A palesztinok sorsára akarnak juttatni bennünket
Sokan
megpróbálták már ezt velünk a történelmünk folyamán, csak
sajnos mára nagyon sok magyar emberből kiveszett a nemzeti öntudat,
ami részben abból ered, hogy sokan nincsenek tudatában a magyar
nép eredetével, a magyarság történelmi jelentőségével. A
nemzeti öntudat és büszkeség nagyon kemény tartást ad az egyes
embereknek, de az egész nemzetnek is.
Olyan ez, amikor az öreg tölgyet próbálja a vihar ledönteni, de egyszerűen képtelen rá, mert olyan a fa belső szerkezete, ami nagyon kemény tartást ad neki. Vannak más fák is persze, amik belülről rohadnak, vagy eleve nagyon silányak, ezeknek látványos lombjuk van, de egy komolyabb viharnál reménytelenül derékba törnek.
Hogy mit akarok ezzel mondani?
Jelenleg szinte az egész világon az elfogult média azt hiteti el mindenkivel, hogy a zsidó nép a legsikeresebb a Föld nevű bolygón. A tudomány fejlődésével napjainkban minden tény sokkal könnyebben bizonyításra kerül, mint korábban. Az elmúlt évben , tehát 2008-ban, Izraelben, egy Shlomo Sand nevű Tel-Aviv-i zsidó professzor régészeti és történelmi dokumentumokkal alátámasztott könyvében bebizonyította, hogy a zsidóság nemzeti történelmét a XX.- század elején a cionisták alkották meg .
Ismétlem, régészeti és történelmi dokumentumokkal BEBIZONYÍTOTTA ! A könyvében azt írja, hogy a zsidó nemzet fogalma nem más, mint egy mítosz, a zsidó történelem pedig egy kártyavárként felépített hazugság! Nem én mondom, ő állítja!
A félreértések elkerülése végett, a könyv szerzője; Shlomo Sand izraeli professzor. Tudományos munkájának címe ; Mikor és hogyan találták ki a zsidó embereket ? A könyv Izraelben 19 hétig a legnagyobb példányszámban eladott sikerkönyv volt és senki nem akarta megcáfolni a valódiságát !
Ennyit a világ legsikeresebb népéről...
A római történetírók azt mondták, az igazi győzelem az, ha a leigázott nemzet történelmét az ellensége írja át saját szájuk íze szerint és az a gyarmat az igazi gyarmat, amelyik már elfelejtette a saját ősi múltját...
A magyar nemzettől Trianonnál elvették területe kétharmadát, ellopták történelmi jelképeit, kiemelkedő személyiségeit , nemzeti címerének darabjait és ki tudja felsorolni mi mindent még. Majd 1945 után szisztematikusan megsemmisítették a nemességet, arisztokráciát, konzervatív értelmiséget és a földműveseket. A maradék társadalmat akkor fejezték le. Ami megmaradt régi méltóságában , jóformán csak a magyar nyelv maga. Akkor, amikor Tel Aviv-ban a zsidó professzor el kezdte vizsgálni a saját fajtájának a múltját, abban az időben a magyarok őstörténetét is többen el kezdték kutatni. Persze nem idehaza, az igazi gyarmaton! Mivel Trianon és 1945 után jóformán csak maga a nyelv maradt vegytiszta, objektívan vizsgálható állapotban , hát Európa és a világ több részén nekiláttak ízekre szedni a nyelvünket. Ezeket nyelvész professzorok tették meg, nem pedig műkedvelő amatőrök és egyikük Angliában, másik Hollandiában, harmadik Olaszországban adta ki a tudományos művét! De a legtávolabbi mű Japánban látott napvilágot. Azért elgondolkodtató, hogy például egy olasz nyelvészprofesszor miért állítja azt, hogy nem az ő hazája az egyetemes emberi kultúra bölcsője, hanem a Kárpát medence... Vagy kinek az érdekét szolgálja a Japánban, Angliában, vagy Hollandiában különböző szerzőktől megjelenő tudományos művek sora, amelyek sokadszorra bebizonyítják, hogy a magyar az emberiség ősnyelve? Mert ugye nyelvében él a nemzet! Vagy ez már nem politika, nem saját érdekről szól, hanem egy ember, aki már eljutott a professzori címig, az már akkora erkölcsi magasságra jutott, hogy kimondja az igazságot, legyen zsidó, japán, olasz vagy bármi más nemzetiségű?
Mert érdekes módon Magyarországon még mindig finnugor nyelvrokonságot és letelepedő barbár nomádokat hazudnak a történelmünkbe. Ez egy dolgot bizonyít: a saját történelmünket most is más írja, viszont ha más írja, akkor egy igazi gyarmat vagyunk.
De ennek egyértelmű jele az is , hogy már a 70-es évektől általunk feltérképezett, Európa legnagyobb szárazföldi földgázlelőhelyeit kanadaiak és amerikaiak termelik ki a lábunk alól. Akár az angol gyarmatbirodalomban történt, vagy a banánköztársaságokban szokás, de Afrikában is ez a taktika ...
Hogy Balczó András szavait idézzem: "Magyarország zsidó gyarmat lett!"
Ennyit bevezetésképpen arról, kik is vagyunk valójában és milyen helyzetben vagyunk... Egy nemzeti öntudatát vesztett, gyarmatosított, elbutított néppel nagyon sok mindent meg lehet tenni. Például mindenfajta választást csalással úgy lehet alakítani,ahogy a gyarmatosítóknak az tökéletesen megfelel. Ilyen csalás volt a kettős állampolgárság szavazásánál, a 2006-os választásnál és ilyen lesz 2010-ben is.
Magyarországnak ma olyan miniszterelnöke van, aki jelentéktelen politikusként keményen befolyásolta a kettős állampolgárság során a szavazást, amikor a 23 millió román munkavállalóval riogatott mindenkit. Egy ilyen hazaárulást kötéllel szokás jutalmazni, de ő sportminiszter lett. A sportminiszterségre való alkalmatlansága az első próbatételnél kudarcot vallott, arról a posztról kénytelen volt lemondani...
A karvalyorrú nyomorultat, aki a kicsi feladat elvégzésére alkalmatlan volt, megtették a legnagyobb feladat elvégzésére, egy ország irányítására. Vajon kinek volt az érdeke ez az egész, ki támogatta a háttérből pénzzel és hatalmas médiával?
Hogy Balczó András igazságára visszatérjek, egy zsidó gyarmatra zsidók, vagy azokat szolgáló janicsárok kellenek. Akkor, amikor 2004. december 5-én a népszavazást elcsalták, Izraelben 1948 óta, tehát már 56 éve érvényben volt a "Hazatérés Törvénye"! Ennek a törvénynek beszédes a neve is, mert meghatározza, mely országot tekinti a zsidók döntő többsége igazi hazájának. Nem mindegyiket, hanem egy részüket említettem.
Ez a törvény biztosítja minden zsidónak a hazatérését Izraelbe, ezen felül állami segítséget nyújt a letelepedéshez és automatikus izraeli állampolgárságot ad.
Tehát ha Gyurcsányék úgy döntenek, hogy a Hazatérés Törvényével élve Izraelben kívánnak élni, felszállnak egy repülőre és Tel Aviv-ban leszállva, automatikusan megkapja a család az izraeli állampolgárságot. Az, amit nekünk csalással meghiúsítottak, az nekik alanyi jogon jár, immár 61 éve. Annak az embernek, akinek a családjával együtt automatikusan jár az izraeli-magyar kettős állampolgárság is, az volt a fő ellenzője az elszakított magyarok kettős állampolgárságának! Furcsa érzés ezt tudni?
Ez a törvény egyébként két részből áll. Egyrészt mondjuk Szekeres Imre MSZP-s képviselő és honvédelmi miniszter haza akar térni és felvenni az eredeti Stern nevét, ez pillanatok alatt, automatikusan megoldható és alijázásnak nevezzük a folyamatot.
Másrészt amikor a zsidó hadseregben is szolgált, 10 éve kint élő, Szabó György Fideszes képviselő pár éve úgy döntött, hogy mégis Magyarországon akar élni, akkor kivándorolt Izraelből Magyarhonba. Ezt a kivándorlási eljárást jeridázásnak nevezzük. (Egyébként Szabó György állítólag azóta is fél a növekvő antiszemitizmustól, hangoztatja ezt mindenhol, csak azt nem értem, akkor miért jeridázott vissza, hazánkba?!)
Az SZDSZ-t sokan magyargyűlölő cionista pártnak tartják. Valószínű ennek szerepe lehet abban, hogy az össztársadalmat züllesztő törekvések mögött burkoltan, vagy teljesen nyíltan ez a párt áll! Ilyen például a honvédelem szétzüllesztése, egészségügy lebénítása, oktatás lepusztítása, a bűnözés egy részének legalizálása, a drogok használatának, pedofíliának, homoszexualitásnak a normális élet fölé emelése és még sok más tény. Az ország népessége drasztikusan csökken és erre a megfelelő válasz a homoszexualitás hatalmas népszerűsítése az SZDSZ célja? Ez komoly?
Olyan ez, amikor az öreg tölgyet próbálja a vihar ledönteni, de egyszerűen képtelen rá, mert olyan a fa belső szerkezete, ami nagyon kemény tartást ad neki. Vannak más fák is persze, amik belülről rohadnak, vagy eleve nagyon silányak, ezeknek látványos lombjuk van, de egy komolyabb viharnál reménytelenül derékba törnek.
Hogy mit akarok ezzel mondani?
Jelenleg szinte az egész világon az elfogult média azt hiteti el mindenkivel, hogy a zsidó nép a legsikeresebb a Föld nevű bolygón. A tudomány fejlődésével napjainkban minden tény sokkal könnyebben bizonyításra kerül, mint korábban. Az elmúlt évben , tehát 2008-ban, Izraelben, egy Shlomo Sand nevű Tel-Aviv-i zsidó professzor régészeti és történelmi dokumentumokkal alátámasztott könyvében bebizonyította, hogy a zsidóság nemzeti történelmét a XX.- század elején a cionisták alkották meg .
Ismétlem, régészeti és történelmi dokumentumokkal BEBIZONYÍTOTTA ! A könyvében azt írja, hogy a zsidó nemzet fogalma nem más, mint egy mítosz, a zsidó történelem pedig egy kártyavárként felépített hazugság! Nem én mondom, ő állítja!
A félreértések elkerülése végett, a könyv szerzője; Shlomo Sand izraeli professzor. Tudományos munkájának címe ; Mikor és hogyan találták ki a zsidó embereket ? A könyv Izraelben 19 hétig a legnagyobb példányszámban eladott sikerkönyv volt és senki nem akarta megcáfolni a valódiságát !
Ennyit a világ legsikeresebb népéről...
A római történetírók azt mondták, az igazi győzelem az, ha a leigázott nemzet történelmét az ellensége írja át saját szájuk íze szerint és az a gyarmat az igazi gyarmat, amelyik már elfelejtette a saját ősi múltját...
A magyar nemzettől Trianonnál elvették területe kétharmadát, ellopták történelmi jelképeit, kiemelkedő személyiségeit , nemzeti címerének darabjait és ki tudja felsorolni mi mindent még. Majd 1945 után szisztematikusan megsemmisítették a nemességet, arisztokráciát, konzervatív értelmiséget és a földműveseket. A maradék társadalmat akkor fejezték le. Ami megmaradt régi méltóságában , jóformán csak a magyar nyelv maga. Akkor, amikor Tel Aviv-ban a zsidó professzor el kezdte vizsgálni a saját fajtájának a múltját, abban az időben a magyarok őstörténetét is többen el kezdték kutatni. Persze nem idehaza, az igazi gyarmaton! Mivel Trianon és 1945 után jóformán csak maga a nyelv maradt vegytiszta, objektívan vizsgálható állapotban , hát Európa és a világ több részén nekiláttak ízekre szedni a nyelvünket. Ezeket nyelvész professzorok tették meg, nem pedig műkedvelő amatőrök és egyikük Angliában, másik Hollandiában, harmadik Olaszországban adta ki a tudományos művét! De a legtávolabbi mű Japánban látott napvilágot. Azért elgondolkodtató, hogy például egy olasz nyelvészprofesszor miért állítja azt, hogy nem az ő hazája az egyetemes emberi kultúra bölcsője, hanem a Kárpát medence... Vagy kinek az érdekét szolgálja a Japánban, Angliában, vagy Hollandiában különböző szerzőktől megjelenő tudományos művek sora, amelyek sokadszorra bebizonyítják, hogy a magyar az emberiség ősnyelve? Mert ugye nyelvében él a nemzet! Vagy ez már nem politika, nem saját érdekről szól, hanem egy ember, aki már eljutott a professzori címig, az már akkora erkölcsi magasságra jutott, hogy kimondja az igazságot, legyen zsidó, japán, olasz vagy bármi más nemzetiségű?
Mert érdekes módon Magyarországon még mindig finnugor nyelvrokonságot és letelepedő barbár nomádokat hazudnak a történelmünkbe. Ez egy dolgot bizonyít: a saját történelmünket most is más írja, viszont ha más írja, akkor egy igazi gyarmat vagyunk.
De ennek egyértelmű jele az is , hogy már a 70-es évektől általunk feltérképezett, Európa legnagyobb szárazföldi földgázlelőhelyeit kanadaiak és amerikaiak termelik ki a lábunk alól. Akár az angol gyarmatbirodalomban történt, vagy a banánköztársaságokban szokás, de Afrikában is ez a taktika ...
Hogy Balczó András szavait idézzem: "Magyarország zsidó gyarmat lett!"
Ennyit bevezetésképpen arról, kik is vagyunk valójában és milyen helyzetben vagyunk... Egy nemzeti öntudatát vesztett, gyarmatosított, elbutított néppel nagyon sok mindent meg lehet tenni. Például mindenfajta választást csalással úgy lehet alakítani,ahogy a gyarmatosítóknak az tökéletesen megfelel. Ilyen csalás volt a kettős állampolgárság szavazásánál, a 2006-os választásnál és ilyen lesz 2010-ben is.
Magyarországnak ma olyan miniszterelnöke van, aki jelentéktelen politikusként keményen befolyásolta a kettős állampolgárság során a szavazást, amikor a 23 millió román munkavállalóval riogatott mindenkit. Egy ilyen hazaárulást kötéllel szokás jutalmazni, de ő sportminiszter lett. A sportminiszterségre való alkalmatlansága az első próbatételnél kudarcot vallott, arról a posztról kénytelen volt lemondani...
A karvalyorrú nyomorultat, aki a kicsi feladat elvégzésére alkalmatlan volt, megtették a legnagyobb feladat elvégzésére, egy ország irányítására. Vajon kinek volt az érdeke ez az egész, ki támogatta a háttérből pénzzel és hatalmas médiával?
Hogy Balczó András igazságára visszatérjek, egy zsidó gyarmatra zsidók, vagy azokat szolgáló janicsárok kellenek. Akkor, amikor 2004. december 5-én a népszavazást elcsalták, Izraelben 1948 óta, tehát már 56 éve érvényben volt a "Hazatérés Törvénye"! Ennek a törvénynek beszédes a neve is, mert meghatározza, mely országot tekinti a zsidók döntő többsége igazi hazájának. Nem mindegyiket, hanem egy részüket említettem.
Ez a törvény biztosítja minden zsidónak a hazatérését Izraelbe, ezen felül állami segítséget nyújt a letelepedéshez és automatikus izraeli állampolgárságot ad.
Tehát ha Gyurcsányék úgy döntenek, hogy a Hazatérés Törvényével élve Izraelben kívánnak élni, felszállnak egy repülőre és Tel Aviv-ban leszállva, automatikusan megkapja a család az izraeli állampolgárságot. Az, amit nekünk csalással meghiúsítottak, az nekik alanyi jogon jár, immár 61 éve. Annak az embernek, akinek a családjával együtt automatikusan jár az izraeli-magyar kettős állampolgárság is, az volt a fő ellenzője az elszakított magyarok kettős állampolgárságának! Furcsa érzés ezt tudni?
Ez a törvény egyébként két részből áll. Egyrészt mondjuk Szekeres Imre MSZP-s képviselő és honvédelmi miniszter haza akar térni és felvenni az eredeti Stern nevét, ez pillanatok alatt, automatikusan megoldható és alijázásnak nevezzük a folyamatot.
Másrészt amikor a zsidó hadseregben is szolgált, 10 éve kint élő, Szabó György Fideszes képviselő pár éve úgy döntött, hogy mégis Magyarországon akar élni, akkor kivándorolt Izraelből Magyarhonba. Ezt a kivándorlási eljárást jeridázásnak nevezzük. (Egyébként Szabó György állítólag azóta is fél a növekvő antiszemitizmustól, hangoztatja ezt mindenhol, csak azt nem értem, akkor miért jeridázott vissza, hazánkba?!)
Az SZDSZ-t sokan magyargyűlölő cionista pártnak tartják. Valószínű ennek szerepe lehet abban, hogy az össztársadalmat züllesztő törekvések mögött burkoltan, vagy teljesen nyíltan ez a párt áll! Ilyen például a honvédelem szétzüllesztése, egészségügy lebénítása, oktatás lepusztítása, a bűnözés egy részének legalizálása, a drogok használatának, pedofíliának, homoszexualitásnak a normális élet fölé emelése és még sok más tény. Az ország népessége drasztikusan csökken és erre a megfelelő válasz a homoszexualitás hatalmas népszerűsítése az SZDSZ célja? Ez komoly?
A zsidó értelmiség nagy része és az egyszerű izraeliták jelentős része azt állítja, hogyha ismét zsidóüldözés lesz,annak az oka az SZDSZ és a hozzá hasonló kaliberű politikai szerveződések és ilyen orientáltságú politikusok lesznek. Ez nem az én véleményem, hanem az ő meglátásuk. Vajon az SZDSZ-nek mi érdeke fűződik ahhoz, hogy vallási hovatartozásukat hangoztató zsidó fiatalokat szervez be olyan demonstrációkra, amely irritálja a többségi magyar társadalmat? Olyan helyre, ahol a magyarok legkeményebb magja van kint az utcán? Vajon miért provokálják ilyen nyíltan az egyre radikalizálódó, utcára vonuló magyarokat?
Egy nagy taktika része lenne az egész?
Érdekes módon, amikor a látszatszakítás az MSZP és SZDSZ között 2008-ban megtörtént, Fodor Gábor megzsarolta Orbán Viktort. Az esetleges új szövetségnek három feltétele volt:
- marad a törvénytelen Alkotmány
- marad a könnyen manipulálható választási törvény
- nem bolygatják a kettős állampolgárságról szóló törvényt.
Én úgy gondolom ezek után, az SZDSZ bizonyítottan a magyar nemzet ellen működik.
Miért fontos a zsidóknak az alijázás és miért nem lehet nekünk kettős állampolgárságunk? A szavazások idején rengeteg kettős állampolgár érkezik Izraelből, aki a saját liberálisnak nevezett pártjukra szavaznak. De maga a választási szavazás kimenetele is könnyen manipulálható. Mindeközben a külhoni magyarok nem rendelkeznek magyar állampolgársággal és nem szavazhatnak az igazi jobboldali pártokra, ha egyáltalán létezhet ilyen...
Tehát, adott egy elhazudott történelemmel rendelkező, nemzeti öntudattól megfosztott, szétszakított magyarság. A maradék anyaországot valamivel le kell bénítani erkölcsileg, hogy szégyenérzetében még önvédelemre se gondoljon.
Ennek akkor kezdtem utánanézni, amikor Horn Gábor, az 1955-ben született SZDSZ-es országgyűlési képviselő kijelentette, hogy az apját és anyját még 1945-ben belelőtték a Dunába. Ekkor kiutaztam az Auschwitzi Megsemmisítő és Haláltáborba, ahol minden médium, de még a lexikonok is azt írják, hogy 4 millió zsidót öltek meg itt, ennek közel tizede magyar áldozat volt.
Legnagyobb megdöbbenésemre az Auschwitzi Megsemmisítő és Haláltábor 4 milliós tábláját II. János Pál pápa még 1991-ben kijavíttatta. Az új szám, pongyolán megfogalmazva közel másfél millió!
Igen, aki most a holokauszttagadás és a gyűlöletbeszéd törvényének mielőbbi bevezetésére gondol ebben a pillanatban, tökéletesen gondolkodik! Azzal, hogy II. János Pál pápa 1991-ben kicseréltette Auschwitzben ezt a táblát, több mint 2,5 millió áldozat halálát tagadta le, ezáltal a világ legnagyobb holokauszt tagadójává vált. Soha nem fogták perbe emiatt. Vajon miért? Pedig sok ember ül ezen tagadások miatt börtönben, világszerte. Érdekes, nem?
Hogy jön ez Magyarországhoz?
A Dohány utcai zsinagógában találtam egy érdekes táblát, amely még 400 000 magyar áldozatot ír.
Gondolom, ez még a négymilliós időszakból való. Tőle pár méterre a most aktuális 600 000 áldozatról van szó.
De nem ezen döbbentem meg. A Páva utcában, Budapesti Holokausztkutató Központ utolsó termének leírása szerint Auschwitzben közel egymillió zsidó pusztult el, akiknek legnagyobb része magyar áldozat volt! A számokra érdemes odafigyelni, különösen akkor, amikor az ember azt olvassa ugyanitt, hogy 430 ezer magyar izraelitát hurcoltak el a haláltáborba, akiknek nagy részét azonnal elgázosították. Azután a következő fotósorozat art írja, hogy több mint félmillió ember pusztult el a „magyar történelem legnagyobb temetőjében!” Igen, a 430 000 áldozat nagy része azaz több, mint 500 000 halott… Elég furcsa ez a matematika.
Ezek után felrakom annak a rossz faajtós teremnek a videóját, amelynek néhol rozzant, üveges faajtaja van, de a közepén, a krematórium felé még ajtó sem zárja a helyiséget. Ez az a helyiség, ahol naponta többek közt 12 000 magyar embert gázosítottak el. Ebből a helyiségből hullottak KI a Zyklon-B áldozatai, amikor Kinyitották az ajtót. Az ajtó egy rozzant, üvegezett faajtó, nem KIfelé, hanem BEfelé (igen, BEFELÉ !) nyílik, - de néhol ajtaja sincs a helyiségnek. Íme a felvétel róla.
Tegyük fel, hogy bevezetik a holokauszttagadás büntetését és a gyűlölettörvényt hazánkban, mert ebben biztos vagyok! A magyarnak csúfolt parlament egyhangúlag fogja megszavazni! Akkor ha a Páva utcába ellátogatok a fent említett törvény megszavazása után és magammal viszem többek közt az Új Magyar Lexikont, és kinyitom a 188. oldalon az Auschwitz szónál. Itt az olvasható, hogy 4 millió ember halt meg a Megsemmisítő és Haláltáborban, akkor beperelhetem az egész Holokausztkutató központot a holokauszt számbeli mértékének tagadásáért? Vagy a lexikon hazudik? De akkor hogy jön ki a hatmilliós teljes áldozat?
Aztán másnap már csak azt kérdezhetem meg Horn Gábortól, hogy mekkora frusztrációt okozott neki az a tíz év az életéből, amit kémcsőben gubbasztva kellett eltöltenie? Mert ugye édesapját és szülő anyját az ő állítása szerint még 1945-ben belelőtték a Dunába az Árpád-sávos zászlót lengetők, de mivel ő 1955-ben született meg, azt a csekély tíz évet valahol el kellett töltenie. Mert ugye akkor már ha valaki hazugsággal fogja őt megvádolni, az már bűncselekmény lesz!
Ha lehet még a döbbenetet fokozni, megmutatnám a fasisztának lehordott Horthy Miklós kriptáját, Kenderes községben. Itt látszik, hogy a politikai elit véleménye nem tükrözi a holokausztot túlélt teljes zsidóság álláspontját. A kripta előtti kopjafa elé a zsidók kis köveket raknak le, a tisztelet jeleként, bent pedig "A hálás zsidóság!" felirattal magyar és héber nyelven írott koszorú látható!
Mi ezen a meglepő? Horthy Miklóssal kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy az európai zsidók a legtovább hazánkban voltak biztonságban a II. világháború során. Nem tudok olyanról, hogy valahol ebben az időben reguláris egység védte volna a zsidóságot. Azaz védte, Budapesten Koszorús Ferenc vezérkari ezredes, az I. páncélos hadosztállyal. Nürnbergben ezért nem került még csak szóba sem Horthy Miklós neve- Ezeket a gesztusokat hálálták meg Rákosi-Róthék, Kun-Kóhnék és a többi ávós zsidó.
Viszont az, hogy a kegyeletteljes megemlékezés nyomai láthatóak Kenderesen, bizonyítja, hogy vannak még reálisan gondolkodó, "hálás" magyar zsidók, tehát nem szabad őket egyféleképpen megítélni. Ezek után egyébként nem csodálkoznék, ha a nácivadászok találnának még élő magyar háborús bűnöst, vagy hirtelen megfilmesítenének egy megható történetet! Ez a történet most nem gyerekekről szólna, mint a Nobel-díjas Sorstalanság, hanem például egy fiatal lányról és ez a történet megkapná az Oscar-díjat. Így a média által megismerhetné az egész világ, milyen rettenetes dolgok történtek hazánkban.
De megismétlem, ezek a propagandafilmek és a média nagy ferdítései nem tükrözik a teljes hazai zsidóság álláspontját, mint a fotó is bizonyítja. Sajnos ők nem tudják a hangjukat kellően hallatni! Ennyit a bűnös magyar népről.
Hazánkban most tudatos indirekt népirtás folyik, erről már többször írtam. Az ötvenes években az ÁVH nem azért irtotta az arisztokráciát, értelmiséget, vagy a kulákokat, mert fasiszták, szabotőrök, vagy a rendszer ellenségei lettek volna, hanem mert reálisan gondolkodó, vagyonnal rendelkező emberek voltak. A magyar életteret nem azért teszik élhetetlenné számunkra, nem azért irtanak bennünket, mert alávalóbbak lennénk bármely más néptől, hanem azért, mert egy kiváló adottságú területen él a magyar nemzet. Mivel a magyar élettérre égetően szüksége van a betelepülni akaró néptömegeknek, ezt a népirtást megszálló hatalom polgárháborúval akarja meggyorsítani, teljessé tenni. Ez azért jó nekik, mert a szervezetlenül lázadó bennszülött magyarokat kevés rendőrrel brutálisan le tudják verni, csírájában elfojtanak mindent. Viszont ha a magyarok szervezetten állnak ellen, mint annyiszor már a történelmünkben .......... (!)
A belpolitikában olyan jellegű taktika folyik, mint amikor a tűzoltók benzinnel locsolják a tüzet. A cigányságot a többségi magyar társadalom fölé emelték. Az apróbb bűncselekményeket Kuncze Gábor (SZDSZ) javaslatára "megélhetési bűnözésnek hívják, a magyarok meglincselését polgárjogi harcnak tüntetik fel. Néhány példa a teljesség igénye nélkül :
- A zámolyi cigányok meglincselnek egy magyar férfit, de ezért mindannyian politikai menedékjogot kapnak Franciaországban.
- Budapesten egy bokszoló cigány diák agyonveri az osztálytársát, de 3 hónap múlva indok nélkül kiengedik a börtönből.
- Az olaszliszkai lincselők egymilliárd forintra perelik az államot a "lincselés" szó használata miatt, egyiküket pedig kiengedik a börtönből.
- Miután a lakosság körében kilátástalanságot okoz a "megélhetési bűnözés" legalizálása, annak értékét 5ezer forintról 20 ezer forintra emelik. Ez lenne a megfékezés eszköze ? A cigányság egyre jobban vérszemet kap emiatt! Jobban emelik a szabad rablás tételét, mint az infláció mértéke, szándékosan felőrölve a lakosság még dolgozni hajlandó részét ! Ugyan, ki fog vetni , ha a megélhetésiek büntetlenül betakarítják a termést ?!Nincs cigánybűnözés, de a börtönök 80-90%-át a roma polgárjogi harcosok teszik ki ? Remélem nem rasszista a kijelentésem !
A megfékezhetetlen cigánybűnözés megoldását abban látja a magyar rendészeti miniszter, ha iskolázatlan cigányok tömegeit veszik fel a magyar rendőrségbe. A támogatás jeleként Draskovics elmegy a két nagycsécsi cigány temetésére. Így demonstrál a polgárháború előestéjén ország rendjéért felelős miniszter.
(Ennek két oka van: vagy az ő rokonait temették, vagy soha nem lesznek meg az elkövetők! De ha nincs elkövető, kit terhel a kettős gyilkosság? Ugye nem fognak elszaporodni az olyan etnikai jellegű gyilkosságok, amikor egymást gyilkolja magyar és cigány kölcsönösen de az elkövetők soha nem lesznek meg? Ezeken mindkét oldal felbőszül majd és egymásnak esik, kirobbantva a nemzetet legyengítő polgárháborút, aztán jöhet a megszállás?)
Amennyiben ez a tendencia fog folyni az országban (ezekkel a politikusokkal mindenképpen), minden köztörvényes büntetési tétel csökkenni fog, kivétel a többségi magyar társadalom megalázására alkalmas úgynevezett rasszista, gyűlöletkeltő és terrorista cselekmények.
Szlovákiában a cigánykérdést egyszerűen oldották meg: a polgárháborús helyzetet előidéző cigányok segélyét drasztikusan csökkentették, majd kivezényelték a katonaságot, rendet teremteni. Csökkent Szlovákia elcigányosodása, azóta odaát a kisebbség tudja hol a helye a társadalomban és mellesleg bevezették az eurót... Szlovákia is uniós tag, de érdekes módon, amikor leverték a cigányok lázadását, senki sem hörgött rasszizmust kiáltva... Nem volt fasisztázó médiaőrjöngés! Jééé!!!
És a magyarok uniós megítélése hogy halad? Brüsszelben Bartók Béla hangversenyét egy hattagú, roma népviseletbe öltözött, füvön heverő cigány családdal reklámozták, középen nagy "Hungary" felirattal...Milyen szép propaganda !
A magyarság fogalmát a cigánysággal hivatott összemosni az "SZDSZ nagy politikusa" , a nemzetünket rendkívül aktívan gyalázó Mohácsi Viktória, valamint most az Európai Néppárt arca, Járóka Lívia FIDESZES politikus.Több mint 25 millió példányszámban bocsátanak ki Európában DVD-ket, amin a magyar polgári jobboldalt egy cigány nő képviseli... Ezalatt például a nemzetközi kiállításokon nem engedik a magyar rovásírás bemutatását!
A nemzetközi és hazai politikában van néhány logikátlan dolog. Logikátlan, de mégis logikus.
- Például Tom Lantos, Amerikában élő magyar származású zsidó politikus milyen alapon intézkedett, hogy tiltsák ki a Magyar Gárda tagjait az USA-ból? Mi köze egy USA politikusnak egy magyar egyenruhás szervezethez? Veszélyt jelentünk Amerika területi egységére talán?
- Izraelnek mi köze van a Magyarországon működő egyenruhás szervezetekhez, ha azok lőgyakorlatot tartanak? Szomszédos országnak tekint bennünket?
- Vagy Eörsi Mátyás zsidó SZDSZ-es politikus a Nagy-Magyarországról fantáziálókat őrültnek és gazembernek nevezi. De a zsidók, akik kétezer éven át fantáziáltak saját országról, Izraelről, azok nem voltak gazemberek, vagy őrültek?
- A Hollán utcában, a zsidó negyedben betört egy kirakatüveg. Ott volt a hazai politikai elit, de Nyugat-Európától USA-ig is voltak itt politikusok, újságírók. Mindenki sírt, rettegett, nácizott! Egy betört üvegért?
- Olaszliszka? Zámoly? Gadna? Vásárosnamény? Kecskemét? Kiskunlacháza? meg a többi eltitkolt helyszín? Egy magyar ember élete nem ér meg egy kirakatüveget? Nem ér pár ezer forintot? Miért nem tiltakozott a politikai elit? Mi a rasszizmus?
A rasszizmus definíciója: " emberfajok értékbeli egyenlőtlenségét hirdető, tudományt megcsúfoló elmélet"
Értem. Amikor betörnek egy kirakatüveget, tiltakozok. De ha csakis azért ölnek meg ismét egy embert, mert magyar, akkor mit csinálok? Erre van egy nagyon szép felvételem, ami tükrözi az érzékeny politikai elit nézetét!
Amikor az emberi életről beszélünk, eszembe jutnak az öngyilkos terroristák, akik feláldozzák a puszta életüket a szabad hazájuk érdekében! Ilyenkor mindig beugrik az 1456-os Nándorfehérvári diadal, amikor Dugovics Titusz magával rántotta a bástyáról a mélybe, a biztos halálba a török janicsárt. A janicsár csak a törökök győzelmi zászlóját akarta kitűzni és mivel egy magyar ezt csak a saját életének feláldozásával tudta megtenni, hát meg is tette gondolkodás nélkül. A zászló mindössze egy jelkép , ezért feláldozza magát egy ember ? Akkor most Dugovics Titusz egy hős, vagy egy öngyilkos terrorista? Érdekes felvetés most, a XXI. században.
Azt mondják, a vér nem válik vízzé. Európai történészek azt állítják, ha Magyarország nem létezne, valószínűleg egész Európa muzulmánná vált volna. De megállítottuk a törököket. Elképesztő, de mondanak mást is a történészek. A II. világháború során Bécset hat nap alatt foglalták el az oroszok, Berlinhez 14 nap kellett. Budapest 102 napig tartotta fel az orosz sereget, ezzel Európa szovjet befolyási zónáját átrajzolták. Ennek február 11-én a Becsület Napja állít emléket, ami ma hivatalosan természetesen fasiszta ünnep... Tehát megmentettük a kontinenst a törököktől, de az oroszoktól is.. mi, rohadék fasiszta nácik ...
A vér nem válik vízzé, azaz a XXI.-ik században azt mondanánk, ezeknek a hősöknek a leszármazottai máig itt élnek, mert a genetikai állomány az nem túlzottan sokat változott a Kárpát-medencében, csak ugye a fejekben nincs minden rendben.
A zsidóknak egy része igen öntelt. Ezért mondta Simon Peresz, hogy felvásárolják hazánkat (is). Ezért mondta Ehud Olmert, hogy megparancsolta Bushnak, az USA elnökének, hogy kell szavaznia Amerikának az ENSZ-ben.
Egy érdekes kijelentés azonban nem terjedt el, pedig ezt is illene tudnunk. Említettem az írásom legelején a történelem átírását, a történelmi nevek, helységek meghamisítását. Hazánkat a zsidók egyértelműen kinézték új hazájuknak, ezért aggódnak a nemzeti önszerveződések miatt Izraeltől az USA-ig. Egyik vezetőjük Salamon Berkowitz az idetelepülés jogosságát egészen elképesztő állításokkal igazolja: Magyarország egy régi zsidó birodalom volt már 1200 éve, Nyírtass neve nem Tas vezértől ered, hanem a Tasch nembéli zsidóktól és természetesen a falut is ők alapították. Hihetetlen? Íme a szóban forgó kijelentések!
Ilyenkor eszembe jut Rumánia, amit több évtizedes névhasználat után azért kereszteltek át Romániának, mert akkor mindenki a Római Birodalomra gondol. Mikor már elnevezték Romániának, kitalálták a dákó-román folytonosság elméletét, mert ők persze egyenesen a rómaiaktól származnak, hogy szebben tündököljön a hazugság. Amikor ezen is túl voltak, kellettek történelmi személyiségek, így Hunyadi Mátyást a legnagyobb román királlyá kiáltották ki. Ma, mint az Európai Unió tagja, Nagyszebent, a román kultúra FŐVÁROSAKÉNT mutogatják! Egy merész ötlettel indult a nagy dicsőség, mi meg elmosolyogtuk a legelejétől! Most ők a nagy múltú európai nép, mi pedig a hazátlan, nomád cigányok...
Ettől nagyobb karriert a 16 éve létező Szlovákia futott be, amely ország jelképe a Kossuth-címer jobb oldala (hármashalom kettős kereszttel) és most a körmöcbányai pénzverdében verik a magyar jelképpel rendelkező szlovák eurót. Ja, igen! Legújabb kutatásaik szerint Kossuthova egy neves szlovák történelmi személyiség...
Visszatérve a tölgyfa hasonlatára, elgyengült bennünk az, ami a tartást megadja. Elbutítottak, megosztottak, kisemmiztek mindannyiunkat. Lassan elkezdődik a következő történelmi vadászidény. Vadászidényben két szereposztás van: vannak a vadászok és vannak a nyulak. A vadászok dolga az, hogy vadásszanak az esztelenül rohangászó buta nyulakra. A nyulaknak ebbe az egészbe nincs beleszólásuk. Olyan csak Viccországban van, hogy a nyúl viszi a puskát és lelövi a vadászt. Most erre mondjam azt, hogy vicc, ami ebben az országban folyik?
Nekem az a véleményem, lassan le kellene venni a nagy nyuszifüles piros és nagy nyuszifüles narancs színű csörgősapkákat a fejekről. El kellene dobni a piros és narancs bohócruhákat. Kicsit hideg vízzel meg kellene mosakodni és ráébredni, nem vagyunk se pirosak, se narancssárgák, de még zöldek, meg kékek sem, de legjobban nem vagyunk nyulak.
Magyarok vagyunk.Dr. Nagy Levente
„Rendszerváltóink” visszaemlékező hazugságai
Már
vártam ezt a kábítást. Készültem rá. Tudtam, hogy a cirkuszi
mutatvány hamarosan a közönség elé kerül. Aztán- most, hogy
elérkezett a huszadik évfordulója „rendszerváltásunk”
kitalált történelmének- áll már a porond, közepén a
bohócoknak álcázott „rendszerváltók”, az önmagukat
„elitnek” kikiáltott politikai osztály képviselői, a
háttérben meg a porondmester, aki láthatatlan pálcájával
aprókat int csupán, s erre az alig látható mozdulatra a porond
közepéről azonnal megindul a hazugságáradat. Csupa, példaképekké
válni akaró senkik magyarázzák a megmagyarázhatatlant. Azt
képzelik, el is hisszük, hogy ők aztán valóban szembe szálltak
a szabadkőművesek által dróton rángatott kommunistákkal,
miközben még az életüket is kockáztatták a kádár rezsimben.
Handa- bandáznak, primitív trükkökkel akarnak elkábítani,
eléggé átlátható bűvészi mutatványokkal próbálnak meglepni
bennünket. És még csodálkoznak, hogy elmarad az ováció.
Ócska kis senkik. Pitiáner tolvajok. Rendszerváltók? Ugyan, kérem, Hazát kiárusítók ők, nem Hazamentők.
Mindenesetre el kell ismerni, a nagy trükköt sokáig élveztük, talán még hittünk is benne, sokan még ma is süketnek és vaknak tettetik magukat, hogy saját becsapottságukat, hiszékenységüket még önmaguknak se kelljen bevallani. Azt, hogy ehhez a cirkuszi attrakcióhoz lelkesen asszisztáltak. Mert valljuk be, a bűvészmutatvány, bármennyire is fáj nekünk, sikerült. A rendszerváltóknak kiválasztott ügynököcskék, jobb- és baloldali mezben, úgy tűntették el a kommunistákat, azaz hát önmagukat, hogy közben köpönyeget váltva, itt maradtak a nyakunkon. Magyarországot viszont eltüntették. A szemünk láttára. Trükköztek itt is, csakhogy ebben a trükkben valóban az életünk a tét.
Láthatatlan köteleket feszítettek ki Hazánk köré, ökölvívó ringgé alakították Magyarországot, s beküldtek bennünket a ring közepére, bunyózzunk csak az életünkért. Velük, akik a szabálytalan ütések összes változatát ismerték, és alkalmazták is velünk szemben. Ott volt végig mellettünk a bíró, a fehérruhába bújtatott ördög, látott mindent, s úgy tett, mintha a sportszerűségre vigyázna, közben pedig sorban kaptuk a mélyütéseket, miközben a bíró rendre bennünket intett meg.
Tehette, hisz ott állt mögötte egy egész gépezet, újságírók, páholytagok, a titkos társaságok megszámlálhatatlan sokasága, akik végig azt magyarázták nekünk, mi vagyunk a szabálytalanok, mi visszük be az „elitnek”, sportszerűtlenül, az övön aluli ütéseket. Örökké csak bennünket intettek meg, miközben az „elit” sátánian vigyorogva állt velünk szemben, s egyre csak gyomrozott, ütéseivel nemesebb testrészeinket sorozta, de a csokornyakkendős, ott a ring közepén, soha nem szólt egyetlen elmarasztalót sem. Tudta, a világ vele van, itt minden szabálytalanság bevethető, hiszen bennünket ki kell ütni, s a nézőtéri bevételen ők osztoznak.
És jöttek és jöttek, záporoztak a kivédhetetlen pörölycsapások, miközben azért mi is, teljesen ártatlanul beleszaladtunk egy-egy hatalmas pofonba. Végül aztán padlót fogtunk. A bíró már számol ránk. Homályos tekintetünkkel látjuk még a fölénk magasodó testét, bokszkesztyűnkkel a ring padozatába kapaszkodunk. Vajon sikerül- e véglegesen kiszámolni bennünket, vagy kínkeservek közepette feltápászkodunk, s egy utolsó, mindent eldöntő hatalmas ütéssel mi küldjük a padlóra ezt a gátlástalan, bábként mozgatott „elitet”, úgy hogy, mindenféle bírói furfang ellenére, végül ő marad ott a ring közepén, kiterítve, mozdulatlanul, magatehetetlenül. De vigyázzunk! Eddig még minden menetet- törvénytelen ütések garmadát megengedve nekik- az „elit” nyert, így csak kiütéssel győzhetünk ellene. Tápászkodjunk már fel a padlóról, forrasszuk a szót a fölöttünk kaján vigyorral számláló bíróra, s essünk neki az eddig bennünket ütőnek.
Neki a földön kell maradnia, nem állhat fel onnan, mert ha megint a talpán lesz, elvesztünk. Akkor a meccset ő nyeri meg. Hiszen minden sátáni erő őt segíti. Ezt akarjuk?
S ha a sorozásoktól, a rengeteg mélyütéstől kezd kitisztulni a fejünk, nézzünk csak szét magunk körül.
Vegyük például kézbe azt az írást, ami 2009. január 22-én jelent meg, „Félpénzért privatizáltunk” címmel, a Napi Gazdaságban. Azt azért azonnal észre kell venni, már a címmel manipulálnak bennünket. Mert kik is privatizáltak? Mi, mindannyian? Nem! Ők, a kiválasztottak. A gazdasági- és politikai „elit”.
„A kormány elkészítette a privatizációs időszakot lezáró jelentését, amellyel már a vagyontörvény megalkotása óta adós. Eszerint az 1990-2007 közötti évek csúcsidőszaka 1995 volt, amikor a közműcégek eladásakor 480 milliárd forint bevételre tett szert az államkincstár. Ezt követően az utolsó privatizációs hullám 2006-ra esik, amikor körülbelül 350 milliárd forint bevételt könyvelt el az állam. (…)
A közvagyon eladása egyértelműen a szocialista kormányokhoz köthető: a jobboldali kormányok közül az Antall-kormány idején indult el a magánosítások előkészítése, de csak 1993-ban értek el jelentősebb eredményeket, míg az Orbán-kormány időszakában - a meghirdetett gazdaságpolitikának megfelelően - gyakorlatilag teljesen leállt az állami vagyon értékesítése, amit a Medgyessy-, majd Gyurcsány- kormányok pörgettek fel.
A legnagyobb értékű privatizációs akció a Mol 2006-os opciós értékesítése volt, akkor egy összegben 237 milliárd forinthoz jutott a vagyonkezelő révén az állam, ezt követi a Matáv 1997-es nyilvános részvénykibocsátása, ami 82 milliárd forintot hozott a konyhára.
Az állami vagyon lebontásának hasznosságát és eredményességét már korábban is sokan vitatták gazdaságpolitikai, stratégiai vagy akár társadalompolitikai szempontok alapján. Ám a kormány által most készített jelentésből kiderült, hogy pénzügyi szempontból sem volt fáklyásmenet a privatizációs folyamat. (…)
Tizenhét év alatt 2952 milliárd forintnyi vagyonhasznosítási és privatizációs bevétele keletkezett az államnak, ezzel szemben 1370 milliárd forintnyi ráfordítás áll, ami a bevételek 46 százaléka. Csak 390 milliárd forintnyi vagyon ment el társaságok alapítása révén, a második legnagyobb tétel a 350 milliárdra rúgó reorganizációs kiadás.
Az önkormányzatoknak nyújtott 156 milliárd forintnyi vagyonátadás is a privatizáció eredményességét rontotta. A privatizáció közvetlen költségeit nézve jóval kedvezőbb az arány, a 164 milliárdos kiadás a privatizációs bevételek 5, 6 százaléka - ami tetszetősebb arány a 46 százalékos összes ráfordításnál.
A jelentés szerint a bevételek 37 százaléka származott külföldi befektetőktől, az 1615 vállalatból mindösszesen 139 működő cég marad állami tulajdonban 2007 végére, amikor is az új vagyonkezelési törvény elfogadásával a privatizációs folyamatot lezárták. Az állami cégvagyon értékét 918 milliárd forintban tartják nyilván.”
Csak csendben jegyzem meg, Kőrösi Imrével évek óta 2 ezermilliárd forintos privatizációs bevételről írtunk és beszéltünk. Ezek szerint, még mi is túlbecsültük az „elit” ügyességét, mert mint olvashatták, ez a privatizációs bevétel bizony alig éri el a másfélezer milliárd forintot. Ügyesek voltak hát a nagymenők. Úgy érzik, ők érinthetetlenek. Egyre azonban nem gondolnak. Minden vagyontárgy, könyvszerinti értéken, lemezre van mentve. Tehát, ha eljön az idő, minden előkereshető, mindenki számon kérhető. Azt azért még tudni kell, hogy a nemzeti vagyon kiárusítása úgy történt, hogy a stratégiai területek körét nem határozták meg, tehát nem rögzítették, hogy mi az, ami nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontokat alapul véve, nem adható el, s azt sem tudták, hogy mekkora és milyen értékű a nemzeti vagyon. Úgy eladni, hogy azt sem tudom, mekkora vagyonom van, s az mennyit ér a világpiacon, enyhén szólva is nemzetellenes cselekedet.
Azért ebben a kormányjelentésben másféle útvesztő is van. Először is, az valóban felháborító- bár felháborodott miniszterelnökről, miniszterekről, újságírókról ebben az ügyben nem tudok-, szóval, az már valóban gátlástalanság, hogy a nemzeti vagyon elherdálása, húsz év alatt mindösszesen másfélezer milliárd bevételt hozott. De arról nem szól senki tehát, hogy mennyit is érhetett valójában ez az elherdált vagyon. Megmondom, mai értéken számítva körülbelül hatvanezer milliárd forintot. Hát ennyiből sikerült, nagy nehezen, másfélmilliárdos bevételt összekaparni. S az értéket tekintve, s a bennünket ért veszteségeket számolva, még szó sem esett a bankok konszolidációjáról – csak az első lépésben, még az Antall kormány idején, a banki- és adóskonszolidáció- ötezer milliárd forintot vitt el. De a veszteségek között, a kormányjelentés nem szól a Németh- kormány rablóprivatizációjáról sem, s nincs szó a „rendszerváltók” korruptságáról, a nagy beruházások során eltűnt ezermilliárdokról.
Miközben a külső államadóságunk 1990 elején, tehát még Németh Miklósék idején, ötven forintos dollárárban számolva, húszmilliárd dollár volt, mára meg, egészen más dollár viszonyok közepette, eléri a 160 milliárd dollárt. Elképesztő!
Nincs szó a jelentésben az élelmiszerfeldolgozó-ipar idegen kézbe juttatásáról, majd tönkre tételéről, amely a magyar mezőgazdaságunkat a padlóra küldte, s amely dicső tett Antallék idején történt. Aztán, arról is hallgatnak, hogy a villamos energiaszektor egy részének eladása, amely a Horn-kormány idején történt, 1995-ben, s amely nemes cselekedetet a
Boross- kormány, alig fél esztendős regnálása ideje alatt készítettek elő, 470 milliárd forint bevételt jelentett. Ehhez persze még törvényt is kellett módosítaniuk Hornéknak, hiszen addigi törvényeink- a világ szokásai szerint, és a Haza védelmének megfelelően- tiltották a stratégiai ágazatok áruba bocsátását. Márpedig az elektromos energia rendszerünk a stratégiai területek közé tartozott. Azóta már eladják a dúsgazdag, legalább száz éves készlettel rendelkező hazai gázmezőket, nemesfém és uránérc bányáinkat is, miközben –privatizálva- idegen kézbe akarják juttatni az ivóvíz készletünket, sőt, az IMF-től felvett, és elherdálásra szánt dollár milliárdok esetleges vissza nem fizetése esetén még a Szent Koronánk is kalapács alá, azaz idegen kézbe kerülhet. Igaz, ezt törvény tiltja, de mit nekik egy törvényt módosítani.
Egyébként is, az IMF-fel kötött szerződés harmadik melléklete, amelyet Draskovics miniszter látott el kézjegyével, pénzügyi zavar esetére, az ellentételezendő értékek sorából nem zárja ki a Szent Koronát. Márpedig, ha a szerződésben ez a tiltás nem szerepel, akkor teljesen logikus, hogy, amit nem tiltanak, azt szabad. S ha ez megtörténik, jelenlegi uraink között nem látok egyetlen Mátyás király formátumú embert sem, aki ezt a történelmi alkotmányunkat is meghatározó személyiséget kiszabadítaná idegen fogságából. Vagy talán éppen ez a cél? Hiszen, nem is olyan régen, amikor a német kancellárasszony, Angela Merckel Magyarországon járt, s Gyurcsány a Parlament épületét mutatta meg neki, kicsit szabadkozva mondta, a Szent Korona mellett állva: Tudom, hogy ez (mármint a Szent Korona) nem illik a köztársaság parlamentjébe, de még az előző kormány hozatta ide. Eléggé égő lehetett a magyarországi miniszterelnök számára, amikor az egyik főnöke, Merckel azt válaszolta, jó helyen van itt.
(Mátyás király, uralkodásának kezdetétől mindent megtett azért, hogy III. Frigyestől visszaválthassa szent nemzeti ereklyénket. Ötéves kitartó tárgyalások után jött létre, 1463. július 19-én, a III. Frigyes és a Vitéz János vezette magyar békedelegáció között a bécsújhelyi szerződés, amely kimondta, hogy Mátyás 80 000 aranyat köteles fizetni a Szent Korona kiadása fejében. III. Frigyes megtarthatta a magyar királyi címet, s amennyiben Mátyás törvényes fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trónt a császár, illetve törvényes utódai öröklik.” – Részlet Lipusz Zsolt írásából.)
Visznek, és adnak tehát mindent, ami mozdítható. Sőt, ami meg nem vihető ki az országból, annak a magyar tulajdonjogát játsszák át.
Nézzük csak, visszatérve a villamos energia szektorra, miképpen is üzleteltek Hornék. Dr. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 elnöke mondta nekem 2001. január 14-én a következőket: „A budapesti hőerőművet körülbelül nyolcvan százalékos árfolyamon vásárolta meg egy finn-japán konzorcium. A vételár körülbelül nyolcmilliárd forint volt. Figyelembe kell azonban venni, hogy akkor jelentős adósságot elengedtek, mintegy 4, 2 milliárd forintot, s garantálták a nyolcszázalékos eszközarányos nyereséget. Jelentős áremeléseket hajtottak végre, tehát nagyon előnyös pozícióba hozták ezt a céget. Mindezek ellenére csak nyolcvan százalékon adták el. A sajtóból tudjuk, hogy a múlt év végén (2000-ben) az említett konzorcium meghirdette ennek az erőműnek az eladását, és a francia IDF a vásárló. A szerződés létrejött, de úgy tudom, még nem lépett hatályba. Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy az üzlet milyen árfolyamon jött létre. Olyan hírek vannak, hogy legalább két- két és félszerese a névleges árfolyamnak a vásárlási érték. Ez azt mutatja, hogy igen jelentős többletbevételre tett szert megint egy külföldi vásárló, miközben semmi lényeges nem történt. Ez is bizonyítja, hogy a privatizáció egyik fő irányultsága, hogy a mi vagyonunk más kézbe kerüljön.”
Az egész gusztustalan rabló üzletmenet levét persze a fogyasztó itta meg. Hiszen az új tulajdonos többet fizetett az erőműért, de hogy neki is megmaradjon a haszon feletti haszon, tehát az extraprofit, azonnal emelte az árait, így a vételár különbözettel a magyar lakosságot sarcolták meg.
Eladták a MAHART teljes hajóraját, s amikor Szalma Botond vezérigazgató azt mondta nekem, és én ezt a nagyvilág elé tártam, hogy „Tudjuk, hogy loptak, de azt nem, hogyan.”, akkor rövid idő múlva már nem ő ült a vezérigazgatói székben.
Lentner Csaba, akkori MIÉP- es országgyűlési képviselő, 2001. március 25-én azért adatokkal is szolgál: „A MAHART, 1988-ban, még Németh Miklós kormányzása idején, a liberális gazdasági törvényeket kihasználva, az értékes tengerjáró hajókat egy-egy dollárért Cipruson, illetve a Jersey szigeteken létrehozott off-shore cégeknek kiadja. 1988-ban, egy Cenam Shipping Ltd. nevezetű off-shore cégnek- ciprusi off-shore cégről van szó- odaadja a Hungária és a Budapest tengerjáró hajókat, majd két év elteltével 1 055 292 dollárért, ez az off-shore cég értékesíti a Budapest és a Hungária tengerjáró hajókat. Tehát, több mint egymillió dolláros haszonra tesz szert.”
Itthon is lehet olcsón, értékhez jutni. A leggazdagabb magyarok közé sorolt Széles Gábor, az újdonsült médiatulajdonos, például még az Antall korány idején, 1 forintért vásárolja meg a székesfehérvári Videoton gyárat. Ekkor Horn Gyula mélységesen felháborodik. Vizsgálatért kiabál. Aztán, amikor meg már ő a miniszterelnök, Széles az Ikarusz gyárat vásárolja meg, szintén 1 forintos csillagászati áron. Horn ekkor mélységesen hallgat. S még kérdezze valaki, hogy miképpen is születnek nálunk a milliárdosok. Annyi biztos, nem születtek, csak azok lettek.
Szőrén-szálán tűntek el a cementgyáraink, a növényolaj-ipari feldolgozó gyáraink, bezártak a szénbányák, utcára kerültek az emberek. A „rendszerváltás” hajnalán másfélmilliós munkanélküli tábor alakult ki. Hiszen, ha eltűnnek a gyárak, elvész a munkahely is.
Mit is olvashatunk tehát ebben a kormányjelentésben: „A közvagyon eladása egyértelműen a szocialista kormányokhoz köthető: a jobboldali kormányok közül az Antall-kormány idején indult el a magánosítások előkészítése, de csak 1993-ban értek el jelentősebb eredményeket, míg az Orbán-kormány időszakában - a meghirdetett gazdaságpolitikának megfelelően - gyakorlatilag teljesen leállt az állami vagyon értékesítése, amit a Medgyessy-, majd Gyurcsány- kormányok pörgettek fel.”
Persze, ez is csak részigazság, hiszen az Antall-kormány idején kezdik meg a kárpótlási jegyekkel a föld visszaadását. Hatalmas üzleti csoportok szakosodnak erre, hiszen, amikor a kárpótlási jegyeket tőzsdére viszik, azok értéke azonnal szinte egyenlő lesz a nullával. Az emberek meg, hogy meneküljenek tőle, fillérekért eladják. Majd, amikor a kárpótlási jegyek gazdát cserélnek, egy-egy érdekcsoport kezében összpontosulnak, azonnal lesz értékük a tőzsdén, s ezzel az értékét növelt kárpótlási jeggyel már igazán megéri privatizálni. Főleg úgy, hogy a már egyszer felhasznált kárpótlási jegyeket nem semmisítik meg, hanem újra, más és más érték privatizálására használják fel, törvénytelenül.
S még hogy az Orbán- kormány nem privatizált?! S az a sokat emlegetett 12 állami gazdaság hová tűnt?
Vagy például, kik készítették elő a talajt a magyar föld idegen kézbe adásához? Orbánék! Martonyi, akkori külügyminiszter ment ki, 2001 nyarán Göteborgba, s írta alá a szerintük az uniós csatlakozásunkhoz rendkívül fontos passzust, amely a tőke szabad áramlásáról szólt. S ebbe a passzusba vették bele a földet. Azaz, az a külföldi, aki már három éve Magyarországon él, földdel foglalkozik, 2001. január elsejétől, tehát visszamenőleg, háromszáz hektár nagyságig földet vásárolhat nálunk. (Egy négytagú család, a feltételeknek megfelelvén, már 1200 hektár magyar földet is tulajdonolhatott.) Ehhez a passzushoz igazították aztán, 2001. december 16-án a földtörvényt is, s máris elhárult minden akadály a föld kiárusítása elől. Így most már talán érthető, amikor a vizitdíjról népszavazást kezdeményezett a FIDESZ, a második Gyurcsány kormány idején, s a népszavazásra bocsátható kérdések között szerepelt a föld megvédése is, nevezetesen, hogy külföldiek ne vásárolhassanak itthon földet, s aztán, mire a szavazócédulák elkészültek, ez a kérdés már nem volt ott a népszavazási kérdések között. Aminek az elherdálását ők készítették elő, és itt most a földről beszélek, a gazdáik már nem engedték meg nekik, hiába volt a kérdés feltevése körül minden törvényes, hogy arról népszavazással dönthessünk. Na, ez is a FIDESZ politikájához tartozik.
S itt van a MALÉV körüli mostani herce-hurca. Megint új tulajdonosai vannak az egykori nemzeti légitársaságnak. Egy orosz bank a meghatározó. Soha nem felejtem el, 200l-ben Orbán miniszterelnök volt a Vasárnapi Újság vendége a Magyar Rádióban. Ekkor, mint a műsor akkori főszerkesztője, élő adásban én kérdeztem őt. Az adás során feltettem neki a kérdést, mi a véleménye a MALÉV- ről. A válasz így szólt: a MALÉV olyan rossz anyagi helyzetben van, hogy nem kell arra már állami forintokat költeni, el kell adni. Ekkor átadtam Orbánnak egy borítékot, abban számok, következtetések, magyarázatok voltak arról és arra, hogy miképpen is tűnik el a MALÉV pénze. A műsort követően lett is nagy telefonálgatás, hogy hogyan is juthattam én ezekhez a dokumentumokhoz. A végeredmény az lett, a MALÉV állami tulajdonban maradt, megtarthatta, sok százmilliárd forintért kiépített tengerentúli járatait is, amelyeket persze azóta a légitársasággal együtt eladtak. S ezt az eladást is a FIDESZ kormányzása alatt készítették elő. Később aztán már igen látványosnak tűnik a privatizáció ellenesség, csak a hangoskodásnak nincs semmiféle erkölcsi alapja.
Mit is mondott Lentner Csaba akkori országgyűlési képviselő 2001. április 29-én a Vasárnapi Újságban? „A Ferihegyi Repülőtéren a vezetőség leváltása elkerülhetetlen, hiszen azokra, akik az elmúlt tíz évben a Malévet zátonyra juttatták, vagy lassan a földre kényszerítik, a továbbiakban nem bízható a vezetés. Az ÁPV Rt., és a Malév között nagyon érdekes kapcsolat van. A Malév igazgatótanácsában, 90 százalékban olyan személyek vannak, akik az ÁPV Rt.-nél dolgoznak, tehát a tulajdonosi jogokat gyakorolják a Malév Rt. felett. Hogyha meghoznak egy döntést az ÁPV Rt.-ben, ugyanazok a személyek döntenek ennek a határozatnak a további sorsáról kint, a Ferihegyi Repülőtéren. (…)
…nem új jelenséggel állunk szemben. Magyarországon ez a tizenkét év erről szólt, szándékosan tönkretenni a rendszert. Úgy lehet szándékosan tönkretenni, hogy egy-két kézben centralizálom a vezetést, és nagyon fontos, hogy ne legyen ellenőrzés. Itt a Malévnél sincsen semmi ellenőrzés. Ha megvizsgálnánk, hogy milyen szerződéseket kötött a Malév az elmúlt tíz évben, elképesztő ügyekre bukkannánk. Csak egy példa: néhány évvel ezelőtt beengedték a Ferihegyi Repülőtérre a Lufthansa Technic- et, ami a német repülőtársaság szerelő cége. A ferihegyi hangárból kettőt rögtön átadtak nekik. Ettől kezdve a magyar szerelőknek kevesebb a munkájuk, kevés gépet tudnak szervizelni, de a német szerelők egyre többet, mert a jobban felszerelt, bonyolultabb szerelések elvégzésére is lehetőséget kínáló hangárokat a németeknek adták át. Kérem szépen, akkor, amikor ez megtörtént, ki volt a Malév Rt. pénzügyi vezetője? Ugyanaz a hölgy, aki most a Malév vezérigazgatója.”
1999-ben, a „rendszerváltozás”, a privatizációs visszaélésekről sorozatot készítettem Kőrösi Imrével, az akkor készült interjúk aztán, „Vörös milliárdosok” címmel 2000-ben, könyv formájában is megjelent. Most ebből a könyvből a „Húszezermilliárd forint, és ami mögötte van” című fejezetből idézek. Hangsúlyozni kívánom, az itt olvasható összegek 1999-es értéken értendők, s azt is tudni kell, akkori ismereteink is, mint ahogy a mostaniak is, végesek voltak és végesek ma is. Azóta sokkal többet tudunk már, de még mindig nem eleget. Az ott olvasható, eltüntetett húszezermilliárd forint ma már, mint ahogy a bevezetőben említettem, mai értéken és hozzáadva az újabban megismert privatizációs visszaélések nagyságát a nemzeti vagyonban, hatvanezer milliárd forintra növekedett.
„– Társadalombiztosítási pénzek és közszolgálati televízió, Technomark és Nádor 95, Agrobank és Pillér, Conexus és Globex – fejezetcímeket soroltam Tellér Gyulának az egyik napilap sorozataként olvasható írásából, amelyben a közelmúlt gazdasági visszaéléseit elemzi. A szerző, 1990-es árfolyamon ezermilliárdra becsüli az állam privatizációból adódó veszteségét, amely ma mintegy nyolcezer milliárd forintot jelent. Egyes közgazdászok állítják, hogy csak az olajszőkítésből származó veszteség ötezer milliárd forintot tesz ki. Ez testvérek között is tizenháromezer milliárd forint. Dr. Kőrösi Imre, az Agrár Munkaadók Szövetségének elnöke, a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének tagja, aki egyébként a magyarországi maffiavilággal régóta foglalkozik, sőt annak fenyegetettje, egyet-ért ezzel a számadattal, vagy esetleg kevesli, netán túlzónak tartja becsapottságunkat?
– Gyakorlatilag mintegy nyolcezer milliárddal, a nemzeti vagyon privatizációs összegével növelendő az iménti összeg, tehát mintegy húszezermilliárd forintról van szó. Ez a húszezermilliárd megoszlik olajmaffiára, szesz- és gabonamaffiára, a legnagyobb bankmaffiára, a brókermaffiára, az ÁFA- maffiára, az export-támogatás visszatérítési maffiára, valamint az eltűnt nemzeti vagyonra, a privatizációnak nevezett tolvajlásra. Tehát, ez inkább húszezermilliárd forint, amit számszerűen bizonyítani is lehet. Nyilvánvaló, hogy ekkora összeg, ami közel ötéves nemzeti jövedelmünk, hihetetlen károkat okozhatott úgy a politikában, mint a közigazgatásban.
– Hány és hány embert lehetne igazán boldoggá tenni anyagilag, ha nincs ez a korrupció…
– Az államilag menedzselt maffia 1989-ig működött, később, a „rendszerváltást” követően, megerősödött, mint tulajdonos. Létrejöttek – a parlamenti jogalkotás által – a szakosodott maffiát segítő törvények, amelyek a kilencvenes évek elejétől kilencvennégyig, a jövedéki törvényeken, a halasztott vámfizetési törvényeken keresztül legalizálták a tolvajlást. A liberalizáció címén behozott és ki nem fizetett árumennyiség is őket támogatta. A bankkonszolidációról pedig ne is beszéljünk, mert azért több száz évet kellene a bankároknak adni… Ezek akkora összegek, hogy ki sem szabad mondani szinte. Húszezermilliárd forint! De, ami még növeli a bajt, hogy ennek hatása évtizedekre előre nyúlik. Ezzel ugyanis nem csökkent a magyar államadósság, hanem a külső és belső államadósság mintegy megnégyszereződött az elmúlt tíz évben. Akkor, amikor a nemzeti vagyont egyúttal el is tüntettük.
- Ön azt mondja, hogy 1989-90-ben a törvényalkotás adott lehetőséget a liberalizálás közre-működésével arra, hogy ez a rablóhelyzet kialakuljon. De 1990-ben Kőrösi Imre, az MDF színeiben ott ült a parlamentben, képviselőként.
– Elég hamar fel is lázadtam. 1991 őszén volt az első ilyen tiltakozásom, s akkor elmondtam, hogy rosszak a törvényeink: rossz a pénzintézeti törvény, a korrupció ellenes törvény. Megkérdeztem, hogy miért kell nekünk, képviselőknek a munkát azzal kezdeni, hogy amnesztiát adunk a bűnözőknek. Egy idő után ugyanis ez látható volt. De a közigazgatás, ahol az igazi korrupció van, kétségkívül rengeteg jó szándékú, tisztességes képviselőt, tanárt, orvost és képzetlen politikust félrevezetett. Akiket pedig nem tudott félrevezetni, az kizáratott. Mint én is. (…)
– A legnagyobb üzlet, a mögöttünk lévő tíz évben az olaj volt?
– A szeszmaffia legalább ekkora „eredményt” hozott, működésük és egymásba átmosódásuk szinte azonos nagyságrendű. De a legnagyobb „üzlet” természetesen a banki pénzmosás, a brókercégek csalássorozatai, az összeszedett pénzek megcsapolása, majd értékének ötszörösére-hatszorosára emelkedése. Ez legalább akkora ügy volt. A legnagyobb kár azonban – reálértékben – a nemzeti vagyon úgynevezett privatizációval történő átjátszása. Ez körülbelül nyolc-kilencezer milliárd forint veszteséget okozott mindannyiunknak.
– Azt nyilatkozta a közelmúltban, műsorunkban Tellér Gyula, a miniszterelnök egyik tanács-adója, hogy a bankkonszolidációval, amely hatszázötvenmilliárd forint körül lehetett, a pénz egyharmada magánzsebekbe vándorolt.
– Kicsit nagyobb a szám, mint egyharmad, közel a fele, de hogyha megnézzük az ebből következő felszámolási eljárásokat és az alultőkésített cégeket, akkor legalább ezerkétszázmilliárd forintba került nekünk a bankkonszolidáció, plusz annak az értékvesztése. Mert a bank-konszolidáció csak egy része a vagyon konszolidációjának. Tehát a bankkonszolidáció révén mintegy nyolcszázmilliárd forint vándorolt illegálisan magánzsebekbe. (…)
– A privatizáció időszakában miféle lehetőségek adódtak a pénz illegális zsebre tételére?
– Fel kell venni bankkölcsönt, mérhetetlen olcsóra le kell értékelni a vagyont, a bankkölcsönt pedig nem kell visszafizetni.
– Akkor csődbe megy a cég?
– Természetesen csődbe megy a cég, és fölszámoláson keresztül nulla forintért a régi főnökség megvásárolja. Ez egy kitalált út, erre hozták létre a fölszámoló cégeket.
– De ha ez ennyire világos, akkor miért nem tudjuk nyomon követni? Kinek az érdeke, hogy mindez ne derüljön ki, hogy a szálakat ne lehessen elvarrni?
– A mai közigazgatás kötődik a régi nómenklatúrához. Az új politikai erő, mire fölismerte egyáltalán, hogy minek a részese – miközben azt hiszi, hogy aktív szereplője, de valójában szinte passzív szemlélője –, már körbe is veszi a maffia őket. Ezek az úgynevezett nagypénzű emberek, és sajnálatos módon egyúttal meg is kenik, korrupttá teszik az átvert politikusokat, a közigazgatásban dolgozókat. Amikor pedig a közigazgatás korrupttá válik, onnantól kezdve semmi nem derülhet ki, tudniillik nem rendőrségi feladat a szervezett bűnözés fölszámolása. Ezt a nyilvánossággal, és a törvények végrehajtásával lehet csak fölszámolni, de azt is kell tudni, a magyar sajtó legalább olyan korrupt, szennyezett, mint maguk a politikai erők vagy a maffia.
– Mivel bizonyítja?
– Egy teljesen törvénytelen privatizációval, ami 1989-ben kezdődött. Emlékezünk ugye az Axel Springerre, amikor a megyei napilapokat privatizálták?! Ugyanaz a vízfejű sajtó uralkodik most is, amely uralkodott a Lakatos- Berecz kettős idejében…
– Lakatos Ernőre, az MSZMP agitációs- és propaganda osztályának akkori vezetőjére és Berecz Jánosra, az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai titkárára gondol?
– Igen, igen, igen. Ugyanez az átvilágítatlan III/3-as maffia uralkodik jelenleg is, és vonyít abban a szent pillanatban, ha közülük pár senkihez hozzányúlnak. Az a baj, hogy a sajtó ma még meg sem kérdezte, hogy hova tűnt a nemzeti vagyon. Nyilvánvaló, hogy nem, mert részese, cinkosa, vagy talán még kedvezményezettje is a vagyon elherdálásának.”
És most a végén a kedves olvasó emlékezetébe idézem a sokat emlegetett és titkolt, tagadott „Rózsadombi Paktum” kilencedik pontját, amely a következőképpen szól: „Az államvagyon átmentése volt kommunisták kezébe.” Megtörtént? Meg.
Wass Albert írja az Átoksori kísértet című művében. A mű 1947-ben született, de napjainkra és az egész „rendszerváltozásunkra” is értendő: „Az új urak, akik a szemétből másztak elő valahonnan, olyan diktatórikus kiváltságot élveznek, amilyen a régi uraknak sohasem volt. Ezen kívül mind a felelősségtudat, mind az emberi méltóság tisztelete ismeretlen számukra.” Ugye ismerős gondolatok ezek.
Mintha Wass Albert ma vetette volna sorait papírra. Aktualitásából az évtizedek során semmit sem veszítettek. Sajnos.
Ócska kis senkik. Pitiáner tolvajok. Rendszerváltók? Ugyan, kérem, Hazát kiárusítók ők, nem Hazamentők.
Mindenesetre el kell ismerni, a nagy trükköt sokáig élveztük, talán még hittünk is benne, sokan még ma is süketnek és vaknak tettetik magukat, hogy saját becsapottságukat, hiszékenységüket még önmaguknak se kelljen bevallani. Azt, hogy ehhez a cirkuszi attrakcióhoz lelkesen asszisztáltak. Mert valljuk be, a bűvészmutatvány, bármennyire is fáj nekünk, sikerült. A rendszerváltóknak kiválasztott ügynököcskék, jobb- és baloldali mezben, úgy tűntették el a kommunistákat, azaz hát önmagukat, hogy közben köpönyeget váltva, itt maradtak a nyakunkon. Magyarországot viszont eltüntették. A szemünk láttára. Trükköztek itt is, csakhogy ebben a trükkben valóban az életünk a tét.
Láthatatlan köteleket feszítettek ki Hazánk köré, ökölvívó ringgé alakították Magyarországot, s beküldtek bennünket a ring közepére, bunyózzunk csak az életünkért. Velük, akik a szabálytalan ütések összes változatát ismerték, és alkalmazták is velünk szemben. Ott volt végig mellettünk a bíró, a fehérruhába bújtatott ördög, látott mindent, s úgy tett, mintha a sportszerűségre vigyázna, közben pedig sorban kaptuk a mélyütéseket, miközben a bíró rendre bennünket intett meg.
Tehette, hisz ott állt mögötte egy egész gépezet, újságírók, páholytagok, a titkos társaságok megszámlálhatatlan sokasága, akik végig azt magyarázták nekünk, mi vagyunk a szabálytalanok, mi visszük be az „elitnek”, sportszerűtlenül, az övön aluli ütéseket. Örökké csak bennünket intettek meg, miközben az „elit” sátánian vigyorogva állt velünk szemben, s egyre csak gyomrozott, ütéseivel nemesebb testrészeinket sorozta, de a csokornyakkendős, ott a ring közepén, soha nem szólt egyetlen elmarasztalót sem. Tudta, a világ vele van, itt minden szabálytalanság bevethető, hiszen bennünket ki kell ütni, s a nézőtéri bevételen ők osztoznak.
És jöttek és jöttek, záporoztak a kivédhetetlen pörölycsapások, miközben azért mi is, teljesen ártatlanul beleszaladtunk egy-egy hatalmas pofonba. Végül aztán padlót fogtunk. A bíró már számol ránk. Homályos tekintetünkkel látjuk még a fölénk magasodó testét, bokszkesztyűnkkel a ring padozatába kapaszkodunk. Vajon sikerül- e véglegesen kiszámolni bennünket, vagy kínkeservek közepette feltápászkodunk, s egy utolsó, mindent eldöntő hatalmas ütéssel mi küldjük a padlóra ezt a gátlástalan, bábként mozgatott „elitet”, úgy hogy, mindenféle bírói furfang ellenére, végül ő marad ott a ring közepén, kiterítve, mozdulatlanul, magatehetetlenül. De vigyázzunk! Eddig még minden menetet- törvénytelen ütések garmadát megengedve nekik- az „elit” nyert, így csak kiütéssel győzhetünk ellene. Tápászkodjunk már fel a padlóról, forrasszuk a szót a fölöttünk kaján vigyorral számláló bíróra, s essünk neki az eddig bennünket ütőnek.
Neki a földön kell maradnia, nem állhat fel onnan, mert ha megint a talpán lesz, elvesztünk. Akkor a meccset ő nyeri meg. Hiszen minden sátáni erő őt segíti. Ezt akarjuk?
S ha a sorozásoktól, a rengeteg mélyütéstől kezd kitisztulni a fejünk, nézzünk csak szét magunk körül.
Vegyük például kézbe azt az írást, ami 2009. január 22-én jelent meg, „Félpénzért privatizáltunk” címmel, a Napi Gazdaságban. Azt azért azonnal észre kell venni, már a címmel manipulálnak bennünket. Mert kik is privatizáltak? Mi, mindannyian? Nem! Ők, a kiválasztottak. A gazdasági- és politikai „elit”.
„A kormány elkészítette a privatizációs időszakot lezáró jelentését, amellyel már a vagyontörvény megalkotása óta adós. Eszerint az 1990-2007 közötti évek csúcsidőszaka 1995 volt, amikor a közműcégek eladásakor 480 milliárd forint bevételre tett szert az államkincstár. Ezt követően az utolsó privatizációs hullám 2006-ra esik, amikor körülbelül 350 milliárd forint bevételt könyvelt el az állam. (…)
A közvagyon eladása egyértelműen a szocialista kormányokhoz köthető: a jobboldali kormányok közül az Antall-kormány idején indult el a magánosítások előkészítése, de csak 1993-ban értek el jelentősebb eredményeket, míg az Orbán-kormány időszakában - a meghirdetett gazdaságpolitikának megfelelően - gyakorlatilag teljesen leállt az állami vagyon értékesítése, amit a Medgyessy-, majd Gyurcsány- kormányok pörgettek fel.
A legnagyobb értékű privatizációs akció a Mol 2006-os opciós értékesítése volt, akkor egy összegben 237 milliárd forinthoz jutott a vagyonkezelő révén az állam, ezt követi a Matáv 1997-es nyilvános részvénykibocsátása, ami 82 milliárd forintot hozott a konyhára.
Az állami vagyon lebontásának hasznosságát és eredményességét már korábban is sokan vitatták gazdaságpolitikai, stratégiai vagy akár társadalompolitikai szempontok alapján. Ám a kormány által most készített jelentésből kiderült, hogy pénzügyi szempontból sem volt fáklyásmenet a privatizációs folyamat. (…)
Tizenhét év alatt 2952 milliárd forintnyi vagyonhasznosítási és privatizációs bevétele keletkezett az államnak, ezzel szemben 1370 milliárd forintnyi ráfordítás áll, ami a bevételek 46 százaléka. Csak 390 milliárd forintnyi vagyon ment el társaságok alapítása révén, a második legnagyobb tétel a 350 milliárdra rúgó reorganizációs kiadás.
Az önkormányzatoknak nyújtott 156 milliárd forintnyi vagyonátadás is a privatizáció eredményességét rontotta. A privatizáció közvetlen költségeit nézve jóval kedvezőbb az arány, a 164 milliárdos kiadás a privatizációs bevételek 5, 6 százaléka - ami tetszetősebb arány a 46 százalékos összes ráfordításnál.
A jelentés szerint a bevételek 37 százaléka származott külföldi befektetőktől, az 1615 vállalatból mindösszesen 139 működő cég marad állami tulajdonban 2007 végére, amikor is az új vagyonkezelési törvény elfogadásával a privatizációs folyamatot lezárták. Az állami cégvagyon értékét 918 milliárd forintban tartják nyilván.”
Csak csendben jegyzem meg, Kőrösi Imrével évek óta 2 ezermilliárd forintos privatizációs bevételről írtunk és beszéltünk. Ezek szerint, még mi is túlbecsültük az „elit” ügyességét, mert mint olvashatták, ez a privatizációs bevétel bizony alig éri el a másfélezer milliárd forintot. Ügyesek voltak hát a nagymenők. Úgy érzik, ők érinthetetlenek. Egyre azonban nem gondolnak. Minden vagyontárgy, könyvszerinti értéken, lemezre van mentve. Tehát, ha eljön az idő, minden előkereshető, mindenki számon kérhető. Azt azért még tudni kell, hogy a nemzeti vagyon kiárusítása úgy történt, hogy a stratégiai területek körét nem határozták meg, tehát nem rögzítették, hogy mi az, ami nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontokat alapul véve, nem adható el, s azt sem tudták, hogy mekkora és milyen értékű a nemzeti vagyon. Úgy eladni, hogy azt sem tudom, mekkora vagyonom van, s az mennyit ér a világpiacon, enyhén szólva is nemzetellenes cselekedet.
Azért ebben a kormányjelentésben másféle útvesztő is van. Először is, az valóban felháborító- bár felháborodott miniszterelnökről, miniszterekről, újságírókról ebben az ügyben nem tudok-, szóval, az már valóban gátlástalanság, hogy a nemzeti vagyon elherdálása, húsz év alatt mindösszesen másfélezer milliárd bevételt hozott. De arról nem szól senki tehát, hogy mennyit is érhetett valójában ez az elherdált vagyon. Megmondom, mai értéken számítva körülbelül hatvanezer milliárd forintot. Hát ennyiből sikerült, nagy nehezen, másfélmilliárdos bevételt összekaparni. S az értéket tekintve, s a bennünket ért veszteségeket számolva, még szó sem esett a bankok konszolidációjáról – csak az első lépésben, még az Antall kormány idején, a banki- és adóskonszolidáció- ötezer milliárd forintot vitt el. De a veszteségek között, a kormányjelentés nem szól a Németh- kormány rablóprivatizációjáról sem, s nincs szó a „rendszerváltók” korruptságáról, a nagy beruházások során eltűnt ezermilliárdokról.
Miközben a külső államadóságunk 1990 elején, tehát még Németh Miklósék idején, ötven forintos dollárárban számolva, húszmilliárd dollár volt, mára meg, egészen más dollár viszonyok közepette, eléri a 160 milliárd dollárt. Elképesztő!
Nincs szó a jelentésben az élelmiszerfeldolgozó-ipar idegen kézbe juttatásáról, majd tönkre tételéről, amely a magyar mezőgazdaságunkat a padlóra küldte, s amely dicső tett Antallék idején történt. Aztán, arról is hallgatnak, hogy a villamos energiaszektor egy részének eladása, amely a Horn-kormány idején történt, 1995-ben, s amely nemes cselekedetet a
Boross- kormány, alig fél esztendős regnálása ideje alatt készítettek elő, 470 milliárd forint bevételt jelentett. Ehhez persze még törvényt is kellett módosítaniuk Hornéknak, hiszen addigi törvényeink- a világ szokásai szerint, és a Haza védelmének megfelelően- tiltották a stratégiai ágazatok áruba bocsátását. Márpedig az elektromos energia rendszerünk a stratégiai területek közé tartozott. Azóta már eladják a dúsgazdag, legalább száz éves készlettel rendelkező hazai gázmezőket, nemesfém és uránérc bányáinkat is, miközben –privatizálva- idegen kézbe akarják juttatni az ivóvíz készletünket, sőt, az IMF-től felvett, és elherdálásra szánt dollár milliárdok esetleges vissza nem fizetése esetén még a Szent Koronánk is kalapács alá, azaz idegen kézbe kerülhet. Igaz, ezt törvény tiltja, de mit nekik egy törvényt módosítani.
Egyébként is, az IMF-fel kötött szerződés harmadik melléklete, amelyet Draskovics miniszter látott el kézjegyével, pénzügyi zavar esetére, az ellentételezendő értékek sorából nem zárja ki a Szent Koronát. Márpedig, ha a szerződésben ez a tiltás nem szerepel, akkor teljesen logikus, hogy, amit nem tiltanak, azt szabad. S ha ez megtörténik, jelenlegi uraink között nem látok egyetlen Mátyás király formátumú embert sem, aki ezt a történelmi alkotmányunkat is meghatározó személyiséget kiszabadítaná idegen fogságából. Vagy talán éppen ez a cél? Hiszen, nem is olyan régen, amikor a német kancellárasszony, Angela Merckel Magyarországon járt, s Gyurcsány a Parlament épületét mutatta meg neki, kicsit szabadkozva mondta, a Szent Korona mellett állva: Tudom, hogy ez (mármint a Szent Korona) nem illik a köztársaság parlamentjébe, de még az előző kormány hozatta ide. Eléggé égő lehetett a magyarországi miniszterelnök számára, amikor az egyik főnöke, Merckel azt válaszolta, jó helyen van itt.
(Mátyás király, uralkodásának kezdetétől mindent megtett azért, hogy III. Frigyestől visszaválthassa szent nemzeti ereklyénket. Ötéves kitartó tárgyalások után jött létre, 1463. július 19-én, a III. Frigyes és a Vitéz János vezette magyar békedelegáció között a bécsújhelyi szerződés, amely kimondta, hogy Mátyás 80 000 aranyat köteles fizetni a Szent Korona kiadása fejében. III. Frigyes megtarthatta a magyar királyi címet, s amennyiben Mátyás törvényes fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trónt a császár, illetve törvényes utódai öröklik.” – Részlet Lipusz Zsolt írásából.)
Visznek, és adnak tehát mindent, ami mozdítható. Sőt, ami meg nem vihető ki az országból, annak a magyar tulajdonjogát játsszák át.
Nézzük csak, visszatérve a villamos energia szektorra, miképpen is üzleteltek Hornék. Dr. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 elnöke mondta nekem 2001. január 14-én a következőket: „A budapesti hőerőművet körülbelül nyolcvan százalékos árfolyamon vásárolta meg egy finn-japán konzorcium. A vételár körülbelül nyolcmilliárd forint volt. Figyelembe kell azonban venni, hogy akkor jelentős adósságot elengedtek, mintegy 4, 2 milliárd forintot, s garantálták a nyolcszázalékos eszközarányos nyereséget. Jelentős áremeléseket hajtottak végre, tehát nagyon előnyös pozícióba hozták ezt a céget. Mindezek ellenére csak nyolcvan százalékon adták el. A sajtóból tudjuk, hogy a múlt év végén (2000-ben) az említett konzorcium meghirdette ennek az erőműnek az eladását, és a francia IDF a vásárló. A szerződés létrejött, de úgy tudom, még nem lépett hatályba. Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy az üzlet milyen árfolyamon jött létre. Olyan hírek vannak, hogy legalább két- két és félszerese a névleges árfolyamnak a vásárlási érték. Ez azt mutatja, hogy igen jelentős többletbevételre tett szert megint egy külföldi vásárló, miközben semmi lényeges nem történt. Ez is bizonyítja, hogy a privatizáció egyik fő irányultsága, hogy a mi vagyonunk más kézbe kerüljön.”
Az egész gusztustalan rabló üzletmenet levét persze a fogyasztó itta meg. Hiszen az új tulajdonos többet fizetett az erőműért, de hogy neki is megmaradjon a haszon feletti haszon, tehát az extraprofit, azonnal emelte az árait, így a vételár különbözettel a magyar lakosságot sarcolták meg.
Eladták a MAHART teljes hajóraját, s amikor Szalma Botond vezérigazgató azt mondta nekem, és én ezt a nagyvilág elé tártam, hogy „Tudjuk, hogy loptak, de azt nem, hogyan.”, akkor rövid idő múlva már nem ő ült a vezérigazgatói székben.
Lentner Csaba, akkori MIÉP- es országgyűlési képviselő, 2001. március 25-én azért adatokkal is szolgál: „A MAHART, 1988-ban, még Németh Miklós kormányzása idején, a liberális gazdasági törvényeket kihasználva, az értékes tengerjáró hajókat egy-egy dollárért Cipruson, illetve a Jersey szigeteken létrehozott off-shore cégeknek kiadja. 1988-ban, egy Cenam Shipping Ltd. nevezetű off-shore cégnek- ciprusi off-shore cégről van szó- odaadja a Hungária és a Budapest tengerjáró hajókat, majd két év elteltével 1 055 292 dollárért, ez az off-shore cég értékesíti a Budapest és a Hungária tengerjáró hajókat. Tehát, több mint egymillió dolláros haszonra tesz szert.”
Itthon is lehet olcsón, értékhez jutni. A leggazdagabb magyarok közé sorolt Széles Gábor, az újdonsült médiatulajdonos, például még az Antall korány idején, 1 forintért vásárolja meg a székesfehérvári Videoton gyárat. Ekkor Horn Gyula mélységesen felháborodik. Vizsgálatért kiabál. Aztán, amikor meg már ő a miniszterelnök, Széles az Ikarusz gyárat vásárolja meg, szintén 1 forintos csillagászati áron. Horn ekkor mélységesen hallgat. S még kérdezze valaki, hogy miképpen is születnek nálunk a milliárdosok. Annyi biztos, nem születtek, csak azok lettek.
Szőrén-szálán tűntek el a cementgyáraink, a növényolaj-ipari feldolgozó gyáraink, bezártak a szénbányák, utcára kerültek az emberek. A „rendszerváltás” hajnalán másfélmilliós munkanélküli tábor alakult ki. Hiszen, ha eltűnnek a gyárak, elvész a munkahely is.
Mit is olvashatunk tehát ebben a kormányjelentésben: „A közvagyon eladása egyértelműen a szocialista kormányokhoz köthető: a jobboldali kormányok közül az Antall-kormány idején indult el a magánosítások előkészítése, de csak 1993-ban értek el jelentősebb eredményeket, míg az Orbán-kormány időszakában - a meghirdetett gazdaságpolitikának megfelelően - gyakorlatilag teljesen leállt az állami vagyon értékesítése, amit a Medgyessy-, majd Gyurcsány- kormányok pörgettek fel.”
Persze, ez is csak részigazság, hiszen az Antall-kormány idején kezdik meg a kárpótlási jegyekkel a föld visszaadását. Hatalmas üzleti csoportok szakosodnak erre, hiszen, amikor a kárpótlási jegyeket tőzsdére viszik, azok értéke azonnal szinte egyenlő lesz a nullával. Az emberek meg, hogy meneküljenek tőle, fillérekért eladják. Majd, amikor a kárpótlási jegyek gazdát cserélnek, egy-egy érdekcsoport kezében összpontosulnak, azonnal lesz értékük a tőzsdén, s ezzel az értékét növelt kárpótlási jeggyel már igazán megéri privatizálni. Főleg úgy, hogy a már egyszer felhasznált kárpótlási jegyeket nem semmisítik meg, hanem újra, más és más érték privatizálására használják fel, törvénytelenül.
S még hogy az Orbán- kormány nem privatizált?! S az a sokat emlegetett 12 állami gazdaság hová tűnt?
Vagy például, kik készítették elő a talajt a magyar föld idegen kézbe adásához? Orbánék! Martonyi, akkori külügyminiszter ment ki, 2001 nyarán Göteborgba, s írta alá a szerintük az uniós csatlakozásunkhoz rendkívül fontos passzust, amely a tőke szabad áramlásáról szólt. S ebbe a passzusba vették bele a földet. Azaz, az a külföldi, aki már három éve Magyarországon él, földdel foglalkozik, 2001. január elsejétől, tehát visszamenőleg, háromszáz hektár nagyságig földet vásárolhat nálunk. (Egy négytagú család, a feltételeknek megfelelvén, már 1200 hektár magyar földet is tulajdonolhatott.) Ehhez a passzushoz igazították aztán, 2001. december 16-án a földtörvényt is, s máris elhárult minden akadály a föld kiárusítása elől. Így most már talán érthető, amikor a vizitdíjról népszavazást kezdeményezett a FIDESZ, a második Gyurcsány kormány idején, s a népszavazásra bocsátható kérdések között szerepelt a föld megvédése is, nevezetesen, hogy külföldiek ne vásárolhassanak itthon földet, s aztán, mire a szavazócédulák elkészültek, ez a kérdés már nem volt ott a népszavazási kérdések között. Aminek az elherdálását ők készítették elő, és itt most a földről beszélek, a gazdáik már nem engedték meg nekik, hiába volt a kérdés feltevése körül minden törvényes, hogy arról népszavazással dönthessünk. Na, ez is a FIDESZ politikájához tartozik.
S itt van a MALÉV körüli mostani herce-hurca. Megint új tulajdonosai vannak az egykori nemzeti légitársaságnak. Egy orosz bank a meghatározó. Soha nem felejtem el, 200l-ben Orbán miniszterelnök volt a Vasárnapi Újság vendége a Magyar Rádióban. Ekkor, mint a műsor akkori főszerkesztője, élő adásban én kérdeztem őt. Az adás során feltettem neki a kérdést, mi a véleménye a MALÉV- ről. A válasz így szólt: a MALÉV olyan rossz anyagi helyzetben van, hogy nem kell arra már állami forintokat költeni, el kell adni. Ekkor átadtam Orbánnak egy borítékot, abban számok, következtetések, magyarázatok voltak arról és arra, hogy miképpen is tűnik el a MALÉV pénze. A műsort követően lett is nagy telefonálgatás, hogy hogyan is juthattam én ezekhez a dokumentumokhoz. A végeredmény az lett, a MALÉV állami tulajdonban maradt, megtarthatta, sok százmilliárd forintért kiépített tengerentúli járatait is, amelyeket persze azóta a légitársasággal együtt eladtak. S ezt az eladást is a FIDESZ kormányzása alatt készítették elő. Később aztán már igen látványosnak tűnik a privatizáció ellenesség, csak a hangoskodásnak nincs semmiféle erkölcsi alapja.
Mit is mondott Lentner Csaba akkori országgyűlési képviselő 2001. április 29-én a Vasárnapi Újságban? „A Ferihegyi Repülőtéren a vezetőség leváltása elkerülhetetlen, hiszen azokra, akik az elmúlt tíz évben a Malévet zátonyra juttatták, vagy lassan a földre kényszerítik, a továbbiakban nem bízható a vezetés. Az ÁPV Rt., és a Malév között nagyon érdekes kapcsolat van. A Malév igazgatótanácsában, 90 százalékban olyan személyek vannak, akik az ÁPV Rt.-nél dolgoznak, tehát a tulajdonosi jogokat gyakorolják a Malév Rt. felett. Hogyha meghoznak egy döntést az ÁPV Rt.-ben, ugyanazok a személyek döntenek ennek a határozatnak a további sorsáról kint, a Ferihegyi Repülőtéren. (…)
…nem új jelenséggel állunk szemben. Magyarországon ez a tizenkét év erről szólt, szándékosan tönkretenni a rendszert. Úgy lehet szándékosan tönkretenni, hogy egy-két kézben centralizálom a vezetést, és nagyon fontos, hogy ne legyen ellenőrzés. Itt a Malévnél sincsen semmi ellenőrzés. Ha megvizsgálnánk, hogy milyen szerződéseket kötött a Malév az elmúlt tíz évben, elképesztő ügyekre bukkannánk. Csak egy példa: néhány évvel ezelőtt beengedték a Ferihegyi Repülőtérre a Lufthansa Technic- et, ami a német repülőtársaság szerelő cége. A ferihegyi hangárból kettőt rögtön átadtak nekik. Ettől kezdve a magyar szerelőknek kevesebb a munkájuk, kevés gépet tudnak szervizelni, de a német szerelők egyre többet, mert a jobban felszerelt, bonyolultabb szerelések elvégzésére is lehetőséget kínáló hangárokat a németeknek adták át. Kérem szépen, akkor, amikor ez megtörtént, ki volt a Malév Rt. pénzügyi vezetője? Ugyanaz a hölgy, aki most a Malév vezérigazgatója.”
1999-ben, a „rendszerváltozás”, a privatizációs visszaélésekről sorozatot készítettem Kőrösi Imrével, az akkor készült interjúk aztán, „Vörös milliárdosok” címmel 2000-ben, könyv formájában is megjelent. Most ebből a könyvből a „Húszezermilliárd forint, és ami mögötte van” című fejezetből idézek. Hangsúlyozni kívánom, az itt olvasható összegek 1999-es értéken értendők, s azt is tudni kell, akkori ismereteink is, mint ahogy a mostaniak is, végesek voltak és végesek ma is. Azóta sokkal többet tudunk már, de még mindig nem eleget. Az ott olvasható, eltüntetett húszezermilliárd forint ma már, mint ahogy a bevezetőben említettem, mai értéken és hozzáadva az újabban megismert privatizációs visszaélések nagyságát a nemzeti vagyonban, hatvanezer milliárd forintra növekedett.
„– Társadalombiztosítási pénzek és közszolgálati televízió, Technomark és Nádor 95, Agrobank és Pillér, Conexus és Globex – fejezetcímeket soroltam Tellér Gyulának az egyik napilap sorozataként olvasható írásából, amelyben a közelmúlt gazdasági visszaéléseit elemzi. A szerző, 1990-es árfolyamon ezermilliárdra becsüli az állam privatizációból adódó veszteségét, amely ma mintegy nyolcezer milliárd forintot jelent. Egyes közgazdászok állítják, hogy csak az olajszőkítésből származó veszteség ötezer milliárd forintot tesz ki. Ez testvérek között is tizenháromezer milliárd forint. Dr. Kőrösi Imre, az Agrár Munkaadók Szövetségének elnöke, a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének tagja, aki egyébként a magyarországi maffiavilággal régóta foglalkozik, sőt annak fenyegetettje, egyet-ért ezzel a számadattal, vagy esetleg kevesli, netán túlzónak tartja becsapottságunkat?
– Gyakorlatilag mintegy nyolcezer milliárddal, a nemzeti vagyon privatizációs összegével növelendő az iménti összeg, tehát mintegy húszezermilliárd forintról van szó. Ez a húszezermilliárd megoszlik olajmaffiára, szesz- és gabonamaffiára, a legnagyobb bankmaffiára, a brókermaffiára, az ÁFA- maffiára, az export-támogatás visszatérítési maffiára, valamint az eltűnt nemzeti vagyonra, a privatizációnak nevezett tolvajlásra. Tehát, ez inkább húszezermilliárd forint, amit számszerűen bizonyítani is lehet. Nyilvánvaló, hogy ekkora összeg, ami közel ötéves nemzeti jövedelmünk, hihetetlen károkat okozhatott úgy a politikában, mint a közigazgatásban.
– Hány és hány embert lehetne igazán boldoggá tenni anyagilag, ha nincs ez a korrupció…
– Az államilag menedzselt maffia 1989-ig működött, később, a „rendszerváltást” követően, megerősödött, mint tulajdonos. Létrejöttek – a parlamenti jogalkotás által – a szakosodott maffiát segítő törvények, amelyek a kilencvenes évek elejétől kilencvennégyig, a jövedéki törvényeken, a halasztott vámfizetési törvényeken keresztül legalizálták a tolvajlást. A liberalizáció címén behozott és ki nem fizetett árumennyiség is őket támogatta. A bankkonszolidációról pedig ne is beszéljünk, mert azért több száz évet kellene a bankároknak adni… Ezek akkora összegek, hogy ki sem szabad mondani szinte. Húszezermilliárd forint! De, ami még növeli a bajt, hogy ennek hatása évtizedekre előre nyúlik. Ezzel ugyanis nem csökkent a magyar államadósság, hanem a külső és belső államadósság mintegy megnégyszereződött az elmúlt tíz évben. Akkor, amikor a nemzeti vagyont egyúttal el is tüntettük.
- Ön azt mondja, hogy 1989-90-ben a törvényalkotás adott lehetőséget a liberalizálás közre-működésével arra, hogy ez a rablóhelyzet kialakuljon. De 1990-ben Kőrösi Imre, az MDF színeiben ott ült a parlamentben, képviselőként.
– Elég hamar fel is lázadtam. 1991 őszén volt az első ilyen tiltakozásom, s akkor elmondtam, hogy rosszak a törvényeink: rossz a pénzintézeti törvény, a korrupció ellenes törvény. Megkérdeztem, hogy miért kell nekünk, képviselőknek a munkát azzal kezdeni, hogy amnesztiát adunk a bűnözőknek. Egy idő után ugyanis ez látható volt. De a közigazgatás, ahol az igazi korrupció van, kétségkívül rengeteg jó szándékú, tisztességes képviselőt, tanárt, orvost és képzetlen politikust félrevezetett. Akiket pedig nem tudott félrevezetni, az kizáratott. Mint én is. (…)
– A legnagyobb üzlet, a mögöttünk lévő tíz évben az olaj volt?
– A szeszmaffia legalább ekkora „eredményt” hozott, működésük és egymásba átmosódásuk szinte azonos nagyságrendű. De a legnagyobb „üzlet” természetesen a banki pénzmosás, a brókercégek csalássorozatai, az összeszedett pénzek megcsapolása, majd értékének ötszörösére-hatszorosára emelkedése. Ez legalább akkora ügy volt. A legnagyobb kár azonban – reálértékben – a nemzeti vagyon úgynevezett privatizációval történő átjátszása. Ez körülbelül nyolc-kilencezer milliárd forint veszteséget okozott mindannyiunknak.
– Azt nyilatkozta a közelmúltban, műsorunkban Tellér Gyula, a miniszterelnök egyik tanács-adója, hogy a bankkonszolidációval, amely hatszázötvenmilliárd forint körül lehetett, a pénz egyharmada magánzsebekbe vándorolt.
– Kicsit nagyobb a szám, mint egyharmad, közel a fele, de hogyha megnézzük az ebből következő felszámolási eljárásokat és az alultőkésített cégeket, akkor legalább ezerkétszázmilliárd forintba került nekünk a bankkonszolidáció, plusz annak az értékvesztése. Mert a bank-konszolidáció csak egy része a vagyon konszolidációjának. Tehát a bankkonszolidáció révén mintegy nyolcszázmilliárd forint vándorolt illegálisan magánzsebekbe. (…)
– A privatizáció időszakában miféle lehetőségek adódtak a pénz illegális zsebre tételére?
– Fel kell venni bankkölcsönt, mérhetetlen olcsóra le kell értékelni a vagyont, a bankkölcsönt pedig nem kell visszafizetni.
– Akkor csődbe megy a cég?
– Természetesen csődbe megy a cég, és fölszámoláson keresztül nulla forintért a régi főnökség megvásárolja. Ez egy kitalált út, erre hozták létre a fölszámoló cégeket.
– De ha ez ennyire világos, akkor miért nem tudjuk nyomon követni? Kinek az érdeke, hogy mindez ne derüljön ki, hogy a szálakat ne lehessen elvarrni?
– A mai közigazgatás kötődik a régi nómenklatúrához. Az új politikai erő, mire fölismerte egyáltalán, hogy minek a részese – miközben azt hiszi, hogy aktív szereplője, de valójában szinte passzív szemlélője –, már körbe is veszi a maffia őket. Ezek az úgynevezett nagypénzű emberek, és sajnálatos módon egyúttal meg is kenik, korrupttá teszik az átvert politikusokat, a közigazgatásban dolgozókat. Amikor pedig a közigazgatás korrupttá válik, onnantól kezdve semmi nem derülhet ki, tudniillik nem rendőrségi feladat a szervezett bűnözés fölszámolása. Ezt a nyilvánossággal, és a törvények végrehajtásával lehet csak fölszámolni, de azt is kell tudni, a magyar sajtó legalább olyan korrupt, szennyezett, mint maguk a politikai erők vagy a maffia.
– Mivel bizonyítja?
– Egy teljesen törvénytelen privatizációval, ami 1989-ben kezdődött. Emlékezünk ugye az Axel Springerre, amikor a megyei napilapokat privatizálták?! Ugyanaz a vízfejű sajtó uralkodik most is, amely uralkodott a Lakatos- Berecz kettős idejében…
– Lakatos Ernőre, az MSZMP agitációs- és propaganda osztályának akkori vezetőjére és Berecz Jánosra, az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai titkárára gondol?
– Igen, igen, igen. Ugyanez az átvilágítatlan III/3-as maffia uralkodik jelenleg is, és vonyít abban a szent pillanatban, ha közülük pár senkihez hozzányúlnak. Az a baj, hogy a sajtó ma még meg sem kérdezte, hogy hova tűnt a nemzeti vagyon. Nyilvánvaló, hogy nem, mert részese, cinkosa, vagy talán még kedvezményezettje is a vagyon elherdálásának.”
És most a végén a kedves olvasó emlékezetébe idézem a sokat emlegetett és titkolt, tagadott „Rózsadombi Paktum” kilencedik pontját, amely a következőképpen szól: „Az államvagyon átmentése volt kommunisták kezébe.” Megtörtént? Meg.
Wass Albert írja az Átoksori kísértet című művében. A mű 1947-ben született, de napjainkra és az egész „rendszerváltozásunkra” is értendő: „Az új urak, akik a szemétből másztak elő valahonnan, olyan diktatórikus kiváltságot élveznek, amilyen a régi uraknak sohasem volt. Ezen kívül mind a felelősségtudat, mind az emberi méltóság tisztelete ismeretlen számukra.” Ugye ismerős gondolatok ezek.
Mintha Wass Albert ma vetette volna sorait papírra. Aktualitásából az évtizedek során semmit sem veszítettek. Sajnos.
Ami ma van: bankárterrorizmus
Abban
valamennyi nagy érdekcsoport, párt vagy egyéb erős
érdekérvényesítésű gárda egyetért, hogy a rendszerváltás
megtörtént.
Mindig azzal kezdik, hogy a tulajdonosok ma már döntő többségében nem az államtól függenek, hogy a jogállamban biztosított a demokratikus alapelvek működése. Tulajdonképpen ezek a kifejezések megmaradnak a szólamok szintjén, hisz' olyan jogállamot, ahol nincs tulajdonbiztonság, nincs közbiztonság és jogbiztonság, azt lehet nevezni bárminek, csak nem parlamentáris demokráciának.
Sokszor voltunk nehéz helyzetben, de olyan erkölcsi és anyagi válságba még nem sodródott a magyarság, amelynek következményét ma még szinte senki nem látja. Külön probléma, hogy ez a mély gazdasági, és erkölcsi válság kifejezetten azok által lett előidézve, akik választott tisztségviselők, képviselők, polgármesterek és további magas funkciójú emberek.
Amikor egy népet a szakadékba azért vezetnek, hogy abból véletlenül se lehessen kitalálni, akkor ezt szinte mindenütt hazaárulásnak nevezik és nyilvánvaló következmény, hogy társadalmi robbanás söpri el a here réteget!
Nagyon sokat lehetne azon filozofálni, hogy mennyiben bűnös a kialakult állapotokért maga a magyar nép vagy annak értelmisége, de az tény, hogy ha régi harcosságunk megmaradt volna, akkor még kísérletet sem lehetett volna ilyen nemzetrombolás végrehajtására megpróbálni. Azonnal az első pillanatokban a népharag visszafogta volna a bármilyen képviselőket, és helyreállította volna a Haza érdekei szerint a belső viszonyokat. Lehet azon szomorkodni, hogy Magyarországon milyen kevés a foglalkoztatottság és mennyire nem tudnak dolgozni a munkaképes emberek, ha közben ezzel párhuzamosan, deklaráltan azt mondja a politika, hogy a működő tőke beáramlása tartja fenn az egész államháztartási rendszert. Ez annyit jelent egyébként, hogy a politikusok szerint, ha nem jött volna az az évi l,5-2 millió dollár működő tőke, akkor a magyar gazdaság már réges-régen összeomlott volna, és akkor kaotikus állapotok keletkeztek volna.
A feltételes módot nyugodtan kijelentő móddá lehet alakítani, hisz' ma valóban kaotikus és anarchikus állapotok vannak, amelyeknek következménye, hogy nyugodtan lehet önbíráskodni!
Ahol valamilyen formája még él a jogállamiságnak, ott a legsúlyosabb bűncselekmények közül is kiemelt az önbíráskodás. Legyen az bárki, bármilyen népcsoporthoz tartozó, bármilyen híres ember, ahol a parlamentáris demokrácia valamilyen módon működik, ott azonnal lecsapnak az ilyen társadalmat romboló folyamatokra.
De nézzük meg az utóbbi 20 évben hány ezer alkalommal maradt megtorlatlan az önbíráskodás, és helyette miért örökkön azt hangoztatják, hogy rasszista megkülönböztetést viszont nem szabad senkivel szemben alkalmazni. De ez egyúttal nem lehet kibúvó az olyan magatartást tanúsító népcsoportoknál, amelyeknél a gyilkosság is ma már bevett gyakorlattá vált.
Sajnos, meg kell mondani, hogy a zámolyi romák esete azért embertelen, mert a magyar embert nyugodtan meg lehet gyilkolni. Nem is lett elítélve azóta egyetlen egy gyilkos sem, és itt sorolhatnám az elmúlt évtized szörnyű folyamatait.
A liberalizmus vagy mindegy, hogy minek nevezzük az SZDSZ-es szabad madarakat, olyan mérhetetlen túlsúlyba került a magyarsággal szemben, hogyha bárki jogosan védené meg magát, azt azonnal elítélik.
Szégyen a magyar államiságra, hogy, ha valaki megvédi a saját tulajdonát, a saját területén például a Borsodban történtekre gondolok, - akkor azt azonnal börtönbe viszik. De gondolják el, vajon Tiszavasváriban hogyan élik meg az áldozatok azt, hogy még mindig nincs ítélet az önbíráskodó horda fölött. Egyik oldalról az látszik, hogy a politika idegen érdekek szerint játssza ki a cigány-kártyát, és ha kell, ezzel a magyarságot is meg lehet gyalázni az egész világ előtt. Micsoda szégyen az, ami egyben egy szörnyű tragédia is, amikor előre kitervelten valakik bosszút állnak és vétlen emberek esnek áldozatul.
Tragikus, hogy román, horvát és szerb válogatott sportolókat egy gyilkos cigány horda úgy mészárol le, hogy tudták, készül valami!
Vajon, ha egy szórakozóhelyen, egy megyei városban már köztudott, hogy leszámolás következik, hol volt a rendőrség?!
Nyilvánvaló, a politika és az a szervezett bűnözői csoportosulás, amely a parlamentben két évtizede mást sem tesz, mint a magyarság érdekeit csorbítja, tudatosan teszi tönkre a közbiztonságot, hogy senkinek eszébe ne jusson, akár egyéni vagy kollektív jogait érvényesíteni Hazánkban. Ha véletlenül valaki a bűnözést azzal fogadtatja el, hogy ez megélhetésből fakad, akkor az tudatosan hazudik, legyen az jobb- vagy baloldali politikus. A magyar ember ugyanis inkább éhezett és éhezik, mintsem a saját szomszédjait vagy embertársait lopja meg. Ha megnézik a társadalom perifériájára szorultakat, az úgynevezett hajléktalanok sok tízezres tömegét, akkor azt meg lehet állapítani, hogy azok között nincsenek mások, csak magyarok.
Nem állampolgári formában gondolok erre, de menjenek ki és keressenek egy hajléktalan cigányt, vagy éppenséggel egy hajléktalan izraelitát.
Az állami nagy elosztórendszerek tulajdonképpen teljes egészében kiejtik azokat az embereket, akik nem tartoznak valamelyik kisebbséghez, mássághoz, vagy valamelyik pártcsoportosuláshoz. Ma Hazánkban nyugodtan lehet mondani, nemcsak anarchia van, hanem olyan állapot, amelyben tulajdonképpen mindenki rosszul érzi magát, mert az élhető életet érzi veszélyeztetettnek. Unos-untalan beszélünk arról, hogy milyen nagy az államadósság és hogy ez a spirál, ez vajon megállítható-e valamikor. Az biztos, hogy a közeljövőben semmilyen pozitív fordulat nem várható, mert aljas módon a hitelek döntő többségét, még a lakossággal is és az önkormányzatokkal, szintúgy valutában vetették fel. Ez annyit jelent, hogy a következő időben sok-sok önkormányzati csőd következik be, a családi csődökről ma már csak százezres nagyságrendben lehet beszélni és ennek az igazi nyertesei valóban az úgynevezett nagy, erős, külföldi pénzügyi szervezetek lesznek.
Azt nyugodtan el lehet mondani, hogy nem Magyarország csak a célországa a pénzvilág hiénáinak, hanem az egész európai közösség.
Az megint más kérdés, hogy mely országok és milyen módszerrel védik meg a válságban is belső érdekeiket, de egyet biztosan lehet tudni: nem úgy, mint nálunk, idehaza. Itt ugyanis írmagját nem lehet fölfedezni annak, mit is akar tulajdonképpen a kialakult válsághelyzetben a politikai vezető réteg és talán az értelmiség. Külön az értelmiség felelőssége azért is kiemelendő, mert pótcselekvésekben gondolkodik, és csak dörgölődzik a jelenlegi jobb- vagy baloldalhoz.
Azt már tudjuk, hogy pl. Kínában 20 millióval nőtt, 4 hónap alatt a munkanélküliség. Mondhatnánk, legyen ez a kínaiak dolga, de azt nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyivel nőtt, mert arról külön statisztika gyakorlatilag nincs, mert csak a csoportos elbocsátások utólagos adatait dolgozzák fel. Hogy véletlenül Magyarországon nem túl sok a bejelentett csoportos elbocsátás, az némi túlzás, mert ha tetszik, ha nem, 30. 000 embert kirúgtak az utcára! Alig három hónap alatt! Ha ehhez hozzávesszük, hogy az úgynevezett nagy befektetők, amelyek gyárakat, összeszerelő üzemeket működtettek Magyarországon, döntő többségében már csökkentett munkaidőben dolgoztatják a munkavállalókat, akkor az utóbbi 3 hónap valós munkanélküliségi rátája 5 százalékkal nőtt!
Ma Hazánkban, az önfoglalkoztatókkal együtt nem éri el a munkaképes lakosság foglalkoztatási aránya az 52 százalékot!
De mégis, mely országok fogják legkevésbé megszenvedni a tudatosan gerjesztett gazdasági válságot? Elsősorban, ahol az erős nemzeti érzés, nemcsak szóban, hanem tettekben is megvalósul, valamint ott, ahol sajátos foglalkoztatási kultúrát alakítottak ki. Ha hiszik, ha nem, az egyik legnagyobb tévút, amit az úgynevezett ipari parkok valósítanak meg, pl. Magyarországon. Persze az is tévút, hogy a kereskedelmet, a szolgáltatások döntő többségét adómentes garázdálkodó külföldieknek játszották át.
Hogy a közintézményeket milyen módon rombolták le, arra a hulladékföldolgozás, a csatornázás és az ivóvíz-bázis átjátszása valóban elrettentő példa. Igazából, ahol egy-egy vállalkozás köré sajátos nemzeti érdekeket megfogalmazva gyűjtötték a bedolgozó rendszert, ott a piaci zavarok lényegesen könnyebben levezethetők, mert ezek a rendszerek elsősorban a hazai érdeket vették figyelembe. Ahol úgy állították föl az egész rendszert, hogy annak döntő többsége kereskedelmi hálózatokon keresztül, export-import haszonfölözés után épültek fel, ott a legsúlyosabb lesz a gazdasági válság, és leghosszabb az azt követő erkölcsi-anyagi válság.
Vajon ki tudná megmagyarázni azt, milyen eszement gondolat, hogy nem nemzeti fizetőeszköz a hitel alapja, hanem idegen ország valutája? Ráadásul ezeket a hiteleket már csak azért is volt kénytelen fölvenni a magyar állampolgár, mert a bankok szinte kizárólag svájci frankban vagy euróban hiteleztek. Mondhatnánk; a jól bevált japán yen-hitel alapján, hisz akkor még a magánbankoktól, az azóta, a forinttal szemben háromszoros devalváción keresztülment japán fizetőeszközben számoltunk. És közben lehet szidni, hogy milyen rossz volt a szocializmusban, de azt azért jó, ha figyelembe vesszük, hogy a szocializmus 45 éve kb. egy huszadnyi kárt okozott gazdaságilag az országnak, tehát mindannyiónknak, mint az 1989 óta eltelt, soha nem látott mérvű pusztítás. Hogy ez közben Nyugat-imádattal is párosult, az nyilvánvaló, csak egy következmény.
Hogy időközben az arabokról kiderült, hogy ők terroristák, Izraelről meg, hogy jogosan védi nem létező érdekeit, már csak hab a tortán.
Annyira meg akar felelni a magyar gazdasági- és politikai „elit” az idegen érdekeknek, hogy jó ideje azt sem veszik észre; kizárólag a Haza érdekeivel szemben menetelnek, még akkor is, ha mindkét oldalon megfelelő nagyságú szóvirág rendelkezésre áll.
A válsághelyzetben minden népnek együtt kellene, valamilyen módon gondolkodni, no, nem abban, hogy a bűnösöket nem kell megbüntetni, hanem alapvető kérdésekben egyességre kellene jutni. Például, anélkül igen nehéz bármilyen tervet realizálni, hogy ne elemeznénk ki, mi is volt ennek a gazdasági- és erkölcsi válságnak a kiváltó oka.
Mindig vissza kell térni arra a tényre, hogy 1989 után ÁVH-s utcagyerekek kezébe került a hatalom, akik gyűlölték és gyűlölik jelenleg is a magyarságot.
A kozmopolitizmus, a liberalizmus az sehol a világon nem hozott még, kizárólag csak tragédiát.
Ha egy ország viszont a nemzetközi pénzintézetek segítségét kénytelen kérni, akkor ott már nem is kell külön semmit sem kritizálni, mert ha valaki a bankároktól kér segítséget, akkor az elismeri azt a tényt, hogy alkalmatlan a nemzeti érdekek képviseletére.
A bankárvilág ugyanis hamarabb globalizálódott, mint maga a termelési egység, beleértve még az olajipari óriásokat is.
Ha valaki valósan megismeri, hogy a bankárvilágban nincs „izmus”, - hanem kizárólag a pénzkereskedelem farkastörvényei érvényesülnek, akkor nemhogy segítséget nem kér a pénzügyi világtól, hanem bármilyen segítséget azonnal elutasít.
Ha végignézzük Afrikát, az úgynevezett világbanki segítség után, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy 40 évet minimum elvesztettek, amikor szóba álltak a bankvilággal.
Nálunk mindig az a szlogen járja, hogy eladósodott az ország, mert túlfogyasztottunk. Ha ezt a butaságot elfogadnánk, akkor valóban örökkön foglyok maradnánk, de példának okául ez, hogy túlfogyasztottunk, egyáltalán nem igaz. Nézzék meg, most mi történik, amikor az úgynevezett fejlesztési pénzeket akarja valaki igénybe venni, akár jó célra is.
Ma Magyarországon fejlesztési forráshoz nem juthat senki, csak abban az esetben, ha megkeresi az úgynevezett projektíró cégeket, amelyek, befolyásukat latba vetve megszerzik a kért összeget. Ez nagyjából így van kommunikálva, hogy a szakértők megírják az úgynevezett projekteket, csak ott nem folytatják, hogy ezt kb. a felvett összeg egyharmadáért teszik.
Márpedig, olyan gazdasági tevékenység, ahol adózás után úgy tudnak nyereséget produkálni, hogy a költségek harmada mindjárt megvesztegetési pénz, vagy bármi gyanánt eltűnik, az nemcsak Hazánkban nem ismert, hanem az egész világon ismeretlen.
Az igazi probléma, mindemellett még az, hogy maga a rendszer működik így, és minden egyes banknak megvan a külön fölhajtója, akinek az a feladata, hogy igába hajtsa, mégpedig az adósrabszolgaság igájába, a tisztességesen megélni akaró embereket. Pedig azt látni kell, - és ez egyáltalán nem magyar probléma, - hogy minden egyes gazdasági válság megtervezett és, hogy annak a nyertesei mindenkor a legerősebb és leggátlástalanabb érdekcsoportok.
A tőzsdékkel, mint értékmérő egységgel azért operál a globalizáció, mert folyamatosan azt sugallja, hogy ez a válság egyformán érint mindenkit. Azt nagyon kevesen tudják, hogy igazán sokat akkor lehet keresni, ha nem fölfelé mennek a részvényértékek, hanem mondjuk, zuhannak. Akik akkor vásárolnak, amikor tudják, hogy már a kifosztottak kénytelenek, akár tizedáron átadni vagyonunkat, azok valóan évtizedekre megalapozzák a jövőjüket. És ezek pedig, az úgynevezett befektetési csoportosulásuk, akik fizetik, - megvesztegetéseken keresztül a politikusokat, az igazságszolgáltatást, a közigazgatást, az egész állami intézményrendszert, ők a nyerők.
Most Európa és az Európai Közösség különösen nagy bajban van, mert nem fedezte fel idővel, hogy a globalizáció urainak fölösleges ez a sok nemzetállamocska. Mert, ha tetszik, ha nem, nemzetállamocskának kell tekinteni még a nacionalista Franciaországot is, vagy az éppen nagykoalícióban tengődő Németországot. Elfoglalják az ingatlan-piacaikat az úgynevezett befektetői csoportok, mégpedig azért, mert amióta világ a világ, az igazi nagy üzlet mindig az ingatlan volt. Ha azon vonalas létesítmény, gyár vagy bármi létesül, egy biztos nyertese már van; aki megszerezte az ingatlant. Most egész Európában látszik, hogy pang az úgynevezett ingatlan-piac és még egyáltalán nem érte el a válság mélypontját. A bankok és a befektetési alapok ugyanis látszólag kivonultak, egy varázspálca meglengetése után az ingatlan-piacról.
Ha pedig a nagy értékek nem cserélnek gazdát, akkor másodlagosan a reálszféra eredményei romlanak, mégpedig az úgynevezett húzó-iparágakban. Ha megnézik, az autógyártás és értékesítés eredményeit, akkor azt már mindenki láthatja, hogy 20 százalékos visszaesés van az utóbbi hónapokban, úgy a gyártás, mint az eladás szempontjából. És ilyenkor, mint mondják, a bankok egyáltalán nem finanszírozzák a részlet-vételeket, mert az kockázatos. Közben nem erről van szó, hanem arról, hogy a bankok közötti belső elszámolás az utóbbi jó néhány évben már pusztán elektronikus fikció volt. Nem mozgott itt már pénz, hanem levelezgettek egymással, de ezekből a bank- és bank közötti értesítésekből az értékteremtő, a hitelfölvevő soha nem látott semmit!
Amikor minden információt egy pénzügyi szektor részére adnak át, akkor törvényszerű az a folyamat, hogy ellenőrizetlenné válik és túlhatalmat sajátít ki magának.
Azt is meg lehet kérdezni, mitől szuverén egy ország, ha tulajdonképpen már csak ügyvezető kormánya van, hisz' a Világbank meghatározza, hogy mennyi lehet a költségvetési hiány, milyen lehet az államháztartás összetétele és, hogy mennyi pénzt lehet kiadni, pl. munkabérre.
Ezeket a túlhajtásokat mostanában biztos nem fogják levágni, hisz' az összes adatot, a szó szoros értelmében, önként és dalolva odaadták az állampolgárok, mert a fogyasztói társadalom szintjére süllyesztették magukat. Egyénenként és családonként! Elhitték, hogy a „gondoskodó állam” után, - amelyet szocializmusnak neveztek -, egy „gondoskodó, szociális védőhálóval” rendelkező polgári demokrácia következik, mindannyiónk javára. Ez volt az igazi nagy tévedés! A magyar politikusok részéről és azok részéről, akik mind a mai napig hiszik, hogy a külföldi befektetőktől függ Magyarország belső békéje és jövője. Vajon azok a magas kamatok, amelyekkel a pénzpiacokon operálnak a kereskedelmi bankok és befektetési alapok, meddig fogják még vissza a valós viszonyok kialakulását?
Azoknál az országoknál, ahol a politikusokkal fogvicsorgatva el tudták fogadtatni, hogy akár kis belső piacokra termelnek és büszkeség a hazai termék fogyasztása, lényegesen kisebb a gazdasági válság. Nemcsak rend-pártiként mondom, hanem magyar emberként is, hogy abban a pillanatban, amikor elfogadjuk, hogy a kis- és nagykereskedelmet idegen kézre adjuk, akkor egyúttal már rabszolgák is vagyunk. A haszon ugyanis, amióta világ a világ, szinte mindig a kereskedelemben csapódik le. Nem véletlenül irányulnak a háborúk döntő többségében a piacok megszerzésére, és nem pedig valós vagy vélt sérelmek megtorlására.
Most a világ újrafelosztása van folyamatban, amelynek a célpontja az öreg Kontinens, mégpedig az Európai Unió.
Azon meglepődtek az európai, úgynevezett nagyhatalmak is, hogy milyen sokba került ez idáig nekik a bankrendszer úgynevezett konszolidációja. Az Európai Unióban ez idáig kb. 5 billió! - eurót kellett arra fordítani, hogy a pénzvilágot rendbe tegyék.
De nem tudom, hallott-e már valaki arról, hogy konszolidálták volna az adósokat, pl. mondjuk egy államot, jelesül Magyarországot vagy annak önkormányzatait.
A döntő többségében önhibájukon kívül bajba kerülteket miért nem konszolidálják, akár töredékösszegből, mint a bankokat? Példának okául, ha egy család 100 ezer forinttal vagy 1 millió forinttal bajban van, mért nem az adóst konszolidálják a bank oldaláról és miért a bankot? És miért kell tovább fizetni a hiteleket a bankkonszolidáció után?
Tudom, ha megkérdezik a közgazdászokat, akkor az a válasz, hogy ez a megközelítés nem tárgyszerű vagy éppenséggel rasszista.
Igen, a pozitív diszkriminációt minden esetben, és döntő többségében a haza polgárának, a bajba jutottnak kellene odaadni. Na, nem úgy, hogy nesze neked, itt van ennyi millió, hanem oly módon, hogy a fojtogató bankrendszert, az uzsorásokat vissza lehessen szorítani.
De Hazánkban ma csak áldozatnak rossz lenni, mert rajtuk senki nem segít. Évtizedek óta az erőszakos behajtásokról nemcsak hallani lehet, hanem szinte mindenki tapasztalhatja. Harcolnak ezek a semmire való trógerek, akiket most politikusnak neveznek, a jogállamiság érdekében, és közben soha nem látott uzsorás, erőszakos réteg félemlíti meg az embereket, egyénenként és csoportonként. Közben látszatintézkedéseket hoznak, rendőrségi, bíráskodás és egyéb szinten, de soha nem csapnak le oda, ahonnan kiindul a bűn, a nemzetárulás és minden rossz. Könnyű azt mondani, hogy mi tudjuk, mi vár ránk, de nem szeretnénk depresszióba sodorni a magyarságot.
Nagyon rossz idő következik, hisz' a kontroll nélküli bűnözés az nemcsak a roma-gyilkosságoknál valósul meg. Az önbíráskodás tulajdonképpen bírói segédlettel történik, mert a bűnözőket egyszerűen nem ítélik el. Sok ezer súlyos bűncselekmény évül el a bíróságok előtt, büntető szakban. Vajon annak a bűnszervezetnek, amelyet ma magyar parlamentnek hívnak, nem ez az ideális állapot? Ki fogja őket felelősségre vonni, amikor olyan állapotba került az egyén és a család, hogy létfenntartási problémák miatt maximum hőbörögni képes. Látva azt, hogy jobb- és baloldalra sikerült osztani Magyarországot is és a gazdasági, valamin azt erkölcsi válság is izmusok szerint van megítélve, valóban súlyosnak kell értékelni a helyzetünket.
Az viszont tény, hogy Magyarországon eljutottunk lassan odáig, hogy nem lesz mit veszteni a társadalom legszélesebb rétegeinek.
Az elkövetkezendő idők pontosan arról fognak szólni, észhez tér-e a kifosztott tömeg és valóban azok ellen fordul-e, akiknek a sanyarú sorsát köszönheti. Ha ez megtörténik, akkor teljesen biztosan rövidesen helyreáll a rend, mert kiderül, Magyarország nem is tartozik senkinek, sem kölcsönnel, sem pedig bármilyen kötelezettséggel és a nemzeti javak visszavétele után valós döntéseket hozhatunk, utódaink érdekében.
Mindig azzal kezdik, hogy a tulajdonosok ma már döntő többségében nem az államtól függenek, hogy a jogállamban biztosított a demokratikus alapelvek működése. Tulajdonképpen ezek a kifejezések megmaradnak a szólamok szintjén, hisz' olyan jogállamot, ahol nincs tulajdonbiztonság, nincs közbiztonság és jogbiztonság, azt lehet nevezni bárminek, csak nem parlamentáris demokráciának.
Sokszor voltunk nehéz helyzetben, de olyan erkölcsi és anyagi válságba még nem sodródott a magyarság, amelynek következményét ma még szinte senki nem látja. Külön probléma, hogy ez a mély gazdasági, és erkölcsi válság kifejezetten azok által lett előidézve, akik választott tisztségviselők, képviselők, polgármesterek és további magas funkciójú emberek.
Amikor egy népet a szakadékba azért vezetnek, hogy abból véletlenül se lehessen kitalálni, akkor ezt szinte mindenütt hazaárulásnak nevezik és nyilvánvaló következmény, hogy társadalmi robbanás söpri el a here réteget!
Nagyon sokat lehetne azon filozofálni, hogy mennyiben bűnös a kialakult állapotokért maga a magyar nép vagy annak értelmisége, de az tény, hogy ha régi harcosságunk megmaradt volna, akkor még kísérletet sem lehetett volna ilyen nemzetrombolás végrehajtására megpróbálni. Azonnal az első pillanatokban a népharag visszafogta volna a bármilyen képviselőket, és helyreállította volna a Haza érdekei szerint a belső viszonyokat. Lehet azon szomorkodni, hogy Magyarországon milyen kevés a foglalkoztatottság és mennyire nem tudnak dolgozni a munkaképes emberek, ha közben ezzel párhuzamosan, deklaráltan azt mondja a politika, hogy a működő tőke beáramlása tartja fenn az egész államháztartási rendszert. Ez annyit jelent egyébként, hogy a politikusok szerint, ha nem jött volna az az évi l,5-2 millió dollár működő tőke, akkor a magyar gazdaság már réges-régen összeomlott volna, és akkor kaotikus állapotok keletkeztek volna.
A feltételes módot nyugodtan kijelentő móddá lehet alakítani, hisz' ma valóban kaotikus és anarchikus állapotok vannak, amelyeknek következménye, hogy nyugodtan lehet önbíráskodni!
Ahol valamilyen formája még él a jogállamiságnak, ott a legsúlyosabb bűncselekmények közül is kiemelt az önbíráskodás. Legyen az bárki, bármilyen népcsoporthoz tartozó, bármilyen híres ember, ahol a parlamentáris demokrácia valamilyen módon működik, ott azonnal lecsapnak az ilyen társadalmat romboló folyamatokra.
De nézzük meg az utóbbi 20 évben hány ezer alkalommal maradt megtorlatlan az önbíráskodás, és helyette miért örökkön azt hangoztatják, hogy rasszista megkülönböztetést viszont nem szabad senkivel szemben alkalmazni. De ez egyúttal nem lehet kibúvó az olyan magatartást tanúsító népcsoportoknál, amelyeknél a gyilkosság is ma már bevett gyakorlattá vált.
Sajnos, meg kell mondani, hogy a zámolyi romák esete azért embertelen, mert a magyar embert nyugodtan meg lehet gyilkolni. Nem is lett elítélve azóta egyetlen egy gyilkos sem, és itt sorolhatnám az elmúlt évtized szörnyű folyamatait.
A liberalizmus vagy mindegy, hogy minek nevezzük az SZDSZ-es szabad madarakat, olyan mérhetetlen túlsúlyba került a magyarsággal szemben, hogyha bárki jogosan védené meg magát, azt azonnal elítélik.
Szégyen a magyar államiságra, hogy, ha valaki megvédi a saját tulajdonát, a saját területén például a Borsodban történtekre gondolok, - akkor azt azonnal börtönbe viszik. De gondolják el, vajon Tiszavasváriban hogyan élik meg az áldozatok azt, hogy még mindig nincs ítélet az önbíráskodó horda fölött. Egyik oldalról az látszik, hogy a politika idegen érdekek szerint játssza ki a cigány-kártyát, és ha kell, ezzel a magyarságot is meg lehet gyalázni az egész világ előtt. Micsoda szégyen az, ami egyben egy szörnyű tragédia is, amikor előre kitervelten valakik bosszút állnak és vétlen emberek esnek áldozatul.
Tragikus, hogy román, horvát és szerb válogatott sportolókat egy gyilkos cigány horda úgy mészárol le, hogy tudták, készül valami!
Vajon, ha egy szórakozóhelyen, egy megyei városban már köztudott, hogy leszámolás következik, hol volt a rendőrség?!
Nyilvánvaló, a politika és az a szervezett bűnözői csoportosulás, amely a parlamentben két évtizede mást sem tesz, mint a magyarság érdekeit csorbítja, tudatosan teszi tönkre a közbiztonságot, hogy senkinek eszébe ne jusson, akár egyéni vagy kollektív jogait érvényesíteni Hazánkban. Ha véletlenül valaki a bűnözést azzal fogadtatja el, hogy ez megélhetésből fakad, akkor az tudatosan hazudik, legyen az jobb- vagy baloldali politikus. A magyar ember ugyanis inkább éhezett és éhezik, mintsem a saját szomszédjait vagy embertársait lopja meg. Ha megnézik a társadalom perifériájára szorultakat, az úgynevezett hajléktalanok sok tízezres tömegét, akkor azt meg lehet állapítani, hogy azok között nincsenek mások, csak magyarok.
Nem állampolgári formában gondolok erre, de menjenek ki és keressenek egy hajléktalan cigányt, vagy éppenséggel egy hajléktalan izraelitát.
Az állami nagy elosztórendszerek tulajdonképpen teljes egészében kiejtik azokat az embereket, akik nem tartoznak valamelyik kisebbséghez, mássághoz, vagy valamelyik pártcsoportosuláshoz. Ma Hazánkban nyugodtan lehet mondani, nemcsak anarchia van, hanem olyan állapot, amelyben tulajdonképpen mindenki rosszul érzi magát, mert az élhető életet érzi veszélyeztetettnek. Unos-untalan beszélünk arról, hogy milyen nagy az államadósság és hogy ez a spirál, ez vajon megállítható-e valamikor. Az biztos, hogy a közeljövőben semmilyen pozitív fordulat nem várható, mert aljas módon a hitelek döntő többségét, még a lakossággal is és az önkormányzatokkal, szintúgy valutában vetették fel. Ez annyit jelent, hogy a következő időben sok-sok önkormányzati csőd következik be, a családi csődökről ma már csak százezres nagyságrendben lehet beszélni és ennek az igazi nyertesei valóban az úgynevezett nagy, erős, külföldi pénzügyi szervezetek lesznek.
Azt nyugodtan el lehet mondani, hogy nem Magyarország csak a célországa a pénzvilág hiénáinak, hanem az egész európai közösség.
Az megint más kérdés, hogy mely országok és milyen módszerrel védik meg a válságban is belső érdekeiket, de egyet biztosan lehet tudni: nem úgy, mint nálunk, idehaza. Itt ugyanis írmagját nem lehet fölfedezni annak, mit is akar tulajdonképpen a kialakult válsághelyzetben a politikai vezető réteg és talán az értelmiség. Külön az értelmiség felelőssége azért is kiemelendő, mert pótcselekvésekben gondolkodik, és csak dörgölődzik a jelenlegi jobb- vagy baloldalhoz.
Azt már tudjuk, hogy pl. Kínában 20 millióval nőtt, 4 hónap alatt a munkanélküliség. Mondhatnánk, legyen ez a kínaiak dolga, de azt nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyivel nőtt, mert arról külön statisztika gyakorlatilag nincs, mert csak a csoportos elbocsátások utólagos adatait dolgozzák fel. Hogy véletlenül Magyarországon nem túl sok a bejelentett csoportos elbocsátás, az némi túlzás, mert ha tetszik, ha nem, 30. 000 embert kirúgtak az utcára! Alig három hónap alatt! Ha ehhez hozzávesszük, hogy az úgynevezett nagy befektetők, amelyek gyárakat, összeszerelő üzemeket működtettek Magyarországon, döntő többségében már csökkentett munkaidőben dolgoztatják a munkavállalókat, akkor az utóbbi 3 hónap valós munkanélküliségi rátája 5 százalékkal nőtt!
Ma Hazánkban, az önfoglalkoztatókkal együtt nem éri el a munkaképes lakosság foglalkoztatási aránya az 52 százalékot!
De mégis, mely országok fogják legkevésbé megszenvedni a tudatosan gerjesztett gazdasági válságot? Elsősorban, ahol az erős nemzeti érzés, nemcsak szóban, hanem tettekben is megvalósul, valamint ott, ahol sajátos foglalkoztatási kultúrát alakítottak ki. Ha hiszik, ha nem, az egyik legnagyobb tévút, amit az úgynevezett ipari parkok valósítanak meg, pl. Magyarországon. Persze az is tévút, hogy a kereskedelmet, a szolgáltatások döntő többségét adómentes garázdálkodó külföldieknek játszották át.
Hogy a közintézményeket milyen módon rombolták le, arra a hulladékföldolgozás, a csatornázás és az ivóvíz-bázis átjátszása valóban elrettentő példa. Igazából, ahol egy-egy vállalkozás köré sajátos nemzeti érdekeket megfogalmazva gyűjtötték a bedolgozó rendszert, ott a piaci zavarok lényegesen könnyebben levezethetők, mert ezek a rendszerek elsősorban a hazai érdeket vették figyelembe. Ahol úgy állították föl az egész rendszert, hogy annak döntő többsége kereskedelmi hálózatokon keresztül, export-import haszonfölözés után épültek fel, ott a legsúlyosabb lesz a gazdasági válság, és leghosszabb az azt követő erkölcsi-anyagi válság.
Vajon ki tudná megmagyarázni azt, milyen eszement gondolat, hogy nem nemzeti fizetőeszköz a hitel alapja, hanem idegen ország valutája? Ráadásul ezeket a hiteleket már csak azért is volt kénytelen fölvenni a magyar állampolgár, mert a bankok szinte kizárólag svájci frankban vagy euróban hiteleztek. Mondhatnánk; a jól bevált japán yen-hitel alapján, hisz akkor még a magánbankoktól, az azóta, a forinttal szemben háromszoros devalváción keresztülment japán fizetőeszközben számoltunk. És közben lehet szidni, hogy milyen rossz volt a szocializmusban, de azt azért jó, ha figyelembe vesszük, hogy a szocializmus 45 éve kb. egy huszadnyi kárt okozott gazdaságilag az országnak, tehát mindannyiónknak, mint az 1989 óta eltelt, soha nem látott mérvű pusztítás. Hogy ez közben Nyugat-imádattal is párosult, az nyilvánvaló, csak egy következmény.
Hogy időközben az arabokról kiderült, hogy ők terroristák, Izraelről meg, hogy jogosan védi nem létező érdekeit, már csak hab a tortán.
Annyira meg akar felelni a magyar gazdasági- és politikai „elit” az idegen érdekeknek, hogy jó ideje azt sem veszik észre; kizárólag a Haza érdekeivel szemben menetelnek, még akkor is, ha mindkét oldalon megfelelő nagyságú szóvirág rendelkezésre áll.
A válsághelyzetben minden népnek együtt kellene, valamilyen módon gondolkodni, no, nem abban, hogy a bűnösöket nem kell megbüntetni, hanem alapvető kérdésekben egyességre kellene jutni. Például, anélkül igen nehéz bármilyen tervet realizálni, hogy ne elemeznénk ki, mi is volt ennek a gazdasági- és erkölcsi válságnak a kiváltó oka.
Mindig vissza kell térni arra a tényre, hogy 1989 után ÁVH-s utcagyerekek kezébe került a hatalom, akik gyűlölték és gyűlölik jelenleg is a magyarságot.
A kozmopolitizmus, a liberalizmus az sehol a világon nem hozott még, kizárólag csak tragédiát.
Ha egy ország viszont a nemzetközi pénzintézetek segítségét kénytelen kérni, akkor ott már nem is kell külön semmit sem kritizálni, mert ha valaki a bankároktól kér segítséget, akkor az elismeri azt a tényt, hogy alkalmatlan a nemzeti érdekek képviseletére.
A bankárvilág ugyanis hamarabb globalizálódott, mint maga a termelési egység, beleértve még az olajipari óriásokat is.
Ha valaki valósan megismeri, hogy a bankárvilágban nincs „izmus”, - hanem kizárólag a pénzkereskedelem farkastörvényei érvényesülnek, akkor nemhogy segítséget nem kér a pénzügyi világtól, hanem bármilyen segítséget azonnal elutasít.
Ha végignézzük Afrikát, az úgynevezett világbanki segítség után, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy 40 évet minimum elvesztettek, amikor szóba álltak a bankvilággal.
Nálunk mindig az a szlogen járja, hogy eladósodott az ország, mert túlfogyasztottunk. Ha ezt a butaságot elfogadnánk, akkor valóban örökkön foglyok maradnánk, de példának okául ez, hogy túlfogyasztottunk, egyáltalán nem igaz. Nézzék meg, most mi történik, amikor az úgynevezett fejlesztési pénzeket akarja valaki igénybe venni, akár jó célra is.
Ma Magyarországon fejlesztési forráshoz nem juthat senki, csak abban az esetben, ha megkeresi az úgynevezett projektíró cégeket, amelyek, befolyásukat latba vetve megszerzik a kért összeget. Ez nagyjából így van kommunikálva, hogy a szakértők megírják az úgynevezett projekteket, csak ott nem folytatják, hogy ezt kb. a felvett összeg egyharmadáért teszik.
Márpedig, olyan gazdasági tevékenység, ahol adózás után úgy tudnak nyereséget produkálni, hogy a költségek harmada mindjárt megvesztegetési pénz, vagy bármi gyanánt eltűnik, az nemcsak Hazánkban nem ismert, hanem az egész világon ismeretlen.
Az igazi probléma, mindemellett még az, hogy maga a rendszer működik így, és minden egyes banknak megvan a külön fölhajtója, akinek az a feladata, hogy igába hajtsa, mégpedig az adósrabszolgaság igájába, a tisztességesen megélni akaró embereket. Pedig azt látni kell, - és ez egyáltalán nem magyar probléma, - hogy minden egyes gazdasági válság megtervezett és, hogy annak a nyertesei mindenkor a legerősebb és leggátlástalanabb érdekcsoportok.
A tőzsdékkel, mint értékmérő egységgel azért operál a globalizáció, mert folyamatosan azt sugallja, hogy ez a válság egyformán érint mindenkit. Azt nagyon kevesen tudják, hogy igazán sokat akkor lehet keresni, ha nem fölfelé mennek a részvényértékek, hanem mondjuk, zuhannak. Akik akkor vásárolnak, amikor tudják, hogy már a kifosztottak kénytelenek, akár tizedáron átadni vagyonunkat, azok valóan évtizedekre megalapozzák a jövőjüket. És ezek pedig, az úgynevezett befektetési csoportosulásuk, akik fizetik, - megvesztegetéseken keresztül a politikusokat, az igazságszolgáltatást, a közigazgatást, az egész állami intézményrendszert, ők a nyerők.
Most Európa és az Európai Közösség különösen nagy bajban van, mert nem fedezte fel idővel, hogy a globalizáció urainak fölösleges ez a sok nemzetállamocska. Mert, ha tetszik, ha nem, nemzetállamocskának kell tekinteni még a nacionalista Franciaországot is, vagy az éppen nagykoalícióban tengődő Németországot. Elfoglalják az ingatlan-piacaikat az úgynevezett befektetői csoportok, mégpedig azért, mert amióta világ a világ, az igazi nagy üzlet mindig az ingatlan volt. Ha azon vonalas létesítmény, gyár vagy bármi létesül, egy biztos nyertese már van; aki megszerezte az ingatlant. Most egész Európában látszik, hogy pang az úgynevezett ingatlan-piac és még egyáltalán nem érte el a válság mélypontját. A bankok és a befektetési alapok ugyanis látszólag kivonultak, egy varázspálca meglengetése után az ingatlan-piacról.
Ha pedig a nagy értékek nem cserélnek gazdát, akkor másodlagosan a reálszféra eredményei romlanak, mégpedig az úgynevezett húzó-iparágakban. Ha megnézik, az autógyártás és értékesítés eredményeit, akkor azt már mindenki láthatja, hogy 20 százalékos visszaesés van az utóbbi hónapokban, úgy a gyártás, mint az eladás szempontjából. És ilyenkor, mint mondják, a bankok egyáltalán nem finanszírozzák a részlet-vételeket, mert az kockázatos. Közben nem erről van szó, hanem arról, hogy a bankok közötti belső elszámolás az utóbbi jó néhány évben már pusztán elektronikus fikció volt. Nem mozgott itt már pénz, hanem levelezgettek egymással, de ezekből a bank- és bank közötti értesítésekből az értékteremtő, a hitelfölvevő soha nem látott semmit!
Amikor minden információt egy pénzügyi szektor részére adnak át, akkor törvényszerű az a folyamat, hogy ellenőrizetlenné válik és túlhatalmat sajátít ki magának.
Azt is meg lehet kérdezni, mitől szuverén egy ország, ha tulajdonképpen már csak ügyvezető kormánya van, hisz' a Világbank meghatározza, hogy mennyi lehet a költségvetési hiány, milyen lehet az államháztartás összetétele és, hogy mennyi pénzt lehet kiadni, pl. munkabérre.
Ezeket a túlhajtásokat mostanában biztos nem fogják levágni, hisz' az összes adatot, a szó szoros értelmében, önként és dalolva odaadták az állampolgárok, mert a fogyasztói társadalom szintjére süllyesztették magukat. Egyénenként és családonként! Elhitték, hogy a „gondoskodó állam” után, - amelyet szocializmusnak neveztek -, egy „gondoskodó, szociális védőhálóval” rendelkező polgári demokrácia következik, mindannyiónk javára. Ez volt az igazi nagy tévedés! A magyar politikusok részéről és azok részéről, akik mind a mai napig hiszik, hogy a külföldi befektetőktől függ Magyarország belső békéje és jövője. Vajon azok a magas kamatok, amelyekkel a pénzpiacokon operálnak a kereskedelmi bankok és befektetési alapok, meddig fogják még vissza a valós viszonyok kialakulását?
Azoknál az országoknál, ahol a politikusokkal fogvicsorgatva el tudták fogadtatni, hogy akár kis belső piacokra termelnek és büszkeség a hazai termék fogyasztása, lényegesen kisebb a gazdasági válság. Nemcsak rend-pártiként mondom, hanem magyar emberként is, hogy abban a pillanatban, amikor elfogadjuk, hogy a kis- és nagykereskedelmet idegen kézre adjuk, akkor egyúttal már rabszolgák is vagyunk. A haszon ugyanis, amióta világ a világ, szinte mindig a kereskedelemben csapódik le. Nem véletlenül irányulnak a háborúk döntő többségében a piacok megszerzésére, és nem pedig valós vagy vélt sérelmek megtorlására.
Most a világ újrafelosztása van folyamatban, amelynek a célpontja az öreg Kontinens, mégpedig az Európai Unió.
Azon meglepődtek az európai, úgynevezett nagyhatalmak is, hogy milyen sokba került ez idáig nekik a bankrendszer úgynevezett konszolidációja. Az Európai Unióban ez idáig kb. 5 billió! - eurót kellett arra fordítani, hogy a pénzvilágot rendbe tegyék.
De nem tudom, hallott-e már valaki arról, hogy konszolidálták volna az adósokat, pl. mondjuk egy államot, jelesül Magyarországot vagy annak önkormányzatait.
A döntő többségében önhibájukon kívül bajba kerülteket miért nem konszolidálják, akár töredékösszegből, mint a bankokat? Példának okául, ha egy család 100 ezer forinttal vagy 1 millió forinttal bajban van, mért nem az adóst konszolidálják a bank oldaláról és miért a bankot? És miért kell tovább fizetni a hiteleket a bankkonszolidáció után?
Tudom, ha megkérdezik a közgazdászokat, akkor az a válasz, hogy ez a megközelítés nem tárgyszerű vagy éppenséggel rasszista.
Igen, a pozitív diszkriminációt minden esetben, és döntő többségében a haza polgárának, a bajba jutottnak kellene odaadni. Na, nem úgy, hogy nesze neked, itt van ennyi millió, hanem oly módon, hogy a fojtogató bankrendszert, az uzsorásokat vissza lehessen szorítani.
De Hazánkban ma csak áldozatnak rossz lenni, mert rajtuk senki nem segít. Évtizedek óta az erőszakos behajtásokról nemcsak hallani lehet, hanem szinte mindenki tapasztalhatja. Harcolnak ezek a semmire való trógerek, akiket most politikusnak neveznek, a jogállamiság érdekében, és közben soha nem látott uzsorás, erőszakos réteg félemlíti meg az embereket, egyénenként és csoportonként. Közben látszatintézkedéseket hoznak, rendőrségi, bíráskodás és egyéb szinten, de soha nem csapnak le oda, ahonnan kiindul a bűn, a nemzetárulás és minden rossz. Könnyű azt mondani, hogy mi tudjuk, mi vár ránk, de nem szeretnénk depresszióba sodorni a magyarságot.
Nagyon rossz idő következik, hisz' a kontroll nélküli bűnözés az nemcsak a roma-gyilkosságoknál valósul meg. Az önbíráskodás tulajdonképpen bírói segédlettel történik, mert a bűnözőket egyszerűen nem ítélik el. Sok ezer súlyos bűncselekmény évül el a bíróságok előtt, büntető szakban. Vajon annak a bűnszervezetnek, amelyet ma magyar parlamentnek hívnak, nem ez az ideális állapot? Ki fogja őket felelősségre vonni, amikor olyan állapotba került az egyén és a család, hogy létfenntartási problémák miatt maximum hőbörögni képes. Látva azt, hogy jobb- és baloldalra sikerült osztani Magyarországot is és a gazdasági, valamin azt erkölcsi válság is izmusok szerint van megítélve, valóban súlyosnak kell értékelni a helyzetünket.
Az viszont tény, hogy Magyarországon eljutottunk lassan odáig, hogy nem lesz mit veszteni a társadalom legszélesebb rétegeinek.
Az elkövetkezendő idők pontosan arról fognak szólni, észhez tér-e a kifosztott tömeg és valóban azok ellen fordul-e, akiknek a sanyarú sorsát köszönheti. Ha ez megtörténik, akkor teljesen biztosan rövidesen helyreáll a rend, mert kiderül, Magyarország nem is tartozik senkinek, sem kölcsönnel, sem pedig bármilyen kötelezettséggel és a nemzeti javak visszavétele után valós döntéseket hozhatunk, utódaink érdekében.
Titkok és összefüggések
Titkok
és összefüggések, amit minden magyarnak ismerni kell!!!
A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése pontosan Európa közepe. Az égtájakat figyelembe véve teljesen mindegy, hogy egy átutazó milyen irányból jön, és milyen irányba folytatja útját. Ezt a területet, központi helyzetéből adódóan mindenképpen érintenie kell.
Vagyis mi jelentjük Európa közepét.
A múlt és a jelenkori történelem azt bizonyítja, hogy mindig idegen népeknek volt és van szüksége erre a területre, az itt lévő tudásra, és nem fordítva ! Az energiaközpont: A NASA kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk szívcsakrája (föld szíve) a Kárpát-medencében, a Pilisben (Pólus) található. Központja Dobogókő, mely a szakrális beavatás központja. A középkorban a Pilis olyan védett és zárt területi rendszert alkotott, melybe idegen be nem hatolhatott, a bejárás tiltott volt. (jól ismert Gertrudis királyné sorsa, aki a tiltás ellenére betette a lábát a tiltott területre. Az életével fizetett ezért.)
A dalai Láma, 22 évvel ezelőtt kinyilatkozta, hogy a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van.
Brezsinszki amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, a 70-es években leírta: "Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
Murád szultán kijelentette, hogy, aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak. Vagyis, akié az energetikai központ, az a világ ura.
Bonfini, Galeotto és IV. Béla leírják, hogy Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. A középkorban úgy emlegették Magyarországot, hogy itt a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló .
A hazánkat örök idők óta jellemző gazdagság ma is fenn áll. A bőséget jelenleg nem mi, hanem egy megszálló, idegen csoport élvezi. 2006 tavaszán a médiában bejelentették, hogy Magyarország a Föld 25 leggazdagabb országa közé tartozik! Ezt a hatalmas mértékű jövedelmet mi nem az olaj kitermelésének busás hasznából értük el. Ez az előkelő hely a magyarság kemény munkájának eredménye. A hazánkra jellemző kedvező adottságok miatt nem véletlen, hogy a történelem során folyamatosan a Kárpát-medence volt mások számára a megszerzendő és vonzó földterület.
Nagy Sándor hódító hadjáratának célja valószínűleg a Kárpát-medence és ezen belül a Pilis elfoglalása volt. A Pilisben akarta felépíteni a Nap palotáját. Tudta, hogy a Kárpát-medence megszerzésével a világ legnagyobb uralkodójává válhat. Szerencsénkre nem ért célba, útközben meghalt.
A tatárok, a törökök, a Habsburgok, a németek, az oroszok mind ugyanezzel az irigységgel és sokszor gyűlölettel gondolkodtak és cselekedtek földünk megszerzése érdekében.
És ez ma sincs másképp, a helyzet semmit nem változott. Trianon átkaként megszüntették a királyságot, az ősi földeket a nemességtől elkobozták, majd államosították. A parasztság földön futóvá vált. Az egy kézbe került állami földeket ezt követően könnyű volt (az elaltatott és elvakított néptől) privatizálni, kiárulni. Privatizálás: a jelenlegi kiárusítással végleg ki akarják húzni lábunk alól a talajt, a magyar anyaföldet. Az idegenek folyamatosan megkaparintják földjeinket és minden fontos, központi intézményünk irányítását. Ma a magyar föld megszerzése, kiárusítása idegen népek számára potom áron történik. Ami nem kerül a privatizáció kalapácsa alá, azt az idegen tulajdonban lévő bankok szerzik meg, a föld jelzálog terhelésével.
Olyan helyzetet teremtenek, melyben minél többen kényszerülnek hitelfelvételre, földművelő gazdáknak több tízmilliós hiteleket adnak gépvásárlásra, majd manipulálják a jövedelmezőségüket a mezőgazdaságból, mindezt az EU kézi vezérlésével, aminek eredményeként az elszegényedés miatt egyre többen kénytelenek megválni földjüktől és azt az idegenek kezébe átadni.
A gazdák, fizetésképtelenségük esetén elveszítik földjeiket, melyet őseink vérükkel védtek és arról soha, semmilyen körülmények között nem mondtak volna le. 2006. őszén, a gazdákkal megkötött szerződések ellenére nem vették át a megtermelt kiváló minőségű gabonát. Feltételezhető, hogy szándékosan történt szerződésszegés. A 2007. évi kevés termést látva, a magyar gazdák abban bíztak, hogy a maradék 2006 -os termést (amit az állam és az EU 2500 Ft-ért vásárolt fel és tárolt be) feletetik az állataikkal, a kevés megtermettet pedig 5-7 ezer forintért el tudják adni, amivel fellélegezhettek volna az EU megsemmisítő nyomása alól. Ehelyett, az illetékesek azonnal utasítást adtak a 2500 Ft-os gabona erőművekben történő elégetésére, tették mindezt akkor, amikor tudták, hogy néhány hónap múlva ugyanezt dupla áron eladhatta volna a paraszt!
Bizonyára abban gondolkodtak, hogy a hús árának meghagyása mellett, a paraszt ember képtelen a háromszoros áron adott gabonából egy disznót is megtartani! De ez azt okozta, hogy a termelők elestek az éves árbevételtől és csődbe, vagy csőd szélére jutottak. Csődhelyzetben pedig, a jelzálogterhelés miatt az idegen kézben lévő bankok kaparintják meg földjeiket, házaikat, autóikat. A szőlősgazdákat arra buzdítják, illetve arra kapnak EU támogatást, hogy vágják ki ősi szőlőültetvényeiket és adják el földjeiket. A termelőket olyan megélhetési nehézségek gyötrik, hogy végső kétségbe esésükben a pénzt választhatják. Ha így döntenek, ezek a földterületek is idegen kezekbe kerülnek.
A gazdálkodók tudatos ellehetetlenítésére, az őszi szüret idején, folyamatosan helikopterek köröztek az ültetvények fölött. A gazdát és a segítő rokonságot, a barátokat, azzal a felkiáltással büntetik meg, hogy ők munkavállalóknak minősülnek és ezért kötelesek adót fizetni . Ez egy újabb olyan trauma a földtulajdonosoknak, mely a földtől való megváláshoz vezethet.
A parlagfűről elterjesztették, hogy minden allergiás megbetegedés fő okozója, holott valójában "teljesen ártalmatlan". Helyette bármelyik más mezei növényt is kikiálthatták volna főbűnösnek. Aki földdel rendelkezik, az tudja, hogy bármelyik nap, bármikor és bárhol kidughatja fejét a növény a föld alól. Képtelenség egy nagyobb területen folyamatosan ellenőrizni feltűnésüket. Akinél parlagfüvet találnak, az akár több milliós pénzbírságra is számíthat.
Ezzel újra elérték céljukat: a gazdák nem bírják a büntetést kifizetni, nem érdemes a földet a nevükön tartani, így megválnak tőle. Nem, vagy keveset beszélnek az allergia valódi okairól: pl. a vegyszerezett élelmiszerekről (70 %-ban felelős az emberi szervezetben lerakódott mérgekért, ami az allergiás megbetegedések fő oka!), a génkezelt szójáról, a rákkeltő levegőjű városokról, arról a hatalmas mennyiségű kemikáliáról, melyet naponta használ és kozmetikumként magára ken az emberiség, ideértve a bőrön keresztül felszívódó ruhaöblítőket, a vegyi parfümöket, dezodorokat, különféle kozmetikai szereket, stb.
Ez utóbbi mérgeket naponta, folyamatosan, hatalmas összegeket áldozva reklámozzák, kínálják a kereskedő hálózatok. Becslések szerint, amennyiben a kiárusítás, a földtől történő el-és megválás, a kényszerűségből történő eladások üteme a közeljövőben a jelenlegi tempóban folytatódik, ill. nő, abban az esetben a megmaradt magyarországi földek többsége rövid időn belül, akár néhány év alatt idegen kézbe kerülhet!
A felvásárlások gőzerővel történnek. A magyar lakosság túlnyomó része még ma sem gondolta végig ennek katasztrofális következményeit! Holnap-holnapután a térképek idegen földtulajdont jelezhetnek. Somogyban már van olyan terület, ahol a faluval együtt, külföldi tulajdonban vannak még az utak is! A térképeken a Magyarország feliratot szándékoznak eltörölni! Ne adjuk oda őseink földjét! Hatalmas árat kell fizetnünk érte!
Mi a baj velünk, miért fél tőlünk a világ? Könnyen megkapjuk a választ.
A montreali McGill Egyetem kiváló professzora, Wilder Penfield, évekkel ezelőtt (1960-65 között) megbízatást kapott a Rockefeller alapítványtól, hogy kutassa ki és bizonyítsa be, melyik a földünk alapvető génje. A ki nem mondott valódi célja a kutatási feladat-adásnak az volt, hogy a szemita (felsőbbrendű) gént találják meg.
Egy egész munkacsoport dolgozott rajta. Hosszú évek után meg is találták a keresett gént, de nem egyet! Kettőt!
Penfield professzor azt rögzítette jelentésében, hogy az egyik az amerikai Indián vidékeken, a másik tisztább vérvonal a Kárpát-medencében élő, magukat magyarnak nevező népcsoport, de hozzátette végső jelentésében, hogy ez a vérvonal Japántól, Kínán át, Afrika felső részéig, majd Közép Európa és az Uralon inneni terület, egészen Skóciáig megtalálható!
Ez - a szemita barát - Rockefeller Alapítvány reményét tönkretevő eredmény következménye volt, hogy az alapítvány azonnal törölte a támogatását. Megvonta a szubvencióját, 40 évre pedig megtiltotta a jelentés közzétételét és annak kinyomtatását.
Érdekesek a közelmúltban napvilágot látott történelemhamisítások is, melyeknek elsőrendű célja a magyarságtudat megsemmisítése! A történelemtudósok azt tanítják, hogy a magyar nép pusztai vándorló, műveletlen faj és a Kárpát medencébe 896-ban érkezett. Ennek ellenére az 1961-ben talált Tatárlaki leletek, melyek már bizonyítottan legalább 6000 évesek, és az ősi magyar rovásírással írottak! Ne felejtsük, ekkor még a piramisok sem léteztek!
De máris 15000 éves magyarságnál tartunk, ha a glozeli köveket tekintjük induló pontnak, melyek kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a magyaroké az első írástudás, hiszen abban az időben még nem létezett írás!
Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet..
Talán fél a világ a magyarok dominanciájától, fél a magyarság alapvető képességeitől, nehogy azokkal más népek fölé kerekedjen. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar találmányok érvényesülését éppen a mindenkori kollaboráns magyar vezető réteg akadályozza meg! Gondoljunk csak bele, a sok Nobel díjasunk közül hányan érvényesültek Magyarországon! Ott van a világ szenzációnak számító művér, Dr. Horváth István professzor találmánya, vagy a szintén világ szenzációnak számító antigén, mely a vérerekből 5 hét alatt eltávolítja a koleszterint, ami az érszűkület, magas vérnyomás, azaz a halálozás 67%-os okozója! E kettő találmányból Magyarország annyit profitálhatna, hogy a teljes adósságát, pár év alatt képes lenne visszafizetni!
Ez viszont ellentétes lenne a globalizmus szándékával, ugyanis a Magyarság elnyomására megkezdődött a betelepítés: A közelmúltban hazánkban nyilvánosságra hozott betelepítési terv és a milliós-több milliós nagyságrend valós információ. A keletről érkezőkre való hivatkozás miatt sokan, túlnyomóan csak a kínaiakra gondolnak, és ez eltereli a figyelmet arról a fajról, melynek betelepítése már megkezdődött.
Az 500. 000 zsidó betelepítésére vonatkozó megállapodást Medgyessy Péter, Mádl Ferenc, Hiller István, Dávid Ibolya, és Kovács László, Izraellel, 2004. április 14-én aláírta. Jelenleg ennek a számnak többszörözése a tényleges terv.
A milliós nagyságrend erről szól. Szó nincs arról, hogy itt bárki is a magyarság 50 év múlva esedékes nyugdíjellátását akarná megoldani, az újonnan betelepítettek munkájából. A 2007-es betelepülési törvény szabad utat biztosít ezeknek a bevándorlóknak. Az erdélyi magyarság mégis ki van zárva, számukra különböző előírásokkal gátolják és nehezítik a betelepedést.
Népirtás: ahhoz, hogy ma idegen népek letelepedéséhez alkalmassá váljon ez a terület, az őslakosság számát különböző megszorító intézkedésekkel, konvergencia programmal, a gazdaság, az egészségügy teljes romba döntésével csökkenteni kell . A hiányt a betelepítendő idegenek fiatal generációjával szándékoznak feltölteni. Már Horn Gyula és a jelenlegi kormány is nyilvánosan kijelentette, hogy a Kárpát-medencében túl sok a 10 millió magyar. Senki ne ringassa magát abban a tévhitben, hogy az Unió majd megvéd minket. "Olyan szekeret tolunk, mely minket akar elgázolni!"
Simon Peresz: Izraeli miniszterelnök 2007. október 10-én, a Telavivi Hilton szállóban, egy kereskedelmi összejövetelen kijelentette: Mára az izraeli gazdaság olyan hatalmas eredményeket ért el, hogy az izraeliek többek között fölvásárolják Magyarországot. Tervek: Az elkövetkező 15-20 évben több millió zsidó betelepítését tervezik. Vagyis, a tervek szerint 15-20 év múlva az országban izraeliek, kínaiak és a romák tömegei lesznek. Az izraeliek megkapják a magyar állampolgárságot (az erdélyi magyarok pedig nem!), a letelepedési engedélyt és ideérkezésükkor, az izraeli kormány támogatásával, ingyen kész lakásokba költöznek. A maradék magyarság pedig, az izraeliek kiszolgálásához és eltartásához szükséges.
A hazai lakosság még ma sincs tudatában annak, hogy attól, hogy valaki magyarul beszél, még koránt sem biztos, hogy gondolkodása és szíve is magyar. A korábbi betelepülések miatt, az új zsidó generációk már itt születtek, tudják, ismerik és beszélik nyelvünket. Egyetem után azonnal pozícióba kerültek és ma már jórészt ők irányítják a bankokat, a külföldi cégek mögé bújva a maradékokat privatizálják, vidéken vásárolják fel a földek tömegét! Bőrük színe is fehér és többnyire nem hangoztatják származásukat. Ezzel tévesztik meg a naiv magyarokat.
Természetesen senki nem ítéli el a becsületes munkából élő és nem elnyomó szándékú zsidó közösséget! Milyen jövő vár ránk, ha a fentieket továbbra is közönnyel nézzük, és beletörődve elfogadjuk? Valószínű az erőszak és a bűnözés elterjedése. A munkahelyek hiányának fokozódása, tömeges kizsákmányolás, az egészségügyben, a még fennmaradt kórházakban, az izraeliek védelme mellett, a magyarságnak alig jut majd ellátás, ezért már 1-2 évet is kell várni egy műtétre! Számukra nem munkalehetőséget kínálnak, hanem a saját kiszolgálásukra alkalmaznak bennünket, gondoljunk a kíméletlen és zsarnokként viselkedő cégvezetőkre, irányítókra.
Az életben maradó és hazáját el nem hagyó magyarságnak a szolganép szerepét szánják.
A már agyongyötört magyar lakosságot ez alapjaiban rendíteni meg, minden tekintetben. És: "Ha valakinek ez nem tetszik, annak el lehet menni ebből a k…országból! " Mondta ezt az őslakosságnak egy olyan valaki, akinek nem volt elég a rabolt vagyona, vezér is akart lenni, és mindegy hogy jobb-, vagy baloldalról beszélünk. Egy kalap alá tartoznak, és egy tányérból esznek mindannyian.
A kormány tagjainak zsidó származására, a Kossuth téri események során hosszú, percekig tartó névsor felsorolásával próbálták a jelenlévők figyelmét felhívni. Ez a médiában botrányos visszhangot váltott ki. Itt nem antiszemitizmusról van szó, hanem a valóság és a tények nyilvánosságra hozásáról. Az igazsághoz minden embernek alanyi joga van.
Magyarország ma, a külföldiek számára még mindig a legjobb befektetési lehetőség. A Kárpát-medencében, más államokban befektetett tőkéikhez viszonyítva, szinte minden ágazatban a legnagyobb hasznot, bevételt, jövedelmet termeljük mi, a legtöbbet dolgozó és a legtöbb adót fizető magyarok. A privatizálás eredményeként, a külföldiek zsebét "tömjük zsírosra" szorgalmas munkával, az EU bérezés 10 százalékáért, mialatt a fogyasztói árakat már sok helyen magasabbra emelték, mint magában a régi EU országokban van! Nyugaton 800. 000 - ból fizetik a 40 ezres gázszámlát, míg Magyarországon 80 ezerből! S még mindig van képe sokaknak kiállni a nép elé és azt mondani, hogy még sok mindenben nem értünk el az EU áraihoz! A keresetekről aljasul hallgatnak, miközben ők és a kiszolgáló udvarház népe keresete, jóval meghaladja az EU felsővezetőinek átlagát!
Kereskedelmi, pénzügyi központtá váltunk, mely intézmények többsége izraeli kézben van. Több bank van ma Magyarországon, mint a lakosság létszámához viszonyítva bárhol a világon. Nálunk a legmagasabbak a hitel kamatok. Ezzel nem a jobb kiszolgálást teszik a részünkre elérhetővé, hanem a maguk számára, saját hasznukra, a hatalmas mértékű uzsora kamattal a minél nagyobb "népnyúzást" valósítják meg. Már autó vásárláshoz nincs önrész, a pénz kölcsönöket pedig minden mérlegelés nélkül ömlesztik a lakosságra, jelzálog terhe mellett. Kiépítették ezért a behajtó rendszert, amihez már az állami hatóságokat is igénybe veszik. Vehetik, hiszen ők éppen ebből a körből kerülnek ki, és ezt a kört hívatottak szolgálni!
Egy utunk lehet, mely előre visz. Ez a jobb-, vagy baloldal teljes kizárásával, kizárólag a magyarság érdekeinek szem előtt tartásával történhet.
Magyarellenesség: tisztában kell lennünk azzal, hogy az elcsatolt területeken folyó és az utóbbi időben felerősödő magyarellenesség nem a véletlen, hanem szándékos uszítás eredménye.
A jelenlegi kormánnyal rokonlelkű osztrák vezetés még mindig nem mondott le a magyar területekről, már lassan felvásárolták zsebszerződések és különböző kiskapuk által a fél Dunántúlt!
A szlovákok maguknak követelik csonka hazánk északi, hegyvidéki tájait. 2006-ban szlovák vezető nyíltan hangoztatta (Jan Slota), hogy tankokkal kell bemenni Budapestre, és porig kell azt rombolni. A magyarverések rendszeresek. Az EU pedig alattomosan hallgat, hiszen érdeke, hogy a magyar földeket megszerezzék.
Nemzetgyilkosság és népirtás:
A lakosság csökkentésére bevezetett néhány módszer példaként: "védő"oltások alkalmazása már kicsi, csecsemőkortól kezdve. Ma már több tanulmány foglalkozik azzal, hogy az oltások milyen mértékben károsítják a kisgyermek immunrendszerét és csökkentik saját védekező rendszerének energiaszintjét. Olyan betegségek ellen adják, melyek ma már nem léteznek, vagy előfordulásuk a világ távoli helyein is igen ritka. Vagyis a népesség túlnyomó többsége soha életében nem lesz veszélyeztetett, de szervezetét már életének kezdeti szakaszán legyengítik.
Elterjesztették az ingyenes védőoltásokat a megfázásos megbetegedések ellen. Ezeket ingyen adják a gyermekek és a nyugdíjasok részére. A lakosság nincs tudatában annak, hogy a szervezetet ezek az anyagok is nagymértékben mérgezik és gyengítik. Ha kevesebben élik meg egészségesen a felnőttkort, az kedvező a világuralmi helyzetben lévőknek, az egészségügyi maffiát működtetőknek. A magyar orvosokat naponta, tömegével induló repülőgépeken viszik tréningekre, ahol idegen nyelvű apró betűs kötelezvényeket iratnak alá velük, a gyógyszerek alkalmazására, majd az orvos látogatók keresik fel, az akció folytatásaként az alul finanszírozott orvosokat. Ezt tudja a kormány, mégsem tesz ellene, hiszen a gyógyszergyárak tulajdonosai éppen az általuk szolgált pénzvilág.
Ezek kezükben tartják, hirdetésekkel, a médiát, amely rendszeresen "szárnyai alá vesz" 1-2 megfázásos esetet, és erre a néhány példára hivatkozva, rémhírként ijesztget azzal, hogy az influenza valamelyik vírusa, rövid időn belül megtámadja a teljes ország népességét.
Hosszú évekre visszamenően bizonyított, hogy nagy, esetleg néhány áldozattal járó járványok kb. 37 évenként fordulnak elő. De, ebben az esetben sem a lakosság kihalásáról van szó! A lábon kihordott, kezeletlen megfázásnak lehetnek szövődményei.
Ezek az előfordulások mégis, csak töredékei azoknak a tragikus eseteknek, melyek az oltások mellékhatásai miatt rendszeresen előfordulnak. Lebénulás, egyéb idegrendszeri, vagy más megbetegedés több esetben is előfordult.
Azt is világosan lehet látni, hogy a beadott injekciók ellenére, minden évben vannak járványos időszakok és megbetegedések. Ezek az oltóanyagok csak 1-2 vírus ellen hatnak, a többi megszámlálhatatlan kórokozó ellen nem, tehát alkalmazásuk fölösleges. Az újonnan megjelenő vírusok ellen pedig senkit nem véd meg, semmilyen vegyi anyag sem. A lényeg: az immunrendszer legyengítésére szolgáló vakcinákat az állam ingyen, térítésmentesen biztosítja, az életmentő, és valóban gyógyító szerekhez pedig magas, vagy elérhetetlenül drága áron lehet hozzájutni.
Ez az aránytalan árkülönbség jellemzi az élelmiszerek árát is. Minél olcsóbb és minél többet reklámozott egy étel, annál biztosabb, hogy nem emberi tápláléknak való és minél egészségesebb, annál drágább, pl. bioélelmiszerek előállítása. Az ingyenesen osztogatott újságokat sem jótékonyságból kínálják. Céljuk a tömeges félretájékoztatás.
A jelenlegi kormány tudatosan, terveiknek megfelelően, a népesség további csökkentése érdekében, 2007-ben jóváhagyta a 18 évet betöltött nők esetén a teljes meddővé tételt. Életük későbbi szakaszában hiába gondolják meg magukat, az már késő lesz. Divattá tették a csípőnadrágot. Hordása miatt ideje korán olyan nőgyógyászati gyulladások, felfázások keletkezhetnek, melynek eredménye meddőséghez vezethet.
Európában nem véletlenül, hazánkban engedélyezték először az abortuszt. Az utolsó 50 évben 6-7 millió magyart, saját magyar anyáink és a társadalom ítélete alapján, a nemzet ölt meg. Anyaméhen belül mi magunk irtottuk a magyarságot!!! Ha ez nem így történik, ma legalább 20 millió magyar élhetne a Kárpát-medencében.
Kizárólag az abortuszokra nincs várólista! A gyermekgyilkosságot azonnal engedélyezik, míg az életmentő, pl. szívműtétekre akár több hónapot is várni kell!
Ma az abortuszra a karriert sokszor hozzák föl indokként. Vagyis a pénz, az öncélú siker fontosabbá vált, mint a családépítés.
El kellene gondolkozni azon, hogy az esetleg elért anyagi haszontól még soha nem lettek boldogabbak a magyar családok. A minél több pénz megteremtése egyre több időt vesz el a már megszületett gyerekektől. Eredmény, a családok tömeges szétesése, felbomlása, a gyerekek depressziója, elzüllése. A tudatalattiig hatoló reklámok hatására, és az "ingyenes" hitelek lehetőségében 3-4 évente autót cserélünk, milliókat bukva, bútort cserélünk, lomtalanításkor, követjük a ránk erőltetett, minden napi divatot, a magunk sznobságával.
Ezzel tökéletesen kiszolgáljuk a pénzvilág érdekeit, hogy ne legyenek szükség esetén tartalékaink, hanem tőlük, az uzsora kamatra adott hitellel oldjuk meg a gondunkat, ami a jövedelmünk még több hányadát viszi el, vagy olyan többlet munkára kényszeríti az embereket, amibe belerokkan, vagy feladja a küzdelmet, s ekkor kíméletlenül, még a gyerekek alól az ágyat is elvitetik a végrehajtóikkal.
Ma sajnos, már az alapvető megélhetés biztosításához is lényegesen több mint 8 órát kell dolgozni, ami a családok felbomlásához vezethet. Még ekkor is, gyerekeinknek és a felnőttnek azt sugallják, hogy a világ csak happy, nyaralás és kólából áll. Ezzel a nép demoralizálását hajtják végre!
Megfelelő tájékoztatással még nem késő a folyamatot megállítani! Kivétel nélkül, minden magyar felelős a fiatalság, az új generáció felvilágosításáért és a nemzet megmentéséért!
A magyarok nem az anyagi gazdagság elérésétől lesznek boldogok! Génjeink nem az anyagi siker elérésére vannak programozva! A magyarságnak más feladatot szánt a Teremtő! Ezért nem érdemes és fölösleges másokon átgázolva, mindenáron az anyagi siker elérésére törekedni. "Magunkra számíthatunk: És szinte "büntetésként" (?!) újból magunk vagyunk, mint a történelem során eddig sokszor, és megint csak magunkra számíthatunk. Saját,
ütközetképes hadseregünk nincs, mivel azt korábban szándékosan leépítették. A nép önvédelmi reflexe hozta létre a "Magyar Gárdát", amire mindenkit kirázott a hideg, hiszen nem ezért szüntették meg a katonaságot! Ezért aztán fasisztáznak, antiszemitáznak, és végveszélyt kiáltanak. Tehetik, mert a zsidók kezében van a média!
Veszélyben a betelepülés, és a hátsó szándékkal megszerezni vágyott magyar értékek! A magyarságnak újra kell értékelnie önmagát, és önmagára kell találni. Akkor majd, a múlthoz hasonlóan, mások igyekeznek felzárkózni ahhoz a kivételes tudáshoz, melyet mi képviselünk.
A történelem nagyjaitól idézve:
Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: "Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!
A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét." A Székelyek már Attila halálakor tudták, hogy az ország felbomlott egysége kizárólag egy módon menthető meg: "A nemzet fennmaradásának egyetlen módja, ha nem szakadozunk el egymástól! A jövő csak erős nemzettudattal tartható és valósítható meg.
Zrínyi Miklós: "A magyar, ha mástól vár segítséget, elpusztul!"
József Attila: " Adj magyarságot a magyarnak!"
Gróf Széchenyi István: "Minden nemzetnek olyan kormánya van, minőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas, vagy műveletlen".
Viktor Hugo: "Magyarország a hősök nemzete. Magyarország az a hősiesség megtestesülése."
A nepáli papok: 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most "vajúdik a Föld, és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."
A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője, magyarországi tartózkodása idején így szólt a
magyarokhoz: "Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre,
magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája, az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!"
A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz: A XIV. Dalai Lámával Izing Róbert és Janzsó Viktor, 2006. 10- 11-én készítettek interjút. " Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött
az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért, akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc, 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."
Bízzunk magunkban és abban, hogy "megtáltosodni" kizárólag táltos nemzet tud. Táltos nemzetről pedig csak a magyarság beszélhet. Merjünk végre nagyok lenni, büszke fővel őseink kitaposott útját járni! Lelkiségünkkel, hitünkkel, igaz magyarságunkkal feltámadni! "Aki kér, annak adatik, aki zörget, annak megnyittatik, aki keres, az talál!" Itt az ideje a fölébredésnek!!!
A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése pontosan Európa közepe. Az égtájakat figyelembe véve teljesen mindegy, hogy egy átutazó milyen irányból jön, és milyen irányba folytatja útját. Ezt a területet, központi helyzetéből adódóan mindenképpen érintenie kell.
Vagyis mi jelentjük Európa közepét.
A múlt és a jelenkori történelem azt bizonyítja, hogy mindig idegen népeknek volt és van szüksége erre a területre, az itt lévő tudásra, és nem fordítva ! Az energiaközpont: A NASA kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk szívcsakrája (föld szíve) a Kárpát-medencében, a Pilisben (Pólus) található. Központja Dobogókő, mely a szakrális beavatás központja. A középkorban a Pilis olyan védett és zárt területi rendszert alkotott, melybe idegen be nem hatolhatott, a bejárás tiltott volt. (jól ismert Gertrudis királyné sorsa, aki a tiltás ellenére betette a lábát a tiltott területre. Az életével fizetett ezért.)
A dalai Láma, 22 évvel ezelőtt kinyilatkozta, hogy a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van.
Brezsinszki amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, a 70-es években leírta: "Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
Murád szultán kijelentette, hogy, aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak. Vagyis, akié az energetikai központ, az a világ ura.
Bonfini, Galeotto és IV. Béla leírják, hogy Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. A középkorban úgy emlegették Magyarországot, hogy itt a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló .
A hazánkat örök idők óta jellemző gazdagság ma is fenn áll. A bőséget jelenleg nem mi, hanem egy megszálló, idegen csoport élvezi. 2006 tavaszán a médiában bejelentették, hogy Magyarország a Föld 25 leggazdagabb országa közé tartozik! Ezt a hatalmas mértékű jövedelmet mi nem az olaj kitermelésének busás hasznából értük el. Ez az előkelő hely a magyarság kemény munkájának eredménye. A hazánkra jellemző kedvező adottságok miatt nem véletlen, hogy a történelem során folyamatosan a Kárpát-medence volt mások számára a megszerzendő és vonzó földterület.
Nagy Sándor hódító hadjáratának célja valószínűleg a Kárpát-medence és ezen belül a Pilis elfoglalása volt. A Pilisben akarta felépíteni a Nap palotáját. Tudta, hogy a Kárpát-medence megszerzésével a világ legnagyobb uralkodójává válhat. Szerencsénkre nem ért célba, útközben meghalt.
A tatárok, a törökök, a Habsburgok, a németek, az oroszok mind ugyanezzel az irigységgel és sokszor gyűlölettel gondolkodtak és cselekedtek földünk megszerzése érdekében.
És ez ma sincs másképp, a helyzet semmit nem változott. Trianon átkaként megszüntették a királyságot, az ősi földeket a nemességtől elkobozták, majd államosították. A parasztság földön futóvá vált. Az egy kézbe került állami földeket ezt követően könnyű volt (az elaltatott és elvakított néptől) privatizálni, kiárulni. Privatizálás: a jelenlegi kiárusítással végleg ki akarják húzni lábunk alól a talajt, a magyar anyaföldet. Az idegenek folyamatosan megkaparintják földjeinket és minden fontos, központi intézményünk irányítását. Ma a magyar föld megszerzése, kiárusítása idegen népek számára potom áron történik. Ami nem kerül a privatizáció kalapácsa alá, azt az idegen tulajdonban lévő bankok szerzik meg, a föld jelzálog terhelésével.
Olyan helyzetet teremtenek, melyben minél többen kényszerülnek hitelfelvételre, földművelő gazdáknak több tízmilliós hiteleket adnak gépvásárlásra, majd manipulálják a jövedelmezőségüket a mezőgazdaságból, mindezt az EU kézi vezérlésével, aminek eredményeként az elszegényedés miatt egyre többen kénytelenek megválni földjüktől és azt az idegenek kezébe átadni.
A gazdák, fizetésképtelenségük esetén elveszítik földjeiket, melyet őseink vérükkel védtek és arról soha, semmilyen körülmények között nem mondtak volna le. 2006. őszén, a gazdákkal megkötött szerződések ellenére nem vették át a megtermelt kiváló minőségű gabonát. Feltételezhető, hogy szándékosan történt szerződésszegés. A 2007. évi kevés termést látva, a magyar gazdák abban bíztak, hogy a maradék 2006 -os termést (amit az állam és az EU 2500 Ft-ért vásárolt fel és tárolt be) feletetik az állataikkal, a kevés megtermettet pedig 5-7 ezer forintért el tudják adni, amivel fellélegezhettek volna az EU megsemmisítő nyomása alól. Ehelyett, az illetékesek azonnal utasítást adtak a 2500 Ft-os gabona erőművekben történő elégetésére, tették mindezt akkor, amikor tudták, hogy néhány hónap múlva ugyanezt dupla áron eladhatta volna a paraszt!
Bizonyára abban gondolkodtak, hogy a hús árának meghagyása mellett, a paraszt ember képtelen a háromszoros áron adott gabonából egy disznót is megtartani! De ez azt okozta, hogy a termelők elestek az éves árbevételtől és csődbe, vagy csőd szélére jutottak. Csődhelyzetben pedig, a jelzálogterhelés miatt az idegen kézben lévő bankok kaparintják meg földjeiket, házaikat, autóikat. A szőlősgazdákat arra buzdítják, illetve arra kapnak EU támogatást, hogy vágják ki ősi szőlőültetvényeiket és adják el földjeiket. A termelőket olyan megélhetési nehézségek gyötrik, hogy végső kétségbe esésükben a pénzt választhatják. Ha így döntenek, ezek a földterületek is idegen kezekbe kerülnek.
A gazdálkodók tudatos ellehetetlenítésére, az őszi szüret idején, folyamatosan helikopterek köröztek az ültetvények fölött. A gazdát és a segítő rokonságot, a barátokat, azzal a felkiáltással büntetik meg, hogy ők munkavállalóknak minősülnek és ezért kötelesek adót fizetni . Ez egy újabb olyan trauma a földtulajdonosoknak, mely a földtől való megváláshoz vezethet.
A parlagfűről elterjesztették, hogy minden allergiás megbetegedés fő okozója, holott valójában "teljesen ártalmatlan". Helyette bármelyik más mezei növényt is kikiálthatták volna főbűnösnek. Aki földdel rendelkezik, az tudja, hogy bármelyik nap, bármikor és bárhol kidughatja fejét a növény a föld alól. Képtelenség egy nagyobb területen folyamatosan ellenőrizni feltűnésüket. Akinél parlagfüvet találnak, az akár több milliós pénzbírságra is számíthat.
Ezzel újra elérték céljukat: a gazdák nem bírják a büntetést kifizetni, nem érdemes a földet a nevükön tartani, így megválnak tőle. Nem, vagy keveset beszélnek az allergia valódi okairól: pl. a vegyszerezett élelmiszerekről (70 %-ban felelős az emberi szervezetben lerakódott mérgekért, ami az allergiás megbetegedések fő oka!), a génkezelt szójáról, a rákkeltő levegőjű városokról, arról a hatalmas mennyiségű kemikáliáról, melyet naponta használ és kozmetikumként magára ken az emberiség, ideértve a bőrön keresztül felszívódó ruhaöblítőket, a vegyi parfümöket, dezodorokat, különféle kozmetikai szereket, stb.
Ez utóbbi mérgeket naponta, folyamatosan, hatalmas összegeket áldozva reklámozzák, kínálják a kereskedő hálózatok. Becslések szerint, amennyiben a kiárusítás, a földtől történő el-és megválás, a kényszerűségből történő eladások üteme a közeljövőben a jelenlegi tempóban folytatódik, ill. nő, abban az esetben a megmaradt magyarországi földek többsége rövid időn belül, akár néhány év alatt idegen kézbe kerülhet!
A felvásárlások gőzerővel történnek. A magyar lakosság túlnyomó része még ma sem gondolta végig ennek katasztrofális következményeit! Holnap-holnapután a térképek idegen földtulajdont jelezhetnek. Somogyban már van olyan terület, ahol a faluval együtt, külföldi tulajdonban vannak még az utak is! A térképeken a Magyarország feliratot szándékoznak eltörölni! Ne adjuk oda őseink földjét! Hatalmas árat kell fizetnünk érte!
Mi a baj velünk, miért fél tőlünk a világ? Könnyen megkapjuk a választ.
A montreali McGill Egyetem kiváló professzora, Wilder Penfield, évekkel ezelőtt (1960-65 között) megbízatást kapott a Rockefeller alapítványtól, hogy kutassa ki és bizonyítsa be, melyik a földünk alapvető génje. A ki nem mondott valódi célja a kutatási feladat-adásnak az volt, hogy a szemita (felsőbbrendű) gént találják meg.
Egy egész munkacsoport dolgozott rajta. Hosszú évek után meg is találták a keresett gént, de nem egyet! Kettőt!
Penfield professzor azt rögzítette jelentésében, hogy az egyik az amerikai Indián vidékeken, a másik tisztább vérvonal a Kárpát-medencében élő, magukat magyarnak nevező népcsoport, de hozzátette végső jelentésében, hogy ez a vérvonal Japántól, Kínán át, Afrika felső részéig, majd Közép Európa és az Uralon inneni terület, egészen Skóciáig megtalálható!
Ez - a szemita barát - Rockefeller Alapítvány reményét tönkretevő eredmény következménye volt, hogy az alapítvány azonnal törölte a támogatását. Megvonta a szubvencióját, 40 évre pedig megtiltotta a jelentés közzétételét és annak kinyomtatását.
Érdekesek a közelmúltban napvilágot látott történelemhamisítások is, melyeknek elsőrendű célja a magyarságtudat megsemmisítése! A történelemtudósok azt tanítják, hogy a magyar nép pusztai vándorló, műveletlen faj és a Kárpát medencébe 896-ban érkezett. Ennek ellenére az 1961-ben talált Tatárlaki leletek, melyek már bizonyítottan legalább 6000 évesek, és az ősi magyar rovásírással írottak! Ne felejtsük, ekkor még a piramisok sem léteztek!
De máris 15000 éves magyarságnál tartunk, ha a glozeli köveket tekintjük induló pontnak, melyek kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a magyaroké az első írástudás, hiszen abban az időben még nem létezett írás!
Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet..
Talán fél a világ a magyarok dominanciájától, fél a magyarság alapvető képességeitől, nehogy azokkal más népek fölé kerekedjen. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar találmányok érvényesülését éppen a mindenkori kollaboráns magyar vezető réteg akadályozza meg! Gondoljunk csak bele, a sok Nobel díjasunk közül hányan érvényesültek Magyarországon! Ott van a világ szenzációnak számító művér, Dr. Horváth István professzor találmánya, vagy a szintén világ szenzációnak számító antigén, mely a vérerekből 5 hét alatt eltávolítja a koleszterint, ami az érszűkület, magas vérnyomás, azaz a halálozás 67%-os okozója! E kettő találmányból Magyarország annyit profitálhatna, hogy a teljes adósságát, pár év alatt képes lenne visszafizetni!
Ez viszont ellentétes lenne a globalizmus szándékával, ugyanis a Magyarság elnyomására megkezdődött a betelepítés: A közelmúltban hazánkban nyilvánosságra hozott betelepítési terv és a milliós-több milliós nagyságrend valós információ. A keletről érkezőkre való hivatkozás miatt sokan, túlnyomóan csak a kínaiakra gondolnak, és ez eltereli a figyelmet arról a fajról, melynek betelepítése már megkezdődött.
Az 500. 000 zsidó betelepítésére vonatkozó megállapodást Medgyessy Péter, Mádl Ferenc, Hiller István, Dávid Ibolya, és Kovács László, Izraellel, 2004. április 14-én aláírta. Jelenleg ennek a számnak többszörözése a tényleges terv.
A milliós nagyságrend erről szól. Szó nincs arról, hogy itt bárki is a magyarság 50 év múlva esedékes nyugdíjellátását akarná megoldani, az újonnan betelepítettek munkájából. A 2007-es betelepülési törvény szabad utat biztosít ezeknek a bevándorlóknak. Az erdélyi magyarság mégis ki van zárva, számukra különböző előírásokkal gátolják és nehezítik a betelepedést.
Népirtás: ahhoz, hogy ma idegen népek letelepedéséhez alkalmassá váljon ez a terület, az őslakosság számát különböző megszorító intézkedésekkel, konvergencia programmal, a gazdaság, az egészségügy teljes romba döntésével csökkenteni kell . A hiányt a betelepítendő idegenek fiatal generációjával szándékoznak feltölteni. Már Horn Gyula és a jelenlegi kormány is nyilvánosan kijelentette, hogy a Kárpát-medencében túl sok a 10 millió magyar. Senki ne ringassa magát abban a tévhitben, hogy az Unió majd megvéd minket. "Olyan szekeret tolunk, mely minket akar elgázolni!"
Simon Peresz: Izraeli miniszterelnök 2007. október 10-én, a Telavivi Hilton szállóban, egy kereskedelmi összejövetelen kijelentette: Mára az izraeli gazdaság olyan hatalmas eredményeket ért el, hogy az izraeliek többek között fölvásárolják Magyarországot. Tervek: Az elkövetkező 15-20 évben több millió zsidó betelepítését tervezik. Vagyis, a tervek szerint 15-20 év múlva az országban izraeliek, kínaiak és a romák tömegei lesznek. Az izraeliek megkapják a magyar állampolgárságot (az erdélyi magyarok pedig nem!), a letelepedési engedélyt és ideérkezésükkor, az izraeli kormány támogatásával, ingyen kész lakásokba költöznek. A maradék magyarság pedig, az izraeliek kiszolgálásához és eltartásához szükséges.
A hazai lakosság még ma sincs tudatában annak, hogy attól, hogy valaki magyarul beszél, még koránt sem biztos, hogy gondolkodása és szíve is magyar. A korábbi betelepülések miatt, az új zsidó generációk már itt születtek, tudják, ismerik és beszélik nyelvünket. Egyetem után azonnal pozícióba kerültek és ma már jórészt ők irányítják a bankokat, a külföldi cégek mögé bújva a maradékokat privatizálják, vidéken vásárolják fel a földek tömegét! Bőrük színe is fehér és többnyire nem hangoztatják származásukat. Ezzel tévesztik meg a naiv magyarokat.
Természetesen senki nem ítéli el a becsületes munkából élő és nem elnyomó szándékú zsidó közösséget! Milyen jövő vár ránk, ha a fentieket továbbra is közönnyel nézzük, és beletörődve elfogadjuk? Valószínű az erőszak és a bűnözés elterjedése. A munkahelyek hiányának fokozódása, tömeges kizsákmányolás, az egészségügyben, a még fennmaradt kórházakban, az izraeliek védelme mellett, a magyarságnak alig jut majd ellátás, ezért már 1-2 évet is kell várni egy műtétre! Számukra nem munkalehetőséget kínálnak, hanem a saját kiszolgálásukra alkalmaznak bennünket, gondoljunk a kíméletlen és zsarnokként viselkedő cégvezetőkre, irányítókra.
Az életben maradó és hazáját el nem hagyó magyarságnak a szolganép szerepét szánják.
A már agyongyötört magyar lakosságot ez alapjaiban rendíteni meg, minden tekintetben. És: "Ha valakinek ez nem tetszik, annak el lehet menni ebből a k…országból! " Mondta ezt az őslakosságnak egy olyan valaki, akinek nem volt elég a rabolt vagyona, vezér is akart lenni, és mindegy hogy jobb-, vagy baloldalról beszélünk. Egy kalap alá tartoznak, és egy tányérból esznek mindannyian.
A kormány tagjainak zsidó származására, a Kossuth téri események során hosszú, percekig tartó névsor felsorolásával próbálták a jelenlévők figyelmét felhívni. Ez a médiában botrányos visszhangot váltott ki. Itt nem antiszemitizmusról van szó, hanem a valóság és a tények nyilvánosságra hozásáról. Az igazsághoz minden embernek alanyi joga van.
Magyarország ma, a külföldiek számára még mindig a legjobb befektetési lehetőség. A Kárpát-medencében, más államokban befektetett tőkéikhez viszonyítva, szinte minden ágazatban a legnagyobb hasznot, bevételt, jövedelmet termeljük mi, a legtöbbet dolgozó és a legtöbb adót fizető magyarok. A privatizálás eredményeként, a külföldiek zsebét "tömjük zsírosra" szorgalmas munkával, az EU bérezés 10 százalékáért, mialatt a fogyasztói árakat már sok helyen magasabbra emelték, mint magában a régi EU országokban van! Nyugaton 800. 000 - ból fizetik a 40 ezres gázszámlát, míg Magyarországon 80 ezerből! S még mindig van képe sokaknak kiállni a nép elé és azt mondani, hogy még sok mindenben nem értünk el az EU áraihoz! A keresetekről aljasul hallgatnak, miközben ők és a kiszolgáló udvarház népe keresete, jóval meghaladja az EU felsővezetőinek átlagát!
Kereskedelmi, pénzügyi központtá váltunk, mely intézmények többsége izraeli kézben van. Több bank van ma Magyarországon, mint a lakosság létszámához viszonyítva bárhol a világon. Nálunk a legmagasabbak a hitel kamatok. Ezzel nem a jobb kiszolgálást teszik a részünkre elérhetővé, hanem a maguk számára, saját hasznukra, a hatalmas mértékű uzsora kamattal a minél nagyobb "népnyúzást" valósítják meg. Már autó vásárláshoz nincs önrész, a pénz kölcsönöket pedig minden mérlegelés nélkül ömlesztik a lakosságra, jelzálog terhe mellett. Kiépítették ezért a behajtó rendszert, amihez már az állami hatóságokat is igénybe veszik. Vehetik, hiszen ők éppen ebből a körből kerülnek ki, és ezt a kört hívatottak szolgálni!
Egy utunk lehet, mely előre visz. Ez a jobb-, vagy baloldal teljes kizárásával, kizárólag a magyarság érdekeinek szem előtt tartásával történhet.
Magyarellenesség: tisztában kell lennünk azzal, hogy az elcsatolt területeken folyó és az utóbbi időben felerősödő magyarellenesség nem a véletlen, hanem szándékos uszítás eredménye.
A jelenlegi kormánnyal rokonlelkű osztrák vezetés még mindig nem mondott le a magyar területekről, már lassan felvásárolták zsebszerződések és különböző kiskapuk által a fél Dunántúlt!
A szlovákok maguknak követelik csonka hazánk északi, hegyvidéki tájait. 2006-ban szlovák vezető nyíltan hangoztatta (Jan Slota), hogy tankokkal kell bemenni Budapestre, és porig kell azt rombolni. A magyarverések rendszeresek. Az EU pedig alattomosan hallgat, hiszen érdeke, hogy a magyar földeket megszerezzék.
Nemzetgyilkosság és népirtás:
A lakosság csökkentésére bevezetett néhány módszer példaként: "védő"oltások alkalmazása már kicsi, csecsemőkortól kezdve. Ma már több tanulmány foglalkozik azzal, hogy az oltások milyen mértékben károsítják a kisgyermek immunrendszerét és csökkentik saját védekező rendszerének energiaszintjét. Olyan betegségek ellen adják, melyek ma már nem léteznek, vagy előfordulásuk a világ távoli helyein is igen ritka. Vagyis a népesség túlnyomó többsége soha életében nem lesz veszélyeztetett, de szervezetét már életének kezdeti szakaszán legyengítik.
Elterjesztették az ingyenes védőoltásokat a megfázásos megbetegedések ellen. Ezeket ingyen adják a gyermekek és a nyugdíjasok részére. A lakosság nincs tudatában annak, hogy a szervezetet ezek az anyagok is nagymértékben mérgezik és gyengítik. Ha kevesebben élik meg egészségesen a felnőttkort, az kedvező a világuralmi helyzetben lévőknek, az egészségügyi maffiát működtetőknek. A magyar orvosokat naponta, tömegével induló repülőgépeken viszik tréningekre, ahol idegen nyelvű apró betűs kötelezvényeket iratnak alá velük, a gyógyszerek alkalmazására, majd az orvos látogatók keresik fel, az akció folytatásaként az alul finanszírozott orvosokat. Ezt tudja a kormány, mégsem tesz ellene, hiszen a gyógyszergyárak tulajdonosai éppen az általuk szolgált pénzvilág.
Ezek kezükben tartják, hirdetésekkel, a médiát, amely rendszeresen "szárnyai alá vesz" 1-2 megfázásos esetet, és erre a néhány példára hivatkozva, rémhírként ijesztget azzal, hogy az influenza valamelyik vírusa, rövid időn belül megtámadja a teljes ország népességét.
Hosszú évekre visszamenően bizonyított, hogy nagy, esetleg néhány áldozattal járó járványok kb. 37 évenként fordulnak elő. De, ebben az esetben sem a lakosság kihalásáról van szó! A lábon kihordott, kezeletlen megfázásnak lehetnek szövődményei.
Ezek az előfordulások mégis, csak töredékei azoknak a tragikus eseteknek, melyek az oltások mellékhatásai miatt rendszeresen előfordulnak. Lebénulás, egyéb idegrendszeri, vagy más megbetegedés több esetben is előfordult.
Azt is világosan lehet látni, hogy a beadott injekciók ellenére, minden évben vannak járványos időszakok és megbetegedések. Ezek az oltóanyagok csak 1-2 vírus ellen hatnak, a többi megszámlálhatatlan kórokozó ellen nem, tehát alkalmazásuk fölösleges. Az újonnan megjelenő vírusok ellen pedig senkit nem véd meg, semmilyen vegyi anyag sem. A lényeg: az immunrendszer legyengítésére szolgáló vakcinákat az állam ingyen, térítésmentesen biztosítja, az életmentő, és valóban gyógyító szerekhez pedig magas, vagy elérhetetlenül drága áron lehet hozzájutni.
Ez az aránytalan árkülönbség jellemzi az élelmiszerek árát is. Minél olcsóbb és minél többet reklámozott egy étel, annál biztosabb, hogy nem emberi tápláléknak való és minél egészségesebb, annál drágább, pl. bioélelmiszerek előállítása. Az ingyenesen osztogatott újságokat sem jótékonyságból kínálják. Céljuk a tömeges félretájékoztatás.
A jelenlegi kormány tudatosan, terveiknek megfelelően, a népesség további csökkentése érdekében, 2007-ben jóváhagyta a 18 évet betöltött nők esetén a teljes meddővé tételt. Életük későbbi szakaszában hiába gondolják meg magukat, az már késő lesz. Divattá tették a csípőnadrágot. Hordása miatt ideje korán olyan nőgyógyászati gyulladások, felfázások keletkezhetnek, melynek eredménye meddőséghez vezethet.
Európában nem véletlenül, hazánkban engedélyezték először az abortuszt. Az utolsó 50 évben 6-7 millió magyart, saját magyar anyáink és a társadalom ítélete alapján, a nemzet ölt meg. Anyaméhen belül mi magunk irtottuk a magyarságot!!! Ha ez nem így történik, ma legalább 20 millió magyar élhetne a Kárpát-medencében.
Kizárólag az abortuszokra nincs várólista! A gyermekgyilkosságot azonnal engedélyezik, míg az életmentő, pl. szívműtétekre akár több hónapot is várni kell!
Ma az abortuszra a karriert sokszor hozzák föl indokként. Vagyis a pénz, az öncélú siker fontosabbá vált, mint a családépítés.
El kellene gondolkozni azon, hogy az esetleg elért anyagi haszontól még soha nem lettek boldogabbak a magyar családok. A minél több pénz megteremtése egyre több időt vesz el a már megszületett gyerekektől. Eredmény, a családok tömeges szétesése, felbomlása, a gyerekek depressziója, elzüllése. A tudatalattiig hatoló reklámok hatására, és az "ingyenes" hitelek lehetőségében 3-4 évente autót cserélünk, milliókat bukva, bútort cserélünk, lomtalanításkor, követjük a ránk erőltetett, minden napi divatot, a magunk sznobságával.
Ezzel tökéletesen kiszolgáljuk a pénzvilág érdekeit, hogy ne legyenek szükség esetén tartalékaink, hanem tőlük, az uzsora kamatra adott hitellel oldjuk meg a gondunkat, ami a jövedelmünk még több hányadát viszi el, vagy olyan többlet munkára kényszeríti az embereket, amibe belerokkan, vagy feladja a küzdelmet, s ekkor kíméletlenül, még a gyerekek alól az ágyat is elvitetik a végrehajtóikkal.
Ma sajnos, már az alapvető megélhetés biztosításához is lényegesen több mint 8 órát kell dolgozni, ami a családok felbomlásához vezethet. Még ekkor is, gyerekeinknek és a felnőttnek azt sugallják, hogy a világ csak happy, nyaralás és kólából áll. Ezzel a nép demoralizálását hajtják végre!
Megfelelő tájékoztatással még nem késő a folyamatot megállítani! Kivétel nélkül, minden magyar felelős a fiatalság, az új generáció felvilágosításáért és a nemzet megmentéséért!
A magyarok nem az anyagi gazdagság elérésétől lesznek boldogok! Génjeink nem az anyagi siker elérésére vannak programozva! A magyarságnak más feladatot szánt a Teremtő! Ezért nem érdemes és fölösleges másokon átgázolva, mindenáron az anyagi siker elérésére törekedni. "Magunkra számíthatunk: És szinte "büntetésként" (?!) újból magunk vagyunk, mint a történelem során eddig sokszor, és megint csak magunkra számíthatunk. Saját,
ütközetképes hadseregünk nincs, mivel azt korábban szándékosan leépítették. A nép önvédelmi reflexe hozta létre a "Magyar Gárdát", amire mindenkit kirázott a hideg, hiszen nem ezért szüntették meg a katonaságot! Ezért aztán fasisztáznak, antiszemitáznak, és végveszélyt kiáltanak. Tehetik, mert a zsidók kezében van a média!
Veszélyben a betelepülés, és a hátsó szándékkal megszerezni vágyott magyar értékek! A magyarságnak újra kell értékelnie önmagát, és önmagára kell találni. Akkor majd, a múlthoz hasonlóan, mások igyekeznek felzárkózni ahhoz a kivételes tudáshoz, melyet mi képviselünk.
A történelem nagyjaitól idézve:
Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: "Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!
A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét." A Székelyek már Attila halálakor tudták, hogy az ország felbomlott egysége kizárólag egy módon menthető meg: "A nemzet fennmaradásának egyetlen módja, ha nem szakadozunk el egymástól! A jövő csak erős nemzettudattal tartható és valósítható meg.
Zrínyi Miklós: "A magyar, ha mástól vár segítséget, elpusztul!"
József Attila: " Adj magyarságot a magyarnak!"
Gróf Széchenyi István: "Minden nemzetnek olyan kormánya van, minőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas, vagy műveletlen".
Viktor Hugo: "Magyarország a hősök nemzete. Magyarország az a hősiesség megtestesülése."
A nepáli papok: 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most "vajúdik a Föld, és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."
A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője, magyarországi tartózkodása idején így szólt a
magyarokhoz: "Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre,
magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája, az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!"
A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz: A XIV. Dalai Lámával Izing Róbert és Janzsó Viktor, 2006. 10- 11-én készítettek interjút. " Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött
az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért, akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc, 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."
Bízzunk magunkban és abban, hogy "megtáltosodni" kizárólag táltos nemzet tud. Táltos nemzetről pedig csak a magyarság beszélhet. Merjünk végre nagyok lenni, büszke fővel őseink kitaposott útját járni! Lelkiségünkkel, hitünkkel, igaz magyarságunkkal feltámadni! "Aki kér, annak adatik, aki zörget, annak megnyittatik, aki keres, az talál!" Itt az ideje a fölébredésnek!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése