Szabad , hazaárulóktól mentes Magyarországot !!!!!.

Szabad , hazaárulóktól mentes Magyarországot !!!!!.

A Pozsonyi csata: 907. július 4-7. között.

Árpád Nagyfejedelem

UGROS... ELIMINADOS ESSE... - A MAGYAROK MEGSEMMISÍTENDŐK...
Ezt a politikát folytatta Nyugat ezerszáz éven át... és mégis élünk!
"A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért,
mint bármelyik nép a világon.
Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő,
szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat." (nobel-díjas Albert Camus)

Államalapító Árpád fejedelem és a Turul nemzetség kijelölte népe számára a helyes utat.
 Ezt kell kövessük és továbbra is életben maradunk.

"Én úgy látom, hogy Árpád feledése - a magyar halál.

Ezeréves szolgaságunk utolsó, sovány bére ... a "művelt nyugat" kegyelem döfése.
Ébredjünk végre rá, hogy :
... a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet.
Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy Árpádhoz.
Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesült európai erőt.
Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése, sárba tiprása viszont annak a népnek
... önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi, 
hiszen ... akinek nincs gyökere - annak jövője sincs.
Hát válasszatok Magyar Testvérek.
A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és magatokévá tesztek - az lesz a Tiétek.
Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy kegyelmével, hogy
ismét beállhassunk a Fénybe.
Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk. "

Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók, Ősi Gyökér 1986.

The Pressburg Battle AD 907 - Hungary vs Europe-.mp4 https://www.youtube.com/watch?v=OItljgAs0h0 Katonai indulók, nemcsak katonaviselt férfiaknak!

907. július 7-én kapott halálos sebet a pozsonyi győztes csatában a magyar történelem meghatározó egyénisége Árpád fejedelem. Neve a mai magyar köztudatban a 896-os "honfoglaláshoz" kapcsolódik, a vérszövetséghez, a pusztai szerhez, ahol a magyarság megmutatta mi is a valódi összefogás, ám a kései utódok már alig tudhatnak valamit középkori uralkodóházunk megalapítójáról. A vezérről, a nagyszerű államférfiról, akit gyermekkorától fogva harcosnak neveltek, akit bizánci császárok kértek szövetségesüknek, aki a Nyék törzs vezetőjeként 20 éves korától hadjáratokat vezetett, aki Megyer törzs vezéreként, és aki népe élén bevonult a Kárpát-medencébe. Keveset tudnak az emberről, az apáról, akinek négy fia esett el a honvédő küzdelemben, és aki maga is karddal a kezében kapott halálos sebet hazája védelmében. A Pozsonyi csata: 907. július 4-7. között. A Hon-visszafoglalást, a hazajövetel után a  24 Hun Törzsszövetség a Megyer Törzsre bízta a határvédelem megszervezését. Az Avarokkal folytatott tárgyalások révén megőrizték az Arvisura törvények szerinti gyepű-elvet. Árpád saját védelme alá helyezte Pozsony várát és a környékbeli kabar településeket. Az etelközi magyarvész miatt asszony nélkül maradt kabar harcosokat házasságra szólította fel. Ekkor Árpád uruki hitű és keresztény hitű papok vezetésével egy békés felvonulást rendezett az árvíz sújtotta Ibos és Encs határfolyók vidékére, ahol a kabar harcosok segítséget nyújtottak a helyi lakosoknak. Szered vitéz, Vázsony fia Tarhosnak jelentette, hogy az avar származású Fekete Arnó sóvári (Salzburg) püspök jegyzéke alapján a Tarcsatár, Kalágé, Göröc és Győr földvárainak avar kincsei milyen vallási intézményeknél mely városokban lettek elhelyezve. Ezen kincsek egy részét az Ibos menti avar asszonyok magukkal hozták. Pásztón Árpád már a második tárkány kalandozáson magkapta a 881-ben elrabolt avar kincsek részletes rovását. Nyomban rajtaütött Bécs városán, majd a visszaszerzett avar kincsek maradványait visszahozta. 884-ben Alsó-Marót tartományban szedte össze az avar kincseket, majd 888-ban Lóbérc tartományban jelent meg tárkányaival a kincsekért, amelyeket Verecke kabar fejedelem nyilvántartása szerint a kabaroktól loptak el még az Avar Törzsszövetség idején. 892-ben a Nyitra és Pozsony nemzetségek környékén szedték össze az elrabolt aranykincseket, amelyet Árpád Kassán tartott esküvőjén Eperjesnek adományozott. 896-ra megtörtént a 10 töményes honfoglalás és Árpád a nagy árvíz mellett megjelent az Encs és Ibos határfolyóknál és az idegen papok által ellopott aranykincseket visszaadta az avaroknak. Árpád "nyugati kalandozásai" nem mások voltak, mint egy igazságos harc az elrabolt avar kincsek visszaszerzésére, a megtépázott Atilla örökségének helyreállítása. 907-ben a Melegvizek Birodalmának, Atilla örökségének birodalmát, Árpád régi új népének területét a Német-Római szövetséges csapatok Lajos király vezetésével megtámadta. Árpád Népe és a velük egyesült őshonos lakosság a békesség és öröm földjén lakozó MAGYARSÁG, a Magyar Birodalom ellen az egyesült európai német-római seregek támadást indítottak. A háború céljaként Lajos király (Ludovicus Rex Germaniae) elrendeli:  "decretum... Ugros eliminandos esse", vagyis "rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak" írja az annalium Boiarum.  A pozsonyi csatáról. http://vimeo.com/32670733 A Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az ősi Hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyőzte Európa egyesült seregeit. Szükséges, hogy megismerjük ennek a hatalmas viadalnak részleteit, az egyesült európai hadseregek szervezetét és Árpád azon hadműveleteit, mellyel ezt a hatalmas ellenséget megsemmisítette. Így írtak róla a múlt XIX. század történészei: Már június 17-ikén 907-ben roppant sereg gyűlt össze az Ensen túl Ensburg vára és Sz. Flórián kolostora között, hol maga Lajos király is személyesen jelen volt. Az itt megállapított hadjárati terv szerint, - melyben Nagy Károly császárnak az avarok ellen ezelőtt több mint egy századdal (794) szerencsésen sikerült hadműködésének utánzására ismerhetünk, - a német haderőnek, mely legnagyobb részben nehéz gyalogságból állott, három hadoszlopra osztva egyszerre kellett előnyomulni s a Duna völgyében működni. Maga a király s mellette Burghárd passaui püspök és Aribó gróf a tartaléksereggel Ensburgnál foglaltak állomást. A Duna északi partján a vitéz Luitpold kele határgróf nyomult elő; a déli parton Dietmár salzburgi érsek Zakariás säbeni, Ottó freisingi püspökök, Gumpold, Hartvich és Helmprecht apát urak vezették zászlóaljaikat; középett a Dunán Sieghard herczeg, a király rokona Rathold, Hattó, Meinhard és Eisengrin bajor főurakkal vonult alá a hajóhaddal, a dunaparti két hadsereg fedezete alatt. Mind a három hadosztály akadálytalanul nyomult elő Pozsony tájáig, miután az Ensen innen lévő magyar csapatok a túlnyomó erő elől visszavonulva, az ellenségnek szabad tért engedtek. A magyar haderő vezetői, mielőtt erejüket összpontosíthatták, csak apróbb lovas csapatokkal nyugtalanították a salzburgi érsek hadosztályát, mely a további előnyomulást veszélyesnek tartva, Pozsony irányában megállapodott s a könnyű magyar lovasság csatározásai ellen csak célszerűleg megerősített táborában találhatott biztonságot. Miután azonban a nemzetségek zászlóaljai megérkeztek, az összes magyar haderő az ellenség hadtesteit külön-külön s legelsőbben is a főpapok táborát határozá megtámadni. Iszonyú volt a viharként rohanó magyar lovasság támadása, nyilaik zápora tetemes veszteséget okozott a bajorok sűrű soraiban: de e rövid heves roham az erős fekvésű tábor tömeges ellenállását egyszerre nem bírta megtörni. A magyarok ekkor, hogy czéljokat érjék, a lassúbb, de biztosabb módhoz folyamodtak. Egyes kisebb csapatokban véletlenül rohanták meg az ellenséget, s éppen oly gyorsan száguldottak vissza táborukba, mind roham közben a német táborra, mind visszavonulásukkor üldözőikre szakadatlan nyilazva. Éjjel nappal, jobbról balról, mind addig folytak a csatározó támadások, míg az ellenség e folytonos zaklatásban kifáradva erejét és bátorságát nem vesztette. Ekkor minden oldalról tömeges rohamot intéztek a lankadt bajorokra, s augusztus 9-dikén a megvívott tábort összetiporták. Dietmár érsek, Ottó és Zakariás püspökök s több főpapok a viadal helyén halva maradtak. Még azon éjjel a legnagyobb csendben átúsztatott a Dunán a magyar hadsereg, s másnap hajnalban, mielőtt Luitpold a túlparti szerencsétlenségről értesülhetett volna, ennek táborát is fölveré, zavarba hozá s csaknem egészen megsemmisíté. A fővezéren s Eisengrin királyi főasztalnokon kívül tizenkilencz bajor főúr esett el a viadalban, s ezrenként borították a csatatért a németeke tetemei,. kik közül csak kevésnek sikerült Ensburgba Lajos királyhoz menekülni. A bajor nemesség színe ott veszett. Harmad nap a hajóhadra került a sor. Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele után kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az előbbieknél még könnyebb lőn. Sieghard herczeg csak futással menthette meg életét; Rathold, Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. Így a magyarok három nap három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt. A koczka fordult s a támadottak támadókká váltak, s nyomon űzték a szétvert hadak megfutamodott maradványait, melyekkel csaknem egyszerre érkeztek Ennsburg közelébe, útközben Szent-Pölten monostorát is fölégetve. Lajos király pihent hadaival ellenök vonula. A tért, melyen a két seregnek találkozni kellett, oldalt erdők szegélyezték, s ezeket a magyarok szokásuk szerint előre erős csapatokkal rakták meg. A királyi sereg támadása után a magyar lovasság csakhamar futásnak ered, a németek diadalt reményelve hévvel nyomulnak utánok, de a mint az erdő mellett elhaladnak, a lesben álló csapatok borzasztó riadással kitörve, hátba támadják őket. E pillanatban a futamodók megfordítják lovaikat és sűrű nyilazással fogadják üldözőiket, kik két tűz közzé szorítva s néhány pillanat alatt bekerítve, fegyvereik csapásai alatt hullanak el. A király kevesed magával csak nagy bajjal menekülhetett Paussauba." (Szabó Károly, A magyar vezérek kora 148-154. II. 1892.) Hogy a német hadsereg veresége teljes volt, azt az egykorú és közelkorú évkönyvírók sem tagadják. Lajos király már nem mert többé bajor földön tartózkodni. Németország biztosabb nyugati részébe húzódott. Az Ennsen alól fekvő szép vidék egészen a magyarok birtokába került s még az augsburgi nagy veszteség után is, egész Géza vezér idejéig birtokukban maradt. De mégsem lehetett oly nagy csapás Magyarországra az augsburgi (Lech-mezei) csata, mert a veszteség ellenére jó 100 évig a németek nem háborgatták többé Magyarországot. Így verte szét dicső Nagy Árpád Apánk azt az egyesült, támadó német-római hadsereget, melynek zászlajára az volt írva: a magyarokat meg kell semmisíteni! Ezzel teremtette meg Árpád végérvényesen az erős Magyar Birodalmat. Általa nyert szép Hazát az egységes, összetartó és a Vérszerződés Alkotmányával rendezetten kormányzott Magyar Nemzet. De nagy áldozatot adtunk ezért! Árpád volt az áldozat, mert belehalt ő is és két nagy fia is ebben a Magyar Hazát megalapító véres küzdelemben kapott sebeibe. A táltos éneke (Árpád imája) Boldog Isten! Nézz ránk a magos egekből, Áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből! Nemzetek Istene! Add nekünk e földet! Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket! Évezredeken át, áldd meg életünket! Viharban és vészben oltalmazz meg minket! Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot, Ne érezzük soha a hontalanságot! Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk, Ez legyen örökké a mi szent országunk! Legyen minden magyar a te fénygyermeked, Pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted!  Hibás minden olyan rendszer, amely tudatosan szakítani akart a tiszta magyar gondolkodás gyökereivel. Hibás minden olyan rendszer, amely szakított a pusztai szerben megfogalmazott alapokkal, amely szerint szövetséget kötni erény, azt fenntartani dicsőség, harcolni érte kötelesség. A szövetségek mindig egyenrangú partnerek között köttettek, a felmerülő problémákat közösen oldották meg a felek, s ha veszély fenyegette a megpecsételt szövetséget, a legvégső esetben - ismétlem a legvégső esetben- a fegyverek döntöttek. Az utolsó évtizedek értékválsága összekeverte ezt a sorrendet. Elvtelen szövetségek, kétségbeesett kompromisszumok, nagyhangú minden alap nélküli ígérgetések, elkerülhető egyéni érdekek gerjesztette háborúskodások, mind-mind hozzájárultak ahhoz a példátlan helyzethez, hogy magyar nemzet egyik legnagyobb hatású - a hármas egységet képviselő- személyisége hovatovább csak a Feszti-körkép főalakjaként marad ismert. 1100 év telt el azóta, hogy egy pusztán nevelkedett, páratlanul tehetséges harcos örökre megpihent. Egy harcos, aki képes volt összefogni egy cél érdekében hét ambiciózus törzset, amely a történelem viharában előbb néppé, majd nemzetté magasztosult. E nemzet fiai között midig akadt olyan, aki nem csak álmodott, nem csak beszélt, tett is, áldozatot is hozott. Nem csak szövetségeket kötött, de tudta is, hogy mikor elkerülhetetlen az ellenállás. Ellenállni pedig akkor kell, amikor közel a nép halála, amikor közel a nemzet pusztulása. És most itt az idő. A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett /Ober Enns innen a meséink "Óperenciás tengere"/ valamint, hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on. Árpádok elődei és az Árpád-ház családfája: Nimród és Ankira nemzette Hunort és Magort, Hunor nemzette Bort, Bor nemzetségéből származott Dama, Dama nemzetségéből származott Keled, Keled nemzetségéből származott Kear (Kér), Kér nemzetségéből származott Belér, Belér nemzetségéből származott Kedár, Kedár nemzetségéből származott Otumor, Otumor nemzetségéből származott Tarkas, Tarkas nemzetségéből származott Bendefard, Bendefard nemzetségéből származott Bokány, Bokány nemzetségéből származott Csanád, Csanád nemzetségéből származott Buda, Buda nemzetségéből származott Beztur, Beztur nemzetségéből származott Mike, Mike nemzetségéből származott Mikes, Mikes nemzetségéből származott Ombud, Ombud nemzetségéből származott Kölcse, Kölcse nemzetségéből származott Levente, Levente nemzetségéből származott Lél, Lél nemzetségéből származott Zámur, Zámur nemzetségéből származott Zombur, Zombur nemzetségéből származott Balug, Balug nemzetségéből származott Bulcsu, Bulcsu nemzetségéből származott Zulta, Zulta nemzetségéből származott Berend, Berend nemzetségéből származott Kadicsa, Kadicsa nemzetségéből származott Upas, Upas nemzetségéből származott Ethei, Ethei nemzetségéből származott Szemény, Szemény nemzetségéből származott Torda, Torda nemzetségéből származott Bendeguz, Bendeguz (Bende-khus) nemzette Etelét, azaz Atilla királyt, Atilla király nemzette Csaba királyfit, Csaba (Chabad meghalt 514-ben) fiai Ogurd és Muagyer, Ogurd uralkodott 514-től haláláig 518-ig, Muagyer uralkodott 519-től, meghalt 568 körül, Balug (Balakh) uralkodott 570-től, meghalt 610 körül, Upas, Muagyer dédunokája, uralkodott 710-től, meghalt 750 körül, Csaba (Upas fia) uralkodott 750-től, meghalt 782 körül,fiai: Ed (kvorezni nőtől) uralkodott 784-től, meghalt 790 körül, Edemen uralkodott 790-től, meghalt 809-ben, Ügek uralkodott 810-től, meghalt 844 körül, fiai: Előd (Eleud) uralkodott 845-től, meghalt 861 körül, fia Emesétől: Álmos, született 819-ben, uralkodott 862-től, meghalt 893-ban, fia: Árpád, a honvisszafoglaló, született 840 körül, uralkodott 892-től, meghalt 907-ben, Árpád fiai: Levente, Tarhos, Üllő, Jutas, Zolta, Zoltán fejedelem nemzette Taksonyt, Taksonytól származott Géza (Geysa) fejedelem, Géza Gyula leányával, Sarolt-tal nemzette Vajk fiát, Akit Istvánnak kereszteltek át, és 1000-ben keresztény királlyá koronázták Forrás: Mikus Márton "Honfoglalás" - Rockszínmű - Dabas Televízió 2013 https://www.youtube.com/watch?v=q5R2t6eISZ4 A "hónap" szó a "Hold" és "Nap" szavakból alakult ki.Január : 31 napos. Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava. Székelynaptár szerint: Fergeteg hava Február : Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: Böjt előhava (vagy böjtelő hava). Székelynaptár szerint: Jégbontó hava Március: Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava). Székelynaptár szerint: Kikelet hava Április: Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava. Székelynaptár szerint: Szelek hava Május: Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Székelynaptár szerint: Ígéret hava Június: A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava. Székelynaptár szerint: Napisten hava Július: Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták. Székelynaptár szerint: Áldás hava Augusztus: Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava. Székelynaptár szerint: Új kenyér hava Szeptember: Az év kilencedik hónapja, 30 napos. Régi magyar elnevezése: Szent Mihály hava. Székelynaptár szerint: Földanya hava Október: A tizedik és 31 napos. Régi magyar neve: Mindszent hava. Székelynaptár szerint: Magvető hava November: Az év tizenegyedik hónapja és 30 napos. Régi magyar neve: Szent András hava. Székelynaptár szerint: Enyészet hava December: Az év tizenkettedik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Karácsony hava. Székelynaptár szerint: Álom hava

(MAGYAR, LEGYEN HITED ÉS LÉSZEN ORSZÁGOD!)

DOMONYI KÁROLY független képviselő jelölt

A JÖVŐNK NEM A PÁRTOKÉ!

MIT IS TETTEK?!

Eladták a NEMZET az ORSZÁG vagyonát.
Félelmetes mértékű adósságot zúdítottak a jelen és jövő nemzedék vállára!

NYUGDÍJAS	=	ESZEM   VAGY   MEGFAGYOK
IFJÚSÁG	=	NYOMOR    VAGY   KÜLFÖLD
MUNKÁS	=	HITEL   VAGY   ÉHBÉR

VÁLTOZTASSUNK!

PÁRTOK HELYETT, CIVILEK!

IGAZSÁG! BECSÜLET! KÖZÉRDEK!

A PÉLDA ITT VAN - Adja tovább!!!

Izland, (Következő link)
a polgári demokrácia elhallgatott győzelme

A médiumok az utolsó részletekig tájékoztattak bennünket, az egyiptomi és a líbiai eseményekről. Mélyen hallgattak viszont a lázadásokról és a példaképes polgári forradalomról, amelyik két évvel ezelőtt zajlott le Izlandon, ahol a polgárok kikényszerítették a kormány távozását és az alkotmányuk átírását. Mivel az Izlandi események a polgári forradalom modellje, éppen ezért volt az egész eset elhallgatva. Az Izlandi forradalom cenzúrája a legjobb bizonyíték arra, hogy hogyan kezelik az információkat, amelyek veszélyesek lehetnek a politikai és a gazdasági elitnek.

Az Izlandi nép lemondott a régi kormány bármilyen formájáról, a nagy bankok államosítva lettek, és népük nem fizeti meg az adósságot, amelyet a politikusok alakítottak ki, mert ez az ő rossz gazdasági politikájuknak a kérdése, és nem a népé.Az új alkotmányban rögzítették, hogy a politikának a főszereplője a polgár, és nem a politikus

Jelenleg Izland a legjobb példaképe a nép békés és tisztességes reakciójára a jelenlegi hatalom ellen, amelyik az országot és a világot a válságba vezette. Az Izlandi modell mutatja, hogy kell, hogy a politikusoknak félelmük legyen a nép reakciótól, ha nem a nép érdekében fognak tevékenykedni. De ne az életüket féltsék, hanem a politikai karrierjüket.Elhallgatott tények Izlandról:
2008-ban államosították a legnagyobb bankot. A pénznemük összedőlt, és a piac összedőlt. Az ország csődbe ment.

2009-ben nagyszabású tüntetések voltak a parlament előtt, a nép lemondásra kényszerítette a kormányelnököt és az egész kormánykoalíciót. A politikusok követelik az adósság megfizetését Nagy Britanniának és Hollandiának, összesen 3.500 millió Euró, amelyet 15 év alatt kellet volna megfizetni 5,5% kamattal.

2010-ben a nép az utcára vonul, és kiharcolják maguknak az általános népszavazás törvényét. 2010 januárjában a köztársasági elnök elutasítja ennek a törvénynek a ratifikálását, és bejelenti, hogy konzultálni fog az Európai unióval. A nép ismét az utcára vonul. Márciusban népszavazás van, amelynek az eredménye, hogy a nép 93% elutasítja megfizetni az adósságot Nagy Britanniának és Hollandiának. A kormány rá volt kényszerítve, hogy elkezdje az állam képviselőinek kivizsgálását, hogy jogi felelősségre vonja őket a válságért. Utána következett, egy néhány bankfőnök és menedzser bebörtönzése.
Miután az Interpol kiadta a parancsot, minden résztvevő bankár elhagyja az országot.
A nép alkotja az új alkotmányt, amelyik már nem a Dán alkotmányának másolata, amint ez idáig volt. 2011 februárjában összejött az alkotmányalkotó testület, amelyet a nép által közvetlen választott képviselők alkották, és elfogadásra előterjesztették az új alkotmányt, amelyik megállapodás alapján született.

Ez az Izlandi forradalom rövid történelme:
az egész kormány lemondása, bankok államosítása, általános népszavazás, a válságért felelős emberek bebörtönözése és egyenesen a nép által átírt alkotmány elfogadása.

Az Izlandon történő események olyan politikusoknak volt a figyelmében, mint Merkel (német), Sárkozy (francia), Cameron (angol), Zapatero (spanyol), Berlusconi (olasz) és mások, akik gyorsan felismerték a veszélyt az ő korrupt rendszerükre.Az Izlandon történő események bojkottálását szigorúan betartották az összes korporációs sajtónak, rádiónak és televíziónak tudósítóinak ezrei. Némelyik állam kiegyezői állítólag a médiáknak cserébe a hallgatásért, adókedvezményeket ígértek.

Mindennek ellenére az Izlandi forradalom eszméje terjed az egész Európában. Ellenálltak a korrupt és tarthatatlan rendszer ellen, és a világnak leckét adtak az igazi demokráciából.
Azoknak a politikai és gazdasági elitek akarata ellenére, akik a világválságot okozták, korább vagy később, ez az egész világon ismeretes és értékelve lesz.A szabadság iránti vágynak nincs határa!


Fordította: Vajda Iván
Megjegyzés: Talán nem véletlen, hogy mindez Izlandban történt, ahol az újkori világ legrégibb parlamentje van az "Alpinget", amelyik 930-ban alakult.

Forrás:
http://www.votoenblanco.com/Las-democracias-degradadas-de-Occidente-silencian-la-revolucion-civica-de-Islandia_a4122.html

indymedia:
http://imcmedia.cz/?p=393

Egy adalék:a világ legelső alkotmánya az Izlandi volt,

 a második a Magyar!

Beküldte: Plósz Sándor

Térjünk vissza arra az útra, amelyet Istenünk kijelölt számunkra! 

PÁRTOK NÉLKÜLI PARLAMENT
(Országház-Nemzetgyűlés)

A pártok csak pártoskodnak, megosztják s nem képviselik a nemzetet!

Árpád fejedelem és a Turul nemzetség elveit kell követnünk!

A Szabadság Alkotmánya    Magyar nemzeti akarat! Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van. Akarja-é Ön, Tisztelt Magyar Állam- és Választópolgár, hogy a NÉPAKARAT többségének jóvoltából, a társadalom megújulása érdekében, új alapokra helyezve, bevezessük Hazánkban, Magyarországon, a pártok nélküli Parlament (Országház-Nemzetgyűlés) intézményét, oly formában, hogy az elmúlt 66 évben, bármilyen vezető köztisztviselői címet viselő, azt betöltő személy, köztük volt pártvezetők, párttagok, magukat függetlenek vallók,10 évig nem indulhatnak országgyűlési- és önkormányzati képviselőként, tehát nem jelölhetők, nem választhatók? Meggyőződésem, hogy az IGEN győzelme elháríthatatlan! Magyar emberek! ÉBREDJETEK! Gyermekeink jövője a tét! Szolzsenyicin a következőket írta 1991-ben a pártoskodásról: "Mi a párt? Emberek csoportja, mely meg akarja ragadni a hatalmat, hogy lehetősége nyíljon programja megvalósítására. A párt szó azt jelenti: rész. Ha pártokra oszlunk, azt jelenti: részekre oszlunk.  Ha a párt a nép része, vajon kivel áll szemben? Nyilván a nép többi részével, mely nem követi.  Minden párt elsősorban NEM az EGÉSZ NÉP, hanem saját maga, és követői érdekében tevékenykedik. A pártérdekek elhomályosítják a nemzeti érdekeket. A pártok érdeke, de még a létezésük sem azonos a választók érdekeivel. A pártok versengése eltorzítja a népakaratot." Már az ókorban Titus Livius megírta: "A pártok közötti harc sokkal nagyobb bajt hozott és hoz is a nép számára, mint a háború, az éhínség, a dögvész, vagy bármely más istencsapás." Jonathan Swift szerint:"A párt sokak őrültsége kevesek érdekének szolgálatára." A harmadik utas civileknek az az álláspontja, hogy meg kell szüntetni a pártok közpénzből való finanszírozását, és azok, akik pártoskodni akarnak, pártoskodjanak a saját pénzükön. A választásoknál szigorúan csökkenteni, korlátozni, megfelelő keretek közé szorítani és ellenőrizni. A rendszerváltás és az államadósság: Ki áll a magyar pártok mögött? Was Washington Right About Parties?Igaza volt Washingtonnak a pártokkal kapcsolatban? Ajánlom Önöknek, a már 6 éve nyilvánosságra hozott, az időközben közülünk örökre eltávozottTunyogi Csapó Gábor tervezetét, a jövő Parlamentjéről. Tisztelt Ház! Levezényelve a NÉPSZAVAZÁS-t! Amely során, mindössze egyetlen bővített kérdésre kell IGEN-nel vagy NEM-mel válaszolnia az ország lakosságának: Akarja-é Ön, Tisztelt Magyar Állam- és Választópolgár, hogy a NÉPAKARAT többségének jóvoltából, a társadalom megújulása érdekében, új alapokra helyezve, bevezessük Hazánkban, Magyarországon, a pártok nélküli Parlament (Országház-Nemzetgyűlés) intézményét, oly formában,hogy az elmúlt 66 évben, bármilyen vezető köztisztviselői címet viselő, azt betöltő személy, köztük volt pártvezetők, párttagok, magukat függetlenek vallók, 10 évig nem indulhatnak országgyűlési- és önkormányzati képviselőként, tehát nem jelölhetők, nem választhatók? Meggyőződésem, hogy az IGEN győzelme elháríthatatlan! A lakosság ugyanis olyannyira megcsömörlött az eddig uralmon volt pártoktól, hogy alig várja a tőlük való megszabadulást. E lépésünkkel ismét a világ érdeklődésének középpontjába kerülünk, mint példaadó, megújulásra kész NEMZET! A közös akarat megnyilvánulásával ugyanis ismét egyesíthetővé válik az állampolgárok több évszázados vágya, a HAZA közös célokért való szolgálata. Hiteles vezetőkkel, az általuk önként választott törvényhozók hatalomba juttatásával. Valódi Népképviseleti Országgyűlés igénybe vételével, annak hagyományainkra támaszkodó, működőképességét évszázadokra visszamenően igazolhatón, írásos bizonyítékai alátámasztásával. Mindezeket a NÉPSZAVAZÁSSAL megerősített, többségi akarattal felruházva. Minden további szó csak felesleges időpocsékolás! Hogyan működhetne az Országgyűlés pártok nélkül? Kattintson ide! Tisztelt Ház! Ha nem akarjuk, hogy az ország és a nemzet érdekei továbbra is csak a kulisszákat szolgáltassák a pártok érdek-harcaihoz, ennek azonnal véget kell vetnünk a választási eljárásra vonatkozó, 1977-es C törvény XII. fejezetének megváltoztatásával. Mint bizonya´ra valamennyien tudjuk, az említett fejezet az önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a főváros főpolgármesterének, vala-mint a megyék, városok, megyei jogú városok és a főváros közgyűlési képviselőinek választását szabályozza. A változtatás célja a pártok kirekesztése az önkormányzati választásokból. Konkrétan a következő változtatásokat javaslom: XII. fejezet 100 § (1) Az 1998-as önkormányzati választásokra nézve érvényét veszti az 1997. C törvény VII. fejezete (46-60 §) , amely a jelölésekre, jelölő szervezetekre, a jelöltekre, valamint az ajánlásokra vonatkozik. (2) Hatályát vesztik továbbá a XII. fejezet ajánlásokra vonatkozó 107-112§-ai. (3) Az önkormányzati választások jelölők és jelöltek nél-kül folytatandók le, ami értelemszerűen kizárja az ajánlásokat is.Szavazás: 110§ (1) A szavazólapokon csupán a betöltendő tisztségek megjelölése szerepel: a) 10.000 vagy annál kisebb lakosságú településeken: helyi önkormányzati képviselő polgármester megyei küldött helyi kisebbségi képviselő b) 10.000-nél több lakosú településeken: választókerületi képviselő polgármester megyei küldött helyi kisebbségi képviselő c) megyei jogú városokban: választókerületi képviselő polgármester közgyűlési képviselő helyi kisebbségi képviselő d) fővárosban: választókerületi képviselő polgármester főpolgármester közgyűlési képviselő helyi kisebbségi képviselő (2) A szavazólap A4 nagyságú, 5 x 7,5 mm-es hálózattal ellátott papír, amelyen a betöltendő tisztségek megjelölése után a választópolgár három sorban, nyomtatott nagy betűkkel (verzáliakkal) megadhatja a kérdéses tisztségre választott egy személy családi és utónevét, lakcímét, valamint a kétségtelen azonosításhoz még esetleg szükséges, további adatokat. (3) A választópolgár minden tisztségre – a testületi tisztségekre is – csak egyetlen személyt választhat. (4) Önkormányzati tisztségre minden olyan személy választható, aki maga is rendelkezik választójoggal s akinek a település/választókerület a választásokat megelőzően legalább öt éve állandó tartózkodási helye. (5) Polgármesteri/főpolgármesteri tisztségre, valamint a megyék, megyei jogú városok és a főváros közgyűlésébe nem választható olyan személy, aki tagja, vagy az elmúlt tizenöt év alatt tagja volt valamely politikai pártnak. (6) A megválasztott személyek a tisztséget csak bizonyítható, nyomós személyi okok alapján utasíthatják vissza. A szavazás eredménye: 112§ (1) Az egy személyt illető tisztségeket (polgármester/főpolgármester) azokkal a személyekkel kell betölteni, akiket a legtöbb választó nevezett meg a tisztségre. (2) A testületek (helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, megyei, megyei-városi, fővárosi közgyűlés) tisztségeinek betöltésénél a megnevezések gyakoriságának sorrendje mérvadó. (3) Amennyiben a választók által megválasztott képviselők száma kisebb a testület számára előírt létszámnál, a ténylegesen megválasztott képviselők maguk döntenek egyszerű szavazással arról, hogy a) munkájukat kisebb létszámmal végzik, vagy b) maguk választása alapján kiegészítik a testületet az előírt létszámra.. Világos, hogy a fenti javaslatok teljesen új politikai erőteret teremtenének, elsősorban nem is azért, mert párttagok – és volt párttagok – nem választhatók polgármesteri/főpolgármesteri tisztségre, valamint közgyűlési képviselőnek, hanem elsősorban azért, mert az eddig kiskorúnak és analfabétának (“ide tögye a körösztöt”) tartott választópolgár így valóban választ, maga mondja meg, kire bízza a közérdek képviselését, nincs kötve pártok vagy bármely más szervezet előválasztott jelöltjeihez, a választott személy kétséget nem hagyó megnevezésével tanúsítja, hogy tudatosan és felelősséggel cselekszik, és ami a legfontosabb: olyan személyeket juttathat felelős pozíciókba, akiknek az eddigi választási rend kereteiben semmi esélyük nem lehetett volna. A jelölések és ajánlások eltörlése nem jelenti természetesen azt, hogy társadalmi, polgári szervezetek, vagy akár pártok is ne támogathatnának nyíltan, akár kampányszerűen is személyeket; nem szűkíthetnék be azonban eleve a választható személyek körét, nem érvényesíthetnének korlátlanul pártos vagy ideológiai szempontokat. Az is kétségtelen, hogy ez a választási mód sokkal nagyobb figyelmet és felelősségtudatot követel a választótól, meggyőződésem szerint azonban a választók széles tömegei már régóta éppen erre várnak. A nem-szavazók táborának rohamos növekedése világszerte ismert jelenség s nem utolsó sorban annak a következménye, hogy a választók nem szavazhatnak arra, kire szeretnének s az eléjük tett listákon nem találnak olyan személyeket, akikre jó lelkiismerettel rá tudnák bízni közösségük érdekeinek képviseletét. S az érem másik oldala: sokan vannak, akik képesek és készek lennének felelősséget vállalni, mégis távol maradnak a politikai élettől, mert egyszerűen képtelenek arra az alakoskodásra, amelyre a pártokrácia játékszabályai rákényszerítenék őket. A két választási módszer közötti különbséget Hannah Arendt, a nagy, történelmi forradalmak leghivatottabb elemzője (aki egyébként külön tanulmányt szentelt a magyar forradalomban kibontakozó “tanácsoknak”) a következőkben látta: “A tanácsrendszerben a képviselőket közvetlen választás keretében alulról választják, míg a pártok képviselőiket fölülről javasolják, vagy úgy, hogy a választók több személy közül választhatnak, vagy úgy, hogy egységes jelölt-listát kell elfogadniok. A kiválasztás jellege ezzel természetesen gyökeresen megváltozik. Míg a párt jelöltjeinek alkalmassága azon múlik, hogy milyen mértékben képviselik a párt programját vagy ideológiáját, addig a tanács képviselőinél csak az számít, hogy személyiségük, személyes integritásuk, bátorságuk és ítélőképességük megnyeri-e a választók bizalmát olyannyira, hogy azok minden politikai kérdésben rábízzák a személyes képviseletet. A választottnak így egyetlen kötelezettsége, hogy igazolja a személyébe fektetett bizalmat, büszkesége, hogy hozzá hasonló társai választották meg, és ezt nem valamely párt vagy kormány jelölése alapján tették.” A módszer egyetlen hátránya, hogy minden bizonnyal sokkal terhesebbé s valószínűleg hosszadalmasabbá válik a szavazatszámláló bizottságok munkája, ebbe azonban bele kell nyugodnunk még akkor is, ha a szavazás eredményének megállapítása nagyobb válasz-tókerületekben esetleg napokig tart. Ezzel, ha nem is tudjuk teljes mértékben kiküszöbölni, mindenesetre erősen korlátozzuk a pártok befolyását az önkormányzatokra, különösképpen a megyék, városok, megyei jogú városok és a főváros közgyűlésében, ami azért nagyon fontos, mert e közgyűlésekből kell kinőnie annak a második törvényhozó testületnek, amely országos szinten is véget vethet a pártok törvényhozásban gyakorolt egyeduralmának. Ez a következő lépés, amihez haladéktalanul pótolnunk kell 1990 nagy, katasztrofális mulasztását: meg kell születnie az új alkotmánynak. Erre vonatkozóan legyen szabad előterjesztenem a következő javaslatokat: 1) A parlament az önkormányzati választásokat szabályozó törvény megváltoztatása után berekeszti a törvénykezést és megbízza a jelenlegi kormányt, hogy az új alkotmányban lefektetendő alapelvek szerint megválasztott kormány beiktatásáig az érvényben lévő törvények alapján ügyvivő kormányként rendeleti úton irányítsa az ország közigazgatását. 2) Az országgyűlés átalakul alkotmányozó nemzetgyűléssé és 100 napon belül megalkotja a Magyar Köztársaság új alkotmányát. (Aki úgy véli, hogy ez lehetetlen, annak szíves figyelmébe ajánlom a történelmi tényt, hogy a philadelphiai Federal Convention 1787-ben 108 nap alatt teremtette meg az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát, amely – ha ma már nem is képes ellátni feladatát – kétszáz év alatt több változást kibírt, mint bármely más politikai és államigazgatási rendszer az emberiség egész történelmében.) 3) Az új alkotmány legfontosabb alapelvei: a) A Magyar Köztársaság törvényhozó testülete két kamarából áll. b) Az egyik kamara, a Politikai Parlament (továbbiakban PP) a jelenlegi országgyűlésből alakítandó, a taglétszám megfelezésével. c) A másik kamara, az Önkormányzatok Országos Tanácsa (továbbiakban ÖnOT) a megyék, városok, megyei jogú városok és a főváros közgyűléseinek 193 delegáltjából áll. d) Az ÖnOT-ba nem delegálható olyan személy, aki tagja, vagy az elmúlt tizenöt évben tagja volt valamely politikai pártnak. e) A két kamara a törvényhozás munkájában egyenlő hatáskörrel rendelkezik. f) A két kamara közösen nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket, akik nem lehetnek sem a kamarák, sem valamely politikai párt tagjai. g) Az államelnököt a választópolgárok közvetlenül választják. 4) Az új alkotmány elfogadása után az addigra már a megváltoztatott választási törvény alapján megválasztott megyei, városi, megyei-jogú városi és fővárosi közgyűlések haladéktalanul megválasztják küldötteiket az ÖnOT-ba a 3d pont szem előtt tartásával. 5) Az alkotmányozó nemzetgyűlés, mint PP törvényhozó testületté alakul, taglétszámának megfelezésével. A mandátumukat elvesztő képviselők egyhavi tiszteletdíjuknak megfelelő végkielégítéssel visszatérnek a polgári életbe. 6) A PP és az ÖnOT kinevezi a miniszterelnököt és a minisztereket. Az ügyvivő kormány megbízatása ezzel véget ér. Tisztelt Ház! “Jőjj el szabadság, te szülj nekem rendet!” fohászkodott a költő József Attila. A parlamentáris demokrácia rendjét az angol anyaország elnyomását lerázó amerikai nép szabadsága szülte. Semmiféle emberi rend nem volt, nem lehetett és nem is lehet azonban örökéletű. Miután a parlamenti demokrácia kétszáz év alatt a pártokráciává züllött, nem élhet túl sokáig. Elérhető, hogy az önmagukat túlélt rendszerek haszonélvezői foggal-körömmel ragaszkodnak kiváltságaikhoz; ez az ostoba és hiábavaló ragaszkodás vezetett az amerikai, a francia és az orosz forradalomhoz, melyek közül csak az elsőnek sikerült leraknia a szabadság új rendjének alapjait, a másik kettő a megdöntöttnél is kegyetlenebb és embertelenebb rémuralomhoz vezetett. Hölgyeim és Uraim! Az óra ütött: a szabadság új rendjének meg kell születnie, tehát meg is fog születni, csak az a kérdés, hogyan. Megvárjuk-e, míg véres forradalom söpri el a pártokráciát, vagy legalábbis megkíséreljük emberhez méltó, higgadt értelemmel, a véres káoszt megelőzve lerakni a szabadság új rendjének alapjait? Ez a tét. Tudom, hogy ezt legtöbben nem tudják, s a kevesek, akik tudnák, nem akarják megérteni. Tisztában vagyok tehát azzal, hogy minden elhangzott szavam most is csak falra hányt borsó. De hisz voltaképpen nem is Önökhöz beszéltem, hanem a már említett, virtuális megfigyelőhöz, aki száz-kétszáz év távolából tekint majd vissza ránk. Neki szól az üzenet: ne azon csodálkozzék, hogy senki nem ismerte fel a nagy történelmi esélyt, hanem azon, hogy a felismerés ellenére senki nem akart élni azzal. Köszönöm szíves türelmüket.Tunyogi Csapó Gábor Hogyan működhetne az Országgyűlés pártok nélkül? A pártok ideológiai alapon megosztják és szembeállítják egymással a választókat, azt az érzetet keltve, mintha a különböző pártokkal szimpatizáló választók érdeke különbözne egymástól. A jól bevált régi trükköt, az "osztd meg és uralkodj" elvét alkalmazzák. Hogyan működne az Országgyűlés pártok, pártfrakciók nélkül? Úgy, mint bármelyik egészséges szervezet, frakciózás, megosztottság nélkül, egységben, egyetértésben, a különböző területekről érkező érdekek összehangolásával. Így működik minden országos szervezet, szakmai kamara, de így működnek maguk a pártok is. Nem tűrik el a frakciózást, mert tudják, hogy az megosztottságot, gyengülést okoz. (A pártban való frakciózásért - nem is olyan nagyon régen - még halálbüntetés is kinézett.) A megosztottságnak semmi alkotó szerepe nincs, egyetlen eredménye, hogy gyengíti az ily módon létrehozott szervezetet. A kormányra és ellenzékre történő megosztás azt eredményezi, hogy gyakorlatilag mindig csak az Országgyűlés fele hatékony! Az ellenzék akár haza is mehetne a választás után, mert az országot 50% +1 szavazattal kormányozzák. Az ellenzék soha egyetlen elképzelését nem tudja megvalósítani a kormánypárt akarata ellenére. A legtöbb, amit tehetnek, hogy interpellációkban kérdéssel fordulhatnak egy-egy súlyos választói érdeksérülés folytán a kormány tagjaihoz, de ezeknek semmilyen gyakorlati eredménye nincs. Kijelenthetjük tehát, hogy a kormányra és ellenzékre osztott Országgyűlés mindig fél kapacitással dolgozik. Ezzel szemben az egyéni választókerültekből kikerülő képviselők mindegyike részt venne a törvényalkotó munkában, és csak olyan határozathoz adná a szavazatát, ami a területen élők érdekeivel összeegyeztethető lenne. Utasítással senki sem kötelezhetné, viszont egy-egy fontosabb döntés előtt mindig kikérné a választókerületéhez tartozó önkormányzatok, érintett szakmai, civil szervezetek (köztük a pártok), falugazdászok véleményét, illetve lakossági fórumokon tájékozódna közvetlenül a választóktól is.A választókörzetében kialakult vélemények összegzésével menne a törvényhozásba minden képviselő, és ezek eredőjeként, a bölcsesség és a józan belátás alapján tett kölcsönös engedmények után hoznák meg az ország érdekének leginkább megfelelő döntést. Tehát az ország háza nem politikai cirkusz, pártfrakciók küzdőtere, hanem alkotó közösség lenne. Ebben a rendszerben képviselőnek csak az lenne alkalmas, aki képes a közösségi munkára, az együttműködésre.Ahhoz, hogy ezt elérjük, át kell alakítani a képviseleti rendszert. Ennek első lépése a pártlisták eltörlése, aminek eredményeként a képviselők kiszabadulnának a pártirányítás alól, és választói ellenőrzés alá kerülnének. Ezt követően akár képviselőink által, akár közvetlen népszavazás útján megvonnánk a pártoktól a jelenleg nekik juttatott milliárdokat, így ők is csak annyi pénzt kapnának, mint a többi civil szervezet. Ez végképp odajuttatná a pártokat, ahová az Alkotmány szerint is valók: A civil szervezetek közé. A képviselő választáshoz szükséges pénzt nem a pártok, hanem a választókerületek kapnák, hiszen az ő képviselőjük kiválasztásáról van szó. Ők osztanák szét igazságosan azon szervezetek és képviselők között, akik a megfelelő számú kopogtatócédula összegyűjtésével jogot szereztek a kampányban való részvételre.Így működhetne az ország pártok nélkül, békében, egységben és egyetértésben. Pártok természetesen lehetnének, és a többi civilszervezethez hasonlóan szabadon folytathatnák az Alkotmány szerinti tevékenységüket, de nem rendelkeznének a képviselőinkkel és ezáltal nem uralnák az országunkat. "A rendszer mely rabszolgává kíván tenni mindannyiunkat, a hétköznapi emberek, együttműködésére épít. Abban a pillanatban, hogy megtagadjuk az együttműködést a saját rabszolgaságunk kiépítésében - tömegesen és erőszakmentesen - az egész összeomlik, mint egy kártyavár. Létfontosságú azonban, hogy ne egy emberként szálljunk szembe és vessük véget annak, hogy egy maroknyi ember diktáljon a tömegek számára. Külön-külön könnyen kiemelhetők vagyunk, de együttesen hatalmas erőt képviselünk és a manipulátorok ezt jól tudják." Forrás itt! Sorsuk pozitív irányú megváltoztatásáért, saját akaratuk érvényre juttatása által. Ennek pedig egyetlen útja, a gyakorlati megvalósítás eléréséhez, a NÉPSZAVAZÁS! Csak ezen lépés sikeres megtételével szabadulhatunk meg a közeli- és távoli múlt kártevőitől, törvényes keretek között. Mi, távlatban gondolkodó előrelátók, régóta próbálkozunk ezzel, ám tudatában vagyunk annak, hogy a korszakváltó megoldások soha nem voltak egyszerűen átvihetők a köztudatba. Az egyszerűségen alapuló nagyszerűségük ellenére sem, az emberiség történelmében. Ezen elhatározásunkkal elérkezünk azon vízválasztó határvonalhoz, ahol rövidesen döntési helyzetbe kényszerül minden józan paraszt ész gyakorlója.

Sorsuk pozitív irányú megváltoztatásáért, saját akaratuk érvényre juttatása által. Ennek pedig egyetlen útja, a gyakorlati megvalósítás eléréséhez, a NÉPSZAVAZÁS! Csak ezen lépés sikeres megtételével szabadulhatunk meg a közeli- és távoli múlt kártevőitől, törvényes keretek között. Mi, távlatban gondolkodó előrelátók, régóta próbálkozunk ezzel, ám tuda vagyunk anna hogy a korszakváltó megoldások soha nem voltak egyszerűen átvihetők a köztudatba. Az egyszerűségen alapuló nagyszerűségük ellenére sem, az emberiség történelmében. Ezen elhatározásunkkal elérkezünk azon vízválasztó határvonalhoz, ahol rövidesen döntési helyzetbe kényszerül minden józan paraszt ész gyakorló

Ne zsidó hazaárulók , és helytartóik döntsenek magyarságunk dolgairól.

Mondvacsinált forradalmár! Felpiszkálták az alvó oroszlánt bennem (Nem kellett volna!!) a „nagy imre unokák”, Csurka István temetkezési helyének kritizálása ürügyén. Ez a nagy imre név (nem véletlenül írtam kisbetűvel), számomra nem sokat jelent! Annyit sem, hogy foglalkozni kellene vele, de most mégis csak megteszem, mert „köhögtek a bolhák” – a nagy imre unokák -, pedig bölcsebb lenne, ha hallgattak volna és örülnének annak, hogy KGB – s, kommunista öregapjuk még a 301 – ben nyugodhat (?), pedig nem ott lenne a helye! Csurka István – nyugodjék békében -, valóban ’56 –os hős volt, ezt elismerték a múltbéli és jelenkori politikai ellenfelei is, tehát méltán került a Fiumei úti Sírkert 1956 – os hőseinek nyugvóhelyére. De, mit keres Nagy Imre teteme a hazafiak és hősök között? Mitől lett ő forradalmár? Nagyon egyszerű: a kommunista csőcselék egy tősgyökeres pártemberből forradalmi „mártírt” farigcsált, hogy az ’56 –os megemlékezéseken is kommunistát éljenezhessenek! Mert mit is tett ez a komcsi miniszter a forradalom alatt, a forradalom sikere érdekében? Semmit!.  Ellenben fegyverletételre szólította fel a szabadságáért küzdő hazafiakat! Forradalmárkodás nagy imre módra: 1956 Október 24-én Statáriumot hirdettek. Délután nagy imre rádióbeszédet mondott, s benne ígéretet tett arra, hogy a fegyvert letévők a statárium alól mentesülnek. A szovjetek első behívását október 24 – én hallgatólagosan tudomásul vette. Október 28 –án még mindig csak ott tartott, hogy részben helyeselte a forradalmi követeléseket, mint például az ÁVH feloszlatását, a padlás lesöprést, aminek éppen ő volt a főkolomposa, mint Beszolgáltatási Miniszter! Mit ír erről, mondjuk a Népszava, ami köztudottan az egyik legvéresebb szájú kommunista lap, idézem: ” Mert Nagy Imre múltja bizony nem szeplőtelen. Volt miniszter Rákosi alatt, lesöpörte a padlást. Azt is hozzá tehetjük, hogy erősen kommunistáskodott a Szovjetunióban, Sztálin alatt - hogy mást most ne emlegessünk.” (Népszava, 2008. június 17.) 1956. október 29 –én ült le tárgyalni a forradalom fegyveres vezetőivel, az igazi forradalmárokkal! Hogy mennyire nem volt forradalmi eszmeiségű bizonyítja, hogy 31 –én az MSZMP Intéző bizottságának is a tagja lett, sőt kormányfői tiszte mellett, még a külügyi miniszterséget is magának tartotta meg. November 2 –án, Kádár a hatalom megszerzése fejében elárulta Moszkvában párttársát és a hazát is! November 4 –én amikor a 2. orosz beavatkozást bejelentette, akkor kellett volna igazán a talpára és a forradalom élére állnia! Ehelyett behúzta fülét -  farkát és a Jugoszláv követségre menekült. Ennyi volt az ő forradalmisága. Áltatta a forradalom vezetőit és azokat akik bíztak benne, közben összeharácsolta a miniszteri beosztásokat. Velejéig vörös kommunista volt, aki a hatalmat akarta birtokolni, de volt nála egy sokkal gerinctelenebb, erőszakosabban a hatalomra törő Kádár János személyében és ez lett a veszte! Miért kellett meghalnia? Nem a forradalmi szerepvállalása miatt, hanem éppen a hatalomvágya miatt, mert nem volt képes lemondani a hatalomról. Hát ezért kellett lógnia! Mit törődött ő a budapesti srácokkal. Kihúzta a belét Jugoszláviába és onnan reménykedett kádár jancsi kegyelmében. Hiába…az árulókat senki sem szereti, még a kommunisták sem. Így aztán se nem forradalmár, se nem kommunista lett a becses forradalom kiemelt „mártírja”. „Ki volt ez a Nagy Imre? …. A róla szóló leírások nagyon eltérően írják le, mert nem ismerik születési évét, vagy a megadott dátumok nem egyeznek. ..Egyesek szerint patkolókovács volt az apja, mások szerint kereskedő, de hallottam arról is, hogy Grósz Bella színésznő zabigyereke lett adoptálva egy gyerektelen házaspárnak. Mintha közelítenénk az igazsághoz, de végül is egy arcképrajzoló grafikus ismerősöm mondta ki: Nézd meg jól ezt az arcot és látol rajta egy félzsidó zabigyereket, aki bajuszkával próbálta magát magyarosítani. Cselekedetei után ítélve ez nem sikerült neki. Az első világháborúban fogságba esett és a moszkoviták … hazaküldték ügynöki megbízatással. …. Sztálin halála után megindultak a gyilkos frakcióharcok a hatalomért a Kremlben. Nagy Imre is valamelyik bandához tartozott, mert ezt még Rákosi is megemlítette. … …Az 56-os forradalomhoz semmi köze sem volt, legfeljebb az, hogy lövette a szabadságharcosokat a ludovikás tisztből átvedlett partizánnal, Maléter Pállal. Nem értette, hogy a forradalmárok miért vágták ki az ötágú csillagos címert a piros-fehér-zöld zászló közepéből. Ez lett volna forradalmár? Na nee. Moszkvától kapta a feladatot, hogy szerelje le a forradalmat. Beszédjét azzal kezdte, hogy "Elvtársak!" …Kádár pedig, ez a hatelemis buta gyilkos hatalomra tört. Itt látta a nagy lehetőséget, amit nem akart elmulasztani. Ha Nagy Imre életben marad, akkor Kádár mellette továbbra is csak kifutófiú lett volna. Kötelet neki! Kádárnak volt már gyakorlata Rajk esetében, hogy miként kell elintézni az ellenfelet. Bolsevikok akasztottak bolsevikokat, nekünk meg sírni kellett a rendszeresen megismétlődő rehabilitálásukkor. Pokolra velük! TÉNYEK NAGY IMRÉRŐL Szovjet ügynökneve Vologya volt. (Rainer M. János könyvében) Az 1958-as tárgyalásán az utolsó szó jogán a kommunista pártot és a SZU-t éltette (rádiófelvétel) Haláláig szovjet állampolgár is volt. (R.M.J. könyvében) 1956. október 23-28-ig ávósaival lövette a magyar-szabadságharcosokat…. November 3-án hazament a parlamentből és 4-én hajnalban magnóról ment a szózata a rádióban. 4-én családjával és a többi zsidóval a jugoszláv követségre menekült…. Ezt a zsidókommunistát 1989-ben szinte szentté avatták és a hamis legendákat azóta is terjesztik róla, miközben egy tucat szobrot is állítottak a magyargyilkosnak.” A kép aláírása: „1953 tavasza. Imre Nagy a szovjet uralkodók által nemrégen kinevezett miniszterelnök új reformokat jelent be. Rákosi mellette ül és keserűen hallgatja.” ….” Azonban, hogy írásom ne maradjon „mankó nélkül”, ITT egy link a túlélők és hozzáértők véleményének mai állásáról. Na, „nagyimre unokák” azt hiszem, itt az ideje kussolni….! Budapest, 2012. február 24./Szálka Idézet: http://magyaroldal.multiply.com/journal/item/331/331