Elég a háborús provokációkból

Elég a háborús provokációkból

A nép az életre sincs felkészülve, hisz kivertétek a családokat a házaikból .

Fidesz: véget vetünk az évtizedes pénzügyi korrupciónak! 

2015-03-22 fuggetlennemzet.hu 

A Fidesz rendet tesz a brókerpiacon, amit a szocialisták tettek ellenőrizetlenné és átláthatatlanná - reagált a nagyobbik kormánypárt a szombaton Gőgös Zoltán MSZP-elnökhelyettes sajtótájékoztatóján elhangzottakra. 

 
Nekünk már megvolt...

A Fidesz a következő napokban kezdeményezi parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, s ott a baloldal emberei vallhatnak arról, "miért hagyták, hogy zavartalanul működjön az évtizedes pénzügyi korrupció" - írták a közleményben. 
Gőgös Zoltán előzőleg arról beszélt: pártjuk azt követeli, hogy a beérkezett feljelentések alapján zárolják a Quaestor-érdekeltségű cégcsoportban a céges, illetve a tulajdonosi magánvagyont, mert egyébként nem lesz fedezet a kártérítésekre.
Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanának fel 
A Fidesz a közleményében úgy reagált: a "szocialista brókerbotrányok áldozatainak" kártalanítása a törvényeknek megfelelően zajlik. Az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető-védelmi Alap és az MNB minden segítséget megad a károsultaknak. A Fidesz felszólította a szocialistákat, hogy "az egyébként is nehéz helyzetben lévő károsultakat ne tévesszék meg hamis információkkal, és ne csapják be őket, ahogy azt a brókerek is megtették". 
Azt írták: kezdeményezik a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, "hogy kiderüljön, miért állt a baloldal érdekében a zavartalan pénzügyi korrupció". Továbbá a parlament elé terjesztik azt a javaslatot is, amely szerint a brókercégek vezetőinek teljes személyes vagyonukkal felelniük kell a kártalanításért - tették hozzá. 
A Fidesz kiemelte: véget vetnek "az évtizedes pénzügyi korrupciónak", és rendet tesznek a brókerpiacon. "Amikor az MSZP kormányzott, nem született törvény a Kulcsár-ügyben a felelősök vagyonának zár alá vételéről" - hangsúlyozta a nagyobbik kormánypárt, hozzátéve: most lesz ilyen törvény. A Fidesz kíváncsian várja, hogy az MSZP támogatja-e, "vagy ismét a brókerek pártjára áll, mint eddig" - olvasható a Fidesz közleményében. 
A Független Nemzet véleménye: 
Megfékezik a korrupciót? Hogyan? Talán abbahagyják??? A vizsgálóbizottság pedig az ellenzéket fogja csak ellenőrizni? A legjobban úgy hangozna a mondat: véget vetünk az ellenzék által elkövetett évtizedes pénzügyi korrupciónak! 
Kapcsolódó: 
   Földügyek: államilag garantált nyertesek? 
   Vége az évtizedes korrupciónak, a harmadik szocialista brókerbotrány a Fidesz Kulcsár-ügye 
   A Fidesz és az MSZP nem tudja eldönteni, hogy "szocialista" vagy "fideszes" brókerbotrányról van-e szó 
   Matolcsy alá tartozott a kereskedőház, amikor szerződött a Quaestorral 
   Rogán: Szocialista brókerbotrány a Buda-Cash-ügy 
   Rogán: Nem piaci áron forintosítják a devizahiteleket 
   Mégsem tűnt el Tarsoly Csaba 
   A Hir24 szerint mindjárt letartóztatják Tarsoly Csabát 

Földügyek: államilag garantált nyertesek?

Az állam néhány éve elhatározta, hogy vagy 600 ezer hektárnyi állami földet, a magyar termőterület egy tizedét újra osztja. Bérelt állami földekről van szó, amelyekre pályázni lehetett és majd lehet is még. A pályázati eredményhirdetésekből sokfelé botrány kerekedett, a kormány politikai támadásokról, az ellenzék földmutyiról beszél. Most is. Úgyhogy a kormány külön államtitkárságot hozott létre az állami földek kezelésére.

http://rtl.hu/rtl2/magyarul/foldugyek-allamilag-garantalt-nyertesek?honnan=Nemzeti_Hirhalo

JENEI MIKLÓS

BESZTOF

MÁRCIUS 11., 15:20

Vége az évtizedes korrupciónak, a harmadik szocialista brókerbotrány a Fidesz Kulcsár-ügye

Íme az utóbbi néhány óra politikai közleményeinek címei Quaestor-ügyben, állítólag aki hangosabban mondja, annak lesz igaza:

• MSZP: a Fidesz fejezze be a hazudozást
• Fidesz: vége az évtizedes pénzügyi korrupciónak!
• Fidesz: a baloldal a csaló brókercégek érdekeit képviseli
• DK: parlamenti bizottság vizsgálja ki a pénzügyi botrányokat!
• PM: fideszes bankbotrányról van szó
• Tóbiás: teljes kártalanítást, teljes felelősségre vonást!
• A KDNP üdvözli az MNB alapos vizsgálatát és eljárását
• Liberálisok: a Fidesz brókerbotrányáról van szó
• A Jobbik szerint nagykoalíciós botrányról van szó
• Együtt: a botrány a Fidesz Kulcsár-ügye
• Fidesz: kormánypártként az MSZP nem lépett fel a pénzügyi korrupció ellen
• MSZP: fideszes bankbotránnyal állunk szemben
• LMP: fel kell deríteni a politikai, gazdasági összefonódásokat
  

MNB: március 28-án kötötte a kereskedőház a Quaestoros szerződést, Matolcsy akkor már jegybankelnök volt

Oroszi Babett

Az Indexnek árulta el a külügyi tárca, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Quaestor 2013 márciusában kötött szerződést. Bár a cég kiegészítő mellékletében az állt, hogy a tulajdonosi jogokat akkor még Matolcsy György gyakorolta, az MNB közölte, a szerződést március végén kötötték, ekkor Matolcsy György már jegybankelnök volt. A cégadatok szerint Szijjártó Péterhez május 10-én kerültek át a tulajdonosi jogok.

A héten derült ki, hogy az állam, pontosabban a Külügyminisztérium egyik háttérintézményének, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek 3,8 milliárd forint értékű állampapírja volt a március 9-én becsődölt Quaestorban, ahonnan éppen aznap vették ki a pénzt, amikor a brókercég lehúzta a rolót.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében azt írta az Indexnek, az MNKH 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral. A cég kiegészítő mellékletében az állt, hogy ekkor még Matolcsy György alá tartozott. 

"A Társaság alapítói (részvényesei):
Magyar Állam
A Magyar Állam képviseletét, a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzetgazdasági Minisztérium, Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, majd 2013. május 10-től a Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, Szijjártó Péter gyakorolta."

Az MNB cikkünk megjelenése után közölte, "Matolcsy Györgyöt a köztársasági elnök 2013. március 4-i hatállyal nevezte ki a Magyar Nemzeti Bank élére, így a hivatkozott 2013.március 28-i keltezésű szerződés aláírásakor már nem volt nemzetgazdasági miniszter.

"Valótlan tehát a cikk azon megállapítása is, miszerint „ebben az időszakban a kereskedőház természetesen nem Szijjártó Péter, hanem Matolcsy György alá tartozott" - írták.

A cégnyilvántartás szerint egyébként a cég feletti tulajdonosi jogok május 10-én kerültek a Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkárhoz.   

Hogy üzletelt az MNKH a Quaestorral?

Erről egyelőre annyi derült ki, hogy az MNKH-nak értékpapírszámlája volt, a pénzt állampapírban tartotta, 2015. márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt. Hogy megtudjuk, pontosan mi volt a szerződésben, az Átlátszó Kimittud rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a tulajdonosi jogokat átvevő külügyi tárcához. 

"A Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak" - magyarázkodott korábban a minisztérium a szerződéskötésről.

Matolcsy György gazdasági minisztersége után a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. Az MNB függesztette fel részlegesen a Quaestor tevékenységi engedélyét, és az MNB tett feljelentést is a cég ellen.

A Magyar Nemzeti Bank felelősségét az ügyben Bodnár Zoltán vezette fel korábban. A Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusa azt mondta: Matolcsy Györgynek a gazdasági bizottság előtt kellene számot adnia arról, miként fordulhatott elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem vette észre a vállalati kötvénypiacon, hogy megjelenik 150 milliárd forintnyi nem engedélyezett kötvény.

Rogán: Szocialista brókerbotrány a Buda-Cash-ügy

MTIORIGO2015. 02. 26. 16:47

Rogán Antal azt mondta, hogy „a Kulcsár-ügy után itt az új szocialista brókerbotrány”. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején Antali Károly, a Buda-Cash felügyelőbizottságának elnöke kormánybiztosként felügyelte a MÁV átalakítását.

Rogán Antal elmondta azt is, hogy 2009-ben a parlament olyan törvénymódosítást fogadott el, amely alapján csak ötévente kell helyszíni ellenőrzést tartani a befektetési piac szereplőinél és a takarékszövetkezeteknél.

Rogán Antal szocialista brókerbotrányról beszél

Fotó: Polyák Attila - Origo

A mostanit megelőzően – folytatta – legutóbb 2010 májusában, még az új kormány megalakulása előtt végzett átfogó ellenőrzést a Buda-Cashnél az akkori pénzügyi felügyelet, és semmilyen érdemi megállapítást nem tett.MIÉRT NEM FEDEZTÉK FEL 2010 MÁJUSÁBAN A CSALÁSSOROZATOT?– tette fel a kérdést a frakcióvezető.

A jegybank volt az a szervezet, amely az első alkalommal felszínre hozta a Buda-Cashnél történt visszaéléseket – ezt mondta Windisch László, a jegybank alelnöke. Erről bővebben ide kattintva olvashat. És a Buda-Cash károsultjai már a Facebookon szerveződnek. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Rogán nem volt pontos

Rogán úgy keverte bele a Buda-Cash botrányába Bajnai Gordont, hogy azt mondta: a volt kormányfő "megbízott a Buda-Cash embereiben", hiszen a miniszterelnöksége idején Antali Károly, a Buda-Cash felügyelőbizottságának elnöke kormánybiztosként felügyelte a MÁV átalakítását.

Egyrészt Antali csak egy ember a Buda-Cash-től, másrészt kormánybiztos és felügyelőbizottsági elnök egyszerre sosem volt. A Rogán számára is nyilvánosan elérhető cégadatok szerint ugyanis Antali 1997. január 1-től 2009. május 1-ig töltött be tagsági, majd elnöki posztot a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél.

Egyszerre már csak azért sem tölthette be a két posztot, mert az fb-tisztség összeférhetetlen volt kormányzati megbízatásával. Márpedig a Bajnai-kormány 2009. április 16-i megalakulása után nem sokkal miniszteri biztos, majd kormánybiztos lett, ezért is mondott le minden más megbízatásáról.

MSZP: És a károsultak?

Az MSZP szerint a Fidesznek azzal kellene foglalkoznia, hogy megoldást keres a Buda-Cash ügy károsultjainak megsegítésére. Az ellenzéki párt elnökhelyettese azt mondta, jó lenne, ha Rogán Antal hallgatna, mert ő maga olyan korrupciós ügybe keveredett, amiből nem fog tudni kimászni.

Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint jobb lenne, ha Rogán hallgatna

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Gőgös Zoltán emlékeztetett: már a Fidesz volt kormányon, amikor 2010 szeptember 17-én Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetője aláírt egy jegyzőkönyvet, ami alapján három millió forintra büntették a Buda-Cash adatszolgáltatási problémák miatt.

Kitért arra, hogy személyi összefüggés van  egy, a Fidesz által privatizált állami gazdaság és a bróker cég között. Kifejtette, 2001-ben privatizálták a hidasháti állami gazdaságot, amelynek az egyik tulajdonosa Pintér Zoltán, aki a Buda-Cashnek is tulajdonosa.

Rogán: Nem piaci áron forintosítják a devizahiteleket

INDEX

2014.06.30. 13:28

Rogán Antal szerint a devizahiteleket a piacinál alacsonyabb árfolyamon válthatják át forintra, adta hírül a Reuters. Hogy konkrétan milyen árfolyamon válthatják át a devizahiteleket, egyelőre nem lehet tudni. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az árfolyamváltozásból fakadó terheket a bankoknak és az ügyfeleknek közösen kell állniuk.

Az sem ismert egyelőre, hogy a kormány milyen szerepet fog játszani ebben a tehermegosztásban.
Nem kellene azon gondolkodnunk, hogy a fennálló devizahiteleket a jelenlegi piaci árfolyamon váltsuk át, mert ez nem lenne fair az emberrekkel szemben - mondta Rogán. A bankoknak vállalniuk kell a terhek egy részét, az állam is beszállhat ebbe, de ezt még meglátják, írja aPortfolio.

Ez csak a kezdet

"A bankoknak most kell szembenézniük azzal, hogy tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben" - mondta köztévében Rogán, aki szerint a Kúria döntése nagyon fontos volt, mert először mondták ki Magyarországon, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el.
"Valóban egy erős törvényjavaslat, amit pénteken a kormány benyújtott, de azt kell, hogy mondjam, hogy csak a kezdet" - figyelmeztette a bankokat a Fidesz frakcióvezetője.

Lesz még módosítás

A Fidesz frakció módosításokat fog benyújtani a törvényjavaslathoz. Például az elévülés szabályait pontosan és precízen meg kell határozni a törvényjavaslatban, ennek a bankok nem fognak örülni. "Ugyanis a kormánypártok azt gondolják, hogy az elévülés itt nem is lehet. Mi a polgári jogi elévülésnek csak a legszigorúbb formáját tudjuk elfogadni, ami azt jelenti, hogy a folyamatban lévő szerződéseknél semmiféle elévülésről nem lehet beszélni. Csak akkor lehet elévülésről beszélni, ha egy szerződés már egyértelműen lezárult és a lezárulta óta több mint 5 év telt el" - magyarázta Rogán.
"A Kúria döntése értelmében csak magánszemélyekre vonatkoztathatjuk ezeket a szabályokat" - emlékeztetett Rogán Antal, aki azonban azt is hozzátette, hogy a Kúria döntése alapot nyújtott arra, hogy akár ők is fordulhatnak bírósághoz a szerződéseik ügyében. "Ha az árfolyamrés tisztességtelen volt egy magánszemélynél, akkor tisztességtelen volt egy kisvállalkozás esetében is" - vélekedett.

Még idén

"A devizahitelesek még ebben az évben visszakaphatják azt a pénzt, amit a bankok tisztességtelenül elvettek tőlük, legyen az árfolyamrés vagy egyoldalú kamatemelés" - közölte Rogán.
Ugyancsak a parlament meg fog hozni két törvényt szeptemberben, a Fidesz évadnyitó frakcióülésén született döntés szerint. Az egyik törvényben azt rendezik, hogy milyen formában fogják visszakapni a pénzt a devizahitelesek, a másikban pedig a magánszemélyek által felvett, jelzálog fedezetű devizahitelek forintosításáról döntenek - ismertette Rogán.

Tarsoly Csaba börtönbe fog kerülni

Hír24

Tarsoly Csabaquaestorbuda-cashbrókerbotrány

2015. MÁRCIUS 24. 13:21

Kormányközeli forrásból úgy értesült a Hír24, hogy Tarsoly Csaba két napon belül előzetes letartóztatásban lesz.

 Negyvennyolc órán belül előzetes letartóztatásba kerül Tarsoly Csaba, a Quaestor volt tulajdonosa – értesült kormányzati forrásból a Hír24.

Rogán Antal fideszes frakcióvezető tegnap a Parlamentben úgy fogalmazott, "gyors munkavégzést várunk el a hatóságoktól". Ami ezúttal biztosan nem porhintés - úgy tudjuk, valóban erőteljes politikai nyomás nehezedik a nyomozóhatóságra, hogy a Quaestor-ügy összes gyanúsítottján mielőbb kattanjon a bilincs.

A kormány a politikai jelentőséget is hordozó, országos felháborodást kiváltó ügy élét, amely az egyebek mellett kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező Tarsolyon keresztül a kormányra is „ráéghet", a gyors, az ellenzék által is sürgetett letartóztatásokkal szeretné elvenni. Bár Tarsolyék előzetes letartóztatását a nyomozóhatóság indítványára a bíróság minden bizonnyal elrendeli, a kormány számára az sem jelentene problémát, ha később, a bírósági szakaszban esetleg mégis kiengedné az előzetesből a vádlottakat a bíróság.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Tarsoly tarsolya

Információink szerint készül még egy új, úgynevezett "lex offshore" törvény is, amely lehetővé tenné a „bűnöző brókercégek" külföldi székhelyű vállalkozásokban lévő, vagy időközben oda mentett vagyonának zárolását.

Mint tegnap írtuk, Rogán már a mai napon a Ház gazdasági bizottsága elé vitt egy másik törvényjavaslatot, melyet várhatóan sürgősséggel tárgyal és hónap végére el is fogad a parlament. Rogán javaslata lehetővé tenné, hogy még a büntetőeljárás befejezése előtt a bíróság zárolhassa a károkozó pénzügyi szervezetek, illetve tisztségviselőik személyes vagyonát.

Mivel a brókercégeknél csak a bűnvádi eljárás végén lehet vagyoni elzárást elrendelni, ha a bűnösségre vonatkozóan legalább a gyanúsítás megtörtént, ezért a kormány egy olyan passzust is betesz a javaslatba, amelyet a már folyamatban lévő ügyekre, azaz a Buda-Cash-, Honvéd-, Quaestor-ügyekre is alkalmazni lehet.

A jogilag több szempontból aggályos, a pénzügyi szervezetek megkérdezése nélkül, a „hatékonyság" nevében különösen gyorsan eldöntött javaslat kiterjedne a meghatározó tulajdonosok, a cégvezetők, az igazgatótanács tagjai, a felügyelőbizottság tagjai, valamint a könyvvizsgálók személyes vagyonára is.

Gyilkossági kísérletért ült a Quaestor új vezére 

Ahogy az tegnap kiderült, a tápiósági Orgován Béla hatalmas karriert befutva megszerezte a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatói posztját. Ami csak azért érdekes, mert a falubeliek szerint a férfi korábban közmunkás volt, életében nem dolgozott és még középfokú végzettsége sincs. 
Utaltunk arra is, hogy a férfi börtönviselt. A Blikk most azt is kiderítette, miért került összetűzésbe a hatóságokkal. Orgován üzletszerű kéjelgés elősegítése miatt 9 hónapot, majd emberölés kísérlete miatt 4 év 3 hónapot ült. A lap információi szerint 2009-ben szabadult. De a családban történt más olyan esemény is, ami nem szokványos. Tápióbicskén 2007-ben két nő - az egyik Orgován húga - halálra kínzott egy 55 éves helyi asszonyt. 

Próbáltak a polgármesteri hivatalban is információkhoz jutni, ám ott úgy döntöttek, nem nyilatkoznak az ügyről. 
Közben a Magyar Nemzet arról írt, hogy kedden este egyenruhások jelentek meg Orgován házánál. A nagykátai rendőrök tíz percet töltöttek ott, és állítólag csak lakcímellenőrzést végeztek az újdonsült pénzügyi szakembernél. (Propeller) 

 
Szijjártó Péternek nincs ideje költözni

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Tagadja Szijjártó minisztériuma, hogy fülest kaptak volna a Quaestor csődjéről 

2015. március 24. Propeller 
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el. 

A tárca arra reagálva mondta ezt, hogy sajtóhírek szerint a KKM, valamint az alá tartozó intézmények is tartottak pénzt a pénzügyi vállalkozásnál, és azt éppen annak bukása előtt vették ki onnan. 
Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottsága szocialista tagja nyílt levelet is írt ezzel kapcsolatban, amelyben a politikus azt kérte: a KKM haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését. 
A tárca azt közölte: a minisztérium a Quaestor csődjét nem látta előre. Megismételték: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház vezetői látva ezt a folyamatot, döntöttek úgy, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól. 
Kapcsolódó: 
   Rejtélyes halál a Quaestor-csőd másnapján 
   Gyilkossági kísérletért csukták le a Quaestor új vezérét 
   A Jobbik hazazavarná az izraeli nagykövetet 
   MSZP-közelből segítették a kormány letartóztatott lobbistáját 
   Megszólalt a miniszter a Kiss Szilárd-ügyben 
   Szili Katalin a megélhetési magyarság-politikus egyik top ikonja 
   Ismerkedjenek meg Zoltai Gusztávval, Lázár János új tanácsadójával 

Rejtélyes halál a Quaestor-csőd másnapján

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet a brókercég összeomlásának a napján, az utolsó előtti pillanatban, március 9-én vettek ki.

A döntés erről – írja az Index – négy nappal korábban, március 5-én született meg. A 444 ehhez az információhoz a maga részéről azt tette hozzá, hogy az Eximbank tőkeemeléséhez szükséges 18 milliárd forintot is a Tarsoly Csaba tulajdonában álló Quaestornál helyezték el. A brókercéget a tárca tegnapi közleménye szerint azért választották ki, mert ingyen vállalta a számlavezetést. A piaci tarifák szerint azonban a 3,8 milliárd forintos államkötvény megvásárlásakor a Quaestor 19–38 millió forintos jutalékot számíthatott fel.

A moszkvai magyar nagykövetség által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Jelena Cvetkova, a vízumközpont vezetője és Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója a moszkvai magyar vízumközpont megnyitóján 2014. november 19-én Moszkvai Magyar Nagykövetség / MTI

Tarsoly vállalkozásai évek óta rendszeres támogatást kaptak Szijjártó Pétertől. A külügy közleményben ismerte el, hogy Szijjártó „1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát.

Ezen kívül a Quaestor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott, így az is természetes, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatban volt vele, ahogyan több száz más, külkereskedelemmel foglalkozó céggel.”

Szijjártó azonban nem a több száz másik céget tisztelte meg figyelmével, hanem újra és újra a Quaestort.

Már a Miniszterelnökség államtitkáraként is fel-feltűnt Tarsoly oldalán. Forrásaink szerint 2014 tavaszán-nyarán a minisztérium döntéshozatalába beavatkozva ő fúrta meg a VFS Global nevű, londoni székhelyű multinacionális céget, amely a moszkvai magyar vízumközpont üzemeltetésének fő várományosa volt. A cég a világ sok országában nyújt hasonló szolgáltatást, több helyen Magyarország számára is, rengeteg referenciával rendelkezik. Helyette a vízumügyekben teljesen tapasztalatlan Quaestor kapta a megbízást.

Egy külügyi vezető, aki ellenvéleményét hangoztatta, az állásával fizetett szakmailag megalapozott álláspontjának fenntartásáért.

HIRDETÉS

A párbeszéd a külügyes források szerint így hangzott: „Nem írom alá!” Mire az akkori miniszteri kabinetfőnök rávágta: „Találunk olyat, aki aláírja!” Igaza lett, a moszkvai vízumközpontot, ahol a jobb napokon akár egymillió forintos bevétel is volt az ügyintézési díjból, a Quaestor nyithatta meg, partnere pedig a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő volt agrárdiplomata, Kiss Szilárd orosz feleségének cége volt.

A szalag átvágására Szijjártó is Moszkvába utazott. Egy, a közigazgatásban és pénzügyekben jártas forrásunk szerint a külügyi tárca eljárása nem volt feltétlenül törvénytelen, ám szokatlannak és kockázatosnak minősíthető. Az pedig, hogy közvetlenül a csőd előtt kimenekítették kötvényeiket, mindenképpen bennfentes kereskedésre utal. A hírek szerint sok, a közigazgatás vezető szintjein lévő személynek volt számlája a brókercégnél, és emiatt most nagy a pánik. Nem mindenki volt olyan szerencsés, mint a külügyi tárca.

Egy nappal a Quaestor öncsődje után elhunyt Szilágyi András, aki egy 2014. decemberi MTI-jelentés szerint a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. A Bem téri folyosókon terjedő pletykák szerint önkezével vetett véget életének. Nem világos, hogy a történteknek van-e köze a Quaestorhoz. A befektetési főosztály, amely mellesleg nem szerepel a tárca saját honlapján lévő szervezeti táblázaton, nem a minisztériumi pénzeket kezelte, hanem külföldi befektetéseket volt hivatott Magyarországra csábítani.

Szilágyit jelölték a quitói nagyköveti posztra, amely élete nagy álma volt – ezért sok kollégája nem is érti, miért lett öngyilkos két héttel a kiutazása előtt.

A szocialista Mesterházy Attila nyílt levélben kérte, hogy a külügy hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a Quaestornál lévő befektetések kivonását. A minisztérium válaszában azt közölte, hogy sem a tárcának, sem háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről.

Gyilkossági kísérletért csukták le a Quaestor új vezérét

2015-03-25 03:45:00

Tápióság — Ez aztán a karrier! Két éve még a tápiósági közmunkaprogramban segédmunkásként foglalkoztatták, ma pedig a Quaestor Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója Orgován Béla (38).

Az egész település döbbenten értesült a hírről, miszerint március 16-án a 210 milliárdos csalás gyanújába keveredett cég közgyűlésén Tarsoly Csaba helyére Orgovánt választották a cég vezetőjévé.

Tarsoly Csaba budai villája árulkodott a jólétről és a gazdagságról, ám Orgován Béla tápiósági lakhelye ennek nyomába sem ér.

Orgován Béla deszkalapokkal burkolt házánál ottjártunkkor csak a kutyák ugattak / Fo­tó: Isza Ferenc

A kis utcában Orgován háza a legelhanyagoltabb. A padlás falazatát deszkalapok helyettesítik, a parányi lebetonozott udvaron  hét kutya vonyít fel, amikor megnyomjuk a név nélküli csengőt. A redőny egy centivel lejjebb ereszkedik jöttünkre, de attól kezdve nem mozdul semmi.

– Szerintem most is otthon vannak, biztos nem akarnak ajtót nyitni az idegeneknek – mondja az egyik szomszéd, ám amikor többet szeretnénk megtudni az új cégvezérről, azonnal bezárkózik.

– Ismerem őket, a férfi nagydarab ember, rossz híre van a faluban – mondta Pál, aki épp a ház előtt tolta el a biciklijét. Az egész falu felbolydult a hírre. Hogy lehet, hogy egy tanulatlan, börtönt is megjárt fickó legyen egy ekkora cég igazgatója? – mosolyodik el a nyugdíjas férfi.

Mariska néni behív a házába, de ott is csak suttogva beszél: – Volt neki már mindenféle ügye, a testvére gyilkosság miatt ült. Tőle aztán a világon semmit nem tudnak lefoglalni, autója se volt soha – mondja az asszony.
Tápióbicskén 2007-ben történt egy példátlan brutális bűncselekmény. Két nő – az egyik Orgován húga – halálra kínzott egy 55 éves helyi asszonyt. De a Blikk azt is megtudta: az új Quaestor-vezér is ült börtönben. Üzletszerű kéjelgés elősegítése miatt 9 hónapot, majd emberölés kísérlete miatt 4 év 3 hónapot. Információink szerint innen 2009-ben szabadult.

– A polgármesteri hivatal úgy döntött, nem nyilatkozunk az ügyben – szögezte le Pap Anikó, a köz­ség jegyzője. Távozóban egy férfi veti utánunk, hogy pár éve együtt dolgoztak a közmunkaprogramban. – Semmihez nem értett, csak a földmunkákban vett részt.

Tarsoly Csaba II. kerületi luxusvillája gazdagságról árulkodik

Hívtuk a Quaestor jogi képviselőjét, aki két napja nyilatkozott arról, hogy Tarsoly éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy minél kisebb kár érje az ügyfeleiket. Most a vezérigazgató-váltást firtató kérdésünkre azonban nem kívánt válaszolni. Hívtuk Tarsoly Csabát is, a titkárnője ígérte meg, hogy jelzi a kérdésünket, miért pont Orgován Bélában látták meg a legmegfelelőbb utódot a vezetői székben, de Tarsoly sem válaszolt.

A stróman szerepe

Az ügy lényege, hogy eladják a céget egy nehéz anyagi helyzetben lévő személynek. A szerződésbe bele is írják, hogy a vevőnek tudomása van a cég tartozásairól, és így veszi meg a céget. Az eladók így szabadulnak a tartozástól. A stróman pedig némi juttatásért viszi el a balhét.

 

Tarsoly Csaba / Fotó: MTI Már Tarsoly is veszélyben? Két napon belül rács mögé kerülhet Tarsoly Csaba – írta meg a Hír24 kormányzati forrásokra hivatkozva. A milliárdos üzletembert eddig információink szerint meg sem hallgatták a hatóságok, de egyre nagyobb a nyomás az ügyészségen, hogy valamit lépjenek. Orgován ügyvédje: Nem mondhatok semmit A cégpapírokból kiderül, hogy Orgován Béla aláírásmintáját Básty Cecília ügyvéd jegyezte ellen. Megkerestük az ügyvédnőt, hogy mit tud Orgovánról és a Quaestor közgyűléséről. – Titoktartási szerződést írtam alá, nem mondhatok semmit sem – hárított az ügyvédnő. A stróman szerepe Az ügy lényege, hogy eladják a céget egy nehéz anyagi helyzetben lévő személynek. A szerződésbe bele is írják, hogy a vevőnek tudomása van a cég tartozásairól, és így veszi meg a céget. Az eladók így szabadulnak a tartozástól. A stróman pedig némi juttatásért viszi el a balhét.

 

G. Z.–Cs. K.

A JOBBIK HAZAZAVARNÁ AZ IZRAELI NAGYKÖVETET

Távozzon Ilan Mor „kellemetlen”, történelemhamisító kirohanása miatt! - követeli a Jobbik kedden kiadott közleményében. Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő nehezményezte, hogy Ilan Mor izraeli nagykövet "minden jóérzésű magyar embert megbotránkoztatva", a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon Magyarországot képviselő Csemer Boglárka Wars for Nothing című dalának színpadképében szerepelő felirat eltávolítását követelte, amit az énekesnő is művészi alkotószabadságának megsértéseként értékelt.

Az izraeli diplomata szerint a “2014 július – Gáza – az áldozatok kétharmada civil, köztük több mint 500 gyerek” mondat egy „kellemetlen” Izrael-ellenes politikai üzenet.

 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint viszont azzal, hogy a nagykövet "kéretlenül beleavatkozott hazánk belügyeibe", illetve "antidemokratikus módon cenzúrázgatni kívánt volna egy rendkívül népszerű magyar dalt", diplomáciai feladatának határait messze túllépte. Hegedűsné hozzátette, hogy kijelentése olyannyira szélsőségesen rasszista megnyilvánulás, hogy ezzel Ilan Mor egyszer és mindenkorra kiírta magát az európai értékrendet képviselő diplomaták sorából.

 

Sajnálatos ugyanakkor - jegyezte meg a Jobbik politikusa -, hogy "ez a fajta gyűlöletbeszéd korántsem példa nélküli Izrael állama hivatalos képviselői körében, így nemcsak a 2014-es bombázások ártatlan gyermekáldozatainak az emlékét csúfolják meg kegyeletsértő módon, hanem az azt megelőző terrorhadjáratokban meggyilkoltak és elüldözött tízezrekét is". A nemzeti párt meggyőződése, hogy "kormányzati szintre emelt történelemhamisítás helyett az ENSZ által háborús bűnöknek minősített tettekkel történő őszinte szembenézésre lenne szükség, és az elkövetőknek pedig nemzetközi bíróság előtt kellene felelniük tetteikért". 

 

A panasz után meg fog változni a díszlet

 

Ezek után a Jobbik felszólította a magyar külügyet, hogy határolódjon el Ilan Mortól, és kérje a nagykövet felmentését alkalmatlanság miatt.  Továbbá azt kérik az MTVA illetékeseitől, hogy álljanak ki az előadóművész mellett, és "védjék meg ezáltal is hazánk becsületét".

 

Mint megírtuk, valószínűleg az izraeli diplomácia közbelépésének köszönhetően kellett megváltoztatni a fesztivál magyar indulójának díszletét. Az NMHH lapunk érdeklődésére ezt cáfolta, az MTVA viszont elismerte, hogy megkeresték őket az izraeliek, de a változtatást hivatalosan nem ezzel indokolták. A közmédia kérdésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy "két héttel korábban, mielőtt bárki is nehezményezte a korábbit, elkészült az új háttérvetítés".

 

A nagykövet ezt követő nyilatkozatában természetesnek vélte, hogy intézkedett, mert szerinte a dolog nem úgy néz ki, hogy "Izrael a rossz, a palesztinok a jók". Ha az ügy további részletei is érdeklik, ide kattintva elolvashatják.

MSZP-közelből segítették a kormány letartóztatott lobbistáját

Bódis András / 2015.01.28., szerda 15:33 /

„Letartóztatták Orbánék moszkvai emberét” – egy hete ezzel a címmel robbant be a köztudatba Kiss Szilárd büntetőügye. De kik vettek még részt a vesztegetésben a volt agrárattasén kívül? Például az MSZP kedvenc nyíregyházi vállalkozója.

Az alaphír január közepi: a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vesztegetés és hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette Sz. Gyula 48 éves nyíregyházi, G. Imre 58 éves orgoványi, valamint K. Szilárd 47 éves nyíregyházi lakost.

Kiss Szilárd

Fotó: Szabó Balázs

Az Index egy hete megfejtette, hogy kicsoda K. Szilárd. Aztán a hír azzal a címmel futott szét az interneten, hogy „Letartóztatták Orbánék moszkvai emberét”, vagyis rögtön a Fidesz-éra egyik legnagyobb korrupciós ügyével volt dolgunk. Mára pedig az MSZP is eljutott odáig, hogy a kormány bizalmi emberének nevezze Kiss Szilárdot.

Az MSZP azonban nem volt elég óvatos: ha ugyanis Kiss Szilárd a kormány bizalmi embere, akkor az egykori attasé bűntársa, Sz. Gyula viszont tőről metszett szocialista, hiszen Sziky Gyula – merthogy róla van szó – a 2006–2010-es ciklusban szimbiózisban működött a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MSZP-vel. Csabai Lászlóné nyíregyházi polgármester például lelkesen dotálta Sziky futballklubját, ráadásul az egykor az üzletemberhez tartozó Advertum Kft.-nek Veres János pénzügyminiszter előterjesztésére államilag garantált, 5,2 milliárdos hitelt is szánt az MSZP vezette kabinet, részben azért, hogy országos médiahálózatot szervezzen (utóbbi terv végül bebukott).

Miről szól a mostani Kiss–Sziky-sztori? A nyomozás adatai szerint a Kiss érdekeltségébe tartozó Winexport Kft. 2010 decemberében 500 millió forint hitelt vett fel az azóta felszámolás alá került soltvadkerti takarékszövetkezettől. A kölcsönt, melyet az adós nem törlesztett, a közel 100 millió forintra rúgó kamatokkal együtt 2012 júliusában az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet számára engedményezték. Kiss Szilárd 2013 nyarán felkérte Sziky Gyulát, hogy segítsen a cégét terhelő követelés áron aluli megszerzésében. Sziky az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet jegyző Gellért Imrénél (ő a fent említett G. Imre) elintézte, hogy a saját érdekeltségébe tartozó társaság vehesse meg a követelést a valós érték negyedéért. A közreműködésért cserébe anyagi előnyöket ígért a takarékszövetkezet ügyvezetőjének, és Gellért mindezt elfogadta. Mindehhez a pénzt Kiss Szilárd biztosította.

A Privát Kopó korábbi értesülése szerint Gellért Imre hírhedt „takszövös” kiskirály volt: az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél csupán „formálisan” működött a hitelkérelmek elbírálására létrehozott bizottság, a valóságban a grémium semmilyen tevékenységet nem folytatott, a hitelkérelmeket egyszemélyben az ügyvezető, Gellért Imre bírálta el. A takarékszövetkezet működését jól ismerő „bennfentes” szerint rendszeresen az ügyfélfogadási idő után vette kezdetét a „kétes” ügyfelek fogadása az orgoványi központban. „Ilyenkor a takarék környékén sorakoztak a nagyértékű, sötétített ablakú gépkocsik, és a megbeszélések többnyire éjfélig, hajnali 1 óráig tartottak, a takszöv részéről egyetlen személy tartózkodott az épületben, Gellért Imre ügyvezető, akinek irodája előtt sorban ültek a kuncsaftok, mint a verebek a villanyvezetéken” – tette hozzá. 

Megszólalt a miniszter a Kiss Szilárd-ügyben

MTIORIGO2015. 03. 25. 07:27

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, nem hallgat a tárca a Kiss Szilárd-ügyben: aki törvényt sért, annak számolnia kell a következményekkel.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban azt mondta, a tárca álláspontja az, hogy Kiss Szilárd mint agrárattasé, jól végezte a munkáját. Például 2012-2013-ban huszonöt százalékkal nőtt a mezőgazdasági kivitel Oroszországba.

"Az ezen túlmenő tevékenységéről nincs tudomásom. Hogy magánemberként milyen tevékenységet folytatott, arra nincs rálátásom" - tette hozzá.

Biztos vagy sem?

"Kiss Szilárd sem a Földművelésügyi Minisztériumban, sem pedig a - feladat- és hatáskör szerinti jogelőd - Vidékfejlesztési Minisztériumban nem töltött be miniszteri biztosi pozíciót, így semmilyen formában nem hagyhattam jóvá miniszteri biztosi kinevezését - jelentette ki korábbana vidékfejlesztési miniszter. 

Fazekas Sándor az LMP-s Szél Bernadett írásbeli kérdésére válaszolt, melyben az ellenzéki képviselő a január közepén a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet körüli pénzügyek miatt letartóztatott Kiss Szilárd egykori agrárdiplomata után érdeklődött.

Kiss Szilárdot vesztegetéssel gyanúsítják és előzetes letartóztatásba is helyezték, mert a gyanú szerint rávett valakit, hogy a banki tartozását szerezze meg áron alul. „Ki írta alá, ki hagyta jóvá Kiss Szilárd kinevezését a nemzetbiztonsági kockázatok ismeretében?" - hangzott az LMP-s kérdés.

Röhögjünk együtt: Szili Katalin, autonómiabiztos

vélemény, belföld, Bőtös Botond, Szili Katalin, Szlovákia, Felvidék, Jobbik,Fidelitas, MKP, Via Nova ICS, Gubík László, Csonka Ákos, Varga Tibor,Cziprusz Zoltán, Szávay István, Semjén Zsolt.

2015. március 21. 16:02

Ez van: Szili Katalin a megélhetési magyarság-politikus egyik top ikonja.

„Akkor most zárjátok be a boltot, autonómiázók! Szili pozícióba helyezése újabb bizonyíték arra, hogy hülyemagyar lehet álbalos és áljobbos is, a hülyeség nem ideológiafüggő.

Olvasom a hírt és nem tudom abbahagyni a röhögést: Szili Katalint megbízza Semjén Zsolt a határon túli magyarok autonómia-koncepciójának kidolgozásában való részvételre. Értem én, hogy a korban, amikor a köztévé egyes csatornája a szilveszteri rádiókabarét hozza el nekünk minden nap, a kormánynak is nagyot kellett virítani, de Katalint jobban el tudnám most képzelni az közszolgálati Időjárás Csatorna munkatársaként, hiszen ő mindig tudta honnan fúj a szél. Persze, megértjük: a dubajozáshoz már egy kicsit öregecske lenne...

Ez van: Szili Katalin a megélhetési magyarság-politikus egyik top ikonja.

(...)

Ez a látszólag működőnek tűnőérv azonban csak a felületes olvasó számára lehet meggyőző, aki egy kicsit jobban ismeri Katalin munkásságát, sejthette: itt bizony a tort ül a hülyemagyarizmus. Ugye a Jobbikról nem érdemes különösebben vitázni: ami úgy hápog, mint egy kacsa, ami úgy tipeg, mint egy kacsa, és úgy néz ki, mint a kacsa, az kacsa. Rasszista megjegyzések, az irredentizmus pacifikálása és antiszemitizmus, nehéz úgy tenni, mintha nem ostoba nácikról beszélnénk. Igaz, 2013 tavaszán még volt remény, hogy az MKP egyértelműen elhatárolódik Jugendjétől, de két évvel később azt látjuk, hogy a jobbikos Szávay jóslata teljesedett be:

A párt idősebb tagjainak helyét fokozatosan átveszik a jobbikos érzelmű MKP-s fiatalok, Szili Katalin barátai, azaz Gubík László, Csonka Ákos, Varga Tibor, Cziprusz Zoltán és a többiek. Hol vagytok józan emkápések? Leesett már a kétfilléres, hogy ezekkel a bohócokkal soha nem fogtok visszajutni a parlamentbe? Azokkal, akikkel budapesti hátszéllel megtámogatva, erkölcsi és morális ítéletet mondanak felettetek, szétverve már létező struktúrákat, intézményeket kontraszelektív módon gyűrnek mindent maguk alá?

Szlovákiai magyar állampolgár, tedd fel a kérdést magadnak; üres és blőd tetteken és üres szavakon kívül, mit adott neked ez a Jobbik-Fidelitas-Szili Kati-MKP-Via Nova féle bagázs?”

Ismerkedjenek meg Zoltai Gusztávval, Lázár János új tanácsadójával

• 2014. szeptember 9.

Új szerepben tündököl a Mazsihisz volt ügyvezetője: a kormánynak, konkrétan Lázár János miniszterelnöki miniszternek ad tanácsokat.

Lázár mára hívta össze a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülését, ami 10-kor kezdődik a Parlamentben, írja a Magyar Hírlap.  ”A kormány stratégiai jelentőségűnek tartja a magyarországi zsidó közösségekkel való együttműködést, de ezt az elmúlt időszakban számos kérdés megnehezítette” – mondta korábban Lázár.

Zoltai Gusztáv kinevezése viszont a jelek szerint nem fogja javítani a kormány és a zsidó közösségek megromlott viszonyát.

„Amennyiben igaz a hír, amit hitetlenkedve és megdöbbenéssel olvastam, akkor ennek a megbízatásnak az elfogadásával Zoltai Gusztáv romba döntötte egyébként sem makulátlan életművét” – nyilatkozta a Népszabadságnak Heisler András, a Mazsihisz elnöke.

Zoltai több mint húsz évig volt a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója. Semmi sem tudta megrengetni a hatalmát, még munkásőr múltja is csak egy epizód volt. Tavasszal viszont váratlanul lemondott.

Ezt többen összefüggésbe hozták a Mazsihisz gazdasági átvilágításával. Maga Zoltai is azt mondta, hogy nem önszántából távozott, felmondólevelét a Mazsihisz akkor elnöke, Feldmájer Péter írta meg és tette elé. Heisler András, a Mazsihisz mostani elnöke is utalt erre a Népszabadságnak adott júliusi interjúban:

„Zoltai Gusztáv minden bizonnyal komplex módon értékelte a helyzetet. Döntésekor nyilván figyelembe vette életkorát, a közéleti állapotokat és – egyéb tényezők mellett – valószínűleg a gazdasági átvilágításról szóló jelentés tartalmát is.”

Zoltai ellen tavaly fogott össze három korábbi Mazsihisz-elnök – akiknek mindegyikét megpuccsolta már egyszer – írta a Szombat a volt ügyvezető megbuktatásáról szóló áprilisi cikkben. Zoltai ellenfelei kulcspozíciókat szereztek, és gazdasági átvilágítást kezdeményeztek. 

Bár a távozását a feszült magyar politikai helyzettel indokolták, valójában egy kompromisszum része lehetett. Zoltai nem kellemetlenkedik és nem akadályozza az érdemi munkát, cserébe jegelik az átvilágítás eredményét.

„Az alku tehát nagy valószínűség szerint az volt, hogy Zoltai további bajkeverés nélkül feláll a székéből, cserébe viszont szabad elvonulást kap, gyanús ügyeit nem bolygatják”

- írta a Szombat akkor.

Kovácsbélázó közmédia (Fidesz-média) figyelmébe! 

Van egy ürgepásztor, akit úgy hívnak, hogy Kiss Szilárd. Ez kötötte a Keleti nyitás keretében a legjobb üzleteket, valószínűleg a saját javára, és a magyar állam kárára. Kiss Szilárd attasé volt a külügyben, de nem sikerült átjutnia a nemzetbiztonsági átvilágításon, vagyis a pasas nemzetbiztonsági kockázat volt. A Quaestor brókercéggel ő köttette meg a szerződést. Valószínűleg belső információ alapján a 3,8 milliárd magyar adóforintot ki tudta vonni a külügy a cégből. 

Kiss Szilárd és orosz barátnője örömlányoknak adtak ki schengeni útleveleket, hadd menjenek a lányok világgá. Történt valami közös üzletkötés Mészáros Lőrinccel, Felcsút híres polgármesterével is, aki kérdésre azt válaszolta, hogy nem tudott az üzletről. Valami ilyesmi történhetett akkor is, amikor egy milliárd forintot kifelejtett a vagyonnyilatkozatából. 
Kiss Szilárdot a posztjára igencsak alkalmatlan földművelésügyi miniszter is alkalmazta, pedig ekkor már közismert volt Kiss Szilárd és az ő tevékenysége. 
Úgy tudjuk, Kiss Szilárd már előzetesben van, a Quaestor volt vezére (Tarsoly Csaba) még mindig nincs. Lehet, hogy még mindig van mit kimenteni..., bár a céget már átjátszották egy közmunkás nevére. (blikk.hu) 
Szóval aki kovácsbélázik, az kezdjen el kissszilárdozni is! 
Ügynök-ügyben egyébként is sáros a Fidesz! Az ügynök-névsor és az ügynök-akták, valamint az olajügyek nyilvánosságra hozataláig nem igazán kellene osztani az észt! Az olajaktákat a Fidesz-kormány titkosította 2000-ben 85 évre. 
A bróker-botrányokkal kapcsolatban is megy a maszatolás, hogy melyik váltópárt hétpróbásai az elkövetők, de egyre több jel utal arra, hogy inkább a Fideszhez köthetők. 
SVPSZ 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

A kazár sátánisták az öklüket rázzák dühükben, ahogy a pénzügyi rendszer irányítása kicsúszik a kezükből 

3/24/2015 ujvilagtudat.blog 
Volt egy tagadhatatlan pólusváltás a nemzetközi pénzügyi rendszerben, mely a régi kazár sátánista összeesküvést kihagyta ebből a körből. Ez a változás, ahogy jeleztük, március 20-án egybeesett a napfogyatkozással, a szuper újholddal, és a tavaszi napéjegyenlőséggel, melyek ezzel egy időben történtek. Miután Nagy-Britannia szakított az Egyesült Államokkal, és csatlakozott a Kína által javasolt Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bankhoz (AIIB), Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc, Japán, Ausztrália és mások is követték. 

Ezután, Pentagon források szerint a vállalati kormány Washington D.C.-ben nem hajtott végre egy aranyszállítást, és ezért gyakorlatilag csődbe ment. Ennek eredményeképpen az USA Köztársasága bejelentette, hogy együtt fognak dolgozni az AIIB-vel. Ez valójában azt jelenti, hogy a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja), a Világbank és az IMF is alapvető változáson megy keresztül a vezetést illetően. 
"Ha csak két szót választhatnék, mely egyesíti Kínát és a világot ebben a pillanatban, az a 'strukturális reformok' volna" - így írta le a helyzetet Christine Lagarde, az IMF vezetője. Március 22-én Lagarde Pekingben azt mondta, hogy az IMF és Kína együttműködnek, hogy támogassák a "jó kormányzást... a korrupcióellensséget" és a "környezet megóvását". Felszólalását azzal fejezte be, hogy az "IMF büszke arra, hogy partnere lehet Kínának a gazdasági törekvéseiben otthon (Kínában), és a globális színtéren." Más szóval nyíltan bevallotta, hogy a korábban Washington ellenőrzése alatt álló intézménynek új vezetése van. 
imf.org (portfolio.hu) 
Most az fog történni, hogy az új intézmények létrehozásáról és a régiek reformjáról szóló tárgyalások folytatódni fognak a következő hónapokban. Ebben az összefüggésben a nyugati országoknak és Japánnak sokkal többet kellene tenniük, mint hogy csak a régi összeesküvés struktúrákat, mint az IMF és a Világbank helyezik egy új vezetés alá. A nemzetközi pénzügyi rendszer és a gazdasági struktúra bajban van, amely nem gyógyítható egyszerűen az "elsődleges egyenleg" helyreállításával (vagyis hozzátenni még több adósságot, mint amennyi van), és a tőzsde felpumpálásával. 
A megoldásnak együtt kell járnia a kormányzati pénzhez történő visszatéréssel (mint ahogy Kínában van), az adósság leírásával és a vagyonok újraelosztásával. Ahogy korábban említettük, a nyugatnak is helyettesítenie kell az adósság alapú "fejlesztési bankokat" eszközalapú jövőtervező hivatalokkal. 
Miközben az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bankról szóló indítvány jó dolog, mely jól megérdemelt támogatással indul, ez az összeg mindössze 50 milliárd dollár. A világon a fejlesztések könnyen elérhetik a 7 trillió dollárnyi értéket egy év alatt, ha egy meritokratikus jövőtervező hivatalt hoznak létre. Rengetegen támogatják ezt az ötletet, és eljött az ideje annak, hogy valóra váljon. 
Valamint szükség van valamiféle világszövetségre. Mindannyian ugyanazokon az óceánokon osztozunk, ugyanazt a levegőt lélegezzük be, és ugyanazon törékeny bolygón élünk. Nem tudjuk folytatni a globális anarchia és a gengszterek által irányított kormányokkal. 
Ahogy az apám korabeli kanadai politikusok és diplomaták érveltek más országok vezetőivel együtt, melyeket akkor még nem irányított az összeesküvés, a nemzetközi problémákat bíróságokon és tárgyalások során kell megoldanunk, nem pedig háborúkkal és a források ellopásával. Ez jelentheti egy vénekből álló nemzetközi közösség létrehozását, mely biztosítaná a kölcsönös problémák minden fél számára nyertes módon történő megoldását. 
Ez nem ugyanaz, mint a fasiszta Új Világrend globális rabszolga tábora, melyet az összeesküvés tervezett. Ez az egyes régiók nagyon laza és kölcsönösen támogató struktúrája lenne, élvezve a hagyományos szabadságot és függetlenséget. Egy titkos megállapodás már született, hogy mindig lesz egy 50/50 arányú erőviszony egyensúly kelet és nyugat között ebben az új rendszerben. 
A Pentagon források viszont arra szeretnék emlékeztetni a kínaiakat, hogy Oroszország, India, Japán, az Egyesült Államok és más országok összefognának a kínai hegemónia vagy megfélemlítés bármilyen jelére. 
A kínaiak tudják ezt, és gyakran ismétlik, hogy csak méltányos részesedést akarnak a világban, melyet a 20. század során megtagadtak tőlük. 
Tehát úgy tűnik, hogy jelenleg nincs alapvető akadálya a kazár kort követő világbékének és jólétnek. Az emberiség hamarosan megszabadul a sátánimádó, beltenyésztett, hikszoszi (kazár) családok hordájának több ezer évnyi rabszolgaságától. A Zsidók, akiket több ezer éve kényszerítenek a rituális kasztrációra (körülmetélés), ami a rabszolga állapot egy szimbóluma, hamarosan szabadok lesznek. 
A kazár, sátánimádó összeesküvés családok, akik a világ pénzügyi rendszerét irányították, ezt nem fogják fel. Több forrás is megerősítette, hogy lesz egy összehangolt kísérlet, hogy megpróbálják kirobbantani a 3. Világháborút a Zsidó húsvéti ünnep során, mely április 3-a és 11-ike közöt zajlik ebben az évben. Egy "Rothschild kísérletet, hogy nukleáris háborút kezdjenek Oroszországgal", már megakadályoztak, Pentagon források szerint. Összesen hat nukleáris fegyvert akadályoztak meg abban, hogy kilőjék őket, a források szerint. 
Azonban nem minden provokációt fognak tudni megállítani. Miközben ez a hírlevél megjelenik, Pentagonból érkezett e-mail-ekből kiderült, hogy négy norvég vadászgépet lőttek le, állítólag az oroszok. Nem számít, hogy mi történik, az oroszokat, a kínaiakat, a Pentagont és a világ egyéb fegyveres erőit nem fogják belehajszolni abba, hogy kirobbantsanak egy világháborút. Ez nem fog megtörténni, nem számít, hogy milyen keményen dolgoznak ezek a vallási fanatikusok, hogy megpróbálják. 
Sok kísérlet lesz, hogy megijesszék a Zsidókat és más népeket, hogy behódoljanak. A kazárok által irányította sajtóban ennek több jelét is látjuk. Az egyik egy figyelmeztetés, hogy az "európai Zsidókat" meg fogják támadni. Ezek a támadók nem "Muszlim fundamentalisták" lesznek, hanem a kazárok által felbérelt orgyilkosok, mivel dühösek amiatt, hogy az európai Zsidó rabszolgáik engedetlenné váltak. 
Az amerikai japán nagykövet, Caroline Kennedy elleni halálos fenyegetések szintén részei a kazár kampánynak, hogy akadályozzák a nem kazárok által irányított pénzügyi rendszer szervezetét. Michelle Obama március 20-án Japánban volt, miközben a brit Károly herceg Washingtonban járt. Talán nem áll messze az igazságtól, hogy Obama feleségét mintegy túszként hozták ide (Japánba) Károly biztonságának szavatolására, miközben egyezményeket írt alá Washingtonban. 
Szintén rendkívüli óvatosságra lesz szükség a kazárok ősi szülőföldjén Ukrajnában és Oroszországban az elkövetkező napokban. A legaggasztóbb fejleménynek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin cseréje tűnik egy másik férfival. Valójában az orosz FSB forrásai azt mondták e sorok írójának, hogy ez a legújabb Putyin eddig már a harmadik. Az alábbi oldalon olvasható cikk közepén három fénykép található "Putyinról". 
communitarian.ru 
A füle mindhárom esetben egyértelműen különbözik, ami azt mutatja, hogy ez nem ugyanaz az ember. Csak remélni tudjuk, hogy mindössze Putyin hasonmásokat használtak a biztonsága érdekében, vagy ezek csak számítógépes grafikai dezinformációk. Ugyanakkor az orosz források szerint ezeket a Putyinokat titkos kezek irányítják egy ismeretlen cél érdekében. Ennek ellenére az orosz források megnyugtattak bennünket, hogy az orosz fegyveres erőket, bár hevesen fogják védeni a hazájukat, soha nem fogják tudni belerángatni egy világháborúba. 
Azt is érdemes megjegyezni, hogy Barack Obama amerikai elnök nyilvánossá tette azon véleményét, hogy szerinte Benjamin Netanjahu nem akar békét a palesztinokkal. Ez azt jelenti, hogy Izrael el fogja veszíteni támogatását az Egyesült Államokban, és így megszűnik életképes állam lenni, hacsak nem érnek el nagyon gyorsan egy békemegállapodást. 
50 évnyi hazudozás után, hogy ők békét szeretnének, már nem hisz senki az izraelieknek. Az izraelieknek abba kell hagyniuk azt is, hogy a kazár irányítóik propagandájában hisznek, mivel az egész világ arra vár, hogy ezt tegyék. Ez egyszerűen egy bűncselekmény, amely olyan magas szintű gengsztereket érint, akik még csak nem is Zsidók, hanem valójában Baált imádják, vagy nevezzük inkább Sátánnak. 
A másik dolog, amit az izraelieknek és a Zsidóknak meg kell tanulniuk, hogy nincs olyan dolog, mint a gójok. Isten nem választhat egyetlen embert, mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Az egyedüli emberek, akik őket választották, a sátánimádó, ősi beltenyésztett emberi rabszolgatartó családok voltak. Arra készülünk, hogy szabadok legyünk, nincs mitől félnünk. A világ azért van, hogy segítsen, nem azért, hogy bántson. A hosszú rémálom a végéhez közeledik. 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Soros: Görögország össze fog omlani 

2015. március 24. kedd Origo.hu - pestisracok.hu 
Mindenki csak veszíthet a görög helyzettel, az ország össze fog omlani - mondta Soros György egy a Bloomberg.com-on megjelent interjúban. A milliárdos szerint 50 százalék az esélye, hogy Görögország kilépjen az eurózónából. 

"Görögországban vesztes játék zajlik, a legjobb, ami történhet az, ha valahogy átevickélünk rajta" - fogalmazott Soros György egy kedden nyilvánosságra került interjúban. A magyar származású milliárdos szerint Görögország problémáit régóta senki nem kezelte megfelelően, beleértve a megszorításokat erőltető EU-t is. Azonban Soros úgy véli, Alexisz Ciprasz politikája csak tovább ront a helyzeten. 
"Ciprasz kormánya és a görög gazdaságot finanszírozó intézmények - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF - közötti tárgyalások összeomolhatnak, ami ahhoz vezethet, hogy Görögország otthagyja az eurózónát" - mondta Soros. "Lehet az összeomlást halogatni, fizetni a kamatokat a hitelek visszafizetése nélkül. De eközben nem lesz elsődleges többlet, mivel Görögország csődbe megy." 
Korábban a német FAZ hírlap írta meg, hogy Ciprasz kormányának két hét múlva kell visszafizetnie egy korábbi IMF-hitelt. Ha ez megtörténik, nem marad elég pénze állami kiadásokra. Bár az EU február végén úgy döntött, újabb, 7,2 milliárd eurós mentőcsomagot küldenek Görögországnak az adósságai kifizetésére, ehhez azonban először be kell mutatniuk egy részletes gazdasági akciótervet - ezt eddig nem tették meg. 
Ciprasz kormánya a jövő hétre ígéri a mentőcsomaghoz szükséges reformok bejelentését, de nincs rá garancia, hogy a görög kormányfő feltételeit elfogadja az EU. Amennyiben nem tudnak megegyezni, Soros szerint Görögország biztosan kihullik az eurózónából. 
Kapcsolódó: 
   Erősödik a dollár, zuhan az olaj - Ütik Amerikát 

 
Szakasvilit körözi az Interpol, Grúzia kérte a kiadatását Ukrajnából!

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Erősödik a dollár, zuhan az olaj - Ütötték Amerikát 

2015. március 13. 22:22

A zuhanó olajár és a kedvezőtlen februári fogyasztói árindex és az előzetes márciusi vásárlói hangulat index következtében a hét végére elromlott a hangulat az amerikai tőzsdéken. A vezető részvényindexek értéke 0,4-0,8 százalékot esett.

Eséssel zárt Amerika2015.03.13 22:22

Az amerikai részvényindexek eséssel zárták a pénteki kereskedést azt követően, hogy a dollár megállíthatatlan erősödésének hatására az olaj világpiaci ára tovább zuhant. Ráadásul csalódást keltő makrogazdasági adatokat publikáltak az Egyesült Államokban, így a nap végére a Dow Jones értéke 0,8 százalékot, az S&P 500 értéke 0,6 százalékot, míg a Nasdaq értéke 0,4 százalékot esett.

Erősödik a dollár, zuhan az olaj - Ütik Amerikát2015.03.13 17:42

Az amerikai részvényindexek kivétel nélkül gyengén teljesítenek annak hatására, hogy a dollár tovább erősödik a vezető devizákkal szemben, ez pedig nyomás alá helyezte a nyersanyagok, így az olaj árfolyamát (-3,1%) is.

Utóbbi pedig kifejezetten rosszul érinti az olaj-kapcsolt szektorok részvényeit. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy több kedvezőtlen makrogazdasági adat is érkezett az Egyesült Államokból. Mindezek együttes hatására a Dow Jones értéke 1,1 százalékot, az S&P 500 értéke 0,8 százalékot, míg a Nasdaq értéke 0,7 százalékot esett.

Oroszország megmutatta a NATO-nak, hogy mindenre felkészült 

2015. március 25., 07:12 magyartudat.com 
Visszatértek állandó állomáshelyükre az orosz Iszkander harcászati ballisztikus rakéták és katonai alakulatok, amelyeket több mint egy hete, teljes harckészültség keretében csoportosítottak át a Lengyelország és a Balti-tengeri NATO-tagállamok közé ékelődött orosz Kalinyingrádi területre, ami aggodalmat váltott ki Európában. 

Az RBK orosz hírügynökség idézte kedd este ezzel kapcsolatosan Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőt. 
"A védelmi miniszter ma (kedden) azt mondta, hogy minden alakulat és kötelék visszatért állandó állomáshelyére" - mondta Peszkov. Leszögezte, hogy semmilyen összefüggés nem volt az orosz hadseregben lezajlott a teljes harckészültség keretében a váratlan hadrafoghatósági ellenőrzés és a NATO aktivizálása között Kelet-Európában. 
Moszkvában a múlt kedden jelentették be, hogy az északi flottát, illetve a nyugati katonai körzet és a légideszant egyes alakulatait érintő váratlan, előző nap kezdődött "hadrafoghatósági" ellenőrzés keretében Iszkander (Nagy Sándor) típusú harcászati ballisztikus rakétákat csoportosítanak át az orosz Kalinyingrádi területre. A rákövetkező napokban újabb és újabb alakulatoknál, így a balti-tengeri orosz flotta és a déli katonai körzet egységeinél kezdődött ellenőrzést, az egy éve annektált Krímbe stratégiai nehézbombázókat vezényeltek, és a távol-keleti Kuril-szigeteket is érintette a nagyszabású erőátcsoportosítás. 
Az RBK azt írta kedden, hogy a hadrafoghatósági ellenőrzés március 21-én véget ért. Andrej Kartapolov vezérkari tábornok szerint az ellenőrzés összességében több mint 80 ezer katonát, 12 ezer haditechnikai eszközt, köztük 65 hadihajót, 15 tengeralattjárót és több mint 220 harci repülőgépet érintett. 
Az Iszkanderek kalinyingrádi telepítése váltotta ki a legnagyobb aggodalmat Európában. Ezek a rakéták képesek ugyanis elérni Kalinyingrádból az európai fővárosok felét. 
Kapcsolódó: 
   Helikoptereket, tankokat, hajókat is szállít az új orosz csatahajó 
   Zöld utat kapott Ukrajna felfegyverzése 
   A minszki megállapodás megsértésével vádolják Kijevet 
   Ha az oroszokat utálod, csinálhatsz gárdát 
   Official: US Planes Continue Dropping Weapons Supplies for for ISIL in Iraq 
   A VMSZ magyarellenes jelképeket akart elfogadtatni a "tartományi" képviselőkkel 

 
Zöld utat kapott Ukrajna felfegyverzése

Így menjenek a magyarok harcolni az ISIL terrorszervezet ellen? hogy közben az USA sorban dobja a fegyvereket és utánpótlást az ördögi fekete seregnek? 
Ha ezek a nagy okosok ennyir harcolni akarnak az ISIL ellen, akkor miért nem mennek el pl saját maguk? Félnek attól, hogy nehogy az USA ő velük végezzen a nagy terrorizmus elleni harc során? 
Minden esetre milliónyi bizonyíték van arra, hogy az USA, ha a legtöbbször nem is közvetlen módon, de támogatja az ISIL terror kalifátust! Hogy minél jobban meggyengítse Szíriát, Irakot, meg Iránt, semmibe véve azt, hogy a sok fegyver amit adományozott a terroristáknak, a becsületes adófizetők pénzéből, egy nap, még lehet vissza kerül Európába, meg az Egyesült Államokba is. De ha valaki nem akar a szemének hinni, akkor jusson már eszébe egy kicsit, hogy hány hónapja is megy az USA által vezetett terrorizmus elleni harc? Mi az eredménye idáig? Ha meg ennyire akarnának harcolni a terrorizmus ellen, akkor miért nem támogatják azt, aki tényleg harcol a terrorizmus ellen? 
Meg persze az is jusson eszében itt a kedves olvasónak, hogy egész Irakot az amerikai hadsereg 12 évvel ezelőtt másfél hónap alatt leigázta, most meg képtelen egy pár ezer fős, nem túl intelligens, terrorista csordát elpusztítani. Mi több, ez a terrorista gyilkos csorda meg valahogy egyre jobban erősödik, azokon a helyeken ahol az USA vállalta magára a felelőséget, hogy ezt kiiktassa, és csak ott szorul vissza ennek a terrorszervezetnek a hatalma, ahol a szíriai arab hadsereg lövi kíméletlenül, a szövetségeseivel együtt! (Szíriai Hírek) 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Helikoptereket, tankokat, hajókat is szállít az új orosz csatahajó

ORIGO2015. 03. 25. 10:51

Oroszország készen áll rá, hogy egyedül is megépítse a franciákkal közösen tervezett Mistral osztályú helikopterhordozó hajókat.

2011-ben írt alá másfél milliárd dolláros szerződést Franciaország és Oroszország a Mistral osztályú helikopterhordozók legyártására. Az első hajó el is készült tavaly novemberben, de Francois Hollande leállíttatta a szállítást Moszkva feltételezett részvétele miatt az ukrán konfliktusban.

Alekszej Rakmanov, a hajót építő USC elnöke azt mondta a Ekho Moszkvi rádióban, hogy az orosz védelmi minisztérium kérésére újabb hajókat is készek megépíteni.

A Mistral osztályú helikopterhordozó

Forrás: sputniknews

A hajó 16 harci helikopter, 13 tank és 4 partraszállító hajó befogadására alkalmas. 199 méter hosszú, 32 méter széles, 180 fős személyzetével kikötés nélkül 30 napig képes a tengeren maradni.

Zöld utat kapott Ukrajna felfegyverzése

KK
Forrás: Hír TV
2015. március 24., kedd 10:14

Nyomtatás

Elkezdheti az ukrán hadsereg felfegyverzését az Egyesült Államok. A washingtoni törvényhozás alsóháza hétfő este szavazta meg, hogy Amerika szállíthat fegyvereket az ukránoknak. A javaslatot demokraták és republikánusok is támogatták. A NATO Lengyelországban és a balti országokban is hadgyakorlatokat tart, de a szövetségesek attól tartanak, hogy az északi orosz csapatmozgás csak figyelemelterelés, és Vlagyimir Putyin elnök az ukrajnai háború újrakezdésére készül.

Patriot rakétarendszerrel gyakorlatozik a NATO Varsónál. A lengyelek attól tartanak, hogy az orosz hadsereg rakétát lő ki a lengyel fővárosra. „Azt demonstráljuk, hogy Amerika bármikor képes rakétarendszer gyors telepítésére Lengyelországban. Ezzel garantáljuk lengyel barátaink biztonságát” – mondta Stephen Mull, a varsói amerikai nagykövet.

Vlagyimir Putyin egy hete állította készültségbe az orosz északi flottát: a balti és skandináv országokra így percek alatt csapást mérhetnek. A NATO gyakorlattal párhuzamosan amerikai páncélosok közúton mennek Észtországból Berlinbe, hogy demonstrálják a katonai erejüket. A szövetségesek Ukrajnának is segítséget ígérnek.

„Ukrajnában az oroszok diplomáciai, katonai, gazdasági eszközöket is bevetnek, ezekre nekünk is válaszolni kell. Elképzelhető, hogy Ukrajna a mostaninál is jobban destabilizálódik. Hogy ezt megakadályozzuk, ellátmánnyal, légvédelemmel és stratégiával kell segítenünk az ukránokat” – közölte Philip Breedlove, az amerikai légierő parancsnoka.

Az amerikai törvényhozás hétfőn engedélyezte, hogy Amerika fegyvereket szállítson Ukrajnának. Barack Obama egyelőre csak önvédelmi fegyvereket exportálna, de ha az oroszok újrakezdik a háborút, akkor Amerika támadó fegyvereket is szállíthat Kijevbe. Az EU ezt ellenzi.

„Világosan látszik, hogy Ukrajnában nem lesz katonai megoldás, csak a diplomáciai megoldás jöhet szóba. Tehát minden intézkedés, ami az erőszak folytatását lehetővé teszi, csak hátráltatja a békét” – véli Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.

Zöld utat kapott Ukrajna felfegyverzése

• facebook
  twitter
  link
  
  

Donecknél a hétvégén is voltak összecsapások, még az EBESZ megfigyelői is bunkerekben laknak. Az orosz, ukrán és európai tárgyalók szerdán Párizsban ülnek össze, hogy a tűzszünetről egyeztessenek. A NATO attól tart, hogy az északi orosz csapatmozgás csak figyelemelterelés, és az oroszok Kelet-Ukrajnában akarják folytatni az offenzívát. Itt már csak Mariupolt kellene elfoglalniuk, hogy szárazföldi összeköttetés legyen a Krím félszigettel.

A minszki megállapodás megsértésével vádolják Kijevet

Következő cikk

2015. március 23., hétfő 17:37 , forrás: MTI, szerző: MA

Az ukrajnai válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások részleges megsértésével vádolta Kijevet hétfőn az orosz elnök szóvivője.

Dmitrij Peszkov szerint „a délkelet-ukrajnai események logikája” azt diktálná, hogy a Nyugatnak Ukrajnát szankciókkal kellene sújtania amiatt, hogy nem hajtja végre a minszki egyezségeket. Egyben azt sürgette, hogy Franciaország és Németország, amely közreműködött a fehérorosz fővárosban február 12-én aláírt végrehajtási intézkedéscsomag megszületésében, tegyen többet annak érdekében, hogy az ukrán vezetés teljesítse a válság rendezésében vállalt kötelezettségeit.

A Kreml szóvivője közölte, hogy az orosz vezetést „igen nagy aggodalommal tölti el” a nehézfegyverzet bevetése, a folytatódó tüzérségi támadások Délkelet-Ukrajnában, s mindez a minszki megállapodások konkrét pontjait sérti meg.

A szakadár „donyecki népköztársaság” védelmi minisztériumának hétfői közlése szerint az ukrán katonaság az elmúlt napokban ötvenszer sértette meg a február 15-én hatályba lépett tűszünetet. Az ukrán fegyveres erők ugyanakkor arról számoltak be, hogy a délkelet-ukrajnai „felkelők” az éjjel és hétfőn több mint húsz alkalommal lőtték őket tüzérségi fegyverekből.

A februárban Minszkben aláírt végrehajtási intézkedéscsomagmásodik pontja a nehézfegyverzet különböző típusainak meghatározott távolságra való visszavonását írta elő.

Az EBESZ az együttműködés hiányát hangsúlyozza

Alexander Hug, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziójának helyettes vezetője ugyanakkor múlt csütörtökön arról számolt be, hogy a szemben álló felek együttműködésének hiánya miatt a szervezet továbbra sem tudja megerősíteni a nehézfegyverek teljes mértékű kivonását a kelet-ukrajnai Donyec-medence harci övezeteiből. Kiemelte: még mindig előfordul, hogy akadályozzák a megfigyelők munkáját.

Az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságok” vezetői március 4-én jelentették be, hogy befejezték a nehézfegyverek kivonását a harcvonalról, az ukrán védelmi minisztérium pedig a múlt szerdán közölte, hogy befejezték a műveletet.

Andrij Liszenko, a kijevi hadműveleti parancsnokság szóvivője múlt pénteken azzal vádolta a szakadárokat, hogy nem osztották meg az információt az EBESZ-szel nehézfegyvereik új helyéről, illetve nem engedik oda a megfigyelőket.

Nem cáfolták a volt elnök fiának halálhírét

Az orosz elnök szóvivője Moszkvában egyéb ügyekre is kitért hétfői sajtótájékoztatóján. Kérdésre válaszolva nem erősítette meg, de nem is cáfolta Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő kisebbik fiának a halálhírét. Azt mondta, nincs információja erről.

Az ifjabbik Viktor Janukovics ukrajnai közlések szerint a múlt csütörtökön a szibériai Bajkál-tó jeges vizébe fulladt, amikor mikrobusza alatt beszakadt a tó jege.

Dmitrij Peszkov az európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok múlt vasárnap Szentpéterváron megrendezett fórumáról azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek jelentettek az eseményről. A szóvivő annyit tett hozzá, hogy a rendezvény „nem a mi ügyünk”.

Hadjárat az öböl mentén: 150 ezer katona vár parancsra

Következő cikk

2015. március 26., csütörtök 11:59, frissítve: csütörtök 14:00 , forrás: MTI, szerző: RZ

Visszafoglalták a dél-jemeni Áden nemzetközi repülőterét a húszi felkelőktől az Abed Rabbo Manszúr Hádi elnököt támogató haderők csütörtökön – közölték helyi katonai források.

A repülőtér szerdán került az elnökhöz hű erőktől a síita húszi felkelők szövetségesei, a korábbi elnököt, Ali Abdalláh Szálehet támogató erők kezére. A húszikhoz csatlakozott 39. páncélos dandár fegyveresei „ma reggel elmenekültek a repülőtérről” – fogalmazott a biztonsági illetékes.

Miután a felkelők az utóbbi napokban jelentősen előrenyomultak az ország déli részén, Szaúd-Arábia és más arab országok csütörtökre virradó éjjel hadműveletet indítottak ellenük Hádi elnök kormányának támogatására. Szaúd-Arábia 150 ezer katonát és száz harci gépet helyezett készenlétbe a hadművelethez. A szövetség harci gépei a szeptember óta a húszik ellenőrizte fővárosban, Szanaában, valamint a Vörös-tenger partján és az észak-jemeni Szaada tartományban is bombáztak célpontokat.

Káosz Jemenben

Tüntető tömegbe lövő lázadók, vallási ellentétek, a háttérben pedig újfent a regionális nagyhatalom Irán síita és Szaúd-Arábia szunnita félholdja sejlik fel. – Olvassa el szerdai, a jemeni helyzetet elemző cikkünket.

Egy húszi vezető csütörtökön a Reuters hírügynökséggel közölte: készek szembeszállni Szaúd-Arábia és szövetségesei támadásával anélkül, hogy segítséget kérnének az őket támogató Irántól. „A jemeni nép kész külföldi beavatkozás nélkül szembeszállni ezzel az agresszióval” – mondta Mohamed al-Bukaiti.

Hádi február 21-én menekült el a fővárosból Ádenbe, miután a felkelők arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Ádenben visszavonta lemondását, és a Perzsa-(Arab-)öböl menti országok támogatásával új hatalmi bázist alakított ki.

Egyiptom is beszállt

Kairó politikai és katonai szinten támogatja a Szaúd-Arábia és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) többi tagállama által indított hadjáratot a jemeni húszi lázadók ellen – jelentette be az egyiptomi külügyminisztérium a csütörtökre virradó éjjel. A „Jemen stabilitását biztosító” hadműveletben való egyiptomi részvételt a közlemény szerint az észak-afrikai ország „történelmi felelőssége indokolja, amellyel az arab nemzetek biztonságáért tartozik”.

A hadműveletet Egyiptom mellett Jordánia, Szudán és Pakisztán is támogatja.

Az új elnök és a kollektív védelem

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök már a tavalyi megválasztását megelőző kampány alatt is arról beszélt, hogy az ország hadserege – a legnagyobb arab haderő – a régió többi arab országának védelmére is készen áll. A volt hadsereg-főparancsnok ebben az összefüggésben kiemelten említette Kairó öböl menti partnereit.

Egyiptomi vezetők továbbá számos alkalommal határozott fellépést irányoztak elő arra az esetre, ha a húszik előrenyomulása veszélyeztetné a Vörös-tenger kapujának számító tengerszorost, a Jemen déli csücskénél lévő Báb-el-Mandebet. Az egyiptomi gazdaság fő tényezőjének számító Szuezi-csatornába irányuló tengeri forgalom az említett szoroson át halad. Szíszi ezenkívül a térséget fenyegető terrorveszélyre hivatkozva hónapok óta közös arab haderő létrehozásáért lobbizik, ami a hét végén az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megrendezendő éves arab csúcstalálkozó egyik fő témája lesz.

Irán tiltakozik

Közben az iráni külügyminisztérium a Jemenben zajló katonai „agresszió” azonnali leállítását követeli. „Irán azt akarja, hogy azonnal vessenek véget a Jemen és népe ellen irányuló minden katonai agressziónak és légicsapásnak. […] A hadműveletek […] csak tovább bonyolítják a helyzetet a belpolitikai válsággal küzdő Jemenben […], és akadályozzák a válság békés rendezését” – idézte a teheráni külügy nyilatkozatát a Farsz félhivatalos hírügynökség.

Az iráni állami média közben úgy számolt be a Rijád által bejelentett jemeni hadműveletekről, hogy az „az Egyesült Államok támogatta agresszió”.

Amerika méltatja a hadjáratot

Üdvözölte az Öböl Menti Együttműködési Tanács több tagállama által indított hadjáratot a jemeni húszi lázadók ellen John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere – közölte a tanács egyik illetékes tisztviselője csütörtökön. Kerry telefonkonferencián vett részt az arab országok szervezetével, amelyben „méltatta a koalíció katonai tevékenységét a húszik ellen”, és Washington támogatásáról biztosította a koalíciót a síita lázadók elleni harcban. Kerry jelenleg a svájci Lausanne-ban tartózkodik, ahol az iráni küldöttséggel tárgyal a perzsa állam atomprogramjáról.

Szándékosan zuhanhatott le a géppel a másodpilóta

Következő cikk

2015. március 26., csütörtök 13:14, frissítve: csütörtök 16:05 , forrás: MTI, Telegraph, Guardian, szerző: RZ

Marseille-be érkeztek a hozzátartozókat szállító gépek. Europress/AFP

A kedden Franciaországban lezuhant német utasszállító másodpilótája nem volt hajlandó kinyitni a pilótafülke ajtaját, és vélhetően szándékosan pusztította el a repülőgépet – közölte a balesetet vizsgáló marseille-i ügyész csütörtökön.

Cikkünket folyamatosan frissítjük!

Brice Robin azt is közölte, hogy a másodpilóta egészen a becsapódásig tudatánál volt. Kizárták egyúttal azt, hogy a gép vezetője szívrohamot kapott volna, ugyanis a belső felvételek tanúsága szerint végig normálisan lélegzett. A másodpilóta azután vette át az irányítást, hogy a kapitány elhagyta a pilótafülkét. Az utolsó percekben a kapitány dörömbölése hallatszott a fedélzeti felvételekről, és a süllyedést jelző riasztók is megszólaltak.

Andreas Lubitz, a másodpilóta Fotó: Twitter

A Germanwings gépétől sem a légi irányítás, sem más repülőgépek nem kaptak segélyhívást. Robin azt is elmondta, hogy ugyan az ezer láb ereszkedés percenként nem abnormális, de a másodpilótának nem volt oka rá, és arra sem, hogy ne értesítse a légi irányítást.

Már történtek hasonló esetek

1997. december 19-én több mint százan haltak meg egy Indonéziából Szingapúrba tartó gépen. A pilóta, akinek több, munkával kapcsolatos problémája volt, a mostani esethez hasonlóan a mélybe vezette a Boeing 737-et. 1999. október 31-én 231-en haltak meg az EgyptAir Boeing 767-esen, mivel 30 perccel a new york-i felszállás után elkezdett rohamosan süllyedni, majd lezuhant. Úgy tűnt, hogy az első tiszt a mélybe kormányozta a gépet, azonban minderre nem volt döntő bizonyíték. 2013 november 29-én Namíbiában zuhant le egy Mozambikból Angolába közlekedő gép, 33 ember halálát okozva. A kapitány szándékosan zuhant le, miután az első tiszt elhagyta a pilótafülkét. (BBC)

Az ügyész szerint az utolsó nyolc percben nem volt semmi kommunikáció sem a pilóta, sem a másodpilóta részéről. A marseille-i torony többször is próbált kapcsolatba lépni a géppel, sikertelenül – jelentette ki Robin. Mint mondta, a becsapódáskor mindenki azonnal meghalt, a fekete doboz felvételei szerint pedig az utasok csak röviddel a becsapódás előtt kezdtek el sikoltozni.

A 28 éves másodpilótát Andreas Lubitznak hívták, Montabaur német városban élt. Mind ez ideig nem állt fent a gyanúja, hogy valamely terrorszervezet tagja lenne. „A hatóságoknak nincs okuk azt feltételezni, hogy terrorcselekmény történt” – tette hozzá Robin.

Az ügyész elmondta, hogy a német hatóságok kivizsgálják a másodpilóta és a kapitány viszonyát.

A hozzátartózok nemrég érkeztek meg Dél-Franciaországba.

A német Lufthansa tulajdonában lévő Germanwings diszkont légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó Airbus A320-as gépe fedélzetén 150 emberrel – 144 utassal és 6 tagú személyzettel – csapódott az Alpok hegyvonulatainak Franciaország déli részén. A gépnek 72 német és 51 spanyol, három amerikai, továbbá két-két ausztrál, argentin, iráni és venezuelai, valamint egy-egy angol, holland, kolumbiai, mexikói, japán, dán, belga és izraeli utasa volt.

A gép egy perccel azután, hogy elérte a 38 ezer lábas (11 500 méter) utazómagasságot a Földközi-tenger fölött, gyors süllyedésbe kezdett, de folytatta útját Düsseldorf felé. A süllyedés mértéke 3-4 ezer láb (mintegy ezer méter) volt percenként. Az Airbus A320-as tíz perccel a süllyedés megkezdése után 6800 láb (2 ezer méter) magasságban tűnt el a radarról, és végül nagyjából 1500 méter magasban csapódott neki egy hegyláncnak.

Nem ismert indíték

A Lufthansa szerint egyelőre csak találgatnak arról, hogy mi lehetett a Germanwings Airbus A320-asát az Alpoknak vezető pilóta tettének motivációja. Carsten Spohr, a Lufthansa elnöke elmondta: továbbra is megbíznak a pilótaképzési és kiválasztási programjukban, amelyen a fiatal pilóta is átesett és minden vizsgát teljesített.

A pilóta Bremenben és Phoenixben járt képzésre, először légi utaskísérőként dolgozott, hogy ebből fizesse pilótaképzését. Ezt 2008-ban elkezdte, majd több hónapra abbahagyta, végül 2013-ban kapta meg a szakszolgálati engedélyét A320-as Airbusokra. A képzés folytatásakor ismét átesett a szükséges vizsgálatokon, de mindent rendben találtak – tette hozzá Spohr. Kérdésre válaszolva azt mondta, nem tudják, hogy miért hagyta abba a képzést.

A vezérigazgató elmondta, 2001. szeptember 11-e óta a pilótafülke ajtaját kívülről nem lehet kinyitni, egy hét számjegyű kód beütése után jelzés érkezik a pilótafülkébe, és onnan lehet kinyitni az ajtót. Ezt a kódot azonban a kapitány nem ütötte be. Mielőtt a kapitány kiment volna a fülkéből, átadta az irányítást az elsőtisztnek a „you have control” utasítással.

HA AZ OROSZOKAT UTÁLOD, CSINÁLHATSZ GÁRDÁT

Balogh Gábor

A russzofóbia csodákra képes. Például arra is, hogy "szélsőséges paramilitáris" alakulatokból "hazafias milíciákat" varázsoljon.

A Reutersre hivatkozva a Népszava azt írja: egyre inkább félnek a lengyelek az ukrajnai háború miatt, olyannyira, hogy önvédelmi alakulatokba kezdtek szerveződni. Mármint, hogy úgy általában a lengyelek félnek, meg úgy általában a lengyelek kezdtek önvédelmi alakulatokba szerveződni. Emlékszünk, a Magyar Gárda megalakulásáról is úgy adtak hírt a nemzetközi hírügynökségek, hogy

"a magyarok egyre jobban félnek a cigánybűnözéstől, olyannyira, hogy önvédelmi alakulatokba kezdtek szerveződni".

Az is emlékezetes, milyen lelkesedéssel fogadta a hazai és külföldi média a különböző katonai kiképzést is adó szerveződéseket, mint pl. Magyar Önvédelmi Mozgalmat, vagy Betyársereget.

Ja, nem...

Hogy lehetsz jó fiú?

Kezdetben amúgy a lengyel milíciák sem nyerték el a hatalom tetszését. A varsói kormány egészen a közelmúltig elhatárolódott tőlük. A konkrétan fegyveres kiképzést is nyújtó paramilitáris alakulatok az orosz-ukrán konlfiktus elmérgesedése után kerültek át a "jó fiú" kategóriába. A nemzetközi helyzet addig fokozódott, hogy
 

a kizárólag profikból álló hadsereg keresi az együttműködés és ezen önkéntes egységek integrálásának lehetőségeit.

Lengyelországban már 120 (!) ilyen milícia van, amelyben nem kevesebb, mint tízezer lengyel fiatal várja, hogy megvédhesse hazáját a muszka rémtől, amelynek legközelebbi határa is közel 750 km-re van.

Fizu is jár

A hadsereg nemcsak együttműködik velük, de - most tessék rendesen megkapaszkodni a karfában!  - még fizetést is ad nekik.

Tomasz Siemoniak, védelmi miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett tárca 2500 embernek hajlandó zsoldot is fizetni, akik egy esetleges háború esetén mozgósítható helyi önvédelmi egységeket állítanának fel.

Az oroszoktól való paranoiás rettegés meglepően konzervatívvá és a huszadik század első felének lengyel hagyományaihoz hűvé tette a kormányt. Nemrég a paramilitáris egységek még a múlt emlékeinek tűntek, ám manapság, amikor a határainknál háború folyik, a védelmi és nemzetbiztonsági vezetésnek rá kellett döbbennie, hogy ez a múlt segítheti a jelent, hozzájárulhat az ország védelmi képességének növeléséhez - mondta Bronislaw Komorowski, az elnök egyik tanácsadója.

A Reutersnak többen úgy nyilatkoztak, hogy a varsói kormány akkor őrült meg teljesenváltoztatta meg védelmi stratégiáját, amikor a NATO nem teljesítette azt a kérésüket, hogy "állandóan és masszívan" legyenek jelen az országban. Egyébiránt még az elkötelezett atlantista elemzők is legfeljebb Moldovát, Észtországot és Lettországot szokták paráztatni, és minimális esélyt látnak arra, hogy Oroszorzág és Lengyelország között katonai konfliktusra kerülhetne sor.

2015. 03. 26. 15:35

KELET-UKRAJNA

UKRAJNA

OROSZ-UKRÁN VÁLSÁG

EZZEL A „CSODAFEGYVERREL" JÁTSZHATTÁK KI AZ UKRÁNOK A TŰZSZÜNETET

A még a szovjet időkből örökölt 2Sz7 Pion önjáró ágyúkkal úgy lőhették a felkelők állásait, hogy a 30 kilométeres ütközőzónán kívül maradtak.

Az ukrán hadsereg még a 2000-es évek elején vonta ki az aktív szolgálatból a még szovjet időkből örökölt 2Sz7 Pion önjáró ágyút. Tavaly év végén reaktiválták ezt a fegyverzetet. Azóta a kelet-ukrajnai fonton tevékenykednek.

A közel 47 tonnás, 203 mm-es ágyúval felszeret óriás a Vörös Hadsereg szárazföldi erőinek egyik legnagyobb páncélozott harcjárműve és a világ egyik legerősebb hagyományos tüzérségi rendszere. Arra tervezték, hogy nagy távolságból semmisítsen meg bunkereket, logisztikai létesítményeket, megerősített harcálláspontokat.

Újra rendszerben

Az ukránok néhány hónapja gyors ütemben ismét harcképes állapotba hozták, majd a frontra küldték Pionjaikat. Hogy miért volt olyan fontos ez? A válasz nagyon egyszerű. A Pion hatásos lőtávolsága megközelíti az 50 bizonyos esetekben meg is haladja az kilométert, még az első minszki egyezményben csupán 30 kilométerben határozták meg azt a zónát, ahonnan ki kell vonni a nehézfegyvereket. Így az ukránok úgy tudták lőni a felkelők állásait, hogy elméletben nem szegték meg a tűzszünetiegyezményt.

Pion már a fronton

Még a 70-es években állították hadrendbe

A Piont valamikor a 70-es évek közepén állították hadrendbe. A NATO 1975-ben azonosította először. Fő fegyverzete a 2A44-es GRAU-kódjelű 203 mm-es huzagolt csövű, osztott lőszert tüzelő tüzérségi ágyú, melynek maximális lőtávja rakéta-póthajtásos lőszerrel 55.5 km. Teljes lőszerjavadalmazása 40 db lőszer, géptestben tárolva 4 db lőszer, a többit kisegítő járművekből adagolják. Kiegészítésként helyet kapott a harcjárműben egy hordozható légvédelmi rakétavető is.

KÖZEL A MEGÁLLAPODÁS AZ IRÁNI ATOMPROGRAMRÓL?

Irán és az Egyesült Államok között megkezdődtek csütörtökön Lausanne-ban a végső tárgyalások az iráni atomprogramra vonatkozó átfogó megállapodás keretszerződéséről.

A felek ugyanis a március 31-i határidőig szeretnének megállapodásra jutni a keretszerződésről, június 30-ra pedig végleges, hosszútávra szóló egyezséget kötnének. A Nyugat enyhítene az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.

Egy meg nem nevezett európai tisztségviselő azonban közölte, hogy "nem dől össze a világ", ha nem tudják tartani a márciusi határidőt a keretszerződés megalkotására.

A John Kerry amerikai és Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter vezette küldöttségek délelőtt 10 órakor ültek tárgyalóasztalhoz a svájci városban. A felek visszafogott derűlátással nyilatkoztak a kilátásokról a forduló előtt.

Ali Akbar Szálehi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője derűlátása mellett azonban félelmének is hangot adott: "bizonyos regionális, illetve nemzetközi események" esetleg negatív hatással lesznek a tárgyalásokra, és figyelmeztetett, hogy "egyesek a megállapodás meghiúsítására törekszenek". Azt azonban nem nevezte meg, hogy kikre vagy mely országokra gondol.

A mostani tárgyalási fordulóra nagyon feszültté vált a közel-keleti helyzet: a korábbi feszültségeket tetézi, hogy Szaúd-Arábia és Perzsa-öböl menti szövetségesei hajnalban hadműveletet indítottak Jemen területén az Irán támogatta síita húszi lázadók ellen.

Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete szerint az akcióban "több mint tíz ország" vesz részt. A washingtoni Fehér Ház közölte, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a hadjáratban, de Barack Obama amerikai elnök utasítására "logisztikai és hírszerzési" támogatást nyújt a koalíciós erőknek, és egyeztet Rijáddal.

Az iráni külügyminisztérium délelőtt követelte a Jemen elleni "agresszió" azonnali leállítását. Mindazonáltal Zarif Lausanne-ban közölte, hogy Jemenről egyelőre nem volt szó a tárgyaláson.

Haszan Róháni iráni elnök az egy héttel ezelőtti tárgyalási forduló után úgy nyilatkozott, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás az iráni nukleáris program nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről. Kerry ugyanakkor arról számolt be, hogy bár számottevő előrelépéseket értek el, továbbra is komoly nézeteltérések vannak a felek között.

LASSAN ÖSSZEÁLL AZ ÚJ FIDESZES MÉDIABIRODALOM

A Fidesz-agytröszt megtalálta a receptet arra, hogy megnyerje azokat a szavazókat, akik kiábrándultak a kormányból és a Jobbikhoz pártoltak. Habony Árpád szerint a via.hu közéleti véleményportál lesz alkalmas erre a feladatra.

Mióta nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz bojkottálja a Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, Hír TV hármast, és eközben az állami hírtévé pedig leginkább a kétes hírértékű időjárás-jelentéseivel került a figyelem középpontjába, egyértelmű szándék mutatkozott arra, hogy szükség lesz egy olyan médiabirodalom létrehozására, amelyben akadály- és zökkenőmentesen jutnak el a kormány üzenetei.

A Heti Válasz úgy értesült, hogy az új média központi cégét Habony Árpád kormányfői tanácsadó, valamint az egykori államtitkár, Győri Tibor vezeti majd.

Az mno.hu szerint a következő lesz a felállás:

- lesz egy via.hu nevű véleményportál,

 

- a megszűnt Helyi Témához hasonló ingyenes hetilap,

 

- egy üzleti hírportál a Napi Gazdaság alapjain (a szerkesztő Liszkay Gábor lenne),

 

- és esetleg egy új rádió is.

A főcsapásirányt azonban a via.hu jelenti, aminek vezetője pedig a kommunista gyilkos, Ságvári Endre melett kiálló Csúri Ákos lesz.

Hogy még tovább emeljék a színvonalat, a pártatlan tájékoztatás tényét, a szakma olyan nagyjai is tollat ragadnak a szent cél érdekében, mint Bayer Zsolt.

Az új centrum kiépítését szolgálhatja, hogy Habony Árpád jó barátja, Andy "offshore terminátor" Vajna filmügyi kormánybiztos befolyást kíván szerezi a TV2-ben, és így akár egy újabb csatornán keresztül értesülhetünk arról, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó.

De legalább Habonynak lesz végre fizetős állása.

Bill Gates az Ebolánál is veszélyesebb vírusra figyelmeztet: "Nem vagyunk felkészülve" 

Március 23, 2015 shtfplan.com - Idők jelei 
Habár Bill Gates a számítástechnika területén vált ismertté, manapság hasonlóan sok időt szentel az oltásokkal kapcsolatos kutatásokra, így nem meglepő, hogy egyesek a fertőző betegségek trendjeivel foglalkozó ágazat egyik vezető tekintélyének gondolják. Gates milliókat fektetett az oltásokkal kapcsolatos technológiákba és a teljes lakosságra alkalmazott oltásprogramok egyik leghangosabb népszerűsítőjének számít. 

Függetlenül attól, hogy ki mit gondol az oltásokról, a globális közösség nagyra tartja tevékenységét és sokat adnak véleményére. Emellett Gates olyan anyagi forrásokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy széles tömegeket érintő programokat indítson. 
Néhány napja a New York Times-ban megjelent cikkében igen súlyos üzenetet közvetített a világ politikai vezetői és a lakosság felé, azt állítva, hogy az Ebolánál is súlyosabb vírus leselkedhet ránk. Gates szerint a világ nincs felkészülve egy ilyen vírus jelentette járvány kezelésére: 

A nyugat-afrikai Ebola járvány több mint 10 000 halálos áldozatot követelt. Amennyiben létezik valami pozitívum, amit ebből a tragédiából tanulhatunk, az az, hogy talán ráébreszti a világot a helyzet komolyságára, és rájövünk, hogy nem vagyunk felkészülve egy globális járvány kezelésére.

...

Valamennyi veszély közül, ami képes 10 millió emberrel végezni az elkövetkezendő években, messze egy globális járvány a legvalószínűbb. Az pedig szinte biztos, hogy nem az Ebola lesz az.

...

Más betegségek, mint az influenza például, a levegőn át terjednek, így az emberek már azelőtt fertőznek, hogy lebetegednének, ami azt jelenti, hogy egyetlen ember nagyon sok idegent meg tud fertőzni, csupán azáltal, hogy közösségbe megy. Láttunk már erre példát a múltban, mégpedig szörnyű kimenetellel. 1918-ban a spanyolnátha 30 millió embert ölt meg. Képzeljük el, mire lenne képes a mai modern, rendkívül mobil világban.

Való igaz, hogy egy, a spanyolnáthához hasonló betegség ismételt felbukkanása katasztrofális lenne, de vajon mennyire kell komolyan vennünk Bill Gates figyelmeztetését? 
Tudjuk, hogy az oltások fejlesztésére, népszerűsítésére és terjesztésére nem sajnálja se a pénzt, se az energiát. Hasonlóan gondolkodó milliomos társaival együtt komoly kutatásokat finanszíroznak, amelyekben régi vírusokat alkotnak újra, elvileg azzal a céllal, hogy oltásokat állítsanak elő a múlt halálos betegségeire. 
Elképzelhető, hogy eljön a nap, amikor azt kívánjuk, bárcsak megfogadtuk volna a régi közmondást és hagytuk volna aludni az alvó oroszlánt, mert az amerikai járványügyi hatóság (CDC) már rekonstruálta a spanyolnátha vírust, egy 1918-ban, a spanyolnáthában elhunyt nő maradványainak segítségével. 
Sajnos a spanyolnátha nem az egyetlen betegség, aminek a rekonstruálásán az új oltások fejlesztésére hivatkozva dolgoznak. 
Ismerve Bill Gates álláspontját, bolondság lenne figyelmen kívül hagyni a New York Times-ban közzétett figyelmeztetést. Ehelyett tegyük fel a kérdést, hogy mit tud Gates, amit mi nem? 
Tudjuk például, hogy a kutatók megpróbálják életre kelteni a régi járványokat, elvileg azért, hogy általuk új oltásokat fejlesszenek ki. Tudjuk azt is, hogy a katonaság évtizedek óta próbál biológiai fegyvereket fejleszteni ezekből, így csak találgatni tudunk, hogy mi mindennel rendelkeznek már e téren. 
Elképzelhető vajon, hogy a cél éppen egy bizonyos fajta oltásra való igény megteremtése? Akár annak kötelezővé tétele? 
Az Egyesült Államokban például nemrégiben ismét megjelent a kanyaró, egyelőre senki sem tudja, hogy miért és hogyan. Érdekes módon az esetek kapcsán a figyelem középpontjában nem is a miértek megválaszolása áll, hanem az, hogy mindenkit be kell oltani. 
Hasonló érvelést hallottunk már az Ebola esetében is. Bár a klinikai kísérletek még el sem kezdődtek, egyesek máris az oltás kötelezővé tételéről beszélnek. Sőt, volt, aki a kombinált Ebola-kanyaró oltás lehetőségét is felvetette. 
Nem tudni, hogy mi rejtőzik a háttérben, de éppen úgy, ahogy világgazdasági kérdésekben érdemes figyelni az elit befektetők nyilatkozatait és lépéseit, az oltások terén nem butaság meghallani, mit mondanak a Bill Gates-hez hasonló, a népességcsökkentést támogató filantrópusok. 
Időkjelei: A járványokat maga Jézus sorolta az idők jelei közé (Lukács 21:11), de azt is meghagyta nekünk, hogy ne aggódjunk, se ezek, se más nehézségek miatt. 
"Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot." János 16:33 
Kapcsolódó: 
   NÉMET POLITIKUS: EURÓPÁT MEG KELL TISZTÍTANI AZ AMERIKAI BEFOLYÁSTÓL 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

A szerződés, amely a kormány helyére az óriáscégeket ülteti 

Lori Wallach - magyardiplo.hu 
"Képzeljünk el egy kereskedelmi szerződést, amely felhatalmazza a multinacionális vállalatokat és befektetőket, hogy külföldi bíróságok előtt kártérítésre pereljék azokat a kormányokat, amelyek politikai vagy közigazgatási rendelkezéseinek következtében csökkent a nyereségük" - írta a Le Monde Diplomatique 1998-ban[1]. Akkor a nyilvánosság és a parlamenti képviselők ellenállásának köszönhetően zátonyra futottak a Multilaterális Befektetési Megállapodás (MAI[2]) tárgyalásai. A titokban 1995 és 1997 között, az OECD 29 tagállama által végigtárgyalt kereskedelmi és befektetési egyezmény legkárosabb célja a példátlan vállalati hatalomnövelési kísérlet volt. A megállapodás értelmében ugyanis a magánvállalatok egye nlő státusba kerültek volna a nemzetállamokkal. A titokban kierőszakolt megegyezéssel a cégek állami kártérítést kaphattak volna a kormányzati döntések vagy a lakosságot érintő környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb fogyasztóvédelmi előírásoknak a költségeket növelő vagyis a nyereséget csökkentő hatása miatt. 
USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény 
Az óriásvállalatok most ismét próbálkoznak a MAI még rosszabb változatával, amely a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO bővített verziója kíván lenni. Hivatalos neve: Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP-TAFTA[3]). Azzal a céllal jött létre, hogy az Atlanti-óceán két partján a törvényi előírások megfeleljenek az európai és amerikai óriásvállalatok által és érdekében kialakított szabadkereskedelmi szabályoknak. A befektetők kiváltságait megvédenék a nemzeti élelmiszerekre és termékekre vonatkozó biztonsági előírások, az adatvédelem, az internet szabadsága, a kulturális és klímapolitika, a pénzügyi szabályozások és más, nem kereskedelmi kérdésekben is. A szerződés értelmében egy-egy ország korlátlan mértékű kereskedelmi szankcióknak néz elébe vagy az adófizetők dollármillióit fizetheti ki kártérítésként az óriásvállalatoknak. 
A lassított puccsnak tekinthető egyezmény tárgyalásai 2013 júliusában kezdődtek az USA és az Európai Unió között, és várhatóan két év múlva tennének pontot a szerződés végére. A TTIP-TAFTA a horrorfilmek elpusztíthatatlan szörnyeihez hasonlóan éledt újjá és egyesíti a múlt legkárosabb egyezményeit, sőt új elemekkel is bővíti. Elszánt a csődöt mondott neoliberális paradigma bebetonozására. 
A TTIP-TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai jogerőre emelkednének és tartósan érvényben maradnának, akkor is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország egyetértésével lehetne módosítani. A TTIP-TAFTA az európai klónja az USA és tizenkét ázsiai ország között épp elfogadás előtt álló Csendes-óceáni Partnerség (TPP[4]) egyezménynek. A két egyezmény (TTIP-TAFTA és TPP) valódi gazdasági birodalmat hozna létre, amely közvetlen határain túl is képes lenne kikényszeríteni az egyezmények alkalmazását. Az USA-val és az EU-val kereskedelmi kapcsolatokat kereső országok ahelyett, hogy saját érdekeiknek megfelelő feltételekről tárgyalhatnának, alkalmazniuk kellene az egyezmények összes előírásait. Azaz el kellene fogadniuk az USA és az EU között kialakított közös piaci feltételeket. 
A Barack Obama elnök újraválasztását támogatók, akik ,,hittek a változásban" most a düh és a szívinfarktus határán állnak. Az Obama-kormány ugyanis teljesen sajátjának fogadta el az óriásvállalatok által diktált tervet, amelyet a globális gazdaság ,,magas színvonalú, 21. századi" közgazdasági szabályozásaként állít be, miközben az sokkal inkább a 20. század szociális vívmányainak egyértelmű felszámolása. Titkos és alattomos támadás a demokratikusan vezetett tárgyalásokon már többször elutasított rendelkezések és szabályok bevezetésére. 
Mivel az egyezmény a ma még az üzleti szférának nem kiszolgáltatott területek sorát is érinti, a TTIP-TAFTA-tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak. Az amerikai tárgyalódelegáció mellett dolgozik több mint hatszáz nagyvállalati hivatalos lobbista, akik korlátlanul hozzáférnek az előkészítő dokumentumokhoz és az amerikai kormányt képviselő döntéshozókhoz. Ugyanakkor a közvéleményt és az újságírókat szigorúan kizárták, a tervezetek nem kerülhetnek nyilvánosságra, amíg a végleges egyezséget alá nem írják - amikor azonban már késő változtatni rajta. 
A volt amerikai kereskedelmi miniszter, Ron Kirk, enyhe iróniával megjegyezte, miért hasznos "a gyakorlatban" a tárgyalások bizonyos fokú bizalmas kezelése és titkosítása[5]: amikor a George W. Bush kormány által nagyon támogatott hasonló egyezmény - a Kanada, USA, Mexikó közötti szabadkereskedelmi zóna kiterjesztéséről az egész amerikai kontinensre - kiszivárgott 2001-ben, a megállapodást végül nem tudták aláírni... Válaszul Elizabeth Warren amerikai szenátor megjegyezte, hogy egyetlen olyan egyezményt sem szabadna aláírni, amely nem állja ki a nyilvánosság próbáját[6]. 
Cég a saját nevében indíthat pert egy ország ellen 
Miért is fontos szigorúan bizalmasan kezelni a tárgyalásokat? Mivel igazán nem kell elkapkodni az ország választott képviselőinek értesítését, miszerint is ezentúl a kormányzás minden szintjén, a legmagasabb szövetségitől le a helyi önkormányzatokig, kénytelenek lesznek - sok, ma még nem kereskedelmi területen is - az egyezményben több tucat paragrafus alatt kibontott nagyvállalati üzleti érdekeket alkalmazni. Vagyis a TTIP-TAFTA kereskedelmi tárgyalásokon a nagyvállalatok javaslatai alapján ,,diplomáciai törvényhozás" zajlik ma még kizárólag hazai ügyekről. Többek között az élelmiszer-biztonságról és -jelölésről, a vegyi és mérgezőanyagok szabályozásáról, az egészségügyi és gyógyszerárakról, az internetszabadságról és a fogyasztók védelméről, az energiaszolgáltatókról és a kulturális szolgáltatásokról, a szabványokról és a szerzői jogokról, a földhasználatról és a természeti erőforrásokról, a működési engedélyekről, a bevándorlásról, a közbeszerzésekről, a szakmai tovább képzésről, a magánélet védelméről és sok más témáról. Az egyezmény aláírása után a választott önkormányzati képviselőknek nem maradna más feladata, mint megállapodni a nagyvállalatok helyi megbízottaival a végrehajtás módozataiban. 
Az aláíró országok kötelesek jogszabályaikat és közigazgatási eljárásaikat összehangolni az egyezményben foglaltakkal. Amennyiben ezt nem teszik meg, az érintett országok jogilag felelősségre vonhatók e célból létrehozott döntőbíróságok előtt, amelyek kereskedelmi szankciót szabhatnak ki a kormányok ellen. Ha ez túlzásnak és hihetetlennek hangzana, érdemes észrevenni, hogy alapvetően több más már létező kereskedelmi szerződés filozófiájába illeszkedik - a szabadkereskedelem vagy a kereskedelembővítés szépen hangzó nevei alatt. Amerikában a WTO csak az elmúlt évben megakadályozta a ,,delfinbarát" jelölésű tonhal címkéjének és a származási országot jelölő húscímke alkalmazását, valamint az édesített cigaretták betiltását. Utóbbi tiltás célja a fiatalok dohányzástól való visszatartása lett volna. Az EU elvesztette a GMO engedélyeztetési eljárás tárgyában indult pert, és több százmillió eurót fizetett a mesterséges növekedési hormonnal kezelt húsok betiltása miatt kiszabott W TO-szankcióként. A TTIP-TAFTA és a TPP abban hoz újdonságot, hogy adott cég a saját nevében indíthat pert egy-egy ország rendelkezései ellen, illetve a ma még a kereskedelmet nem érintő jogszabályokat is megtámadhatja. Már magában ez veszélyessé teszi a teljesen új viszonyokat teremtő TTIP-TAFTA-t. 
Ráadásul az aláírást követően az egyezményt csak valamennyi aláíró ország jóváhagyásával lehetne megváltoztatni. Ez gyakorlatilag bebetonozná a vállalatoknak nyújtott előnyöket, és ellehetetlenítené a demokrácia normális eszközeit: a választásokban megjelenő felelősségre vonást, a nem-vállalati érdekek képviseletét, illetve a tüntetések jelentőségét. 
A multinacionális vállalatoknak joguk lehetne megtámadni a nemzeti szabályozásokat egy extrajudiciális eljárás keretében. Ezeken a speciális bíróságokon három gazdasági jogász - a Világbank és az ENSZ szabályai alapján - korlátlan adófizetői kártérítést rendelhet el, ha szerintük a nemzetállami intézkedések és kormányzati lépések veszélyeztetik a vállalkozások ,,várható profitját". Ezáltal az óriásvállalatok képesek megakadályozni egy ország fogyasztó- és a környezetvédelmi, egészségügyi és egy sor más, önállóan kialakított szociális vagy gazdasági elképzeléseit. 
Az új jogokkal a külföldi és belföldi leányvállalataikon keresztül tulajdonképpen szinte minden nemzetközi magánvállalat a nemzetállamok szintjére emelkedne, a rendszer formailag is a kormányok szabályozási és belső irányítási joga fölé helyezné a vállalkozások jogait. A vállalkozásoknak joga lenne bíróság elé idézni az USA és az EU kormányait. Ezzel közvetlenül támadnák meg azokat a szerintük a külföldi befektetetők újonnan szerzett jogait aláaknázó nemzeti egészségügyi, pénzügyi, környezetvédelmi és egyéb döntéseket. A "befektető az állam ellen" típusú rendszer - amiről 1998-ban azt hihettük a MAI megakadályozásával, hogy sikeresen legyőztünk - azóta megjelent az USA számos szabadkereskedelmi egyezményében. Így már több mint 400 millió dollár megfizetésére kényszerítették az adófizetőket, vegyszerek betiltása, földhasználati és engedélyezési szabályozások, vízgazdálkodás és fakitermelési irányelvek, valamint egyéb ügyekért. Csak az USA egyezményei miatt több mint 14 mil liárd dollár sorsa van függőben a páciensek jogai, a szennyezések felszámolása, a klíma- és energiapolitika, a termőföld tulajdona, a vízfelhasználás vagy a fakitermelés és más ügyekben, a vállalatok által indított perekben[7]. A TTIP-TAFTA pedig jelentősen megnövelné a pereskedés veszélyét, hiszen az egyezmény szerint egy sor új jogcímen is pert lehet indítani a közérdeket képviselő állami és helyi szabályzások ellen. 
A "befektető az állam ellen" 
Mivel az atlanti óceán két partja közötti kereskedelmi kapcsolatok rendkívül nagy volumenűek, a TTIP-TAFTA egyezmény erősen megnövelné e törvényes zsarolás veszélyét. 
A több mint 3300 európai anyacég 24 200 leányvállalatával van jelen az USA piacán. Bármelyik kezdeményezhet egy "befektető az állam ellen" típusú pert, ha úgy ítéli meg, hogy kereskedelmi kára keletkezett. Ez messze nagyobb mértékű kockázat, mint amire a korábbi szabadkereskedelmi egyezmények lehetőséget adtak. Az EU ugyanígy ki lenne téve a "befektető az állam ellen" típusú viták sorának, hiszen 14 400 amerikai székhelyű cégnek több mint 50 800 európai leánya van. Összességében a TTIP-TAFTA lehetővé tenné, hogy az USA-ban és az EU-ban bejegyzett 75 ezer vállalat bármelyike pert indíthasson. Több ezer vállalat jutna új eszközhöz, amellyel olyan intézkedéseket támadhatnának meg, amelyekben a lakosság, vagyis mi mindannyian megbízunk. 
1998-ban látszólag azért alakult ki vitarendezési mechanizmus, hogy védje a befektetőket a kisajátítások ellen a megbízható helyi bíróságokkal nem rendelkező fejlődő országokban. Az USA és az EU bíróságai azonban a világon a legerősebbek, és a tulajdonjogok védelme is garantált. Az USA-EU-egyezménybe beépített új jogok azt jelzik, hogy nem a befektetők védelme, hanem a vállalatok jogainak növelése a cél. 
A kormányzati politikával szemben döntési joggal felruházott bíróság három, a választók számára megmagyarázhatatlan módon kiválasztott gazdasági jogászból, vagyis magánügyvédből áll. A szerepeket könnyen lehetne cserélgetni, az egyik ügyben a bíró, de egy másik ügyben az óriásvállalat által megbízott felperest képviselhetné ugyanaz a szakjogász, hiszen a nemzetközi befektetési jogászok köre nem végtelen. Az eddigi "befektető az állam ellen" perek 55 százalékába e zárt körből összesen 15 jogászt vontak be. Döntéseik ellen fellebbezésnek helye nincs. 
Az új ,,jogokat" homályosan és terjedelmesen fogalmazták meg, és ezek ritkán védik a többség érdekeit. Például magukban foglalják azon vállalati elvárásokat, hogy a kormányok ne változtassák a szabályozókat, ha már egy külföldi beruházás megvalósult. A másik ilyen jog, hogy ,,indirekt kisajátítás" esetén kártérítést követelhessenek, vagyis a kormányok fizessenek, ha valamelyik szabályozás csökkenti egy beruházás értékét, akkor is, ha a szabályozás érvényes a hazai és a külföldi cégekre egyaránt. A befektetőknek szánt garanciák új jogokat is magukban foglalnának föld, természeti erőforrások, közművek, gyárak és egyebek tulajdonának megszerzésére. Ugyanakkor a multinacionális vállalatoktól semmilyen felelősségvállalást sem követelnének meg az államokkal szemben. 
Az állami kártérítés reményében a külföldi befektetők a külföldi és hazai cégekre vonatkozó szabályozások esetében is élhetnek jogaikkal, és pereket indíthatnak az állam ellen. Például az EU és az USA vállalatai - több más ügy mellett - perelték az egyiptomi minimálbér-emelést, Peruban pedig védik az amerikai Renco cég jogát a szennyezésre[8]. További példák is vannak. Miután a helyi bíróságok előtt nem sikerült az egészségügyi törvényeket megsemmisíttetnie, a Philip Morris amerikai dohányóriás pert indított Uruguay és Ausztrália dohányzásellenes törvényeivel szemben. Az amerikai gyógyszerészeti vállalat, az Eli Lilly a NAFTA alapján pert indított Kanada azon joga ellen, hogy maga határozza meg a szabadalmakra vonatkozó követelményeket, s így tegyen olcsóbbá bizonyos gyógyszereket. A svéd energiavállalat, a Vattenfall a Németország ellen indított perben több milliárd dolláros kártérítést követel a széntüzelésű erőművekre vonatkozó szabályozás és az atomerőművek fokozatos leépítése miatt. 
A bíróságok által kiszabható kártérítés összege - amit a kormány fizet a perelő nagyvállalatnak - nincs maximalizálva. Tavaly Ecuadort rekord összegű, kétmilliárd dollár pénzbüntetésre ítélték egy olajkitermelő cég javára.[9] A bírósági költségekért és a jogi szolgáltatásokért gyakran még akkor is fizetni kell, ha a kormány nyer. Ezek a költségek perenként átlagosan nyolcmillió dollárra rúgnak, amit természetesen az állampolgároknak kell leperkálni. Az ilyen pernek már a kezdeményezése is riasztó, többek között Kanada esetében, amikor megsemmisítettek egy mérgező benzinadalékra vonatkozó tilalmat, vagy amikor több tízmillió dollárt fizettek egy cégnek egy vízjogi perben. 
Annak ellenére, hogy a kereskedelmi ügyekben illetékes választottbíróságok rendszere már az 1950-es évek óta létezik, a "befektető az állam ellen" típusú perek száma csak az utóbbi években nőtt meg jelentősen: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) jelentése alapján 2000 óta a tízszeresére. 2012-ben több pert indítottak, mint addig bármikor. Független pénzügyi és speciális jogi cégek egész sora alakult erre a zsíros üzletágra, amelynek a lényege a közvagyon megdézsmálása. 
Cél a nagyvállalatok globális uralmának bebetonozása 
Az amerikai-európai óriás-szabadpiac tervét már hosszú évek óta egy erős lobbiszervezet ápolgatja, a Transzatlanti Kereskedelmi Párbeszéd (TABD[10]), mai, ismertebb nevén Transzatlanti Üzleti Tanács (TBC[11]). A TABD-ot még 1995-ben az amerikai kereskedelmi minisztérium és az Európai Bizottság hívta életre azzal a céllal, hogy az USA és az EU üzleti vezetői valamint az USA miniszterei és az EU biztosai között hivatalos, magas szintű közvetlen párbeszéd jöhessen létre. A TBC az Atlanti-óceán mindkét partján lehetővé teszi a legnagyobb amerikai és európai uniós vállalatok számára, hogy egyesült támadást indítsanak a még megmaradt fogyasztó-, környezet-, klímavédelem és egyéb civil érdeket védő intézkedések ellen. 
A hivatalos cél, hogy elhárítsák a kereskedelmet ,,zavaró tényezőket", tehát az USA és az EU közötti korlátlan termékszállítás akadályait, továbbá, hogy az USA-ban és az EU-ban is azonos szabályok legyenek érvényesek, a kormányok minél kisebb beavatkozása mellett. Szerintünk azonban ezek a ,,zavaró tényezők" alapvető élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb olyan intézkedések, amelyben mindannyian bízunk. A vállalatok a ,,szabályok egységesítésére", ,,egyenlőségre" és ,,kölcsönös elismerésre" hivatkozva kötelezik a kormányokat a hazai előírásoknak nem megfelelő termékek és szolgáltatások engedélyezésére. 
Az óriásvállalatok ma már nem elégednek meg az érvényben lévő szabályozások könnyítésével, hanem maguk akarják megfogalmazni és újraírni saját korlátozásuk, jobban mondva korlátlanságuk kereteit. Így azután a világ két legnagyobb üzleti szervezete, az amerikai Chamber of Commerce és a BusinessEurope kezdeményezte, hogy a részvényesek képviselői és a fontosabb politikai döntéshozók közösen alakítsák ki az új transzatlanti előírásokat, amelyekkel helyettesítik a jelenleg érvényben lévő amerikai és az uniós szabályzásokat. Tulajdonképpen ma már azt kell megkérdeznünk, kellenek-e a tárgyalóasztal mellé a politikusok.... 
Néhány példa 
Az üzleti érdekeket rendkívül nyíltan és egyértelműen fogalmazzák meg. Kis ízelítő következik az amerikai kereskedelmi képviselő által beterjesztett követelésekről. 
Az USA államainak több mint fele már jelöli az élelmiszerek GMO-tartalmát. Ezt egyébként a fogyasztók 80 százaléka támogatja, és sokan irigykednek a szigorúbb EU-s szabályokra. A GMO-t előállító és felhasználó cégek mindeközben a TTIP-TAFTA segítségével az óceán mind két partján el szeretnék törölni a GMO-jelölést. Az amerikai nemzeti cukrászszövetség[12] őszintén kijelentette:,,Amerika ipari vállalatai is örömmel fogadnák, ha az USA-EU szabadkereskedelmi egyezménynek sikerülne eltörölnie a kötelező GMO-jelölést és nyomon követhetőséget." A Biotechnológiai Ipari Szövetség[13] - a GMO-óriást, a Monsantót is magában foglaló vállalati szövetség - aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban árult termékeket az EU nem engedi be automatikusan. A cégek panaszkodnak, hogy az új biotechnológiai termékek egyesült államokbeli liberalizációja és ugyanezen termékek EU-s engedélyezése között jelentős a különbség és folyamatosan nő. A Monsanto és más, a Biotech nológiai Ipari Szövetséghez tartozó cégek azt remélik, hogy a TTIP-TAFTA segítségével el tudják fogadtatni az engedélyre váró GMO-termékeket. 
A magánadatok védelme ugyanilyen erős támadásnak van kitéve. A Technológiai és Internetes Vállalkozások Szövetsége[14] kérte a TTIP-TAFTA tárgyaláson részt vevőktől, legyenek rajta, hogy az EU adatvédelmi politikája ne akadályozhassa a személyes adatok áramlását az Egyesült Államokba. Különösen amióta nyilvánosságra került - Edward Snowden kiszivárogtatásának köszönhetően - az USA Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA[15]) gátlástalan kémkedése, meglehetősen abszurd a technológiai cégek állítása: ,,nem elfogadható az EU azon ítélete, miszerint az USA nem biztosítja a magánélet »megfelelő védelmét«". Az amerikai Nemzetközi Üzleti Tanács[16] - amelynek tagja többek között az NSA-nak személyes adatok tömegeit átadó Verizon vállalat - kijelentette: ,,A megállapodásban meg kell fogalmazni a kivételeket, mint a biztonság és a magánélet, de garantálni kell, hogy ez ne akadályozza a szabadkereskedelmet." 
Az élelmiszer-biztonság ellen is támadást indítottak. Az USA húsipara a TTIP-TAFTA segítségével semmisítené meg a vágást követően klórba és más fertőtlenítőszerbe mártott húsok elleni EU-s tilalmat. Európa szigorúbb biztonsági előírásai révén a termékek a gyártás során kevesebb szennyezőanyagoknak vannak kitéve. Az USA-ban érvényes szabályok mellett jobban szennyeződnek a húsipari termékek. Ezeket később fertőtlenítőszerrel kezelik, hogy megöljék az E-coli és egyéb, ürülékben található baktériumokat, amelyek a kezelés nélkül a csirkemellben maradnának. Az észak-amerikai hússzövetség arra panaszkodik, hogy az EU csak víz és gőz használatát engedélyezi a hús feldolgozásakor. A Kentucky Fried Chicken tulajdonosa, a Restaurants International határozottan kéri, hogy a TTIP-TAFTA segítségével változtassák meg az EU élelmiszer-biztonsági előírásait, hogy az európaiak is vásárolhassanak klórozott KFC-t. 
Az Amerikai Húsipari Intézet[17] tiltakozik amiatt, hogy az EU - szerintük indokolatlanul - továbbra is fenntartja tilalmát a béta-agonistákkal (például raktopamin-hidroklorid) kezelt húsokkal szemben. A raktopamint marhák és sertések izomtömegének növelésére használják. Alkalmazását esetleges humán és állategészség-ügyi kockázata miatt 160 országban (többek között az EU tagállamaiban, Oroszországban és Kínában) már betiltották vagy korlátozták. A Nemzeti Sertéstenyésztők Tanácsa[18] egyértelműen kijelentette, hogy a TTIP-TAFTA segítségével szeretnék elérni az EU-s raktopamin-tilalom eltörlését: ,,az amerikai sertéstenyésztőknek csak egyetlen eredmény elfogadható: a gyártás során alkalmazott raktopaminra vonatkozó EU-s tilalom eltörlése". 
Mindeközben Európa legnagyobb cégcsoportja, a BusinessEurope kijelentette, hogy az USA élelmiszer-biztonsági modernizációs törvénye[19] is szerepel az USA-ba irányuló EU-s exportot befolyásoló, nem vámjellegű korlátok között. A fordulópontnak számító, 2011-ben bevezetett törvény feljogosítja az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalt (FDA[20]), hogy visszahívja a szennyezett élelmiszereket. Ezt a kiváltságot nyilvánvalóan az európai vállalatok szeretnék a TTIP-TAFTA segítségével eltörölni. 
Klímapolitika. Az USA legnagyobb repülőgép-ipari szövetsége, az Airlines for America A4A) készített egy listát azokról, a szerintük felesleges szabályozásokról, amelyek jelentős terheket rónak rájuk és amelyeket a TTIP-TAFTA segítségével szeretnének eltörölni. Első helyen Európa klímapolitikájának központi eleme, a kibocsátás EU-ban alkalmazott kereskedelmi rendszere (Emissions Trading Scheme) áll, amely szénkibocsátásuk alapján kötelezi fizetésre a légitársaságokat. Brüsszel ideiglenesen felfüggesztette a rendszert, de az A4A a "fejlődés" nevében a végleges eltörlést követeli. 
A legélesebb a pénzszektor szabályozása elleni támadás: öt-hat évvel a subprime válság kirobbanása után, az USA és az EU tárgyalófelei úgy ítélik meg, hogy az ágazat szabályzására már nincs szükség. Eltörölnék a kockázatos szolgáltatások és pénzügyi termékek tilalmát, és nem szabályoznák, sőt nem is ellenőriznék a pénzügyi termékeknek sem a kockázatjellegét, sem a mennyiségét, sem azt, honnan érkezett a piacra. Röviden összefoglalva: mindenféle szabályzást megszüntetnének. 
Mi vezetett idáig? A német bankszövetség egyértelműen kifejezte, hogy számos kifogása van a Dodd-Frank törvénnyel (DFA) kapcsolatban. Ez igazán nem mondható szigorú szabályozásnak, de a pénzügyi válságból ocsúdva és alapvetően megrendülve a Wall Street akkor kénytelen volt elfogadni. A német lobbi legaktívabb tagja a német bankóriás, a Deutsche Bank, amely a válság után az értéktelen jelzáloghitel-fedezetért cserébe dollár százmilliárdokat[21] kapott az amerikai szövetségi alapokból (Federal Reserve). A Deutsche Bank és a német bankszövetség elsősorban a Wall Street Reform központi elemével, a Volcker-szabállyal nem ért egyet, szerinte "túl szigorúan korlátozza a külföldi bankokat". Az Insurance Europa, Európa legnagyobb biztosítócégeinek szövetsége pedig a TTIP-TAFTA segítségével akarja eltöröltetni a biztosítók befektetéseinek mindenféle kockázat-ellenőrzését. 
Az Európai Szolgáltatói Fórum[22] - amelynek szintén tagja a Deutsche Bank - a tárgyalások alatt intenzíven lobbizik az európai óriásbankok érdekében, és próbálja elérni, hogy az USA hatóságainak ne maradjon lehetősége átlátni a külföldi bankok amerikai piaci tevékenységét. Az amerikai pénzügyesek viszont azt akarják elérni, hogy az európaiaknak kedves Tobin-adó bevezetése végleg lekerüljön az Európai Bizottság napirendjéről. Maga a bizottság csak félszívvel állt a spekuláció ellen bevezetendő, a pénzügyi tranzakciókat megadóztató terv mellé. Egy 2010-es bizottsági feljegyzés például kimutatta, hogy a Tobin-adó bevezetése ellentétes lehet Európa WTO-val szemben vállalt kötelezettségeivel[23]. A TTIP-TAFTA tárgyalásokon az óriásvállalatok képviselői még liberálisabb - vagyis szabályzatellenesebb - helyzetet akarnak kiharcolni maguknak, mint amit maga a WTO propagál, ráadásul az IMF továbbra is mereven megakadályoz minden, a tőkeáramlás ellenőrzésére szolgáló intézkedést. E zért a már eleve gyengécske Tobin-adó projektjét, úgy tűnik, sikeresen kiütötték a nyeregből. 
Nem egyedül a pénzügyi szektor lelkesedett be az liberális intézkedések perspektívájától. A TTIP-TAFTA a szolgáltatószektor, így a közszolgáltatások egészét meg akarja nyitni a verseny és a konkurencia számára. Az egyezményt aláíró államok nemcsak azt fogadják el, hogy a közszolgáltatások ezentúl piaci alapon működnek majd, a külföldi cégektől sem védhetik meg saját hazai cégeiket. A politikai beavatkozás lehetősége - a sebészettől az oktatáson keresztül az energiáig, a szállításig, a víz- és csatornaszolgáltatásig - gyakorlatilag a nullára csökkenne. A kereskedelmi szemlélet a lakossági emigrálás kérdésére is kiterjed. Az egyezményt aláíró országok határain közös engedélyezési eljárással léphetnének be azok, akiknek van tőkéjük vagy képesek szolgáltatni, ellentétben a többiekkel. A szabályok nemcsak a szolgáltatások kereskedelmét határoznák meg, hanem az adott országban tevékenykedő külföldi szolgáltatócégekre vonatkozó kormányzati szabályozást is. Ez a nemzeti politikai tér behatárolását jelentené olyan kritikus területeken, mint az egészségügy, az energia, az oktatás, a víz, a szállítás stb. Még a helyi földhasználatot és övezeti rendszert is belefoglalnák.
Ezek a szabályok a nemzetközi szolgáltatást nyújtó természetes személyekre, vagyis a bevándorlási és vízumpolitikára is vonatkoznának. Bármi is legyen a véleményünk a bevándorlási politikáról, nem tűnik jó ötletnek, hogy zárt ajtók mögött döntsenek róla és foglalják olyan kereskedelmi egyezségbe, amelynek részeit csak az összes aláíró egyetértésével lehet megváltoztatni. 
Gyenge gazdasági növekedés 
Miért téma ez most? Washingtonban az az általános vélekedés, hogy a gazdaság felpörgetésére az elkeseredett európai vezetők mostanában mindenre hajlandók, akár a fogyasztóvédelem vagy a szociális helyzet rovására is. 
A szabadkereskedelmi egyezségek mellett szól, hogy az ilyen megállapodások csökkentik a vámokat serkentve a kereskedelmet és több előny származik az olcsóbb importból, mint amekkora károkat a munkanélkülivé válók elszenvednek. Az amerikai Kereskedelmi Képviseleti Iroda[24] is elismerte[25] azonban, hogy az USA és az EU közötti vámok eleve meglehetősen alacsonyak. Az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás népszerűsítői könnyedén bevallották, hogy az egyezmény elsődleges célja nem a vámcsökkentés, hanem a feleslegesnek vélt nemzeti szabályozások - például a nemzeti pénzügyi, klímapolitikai, élelmiszer-biztonsági előírások és termékbiztonsági követelmények - lebontása és kiiktatása, azzal az ürüggyel, hogy csak gátolják a kereskedelmi forgalmat. 
Kevés hatástanulmány készült a TTIP-TAFTA bevezetésével kapcsolatban, és főleg messziről elkerülték a szociális következmények elemzését. A Nemzetközi Politikai Gazdaságtan Európai Központja[26] készítette, gyakran idézett és a TTIP-TAFTA bevezetését egyértelműen támogató tanulmány csekély gazdasági előnyt jósol, hiszen személyenként és naponta 3 cent növekedést ígér 2029 utántól... 
A vámtarifa-csökkenés hatásaként a tanulmány szerzői által vizionált, legoptimistább forgatókönyv szerint az USA és az EU bruttó nemzeti összterméke (GDP) töredék 0,06 százalékkal nőne az egyezmény teljes megvalósulásakor. De ez a hatás is irreálisan magas, hiszen a tanulmány szerzői feltételezik, hogy a szabadkereskedelem "dinamizálja" a gazdasági növekedést, miközben ezt, a tankönyvek által feltételezett hatást a gyakorlati tapasztalat nem támasztja alá. Ráadásul ilyen "végtelenül kicsi" növekedési többlet teljesen észrevétlen maradna. Összehasonlításképpen: a közgazdászok becslése alapján az Apple iPhone ötödik verziójának bevezetése nyolcszor akkora GDP-növekedést eredményezett, mint amekkora a TTIP-TAFTA várható hatása lenne. 
A TTIP-TAFTA-ról készült hatástanulmányok legtöbbjét a szabadkereskedelem elterjesztését pártoló intézetek és tulajdonosi szervezetek készítették, így az egyezmény szociális következményeit általában nem részletezik, mint ahogy az egyezmény közvetlen áldozatait sem veszik számba. Pedig több százmillió emberről van szó. De a hajó még nem ment el. Ahogy az már megtörtént a Multilaterális Befektetési Megállapodással (MAI) és az összes amerikai államot érintő szabadkereskedelmi övezettel (FTTA[27]) és néhány WTO-tárgyalássorozat alkalmával is, a nyilvánosság, a következmények széles körű bemutatása képes volt és talán most is képes lesz megakadályozni az egyezmény aláírását, hogy a kereskedelem ürügyén ne bonthassák le a társadalombiztosítás fontos elemeit és ne üzletemberek vegyék kézbe ügyeink intézését. 
A szerző a Public Citizen's Global Trade Watch, a Globális Kereskedelem Állampolgári Felügyelet nevű civil szervezet igazgatója. 
Fordította: Bozsér Anikó 
[1] Le nouveau manifeste du capitalisme mondial [A kapitalizmus új kiáltványa], Le Monde diplomatique, 1998. február. 
[2] Multilateral Agreement on Investment (MAI). - A ford. 
[3] Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) vagy Transatlantic Free Trade Agreement (TAFTA). (A továbbiakban: TTIP-TAFTA.) - A ford. 
[4] Trans-Pacific Partnership - TPP: egy multilaterális szabadkereskedelmi övezetről szóló tárgyalássorozat, az USA, Kanada, Ausztrália, Chile, Mexikó stb., összesen 12 ország részvételével. http://fr.wikipedia.org/wiki/Trans-Pacific_Strategic_Economic_Partnership 
[5] Ron Kirk: Some secrecy needed in trade talks [Bizonyos mértékű titkosításra szükség van a kereskedelmi tárgyalásokkor], Reuters, 2012. május 13. http://www.reuters.com/article/2012/05/14/us-usa-trade-kirk-idUSBRE84C0AQ20120514 
[6] Elizabeth Warren opposing Obama trade Nominee Michael Froman [Elizabeth Warren nem ért egyet Michael Froman kinevezésével], Huffingtonpost.com, 2013. június 19. http://www.huffingtonpost.com/2013/06/19/elizabeth-warren-obama-trade_n_3467497.html 
[7] Table of foreign investor-state cases and claims under NAFTA and other US "trade" deals [Külföldi befektető az állam ellen, perek és követelések a NAFTA és más amerikai "kereskedelmi" szerződések kapcsán], Public Citizen, Washington, DC, 2013. augusztus, http://www.citizen.org/documents/investor-state-chart.pdf 
[8] Renco uses US-Peru FTA to evade justice for La Oroya pollution [A Renco kihasználja az USA-Peru szabadkereskedelmi szerződést, hogy elkerülje a La Oroya-szennyezés következményét], Public Citizen. 
[9] Ecuador to fight oil dispute fine [Ecuador harcol az olajvita miatti pénzbírság ellen], AFP, 2012. október 13. 
[10] Trans-Atlantic Business Dialogue (TABD). 
[11] Transatlantic Business Council (TBC). 
[12] U.S. National Confectioners Association 
[13] Biotechnology Industry Association (BIO). 
[14] Digital Trade Coalition (DTC). 
[15] National Security Agency (NSA). 
[16] Council for International Business. 
[17] American Meat Institute. 
[18] National Pork Producers Council. 
[19] Food Safety Modernization Act. 
[20] Food and Drug Administration (FDA). 
[21] Fed opens books, revealing European megabanks were biggest beneficiaries [A FED nyilvánosságra hozta, hogy az európai óriásbankok kapták a legnagyobb támogatásokat a 2008-as válság idején], HuffingtonPost.com, 2012. jan. 10., 
[22] European Services Forum 
[23] Europe admits speculation taxes a WTO Problem [Az unió elfogadja, hogy a spekulációs adó nem felel meg a WTO-nak], Public Citizen, 2010. április 10. 
[24] Trade Representative. 
[25] Courrier de Demetrios Marantis, représentant américain au commerce, a John Boehner, porte-parole républicain a la Chambre des représentants [Demetrios Marantis, az amerikai kereskedelmi felhatalmazott feljegyzése John Boehnernek, a republikánus képviselők szóvivőjének], Washington, DC, 2013. március 20. 
[26] European Centre for International Political Economy. 
[27] Free Trade of the Americas (FTTA).