2015. június 14., vasárnap

A Magyar Maffia


A Magyar Maffia


A maffiaállam nyugdíjazta - Hatszemközt Szeszák Gyula olajügyésszel (Hírháttér TV)



Kezdőlap


szervezett bűnözés vagy a bűnszervezetek” egy nemzetközi csoportosulása az erősen centralizált, bűnözők által működtetett vállalatoknak, illegális tevékenység és leggyakrabban monetáris nyereségszerzés céljából. Az Organized Crime Control Act (Egyesült Államok, 1970) úgy határozza meg a szervezett bűnözést, mint " Jogellenes tevékenységei egy rendkívül szervezett, fegyelmezett egyesülésnek".
A maffia az egy olyan fogalom, melyet számos bűnügyi szervezet leírására használnak szerte a világon. Az első szervezet, mely viseli ezt a minősítést, a Szicíliai Maffia volt, melynek tagjai Cosa Nostraként ismertek. Az Egyesült Államokban, a maffia általában az amerikai maffiára vonatkozik. Egyéb jelentős szervezetek is maffiaként jellemezhetőek, beleértve az orosz maffia, a kínai triádok, az albán maffia, az Ír Mob, a japán Yakuza, a nápolyi Camorra, a calabriai 'Ndrangheta, az indiai maffia, az Unione Corse, a szerb maffia és a bolgár maffia. Van még sok más maffia szervezet a világon, melyek nem kapcsolódnak semmilyen különös faji nézethez.
Egyes bűnözői szervezetek, mint például a terrorista szervezetek, politikailag motiváltak (lásd VNSA). Bandák melyek kellőképpen fegyelmezetté válnak ahhoz, hogy szervezettnek tartsák őket. Egy szervezett banda vagy bűnözők szintén nevezhetők „mobnak”. Egy szervezett csoportonkénti bűncselekmény elkövetésének a tényét, az Egyesült Államokban, a zsarolással azonosítják.


A Szervezett Bűnözés



Szervezeti és fogalmi háttér

Ha inkább globálisan, mint inkább szigorúan helyi szinten nézzük, nyilvánvalóvá válik, hogy a szervezett típusú bűnözés, még ha régről származtatható is, nem feltétlenül nemes származású. A gengszter kifejezés a korai 13. századi Indiához köthető, amikor gengszterek, vagy bűnöző bandák kóboroltak városról városra fosztogatni és rabolni. A csempészet és a kábítószer-kereskedelmi körök olyan régiek, mint a dombok Ázsiában és Afrikában, valamint a létező olaszországi és japán bűnszervezetek történelme több évszázadig követhető vissza...”

Ma a bűnözés városi jelenségként ismert, de a történelem túlnyomó részében a falusi világ volt az, amit a bűnözés elnyomott. Kalózok, betyárok és rablók támadtak a kereskedelmi útvonalakra és közutakra, olykor súlyosan károsítva a kereskedelmet. Ezáltal növelve a költségeket, a biztosítási díjakat és az árakat. Paul Lunde kriminológus szerint, „a kalózkodás és a banditizmus az volt az iparosítás előtti világban, mint ami a szervezett bűnözés, a modern társadalomban.”

A szervezett bűnözés mélyen kapcsolódik a civilizálatlan rétegek integrálásából fakadó erkölcsi problémákhoz. A korai keresztény világ kételkedett a nemzetállamok jogosulatlan legitimitását illetően. St. Ágoston remek leírásában tolvajuralomnak, azaz tolvajláson alapuló államnak írta le őket.

Egy későbbi észak-afrikai író, Ibn Khaldun megfigyelte Tamerlane mongol vezér zsákmányszerző hadjáratait a 14. században, és kialakított egy államalakulat elméletet, ami a barbárok civilizált államok feletti időszakos hódításain alapszik. Gyorsan alkalmazkodtak a városi életnek köszönhetően, elveszítették a harcias tulajdonságaikat és feladták hódításaikat az újabb barbár hullámok érkezéséig. Ahogy Lunde állítja, "a barbár hódítókra, akár vandálok, gótok, skandinávok, törökök vagy mongolok általában nem, mint szervezett bűnözői csoportokra gondolunk, mégis számos közös funkciójuk van a sikeres bűnszervezetekkel. Ők leginkább nem ideológiai, hanem főként etnikai alapon, használtak erőszakot és megfélemlítést, és ragaszkodtak a saját törvényeikhez.

Bár a középkori feudális urak általában nem foglalkoztak azzal, amit a modernek bűncselekményeknek tartanak (kivéve a rabló bárók, önmagukat megkoronázó viking kalandorok, zsoldosok és a "szabad vállalkozás" vezetők). A hierarchikus bíróságaik, az erőszak monopóliuma, az oltalom kiterjesztése a jobbágyaikra munkáért és a termés egy százalékáért, szerkezetileg hasonlóak a klasszikusan vett szervezett bűnözői csoportokkal, mint például a maffia. A modern világban nehéz különbséget tenni a korrupt és törvénytelen kormány és a szervezett bűnbandák között. Ezek a rendszerek, jellegzetességei az újonnan függetlenné vált szovjet államoknak, akik az államapparátust a szervezett bűnözés ellenőrzésére, és saját céljaikra használják.

 Szervezett bűnözési dinamikák

Annak érdekében, hogy a bűnszervezet boldogulni tudjon, bizonyos mértékű támogatásra van szükség a társadalomtól, amelyben él. Így gyakran szükséges egyes köztiszteletben álló emberek korrumpálása és ezt leggyakrabban megvesztegetés, zsarolás útján érik el. Valamint úgy, hogy szimbiotikus kapcsolatot hoznak létre törvényesen működő vállalkozásokkal. Az igazságügyi és rendőrségi tisztviselők és a törvényhozók kiemelt célzottjai a szervezett bűnözés kontrolljának, megvesztegetések útján.

A szervezett bűnözés jellemzően akkor virágzik, amikor a központi kormányzat és a civil társadalom is szervezetlen, gyenge, hiányzik vagy nem megbízható. Ez akkor fordulhat elő, ha egy társadalompolitikai, gazdasági vagy társadalmi zavarokkal néz szembe vagy átmeneti időszakokban, például a kormányváltás, illetve egy gyors gazdasági fejlődés, különösen, ha a társadalomban nincsenek erős intézmények és jogállamiság. A Szovjetunió összeomlása és az 1989-es Kelet-Európai forradalom eredményezte a bukását a kommunista blokknak, és a létrejöttét az új demokratikus rendszereknek, a régió szabad piaci kapitalizmusának, melyek táptalajt biztosítottak a szervezett bűnözésnek. A legtöbb ország piacait gazdasági zavar sújtotta, mert elárasztják a nyugati termékek, melyek kivételesen magas árakkal voltak tiltva a kommunista rezsimekben, valamint Kelet- Európában nem volt kereslet. Ez késztetett sokakat arra, hogy törvénytelenül szerezzenek pénzt, legtöbb esetben ezek mögött egykori titkosszolgálati és rendőri erők voltak, akik kifogytak a munkából. Ilyen körülmények között a bűnszervezetek a bűnüldözéstől kevésbé tartva képesek működni és szolgálni a "fogyasztóikat" a rend és a kiszámíthatóság látszatával, amely egyébként nem áll rendelkezésre. Hasonló okok miatt, a szervezett bűnözés gyakran gyökeret ereszt számos országban, az etnikai közösségek, illetve egyéb társadalmilag marginalizált csoportok körében, akik esetleg nem bíznak a helyi kormányzatban és az ügynökeikben. Ez a bizalomhiány is a bűnszervezetek eltávolodását segíti attól a kockázattól, hogy a bűnüldözés együttműködő tanúkat találjon, valamint hogy ösztönözzék a közösség tagjait, hogy inkább bízzanak meg a bűnszervezetekben, mint a rendőri védelemben. A feketepiac létezése, akár piaci vagy jogi akadályoknak köszönhetően is mindinkább előmozdítják a bűnszervezetek kialakulását. Erre jó példa lehetne az Egyesült Államok tilalma alatt egyre növekvő szervezett bűnözés az 1920-as években.

A szervezetek törvényessé tételéhez szükséges mindennapi papírmunka hiányában, a bűnszervezetek általában sokkal könnyebben kifejlődnek, és átszerveződnek, amikor felmerül az igény. Gyorsan tőkét kovácsolnak az újonnan megnyílt piacokon, és gyorsan újjáépítik magukat egy más köntösben, amikor elcsípik őket a hatóságok. Ez különösen igaz a szervezett csoportokra, melyek részt vesznek az emberkereskedelemben.

Az újabban növekvő ágazata a szervezett bűnözésnek a személyazonosság ellopása és az online zsarolás. Ezek a tevékenységek aggasztóak, mert elveszik a fogyasztók kedvét az internet használatától és az e-kereskedelemtől. Az e-kereskedelem arra volt hivatott, hogy kiegyenlítse a játékteret a kis-és nagyvállalatok között, de az online szervezett bűnözés növekedése következtében az ellenkező hatást váltotta ki. A nagy vállalatok képesek megfizetni a nagyobb sávszélességet (hogy ellenálljanak az elosztott szolgáltatás-megtagadással járó támadásának- DDoS) a kiválóbb biztonságért. Ráadásul a bűnszervezetek internet használatát, sokkal nehezebb nyomon követni a rendőrségnek (annak ellenére, hogy egyre inkább telepítik a netrendőrségeket), mióta a legtöbb rendőri erő és a rendvédelmi szervek a helyi vagy nemzeti joghatóság keretében működnek, noha az internet megkönnyíti a bűnszervezetek határokon átívelő működését, ezek észlelése nélkül.

A múltban a bűnszervezetek terjeszkedési igényük alapján határozták meg magukat. Ez tette őket konkurensekké. Ez a versengés, ami gyakran vezetett erőszakhoz, értékes erőforrásokat használ, mint az emberi erő (akár meghalt vagy börtönbe került), felszerelések és pénz. Az Egyesült Államokban, az ír Mob-os főnöke a Winter Hill Gang-nek (az 1980-as években) a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) informátora lett. Ő ezt a helyzetet arra használta, hogy megszüntesse a versengést és megszilárdítsa a hatalmat Boston városán belül, mely több jelentős bűnöző alak bebörtönzéséhez vezetett, beleértve Gennaro "Jerry" Anguilo-t a Patriarca bűnöző család második emberét. Belharc néha előfordul egy szervezeten belül, mint például az 1930-31-es Castellamarese háború és a bostoni ír Mob háborúi az 1960-as és 1970-es években.


Charles Luciano, olasz-amerikai bandafőnök 1936-banMa a bűnszervezetek egyre inkább együtt dolgoznak, ráébredve arra, hogy jobb együttműködni, mint versengeni egymással. Ez vezetett, a globális bűnszervezetek növekedéséhez, mint a Mara Salvatrucha és az 18th Street gang. Az USA-ban lévő olasz-amerikai maffia kapcsolatban van Olaszországi szervezett bűnözői csoportokkal, mint például a Camorra, a 'Ndrangheta, a Rancitelli és a Sacra Corona Unita. A Cosa Nostra is köztudottan együttműködik az ír Mobbal (John Gotti a Gambino családból és James Coonan a Westiesből együtt dolgoztak, miután a Gambino család hatalomra segítette Coonant, a Westies egy védelmi csoportként működött a Gambino családnak), a japán Yakuza az orosz maffiával. Az FBI becslése szerint a globális szervezett bűnözés évi 1 billió dollárt keres.

Ez a növekedés a bűnszervezetek közötti együttműködésben azt jelentette, hogy a bűnüldöző szerveknek is egyre inkább együtt kellene dolgozniuk. Az FBI működtet egy szervezett bűnözési részleget  a washingtoni főhadiszállásáról, és ismeretes, hogy együttműködik más nemzeti, (például a Polizia di Stato, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Royal Canadian Mounted Police), szövetségi (pl. az alkohollal, dohánnyal, tűzijátékkal, robbanószerekkel foglalkozó Iroda, Drug Enforcement Administration, United States Marshals Service valamint az Egyesült Államok parti őrség), állami (pl. a Massachusetts Állami Rendőrség Különleges Vizsgálati egység és a New York-i állami rendőrség bűnügyi Nyomozó Iroda) és városi (pl. a New York-i Rendőrkapitányság szervezett bűnözés elleni hivatala, a Los Angeles Rendőrkapitányság Különleges Műveleti Osztálya) bűnüldöző szervekkel.

 Híres bűnszervezetek

Talán a legismertebb bűnszervezetek a szicíliai és az amerikai Cosa Nostra, közismert nevén a Maffia. A Neopolitan Camorra, a calabriai 'Ndrangheta Apuliai és a Sacra Corona Unita hasonló olasz szervezett bűnözői csoportok. Más szervezett bűnözői vállalkozások közé tartozik az orosz maffia, a szerb maffia az izraeli maffia, az albán maffia, mexikói és a kolumbiai kábítószer kartellek, az indiai maffia, a kínai triádok, kínai Tongs, az ír Mob, a korzikai maffia, a japán Yakuza, a jamaicai-brit Yardies, a török maffia, a macedón maffia és más bűnözői szindikátusok. Egy alacsonyabb szintjén a bűnözési táplálékláncnak sok utcai banda van, mint például a Sureños, Nortenos, Latin Kings, Gangster Disciples, Vice Lords, Bloods és a Crips. A bűnszervezetek műkdhetnek a börtönön belül és kívül egyaránt, mint például a mexikói maffia, Folk Nation, és a brazil PCC. Motoros bandák, mint például a Hells Angels is, részt vesznek a szervezett bűnözésben.

 Emberi jogok törvénye

Az emberi jogok törvényében egy másik értelmezése is létezik a "bűnszervezet" kifejezésnek, és olyan szervezetre utal, amelyet emberiség elleni bűntettben találtak bűnösnek. Miután egy szervezet elhatározta, hogy bűnszervezet lesz, csak egyet kell bizonyítania, hogy a tag a szervezethez tartozik, és nem azt, hogy ténylegesen egyénileg elkövetett jogellenes cselekményeket.

A bűnözői szervezeteknek ez a koncepciója a nürnbergi per alatt jött létre. A náci Németországban több társadalmi szervezet, mint az SS és a Gestapo bűnszervezetként voltak elítélve, míg más szervezetek, mint például a német hadsereg főparancsnoksága ellen vádat emeltek, de felmentették a vádak alól. Ez a felfogás a bűnszervezetekről jelenleg is, és továbbra is, ellentmondásos, és nem használják az emberi jogok törvényében a nürnbergi per óta.

 Az ideológiai bűnözés

A hagyományosnak tekinthető szervezett bűnözés mellett, amely olyan bűncselekményeket foglal magába, mint a szélhámos átverések, csalások, zsarolás és más a Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act (RICO) által kimondott cselekmények, melyek a pénzszerzésben motiváltak, van nem hagyományos szervezett bűnözés, mely politikai vagy ideológiai elfogadottságért áll harcban. Az ilyen bűnözői csoportok gyakran terrorista szervezetként vannak besorolva, olyanok mint az Al-Kaida, az Animal Liberation Front, az Earth Liberation Front, a Hamas, a Hezbollah, az Ír Köztársasági Hadsereg, a Lashkar e Toiba, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők, a Symbionese Felszabadító Hadsereg, a tálibok, valamint a Weatherman Underground.

 Jellemző tevékenységek

A szervezett bűnözés gyakran rászed különböző vállalkozásokat zsarolással, illetve lopással és csalással, mint például teherautók eltérítése, rablás, csőddel kapcsolatos csalás elkövetése, biztosítási csalás, illetve tőkecsalás (belső kereskedelem). A szervezett bűnözői csoportok embereket is rászednek, úgymint autólopás (vagy bontásra az "alkatrész üzletekben", vagy exportra), műkincslopás, bankrablás, betörés, ékszerrablás, számítógép hackelés, hitelkártyacsalás, sikkasztás, személyazonosság lopás és részvénymanipulálás (felértékelés-leértékelés). Néhány szervezett bűnözői csoport a nemzeti, állami, vagy a helyi önkormányzatokkal szemben csal, például állami projektek versenyen kívüli megszerzése, pénzhamisítás, csempészet, hamisított alkohol (illegális kereskedelem) vagy cigaretta gyártása, és bevándorló munkások alkalmazása (hogy elkerüljék az adózást).

A szervezett bűnözői csoportok törekednek arra, hogy találjanak korrupt köztisztviselőket végrehajtói, bűnüldözői és igazságszolgáltatási szerepekben annak érdekében, hogy elkerüljék, de legalábbis korai figyelmeztetést kapjanak a nyomozásról és a büntetőeljárásról.

A szervezett bűnözői csoportok, egy sor illegális szolgáltatást és terméket nyújtanak, mint például uzsorapénz nagyon magas kamatokkal, gyilkosság, zsarolás, bombatámadások, fogadások és illegális szerencsejáték, szélhámos trükkök, szerzői jog megsértése, szellemi tulajdon hamisítása, emberrablás, prostitúció, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, olaj csempészet, szervkereskedelem, bérgyilkosság, személyazonosító okirat-hamisítás, mérgező hulladékok illegális lerakása, nukleáris anyagok illegális kereskedelme, katonai felszerelések csempészete, nukleáris fegyverek csempészet, útlevél hamisítás (mely elősegíti az illegális bevándorlást és az olcsó munkaerőt), embercsempészet, veszélyeztetett fajok kereskedelme, valamint az emberkereskedelem. A szervezett bűnözői csoportok csinálnak még egy sor gazdasági és munkaügyi zsarolási tevékenységet, mint a kaszinók nyereségének lefölözése, bennfentes kereskedés, monopóliumok felállítása különböző iparágakban, mint a szemét gyűjtése, az építőiparban, lefizetések, látszat munkahelyek, pénzmosás, politikai korrupció, megfélemlítés és rasszizmus.

 A szervezett bűnözés helyzete Magyarországon

A fentiekben leírt főbb elemek tipikusan jellemzik a magyarországi viszonyokat. Az ország alapvetően mindig éllovas volt a szervezett bűnözés mértékét tekintve, és ez leginkább a tranzit ország mivoltának köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a Kelet-Európai és a nyugati világ Magyarországon keresztül bonyolítja alvilági kereskedelmét. Ez a tendencia az évek során folyamatosan erősödik.

A bűnözői csoportok egyre agresszívebb módon próbálják meg növelni területüket. Nem riadnak vissza semmitől, ha a hatalomról van szó. A 21. században ennek ellenére megfigyelhető némi együttműködés is, mert felismerték, hogy együtt könnyebb. Az együttműködés globális szintre emeli az egész rendszert. Ahogy azt már leírtam korábban, a klasszikus technikák még megmaradtak. Azaz kulcsfontosságú szerepe van az államigazgatási szféra és más területeken lévő kapcsolatoknak. Ezek a bűnözők képesek megfizetni az igen kvalifikált, jogi, pénzügyi, igazságszolgáltatási tapasztalatokkal rendelkező szakértőket, akik állami szinten is támogatást tudnak nyújtani a szervezeteknek. Sokan választják azt a megoldást, hogy egy legálisnak látszó szervezet mögé bújnak, és ezáltal próbálnak meg nyereséget szerezni vagy pénzeket tisztára mosni, sok esetben áfa-t csalni.

Az Európai Unió révén csatlakoztunk a Schengeni övezethez és ezáltal még inkább kritikus a helyzet. A korábban meghatározónak mondható magyar-orosz, magyar ukrán kapcsolatok kiszínesedtek és mára majdnem tíz különböző nemzetiségű bűnszervezet van jelen, többek között arab, török, ukrán, albán, kínai. A jövedelemszerzés fő forrása jelenleg is a csempészet. Változó arányban lehet kábítószer-, cigaretta-, alkohol- és embercsempészet. Mivel az ország átlépésével már szabad út nyílik az egész EU-ba megnövekedett az állami projektekbe való begyűrűzés, amellyel hatalmas támogatási összegeket tudnak szerezni az álca vállalatok.

 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

Magyarországon a szervezett bűnözés ellen legaktívabban fellépő intézmény a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK).

A Központ a bűnöző csoportok, bűnszervezetek feltérképezésével, egymáshoz való viszonyuk elemzésével, azok jogellenesen megszerzett javainak legalizálását szolgáló gazdálkodó szervezetek, vállalkozások működésének felmérésével, értékelésével az ilyen szervezetek struktúrájának szétzilálását, bomlasztását is elősegíti, elemzéseivel egyben segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához.

A Központ állománya az együttműködő szervektől az Országos Rendőr-főkapitányság, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Biztonsági Hivatal a Katonai Felderítő Hivatal és a Legfőbb Ügyészség (külön együttműködés alapján) határozatlan időre vezényelt, hivatásos állományú munkatársakból és köztisztviselőkből áll, munkavégzésük egyéb tekintetében a szervek vezetői között megkötött együttműködési megállapodások és a Központ belső szabályzói alapján teljesítik szolgálatukat.



A Magyar Maffia

Szervezett bűnözés magyar szemmel

A maffia az egy olyan fogalom, melyet számos bűnügyi szervezet leírására használnak szerte a világon. Az első szervezet, mely viseli ezt a minősítést, a Szicíliai Maffia volt, melynek tagjai Cosa Nostraként ismertek. Az Egyesült Államokban, a maffia általában az amerikai maffiára vonatkozik. Egyéb jelentős szervezetek is maffiaként jellemezhetőek, beleértve az orosz maffia, a kínai triádok, az albán maffia, az Ír Mob, a japán Yakuza, a nápolyi Camorra, a calabriai 'Ndrangheta, az indiai maffia, az Unione Corse, a szerb maffia és a bolgár maffia. Van még sok más maffia szervezet a világon, melyek nem kapcsolódnak semmilyen különös faji nézethez.
Egyes bűnözői szervezetek, mint például a terrorista szervezetek, politikailag motiváltak (lásd VNSA). Bandák melyek kellőképpen fegyelmezetté válnak ahhoz, hogy szervezettnek tartsák őket. Egy szervezett banda vagy bűnözők szintén nevezhetők „mobnak”. Egy szervezett csoportonkénti bűncselekmény elkövetésének a tényét, az Egyesült Államokban, a zsarolással azonosítják.


Szervezeti és fogalmi háttér

Ha inkább globálisan, mint inkább szigorúan helyi szinten nézzük, nyilvánvalóvá válik, hogy a szervezett típusú bűnözés, még ha régről származtatható is, nem feltétlenül nemes származású. A gengszter kifejezés a korai 13. századi Indiához köthető, amikor gengszterek, vagy bűnöző bandák kóboroltak városról városra fosztogatni és rabolni. A csempészet és a kábítószer-kereskedelmi körök olyan régiek, mint a dombok Ázsiában és Afrikában, valamint a létező olaszországi és japán bűnszervezetek történelme több évszázadig követhető vissza...”

Ma a bűnözés városi jelenségként ismert, de a történelem túlnyomó részében a falusi világ volt az, amit a bűnözés elnyomott. Kalózok, betyárok és rablók támadtak a kereskedelmi útvonalakra és közutakra, olykor súlyosan károsítva a kereskedelmet. Ezáltal növelve a költségeket, a biztosítási díjakat és az árakat. Paul Lunde kriminológus szerint, „a kalózkodás és a banditizmus az volt az iparosítás előtti világban, mint ami a szervezett bűnözés, a modern társadalomban.”

A szervezett bűnözés mélyen kapcsolódik a civilizálatlan rétegek integrálásából fakadó erkölcsi problémákhoz. A korai keresztény világ kételkedett a nemzetállamok jogosulatlan legitimitását illetően. St. Ágoston remek leírásában tolvajuralomnak, azaz tolvajláson alapuló államnak írta le őket.

Egy későbbi észak-afrikai író, Ibn Khaldun megfigyelte Tamerlane mongol vezér zsákmányszerző hadjáratait a 14. században, és kialakított egy államalakulat elméletet, ami a barbárok civilizált államok feletti időszakos hódításain alapszik. Gyorsan alkalmazkodtak a városi életnek köszönhetően, elveszítették a harcias tulajdonságaikat és feladták hódításaikat az újabb barbár hullámok érkezéséig. Ahogy Lunde állítja, "a barbár hódítókra, akár vandálok, gótok, skandinávok, törökök vagy mongolok általában nem, mint szervezett bűnözői csoportokra gondolunk, mégis számos közös funkciójuk van a sikeres bűnszervezetekkel. Ők leginkább nem ideológiai, hanem főként etnikai alapon, használtak erőszakot és megfélemlítést, és ragaszkodtak a saját törvényeikhez.

Bár a középkori feudális urak általában nem foglalkoztak azzal, amit a modernek bűncselekményeknek tartanak (kivéve a rabló bárók, önmagukat megkoronázó viking kalandorok, zsoldosok és a "szabad vállalkozás" vezetők). A hierarchikus bíróságaik, az erőszak monopóliuma, az oltalom kiterjesztése a jobbágyaikra munkáért és a termés egy százalékáért, szerkezetileg hasonlóak a klasszikusan vett szervezett bűnözői csoportokkal, mint például a maffia. A modern világban nehéz különbséget tenni a korrupt és törvénytelen kormány és a szervezett bűnbandák között. Ezek a rendszerek, jellegzetességei az újonnan függetlenné vált szovjet államoknak, akik az államapparátust a szervezett bűnözés ellenőrzésére, és saját céljaikra használják.

 Szervezett bűnözési dinamikák

Annak érdekében, hogy a bűnszervezet boldogulni tudjon, bizonyos mértékű támogatásra van szükség a társadalomtól, amelyben él. Így gyakran szükséges egyes köztiszteletben álló emberek korrumpálása és ezt leggyakrabban megvesztegetés, zsarolás útján érik el. Valamint úgy, hogy szimbiotikus kapcsolatot hoznak létre törvényesen működő vállalkozásokkal. Az igazságügyi és rendőrségi tisztviselők és a törvényhozók kiemelt célzottjai a szervezett bűnözés kontrolljának, megvesztegetések útján.

A szervezett bűnözés jellemzően akkor virágzik, amikor a központi kormányzat és a civil társadalom is szervezetlen, gyenge, hiányzik vagy nem megbízható. Ez akkor fordulhat elő, ha egy társadalompolitikai, gazdasági vagy társadalmi zavarokkal néz szembe vagy átmeneti időszakokban, például a kormányváltás, illetve egy gyors gazdasági fejlődés, különösen, ha a társadalomban nincsenek erős intézmények és jogállamiság. A Szovjetunió összeomlása és az 1989-es Kelet-Európai forradalom eredményezte a bukását a kommunista blokknak, és a létrejöttét az új demokratikus rendszereknek, a régió szabad piaci kapitalizmusának, melyek táptalajt biztosítottak a szervezett bűnözésnek. A legtöbb ország piacait gazdasági zavar sújtotta, mert elárasztják a nyugati termékek, melyek kivételesen magas árakkal voltak tiltva a kommunista rezsimekben, valamint Kelet- Európában nem volt kereslet. Ez késztetett sokakat arra, hogy törvénytelenül szerezzenek pénzt, legtöbb esetben ezek mögött egykori titkosszolgálati és rendőri erők voltak, akik kifogytak a munkából. Ilyen körülmények között a bűnszervezetek a bűnüldözéstől kevésbé tartva képesek működni és szolgálni a "fogyasztóikat" a rend és a kiszámíthatóság látszatával, amely egyébként nem áll rendelkezésre. Hasonló okok miatt, a szervezett bűnözés gyakran gyökeret ereszt számos országban, az etnikai közösségek, illetve egyéb társadalmilag marginalizált csoportok körében, akik esetleg nem bíznak a helyi kormányzatban és az ügynökeikben. Ez a bizalomhiány is a bűnszervezetek eltávolodását segíti attól a kockázattól, hogy a bűnüldözés együttműködő tanúkat találjon, valamint hogy ösztönözzék a közösség tagjait, hogy inkább bízzanak meg a bűnszervezetekben, mint a rendőri védelemben. A feketepiac létezése, akár piaci vagy jogi akadályoknak köszönhetően is mindinkább előmozdítják a bűnszervezetek kialakulását. Erre jó példa lehetne az Egyesült Államok tilalma alatt egyre növekvő szervezett bűnözés az 1920-as években.

A szervezetek törvényessé tételéhez szükséges mindennapi papírmunka hiányában, a bűnszervezetek általában sokkal könnyebben kifejlődnek, és átszerveződnek, amikor felmerül az igény. Gyorsan tőkét kovácsolnak az újonnan megnyílt piacokon, és gyorsan újjáépítik magukat egy más köntösben, amikor elcsípik őket a hatóságok. Ez különösen igaz a szervezett csoportokra, melyek részt vesznek az emberkereskedelemben.

Az újabban növekvő ágazata a szervezett bűnözésnek a személyazonosság ellopása és az online zsarolás. Ezek a tevékenységek aggasztóak, mert elveszik a fogyasztók kedvét az internet használatától és az e-kereskedelemtől. Az e-kereskedelem arra volt hivatott, hogy kiegyenlítse a játékteret a kis-és nagyvállalatok között, de az online szervezett bűnözés növekedése következtében az ellenkező hatást váltotta ki. A nagy vállalatok képesek megfizetni a nagyobb sávszélességet (hogy ellenálljanak az elosztott szolgáltatás-megtagadással járó támadásának- DDoS) a kiválóbb biztonságért. Ráadásul a bűnszervezetek internet használatát, sokkal nehezebb nyomon követni a rendőrségnek (annak ellenére, hogy egyre inkább telepítik a netrendőrségeket), mióta a legtöbb rendőri erő és a rendvédelmi szervek a helyi vagy nemzeti joghatóság keretében működnek, noha az internet megkönnyíti a bűnszervezetek határokon átívelő működését, ezek észlelése nélkül.

A múltban a bűnszervezetek terjeszkedési igényük alapján határozták meg magukat. Ez tette őket konkurensekké. Ez a versengés, ami gyakran vezetett erőszakhoz, értékes erőforrásokat használ, mint az emberi erő (akár meghalt vagy börtönbe került), felszerelések és pénz. Az Egyesült Államokban, az ír Mob-os főnöke a Winter Hill Gang-nek (az 1980-as években) a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) informátora lett. Ő ezt a helyzetet arra használta, hogy megszüntesse a versengést és megszilárdítsa a hatalmat Boston városán belül, mely több jelentős bűnöző alak bebörtönzéséhez vezetett, beleértve Gennaro "Jerry" Anguilo-t a Patriarca bűnöző család második emberét. Belharc néha előfordul egy szervezeten belül, mint például az 1930-31-es Castellamarese háború és a bostoni ír Mob háborúi az 1960-as és 1970-es években.


Charles Luciano, olasz-amerikai bandafőnök 1936-banMa a bűnszervezetek egyre inkább együtt dolgoznak, ráébredve arra, hogy jobb együttműködni, mint versengeni egymással. Ez vezetett, a globális bűnszervezetek növekedéséhez, mint a Mara Salvatrucha és az 18th Street gang. Az USA-ban lévő olasz-amerikai maffia kapcsolatban van Olaszországi szervezett bűnözői csoportokkal, mint például a Camorra, a 'Ndrangheta, a Rancitelli és a Sacra Corona Unita. A Cosa Nostra is köztudottan együttműködik az ír Mobbal (John Gotti a Gambino családból és James Coonan a Westiesből együtt dolgoztak, miután a Gambino család hatalomra segítette Coonant, a Westies egy védelmi csoportként működött a Gambino családnak), a japán Yakuza az orosz maffiával. Az FBI becslése szerint a globális szervezett bűnözés évi 1 billió dollárt keres.

Ez a növekedés a bűnszervezetek közötti együttműködésben azt jelentette, hogy a bűnüldöző szerveknek is egyre inkább együtt kellene dolgozniuk. Az FBI működtet egy szervezett bűnözési részleget  a washingtoni főhadiszállásáról, és ismeretes, hogy együttműködik más nemzeti, (például a Polizia di Stato, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Royal Canadian Mounted Police), szövetségi (pl. az alkohollal, dohánnyal, tűzijátékkal, robbanószerekkel foglalkozó Iroda, Drug Enforcement Administration, United States Marshals Service valamint az Egyesült Államok parti őrség), állami (pl. a Massachusetts Állami Rendőrség Különleges Vizsgálati egység és a New York-i állami rendőrség bűnügyi Nyomozó Iroda) és városi (pl. a New York-i Rendőrkapitányság szervezett bűnözés elleni hivatala, a Los Angeles Rendőrkapitányság Különleges Műveleti Osztálya) bűnüldöző szervekkel.

 Híres bűnszervezetek

Talán a legismertebb bűnszervezetek a szicíliai és az amerikai Cosa Nostra, közismert nevén a Maffia. A Neopolitan Camorra, a calabriai 'Ndrangheta Apuliai és a Sacra Corona Unita hasonló olasz szervezett bűnözői csoportok. Más szervezett bűnözői vállalkozások közé tartozik az orosz maffia, a szerb maffia az izraeli maffia, az albán maffia, mexikói és a kolumbiai kábítószer kartellek, az indiai maffia, a kínai triádok, kínai Tongs, az ír Mob, a korzikai maffia, a japán Yakuza, a jamaicai-brit Yardies, a török maffia, a macedón maffia és más bűnözői szindikátusok. Egy alacsonyabb szintjén a bűnözési táplálékláncnak sok utcai banda van, mint például a Sureños, Nortenos, Latin Kings, Gangster Disciples, Vice Lords, Bloods és a Crips. A bűnszervezetek műkdhetnek a börtönön belül és kívül egyaránt, mint például a mexikói maffia, Folk Nation, és a brazil PCC. Motoros bandák, mint például a Hells Angels is, részt vesznek a szervezett bűnözésben.



 Emberi jogok törvénye

Az emberi jogok törvényében egy másik értelmezése is létezik a "bűnszervezet" kifejezésnek, és olyan szervezetre utal, amelyet emberiség elleni bűntettben találtak bűnösnek. Miután egy szervezet elhatározta, hogy bűnszervezet lesz, csak egyet kell bizonyítania, hogy a tag a szervezethez tartozik, és nem azt, hogy ténylegesen egyénileg elkövetett jogellenes cselekményeket.

A bűnözői szervezeteknek ez a koncepciója a nürnbergi per alatt jött létre. A náci Németországban több társadalmi szervezet, mint az SS és a Gestapo bűnszervezetként voltak elítélve, míg más szervezetek, mint például a német hadsereg főparancsnoksága ellen vádat emeltek, de felmentették a vádak alól. Ez a felfogás a bűnszervezetekről jelenleg is, és továbbra is, ellentmondásos, és nem használják az emberi jogok törvényében a nürnbergi per óta.

 Az ideológiai bűnözés

A hagyományosnak tekinthető szervezett bűnözés mellett, amely olyan bűncselekményeket foglal magába, mint a szélhámos átverések, csalások, zsarolás és más a Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act (RICO) által kimondott cselekmények, melyek a pénzszerzésben motiváltak, van nem hagyományos szervezett bűnözés, mely politikai vagy ideológiai elfogadottságért áll harcban. Az ilyen bűnözői csoportok gyakran terrorista szervezetként vannak besorolva, olyanok mint az Al-Kaida, az Animal Liberation Front, az Earth Liberation Front, a Hamas, a Hezbollah, az Ír Köztársasági Hadsereg, a Lashkar e Toiba, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők, a Symbionese Felszabadító Hadsereg, a tálibok, valamint a Weatherman Underground.

 Jellemző tevékenységek

A szervezett bűnözés gyakran rászed különböző vállalkozásokat zsarolással, illetve lopással és csalással, mint például teherautók eltérítése, rablás, csőddel kapcsolatos csalás elkövetése, biztosítási csalás, illetve tőkecsalás (belső kereskedelem). A szervezett bűnözői csoportok embereket is rászednek, úgymint autólopás (vagy bontásra az "alkatrész üzletekben", vagy exportra), műkincslopás, bankrablás, betörés, ékszerrablás, számítógép hackelés, hitelkártyacsalás, sikkasztás, személyazonosság lopás és részvénymanipulálás (felértékelés-leértékelés). Néhány szervezett bűnözői csoport a nemzeti, állami, vagy a helyi önkormányzatokkal szemben csal, például állami projektek versenyen kívüli megszerzése, pénzhamisítás, csempészet, hamisított alkohol (illegális kereskedelem) vagy cigaretta gyártása, és bevándorló munkások alkalmazása (hogy elkerüljék az adózást).

A szervezett bűnözői csoportok törekednek arra, hogy találjanak korrupt köztisztviselőket végrehajtói, bűnüldözői és igazságszolgáltatási szerepekben annak érdekében, hogy elkerüljék, de legalábbis korai figyelmeztetést kapjanak a nyomozásról és a büntetőeljárásról.

A szervezett bűnözői csoportok, egy sor illegális szolgáltatást és terméket nyújtanak, mint például uzsorapénz nagyon magas kamatokkal, gyilkosság, zsarolás, bombatámadások, fogadások és illegális szerencsejáték, szélhámos trükkök, szerzői jog megsértése, szellemi tulajdon hamisítása, emberrablás, prostitúció, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, olaj csempészet, szervkereskedelem, bérgyilkosság, személyazonosító okirat-hamisítás, mérgező hulladékok illegális lerakása, nukleáris anyagok illegális kereskedelme, katonai felszerelések csempészete, nukleáris fegyverek csempészet, útlevél hamisítás (mely elősegíti az illegális bevándorlást és az olcsó munkaerőt), embercsempészet, veszélyeztetett fajok kereskedelme, valamint az emberkereskedelem. A szervezett bűnözői csoportok csinálnak még egy sor gazdasági és munkaügyi zsarolási tevékenységet, mint a kaszinók nyereségének lefölözése, bennfentes kereskedés, monopóliumok felállítása különböző iparágakban, mint a szemét gyűjtése, az építőiparban, lefizetések, látszat munkahelyek, pénzmosás, politikai korrupció, megfélemlítés és rasszizmus.

 A szervezett bűnözés helyzete Magyarországon

A fentiekben leírt főbb elemek tipikusan jellemzik a magyarországi viszonyokat. Az ország alapvetően mindig éllovas volt a szervezett bűnözés mértékét tekintve, és ez leginkább a tranzit ország mivoltának köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a Kelet-Európai és a nyugati világ Magyarországon keresztül bonyolítja alvilági kereskedelmét. Ez a tendencia az évek során folyamatosan erősödik.

A bűnözői csoportok egyre agresszívebb módon próbálják meg növelni területüket. Nem riadnak vissza semmitől, ha a hatalomról van szó. A 21. században ennek ellenére megfigyelhető némi együttműködés is, mert felismerték, hogy együtt könnyebb. Az együttműködés globális szintre emeli az egész rendszert. Ahogy azt már leírtam korábban, a klasszikus technikák még megmaradtak. Azaz kulcsfontosságú szerepe van az államigazgatási szféra és más területeken lévő kapcsolatoknak. Ezek a bűnözők képesek megfizetni az igen kvalifikált, jogi, pénzügyi, igazságszolgáltatási tapasztalatokkal rendelkező szakértőket, akik állami szinten is támogatást tudnak nyújtani a szervezeteknek. Sokan választják azt a megoldást, hogy egy legálisnak látszó szervezet mögé bújnak, és ezáltal próbálnak meg nyereséget szerezni vagy pénzeket tisztára mosni, sok esetben áfa-t csalni.

Az Európai Unió révén csatlakoztunk a Schengeni övezethez és ezáltal még inkább kritikus a helyzet. A korábban meghatározónak mondható magyar-orosz, magyar ukrán kapcsolatok kiszínesedtek és mára majdnem tíz különböző nemzetiségű bűnszervezet van jelen, többek között arab, török, ukrán, albán, kínai. A jövedelemszerzés fő forrása jelenleg is a csempészet. Változó arányban lehet kábítószer-, cigaretta-, alkohol- és embercsempészet. Mivel az ország átlépésével már szabad út nyílik az egész EU-ba megnövekedett az állami projektekbe való begyűrűzés, amellyel hatalmas támogatási összegeket tudnak szerezni az álca vállalatok.

 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

Magyarországon a szervezett bűnözés ellen legaktívabban fellépő intézmény a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK).

A Központ a bűnöző csoportok, bűnszervezetek feltérképezésével, egymáshoz való viszonyuk elemzésével, azok jogellenesen megszerzett javainak legalizálását szolgáló gazdálkodó szervezetek, vállalkozások működésének felmérésével, értékelésével az ilyen szervezetek struktúrájának szétzilálását, bomlasztását is elősegíti, elemzéseivel egyben segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához.

A Központ állománya az együttműködő szervektől az Országos Rendőr-főkapitányság, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Biztonsági Hivatal a Katonai Felderítő Hivatal és a Legfőbb Ügyészség (külön együttműködés alapján) határozatlan időre vezényelt, hivatásos állományú munkatársakból és köztisztviselőkből áll, munkavégzésük egyéb tekintetében a szervek vezetői között megkötött együttműködési megállapodások és a Központ belső szabályzói alapján teljesítik szolgálatukat.



A FEKETE SEREG 


Az edelényi kötődésű Magyar Róbert 2002. július 15-én kedvezménnyel szabadult utolsó, négy és fél éves börtönbüntetéséből, amit 2000 februárjában szabott ki rá a Miskolci Városi Bíróság, mint különös visszaesőre, zsarolás, önbíráskodás és kábítószerrel való visszaélés bűntettének elkövetéséért. A fénykorában sikeresnek tartott kick-boxer tekintélyes bűnözőként lépett ki a fegyintézet kapuján. Rabtársai, ismerősei szerint hírhedt volt agresszív és kíméletlen természete. Azt tartották róla: ha az érdeke úgy kívánja, fegyverrel, késsel, de akár puszta kézzel is bárkit kész megölni.
Szabadulása után a fővárosban telepedett le, de korábbi edelényi és börtönkapcsolatait is megtartotta, sőt folyamatosan bővítette. Kereste az ismert, befolyásos, a legális gazdaságban elismert emberek társaságát Nem egészen két év alatt megszervezett egy minden korábbinál erősebb bűnszervezetet. A Fővárosi Főügyészség október 31-én benyújtott vádirata szerint csak a fővárosban száz fegyveres "katonát" tudott mozgósítani. Miskolci, nyíregyházi, debreceni, szolnoki, pécsi, érdi kapcsolatai révén további kilencszázat. A rendőrség által ismert alvilági - vagy annak tartott - vezérek egyikének sem volt ekkora magánhadserege. Volt, aki félelemből csatlakozott hozzá, volt, aki a lekötelezettje volt, mert az együtt töltött börtönévek alatt M. megvédte őket mások kellemetlenkedéseitől.
"Emberei" többnyire csak becenévről ismerték egymást; Medve, Kettes, Béka, Jackson, Fefe, Jézus - és így tovább. A katonák - akiknek nem ritkán egy ebéddel és "a munkával összefüggésben felmerült benzinköltségeik megtérítésével" fizetett az aktuális ellenfél "megregulázásáért" - gyakran nem is tudták, hogy valójában kinek dolgoznak. Az utasításokat általában áttételeken keresztül kapták, Magyar bizalmasainak a bizalmasaitól. Magyar kizárólag a számára legfontosabb, személyes ügyekben irányította kézi vezérléssel a szervezetét. Ez lett a veszte.
Szervezete - a nyomozás adatai szerint - örömlányok futtatására szakosodott, prostituáltakat közvetített külföldi bárokba, szórakozóhelyeket működtetett, őrző-védő feladatokat vállalt, továbbá tisztes jutalék ellenében tartozások, vélt és valóságos követelések behajtását vállalta. Ha kellett, elsimította a különböző bűnözői csoportok közötti konfliktusokat, máskor "megrendszabályozta azokat, akik nem tudták, hol a helyük".
Az ügyében eljáró nyomozók és ügyészek sem tudják pontosan, hány bűncselekményt követett el valójában Magyar Róbert bűnszervezete, amelyet az alvilágban csak "A fekete sereg" néven emlegettek. Nem tudni, kiktől követeltek védelmi pénzeket, kiket félemlítettek meg. Mint ahogy abban sem lehetnek biztosak a nyomozók, hogy maradéktalanul igazak-e azok a szóbeszédek, amelyeket Magyar és csapata rémtetteiről szólnak. A maffiaügyek egyik sajátossága, hogy a bűnszervezet és annak vezetője számtalan soha meg nem történt bűncselekmény hírének terjesztésével (is) igyekszik öregbíteni hírnevét és megfélemlíteni potenciális ellenfeleit. Korábban nem egy esetben előfordult, hogy a rendőrség lecsapott az efféle legendákra, s csak hosszas nyomozás után derült ki, hogy árnyékra vetődtek. A nyomozás kezdetén letartóztatott"keresztapát" szabadon engedték, amivel akaratuk ellenére tovább növelték érinthetetlenségének nimbuszát.
Bűnözői körökben hamar híre ment, hogy Magyar Róbert le tud állítani olyan nehézfiúkat is, akiknek még soha, senki, nem mert nemet mondani. A vádirat szerint csak Budapesten száz, országosan legalább ezer fegyverest tudott mozgósítani, ha szükség volt rá. K. István is egy ilyen megbízással kereste meg őt 2003 augusztusában, miután H. Antal, alvilági nevén Ragyás Tóni többször megverte és megalázta unokatestvérét, a "cigány Petit". Amikor Ragyás rasszista szitkokat szórva a nyakánál fogva dobta ki a békásmegyeri Senator Póker Clubból a fiatalembert, K. István Magyar Róbert segítségét kérte.
Magyar másnap találkozott Ragyással, aki két testőrrel érkezett a megbeszélésre. Magyar a feleségével és négy megbízható emberével jött. A békésnek indult beszélgetésnek azonban hirtelen vége szakadt, amikor Magyar pénzt követelt Ragyástól azért, hogy a jövőben békén hagyja.
Ragyás, ha lehet, még agresszívabb, kegyetlenebb és kötekedőbb volt, mint Magyar. Halála után egy nyomozó úgy fogalmazott róla: "Könnyebb lenne összegyűjteni azokat, akiknek egyszer sem fordult meg a fejükben, hogy hidegre tegyék Ragyást, mint azokat, akik már komolyan készültek a kivégzésére". Magyar Róbert ajánlatára válaszul Ragyás fegyvert rántott. Hirtelen több fegyver is előkerült, végül azonban mégiscsak Magyaréknak kellett menekülőre fogniuk. Csakhogy Ragyás utolérte tetemre hívóját: földre vitte Magyar Róbertet, fegyverét néhány centiről rászegezte, s kétszer el is sütötte, de a pisztoly mindkétszer csütörtököt mondott.
Akik ismerték, tudták, hogy ezt Magyar nem hagyhatja megtorlatlanul. Még aznap felhívta J. Jánost, aki a Sándorházi börtönben vált a lekötelezettjévé. Ragyás Tóni sorsa megpecsételődött.
J. János és a később sofőrként mellé ültetett L. Rafael az elkövetkező napokban folyamatosan Ragyás két törzshelye, a pilisvörösvári Joker Bár és az óbudai Vihar utcában lévő Aréna Biliárd terem között ingázott. Augusztus 27-re virradóra végül Óbudán rátaláltak a célpontjukra. Órákig vártak rá a biliárdterem bejáratától tíz-egynéhány méterre parkoló autójukban. Ragyás azonban csak hajnali egy órakor lépett ki az utcára egy bizonyos Sz. Róbert társaságában. Mindketten beültek Ragyás Hondájába. A következő pillanatban a kocsi mellé lépett egy sí maszkos férfi és alig egy méterről tizenegy lövést adott le a bennülőkre.
Ragyás Tónit kilenc lövés találta el és azonnal meghalt. Utasát két lőtt sebbel, életveszélyes állapotban vitték kórházba.
Minden úgy történt, akár a filmekben. J. még le sem adta az utolsó lövést, amikor L. Rafael beindította autója motorját. J. beugrott mellé és az Opel nagy sebességgel elhajtott. Senki nem látott semmit.
L. egy panzióba vitte J. Jánost, onnan jelentették Magyar Róbertnek a megbízás teljesítését. Magyar arra utasította őket, hogy maradjanak a panzióban, nehogy belefussanak egy efféle leszámolások után szokásos razziába. Másnap egy férfi jelentkezett J. gyilkosság idején viselt ruhájáért, s az autóért, amit elvitt egy meghízható helyre külső-belső mosásra.
A rendőrség rövid időn belül elfogott valakit, akiről azt hitték, hogy Ragyás gyilkosának felbujtója. Néhány nap alatt kiderült azonban, hogy nem ő az emberük. Az illető tervezgette Ragyás megölését, indítéka is volt rá, de valaki megelőzte.
Csak jóval később derült ki, hogy Ragyás Tóni megölésére Magyar Róbertnek is volt indítéka. Valakik fecsegni kezdtek a környezetében, s a római-parti megalázó futás híre a nyomozók fülébe jutott. Tóth Gábor, Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettese Magyar Róbert elfogása után egy sajtótájékoztatón azt mondta:jó ideje megfigyelés alatt tartották már a férfit, lehallgatták az ismert telefonjait, de ő rendkívül óvatosan mozgott, jól konspirált. A főkapitány-helyettes elismerte: Magyar több bűncselekményt követett el akkor is, amikor már megfigyelés alatt állt.
Ez idő alatt kísérelték meg - egyebek között - hamis iratokkal "lenyúlni" egy német állampolgár üresen álló magyarországi családi házát, ami az ügyvédi segítség ellenére sem sikerült.
2004 nyarán egy, az éjszakában K1-es Marciként ismert kick-boxer ötmillió forintos kintlévőségének behajtására kérte Magyar segítségét. Adósa az M. Richárd és P. Róbert vezette budapesti bűnszervezet védelme alatt áll, egyedül esélye sincs velük szemben. Ám hiába ült le Magyar Róbert a rivális bűnbanda vezérével, hogy "beszéljék már meg a dolgot", az adós legfeljebb másfél milliót lett volna hajlandó fizetni. Ekkor bérgyilkosokat küldtek a férfi hatvani lakására, de miután nem találták otthon, a kivégzés elmaradt. Ezután Magyar Róbert M. Richárd "megfenyítésére" utasította embereit. A rivális banda feje egy alkalommal a zuglói rendőrkapitányság parkolójába menekült a rászabadított bérgyilkosok elől. A válasz nem is maradt el. M. Richárd embereivel 2004. június 23-án megtámadta a XV. kerületi Késmárk utcában lévő Colosseum Discót, ahol egy Magyar Róbert érdekeltségébe tartózó kaszinó is működött. A támadók nem tudták, hogy akkor már Magyar Róbert is készült a háborúra, aznapra 150-200 katonát rendelt a Colosseumba.
Éjjel tizenegy óta tájban dördült el az első lövés, melyet még tizenhat követett. Magyar Róbert egyik embere súlyosan megsérült, végül azonban mégis M. Richárd csapatának kellett visszavonulnia a túlerővel szemben.
Magyar Róbert néhány nappal később Székesfehérvárra küldte embereit, az Utcai harcosok találkozójára, mondván: ott van M. Richárd a kecskeméti maffiaperben nemrég elítélt Radnai László és az Energol-ügyből is ismert Ferencsik Attila társaságában. Öljék meg M. Richárdot, de ha úgy adódik Radnait és Ferencsiket is. Túl sok rendőr volt azonban a verseny helyszínén és a stadion közelében, így a bérgyilkosok végül feladták tervüket.
Megfutamodásra kényszerítette Magyar Róbert fekete seregét egy mátészalkai vállalkozó is. V. János - sokakhoz hasonlóan - cigarettacsempészettel foglalkozott a Csengersimai határátkelőn, amiért egyik "konkurense" feljelentette őt Magyar Robinál. Magyar telefonon elmagyarázta V. Jánosnak, hogy őt károsítja meg, ha folytatja a cigarettacsempészetet. Személyes találkozásukkor a nyíregyházai Nyír Plázában (ahová mindketten több testőrrel érkeztek) Magyar javaslatot tett a piac felosztására. V. János színleg elfogadta az ajánlatot, de nem tartotta be. November 10-én megtorlásul Magyar utasítására Budapestről, Miskolcról, Szolnokról és Érdről tizenhárom "katona" indult Mátészalkára megölni V. Jánost.
A krimibe illő akció azonban csúfos véget ért. A katonák nem tudták betörni V. házának ajtaját, s bár egy üvegajtón keresztül többször is rálőttek (egy lövés súlyosan megsebesítette), felesége fenyegetődzésére (hogy tudniillik, ha nem tűnnek el azonnal, hívja a rendőrséget) a csapat elszelelt.
zuschlag-cusi-cuslag-janos.jpgMagyar Róbertnek és 26 társának védői éppen ezekre a fiaskókra hivatkozva tartják túlzónak a hatóságok vádjait, hogy tudniillik, Magyar Róbert a rendszerváltozás óta létezett legveszedelmesebb maffiacsoportot szervezte meg és vezette. Ám, akik szembekerültek Magyarral vagy a fekete sereggel, másképp vélekednek róla. Köztük a Colosseum egyik alkalmazottja is, akit csak azért vertek össze, majd kényszerítettek egy ügyvéd által frissen szerkesztett tartozáselismerő okirat aláírására, mert valaki az ott lévő kaszinóban 11 milliót nyert a ruletten. Az alkalmazottnak az okirat szerint 14 milliót kellett volna visszafizetnie, de másnap már 45 milliót követeltek tőle. A férfi egy napig bujkált Magyar Róbert előtt, majd feljelentette a rendőrségen.
Miután a BRFK nyomozói őrizetbe vették a fekete sereg fejét, egykori bizalmasai és katonái közül többen beszélni kezdtek.





Zuschlag János

Életrajz

Zuschlag János a kiskunhalasi Szilády Áron Önkormányzati Gimnáziumban érettségizett 1995-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, ahol történelem szakon 2000 júniusában szerezte meg diplomáját.
A Magyar Szocialista Pártba már tizenhét éves korában, 1994-ben belépett. Az Ifjú Szocialisták Mozgalmában kezdte meg politikusi pályafutását: 1994-1998-ig Bács-Kiskun megyei elnök, 1995-1998 között országos irodavezető, 1997-1998-ban országos alelnök, 1998-tól ügyvezető alelnök volt. 1997-től tagja az MSZP Országos Választmányának, 1998-tól Kiskunhalason a városi elnökség tagja, 1999-től Bács-Kiskun megyei ügyvivő.
Az 1998. évi országgyűlési választásokon országos listáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlés legfiatalabb tagjaként korjegyző. 2002-től a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma elnökhelyettese. 2002 áprilisában újból az országos listáról szerzett mandátumot. 2002. május közepén az egészségügyi, valamint az ifjúsági és sportbizottságban kapott helyet, majd az októberi választáson helyi képviselői mandátumot szerzett a kiskunhalasi önkormányzatban.
2004. október 12-én a Terror Háza előtt tartott szocialista sajtótájékoztató megkezdése előtt a holokauszt áldozatain viccelődött, ami a HírTv felvételének köszönhetően nagy nyilvánosságot kapott. Emiatt 2004. október 18-án kénytelen volt benyújtani a lemondását országgyűlési képviselőségéről.
2006 októberében az MSZP elindította az önkormányzati választásokon, kompenzációs listáról szerzett mandátumot. 2007 januárjában a politikust a Bács-Kiskun megyei szocialisták ügyvezető elnöküknek választották meg.

A „vasi botrány”


2005-ben a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták 2003-ban Vas megyében létrehozott tíz fiktív szervezetének ügyében folytatott vizsgálata során magánokirat-hamisításban való bűnsegédlettel gyanúsította Zuschlagot. Vas megyében mindössze két nap alatt egy jegyzőkönyvminta alapján több faluban olyan új Fibisz-alapszervezeteket hoztak létre amelyeket mindenhol tizenegy taggal jegyeztek be, több esetben hibás adatokkal.

A Weiszenberger-videó


Az ügyészség házkutatáson találta meg azt a 2005-ben készült rejtett kamerás felvételt (A rejtett kamerás felvétel részlete), amelyen Weiszenberger László kiskunhalasi kistérségi megbízott, Kiskunhalas városának MSZP-s önkormányzati képviselője magyarázza egy vállalkozónak a pályázati pénzek elnyerésének mechanizmusát: arról beszél, hogy a pályázatok sikere a minisztériumnak juttatott százalékokon múlik. Állítása szerint a Zuschlag János segítségével szerzett kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért: a sikeres pályázók által visszaosztott milliókat a „minisztériumba” kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét.Weiszenberger az ügy kipattanása után azt állította, valójában csak kérkedett nem létező befolyásával. Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség befolyással üzérkedés gyanúja miatt folytat nyomozást, hangsúlyozottan a Zuschlag-ügytől függetlenül.
Ismeretlen, hogyan került az ügyészségnél őrzött felvétellel megegyező tartalmú, a Nemzeti Nyomozó Iroda által később lefoglalt  videó a Hír TV birtokába. A felvétel részleteit, amelyeken valójában a hazai területfejlesztési pályázatokról van szó, a Hír TV 2007. szeptember 26-án úgy mutatta be, mintha uniós pályázati pénzekről beszélnének rajta, miután korábban Orbán Viktor Fidesz-elnök egy rádióinterjúban kijelentette, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek „nagy részét ellopják”; a kijelentést a miniszterelnök a parlamentben hazugságnak nevezte.
Gyurcsány Ferenc utasította Bajnai Gordon minisztert, hogy mentse fel Weiszenbergert tisztségeiből és kezdeményezzen rendőrségi eljárást az ügyben, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pedig feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Bajnai bejelentette, hogy uniós pályázaton nem is szerepelt a vállalkozó cége, Weiszenbergert pedig a botrány után kizárták a kiskunhalasi önkormányzat szocialista frakciójából és felfüggesztették kistérségi megbízotti állásából is. A pályázatról kiderült, valójában a területfejlesztési alap céltámogatási alapjából nyerte el a vállalkozó, aki Weiszenbergert tartotta sakkban a felvétellel, hogy ne kelljen kifizetnie a pénzt. A Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben, „mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor milyen”.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter arra figyelmeztette az önkormányzati vezetőket, ne higgyenek azoknak, akik azt állítják magukról, el tudják intézni, hogy egy fejlesztési pályázat nyerjen. A szélhámosok elhitetik, hogy „keretük van”, a segítségükkel nyerni lehet, és ha a település megkapja a pályázati támogatást, sikerdíjat kérnek belőle.

A „Zuschlag-ügy”


2005-ben kezdte el a Kiskunhalasi Városi Ügyészség egyes alapítványok működésének törvényességének vizsgálatát. 2007 júniusában már Zuschlag János és társai ellen „különösen nagy kárt okozó csalás” gyanúja kapcsán folyt a nyomozás. Hét alapítvány, nyolc egyesület pénzügyi gazdálkodása ügyében vizsgálódik az ügyészség, összesen 60-70 millió forint zavaros körülmények közötti elköltéséről van szó. 2007. szeptember 19-én a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg az egykori szocialista képviselőt és őrizetbe vette, szeptember 21-én a Szegedi Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. 2007. szeptember 25-én késő este tanúként hallgatta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Zuschlag-ügyről.
Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője 2007. szeptember 26-án sajtótájékoztatóján többször is idézett Debreczeni József az Új miniszterelnök című könyvéből, amelyben Szigetvári Viktor, a kormányfő akkori tanácsadója úgy emlékezett vissza Gyurcsány Ferenc sportminiszterré válására, hogy hamar szembesült a szocialisták ifjúságpolitikai világával”, amely a pályázatokkal való „mutyizást” jelentette.
A könyvben Szigetvári arról is beszél, hogy Gyurcsány Ferenc hamar intézményesítette az ifjú szocialisták világával az együttműködési viszonyt”, sőt ezeket „saját politikai céljaira is használta”. Szintén Debreczeni könyvében beszél Gyurcsány Ferenc arról, hogy sportminiszterként nem engedte a döntés-előkészítőknek sem, hogy helyette döntsenek, minden döntést szeretett ő maga meghozni. A frakcióvezető szerint ezek után felmerülhet a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc tudott-e a Zuschlag János nevével fémjelzett pályázati visszaélésekről.
A kormányszóvivő erre úgy reagált, hogyha az ügyészség gyanúja beigazolódik, és az derül ki, hogy becsaptak valakit, akkor az áldozat Gyurcsány Ferenc és az ifjúsági minisztérium volt, valamint az adófizető lakosság”, továbbá megjegyezte, hogy a miniszterelnök tiszta ebben az ügyben is”.
Az ügyben érintett alapítványok ugyanakkor már 2000-től, az Orbán-kormány idején is jutottak pályázati pénzekhez: a miniszter akkor Deutsch Tamás, a helyettes államtitkár pedig Szabó László volt. A pályáztatás-ellenjegyzés és a kötelezettségvállalás is változatlan szabályok alapján zajlott mindkét kormányzat idején. Deutsch ezekre a támadásokra úgy reagált: ha Zuschlagék ugyanazt csinálták volna, mint ő, akkor most nem lennének bíróság előtt.
2007. szeptember 28-án előzetes letartóztatásba helyezte a Szegedi Városi Bíróság Lados Istvánt, Zuschlag János egykori titkárát. Lados a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen adta föl magát, miután már hónapok óta körözés volt ellene érvényben.
2007. október 2-án őrizetbe vette a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Katus Ferencet, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottját. A férfit kihallgatásra hívták be kedden a kecskeméti főügyészségre, ahol közölték vele, hogy a gyanú a bűnszervezetben való részvétel kitétellel súlyosbodott.
Ugyanezen a napon az MSZP országos elnöksége „a párt elveit és érdekeit súlyosan sértő jelenségek" miatt kezdeményezte az MSZP kiskunhalasi szervezetének feloszlatását.

A Zuschlag-per


2008. október 8-án Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Dr. Fodor Endre tanácsvezető bíró vezetésével megkezdődött a Zuschlag János és 15 társa ellen indított bűnügy tárgyalása. (Fodor Endre bírói tanácsa tárgyalta a 2005-ben kezdődött maffiapert is.) Az ügyben több mint 200 tanú szerepel. Zuschlag védője Kovács M. Gábor ügyvéd. 2010 márciusában Zuschlagot az általa elkövetett bűncselekmények miatt első fokon (nem jogerősen) nyolc és fél év börtönre ítélték. A bíróság indoklásában kifejtette, „a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezetként” működött. A bíróság Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser László kilencedrendű vádlottat pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélte. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.




Fenyő János



A kezdetek

Fenyő János 1954 tavaszán született Budapesten. Édesapja (Fenyő Imre) sokáig a Magyar Fotóművészek Szövetségének titkára, nem kell tehát csodálkozni azon, hogy János már kisiskolás korában megkapta élete első (valószínűleg Pajtás 6x6 típusú) fényképezőgépét, amit kicsivel később egy Flexaret VI követett. A srác imádott fotózni, s nem volt még 12 éves, amikor a Lovag utcai lakásukban saját ,,labort" kapott mindennel felszerelve, amiről az analóg fényképezés korszakában egy pesti kiskamasz csak álmodni tudott.
Noha intellektuális képességei vitán felül alkalmassá tették volna egy egyetem elvégzésére (a család állítólag feltétlenül doktort szeretett volna csinálni belőle, de ő sem a jogi, sem az orvosi pályáról nem akart hallani), az érettségi után alkalmi fényképezgetéssel foglalkozik, külföldről ilyen-olyan módszerekkel behozott szaklapokat olvasgat (állítólag kifejezetten ezért tanul meg angolul és németül), majd 1974-ben leteszi az állami fotós szakmunkásvizsgát. Alig húsz éves, amikor felfedezi magának az akkoriban mindössze 16 éves Sütő Enikőt, akiről (pontosabban: akinek a meztelen hátáról) aztán a híres Fabulon-reklámfotó készült. 1977 tavaszán elvégzi az Újságírószövetség másfél éves szakiskoláját, fotoriporter specializálódással; időközben (atyai hátszéllel) a Magyar Távirati Irodánál helyezkedik el és a nemzeti hírügynökség fotóarchívumában dolgozik műszaki segédmunkatársként.

Érdekes momentum, hogy 22 éves mezei világosítóként (legalábbis egy hajdani MTI-munkatárs szerint) többször megfordult a fotótár zárt részlegén is, ahová csak a jól kipróbált, minden szempontból megbízható elvtársak nyerhettek bebocsájtást; tudniillik itt tárolták azokat a (hazai és külföldi forrásokból származó) anyagokat, amelyeket a politikai cenzúra (ilyen-olyan okokból) nem engedett nyilvánosságra hozni.

Fényképészként egyre jobban elismerik; díjakat nyer, s olyan lapok is foglalkoztatják, amelyeknél már akkoriban is komolyan vették, hogy egy fotó többet ér száz szónál: Képes Sport, Új Tükör Magazin, Ez A Divat, Ország-Világ.
KülföldönJános azonban sokkal nagyobbra tör, mint a lokális sikerek. Belátja, hogy hiába a tehetség, hiába a kiváló (politikai, sajtós és művészvilágbéli) kapcsolatok, neki nem pálya egy háromezer forintot érő címlapfotó a Habselyem Kötöttárugyár export minőségű fehérneműjében pompázó leányzóról, vagy egy tízezer forintos fényképsorozat a kohászok által elért ózdi sikerekről. És mivel nem csak a pénzt szerette, hanem a csinos lányokat, a márkás italokat, a kubai szivart és úgy általában az imperialista dekadencia valamennyi megnyilvánulási formáját is, a nyolcvanas évek elején úgy dönt, hogy tartósan külföldön marad: első körben a francia Lui magazinnak dolgozott, ahová művésziesnek szánt, (fél)meztelen lányokat ábrázoló fotói jelentek meg.

A ,,művészies" szó itt azt jelentette, hogy a Lui-ban megjelent fényképeken az akkoriban még főként borotválatlan ágyékú lányok nem tárhatták szét lábaikat fényképezés közben.

Boldog békeidők...

Nemzetközi pályafutását az USA-ban folytatja. Erről az időszakról elég kevés információ áll rendelkezésre; annyit lehet biztosra venni, hogy főként Kaliforniában időzik, ahol a filmezéssel kacérkodik: producer szerett volna lenni. Sokan tudni vélik, hogy belekóstol a los angelesi pornóbizniszbe is, ami akkoriban (az Internet-korszakra még pár évet várni kell) elég szépen gyarapította a vállalkozókedvű, akár rázósabb témákat is bevállaló, feltörekvő fotósok és mozisok számláját. Rosszakarói holmi szoros szálakról is rebesgettek, amelyek Fenyőt a kaliforniai (zsidó és/vagy magyar) maffiához kötötték. Ezen források szerint hősünk a szervezett alvilág pénzének tisztára mosásában serénykedett volna.

Kép


Újra itthon

1987 végén úgy dönt, hogy - immáron amerikai útlevéllel és egy körülbelül 70 ezer dolláros fedezetű bankkártyával a zsebében - hazatér.

A hetvenezer dollár Fenyő saját bevallásán alapuló összeg; egyes visszaemlékezések szerint ezt egy további nullával nyugodtan kiegészíthetjük, ha az alany valódi tőkéjére vagyunk kíváncsiak.

Mindenesetre 1988-ban a HUF/USD árfolyam úgy 48-52 körül mozgott, ami annyit tesz, hogy a 70 ezer dollár nagyjából 3,5 millió (akkori) forintot ért, vagyis körülbelül egy combosabb fővárosi öröklakás árát; a 700 ezer pedig értelemszerűen tízszer ennyit.

Hazatérése után pár hónapot tájékozódik, rengeteg régi ismerőssel felveszi a kapcsolatot, majd 1988-ban elkezdi a videóbulit: először csak úgy finoman, majd (a sikereken felbuzdulva) egy év múlva megalapítja a Vico nevű céget (akkor még nem Rt.), amely elsődlegesen nagysikerű (főleg külföldi) mozifilmek videókazettán történő forgalmazásával (eladásával, illetve kölcsönzésével) foglalkozik, de a vállalati stratégiában már akkor szerepelnek olyan mozzanatok, amelyek a későbbi médiabirodalom csíráját jelentik. Szűk baráti körben többször kijelentette: aki a kommunisták (amúgy már előre látható) bukása után elsőként teszi rá a kezét a hazai sajtó legkiemelkedőbb lapjaira, óriási nyereségre és politikai befolyásra tehet szert.

Megtörténtek a '90-es választások, a kommunisták tényleg megbuktak, s Fenyő János következetes maradt másfél évvel korábbi önmagához: elkezdte megvalósítani nagy tervét egy sajtóbirodalom létrehozásáról. Elsőként a legsikeresebb hazai hetilapra, a Nők Lapjára tette rá a kezét, majd a többszázezres példányszámú Rádió- és Televízióújság következik.

És itt még távolról sincs vége. Fenyő - a sikeres nyugati mintákat lekoppintva - minden olyan sajtótermékre rávetette magát, amely haszonnal (és/vagy befolyással) kecsegtetett. Nem volt válogatós; a már említetteken kívül egyformán kellett neki a Vasárnapi Hírek, a Buci Maci, a Bravo-lapcsalád, a Családi Lap, a Tina, valamint (1994-től) a Népszava is. És ha Fenyő János valamit meg akart szerezni, azt meg is szerezte.

A Vico-birodalom által kiadott sajtótermékek havi példányszáma 1994 végére meghaladta a 12 milliót.

Menedzseri és vállalatvezetői stílusáról oldalakat lehetne írni, de nem ez a célunk. Lényeg, hogy kíméletlen, olykor kegyetlen módszerei voltak, amelyek rengeteg ellenséget generáltak az üzletembernek. Legyőzött versenytársai közül sokan olyan zsidónak (finomabban: ,,a protestáns etikát nélkülöző, mediterrán típusú üzletembernek") tartották, aki miatt a többség utálja a zsidókat: szerintük Fenyő abszolút prioritása a haszon volt, majd a befolyás, majd a hatalom, s újfent a pénz. Gyakran valódi hűbérúrként viselkedett, jutalmazásban és büntetésben egyaránt. Imádott ordítani és agresszíven lépett fel mindenkivel szemben, aki akár csak a legenyhébb ellentmondást is megengedte magának a Főnökkel szemben. Márpedig ő Főnök volt, méghozzá igazi oligarcha-típus.
Lakásügye a jéghegy csúcsának a hegye, de tipikusnak mondható:Budapest egyik legszebb (nem mellesleg természetvédelem alatt álló) területén, a XII. kerületi Alkony úton (nem túl messze a Béla király úti kormányvendégháztól) kihasított magának egy másfél hektáros erdős területet, körbekerítette, majd a szintén engedély nélküli területrendezést és erdőirtást követően felépített rá egy villát (úszómedencével, parkkal, sétányokkal), amelynek bekerülési értéke már 1995-ben meghaladta a 350 millió forintot. A fegyveres őrség természetesen külön épületet kapott, a telket és az ingatlanokat összesen negyven biztonsági kamera és kéttucatnyi külső mozgásérzékelő vigyázta.

A Vico 1992-ben alakul át részvénytársasággá. Alaptőkéje 600 millió forint, ami (ha Fenyő hivatalos verzióját nézzük) nagyon jó eredmény az eredeti, alig négy évvel korábbi 70 ezer dollárhoz képest. A videóbiznisznek lassan bealkonyul, ugyanis több amerikai filmstúdió (például a Fox és a Columbia) rájön, hogy alkotásaikat Budapesten mindenféle engedély nélkül másolják és forgalmazzák. Beperlik a Vico-t, s három évnyi bírósági procedúra után végül megegyeznek abban, hogy Fenyőék fizetnek százezer dollár fájdalomdíjat és abbahagyják a jogtalan kazettaforgalmazást. János barátunk így teljes energiájával (és maradék pénzével) a média felé fordulhat.

Az idők szavára hallgatva beszáll az elektronikus médiába is: megalapítja a Stáb TV-t s ezen keresztül érdekeltséget szerez a Gyárfás Tamás-féle Nap TV fő produkciójában, a Nap-keltében.
A kilencvenes évek közepétől aktív szereplője lesz a magyar társasági életnek; minden olyan komolyabb rendezvényen megjelenik, ahol a politikai és gazdasági elit tagjai felbukkannak. Minden olyan szereplővel készül legalább egy fotója, aki (egyik vagy másik oldalon) akár csak egy kicsit is számít: 
Demszky GáborPintér Sándor, Friderikusz Sándor, Horn Gyula, Csintalan Sándor, stb. Bizniszel Princz Gáborral, a már említett Gyárfás Tamással, s állítólag Csányi Sándorral, Demján Sándorral és Széles Gáborral is voltak üzleti kapcsolatai.

Kép Kép

S ha már közismert nevekkel dobálózunk, a Fenyő-gyilkosság után a Vico-lapok és -ingatlanok értékesítésével megbízott CA-IB Értékpapír Rt.-nek (1999-ben) az ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese, az akkor 31 éves fiatalemberBajnai Gordon (aki ezzel egyidőben a Danubius Rádió igazgatósági tagja is). És a vezérigazgató egy Simor András nevű arc.(2006 ban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke)

 Kép Kép


A köztörvényes szál

Az, hogy Fenyő János világéletében meglehetősen, khm, rugalmasan értelmezte az üzleti tisztesség fogalmát és a Btk. törvényi tényállásait, még azoknak sem lehet meglepetés, akik eddig csak felületesen olvasták el az eddigieket.
Az amerikai maffia
Kacérkodása a szervezett alvilággal már egészen korán, konkrétan az USA-ba történő távozását követő időszakban elkezdődött. Körülnézett a kaliforniai bizniszlehetőségek között és rájött, hogy igen kicsi a valószínűsége annak, hogy egy friss kelet-európai bevándorló reklám- és művészfotók készítéséből meg tudjon gazdagodni. Amerikában a Fabulon-plakátokkal és az Ez A Divat-illusztrációkkal dicsekedni olyan lett volna, mintha Tokajba, Szekszárdra vagy Villány környékére hirtelen megérkezne egy kanadai polgár és arra való hivatkozással akarna Magyarországon borász-karriert csinálni, hogy egyszer már ivott európai bort és vannak további ötletei.

Szóval Jánosnak döntenie kellett, és bizony belevágott a pornóüzletbe. Az első hónapokban még reménykedett abban, hogy az Európából magával hozott 18 ezer dollár elegendő lesz a kezdeti nehézségek áthidalására, de rá kellett jönnie, hogy ennyi pénz maximum a Duna partján, a hétkerben számít soknak. A forgatókönyv a klasszikus szabályokat követte: tartalékait gyorsan felélte, tartozásokat halmozott fel, ezeket törlesztendő kölcsönöket vett fel, elzálogosította ingóságait, újabb kölcsönök (ezúttal uzsorakamatra), satöbbi...

Mivel értelmes és talpraesett ember volt, a neki kölcsönző alvilág rájött, hogy ebben a fazonban van fantázia. Meghallgatták hosszútávú terveit, utánanéztek európai kapcsolatainak és úgy döntöttek, hogy Fenyőt egyrészt pénzmosásra fogják felhasználni, másrészt pedig belé is fektetnek. Amikor 1987-ben úgy dönt, hogy hazatér, meggyőzte az üzlettársait, hogy Magyarországon hamarosan győz a kapitalizmus, márpedig a rendszerváltozás első éveiben óriásit lehet majd kaszálni. A maffia értett a szóból és meglehetősen szép összeggel szállt be János mellett a kazettakölcsönzési üzletbe - és nem csak ebbe.

Az ilyen fekete pénzeknek azonban van egy olyan tulajdonsága, hogy igen kemény kamatot számítanak fel utánuk. Fenyő ezt fizette, amíg fizette, majd ahogy erősödött idehaza a pozíciója, úgy vált egyre magabiztosabbá. 1998-ra már eljutott addig, hogy beintett a maffiának, abba a tévhitbe ringatva magát, hogy ő már érinthetetlen (Fenyő János halálakor a Vico Rt. vagyonát 15-17 milliárd forintra becsülték). Tévedett...

A hazai alvilág

Emlékeztek a kilencvenes évek második felében lezajlott hazai erőszakos bűncselekménysorozatra? Voltak robbantások, olajszőkítés, eltűnések, ContiCar, Energol, Xénia Láz, Dietmar Clodo, no és számos bérgyilkosság (Prisztás József, Domák ,,Cinóber" József, Szlávy Bulcsú, Zubovics Gyula, Molnár Péter, Németh Zoltán, Nagy András, Boros ,,Aranykéz utca" Tamás, Döcher György, Seres Zoltán - hogy csak az ismertebbeket említsük).

Nem akarok itt kriminológiai, közgazdasági vagy szociológiai fejtegetésekbe bocsátkozni, ezért csak annyit mondok: az elsődleges felhalmozás időszakát éltük; azon ominózus ,,első millióknak" az összegyűjtése folyt, amelyekről (legalábbis a bon mot szerint) utólag nem szokták megkérdezni a milliárdosokat.

Ebben a környezetben egy Fenyőhöz hasonló arcnak óhatatlanul térfelet (ergo szövetségest és ellenséget) kellett választania, arról nem is beszélve, hogy a pénzmosási szolgálataira és politikai kapcsolataira a hazai alvilágnak is szüksége volt. A képlet egyszerű: az alvilág készpénzzel (és különféle szolgáltatásokkal) kisegíti Fenyőt, ha a vállalkozó üzleti érdekei úgy kívánják, cserébe a Vico Rt.-n keresztül megfuttatja a szervezett bűnözői körök piszkos pénzeit, kifehérítve (vagy legalábbis halványítva) azok eredetét.

A maffiával azonban még akkor sem lehet viccelni, ha kicsi, savanyú és magyar; Fenyő 1998 legelejére jutott el addig, hogy azt gondolta: már nincs szüksége az alvilágra. Ki akart szállni, kifizetni azonban nem tudta (vagy nem akarta) őket. Vesztére... Halála üzenet volt mindenki számára:
Aki dudás akar lenni,
pokolra kell annak menni.
Ott kell néki megtanulni,
hogyan kell a dudát fújni.


A politika

Mikor Fenyő János 1988-ban el kezdi a kazettabizniszt.Nem vesztegeti az időt, mert tudja, hogy egy rezsim utolsó, illetve első éveiben a gazdasági hatalom politikai hátszél nélkül illékony, mint a kéjgáz. Jánosunk már a létező szocializmus utolsó két évében elkezdi a dörgölőzést azokhoz, akikben fantáziát lát, s akikről feltételezi, hogy egy rendszerváltozás esetén szavuk lehet az új körülmények között.

Óvatos duhajként viselkedik, ráadásul akkoriban a vagyona még ,,csak" milliókban és nem milliárdokban volt mérhető: teljesen nem kötelezi el magát egyik nagy ellenzéki tömörülés mellett sem, de értelemszerűen inkább a liberális SZDSZ, semmint a konzervatív, nép-nemzeti húrokat pengető MDF áll közelebb a szívéhez. A Fidesz akkoriban a ,,futottak még" kategóriában versenyzett, Fenyő csak legyintett rájuk; állítólag nem látott bennük ,,gazdasági fantáziát".

 

Az SZDSZ-szel, valamint a szocialisták liberálisabb ágának egyik-másik képviselőjével az 1990-es jobboldali győzelem után is tartja a kapcsolatot, de leginkább a pénzre, az üzletekre koncentrál. Szűk körben többször hangoztatja, hogy ,,ezt a négy évet térdepelve is ki kell bírjuk". Megalapítja a Vico-t, vagyona gyarapodik, ő pedig 1993 nyarától kezdve egyre többet szaunázik, vacsorázgat és szivarozik baloldali, illetve liberális politikusokkal, s komoly pénzeket fizet be az (akkor még) ellenzéki pártok kasszájába, ilyen-olyan támogatás és adomány címén. 1994 februárjától ezek az összegek megsokszorozódnak: itt a választási kampány...

Fenyő természetesen nem Róbert bácsi szerepét játszotta; tökéletesen tisztában volt azzal, amivel a gazdasági szereplők a mai napig élnek és visszaélnek: hogy egy jól megválasztott pártkasszába a választási kampányban befizetett forint a sikeres szereplés után minimum tízet, de az is lehet, hogy százat vagy ezret fial. János csengetett hát rendesen, s közben arra is ügyelt, hogy ne csak úgy általánosan, a pártoknál szerezzen jó pontokat, hanem személyesen is lekötelezzen pár kulcsembert. Beszélnek Fenyő által szponzorizált és 100-120 válogatott meghívott részvételével lebonyolódott házibulikról, születésnapokról, több ezer dolláros, névre szóló szivar-, whisky- és borszállítmányokról, általa beutaztatott, színesbőrű, egzotikus és fenemód készséges lányokról és fiúkról, továbbá hazai és külföldi vadászatokról.

Ugyanakkor Fenyő nagyon precíz is tudott lenni, ha érdekei úgy kívánták. Svarc kiadásairól korrekt (és diszkrét) kimutatást vezetett: mikor, kinek és mennyit fizetett. Rossz nyelvek szerint a bulikról olykor még színes-szagos felvételek is készültek, amelyeken a szereplők nem mindig előnyös oldalukról mutatkoztak be...

1994-ben kormányváltás volt, s a közhatalom új szereplői között szép számmal bukkantak fel olyanok, akiktől Fenyő János joggal várhatta el, hogy viszonozni fogják azt a rengeteg szívességet, amit a magyar sajtócézártól az elmúlt években kaptak. Voltak, akik értettek a szóból, de akadtak, akik immáron nem szívesen vállaltak közösséget ezzel az izgága, bizánci típusú, autokrata vezetési stílusáról hírhedt alakkal. Fenyő ilyenkor nem habozott emlékeztetni őket mindarra, amivel tartoznak neki...

1997-re hősünk elérkezett arra a pontra, amikor áttekintette a múltat és új stratégiát dolgozott ki. Röviden megfogalmazva: csalódott az MSZP-SZDSZ koalícióban, s az ekkorra már szépen összeállt Vico-sajtóbirodalom lehetőségeit figyelembe véve (elsősorban a konzervatív nézeteit nyíltan is felvállaló Perczel Tamás egyre erősödő hatására) komolyan fontolgatta, hogy ,,átáll" a Fidesz oldalára. A hagyományosan baloldali Népszavával akarta kezdeni a nagy kísérletet, amit a többi (kevésbé politikus) sajtótermék követett volna. Számításai szerint naponta több, mint egymillió választópolgár olvassa a Vico-birodalom kiadványait, s ha ezek közül csak minden ötödiket sikerül rávenni arra, hogy 1994-hez képest 1998 tavaszán a baloldal helyett a jobboldalra szavazzanak, máris ő lehet az új királycsináló.

1997 augusztusában ultimátumot intézett a Horn-Kuncze kormányhoz. A következő választás elé állította a koalíciót: vagy melléállnak és segítenek neki kinyírni két gazdasági ellenlábasát (ellenségét), Gyárfás Tamást és Princz Gábort, vagy a Vico Rt. ,,hadban állónak tekinti magát az MSZP-SZDSZ koalícióval". Azt is elmondta: tudja, hogy a KBI főigazgatója (a már szóba került Kiss Ernő tábornok) a Postabank vezérének csókos cimborája, de reméli, hogy ez nem fogja megzavarni sem Horn, sem Kuncze ,,éleslátását".

 
Horn Gyula egy kis időt kért, majd 1997 szeptemberében magához kérette Fenyő Jánost és arra kérte: ,,a saját és a köz érdekében is" vonja vissza fenyegetéseit és törekedjen megegyezésre Gyárfással és Princzcel, továbbá Kiss Ernővel. Emlékeztette továbbá arra, hogy információi szerint a Vico-nak több, mint 500 millió forintos tartozása van, amit az állami-kormányzati reklám- és hirdetés-megrendelések elmaradása még súlyosíthat. Fenyő - állítólag - kikérte magának a burkolt fenyegetést, de nem akarta végleg elmérgesíteni viszonyát a kormányfővel, ezért ígéretet tett arra, hogy ,,részéről mindent meg fog próbálni".  Ezt azonban sem ő nem gondolta komolyan, sem Horn Gyula nem hitte el.


A gazdaság

 Fenyő János elsősorban és mindenek előtt üzletember volt. Ha morbidok szeretnénk lenni, azt is mondhatnánk, hogy élt-halt a bizniszért. Lássuk hát, hogyan:

A Gyárfás-vonal

 Fenyő már 1995-től kezdve ki akarta terjeszteni befolyását a Gyárfás-féle Napkeltére. Nem elégedett meg holmi szürke eminenciási szereppel, hanem komoly beleszólást akart a műsorszerkesztésbe is. Fenyő a saját képére akarta formálni a Napkeltét, riportereket akart futtatni, témákat meghatározni, reklámpolitikát írni, dizájnt rajzolni, Gyárfás Tamásban azonban emberére akadt.


 
,,Ami nem megy gazdasági módszerekkel, menni fog politikával és a közvélemény befolyásolásával!" - gondolta Fenyő, és kétfrontos háborút indított.

Az első csapásirány páncélos éke a Népszava lett, amelyben 1996-tól kezdve számos leleplező cikk, gazdasági elemzésnek és véleménynek álcázott ,,tényfeltárás" jelent meg a Nagy Ellenség viselt dolgairól. Ahogy Perczel Tamás fogalmaz: halálos, kegyelmet nem ismerő, vérre menő és roppant sportszerűtlen küzdelmet folytattak sajtóban, a Fővárosi Bíróságon, továbbá a láthatatlan fronton, vagyis mindkét fél mozgósította rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatait annak érdekében, hogy a másikról minél több (és minél mocskosabb) információ birtokába kerülhessen.

A második offenzíva bekerítő jellegű volt: Fenyő (pontosabban az általa fizetett rendvédelmi, banki és nemzetbiztonsági szakemberek) egy kerek évig dolgoztak azon, hogy 1997 nyarára Gyárfásról összeálljon egy kötetnyi anyag, amelyben körülbelül kéttucatnyi (főleg gazdasági) bűncselekmény történeti tényállása szerepelt, állítólagos bizonyítékokkal alátámasztva. A 120 oldalas dossziét hat példányban sokszorosította, majd ezek közül ötöt szétküldött; mindazok megkapták, akiktől Fenyő érdemi lépést várt az ügyben: Horn Gyula miniszterelnök, Kuncze Gábor belügyminiszter, Katona Béla, Nikolits István titkosszolgálati miniszter, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, valamint Keleti György honvédelmi miniszter.

Pár hét elteltével Fenyő rendőri informátorai jelezték neki, hogy az anyagot Kuncze átnézte, majd ,,intézkedésre" átadta Forgács Lászlónak, az ORFK akkori vezetőjének. A vezérőrnagy nem sokat lacafacázott, s azonnal kiszignálta...na kinek?Kiss Ernőnek, a KBI főigazgatójának, aki viszont (mint már írtuk) Princz Gábor személyes jóbarátja volt. Márpedig akkoriban Princz és Gyárfás igencsak egy hajóban eveztek - legalábbis ha az ember Fenyő oldaláról nézte a versenyt. Külön érdekesség: Fenyő informátorai szerint az Aradi utcai KBI-központba megérkezett anyagból hiányzott mintegy 15-20 oldal - azok, amelyek a leghúzósabb Gyárfás-bulikról szóltak.

1998 februárjának első hetében a Vico-kiadványok tele voltak az úszóbotrány legújabb fejleményeivel; javában folyt a Zemplényi-per, s az úszómenedzser által elmondottak miatt az OTP megvonta a támogatást az úszószövetségtől, melynek főtitkára Gyárfás Tamás volt.

 
Zemplényi György (aki méltán pályázhat a leghíresebb magyar csalónak járó, aranynak tűnő rézéremre) máskülönben szűk egy évvel éli túl Fenyő Jánost; 1999 januárjában hunyt el, állítólag tüdőembóliában.
 Kép

Gyárfás kedden, február tizedikén felkeresi Csányi Sándort, majd az OTP-székházból kijövet - az összegyűlt, szenzációra éhes zsurnaliszták előtt - spontán sajtótájékoztatót tartott ,,a személyét ért újabb, minden eddiginél gusztustalanabb" támadások miatt. Sokan hallani vélték, amint a sajttáj után Gyárfás magából kikelve ezt kiabálja: ,,Fenyő minden eddigi határt átlépett, keservesen meg fogja bánni!"

Másnap 17 óra 40 perckor Fenyő Jánosnak azonban semmire sem maradt ideje, keserves megbánásra sem.

A Princz-vonal

Gyárfás Tamás mellett Fenyő másik nagy ellensége és gazdasági vetélytársa Princz Gábor volt, aki azzal hívta ki maga ellen a Vico Rt. tulajdonosának haragját, hogy a Postabankon keresztül mecénást játszott, pénzintézeti hátszéllel segítve talpon maradni olyan lapokat, amelyek (legalábbis Fenyő szerint) enélkül veszteségesek lettek volna, s mint ilyenek, rövid időn belül megszűntek volna. Ily módon a Vico-sajtóbirodalom olyan konkurenciával volt kénytelen szembesülni, amely nem a piacgazdasági törvények alapján működik.


Egyes állítások szerint Fenyőnek már az 1997-es Postabank-csődpánikban is könyékig benne volt a keze, s ezt Princz nem bocsájtotta meg neki. A bankár szemet vetett a Vico-termékekre, ezt viszont Fenyő gyomra nem tudta bevenni.
Hogy Gyárfás és Princz szövetkeztek volna a Fenyő-probléma megoldására, vagy csak az egyikük lépett, netán egyikük sem... ez is az egyike azon magyar közéleti rejtélyeknek, amelyeket valószínűleg sohasem fogunk tisztán átlátni.

A Moszad

Az izraeli titkosszolgálat még 1985-ben, Amerikában figyelt fel az ambiciózus, törtető, sikerorientált fiatal magyar zsidóra. A los angelesi toborzótisztjük (katszájuk) többször beszélgetett vele, kifaggatta terveiről, elképzeléseiről, s végül (Tel Aviv jóváhagyásával) beszervezte. Első körben az volt a feladata, hogy általános szajjánként dolgozzon.

szajján a Moszad nemhivatalos és önkéntes segítője; olyan zsidó, aki a diaszpórában élve bármikor készen áll arra, hogy az izraeli titkosszolgálat kérésére (ingyen és bérmentve) segítse azt azon a területen, amelyen dolgozik és amelynek szakértője. Egy orvos szajján kérdés nélkül elsősegélyben vagy gyógykezelésben részesíti a Moszad sebesült vagy beteg ügynökét; egy autószerelő megjavítja az operatív kocsit, az újságíró olyan cikket ír, amely megfelel a zsidó állam érdekeinek, a panziótulajdonos szállást ad neki, a határőr átsegíti egy államhatáron, a bankár pénzzel, a katona fegyverrel, az ügyvéd jogi tanáccsal látja el.

Becslések szerint a világon több ezer szajján él és dolgozik; sokan közülük csak egyszer-kétszer kerülnek olyan helyzetbe, hogy konkrét esetben segítsenek a Moszadnak, de vannak olyanok, akik egy-egy ügyben akár hónapokat vagy éveket is őshazájuk hírszerzésének szolgálatában töltenek - természetesen titokban.

Los Angelesi szajjánként Fenyő János eleinte apró-cseprő feladatokat látott el: autót bérelt, amelyet aztán pár napra ,,továbbkölcsönzött", segédfotósként idénymunkát adott ,,ismeretleneknek", fényképezési tanácsokat adott ügynökönek és laborját ezek rendelkezésére bocsájtotta, stb. Miután a hazai helyzet úgy alakult, hogy világossá vált a hamarosan bekövetkező rendszerváltozás, azt a feladatot kapta, hogy települjön haza és építsen ki egy sajtóbirodalmat, amelyen keresztül Izrael érvényesítheti befolyását a magyar médiapiacon. Az újrakezdéshez tetemes mennyiségű pénzt kapott a Moszadtól; többszázezer dollárról (egyes források egyenesen milliós nagyságrendről) beszélnek. Ekkor vált sima, mezei szajjánból a LAP (Lohamah Psichlogit, vagyis Lélektani Hadviselés) hivatalos közép-európai rezidensévé.

A LAP a Moszad negyedik ügyosztálya; feladata az Izrael-párti propaganda globális terjesztése, a külföldi műveletek lélektani előkészítése és támogatása, valamint a megtévesztő-félrevezető akciók megtervezése és lebonyolítása. Belső szlengben simán csak Dezinformnak becézik.

Fenyő eleinte készségesen teljesítette feladatait, de a könyvelés sohasem volt az erőssége, ráadásul - hogy úgy mondjuk - nagyvonalú is volt: nála a pár száz dolláros kiadások nem számítottak tételnek. Ezt a Moszad pénzügyi ellenőrei (akik állítólag a legkekecebbek az egész szakmában) nagyon nem nézték jó szemmel, de amíg János szállította az eredményeket és (nem mellesleg) fialtatta a pénzt, elnézték neki ezt a lezserséget.

1997-re azonban Fenyő egyre inkább önjáróvá vált. Annyit ismételgette, hogy kizárólag a maga erejéből érte el mindazt, amit elért, hogy már maga is elhitte. Elkezdett a sajátjaként bánni a pénzzel, és egyre kevesebbet egyeztetett az összekötőjével. Komoly tartozásokat halmozott fel (1997 végére már 500-600 millió forinttal lóg különböző üzlettársaknak, 25 polgári peres eljárásban alperes, további öt büntetőügyben terhelt), ráadásul agresszívvé is vált: megfenyegette a Moszadot, hogy ha nem szállnak le róla (magyarán: ha nem teheti azt a Vico Rt. pénzével, amit akar), hatalmas botrányt fog kavarni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a LAP módszereit, technikáit, illetve mindazok nevét (számlaszámmal és átutalási összegekkel együtt), akik a magyar közéletben (a politikában, kulturális területen és a médiában) ,,kettős identitásúként" inkább Izrael, semmint Magyarország érdekeit tartják legfőbb vezérlő elvüknek.

Ha ehhez még hozzáadjuk Fenyő azon kósza tervét, amely szerint a '98-as választási kampányban lapjaival átpártol a jobbközéphez (1997 második felétől kezdve egyre több fideszessel és emdéefessel szaunázott és vacsorázgatott), el bírjuk képzelni a tel avivi reakciót. Adtak még neki egy esélyt, amikor 1998 januárjának végén (egy nyugat-európai üzleti út legendájával) Izraelbe repítették és megkísérelték elmagyarázni neki, hogy miért nem lenne jó mindaz úgy, ahogyan folytatni kívánja. Akkor (látszólag) engedett, de amint visszatért Budapestre, találkozót beszél meg a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával. Közvetlen környezetének azt mondja, hogy a Gyárfás- és Princz-ügy újabb fejleményeiről szeretné tájékoztatni Vidus Tibort, de úgy tűnik, hogy a Falk Miksa utcában akad valaki, aki (talán szajjánként) megneszel valamit és teszi, amit tennie kell...

Az NBH-főnök nagyon elfoglalt, de Fenyő mégiscsak egy olyan ember, akinek kiváló politikai kapcsolatai vannak; telefonon még viccelődve vissza is kérdez: Fenyő úr, ha nem babonás, pénteken, 13-án várom az irodámban.

Fenyő János nem babonás, viszont két nappal a találkozó előtt agyonlövik.

A gyilkosság

A számtalan homályos pontot és összetevőt leválogatva a gyilkosság tényei az alábbiakban foglalhatóak össze:

1998. február 11-ét írjuk. Szerda délután van, röviddel múlt fél hat. A budapesti Margit körút - Margit utca sarkán járunk, a forgalmi csúcs közepén, ahol Fenyő fekete 600-as Mercedese (a Rózsadombon található Vico-székházból távozva) éppen megáll a pirosat mutató közlekedési lámpánál. Egyszer csak a mögötte közlekedő, világos színű Mitsubishi Galant anyósüléséről egy férfi ugrik ki, aki pár gyors lépéssel a Merci mellett terem, és egy horvát gyártmányú, 
Agram-2000 típusú hangtompítós géppisztolyból, egészen közelről mintegy húsz-huszonöt lövést ad le a vállalkozóra. A lövedékek közül legalább tucatnyi Fenyő Jánost éri (kilenc a koponyáját, a nyakát és a mellkasát); a halál gyakorlatilag azonnal beáll.

Kép 

A lövések után az elkövető a fegyvert az egyik közeli autó alá dobja, majd a Margit körúton sietve távozik a Széna tér felé; közben az egyik kapualjban lekapja magáról sapkáját és a rövid kabátját, amelyeket a földre dob (később ezekről a ruhadarabokról rögzítenek DNS-mintát a nyomozók). Lazán továbbfutva befordul a Rómer Flóris utcába, ahol szem elől tévesztik (vélelmezhetően egy másik kocsiba száll, de az sem zárható ki, hogy az őt szállító, s a gyilkosság helyszínéről a lövésekkor azonnal elhajtó Mitsubishi vette fel).

Kép

Kép

A nyomozás

 A gyilkosságot követően a nyomozó hatóságok (a titkosszolgálatok bevonásával) azonnal mozgásba lendültek. A Rendőrség csúcsszervének számító (és az azóta dicstelen szakmai véget ért Kiss Ernő tábornok által irányított) Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) rögtön magához vonta a felderítést. Voltak hangok, amelyek szerint Fenyő János személye és tevékenysége már 1996-tól kezdve felkeltette az illetékesek érdeklődését, s az összes, rendelkezésre álló erővel, eszközzel és módszerrel figyelték a médiavállalkozót: lehallgatókészülékeket szereltek az irodájába és a gépkocsijába, telefonjait lehallgatták, környezetébe informátorokat küldtek, üzleti partnereit és személyes kapcsolatait figyeltették

.Kép
Nem tudni, mennyi igaz ezekből a hírekből, az viszont ma már világos, hogy Fenyővel szemben nem csak a klasszikus rendőri arzenált vonultatták fel, hanem a nemzetbiztonsági szervek lehetőségeit is kihasználták, különös tekintettel az áldozat roppant összetett politikai és gazdasági kapcsolataira.

 Már a nyomozás első napjaiban felmerült egy koszovói albán, bizonyos Salihi Mead neve (mint elkövető), aki azonban hamarosan tisztázta magát. Ezután egy másik koszovói, 
Acifi Nijazi került célkeresztbe, de miután (hosszas alkudozás után) sikerült őt meggyőzni, hogy önként (?) utazzon be Magyarországra és vesse alá magát a DNS-vizsgálatoknak, egy év elteltével őt is ki kellett zárni a gyanúsítható személyek köréből. Újabb albán (Sefedini Gvin, más források szerint Gzin) következett a potenciális bérgyilkosok sorában, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (a KBI utódszervezete) vele is lyukra futott.

Kép

Persze a hasonló ügyekben a nagy kérdés mindig a megbízó személye. A klasszikus kriminalisztikai cui prodest (kinek használt?) logikai fonal azonban hamarosan olyan kuszává és átláthatatlanná vált, hogy a szóba jöhető nevek szaporodtak ugyan, a nyílt, bíróság előtt is felvállalható bizonyítékok viszont továbbra is várattak magukra - legalábbis a közvélemény ezt érzékelte. Cseppet sem túlzás azt állítani, hogy Fenyő János halála tucatnyi hazai és külföldi (politikai és gazdasági) potentátnak, érdekcsoportnak és intézménynek jött jól. Ezekre a konteók felsorolásánál kicsit részletesebben kitérünk.

A nyomozást 2002-ben felfüggesztették, majd közel három év elteltével (2004 késő őszén) hirtelen ismét elővették. A Rendőrség huszáros kommunikációs offenzívába kezdett, s Garamvölgyi László, az ORFK akkori szóvivője naponta átlagosan négyszer jelentette ki (délutánonként már igencsak csillogó szemekkel), hogy jó nyomon vannak, szorul a hurok a bérgyilkos, valamint a megbízó nyaka körül. A közvélemény feszülten várta a megfejtést, a bulvárújságok naponta eresztettek meg merészebbnél merészebb találgatásokat, de ma, 2010 késő őszén hivatalosan kábé ugyanannyit tudunk, mint öt (vagy akár tizenkét) évvel ezelőtt: ismeretlen fegyveres (ismeretlen megbízóval a háta mögött) agyonlőtte Fenyő János vállalkozót...
Utólag kiderül: az irodája melletti pihenőszoba falába süllyesztett páncéldoboz (amelynek a nyitókódját még legközelebbi bizalmasai sem ismerték, s amit a hagyatéki eljárás során, 8 órás megfeszített munkával sikerült csak felnyitnia a Hamburgból speciálisan ebből a célból érkezett két szakembernek) teljesen üres.

A Perczel-vallomás

Nekem már nem kell féket tennem a számra" – e szavakkal indokolta nyíltságát Brády Zoltán újságírónak 2004-ben.Halála előtt pár hónappal a rák végső stádiumában lévő Perczel Tamás (Fenyő János közeli barátja és pszichológusa,) egy húszórás videófelvétel-sorozaton mondja el sejtéseit, véleményét és meglátásait Fenyőről, ennek üzleti tevékenységéről, politikai és gazdasági kapcsolatairól, valamint a gyilkosság vélelmezett hátteréről és összefüggéseiről. A rögzítettekből egy hatórás vágott anyag készül Számvetés címmel, majd a Kapu Filmstúdió ezt a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi; 2005-ben még a Magyar Filmszemlén is bemutatják.


 
Perczel nyíltan nem vádaskodik, de kendőzetlenül mesél Fenyő üzleti kapcsolatrendszeréről, s (neki már minden mindegy alapon) kihangsúlyozza (egyebek mellett) Gyárfás Tamás, Princz Gábor, Kiss Ernő, Horn Gyula, valamint Székely Herbert (Fenyő üzleti örököse) helyét és szerepét egykori barátja kapcsolati hálójában. Egyértelműsíti: ezeknek az embereknek (számos más személyhez hasonlóan) biztosan érdekében állt a vállalkozó elhallgattatása.

Perczel végkövetkeztetése: 1997 végére 
,,a politikusok elengedték János kezét, mert elfogyott az iránta addig érzett politikai bizalom", s ezt Fenyő ellenségei azonnal megérezték. Onnan kezdve már csak hetek kérdése volt, hogy mikor fogják végleg eltenni az útból a kényelmetlenné vált egykori szövetségest.

A magyar hírszerzés

Vannak, akik szerint Fenyőt a nyolcvanas években a III/III képezte ki, majd kölcsönadta a III/I-nek, hogy a komancs hírszerzés a rothadó kapitalizmusba küldje azzal a céllal, hogy a tengerentúli magyar emigrációról írjon jelentéseket. Mások szerint Fenyő eleve szigorúan titkos állományú tisztként dolgozott itthon és külföldön egyaránt, tehát nem informátor volt, hanem hivatásos.

 
dr. Kovács Lajos nyugállományú rendőr ezredest, aki többek között a Fenyő-gyilkosságban is nyomozott, s akivel a Nemzeti Nyomozó Iroda (a KBI jogutódja) azért nem hosszabbította meg az idén a tanácsadói szerződést, mert (miután megírta a véleményét a móri ügy teljesen elcseszett nyomozásáról és a jelenlegi NNI-vezetés számára elég kínos kérdéseket feszegetett), ilyeneket mert leírni az egyik könyvében:
 Kép

,,A Fenyő-ügyben négy év folyamatos, szöszölős, alkudozásokkal és kudarcokkal övezett-tarkított, de eltökélt nyomozása után egészen pontosan tudni lehet a történtek lényegét, a bűntett hátterét, és a gyanúsításokra, a vádemelésre csak azért nem kerülhetett sor, mert a szereplők több szempontból prominens személyisége miatt az ügyészség képviselői - nagyon helyesen - nem adták hozzájárulásukat, engedélyüket; csak abban az esetben tették volna ezt, ha valamilyen, legalább egy közvetlen tárgyi bizonyítékot produkálunk a közvetettek meggyőző láncolatához. A detektívek istene - a szerencse - viszont ez esetben elpártolni látszott tőlünk.Hiába tudsz valamit, ha nem tudod bizonyítani."


Magyar Maffia Háború



1996

Prisztás József 1996.november 1-én egy üzleti megbeszélésről távozott barátjával. Gyilkosa "jó ideje ott szerencsétlenkedett már az utca elején", mondta néhány tanút idézve a rendőrség illetékese, kevéssel a bűntény után. Később ugyanő már azt állította: a gyilkosságnak nem volt szemtanúja. Majd pedig azt, hogy a tettes nejlonzacskót húzott a pisztolyt tartó kezére, s azon keresztül lőtt, hogy a hüvely ne maradjon a helyszínen, s a rendőrség ne azonosíthassa a gyilkos fegyvert. Elvileg Prisztás barátjától is tudhatták ezt a nyomozók, bár akkor még róla azt állították, hogy sokkot kapott a történtektől, és sokáig nem is lehetett kihallgatni. Valószínűbbnek tűnik tehát, hogy a gyilkosságnak mégiscsak volt szemtanúja, s az utóbb "ügyetlen kommunikációnak" minősített hablatyolással valójában őt (őket) akarták védeni a nyomozás irányítói. (Persze az sem zárható ki, hogy a rendszerváltást követő első nyílt színi kivégzés hatására maguktól is összevissza beszéltek a rendőrök.

prisztas.jpg
Teljes bizonyossággal ma is csak azt jelenthetjük ki, hogy amikor Prisztás az autójába ült, lövés dördült, a férfi kizuhant az autóból, a tettes pedig elkerekezett az alsó rakpart felé. Prisztás azonnal meghalt, gyilkosa és a kivégzés indítéka, esetleges megbízóinak kiléte máig ismeretlen.„Prisztásról tudni kell, hogy az olajos és egyéb alvilági körökben jócskán kivette a részét. Ugyanis ő már korábban is egy pénzember volt, aki nagy pénzeket fektetett különböző üzletekbe, de főleg az olajba”
lakatos_csaba.jpgNéhány nappal később az Ügetőn rálőttek Lakatos Csaba hajtóra, aki Prisztás lovaival versenyzett; 1996-ban 383 versenyen indult, 97-et megnyert, 47-szer végzett a második helyen, összesen közel hétmilliót keresett. A rendőrök tanúként őt is kihallgatták néhány órával a Prisztás-gyilkosság után. Lakatos korántsem volt annyira tehetős, mint a vendéglátóiparban utazó Prisztás, de jól ment neki. A nyomozók szerint lényegesen jobban élt, mint ahogy azt a versenyzésből tehette volna.


kisbandi.jpgLakatos András, ismertebb nevén "Kisbandi", akit az idő tájt az alvilág bankárjaként emlegettek (egy évvel korábban néhány társával 150 milliós alaptőkével takarékszövetkezetet akart alapítani, de a hatóságok közbelépése miatt végül nem kapott működési engedélyt), 1996 nyarán olajra gyűjtött az éjszaka császáraitól, azoktól, akiknek volt befektetni való pénzük a drogüzletekből és prostitúcióból. Úgy hírlett, Kisbandi közel hárommilliárdot házalt össze.


Totka Pál, a II. kerületben élő halnagykereskedő viszont már legális jövedelme alapján is tehetős ember volt. Őt háza kerítésének tetejéről kilenc lövéssel életveszélyesen megsebesítik,1996 november 21-én három héttel a Prisztás gyilkosság után.
1996. november 26-án Budapesten a XI. kerületi Kőérberki úton több lövéssel megsebesítették Csapó Zoltán 56 éves vállalkozót, egy kamionparkoló tulajdonosát.
1996. november 29-én Budapesten az I. kerületi Attila út 13. számú ház előtt egy álarcos támadó rálőtt, majd miután nem találta el leütötte D. S. 52 éves budapesti vállalkozót. Az áldozatot kórházba szállították.
1996. december 18-án Budapesten az Üllői út 189. számú ház előtt az utcán lelőtték a "Cinóber" néven ismert D. Ferenc 42 éves vállalkozót.Őt Rákóczi téri prostituáltak futtatójaként ismerte a rendőrség.
És a gyilkosságoknak, gyilkossági kísérleteknek, robbantásoknak még messze nem volt vége; sőt, 1996 telén még épp csak elkezdődött az alvilág belháborúja. A java még hátravolt. A rendőrség azonban egy-két mellékszereplőnek számító gránáthajigálót leszámítva egyetlen gyanúsítottat sem tudott felmutatni.Pedig állítólag tudták, hogy mi van az egyes robbantások hátterében, s azt is, hogy kik és miért ölették meg Prisztást, Cinóbert és miért akartak végezni a többiekkel.Csak az a baj,hogy mindenki hallgat. A támadások túlélői éppúgy, mint az áldozatok hozzátartozói, barátai, üzlettársai. Még a tanúknak sem sok hasznát veszik a nyomozók. Amikor megtudják, és hála a sajtónak, igen hamar megtudják, hogy valami alvilági ügyben kell tanúskodniuk, olyan amnéziásak lesznek, hogy még a saját nevüket is elfelejtik.
1997
A merényletek 1997-ben folytatódtak: már január 1-jén páncéltörő rakétát lőttek a Szépvölgyi úti Secret Night Clubra. Október 9-én a klub közvetlen közelében egy kerékpárra szerelt távirányítós bombával merényletet kíséreltek meg Hoffman István ellen, akit Prisztás utódjának tartanak. Ez volt az első alkalom, amikor „kívülállók” is megsebesültek. Még az 1997-es év krónikájához tartozik Szlávy Bulcsú eltünése, Zubovics Gyula szentendrei vállalkozó terepjárójának felrobbantása, aki ugyan a merényletet túlélte, de később a kórházban fertőzés következtében meghalt. Augusztus elején Molnár Péter veszprémi vállalkozót, november elején Szegeden pedig Németh Zoltánt ölték meg gépkocsijaik felrobbantásával. Dóri Sándor kaszinótulajdonosra, ismeretlen tettesek rálöttek.
Boros Tamás vállalkozóra,szintén ismeretlen tettesek lőttek,árúlása miatt akartak vele végezni.Mivel 1997 tavaszán nagyrészt a tőle kapott információk alapján csapott le a rendőrség az Energol Rt. és a Conti Car Kft. vezetőire. Nyolcmilliárdos adócsalás gyanújával kezdődött az ügy, azonban a közel tíz évig tartó büntetőeljárás végére pár százmilliós összegre olvadt a vád. Minden idők legnagyobb olajügyének vádlottjai a végén akkora ítéleteket kaptak, mint amennyit előzetesben töltöttek. Volt, aki kevesebbet.
1997. december 18-án Gyöngyösön, a TA-MI élelmiszer áruház előtt alvilági leszámolásra emlékeztető módszerrel meggyilkolták Nagy András 46 éves gyöngyösi vállalkozót.
1998
fenyo_janos.gifGengszterfilmbe illő leszámolás tanúi lehettek február 11-én a fővárosi csúcsforgalomban a Margit körúton haladók. Fél hat körül a város talán legforgalmasabb pontján, a Margit utcában Fenyő János Mercedese mellett egy régi típusú Mitsubishi fékezett le, az autóból egy húsz év körüli férfi ugrott ki és egy Agram-2000 típusú hangtompítós géppisztolyból tüzelni kezdett a Vico Rt. elnök-vezérigazgatójára.Fenyőre 30 lövést adott le a vállalkozó azonnal meghalt.
Kép
A rendőrség a kezdetektől tényként kezelte, hogy minden robbantás és leszámolás hátterében "az olajat" kell keresni. Esetleg uzsorahiteleket. Vagy együtt a kettőt. Akkoriban tombolt az olajláz: aki tehette (volt hozzá elég pénze, bátorsága, eszköze és persze kapcsolata) "olajozott".A dízelolaj árának negyedéért, vagy még olcsóbban forgalmazott háztartási fűtőolajból (a hto gyakorlatilag pirosra festett gázolaj volt) különféle módszerekkel kivonták a festéket (közömbösítették, vagy lefizettek vámosokat, akik ezért szemet hunytak az elmaradt a hto-festés felett), és a "gázolajat" az üzemanyagot terhelő tetemes adók megfizetése nélkül eladták a feketepiacon.Találgatások tárgya volt,hogy  honnan tudott a rendőrség és a pénzügyőrség a szóban forgó olajszállítmányokról. Sem előtte, sem utána soha nem tudtak egyszerre ekkora mennyiségű olajat "blokkolni", pedig többször is megpróbálták. Azonban valahogy - soha nem derült ki, miként - mindig kiszivárgott az akció terve, s így elég ideje maradt az olajos alvilágnak a szerelvények eltüntetésére.
boros.gifAz áruló Boros Tamás az alvilág feketebárány  volt.Már fénykorában is nyílt titok volt, hogy olajügyekben ő a rendőrség első számú besúgója. Maga is "olajozott", tudta, miről beszél. Az őt ismerők szerint gátlás nélkül bemártott mindenkit, aki az útjába került.Ebben az időben Boros ellen már hat merényletet követtek sikertelenül.Végül 1998 július 2-án máig ismeretlen tettesek az Aranykéz utcában felrobbantották. A belvárosi merényletben rajta kívül három vétlen ember halt meg és több mint húszan megsebesültek.
Egyes rendőrségi körök szerint Boros Tamás felrobbantásával olyan koronatanújuk veszett oda, aki mindent tudott és minden összefüggést ismert. Akkor hogyan ölhettek meg egy ilyen fontos tanút?
Nos, Boros legalább akkora teher volt a rendőrség számára, mint amekkora hasznot hajtott. Személye és "besúgó volta" megosztotta a testületet. A szervezett bűnözés ellen létrehozott Központi Bűnüldözési Igazgatóság védte őt, és eljárások sorát indította az információi alapján. A BRFK és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ellenben ugyanolyan veszélyes bűnözőnek tartotta, mint azokat, akikre Boros terhelő vallomásokat tett, s ekként is bántak vele. E két főkapitányság akkori nyomozói úgy vélték, Boros Tamás saját érdekében, üzleti riválisainak negligálására használja föl a rendőrséget. Egyszer tetten is érték, kézigránátok eladása közben, de néhány órával később már szabad volt - felsőbb utasításra. A gránátos ügyről pedig szép lassan mindenki megfeledkezett. Az ilyen és ehhez hasonló esetek Borost az alvilágban "érinthetetlenné", ám épp ezért veszélyessé is tették. Halála után egy nyomozó találóan úgy fogalmazott: könnyebb lenne begyűjteni azokat, akik nem kívánták a halálát, mint számba venni az ellenségeit, akiknek megért (volna) pár milliót, hogy kiterítve lássák.
1999
dcher_-1.jpg1999. február 2-án Lelőtték Döcher "Csontkezű" György vállalkozót és "Bolgár Misi" gunynéven ismert testőrét a XV. kerületi Szent Korona u. 25. szám alatti Palota presszóban. Döcher ötéves börtönbüntetését töltötte, de hivatalosan tartózkodott a börtön falain kívül.



seres.jpg1999. április 12-én Géppisztolysorozat végez Tahitótfaluban Seres Zoltán vállalkozóval és a Bentleyjében ülő olasz üzletemberrel, N. Sforzával. Sokak szerint Seres jó kapcsolatban volt a Magyarországon működő orosz és ukrán szervezett bűnözői körökkel. A rendőrség hiába vizsgálta a gyilkos által használt motorkerékpárt és a bukósisakot, egyelőre Seres merénylője sem került kézre.

1999. április 19-én a szentendrei robbantásos merénylet áldozata, Csüllög Zsigmond. A férfi, aki a Conti Car autókereskedelmi vállalkozás egyik volt tulajdonosa túlélte a merénylete,de csak a szerencséjén múlt.
2000
2000. január 14-én Budapesten, a XXII. kerületi Gerinc utca és Pék utca sarkán lelőtték a terepjárójában ülő R. Ignác vállalkozót, aki a Portofinó Kft. révén 1999. november 24-ig a London Bróker Rt. tulajdonosa volt.
2000. április 8-án Budapesten a XVI. kerületi Kistelek utcában több lövést adtak le T. O. 34 éves vállalkozóra, akit négy találat ért, s életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg.
2003
ragys_-1.jpg2003 augusztus 28-án Óbudán, a Vihar és a Raktár utca sarkán található Aréna játékterem előtt,  hajnali egy óra körül egy ismeretlen férfi tíz lövést adott le az éjszakai életben "Ragyás Tóni"-ként ismert H. Antalra, Sz. Róbertet pedig életveszélyesen megsebesítette. A harmincegy éves Ragyást autójában ülve érte a halál, míg a huszonöt éves Sz. Róbert öt lövést kapott, de életben maradt.Ragyás Tóni több alvilági figuránál is dolgozott, mindenkinél végrehajtó, azaz verőlegény volt. Megfordult a megölt Prisztás József csapatában, vagy éppen a jelenleg vállalkozó Á. Attilánál is. Portás volt a High-Life diszkóban,egy játékterem kidobójaként kereste a napi betevőt. Ismert alakja volt az óbudai éjszakai életnek.

2004
szlavybul.jpgSzlávy holtteste hét évvel eltűnése után kerül elő: a főváros XII. kerületében egy garázs szerelőaknájába rejtették és lebetonozták. A rendőrök 2004. január 23-án érték tetten Wappler Lászlót, amint éppen megpróbálta kiemelni a holttestet, hogy aztán a rendőrök elől más helyre rejtse el.
A maffiaháború egyetlen megoldottnak hitt ügye, Szlávy Bulcsú meggyilkolása. A Balaton királyaként elhíresült (ismerői szerint droggal kereskedő, lányokat futtató, védelmi zsarolással is foglalkozó) Szlávy kikezdett a később a gyilkosok felbérlésével vádolt vállalkozó, Wappler László barátnőjével. Wappler megfenyegette Szlávyt: ha fájdalomdíj gyanánt nem fizet ötmillió forintot, feljelenti. A vád szerint 1997. június 31-én Wappler budaörsi irodájában találkoztak is, ahol Wappler utasítására Szlávyt fejbe lőtték, majd a holttestét egy Wappler érdekeltségébe tartozó garázs aknájába temették, majd lebetonozták.Wappler szerint azonban Szlávy nem ment el a találkozóra. Felhívta viszont Boros Tamás, és azt mondta: "letettük Szlávy hulláját a garázsod elé". Azonban csak hat és fél évvel később került elő Szlávy hullája. A nyomozók Wappler környezetében elhintették, hogy a garázs betonját hamarosan feltöretik, mert tudják, hogy ott nyugszik Szlávy Bulcsú. Wappler - azt mondja - elveszítette a fejét, és nekilátott kiásni a holttestet. Munka közben érték tetten.Wappler azonban tagadja, hogy ő lett volna a gyilkosok megbízója. Szerinte Boros ölette meg Szlávyt, amit - mint fogalmazott - mi sem bizonyít jobban, mint hogy már másnap rátette a kezét Szlávy balatoni érdekeltségeire. A rendőrség hivatalosan évekig eltűntként kereste Szlávyt, miközben a Balaton északi partján minden maffiózó tudta, hogy ki és miért ölette meg a Balaton királyát.A rendőrség szerint ez valójában egy minden alapot nélkülöző fikció, Wappler mesébe illő védekezése. Csakhogy Borossal összefüggésben számos, mesébe illő fikcióról derült ki már az elmúlt években, hogy nem mese, hanem maga a kőkemény valóság. A Heves Megyei Bíróság Wapplert felmentő nem jogerős ítélete, persze ezt nem állítja. Mindössze annyit tartalmaz, hogy a Wapplerrel szemben megfogalmazott vád sem tűnik bombabiztosnak.
A Maffia Háború már csendesedni látszott,de még nem ért teljesen véget.A bizonyíték,hogy 2010 március 17-én egy 52 éves szír állampolgárt lőttek agyon saját autójában reggel 07:00-kor a XVI. kerületi Rózsa utcában egy piros lámpánál, a támadó elmenekült.A vállalkozó pénzváltásból tartotta fent magát és feltehetőleg voltak alvilági kapcsolatai.

Kép


szeva.jpgKép






 Szemjon Judkovics Mogiljevics


Szemjon Judkovics Mogiljevics született  Kijev-ben 1946. június 30-án. Magyarországon közismert nevén "Szeva bácsi", minden idők egyik leghírhedtebb és legtitokzatosabb bűnözője, az ún. „vörös maffia” volt vezetője. Az FBI állítása szerint nukleáris anyagokkal, kábítószerekkel, prostituáltakkal, drágakövekkel és lopott műkincsekkel kereskedik, és kiterjedt hálózata működik az Egyesült Államokban, és Európában. 2008. januárjában kommandósok tartoztatták le egy moszkvai plázában. Azzal gyanúsítják, hogy köze van egy kétmillió dolláros adócsaláshoz, ami az Arbat-Presztizs orosz illatszerbolt-hálózathoz köthető. Letartoztatásakor a Vedomosztyi című orosz lap felkereste Mogiljevics néhány ismerősét, akik többnyire úgy vélték, hogy az ukrán gázszállítások álltak a háttérben, Mogiljevics letartóztatására pedig a legmagasabb szintről érkezett utasítás.

Az első bűnbe esés

Mogiljevics elmondása szerint először az 1970-es években került összetűzésbe, illegális valutázás miatt. Először másfél másodszorra pedig négy évet kapott. Mogiljevics állítása szerint teljesen jogtalanok voltak a büntetések, ugyanis az első alkalommal barátnőjének akart venni ajándékba egy aranymedált és ehhez kellett a pénz, másodszor pedig egy emigrálni vágyó barátnak próbált összekaparni 2500 dollárt.


A szerencse


Az 1980-as évek végén a tömegesen Izraelbe települő orosz zsidóknak ajánlotta fel, hogy a sietősen távozó család értékeit - műkincsek, ékszerek - eladja, a pénzt pedig kiküldi Izraelbe, amiből természetesen később semmi nem lett, Szeva pedig dollármilliókat keresett.


Az 1990-es évek


Szeva szinte első dolga az volt, hogy a ’90-es évek elején áthelyezte székhelyét Budapestre. Szemjon azt mondta, hogy egy szerelem játszott közbe a döntésben, ám valószínűbb a BBC feltevése, miszerint azért választotta a magyar fővárost, mert a hatóságok kesztyűs kézzel bántak vele. A BBC-nek nyilatkozó magyar rendőrtiszt még 1999-ben is védte Szevát és a Pesten élő orosz üzletembereket.
A csehek viszont már nem látták olyan szívesen. Szeva szervezete a brit hírszerzők feltételezése szerint Csehországban bonyolította üzletei nagy részét. Mivel itt csencseltek, sok orosz nagymenő ideszokott, kedvelt helyük volt a legenda szerint Karlovi Vari. Az üzlet jól ment, amit 1995-ben egy, a prágai Black & White bárban - aminek a neve egyezett pesti toplessbárjának a nevével - bulit rendeztek. A BBC szerint tipikus orosz hangulat volt, kifogyhatatlan utánpótlással a csajokból. A hangulat olyan nagy volt és az összegyűltek annyira erejük tudatában voltak, hogy amikor a buli kellős közepén kommandósok ereszkedtek le a terem közepére, akkor egy ideig mindenki azt hitte, ez is a móka része. Szép lassan fogták csak fel, hogy másról van szó. Az akció során rengeteg ember adatait felvették, fényképeket készítettek a cseh rendőrök. Bár senkit nem tartóztattak le, az akció elég jelzés lehetett többek számára, hogy Csehországban nem kívánatos személy. A csehek csak egyetlen emberrel nem tudtak szót váltani, méghozzá épp Szevával. "Mire az U Holubuhoz (a bárnak otthont adó étteremhez) értem már teljes volt a felfordulás, úgyhogy egy szomszédos hotelbe mentem és hajnali 5-6-ig ültem a bárban" - mesélt az esetről. A hivatalos verzió szerint késett a gépe, de lehet, hogy ennél többről volt szó és tudott a cseh akcióról, vagy egy másik, szintén legendák ködébe burkolózó veszélyt neszelt meg, miszerint a bulin az egyetemről ismert barátja Szergej Anatoljavics Mihajlov által vezetett, a moszkvai alvilágot uraló Szolzsnyeckaja csoport el akarta tenni láb alól.


Későbbi évek


Szeva legutóbb 2005-ben, majd 2006-ban tűnt fel, szokatlan szerepekben. Három éve egy moszkvai zsinagógának ajándékozott a maga is zsidó származású Szeva egy 50 ezer dollárt érő Tórát. Egy évre rá már nem nagyvonalúsága hozta hírbe, hanem a pár hétre egész Európára ráijesztő orosz-ukrán gázvita. Szevát a Der Spiegel hozta összefüggésbe az üggyel, méghozzá szokás szerint ködös módon. Az ukrán–orosz vita lezárásaként a két ország gázellátását szervező cégek (az orosz Gazprom és a helyzet rendezésére létrehozott ukrán RoszUkrEnergo abban állapodtak, meg, hogy az ukránok legrosszabb esetben is olyan gázkeveréket használnak majd, aminek legalább harmada a jelentősen drágult orosz gáz és legfeljebb kétharmada a még mindig olcsó közép-ázsiai gáz. A RoszUkrEnergo erre létrehozott közös orosz–ukrán vállalat volt, melynek menedzsmentjében volt 5 képviselője a Gazpromnak, illetve ott ült az elnökségi üléseken egy Putschek nevű osztrák jogász és 3 kollégája a Raiffeisen-csoport bécsi irodájából.
A Spiegel szerint világos, hogy a Gazprom kit képvisel, hogy Putschek és kollégái kinek az érdekében járnak el annál kevésbé. "Köztiszteletnek örvendő üzletemberek" mondta a Spiegelnek az osztrák és egyúttal nehezen elképzelhetőnek nevezte azt a feltételezést, hogy ez Mogiljevicset vagy hozzá közelálló személyeket jelentene. Holott a lehetőséget, hogy Szeva megjelenik az ukrán gázpiacon, már az ukrán hírszerzés is felvetette egy 2005-ös jelentésében. Zeev Gordonon keresztül, maga Szeva is tagadta, hogy köze lenne a RUE-hez. Ehhez képest Gordon volt a RUE elődjének, a Magyarországon bejegyzett Eural Trans Gas nevű cégnek az egyik alapítója és a korábbi cég felügyelő-bizottságának két tagja tanácsadóként segített be a Spiegel szerint a Raiffeisen RUE-nek dolgozó csapatánál. A cég fele mögött névleg álló Dmitro Firtas ukrán üzletember is Mogiljevics jelenlétét sejteti. Firtas ugyanis Szeva cégeinél dolgozott, bár tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá.


Leonyid Pavlovics Stecura



Leonyid Pavlovics Stecura 1959. május 12-én született Kijevben. 1994-ben megkapta az izraeli állampolgárságot, és nevét Leonid Goldsteinre változtatta. Más források szerint az izraeli papírok hamisak voltak.Ugyanebben az évben üzletemberként tűnt fel hazánkban: közös ügyleteket bonyolított le az 1998. július 2-án, az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamással és az 1999 áprilisában Tahitótfaluban géppisztolysorozattal kivégzett Seres Zoltánnal. Ugyancsak többször látták őt együtt Pálocska János vállalkozóval, aki szoros kapcsolatban állt Sándor Istvánnal, a „Papa” néven is emlegetett KBI-s főnyomozóval.2001 októberében kommandósok fogták el Záhonyban. Azóta őrizetben tartják, jelenleg jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti.


A kezdetek


Az egész ügy, egy életellenes bűncselekmény kapcsán indult. 1997-ben az erdész az erdészházban vérbe fagyva talál egy férfit. Sok szúrásból vérzik, de él. Eszméletén van és már a mentőben is nyilatkozik a történtekről. A rendőrség megkezdi a helyszín biztosítását, és a helyszínlelést. Ekkor azonban megjelent egy ukrán állampolgár lapáttal a kezében. A rendőröket látva pánikszerűen menekülni kezdett. Mint később kiderült, a halottnak vélt sértett elásása céljából érkezett. A rendőrség megkezdte a helyszínen a tanúkutatást. Ez gyors sikerrel járt, sikerült tanúkat találni, akik hasznos információkkal szolgáltak egy autóról, és rendszámtöredéket is meg tudtak adni.A nyomozás során az első perctől kezdve nyilvánvaló volt hogy bonyolult, és sok szálon futó ügyről van szó. Stecura Magyarországon tevékenykedő, orosz ukrán bandában vezető, az általuk kiszemelt vendéglátósoktól védelmi pénzt szedtek. A feladatokat rendszerben, utasításokkal végezteti, Strukturált szervezetet építenek ki.


A vád


Emberölés bűntettének kísérlete, mint felbujtó, valamint kettő rendbeli bűnszervezet tagjaként folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntette

Az emberölési ügy


A vádhatóság szerint az ukrán sértett megjelent egy szórakozó helyen. Mivel ellenérdekű bűnözői körhöz tartozott, ezért Stecura utasítást adott hogy öljék meg. Megfogták, autóba kényszeríttették, elvitték, brutálisan bántalmazták majd telefonos utasításra elvitték a helyszínre.


A védelmi pénzek


A vád szerint Stecura orosz ukrán bandája az általuk kiszemelt vendéglátósoktól védelmi pénzt szedett. A bizonyítás nehéz volt mert a sértettek zöme nem merte felvállalni hogy rá nézve terhelő vallomást tegyen.
Sok olyan valós cég neve felmerült, melyek sértettek lehettek az ügyben. Ezek a cégek nem vállalták fel hogy sértettek lennének, de alátámasztható volt hogy abban a vendéglátó-ipari vállalkozási körben az ő általa irányított személyek ezekkel a cégekkel kapcsolatban álltak. Az ügyészség ebből a kapcsolati hálóból bűnszervezetre következtetett. Védelmi pénzt szedtek tőlük. Számos ilyen cégnél lehetet találni, különböző gyanús szerződések alapján rendszeres utalásokkal teljesítették a befizetési "kötelezettséget". Stecurának több cége volt, erre érkeztek a nagyjából azonos összegek. A megzsarolt cégekkel sablonszerződések köttettek. Ha emelték a védelmi pénz összegét, akkor mindenkinél emeltek. A szerződésekben Stecuráék oldala nem volt rendesen tartalommal megtöltve. Ezek a szerződések, valamint az utalások bizonyítékként lettek felhasználva.


A vádlott védekezése


A vádlott semmilyen érdemi infóval nem rendelkezett a saját cégéről, nem tudott konkrétumokat mondani. Az emberölési ügyben egy magas rangú rendőrtiszt alibit igazolt neki. Kanadában volt, onnan Bécsbe érkezett, ott ünnepelte a születésnapját, majd másnap autóval hazahozta őt.
A zsarolási ügyben volt egy koronatanú, akire megpróbáltak mindent ráverni. Ez a koronatanú valamiféle feltűnési vágyból mindent magára vállalt.
A váddal ellentétben mely csak egy összesküvés elmélet, a valóságban egy jól menő orosz üzletember segít szegény honfitársainak. Munkát szerez nekik portaszolgálatra, stb.

A tárgyalás


Rendkívül bonyolult összetett eset volt öt vádlottal, és legalább 40 érintettel. Külön problémát jelentett hogy bár az I. rendű vádlott több nyelven beszélt, de csak ukránul voltak hajlandóak megszólalni - amihez természetesen joguk volt. Ezért tolmács lett kirendelve. A tárgyalás folyamán folyamatosan vitatták a fordítás helyességét, a család bekiabálgatott hogy "nem is azt mondta". Tolmács cserére is sor került, az egyik alkalommal a tolmács hölgy sírógörcsöt is kapott.
A teremben lehetett jegyzeteket készíteni, azonban a családtagok sokszor mobil telefonnal közvetítették az eseményeket, és előfordult, hogy az egyik tanú ott folytatta ahol az előző abbahagyta.
A vádlottak saját jassznyelvet használtak melynek megértése további problémát jelentett a tárgyalás során. Például ha valaki nem adta le a beszedett védelmi pénzt azt "patkánykodásnak" nevezték.
A bíróság alaposam körbejárta a Stecurához köthető cégek működését. A vádlott mindig azt nyilatkozta hogy nem tudja mi hogyan volt, mindent a cégvezetők tudnak. Fontos szerepe volt a banda tolmácsának is. Bizalmi állás volt, mindenről tudtak, sokszor pénzt is szedtek be, és mobil telefonokat vásároltak. A banda üzemszerűen folyamatosan váltogatta a mobil telefonokat, kártyákat a lehallgatás megnehezítése végett. A tolmács szerep olyannyira fontos volt hogy amikor az egyik tolmács - aki egyébként vendéglátó-ipari analfabéta volt - túlságosan beleélte magát a szerepbe, új szabályokat hozott, és ugráltatta a beosztottakat, majdnem sikerült lenulláznia a céget.
A másik tolmács egy 70 éves hölgy volt, a vádhatóság, és a bíróság szerint egy üzleti zseni, de ő sem mert terhelő dolgot mondani. A vádhatóság dolgát erősen megkönnyítette hogy a cégek működéséről senki nem tudott vagy akart konkrétumokat mondani, mivel így bizonyítani lehetett hogy fiktív cégek.
Bizonyítékok nagy része a vádlotti védekezésben a szavahihetőséget döntötte meg
Az I rendű vádlottnak egy magas rangú rendőrtiszt alibit igazolt, azonban az útlevelek pecsétei, és a mobiltelefonok cellainformációi megcáfolták.
Az erdőben elfogott ásós ukrán állampolgár azzal védekezik, hogy nem a sértettet elásni ment, hanem csak gilisztát keresni. Hogy azután a rendőrök láttán miért fogott pánikszerű menekülésbe arra nem tudott hihető magyarázatot adni.
Mintegy két év után az I. rendű vádlottnak eszébe jutott egy koronatanú. A vallomása nagyvonalakban alátámasztotta Stecura vallomását, de voltak bizonytalan pontok. A bíróság észrevette hogy a vallomás közben az I. rendű vádlott oroszul instruálja a tanút.
A védelem szerint a Stecura által jótékonyságból különböző vendéglátóhelyeken elhelyezett bandatagok mítoszát gyengítette többek között, hogy ezek az emberek rengeteget mulatoztak ugyanott, a fizetést pedig "majd a főnök rendezi" felkiáltással oldották meg, amelyre azonban a valóságban nem került sor.
Agresszív bűnözői körről szó lévén a tanúk féltek, és ez komoly problémákat okozott.
Egy magyar vállalkozó például tanúsította hogy nem kellett fizetniük Stecurának, azonban az üzlettársa ennek az ellenkezőjét vallotta.
A felkutatott, de nem vállalt tanúk magatartása rendkívül beszédes volt. A legfurább kifogásokkal próbáltak kibújni a vallomástétel alól. Féltek.
Kiderült hogy Seres Zoltán meggyilkolása után Stecura lépett be mint örökös, és az addig Seresnek fizetők, onnantól Stecurának fizettek.


Az eljárás vitatott pontja


Az eljárás elhúzódása miatt, - melyre a vádlottak is rásegítettek, de alapvetően a bíróság felelőssége - az utolsó tárgyalásra az a veszély fenyegetett, hogy ha a védő nem jelenik meg, mert például rosszul lesz, akkor letelik a törvényben előírt maximális 3 éves előzetes letartóztatás, és a vádlottat szabadon kell engedni. A bíró ezt nem akarta megkockáztatni, ezért az eljárási törvényt megsértve előre kirendelt egy védőt a vádlottnak akinek kellő időt adott az íratok áttanulmányozására, és ha a védő nem jelenik meg ő vette volna át az ügyet. Erre végül nem került sor, mivel a vádlott védője - akit értesítettek erről - rendben megjelent a tárgyaláson, erre a bíró elbocsátotta a kirendelt védőt.


Ítélet


Stecura Leonyid Pavlovics elsőrendű vádlott bűnös emberölés bűntettének kísérletében, mint felbujtó, valamint kettő rendbeli bűnszervezet tagjaként folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében, mint társtettes. 

Szlávy Bulcsú

szlavy.jpgSzlávy Bulcsú (? - 1997) büntetett előéletű vállalkozó volt, aki az 1990-es években maffiahálózatot épített ki a Balaton körül, az alvilági berkekben a "Balaton császáraként" aposztrofálták. 1997-ben eltűnt, holtteste csak 7 év múlva került elő. A rendszerváltás utáni Magyarország egyik leghírhedtebb bűnözője.
Szlávy fényképészként dolgozott, majd a 80-as évek elején megnyitotta első éttermét Budapesten. A fővárosban és több más vidéki szórakozóhelyeken is voltak érdekeltségei. A vállalkozónak voltak homályos külföldi olajügyei is, de inkább azzal vált hírhedtté, hogy mindeközben olyan bűnbandát hozott létre, amely a Balaton-parti településeken a vállalkozókat fenyegetéssel és bántalmazással arra kényszerítette, hogy bevételük egy részét nekik adják át.
Saját bevallása szerint jó kapcsolatokat ápolt Tasnádi Péterrel, személyesen ismerte Prisztás Józsefet és Tocsik Mártát is. Némi politikai karrierre is szert tett: a 90-es évek elején alelnöke volt a Magyar Republikánus Pártnak. Nagyvonalú tervei között szerepelt például Magyarország vámszabad területté tétele.
1993-ban Spanyolországra távozott. Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1994 szeptemberében adott ki körözést hat rendbeli zsarolás bűntettének kísérlete, bűnszövetkezet szervezése, súlyos testi sértés valamint tartozás fedezetének elvonásának alapos gyanúja miatt. A nemzetközi körözés alapján 1994. október 5-én fogták el és 1995 nyarán adták ki Magyarországnak. Jogi képviseletét Bárándy György vállalta el.
Az előzetes letartóztatásból történő kiszabadulása után, 1997-ben eltűnt. Mivel felvetődött, hogy esetleg gyilkosság áldozata lett, 1999 augusztusában eltűnése miatt a rendőrség körözést adott ki. Eltűnéséről semmit sem lehetett tudni, ezért a rendőrség csak 2002-ben indított államigazgatási eljárást. Rövidesen azonban olyan adatok kerültek a napvilágra, amik szerint Szlávyt biztosan meggyilkolták, ezért 2003. februárjában már emberölés miatt nyomoztak. Wappler László már ekkor gyanúsított volt az ügyben.
Kép 
Szlávy holtteste hét évvel eltűnése után került elő: a főváros XII. kerületében egy garázs szerelőaknájába rejtették és lebetonozták. A rendőrök 2004. január 23-án érték tetten Wappler Lászlót, amint éppen megpróbálta kiemelni a holttestet, hogy aztán a rendőrök elől más helyre rejtse el.

 

A Szlávy-per

Elsőfok


Kép 
A per 2006. májusában kezdődött el. Az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Wappler Lászlót, amit felbujtóként követett el. A vádhatóság szerint azért ölette meg Szlávyt, mert megerőszakolta barátnőjét. Másodrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolják, mert a hatóságok szerint a sértett egykori testőreként ő csalta a bűncselekmény helyszínére Szlávyt. A harmadrendű vádlott pedig a vád szerint az elsőrendű alkalmazottjaként beszerezte a bűncselekményhez használt fegyvert és ő lőtte le közvetlen közelről a sértettet.
________________________________________________________________________
A Blikk.hu exkluzív részleteket közöl a dokumentumból 2006-ban.
W. László: Nem én adtam utasítást Szlávy lelövésére!"Határozottan kijelentem, hogy a terhemre rótt bűncselekményeket nem követtem el. Nem, ismétlem, nem találkoztam 1997. július 31-én Szlávy Bulcsúval, nem utasítottam B. Lászlót Szlávy lelövésére. 1997. július 31-én megtaláltam Szlávy Bulcsú holttestét, és azt elrejtettem. Megítélésem szerint a vádirat több pontatlanságot tartalmaz....
A vádiratban az ügyészség azt állítja, hogy én meg akartam öletni Szlávyt. Ez egyzserűen nem igaz. Fel akartuk jelenteni, és ezt meg is tettük (H. Erika megerőszakolása miatt - a szerk.). Nekem nem volt semmilyen kapcsolatom Bulcsúval, nem volt üzleti nézeteltérésem, nem tartoztam neki, és ő sem tartozott nekem....
A vádirat hosszasan taglalja, hogy én fegyvert akartam szerezni. Ez nem igaz. Nem igaz, amit B. László állít, ugyanis én nem kértem arra, hogy szerezzen nekem önvédelmi fegyvert. Lehetséges, hogy beszélgetésekben elhangzott az, hogy nem ártana, ha lenne, de ezt nem én, hanem W. Tamás szorgalmazta. W. volt az, akinek mindig is volt fegyvere, nem is egy. Ezt onnan tudom, hogy valóban jártunk egy alkalommal a nyaralójában, ahol megmutatta a fegyvereit. Én nem értek a fegyverekhez, de azt hiszem, hogy ha valaki önvédelmi fegyvert akar szerezni, akkor nem Skorpió géppisztolyra gondol..."
"Telefonon közölték, Szlávyt kiterítették nálam"
"A vádirat hosszan részletezi az 1997. július 31. napján történteket. Ezzel kapcsolatosan a következőket tudom mondani. Amennyire vissza lehet emlékezni, és ezen a napon is, mint mindig, többnyire a budaörsi irodában voltam.... Este nyolc óra körül kaptam egy telefonhívást, hogy kiterítették a Szlávyt nálam. Nem tudtam mire vélni a dolgot, de megijedtem. Végigjártam a lehetséges helyeket, visszamentem a Bíbor utcába, voltam a Sodrás utcában, majd a Székács utcában megtaláltam Szlávy holttestét. Szabályosan pánikba estem, és mint ahogy azt a rendőrségen tett vallomásomban elmondtam, elrejtettem a holttestet...
Életszerűtlen a vádirat feltételezése, hogy a H. Erikát ért sérelem miatt ilyen módon vettem volna "elégtételt". Életszerűtlen, mert H. Erika Szlávy megölése előtt három nappal hivatalos útra terelte az őt ért attrocitás miatt a Szlávy elleni eljárást. Feljelentette Szlávyt erőszakos közösülés miatt, aki ellen meg is indult ebben az ügyben a nyomozás. Életszerűtlen, minden józan logikának ellentmondó az is, hogy ezt követően a saját irodámban vettem volna "elégtételt"...
"Boros Tamás és az oroszok nem voltak megelégedve Szlávyval"
"...vallomások nevesítik a Szlávyval szemben álló személyeket és csoportokat, az ellehetetlenítésére, a befolyásolásának korlátozására, megszüntetésére irányuló lépéseket, azok okait és kivitelezőit. Szlávy testőreinek vallomásában szinte kivétel nélkül megtalálható a Boros Tamás és az oroszok szóösszetétel. Szinte mindenki nyilatkozott arról, hogy az oroszok Boros Tamáson keresztül üzlettársai lettek Szlávynak, és nem voltak megelégedve a nekik jutó összegekkel. Hiába vallották a tanúk, hogy Szlávyt megalázták, megpofozták, a bevétel egy részének átadására kényszerítették, az ezzel kapcsolatos körülményeket a nyomozó hatóság figyelmen kívül hagyta, bár a nyomozást erre való hivatkozással rendelte el..."
"Szlávy konfliktusa Borossal lehet az emberölés kiváltó oka"
"Szlávy 1997 év elején kapcsolatba került Boros Tamással. Ellentétben a vádirat állításaival, mely szerint "Boros Tamás és a sértett között komoly konfliktus nem alakult ki sem üzleti, sem magánéleti okból adódóan", a nyomozati anyagokból egyértelműen kitűnik, hogy közöttük komoly üzleti megfontoláson alapuló konfliktus volt. Álláspontom szerint ez a konfliktus - amelyet a nyomozó hatóság nem vizsgált - is lehetett a Szlávy Bulcsú sérelmére elkövetett emberölés kiváltó oka. A nyomozati iratokból egyértelműen megállapítható, hogy Szlávy üzleti érdekeltségeit és embereit még ezen a napon, tehát július 31-én, a megölésének napján átvette Boros Tamás."
________________________________________________________________________
2007. januárjában megszületett az elsőfokú, nem jogerős ítélet: 15 év fegyházra ítétlék hétfőn Wappler Lászlót, aki a vádak szerint megrendelte Szlávy Bulcsú meggyilkolását. A másodrendű vádlott 6 év, a harmadrendű pedig 12 év fegyházat kapott. Az ítélet ellen fellebbeztek, így az nem jogerős.
Wappler ügyvédje perbeszédében hangsúlyozta: az elsőrendű vádlottnak nem volt indítéka Szlávy megölésére, barátnőjével nem volt mély érzelmi kapcsolatban. Az ügyvéd szerint védence egyszer megzsarolta ugyan Szlávyt, de megölése azoknak állhatott érdekében, akik később a balatoni érdekeltségeit megszerezték. Utolsó szó jogán a vádlottak tagadták bűnösségüket. Wappler László azt mondta, ő csak megtalálta a holttestet és elrejtette. A Népszabadságnak interjút adó [2] vádlott szerint Szlávy halála az Aranykéz utcai robbantásban megölt Boros Tamás nevéhez köthető.

Másodfok


2009. októberében a Heves Megyei Bíróság bizonyíték hiányában megszűntette az eljárást, mindhárom vádlottat felmentették. A bíróság álláspontja szerint a vádlottak bűnössége nem nyert bizonyítást. Az ügyész fellebbezett a döntés ellen, így az ítélet nem jogerős.

A szervezett bűnözés Magyarországon

 1)     1975-1980. közötti időszak: a magyarországi szervezett bűnözés

kialakulását elősegítő tényezők

Belső tényezők

-         gazdasági reform (új gazdasági mechanizmus néven) határásra az országban kezdett kialakulni egy kisiparos, kiskereskedő réteg (butikos, lángossütő), amely réteg kezdett több értéktárgyat tartani az otthonában. Mivel az emberek több értéktárgyat tartottak a lakásban, kezdett megjelenni a szervezett jellegű lakásbetörések (munkamegosztáson alakuló bűnözői csoportok kezdtek megjelenni)
-         a gazdasági reform másik hatása: a határátlépés kezdett liberalizálódni és ezzel párhuzamosan a csempészet mint bűncselekmény kategória kezdett elszaporodni (Jugoszláviából különböző lemezeket, rumpuncs stb. nagytételekben csempészték).

Külső tényezők

-         a határátlépés liberalizáció miatt hazánkban is kezdtek megjelenni a külföldi bűnelkövetők (az akkori szocialista országokból: szerb, lengyel, szlovák bűnözői csoportok), már a 70-es években megjelentek Albániából a fegyvercsempészettel foglalkozó bűnözői csoportok,
-         bizonyos terrorista körök – az akkori pártvezetés tudtával – nálunk pihent.

2)     1980-1990. a szervezett bűnözés tényleges megjelenése hazánkban
A szervezett bűnözés megjelenésének okai

a)     A jövedelmi viszonyok diferenciálódása
A 80-as évek elejére gazdaságilag megrendült az ország, kiderült, hogy az a beruházási politikai, amit az akkori „elvtársak” diktáltak, teljesen elhibázott volt (vas és acél országa). Magyarország a 80-as évek elején a fizetőképtelenség szélére került. Ennek ellensúlyozására az akkori vezetés újabb liberalizációt hajtott végre, kezdett megjelenni a „háttér gazdaság” vagy „árnyékgazdaság”; megjelentek a másod-, harmad-, negyedállások. Kezdett kialakulni egy olyan réteg, akiknek a jövedelmi viszonyai javultak (gmk-zás). Ennek következtében megindult a lakosságon belül a jövedelmi viszonyok differenciálása (gazdagabbak-szegényebbek).

A regisztrált bűnözés

F      1981-ben 130.000 bűncselekményt regisztráltak,
F      1989-re ez a szám 225.000-re nőtt – különösen a vagyon elleni bűncselekmények aránya nőtt meg drasztikus mértékben.

A 80-as években a rendőrség felderített egy olyan ügyet, amit presztízs fedőnéven folytatott. Ennek eredményeként olyan bűnözői kört fogott meg a magyar rendőrség, amire illettek a szervezett bűnözés általános ismérvei (pl. állandó védőkkel jártak el, kapcsolataik voltak amerikai bűnözői csoportokkal). A legnagyobb bűnügy volt 1984-ben a képzőművészeti múzeum kifosztása (közepes karrierű olasz bűnözői csoport egy görög milliomos megbízásából lopta el a képeket).

b)     A bűnelkövetők behatolása a legális gazdaságba
A 80-as évekre jellemző még, hogy a bűnelkövetők behatoltak a legális gazdaságba. A bűnözői köröknek az érdeklődése a különböző szórakoztató-vendéglátó egységek iránt nőtt meg, és az volt az akkori idők szabálya, hogy ezeket a vendéglátóipari egységeket – amik vagy állami vagy szövetkezeti tulajdonban álltak – ún. szerződéses bérletbe (gebinbe) adták ki, és ezeket a szerződéses bérleteket liciteljárás során adták ki a leendő bérlőnek. Az árverésen az vehetett részt, aki büntetlen előéletű volt, így a börtönviselt embernek meg kellett bíznia valakit, hogy helyette ott részt vegyenek (strómanok). A strómanok mögött valójában a bűnözői körök álltak, akik pénzüket ezekben a vállalkozásokban legalizálták.
Ezek az árverések sokszor fiktív árverések voltak – előre meg volt beszélve, hogy ki fog nyerni.
Ebben az időszakban a fővárosi szórakozó helyek jelentős része átkerült az alvilág fennhatósága alá.

c)     Játékautomaták, pénznyerőgépek megjelenése
Szintén a 80-as években jelentek meg a játék automaták (pénznyerő-automaták). Ezek komoly bevételeket jelentettek. A 90-es évek elejéről van csak adat, de ebből lehet következtetni a 80-as évekre. 92-ben 20-30.000 ilyen játékautomata volt üzemben tartva, engedéllyel viszont mindössze 4.500 működött.
Illegális működtetés miatt – több hónapos eljárás után – 5-10.000 forintra büntették, egy napi bevétel viszont 50-60.000 forint volt.
Kezdett elterjedni, hogy a bizonyos bűnözői vezetők testőrökkel járkáltak, kezdett általánossá válni a főnök körül kialakuló klikk.

3) Szervezett bűnözés a rendszerváltás időszakában (1994-95)
1990-ben 341.000 bűncselekményt regisztráltak (egy év alatt megnőtt 100.000-rel). Ami szembetűnő volt, hogy nemcsak a vagyonelleni, hanem az életelleni bűncselekmények száma is megnőtt (eldurvulás volt megfigyelhető a bűnözésben).

A bűnözési helyzet megváltozását elősegítő belső tényezők
a)     a szervezett bűnözésnél mindig gazdasági szálat kell keresni: Magyarországon azzal magyarázható, hogy a 90-es években lezajlott a köztulajdonban lévő termelőeszközök magántulajdonba adása (privatizáció), ahol jelentős hadállásokat szerzett a szervezett bűnözés (20 étterem 1 forintért),
b)     az emberek jelentős része a privatizáció kapcsán elveszítette munkahelyét, megszűntek a munkásszállók, kezdtek megjelenni a hajléktalanok, ezáltal megszaporodott a megélhetési bűnözés is,
c)     a rendőri szervek kezdtek elbizonytalanodni, a rendőrség a rendszerváltás előtt sokszor átlépte a törvényesség küszöbét, eddig ezt lehetett büntetlenül csinálni, azonban 90 után a jogállami büntetőeljárás tükrében erre már nem volt lehetőség, át kellett állni,


Külső tényezők

A globalizáció hatása Magyarországon is kezdett megjelenni (mind a közlekedés, mind az infrastruktúra területén), a bankoknál a pénzpiaci műveletek kezdtek átalakulni számítógép alapúra, ami magával hozta a számítógépes bűnözés megjelenését.

A szervezett bűnözés megjelenésének három nagy területe
F      ásványolaj kereskedelem (olajbűncselekmények),
F      szervezett gépjárműlopások,
F      adósságbehajtással, védelmi zsarolással kapcsolatos bűncselekmények.

Olajbűncselekmények

Szintén gazdasági oka volt. A mindenkori magyar kormányzat koncepciója az volt, a háztartási tüzelőolaj árát a világpiaci árnál olcsóbban adta az állam (az állam támogatta a terméket). Gyakorlatilag a bűnözői körök ezt az ártámogatást próbálták megkaparintani (jegyhamisítások, olajszőkítés stb.). Ez a bűncselekmény döntően Békés, Bács-Kiskun megyére specializálódtak, ugyanis az alföldön volt nagy tárolókapacitás.

Szervezett gépjárműlopás

1995-ben Budapesten a felderítési arány 5,9% volt (kicsi volt a lebukási kockázat, megérte csinálni). Ennek oka az volt, hogy a gépjármű igazgatás szabályait hanyagon kezelték, ennek a következménye, hogy ma hatszáz igazolás kell az autóhoz.

A bűnözői csoportok típusai (erőszakipari bűnszervezetek hazánkban)
1)     Alulról építkező bűnszervezet
Általában volt egy kemény mag, akik olyan fiatalok voltak, akiket az italozás, randalírozás, éjszakai garázdaság jellemezte őket. Ezen csoportok uzsorakölcsönökkel, szórakozóhelyek védésével, ill. ingatlanügyekkel foglalkoztak.
2)     Felülről építkező erőszakipari bűnszervezet
Alapvetően bűnelkövetési célra hoznak létre gazdasági társaságokat (pl. autókereskedés, kaszinó stb.). Hitelt adtak valakinek, nem tudta visszaadni, elvesztette az ingatlanát.
3)     Területi hegemóniára törő bűnözői csoportok
Ezek igyekeznek a saját kriminális hírnevüket propagálni (milyen kemény módszereket alkalmaznak, milyen szigorúak stb.). Ezek általában igazságtétellel foglalkoznak (mondhatni „mediátorok” mint problémamegoldók).

A bűnözés kifutását elősegítő háttértényezők

1)     Polgári peres eljárás: az igazságszolgáltatás rendkívül lelassult a rendszerváltás után (több évig tartott a per és még végre is kellett hajtani) – ennek hatására jelentek meg az adósságbehajtó társaságok, személy és vagyonvédelmi vállalkozások, amelyek egy része kitapinthatóan kapcsolatban állt bizonyos bűnözői körökkel.
2)     Cégnyilvántartás: a régi Gt. eléggé nehézkesen funkcionált, ezért előfordult, hogy a céget be sem jegyezték és már megindult ellene a felszámolási eljárás.
3)     Ingatlan-nyilántartás: egy átlagos tulajdonbejegyzésre 5 évet kellett várni, ami rengeteg visszaélésre adott lehetőséget az élelmes személyek számára.



Rendőrség

A rendőri munka kétségtelenül a legalapvetőbb állampolgári jogokat érinti, ezért különleges biztosítékokkal kell körülbástyázni. Ezzel szemben a magyar rendőrségi törvény megalkotásakor abból indult ki a jogalkotó, hogy a rendőri munka elve egy jogkövető, törvényes munka, így ott nem kell számítani visszaélésszerű joggyakorlásra, ezért nem kell plusz garanciákat beépíteni (nagy hiba volt azt gondolni, hogy a rendőrségnél nincs deviancia).

1) Az amerikai kutatások azt mutatták, hogy a rendőrség mint foglalkozási csoport nagymértékben torzíthatja az írott jogot, és a ténylegesen érvényesülő jog forrása a rendőrségi szokásokban és nem a törvényekben keresendő. A rendőr sokszor egyfajta ellenséget lát a társadalom (potencionális bűnelkövető). A probléma az a demokratikus államok rendőri munkájában, hogy ellentmondás érzékelhető atekintetben, hogy
-         a rendőrségtől elvárja a politikai hatalom, hogy eredményes legyen, rendet tartson,
-         másfelől mindezt törvényesen tegye.
A törvényesség és az eredményesség között sajnos sokszor konfrontáció van, ugyanis a rendőrök sokszor úgy vélik, hogy a törvények túlságosan megkötik a kezüket – ha a bűnözők megsértik a jogot, akkor a rendőrségnek sem kell következetesen ragaszkodni a szabályokhoz, mert ezzel a bűnözőkkel szemben hátrányba kerül (kell egy vallomás, kiszedjük belőle).

A magyar Be. szerint 8-9 bűncselekmény esetében nincs arra lehetőség, hogy valakit előzetes letartóztatásba helyezzenek, tehát ezen kívül bármikor, bárkit be lehet rakni előzetesbe.

Egyes kutatók szerint van egyfajta sajátos „zsarukultúra”, ami sokszor a felettesek által a beosztott rendőröknek diktált elvárásokban jelenik meg, vagyis a rendőr lehet, hogy nem lenne erőszakosan fellépő, de elvárják tőle („legyél kemény, mutasd meg”). Sokszor a brutalitás nem magának a rendőrnek a személyéből fakad, hanem a főnök, a rendszer elvárásainak próbál megfelelni.

  1. Korrupció
A rendőrség az a testület, amelyik a leglátványosabban testesíti meg a közhatalmat. Ha ez a testület azt üzeni a társadalomnak, hogy nem kell betartani a törvényeket, azokat át lehet hágni, vannak egyenlőek és kevésbé egyenlőek (nem jó ha ilyen kép alakul ki).

  1. Diszkrimináció
Sajnálatosan a joggyakorlatban megjelenik a diszkriminizáció.

50 tétel: Bűnmegelőzés

A bűnmegelőzés Magyarországon sokáig mostoha gyerekként kezelt terület volt. Két terület, ami ma komolynak mondható: a bűnmegelőzés és az élet ellenes bűncselekmények.

Bűnmegelőzéssel az tudna igazából jól foglalkozni, akinek komoly szakmai gyakorlata van, több 10 évet lehúzott a rendőrségnél és tapasztalatait átadhatná.

1)     A helyi bűnmegelőzésre kell koncentrálni
A bűnmegelőzésnek Amerikában egy olyan irányzata alakult ki, ami azt vizsgálta, hogy a bűncselekmények elkövetői honnét származnak. A vizsgálatot azt mutatták, hogy a bűncselekmények döntő részét 60-70%-át helyi lakosok követik el. Ha ez így van, akkor célszerű a helyi bűnmegelőzésre koncentrálni.

Erre a felismerésre alapozva kiadtak egy bűnmegelőzési irányzatot, gyakorlatot, amit közösségi rendőrség vagy közösségi bűnmegelőzés néven hívnak. Ez rendkívül nagy sikert tudhat magának. E sikerhez az is hozzájátszott, hogy Amerikában jelenleg csökken a bűnözés, amelynek okai
a)     a 90-es években az akkori liberális kormányzat egy olyan törvényt fogadott el az erőszakos bűncselekmény elkövetőiről, hogy harmadszor a padlóra kerülsz”, vagyis ha valaki 3-szor követ el erőszakos bűncselekményt, akkor a harmadik után automatikusan életfogytig tartó börtönbüntetésre lehet ítélni (ehhez az is hozzátartozik, hogy a 90-es évek közepén 200 új börtönt építettek Amerikában),
b)     az amerikai korösszetétel úgy alakult a 90-es években, hogy viszonylag csökkent a fiatalok száma, és a fiatal felnőtteknek a legnagyobb a bűnelkövetési aktivitása.

2)     Partneri kapcsolat a rendőrséggel

Az amerikai „betört ablakok elmélet” abból indul ki, hogy ha valahol egy ablakot betörnek és ezt azonnal nem üvegezik be, akkor a következő ablakot könnyebben kitörik. Tehát ha valahol megindul egy társadalmi lecsúszás és az ellen nem lépnek fel azonnal, úgy elburjánzik a bűn, hogy már nem lehet visszafordítani a dolgokat.

Ez a bűnmegelőzési irányzat egy cselekvési modell, ami olyan rendőrséget testesít meg, amelyik a lakossággal és a helyi vezetéssel élénk, élő együttműködésben, partneri kapcsolatban áll.

Azt mondják, hogy tegyük át a kontrollt az önkormányzati szféra felé (helyi bűnmegelőzés) és döntsenek ott.

Jellemző erre a rendőrségre, hogy
-         általános problémamegoldó szervvé lép elő,
-         decentralizált struktúrát kíván meg (nincs akkora hatalma a központnak, ezért nem tetszik a vezetőknek),
-         a rendőrség vizuálisan jobban látható („legyen meg a rendőr kapcsolata az emberekkel”).

3)     Konfrontatív bűnmegelőzési modell
Ennek elméleti alapja a racionális választás elve: a bűnöző, amikor elkövet egy bűncselekmény költség-haszon elemzést végez. Ezért meg kell emelni a bűnözés költségeit (büntetési tétel megnövelése). Erre az elméleti alapra – szintén Amerikában – két bűnmegelőzési modell és gyakorlat alakult
a)     az őszinteség visszarettent: veszélyeztetett fiatalokat elvittek börtönbe, azt remélték, ha látják milyen a helyzet, majd visszarettenti őket a bűncselekmény elkövetésétől – e fiatalok nagy része bűnöző lett,
b)     csizmatáborok: erőszakos bűncselekmények elkövetői kapnak egy lehetőséget, hogy egy néhány hónapos csizmatábor kiállása után kedvezményesen szabadulhat (ez önkéntes, aki abbahagyja, elesik a kedvezménytől). Nagy fizikai próbát kell kiállniuk – úgy gondolják, ha valaki ilyen sokkot kap meggondolja, hogy visszakerüljön-e – itt felemás a siker, 50%-a visszaeső annak, aki ezt megjárta.

4)     Szituatív bűnmegelőzés

Ennek a modellnek két elméleti alapja van
a)     Védhető tér elmélet
Egy területi egység lakóit arra kell rávenni, hogy felelősséget érezzenek a saját lakókörnyezetük iránt (maguknak érezzék azt).
b)     Rutincselekvény elmélet
Bűncselekmény létrejöttéhez három tényezőnek az együttes fennforgása szükséges
-         elkövetési tárgy,
-         tettes,
-         ne legyen olyan eszköz vagy személy, aki/amely a bűncselekmény létrejöttét megakadályozná.

A gyakorlatban ez úgy jelent meg
-         jobb közvilágítás, jobb térfigyelő rendszerek
-         forró pontokra koncentráló rendőrség: a vészhívások több mint fele egy szűk területről érkezik a rendőrséghez, ezért azt gondolták, hogy e szűk helyre koncentrálva kell a bűnözést felszámolni. Ez az elgondolás azért hibás, mert nem a bűnözést szünteti meg, hanem csak földrajzilag eltolja.

5)     Áldozatorientált bűnmegelőzési modell

A potencionális sértettet tájékoztatjuk, felhívjuk a figyelmét a veszélyekre (Amerikában óvodákban alkalmazzák, hogy a gyerek merjen szembeszállni a pedofil elkövetőkkel).

Nem kell a 12., 13., 14., 16., 17., 39., 40., 41. tétel
Vizsga 40 perc, 3 kifejtős kérdés pl.
-         magyarországi szervezett bűnözés jellemzői
-         Terrorizmus elleni küzdelem
3 rövid kérdés
-         szimbólikus interakció elmélete,
-         erőszak fogalma,
-         mi a jellemzője a regresszív pedofil elkövetőnek.

Magyarországon 1965-től regisztrálják a bűncselekmények számát.


Markó Béla a gengszter


2010.06.29
A hazai alvilág királyának tartott Markó Béla még odahaza – többi bűntársához hasonlóan - piti betörőként kezdte karrierjét, majd „felszívva” magát, már mással végeztette el a betöréseket, míg ő tippeket adott. Megtehette, hiszen bensőséges kapcsolatokat épített ki a hazai művészvilággal: budapesti lakásán tartott házibulijain ismert zenészek, énekesek és befolyásos elvtársak fordultak meg. Megesett, hogy amíg gazdag vendégei nála mulatoztak, addig Markó emberei kirámolták otthonukat. A budapesti gengszterkirály már akkor éles lőfegyverrel járt, amikor még társai többsége „csak” gázsprayt vagy riasztópisztolyt tartott magánál.

„Gondolkodás nélkül ütött, és ha beindult, nem ismert se embert, se istent” – jellemezte őt a hvg.hu-nak egyik ismerőse. Markó nevével Zombori Attila 
Mesél az alvilág című könyvében is találkozhatunk (igaz, ott elváltoztatták a nevét, Makó Bélaként emlegetik), amelyben egy Juszuf nevű betörő isteníti. „Jó vonalai voltakkülföldre is, biztos orgazdái voltak. Minden szempontból a csúcson volt. (…) Ékszerészek, gazdag maszekok, magánzók és életművészek látogatták a lakását, ahol a legmenőbb kurvák lesték a vendégek minden óhaját. (…) A legkiválóbb gengszter, akit valaha ismertem” – mesélte a betörő. 

Markó lelövi Szendrőt

Markó szintén a Presztízs-ügy egyik gyanúsítottjaként szökött meg Magyarországról Los Angeles-i magyar barátai segítségével. Mint a leghírhedtebb gengsztert, Magyarországon folyamatos megfigyelés alatt tartották a rendőrség bűnügyi figyelői és a titkosszolgálat is. Egyik reggel kék dzsekijében gyalog kisétált a Keleti pályaudvarra, felszállt a Wiener-Walzerre, majd nem sokkal később a rendőrségi figyelők azt regisztrálták, hogy egy kék dzsekis, Markóhoz kísértetiesen hasonló alak leugrik a vonatról és taxiba száll. Mire elfogták és azonosították, kiderült: egyik hasonmása akadt horogra, Markó pedig már valahol Ausztriában jár. A férfi hamar Mexikóba utazott, ahol névházasságot kötött egy amerikai nővel, hogy az Egyesült Államokban telepedhessen le. A rendőrség köreiben sokan gyanítják, hogy Mark&oa cute; kiszöktetésében a magyar titkosszolgálat is segédkezhetett, mert - mint egy forrásunk megjegyezte - "Markó önmagában túl primitív volt egy ilyen jól kitervelt akció végrehajtásához".
Nem sokkal megérkezése után Markó Béla fejbe lőtte Szendrő Istvánt az áldozat Beverly Hills-i lakásának fürdőszobájában, egy házibuli során. Ám a börtönt megúszta, mivel a bíróság önvédelemnek minősítette a tettét.

Talán véletlen egybeesés, talán nem, de Markó egy nappal azelőtt végzett Szendrővel, hogy a városi törvényszéken tárgyalni kezdték volna Szendrő egy régebbi fegyveres támadását, amely ügyben Simon Csaba is a hatóságok látókörébe került.

Meggyilkolják az LGT gitárosát

Ám Simon Csaba közvetlen környezetében nemcsak Szendrő István vált gyilkosság áldozatává. A Locomotiv GT alapító gitárosát, a szintén ehhez a körhöz tartozó Barta Tamást is Los Angelesben ölték meg.

A legendás zenész 1974-ben „ragadt kint” az Egyesült Államokban, amikor az LGT Kaliforniában vendégeskedett. Barta zenészkarrierre vágyott a tengerentúlon is, de később szembesülnie kellett azzal, hogy ez a nálánál jóval tehetségesebb amerikai gitárosoknak sem megy könnyen - állítják egykori ismerősei. Amerikai pályafutása tragikus véget ért: 1982. február 16-án meggyilkolták.

Haláláról számos legenda kering, ami abból is fakad, hogy egykori zenésztársai is csak sejtik, mi lehetett a gyilkosság háttérében. „(Barta) beszállt a papírbizniszbe, a papírmaffiába. (…) Az a rémhír terjeng itt Magyarországon, hogy minden magyar, aki kimegy Amerikába és nem tud mihez kezdeni, ide kerül. Itt valami okos magyar főnök lehet, gondolom, aki látja ezeket a megszeppent, gatya nélküli magyarokat üres kofferrel, és beszervezi őket. Egy barátjával együtt később ki akartak szállni. Önállósítani akarták állítólag magukat, és elloptak valami címlistát. Kérték tőlük vissza, de nem adták. Akkor megfenyegették őket. Ennek a barátjának eltörték a kezeit, és két hónapra meghalt a Tamás” – mesélte egy interjúban 
Somló Tamás, amikor a gitáros halálának okairól faggatták.

Farkas: Markó helyett lőtték le Bartát

Másként emlékezett viszont a történtekre a maffia egyik állítólagos tagja, az ezredforduló környékén Amerikából hazatért Farkas József. Az egyik kaliforniai börtönből állítása szerint néhány éve szabaduló, majd az Egyesült Államokból kiutasított bűnöző a Zsaru magazin újságírójának fecsegett a Barta-gyilkosságról. Ő azt állította: Markóék már korábbról ismerték Bartát. „Nem voltam ott, de elmesélték, hogy Tomi elment Markóékkel tárgyalni. Ott (Markó) Béla a szokásos módon meghülyült, megütötte a tárgyalópartnerét, mire a testőr fegyvert rántott. Béla lehasalt, Tomi meg csak állt ott, könnyű célpont volt. Markó óriási temetést akart rendezni, de aztán megijedt, hogy a zsaruk begyűjtenek bennünket” – állította Farkas, aki szerint Barta naiv volt, nem tudta, mibe keveredett. „A szerencsétlen túl becsületes volt, nem tudta, régi ismerősei igazából mivel foglalkoznak. Szinte borítékolni lehetett, hogy alkalomadtán ő kapja majd az első golyót” – mesélte a gengszter.
Farkas szavahihetőségét ugyanakkor erősen megkérdőjelezi, hogy a riportban azt állította: Markó beszélte rá Bartát arra, maradjon az Egyesült Államokban, és társuljon vele. Ez már csak azért is nehezen képzelhető el, mert Barta Tamás Markó Amerikába érkezése előtt már nyolc éve az Államokban élt. (Másrészt rendőrségi forrásainknak semmit nem mondott Farkas József neve.)

Önállósodni akart?

A hvg.hu rendőrségi forrásból úgy tudja, a Simon Csaba cégénél dolgozó Barta Tamás önállósodni akart, és ez vezetett halálához. Gyilkosai állítólag boltjában keresték fel, majd a szintén az üzletben tartózkodó egyik munkatársával együtt lelőtték.

Simon Csaba szerint azonban Barta Tamás kábítószerezett, illetve kereskedett is a droggal, s így akadhatott valakikkel konfliktusa, ami a tragédiához vezetett. „(Barta) nekem dolgozott. Aztán önálló lett, és lelőtték. Elhiheted, hogy nem az én írószereim miatt. Nagyon jó gyerek volt, de állítólag kábítószerügybe keveredett, és ebbe Amerikába bele lehet halni” – mondta Simon a  már említett, Zalatnay Saroltának adott interjújában.
Hasonló véleményt hangoztatott a hvg.hu-nak egy szintén a kaliforniai papír-írószer üzletben annak idején érdekelt magyar üzletember, Simon egyik ismerőse is. „Nem volt ebben a bizniszben annyi pénz, hogy bárkit is meggyilkoljanak azért, mert meglopja a főnökét, vagy elhappolja a cég ügyfélkörét. Barta kábítószerrel kereskedett, emiatt kellett meghalnia. Gyakori volt azon a piacon, hogy az alkalmazottak loptak, vagy leléptek az ügyfélkör listájával. De ezért még nem ölték meg őket” – reagált forrásunk arra a szóbesz&e acute;dre, miszerint Bartát azért ölték meg a papírosok, mert a cégtől lenyúlt egy, az ügyfélkör neveit tartalmazó listát - erre a listára utalt Somló Tamás is.

Túlélők és halottak, avagy visszatérés az óhazába

Bár Simon ellen indult eljárás az Egyesült Államokban, a rendőrségnek soha nem sikerült rábizonyítani semmit. A férfi a rendszerváltáskor tért végleg haza (Simon Azulai néven), korábban mindössze egy alkalommal, édesapja temetésére jöhetett Magyarországra, ám információink szerint ez a látogatás is egy közte és egy magyar nyomozó között létrejött alkunak volt köszönhető. Magyarországon részt vett a privatizációban (a zalaegerszegi ruhagyárban lett érdekeltsége), majd tőzsdézett, de köztörvényes bűncselekmény gyanújával soha többé nem került a magyar rendőrség látókörébe.

A megzsarolt besúgó

Nem úgy Zubovics Gyula, aki szintén 1990-ben tért haza. Budapesti irodájában felkereste B. Józsefet, akitől – egy korábbi kölcsön miatt – 400 ezer dollárt követelt. B. József (vagy ahogy barátai nevezték: Jozsó) korábban Los Angelesben sülve-főve együtt volt Zuboviccsal, aki csak később jött rá, hogy barátja egyben az FBI besúgója is.

B. József – miután visszatért Magyarországra, és tisztes vállalkozásba fogott – beijedt Zubovics fenyegetésétől és a rendőrséghez fordult. Az „FBI ügynökeként” védelmet kért a magyar zsaruktól, mindhiába: a rendőrség nem tudta megvédeni, ráadásul ekkor még hivatalosan a magyar hatóságoknak nem volt kapcsolata az amerikai szövetségi nyomozókhoz. Így aztán az egyik rendőrtiszt egy volt kollégáját és annak biztonsági cégét bízta meg B. József védelmével.

A volt rendőrből lett magánnyomozó és B. József közösen keresték fel Svájcban a berni amerikai nagykövetségen 
Robert Michael Pfenninget, a követség jogi attaséját, aki egyben az FBI európai igazgatója is volt 1993-ig. Pfenning a volt rendőrön keresztül juttatta el Budapestre mindazokat az információkat, amit az FBI Simomról, Zubovicsról és a többiekről összegyűjtött. (Az FBI információink szerint a már említett személyeken kívül S. GyörgyötO. Kirsteint és B. Zsoltot is - szakszóval élve - "feldolgozta", de a szövetségiek látókörébe került Simon Csaba egyik Los Angeles-i üzlettársa, A. A. Pál egykori magyar disszidens is, aki a hatvanas években Magyarországon a Katonai Térképészeti Intézetnél dolgozott, ennélfogva kapcsolat lehetett közte és a magyar katonai titkosszolgálat között.)
Szerencsesorsjegy és vérmérgezés

Zubovics Gyulát az FBI 1990-ben köröztette (amiért Los Angelesben nem jelent meg egy idézésen), de mivel ekkor Magyarországon tartózkodott, az amerikai rendőrök tehetetlenek voltak. A magyar rendőrök azonban tájékoztatták Pfenninget arról, hogy a Németország és Magyarország között gyakran autóval ingázó Zubovics legközelebb mikor lépi át Hegyeshalmot, így a férfit Ausztrián át követve végül Németországban el tudták fogni. Az Egyesült Államokba vitték, de miután tisztázta magát, elengedték, így visszatérhetett Magyarországra.
A Zubovics által megfenyegetett B. József viszont mihamarabb igyekezett megszabadulni magyarországi üzleteitől, majd felszívódott – nem kizárt, hogy az FBI tanúvédelmi programját vette igénybe, ismerősei szerint ugyanis jelentkezett erre a programra, annyira tartott Zubovicstól, akinek meggyőződése volt, hogy B. József nyomta fel őt a szövetségieknél.
      
Zubovics pedig tovább üzletelt, immáron Magyarországon. Nevéhez fűződött a kilencvenes évek elején nagy sikerrel futó Express Money szerencsesorsjegy kitalálása. A vállalkozónak Szentendrén voltak érdekeltségei, többek között a Cats Night Club éjszakai bár, ahol a nyolcvanas évek egyik ismert betörőjének, a Presztízs-ügyben anno szintén érintett „Buksinak” is munkát adott, s ahol – forrásaink szerint – politikusok, ismert közéleti személyiségek is megfordultak. „Tamás ebben az időben már nagyon adott a látszatra. Szeretett volna üzletember módjára élni, nem akart bajba kerülni, ahogy a legtöbb Los Angelesből hazatért magyar gengszter sem. A bárjában például tiltotta, hogy kábítószer legyen, noha ő maga szívott. Nem akart balhét, de az alvilágban volt tekintélye” – mesélte a hvg.hu-nak egy közeli ismerőse. 
Zubovics bűnözői karrierje hét évvel hazatérése után ért véget: 1997. május 5-én, az akkor már 51 éves férfit Szentendrén robbantották fel, amikor épp szállt be terepjárójába. A merényletet ugyan túlélte, és már gyógyulófélben volt a Honvéd Kórházban, ám miután abbahagyta az antibiotikumos kezelést, vérmérgezésben elhunyt. Érdekes momentum, hogy két héttel felrobbantása előtt - információink szerint - életveszélyesen megfenyegette Zalatnay Sarolta egyik üzlettársát, P. Máriátegy elszámolási vita miatt: Zubovics P. Máriától és annak egyik üzlettársától több száz millió forintot követelt.  (Zalatnay Sarolta baráti viszonyban volt Zuboviccsal, ő mutatta be a férfit - mint új ügyfelet - P. Máriának.)

A szintén Los Angelesből hazatért T. Pál szerencsésebb volt, b&a acute;r ő is megszenvedte a kilencvenes években dúló alvilági háborút: 1996. november 21-én budapesti garázsa előtt lőttek rá kilencszer, s bár életveszélyesen megsebesült, túlélte a támadást. Értett a fenyegetésből, s ma már forrásaink szerint az alvilágtól visszavonultan, „tiszta” vállalkozásaiból él.
Szintén Zubovicsék köréhez tartozott Dóri Sándor vállalkozó, aki a rendszerváltás után a kaszinóbizniszbe szállt be. A kaszinótulajdonost 1997-ben akarták felrobbantani, majd lelőni, de mindkét merényletet túlélte. Ezt követően külföldre távozott.

Markó Béla halála

Az időközben kábítószerrel való visszaélés miatt az egyik amerikai börtönt is megjáróMarkó Bélát Los Angelesben érte utol végzete. 1990. október 9-én egy hollywood-i magyar bárban randalírozott az akkor 37 éves maffiózó, s tűzpárbajba keveredett a bár egyik vendégével, az 50 éves Russel L. Kuster rendőrnyomozóval. Markó halálosan megsebesítette Kustert, akiben azonban még volt annyi erő, hogy agyonlője a gengsztert. Kuster hős lett, temetéséről címlapon számolt be a Los Angeles Times napilap. A Los Angeles-i magyar maffia tagjai közül Markó Béla halála után (és már közvetlenül azt megelőzően is) egyes bandatagok visszatértek Magyarországra, mások áttelepültek Clevelandbe, illetve New Yersey-be. A kint maradtak közül néhányan az orosz maffiához csatlakoztak.Az új generáció

Los Angelesben a rendszerváltás után egyetlen magyar bűnöző nőtte ki magát – tudtuk meg rendőrség közeli forrásból. M. Ernő nem tartozott a Szendrő-féle társasághoz, ő már jóval később, a kilencvenes években telepedett le Kaliforniában. Az angol-orosz nyelvszakon végzett, majd odakint orosz nyelvtudásának is köszönhetően az orosz maffiával „összeborult”, s évekig azok védelmét élvező fiatalember a Los Angelesben feketén dolgozó magyaroknak közvetített munkát, de érdekelt volt a kábítószer-kereskedelemben is. Saját fuvarozócége volt. Jelenleg az egyik amerikai fegyintézetben csücsül: zsarolásért és önbíráskodásért ítélték el.



A Los Angeles-i magyar maffia nyomában

A hírt most hallom először. Egyébként nem hiszem, hogy működne ott komoly magyar szervezett bűnözői csoport” – válaszolta még 1994-ben a rendszerváltáskor Los Angelesből hazatért Bodnár György üzletember (a Szaknévsor alapítója) a HVG-nek arra a kérdésre, hogy vajon kikre gondolhatott Tonhauser László (ma már nyugalmazott rendőrezredes), amikor az ORFK ezredeseként „egy hazánkba törekvő Los Angeles-i magyar bűnözői maffiáról” beszélt. Talán nem véletlen, hogy éppen Bodnár Györgynek tették fel a kérdést. Egyrészt az állítólagos Los Angeles-i magyar maffia a hírek szerint a papír-írószer bizniszben volt érdekelt (ezért is nevezték „papírmaffiának”), márpedig Bodnárnak odakint papír-írószer kereskedelemmel foglalkozó cége volt. Másrészt az Egyesült Államokban Bodnár börtönben is ült, de a miértet firtató újságírói kérdésre az ominózus interjúban mindössze annyit felelt: „Ha többet tudnak, írják meg, ha pedig nem, akkor nyomozzák ki. Erről ennyit.” A választ a Magyar Nemzet 1978. május 8-ai számában találtuk meg. Eszerint – ha hinni lehet a lapnak – Bodnárt 1974-ben csalás miatt ítélték el 30 hónapra, néhány hónap után azonban megszökött a börtönből.

Bodnár mellett a városi folklór még 
Fenyő János 1998-ban meggyilkolt médiatulajdonost is összefüggésbe hozta a Los Angeles-i magyar maffiával, s ezt erősítette meg Fenyő egykori pszichológusa és bizalmasa, Perczel Tamás azon állítása, miszerint Fenyőt egy m&eac ute;g Los Angelesből ismert barátja 1997-ben zsarolta is „kaliforniai múltjával” kapcsolatban.
Rendőrségi forrásaink azonban azt állítják: sem a rovott múltú Bodnár György, sem Fenyő János nem tartozott ahhoz a körhöz, amelyet Los Angeles-i magyar maffiaként emlegettek anno az amerikai és a magyar rendőrök, valamint a kaliforniai sajtó. A magyar maffia – állították – különféle csalásokban (főként biztosítási csalásokban), betörésekben, védelmi pénzek szedésében és pénzbehajtásban utazott. Az Amerikai Magyar Szó egyik tudósítása néven is nevezte a szervezet állítólagos vezetőjét, Simon Csaba üzletembert.

A Los Angeles-i Állami Ügyészség egyik tisztviselője, William Kupper egy büntetőeljárásban eskü alatt nyilatkozta: Simon beismerte neki, majd tagadta, hogy ő lenne a magyar maffia vezetője. A büntetőeljárás, amelyben Simon is „képbe került”, üzlettársa, 
Szendrő István ellen indult, akit azzal vádoltak, hogy fegyverrel fenyegetett meg egy nőt, aki ugyanabban a Beverly Hills-i irodában dolgozott, ahol a felesége. A cselekményt Szendrő védői is elismerték, de azzal érveltek, hogy kliensük nem lőtt, így a nőnek az ijedtségen kívül nem esett bántódása.

Simon: nem vagyok maffiafőnök

Simon Csaba és Szendrő István 1967-ben együtt - büntetőítélet elől - menekült el Magyarországról, egyes forrásaink szerint a hazai titkosszolgálat segítségével. Los Angelesben Simon Csaba az erőszakos ügyektől távol tartotta magát, Szendrő István (vagy ahogy ismerősei nevezték: Szendrő Öcsi) már kevésbé volt óvatos: a magyar maffia „fegyveres embereként” ismert férfi inkább az öklét és a fegyverét használta, mintsem az eszét. „Szendrő Öcsi kokainozott, ivott, és feltűnő viselkedése felhívta Simonra a rendőrök figyelmét. Ezt Simon is tudta, aki egy idő után már veszélyes tehernek érezte társát” – mesélte rendőrségi forrásunk.

A szóbeszéd, miszerint Simon lenne az 
amerikai magyar maffia vezetője, a nyolcvanas években még Magyarországra is eljutott. A Simon Csaba ismeretségi körébe tartozó Zalatnay Sarolta énekesnő (aki vendégeskedett is Los Angelesben az üzletembernél) "Bocsásd meg a mi vétkeinket" című könyvében interjút közölt az általa jó kiállású gengszterként jellemzett Simonnal. Ebben a gyanúba kevert üzletember határozottan tagadta, hogy bármilyen maffia vezére lenne, különösen nem a kaliforniai magyar maffiáé, amely szerinte nem is létezik.

Simon Csaba szavait erősítette meg a hvg.hu-nak egyik régi ismerőse is, akinek odakint szintén a papír-írószer üzletben volt érdekeltsége. „Simon nem volt semmiféle maffi&a acute;nak a vezetője. Ő pusztán egy üzletember volt. Ebben az iparban nem is lehetett olyan nagy pénzt leakasztani, ami miatt maffiamódszerekre, erőszakra lett volna szükség. Képtelenségnek tartom, amit állítanak róla egyesek” – mondta a neve elhallgatását kérő üzletember, elismerve ugyanakkor azt az információnkat, hogy Simon közvetlen környezetéhez tartozott Szendrő Öcsi, illetve a később rendőrgyilkossá vált Markó Béla is, utóbbi a ’70-es évek végétől disszidálásáig a magyarországi alvilág legkeményebb alakjának számított.

Ráadásul azt Simon is elismerte Zalatnaynak adott interjújában, hogy Los Angelesben néha csak erőszakkal lehet érvényesülni a piacon. „Nálunk (értsd: Amerikában) nem lehet a pénzedért valakit perelni, ott a pénzt meg kell védeni. Legtöbb esetben erőszakkal. Erőszak alatt érts egy-két pofont vagy ehhez hasonlót. (…) a leghatásosabb, ha azt, aki becsap, megbünteted egy-két pofonnal” – mesélte Simon. Sőt arról is sztorizgatott, hogy egy általa „megrendelt” verés miatt majdnem eltette őt láb alól az izraeli maffia két embere, de ő – használva fegyverét – végül megúszta a támadást. „Életemben ez volt az egyetlen, amikor ilyesmivel szembekerültem” – mondta a történet kapcsán Simon.

A szóbeszéd szerint – s erre Simon is utal az interjúban – a "szervezetüknek" 300 tagja volt. Erre vonatkozóan semmiféle adatot, információt nem találtunk, s kétségtelenül túlzónak tűnik ez a létszám, noha anno az amerikai sajtó is hangoztatta.

Amerikába jöttek

Tény, hogy Los Angelesbe a hetvenes-nyolcvanas években időről-időre érkeztek a szocialista óhazából megpattant alvilági figurák, s a rendőrök gyanúja szerint nem egynek Szendrőék segítettek a disszidálásban. Így léphetett meg MagyarországrólZubovics Gyula Tamás és Horváth Zoltán is. Idehaza mindketten ismert betörők voltak, s egyben érintettek a nyolcvanas évek elején lezajlott betöréssorozatban, az ún. Presztízs-ügyben.

Ez utóbbi - egyes rendőri vezetők szerint – a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első állomása volt. Olyannyira, hogy a Zubovics Tamás Gyula által a nyolcvanas évek elején alapított, betörőkből, tippadókból és orgazdákból álló bűnbanda leleplezésére 1981-ben egy külön, 36 főből álló nyomozócsoport alakult. A nyomozókat Tonhauser László vezette, de vizsgálóként 
Pintér Sándor (az Orbán-kormány későbbi belügyminisztere) is dolgozott az ügyön. Zubovicson kívül a Presztízs-ügynek több olyan szereplője is volt, akinek a neve a rendszerváltás után is szerepelt bűnügyi hírekben. Egyikük Mész&a acute;ros Péter, vele másodrendű vádlottként a nemrég zajló kecskeméti maffiaperben találkozhattunk.
A Presztízs-ügy gyanúsítottjai olyan lakásokat, villákat rámoltak ki, ahol esetenként több millió forintos értékeket szerezhettek meg. Rendőri forrásaink szerint előfordult, hogy Los Angelesből adtak megrendelést a betörőknek arra, milyen ékszereket, műkincseket, festményeket, vagy antik tárgyakat jutassanak ki külföldre, s a „futár” nem egy ízben az éppen disszidáló bűnöző volt. A Presztízs-ügy gyanúsítottjai rövid idő alatt több milliós vagyonra tettek szert.

Los Angelesből fizetett ügyvédek

Ha egy-egy esetben sikerült is gyanúsítottakat produkálni, az begubódzott, nem volt hajlandó szóba állni a rendőrséggel. Ugyanakkor az ország legjobb ügyvédei jelentek meg körülötte, és mindent megtettek, hogy védencüket kiszabadítsák. (…) Szervezetté vált a bűnözés” – emlékszik vissza erre az időszakra Nem kérek bocsánatot című könyvében Tonhauser László nyugalmazott rendőrezredes.

A rendőrnyomozó szerint a „bűnözői csoport vezéregyéniségeit az ország legjobb és legdrágább ügyvédjei védték, nem egyet az USA-ból, 
Los Angelesből fizettek dollárban”. Egy Bujtor néven ismert betörő ügyvédje például különösebb nehézség nélkül kiutazhatott Los Angelesbe, ahol – információink szerint – Szendrőékkel találkozott. Ez – állítják rendőri forrásaink – nem történhetett volna meg abban az időben anélkül, hogy az ügyvédnek ne lettek volna magas belügyes vagy titkosszolgálati kapcsolatai.

Titkosszolgálati szál

Könyvében Tonhauser egyébként utalt is arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált: a titkosszolgálat és a bűnözői csoport egy-egy tagja, valamint a Los Angeles-i társaság között kapcsolat van. „A Budapest II. kerületben tartottunk házkutatást egy gyanúsítottnál. Már ki voltak téve az asztalra a megtalált bűnjelek, amikor megjelent két jól öltözött úriember, és kihívott a lakásból engem, mint az eljárás parancsnokát”, majd „elvitték a teljes aktát, bűnjeleket és magát a személyt is”, aki a továbbiakban nem szerepelt az ügyben.

Hasonló kijelentést tett Dr. Kiss Ernő rendőr dandártábornok, az Országos Rendőr-Főkapitányság Bűnüldözési Igazgatóságának volt főigazgatója, igaz, már 2000-ben, az 
olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság előtt.   "A t itkosszolgálatok szerepe a magyarországi szervezett bűnözéshez... - megint egy olyan terület... Tonhauser úr elég plasztikusan mondta, hogy a politikai rendszerváltozás előtti időszakokban milyen dolgok voltak. Akkor voltak olyanok - és azt hiszem, ma már ez nem tartozik a titkok körébe, volt olyan lehetősége az akkori állambiztonsági szervnek, hogy megjelent egy papírral és elvitte a bűnügyet. Akkor volt az MSZMP KB-nál és egyéb más szerveknél hatásköri lista, és emlékszem arra, hogy nagy barbatrükk kellett ahhoz, hogy egy KB-tagot, a valamikori Egyesült Izzó vezérigazgatóját a magyar rendőrség gyanúsítottként kihallgassa, mert ehhez főtitkári engedély kellett" - mondta Kiss.

Tonhauser gyanúját megerősítették a társaságot jól ismerő Los Angeles-i forrásaink is, akik szerint a kiszöktetett bűnözők között gyakran dúló belháború éppen amiatt folyt, mert nem tudták, ki kinek dolgozik és kinek vagy milyen szervnek a megbízásából, segítségével jutott ki Kaliforniába. Noha a magyarok egymás között hasonlóan erőszakosak voltak, mint az olasz, orosz vagy latin-amerikai maffiacsoportok, mégis kínosan ügyeltek arra, hogy ne sértsék más nemzetiségű bűnözői szerveződések érdekköreit.  
Ellenlábasok
Úgy tudjuk, hogy Zubovicsék és a Szendrő-féle társaság között folyamatos háborúskodás dúlt. Noha Szendrőék segítették kijuttatni Zubovicsot és Horváthot, a két betörő később – más betörőtársakkal, például Rigor Sándorral és Kolovics Jánossal együtt – önállósította magát, és elszakadva Szendrőéktől kizárólag betörésekre szakosodott.

Zubovicsék társaságában tűnt fel a világhírű Brodszky Miklós zeneszerző unokaöccse, 
Putter Tamás is, akire egy ízben rá is lőttek, ám ő túlélte e merényletet. Putter egyik régi ismerőse azonban a hvg.hu-nak nyilatkozva kizártnak nevezte, hogy az időközben kábítószerfüggővé vált Putter bármilyen bűnszervezet tagja lett volna, azt azonban elismerte, hogy Zubovicsékkal összejárt. "Putter vígan megélt a nagybátyja utáni jogdíjakból, hatalmas villája volt Beverly Hillsben. Az igaz, hogy Zubovicsék szállították neki a kokaint, de nem hiszem, hogy betörésekben sáros lett volna" - mesélte régi ismerőse a hvg.hu-nak.
Pedig a Zubovics-féle társaság olyannyira veszélyes volt, hogy folyamatosan figyelte az FBI - jóllehet ugyanilyen figyelemmel kísérte Simonékat is. Mindenesetre Rigort, Kolovicsot és Horváthot le is tartóztatták. Házuk átkutatásakor betörésből származó értékeket is találtak a szövetségi nyomozók. Ugyanehhez a körhöz tartozott még információink szerint T. Pál is, akinek a neve – Zubovicshoz hasonl óan – a kilencvenes években Magyarországon zajló alvilági leszámolásban ismét előkerül. Igaz, akkor - Zubovicshoz hasonlóan - már célpontként.



BÜNTETŐJOG





Talio: azonos sérelem okozása " szemet szemért…" elv.
Crimen: Közbűncselekmény
Delictum: Magánbűncselekmény
Zsűri: Polgárokból álló olyan testület, mely a felelősség alapját képező tényekben hivatott állást foglalni. A zsűri döntése mondja meg, hogy a vádlott bűnös - e és csak ez után következhet a bírói döntés, mely a büntetést megállapítja.
Büntetőpolitika: A cselekmények büntetendőségéről és az elkövetők megbüntetéséről kialakított nézetek összessége.
Szakmai büntetőpolitika: A foglalkozás gyakorlása során kárt okozó magatartásokra alkalmazták. / pl. orvosi műhiba/
Állami büntetőpolitika: Állami büntetőpolitikává akkor válik egy nézet, ha azt a parlament többsége elfogadja és törvény alapjául szolgál.
EU büntetőpolitikája: kétirányú változást eredményez     -     dekriminalizálás
-          kriminalizálás
Jogi tárgy: A norma védelmi célja; az a társadalmi érdek, érték, amelyet a büntetőjog védelemben részesít, vagyis az ellene irányuló meghatározott támadásokat bűncselekménnyé nyilvánítja. / pl. ember élete, testi épsége, jogai /
Nullum crimen, sine lege: Csak azt a mg-t lehet bűncselekménynek nyilvánítani, melyet elkövetése előtt a törvény annak nyilvánított.                  
Nulla poena, sine lege: Csak azt a büntetést lehet alkalmazni a bűncselekményre, melyet elkövetése előtt a törvény előírt.
JOGÁLLAM jellemző jegyei:
1.            Az állampolgárok jogai és kötelezettségei törvényekben vannak lefetetve
2.            Ezek előreláthatóak
3.            És kiszámíthatóak
4.            Nullum crimen sine lege
5.            Nulla poena sine lege
6.            Ártatlanság vélelme
7.            Visszaható hatály tilalma
8.            Analógia tilalma
9.            Határozatlan törvény tilalma
10.          Bíró alkotta jog tilalma
11.          Az elkövető terhére való kiteresztő értelmezés tilalma
12.          Kínzás tilalma
13.          Bírósági eljáráshoz való jog
14.          Védelemhez való jog
Büntetőjogi felelősségre vonás pozitív feltételei: A büntetőtörvény írja le azokat a feltételeket, kritériumokat, amelyekre a büntetőjogi felelősséget alapítani lehet.
Analógia: A törvényi szabály alkalmazása az egymáshoz hasonló, de törvényileg nem szabályozott egyes jogesetekre, a szabályozási hézagok kitöltése érdekében.
Gustav Radbruch: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog - 1946
23/1990 AB: halálbüntetés eltörléséről
11/1992 AB: Az elévülésről
Büntetőjog legalitásának alkotmányos elve:
1.            törvény határozza meg a büntetendővé nyilvánított magatartásokat
2.            a bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia
3.            a bűnössé nyilvánítást a bíróság végzi el
4.            csak az elkövetéskor hatályos tv szerint lehet ítélkezni és büntetni
Rule of law - a jog uralma: A kormányzatnak nincs önkényes uralma a polgárok felett, a törvény előtti egyenlőséget a rendes bírósági eljárásban érvényesítik, és a polgárok személyes szabadságát konkrét jogszabályok fogalmazzák meg és védik.
Necessity test - szükségességi teszt: A demokratikus államok fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges a jogok bizonyos korlátozása; ennek keretében az államok bizonyos mérlegelési sávval rendelkeznek, hogy eldönthessék, hogy szükséges - e az adott jog korlátozása és ha igen, milyen mértékben.
Forum delicti commissi: A bcs. elkövetésének helye
Forum domicilii: az elkövető honossága
Forum deprehensionis: az elkövető tartózkodási helye
Területi joghatóság: Az állam meghatározott földrajzi terület felett szuverenitást gyakorol, vagyis büntető joghatósága kiterjed az adott területen elkövetett valamennyi bűncselekményre.
Quasi területi joghatóság: Azokon a területeken érvényesül, melyek felett egy állam sem gyakorlo területi joghatóságot. / pl. nyílt tenger, légtér /
Személyi joghatóság: Az adott állampolgár államának fennhatósága alatt marad, bárhol is tartózkodik, vagyis külföldön is köteles betartani hazája törvényeit.
Aktív személyi elv: Az állam büntetőhatalma kiterjed az állampolgárai által külföldön elkövetett cselekményekre is.
Passzív személyi elv: Az állam védi állampolgárát külföldön, ha a külföldi állam nem fordít kellő gondot a védelmére.
Extraterritoriális joghatóság: Az állam büntetőhatalmát a külföldön elkövetett bcsk-re is kiterjeszti.
1.            Védelmi elv/reálprincípium: Külföldön külföldi által elkövetett olyan bcsk-re vonatkozik, melyek az állam belső vagy külső biztonságát veszélyeztetik.
2.            Egyetemes büntetőhatalom elve: Figyelmen kívül hagyja az elkövető/sértett honosságát, illetve az elkövetés helyét is. Nemzetközileg üldözendő bcsk-re vonatkozik.
3.            Képviseleti elv: Származékos joghatóságot teremt az elkövetés helyének és az elkövető tartózkodási helyének állama között. Ennek révén lehetőség nyílik a büntetőeljárás lefolytatására az elkövető tartózkodási helye szerinti államban, ha a joghatósággal egyébként rendelkező állam valamilyen okból nem képes lefolytatni az eljárást.
Ne bis in idem elve: Kétszeres eljárás tilalma. Senkivel szemben sem lehet büntetőeljárást indítani, vagy büntetést kiszabni olyan bűncselekmény miatt, amelyet külföldön már jogerősen elbíráltak.
Aut dedere aut punire: Az államok vagylagos kötelezettségét fejezi ki, mely szerint kötelesek vagy eljárni, vagy az elkövetőt egy másik államnak eljárás lefolytatására kiadni.
Büntető kódexek:
1.            Csemegi - kódex: 1878. Évi V.
2.            1961. Évi V.
3.            1978. Évi IV.
Kerettényállás: Olyan kodifikációs technika, mely nem rögzíti pontosan a tiltott magatartást, csak a büntetőjogi felelősség körülírásával, más jogágbeli jogsértésre utalással teszi lehetővé a megváltozott körülményekre történő alkalmazást.
Diszpozíció: Leírják a büntetendő mg-kat és a hozzájuk kapcsolódó büntetési tételeket. / különös rész /
1.            Egyszerű: Pontos, és egyértelmű pl. mást megöl
2.            Leíró: A fogalmak pontos meghatározása pl. lopás, csalás tényállásának meghatározása
3.            Utaló: Egy másik törvényi tényállásra utal
4.            Keret: Egy BTK-n kívüli jogszabályra vagy szakmai szabályra utal.
Büntetőjog forrásai
1.            hatályos BTK
2.            az adott jogrendszer egyéb törvényei
3.            bíróalkotta norma
4.            nemzetközi szerződések - nemzetközi humanitárius jogot sértő bcs-k
Jogalkalmazás: A tárgyi jogba foglalt általános normatételek egyedi esetekre történő alkalmazása.
Jogértelmezés: célja a törvényalkotó akaratának / ratio legis / feltárása. Értelmezés szintjei
1.            Nyelvtani értelmezés: Fogalmak jelentésére összpontosít
2.            Logikai értelmezés: több szabály logikai összevetése
3.            Rendszertani: más jogágakkal való összevetés
4.            Történeti: a törvényalkotó akaratára lehet vele következtetni.
Teleologikus/értékelő elemzési módszer: a szabályozás által eredetileg elérni kívánt cél elemzésével próbálja meghatározni a szabály üzenetét.
Kettős inkrimináció elve: Az adott bcs mindkét helyen -  a külföldi jog és a magyar jog szerint is - büntetendő. 4§ (1),a
Diplomciai mentesség: 1961 - Bécsi konvenció = Mentességet jelent a területi joghatóság alól.
Területenkívüliség: A diplomáciai rezidencia a küldő állam területének tekintendő.
Immunitás: 1963 - Bécsi konvenció = Konzul / Államfő esetében, mentességet jelent a területi joghatóság alól.
Menekültek három fajtája - De Vattel - 1758
1.            az országukban kialakult új rezsim körülményei között nem akarnak élni
2.            politikai bűnelkövetők
3.            ártatlan üldözöttek
Menedékjog: Az állam által nyújtott olyan védelem, melyet területén vagy hozzá tartozó más helyen olyan egyéneknek nyújt, akik ezt igénylik. Fajtái:
1.            Területi menedékjog: Az állam saját területén nyújt menedékhelyet.
2.            Diplomáciai menedékjog: pl. területenkívüliséget évező helyen nyújtja az állam a védelmet.
Jogfilozófia: A jog ésszerűségét vizsgálja, azt, hogy a jog szükségszerű, helyes megoldásokat ad - e.
Természetjog: az örökérvényű, helyes és igazságos jogelveket tekinti értékmérőnek.
Észjog - Kant: Az embereket megillető jogok és kötelezettségek a józn észből is levezethetőek.
Jogállam formai fogalma: TÖRVÉNY. Minden államhatalmi aktusnak a törvényen kell alapulnia.
Jogállam materiális fogalma: Az IGAZSÁGOSSÁG követelménye.
Büntetőjog dogmatikája: Alakítja ki a bjog fogalmi és intézményrendszerét. A következő normákat foglalja rendszerbe:
1.            belső törvények
2.            bíróalkotta jog
3.            nemzetközi jog
4.            ENSZ, Európa Tanács, EU ajánlásai
5.            Nemzetközi és hazai bírói gyakorlatban kialakult értelmezések
Büntetőjog: A dogmatika által rendszerbe foglalt azon normák összessége, melyek a büntetőjogi szankció alkalmazásának feltételeit rögzítik. 1. Normák összessége 2. Dogmatikai rendszerbe foglalva a joglogika szabályai szerint 3. Szankció alkalmazása
Szankció fajtái:            1. Intézkedések: Felelősségre vonás hiányában is alkalmazni lehet pl. intézeti gyógykezelés
                         2. Büntetőjogi büntetés: Csak h a bcs-t elkövető felelősségének megállapítására sor került.
Adminisztratív büntetőjog: Rendelkezéseit jogi személyekre is alkalmazni lehet.
Viktimológiai szemlélet: Az áldozattal foglalkozik
Formális jogellenesség: A nullum crimen sine lege elv tilalma - jogbiztonság kritériuma
Tényállásszerűség: Azon feltételek, melyeket a jogalkotó a büntetőjogi felelősségre vonáshoz előír.
Materiális jogellenesség: Arányos és hatékony jogtárgyvédelmet jelöl = az alkalmazott büntetőjogi szankció legyen arányos a jogvédte érdekek sérelmével.
Felróhatóság: Az a dogmatikai fogalom, amely a felelősségre vonás szubjektív feltételeinek büntetőpolitikai indokait magyarázza. 1. Életkor 2. Beszámítási képesség 3. Bűnösség 4. Elvárhatóság
Nyitott törvényi tényállás: Az elkövetési magatartást nem, csak az eredményt írja le a tv.
I.         OBJEKTÍV TÉNYÁLLÁSI ELEMEK:
1.            elkövetési tárgy - passzív alany: Azon fizikailag megragadható tárgy vagy személy, melyre a bűncselekmény elkövetési magatartása irányul. - esetleges tényállási elem
2.            cselekmény - elkövetési magatartás: A cselekmény objektíve akaratlagos és szubjektíve hatóképes emberi magatartás. - szükséges tényállási elem
Tiszta mulasztás: A mulasztás büntetőjogi norma mulasztását jelöli.
Vegyes mulasztás: Más jogágbeli norma mulasztása jelenik meg.
Kötelességkollízió: Ha a kötelességek teljesítése ütközik egymással, és az egyik kötelesség teljesítése azt eredményezi, hogy a másik kötelességgel szemben kötelességszegés jelenik meg, akkor a kötelességkollízió felmentést adhat az ez utóbbival járó felelősség alól. / pl. orvos nem tudja a közúti baleset minden sérültjét egyszerre ellátni /
3.            eredmény: Az a következmény, melyet a törvényi tényállás tartalmaz. - gyakori tényállási elem
Eredmények fajtái:
a)    sértő eredmény: Az a külvilágban megjelenő változás, mely a tevékenység következtében létrejött.
b)    Veszélyeztető eredmény: Azok a veszélyhelyzetek, melyek a sértő eredménnyel érintett elkövetési tárgyra vonatkoznak, de a törvényalkotó nem a sérelem okozását, hanem ennek a veszélyhelyzetnek az előidézését írja le tényállási elemként.
c)     Pszichikai eredmény: Ha az elkövetési magatartás hatására egy másik ember tesz vmit.
4.         okozati összefüggés: A cselekmény és az eredmény közötti okokat világítja meg.
a)            conditio sine qua non - feltételegyenlőségi elmélet: Minden feltétel egyenlő, vagyis minden cselekmény egyaránt oka volt a bekövetkezett eredménynek.
b)            Adekvát kauzalitás elmélete: A cselekmény és az eredmény közötti kapcsolat tipikus voltát vizsgálja. Vagyis ha az adott cselekménynek az adott eredmény nem volt tipikus következmények, akkor az  cselekmény nem oka az eredménynek.
c)            Relevanciaelmélet: Azt vizsgálja, hogy az adott cselekmény mennyire volt releváns az adott eredmény bekövetkezte szempontjából.
d)            Objektív beszámítás elmélete: Az objektíve előre nem látható következmények elhárítása senkitől sem várható el.
Együttes okozás: Ha a külső beavatkozás befolyásolta ugyan az eredmény bekövetkeztét, de a cselekmény enélkül is alkalmas lett volna az eredmény előidézésére. - nem zárja ki a felelősséget
Okozati lánc megszakadása: Az új beavatkozás már más bűncselekményt valósít meg. Kizárja a felelősséget, csak az új bcs-vel kapcsolatban áll fenn a felelősség.
II.        SZUBJEKTÍV TÉNYÁLLÁSI ELEMEK: az elkövető pszichés kapcsolata a bcs-vel.
Szándékosság: kívánja mg-je következményeit, vagy ezekbe belenyugszik
-           egyenes szándék: kívánja
-           eshetőleges szándék: belenyugszik annak bekövetkeztébe
Gondatlanság: könnyelműen bízik a következmények elmaradásában / nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet és körültekintést
-           tudatos gondatlanság - luxuria: könnyelműen bízik azok elmaradásában
-           hanyag gondatlanság - neglegentia: azért nem látja előre a következményeket, mert nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet / körültekintést.
Egyenes szándék: Ha az elkövető a tények tudata, ismerete mellett kívánja a társadalomra káros következmények bekövetkeztét, akkor azt mondjuk, hogy egyenes szándékkal cselekszik.
Eshetőleges szándék: Az elkövető mg-je következményeit nem kívánja; közömbös aziránt, hogy bekövetkezik - e. / nagyobb annak a valószínűsége, hogy ez a következmény bekövetkezik, mint annak, hogy elmarad./
Tudatos gondatlanság: Annak nagyobb a lehetősége, hogy a következmény elmarad, így könnyelműen bizakodik
Célzat: Milyen célból tevékenykedett az elkövető pl. "azért hogy" formula
Motívum: Milyen indokból tevékenykedett az elkövető pl. "aljas indokból"
Bűncselekmények fajtái:
-           szándékos
-           gondatlan
-           vegyes bűnösség: ha a bcs-ben szándékos és gondatlan elemek keverednek
Alapeset: A befejezett tettesi bcs-t tartalmazza
Minősített eset: A bcs leírása további objektív / szubjektív elemekkel bővül.



A bűncselekmény fogalma

2010.12.16

A büntető jogtudományban még nem sikerült egységesen elfogadott bűncselekményfogalmat alkotni. Anélkül, hogy megtárgyalnák az ezzel kapcsolatos tudományos polémiákat, nézzük meg, hogyan definiálja a hatályos Btk. a bűncselekmény fogalmát. Eszerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

  Bűncselekmény tehát cselekmény” lehet, amely magában foglalja mind a tevés, mind a mulasztás fogalmát. Vannak olyan bűncselekmények, melyek mind tevékenységgel, mind mulasztással elkövethetőek (például éppúgy emberölés, ha a szülő rendszeresen nem eteti meg egyhónapos gyermekét, aki emiatt éhen hal, mint ha kidobná a tizedik emeletről). Vannak olyan cselekmények, amelyek csak tevéssel valósíthatóak meg (például a lopás csak elvétellel valósítható meg), míg olyanok is, melyek csak mulasztással (például segítségnyújtás elmulasztása.

  További fogalmi elem a tényállásszerűség. Ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, hogy az adott cselekmény kimerítette-e a Btk. különös részében található bűncselekmények törvényi tényállásainak valamelyikét. Amennyiben a válasz nemleges, nem beszélhetünk bűncselekményől. A büntetendőséget(másképpen a büntetni rendeltséget) szintén a bűncselekmény fogalmi elemének tartják. Ez összefügg a nullum crimen sine lege elvével is.

  Fogalmi elem továbbá, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. A Btk. meghatározása szerint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Ez egyrészt jogalkotási kategória, hiszen a jogalkotó azért nyilvánít egy cselekményt bűncselekménynek, mert az adott cselekményt veszélyesnek tartja a társadalomra. Másrészt a jogalkalmazó (a bíró) is értékeli a büntetés kiszabása kapcsán. Szoktak emellett beszélni az elkövető társadalomra veszélyességéről, amely szintén büntetéskiszabási kategória.

  Fogalmi elem továbbá az elkövetés bűnös jellege, vagyis a szándékos vagy gondatlan elkövetés.
Bűntett és vétség
Az egyes bűncselekmények súlyuk, jellegük, erkölcsi színezetük, társadalomra veszélyességük miatt annyira eltérnek egymástól, hogy nem lenne célszerű azonos megítélésben részesíteni elkövetőiket. Ezt az eltérést indokolt a bűncselekmény elnevezésében is kifejezésre juttatni. A francia Code Penal (1810) a bűncselekmények három csoportját különböztette meg: bűntettek (legsúlyosabb bűncselekmények), vétségek (enyhébb cselekmények), kihágások (bagatell cselekmények). Az 1878. évi Csemegi kódex ezt a mintát vette át. Az 1950. évi II. törvény csak bűntettet és kihágást különböztetett meg, majd az 1955-ben megszűnt a kihágások kategóriája is. Lényegi változás 1971-ben következett be: ekkortól kezdve a bűncselekmény bűntett vagy vétség. A hatályos Btk. szabályozása szerint bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
Jelenleg is létezik azonban egy harmadik kategória, a szabálysértések kategóriája. Ezek azonban nem a büntetőjog, hanem a közigazgatási jog kategóriájába tartoznak. E cselekmények enyhébb fokban veszélyesek a társadalomra, ezért ezek elkövetőivel szemben nem indokolt a súlyosabb, büntetőjogi fellépés. Éles határvonalat azonban nem húzhatunk a bűncselekmények és a szabálysértések közé, hiszen sok esetben nehézséget okoz annak eldöntése, hogy a szóban forgó cselekmény bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősítendő-e. (Például, ha valaki ellop a boltból egy 20.000 forint értékű whiskyt, az tulajdon elleni szabálysértést (lopás) követ el, ha viszont ugyanez az ital 20.001 forintba kerül, akkor a cselekmény minősítése már lopás vétsége.)


Kriminológia



Finszter Géza kriminológus szerint átfogó kutatómunka nem folyik ezen a területen, csupán az ilyen jellegű bűnözés megelőzésével, felderítésével foglalkozó szervezeteknek lehetnek részinformációik. Azt pedig senki sem tudja - s megbecsülni sem nagyon lehet -, hogy a szervezetten működő bűnözői csoportoknak mekkora a gazdasági súlya. A legvalószínűbb azonban az, hogy a bevételük évente tízmilliárd forint nagyságrendű.

Istvanovszki László, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főosztályvezetője egy internetes hírportálnak nemrég úgy nyilatkozott: a maffia
 a szervezett bűnözés legfelső szintje; Magyarországon ilyen nem működik, de a jelenléte érzékelhető. Ez utóbbi kijelentést támasztják alá az olasz ügyészek adatai is, akik szerint Itália legveszélyesebb bűnözői klánja, a 'ndrangheta hazánkban is megvetette a lábát, főleg a drogcsempészetből származó pénzeiket mossák itt tisztára.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nem túl közlékeny, annál többet nem kívánnak megosztani a nyilvánossággal, mint amenynyi az évkönyvükben olvasható - ez az írásos anyag egyébként értelemszerűen nem használja a maffia
 kifejezést, a szövegben a szervezett (intellektuális) bűnözés meghatározás szerepel. Az NBH szerint Magyarországon továbbra is a magyar és az orosz ajkú szervezett bűnözés a meghatározó. Az utóbbi lényeges jellemzője, hogy - tanulva korábbi rossz tapasztalataiból - kevés magyar állampolgárt avat a bizalmába. Komoly törekvés tapasztalható részükről a stratégiai ágazatokban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására, ehhez mozgósítják széles körű kapcsolati rendszerüket, illetve politikai, kormányzati összeköttetéseket igyekeznek kiépíteni.

A bűnszervezetek összetételében és erőviszonyaiban annak ellenére sem érzékelhető alapvető változás, hogy a folyamatban lévő büntető- és bírósági eljárások új piacfelosztási elképzeléseket gerjesztettek, ami a viszonylagos nyugalom átmeneti jellegére, sérülékenységére hívja fel a figyelmet. Az NBH ezért a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, és minden olyan, köztörvényes bűncselekményre vonatkozó információt átad a nyílt nyomozást végző szerveknek, amelyek alkalmasak a bűnözői csoportok biztonságérzetének gyengítésére. Évek óta erősödő tendencia, hogy a bűnszervezetek irányítói igyekeznek az illegálisan szerzett tőkét minél rövidebb időn belül átcsoportosítani a legális gazdaságba. Az illegális tevékenységből származó bevételek egy részét az elkövetők egyre gyakrabban könnyen átruházható, értékálló műkincsek vásárlására fordítják.
A hivatal kiemelt figyelmet fordított az alternatív, illetve megújuló energiaforrásokra épülő beruházások megvalósítását veszélyeztető gazdasági visszaélések felderítésére. A megelőzést célzó szigorú pályázati feltételek, valamint a számos hatósági engedélyhez kötött eljárási rend ellenére a pályázók között esetenként olyan, szervezett bűnözői körökkel kapcsolatba hozható személyek és vállalkozások is az NBH látókörébe kerültek, akiknek és amelyeknek alapvető célja az uniós támogatások jogellenes megszerzése.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztálya szerint a szervezett bűnözésre jellemző lett, hogy fokozódott a nemzetközi jellege, egyre inkább jellemzi a specializálódás, kialakultak az ezt a fajta bűnözést jellemző üzletágak, és jól érzékelhetővé vált a bűnös magatartást leplező álvállalatok, fantomcégek tevékenysége is.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése