Páfrányok Spórás Szaporítása

ÍGY SZAPORÍTSUNK PÁFRÁNYT SPÓRÁRÓL. VIDEÓVAL!

Gyermek és felnőtt számára is különleges kísérlet lehet a páfrány spórák kikeltetése. Bemutatjuk, hogyan végezzük el a kísérletet.

 

Minden páfránynak legyen szó szobai páfrányról, kerti páfrányról, de akár madárfészek páfrányról vannak spórái, amelyek a szaporodást biztosítják. Ezeket a spórákat mi magunk ki kikelthetjük néhány eszköz segítségével.

Amire szükségünk lesz: Petri csésze vagy zárható műanyag edény, páfránylevés érett spórákkal, virágföld vagy tőzeges homok.

Keressünk a növényen egy olyan levelet, amelyen érett spórák találhatók, majd tegyük a levelet két órára meleg helyre.

Ezután a Petri csészét töltsük meg félig a tőzeges virágfölddel, kissé nedvesítsük be, majd a fonákkal lefelé helyezzük a levelet az edény fölé és finoman ütögessük meg, vagy nagyon óvatosan kaparjuk le késsel. Így a spórák az edénybe hullnak, de ha nem esnek le, akkor a spórák még nem elég érettek.

Ne fedjük, be virágfölddel a spórákat csak helyezzük, rá az edény tetejét majd tegyük meleg helyre. Közben folyamatosan permetezzük az edény belső terét, hogy a fejlődéshez meglegyen a magas páratartalom. Pár héten belül a spórákból elkezdenek kifejlődni a kis növények, ekkor tegyük már világos helyre az edényt.

growing ferns from spore

https://www.youtube.com/watch?v=4tYTz7ONMXU

Fern Time Lapse

https://www.youtube.com/watch?v=9c9Zi3WFVRc

What Plants Talk About - Documentary

https://www.youtube.com/watch?v=xrsYRJi3EGw

A virágos növényekkel ellentétben a páfrányoknak nincs magjuk, szaporításuk egyik módja a spóráról történő nevelés.

A páfrányok változatos formájuk és méretük folytán igen sokoldalúan használható szobanövények - az áttetsző vénuszhajpáfránytól a bőrszerű levelű pajzspáfrányig (Hemionitis) a lakás minden sarkába találhatunk odaillő páfrányfélét. Minden szenvedélyes növénytartó szívesen adja tovább növényeit rokonainak és barátainak, de a legtöbb kerti növénnyel ellentétben a páfrányoknak nincs magjuk. A vegetatív szaporítást a többszörös tövek, rizómák, indák vagy sarjgumók egyszerű osztásával is elvégezhetjük. Érdemes azonban kipróbálni a páfrányok esetén alkalmazható másik, nagyobb kihívást jelentő szaporítási eljárást, a spóráról történő szaporítást is. A páfrányoknál a szaporodási folyamat során minden teljesen másképp történik, mint a magról szaporodó növények esetén.

Szaporítás magról

A legtöbb növény, pl. a paradicsom virágokat hoz, amelyek a megtermékenyítést követően (amikor a virág hím- és nőivarú részei összeérnek, gyakran méhek és apró legyek közreműködésével) maggá fejlődnek. A paradicsom esetében a magok körül húsos külső burok található, amelyet termésnek hívunk. A magok megérnek, a termés elrothad és lehull a földre, majd a magok, amennyiben és amikor a feltételek megfelelőek, kicsíráznak.

A páfrányok szaporodása

A páfrányok virágot s így magokat sem hoznak. A spóratoknak nevezett, a páfránylevelek fonákján és szélein rendkívüli mennyiségben található spóratartókban több száz szaporító spóra fejlődik. A spóratokok kis csoportjai, gyűjtőnéven a spóracsoportok, több millió spórát is tartalmazhatnak. A spóracsoportok gyakran tetszetős mintákba rendeződnek a leveleken, s ez hozzájárulhat egyes páfrányok meglepő és gyönyörű külső megjelenéséhez. Egyes páfrányfajok esetén, a növényen kétféle, látszatra is eltérő levél fejlődik. A kifejlett pajzspáfrányon például egy időben megtalálhatók a termékeny (spórás) és terméktelen (spórák nélküli) levelek. A spóratokok fajtától függően különbözőek, s egyes páfrányokon könnyen összetéveszthetők a hozzájuk megtévesztésig hasonló pajzstetvekkel. A spóratokok egymástól szabályos távolságra álló hármas vagy többszörös csoportokban helyezkednek el a levelek fonákján. Ezeket a csoportokat könnyű összetéveszteni a pajzstetvekkel, ám ezek, ahogy azt az alsó levélen megfigyelhetjük, egymástól szabálytalan távolságra helyezkednek el.

A szelek szárnyán

A természetben a spóratokok a spórák érése folyamán megbarnulnak. A kihulló spórák lehullhatnak a növény közvetlen környezetébe vagy szétszóródhatnak a szélben. Ha adottak a megfelelő körülmények, az elkövetkező néhány hónap során megjelenő és gyökeret eresztő kicsi, szív alakú "növénykék" (az elő telepek) a páfrány szaporodási folyamatának új szakaszát jelzik. Kb. 3 hónap múltán az elő telepek fonákján megjelennek a hím (antheridia) és női (archegonia) szervek. A megtermékenyüléshez ezeknek kell találkozniuk. Amennyiben a körülmények megfelelően nyirkosak, a hím sperma oda tud "úszni" a nőstény petéhez, megtörténik a megtermékenyítés, és létrejön a spórákat hozó páfrány. Az egész folyamat fajtától függően 9 hónap és 2 év közötti idő alatt játszódik le.

A spórák összegyűjtése

Nagyítóval ellenőrizzük, hogy a páfrányon lévő spóratokok megértek-e. A spóratokok akkor érettek, ha a színük sötétbarna, és szinte rojtosnak tűnnek. Ne feledjük, hogy minden egyes termékeny érett páfránylevélen hatalmas mennyiségű spóra található, ezért semmi szükség túlságosan megnyirbálni értékes növényünk leveleit. Helyezzük a levelet egy papírlapra, gondosan hajtsuk össze és tartsuk a lapot hűvös, száraz helyen néhány napig. Ezután a fekete és zöld árnyalatú apró spórákat, a lap alját finoman ütögetve válasszuk szét a spóratokoktól. Terítsük a levelet egy papírlapra. Az érett spóratokok megrepednek és kiszabadulnak belőlük az apró spórák. A lap alját gyengéden megütögetve válasszuk szét a porszerű spórákat a spóratokoktól.

Ültető közeg

Két rész tőzegből, két rész durva folyami homokból és egy rész steril virágföldből készítsünk viszonylag száraz keveréket. A keveréket szitáljuk át egy 1,2 cm-es lyukméretű szitán, majd többször mossuk át forrásban lévő vízzel, hogy tiszta legyen. Hagyjuk hűlni és lecsepegni az ültető közeget - a száradáshoz akár 1-2 napra is szükség lehet. Az ültető közeg épp csak annyira legyen nyirkos, hogy dolgozni tudjunk vele, és el tudjuk egyengetni a tálcában.

Kiindulási pont

A láda aljára a vízelvezetés javítása érdekében terítsünk sterilizált kertészeti homokot. Terítsük föléje a sterilizált ültető közeget, kb. 2,5 cm vastagságban. A talajt nem szükséges tömöríteni. Ha a föld száraznak tűnik, alulról juttassunk bele vizet úgy, hogy a ládát kb. 1,2 cm mély felforralt, majd lehűtött vízbe helyezzük, amíg a talaj felszíne fényleni nem kezd. Ezután kb. 15 percig hagyjuk a talajt lecsepegni. Óvatosan szórjuk a spórákat a talaj felszínére. A spórák annyira aprók, hogy esetleg nem is látszanak, de ne aggódjunk, a csírázás úgysem lesz 100%-os. A ládát fedjük le minél alaposabban üveglappal, nylonzacskóval vagy zsugorfóliával, hogy a nedvesség-veszteséget a minimumra csökkentsük. Állítsuk világos, szórt fénybe, és biztosítsunk a spórák számára 20-26 °C közötti hőmérsékletet. Alkalmanként permetezésre is szükség lehet. A papírlapot finoman ütögetve vessük a spórákat a nedves, steril talaj felszínére. Helyezzük a ládát bőséges, szórt fénybe, és alkalmanként permetezzük meg felforralt és lehűtött vízzel.

Higiénia

A szaporítás e módszerénél a siker kulcsa a megfelelő higiénia. Mivel a folyamat igencsak időigényes, megéri odafigyelni a higiéniára ebben a szakaszban. Használat előtt valamennyi anyagot sterilizálni kell. Ehhez általában elegendő az anyagot 10 percen keresztül 82 °C-on gőzölni. Mindig ügyeljünk rá, hogy munka során a kezünk tiszta legyen.

Edények

A páfrányok nem igényelnek nagyon mély földet, ezért bármilyen láda megteszi, amelybe egy réteg folyami homok, és legfeljebb 2,5 cm föld belefér. A tartóedény alján szükség van vízelvezető nyílásokra. A tálcákat és cserepeket egy rész háztartási fehérítő és kilenc rész víz keverékében kell elmosni. Ezután forralt vízzel alaposan öblítsük le és hagyjuk őket száradni.

Sűrűbb növénytakaró

Kb. 3 hét múltán (egyes fajoknál jóval később) a legtöbb páfrány esetén zöld fedőréteg fejlődik ki, amely mikroszkóp alatt láncszerű sejtek sorozatának látszik. 2-3 hónap múltán az elő telepek (ivaros növények) is láthatóvá válnak. Minden szakaszban ügyeljünk rá, hogy a talaj és a levélzet nyirkos legyen, különben nem következik be a megtermékenyítés. Amint a fedőréteg sűrűbbé válik, és az elő telepekből páfrányok fejlődnek ki, ritkítsuk ki őket. Ha elérik kb. a 2,5 cm-es magasságot, kis csomókban szedjük ki őket, és ezekben a csomókban neveljük tovább. A fiatal páfrányoknak továbbra is magas páratartalomra van szükségük, és továbbra is le kell fedni őket, hogy megakadályozzuk a vízveszteséget. Ha a páfrány eléri a 7,5 cm-es magasságot, magában is átültethetjük sterilizált ültető közegbe. Ekkor már nem kell letakarni a növényeket. Amikor a páfrányok elérik a 2,5 cm-es magasságot, kis halmokban vegyük ki, és így neveljük őket tovább.
 

A KERTI PÁFRÁNY ÜLTETÉSE ÉS GONDOZÁSA

Megszokott látvány a hazai kertekben a gyönyörű üde zöld levelű kerti páfrány, amely kecses leveleivel, mutatós díszé válik.

A páfrányok kedvelik az árnyékos kissé nyirkos kerteket, hiszen eredeti élőhelyükön az erdőben, is mint aljnövényzet vannak jelen.

A király páfrány a legnagyobb a nemzetségből magassága elérheti a másfél métert is, és akár 3 méter átmérővel is büszkélkedhet. A strucc páfrány sem marad le sokkal mögötte ez 80-120 cm magasra is megnőhet, és levelei a 30 cm szélességet is elérhetik.

A legismertebb és legigénytelenebb fajta az erdei pajzsika, amely hazánkban is nagy népszerűségnek örvend. Egy méter magas levelei dúsan hajtanak, félárnyékos helyen aránylag kevés gondozás mellett is szépen fejlődik. Tőosztással nagyon könnyű tavasszal vagy ősz végén szaporítani, és szép szoliter növénnyé fejlődik kertünkben.

De ezen kívül még számtalan fajtát ültethetünk kertünkbe, akár a jól ismert szoba páfrányt is kitehetjük nyárra a kert egy árnyékos részére is. Választhatjuk a Vénusz fodorkát, amely rendkívül mutatós, és nem nő 50 cm-nél nagyobbra.

A páfrányok egyik legfontosabb igénye a pára és a nedvesség, így nagyon jól érzik magukat a kerti tó partján, vagy nagyobb fa árnyékában is. Összeültethetjük őket különböző évelő növényekkel, pl. gyűszűvirággal, liliomokkal, vagy épp a rododendronokkal, vagy egy sorban több tövet is ültethetünk, mint egy kis sövénysor. Tavasszal ültessük körbe őket hagymás nárciszokkal, tulipánokkal, amelyek kiemelik a páfrány szép zöld leveleit.

Ha még nincs, a kertünkben páfrány bármely nagyobb kertészetben beszerezhetjük, az ültetésre a tavasz vagy az ősz a legideálisabb időszak.

Ássunk ki számára kétszer akkor gödröt, mint a földlabda átmérője, és ültessük el a töveket kb. 50-60 cm sor és tőtávolságra. A gödör aljára szórjunk egy réteg komposztot, így biztosítva van számára a tápanyag is. A tavaszi ültetésnél várjuk meg a májusi meleget, nehogy kifagyjon ültetés után a növény.

Nyáron a földet tartsuk egyenletesen nyirkosan, de ne locsoljuk túl, a földet körbe takarjuk be fenyőkéreggel így nem szárad ki a talaj. Ősszel hagyjuk, hogy a páfrány levelei maguktól leszáradjanak, ne vágjuk le, mert ez óvja a tövét a fagyoktól.

A szobai páfrányokat ültethetjük erkélyre, vagy teraszra akár egy szép mutatós dézsába is. Ne felejtsünk el havonta kétszer egy kevés tápoldatot is adni az öntözővízhez.

Zöld lombozatukkal, kecses ívben meghajló leveleivel a páfrányok a kertek egyik kiemelkedő dekoratív növényei lesznek, érdemes gondozni és nevelni őket.

Páfrányok otthonunkban

A szobában tartott páfrányok bár virágtalanok és leveleik is egyszínű zöldek, mégis karakteres díszei a lakásnak. Ez formagazdagságukból ered: vannak egyszerű, és fodros levelű példányaik, de akadnak egészen bizarr megjelenésű fajaik is.

A páfrányfélék szobai tartása a régmúltra nyúlik vissza: néha divatba jöttek, olykor pedig háttérbe szorultak a szobanövények népszerűségi listáján. A lakásban nevelhető trópusi meleg- és mérsékeltházi fajok között szép számmal akadnak olyanok, amelyeket a virágkötészetben csokorlazítóként alkalmaznak.
Virágtalan növények, így magot sem érlelnek. Helyette a levél fonákán időnként megjelenő spóratartóban termelődő szaporító sejtekkel, a spórákkal szaporodnak. Ezeknek a nagyon kis méretű, barna, porszerű sejtek kihajtatásával mi is próbálkozhatunk.
Homokot forró sütőben fertőtlenítsünk: ezzel elpusztítjuk a benne lappangó gombákat, baktériumokat, melyek veszélyesek lenének azérzékeny kis páfránynövényekre. A homokot lapogassuk el egy cserépben egyenletesen, nedvesítsük be, majd szórjuk rá az érett spórákat. Ezek akkor alkalmasak szaporításra, ha a növény levelét gyengén megrázva, barna füstszerű porként távoznak a spóratartókból.
Ezután a "veteményt" helyezzük 22-24 °C-os helyre. Húzzunk a cserépre egy nejlonzacskót, hogy ne párologjon el a nedvesség, és lehetőleg a kelés (előtelep) megjelenéséig már ne kelljen pótolni a vizet. Ha mégis szikkadna a talaj, akkor alulról öntözzük. A siker előfeltétele, hogy a vetőközeg ne száradjon ki a növények megjelenéséig. A vetést ne tároljuk túl napos, világos helyen, mert akkor algák, mohák jelennek meg a felszínén, melyek gátolják a kis páfrányok fejlődését.
A páfrányfélék - nagy vízigényükből adódóan - kedvezően hatnak a szoba levegőjére, hiszen erősen párásítják azt.
A gyakori öntözés a baktériumos és gombás megbetegedéseknek is kedvez. Ha penészek jelennek meg földjük felszínén, vagy a növényeknél rothadást tapasztalunk, akkor benomyl hatóanyagú növényvédő szer oldatával áztassuk át a földlabdát, majd ezt követően mérsékeljük az öntözések számát a tünetek megszűntéig.
Rovarkártevők közül ritkán, de előfordulhatnak a fehér bundás kinézetű üvegházi molytetűk és a pajzstetvek egyes fajai.

Szobapáfrány (Nephrolepis exaltata, N. cordifolia)

Ezek a trópusokról származó növények a leggyakrabban tartott szobai páfrányfélék. Közepes vízigényűek, félárnyékos helyet és páradús levegőt igényelnek. A természetes fénnyel ellátott fürdőszobák ideális növényei, csak a forró gőztől, és a huzattól óvjuk őket.
Ha páfrányunk elégedett a tartási körülményeivel, akkor gyorsan kinövi cserepét, ezért minden tavasszal ültessük át. Ekkor tőosztással szaporítható. Ha növekedése leáll, és egyre több levelét hullajtja, annak a száraz szobalevegő lehet az oka.

Szarvasagancs páfrány (Platycerium bifurcatum)

Természetes élőhelyén, Jáva szigetén epifita életmódot folytat e faj, azaz nem a talajszintben, hanem magas fák ágain él. Nevüket a termőleveleik szarvasagancsra emlékeztető, szeldelt formájáról kapták.
Életmódjukból adódóan érdekes a növények felépítése: a kör alakú meddő leveleik beborítják a gyökereket és a gyöktörzseket. Ezek közül csak a legfelsők zöldek, az alsók fokozatosan pusztulnak el, és humusszá válva táplálják a növényt. Az agancsszerű termőlevelek felületét ezüstös csillószőr-réteg fedi, fonákjukon pedig a spóratartók alkotnak sötétbarna bársonyos felületet. A levelekről a port soha ne töröljük le, mert azzal a csillószőreiket is eltávolítjuk. Ehelyett zuhanyoztassuk a növényt, ha esetleg elkoszolódna. Igényei megegyeznek a szobapáfrányéval, azzal a különbséggel, hogy életmódjából adódóan nem virágcserépben, hanem felfüggesztett léckosárban tartsuk.

Szalagpáfrány (Pteris cretica)

Ez a növény a legkevésbé fényigényes a szobában tartható páfrányok közül. Közepes vízigényű, a töve körül pangó vizet nem képes hosszú ideig elviselni. A száraz levegőre érzékeny, ezért cserepét - mint az összes páfránynak - célszerű egy széles, 6-8 centiméter magas tálba állítani, melyet félig kavicsokkal töltünk meg. Ezután annyira töltsük fel vízzel, hogy a cserepet ne érje el, azonban folyamatosan biztosítsa a páradús levegőt, az optimális mikroklímát a növény számára. Kertészeti változatai közül néha kaphatók a fehéren csíkos levelű "Albo lineata", és a fodros levelű "Wimsettii" különböző változatai is.

Madárfészek páfrány (Asplenium nidus)

Hazájában - Ázsia, Ausztrália és Kelet-Afrika trópusi részein - ez is epifita növény, de nálunk cserépben, virágablakban célszerű nevelni, mert nagyon könnyen kiszárad. Olyannyira páraigényes, hogy szobában kicsi az esélye a túlélésre. Ha optimális körülményeket biztosítunk számára, akkor nagyon gyorsan fejlődik.

Vénuszhaj (Adiantum sp.)

Szárnyalt leveleik nagyon változatosak, és fejlődő hajtásaik is sokféle színűek lehetnek e nemzetségbe tartozó fajoknak. Túlöntözésüket kerülni kell, de a vízellátás rendszeressége is fontos. Éjszakára leveleik ne maradjanak nedvesek, mert arra érzékenyek e növények. Ezt elkerülendő jobb az alulról történő felszívató öntözés alkalmazása.

Csipkeharasztok (Selaginella sp.)

A csipkeharasztok nem páfrányok, hanem azok közeli rokonai: a korpafüvek képviselői. Párás floráriumokban, palackokban érzik jól magukat, ezek az alacsony termetű növények. Szerves anyagokban gazdag, állandóan nedves talajban, és magas páratartalmú környezetben fejlődnek jól e növények. Tőosztással és dugványozással is szaporíthatók.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

A SZOBAPÁFRÁNY GONDOZÁSA

A páfrány szinte minden otthonban megtalálható, ez a dús növekedésű, mégis igen kecses növény. Minden környezetben igen jól mutat, függő kosárba, vagy virágoszlopra téve a legszebb. Bátran válasszuk otthonunkba ezt a kedves dísznövényt.

A szobapáfrányok közül a legismertebb a Nephrolepis exaltata.Igen változatos levélalakzattal rendelkező dísznövény, kard alakú szárnyalt levelei keskenyebbek, vagy szélesebbek, némelyik fodros szélű.

A növény levelei akár a két métert is elérhetik, ezért érdemes egy függőkosárba vagy egy nagyobb virágtartó oszlopra helyezni a cserepét.

Sajnos a növény a száraz meleg lakótelepi lakásokban nem érzi igazán jól magát, ezért itt a tartása főleg télen nem egyszerű. A páfrány kedveli a párás meleg klímát, télen rendszeresen permetezzük a levelét, és állítsuk a cserepét egy kavicsos tálcára. Évente ültessük át, ilyenkor érdemes a töveket szétszedni és külön ültetni. Tavasztól őszig adjunk neki tápoldatos vizet

.

A növény igényei:

Fényigény: Mivel erdei aljnövény, jól viseli a félárnyékos helyet is, szépen fejlődik itt is.

Vízigény: A túlöntözés és a kiszáradás is káros lehet a növényre. Tavasztól őszig öntözzük rendszeresen, de ne álljon alatta víz. Télen mérsékeljük a locsolást.

Átültetés: Évente egyszer a kisebb példányokat ültessük át, az idősebb növényeken csak felszíni talajcserét végezzünk.

Páratartalom: Fontos a magas páratartalom, ezért rendszeresen permetezzük a levelét, és télen állítsunk a cserép alá kavicsos tálcát.

Tápoldat: Tavasztól őszig hetente adjunk neki tápoldatos vizet.

A növény nem érzékeny betegségekre, csak a száraz klíma árthat neki

Árnyékos kertbe ültessünk páfrányokat

 

A páfrányok többsége erdőkben vagy más árnyékos helyeken él. Nedves talaj, magas páratartalom és szélárnyékos hely szükséges ahhoz, hogy egészségesen növekedhessenek.

A talaj előkészítése az ültetéshez

Ott, ahol a kertünkben páfrányt akarunk nevelni, ajánlatos mindig elegendő levélhumuszt a talajban eldolgozni. Így tartósan nedves marad a talaj. Fontos, hogy télen a víz gyorsan felszívódhasson. Ez majdnem minden fajtára érvényes, bár a királypáfrány a vizes helyeket szereti. Extra trágyázásra nincs szükség, de ajánlatos néha némi csontlisztet (100 m²-re 1 kg-ot) bedolgozni a földbe. Arra is figyelni kell, hogy a meglévő és a felvitt föld jól kiegészítse egymást. Miután egy rész humuszt (vagy kerti tőzeget) bedolgoztunk a talajba, legfelülre vigyünk fel még egy réteget.

 

A páfrányok szél elleni védelme

A páfrányos kert számára mindenképpen szélvédett helyet kell kialakítani. Ugyanez érvényes a különálló páfrányok vagy páfránycsoportok számára is, mivel ezek a növények rosszul viselik - különösen a száraz - szelet. Ezenkívül rengeteg vizet igényelnek.

A páfrányos kert szépségét a sávos zöld felületek adják

Mivel a páfrányok télálló növények, nagyon jól illeszkednek az évelő növények ágyásába, ha a hely adottságai számukra is megfelelőek. Különösen örökzöld fajtákkal érhetünk el szép hatást a téli időszakban.

 

Árnyékos kertek ideális dísze

A páfrányfélék az árnyékos kertek ideális növényei. Egy páfrányos kert jó alternatívát jelent azoknak a díszkertkedvelőknek is, akik északi fekvésű, vagy a beépítettség és a fák miatt sötét kerttel rendelkeznek. A páfrányos kert szépségét mindenek előtt egyfajta rejtélyesség jellemzi, amit e növények jellegzetes zöldje sugároz ki. Az egyszerű levelekkel (fodorka) és a szárnyasan összetett levelekkel (Vénuszhaj páfrány) rendelkező fajták változatosságával már különféle variációkat hozhatunk létre. Ezenkívül az egészen lágy levelű fajtákat váltakoztathatjuk kemény levelűekkel.

 

Bordapáfrány, struccpáfrány és erdei pajzsika

Ültetési idő és ültetési mélység

Páfrányültetéséhez az ősz a legalkalmasabb évszak, ekkor van rá esély, hogy a növény meghonosodik. Egyébként ma minden páfrányt cserépben nevelnek, tehát az egészséges felnövekedésnek amúgy is nagy a valószínűsége. A növekedés a legtermészetesebben abban a fázisban megy végbe, amikor a fiatal levelek fejlődnek (az év korai szakaszában). Azonban nyáron ezek a "korai ültetésű" páfrányok kissé érzékenyek az esetleg fellépő szárazsággal szemben.

Mire kell figyelni az ültetésnél?

Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a növényt valamivel mélyebbre ültessük, mint a cserépben. Csak a Vénuszhaj páfrányt és a tölgyespáfrányt nem kell mélyre ültetni. A növény körül jól nyomkodjuk meg a földet, és gondoskodjunk arról, hogy a korábban cserepes növény elegendő nedvességet vehessen fel. A páfrányok évtizedekig ugyanazon a helyen maradhatnak a kertben. Kivételt képeznek azok a fajták, amelyek gyöktörzzsel rendelkeznek, mint például a kagylópáfrány. Ezek könnyen elburjánzanak az egész kertben - ezt fontos figyelembe venni!

 

Hagyja a lehullott lombot a földön

Feltétlenül hagyja a lehullott lombot a földön, és késő ősszel már ne metssze a növényeket. Az örökzöld fajtáknál az öreg, csúnya leveleket az év korai szakaszában lehet eltávolítani. A jó fejlődés érdekében a félig vagy teljesen elrothadt leveleket évente szórja a növények közé.

 

Szép kombinációk

A virágos növények, mint a fekete hunyor (Helleborus niger), orchideakankalin (Primula vialii), májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis), macskamenta (Nepeta), csótárvirág (Astilbe) és a Skimmiakülönleges színeikkel csodálatos üdeséget kölcsönöznek páfrányos kertjének. Ezenkívül az árnyliliom(Hosta) és a Houttuynia szép levelei is nagyon jól mutatnak köztük!

 

lakaskinalat.h

Páfrány fajták, Páfrányok

A páfrányok sajátos növénycsoportot alkotnak az árnyéki évelő dísznövények között, mert nem virágokat, hanem spórákat fejlesztenek.
A páfrányok spórákkal szaporodnak, nincs virágjuk és termésük.
A spórák a levelek fonákán lévő spóratartókban találhatók, vagy külön spórahordozó leveleken.
A páfrányok fejlődéstörténetileg sokkal idősebbek a magvas növényeknél.
A 9000 fajtából a legtöbb a trópusokon talalható, nálunk csak 40 faj honos.

A páfrányok - harasztok félárnyékot kedvelő levéldísznövények.
Többségük a mélyárnyékos, hűvös, párás, gyakran nyírkos termőhelyek növénye, lombjuk örökzöld, vagy télire elszárad. Ellentétben a többi árnyéki évelővel, nem csak elviselik, de kimondottan igénylik is az árnyékot.
Többnyire kerülik a mélly árnyékot, sokkal inkább a fák, cserjék alatti változó árnyékú helyeken, épületek északi oldalán érzik jól magukat.
A felhasználásuk jól elkülönítve történjen, szoliterként, vagy kisebb csoportokban. Ha elég nagy a hely, célszerű külön páfránykertet kialakítani számukra egy árnyékos helyen.
A legtöbb páfrány szobában, ablak mellett is tartható.

Ceterach officinarum - Pikkely páfrány

Pikkely páfrány

Pikkely páfrány - 10-20 cm magas, örökzöld, ezüstös zöld levelű, fénykedvelő sziklalakó páfrány.
Áttelelő levele vastag, bőrnemű, felül fénytelen szürkészöld színű, fonákán igen sűrű, nemezszerű pelyvaszőrök borítják.
Szárazságban összezsugorodik a levele, ha vizet kap, újra kiterül.
A napon is megél.
Spóraérési ideje május-július.
Élőhelye: mindig napos, száraz és meleg mészkő, vagy vulkanikus eredetű sziklák hasadékai. A Földközi-tenger mellékén élő szikla és kőfallakó páfrány, csak Közép-Európa déli részein ritka.

Út a páfrányokhoz videó

Journey through Ferns

https://www.youtube.com/watch?v=XlH3m834SsA

Dryopteris filix-mas - Erdei pajzsika

hímnemű páfrány, lombhullató
Magasság: 50-110 cm.

Erdei pajzsika

Erdei pajzsika - Tölcsér alakú bokrot képez.
Hazánkban nyirkos erdőkben, ligetekben, fenyvesekben fordul elő. Rövid, vaskos gyöktörzsű faj. Levelei egyszer szárnyaltak, a levélszárnyak tövig szeldeltek. Egyik leghálásabb páfrányunk. Korán kihajt, kedvezőtlenebb talajban is igénytelen, kellő öntözés esetén a napsütést is elviseli.

Levél: Egyszer szárnyalt, tompazöld, enyhe ívben hajló levelek.
Származási hely: Az északi félgömb. Üde talajú lomb- és fenyőerdőkben él.
Tenyészhely: Félárnyékos vagy árnyékos, elegendő talajnedvesség esetén napos is lehet, de túlnyomórészt hűvös. Minden üde vagy nedves talaj, még, ha rövid időre ki is szárad, megfelel számára.
Gondozás: Száraz időszakban öntözzük. Egyéb gondozást nem igényel.
Felhasználás: Fás növénycsoportok szélén, árnyékos természeti kertben. Egyenként, vagy kisebb csoportban mutat legszebben.
Szaporítása: Tőosztás, tavasszal spóravetés.

Dryopteris flix-mas Cristata - hímnemű páfrány

Lombhullató, 60 cm magas, terjedelmes páfrány.

Karcsú levelei egyenesen állók, bársonyos zöld színűek. Humuszban gazdag, nedves talajt szeret.

Matteuccia struthiopteris - Német struccpáfrány

Magasság: 60-140 cm

Struccpáfrány

Struccpáfrány

Struccpáfrány - Hatásos megjelenésű páfrány rendezetten elhelyezkedő levelekkel.
Tölcsér alakú bokrot képez, tarackokkal terjed, és fokozatosan beteríti a talajt. A talajban messze vándorló tarackjaiból újabb és újabb növények fejlődnek, az évek során látványos állománnyá fejlődik.
Levél: Egyszer szárnyalt élénkzöld levelei korán kihajtanak, meddők. A spóratermő levelek belül helyezkednek el és a nyár végén bújnak elő, jóval kisebbek, eleinte olajzöldek, késöbb feketésbarna színűek.
Származási hely: Az északi félgömb. Erdőkben, vízpartokon él.
Tenyészhely: Ua. mint fennt
Gondozás: Száraz időszakban elegendő mennyiségű vizet biztosítsunk számára, különben levelei elhervadnak és többet nem térnek magukhoz. Túl erős terjeszkedését ásóval körbevágva korlátozhatjuk.
Felhasználás: Fás növénycsoportok és falak világos árnyékában. Erős terjeszkedése miatt csak megfelelő nagyságú területen ültessük.
Magassága: 120-150 cm, szélessége 90 cm.
Szaporítása: Spóravetés, sarjelválasztás kihajtáskor.

Asplenium scolopendrium Phyllitis scolopendrium - Éplevelű gímpáfrány

Magasság: 20-50 cm

Éplevelű gímpáfrány

Éplevelű gímpáfrány

Egyedi megjelenésű páfrány.
Levél: Tagolatlan, nyelv alakú, bőrszerű hullámos szélű, világos fényeszöld, áttelelő, örökzöld.
Származási hely: Európa, Ázsia és Észak-Amerika keleti része. Hegyi erdőkben, nedves árnyékos sziklákon él. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt.
Tenyészhely: Félárnyékos vagy árnyékos, hűvös, párás, szélvédett. Az erős napsütésnek kitett, könnyen kiszáradó helyet nem tűri.
Meszes és savanyú talajon egyaránt megél.
Gondozás: Jó fejlődéséhez fontos a megfelelő tenyészhely. Száraz időszakban permetezzük meg vízzel. Időnként lássuk el lombkomposzttal.
Felhasználás: Félárnyékos vagy árnyékos, lehetőleg szélvédett kertrészekben. Alkalmas talaj esetén falak védelmében is boldogul.

Phyllitis scolopendrium Undulata

Az előző páfrány faj hullámos levelű változata. Magassága 30 cm. Részleges, vagy teljes árnyékban érzi jól magát.

Polystichum aculeatum - Karéjos vesepáfrány

Magassága: 40-70 cm

Karéjos vesepáfrány

Vesepáfrány levél

50-80 cm magas páfrány.
Egész évben hajt, spóráit július-augusztusban érleli.
A fényt jobban tűri párás, nedves helyen.
Feltűnően csillogó és bőrszerű levelei nagyon hatásosak.

A levelek lándzsásak, alul elkenyedők, a fonákon fehéren pelyhesek,
hosszuk 50-80 cm.
Humuszos kerti talajt szeret.

Thelypteris palustris- mocsárpáfrány, tőzegpáfrány

Magassága: 40-70 cm

Mocsárpáfrány Tőzegpáfrány

Élőhelye: mocsarak, nedves rétek, nedves fák, folyópartok, út menti árkok mentén, árnyékos helyen.
Európa és az USA mérsékelt égövi területein honos.
Általában nedvességben gazdag talajokon, de nem állóvízben.
Meddő levelei kard alakúak, 40-70 cm hosszúak.
Termő levelei akár 1 méter magasak is lehetnek.

Cyrtomium falcatum - Babérpáfrány Sarlós babérpáfrány

Sarlós babérpáfrány
Sarlós babérpáfrány, Szobapáfrány néven is ismert Japánból származó, örökzöld levelű 60 cm magas és 1 méter széles páfrány.
Levelei fényesek, bőrszerűek, hasonlítanak a magyal leveleire.
Fagytűrése a 6-11 USDA zónák közé besoroltak szerint -18 -23 C.
A téli nagy hidegben, annak ellenére, hogy örökzöld - elveszíti leveleit. Örökzölden csak enyhébb éghajlaton telel.
Párás, árnyékos helyen, nedves talajokon díszít legszebben.
Árnyékos kertrészekbe, akár árnyliliomok, páfrányok mellé, vagy színes virágok hátterébe ültetve érdekes dísze lehet kertünknek.
Szobanövényként is használható.

Szobapáfrány

Galéria megnyitása

(Nephrolepis exaltata)

„A szobapáfránynak elegánsan lehajló és erősen szárnyalt páfránylevelei vannak, melyek úgy emelkednek ki a cserépből, mint valami toll- bokréta. A fürdőszobák és sötét lépcsőházak legkedveltebb növénye.

A páfrányok szépek és hasznosak

A szó szoros értelmében a páfrány természetesen nem haszonnövény, azonban nap, mint nap hasznunkra válik ez a több millió éves növény.

Sokoldalú hasznosításEgyik fajtájából vérzéscsillapító szert készítenek, sőt matracokat is töltenek páfránylevéllel. A páfrány fő haszna azonban az, hogy szemet gyönyörködtető látványt nyújt.

A páfrányok nem virágoznakA páfrány és a többi növény közötti alapvető különbség az, hogy a páfrány nem virágzik. A páfránylevelek a szaporodásra és a cukortermelésre szolgálnak.

Cukrot termelA páfrányok képesek vízből és a levegőben lévő széndioxidból cukrot előállítani. Szaporító szervei a levelek fonákján, a főértől jobbra és balra elhelyezkedő spóratokok, melyek roppant mennyiségű fekete vagy barna spórát tartalmaznak.

Számtalan fajtaAnnyi páfrányfajta van, mint égen a csillag. Csak a szobapáfránynak számtalan fajtáját ismerjük, vannak nagyok és kicsik, sima, szárnyas vagy fodros levelűek, némelyik nagyon hasonlít egymásra, mások rokonsága alig fedezhető fel. Legismertebb az ‘N. exaltata’ és a még kecsesebb ‘N. cordifolia’.

A páfrányt gyakran kell vízzel permetezniMivel a páfrány rosszul tűri a száraz levegőt, gyakran permetezzük lehetőleg szobahőmérsékletű, mésztelenített vízzel. Egy másik lehetséges megoldás, hogy a cserepet vízzel teli tálba, kavicsokra állítjuk, mégpedig úgy, hogy a víz a cserepet ne érje el.

A páfrány szaporítása

Amikor tavasszal átültetjüka szobapáfrányt, szét is szedhetjük több kisebb növényre, de a levelek fonákján található spórákról is megpróbálhatjuk a szaporítást.

1. Műanyagzacskóba – gyűjtsük össze a spórákatHúzzunk műanyagzacskót egy kifejlett páfránylevélre, és rázzuk meg erősen.

2. Főzzünk ki egy téglátFőzzünk ki egy téglát es helyezzük el úgy egy tál vízben, hogy félig kiemelkedjen belőle.

3. Borítsuk be a téglát tőzeggelBorítsuk be a téglát tőzegkorpával, és öntsünk rá óvatosan forró vizet. Erre helyezzük rá a spórákat, majd borítsuk be a tálat műanyag fóliával.

4. A tégla lassan kizöldülHa a tégla kizöldült, villa segítségével tegyük át a tőzegréteget egy nedves tőzeggel töltött cserépbe. A cserepet takarjuk le műanyag fóliával, erre szúrjunk kis levegőztető nyílásokat. Tegyük a cserepet lehetőleg világos helyre, de ne tűző napra. Egy hónappal később a páfrányok már olyan nagyok lesznek, hogy külön cserépbe ültethetjük őket.

NÖVÉNYDOKTOR

• Az ezüstösen csillogó levélfoltok tripszek jelenlétére utalnak. Tegyük a növényt hűvös helyre, zuhanyozzuk le hideg vízzel és szükség esetén ellenszerrel is permetezzük.
• A levél erek mellet található sötét foltok fonálférgekre utalnak. A beteg páfrányleveleket mindenképp távolítsuk el, szükség esetén semmisítsük meg az egész növényt. A föld gőz feletti párolásával elpusztíthatók a fonalférgek.
• A hosszúkás, világosbarna foltok a páfránylevéltetvek megjelenésének következménnyel. Helyi foltosodás esetén az érintett részeket késsel távolítsuk el, komolyabb esetben kezeljük a növényt rovarirtó szerrel.
• A szürke vagy színtelen, összepöndörödött levelek az atkák jelenlétét jelzik. Ellenük speciális permetező szerekkel vagy porokkal védekezhetünk
• A leveleken található fehér, gyapjúfoltok gyapjas tetvek jelenlétéről árulkodnak. Késsel vagy alkoholba mártott ecsettel távolítsuk el őket. Szükség esetén permetezzük a növényt.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

Bokros növésű, erős, zöld és sértetlen levelű páfrányt keressünk. Figyeljünk az esetleges kártevőkre.
Élettartam: Megfelelő hőmérsékletű (félárnyékos, árnyékos) és magas páratartalmú helyen több évig is megél.
Idény: Szobapáfrányt egész évben vásárolhatunk.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN

Méret és növekedés
A szárnyalt és lehajló páfránylevelek a nagyobb fajták esetében másfél méter hosszúak is lehetnek. A sűrűbb növésű, zömökebb fajták 30-40 cm hosszú leveleket növesztenek.
Virág és illatA páfrány nem virágzik, ezért illata sincs.
Fény és hőmérséklet
A tűző napot egyáltalán nem szereti. Leginkább a félárnyékos, huzatmentes helyet kedveli. Nyáron 18-20 °C-t igényel. Kitehetjük a szabadba is. Télen a szobapáfránynak 15 °C is elegendő, de a hőmérsékletnek nem szabad 10 °C alá süllyednie, mert ilyenkor elpusztulnak a levelei.
Öntözés és trágyázás
Fontos! Szinte állandóan legyen nedves a földje! Ezt a problémát úgy oldhatjuk meg a legegyszerűbben, ha automatikus vízellátású cserépbe ültetjük. A növényt gyakran permetezzük langyos vízzel, és hetente egyszer tegyük vízfürdőbe, hogy alaposan megszívhassa magát vízzel. Februártól októberig havonta egyszer adjunk a földjéhez mészmentes trágyát.
Föld és átültetés
A fiatal növényeket évente, az idősebbeket két-háromévente, tavasszal ültessük át. A föld legyen laza és porózus, legjobb a homok és tőzeg keveréke.
Nyesés, visszavágás
A szobapáfrány esetében igazi nyesésről nem beszélhetünk. Az elszáradt, és a többi elől a fényt eltakaró leveleket azonban inkább vágjuk le.
SzaporításÁtültetéskor a növény osztható, de kis hajtásokat is levehetünk róla, ezeket külön cserépbe ültethetjük. A levelek fonákján található spórák ültetése bonyolult.
Környezet
A szobapáfrány magas páratartalmú levegőt igényel, ezért különösen jól érzi magát a télikertben, de tarthatjuk a fürdőszobában is, ha az nem túl sötét. „

“Az oldal tartalma a Mesterkiadó Kft. Szobanövények Á-tól Z-ig kiadványából származik”

Vesepáfrány

Galéria megnyitása

(Polystichum)

„Bizonyára sokan ismerik ezt a páfrányfajt a kertekből. Vannak azonban olyan fajták is, amelyeket a lakásban, cserépben is nevelhetünk. Gondozásuk sokkal egyszerűbb, mint más páfrányoké.

Földünk egyik őslakója

A páfrányok a legrégebben ismert növények közé tartoznak. Számos változatuk a Föld minden szegletében megtalálható. Csak a vesepáfrány nemzetség kb. 225 különböző fajjal büszkélkedhet. Ezek között találhatunk fagyálló fajokat, amelyek szinte semmilyen gondozást nem igényelnek, és léteznek szobanövényként is kiválóan tartható páfrányfajok. Ezek még más páfrányokhoz képest is kevés gondozást igényelnek.

Szép, formás levelekA vesepáfrányt néha „filigránpáfránynak” is nevezik kecses, szép formájú, fogazott levelei miatt. A latin Polystichum név magyarra fordítva „sok sort” jelent, és a levelek fonákján szabályos sorokban elhelyezkedő spóratokokra utal. A páfrány levele akár egy méter hosszúra is megnőhet. A sűrű levélzet vastag, pikkelyes gyöktörzsből fejlődik ki. A fényes, zöld levelek barnásvörös szőrrel borított szárakon ülnek. Sok faj esetében a levelek bőrszerűek, ezért a száraz szobai levegővel szemben ellenállóbbak, mint más páfrányfajok. Mindezek ellenére jót tesz a növénynek, ha néha vízzel permetezzük.

SzobanövényekA szobanövényként tartható páfrányfajok általában a Távol-Keletről származnak. A lakásokban leginkább három faj található meg. A szabadban és a lakásban egyaránt jól fejlődő karéjos vesepáfrány (P aculeatum) levelei kemények, hosszúak és keskenyek, a rövid szárakat rézszínű pikkelyek fedik. A P. tsus-simense nevét egy japán szigetről kapta. Ez a viszonylag kicsi páfrány csak a lakásban él meg, de ott jól viseli az alacsony éjszakai hőmérsékletet és a száraz levegőt is. Kis levelei nyíl alakúak, a levélszárak vékonyak és feketék. A nagy, fogazott páfránylevelek keskenyek és csúcsosak. A díszes vesepáfrány (P. setiferum) talán a legszebb faj. A puha, kecses levelek matt zöldek. E fajhoz tartozik a legtöbb fajta, mint Pl. a ‘Plumosum Densum’, amely a páfránycsalád legszebb bolyhos levelű páfrányfajtája.

A vesepáfrány szaporítása

A páfrányok szaporítása nem tartozik az egyszerű feladatok közé. Ha azonban úgy gondoljuk, hogy már szereztünk némi tapasztalatot a növénygondozásban, próbáljuk ki. Az elért siker utólagosan kárpótol majd minden fáradozást. A vesepáfrány esetében három szaporítási módszer közül választhatunk. A legegyszerűbb megoldás, ha a páfránytövet átültetéskor éles kés segítségével szétválasztjuk. Hosszadalmasabb és nehezebb feladat, ha a páfrányt spórákról szaporítjuk. A spórák a levél fonákján szabályosan, tokokban helyezkednek el. Vágjunk le egy kifejlett, egészséges levelet, majd tegyük zacskóba, hogy az érett spórák lehullhassanak. A spórákat hintsük fertőtlenített vetőföldre, és fedjük le üveglappal. Biztosítsunk a spóráknak meleg talajt, és várjunk türelemmel. Érdekes, de csak néhány vesepáfrány fajnál (elsősorban a P. setiferumnál) alkalmazható módszer a sarjgumóról való szaporítás, amely a levélkék fonákján, a fő levélér mentén fejlődik. Nyár végén vágjunk le egy levelet, és fektessük tőzeggel vagy magfölddel töltött ládába. A földet tartsuk nedvesen mindaddig, amíg a magoncokat ki lehet ültetni.

NÖVÉNYDOKTOR

• A megbarnult levélszélek ennél a páfrányfajnál túl kevés vízre utalnak. A növény földje sohasem száradhat ki. Ha az egész levél elszáradt, a tövénél ollóval vágjuk le.
• Ha a páfrány nem fejlődik, a növénynek valószínűleg több táp- anyagra van szüksége. Tavasztól őszig trágyázzuk rendszeresen.
• Levéltetvek nyáron jelenhetnek meg a növényen. A szakkereskedelemben kapható rovarirtó szerekkel védekezzünk ellenük. Használjuk ezeket többször egymás után, egy-egy hét várakozási idő elteltével. A házilag készített nikotinos oldat is hatásos a tetvek ellen.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

A vesepáfrány nem tartozik ugyan az üzletek alapkínálatához, de minden árus be tudja szerezni.
Élettartam: A megfelelő helyen sok évig él.
Idény: Tavasztól őszig a legszebb.
Gondozás: Egyszerűbb növény, mint más páfrányfajok.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN

Méret és növekedés
A kifejlett példányok levelei a 80 cm-t is elérhetik. A bőrszerű, finoman fogazott levelek rövid, barnás- vöröses szőrzettel borított rövid nyélen ülnek. Minél nagyobb a páfrány, annál szebb.
Virág és illat
Egyetlen páfrányfajnak sincs virága és illata.
Fény és hőmérséklet
A vesepáfrány nem bírja a napsütést, meleg helyen elpusztul. Keressünk számára félárnyékos helyet. Egyes fajok az árnyékban is jól fejlődnek. Bőrszerű, kemény levelei miatt viszonylag ellenálló a szoba száraz levegőjével szemben is, de télen a 10 °C körüli hőmérséklet az ideális számára.
Öntözés és trágyázás
A vesepáfrány meglehetősen sok vizet igényel, ezért nyáron öntözzük bőségesen. Télen természetesen kevesebb vizet igényel, de a földnek ilyenkor sem szabad kiszáradnia. Az öntözéshez mindig lágyított vizet használjunk. Néha permetezzük be a növényt vízzel. Rendszeres trágyázást igényel, de csak hígabb oldatot kapjon.
Föld és átültetés
Az átültetésre a március a legmegfelelőbb hónap. Nyugodtan használhatunk általános virágföldet vagy tőzeget.
Nyesés, visszavágás
Visszavágni nem szükséges.
SzaporításTőosztással, spórával vagy egyes fajok esetében sarjgumóval szaporítható.
KörnyezetA vesepáfrány mindenhol jól mutat. „

“Az oldal tartalma a Mesterkiadó Kft. Szobanövények Á-tól Z-ig kiadványából származik”

Mérgező növények

Tanácsok - tippek

Mérgező növények * gyengén mérgező ** mérgező *** nagyon mérgező **** halálosan mérgező A mérgező növényeket nem szabad száműzni kertjeinkből, a gyermekeket meg kell tanítani arra, hogy megismerjék a növényeket. Mérgezés esetén azonnal fel kell hívni a háziorvost, vagy az ügyeletet. Veszélyesség foka Név Mely része mérgező ** Havasszépe - Rhododendron levél, virág * Hegyi babér - Kalmia levél ** Dudafürt - Colutea levél, mag **** Ördögcérna - Lycium minden része ** Puszpáng - Buxus levél ** Szellőrózsa - Anemone minden része **** Hunyor - Helleborus minden része * Berkenye - Sorbus bogyó ** Borostyán - Hedera bogyó, levél *** Tiszafa - Taxus a piros maghéjon kívül minden része **** Sisakvirág - Aconitum minden része ** Borsófa - Caragna levél, termés * Ecetfa - Rhus typhina levél, termés * Tűzbab - Phaseolus nyers hüvelye a maggal ** Tűztövis - Pyracantha bogyó **** Gyűszűvirág - Digitalis minden része ** Zanót - Cytisus minden része ** Rekettye - Genista minden része ** Lilaakác - Wisteria termés, fa **** Aranyeső - Laburnum különösen a termés ** Boglárka - Ranunculus minden része ** Vörösgyűrűs som - Cornus sanguinea különösen a bogyó ** Lonc - Lonicera bogyó **** Kikerics - Colchicum minden része ** Alkörmös - Phytolacca minden része ** Babérmeggy - Prunus laurocerasus levél, mag ** Pipacs - Papaver rhoeo minden része *** Kökörcsin - Pulsatilla minden része *** Tőzegrozmaring - Andromeda levél, virág *** Életfa - Thuja levélcsúcs, toboz ** Csillagfürt - Lupinus termés * Mahónia - Mahonia bogyó **** Gyöngyvirág - Convallaria minden része * Borsos varjúháj - Sedum acre minden része ** Csucsor - Solanum termés **** Leander - Nerium minden része * Cserszömörce - Cotinus minden része *** Kecskerágó - Euonymus termés ** Pünkösdirózsa - Paeonia virág, termés ** Fagyal - Ligustrum bogyó, levél, kéreg **** Ricinus - Ricinus termés ** Akác - Robina kéreg, mag * Vadgesztenye - Aesculus hippocastanum termés *** Nehézszagú boróka - Juniperus sabina minden része ** Salamonpecsét - Polygonatum minden része *** Mák - Papaver somniferum minden része * Labdarózsa - Viburnum opulus bogyó, levél, kéreg * Hóbogyó - Symphoricarpus bogyó **** Boroszlán - Daphne bogyó, minden része **** Maszlag - Datura minden része *** Magyal - Ilex bogyó * Fürtös bodza - Sambucus racemosa bogyó * Boróka - Juniperus communis termés * Iszalag - Clematis minden része * Vadszőlő - Parthenocyssus bogyó, levél *** Kutyatej - Euphorbia tejnedv ** Pajzsika - Dryopteris minden része * Kövérke - Pachysandra minden része * Madárbirs - Cotoneaster bogyó

Krókusz Sáfrány

Sáfrány élőhely

A krókusz, sáfrány az alhavasi, havavi rétek kedvelt és színpompás virága. Apró virágaik kora tavasszal sokszor már az olvadó hó alól előbújnak, majd hosszú fűszerű leveleket hajtva neveli a jövő év hagymagumóit és sarjait. A hagymagumók miniatűr kardvirággumóra emlékeztetnek, laposak 1-2 cm átmérőjűekkívülről világosbarna hálósan erezett buroklevelekkel. A Krókusz,Sáfrány hazája Európa, Kis-Ázsia, Közép-Ázsia hegyvidékei.

Sáfrány virágzási idő

Sáfrány virágok

Tavaszi virágok - Legkorábban, gyakran már február végén a Crocuschrysanthus - tarka sáfrány- virágzik. Virágai aprók, alapszínük vajsárga, de fehér, kék és cirmos színűek is lehetnek. Nyílásban szorosan követi a tarka sáfrányt a Crocus sieberi - kék sáfrány - Virágai valamivel nagyobbak, mély ibolyás-kékek.
Legnagyobb virágú és talán a legszebb faj a Crocus vermus - tavaszi sáfrány - Hazájában, Közép és Dél-Európábanhavasi legelőkönóriási összefüggő virágszőnyeget alkot. Hasonló megjelenésű és nyílási idejű, a narancssárga virágú Crocus flavus - arany sárfány, mely hajtatásra is alkalmas. Kereken 100 különböző faj létezik, amely többnyire a Földközi-tenger vidékén és Kis-Ázsiában honosak.
Az ismert tavaszi kínálat mellett van még néhány kevésbé elterjedt és szép faj, amely ősszel virágzik. Egyik ezek közűl a fűszer sáfrány a Crocus sativus. Megszárított bibéjéből nyerték az úgynevezett séfrényt, amelynek gyógyszerként, fűszerként és színezőanyagként nagy értéke volt.

Sáfrány ültetés

A sáfrányokat a kertben mindig nagyobb csoportokban érdemes telepíteni.
A sáfrányok nem képesek elviselni a fűfélék konkurenciáját. Ezért jól gondozott pázsitos területen a sáfrány hamarosan visszahúzódik. Csak gyér füves területen és bokrok szélén marad meg tartósan. A hagymagumós növények sárga bibéje a feketerigók tömegét vonzza.
A sáfrány vízáteresztő, tápanyagban gazdag, humuszos talajt szeret. Hajtatott cserepes virágként is kedveltek. Sziklakertbe, évelőágyba ültessük kis csoportokba alacsony növekedésű növények mellé.
A krókusz hagymagumóit szeptemberben 5-10 cm mályre ültessük.

Krókusz szaporítása

Fiók hagymagumó leválasztásával.

Kerti sáfrány Crocus hibridek

Nagyon nagy virágú sáfrányok, amelyek eleinte csak kevéssé szaporodnak, és gyakran a rágcsálók áldozataivá válnak.
Virág: Fehér, sárga, világos vagy sötét ibolyakék, lila-fehér színű, nagy széles tölcsér alakú virágok.
Tenyészhely: Napos vagy félárnyékos, meleg. A konkurenciát rosszúl tűri. Talaj: üde, nyáron száraz és jó vízelvezetésű. Az agyagtalajt nem tűri.
Felhasználás: Nagyobb, szabálytalan alakú csoportokban ritkás gyepekben, növényekkel kevésbé benőtt felületeken, szoliter fás növények elött és alatt.
Ültetésük szeptembertől-decemberig 8 cm mélyen és 8 cm távolságra egymástól.

Arany sáfrány - Crocus flavus

Konkurenciatűrő sáfrány szikla- és pusztai kertbe.
Virág: Világító narancssárga virágok rövid szárakon.
Tenyészhely: Napos, meleg. Talaj: mérsékelten száraz, köves, vagy homokos, jó vízelvezetésű. A vizes helyeket nem tűri.
Legalkalmasabb partnerek: A sziklakert párnás növényei. A Crocus chrysanthus kék virágú fajtái. Alacsony sás-és fűfélék, mint a Carex montana vagy a Festuca glauca.

Pompás sáfrány - Crocus speciosus

Pompás, ősszel nyíló sáfrány óriási virágokkal.

Virág: Ibolyakék, nagy, tölcsér alakú virágai sötét erezésűek, aranysárga portokkal.
Tenyészhely: Napos vagy félárnyékos. Ne ültessük erős növekedésű szomszédok mellé. Talaj: üde, jó vízelvezetésű. A nyáron nagyon meleg tenyészhelyeket nem tűri.
Felhasználás: Csoportosan sziklakertben alacsony párnás és szőnyeget képező növények alatt, ritkás gyepekben.

Botanikai sáfrány fajták

Botanikai sáfrány 

Különlegesen szép színekkel díszlő tavaszi virágok, igen korai virágzású sáfrány fajok. Már télen, februárban virágozhatnak. Egy hagyma 2-4 virágot is hoz.
Ültetésük szeptembertől-decemberig 8 cm mélyen és 8 cm távolságra egymástól.

Shii take gomba termesztés farönkön - Gombacsíra faanyagra

Shii-take

Shii take gyógyhatású gomba faj - Shii take gomba termesztés farönkön

Shii-take gomba

A shii take (shii-take) vagy shiitake ( Lentinula edodes ) gomba gyógyhatású gombafaj.
A shii take gomba a világon az egyik legkedveltebb és legnagyobb mennyiségben termesztett gombafaj.

A gomba kalapjának átmérője 5-12 cm, színe a világostól a sötétbarnáig változhat. A kalap húsa fehér és puha, a rönkje kissé szívós.
A kalapja felhasználható frissen, mélyhűtve, ritkábban konzervként. Egészben vagy szeletelve kitűnő szárítmány is készíthető belőle.
Fokhagymára emlékeztető illata van, mely főzéskor eltűnik. Elkészítve különleges zamatú és igen jóízű. Bármely gombás ételek elkészítésére alkalmas.
A gomba különleges zamatanyagait és ízeit élvezhetjük ha olajon vagy vajon megdinszteljük és pirított kenyérre rákenjük.
A shii take fogyasztási értékét növeli a gyógyászati értéke. Érelmeszesedés elleni, vírus- és tumorgátló, valamint immunrendszert erősítő, koleszterincsökkentő hatását mutatták ki.
A kivágott farönköt beoltják gombacsírával, majd átszövetik.
Az első termőtestek 6-12 hónapra jelennek meg a farönkök oldalán.
A termőrefordult rönkök 3-6 évig teremnek. A rönköket a terméshullámok között pihentetni kell. Termesztési leírás a csomagban található !

Termesztés farönkön

A kivágott farönköt beoltják gombacsírával, majd átszövetik.
Az első termőtestek a csírázástól számítva 12 (18) hónapra jelennek meg a farönkök oldalán.
A termőre fordult rönkök 3-6 évig teremnek.
A rönköket a terméshullámok között pihentetni kell, majd áztatni és újra termőre fordítani.
A sii-take gomba minden gombás étel elkészítésére alkalmas, a legfinomabb azonban melegszendvicsnek. Fogyasztási értékét növeli gyógyászati értéke.
Érelmeszesedés elleni, vírus- és tumorgátló, valamint immunrendszer erősítő, koleszterint csökkento~ hatást mutattak ki a gombából.
shii-take gomba hatóanyagai

aminosav, arginin, aszparaginsav, B1-vitamin, B2-vitamin, C-vitamin, D-provitamin, fehérje, fenilalanin, glicin, glutaminsav, hisztidin, izoleucin, leucin, magnézium, metionin, nátrium, niacin, prolin, szénhidrát, szerin, tirozin, Treonin, valin, vas

Alkalmazás

antibakteriális, cukorbetegség, hepatitis, hipertónia, magas vérnyomás, vérkeringési zavarok, tumorgátló

Oltás folyamata - Héj alá oltás - Koronába oltás

A szabadföldi oltást a faiskolák ritkábban alkalmazzák, mint a szemzést, mivel kivitelezése lassabb és nagyobb kézügyességet is igényel.
Akkor lehet rá szükség, ha az adott növény szemzésről nem vagy csak gyengén ered, vagy pedig akkor, ha az előállítást gyorsítani kívánjuk a szemnél lényegesen nagyobb és erősebb oltócsap felhasználásával.
A leggyakrabban a gömb koronájú fajtákat szaporítják (koronába) oltással. Ezeket ugyanis, ha szemezzük, legalább két szemet kell betenni egymással ellentétes oldalon, ami pedig már majdnem annyi (ha nem több) idő, mintha oltanánk.
A többrügyes oltócsapból viszont eleve szimmetrikus korona indul.

A szabadban végezhető oltásmódok közül a héj alá oltás terjedt el általánosan, esetenként azonban jó eredménnyel alkalmazható a kecskelábékezés (pl. Cerasus) is. Természetesen egyéb oltásmódok is eredményesek lehetnek.

Héj alá oltás

A héj alá oltás során a vastagabb alany héjrésze alá helyezzük az oltóvesszőt, illetve oltóvesszőket. Koronába oltáskor célszerű, ha a törzs már megfelelő törzskörméretű (pl. Acer). Iskolázott fákra is olthatunk koronába fajtákat, elsősorban gömböket (pl. Fraxinus ornus Mecsek, Acer platanoides Globosum) vagy csüngő koronát nevelő fajtákat.
A héj alá oltás kor az alany már nedvkeringésben legyen, az oltóvessző pedig nyugalmi állapotban. A díszfák jó eredménnyel olthatók ezzel a módszerrel április elejétől május elejéig. Néhány fajnál (pl. Acer, Morus) akkor is olthatunk, ha az alany már kilombosodott, bár az erősen kihajtott részek levágása energiaveszteség az alany számára.
Későn fakad a Sophora és a Robinia, ezeket csak május elején, közepén tudjuk oltani. Az oltást végezhetjük gyökémyakba és megfelelő törzsmagasság esetén koronába is.

Oltóvessző

Az oltóvesszők szedése, tárolása
Az oltóvessző fagymentes időben egész télen szedhetők. A fagyérzékeny fajok vesszőit az erősebb fagyok előtt gyűjtsük be (pl. Hibiscus fajták). Minél később szedjük meg az oltóvesszőket, azaz a mélynyugalmi időszak végén, annál gyorsabban hajtanak ki. A korai szedésű (december) oltóvesszőket tudjuk legtovább nyugalmi állapotban tartani és tárolni, viszont minimális a víztartalékuk, amit az oltáskor figyelembe kell vennünk.
Az oltóvesszőket 0- +2 °C körüli hőmérsékleten tárolhatjuk, nyirkos közegben (homok, fűrészpor). Az oltóvesszők fóliazsákban is tarthatók oly módon, hogy a zsák aljába gombaölő szerrel kezelt fűrészport helyezünk a rothadás, penészedés ellen.
Különösen ügyeljünk arra, hogy tavasz felé az oltóvesszőket hűvösön tartsuk. Amelyik vessző hajtani kezd és a rügye fakad, nem alkalmas oltásra annak ellenére, hogy az oltás után gyorsan kihajt, mert azt követően egy-két hét múlva hirtelen elszárad.
A túl erős, vastag vesszők általában nem megfelelőek oltásra. E célra olyan, középerős vesszőrészeket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek vannak.Oltás-hoz általában egyéves vesszőket használunk, de néhány növényhez (pl. Betula, Fagus) kétéves oltóvessző kell.
Az oltóvesszők szedéstől oltásig kevés vizet veszítenek, mert kicsi a párologtatásuk. Ha a vessző fonnyadt, héja ráncos, a vágási felületet újítsuk meg, és szabadban, nyirkos földbe sekélyen elfektetve 2-3 napig vermeljük. Oltásra akkor használható, ha ez idő alatt a héja kisimult.
A megbarnult kambiumú, illetve háncsú vagy megfeketedett rügyalapú oltóvesszők nem alkalmasak oltásra.

Oltás folyamata

A legfontosabb szabadföldi oltásmódok közül itt csak a leggyakrabban alkalmazott héj alá oltást írjuk le részletesen.

Az alanyt ollóval vagy fűrésszel az oltás magasságában vízszintesen úgy vágjuk el, hogy a metszlap sima legyen. Főleg a fűrésszel való előkészítéskor ügyeljünk arra, hogy az alany ne repedjen be. A törzsről a törzserősítőket korábban, de legkésőbb oltáskor távolítsuk el. Az oltást közvetlenül a nódusz felett végezzük.
Az érett, nyugalmi állapotban levő, erőteljes oltóvesszőket 3-5 rügyes oltócsapokra daraboljuk fel közvetlenül oltáskor.
Ennél többrügyes csapot ott alkalmazunk, ahol már az első évben koronát akarunk nevelni.
A feldarabolt vesszőket célszerű koronába oltáskor nyakba akasztható dobozba helyezni és jutával takarni.

A koronába oltáshoz a törzset magunk elé lehajtjuk, a hónunk alá vesszük, és elkészítjük a háncsrészen a bevágást.
Megvágjuk az oltóvesszőt oly módon, hogy legalább két rügy maradjon rajta. A metszlap hossza az alsó rüggyel szembeni oldalról indulva az oltóvessző vastagságának legalább ötszöröse legyen. Az oltóvesszőt a felnyitott héjrész alá toljuk, a metszlap felső széléig. Az oltóvesszőn a metszlapot egy vágással kell elkészítenünk, hogy az sima és ne homorú vagy domború legyen. Az oltás eredményessége érdekében két oltócsapot is szoktunk egymással szemben az alanyba helyezni. Az oltást azonnal kötözzük. Kötözésre használhatunk műanyag zsineget, műanyag rafiát. A kötözés szorossága olyan legyen, hogy az alanyból szinte kicsorduljon a nedv.
A koronába oltásnál ügyeljünk az azonos oltási magasságra.
Ezt célszerű oltás előtt az alanyok törzsén bejelölni.
A vastag törzseket nem szabad lehúzni, mert oltáskor, áprilisban már lében vannak, és ha huzamosabb ideig tart az oltás, kard alakban meggörbül a törzs. Ilyenkor azonnal az ellenkező irányba vissza kell hajlítani a törzset. Az ilyen törzseket vontatott pótkocsiról vagy állványról célszerűbb oltani.
Az oltás eredményessége nagymértékben függ az oltás viaszolásától (paraffinnal vagy oltóviasszal).
Alacsony olvadáspontú paraffint használjunk, amelyet kellő hőfokra melegítve, ecsettel kenjünk az oltási helyre és az oltócsapokra. Az alany háncsrésze és az oltóvessző között az oltás nem lehet levegős. Az oltás után a kenést azonnal többször ismételjük meg. A túl meleg paraffin éget, a hidegen kent pedig a dermedés során törik, repedezik.
Az oltások vizsgálatakor a metszlapok hosszát és illesztését, a kötözés helyességét és szorosságát, valamint a kenés minőségét kell ellenőriznünk.

Fás oltás

A fás oltás tökéletes eredéséhez hosszabb idő szükséges, mint a szemzé-séhez. Tovább vannak kitéve az időjárás viszontagságainak, a száraz szeleknek. Az esetleges sikertelenséget az oltóvessző kiszáradása alapján három hét múlva már megállapíthatjuk, a teljes összeforradáshoz azonban 30-60 nap szükséges.
Az oltásokról a kötözőanyagot csak akkor szabad eltávolítani, ha az oltásforradás már tökéletes. Ellenkező esetben a szél nagy kárt okozhat, kitöri a nemest.
A szemzett és oltott növények további nevelési munkái a díszfák, díszcserjék szabadföldi nevelésével foglalkozó fejezetekben találhatók.

Hajtószemzés Alvószemzés Szemzőhajtás Alany előkészítése

A szemzés általában egyrügyes, tenyészidőszakban elvégzett oltásmód. A vékony hajtású (vesszőjű) növények (pl. Betula, Fagus, Carpinus) esetében alkalmazzuk a vesszős szemzést, amikor nem egy rügyet, hanem rövid szártagú, 1-3 rügyes hajtást helyezünk az alany vágásába.
A termesztésben, ha lehet, a szemzést részesítik előnyben a többi oltásmóddal szemben, mert:1. Hosszabb ideig végezhető, mint a tavaszi oltások.2. A nemes felhasználása takarékos, hisz egy rügyet (szemet) használunk egy alanyhoz, oltáshoz viszont többrügyes oltócsapot. A jó szemző szinte minden szemet fel tud használni. Különösen előnyös ez a körülmény az új fajták felszaporításakor.3. A szemzés termelékenyebb, mint az oltás. Kisebb az élőmunka-felhasználása. Egy jó szemző naponta 1500-3000 szemzést is el tud végezni, oltáskor viszont ennek csak 10-20%-át.4. A szemezéshez nem kell oltóviaszt használni, nem kell nagy erőt kifejteni a metszlap készítésekor.5. A szemzés könnyen elsajátítható, az egyes oltásmódokat azonban csak gyakorlott személlyel tudjuk elvégeztetni (pl. kecskelábékezés, nyerges lapozás).6. A legtöbb növény ilyen módon is kitűnően szaporítható, a forradás tökéletes.

A szemzés akkor sikeres, ha az alany vegetációban van. A T-szemzéskor az is igen fontos, hogy az alany a héját a fatestről simán és teljesen feladja. Ha a háncsrészt kapargatni kell, hogy leváljon a fatestről, a T-szemzés általában nem eredményes. Vannak azonban kivételek (pl. a Crataegus), amelynek még ilyenkor is sikeres a szemezése.

A szemzés lehet hajtó- és alvószemzés.

A hajtószemzést a vegetáció első felében, általában az alany első növekedési szakaszában végezzük.
A rügyfakadáskor készített hajtószemzéshez a szemeket az ősszel szedett oltóvesszők, a rózsához pedig többnyire a hajtatott rózsáról szedett szemek szolgáltatják. Az ekkor végzett szemzések 2-3 hét múlva kihajtanak.

A hajtószemzést általában a rózsa, pótszemzésre a cseresznye, újabban a Robinia fajták szaporításakor használják (április második fele, május eleje).
Hajtószemzéshez mindig jól fejlett alanyokat használjunk. Rajtuk a szemzés helye felett szívóhajtásokat hagyjunk, amelyeket csak a szemzés teljes megeredése után távolítsunk el.
Az alvószemzést a második növekedési szakaszban végezzük, általában július közepétől szeptember végéig, a különféle alanyok nedvkeringéséhez igazodva. Az időjárás nagy hatással van az alanyok növekedésére, tehát a szemez-hetőségére is. Az alanyba helyezett szem néhány hét alatt összeforr az alannyal, de abban az évben a nemes szem nem hajt ki, csak tavasszal fakad.

A szemzőhajtás szedése és tárolása

A szemzés sikere nagymértékben függ a szemek minőségétől. A szemző hajtásokat és az oltóvesszőket törzsültetvényről vagy kijelölt növényállományról szedjük. Csak a fajtára jellemző, egészséges növényről, érett hajtásokról szedjünk szemet. Szemzőhajtás nak általában a 6-10 mm vastag, fejlett rügyű hajtások alkalmasak.
A hajtás a szemzésre akkor érett, ha a levelei a fajra, fajtára jellemző nagyságúak, a szemek jól fejlettek, ami együtt jár a hajtás bizonyos mértékű megfásodásával. Az ilyen hajtás rugalmas, meghajlítva nem pattan el. A bél a fajra jellemző színű (már nem zöld).
A rózsán akkor érett a szemzőhajtás, ha a tüskék könnyen lepattannak róla, közben a héjrész nem szakad fel. Az említett növény szemzőhajtása lehetőleg virágban végződjék.
A leszedett hajtásokat azonnal levelezzük le, úgy, hogy a levélnyélből 1 cm-es csonk maradjon.
A hajtás legalján lévő fejletlen és a csúcsán lévő éretlen szemeket ne használjuk fel szemzésre.
A szemzőhajtásokat kötegeljük és jeltáblázzuk. A jeltáblán szerepeljen a fajta neve, származása. A szemzőhajtásokat a szedés helyén az elszállításig nedves ruhával (pl. jutával) tekerjük be, illetve fóliával takarjuk le, és minél előbb szállítsuk a tárolás vagy a felhasználás helyére.
A megszedett szemeket nedves zsákkal takarva 3-15 napig tárolhatjuk 0-5 °C közötti hőmérsékleten. Nem biztos az eredés, ha a levélnyél már hullik a hajtásról. Ha a szemzőhajtás fonnyadt, néhány órára állítsuk vízbe, ügyelve, hogy túlságosan ne szívja meg magát. (Ha van tartalékunk, a fonnyadt szemzőhajtást dobjuk el.) A rózsa szemzőhajtásai jól tárolhatók árnyékos helyen, 30 cm-re nyirkos földbe ásva.
Szemezéskor a hajtásokat nyirkos rongyba csavarva visszük magunkkal a sorokban.

Az alany előkészítése

Célszerű az alany alsó részét tavasztól kezdve folyamatosan megtisztítanunk. Az előtörő hajtásokat dörzsöljük le.
A gyökémyakat addig tudjuk ledörzsölni, amíg a hajtások fásodni nem kezdenek. Fásodáskor a hajtás már nem pattan le, hanem kitörik, kiszakad, káros sebeket okozva a gyökémyaki részen.
Szemzés előtt legalább három héttel a szemzés helyén 15-20 cm hosszan tőből szedjük le az összes tüskét, vesszőt, hajtást, hogy azok a munkát ne akadályozzák. A metszés során keletkezett nedvkeringési zavarok a szemzésig megszűnnek.
Szárazság esetén a szemzés előtt 10 nappal öntözzük meg az alanyokat, hogy elegendő vizet tudjanak felvenni, így héjkéregük nem ragad le a szemzésig, az életfolyamatok intenzitása növekszik.

A szemzés folyamata

A szemzést megelőzi az alanyok gyökémyaki részének kibontása (kapával vagy géppel), valamint előzetes megtisztítása. Ez utóbbira léteznek speciális (kefével vagy erős légsugárral működő) tisztítógépek is, ennek híján kézi erővel végezzük el a tisztítást. Az alanyt a szemzés helyén rongydarabbal töröljük tisztára.

T-szemzés

T-szemzés
Nálunk a legelterjedtebb, hagyományos módja a szemzésnek. Kivitelezése a következőképp történik

Bevágás az alanyon

T-szemzés hez az alanyon előbb a felső, vízszintes vágást készítjük el, ennek hossza az alany kerületének kb. egynegyede.
A vízszintes metszés közepén a kést lefelé húzva függőleges irányban is behasítjuk az alany héját.
A függőleges vágás hossza 15-25 mm. Megfelelő gyakorlattal elérjük, hogy a kés nem hatol mélyebbre, a fa testét nem sérti, csupán a héjat hasítja fel. A háncsrészt a kés pengéjének tűrő részével jobbra és balra, a vízszintes metszésnél felfeszítjük.

A szempajzs megvágása

A szemzőhajtást a bal kezünkbe vesszük úgy, hogy a hajtás csúcsi része felénk legyen. Éles késsel, egyetlen vágással lemetsszük a szemet a hajtásról. A levágott szempajzs 2,5-3 cm hosszú, a szem alatti rész legalább 1 cm-es legyen.
A szemet két ujjunk közé fogjuk.
Ügyeljünk arra, hogy a szemet farész nélkül vagy minél kisebb farésszel vágjuk. Néhány faj esetében a farészt kipattintjuk a szemből (pl. rózsa), ügyelve arra, hogy a rügy-alap ne sérüljön meg.

Az illesztés

A leszedett szemet az alany felfeszített kérge alá toljuk. A levélnyelet megfogva vagy alatta a szempajzshoz a kés pengéjének tompa végét illesztve addig nyomjuk a szemet, amíg a szempajzs teljesen a héj alá nem jut.
A T-bevágás vízszintes részénél a szem héjrészét elvágjuk. Az alany felnyitott héjrészei ráfekszenek a szempajzsra, a szem pedig köztük kiemelkedik.
Gyorsan dolgozzunk, hogy se a szem, se az alany vágásfelülete ne száradjon ki.
A szemzés kötözése a leggyakrabban kötözőfóliával történik.
A kötést kezdhetjük felülről és alulról is, de arra mindenképp ügyeljünk, hogy a szem ne mozduljon el.

A kötés a T-vágást teljes hosszában fedje be. A fóliát az alanyon átvetve szorosan tekerjük az alanyra úgy, hogy a tekerés menetei feszesen egymásra simuljanak, egynegyed részükkel fedjék az előzőt. A szemet lehetőleg ne kössük le.
Az elálló rügyű fajokon (pl. Cerasus) a kötést a szem alá is bevisszük.
Legjobban a levélnyél tövénél kell meghúznunk a kötést. A kötés befejezésekor a fóliacsíkot áttekerjük az utolsó hurkon, és utána meghúzzuk, csomóra kötni nem kell. (A meghúzás iránya a kötözés irányával azonos legyen.)
A kötés akkor jó, ha nem vágja be a szempajzsot, és körmünkkel végighúzva nem lazul fel. Gumilapos kötözéskor a gumilapot a szemzéssel ellentétes oldalon fűzőkapoccsal rögzítjük, a gumilap a szemet befedi.

Kivi Minikivi gondozás metszés fajták

Kivi termés

A kivi egy hosszú életű, energikus növekedésű, csavarodó, tekeredő hajtásokkal kúszó cserje. Akár 3 méter széles és 6 méter magas is lehet. Bőrszerű, majdnem kör alakú zöld levelei 15-20 cm átmérőjűek.

Fiatal leveleit és hajtásait piros szőrzet borítja. míg érett levelei sötétzöldek és szőrtelenek, simák. A fiatal növények fagyérzékenyek. - A legjobb megoldás, ha vásárlás után az első évben nagyobb konténerbe (edénybe) ültetjük. Télen hajtásait a földre fektetjük és szalmával, vagy egyéb takaróanyaggal letakarjuk. A fiatal hajtások érzékenyek a tavaszi fagyokra.
A második évben végleges helyére ültethetjük. Ügyeljünk arra, hogy széltől védett, napos helyre kerüljön.
A talajnak jó vízáteresztő képességűnek kell lennie, hogy pangó víz ne érhesse a gyökereket. A kivi kúszónövény. Támrendszer mellé ültessük. Az idősebb növényeket rendszere metszésben kell részesíteni. Virágzási idő május vége felé kezdődik. Ebben az időben a jobb terméskötődés érdekében monilia elleni szerrel permetezzük meg a növényeket. Termés érés szeptember végétől várható. A gyümölcsöket hűtőszekrényben öt-hat hónapig tárolhatjuk Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete, és a gyümölcs jellemző tulajdonságai, és gyengíti a növény ellenállóképességét.Kivi virága: Nagy krémfehér, kissé illatos virágai 2,5-5 cm nagyságúak.Kivi gyümölcse: Az ovális, hosszúkás formájú gyümölcs 5-6 cm hosszú, vörösesbarna-barna héj borítja. AZ érett gyümölcs húsa tömör, fényes zöld színű. A fiú és női egyedek is hoznak termést, azonban a fiú növényen jelentékntelenebb, kevésbé kívánatos gyümölcsök jelennek meg.

Milyen helyre ültessük a kivit?: Elviseli a részben árnyékos helyet, de jobban szereti a napos fekvést. Lehetőség szerint szélvédett fekvésbe ültessük.

Kivi ápolása, gondozása

Kivi öntözése

A növény meghálálja a bőséges öntözést, ekkor az egész vegetációs időszakban látványosan fejlődik. Soha ne hagyjuk kiszáradni a talajt körülötte.

Kivi talajigénye

Termőkorban a bokrot tavasszal ritkítani kell. Ilyenkor az elfagyott részeket és az öregebb, tőből induló ágakat vágjuk le. A többi ágat - a növekedési tulajdonságokat követve - vágjuk vissza, kötözzük fel.

Kivi tápanyag igénye

A növény igen nagy nitrogénfelhasználó. A termés méretét is jelentősen befolyásolja a tápanyagban lévő nitrogén mennyisége. Jótékony hatású a szervestrágya pótlása pl. szárított marhatrágya, vagy a gondosan adagolt összetett műtrágya kiszórása.

Kivi metszése

Termőkorban a bokrot tavasszal ritkítani kell. Ilyenkor az elfagyott részeket és az öregebb, tőből induló ágakat vágjuk le. A többi ágat - a növekedési tulajdonságokat követve - vágjuk vissza, kötözzük fel.

Actinidia chinensis Tomuri - Porzós kivi

Pollenadónak alkalmas a női egyed számára (pl. Hayward fajtához)
1 hím növény 8 női varú növény beporzását látja el.

 
Női ivarú kivi virág

Mutatós fehér, nagy virágai tavasszal jelennek meg a növényen, termései a nyár végén.
A fejlődés első szakaszában alapos öntözést igényel, hogy kialakulhasson az erős, mély gyökérzet. Támasztékot kell biztosítani számára (lugas, rácsozat). Minden évben visszametszést igényel.

Actinidia chinensis Hayward termős kivi

 

Szőlőtermesztő klímájú helyeken eredményesen termeszthető a kivi.
Tojásalakú gyümölcsének felülete barnán szőrös, húsa smaragdzöld színű, lédús, különösen édes ízű. Ízét a citom- és narancsfélék, sárgadinnye és eper kombinációjaként lehetne jellemezni. Kettévágva a gyümölcsöt kör alakban látjuk apró ehető magjai gyűrűjét. Melegigényes növény: szélvédett helyre ültessük. Támrendszer mellett neveljük.
Minden évben visszametszést igényel.

Minikivi - Actinidia arguta Issai

Minikivi termés

Öntermékeny. Gyors növekedésű kúszónövény. Bőséges napsütést szeret.
Hajtásait minden évben alaposan vágjuk vissza 8-10 rügyre.
Illatos virágai május-júniusban nyílnak. Virágzáskor monilia ellen permetezni kell a jobb terméskötődés érdekében.

Metszés, metszési módok, Koronaalakító metszés, Termőre metszés

Koronaalakító metszés

A telepítés után következik a koronaalakító metszés. Célunk, hogy a kívánt koronaforma kialakuljon, minél nagyobb legyen a fa termőfelülete, minél erőteljesebb ágak alakuljanak ki, hogy a termést elbírják, valamint a hajtásrendszer minden részét érje a napfény.

Koronaalakító metszés valamennyi gyümölcsfajtánál szükséges.
A koronaalakító metszéssel a beültetett fa gyökérveszteségét igyekszünk öszhangba, egyensúlyba hozni a fa koronájával.
A visszametszett koronavesszők vagy suhángok igen sűrűn hajtanak ki. Ha ezeket nem ritkítjuk meg, a fa koronája túlságosan elsűrűsödik. Az alakító metszésnek törzskialakító és erősítő hatása is van. Az erős törzs képes az ágrendszert megfelelően kifejleszteni és hordani a termést.
A metszés ideje még a nyugalmi időszakban történik, általában kora tavasszal.

Termőre metszés

A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák és bokrok túlnyomó részét nem kell többet metszenünk.
A termőre metszés, illetve a fenntartó metszést diónál, gesztenyénél 5-10 évenkéntm almánál, körténél, szilvánál ... 2-3 évenként kell végezni. Az őszibarack termővesszőit évente rendszeresen metszenünk kell.

Ritkító metszés

A ritkító metszés sel érhetjük el, hogy a korona ne váljék sűrűvé, mivel a gomba és rovar kártevők ott jól érzik magukat, és ott szaporodnak legjobban. A beárnyékolt részeken a termőrügyek nem tudnak kialakulni és az ágak belső részei felkopaszodnak.
A korona ritkítás időpontja gyümölcsfajonként változó. Az almatermésűeket egész évben metszhetjük, amikor nincs termés a fán, de a legmegfelelőbb a szüret utáni időszak, október, november.
A csonthéjasok (kajszi, cseresznye, meggy, szilva) koronáját a nyár végén, augusztusban, szeptemberben ritkítani, szintén a szüret után. A csonthéjasoknál fontos a sebek beforradása, ami a magasabb hőmérsékleten gyorsabb, és így a mézgásodás nem következik be.

Ifjító metszés

Ifjító metszés. Idősebb fáknál a korona elöregedése és felkopaszodása teszi szükségessé a metszést.
Csak az a fa ifjítható meg, amelynek gyökérzete és törzse, vastag ágai épek, egészségesek. Ha ez nincs így, akkor a legjobb a fát kivágni.
Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi, hogy sok gyökér vagy tősarjat hoz, és a fa koronája sok vízhajtást nevel.
Az ifjító metszés időpontja almatermésűeknél a lombhullástól a rügypattanásig tart. Ugyanez csonthéjasoknál augusztus második felétől szeptemberig tart.
Idősebb korban feltétlenül szükségessé válik az ifjítás.

Laskagomba csíra faanyagra - Gombacsíra termesztés

A laskagomba egy kagyló alakú, szürkés-kékes színű, csoportosan termő, jó ízűgomba faj.

Termesztés ismertetése

A kivágott fát felfűrészeljük és beültjuk a gombacsírával. Az Oltás t májustól szeptemberig végezhetjük. A beoltott rönköket a szabadban, veremben vagy pincében átszövetjük. Az átszövött rönköket árnyékos helyen a talajba süllyesztjük. A rönkök 3-5 évig maradnak ott. A termőtestek a rönkökön tavasszal és ősszel jelennek meg.

Termesztésre alkalmas faanyag

Fenyő és akácfán kívül minden fafaj számításba jöhet, ha egészséges, nem korhadt és kellő nedvességgel rendelkezik (nem repedezett).

Gombacsíra beoltás

Gombacsíra beoltás - Egy csomag pálcikás gombacsíra 1 - 2 db (30-50 cm hosszú, 25 - 30 cm átmérőjű) fa beoltásához elegendő.
Oltás elött fúrjunk a fába 9 mm-es fúróval 50 mm mély lyukakat a rönk oldalán és a vágási felületen. A beoltás elött a pálcikás gombacsírát 2 - 3 percre tegyük tiszta vízbe. Minden lyukba egy-egy pálcikát helyezzünk.
Oltást követően fűrészporral tömjük be a lyukat, majd fóliával, vagy ragasztószalaggal zárjuk le, hogy a pálcika ne essen ki és védve legyen a szannyeződésektől. A kivégést követően a gyökértuskókat is beolthatjuk.

Az átszövetés többféle módon történhet.

- 1 A beoltott rönköket egymásra is rakhatjuk ( két-három sor ) a veremben úgy, hogy az alsó farönk alá helyezzünk perforált fóliát, rakjunk rá 2-3 farönköt, majd a felső farönkre is tegyünk fóliát és földeljük le.
- 2 A beoltott rönköket pincében úgy helyezzük el, hogy a 2-3 rakatot perforált fóliával takarjuk le.
- 3 Májustól szeptemberig a beoltott faanyagot nedves, árnyékos helyen, lombbal betakarva a szabadban is átszövethetjük.
- 4 A beoltott gyökértuskóra tegyünk fóliát és arra földet és a földet tartsuk mindig nedvesen.
A laskagomba micélium a puha fát 3-6 hónap, a kemény fát 6-12 hónap alatt szövi át.

Átszövött rönkök letermesztése

Augusztus végén a micéliummal átszövetett rönköket helyezzük el árnyékos helyen a kertben úgy, hogy a rönkök egymástól 10-20 cm távolságra legyenek és 1/3 részük álljon ki a földből. A termőtestek ősszel és tavasszal jelennek meg a törzseken. A tavasszal beoltott faanyagon az első termőtestek ősszel képződnek.

A laskagomba puha fán 3 évig kemény fán 5 évig terem. Száraz időben a rönköket és környékét locsoljuk meg. Három-öt év alatt 100 kg faanyagról 15-20 kg laskagomba termés várható.

Boróka

A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége.

Származása, elterjedése

A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői voltaképpen az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.

Megjelenése, felépítése

Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.

Kétféle levele van: a fiatal tűlevelek és a kifejlett pikkelylevelek. A két levélfajta aránya fajonként más és más.

Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.

Életmódja, termesztése

A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.

A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.

Felhasználása

Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.

A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.

Gyógyhatása

Magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, nőgyógyászati problémák, ízületi gyulladás, reuma, csúz és köszvény ellen, vizelethajtó, izzasztó hatású, emésztést elősegítő. Teája szélhajtó, étvágyjavító, vese- és epekőoldó, vizelethajtó. Alkalmazzák fürdősók illatosítására, hörghurut elleni inhalálásra, reumás és ízületi fájdalmakbedörzsöléses csillapítására.

Boróka ellenjavallat: Nagy mennyiségben a boróka irritálja a vesét. Akinek vesefertőzése van, vagy valaha is vesekárosodása volt, ne használja e növényt!

Mire használható a boróka?

Boróka: a fűszertől a gyógylekvárig... A középkorban a borókáról azt tartották, hogy segít elűzni a gonoszt. Gyógyászati szempontból a bogyója a legértékesebb.

A közönséges boróka tűlevelű, örökzöld cserje vagy kis fácska, innen is kapta népies elnevezéseit: aprófenyő, borostyántüske, borókafenyő, fenyőtüske, stb. Gömbölyded, éretten kékesfekete színű, hamvas termései 2-3 év alatt érnek be, ezért egy fán egyszerre vannak jelen a különböző érési állapotú bogyók: a halvány zöldek a legfrissebbek, a bordók a tavalyiak, a szürkés/barnás színűek már 2-3 évesek.

Hol találkozhatunk vele?

A közönséges boróka egész Európában előfordul, nálunk főként a Duna-Tisza közén (pl. a Kiskunsági Nemzeti Parkban) valamint a Dunántúl déli részén terem vadon. A homoki társulások jellegzetes növénye, az Alföld egyetlen őshonos fenyőféléje. A 19. században az alföldi futóhomok megkötésére tömegesen telepítették.Meleg- és fénykedvelő, szárazságtűrő növényfaj.

Mire használják?

A közönséges boróka fanyar, édeskés-kesernyés termését, aromás gyantás fáját és leveleit évszázadok óta használják a népi gyógyászatban. A növényt a középkorban számos hiedelem övezte, úgy tartották, hogy segít elűzni a gonoszt. E célból kis zacskóba tették, és az ajtó fölé akasztották annak érdekében, hogy a lakókat megvédje az ártásoktól, rontásoktól. A ház bejárata mellé ültetett boróka a boszorkányokat volt hivatott távoltartani.

Elégetett fájának füstje a hiedelmek szerint védelmet nyújtott a leprával és pestissel szemben is. A második világháború alatt a francia betegápolók borókát égettek a kórtermekben a járványok kifüstölésére, igaz, nem sok sikerrel. A művészetekben is gyakran felhasznált motívum volt, a hagyományos szimbolikában a női erény jelképe, de a kínai Feng Shui-ban is ismerik, mint a tolerancia, megértés és empátia növényét. Jelentőségét mutatja, hogy a magyar női utónevek között is szerepel. Weöres Sándor gyermekversében szintén említésre kerül: "Mély erdőn Ibolya-virág, Elrejt jól a boróka ág".

Mire jó a boróka?

A borókának csaknem minden része felhasználható. Gyógyászati szempontból azonban a boróka legértékesebb része az érett, sötétszínű bogyója, mely 1-3% illóolajat tartalmaz. Az illóolajat a friss vagy szárított bogyókból nyerik ki, különleges eljárással. A terméseknek ezenkívül jelentős cukor tartalma is van, emellett friss állapotban sok C-vitamint is tartalmaznak, ennek nagy része azonban a szárítás folyamán elbomlik.

Szüretelésekor a tövek alá ponyvát vagy fóliát terítenek, és az ágak óvatos ütögetésével rázzák le az érett bogyókat. Ezután a leszedett termések közül kiválogatják az éretlen zöld színűeket és a leveleket, ágdarabokat, majd vékony rétegben kiterítve árnyékos meleg helyen megszárítják.

A termés forrázata, tinktúrája ill. illóolaja vízhajtó hatású, mivel növeli a vese folyadékszűrő képességét, de enyhe görcsoldó és fertőtlenítő is. A boróka fűszerként is ismert, rendszerint a vadhúsok fűszerezésére használják. Serkenti az emésztést, étvágyjavító és gyomorerősítő hatású. Belsőleg történő használatának azonban ellenjavallatai is vannak. Állatkísérletekben leírták, hogy a boróka serkentheti a méhösszehúzódást, ezért terhes nőknek nem ajánlott fogyasztása.

Nagy mennyiségben irritálhatja a vesét, így veseproblémák esetén szintén kerülni célszerű az alkalmazását. Bedörzsölőszerként külsőleg felhasználva enyhíti a reumás, köszvényes és egyéb ízületi panaszokat, fájdalomcsillapító, izomgörcsoldó, csökkenti az ödémát. Masszázsolajban alkalmazva serkenti a vérkeringést, ezáltal méregteleníti a szervezetet. A kozmetikában gyulladt, zsíros bőrre ajánlják, mivel szabályozza a faggyúmirigyek működését. Miután a sejtek anyagcseréjét is ösztönzi, a cellulitis elleni készítményekben is megtalálható.

A visszeres, seprűeres, rossz keringésű lábak kezelésére, ápolására is alkalmazható. A boróka kátrányát, - amit a fájából nyernek - gyógyszappanok, kenőcsök, szeszes oldatok készítésére használják, különféle bőrmegbetegedések (pl. pikkelysömör) esetén.

A bogyókból gyógylekvár is készíthető, amelyet epe- és veseműködés-serkentő szerként fogyasztanak, valamint pálinkát is főznek belőle.

Fontos fűszer frissen vagy szárítva, egészben vagy őrölve. Különösen vadhúsok, mártások, pácok ízesítésére alkalmas, de szeszes italokat is fűszereznek vele (pl. gin, borovicska). Fája dekoratív, jól faragható és fényezhető, ezért dísztárgyak, dobozkák, egyedi bútorok díszítésére, berakására szívesen használják. Alkalmazzák a ceruzagyártásban, hangszerkészítésben, de készül belőle ostornyél, pipaszár és sétapálca is. Mutatós növény, ezért kertek, parkok díszítőelemeként gyakran találkozhatunk vele. Régen kedvelt karácsonyfa volt, helyenként még ma is feldíszítik.

Háttérinformáció: Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat tudományos igényességgel állították össze a tanszék munkatársai. Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja.

Szeretne további egészségügyi híreket olvasni? Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre és mi hetente eljuttatjuk Önhöz a legújabb információkat!

Borovicska - avagy borókalikőr házilag

A kész likőr

A régi Csehszlovákiából többször hoztunk borovicskát, ami nagyon finom volt. Most eszembe jutott, hogy hátha tudnék otthon hasonlót készíteni, mivel szép kéklő bogyókkal teli bokrokat találtunk kirándulásaink alkalmával. A receptet itt találtam, kicsit változtattam rajta, ezekből a saját szedésű borókabogyóból készítettem, illetve valamivel kevesebb cukrot és vizet adtam hozzá. A bogyókat egy Gerecsében tett kirándulás alkalmával szedtük, melyek nyersen elrágcsálva is finomak, zamatosak és kissé édeskések voltak.

A likőr közelebbről

Hozzávalók a saját változatomhoz: 2 dl pálinkához 50 szem borókabogyó, 8-10 dkg cukor, 1,5 dl víz,

A bogyókat kissé összetörtem, üvegbe raktam és ráöntöttem a pálinkát. Az üveget lezártam és 2 hétig hagytam érlelődni, közben párszor megrázogattam. Utána a cukorból és vízből szirupot főztem, langyosra hűtöttem és ráöntöttem a borókás pálinkára, majd szorosan lezártam. Ekkor kicsit zavaros lett, amitől nem kell megijedni. Hűvös helyen még 1 hónapig állni hagytam, majd leszűrtem. Ekkorra már szépen letisztult. Finom zamatos likőr lett.
Még most sem késő szedni, akár karácsonyi ajándéknak is adható....

A borókabokor, amiről szedtük a bogyókat

A bogyók a tálon, közelről

Az összetört bogyókra ráöntjük a pálinkát

A két hét alatt többször megrázogatjuk

Fenyőpálinka

Egyéb nevei: fenyővíz, székely zsargonban még „deszkalé” vagy „deckalé”.

Székelyföldön ismert még a borókapálinka is, amelyet a borsika-fenyő kék színű terméséből, bogyójából főzik. A borókabogyónak több gyógyhatása is van, főleg a cukorbetegség és asztma kezelésére javallott.

Elkészítése Kétféleképpen lehet elkészíteni, de mindegyik eljárás alapanyaga a friss koratavaszi fenyőrügy. Amikor a fenyőfák háromnegyede rügyben van, akkor a legjobb minőségű a rügy. Minél magasabb helyen van a fenyves, annál finomabb, aromadúsabb italt ad.

A begyűjtött rügyek egy részéből édes fenyőszörpöt főznek a gyerekeknek. A többit fahordókba rakják, és pácolni hagyják pár hetet. Miután jól megpuhultak egy kis élesztőt adnak hozzá, hogy beinduljon az erjedés. Erjedés után elviszik a hordót a pálinkafőzdébe, ahol lepárolják a szeszt.

A másik eljárás, amikor a fenyőrügyet megfőzik (cukor nélkül), és utólag alkohollal keverik.

A kész fenyőpálinkát csak karácsony után szabad megkezdeni, hogy a kész italnak legyen ideje letisztulni, és beérni.

 

 

Miért fontos, hogy legyen boróka a kertünkben?

 

 

Egyes pálinkafélék (borovicska, gin) jellegzetes illatukat a borókától kapják, de felhasználják likőr és bor alapanyagaként is. A borókából készített szósz és lekvár a vadételek nélkülözhetetlen kelléke. Pácolásra is kiválóan alkalmas. A középkorban a pestisjárványok megfékezésére a máglyákon mindig füstöltek borókaágakat is. Hogy miért? Legyen a kertben boróka. Hogy miért?

Észak-Amerika és Európa nagy részén általánosan elterjedt növény. A juniperus nemzetségből ez az egyetlen faj, amely hazánkban vadon is előfordul. Hegyeinken kívül nagyobb kiterjedésű ősborókás található a Kiskunságban és Barcs környékén.

A boróka felépítése:

1-4 m-re megnövő örökzöld fácska vagy cserje. Gyökérzete mélyre hatoló és sűrűn elágazó, nagy termőréteget képes átszőni. Rövid, fiatal hajtásai zöldek, később barna színűek, szívósak. Levelei hármasával szórtan állnak, keskeny háromszög alakúak, merevek, szúrós hegyben végződnek, 1-2 cm hosszúak, szürkések vagy élénkzöldek.

 

Mikor terem a boróka?

Tavaszi virágzás után csak a második vagy a harmadik évben lesz érett termése. Az idősebb töveken különböző érettségi fokú terméseket találhatunk: vannak egyéves, apró zöld bogyók, kétéves kékesek, illetve hároméves kékesfeketék, hamvasak, ezek átmérője eléri akár az 1 cm-t is.

 

Boróka

 

A boróka hőigénye:

Jól tűri a szélsőséges éghajlatot, meleget és hideget egyaránt. Nálunk bárhol ültethető.

A hirtelen hőingadozások hatására az idősebb ágakon hosszanti repedések jelenhetnek meg, de ez nem befolyásolja növekedését. Télen az esetleges hónyomás okozhat gondot, elcsúfíthatja formás alakját, (az oszlopos típusoknál veszélyes).

A boróka fényigénye:

Közepes. Sűrűn ültetve, alul lehullanak a levelek, de ha újra fényhez jut, ismét leveleket hoz a felkopaszodott részeken. A ferde ágállású borókák a szárazságtól, a szétterülő típusúak egy része az erős napsütéstől szenved, gyakran napégési foltok csúfítják el, ez főleg a sárga lombúakra érvényes. Ugyanakkor a szintén kúszó, sötétzöld színű boróka szinte minden éghajlati hatást kibír.

A boróka vízigénye:

Nedvesebb, csapadékosabb erdeinkben éppúgy megtaláljuk, mint az igen száraz alföldi homokon. Jó vízgazdálkodású területeken lombja szép fényes, kékeszöld. Még a tartós vízhiány sem okoz olyan gondot, mint az állandó fényszegénység.

Talaj:

A savanyú erdei talajt a meszes, sekély termőréteget, a laza, homokos talajt és a kötött, agyagosat is jól tűri. Tápanyagigénye közepes. Jó minőségű kertekben különösebb trágyázás nélkül is elültethetjük, átlagos tápanyag-utánpótlásnál nem igényel többet. Az erősen agyagos terület talaját ültetés előtt szerves trágyával, komposzttal vagy tőzeggel ajánlatos lazítani.

A boróka termesztése:

Faiskolákban szaporítják. Árudákban, már többéves, konténeres növények is találhatóak. Magvetéssel is szaporítható, kb. 3 éves nevelés után lehet kiültetni. Praktikus a kertben térelválasztónak.  Ilyenkor 1-1,5 m-es sortávolságot és legalább 60-80 cm-es tőtávolságot válasszunk az ültetéshez..

Mivel a legegyszerűbb, ha konténeres növényt telepítünk, a hagyományos faültetési módszerrel 50-60 cm-es nagyságú és mélységű gödörben helyezzük el, amelyet a kiásáskor már kissé megtrágyáztunk. Az ültetés évében néhányszor célszerű megöntözni, bár ennek elmaradása nem akadályozza fejlődését. Különösebb ápolási igénye nincs. Oszlop formájú változatát időnként össze kell kötni, mert a nagy szél vagy télen a nagyobb mennyiségű hó szétnyomhatja, meggörbítheti. A fiatal fákat érdemes kikarózni. A havasi területen élő törpe változatok igen lassan, évente csak 3-5 cm-t nőnek. A normál növekedésű változatok kevésbé igényesek, dugványozással is könnyen szaporíthatók, néhány változatuk igen jól tűri a szárazságot. A színes változatok, például az ezüstkékek, a fajtára jellemző intenzív színt a savanyú pH-jú talajokon mutatják. Vásárláskor lehetőleg nőivarú egyedet válasszunk, mert akkor a bogyókat is hasznosíthatjuk.

 

Bogyógyüjtés ősszel

A bogyógyűjtés ideje

Október-november. Ilyenkor a fák köré tegyünk papírt vagy fóliát és enyhe ütögetéssel rázzuk le a terméseket. Majd kiterítve, száraz, szellős helyen szárítsuk meg. A szárítás folyamán - amely akár 1,5 hónap is lehet - gyakran mozgassuk meg a kis bogyókat. Amennyiben sikeresen megszárítottuk, jól záródó edényben tartsuk, mert gyorsan visszaszívja a nedvességet.

A boróka gyógyhatása:

Az érett toboztermések illóolaj-tartalma 0,5-2%, egyes esetekben a 4%-ot is eléri. Az illóolajban főleg monoterpén szénhidrogének (alfa-, béta-pinén, kámfén stb.) vannak, de terpineol és borneol is kimutatható belőle. Kóstolással is meggyőződhetünk arról, hogy jelentős (30% körüli) az invertcukor-tartalma. A flavonglükozidok mellett előfordul még benne katechin cserzőanyag, mintegy 10% gyanta és a friss bogyókban C-vitamin, amelynek nagy része a szárítás alatt lebomlik.

 

A toboztermések is gyógyhatásúak

 

A népi gyógyászatban vizelethajtó és emésztést elősegítő hatását régóta felhasználják a különböző eredetű vese- és epemegbetegedéseknél. Illóolaja nagyon jó görcsoldó és szélhajtó, de izzasztónak és nyálkaoldónak is megfelel.

 

Tél végi, tavaszi influenzás időszakban a hurutos megbetegedések kezelésében is használatos, sőt az asztmára inhalálószerként használják. Külsőleg bedörzsölve enyhíti a reumás panaszokat. A kozmetikai és illatszeripar is nagy mennyiséget használ belőle. Fájából készítik a gyógyászatban ma már ritkábban használt borókakátrányt.

Egyes fajai külföldön igen népszerűek, így Afrikában a „ceruzacédrus" néven ismert J. Fontos bútor- és ceruzaalapanyag. Amerikában a vöröscédrus (J. virginiana) igen fontos alapanyaga a ceruzagyártásnak.

Egyéb ehető borókák

Virginiai boróka - Juniperus virginiana American juniper, red cedar, pencil cedar, Eastern redcedar Ehető!
Spanyol vagy vörös boróka - Juniperus oxycedrus oxicedro, enebro de miera, cedro de Espana; prickly juniper, medlar tree; genévrier cade Ehető! A mediterrán macchia jellegzetes növénye Marokkótól Iránig.

 

 

Making School Classroom Benches

https://www.youtube.com/watch?v=HdxN-M39UdY

Cutting Boards for Xmas

Fantastic Folding Workbench

https://www.youtube.com/watch?v=hJlmRTBi79M

Butaco Plegable

https://www.youtube.com/watch?v=JiQPUKHo9Xo