A függőleges farmok
A függőleges
farmok ötlete nem számít új gondolatnak: a legújabb ilyen
elképzelés, a Rahul Surin tervezte Oasis Tower Dubait célozza meg.
A felvetés nagyon is indokolt, ha arra gondolunk, hogy egyre többen
és többen költöznek a viharosan fejlődő Dubai Citybe, ami
könnyen azzal járhat, hogy probléma lesz majd az
élelmiszer-ellátás. Az Oasis Towerben akár 40 000 fő ellátására
elegendő élelmiszert lehetne előállítani, emellett a torony
funkciói lakásokkal egészülnének ki.
A Dubai város
központjához közel telepítendő toronyból nagyszerű kilátás
nyílna a Burj Khalifára. Maga a torony egy központi mag köré
tekeredő három „csőből” állna.
A külső
burkolat napenergia-hasznosító bevonatot kapna, és a tornyot
szélturbinákkal is felszerelnék. További fenntartható vonás,
hogy újrahasznosítanák a szennyvizet és a keletkező hulladékot.
600 méter magas függőleges farmot építenének New York közepére
Lenyűgöző,
ugyanakkor sci-fi filmek díszletei közé illő futurisztikus
koncepciót publikált Vincent
Callebaut belga
építész stúdiója, amely korábban a Párizsba
tervezett légtisztító épülettel váltott
ki figyelmet. A szitakötő szárnyának kitinvázára emlékeztető
struktúrával merevített épület tulajdonképpen egy függőleges
farm, mégpedig nem akárhol: New York szívében.
A
függőleges farm olyan épülettípus, amiről egyre több szó esik
a kortárs építészetben. Ennek oka nem pusztán a fenntartható,
energiahatékony működés felől vezethető le, hanem a
termőterületek számának megfogyatkozásából, az állattenyésztő,
növénytermesztő tevékenység ökológiai kártékonyságából
is. A tengerparti, szellős, napfényes emeletes lakótornyokban
nevelkedősertések
koncepciója a holland MVRDV építészstúdiótól a
kortárs építészet egyik igen sokat hivatkozott referenciapontja
lett.
A belga
építészek 132 emelet magas épülete New York szívében, az East
River folyóban található Roosevelt-sziget déli partján épülhetne
fel. Az antennák nélkül hatszáz méter magas épület gépészeti
rendszere organikus, hajszáleres rendszerként működne úgy, hogy
víz, energia és a talajt tápláló biomassza tekintetében
önellátóan működik. Az épületben 28 féle mezőgazdasági
területet hoznának létre, ami gyümölcsösöket,
zöldségtermelést, állattenyésztést és gabonaföldeket
jelentene.
A koncepció
kitér az épületben élők szociális sokszínűségének
fenntartására, munka- és szabadidős tevékenységük, privát és
közösségi életük térigényére, térszervezési szempontjaira
is. A szitakötő szárnyakra emlékeztető struktúra főfala, azaz
maga a fő tartószerkezet liftek és hagyományos lépcsőházak
szövedéke, ami megkönnyíti az épület belső életét,
átgondolva az állatok, termények és természetesen az emberek
mozgását is.
DragonFly, anyagcsere-FARM a városi MEZŐGAZDASÁGI
NEW
YORK CITY 2009
USA
USA
.
DragonFly,
anyagcsere-FARM a városi MEZŐGAZDASÁGI
2009: 800 millió VÁROSI gazdák FELELŐS ECO-VÁROSOK
A világ gyorséttermi és a fagyasztott élelmiszerek vége! A városi nagy érdeklődést az elején a mi század felé fordul a kert sík hozza vissza a vidéket a mi túlzsúfolt városokban harc ezentúl a közösség városi mezőgazdaság képes hozzájárulni a tartós a város, és újragondolni az élelmiszer-termelést. A tetők, teraszok, erkélyek, az üreges a nem beépített közterek, a belső udvarokon és a felfüggesztett üvegházak, az öko-harcos arra törekszik, hogy elkerülje a versenyképes és consumeristic univerzum által előírt törvények a piac. Azt akarja, hogy ápolják a közvetlen tájra, hogy jobban gyökeret a földbe létrehozásával saját ökológiai és táplálkozási biodiverzitás. A fogyasztó válik ettől kezdve a termelői és a kert lakója! A párizsi Ť munkavállalót kertek t a T közösségi kertek t New York lesz, bár moszkvai Ť növényi terek t 800000000 városi gazdák, azaz több mint egy emberi lény ki A tíz fogyasztanak manapság chlorophyllous termékek e kozmopolita konyhakert. Ezek az új kertek, tisztában van a sürgősségi, hogy csökkentsük a fogyasztást, és annak szükségességét, hogy módosítsa a viselkedését szemben a klimatikus változások, így csökkenti a környezeti hatásokat és a build környezettudatos városok a közösségi módon. 2025: 5,5 milliárd CITY Slickers néző élelmezési kihívás a 21. század szerint a PNUD (Program az Egyesült Nemzetek fejlesztési), a világ városi lakosságának megy 3,1 milliárd lakos 2009-ben akár 5,5 milliárd lakosú belül 2025. Keresek egy pozitív energetikai értékelést, a mai város célja, tizenöt éven belül a termelő tisztán és intenzíven több energiát, mint amennyit elhasznál, hogy csomagot a városi exodus! Fejleszti tehát a városi mezőgazdaság lesz az élelmiszer-önellátásra történő újrafelhasználásával ugyanakkor a folyékony hulladék fito-tisztítás, szilárd hulladék műtrágyák komposztáló és energiatermelés a biomassza, a napelemek és egyéb megújuló energiák (termikus napenergia, fotovoltaikus napenergia, szélenergia, árapály-turbina energia?). Annak érdekében, hogy elkerüljék a asphixiation a bolygó és az állatok a 9 milliárd lakosú belül 2050-re, hogy foglalkozik ezzel együtt újjá a hagyományos energetikai minta között a város és a vidék között nyugati országok, a feltörekvő országok és a fejlődő országokban. Ezt foglalja össze a következő: egyrészt import a természeti és az élelmiszer-források, és másrészt export hulladék és a szennyezés. Az ökológiai város célja, hogy a mezőgazdasági újbóli funkció a városi léptékű, hangsúlyozva szerepét a városi mezőgazdaság használatát és az újrahasználat a természeti erőforrások és a biológiailag lebomló hulladékok, hogy közel a hurok az ökológiai folyamatok. A városi mezőgazdaság takarmány város nélkül növényvédőszer vagy kémiai fungicid (akinek toxicitás bizonyult az ember: rák, meddőség?), és hogy kevésbé függ az élelmiszer backcountry vagy más régióiban a világnak.Szervezése az értékesítési friss termékek rövidzárlat, ami azt jelenti, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a fogyasztó, a városi mezőgazdaság teljes, így a hagyományos mezőgazdaság. Amellett, hogy a tápanyagok minősége megtermelt és elfogyasztott étel, a városi mezőgazdaság is növekedést kart a városi munkanélküliség piac és a helyi gazdaságra. Ez közvetlenül felhasználható, mint társadalmi kapcsolat az egyeztetés az elsődleges igényeinek újonnan azzal a kihívással, hogy az integráció a város életében, így a küzdelem a szegénység ellen és a kirekesztés. Az egészségügyi szinten, ez a gazdasági megközelítést mutat be is érdekes lehetőség mentesítésére szennyezett helyszínek és undergrounds valamint ő tisztítására a szennyezett légkör CO2. köszönhetően az üzemanyag válság és éghajlati változás, a vidéki mezőgazdaság a nyugati országokban meg kell válaszolni a globális élelmiszerválság a fejlődő országok és főként Afrikában. Az a szerepe, hogy mostantól elő (a növekedés becslések szerint 60%-belül 2050-ig) minden élelmiszer szállítható hajóval, mint a gabona vagy kukorica. Ez alakulása alapján a tudomány és a legfejlettebb biotechnológiai. Ezen kívül tápláló szerepét, a vidéki mezőgazdaság új kihívást újrahasznosítása saját kultúrája rebus a zöld kémia előállítása érdekében a bio üzemanyag hívják? Második generációs üzemanyag? segítségével az energia nem fogyasztható anyagokat a növény, ami azt jelenti, rostok, mint a cellulózokéval. DragonFly, tápláló VERTICALY TERMESZTETT Central Park Az architektúra kell a szolgáltatást az új agrár-és a dizájn az új társadalmi vágy ebben az összefüggésben ökológiai mutáció és az élelmiszer-autonómiát! A Dragonfly projekt ezért javasolja épület prototípusa a városi gazdaság mely körül egy vegyes programot a lakások, irodák és laboratóriumok ökológiai mérnöki, gazdálkodási terek létrehozását, amelyek függőlegesen lefektetett több emeleten, részben művelt saját lakói. Ez a függőleges farm beállítja a fenntartható alkalmazások biogazdálkodás alapján az intenzív termelési szerint változott a ritmust az évszakok. Ez a tápláló mezőgazdaság továbbá támogatja az újrahasználat a biológiailag lebomló hulladékok és vezetése az energia és a megújuló energiaforrások a tervezés ökoszisztéma tömörítése.Annak érdekében, hogy fogalmat ezt a projektet, és hogy mi szempontunkból az ökológiai és szociális válság viták, Dragonfly készletek mentén az East River a Dél szélén Rooselvelt Island, New York között Manattan? s Island, és a Queens? kerület. Annak érdekében, hogy szembenézzen a partra nyomás, Dragonfly nyúlik magát függőlegesen alatt alakú bionikus torony áthelyezésével új városi biotóp a fauna és a helyi flóra és felüdítő az élelmiszer előállítási automatikus kezeli a lakosok szívében Big Apple. Floor a padló, a torony superposes nemcsak állattartás biztosítja a hús-, tej-, baromfi és tojás, hanem gazdálkodási alapon, igaz biológiai reaktor folyamatosan regenerálni szerves humusz. Ez diverzifikálja a termesztett fajták, hogy elkerüljék a mosás stratums a puha altalaj. Így a kultúrák követik egymást függőlegesen aszerint, hogy azok agronómiai arra, hogy az egyes elemeit a föld között eszencia, amely elvetette, és betakarították. A torony, igazi élő szervezet, így válik az anyagcsere és az önellátó vízügyi, energiaipari, valamint a biológiai termékenyítő. Semmi vész, minden újrahasznosítható, hogy egy folyamatos automatikus etetési! A BIONIC és energikusan önellátó ÉPÍTÉSZET Az architektúra Dragonfly prototípus sugallja újjá a függőleges épület (amely felvázolta az urbanisztikai virágzó New York City a 19. század óta), a szerkezetileg és funkcionálisan az ökológiailag és energetikailag. Annak érdekében, hogy társadalmi sokféleség és az állandó életciklus (24h/24) a toronyban, a vegyes programozási elsősorban lefektetett körülbelül két pólus a lakhatás és a munkahelyek.Körül házak, irodák, kutató laboratóriumok, valamint a legtöbb magán a legtöbb állami mezőgazdasági és szabadidős terek vannak kialakítva kertek, konyhakert, gyümölcsösök, rétek, rizsföldek, gazdaságok és felfüggesztett területeken. Eloszlása áramlás körül egy igazi biztonságos gerinc terjedő ciklus a számos felvonó, az áru felvonók és lépcsőházban szolgálja a szintek elválasztó egyszerre a bemenetek és a kimenetek újrahasznosított növényi, állati és emberi. Építészetileg, a funkcionális szervezet képviseli két hosszúkás torony szimmetrikusan elrendezve pár körül egy hatalmas éghajlati üvegházhatást, amely összeköti őket, és telepíti magát két kristályos szárnya. Ezek nagyon könnyű szárnyak, üveg és acél visszaszerezni a terhelés az épület, és közvetlenül ihlette a szerkezet a szitakötő szárnyak érkező család? Odonata Anisoptera? amelynek átlátszó membrán nagyon finoman nervured. Két lakott gyűrűk támfal körül ezeket a szárnyakat. A szerves cizellált exo-szerkezet tartalmazza az inter-éghajlati terek kapnak a mezőgazdasági kultúrákat. Ők támfal. Az egész készlet formák Ťdouble layerť építészet méh fészek háló, amely kihasználja a napenergia passzív energia maximális szintjét, összeadódik a meleg levegő télen a vastag-exo-szerkezet, és a hűtés a légkör természetes szellőzéssel és a párolgás-perpiration a növények nyáron. Védelme, így a kultúrák éghajlati változások New York (a -25,5 ° C, télen a 41 ° C-nyáron), ezek a plug terek hasznos, hogy az tükrözze a mezőgazdasági már nem az a felszíni terület, de nagyon szempontból A hangerőt.Valójában, mivel az okok táplálják gyümölcsösök, minden falat és minden mennyezet is átalakult három dimenziós konyhakert. A belső homlokzatai a lakás-és iroda dobja felé skyline New York a konzolos saját hydrophonic erkély hatszögletű részben köszönhető, amit megsokszorozza a kultúra rétegek emeleten. A növényzet gazdag, a föld nyüzsgő rovarok és állatok szabadon nevelkedett tartályt a városi fogyasztók alacsony jövedelem. Az architektúra lesz ehető! Ezen kívül a termikus úgynevezett T passzív T rendszer, az integráció a megújuló energiaforrások már gondoltam, a tervezéstől a Dragonfly igényeinek kielégítésére egy teljesen energetikailag önellátó projekt városi központ.Valójában, a Dél orra a torony kap minden a magasból a görbe egy napenergiával pajzs termelő felét az elektromos energia szükséges a működéséhez. A másik felét biztosítja a három szél gép függőleges tengelye Darrieus típusú, tekercsek magát a három lencse vájt északi részén a mikro-fényezett shell felé uralta szél New Yorkban. A homlokzatok a torony jelenlegi kettős személyiség. Valójában, a Nyugat-sziget közelében, Manhattan, a homlokzatok kezelik ültetett falak, míg a keleti, közel a Queens? kerületben, a nedves külső falak termesztenek trópusi eszencia. Ezek a függőleges kertek lehetővé teszik, hogy kiszűrje az esővíz és a szennyvíz a háztartási folyékony hulladék a torony lakóinak. Az összegyűjtött vizek alá megfelelő szerves kezelését a mezőgazdasági újra, így az összes nitrogén és fontos része a foszfor és a kálium szükséges a gyümölcs-, zöldség-és gabonafélék. felvázolása a bank a Roosevelt-sziget, a torony kiszélesedik a mindkét oldalán az alapon, hogy jobban integrálja a forgalom, hogy a határokon, és köszöntöm two kikötő mentén East River. Ez a szélesedő űrlapok két hatalmas napelem boltívek, mint például a napenergia ruha felett lebegő két városi kikötők: a nyugati kikötő oldalán, a fa pontonok a taxi hajók nyitott panoramically a Midtown bank és a keleti kikötő oldalán, a lebegő piacorientált felé Queens? kerület célja, hogy osztja a folyó az élelmiszer-termelés a függőleges farm a Manhattan szívében és annak másfél millió a városi Slickers. Sőt, ez a két kikötő elhelyezésére két hatalmas akvakultúra-tavak, igazi tank lágy víz által szűrt ültetett homlokzatai és elkötelezett, hogy reinjected a hidroponikus hálózat a Dragonfly torony. szerint alakulása a városi mezőgazdaság növeli a FAO (Food and Mezőgazdasági Szervezete, az Egyesült Nemzetek Szervezete), amelyet úgy felismerve 2007-től, hogy az ökológiai gazdálkodás egy nagyszabású lenne képes táplálni a bolygót, a Dragonfly projekt vitatja a város New York, hogy újragondolják az élelmiszer-termelést. Válaszul ez a projekt a lakott függőleges farm válaszol a kortárs dilemma előállítani nem csak ökológiai, hanem intenzívebben a nem kiterjedt földet. Ez összevonásával is közvetlenül termelési és fogyasztási helyet helye a város szívében! Vincent Callebaut építészTEXTE FRANCAIS DragonFly, UNE FERME METABOLIQUE POUR L'AGRICULTURE urbaine 2009: 800 MILLIÓ D? AGRICULTEURS URBAINS POUR DES ECO-CITES RESPONSABLES Fini le gyorsan élelmiszer-et le surgelé! L? Engouement citadin de ce debütálása de sičcle s? Oriente vers l? Apartman potager rapatriant la campagne dans nos villes densifiées et militáns désormais öntsön une mezőgazdaság urbaine közösségi képesek de contribuer à la durabilité de la Ville et de la repenser termelés alimentaire . Sur les toits, les Terrasses, les Balcons, au creux des espaces közvéleménye nem batis, dans les cours intérieures et les SERRES felfüggesztett, l? öko-citoyen törekszenek à se soustraire de fia univers compétitif et consumériste ró par les lois du Marche. Il vágy cultiver fia paysage immédiat AFIN de mieux s? Enraciner dans la terre en se créant sa propre biodiversité écologique et alimentaire. Le consommateur se fait désormais producteur et l? Lakó jardinier! Des Ť Jardins ouvriers ť Ť Parisiens aux közösségi kertek T Új-yorkais en passant par les Ť carrés de hüvelyesek ť moscovites, huit százalék millió d? agriculteurs urbains, soit valamint d ? un humain sur Dix, consomment aujourd? hui les Produits chlorophylliens de ces potagers kozmopoliták. CES nouveaux jardiniers, conscients de l? Urgence de réduire notre consommation de pétrole et de la nécessité de módosítót nos comportement arca aux changements climatiques, réduisent Ainsi Leur hatása environnemental et construisent communautairement des Cités öko-responsables. 2025: 5,5 milliárdokat DE CITADINS FACE AU DEFI alimentaire DU XXIčme Siècle Selon le program des Nations Unies öntsük le Développement (PNUD), la lakosság urbaine Mondiale passera de 3,1 milliárdokat d? lakói en 2009 à 5,5 milliárdokat d? lakói d? ici 2025. Vers un bilan énergétique positif, la ville contemporaine satu d? Ici Quinze ans á produire proprement et intensivement plusz d? Energie qu? Elle n? En Erőleves AFIN d? Encaisser CET exode Urbain! Elle développe öntsön Cela l? Mezőgazdaság urbaine AFIN de s? Auto-suffire alimentairement tout en recyclant ses waters usées en waters pures par fito-épuration, SES déchets solides en engrais par compostage, et en produisant de l? Energie par Biomassza , aranyér à éghető et autres energiák renouvelables (solaire thermique, solaire photovoltaďque, éolien, Maree-motricité, stb.) AFIN d? éviter l? asphyxie de la plančte et de ses 9 milliárdokat de Bouches à nourrir d? ici 2050-il s? AGIT donc de réinventer le modčle énergétique traditionnel entre ville et campagne, entre fizet occidentaux, fizet émergents et fizet en Voie de développement qui se folytassa comme suit: behozatalát de erőforrások naturelles et Alimentaires d? une része et kivitel de déchets et de szennyezés d? AUTRE részt. Par reakció la ville écologique a öntsünk Objectif la reintegráció de la fonction agricole R L? Échelle urbaine en soulignant le szerepe de l? Mezőgazdaság urbaine dans l? Hasznosítása et la újrafelhasználását de erőforrások naturelles et des déchets biodégradables AFIN de la fermer boucle des flux écologiques. L? mezőgazdaság urbaine peut nourrir la ville sans peszticidek ou fongicides chimiques (ne la toxicité est avérée sur l? Homme: rák, stérilité, stb) et la rendre moins dépendante alimentairement de fia arričre fizet ou des autres Régions du monde. Organisant la elosztó des Produits frais en áramkörök bíróságok, c? Est-R-en szörnyű zálogjog közvetlen avec le consommateur, l? Mezőgazdaság urbaine vient Ainsi komplementer l? Mezőgazdaság traditionnelle. En plus de la qualité tápanyag des Produits et aliments consommés, l? Mezőgazdaság urbaine est également un levier de croissance du Marché de l? Emploi Urbain et de l? Economie locale. Elle SERT directement de chaînon társadalmi dans la egyeztetés des besoins primaires des nouveaux arrivants avec les défis de Leur Intégration dans la vie de la Cité, luttant Ainsi contre la pauvreté et l? Kirekesztést. Du pont de vue sanitaire, cette approche Agricole présente aussi un potentiel intéressant pour la eltávolítása des SOLS et des sous-SOLS pollués Ainsi que öntsön l? Épuration de l? Atmosphčre viciée en CO2. L? mezőgazdaság rurale des fizet occidentaux Doit Quant à Elle, crise du pétrole et changement climatique obligent, répondre à la crise alimentaire Mondiale des fizet en Voie de développement et principalement de l? Afrique. Fiú szerepét est donc désormais de produire (avec un accroissement estimé R 60%-d? Ici 2050) toutes les denrées transportables par Bateau comme les céréales et le Mads et Cela en s? Appuyant sur l? Evolution de la tudomány et des biotechnológia de pointe.En complémentarité de fia szerepet nutritif, l? Mezőgazdaság rurale se Voit attribuer le nouveau hiányosságokat de újrahasznosító ses propres rebus de a kultúra pour la Chimie verte AFIN de produire les biocarburants appelés Ť de seconde generációs ť Tirant l? Energie des matičres nem consommables des Plantes c'est-à-szörnyű des szálak comme les cellulózokéval notamment. DragonFly, az ENSZ Central Park NOURRICIER CULTIVE A LA verticale Dans ce káderek de mutációs écologique et d? autonomie alimentaire, c? est ŕ l? építészeti de se mettre au service de cette neo-mezőgazdaság et de traduire cette nouvelle törekvés sociale! Le projet Dragonfly javaslatot donc de construire un prototípusa de ferme urbaine offrant, autour d? Un programot Mixte de logements de irodák et de Laboratoires en Génie écologique, des espaces agricoles étagés verticalement et cultivés en partie par ses propres lakos. Cette Ferme verticale találkozott en helyet toutes les pratiques tartós en mezőgazdaság biologique basée sur la termelést intenzív et diversifiée suivant le rythme des Saisons. Cette építészet nourricičre est, de plusz kedvező à la újrafelhasználását des déchets biodégradables et à la megőrzése de l? Energie et des erőforrások renouvelables dans la szempontból d? Une planification de tömörítése écosystémique. En vue de contextualiser ce projet et de se positionner dans les débats sur la crise sociale et écologique, Dragonfly vient s? implanter au fil de l? eau sur l? East River à la pointe sud de la Roosevelt Island à New York entre l? Île de Manhattan et le Quartier de Queens. Pour faire arc aux pressions foncičres, Dragonfly s? Étire verticalement sous forme d? Une túra bionique relocalisant un nouveau biotóp Urbain pour la faune et la Flore locale et une réinsufflant termelés alimentaire autogérée par les lakói au c? Ur de Big Apple . De PALIER en PALIER, La Tour ráilleszt nem seulement des élevages assurant la termelési de viande, de laitage, de volaille, et d?? ufs, mais aussi des SOLS agricoles, véritables réacteurs biologiques régénérés en folyamatosan en humusz organique. Elle diversifie les fajták cultivées öntsük le éviter lessivage des strates de Substrat moelleux. Ainsi, les kultúrák se succčdent à la verticale selon Leur alkalmassági agronomique à fournir certains elemek au sol Entre Les eszencia qui sont y semées et récoltées. La Tour, valóságos organisme vivant, DEVIENT Ainsi métabolique et auto-suffisante en eau, en Energie et en bio-fertil
2009: 800 millió VÁROSI gazdák FELELŐS ECO-VÁROSOK
A világ gyorséttermi és a fagyasztott élelmiszerek vége! A városi nagy érdeklődést az elején a mi század felé fordul a kert sík hozza vissza a vidéket a mi túlzsúfolt városokban harc ezentúl a közösség városi mezőgazdaság képes hozzájárulni a tartós a város, és újragondolni az élelmiszer-termelést. A tetők, teraszok, erkélyek, az üreges a nem beépített közterek, a belső udvarokon és a felfüggesztett üvegházak, az öko-harcos arra törekszik, hogy elkerülje a versenyképes és consumeristic univerzum által előírt törvények a piac. Azt akarja, hogy ápolják a közvetlen tájra, hogy jobban gyökeret a földbe létrehozásával saját ökológiai és táplálkozási biodiverzitás. A fogyasztó válik ettől kezdve a termelői és a kert lakója! A párizsi Ť munkavállalót kertek t a T közösségi kertek t New York lesz, bár moszkvai Ť növényi terek t 800000000 városi gazdák, azaz több mint egy emberi lény ki A tíz fogyasztanak manapság chlorophyllous termékek e kozmopolita konyhakert. Ezek az új kertek, tisztában van a sürgősségi, hogy csökkentsük a fogyasztást, és annak szükségességét, hogy módosítsa a viselkedését szemben a klimatikus változások, így csökkenti a környezeti hatásokat és a build környezettudatos városok a közösségi módon. 2025: 5,5 milliárd CITY Slickers néző élelmezési kihívás a 21. század szerint a PNUD (Program az Egyesült Nemzetek fejlesztési), a világ városi lakosságának megy 3,1 milliárd lakos 2009-ben akár 5,5 milliárd lakosú belül 2025. Keresek egy pozitív energetikai értékelést, a mai város célja, tizenöt éven belül a termelő tisztán és intenzíven több energiát, mint amennyit elhasznál, hogy csomagot a városi exodus! Fejleszti tehát a városi mezőgazdaság lesz az élelmiszer-önellátásra történő újrafelhasználásával ugyanakkor a folyékony hulladék fito-tisztítás, szilárd hulladék műtrágyák komposztáló és energiatermelés a biomassza, a napelemek és egyéb megújuló energiák (termikus napenergia, fotovoltaikus napenergia, szélenergia, árapály-turbina energia?). Annak érdekében, hogy elkerüljék a asphixiation a bolygó és az állatok a 9 milliárd lakosú belül 2050-re, hogy foglalkozik ezzel együtt újjá a hagyományos energetikai minta között a város és a vidék között nyugati országok, a feltörekvő országok és a fejlődő országokban. Ezt foglalja össze a következő: egyrészt import a természeti és az élelmiszer-források, és másrészt export hulladék és a szennyezés. Az ökológiai város célja, hogy a mezőgazdasági újbóli funkció a városi léptékű, hangsúlyozva szerepét a városi mezőgazdaság használatát és az újrahasználat a természeti erőforrások és a biológiailag lebomló hulladékok, hogy közel a hurok az ökológiai folyamatok. A városi mezőgazdaság takarmány város nélkül növényvédőszer vagy kémiai fungicid (akinek toxicitás bizonyult az ember: rák, meddőség?), és hogy kevésbé függ az élelmiszer backcountry vagy más régióiban a világnak.Szervezése az értékesítési friss termékek rövidzárlat, ami azt jelenti, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a fogyasztó, a városi mezőgazdaság teljes, így a hagyományos mezőgazdaság. Amellett, hogy a tápanyagok minősége megtermelt és elfogyasztott étel, a városi mezőgazdaság is növekedést kart a városi munkanélküliség piac és a helyi gazdaságra. Ez közvetlenül felhasználható, mint társadalmi kapcsolat az egyeztetés az elsődleges igényeinek újonnan azzal a kihívással, hogy az integráció a város életében, így a küzdelem a szegénység ellen és a kirekesztés. Az egészségügyi szinten, ez a gazdasági megközelítést mutat be is érdekes lehetőség mentesítésére szennyezett helyszínek és undergrounds valamint ő tisztítására a szennyezett légkör CO2. köszönhetően az üzemanyag válság és éghajlati változás, a vidéki mezőgazdaság a nyugati országokban meg kell válaszolni a globális élelmiszerválság a fejlődő országok és főként Afrikában. Az a szerepe, hogy mostantól elő (a növekedés becslések szerint 60%-belül 2050-ig) minden élelmiszer szállítható hajóval, mint a gabona vagy kukorica. Ez alakulása alapján a tudomány és a legfejlettebb biotechnológiai. Ezen kívül tápláló szerepét, a vidéki mezőgazdaság új kihívást újrahasznosítása saját kultúrája rebus a zöld kémia előállítása érdekében a bio üzemanyag hívják? Második generációs üzemanyag? segítségével az energia nem fogyasztható anyagokat a növény, ami azt jelenti, rostok, mint a cellulózokéval. DragonFly, tápláló VERTICALY TERMESZTETT Central Park Az architektúra kell a szolgáltatást az új agrár-és a dizájn az új társadalmi vágy ebben az összefüggésben ökológiai mutáció és az élelmiszer-autonómiát! A Dragonfly projekt ezért javasolja épület prototípusa a városi gazdaság mely körül egy vegyes programot a lakások, irodák és laboratóriumok ökológiai mérnöki, gazdálkodási terek létrehozását, amelyek függőlegesen lefektetett több emeleten, részben művelt saját lakói. Ez a függőleges farm beállítja a fenntartható alkalmazások biogazdálkodás alapján az intenzív termelési szerint változott a ritmust az évszakok. Ez a tápláló mezőgazdaság továbbá támogatja az újrahasználat a biológiailag lebomló hulladékok és vezetése az energia és a megújuló energiaforrások a tervezés ökoszisztéma tömörítése.Annak érdekében, hogy fogalmat ezt a projektet, és hogy mi szempontunkból az ökológiai és szociális válság viták, Dragonfly készletek mentén az East River a Dél szélén Rooselvelt Island, New York között Manattan? s Island, és a Queens? kerület. Annak érdekében, hogy szembenézzen a partra nyomás, Dragonfly nyúlik magát függőlegesen alatt alakú bionikus torony áthelyezésével új városi biotóp a fauna és a helyi flóra és felüdítő az élelmiszer előállítási automatikus kezeli a lakosok szívében Big Apple. Floor a padló, a torony superposes nemcsak állattartás biztosítja a hús-, tej-, baromfi és tojás, hanem gazdálkodási alapon, igaz biológiai reaktor folyamatosan regenerálni szerves humusz. Ez diverzifikálja a termesztett fajták, hogy elkerüljék a mosás stratums a puha altalaj. Így a kultúrák követik egymást függőlegesen aszerint, hogy azok agronómiai arra, hogy az egyes elemeit a föld között eszencia, amely elvetette, és betakarították. A torony, igazi élő szervezet, így válik az anyagcsere és az önellátó vízügyi, energiaipari, valamint a biológiai termékenyítő. Semmi vész, minden újrahasznosítható, hogy egy folyamatos automatikus etetési! A BIONIC és energikusan önellátó ÉPÍTÉSZET Az architektúra Dragonfly prototípus sugallja újjá a függőleges épület (amely felvázolta az urbanisztikai virágzó New York City a 19. század óta), a szerkezetileg és funkcionálisan az ökológiailag és energetikailag. Annak érdekében, hogy társadalmi sokféleség és az állandó életciklus (24h/24) a toronyban, a vegyes programozási elsősorban lefektetett körülbelül két pólus a lakhatás és a munkahelyek.Körül házak, irodák, kutató laboratóriumok, valamint a legtöbb magán a legtöbb állami mezőgazdasági és szabadidős terek vannak kialakítva kertek, konyhakert, gyümölcsösök, rétek, rizsföldek, gazdaságok és felfüggesztett területeken. Eloszlása áramlás körül egy igazi biztonságos gerinc terjedő ciklus a számos felvonó, az áru felvonók és lépcsőházban szolgálja a szintek elválasztó egyszerre a bemenetek és a kimenetek újrahasznosított növényi, állati és emberi. Építészetileg, a funkcionális szervezet képviseli két hosszúkás torony szimmetrikusan elrendezve pár körül egy hatalmas éghajlati üvegházhatást, amely összeköti őket, és telepíti magát két kristályos szárnya. Ezek nagyon könnyű szárnyak, üveg és acél visszaszerezni a terhelés az épület, és közvetlenül ihlette a szerkezet a szitakötő szárnyak érkező család? Odonata Anisoptera? amelynek átlátszó membrán nagyon finoman nervured. Két lakott gyűrűk támfal körül ezeket a szárnyakat. A szerves cizellált exo-szerkezet tartalmazza az inter-éghajlati terek kapnak a mezőgazdasági kultúrákat. Ők támfal. Az egész készlet formák Ťdouble layerť építészet méh fészek háló, amely kihasználja a napenergia passzív energia maximális szintjét, összeadódik a meleg levegő télen a vastag-exo-szerkezet, és a hűtés a légkör természetes szellőzéssel és a párolgás-perpiration a növények nyáron. Védelme, így a kultúrák éghajlati változások New York (a -25,5 ° C, télen a 41 ° C-nyáron), ezek a plug terek hasznos, hogy az tükrözze a mezőgazdasági már nem az a felszíni terület, de nagyon szempontból A hangerőt.Valójában, mivel az okok táplálják gyümölcsösök, minden falat és minden mennyezet is átalakult három dimenziós konyhakert. A belső homlokzatai a lakás-és iroda dobja felé skyline New York a konzolos saját hydrophonic erkély hatszögletű részben köszönhető, amit megsokszorozza a kultúra rétegek emeleten. A növényzet gazdag, a föld nyüzsgő rovarok és állatok szabadon nevelkedett tartályt a városi fogyasztók alacsony jövedelem. Az architektúra lesz ehető! Ezen kívül a termikus úgynevezett T passzív T rendszer, az integráció a megújuló energiaforrások már gondoltam, a tervezéstől a Dragonfly igényeinek kielégítésére egy teljesen energetikailag önellátó projekt városi központ.Valójában, a Dél orra a torony kap minden a magasból a görbe egy napenergiával pajzs termelő felét az elektromos energia szükséges a működéséhez. A másik felét biztosítja a három szél gép függőleges tengelye Darrieus típusú, tekercsek magát a három lencse vájt északi részén a mikro-fényezett shell felé uralta szél New Yorkban. A homlokzatok a torony jelenlegi kettős személyiség. Valójában, a Nyugat-sziget közelében, Manhattan, a homlokzatok kezelik ültetett falak, míg a keleti, közel a Queens? kerületben, a nedves külső falak termesztenek trópusi eszencia. Ezek a függőleges kertek lehetővé teszik, hogy kiszűrje az esővíz és a szennyvíz a háztartási folyékony hulladék a torony lakóinak. Az összegyűjtött vizek alá megfelelő szerves kezelését a mezőgazdasági újra, így az összes nitrogén és fontos része a foszfor és a kálium szükséges a gyümölcs-, zöldség-és gabonafélék. felvázolása a bank a Roosevelt-sziget, a torony kiszélesedik a mindkét oldalán az alapon, hogy jobban integrálja a forgalom, hogy a határokon, és köszöntöm two kikötő mentén East River. Ez a szélesedő űrlapok két hatalmas napelem boltívek, mint például a napenergia ruha felett lebegő két városi kikötők: a nyugati kikötő oldalán, a fa pontonok a taxi hajók nyitott panoramically a Midtown bank és a keleti kikötő oldalán, a lebegő piacorientált felé Queens? kerület célja, hogy osztja a folyó az élelmiszer-termelés a függőleges farm a Manhattan szívében és annak másfél millió a városi Slickers. Sőt, ez a két kikötő elhelyezésére két hatalmas akvakultúra-tavak, igazi tank lágy víz által szűrt ültetett homlokzatai és elkötelezett, hogy reinjected a hidroponikus hálózat a Dragonfly torony. szerint alakulása a városi mezőgazdaság növeli a FAO (Food and Mezőgazdasági Szervezete, az Egyesült Nemzetek Szervezete), amelyet úgy felismerve 2007-től, hogy az ökológiai gazdálkodás egy nagyszabású lenne képes táplálni a bolygót, a Dragonfly projekt vitatja a város New York, hogy újragondolják az élelmiszer-termelést. Válaszul ez a projekt a lakott függőleges farm válaszol a kortárs dilemma előállítani nem csak ökológiai, hanem intenzívebben a nem kiterjedt földet. Ez összevonásával is közvetlenül termelési és fogyasztási helyet helye a város szívében! Vincent Callebaut építészTEXTE FRANCAIS DragonFly, UNE FERME METABOLIQUE POUR L'AGRICULTURE urbaine 2009: 800 MILLIÓ D? AGRICULTEURS URBAINS POUR DES ECO-CITES RESPONSABLES Fini le gyorsan élelmiszer-et le surgelé! L? Engouement citadin de ce debütálása de sičcle s? Oriente vers l? Apartman potager rapatriant la campagne dans nos villes densifiées et militáns désormais öntsön une mezőgazdaság urbaine közösségi képesek de contribuer à la durabilité de la Ville et de la repenser termelés alimentaire . Sur les toits, les Terrasses, les Balcons, au creux des espaces közvéleménye nem batis, dans les cours intérieures et les SERRES felfüggesztett, l? öko-citoyen törekszenek à se soustraire de fia univers compétitif et consumériste ró par les lois du Marche. Il vágy cultiver fia paysage immédiat AFIN de mieux s? Enraciner dans la terre en se créant sa propre biodiversité écologique et alimentaire. Le consommateur se fait désormais producteur et l? Lakó jardinier! Des Ť Jardins ouvriers ť Ť Parisiens aux közösségi kertek T Új-yorkais en passant par les Ť carrés de hüvelyesek ť moscovites, huit százalék millió d? agriculteurs urbains, soit valamint d ? un humain sur Dix, consomment aujourd? hui les Produits chlorophylliens de ces potagers kozmopoliták. CES nouveaux jardiniers, conscients de l? Urgence de réduire notre consommation de pétrole et de la nécessité de módosítót nos comportement arca aux changements climatiques, réduisent Ainsi Leur hatása environnemental et construisent communautairement des Cités öko-responsables. 2025: 5,5 milliárdokat DE CITADINS FACE AU DEFI alimentaire DU XXIčme Siècle Selon le program des Nations Unies öntsük le Développement (PNUD), la lakosság urbaine Mondiale passera de 3,1 milliárdokat d? lakói en 2009 à 5,5 milliárdokat d? lakói d? ici 2025. Vers un bilan énergétique positif, la ville contemporaine satu d? Ici Quinze ans á produire proprement et intensivement plusz d? Energie qu? Elle n? En Erőleves AFIN d? Encaisser CET exode Urbain! Elle développe öntsön Cela l? Mezőgazdaság urbaine AFIN de s? Auto-suffire alimentairement tout en recyclant ses waters usées en waters pures par fito-épuration, SES déchets solides en engrais par compostage, et en produisant de l? Energie par Biomassza , aranyér à éghető et autres energiák renouvelables (solaire thermique, solaire photovoltaďque, éolien, Maree-motricité, stb.) AFIN d? éviter l? asphyxie de la plančte et de ses 9 milliárdokat de Bouches à nourrir d? ici 2050-il s? AGIT donc de réinventer le modčle énergétique traditionnel entre ville et campagne, entre fizet occidentaux, fizet émergents et fizet en Voie de développement qui se folytassa comme suit: behozatalát de erőforrások naturelles et Alimentaires d? une része et kivitel de déchets et de szennyezés d? AUTRE részt. Par reakció la ville écologique a öntsünk Objectif la reintegráció de la fonction agricole R L? Échelle urbaine en soulignant le szerepe de l? Mezőgazdaság urbaine dans l? Hasznosítása et la újrafelhasználását de erőforrások naturelles et des déchets biodégradables AFIN de la fermer boucle des flux écologiques. L? mezőgazdaság urbaine peut nourrir la ville sans peszticidek ou fongicides chimiques (ne la toxicité est avérée sur l? Homme: rák, stérilité, stb) et la rendre moins dépendante alimentairement de fia arričre fizet ou des autres Régions du monde. Organisant la elosztó des Produits frais en áramkörök bíróságok, c? Est-R-en szörnyű zálogjog közvetlen avec le consommateur, l? Mezőgazdaság urbaine vient Ainsi komplementer l? Mezőgazdaság traditionnelle. En plus de la qualité tápanyag des Produits et aliments consommés, l? Mezőgazdaság urbaine est également un levier de croissance du Marché de l? Emploi Urbain et de l? Economie locale. Elle SERT directement de chaînon társadalmi dans la egyeztetés des besoins primaires des nouveaux arrivants avec les défis de Leur Intégration dans la vie de la Cité, luttant Ainsi contre la pauvreté et l? Kirekesztést. Du pont de vue sanitaire, cette approche Agricole présente aussi un potentiel intéressant pour la eltávolítása des SOLS et des sous-SOLS pollués Ainsi que öntsön l? Épuration de l? Atmosphčre viciée en CO2. L? mezőgazdaság rurale des fizet occidentaux Doit Quant à Elle, crise du pétrole et changement climatique obligent, répondre à la crise alimentaire Mondiale des fizet en Voie de développement et principalement de l? Afrique. Fiú szerepét est donc désormais de produire (avec un accroissement estimé R 60%-d? Ici 2050) toutes les denrées transportables par Bateau comme les céréales et le Mads et Cela en s? Appuyant sur l? Evolution de la tudomány et des biotechnológia de pointe.En complémentarité de fia szerepet nutritif, l? Mezőgazdaság rurale se Voit attribuer le nouveau hiányosságokat de újrahasznosító ses propres rebus de a kultúra pour la Chimie verte AFIN de produire les biocarburants appelés Ť de seconde generációs ť Tirant l? Energie des matičres nem consommables des Plantes c'est-à-szörnyű des szálak comme les cellulózokéval notamment. DragonFly, az ENSZ Central Park NOURRICIER CULTIVE A LA verticale Dans ce káderek de mutációs écologique et d? autonomie alimentaire, c? est ŕ l? építészeti de se mettre au service de cette neo-mezőgazdaság et de traduire cette nouvelle törekvés sociale! Le projet Dragonfly javaslatot donc de construire un prototípusa de ferme urbaine offrant, autour d? Un programot Mixte de logements de irodák et de Laboratoires en Génie écologique, des espaces agricoles étagés verticalement et cultivés en partie par ses propres lakos. Cette Ferme verticale találkozott en helyet toutes les pratiques tartós en mezőgazdaság biologique basée sur la termelést intenzív et diversifiée suivant le rythme des Saisons. Cette építészet nourricičre est, de plusz kedvező à la újrafelhasználását des déchets biodégradables et à la megőrzése de l? Energie et des erőforrások renouvelables dans la szempontból d? Une planification de tömörítése écosystémique. En vue de contextualiser ce projet et de se positionner dans les débats sur la crise sociale et écologique, Dragonfly vient s? implanter au fil de l? eau sur l? East River à la pointe sud de la Roosevelt Island à New York entre l? Île de Manhattan et le Quartier de Queens. Pour faire arc aux pressions foncičres, Dragonfly s? Étire verticalement sous forme d? Une túra bionique relocalisant un nouveau biotóp Urbain pour la faune et la Flore locale et une réinsufflant termelés alimentaire autogérée par les lakói au c? Ur de Big Apple . De PALIER en PALIER, La Tour ráilleszt nem seulement des élevages assurant la termelési de viande, de laitage, de volaille, et d?? ufs, mais aussi des SOLS agricoles, véritables réacteurs biologiques régénérés en folyamatosan en humusz organique. Elle diversifie les fajták cultivées öntsük le éviter lessivage des strates de Substrat moelleux. Ainsi, les kultúrák se succčdent à la verticale selon Leur alkalmassági agronomique à fournir certains elemek au sol Entre Les eszencia qui sont y semées et récoltées. La Tour, valóságos organisme vivant, DEVIENT Ainsi métabolique et auto-suffisante en eau, en Energie et en bio-fertil
Felhőkarcolóba a malacokkal!
A
Föld lakosságának növekvő száma, a megművelhető területek
csökkenére komoly gondolkozásra serkenti várostervezők,
mezőgazdasági szakemberek, ökológusok ezreit. Az Európai Unió
legnagyobb sertéshús-exportőrei közé tartozó Hollandia
különösen érintett a témában. A híres rotterdami építésziroda,
az MVRDV még
2001-ben sajátos megoldással állt elő: a függőleges
sertésfarmokat vizionáló Pig
City ötletével.
Az akkor elvetéltnek tűnő ötletben azóta egyre többen látják
meg a fantáziát, igaz, nem feltétlenül annak eredeti formájában.
Évi 16,5
millió tonnányi termelésével Hollandia az ezredforduló táján
az EU legnagyobb sertéshús-előállítója volt. A meghatározó
iparágat azonban komoly veszélybe sodorta a száj- és körömfájás
járványa, és egyre erősödött az állatjogi mozgalmak hangja is,
amelyek élhetőbb körülményeket követeltek a többmilliónyi
sertésnek. Ezekre a kihívásokra kívánt megfelelni az MVRDV a Pig
City tervével. Számításaik szerint ha minden tenyésztő meg
kívánna felelni azoknak a követelményeknek, miszerint az állatok
kizárólag természetes úton, növényekből előállított
táplálékot kapjanak, az e célra igénybe vett földterület
Hollandia 75%-át jelentené.
Egy ország
háromnegyede a malacoknak szentelve? Az MVRDV koncentrálná a
növénytermesztés és a sertéstenyésztés területeit, mégpedig
nyolcvan méter magasra nyúló tornyok formájában. Minden szinten
állatbarát farmok helyezkednének el; az iroda az ekkortájt nagy
visszhangot kiváltott, a disznóólakba játékra használatos
tárgyak elhelyezését előíró EU-rendeletnek megfelelően még
külön játszózónákra is gondolt. A trágyát biomasszaként
energiatermelésre hasznosítanák, a tornyok belsejében pedig
halfarmok biztosítanának olcsó és közeli élelemforrást a
sertések számára. A koncentrált elhelyezés az MVRDV szerint a
betegségek terjedésének valószínűségét is csökkentené.
A
javaslat széleskörű vitához vezetett Hollandiában. Az azóta
eltelt években elkészültek az első tanulmányok a Pig City
életképességét illetően, és napvilágot látott számos más,
hasonló elképzelés is. Dickson Despommier, a Columbia egyetem
professzora saját honlapot hozott létre verticalfarm.com címmel,
amely a 2050-re a Föld lakóinak közel 80%-át kitevű városi
lakosság élelmezési problémáinak megoldásával foglalkozik. A
tornyokban elhelyezett kertek, farmok ötletében komoly lehetőséget
látó professzor szerint azonban a jelenlegi elképzelések közül
egy sem megvalósítható; ráadásul az eddig épített
próbálkozások csupán néhány emelet magasra nyúltak.
Despommier
pesszimizmusát meghazudtolandó évről évre látnak napvilágot
újabb elképzelések a toronyházakba plántált kertekről. A
párizsi Atelier
Soa Architectes Living
Tower című tervét a verticalfarm.com oldalán is publikálták.
Gordon Graff Torontóba tervezett, 58 emeletes SkyFarmja a tervező
szerint 35 ezer ember ellátását oldaná meg egy évben. A tervek
egyelőre elképzelés szintjén maradtak, de a probléma valós –
azt jelzi, hogy holland tudósok egy, az MVRDV elképzelésétől
merőben eltérő módszerrel próbálkoznak: laboratóriumi
körülmények között növesztenének fogyasztható húst.
Zöld dombtornyok a jövő városában
A holland
MVRDV nyerte el egy új, 77 ezer fősre tervezett város építésének
feladatát Dél-Koreában, Szöultól nem messze. A formabontó
építésziroda megnyújtott dombokra emlékeztető, zöld
teraszoktól ölelt formációk alá rejtené a több százezer
négyzetméternyi kívánt funkciót. Az építkezés akár 2011-re
befejeződhet.
A
Daewoo Consortium és a dél-koreai Gwanggyo tartománya két
városközpontból álló, összesen 77 ezer főnek otthont adó új
települést kíván létrehozni egy Szöultól 35 kilométerre fekvő
területen. A holland MVRDV a
Power Centre-ként is emlegetett városmagok egyikének tervezését
nyerte el. A rohamos ütemben urbanizálódó Dél-Koreában az
elkövetkezendő években több ilyen Power Centre-t is terveznek
építeni.
Az elsőnek
felépülő Gwanggyo-városközpont mintaként szolgálhat a további
fejlesztések számára is. A komplexumban 200 ezer négyzetméternyi
lakás, 48 ezer négyzetméter iroda, valamint 200-200 ezer
négyzetméternyi parkoló, illetve vegyes felhasználású
(kulturális, kereskedelmi, szabadidős és oktatási) terület lesz.
Mint a
számokból is látható, a program egyelőre igen elnagyolt. A
pályázatot elbírálók tetszését alighanem az MVRDV markáns
arculattal bíró, ökocentrikus műve nyerhette el. Az eltérő
magasságú, ívelt tornyokkal tagolt beépítés minden szintjét
zöld sáv öleli körbe, ami a klimatizációban is segít, valamint
természetes hatást biztosít kívülről és belülről is. A
határozott rendszer szerint, sávokban felépülő épületegyüttes
részei a munkák befejeztével teljesen egységes, spontánnak tűnő
összképet adnak majd. Ennek azért is fontos szerep jut, mert a
helyszínt természetes tó és erdős vidék övezi.
Az építési
program költségvetésén és időbeosztásán még dolgoznak, ám
annyit tudni lehet: akár három éven belül is elképzelhetőnek
tartják a megvalósítást. A strukturális munkákba a brit Arupot
vonják még be.
Farmot az égbe!
Globális
felmelegedés, túlnépesedés, világméretű vízhiány és
éhínség. Csak néhány a közeljövő fenyegető rémeiből. De mi
lesz velünk? – kérdezhetik joggal. Egyszerű: minden bajtól
megmenekülünk, hála a függőleges farmolásnak és az önellátó
rendszereknek.
Vannak
bajok? Vannak.
Azt már az óvodások is tudják, hogy nem jól van ez így a Földön, ahogy most van. Az erdőirtás, a felelőtlen energiapazarlás, a folyamatos beépítések, vagyis a természetes kizsigerelése kezdi megbosszulni magát.
Azt már az óvodások is tudják, hogy nem jól van ez így a Földön, ahogy most van. Az erdőirtás, a felelőtlen energiapazarlás, a folyamatos beépítések, vagyis a természetes kizsigerelése kezdi megbosszulni magát.
A légkörbe jutó, üvegházhatást okozó gázok mennyiségének csökkenését, a légkör gázegyensúlyának újrateremtését a jelenlegi erdőterületek megtöbbszörözésével lehet elérni. Az erdőtelepítés azonban egyelőre senkinek sem érdeke, legalábbis a civil szervezeteken kívül más nem erőlködik fásítani.
A tiszta ivóvíz mindig is gondot jelentett a világ nehezebb sorsú vidékein. A környezet folyamatos szennyezésével, a folyóvizek mérgezésével a probléma csak erősödik, a víz ezért előbb az olaj, aztán az arany árát is elérheti a jövőben.
A Föld számra megoldandó kérdés maga az ember is. Előrejelzések szerint 2050-re kilencmilliárd csupasz majom él majd a bolygón, ami nem kis fejtörést okoz a kutatóknak. Számítások szerint a hárommilliárd új jövevény élelmezéséhez egy további Brazíliányi méretű földterületet kellene művelés alá vonni.
Mindezen problémákat orvosolni szinte képtelenség, de remény mindig van. A remény pedig az emberi leleményből és a belátás képességéből táplálkozik. Az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi fejlődési irány nem szolgálja a gondok megoldását, tehát teljesen új koncepcióra van szükség.
Az új koncepció, pedig nem más, mint egy ötven évvel ezelőtti gondolat felélesztése: az integrált gazdálkodás. 1958-ban, Kanadában fogalmazódott meg először, hogy az előállított mezőgazdasági terméket egy rendszeren belül kell tartani – ültetéstől aratásig, születésétől levágásig.
Most, a XXI. század elején, ennek az elméletnek a továbbfejlesztett változata mentheti meg az emberiséget az elkerülhetetlennek tűnő katasztrófától. A jelenlegi technológiai szint mellett ugyanis az „egy rendszert” gyakorlatilag önellátó állomásként üzemeltethetik a városok, ráadásul, mindössze egy felhőkarcolónyi alapterületen.
Kukorica, disznó egy toronyban
A nagyobb beruházásoknál szinte megkerülhetetlen a zöld építészet: a felhőkarcolókat világszerte energiafelhasználást csökkentő rendszerekkel tervezik. A napkollektor már-már kötelező elem, de az is egyre gyakoribb, hogy egy toronyház saját szélerőművet kap. Az külső energiafelhasználás csökkentésének extrémjei a kísérleti szakaszban lévő, de már létező, teljesen önellátó rendszerek.
A leginkább sci-fikből ismerős csillagvárosok formáját idéző Biosphere 2 nevű program egy önellátó zártrendszer az arizonai sivatagban. A turistalátványosságként is üzemelő épületkomplexum sivatagi, szavannai és esőerdei flórát rejt az üvegházaiban.
Az 1991 óta működő Bio2 lakói főleg a különböző ökoszisztémákat vizsgáló és gondozó tudósok, de bárki részese lehet az élménynek, ha pár éjszakára megszáll az „űrkikötő” hoteljében. A piramisok és gömbök alatt felszolgált ételeket helyben termelik, a keletkezett szemetet és szennyvizet pedig újra feldolgozzák.
Az első, sikeresen vizsgázó önellátó rendszer másokat is megihletett. Az építészek közül a holland MVRDV csoport rukkolt ki, először talán őrültnek tűnő, de annál érdekesebb projekttel. A tervezőcsoport a beépíthető területek csökkenése és az élelmezési problémák kérdésére adott frappáns választ 2001-ben.
A rotterdami székhelyű iroda a holland agrárminisztériummal közösen egy teljes malaclakótelepet tervezett, igazi toronyházakkal, tengerre néző kilátással. Az elgondolás szerint ha a disznókat egymás feletti emeleteken, nem pedig ólakban hizlalják, akkor egyrészt, a mozgási lehetőség miatt, jobb minőségű húst kapnak, másrészt kivédhetik a fertőzéseket és betegségeket.
A függőleges építkezés következményeként a malacfarmok akár a nagyvárosokban, vagy közvetlen szomszédságukban a kikötők közelében is felépülhetnek, feleslegessé téve a költséges, és sok esetben állatkínzó szállítást. A hús feldolgozást szintén házon belül lehetne megoldani.
Az MVRDV terve szerint a hetvenhat felhőkarcolóból álló malacváros tornyai egyenként több mint hatszáz méter magasak lennének. A 87x87 méteres emeleteken a disznók mozgását hatalmas erkélyek tennék még szabadabbá: az állatok több száz méter magasan szaladgálhatnának a balkonra ültetett fák között.
Az állatlakótelep után megszülettek az égi farmok tervei is: hatalmas felhőkarcolókban termesztenének zöldséget és gyümölcsöt a jövőt féltő tudósok. Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora álmodta meg, hogy milyen legyen a huszonegyedik századi földművelés.
A jelenlegi, hatalmas földterületet elfoglaló gazdaságokat függőlegesen rétegződő termesztő központok válthatják fel. Az agrártoronyházak formájára több változat is született már: egyes tervek lépcsős kialakítású, teraszos művelésre alkalmas külsőt mutatnak, a legújabb fejlesztés azonban egy hengeres formájú, teljesen zárt rendszerű felhőkarcoló.
A mindenféle növény termesztésére alkalmas ökoszisztéma napelemmel és szélerőművekkel termelne energiát, emellett saját égetőművel is ellátnák, ahol a házon belül keletkezett hulladékból nyernének energiát. A komposztáló segítségével nem jelent problémát a jó minőségű talaj előállítása sem.
A növények párologtatását kihasználva a rendszer az öntözéshez szükséges vízmennyiséget is maga tudná biztosítani. Az elpárolgó nedvességet egy hűtőrendszer segítségével lecsapatják és összegyűjtik, csakúgy, mint az épületben keletkező bármilyen szennyvizet, melyet tisztítás után locsoláshoz, de akár ivóvízként is hasznosíthatnak.
A jövő farmját tervezők számításai szerint egy harminc emeletes agrártorony mintegy ötvenezer ember élelmezését oldhatná meg, vagyis egy New York méretű városnak mintegy százötven felhőkarcolóra lenne szüksége. A mezőgazdaságot megújító tervre már több országból is érdeklődnek, köztük a felhőkarcolókat szinte naponta építő Dubai is. Az egyelőre terv szinten létező függőleges farmok megvalósulását, és ezzel a felelőtlen kőolaj pazarlás okozta katasztrófahelyzetet végül az olajból származó bevétel teremti meg.
Függőleges farm a felhőkarcolók közé
Yiging
Jiang és Jing Tao idén márciusban tette közzé egy városi
függőleges farm háromdimenziós terveit. A terv különlegessége
az, hogy a függőleges farm három, már meglévő felhőkarcoló
közé kerülne, ezzel lazítva fel a zöldben szegény betonváros
szürkeségét.
Az
elmúlt húsz évben Shanghai hatalmas fejlődésen ment keresztül,
és magasba nyúló épületek százai épültek fel a város
növekedése során. Ám ezzel párhuzamosan a parkok és a pihenő
övezetek száma nem növekedett, a nagyvárosi emberek szinte már
csak szökőévente találkoznak a természettel. Jiang és Tao ezt a
helyzetet kívánta orvosolni.
A
felhőkarcolók közt kialakuló függőleges tér ideálisnak tűnik
a zöld struktúra kialakításához: a felhőkarcolókban dolgozó
emberek az ablakon kitekintve nem a szürke épületeket, hanem
növényeket, a zöldet láthatnák. Ez természetesen csak egy a
terv előnyei közül.
A
magas épületek közé „növesztett” függőleges farmok
közösségi térként is funkcionálhatnának, ahol az emberek a
megszokott, városias tevékenységek helyett kertészkedhetnének,
zöldségeket, gyümölcsöket termelhetnének. A megtermelt
élelmiszert pedig a helyileg szerveződő piacokon, vagy akár
közvetlenül az irodákban is árusíthatnák.
A
magasba szökő függőleges farm megújuló energia termelésére is
alkalmas lenne: az erős szelet turbinákkal, a napfényt pedig
napelemekkel lehetne hasznosítani. A rengeteg zöld a levegő
összetételét is javítani tudná: a nagy mennyiségű szén-dioxid
egy részét friss oxigénné alakítaná át.
A
függőleges farmok szükségességét a sűrűn beépített városok
hívták életre: ahol a síkban elterülő tér már elfogyott,
viszont az ég felé még lehet terjeszkedni. Jiang és Tao tervei
annyiban jelentenek a függőleges farmok tekintetében is
újdonságot, hogy nem egy új épületet képzeltek a farm
otthonaként, hanem a felhőkarcolók által kialakított üres teret
építenék be a zöld struktúrával. A zsúfolt belvárosban
ugyanis aligha akad egy talpalatnyi hely, ahová újabb, akármilyen
karcsú épületet is lehetne építeni. Viszont a felhőkarcolók
közé felhúzött függőleges farmnak is van ára: az alapvetően
sűrű, szűkös, tömött teret még inkább sűrűbbé, szűkösebbé
és tömöttebbé változtatja.
Kaptárszerű függőleges farm Londonban
Éppenséggel
szorgos kis londoni méhecskék is lakhatnának ebben a Temze
partjára tervezett londoni épületben, de embereknek való. A
lombbal borított épület félig farm, félig pedig lakóház, amely
egy mini-ökoszisztémát alkot.
A
mexikói Xome Arquitectos által tervezett London Tower Farm teljesen
önfenntartó: összegyűjti az esővizet, energiát termel és még
zöldséget, gyümölcsöt is lehet benne termeszteni.
A
Xome Arquitectos annak a jóslatnak a tudtában tervezte meg az
épületet, hogy 2050-re a Föld lakosságának 70%-a városi
környezetben fog élni. Ha ez valóban így lesz, akkor függőleges
irányba kell kiterjeszteni a növénytermesztést is, hogy elegendő
élelmet lehessen előállítani. A Xome azt is szerette volna, ha az
általuk tervezett épület lakói többfajta elfoglaltság közül
választhatnak, így bevásárlóközpont, munkahelyek és
szórakoztatóegységek is helyet kaptak az épületben.
Az
épületet hatszög alakú elemek alkotják, amelyek a lakások
ablakaként is szolgálnak. A tetőn lévő enregiatermelő-rendszer
ellátja az épületet árammal, az esővizet összegyűjtve pedig a
hidroponikus rendszert, a zuhanyzókat és a WC-ket is el lehet látni
vízzel. Az épület közepében lehet növényeket termeszteni, így
a lakók könnyen hozzáférhetnek a zöldségeskertjükhöz – már
ha szeretnének egyet. A megtermelt zöldséget-gyümölcsöt pedig
akár el is adhatják. Az ablakokon és erkélyeken felgyűrűző
növények pedig még több élettel töltik meg ezt az amúgy is
zöld épületet!
Égbe nyúló kertek
A népesség
növekedésével egyre kevesebb hely marad a mezőgazdasági termelés
számára. Mivel egyre nagyobb távolságokból kellene az
élelmiszert szállítani, a üzemanyag-költségek nagyon
megnövelnék azok árát. Ezért kezdtek el azon gondolkodni, miként
lehetne a vízszintes irány helyett égbe nyúló kerteket alkotni
és helyben előállítani, amire a lakosságnak szüksége van.
Különböző
megoldásokat eszeltek ki az építészek. Melyik lesz a
legmegfelelőbb, azt csak az idő tudja majd bebizonyítani. Az
építkezéseket pár éven belül elkezdik, de addig is
gyönyörködhetünk a tervekben és megismerhetjük a különböző
elképzeléseket.
Dubaj
Már megszokhattuk, hogy Dubaj nevét meghallva általában valamilyen különleges építészeti megoldás jut eszünkbe. Most sem kel csalódnunk. Egy különleges farmról lesz szó, amit tengervíz hűt és locsol. Mindez elsőre hihetetlennel tűnhet, főleg a locsolás. Pedig nagyon egyszerű fizikai törvényszerűség rejlik a titok mögött. A hideg tengervíz csővezetéken keresztül érkezik a melegházba. A bent levő levegőt a hidegebb tengervíz lehűti, egy lepárló segítségével. Hidegebb és nedvesebb levegő lesz az eredmény. Ez a minimális nedvesség tartalommal rendelkező levegő pont elég ahhoz, hogy a magok kikeljenek. Ahhoz ugyanis nem kell sok víz.
Ezután az itteni levegőt egy következő lepárlóba vezetik, amit megint tengervíz hűt. Mivel a meleg levegő felemelkedik, a fenti levegő sokkal melegebb, amit lehűtve a pára kicsapódik. Ezt a kicsapódott vizet egy csővezetéken vezetik el tárolókba. Ezzel locsolják majd a kifejlett növényeket. Az ötlet megvalósításán olasz építészek dolgoznak.
Már megszokhattuk, hogy Dubaj nevét meghallva általában valamilyen különleges építészeti megoldás jut eszünkbe. Most sem kel csalódnunk. Egy különleges farmról lesz szó, amit tengervíz hűt és locsol. Mindez elsőre hihetetlennel tűnhet, főleg a locsolás. Pedig nagyon egyszerű fizikai törvényszerűség rejlik a titok mögött. A hideg tengervíz csővezetéken keresztül érkezik a melegházba. A bent levő levegőt a hidegebb tengervíz lehűti, egy lepárló segítségével. Hidegebb és nedvesebb levegő lesz az eredmény. Ez a minimális nedvesség tartalommal rendelkező levegő pont elég ahhoz, hogy a magok kikeljenek. Ahhoz ugyanis nem kell sok víz.
Ezután az itteni levegőt egy következő lepárlóba vezetik, amit megint tengervíz hűt. Mivel a meleg levegő felemelkedik, a fenti levegő sokkal melegebb, amit lehűtve a pára kicsapódik. Ezt a kicsapódott vizet egy csővezetéken vezetik el tárolókba. Ezzel locsolják majd a kifejlett növényeket. Az ötlet megvalósításán olasz építészek dolgoznak.
|
---|
|
---|
|
---|
Dragon Vertical Farm, New York, Egyesült Államok
New York, Roosevelt szigete. Itt található egy belga építész merész tervei alapján készült "lepkeház" nevű farm, mely függőleges irányban terjeszkedik. 128 emeleten 28 különböző mezőgazdasági üzem fog elhelyezkedni. Alapja egy ikertorony, illetve az azokhoz csatlakozó szárnyak. A tervező elsődleges célja az volt, hogy bebizonyítsa, milyen egyszerűen le lehet rövidíteni az utat, míg a földekről az asztalra kerül az étel. Ehhez egy helyre kellett telepíteni egy átlagos mezőgazdasági termelőszövetkezetet, a növény- és zöldségtermesztést és állattenyészetet, és az azokhoz tartozó feldolgozó üzemeket, például tejgazdaságot. De az irodák, laboratóriumok is helyet kaptak az épületben.
Az épület anyag fém és üveg. A szárnyak megfelelő hőmérsékletet biztosítanak a növények növekedéséhez. Úgy vannak kialakítva, hogy a közéjük beáramló levegő télen fűti, nyáron hűti a gazdaságot. A külső, függőleges irányban elhelyezkedő kertek összegyűjtik az esővizet. A házban keletkezett szemetet organikusan lebontják, és a felszabaduló energiát illetve melléktermékeket újrahasznosítják.
|
---|
Plantagon Vertical Farm
Egy svéd-amerikai vegyes vállalat elképzelése ez a gömb alakú farm, melynek belsejében egy spirál futna, ezzel is a jobb hely-kihasználásra törekedve. Az üvegház megfelelő világítást kap a természettől, mert a gömb belsejébe különböző szögben érkezik a napsugár. Ezt kihasználva lehet az eltérő fényigényű növényeket a spirálban futó kertekben elültetni.
|
---|
Városi kaktusz épület, Rotterdam, Hollandia
A városban élők vágya egy kis kert. Esetleg kicsit nagyobb, mint az erkély. Nos, akik ebben az épületben lakhatnak, azoknak beteljesült ez a kívánságuk. Mindegyik bérlőnek van egy kis kertje, ahol zöldséget termelhet. A különleges alakzat miatt a növények kellő mennyiségű fényt és vizet is kaphatnak, így a lakók megtermelhetik saját vacsorára valójukat.
|
---|
|
---|
Charlotte Avignon függőleges farm, Párizs
Még csak a tervek készültek el, lehet sokan idegenkednek majd az elképzeléstől, hogy Párizs történelmi épületei között megjelenjen egy ilyen modern épület. A tervezője, Charlotte Avignon azonban másként gondolja. Elképzelése szerint egy parkban ideális helye lenne, hiszen a látványt nem zavarná és a pihenni vágyókat ellátná friss élelemmel.
|
---|
Ez a jövő: függőleges gazdálkodás
2050-re 3
milliárddal nőhet a Föld népessége, kisebb helyen kell többet
termelni. Egy amerikai professzor előállt egy merész ötlettel a
mezőgazdaság átalakítására.
Jelenleg
nagyjából 6,7 milliárdan élünk a Földön, a szakemberek szerint
azonban 2050-re a bolygó lakossága közelítőleg 9 milliárd főre
növekszik majd. Ebből - egyebek mellett - logikusan az is
következik, hogy jóval nehezebben fogunk elférni, miközben
viszont több embert kell eltartania a bolygónak. Mindemellett az
emberiségnek szembe kell néznie olyan gondokkal is, mint az
éghajlatváltozás vagy épp a kimerülőben lévő hagyományos
energiaforrások. Ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrófát, néhány
- ilyen szempontból rendkívül rövid - évtized alatt,
világszinten alapvető, bevett dolgokat kell átrendezni mind a
fejekben, mind pedig a gyakorlatban. Ezek közé tartozik a
mezőgazdaság is, melynek megreformálására létezik egy elsőre
ugyan elszálltnak tűnő, mégis nagyon is ésszerű elképzelés,
amely szerint a megszokott, vízszintes gazdálkodásról át kellene
térnünk a függőlegesre. Hogy pontosan miről is van szó, a
következőkben elmagyarázzuk.
A helyzet tehát a következő: sokkal kisebb rendelkezésre álló területen kell majd jóval többet termelnünk, méghozzá úgy, hogy az ehhez szükséges energiát lehetőleg környezetbarát, megújuló energiaforrásokból biztosítjuk. Dickson Despommier, az amerikai Columbia Egyetem professzora és tanítványai 1999-ben rukkoltak elő a vertikális gazdálkodás koncepciójával, amely minderre megoldást jelenthetne. Az elképzelés szerint olyan felhőkarcolókat építenének, amelyek vertikális farmokként funkcionálnak: a gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, illetve gombákat a különböző emeleteken lehetne megtermelni, s lehetőség lenne akár állattartásra, illetve -tenyésztésre is. A termelésben olyan eljárásokat alkalmaznának, mint a hidrofónika - vagyis a nem talajban, hanem tápoldattal átitatott anyagban való termelés -, a fitoremediáció - azaz a szennyezett környezet megtisztítása növények által -, vagy épp a komposztálás.
Az emeletes farmok energiaellátását megújuló energiaforrások - elsősorban nap-, illetve szélenergia - biztosítanák. A felhőkarcoló-farmok nem csupán azért lennének praktikusak, mert a vízszintes gazdálkodásnál jóval kisebb alapterületet igényelnek, hanem azért is, mert nem befolyásolják őket az évszakok, az időjárás-változás, így lényegében a hőmérséklettől, a napsütéses órák számától vagy épp a csapadékmennyiségtől függetlenül, stabilan rendelkezésre állnak. A szigorúan kontrollált beltéri gazdálkodás a fertőzések elkerülésének szempontjából is előnyös megoldás. Az ilyen épületek által a mezőgazdasági termelés beköltözhetne akár a nagyvárosokba is, így a szállítási költségek is megspórolhatók. Despommier számításai szerint egy-egy ilyen épületben - mérettől függően - akár 10 000-50 000 ember számára elegendő táplálékot lehetne megtermelni.
Bár számos szaktekintély meglehetősen idealisztikusnak, vagy épp provokatívnak tartja Despommier koncepcióját, a professzor mégis úgy véli, hogy korunk technikai fejlettségét alapul véve abszolút kivitelezhető lehet, olyannyira, hogy reményei szerint a vertikális farm első prototípusa tíz éven belül felépülhet. Ennek érdekében jelenleg is komoly előkészítő, kutató-elemző és fejlesztői munka folyik. Az egyik legnagyobb probléma, melyet a szakembereknek meg kell oldaniuk - és mellyel az ötlet kritikusai is leggyakrabban előhozakodnak - a mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen fény, illetve megfelelő hőmérséklet biztosítása az felhőkarcoló-farmok szintjein, méghozzá évszaktól, időjárástól függetlenül. Ez természetesen csak mesterséges világítással, illetve fűtéssel oldható meg, a kritikusok szerint pedig ezen bukik az egész, hiszen ezek előállítási költsége olyan magas, hogy gazdaságilag nem éri meg ilyen épületeket működtetni. Épp ezért a tudósok elsősorban most olyan eljárások kifejlesztésén dolgoznak, amelyek az említett megújuló energiaforrások, illetve környezetbarát technológiák segítségével csökkentik ezeket, a jelenlegi körülmények között valóban magasnak számító költségeket.
A helyzet tehát a következő: sokkal kisebb rendelkezésre álló területen kell majd jóval többet termelnünk, méghozzá úgy, hogy az ehhez szükséges energiát lehetőleg környezetbarát, megújuló energiaforrásokból biztosítjuk. Dickson Despommier, az amerikai Columbia Egyetem professzora és tanítványai 1999-ben rukkoltak elő a vertikális gazdálkodás koncepciójával, amely minderre megoldást jelenthetne. Az elképzelés szerint olyan felhőkarcolókat építenének, amelyek vertikális farmokként funkcionálnak: a gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, illetve gombákat a különböző emeleteken lehetne megtermelni, s lehetőség lenne akár állattartásra, illetve -tenyésztésre is. A termelésben olyan eljárásokat alkalmaznának, mint a hidrofónika - vagyis a nem talajban, hanem tápoldattal átitatott anyagban való termelés -, a fitoremediáció - azaz a szennyezett környezet megtisztítása növények által -, vagy épp a komposztálás.
Az emeletes farmok energiaellátását megújuló energiaforrások - elsősorban nap-, illetve szélenergia - biztosítanák. A felhőkarcoló-farmok nem csupán azért lennének praktikusak, mert a vízszintes gazdálkodásnál jóval kisebb alapterületet igényelnek, hanem azért is, mert nem befolyásolják őket az évszakok, az időjárás-változás, így lényegében a hőmérséklettől, a napsütéses órák számától vagy épp a csapadékmennyiségtől függetlenül, stabilan rendelkezésre állnak. A szigorúan kontrollált beltéri gazdálkodás a fertőzések elkerülésének szempontjából is előnyös megoldás. Az ilyen épületek által a mezőgazdasági termelés beköltözhetne akár a nagyvárosokba is, így a szállítási költségek is megspórolhatók. Despommier számításai szerint egy-egy ilyen épületben - mérettől függően - akár 10 000-50 000 ember számára elegendő táplálékot lehetne megtermelni.
Bár számos szaktekintély meglehetősen idealisztikusnak, vagy épp provokatívnak tartja Despommier koncepcióját, a professzor mégis úgy véli, hogy korunk technikai fejlettségét alapul véve abszolút kivitelezhető lehet, olyannyira, hogy reményei szerint a vertikális farm első prototípusa tíz éven belül felépülhet. Ennek érdekében jelenleg is komoly előkészítő, kutató-elemző és fejlesztői munka folyik. Az egyik legnagyobb probléma, melyet a szakembereknek meg kell oldaniuk - és mellyel az ötlet kritikusai is leggyakrabban előhozakodnak - a mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen fény, illetve megfelelő hőmérséklet biztosítása az felhőkarcoló-farmok szintjein, méghozzá évszaktól, időjárástól függetlenül. Ez természetesen csak mesterséges világítással, illetve fűtéssel oldható meg, a kritikusok szerint pedig ezen bukik az egész, hiszen ezek előállítási költsége olyan magas, hogy gazdaságilag nem éri meg ilyen épületeket működtetni. Épp ezért a tudósok elsősorban most olyan eljárások kifejlesztésén dolgoznak, amelyek az említett megújuló energiaforrások, illetve környezetbarát technológiák segítségével csökkentik ezeket, a jelenlegi körülmények között valóban magasnak számító költségeket.
1.
Ez a jövő: függőleges gazdálkodás2.
A tervezők szemével
Ez a jövő: függőleges gazdálkodás
Dickson Despommier merész ötlete persze számos építész és tervező fantáziáját megragadta, így mostanra több vertikális farm-épületterv is született. Chris Jacobs amerikai építész - aki három évig dolgozott a professzorral - például egy henger alakú, üvegfalú építményként látja a függőleges farmot (kép 1), amelynek tetején hatalmas, parabolaantenna-szerű napkollektor kapna helyet. Hasonló, henger alakú építményben gondolkodott Blake Kurasek New York-i építész is a "Living Skyscraper" (kép 2)megalkotásakor, amelynek csigavonalban emelkedő szintjein nyitott és zárt terekben is folyna a gazdálkodás.
Gordon Graff kanadai építész is olyan felhőkarcoló-farmot képzel el (kép 3), amelynek nem csupán a belső tereiben, de külső felületének egy részén is gazdálkodhatnának. A francia SOA Architects építésziroda szakemberei által megálmodott "Living Tower" (kép 4) épületben nem csupán vertikális farm kapna helyet, hanem lakások, irodák és üzlethelyiségek is.
Az épület külső felületén fotovoltaikus cellákat - vagyis borús időben, illetve árnyékban is működőképes napelemeket -, a tetején pedig szélturbinákat helyeznének el, ezek biztosítanák az energiaellátást. A vízellátást pedig az esővízgyűjtő- és szennyvíztisztító-rendszer segítségével oldanák meg. Az eddig a témában született legimpozánsabb terv Eric Ellingsen amerikai építész munkája (kép 5): egy grandiózus, csupaüveg, piramis formájú vertikális farm.
Despommier professzor ötlete ráadásul a szó szoros értelmében sokkal messzebbre is vezet: ahhoz ugyanis, hogy egyszer - a ki tudja mennyire távoli jövőben - az ember esetleg más bolygókon is meg tudjon élni, mindenképp szüksége lesz olyan technikára és építményekre, melynek segítségével a Földön megszokottól lényegesen eltérő körülmények között is meg tudja termelni a számára szükséges táplálékot, ennek pedig lehetséges alternatívája lehet a vertikális, beltéri farm továbbfejlesztett változata.
Ilyen lesz egy farm 2050-ben? Gigászi kertek a városok közepén
2050-re
várhatóan 3 milliárd fővel nő a Föld lakossága, ám ekkora
plusz népesség táplálásához a jelenlegi termőföldterület már
kevés lesz.
Az
egyik legpesszimistább forgatókönyv szerint 40 év múlva a Föld
lakosságának 80 százaléka városokban él majd, miközben
folyamatosan növekszik az óceánok vízszintje, a klímaváltozás
miatt pedig egyre kisebb területeken lehet haszonnövényeket
termeszteni. Nehezíti a helyzetet, hogy a megmaradó területekre
muszáj lesz erdőket telepíteni, hogy a fák megkössék a
megnövekedett CO2-kibocsátást. Amerikai tudósok szerint ebben a
helyzetben csak az úgynevezett „vertical farming” technológia
nyújthat majd megoldást az élelmezési problémákra: vagyis a
városokban megjelennek a függőleges, felfelé terjeszkedő,
gigászi farmok. Természetesen nem valószínű, hogy teljesen
kiszorítják a hagyományos mezőgazdaságot, de szerepük mind
nagyobb lehet.
A
függőleges farmoktól kiemelkedő hatékonyságot várnak a
Columbia Egyetem tudósai: mivel a fedett „farmokon” az időjárás
hatásaitól jórészt függetlenedni lehet, folyamatos termeléssel,
egységnyi területen négy-hatszoros termésátlag várható.
Ezáltal egy-egy farm akár 50 ezer ember ellátásáról is
gondoskodhat, ráadásul az élelmiszer szállítása által okozott
környezetterhelés is minimálisra csökken.
Építészeti
szempontból is kihívást jelentenek majd a farmok: az érdekes
épületek városképbe illesztése még megoldható, ám az
építészeknek olyan speciális, strapabíró szerkezetet kell
alkotniuk, amelynek minden szintje több tonnányi fölréteget képes
megtartani, bírja az öntözést és a párát, emellett a
biztosítja a megfelelő világosságot is, ráadásul energetikai,
környezeti szempontból is fenntartható. Látványtervek és
struktúra-tervek már születtek.
30 emeletes farm épül Las Vegasban
Las Vegas, amely eddig sem volt éppen unalmas, szürke város, újabb látványossággal gyarapodik: a világ első felhőkarcolóba telepített farmjával.
A
200 millió dolláros függőleges farm a tervek szerint valódi
és ráadásul jövedelmező farm lesz. A magas beruházási
költséget két dolog ellensúlyozza: a 72 ezer ember ellátásához
elegendő élelmiszer helyben terem, kisebb lesz tehát a
szállítási költség, másrészt a farm turistalátványosságként
is pénzt termel majd.
A város egyúttal szeretné módosítani arculatát is, és elérni, hogy Las Vegast ne pazarló, hanem környezettudatos városként ismerjék. A világ jelenleg már a rendelkezésre álló megművelhető földterület 80 százalékát hasznosítja, miközben a lakosság 60 százalékát már városokban él. Az élelem szállítása nem csak drága, hanem környezetszennyező is. A Las Vegas-i függőleges farm 200 millió dolláros beruházási költsége a tervek szerint meglepően hamar megtérül. Az évi 6 millió dolláros üzemelési költséggel szemben ugyanis évi 25 millió dollár bevételt terveznek az élelmiszer eladásából, további 15 millió dollárt pedig a turisták belépti jegyeiből. A nextenergynews.com tudósítása szerint mintegy száz különböző növényt termesztenek majd a farmon - lesz földieper, saláta, de még banán is. Az egyes kultúrákat külön-külön emeleteken termesztik majd, így a növény igényeihez tudják igazítani a környezetet. Az élelmiszert a Las Vegas-i kaszinókba és szállodákba szállítják. A függőleges farm 2010 közepére készül el. |
Videó: grandiózus magyar világszabadalom: az új szélerőmű forradalmasíthatja a világ megújuló energiatermelését
Dr. Györgyi Viktor kifejlesztette a függőleges tengelyű szélerőművet, ami az alternatív energiatermelés piacát forradalmasíthatja. A professzor a világszabadalmat nem viszi se Amerikába, se Kínába, itthon épít gyárat és kutatóintézetet. EU-s támogatást nem kapott eddig. A gyártás beindításához 50 milliárd forintra van szükség.
Újabb
magyar csoda
Dr.
Györgyi Viktor 2007-ben bejegyzett grandiózus világszabadalmát, a
függőleges tengelyű szélerőművet hamarosan gyártani fogják
Magyarországon. A professzor és munkatársai kutatóállomást
építenekFelcsúton,
míg Bicskén a
turbinagyártáshoz fejlesztik a gyártókapacitást. Az új típusú
szélerőmű sokkal hatékonyabb a jelenleg is használatban lévő
vízszintes tengelyű, háromlapátos szélerőműnél,
forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. Bár
Györgyi urat a világ valamennyi tájáról megkörnyékezték már,
és nem kapott Európai Uniós támogatást a GVOP programból
forráshiányra hivatkozva, mégis Magyarországon akarja tartani a
szabadalmat, és itt indítja be a termelést. A téma fontosságát
legjobban Dr. Lukács György professzor véleménye tükrözi, amely
szerint a transzformátor feltalálása óta Magyarországon a
villamos iparban ilyen nagy jelentőségű találmány nem született.
Névjegy
Dr.
Györgyi Viktor a Budapesti Műszaki Főiskola gépgyártás
technológiai szakán 1969-ben szerzett üzemmérnöki diplomát.
1976-ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítő
szakmérnöki diplomát kapott. Az állandó mágneses villamos
gépekben történő alkalmazása c. összefoglaló tudományos
eredményeinek elismeréseként a Műegyetem szenátusától „Doktor
technikus” címet kapott. Legfontosabb kutatási területei közül
csak néhány: kifejlesztette az emberi irányítás nélkül működő
aknaszedő robotokat, továbbfejlesztette a helikopterek
középfrekvenciás fedélzeti elektronikáját, kifejlesztette a
frekvencia-vezérelt löveg stabilizátorok szabályozását. A
repülőgépek szárnystabilitásának biztosítására tranzisztoros
frekvenciaváltóról táplált mágneses motor tervezett.
Kifejlesztette a teljesen új elveken működő szélerőművet, az
ún. Györgyi-féle szélturbinát. A Corvinus Egyetemen, a
Nemzetvédelmi Egyetemen és a Műegyetemen előadó tanár. 34
technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló
szabadalom született
50
milliárdos összberuházás
Az
új típusú szélerőmű 10 méter magas prototípusát már
megépítették Felcsúton egy 27 hektáros területen, amely hozza a
várt mérési eredményeket. E mellé terveznek egy újabb, 33 méter
magas erőművet. Itt fog felépülni a kutatóintézet is. A tervek
szerint 100 kW-os, 1 MW-os és 10 MW-os turbinákat gyártanának,
egy 100 kW-os kísérleti turbina már alkatrészekben le is van
gyártva, egyelőre a hivatalok engedélyeztetési procedúrái
zajlanak. A termelés beindításához a kezdeti beruházás költsége
10 milliárd forintra rúgna, míg ha teljes kapacitással beindulna
a gyártás, annak költsége megközelítené az 50 milliárd
forintot, ahol kezdetben közel 1000 főt tudnának munkához
juttatni. Később a folyamatosan jelentkező külföldi igények
miatt több tízezer főnyi munkaerőre is szükség lehet. A
termelés során a turbinát, a generátort és az energiatárolás
segédberendezéseit gyártanák – magyarázza a terveket Dr.
Györgyi Viktor.
Lemaradtunk
az alternatív energiatermelésben
A
megújuló energiák közül a szélenergia hasznosítása a
legígéretesebb. Az Európai Unió előírta tagországai számára,
hogy több mint 10 % legyen a megújuló forrásokból termelt
villamos energia részaránya. Magyarország engedélyt kapott ennél
jóval kisebb részarányra, így viszont lemaradásunk hosszabb
távon is megmarad. A magyar kötelezettség 2010-re kb. 1600 GW/év,
ami kb. 180 MW 100 %-os termelőkapacitásnak felel meg. Ha mindezt
szélerőművekkel szeretnénk elérni, akkor kb. 750 MW lenne a
szükséges szélerőmű kapacitás, amitől jelenleg fényévekre
vagyunk. A magyar energiarendszer ráadásul a szélenergiát kevésbé
tudja befogadni, mert nincs olyan csúcserőművünk, amely
szélcsendes időben nagy energiafelhasználási időszakokban
bevethető lenne.
Forradalmi
új magyar találmány
A
háromlapátos, vízszintes tengelyű szélturbina hátrányai
Jelenleg
vízszintes tengelyű háromlapátos forgó szélturbinákat
alkalmaznak a nagyvilágban villamos áram termelésre. Azonban ezek
számos hátránnyal rendelkeznek. A széllökések és a torony nagy
súlya miatt „kihajolhatnak”; a műszaki kivitelezés nagyon
drága és bonyolult; a szabályozóberendezés a torony tetején
található, ezért szinte állandóan működik, így a karbantartás
megnehezül, és a szerkezet hamarabb tönkremehet. A beruházási
költség 2-4 ezer dollár között mozog kW-onként. Nagyon komoly
alapozást igényel, erős acéltorony szükséges a 60-80 méter
magasan lévő 40 méter átmérőjű forgórészt érő szélterhelés
miatt. Ráadásul a szél irányába kell állítani, míg
Magyarországon ún. táncoló szelek az uralkodóak, amelyek iránya
akár percenként is változhat a lapátokhoz képest – sorolja Dr.
Györgyi Viktor. Hozzáteszi még, hogy pl. egy 100 km/órás orkán
meg is csavarhatja a háromlapátos erőművet. A működése
korlátozott, hiszen indulási sebessége min. 10 km/h, a maximális
szélsebesség, ami felett le kell állítani, kb. 90 km/óra. A
nagyobb teljesítmény elérése miatt növelhetik a lapáthosszt,
viszont hangrobbanás esetén baj lehet. Ráadásul a háromlapátos
turbina csupán 2,5-2,7 MW teljesítményre képes jó hatásfokkal.
Dr.
Györgyi Viktor kifejlesztette a függőleges tengelyű szélerőművet,
ami az alternatív energiatermelés piacát forradalmasíthatja. A
professzor a világszabadalmat nem viszi se Amerikába, se Kínába,
itthon épít gyárat és kutatóintézetet. EU-s támogatást nem
kapott eddig. A gyártás beindításához 50 milliárd forintra van
szükség.
15
év kutatómunkája a találmány
Dr.
Györgyi Viktor 1993-ban kezdte tanulmányozni behatóbban a
szélturbinákat és a hozzákapcsolódó áramlástani elméletet.
Korábban repülőgép-fejlesztéssel foglalkozott, ezért az utóbbi
évtizedekben háttérbe szorult áramlástanra összpontosított. A
professzor a szél energetikai viszonyait vizsgálta közel 5 évig.
A hagyományos szélerőművek energiatermelési hatékonysága
korlátozott: a kis és a nagysebességű szeleknél nem termel
energiát. Ezért egy olyan masszív turbina megvalósításán
kezdett el gondolkodni, amely a teljes szélsebesség tartományban
jó hatásfokkal működik. Ehhez járult még az a feladat, hogy
optimalizáljon egy új típusú generátort is. A kutatás
megkezdése óta közel 1500 oldalnyi szakmai anyagot gyűjtött
össze. A világszabadalom leírásáig nagy jelentőségű
matematikai munkát kellett folytatni, a rendszer elméleti működését
egy hétváltozós, parciális differenciálegyenlet írja le, amely
a turbinaméretezés alapjául szolgál.
Az
új szélerőmű működési elve
Az
új típusú szélerőmű függőleges turbinája valójában két fő
részre oszlik: álló és forgó részre. A turbina külső álló
részén helyezkednek el a nem mozgó ún. szélterelő görbületi
elemek, amelyek a szerkezet belsejébe vezetik a szelet. Ezek számát
optimalizálással lehet meghatározni adott teljesítményre. Belül
pedig a forgórészt speciális turbinalapátok jellemzik, amelyeket
forgásba hoz a levegő energiája. A forgórész közepén olyan
technikai megoldást alkalmaznak, amellyel növelhető az átáramló
levegő forgatónyomatékot létrehozó hatása. A szélturbina
lényege tehát, hogy a szerkezetbe áramló szelet felgyorsítják a
szélterelő elemek, megnövelik az impulzust, és ezért a forgó
lapátok energiatermelése jó hatásfokú. Vagyis a szél csapdába
kerül, ezért munkát kell végeznie. A szél ezt követően az üres
tengelyrészen keresztül átáramlik a túloldalra, és elhagyja az
erőművet. A szerkezet stabilitását a jó gépészeti konstrukció
biztosítja. A turbina alatt helyezkedik el a generátortér,
amelyben található a villamos energiát előállító generátor –
ezt a turbina tengelye hajtja meg. Ugyanitt található az erőművet
szabályzó elektronikai rendszer is.
A
függőleges tengelyű szélerőmű előnyei
Az
indulási szélsebesség csak 1 km/óra, és kevésbé széljárta
területeken is gazdaságosan üzemeltethető. A beruházási
költsége 1-2 ezer dollár/kW, tehát a fele a hagyományos
háromlapátos erőmű költségeinek. Nem szükséges erős
alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a
vízszintes tengelyű turbinának. A szélterelő lapátok
rögzítettek, nem kell változtatni a szögállásukat, így a
konstrukció miatt mindig szélirányban állnak. Hatásfokuk kb. a
kétszerese a jelenleg működő erőművekének. A karbantartási és
üzemeltetési költségek 65-70 %-kal csökkenthetők az eddig
alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hosszabb,
mint háromlapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig
könnyen és gyorsan elvégezhető. A villamos hálózatra kapcsolás
az eddigi rendszereknél lényegesen egyszerűbb, kb. 50 %-kal
olcsóbb és megbízhatóbb. Magyarországon az uralkodó szelek kis
sebességűek és változó irányúak, a szabadalom szerinti
szélerőművek ezért is jobb hatásfokkal üzemeltethetőek. Az új
magyar termék tehát versenyképes lehet az egész világon.
Aktuális
Mi mindenre jó egy viadukt?
2011. február
15. 07:13 | Írta: Schermann Sándor
Dél-Olaszországban
új autópályát építenek, a régi hidakat azonban nem
fölrobbantani akarják, hanem újrahasznosítják. A pályázatra
benyújtott tervek között a pillérekre épített falu,
szélerőmű-farm és zöld sétálóutca.
Őszinte
leszek, és bevallom: mindig is híve voltam a műemlékek ilyen
jellegű újrahasznosításának. Miért kellene hagyni, hogy egy
épület üresen porosodjon, ahelyett, hogy valami érdekes és
izgalmas új felhasználási lehetőséget találnánk? Ezért tartom
remek ötletnek például a budapesti Millenáris Parkot. Nem
csöndben várja az összeomlást, hanem felújítva, parkosítva
kulturális központként feltámadt. Nagyban ugyanez mondható el a
német Ruhr-vidékről. Bár a szénbányászat alkonya a területen
visszavetette a munkahelyek számát és százával álltak
elhagyatottan a hatalmas csarnokok, mára jelentős részük újra
pezsgő élet színhelye. Kultúrközpontok, múzeumok, szállodák
működnek az egykor ürességtől kongó falak között. Még a
gáztornyok hasznosítására is találtak megoldást, egyikben
például többszintes múzeumot találunk, tetején kilátóval, egy
másikat pedig feltöltöttek vízzel, sőt még egy-két roncsot is
elhelyeztek benne. Így ma a szövetségi köztársaság minden
pontjáról oda járnak gyakorolni a mentőbúvárok. Mára ezek a
helyek több embert alkalmaznak, mint bezárásuk előtt.
Vagyis egy
létesítmény nyugdíjazása nem feltétlenül jelenti aranykora
végét, sőt! Ám Dél-Olaszországban jogosan merült fel a kérdés,
mit kezdjünk egy használaton kívüli völgyhíddal? Egy ilyen
műépítmény lényegesen kevesebb újrahasznosítási lehetőséget
kínál – gondolhatnánk. Éppen ezért tavaly tavasszal pályázatot
írtak ki, hogy a Scilla és Bagnara közötti tíz kilométeres
szakasz hídjait ne fölrobbantani kelljen. Hiszen új,
biztonságosabb autópálya épül alagutakkal a látványos,
negyven-ötven éves viaduktok helyett. Azonban a völgyhidak
gyönyörű tájon vezetnek keresztül, egyik oldalon a
hegyes-völgyes vidék, másik oldalon a tenger látványával, így
vétek lenne megválni tőlük. A teljes eltakarítás és a környék
rekonstrukciója mintegy 40 millió euróba kerülne.
Ezért
pályázatot írtak ki, hogy az A3 autópálya „feleslegesé váló”
műépítményeinek felhasználásával egy zöld területet
alakítsanak ki, lehetőleg a fenti költségkeretnél
gazdaságosabban. A Parco Solare Sud alapelképzelése, hogy az egyik
útpálya megmaradna a kétirányú forgalom számára, a korábbi
szervizutak és műszaki területek megnyitásával pedig a környező
falvak közlekedését is javítani lehetne. A több mint félszáz
pályamű közül a 15 fős zsűri által két kiemelt alkotást,
valamint a három legjobb tervet mutatjuk most be.
CAS_DA
E kiemelt mű
spanyol tervezői a megújuló energiaforrások bemutatóterévé
változtatnák az autópályaszakaszt, a 35 milliós
költségvetésükből turisztikai célpontot alakítanának ki. A
számos parkoló érintésével a teljes szakaszon buszok szállítanák
az érdeklődőket, akik megtekinthetnék, hogyan is néznek ki ezek
a zöld megoldások.
e-techture
A két angol
tervező projektje egyszerre műalkotás és szélerőmű-farm. A
hidakra függőleges PVC-bevonatú membránokat aggatnának, ezek a
torzió mértékében változó mértékben nyelik el, illetve verik
vissza a nap sugarait, így különleges látvány nyújtanak.
Ráadásul a kábelekre függőleges tengelyű, 30 kilowattos
szélturbinákat szerelnének áramtermelésre.
Seeding
Green Education (J-A)
Nem
mindennapi megújuló energiaforrást választottak a kolumbiai
tervezők, hiszen tervük középpontjában az oktatás áll. A
„zöldségek” központi információs és felvilágosító
központjának szánják a területet, ahol az emberek első kézből
tapasztalhatják meg a különböző megújuló energiaforrások
titkait, működését. Különösen szép megoldás a hidakról a
völgybe ívelő lombtakaró, amely kicsit több mint egy évtized
alatt teljesen zöldbe borítaná a viaduktokat, valóban a
természetes környezetbe olvasztaná a betonmonstrumokat.
Solar
Wind (coffice)
Kilátóteraszok
sétálóutcájává alakítanák az olasz tervezők a régi A3
autópálya hídjait, ahol a látogatók az önellátó üvegházak
terményeit közvetlenül is megvásárolhatnák. Az aszfaltot az
Egyesült Államokban már használt megoldásra (solar roadways)
cserélnék, ahol az úttest felületében egy fizikai hatásoknak
igen ellenálló műanyagban napelemek rejtőznek. Ráadásul a
pillérek között elhelyezett óriási szélerőművek évente 40
millió kilowattóra áramot termelnének, ami 15 ezer háztartás
ellátására elegendő.
PR+OFF
A háromtagú
francia csapat nyerte meg a 20 ezer eurós fődíjat, a környék
8-30 Celsius fokos klímáját és a vulkanikus terület adottságait
kihasználó önellátó, függőleges falujával. Az oszlopok
megerősítésével, kiegészítő tartószerkezetekre épülnének a
szintek, amelyek különleges elegyét nyújtanák a gyönyörű
látvány biztosította természetközeli életnek és a sűrűn
lakott városokban tapasztalható szociális összetartozás
élményének. A település külső (civilizásciós) segítség
nélkül teremtené meg az élet alapvető feltételeit, sőt még a
szennyvíz tisztítását is megoldaná tervük. A geotermikus erőmű
áramot és hőt biztosít, a háztartási gázt szerves hulladékból
állítanák elő és az esővizet is felhasználnák.
A fenti
tervek és változatos ötletek láttán felmerül bennem a kérdés,
hogy nálunk meg lehetne-e csinálni valami hasonlót. Mondjuk
kezdjük kisebb léptékben: a biatorbágyi viadukt zöld
újrahasznosítása szentségtörés lenne?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése