Zsidó fasizmus
Zsidó
történet
|
Kis
Kós Margit hozzászólása - A fasisztázók figyelmébe!
(Egy véletlenül talált gyöngyszem, érdemes elemezni. És még mikről nem tudunk, mert nem tudhatunk, mert titkosították. Kik? és vajon Miért?) Kis Kós Margit is hozzászólt a Polgári Hírszemle hivatkozásához. Kis ezt írta: "Nekem az is tetszene, ha végre valamelyik igazságügyi miniszter foglalkozna azzal a hivatalos levéllel, amit még 1995-ben írt az Angliában élő magyar szervezet képviselője Vastagh Pálnak: Budapest, 1995. jún. 27. Vastagh Pál igazságügyi miniszter úrnak Budapest, Tisztelt Miniszter Úr! E hó elején napilapból értesülhettem arról, hogy Ön hivatalos izraeli útja során újabb kárpótlási igényről tárgyalt. Ezzel összefüggésben a következőkre szeretném szíves figyelmét felhívni. Valószínűnek tartom, hogy Ön is ismeretében van annak az elmúlt évben nyilvánosságra került brit levéltári dokumentumoknak, amely a magyar ügyekkel foglalkozó osztályon F.O. 371/34498./C. 120351.sz. alatt kapott elhelyezést. Az idézett dokumentum szerint 1943 nyarán az akkori magyar kormány kéréssel fordult az angolszász nagyhatalmakhoz, hogy tegyék lehetővé Magyarország kiugrását a tengelyhatalmi blokkból. Ennek tárgyalása során megjelent a Zsidó Képviselettől Haimer professzor, aki a zsidó nagytanács azon kérelmét adta elő, hogy "a magyar kérelem teljesítése miatt aggódnak a Magyarországon viszonylagos biztonságban élő 800.000 zsidó megsemmisítését eredményezné." Az elhangzott vétó után az angol referens, dr. Randall, a következőt írta saját kezüleg a dokumentumra: "E kérdést megkülönböztető figyelemmel kísérjük, és ezért nem követeljük a magyaroktól, hogy nyíltan álljanak ki a németek ellen, amely a német megszállást eredményezné." Az idézett kordokumentum tartalma után egyértelműen megállapítható, hogy a magyar nemzet védőfalként lett feláldozva az országban akkor tartózkodó 800.000 zsidó megmentése érdekében. Nem akarom ezzel összefüggésben emlegetni a világszerte szajkózott "utolsó csatlós, fasiszta, tömeggyilkos stb." megbélyegzéseket, amelyek még napjainkban is felszínen vannak.
De
azt, hogy az áldozattól követeljenek unos-untalan
bocsánatkérést, vagyoni kárpótlást, még enyhe kifejezéssel
élve is cinizmusnak nevezhető.
Az eddig felsoroltak ismeretében a következő kéréssel fordulok Miniszter Úrhoz: 1. Állítson fel egy bizottságot annak megközelítő megállapítására, hogy az 1943-as kiugrás megakadályozása következtében milyen kár érte a magyar nemzetet: a liberátorok szőnyegbombázásából, az ország későbbi hadszíntérré válásából, a lakosság elhurcolásából, azok nagy része elpusztulásából, a már többszörösen megkövetelt és kifizetett kárpótlásból, az ország negyven éven át tartó folyamatos kirablásából, a nemzetet világszerte gyalázó hangok károkozásából. A felsorolt károkat - amelyek többszörösét teszik ki az ország jelenlegi külső és belső adósságának - teljes egészében az idézett zsidó képviselet felé kell benyújtani. Elutasítás esetén a Hágai Nemzetközi Bírósághoz kell fordulni. 2.Mindaddig, amíg a Magyar Állam ez irányú vagyonjogi követelését nem teljesítik, elfogadhatatlan a másik oldal bárminemű követelése. Miniszter Úr! Levelem már csak azért is időszerűvé vált, mert a gyilkos nemzet minősítést éppen attól a külföldön élő neves karmestertől kaptuk, aki a sajtó híradása szerint a magyar népet "milliós nagyságrendű gyilkosoknak" nevezte. Az illető karmester Solti György, aki ezt követően május 8-án a Budapest Kongresszusi Központban a Fesztivál Zenekart vezényelte. Miniszter Úr!
Elképzelhetőnek
tartja-e, hogy valaki Izrael népét a palesztinok
milliós
nagyságrendű gyilkosának nevezze, s utána Tel Aviv legnagyobb koncerttermében izraeli zenekart vezényeljen?" |
E
röhejes szituációhoz csak annyit tennék hozzá, hogy a
zsidók
1945 – től több millió magyart öltek meg. - Úgy mint
ÁVH -s
gyilkosok húsdaráló kezelők. 1956 – ig több
százezret
mészároltak le a kazamatákban. Az 56 – os
megtorlásként
szintén húszezres nagyságrendű a
meggyilkoltak száma. Azt
mondtuk a BM – es orosz
tanácsadók osztották az utasítást ki
haljon meg , de ott
voltak
a zsidók is ők szintén mazsoláztak az
emberanyagon , és
bizony sok sorstársunk került, és kerül még
ma is véletlen
baleset áldozatául a zsidó ítélet végrehajtók
jóvoltából. És
ezt teszik büntetlenül hallgatólagos
beleegyezéssel nap mint
nap. Ne hogy azt mondjátok , hogy magyar a
kormányunk,
és őszinte a magyarság sorsa iránt, érzékeny a
magyar nép
fogyása iránt, és minden vágyuk a nép akaratának
identitásának kifejezőivé válása. Ha nem a zsidó érdekeket
néznék , még tán el is hinnénk. De ahogy lesik és csüngnek
a
zsidó óhaján , az mindent elárul: - mi egy büdös szar
politikai
elitnek nevezett rablóbanda által elárult
kiszolgáltatott
rabszolganépnek tartott csúszómászók
vagyunk, az elitünk után.
Ha a koton használat kötelező
volna , azt mondhatnánk, hogy e nép
bizony a
kotonszökevények nemzete.
Paul Lendvai leírta Magyarországot
A
zsidók a millára gyúrnak. Legyen legalább 6, de most aztán
tényleg!
Nemzeti álmok, avagy búcsút mond-e Magyarország Európának? – ezzel a címmel vetíti új, Magyarországról szóló dokumentumfilmjét szerda este az osztrák ORF 2. Orbán Viktor nem válaszolt.
A múlt heti sajtóbemutatón a film alkotói, Andrea Morgenthaler neves német dokumentumfilm-készítő és Paul Lendvai, az ORF korábbi intendánsa elismerték: alkotásuk meglehetősen pesszimistára sikerült. Morgenthalert a forgatás alatt különösen a hazánkban tapasztalt kilátástalanság döbbentette meg.
A film a Fidesz-kormány elmúlt két évéről, a társadalom szétszakadásáról, a súlyos gazdasági nehézségekről és a kétharmados kormány hatalmának bebetonozásáról szól. Megszólal benne többek között Ungváry Rudolf író, Bauer Tamás közgazdász, Iványi Gábor lelkész, Martonyi János külügyminiszter, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, Váradi Júlia, a Klubrádió újságírója, Dopeman, az alternatív miniszterelnökké választott rapper és Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere is. A film készítőit egy darabon egy „nemzeti (jobbikos) taxis” fuvarozza a városban, és teljes meggyőződéssel beszél az ország kiárusításáról, a zsidók és a cigányok kártékony voltáról. Az alkotók interjúkérelmükkel megkeresték Orbán Viktor miniszterelnököt is, de kérésükre nem kaptak választ.
A filmből egy olyan ország képe rajzolódik ki, amely nem tudott mit kezdeni a szabadságával, talán nem is vágyott rá. Jövőjét a húszas-harmincas évek Magyarországában keresi. Miközben egy vékony réteg nagyon jól él, a hajléktalanokat igyekeznek eltüntetni szem elől, a rászorulóknak még morzsák is alig jutnak. A munkanélküliséggel küzdő romákat „kényszermunkára” fogják, de előfordul, hogy nem fizetnek nekik időben, a családoknak alig van mit enniük. A kormány nagyon hosszú távra rendezkedik be, nem tűri a külső kritikát, rendületlenül halad tovább a „szabadságharcos” úton.
A filmvetítés után az ORF kerekasztal-beszélgetést is tervez, amelyen Váradi Júlia és Ungváry Rudolf mellett Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára vesz majd részt.
Alex Rabetz, az ORF intendánsa a bemutatón elmondta: aggodalommal figyelik a magyar közszolgálati tévé átalakítását, a hírgyártás kiszervezését és központosítását. Egy jó közszolgálati televízió a demokácia alapja – hangsúlyozta, hozzátéve: ilyen helyzet még sehol Európában nem állt elő, mint Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy látnak-e lehetőséget „demokratikus fordulatra” Magyarországon, a film készítői nem tudtak megnyugtató választ adni. „A baloldalról érkező kritika semmit sem befolyásol, csak még jobban összezárja a Fidesz szimpatizánsait. Ha az európai politika konzervatív szárnyától érkeznének figyelmeztető jelzések, annak több hatása lenne – fogalmazott Paul Lendvai, ám elismerte: egyelőre az európai politika is inkább párt-, és nem értékalapon működik.Link
Nemzeti álmok, avagy búcsút mond-e Magyarország Európának? – ezzel a címmel vetíti új, Magyarországról szóló dokumentumfilmjét szerda este az osztrák ORF 2. Orbán Viktor nem válaszolt.
A múlt heti sajtóbemutatón a film alkotói, Andrea Morgenthaler neves német dokumentumfilm-készítő és Paul Lendvai, az ORF korábbi intendánsa elismerték: alkotásuk meglehetősen pesszimistára sikerült. Morgenthalert a forgatás alatt különösen a hazánkban tapasztalt kilátástalanság döbbentette meg.
A film a Fidesz-kormány elmúlt két évéről, a társadalom szétszakadásáról, a súlyos gazdasági nehézségekről és a kétharmados kormány hatalmának bebetonozásáról szól. Megszólal benne többek között Ungváry Rudolf író, Bauer Tamás közgazdász, Iványi Gábor lelkész, Martonyi János külügyminiszter, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, Váradi Júlia, a Klubrádió újságírója, Dopeman, az alternatív miniszterelnökké választott rapper és Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere is. A film készítőit egy darabon egy „nemzeti (jobbikos) taxis” fuvarozza a városban, és teljes meggyőződéssel beszél az ország kiárusításáról, a zsidók és a cigányok kártékony voltáról. Az alkotók interjúkérelmükkel megkeresték Orbán Viktor miniszterelnököt is, de kérésükre nem kaptak választ.
A filmből egy olyan ország képe rajzolódik ki, amely nem tudott mit kezdeni a szabadságával, talán nem is vágyott rá. Jövőjét a húszas-harmincas évek Magyarországában keresi. Miközben egy vékony réteg nagyon jól él, a hajléktalanokat igyekeznek eltüntetni szem elől, a rászorulóknak még morzsák is alig jutnak. A munkanélküliséggel küzdő romákat „kényszermunkára” fogják, de előfordul, hogy nem fizetnek nekik időben, a családoknak alig van mit enniük. A kormány nagyon hosszú távra rendezkedik be, nem tűri a külső kritikát, rendületlenül halad tovább a „szabadságharcos” úton.
A filmvetítés után az ORF kerekasztal-beszélgetést is tervez, amelyen Váradi Júlia és Ungváry Rudolf mellett Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára vesz majd részt.
Alex Rabetz, az ORF intendánsa a bemutatón elmondta: aggodalommal figyelik a magyar közszolgálati tévé átalakítását, a hírgyártás kiszervezését és központosítását. Egy jó közszolgálati televízió a demokácia alapja – hangsúlyozta, hozzátéve: ilyen helyzet még sehol Európában nem állt elő, mint Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy látnak-e lehetőséget „demokratikus fordulatra” Magyarországon, a film készítői nem tudtak megnyugtató választ adni. „A baloldalról érkező kritika semmit sem befolyásol, csak még jobban összezárja a Fidesz szimpatizánsait. Ha az európai politika konzervatív szárnyától érkeznének figyelmeztető jelzések, annak több hatása lenne – fogalmazott Paul Lendvai, ám elismerte: egyelőre az európai politika is inkább párt-, és nem értékalapon működik.Link
Mi
a fészkes fenét csinál a kormány kommunikációs
része? Lehetne
akár óriásplakátokon kimutatni az
egész jew banda minden
térfoglaló állapotját. A Sas-
kabaré, a Németh féle ősegyházi
hitgyüli minden
vasárnapi vidámkodása, ATV és "műsorai"
a benne
szereplők napi acsarkodása, A Hellerék
hazaárulásának
szabadon történő gyakorlása, a saját
"népszavájuk"
megjelenése ki tudja milyen pénzből?A
heti hetes eszméletlen
barmai - akad köztük aki
nem
közelkeleti? Évente rendezik
legalább 52-szer
szabadon a mindenféle megemlékezéseiket a
túlélésükről.Ha Horthy nem lett volna akkor mindet
elvitték
volna és ma nem ugathatnának a világban
szanaszét. Valamennyien
apjuk-nagyapjuk
herezacskóiban pirultak volna ropogósra (?!) A
kedves mamák méhe sem zümmögött volna soha
többet mérgező,
fullánkosokat hozni a világra.
Korunk nagy festője is Horthynak
köszönheti, hogy
most mocskolódhat itt a mi hazánkban. Hátha
valaki
akkor mi vagyunk azok a kiknek neheztelni kellene
miattuk.
Paulka vajon, hogy lett túlélő? mint
amerikai
hittársa? Ezek már
2014-ig nem fognak leállni. Nem
baj - majd a " békemenet"
elveszi a kedvüket!
Otthon
érzi magát a gettósöpredék - gúnyt űztek a Szent Koronából
Olvasónk
írja:
Tisztelt
Szerkesztőség!
Mostanában
a VII. kerületben járva (ez a zsidónegyed része), egészen
pontosan a Klauzál utcában két olyan dolgot láttam, amit
szeretnék megosztani a nyilvánossággal.
|
Úgy
látszik, hogy a gettósöpredék egyre durvább megnyilvánulásokban
éli ki magát. A falfirkán és a sablonos lenyomaton tisztán
látszik, hogy miként viszonyulnak az eltartóikhoz és a magyar
történelem szent ereklyéihez. Egyébként a falfirka és a
sablonos lenyomat két különböző ház oldalán van, de egymástól
nem messze.
|
Nagyon
otthon érzik magukat Budapesten és főleg a gettójukban, de
legalább egy helyen vannak és a számonkérés idején nem kell
nagyon keresgélni őket.
Innen
üzenem, hogy nem felejtünk!
Tisztelettel:
Egy olvasójuk
Egy olvasójuk
1.
frissítés: Lehetséges válaszok a gettósöpredékeknek
|
|
(Olvasónktól)
2.
frissítés: Az erzsébetvárosi hazafiak lemosták a gyalázatot
Igen
a szemétkosár a zsidóval a koncentrációs táborba kerül, de
vigyázat a koncentrációs tábor alatt nagy gázmezők vannak. Ez
bizony gáz......
Az erzsébetvárosi hazafiak lemosták a zsidó gyalázatot
Bombát dobtak egy zsidó boltba Párizsban (2012-09-20)
http://www.youtube.com/watch?v=bU9sQx7_3LQ&feature=relmfu
Mohamed-karikatúrákat jelentet meg egy francia újság
Mohamed-karikatúrákat jelentet meg egy francia újság
Itt
is provokálnak de nálunk még nem robbantanak, de meddig tűrjük
még, mikor szakad el valakinél a cérna, és nem nézi hogy egy
leigázott nemzet gyermeke, kinek joga van tűrni a zsidó fasizmus
ilyen korcs kinövéseit is. Mivel mi bombát nem dobhatunk, de
molotovkoktélt minden további nélkül használhatunk. Nem csak
Brejvik van biorobottá kiképezve, de nálunk is található egy jó
pár biorobot csak a jelszót kell aktíválni, és elszabadul a
pokol. Vagy azt gondolják , hogy a zsidókon kívül más nem jut
robbanószer közelébe, Brejviknek ki tanította meg a használatát,
a cionista fajzat jól végrehajtotta a feladatot, a tanulság így
higyj a zsidónak rád uszítja a biorobotját, ha az érdeke úgy
kivánja.
Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni:karddal vagy adóssággal
Amíg
a többség hanyagul elsétál a tények mellett, a bankok a cégekkel
és nyugati kormányokkal karöltve folyamatosan tökéletesítik a
gazdasági háború fegyvereit. Új bázisokat hozva létre.. Mint a
Világbank és a Nemzeti Pénzügyi Alap (IMF), szintúgy egy újfajta
katonát. A gazdasági bérgyilkost.
Egy
nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal vagy adóssággal.
A
dokumentumfilmben a következőkben John Perkins fog nyilatkozni.
Az alábbi sorokban az ő szavait írom le."Mi, (Az USA) vagyunk a felelősei ennek a globális birodalomnak a megalakulásáért. Sokféleképpen dolgoztunk. De talán a leggyakoribb,
hogy ha találtunk egy országot erőforrással, például olajjal, s akkor egy hatalmas kölcsönt hozunk össze neki a Világbankkal, vagy más szerveivel. De a pénz valójában soha nem az országnak megy. Hanem a mi hatalmas cégeinknek, hogy infrastruktúrát fejlesszenek. Erőműveket, ipari parkokat, kikötőket... Olyan dolgokat, amelyekből csak kevesen profitálnak igazán. A cégeink mellett, természetesen. De a népesség többsége nem részesül belőle.
Az alábbi sorokban az ő szavait írom le."Mi, (Az USA) vagyunk a felelősei ennek a globális birodalomnak a megalakulásáért. Sokféleképpen dolgoztunk. De talán a leggyakoribb,
hogy ha találtunk egy országot erőforrással, például olajjal, s akkor egy hatalmas kölcsönt hozunk össze neki a Világbankkal, vagy más szerveivel. De a pénz valójában soha nem az országnak megy. Hanem a mi hatalmas cégeinknek, hogy infrastruktúrát fejlesszenek. Erőműveket, ipari parkokat, kikötőket... Olyan dolgokat, amelyekből csak kevesen profitálnak igazán. A cégeink mellett, természetesen. De a népesség többsége nem részesül belőle.
Mégis,
azok az emberek is, a teljes ország, az adósságtól fog függeni.
Ez olyan nagy adósság, amit lehetetlenség visszafizetni, és éppen
ez a lényeg... Sosem fogják tudni
visszafizetni! Így, egy bizonyos ponton, a gazdasági bérgyilkos visszamegy hozzájuk és azt mondja: Figyeljetek sok pénzt vesztettetek. Nem tudjátok az adósságot fizetni. Ezért... Adjátok el az olajmezőiteket. Ja olcsón, a mi cégeinknek. Engedjetek katonai bázist létesíteni. Küldjetek támogató csapatokat, ahova mi akarjuk... Irakba, vagy szavazzatok velünk a következő ENSZ ülésen, hogy privatizálni tudjuk az energia iparukat, aztán a vízipart is, amerikai vagy más multinacionális cégeknek adva el. Az egész gomba módra szaporodik.
visszafizetni! Így, egy bizonyos ponton, a gazdasági bérgyilkos visszamegy hozzájuk és azt mondja: Figyeljetek sok pénzt vesztettetek. Nem tudjátok az adósságot fizetni. Ezért... Adjátok el az olajmezőiteket. Ja olcsón, a mi cégeinknek. Engedjetek katonai bázist létesíteni. Küldjetek támogató csapatokat, ahova mi akarjuk... Irakba, vagy szavazzatok velünk a következő ENSZ ülésen, hogy privatizálni tudjuk az energia iparukat, aztán a vízipart is, amerikai vagy más multinacionális cégeknek adva el. Az egész gomba módra szaporodik.
Annyira
tipikus, ahogy a Világbank és az IMF működik. Adósságba
taszítanak egy országot, olyan nagyba, amit sosem tudnak
visszafizetni. Aztán felajánlják hogy újrafinanszírozzák az
adósságot, még több kamatot fizettetve. És persze megkövetelik
a "valamit valamiért" elve alapján, bizonyos feltételeket
vagy engedékeny kormányzást. Ami alapvetően azt jelenti, hogy el
kell adniuk az erőforrásaikat, beleértve a szociális rendszert, a
hozzáférési rendszereket, néha az iskolarendszert, a végrehajtó
rendszereket, a biztosítási rendszereket... idegen vállalatoknak.
Azaz ez egy többszörös csapda."
Forrás: Zeigeist. Addendum.
Forrás: Zeigeist. Addendum.
Az adósság egy fegyver
És
a javak folyamatos áramlása az állandó adósság játéka tovább
folytatódhat. Ez elvezet a végső kérdéshez:Miért? Az amerikai
polgárháború alatt Lincoln elutasította a nagy kamatú európai
bankkölcsönöket és azt tette amit az alapító atyák javasoltak.
Létrehozni a saját, független és adósságmentes pénzt. A pénzt
zöldhasúnak hívták. Az intézkedés után röviddel egy belső
dokumentum keringett privát brit és amerikai bank-érdekeltségek
köreiben: A munkaerő feletti szolgasors csupán az
együttműködésével születhet, ezért az európai terv az, hogy a
tőke fogja a munkaerőt az irányításunk alatt tartani. Ezt a pénz
feletti uralommal lehet elérni. A zöldhasúval nem tudjuk ezt
megoldani, mert nem tudjuk uralni azt."
A résztartalékra épülő banki szabályok a FED által vezérelve, mely logikai a világ legtöbb bankjában működik valójában a modern rabszolgaság rendszere.Gondolj csak bele! A pénz adósságból keletkezik. Mit csinálnak az emberek, ha adósságban vannak? Elmennek dolgozni, hogy kifizessék. De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehet a társadalom valaha is adósságmentes?
Sehogy, és éppen ez a lényeg. A vagyon elvesztése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezet fennmaradni, az állandó adósság és infláció az elkerülhetetlen hiánnyal együtt a pénzügyi rendszerben, melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre, folyamatban tartja a bér-rabszolgaságot, amelyekben milliók tapossák a mókuskereket. Egy birodalmat tartva fenn, melyben csak a csúcson levő elit profitál igazán. És nap végén kérdezed, kinek dolgoztál valójában?
A bankoknak! A pénz bankokban születik és szinte biztosan ott is végzi. Ők az igazi mesterek, az őket támogató vállalatokkal és kormányokkal együtt. A fizikai rabszolgaságban az embereket lakatni és etetni kell. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat lakatják és etetik.
Ez az egyik legszellemesebb csalás amit társadalmi manipulációra kitaláltak. És a rendszer lényegében egy láthatatlan háborút folytat a lakosság ellen. Az adósság egy fegyver, mellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgaságban és a kamat az elsődleges muníció.
A résztartalékra épülő banki szabályok a FED által vezérelve, mely logikai a világ legtöbb bankjában működik valójában a modern rabszolgaság rendszere.Gondolj csak bele! A pénz adósságból keletkezik. Mit csinálnak az emberek, ha adósságban vannak? Elmennek dolgozni, hogy kifizessék. De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehet a társadalom valaha is adósságmentes?
Sehogy, és éppen ez a lényeg. A vagyon elvesztése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezet fennmaradni, az állandó adósság és infláció az elkerülhetetlen hiánnyal együtt a pénzügyi rendszerben, melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre, folyamatban tartja a bér-rabszolgaságot, amelyekben milliók tapossák a mókuskereket. Egy birodalmat tartva fenn, melyben csak a csúcson levő elit profitál igazán. És nap végén kérdezed, kinek dolgoztál valójában?
A bankoknak! A pénz bankokban születik és szinte biztosan ott is végzi. Ők az igazi mesterek, az őket támogató vállalatokkal és kormányokkal együtt. A fizikai rabszolgaságban az embereket lakatni és etetni kell. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat lakatják és etetik.
Ez az egyik legszellemesebb csalás amit társadalmi manipulációra kitaláltak. És a rendszer lényegében egy láthatatlan háborút folytat a lakosság ellen. Az adósság egy fegyver, mellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgaságban és a kamat az elsődleges muníció.
Forrás:
Zeitgeist.Addendum.
Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák
"Akkor
hol van a pénz, ami a kamatot fedezi? SEHOL! NEM LÉTEZIK! S ennek a
következményei megdöbbentőek."
Ezekkel a mondatokkal fejeztem be a múltkori bejegyzésemet. És akkor jöjjön a folytatás!
A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban levő pénz. Ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandóan új pénz kell, hogy az állandó, a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része.Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák. A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan, amikor a zene véget ér, valaki kiesik. És éppen ez a lényeg. A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogot, elveszik a tulajdonod.Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt. De azért is, mert a pént amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen.
1969-ben, volt egy minnesotai tárgyalás, Jerom Daly ügye, aki megtámadta otthonának elárverezését, melyet a bank foglalt le, amitől a kölcsönt vette fel, hogy megvehesse. Azzal védekezett, hogy a jelzálog, mint szerződés, amely közte és a bank között született, törvényes tulajdonforma cserét írt elő. Jogi nyelven ezt ellenértéknek hívják,(Ellenérték: bármi, ami értékkel bír, lehet pénz vagy szolgáltatás, amit az egyik fél ad a másiknak valamiért cserébe.)
Daly értelmezésében a pénz soha nem is volt a bank tulajdona, mivel a semmiből keletkezett a kölcsön létrejötte során. Emlékszel mit írt a "Modern Money Mechanics" a kölcsönökről? Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el a pénzért cserébe. A bank tartalékalapja nem változik a kölcsön folyósításától. De a betétek azonban új értékkel járulnak a teljes bankrendszer betéti állományához.Más szavakkal, a pénz nem a bank meglévő vagyonából származik. A bank egyszerűen feltalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából, kivéve az elméleti felelősségét papíron. Az ügy folyamán a bank elnöke, Mr.Morgen is felszólalt. A bíró személyes megjegyzésében azt írta, hogy a bankelnök elismerte, hogy a FED-del együttműködve hozta létre a pénzt és a hitelt, amelyek csak a könyvelési tételekben jelennek meg.
A pénz és a hitel akkor jött létre amikor a bank azt létrehozta. Mr.Morgen beismerte, hogy semmilyen törvény nem adott erre nekik jogot. Törvényes ellenértéknek kell léteznie és azt kell felkínálniuk. A bíróság megállapította, hogy nem volt törvényes ellenérték és én egyetértek. Költőien hozzátette: "Csak Isten tud a semmiből valamit létrehozni." E tények alapján a bíróság elutasította a bank igényét és Daly megtartotta otthonát.
A tárgyalás tanulsága óriási.Minden alkalommal, amikor pénzt kölcsönzöl a banktól, akár jelzáloggal akár hitelkártyával, a pénzt amit kapsz nem csupán nem valódi, hanem törvénytelen is. Ami érvényteleníti a szerződést. A bank sosem rendelkezett a pénzzel, mint tulajdonnal.
Sajnos az ilyen jogi értelmezéseket eltitkolják és mellőzik figyelembevételüket.
Forrás: Zeitgeist. Addendum.
Ezekkel a mondatokkal fejeztem be a múltkori bejegyzésemet. És akkor jöjjön a folytatás!
A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban levő pénz. Ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandóan új pénz kell, hogy az állandó, a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része.Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák. A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan, amikor a zene véget ér, valaki kiesik. És éppen ez a lényeg. A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogot, elveszik a tulajdonod.Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt. De azért is, mert a pént amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen.
1969-ben, volt egy minnesotai tárgyalás, Jerom Daly ügye, aki megtámadta otthonának elárverezését, melyet a bank foglalt le, amitől a kölcsönt vette fel, hogy megvehesse. Azzal védekezett, hogy a jelzálog, mint szerződés, amely közte és a bank között született, törvényes tulajdonforma cserét írt elő. Jogi nyelven ezt ellenértéknek hívják,(Ellenérték: bármi, ami értékkel bír, lehet pénz vagy szolgáltatás, amit az egyik fél ad a másiknak valamiért cserébe.)
Daly értelmezésében a pénz soha nem is volt a bank tulajdona, mivel a semmiből keletkezett a kölcsön létrejötte során. Emlékszel mit írt a "Modern Money Mechanics" a kölcsönökről? Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el a pénzért cserébe. A bank tartalékalapja nem változik a kölcsön folyósításától. De a betétek azonban új értékkel járulnak a teljes bankrendszer betéti állományához.Más szavakkal, a pénz nem a bank meglévő vagyonából származik. A bank egyszerűen feltalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából, kivéve az elméleti felelősségét papíron. Az ügy folyamán a bank elnöke, Mr.Morgen is felszólalt. A bíró személyes megjegyzésében azt írta, hogy a bankelnök elismerte, hogy a FED-del együttműködve hozta létre a pénzt és a hitelt, amelyek csak a könyvelési tételekben jelennek meg.
A pénz és a hitel akkor jött létre amikor a bank azt létrehozta. Mr.Morgen beismerte, hogy semmilyen törvény nem adott erre nekik jogot. Törvényes ellenértéknek kell léteznie és azt kell felkínálniuk. A bíróság megállapította, hogy nem volt törvényes ellenérték és én egyetértek. Költőien hozzátette: "Csak Isten tud a semmiből valamit létrehozni." E tények alapján a bíróság elutasította a bank igényét és Daly megtartotta otthonát.
A tárgyalás tanulsága óriási.Minden alkalommal, amikor pénzt kölcsönzöl a banktól, akár jelzáloggal akár hitelkártyával, a pénzt amit kapsz nem csupán nem valódi, hanem törvénytelen is. Ami érvényteleníti a szerződést. A bank sosem rendelkezett a pénzzel, mint tulajdonnal.
Sajnos az ilyen jogi értelmezéseket eltitkolják és mellőzik figyelembevételüket.
Forrás: Zeitgeist. Addendum.
Hol van a pénz, ami a kamatot fedezi?
És
a nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre
1913-ban. A FED-et. S
amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált.
Láttuk, hogy a pénz adósságokból keletkezik kölcsönök utján.
Ezek a kölcsönök a banki tartalékokon s a tartalékok
betéteken
alapulnak. És ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben minden betét a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre.
alapulnak. És ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben minden betét a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre.
Leértékelve
a meglévő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a
társadalomban.
Mivel a pénz adósságból születik, és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik szem elől az eredeti adósságot. Mivel egyensúlyhiány van az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.
Mivel a pénz adósságból születik, és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik szem elől az eredeti adósságot. Mivel egyensúlyhiány van az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.
Akármennyire
is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog,
amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami
lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról. A KAMAT. Mikor a
kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt
kölcsönöz egy bankból, azt mindig egy magas kamattal kell
visszafizetnie.
Más
szavakkal: minden egyes dollár, ami létezik, vissza kell legyen
fizetve, kamatostul. Azonban, ha az összes pénz a központi banktól
jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik, és
ha az úgynevezett "tőke" csak a pénzügyi ellátó
rendszerben keletkezhet.
Akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi? SEHOL! NEM LÉTEZIK! S ennek a következményei megdöbbentőek.
Forrás: Zeitgeist.Addendum.
Akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi? SEHOL! NEM LÉTEZIK! S ennek a következményei megdöbbentőek.
Forrás: Zeitgeist.Addendum.
Na, most kezd érdekessé válni a dolog
Írta Törökné Fodor Ildikó több éve
A
résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd
dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része
lesz. Mint minden más betét is.És mint a résztartalékra épülő
banki szabályok kimondjáka "Modern Money Mechanics"
alapján: "Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a
betétek fix százalékával egyenlő."
Ezután összegszerűen is definiálja: "A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a." Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, 1 milliárd dollár tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek.
Ezután összegszerűen is definiálja: "A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a." Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, 1 milliárd dollár tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek.
Logikus
lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10
milliárdból származik. Azonban ez nem így van. Valójában a 9
milliárd dollár a kölcsön alap a semmiből jön létre, a meglevő
10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd,
azonban a bank ebből 9 milliárdot tovább kölcsönöz, azaz 19
milliárd lesz forgalomban)Így
növekszik meg a pénzellátás. (A
számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot
továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.)
Ahogyan
a "Modern Money Mechanics"-ban állítják: "Természetesen
a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből a kölcsönöket.
Ha így tennének nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt
adnak, fiztési igérvényt adnak ki (kölcsön szerződést kötnek)
a pénzért cserébe és kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja
meg.Más
szavakkal, a 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből. Pusztán
azért, mert igény van kölcsönre és van 10 millárd dollár
fedezetként.
Tegyük
fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan
létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen
fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként. A folyamat
itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz.
10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön
létre, mint új pénz további kölcsönökre. És természetesen a
8,1 milliárd is kölcsönözhető és újra bankba tehető , további
7,2 milliárdot hozva létre, 6,5 milliárdot... 5,9 milliárdot...
és így tovább...
A
betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elméletileg a
végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható
létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül.
Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?A válasz: a meglévő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől. A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És ahogy a kereslet kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét.Ezt nevezik inflációnak.Az infláció valójában egy rejtett adó.
Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?A válasz: a meglévő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől. A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És ahogy a kereslet kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét.Ezt nevezik inflációnak.Az infláció valójában egy rejtett adó.
Forrás:
Zeitgeist. Addendum
A pénz keletkezése
Írta Törökné Fodor Ildikó több éve
A
nevem Törökné Ildikó. Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy,
hogyan jön létre a pénz. Konkrétabban mi alapján van ennyi
pénzforgalomban. Hogyan és miként lehet ezt befolyásolni. A
kérdés izgalmas volt számomra, de nem mertem utána
kutatni. Meggyőződésem
volt, hogy annyira bonyolult maga a pénzrendszer, hogy úgy sem
érteném meg. Ez
a hitem a tegnapi nappal szertefoszlott. Megnéztem egy
dokumentumfilmet, amelyben teljesen világossá vált számomra,
hogyan működik a pénz, hogyan keletkezik a pénz.
Ennek a dokumentumfilmnek a részleteit szeretném veled kedves olvasóm írásos formában megismertetni.
Ennek a dokumentumfilmnek a részleteit szeretném veled kedves olvasóm írásos formában megismertetni.
A
mai társadalom intézmények rendszere. Kezdve a politikai
intézményektől a jogi intézményeken és vallási intézményeken
át a szociális osztályokig, családi értékek és szakmai
specializálódásig. Nyilvánvaló, hogy ezek a tradicionális
struktúrák alapjaiban hatnak
ránk, formálva világszemléletünket és nézeteinket. Mégis
mindazon társadalmi rendszerek közül, melyekbe születtünk,
melyek irányítanak és kondicionálnak minket, nincs
egy sem, amelyet
annyira nyilvánvalónak vennénk, félreértenénk, mint
a pénzügyi
rendszer.
Már-már vallási vakhitként létezik a mai pénzügyi rendszer, mint a hit egyik soha meg nem kérdőjelezett igazsága. Hogy hogyan jön létre a pénz, milyen szabályok alapján vezérlik, és annak, hogy ezek mennyire befolyásolják társadalmunkat, a legtöbb ember egyáltalán nincs tudatában.
Egy világban, ahol a népesség 1%-a birtokolja a bolygó javainak 40%-át, egy világban, ahol 34.000 gyermek hal meg minden egyes nap, szegénységben és gyógyítható betegségekben és ahol a bolygó népességének a fele él 2 dollárnál kevesebb pénzből naponta… Egy dolog világos. Valami nagyon nem stimmel.
Akár tudatában vagyunk vagy sem, az összes intézmény alapvető feltétele, és így társadalmunknak is, a pénz. Éppen ezért a pénzügyi szabályok ismerete kritikus annak megértéséhez, miért olyan a világunk, amilyen.Sajnos az átlagember a gazdasági témákra félreértéssel, s unalommal tekint. A végtelen szakzsargon a megfélemlítő matematikával karöltve gyorsan el is riasztja az azt megértésre vágyó embereket. Azonban a tény az, hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a legtársadalomellenesebb struktúrákat, melyekkel az emberiség valaha is szembenézett.Néhány évvel ezelőtt az USA központi bankja a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot.
Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED, a világkereskedelmi bankhálózatával támogat. A kezdőoldalon a dokumentum leírja saját célját. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben.
Már-már vallási vakhitként létezik a mai pénzügyi rendszer, mint a hit egyik soha meg nem kérdőjelezett igazsága. Hogy hogyan jön létre a pénz, milyen szabályok alapján vezérlik, és annak, hogy ezek mennyire befolyásolják társadalmunkat, a legtöbb ember egyáltalán nincs tudatában.
Egy világban, ahol a népesség 1%-a birtokolja a bolygó javainak 40%-át, egy világban, ahol 34.000 gyermek hal meg minden egyes nap, szegénységben és gyógyítható betegségekben és ahol a bolygó népességének a fele él 2 dollárnál kevesebb pénzből naponta… Egy dolog világos. Valami nagyon nem stimmel.
Akár tudatában vagyunk vagy sem, az összes intézmény alapvető feltétele, és így társadalmunknak is, a pénz. Éppen ezért a pénzügyi szabályok ismerete kritikus annak megértéséhez, miért olyan a világunk, amilyen.Sajnos az átlagember a gazdasági témákra félreértéssel, s unalommal tekint. A végtelen szakzsargon a megfélemlítő matematikával karöltve gyorsan el is riasztja az azt megértésre vágyó embereket. Azonban a tény az, hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a legtársadalomellenesebb struktúrákat, melyekkel az emberiség valaha is szembenézett.Néhány évvel ezelőtt az USA központi bankja a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot.
Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED, a világkereskedelmi bankhálózatával támogat. A kezdőoldalon a dokumentum leírja saját célját. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben.
Az
USA kormányának pénzre van szüksége. Így
felhívja a FED-et és kér mondjuk, 10
milliárd dollárt. A
FED válaszol:Persze, veszünk
10 milliárd dollár értékben államkötvényt.
A kormány fog
egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek
nevezi el őket. Ezután
10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a
FED-nek. Válaszul a FED szintén egy csomó papírt nyomtat. S
ezeket "Federal Reserve Note"-nak nevezik el és
szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházzák fel.A
FED a papírt államkötvényekre cseréli. Miután
a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárd dollárt és
letétbe helyezi egy bankszámlán. A
letétbe helyezéssel a papírdarabok
hivatalos pénzzé válnak. 10
milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához. Íme!
A 10 milliárd dollár létrejött. Természetesen
a példa általánosít.
Először is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban. Papír felhasználása nélkül.Valójában csak a dollár 3%-ának létezik papír megfelelője. A többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.
Másképpen fogalmazva: a pénz adósságot jelez.
Ezt a hihetetlen paradoxot, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát a csere megtörtént. A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.
Erről a következő bejegyzésemben írok.
Először is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban. Papír felhasználása nélkül.Valójában csak a dollár 3%-ának létezik papír megfelelője. A többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.
Másképpen fogalmazva: a pénz adósságot jelez.
Ezt a hihetetlen paradoxot, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát a csere megtörtént. A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.
Erről a következő bejegyzésemben írok.
Forrás:
Zeitgeist.Addendum
Üdvözlettel:
Törökné Fodor Ildikó
Ha
érdekesnek találtad az írásomat, akkor ajánld ismerőseidnek.Az
ajánlásodért ajándékot kapsz tőlem. Csak klikk a képre!
Zábori László: Kérdések Orbán Viktorhoz
Orbán
Viktor „történelmi jelentőségű” bejelentése – az
államadósság mértékének négy százalékpontos csökkentése –
nyomán néhány súlyos kérdés merül fel, melyek megválaszolása
elől normális körülmények között nem lenne lehetséges
kitérni. Igaz, Abszurdisztánban élünk, és itt minden lehetséges.
1. „Egy
nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal vagy adóssággal”
– jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy a „legjobb
indulattal sem lehet szabadságnak nevezni” azt a helyzetet, mely
hazánkban előállt. Minden fórumon, lépten-nyomon fel kell tenni
a kérdést Orbán Viktornak: kik voltak azok, aki az „adóssággal”
megfosztottak minket függetlenségünktől és szabadságunktól?
Neki, aki immár több mint húsz éve maga is a magyarországi
politikai „elit” tagja, és második ciklusban áll kormányfőként
az ország élén, tisztában kell lennie azzal, kik igázták le az
országot. Mutasson rájuk, és nevezze meg azokat a nemzetközi és
hazai erőket, államokat, politikai-gazdasági
érdekcsoportokat, amelyek Magyarországot tudatosan rabszolgasorba
taszították. (Mert véletlenül, tudatlanságból nem lehet
leigázni és gyarmattá zülleszteni egyetlen országot sem.)
2. Miért egy
megfoghatatlan közgazdasági kategóriát – az államadósságot -
nevezi ki ellenségnek? Miért nem azok ellen a nemzetközi és a
szolgálatukban álló hazai körök ellen hirdet háborút, amelyek
tudatosan löktek bele minket az adósságcsapdába, megfosztva ezzel
a szabadságunktól? Nem gondolja-e, hogy az a körvonalazatlan, meg
nem nevezett és láthatatlan erő, mely hazánk fölött uralkodik,
nem fogja eltűrni a függetlenségünk visszaszerzésére irányuló
lépéseket? Ha pedig nem tűri el, miképpen reméli Orbán Viktor,
hogy a magyar nép felsorakozik mögötte a „szabadságharcban”,
amikor nem hajlandó még csak megnevezni sem az ellenséget, amely
ellen harcolni kell?
3. Amennyiben
1345 milliárd forint kellett a GDP-hez viszonyított államadósság
arányának 4 százalékpontos csökkentéséhez, mekkora irdatlan
összegre van szükség ahhoz, hogy 77%-ról 50% alá vigyük le az
államadósság mértékét? Hogyan képzeli tehát az „államadósság
elleni háború” további lépéseit? Tisztában van-e azzal a
miniszterelnök, hogy a magyar nép újabb terheket már nem képes
elviselni? Tisztában van-e azzal, hogy a legnagyobb gazemberség még
több munkára ösztökélni az embereket a minket adósságválságba
hajszoló pénzoligarchia hatalmának és luxuséletmódjának
biztosítása érdekében?
4. Nem
gondolja-e Orbán Viktor, hogy „történelmi lépésével”
hozzásegítette a minket gátlástalanul kizsigerelő és
függetlenségünktől megfosztó erőket ahhoz, hogy a magyaroktól
kizsarolt milliárdokat egyik zsebükből a másikba tegyék? Nem
gondolja-e Orbán Viktor, hogy a „magán nyugdíjpénztári tőzsde”
fölött ugyanazok a nagyhatalmú körök gyakorolnak befolyást,
amelyek az úgynevezett kölcsönöket is folyósítják? És nem
gondolja Orbán Viktor, hogy azt az oligarchiát tömi pénzzel,
amely hazánkat a függetlenségétől megfosztotta?
5.
Mellébeszélés helyett megmondaná végre az igazi okát annak,
miért nem meri megtagadni az államadósság visszafizetését? Mi
rossz történhet még velünk? Higgye el, a magyar népnek már
nemigen van további vesztenivalója. Önnek persze nyilván van,
hiszen ha valóban szembe merne szállni a „nemzetközi
befektetőkkel”, a hatalom elveszítését kockáztatná. Ebben
rejlik a magyarázat?
Zábori
László - barikad.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése