a világban jelenlévő feszültséget.

Már le is nullázták a nemzetet, most már mehetnek koldulni, már oda az aranyuk és az olajuk, maradt a teveszar , az még jó lesz nekik tüzelni. És mi egy ilyen rabló bandában muzsikálunk, ma holnap nekünk is vérünket kell ontanunk, hogy rezek jól éljenek . A büdös paraszt zsidó kormányunk meg úgy adja elő , hogy ez kötelességünk. Egyet finganak és már a szájukat is tátják hogy , ha véletlenül szarni is kell nekik hát jó helyre essen a zsidó szara , a magyart meg ölik verik kifosztják, e hollókosztosok meg semmit sem csinálnak , csak azt hajtogatják , hogy fogy a magyar , hát persze , hogy fogy mikor rá játszatok , hogy fogyjon. A jó édes anyátokat nektek csak megszületni volt nehéz , hogy tekerték volna ki a nyakatokat ott rögtön. Nem is vagytok másra jók csak a hollókosztos múzeum felvigyázóiként , bántani a jó ízlést . Piszkos tetves zsidók húzzatok el Galíciába és ott védjétek a világ kormányát , de ne itt magyar földön. Hisz mindenki utál benneteket ingyenélőket, már elloptátok a nemzeti vagyonunkat a büdös szabadkőműves testvéreitekkel , a félnótás politikusaink csak bólogatni tudnak a ti követeléseitekre, most megint mikor lesz föld árverés a sorstársaitoknak , még van egy kevés a földjeinkből azt még megszerezhetitek, de én már egyenként kitekerném a nyakatokat, hogy ne élősködjetek többé rajtunk. Persze a politikusi gengszterbandával egyetemben olajos rablógyilkosok, Pintérrel az élen draskovics keresztapáddal dávid ibolya keresztanyáddal. 

Gerald Celente még több forradalmat, lázongást és erőszakot jósol

Forrás: shtfPLAN.com

Gerald Celente, a Trends Research Intsitute alapítója, trendszakértő szerint a kormányok megszorító intézkedései és a világ népeinek elszegényedése egyre több erőszakhoz, lázongáshoz és forradalomhoz fog vezetni.

Legújabb Trendfigyelmeztetésében a közel-keleten kitört forradalmakról beszél, a fő médiumoktól és vezető politikustól teljesen eltérő megvilágításba helyezve ezeket az egész világot érintő eseményeket, és arra figyelmeztet, hogy hasonló fejleményekre számíthatunk Európában és az Egyesült Államokban is.

Amint azt a tunéziai és egyiptomi forradalmak kitörése előtt is megírtam, a lázongások globális méreteket öltenek majd, a kiváltó ok pedig egyre inkább az emberek mindennapi betevője, vagy inkább annak hiánya, nem pedig politikai önérzete lesz. A gazdaság hanyatlásával, a munkanélküliség és az adók emelkedésével valamint a szolgáltatások megnyirbálásával, ahogy a felső tízezer egyre gazdagodik, míg mindenki más elszegényedik, egyre több forradalom kitörésének leszünk szemtanúi.

Azok, akik nem látták ezeknek az eseményeknek az előjeleit kissé másképp magyarázzák a mögöttük rejlő okokat. A média és a vezető politikusok félremagyarázzák a hírcsatornák címoldalait az új év beköszönte óta megtöltő történelmi jelentőségű geopolitikai eseményeket. Az egyik napról a másikra kitörő forradalmakat a demokráciára éhes tömegek dicső és bátor harcának nevezik.

Ezeket az embereket azonban nem a demokrácia érdekli. Demokrácia, autokrácia, teokrácia, monarchia, jobboldal, baloldal, nem erről van szó. Ez belülről jön, mégpedig az éhes ember belsejéből, aki kénytelen üres hassal nyugovóra térni nap nap után. Amikor a pénzfolyam elapad, helyette vér folyik. Egyszerű képlet ez, bárki megértheti, aki akarja. Néhány embernek a csúcson túl sok van, és túl sok embernek pedig túl kevés.

Mi várható?

A közel-keleti eseményekre reagálva az arany áttörte az 1400 dolláros határt, a Brent nyersolaj hordónkénti árfolyama pedig 113 dollárnál jár. A piaci ingadozás nem enyhül. Az erőszakhullám erősödésével és terjedésével a következmények az egész világon érezhetően lesznek.

A pénzügyi válság 2007-es bekövetkeztétől kezdve és az azt követő pánik során Washington és a központi bankok multi-billió dolláros kisegítő, mentő és élénkítő csomagok bevetésével próbálták elkerülni a Nagy Világgazdasági Válsághoz hasonló krízist. Ezek a programok három éven keresztül tartották fenn a felületes kilábalás látszatát, és egy nagyhorderejű geopolitikai eseménysorozat hiányában még egy darabig képesek lettek volna késleltetni az elkerülhetetlent.

A mostani világrengető események azonban a kilábalás leghalványabb illúzióit is eltörlik. Akár szándékosan, egy előre kiszámított irány szerint, akár a félelem által hajtott tagadás következményeként, de senki nem mondja ki milyen kép is rajzolódik ki előttünk. A jelenlegi lázongások nem állnak meg a közel-kelet és Afrika partjainál. Ahogyan azt korábban jeleztük, át fognak terjedni Európára és a világ más részeire is. Minél lobbanékonyabb a helyzet és minél szélesebb területeket érintenek a lázadások, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy bizonyos események (olajválság, terrortámadás, kibertámadás vagy helyi háború) hatására a gyenge gazdaságok összeomoljanak, a stabilak pedig meginogjanak.

Készüljünk fel

A helyzet egyre irányíthatatlanabb. Egyes országokban a bank és tőzsdebezárások valós kockázattá váltak, mint ahogyan a szükségállapot bevezetése is. Ahogyan korábban jósoltuk, az arany árfolyama el fogja érni a 2000 dollárt unciánként. Fontos, hogy legyen elegendő készpénzünk és az sem árt, ha a spájz is fel van töltve. Amennyiben a legrosszabb nem következik be, semmit sem veszítünk, de ha bekövetkezik, nehéz napok várnak a felkészületlenekre.

Forrás: The Trends Journal Subscriber Trend Alert (2011. február 24.)

A politikának kis szerepe van ebben a játszmában. Mubarak 30 éven keresztül volt Egyiptom első embere. Az ott élőktől és az egyiptomi médiától harminc éven keresztül hallhattuk milyen csodálatos országban élnek, és akkor egyik napról a másikra minden megváltozott és Mubarakból hirtelen diktátor lett. A közel-kelet többi, hasonló felkelésekkel küszködő országaiban hasonló forgatókönyvet láthatunk kibontakozni.

Ezeket a vezetőket nem politikai okból akarják eltávolítani, akármennyire is szeretné a média ezt elhitetni a világgal.

Arról van szó, hogy odafent hirtelen elzárták a csapot. A probléma a magán és közszférát egyaránt érinti. Amíg sikerül politikai síkon tartani vitát az emberek nem veszik észre a lényeget, és nem teszik fel a kérdést, hogy miért is tartunk itt.

„Ha a lázongások Szaúdi-Arábiára is átterjednek, a világgazdaság összeomlik”

Forrás: Jpost.com

Gal Luft, izraeli biztonsági szakértő

„Ha az egyiptomi vagy líbiai eseményekhez hasonló helyzet alakul ki Szaúdi-Arábiában is, katasztrofális helyzet alakulhat ki, ami a globális gazdaság teljes összeomlásához vezethet.” 

Gal Luft, biztonsági szakértővel a biztonságról vagy az olajpiacnak a globális gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgetni nem gyenge idegzetűek számára való vállalkozás. A washingtoni székhelyű Globális Biztonságelemző Intézet (Institute for the Analysis of Global Security) ügyvezető igazgatója a Jerusalem Postnak adott interjújában a világgazdaság kétségbeejtő helyzetéről beszélt.

„Az embereknek fel kellene fogni, ha egy olyan ország, mint Szaúdi-Arábia Egyiptom, Tunézia vagy Líbia sorsára jut, a világgazdaság nagyon veszélyes helyzettel találja magát szemben. Szegények és gazdagok egyaránt,” nyilatkozta Gal Luft. „Első körben a szegények már nemcsak szegények, hanem éhezők lesznek, az afrikai országokban jelenleg folyó élelmiszerosztás olaj hiányában leáll, amit a piacok összeomlása követ.”

Megjegyezte, hogy a második világháború óta valamennyi válságot, egyetlen kivétellel, olajválság előzött meg. „Ha olajválság van, szinte biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan gazdasági válság is lesz.”

„A jelenlegi helyzet azért különösen kényes, mert még nem vagyunk túl az előző válságon sem. Amikor egy válság közepén újabb válság köszönt be, olyan, mintha egyszerre két szívrohamot kapnánk, a szervezet nem képes megbirkózni vele.”

„Még egy olajsokk, és minden eddigi igyekezet a kilábalásra semmivé lesz. További milliók veszíthetik el állásukat világszerte,” vélekedik Luft.

Szerinte a nyugat esetleges beavatkozása a szaúdi olajmezők védelme érdekében hiábavaló lenne.

„Tételezzük fel, hogy az Egyesült Államok csapatokat küld Szaúdi-Arábiába. A szaúdi olajmezők nagy része keleten, a síiták lakta területeken, Irán szomszédságában van, így szinte biztosra vehető, hogy Irán intifádát indítana ott. Felrobbantanák a világ leggazdagabb olajmezőit és a vezetékeket és csapdákat állítanának, ahová csak tudnának, mint ahogyan azt Irak és Afganisztán esetében is tették,” folytatta a borús jóslatokat Luft.

„Ezek nagyon veszélyes, katasztrofális következményekkel járó forgatókönyvek, tehát semmiképpen nem tartom jó ötletnek a beavatkozást a nyugat részéről, nem lennénk nagyobb biztonságban gazdaságilag sem,” mondta Luft, hozzátéve, hogy ha világ olajellátása veszélybe kerül, az Izrael számára is nagyobb biztonsági kockázatot jelentene.

„A helyzet másik oldala, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén, pont azok az országok, amelyeket a nyugat gyengíteni szeretne, mint például Irán, megerősödnének. A vagyon soha nem látott sebességgel vándorolna a világ legszegényebb rétegétől az ultra gazdagok zsebébe, hiszen az afrikaiak is ugyanannyiért veszik az olajat, mint a világ többi része. Nem kapnak árengedményt, csak azért mert szegények.”

Luft, aki a Koalíció Amerika Felszabadításáért szervezet társalapítója is, amely azért küzd, hogy Amerika kevésbé függjön az olajimporttól, elmondta, hogy a legfontosabb feladat megtörni az olaj monopóliumát a globális közlekedésben.

Szerinte ez az egyetlen lépés segíthet kilábalni a jelenlegi helyzetből. „Hogyan helyezhetjük egész jövőnket és boldogulásunkat egy maroknyi diktatúra kezébe?”

„A világgazdaság motorját jelentő közlekedés az olajtól függ. A ruháink, az ételünk, minden az olaj árától függ. Roppant vékony jégen táncolunk. Mint a hálaadásnapi pulyka. Szép az élet, jókat eszel, boldog vagy aztán beköszönt a hálaadás napja és egyszerre minden megváltozik.”

Luft szerint olyan törvény bevezetésére lenne szükség, amely előírja, hogy minden új autó „rugalmas üzemanyag felhasználású” motorral legyen ellátva, hiszen, ha „fennáll a veszélye annak, hogy egy napon nem lesz több olaj, őrültség továbbra is olyan járműveket üzembe helyezni, amelyek működtetéséhez csak az olaj jó.”

Amerika is ébredezik

Paul Joseph Watson

Sokan spekuláltak vajon mennyi idő elteltével láthatunk az egyiptomihoz hasonló jeleneteket Amerika utcáin. Végtére is az Egyesült Államok lakossága az egyiptomi zavargásokat és Mubarak hatalmának megdöntését kiváltó okokhoz hasonló gazdasági rablással néz szembe.

Paul Ryan, wisconsini képviselő is a közel-keleti zavargásokhoz hasonlítja a Kapitóliumban összegyűlt tömeg dühét. A tiltakozást Matt Drudge, a Drudge Report szerkesztője a „düh napjának” nevezte.

A tüntetők egy törvénytervezet ellen tiltakoznak, ami megfosztaná a köztisztviselőket, beleértve a tanárokat is, szinte minden kollektív alkujogtól, írja az AP hírügynökség.

Ryan szenátor jelezte, hogy nem ért egyet a tiltakozók követeléseivel, hozzátéve, hogy Scott Walker, Wisconsin kormányzója „a kairóihoz hasonló felkeléssel kell szembenézzen, mintha Egyiptom fővárosa Madisonba költözött volna.”

A kormányzó a nemzeti gárda bevetésével fenyegetőzött a tüntetés leverésére, Noam Chomsky, nyelvész az MIT professzora pedig a Democracy Now-nak, az egyiptomi fejleményekre reagálva elmondta “pont erre van szükség itt is: egy demokratikus felkelésre.”

Hétfőn a Stoughton Középiskola diákjai szimpátiatüntetést tartottak tanáraikért.

Tulajdonképpen lényegtelen, hogy ki mit gondol a köztisztviselői terhek megemeléséről, a tény az, hogy az Egyesült Államok egész lakossága kénytelen elszenvedni a derivatív ügyletek szörnyű következményeit, ami mára a gazdaság teljes összeomlásával fenyeget.

Nincs az a költségvetés csökkentés vagy megszorítás, ami kompenzálná azt a 1.400 billió dolláros derivatív adósság cunamit, ami Amerika lakosságára zúdul, és inflációs holokauszttal fenyeget.

Az Economic Edge Blog szerint „a globális derivatíva lufi földünk minden egyes lakójára 190,000 dollár (kb. 40 millió forint) terhet rótt tavaly, idén pedig ez az összeg 206,000 dollárra (kb. 43,200,000 forint) emelkedett. A kormányok egyre nagyobb összegekre rugó mentőakcióit részben a pénzintézetek mérlegen kívüli, zátonyra futott, derivatív ügyletei tették szükségessé.”

A föld teljes, minden országot figyelembe vevő GDP-je 60,000 milliárd dollár. Hogyan gondolhatjuk, hogy 1,400 billió (1,4 x 1015) dollárt valaha képesek leszünk visszafizetni?

Nem lehetséges. Ez az adóssághegy egyetlen módon tűnhet el: egy új pénzügyi rendszer bevezetésével, amihez a globális gazdaság teljes összeomlása szükséges.

Az egyelőre kérdés marad, hogy ez egyben az amerikai dollár teljes összeomlását és az Egyesült Államok hanyatlását is magával hozza-e. Egy azonban biztos: ez az adósság semmilyen logika alapján nem visszafizethető.

A játszma előrehaladtával egyre több, az egyiptomihoz hasonló jelenet szemtanúi leszünk még.

Az egyiptomi gyújtódoboz: Avagy hogyan éheztetik a bankok és a befektetők a harmadik világot

Ellen Hodgson Brown, truth-out.org

„Ami egy szegény embernek egy darab kenyér, a gazdag ember számára értékpapír eszközállomány.” – Ann Berg, határidős befektető, a Guardian UK-nak nyilatkozva.

A legtöbb ember látja, hogy az egyiptomi és tunéziai események egyik kiváltó oka a globális élelmiszerárak és a munkanélküliség drasztikus emelkedése. Az AP hírügynökség adatai szerint az egyiptomiak közel 40%-a a Világbank által meghatározott szegénységi szintnek megfelelő napi 2 dolláros jövedelemből próbál túlélni. Az elemzők szerint az élelmiszerár infláció jelenleg 17% Egyiptomban. Az igazán szegény országokban az emberek bevételük 60-80%-át élelmiszerre költik. Amikor azon bosszankodunk, hogy már megint 20 forinttal drágább lett a kenyér vagy a tej, gondoljunk arra, hogy Egyiptomban és más szegény országokban sok ember számára ez az éhezést jelenti.

Kövesd a pénzt

Az élelmiszerárak mostani hirtelen emelkedésének okairól jelenleg is folyik a vita. Sok elemző a FED által indított mennyiségi enyhítést okolja, ami szerintük hiperinflációhoz vezet. Túl sok pénz verseng túl kevés áruért, a klasszikus magyarázat.

Az egyetlen probléma ezzel a magyarázattal, hogy a globális pénzeszköz állomány valójában csökkent 2006-hoz viszonyítva, amikor az élelmiszerárak drámai emelkedése elkezdődött. Manapság a pénz a bankok könyveiben jön létre „hitel” vagy „adósság” formájában, a kölcsönök teljes állománya pedig ebben az időszakban csökkent. Ez a tőkeáttétel csökkentés (a hitelek leírása, kifizetése új hitelek felvétele nélkül) egyre gyorsuló folyamatán keresztül történt, miközben a másodrendű jelzáloghitel piac összeomlott, a banki tőkekövetelmények pedig szigorodtak. Első hallásra furcsának tűnhet, de minél nagyobb az adósságállomány, annál több pénz van a rendszerben. Az adósságállomány csökkenésével a pénzforrások is csökkennek.

Az árak azért emelkedtek, mert túl sok pénz verseng túl kevés áruért, de az még fontosabb, hogy a pénz csak bizonyos árukat próbál megkaparintani. Az élelmiszer és üzemanyagárak emelkedtek, a lakásárak viszont nem. Ennek eredményeként az infláció összértéke viszonylag alacsony maradt.

Bár lehet, hogy nem a mennyiségi enyhítés tehet a dologról, a befektetők mégis a FED lépéseinek hatására rohamozták meg az árutőzsdéket. A 2008-as bankválság miatt a FED jelentősen, szinte nullára csökkentette a bankok által egymásnak nyújtott kölcsönök kamatát. Ennek eredményeként a bankok és ügyfeleik nagyon alacsony kamatra tudnak kölcsönt felvenni az Egyesült Államokban és a felvett összeget külföldön befektetni a magasabb megtérülés reményében. Így jött létre a dollár „carry trade” (tőkeáttétes ügyletek).

Eközben az állami értékpapírok kamata is jelentősen csökkent, így a befektetők számára semmilyen biztonságos opció nem marad nyugdíjuk finanszírozására. A „forró pénz”, azaz a magas megtérülést célzó befektetések, menekültek az ingatlanpiacról, széles ívben elkerülve a dollárt és többnyire az árutőzsdén kötöttek ki.

„Ne játssz az étellel” – a régi mondás átértelmezése

Romlandóságuk miatt régen az élelmiszereket nem tekintették jó spekulatív befektetésnek, mivel nem lehet könnyen tárolni a továbbértékesítésig. Az ETF-ek (Exchange Traded Fund, azaz tőzsdén kereskedett indexkövető alapok) és egyéb pénzügyi innovációk kiagyalása ezt merőben megváltoztatta.

Eredeti formájában az élelmiszertőzsdei határidős ügyletek ártalmatlanok voltak, mivel a szerződés lejártakor valakinek fizikailag meg kellet vásárolnia az árut az aktuális azaz „spot” árfolyamon. Ennek köszönhetően a szeszélyes határidős ár és a reálisabb spot ár viszonylag összhangban voltak egymással. 1991-ben mindez gyökeresen megváltozott. A Harper’s Magazin 2010 júliusában megjelent „Az élelmiszer-lufi: Azaz hogyan éheztet milliókat a Wall Street büntetlenül” című cikkében Frederick Kaufman a következőket írja:

Az élelmiszerek történelme 1991-ben, egy olyan pillanatban, amikor éppen senki sem figyelt, ominózus fordulatot vett. Ez volt az az év, amikor a Goldman Sachs úgy döntött, hogy napi kenyerünk kitűnő befektetésnek bizonyulhat…

Sok rabló tőzsdebáró, aranyvadász és nagytőkés régi álma volt, hogy végre olyasmi felett uralkodhassanak, amire minden embernek szüksége van, majd visszatartva a készleteket, a kereslet növekedésével felverjék az árakat.

Frederick Kaufman így magyarázta ezt a pénzügyi innovációt a Democracy Now számára adott interjúban:

A Goldman… kitalálta az áruindex alapot (Commodity Index Fund), aminek az volt a lényege, hogy lehetővé tette számukra óriási összegek felhalmozását… A mindenki más által alkalmazott vételi és eladási megbízások helyett kizárólag venni kezdtek. Ezt hívják a long pozíció felvételének (going long). Long pozíciót vettek fel határidős búzaügyletekre… Minden alkalommal, amikor egy-egy ilyen határidős szerződés lejárt, azonos árfolyamon, egy távolabbi határidőre továbbkötötték (roll-over)… És csak vettek, vettek, folyamatosan vettek, amíg soha nem látott mennyiségű határidős búzapozíciót nem halmoztak fel. Ez a felhalmozás egy nagyon furcsa jelenséget hozott létre a piacon. Úgy hívják „keresleti sokk”. Normális esetben az árak azért emelkednek, mert kevés áru áll rendelkezésre… Ebben az esetben a Goldman és a többi bank egy teljesen természetellenes, azaz mesterséges keresletet teremtettek a búzapiacon és ehhez igazították (felfelé) az árakat. A vörös búza árutőzsdei árfolyama általában 3 és 6 dollár között mozog vékánként. A leírt ügyletek miatt árfolyamuk 12, majd 15, 18 végül 20 dollárra emelkedett. 2008. február 25-én a vörös búza határidős pozíciója 25 dolláron állt meg. A helyzet iróniája, hogy 2008 a búzatermesztés történelmének legjobb termését produkálta.

Ami még felháborító ebben a helyzetben, hogy míg a Goldman és társai teljesen tönkreteszik ennek a piacnak a szerkezetét, saját magukat a „replikációnak” nevezett szinte ördögi manőver segítségével bebiztosították a piacon kívül. Tételezzük fel, hogy valaki azt akarja, hogy fektessek be neki 100 dollárt a búzapiacon. Megkapom a száz dollárt, amit be kellene fektetnem, de igazából nem kell kifizetnem a teljes összeget. Elég, ha 5 dollárt fektetek be, és ezzel az 5 dollárral tartani tudom a százdolláros pozíciót. Van tehát extra 95 dollárom, amivel azt csinálok, amit akarok. Mit csinált a Goldman és a többi bank ezzel a sok milliárd extra dollárral? A létező legkonzervatívabb befektetésbe tették. Állampapírokat vásároltak. Miután több száz milliárd dollár értékben tudtak így állampapírt vásárolni, ebből a pénzből tőkeáttétes ügyletek segítségével több ezer milliárd dollárt csináltak. Ezt a több ezer milliárd dollárt odaadták a tőzsde spekulánsaiknak azzal a felkiáltással, hogy „Nyomás fiúk! Fektessétek abba, ami ma a legkifizetődőbb.” Tehát amíg sok millió ember éhezik, ezek a bankárok az ő bőrükön nyert pénz segítségével még több pénzt keresnek maguknak.

Több kutató is alátámasztja az élelmiszerválság kialakulásának fent leírt magyarázatát. 2010 júliusában írt „Hogyan hazardírozott a Goldman Sachs a világ éhezőinek rovására és nyert” című cikkében Johann Hari ezt írta:

Az élelmiszerárak globális emelkedése 2006 vége felé kezdődött. Egy évvel később a búza ára 80%-kal, a kukoricáé 90%-kal a rizsé pedig 320%-kal emelkedett. Több mint 30 országban tört ki éhséglázadás és 200 millió ember nézett szembe az éhezéssel. Ekkor hirtelen, mintegy varázsütésre, 2008 tavaszán az élelmiszerárak az előző szintre estek vissza. Jean Ziegler, az ENSZ Élelmezésügyi Különmegbízottja „teljes egészében ember által előidézett csendes tömegmészárlásnak” nevezte az esetet.

Egyes közgazdászok szerint a gondot a kínai és indiai keresletnövekedés és a kukorica etanol gyártásra történő felhasználása okozta, de Jayati Ghosh, a New Delhi Közgazdasági Kutatóintézet professzora szerint a valós kereslet ezekben az országokban 3%-kal esett ebben az időszakban. A Nemzetközi Gabonatanács szerint a globális búzatermelés is növekedett az élelmiszerár válságának idején.

A mára csődbe ment Lehman Brothers egyik tanulmánya szerint az áruindex spekulációs ügyletek összértéke 13 milliárd dollárról 260 milliárd dollárra emelkedett 2003 és 2008 között. Nem meglepő, hogy az élelmiszerárak ezzel együtt emelkedtek. Michael Maters, fedezeti alapkezelő számításai szerint a szabályozott amerikai tőzsdéken a búzaügyletek 64%-át spekulánsok tartották, akiket a búza, mint élelmiszer egyáltalán nem érdekelt. Azért vették, mert az árinfláción keresztül nyereséget reméltek. Soros György azt mondta „ez pont olyan, mint a nyereség érdekében történő élelmiszer felhalmozás éhínség idején.”

Egy 2009-es tanulmányában Jayati Ghosh professzor összehasonlította azokat az élelmiszereket, melyekkel határidős piacokon kereskednek azokkal, amelyekkel nem, és azt látta, hogy a határidős piacokon nem szereplő élelmiszerek, mint a köles, manióka vagy a burgonya ára csak nagyon kis mértékben emelkedett azokhoz képest, amelyek spekulációs ügyletek áldozatául esnek, mint például a búza esetében.

Nomi Prins, a Mother Jones-ban megjelent cikkében szintén a spekulációt okolja. Azt tapasztalta, hogy a határidős mezőgazdasági és energia ügyleteket a CDO-khoz (adósságfedezetű kötelezettségek) hasonlóan értékesítik, csak ebben az esetben CCO-nak (árufedezetű kötelezettségnek) hívják őket. Minél magasabbak az élelmiszerárak a CCO befektetők annál többet keresnek ügyleteiken.

Az elektronikus tőzsdék és származtatott ügyletek – melyek lehetővé teszik a spekulánsok számára, hogy a határidős piacokat nagymértékben befolyásolják – szabályozásának szigorítása nélkül nem fog változni a helyzet. Ha ezt elmulasztjuk, ennek a lufinak a robbanása nemcsak otthonainkba fog kerülni. Ezúttal emberéletekkel fogjuk megfizetni az árát.

Mit lehet tenni?

Kaufman adatai szerint a világ éhezőinek száma 250 millióval nőtt. 2010. július 21-én Obama elnök aláírta a Wall Street reformtörvényt, melynek célja a tőzsdei kiskapuk bezárása volt, de Kaufman szerint a törvényben szereplő megoldások nem fognak működni. A Wall Streeti feltalálók új ötletekkel állnak majd elő, és könnyedén kikerülik a törvényhozás lassú gépezetét. Az élelmiszerspekuláció eltörlésére irányuló kísérletek sem valószínű, hogy sikerrel járnak, hiszen a befektetőknek nem kell mást tenni, mint felvenni a telefont és ügyleteiket máris Londonon keresztül vagy privát ügyletként bonyolíthatják.

Alternatív megoldásként Kaufman egy globális gabonatartalék felállítását javasolja, melynek segítségével a szabályozó testületek akkor vinnék a búzát a piacra, amikor erre az árstabilizáció szempontjából szükség van. Bill Clinton idején az Egyesült Államok egész nagy gabonatartalékkal rendelkezett, mielőtt a szabályozás ellenességi mánia elkezdődött. Az 1938-as Mezőgazdasági törvényben Roosevelt elnök jelentős gabonatartalék fenntartását ígérte.

Chris Cook, a Globális Energiapiac volt igazgatója szerint:

Az egyetlen hosszú távú megoldás a piac teljes szerkezeti átalakítása. Először is meg kell szabadulni a közvetítőktől. Ez a folyamat már elindult. Másodsorban pedig létre kell hozni egy megállapodást a termelő és fogyasztó országok között. Nevezhetjük ezt akár Bretton Woods kettőnek is.

A spekulációs piacokat ma többnyire nem a kapzsiság, hanem a félelem hajtja. A befektetők biztos, megfelelő hozamot ígérő ügyleteket keresnek, amiből nyugdíjas éveikben megélhetnek. Azért van szükségük ezekre a befektetésekre, mert munkaadóik és a kormány nem nyújtanak számukra biztonságot.

Volt idő, amikor az állampapírok biztonságos és elegendő befektetésnek számítottak a nyugdíjasok számára. Azóta azonban a kamatok összege jelentősen esett és a befektetők inkább az önkormányzati kötvényeket kezdték előnyben részesíteni. Most már ez a piac is összeomlóban van, mivel számos ilyen kötvény kibocsátója csőd közeli helyzetben van. A városok, megyék és államok nem részesülnek a bankoknak nyújtott mennyiségi enyhítés eszközeiből, pedig nem a helyi önkormányzatok, hanem a bankok okozták a válságot.

Trendfigyelmeztetés: A forradalmi hangulat átterjedhet más régiókra – Európa a következő, mondja Gerard Celente

Forrás: TheIntelHub.com, írta: Gerard Celente

Rablók már nem rabolhattok a régi bevált módon a nép fellázad és visszaveszi amit elraboltatok tőle. Ez a büdös libatolvaj mit keres nálunk a cionista zsidó bérenc oda ígérte a maradék országot nem volt neki elég a liba árra , jobb lett volna maradnia Döbrögön , úgy nem verte volna háromszor vissza Ludas Matyi , mert a jussa még nincs kiosztva szabad a préda aki találkozik vele verje le a kilenc halottat rajta. Az egész családját ki kellene nyírni, hogy még gondolatba se tudják bántani a magyart.

A tunéziai kormány bukásakor a tömegmédia és lelkes szakértői csapatuk, az előttünk zajló események által félrevezetve, azonnal hangoztatni kezdték az egyértelmű következményeket, miszerint más arab országok, a tunéziai eseten felbátorodva megkísérelhetik saját autokrata és korrupt kormányaik megdöntését.

Most Egyiptom áll ostrom alatt, de Algériában, Jordániában, Marokkóban és Jemenben is forradalmi a hangulat. A közel-kelet gazdagabb és szorosabb irányítás alatt álló királyságai sem lesznek immunisak a királyság létjogosultságát megkérdőjelező kihívásokkal szemben.

Amint azt a Trends Journal-ban előre jeleztem, nem csak a közel-keleten várhatók erőszakos megmozdulások. Az arab világban kibontakozó események Európára is át fognak terjedni. A csatába hívás nyelvezete eltérő lesz, a háttérben rejlő indítékok azonban nem.

2010 decemberében (mielőtt a tunéziai megmozdulások az újságok címoldalára kerültek) kiadtuk a „Le a fejekkel!” című Trendfigyelmeztetést, amiben a „nép és az uralkodó osztály közötti elhúzódó harcot jósoltunk.” Leírtuk, hogy „aki megkérdőjelezi az emberek dühének intenzitását, az vagy álomvilágban él vagy képtelen szembenézni a tényekkel.”

Nem az arab országok dühe késztette a figyelmeztetés megírását, hanem az Európa utcáin folyó diák- és munkavállalói tüntetések. A drákói megszorító intézkedések bevezetése, az adóterhek növelése, a tandíjak körüli viták, a megvont szociális juttatások, megcsonkított szolgáltatások, a közhivatali állások számának csökkentése késztették a fiatalabb és idősebb generációt egyaránt arra, hogy az utcára vonuljon és tiltakozzon egy olyan rendszer ellen, ami megjutalmazza a kiváltságosakat és bünteti a dolgozókat.

Habár milliók vonultak végig Athén, Brüsszel, Dublin, Lisszabon, London és Madrid utcáin, a tüntetések hatására egyetlen kormány sem dőlt meg, sőt, hatásukat szinte meg sem érezték. Az arab rezsimekkel ellentétben, ahol a hatalmat csak erőszakkal van esély megdönteni, a nyugati „demokráciákban” a nép képviseletének illúziója és a kormányok üres ígéretei csillapították az erőszakot.

A sajtó és a politikusok feltételezték, hogy nem kell mást tenni, mint hagyni a tüntetéseket folyni saját medrükben, az emberek pedig idővel beletörődnek sorsukba és viselik a következményeket, ha tetszik nekik, ha nem. A tiltakozások azonban nem folytak a szokásos mederben. A megszorító intézkedések és a munkanélküliség gazdasági következményei továbbra is sújtják az alacsonyabb és a középosztály tagjait. 2011 során már megírtuk, hogy csupán „néhány utolsó szalmaszál kell ahhoz, hogy a tömegeknél elszakadjon a húr, kontrollálhatatlan felkeléseket, hatalomátvételt (erőszakmentes és/vagy katonai), lázongásokat okozva meggyötört világunkban.”

Trendelőrejelzés: Az észak-afrikai és közel-keleti hatalomváltások és az Európában megjósolt zavargások nem szándékos következményei éppen annyira drámaiak lesznek, mint előre megfontolt szándékuk: a hatalmon lévő kormányok megdöntése. Az elnökök, miniszterelnökök, kabinetfőnökök és külpolitikai szakértők felhívása a „békés hatalomátvételre” nem más, mint diplomáciai kétértelműség és üres beszéd. Tiszta és bonyodalommentes forradalom nem létezik.

Egyiptomban látni fogjuk, hogyan álcázzák hatalomváltásnak a katonai puccsot. Már javában megy a propaganda, ami jóságos felszabadítóként tünteti fel az egyiptomi hadsereget, pedig csak az autokrata kormány egy másik karjáról van szó, amely számára a demokratikus eszmék éppen annyira ismeretlenek, mint az általuk leváltani kívánt diktátor számára, aki maga is a katonaság soraiból lépett a vezetői szerepbe.

A világ vezetői és a média nem fogja fel, mit jelentenek az Egyiptomban zajló események. Egy polgárháború-sorozat előjátéka ez, ami regionális háborúkhoz és a XXI. század első nagy háborújához vezet majd.