A
szeretet jelképei .
A legrázósabb könyv az ószövetség istenéről... (részlet)
Szent földünk lefödve - Trianon hazugságai - Pap Gábor
A
szeretet jelképei .
Sosem hibázott ekkorát Orbán
2015. 03. 25. 15:46 Alfahír
A Fidesz és a kormány egy délután alatt több hétre elegendő trutyit öntött a saját fejére. A Quaestor-ügy Orbánék eddigi legkínosabb botrányává dagadhat.
A pokol akkor kezdett elszabadulni, amikor délben a Cink közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium nekik írott e-mailjét. Ebben Szijjártóék lényegében bevallják, hogy bennfentes kereskedést folytattak. Vagyis exkluzív információik voltak a Quaestor várható bedőléséről, és ezért vették ki a Küküm pénzét a brókercégből.
Az alaphír az volt, hogy a minisztérium szervezetébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet a brókercég összeomlásának a napján, március 9-én vettek ki. Erre reagálta a Külügy azt, hogy azért vonták ki a pénzt a cégből, mert a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét.
Hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor is pár órával később Sopronban. A kormányfő azt mondta, személyesen utasította a minisztériumokat, hogy ellenőrizzék, nem "állomásoztatnak-e" közpénzt brókercégeknél, és, ha igen, akkor azt vegyék ki minél hamarabb. Ő is arra hivatkozott, hogy a Buda-Cash bukása után "dominóhatás fenyegetett".
Ez nagyon jól hangzik, de nem igaz. Március 9-e előtt semmilyen híradás nem szólt arról, hogy a Questornál komoly gondok vannak, arról meg pláne nem volt szó, hogy az ügyfelek tömegesen vennék ki a pénzüket. A döntés a Külügyben saját bevallásuk szerint már március 5-én megszületett. Tehát előre tudták, hogy a Questor meg fog feküdni, mégsem hozták nyilvánosságra, így a kisbefektetők még napokon át benn tartották a pénzüket, megvárva a teljes összeomlást.
Ennél azonban nagyobb baj is van. Nem is egy.
Az egész frakció tudta?
Az Index azt írja, hogy a Fideszben legalább 6-7 nappal (!) a Quaestor öncsődje előtt tudták, hogy a cég tönkre fog menni. A portál munkatársainak állítólag a Fidesz-frakció egyik tagja már március 4-én egy háttérbeszélgetésen említett három céget, amely valószínűleg napokon belül összeomlik. Ezek közül az Index is csak kettőt említ, Hungária Zrt-t és a Quaestort.
Tehát nem valamiféle "dominó-hatástól" való parázás vezette Orbánékat, hanem pontosan tudták, mely cégek fognak hamarosan bedőlni. És még így is hallgattak.
Ha igaz, hogy nem csak a kormány, hanem az egész Fidesz-frakció tudott a közelgő bajról, akkor szinte biztos, hogy az információ eljutott a képviselőkhöz közel álló cégekhez és magánszemélyekhez is. Ha bebizonyosodik, hogy március 9-e előtt ők is kivették a pénzüket, az még kínosabb lesz a kormánypárt számára.
A dominó-sor elején
A legsúlyosabb vád azonban az lehet, hogy nem csak eltitkolták a Quaestor közelgő csődjét, hanem jelentős részben ők is idézték elő. A napi.hu úgy tudja, csak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak 20 milliárd forintot meghaladó összeget vezettek a Quaestornál, és a kormányfői utasítás nyomán ezt nyilván mind ki kellett venniük. És akkor a többi minisztériumról még nem is tudunk.
Lehetséges, hogy ezzel éppen a kormány indította el azt a dominó-hatást, amitől állítólag annyira tartottak, és a közpénzek azonnali kivonása tette 100%-osan biztossá a Quaestor bukását. (cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a külügyminisztérium cáfol: állításuk szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH) egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett. Közölték azt is: 2015 márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Eximban felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.)
Megrendülve
Az Alfahir.hu-nak nyilatkozó brókerpiacon dolgozó informátor szerint menekítik a pénzüket a hazai piacon jelenlévő brókercégekből az emberek. Jellemzően kisbefektetők egy része "szétszórja" a bent tartott pénzt, vagyis egy részét bent hagyja, más részét máshová utalja, vagy kiveszi, így, ha az egyik cég csődbe megy, a másik rész még mindig meglesz. A befektetők másik része pedig az összes megtakarítását kiveszi.
Emellett természetesen jelentősen megcsappantak a bejövő utalások is, ami a történtek fényében nem csoda. Információink szerint a hazai brókerpiac alapjaiban rendült meg.
Bennfentesek
A kormány lépései, illetve Orbán Viktor utasítása nem csak morális, de konkrét büntetőjogi kérdéseket is felvethetnek. Amit a miniszterelnök és a minisztériumok március elején csináltak, az kimerítheti a "bennfentes kereskedés tényállását, ami így néz ki:
Aki
a) bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,
b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy
c) előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
Megjegyzés: ez nem hiba, hanem általában jellemző! - KJ
Kapcsolódó:
A fél Fidesz megkaphatta a fülest a Quaestor-bukás előtt
Orbán Viktor döntése közpénzeket mentett
Nekimentek Orbánnak: "Kérjen bocsánatot és húzzon el"
Orbán videóüzenete: senkit sem hagyunk az út szélén
Végtörlesztés rögzített árfolyamon
Rogán: Nem piaci áron forintosítják a devizahiteleket
Napi árfolyamon lesz átváltható a devizahitel
Rogán elkobozná a brókerbotrány csalóinak vagyonát
Fidesz: Szükség van szigorításra - "A Gyurcsány-Bajnai kormány öt évre ritkította meg az ellenőrzések periódusát."
Volner: az elszámoltatás fájna a Fidesznek és az MSZP-nek is
A vesszőfutás hete - Hét hír, amit az Orbán-kormány el akart titkolni
Gőgös: jobbikos tetűk
Fazekas: "Kiss Szilárd mint agrárattasé jól végezte a munkáját"
Hogy jutottunk el a polgártól a keményen dolgozó kisemberig?
Orbán nem megy a nemzetbiztonsági bizottság ülésére
A Quaestor-ügyben nyomozó budapesti rendőröket tíz vidékire cserélték le
Elutalták 28 ezer ember pénzét a BRB Bankból, de a pénz útközben eltűnt
Rejtélyes halál a Quaestor-csőd másnapján
Végzetes bejelentést tett Orbán a Quaestor-ügyben - ezzel ki is nyírhatja magát
Külügy: Nem volt belső információnk a Quaestor bedőléséről
Rengeteg pénzt vehetett ki a Külügy a Quaestorból
A külügy megerősítette, hogy Orbán utasította őket
Orbán is nyakig benne van a quaestor botrányban!? Azt állítják ő tudott mindenről!
Amit Szijjártóéknak engedtek, azt 28 ezer másik embernek nem
Az Orbán-gate Quaestor-ügy 4 ijesztő dimenziója
Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála
"Az MSZMP-tagokat is egy nappal korábban értesítették az áremelésekről"
Emlékeztető: "Ki kell vizsgálni a jelenlegi kormány gyanús ügyeit, rács mögé kell juttatni azokat, akik a Malévből talicskával tolták ki a pénzt. Véget ért az úgynevezett "spongyát rá" korszak, amikor mindenki büntetlenül úszhatta meg a lopásokat, és élheti a milliárdosok életét..." (Orbán Viktor Fidesz-elnök ellenzékben, Magyar Nemzet, 2009. december 5.) A Malév azóta is felszámolás alatt van, szedi a felszámoló-biztos a nagy jövedelmet, de a volt dolgozókat magukra hagyták!
Az anyjukat is eladnák, nemhogy a hazájukat.
Első állítás: a Questor 150 milliárd forintnyi pénzt lopott el egy pilótajáték szervezésével kisbefektetőktől kormányzati szereplők asszisztálása mellett.
Második állítás: Szijjártó segítette a céget azzal, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzét is betette ebbe a játékba.
Harmadik állítás: mielőtt bedőlt volna a játék, Tarsoly Csaba Questor vezér nem értesítette Szijjártót, hogy ki kell venni a pénzt, különben buknak.
Negyedik állítás: Szijjártó kimenekítette a KKM számláit a Questorból, de nem szólt a kisbefektetőknek, hogy bedől a cég.
Jól kitalált játék ez, hogy vegyék el a kisbefektetők pénzét, amit azok megtakarítottak.
A állításoktól nyilván független, hogy Szijjártó minden évben többet takarított meg, mint amint amennyit keresett, és hogy Orbán legnagyobb győri támogatója Tarsoly.
Erről beszélt Hajdu Nóra, olvasd el: http://nol.hu/belfold/quaestor-botrany-ellenorzest-kuldenenek-szijjartoekra-1523973
Én csak annyit tennék hozzá: nagyon magabiztos bűnözők, akik ma hatalmon vannak, de egyre többen ismerik fel, hogy eladnák az anyjukat is, nemhogy a hazájukat egy kis haszonért cserébe.
Juhász Péter - március 24.
A fél Fidesz megkaphatta a fülest a Quaestor-bukás előtt
- március 25., szerda 14:30
“A Fideszben legalább 2-3 nappal a Hungária Értékpapír Zrt. bedőléséről szóló március 5-i első hírek, és 6-7 nappal a Quaestor öncsődje előtt tudták, hogy ez a két cég lehet a következő”
– írja
az Index egy
március 4-i háttérbeszélgetésre hivatkozva, ahol “a
Fidesz-frakció egyik tagja” beszélt. A politikus meg is
nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a
Quaestort. Az információk így eljuthattak a párt
képviselőcsoportjának tagjaihoz, és a fideszes kormányzati
szereplőkhöz is.
A
Hungária Értékpapír március 5-án, a Quaestor-cégcsoport
pedig március 9-én dőlt be: ezeken a napokon rendelték ki az
MNB-s felügyeleti biztosokat.
A
kormánypárti pletykákról akkoriban szintén értesülő hvg.hu
meg is kereste a Quaestort, ám akkor még kemény
jogi retorziókkal fenyegették őket a
cég képviselői.
Ugyanebben
az időben dönthetett
úgy a
Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti
Kereskedőház, hogy kiveszi a pénzt a Quaestorból. És ekkor
utasíthatta Orbán Viktor, mint állítja,
a minisztériumokat, hogy minden pénzt vegyenek ki úgy általában
a brókercégekből.
Hogy
mi a gond azzal, hogy a kormány olyan cégekre bízza az állami
vagyont, amelyek 150 milliárd forintos pilótajátékot
szerveznek, és még bennfentes kereskedés-gyanúsan is hoznak
befektetési döntéseket, itt
írtunk bővebben.
Orbán Viktor döntése közpénzeket mentett
2015.
március 25.
Bunford
Gerda
Összeesküvés-elméletek
hada kelt lábra, miután kiderült, hogy a Külügyminisztérium a
Quaestor bedőlése napján vette ki pénzét a brókerházból.
A
kormányfő ma soproni sajtótájékoztatóján elmondta: ő maga
rendelte el, hogy minden minisztérium, amelyik közpénzt tart
brókercégnél, azt azonnal vonja ki onnan, hiszen a Buda-Cash
bedőlése dominóhatással fenyegetett.
Orbán
Viktor nyilatkozatát újabb vádaskodás-hullám követi: miért nem
szóltak az „embereknek”, hogy ők is vegyék ki a pénzüket a
brókercégektől? Miért csak „magát” mentette az állam?
Itt
álljunk meg egy percre. Magyarországon van 4 millió ember, aki
adót fizet, és van közel 10 millió magyar állampolgár, akinek a
pénzéről szó van, ha közpénzről beszélünk. Ezek a
brókercégek pedig közpénzeket is kezeltek. Az állam első sorban
ennek a 10 millió embernek a pénzéért felel, így a kormány
először a közpénzek kimentéséről gondoskodott.
Nem
az állam pénzét mentették ki a brókercégekből, hanem
mindannyiunk pénzét. Közpénzt.
Közpénzeket
nem biztonságosnak ítélt helyen hagyni pedig hatalmas hiba lett
volna. De szerencsére nem ez történt. Az „embereknek”
pedig hiába szóltak volna – az a pénz már nem volt ott a
brókerházaknál. Azért nem, mert ezeket a pénzeket a befektetési
cégek vezetői már évekkel ezelőtt eltapsolták. Éppen ezért, a
magánszemélyek kártérítése végett dolgozott ki
törvényjavaslatot a nagyobbik kormánypárt, amelyet akár már
márciusban el is fogadhat az országgyűlés.
Közpénzek
megmentését általában nem vizsgálat-követelés és
gyanúsítgatás szokta követni. Persze, ha más mondanivaló nincs,
akkor marad ez.
Nekimentek Orbánnak: „Kérjen bocsánatot és húzzon el”
Az
MSZP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök elárulta és
cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell
tisztségéből. Azt mondta, tudott arról, hogy emberek tízezrei
fognak csődbe menni, és ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy
szót sem szólt.
Lukács
Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke szerdai budapesti
sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy szerinte a
kormányfő Sopronban beismerő vallomást tett, amikor azt mondta,
hogy ő utasította a többi között a Külgazdasági és
Külügyminisztériumot (KKM) is, hogy a brókercégekben levő
kormányzati pénzeket vegyék ki, mert úgy tudja, a Buda-Cash
brókerház csődje után újabb csődök fognak
következni.
Értékelése szerint a miniszterelnök gyakorlatilag azt mondta, tudott arról, hogy emberek tízezrei fognak csődbe menni, és ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy szót sem szólt.
Lukács Zoltán szerint Orbán Viktor méltatlanná vált arra, amire az emberek megválasztották, méltatlan a miniszterelnöki posztra. Hozzátette: Orbán Viktor cserben hagyta a magyar embereket, nemcsak közjogi, hanem morális értelemben is felelős. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a kormányfő felelős azoknak az embereknek a haláláért, akik a Quaestor csődje után önkezükkel vetettek véget életüknek.
Értékelése szerint a miniszterelnök gyakorlatilag azt mondta, tudott arról, hogy emberek tízezrei fognak csődbe menni, és ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy szót sem szólt.
Lukács Zoltán szerint Orbán Viktor méltatlanná vált arra, amire az emberek megválasztották, méltatlan a miniszterelnöki posztra. Hozzátette: Orbán Viktor cserben hagyta a magyar embereket, nemcsak közjogi, hanem morális értelemben is felelős. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a kormányfő felelős azoknak az embereknek a haláláért, akik a Quaestor csődje után önkezükkel vetettek véget életüknek.
Az
MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, a miniszterelnöknek ma
egyetlen dolga lenne: „Feláll, bocsánatot kér, és elhúz a
hatalomból”, visszavonul a közélettől. A szocialista politikus
szerint az is kiderült, hogy a KKM hazudott az ügyben, így
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újra
bebizonyította, hogy alkalmatlan posztjára, ezért neki is távoznia
kell. Emlékeztetett arra, hogy a KKM néhány órával ezelőtt még
azt mondta, saját elemzői tanácsolták a pénz kivételét a
Quaestorból. Lukács Zoltán kitért arra, hogy továbbra is
érvényben van 24 órás ultimátumuk, de az már nem a KKM-nek,
hanem Orbán Viktornak szól, akitől várják, hogy hozza
nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek a brókercégek
összedőléséről szóltak.
Burány
Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának
szocialista elnöke azt kifogásolta, hogy miközben a Quaestor
március 9-én csődöt jelentett, az üzletmenet zavartalan, nincs
nyoma annak, hogy a pénzügyi felügyelet lépett volna. Azt
tudakolta, mit csinál a felügyelet, hogy megmentse az emberek
pénzét. Kaptak-e kormánytagok jutalékot a Quaestortól azért
cserébe, hogy ez a cég kezelhesse a közpénzt? – kérdezte.
Azt is szóvá tette, hogy a kormány az elégtelen osztályzatot is ünnepli, holott a Standard & Poor’s – pénteki döntésével – változatlanul a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolja Magyarországot.
Azt is szóvá tette, hogy a kormány az elégtelen osztályzatot is ünnepli, holott a Standard & Poor’s – pénteki döntésével – változatlanul a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolja Magyarországot.
Rogán: Nem piaci áron forintosítják a devizahiteleket
Rogán
Antal szerint a devizahiteleket a piacinál alacsonyabb árfolyamon
válthatják át forintra, adta hírül a Reuters. Hogy konkrétan
milyen árfolyamon válthatják át a devizahiteleket, egyelőre nem
lehet tudni. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az
árfolyamváltozásból fakadó terheket a bankoknak és az
ügyfeleknek közösen kell állniuk.
Az sem
ismert egyelőre, hogy a kormány milyen szerepet fog játszani ebben
a tehermegosztásban.Nem kellene azon gondolkodnunk, hogy a fennálló devizahiteleket a jelenlegi piaci árfolyamon váltsuk át, mert ez nem lenne fair az emberrekkel szemben - mondta Rogán. A bankoknak vállalniuk kell a terhek egy részét, az állam is beszállhat ebbe, de ezt még meglátják, írja aPortfolio.
Ez csak a kezdet
"A bankoknak most kell szembenézniük azzal, hogy tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben" - mondta köztévében Rogán, aki szerint a Kúria döntése nagyon fontos volt, mert először mondták ki Magyarországon, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el."Valóban egy erős törvényjavaslat, amit pénteken a kormány benyújtott, de azt kell, hogy mondjam, hogy csak a kezdet" - figyelmeztette a bankokat a Fidesz frakcióvezetője.
Lesz még módosítás
A Fidesz frakció módosításokat fog benyújtani a törvényjavaslathoz. Például az elévülés szabályait pontosan és precízen meg kell határozni a törvényjavaslatban, ennek a bankok nem fognak örülni. "Ugyanis a kormánypártok azt gondolják, hogy az elévülés itt nem is lehet. Mi a polgári jogi elévülésnek csak a legszigorúbb formáját tudjuk elfogadni, ami azt jelenti, hogy a folyamatban lévő szerződéseknél semmiféle elévülésről nem lehet beszélni. Csak akkor lehet elévülésről beszélni, ha egy szerződés már egyértelműen lezárult és a lezárulta óta több mint 5 év telt el" - magyarázta Rogán."A Kúria döntése értelmében csak magánszemélyekre vonatkoztathatjuk ezeket a szabályokat" - emlékeztetett Rogán Antal, aki azonban azt is hozzátette, hogy a Kúria döntése alapot nyújtott arra, hogy akár ők is fordulhatnak bírósághoz a szerződéseik ügyében. "Ha az árfolyamrés tisztességtelen volt egy magánszemélynél, akkor tisztességtelen volt egy kisvállalkozás esetében is" - vélekedett.
Még idén
"A devizahitelesek még ebben az évben visszakaphatják azt a pénzt, amit a bankok tisztességtelenül elvettek tőlük, legyen az árfolyamrés vagy egyoldalú kamatemelés" - közölte Rogán.Ugyancsak a parlament meg fog hozni két törvényt szeptemberben, a Fidesz évadnyitó frakcióülésén született döntés szerint. Az egyik törvényben azt rendezik, hogy milyen formában fogják visszakapni a pénzt a devizahitelesek, a másikban pedig a magánszemélyek által felvett, jelzálog fedezetű devizahitelek forintosításáról döntenek - ismertette Rogán.
Rogán elkobozná a brókerbotrány csalóinak vagyonát
A kormánypárt törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amely szerint a csaló brókercégek tulajdonosai és vezetői a magánvagyonukkal is felelnek. A frakcióvezető a köztévéről és az ellenzéki népszavazásról is beszélt.
A
politikus arról is beszélt, hogy sűrű és szigorú ellenőrzésekre
van szükség a brókercégek világában, és el kell végezni
ugyanazt a munkát, amit a bankoknál, valamint a
takarékszövetkezeteknél.
Rogán
Antal a sajtótájékoztatón tűrhetetlen csúsztatásnak nevezte
azt a parlamenti MSZP-s felszólalást, amely szerint a Magyar
Televízió nem közvetíti élőben az interpellációkat és az
azonnali kérdéseket.
Az
új M1-re vonatkozó kérdésekre a frakcióvezető azt válaszolta:
nem szeretne foglalkozni egyetlen csatorna műsorával sem. A Magyar
Televízió jogszabályokban garantált függetlenséget élvez -
tette hozzá. Azt azonban megemlítette - utalva a hvg.hu egyik
publicisztikájára -, megengedhetetlennek tartja az olyan
megjegyzéseket, amelyek a köztelevízió egyik cigány származású
munkatársát érték.
A
fideszes politikus parlamenti felszólalásában korábban
felszólította az ellenzéki pártokat, hogy magyarország
legnagyobb nemzeti ünnepén hívja vissza a provokátorait. Amikor
kormányon voltak, akkor rendőröket küldtek, most provokátorokat.
Azzal
kapcsolatban, hogy 19 "rendszerbontó" népszavazási
kezdeményezést indítanak a március 15-ei civil demonstráció
szervezői az Orbán-rendszer lebontásáért, az "új magyar
köztársaságért", Rogán Antal azt mondta: "19 kérdés
megfogalmazása maga a komolytalanság, így is érdemes kezelni",
nem kívánnak vele foglalkozni.
A személyes vagyonukkal is feleljenek a csalók!
2015.03.13
SZÜKSÉG VAN SZIGORÍTÁSRA
Ha
a jegybank átfogóbb ellenőrzési lehetőséget kap, jobban
kiszűrhetők a kiskapukat keresők cégek - hangsúlyozta Tuzson
Bence.
Tuzson
Bence a Fidesz frakció szóvivője a Duna Közbeszéd című
műsorában utalva az elmúlt napok történéseire, a Buda-Cash és
a Quaestor botrányra, elmondta, hogy szükség van szigorításra.
Megjegyezte, hogy Gyurcsány-Bajnai kormány öt évre ritkította
meg az ellenőrzések periódusát, most az MNB pedig időbeli
szigorításra tett javaslatot. Amennyiben a parlament ezt
sürgősséggel elfogadja, már áprilistól jóval szigorúbb
rendben lehetne ellenőrizni ezeket az intézményeket – tette
hozzá.
"A
GYURCSÁNY-BAJNAI KORMÁNY ÖT ÉVRE RITKÍTOTTA MEG AZ ELLENŐRZÉSEK
PERIÓDUSÁT."
Tuzson
Bence úgy fogalmazott, hogy a jogszabály csupán a kereteket
határozza meg, de ha a jegybank átfogóbb ellenőrzési lehetőséget
kap, jobban kiszűrhetők a kiskapukat keresők cégek. A kormánypárt
bízik az ellenzék támogatásában a jogszabály elfogadásánál.
A
javaslatok a jegybank ellenőrzési és intézkedési
jogosítványainak megerősítésére, a tőkepiac általános
biztonsági szintjének növelésére, az ellenőrzési folyamatba
épített kontrollpontok további bővítésére, valamint a
befektetési szolgáltatók belső eljárásaira és a felügyeleti
adatszolgáltatás követelményeinek erősítésére vonatkoznak.
Az
április 12-ei tapolcai időközi választásoknak a Fidesz frakció
szóvivője szerint komoly tétje van. Tuzson Bence szerint azonban
nem az a kérdés, hogy a Fidesznek egy szavazattal több vagy
kevesebb van az országgyűlésben, a választás tétje az, hogy kik
fogják Tapolcát képviselni. Megjegyezte, hogy a veszprémi
választási is egy helyi választás volt, amit az ellenzék
tekintett csupán országos kérdésnek. A Fidesz Fenyvesi Zoltán
személyében találta meg az alkalmas jelöltet. A szóvivő szerint
a Jobbik jelöltje megosztó személyiség, a baloldal jelöltje
pedig a MAL Zrt. felügyelő bizottsági tagja volt a katasztrófa
idején.
(hirado.hu)
Volner:
az elszámoltatás fájna a Fidesznek és az MSZP-nek is
Volner szerint az elszámoltatás fájna a Fidesznek és az MSZP-nek is - Kossuth Rádió (2015-03-24)
Forrás: https://kuruc.info/r/34/141098/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
A vesszőfutás hete - Hét hír, amit az Orbán-kormány el akart titkolni
Hírszerkesztő
Már
ott tartunk, hogy a kormány nemcsak nem vállalja a
felelősséget a döntéseiért, de ha valami balul üt ki,
kifejezetten el akarja titkolni.
Az
utóbbi néhány nap a Fidesz számára maga volt a vesszőfutás,
van mit elhallgatnia
a királyi médiának.
Már azon se feltétlenül csodálkoznánk, ha az egész hetet
titkosítanák.
Itt
egy kisebb válogatás a hét híreiből, itt megnézheti, mit
akartak eltitkolni Orbánék, és miért.
1. Megfúrták Paks II-t.
A
magyar kormány 11 napja nem büszkélkedett el vele, sőt a döntés
titkosítását kérte(!), de a Financial
Times kiderítette,
hogy az Európai Bizottság nem fogadta az atomerőmű-működtetésre
vonatkozó üzemanyag szerződéseket, mert azok kizárólag orosz
uránium használatát kötötték ki, egyoldalú versenyelőnyhöz
juttatva ezzel az oroszokat.
Ezzel
ugyan az EB még
nem állította le a beruházást,
de az a helyzet állt elő, hogy a Roszatom Pakson 2 újabb
erőműblokkot épít, miközben még nem lehet tudni, mivel fogják
fűteni azokat. Az amerikai
Westinghouse tagadta,
hogy tárgyalt volna a magyar kormánnyal mint üzemanyag beszállító,
és a Roszatomnak sem feltétlenül éri már meg Magyarországon
erőművet építeni, ha nem szerez ezzel meg legalább két
évtizedre kizárólagos piacot.
Az
Orbán-kormány kiemelt beruházását, Paks II-t az EB vizsgálja
- belső piaci szempontból (nem írtak ki tendert)
- adatjogi tekintetben (30 évre titkosították az összes érdemi adatot)
- és versenyjogi alapon is (mivel a állami kölcsönből építés tiltott beavatkozásnak a piacra, amellyel az alternatív energiatermelési módokat hátrányos helyzetbe hozzák).
2. Megtiltották a reklámadót.
Nemhogy
nem engedi, hanem egyenesen megtiltja
az EB a magyar kormánynak, hogy a vizsgálat végéig reklámadót
vessen ki.
Brüsszel
azt kifogásolja, hogy a kisebb bevételű vállalatok még
bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet
viselnek a nagyobb cégeknél. Az EB nem kérdőjelezi meg
Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, de azt
garantálni akarja, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt
bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.
3. Kiderül a MET titka.
Ez
az a vállalat, amelyik kizárólagos
jogot kapott földgáz behozatalára az osztrák-magyar határon,
és ezzel lefölözi az olcsó nyugat-európai és a közvetlenül
Oroszországból érkező gáz ára közötti különbséget.
Lényegében minden munka nélkül évi 50-100 milliárd forintos
nyereségre tesznek szert, az állami eszközöket használják,
miközben ugyanezt a pénzt a magyar állam is zsebre tehetné.
Egyelőre nem világos, hogy miért engedi át a nyereséget a
kormány, de Orbán Viktor még nem perelt azért, mert
megírták, hogy személyes érdekei fűződnek a dologhoz.
Mivel a szocialista
Tóth Bertalan képviselő másodfokon is megnyerte a perét az
MVM-mel szemben a MET-szerződések nyilvánosságáról, két hét
múlva kiderülhetnek újabb részletek.
4. Kiderül Lázár utazásának titka is.
A Fővárosi
Ítélőtábla helybenhagyta azt az elsőfokú részítéletet,
amely arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy adja ki a
hivatalt vezető Lázár János két - olaszországi és svájci -
utazásának részleteit. Az ítélet jogerős, fellebbezni
ellene nem lehet. Lázár felülvizsgálati kérelemmel próbálkozik,
de az adatokat a kérelemtől függetlenül ki kell adni. Ha ez
megtörténik, akkor kiderülhet, hogy Lázár
két utazásán a hotelköltségek miért voltak sokkal magasabbak,
mint más állami vezetők utazásai során.
5.
Farkas Flórián 300 millióval nem tud elszámolni.
Az Index
derítette ki,
hogy a fideszes képviselő egyszer sem számolt be az Országos
Roma Önkormányzat bevételei 10 százalékának, az elnöki
keretnek elköltéséről. Noha félévente kellett volna, 2011 óta
mostanáig hatszor vagy hétszer. Nem ez az egyetlen botrány az
ORÖ körül, a többszázmilliós
gellérthegyi irodák és egyéb érthetetlen költekezések ügyében
már az ügyészség nyomoz.
6. 3800 milliárdot engedett el a NAV.
Az
Állami Számvevőszék megállapította, a NAV alkalmatlan a
feladatára. Pedig az ÁSZ-t Domokos László korábbi fideszes
képviselő vezeti. Ennek dacára a Vida Ildikó elnökölte
szervezetről írott kétszáz oldalas jelentéséből egy kaotikus,
kapkodó és rendetlen hivatal képe rajzolódik ki,
amelyik gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett ki tartozásokat
a kezéből. Nem is keveset, közel 3800 milliárd forintot, ami
jóval több, mint az éves GDP tíz százaléka.
7. Bedőlt a Fidesz- és Orbán közeli brókercég is.
A
Buda-Cash és a Hungária Értékpapír után öncsődöt
jelentett a Questor Financial Hrurira Kft.,
közvetlenül azt követően, hogy az MNB - a másik két cég
csődjére tekintettel - előrehozott vizsgálatot kezdeményezett
náluk.
A
brókercég fiktív
kötvénykibocsátásaira derülhetett volna fény, így
viszont kiderültek a cégvezető Tarsoly Csaba remek
fideszes kapcsolatai:
elsősorban Szijjártó Péterrel, de a győri futballcsapat
tulajdonosaként a lázas
fociálmairól ismert Orbánnal is.
Ezek után hiába próbálták szocialista brókerbotrányként
tálalni az esetet, ezt talán még Rogán Cecília is képes a
helyén kezelni.
Gőgös: jobbikos tetűk
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Cf_dfReBzW0&honnan=Nemzeti_Hirhalo
Fazekas:
"Kiss Szilárd mint agrárattasé jól végezte a munkáját"
Fazekas
Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, nem hallgat a tárca
a Kiss Szilárd-ügyben: aki törvényt sért, annak számolnia kell
a következményekkel. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a
Magyar Hírlapnak adott interjúban azt mondta, a tárca álláspontja
az, hogy Kiss Szilárd mint agrárattasé jól végezte a munkáját.
Például 2012-2013-ban huszonöt százalékkal nőtt a mezőgazdasági
kivitel Oroszországba. "Az ezen túlmenő tevékenységéről
nincs tudomásom. Hogy magánemberként milyen tevékenységet
folytatott, arra nincs rálátásom" - tette hozzá. Biztos vagy
sem? "Kiss Szilárd sem a Földművelésügyi Minisztériumban,
sem pedig a - feladat- és hatáskör szerinti jogelőd -
Vidékfejlesztési Minisztériumban nem töltött be miniszteri
biztosi pozíciót, így semmilyen formában nem hagyhattam jóvá
miniszteri biztosi kinevezését - jelentette ki korábban a
vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor az LMP-s Szél
Bernadett írásbeli kérdésére válaszolt, melyben az ellenzéki
képviselő a január közepén a felszámolás alatt álló Orgovány
és Vidéke Takarékszövetkezet körüli pénzügyek miatt
letartóztatott Kiss Szilárd egykori agrárdiplomata után
érdeklődött. Kiss Szilárdot vesztegetéssel gyanúsítják és
előzetes letartóztatásba is helyezték, mert a gyanú szerint
rávett valakit, hogy a banki tartozását szerezze meg áron alul.
„Ki írta alá, ki hagyta jóvá Kiss Szilárd kinevezését a
nemzetbiztonsági kockázatok ismeretében?" - hangzott az LMP-s
kérdés. (MTI - Origó)
Forrás: https://kuruc.info/r/2/141132/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Forrás: https://kuruc.info/r/2/141132/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Megszólal Orbán főideológusa
Hogy
jutottunk el a polgártól a keményen dolgozó kisemberig? Mennyiben
működik, és hol szenved csorbát a Fidesz ideológiai alapvetése
a gyakorlatban? A kapkodó döntéshozatal, az urizálás és a
Jobbik megerősödése mennyit árt a kormánynak? Nagyinterjú a
miniszterelnök friss Széchenyi-díjas főtanácsadójával, Tellér
Gyula szociológussal a csütörtöki Heti Válaszban.
Ő
a polgár kifejezés szellemi atyja; egy éve a Nagyvilág című
folyóiratban írta le az orbáni rendszer alapjait; tavaly nyáron
az ő gondolataira támaszkodva mondta el a miniszterelnök
„illiberális” tusnádfürdői beszédét; most március 15-én
pedig Széchenyi-díjat kapott. Minden okunk megvolt tehát arra,
hogy interjút kérjünk Tellér Gyula szociológustól, a
miniszterelnök főtanácsadójától. Néhány tételmondat a
beszélgetésből:
„Polgár
az, aki a munkaerején kívül valamilyen anyagi vagy szellemi
tulajdonnal – földdel, ingatlannal, termelőeszközzel, tőkével,
tudással, kapcsolatrendszerrel, műveltséggel – is szerzi a
kenyerét.”
„G.
Fodor Gábor szerintem téved. Igaz, azoknak, akiknek a hatalomra
jutás mellett nincsenek távlati terveik, ez lehet egyszerű
politikai termék. Most például Gyurcsány Ferenc számára.”
„A
többség a szocializmusból eredő felfogást vallja, miszerint
mindenkinek minél többet kell kapnia, függetlenül a
teljesítményétől. Orbán ennek a gondolkodásnak üzen hadat.”
„A
Fidesz a médiaügyekben nem teljesen szuverén. Vannak erők,
amelyek sarokba tudják szorítani.”
„A
Fideszben is vannak csoportütközések, amelyek az utóbbi időkben
felszínre is kerültek. Illetve ott a vagyonosodás kérdése, s a
választók, no meg az ellenzéki lapok fölvetik: miből telik
némelyeknek ekkora házra, miért maradtak ki egyes tételek a
vagyonnyilatkozatból?”
„A
Fidesz szétzúzta a szocialistákat, és átvette az uralmat a
hatalomgyakorlás összes fontos helye fölött.”
„Felteszem:
Orbán Viktor 2018 utánra már nem okvetlenül gondolkodik
kétharmadban, hanem egyszerű többségben.”
Orbán nem megy a nemzetbiztonsági bizottság ülésére
Orbán
Viktor miniszterelnök levélben tájékoztatta az Országgyűlés
nemzetbiztonsági bizottságának elnökét arról, hogy nem vesz
részt a testület csütörtöki ülésén. Erre azért kapott
meghívást, hogy adjon tájékoztatást "a sajtóban megjelent,
személyével kapcsolatban felmerülő, esetleges nemzetbiztonsági
kockázatról". Ezt Molnár Zsolt, a bizottság elnöke közölte.
Simicska
Lajos vállalkozó korábban a mandiner.hu-nak azt mondta, hogy Orbán
Viktornak - közös sorkatonai szolgálatuk idején - jelentenie
kellett róla,
de előre megbeszélték, mit fog írni róla. A nemzetbiztonsági
bizottság elnöke úgy értékelte, minél előbb ki kell deríteni,
hogy sérült-e Magyarország nemzeti szuverenitása.
Simicskát
több évtizedes barátság fűzte Orbán Viktorhoz
Fotó:
Bielik István - Origo
"Bennünket gumibotoztak"
Orbán
Viktor úgy reagált, Simicskából a sértettség beszél. A múlt
hétfőn az Országgyűlésben pedig egy jobbikos azonnali kérdésre
- igaz-e Simicska Lajos nagyvállalkozó vádja, miszerint a
katonaság idején együttműködött a III/IV-es főcsoporttal
- kijelentette,
"mifelénk az ilyesmit nem cáfolni szokták, hanem
visszautasítani", "mi célszemélyei voltunk a titkos
nyomozásoknak, bennünket zaklattak, bennünket hallgattak le, ránk
telepítettek ügynököket, és bennünket gumibotoztak".
Az
MSZP-s Molnár Zsolt közölte: Orbán Viktor levelében azt írta,
korábban már a nyilvánosság előtt kifejtette álláspontját.
Orbán
Viktor már kifejtette álláspontját
Forrás:
MTI/Máthé Zoltán
A
bizottsági elnök sajnálatosnak és helytelennek nevezte, hogy
Orbán Viktor nem jelenik meg a testület előtt, szerinte a
miniszterelnöknek a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is
tisztáznia kellene az őt ért vádakat. Rainer M. János történész
az Origónak korábban kifejtette,
hogy akár mindkettőjüknek - Simicskának és Orbánnak is - igazuk
lehet.
Kockázatelemzés és gazdaságbiztonság
A
nemzetbiztonsági bizottság csütörtökön az Információs
Hivatalnál tart kihelyezett zárt ülést. Molnár Zsolt azt
mondta, az aktuális kérdések között egyértelmű és világos
helyzetértékelést és kockázatelemzést vár az iraki,
kurdisztáni helyzetről, valamint az ukrán válságról.
Emellett
az Alkotmányvédelmi Hivataltól a gazdaságbiztonsági feladatok
hatáskörében vár tájékoztatót arról, hogy a jövőre nézve
milyen megelőző intézkedéseket tesznek, hogy meggátolják a
brókercégeknél történő visszaéléseket.
Továbbá
egy, a közelmúltban nyilvánosságra került hangfelvétel nyomán
tájékoztatást vár a betyársereg és a parlamenti pártok
esetleges összefonódásáról, az alkotmányos rendet veszélyeztető
eseményekről is.
Az Orbán–Quaestor-ügy 4 ijesztő dimenziója
A Quaestor-ügyben nyomozó budapesti rendőröket tíz vidékire cserélték le
- március 25., szerda 17:32
Bár
először hitetlenkedtünk, kiderült, hogy Orbán Viktor tényleg
azt állítja, hogy ő maga személyesen rendelte el, hogy a
minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégekből a
Buda-Cash csődje után.
“Én
rendeltem el. Tehát akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt,
és azt az értékelést kaptuk, hogy dominóeffektus érvényesülhet,
és láttuk, hogy néhány önkormányzat a pénzével beszorult,
akkor elrendeltem, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e
bármilyen kapcsolata bármilyen brókercéggel, és ott
állomásoztat-e bármennyi közpénzt, és ha igen, akkor azt
azonnal vonja ki. Ilyenkor egyetlen forint közpénzt sem szabad
tartani brókercégeknél.“
– mondta a
miniszterelnök szerdán, egy soproni eseményen.
Nem sokkal később pedig kiszivárgott, hogy a Fidesz egyik erős embere azzal kérkedett egy március 4-i háttérbeszélgetésen, hogy ők már tudják, hogy – az akkor már bedőlt Buda-Cash-en kívül – még három brókercéggel is bajok vannak. Ezek között megnevezte a Hungária Értékpapírt, ahová másnap küldte ki a felügyeleti biztost az MNB, és Quaestort, amelynek egyik darabja (a kötvényet kibocsátó Hrurira kft.) hat nappal később jelentett ál-öncsődött, ami után rövidesen az MNB bejelentette, hogy valójában egy 150 milliárd forintos gigacsalást lepleztek le a cégcsoportnál.
Nagy
a veszélye ezeknél a brókercéges
ügyeknél,
hogy idővel elkezdenek terebélyesedni és egyre bonyolultabbá
válni, így a közvélemény egyre kevésbé tudja követni őket.
Ez történt például a Kulcsár-üggyel, ahol 12 évvel a botrány
kirobbanása után, most
kezdődik
újra a per, elsőfokon,
és már senki nem tud semmit bizonyítani az ügy vélhetően elég
erős politikai szálairól.
A Quaestor-csoport és az ott tartott állami pénz ügye viszont alapvetően olyan világos és egyértelmű, amennyire csak lehet.
Néhány
részlet ugyan még nem teljesen tiszta, és nem látjuk az ügy
méreteit pontosan. Csak azt, hogy nagyon nagy, hogy nagyon durva, és
hogy a Fidesz legfelsőbb szintjéig ér.
1. A kiszervezett állampapírok
Van
Magyarországon egy államháztartási
törvény.
Ez kimondja (79. §), hogy a központi alrendszerhez tartozó
intézmények kizárólag a Magyar Államkincstárnál tarthatják az
értékpapírjaikat, és államkötvényen kívül más értékpapírt
nem tarthatnak. Ennek nagyon is van értelme, hiszen ki akarná, hogy
politikusok döntése alapján spekuláljanak a közpénzzel.
A
trükk az, hogy az állami irányítás alatt lévő cégekre nem
vonatkozik ilyen szigorúan ez a kikötés. Ezért dönthetett úgy a
Szijjártó-féle KKM (és nem kizárt, hogy akár más
minisztériumok is), hogy az alájuk tartozó cégek, így például
a Magyar Nemzeti Kereskedőház értékpapír-vagyonának egy részét
– amikor néhány napja kivették, állítólag 3,8 milliárd
forintot – ne az államkincstárnál tartsák. Ezért
jött képbe a Quaestor a minisztérium magyarázata szerint,
ugyanis a cég (vélhetően a Quaestor Értékpapírkereskedelmi
Zrt.-ről van szó) állítólag “díjmentesen vezette az
értékpapírszámlát”.
A
számlát önmagában elképzelhető, hogy díjmentesen vezette a
Quaestor (bár egyrészt ott van az államkincstár, másrészt fura,
ha a piaci szereplők közül csak ez a kicsi és gyenge pénzügyi
szolgáltató ajánlott ilyen szolgálatatást az MNKH-nak), viszont
attól még akármekkora jutalékokat leszedhettek minden egyes
állampapír-tranzakció után. Az állampapír-kereskedésnek
nincsen központilag szabályozott rendszere, ezért a kereskedő
cégek maguk állapíthatják meg a jutalékot, amit a tranzakciók
(minden vétel és eladás) után levettek. Ez egy többmilliárdos
vagyon esetében egészen magas is lehetett.
A
KKM valójában még mindig, négy helyreigazítás-pontosítás után
sem adott arra magyarázatot, hogy miért nem a szinte bizonyosan
olcsóbb államkincstárnál, és miért az ingatag helyzetű, gyanús
Quaestornál vezették az értékpapír-számlát. Arra pedig pláne
nincs magyarázat, hogy az Eximbank–
ahol egyébként Rogán Antal korábbi belvárosi
polgármester-helyettese, Puskás András is az igazgatóságban ül
– feletti állami tulajdonosi jogok gyakorlásához szükséges
dematerializált értékpapírokat miért éppen ennél a cégnél
vezették.
2. Az ordítóan gyanús cég
Néhány
szó a Quaestorról, amit bőven a botrány előtt is tudni lehetett.
Ha egy pénzügyekhez alapszinten értő ember ránézett a
cégcsoport számaira, elég gyorsan láthatta, hogy itt egy lassan
vagy gyorsan, de elkerülhetetlenül bekövetkező összeomlásról
van szó.
A
cégcsoport egészének 2013-as mérlege és eredménye (nyilvános
adatok alapján):
- Árbevétel: 10,4 milliárd forint.
- Adózott eredmény: 64 millió (tehát 0,06 milliárd) forint
- Eszközök: 102 milliárd forint (ebből 45 milliárd kétes értékű ingatlanvagyon, és ennél picivel több pénzügyi eszköz)
- Kötelezettségek: 94 milliárd forint, ebből 45 milliárd forint magas hozamot fizető kötvényadósság
- Saját tőke: 6,5 milliárd forint
Tehát
a cégcsoport nagyon el volt adósodva, alig termelt nyereséget,
viszont nagyon drágán finanszírozta magát. Ha csak a
kötvényadósságokat nézzük, azok kamatainak fizetése elvihette
az összes Quaestor-cég összes éves bevételének közel felét. A
néhány tízmilliós nyereségből viszont pláne lehetetlen lett
volna sokáig tovább finanszírozni a céget. Csak újabb és újabb,
egyre drágább hitelek felvételével, adósságok (kötvények)
kibocsátásával tudta a rosszul működő cég továbbgörgetni az
adósságait.
Ez
már így papíron is egy katasztrófa. És akkor még a nem
bennfentesek nem is tudták, hogy emellé Tarsolyék odatettek egy
150 milliárdos pilótajátékot (aminek utóélete a magyar
gazdasági bűnözés legendás kabaréjelenetei közé
fog kerülni).
A
Quaestor agresszív ügynökei által beszervezett és megtévesztett
mezei kisbefektetőknél meg lehet érteni, hogy átverték őket a
kötvényekkel. Az viszont teljesen érthetetlen, hogy az állam –
a háta mögött a felügyeletet és elvileg az ország legjobb
gazdasági szakembereit tömörítő Magyar Nemzeti Bankkal, a
titkosszolgálatokkal és hadseregnyi jogásszal, tanácsadóval –
miért nem vélte úgy, hogy ezekkel mégsem kellene üzletelni. Még
akkor sem, ha Szijjártó Péter még a győri időkből jóban volt
Tarsoly Csabával. Erre nincs nagyon mentség.
3. A bennfentesek
A
bennfentes kereskedés az egyik legkomolyabb tőkepiaci
bűncselekmény. Egy piac csak akkor működhet jól, ha mindenki
nagyjából hasonló esélyekkel fér hozzá a kulcsfontosságú
információkhoz. Ezt tényleg nehéz betartani, sőt, de azért
törekedni illene rá.
Orbánék
nem így tettek, amikor elkezdtek értesülni az újabb és újabb
brókercégek problémáiról, mielőtt a közvélemény bármit
megtudott volna. Információkhoz jutottak, és rögtön elkezdtek
befektetési döntéseket hozni ez alapján. Ez most már nem puszta
spekuláció, mivel maga a miniszterelnök ismerte el.
Közben
azok, akik közel vannak a tűzhöz a Fidesznél, pletykálni kezdtek
az ügyről egymás között, amivel esélyes, hogy a baráti
üzletemberekhez elég gyorsan, és még időben eljutott az infó.
Ők és üzlettársaik még időben kivehették a pénzt.
(A
másik lehetőség, hogy nem voltak bennfentes információik,
szintén elég ijesztő. Ebben az esetben ugyanis maguk kezdtek el
gyanakodni a Quaestorra. Tehát tudták, hogy az állammal több
ponton üzletelő cég alapjai futóhomokra épültek.)
4. A dominóhatás
Orbán
Viktor a várt “dominóhatás” miatt vetette ki az állami pénzt
a brókercégekből március elején. Pedig akkor még csak egy
szereplőről, a Buda-Cashről derült ki váratlanul, hogy csaltak
(hogy hogyan csaltak, és ezt hogyan titkolták másfél évtizeden
át, arról még mindig nem tudunk sokat).
Ha
Orbán tényleg egy esetből azt az általánosító következtetést
vonta le, hogy minden brókercég gyanús, az nagyon ijesztő.
Gyakorlatilag a brókercégek átfogó bedöntése érdekében tett
egy hatalmas lépést: maga gyorsította fel a dominóhatást.
Ezzel
az egésszel, tehát az állami cégek pénzének kivételével és a
Quaestor-csődről való pletykák terjesztésével könnyen lehet –
és sajnos elég valószínű –, hogy belökték a Quaestor
megtévesztett kisbefektetőit a busz alá. Hogy aztán a károk egy
részét kifizettessék a
pénzügyi szektor azon szereplőivel, akik nem szerveztek gigantikus
csalásokat.
A
Quaestor-csalás tehát a felépülő időszakban még számíthatott
az állami pénzekre, a kipukkadáskor viszont az időben kapcsoló
állam járt jól.
+1. Ki fogja ezt kivizsgálni?
Az
ügy szálai nagyon szövevényesek, és félő, hogy a politikai és
gazdasági elit jelentős részét behálózzák. Ilyenkor nem lenne
rossz, ha lennének olyan intézmények, amelyek függetlenül,
pártatlanul és átfogóan vizsgálják ki az ügyeket. Melyek is
ezek? A Matolcsy György, és a korábban az NGM-nél nála dolgozó
Windisch László vezette, most már lassan egy éve
felügyelőbizottság nélkül működő pénzügyi felügyelet. A
három éve még fideszes parlamenti képviselő Domokos László
vezette Állami Számvevőszék. A Lázár János alá tartozó
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. És természetesen a Polt Péter
vezette ügyészség.
Elutalták 28 ezer ember pénzét a BRB Bankból, de a pénz útközben eltűnt
Érdekes
történetről ír a hvg.hu a
Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségében álló DRB bankcsoport
egyik tagja, a BRB bankkal kapcsolatban. Itt vezette számláját
a Honvéd Egészségpénztár (HEP), ahol 28 ezer ember
megtakarításának egy részét vezették, 1,8 milliárd forint
értékben.
Amikor
február 24-én kora reggel a HEP vezetői látták, hogy gond van. A
pénzt dél körül elutalták másik számlájukra, amit a
Raiffeisennél vezettek. Kikérték a tranzakciós listát, amiről
úgy látták, hogy a megbízás múlt időben szerepel, tehát a
rendszer befogadta az utalást – sőt, a BRB-s számlaegyenlegük 0
forintot mutatott.
Ám
a pénz nem érkezett meg a Raiffeisenhez. A hatóságok nem mondanak
semmit az esetről.
Rejtélyes halál a Quaestor-csőd másnapján
A
Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe tartozó
Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi
államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján,
amelyet a brókercég összeomlásának a napján, az utolsó előtti
pillanatban, március 9-én vettek ki.
HIRDETÉS
A
döntés erről – írja az Index –
négy nappal korábban, március 5-én született meg. A 444 ehhez az
információhoz a maga részéről azt tette hozzá, hogy az Eximbank
tőkeemeléséhez szükséges 18 milliárd forintot is a Tarsoly
Csaba tulajdonában álló Quaestornál helyezték el. A brókercéget
a tárca tegnapi közleménye szerint azért választották ki, mert
ingyen vállalta a számlavezetést. A piaci tarifák szerint azonban
a 3,8 milliárd forintos államkötvény megvásárlásakor a
Quaestor 19–38 millió forintos jutalékot számíthatott fel.
Ezen
kívül a Quaestor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott,
így az is természetes, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium
kapcsolatban volt vele, ahogyan több száz más, külkereskedelemmel
foglalkozó céggel.”
Szijjártó azonban nem a több száz másik céget tisztelte meg figyelmével, hanem újra és újra a Quaestort.
Már
a Miniszterelnökség államtitkáraként is fel-feltűnt Tarsoly
oldalán. Forrásaink szerint 2014 tavaszán-nyarán a minisztérium
döntéshozatalába beavatkozva ő fúrta meg a VFS Global nevű,
londoni székhelyű multinacionális céget, amely a moszkvai magyar
vízumközpont üzemeltetésének fő várományosa volt. A cég a
világ sok országában nyújt hasonló szolgáltatást, több helyen
Magyarország számára is, rengeteg referenciával rendelkezik.
Helyette a vízumügyekben teljesen tapasztalatlan Quaestor kapta a
megbízást.
Egy külügyi vezető, aki ellenvéleményét hangoztatta, az állásával fizetett szakmailag megalapozott álláspontjának fenntartásáért.
HIRDETÉS
A
párbeszéd a külügyes források szerint így hangzott: „Nem írom
alá!” Mire az akkori miniszteri kabinetfőnök rávágta:
„Találunk olyat, aki aláírja!” Igaza lett, a moszkvai
vízumközpontot, ahol a jobb napokon akár egymillió forintos
bevétel is volt az ügyintézési díjból, a Quaestor nyithatta
meg, partnere pedig a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő
volt agrárdiplomata, Kiss Szilárd orosz feleségének cége volt.
A
szalag átvágására Szijjártó is Moszkvába utazott. Egy, a
közigazgatásban és pénzügyekben jártas forrásunk szerint a
külügyi tárca eljárása nem volt feltétlenül törvénytelen, ám
szokatlannak és kockázatosnak minősíthető. Az pedig, hogy
közvetlenül a csőd előtt kimenekítették kötvényeiket,
mindenképpen bennfentes kereskedésre utal. A hírek szerint sok, a
közigazgatás vezető szintjein lévő személynek volt számlája a
brókercégnél, és emiatt most nagy a pánik. Nem mindenki volt
olyan szerencsés, mint a külügyi tárca.
Egy
nappal a Quaestor öncsődje után elhunyt Szilágyi András, aki egy
2014. decemberi MTI-jelentés szerint a külügyi tárca beruházási
főosztályvezetője volt. A Bem téri folyosókon terjedő pletykák
szerint önkezével vetett véget életének. Nem világos, hogy a
történteknek van-e köze a Quaestorhoz. A befektetési főosztály,
amely mellesleg nem szerepel a tárca saját honlapján lévő
szervezeti táblázaton, nem a minisztériumi pénzeket kezelte,
hanem külföldi befektetéseket volt hivatott Magyarországra
csábítani.
Szilágyit jelölték a quitói nagyköveti posztra, amely élete nagy álma volt – ezért sok kollégája nem is érti, miért lett öngyilkos két héttel a kiutazása előtt.
A
szocialista Mesterházy Attila nyílt levélben kérte, hogy a külügy
hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket,
amelyek szorgalmazták a Quaestornál lévő befektetések kivonását.
A minisztérium válaszában azt közölte, hogy sem a tárcának,
sem háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen
információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről.
|
A
moszkvai magyar nagykövetség által közreadott képen
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b),
Jelena Cvetkova, a vízumközpont vezetője és Tarsoly Csaba, a
Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója a moszkvai magyar
vízumközpont megnyitóján 2014. november 19-én
Moszkvai Magyar Nagykövetség / MTI |
Tarsoly
vállalkozásai évek óta rendszeres támogatást kaptak Szijjártó
Pétertől. A külügy közleményben ismerte el, hogy Szijjártó
„1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport
albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a
Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát.
Végzetes bejelentést tett Orbán a Quaestor-ügyben – ezzel ki is nyírhatja magát
- narancs.hu
- 2015. márc. 25., 19:03
- 24
Brutális
fordulatot vett a Quaestor-ügy, Orbán saját akaratából ugrott
be főszereplőnek. Azért, hogy védje Szijjártót? Tarsoly megint
feltűnik, és izzít Habony. Szerdai híreink.
Drámával
kezdünk, jöjjön a beismerés!
Orbán
és a Quaestor
A
kormányfő ma elismerte, hogy ő rendelte. „Amikor a Buda-Cash
bedőlt és rengeteg embernek, cégnek és intézménynek beszorult
a pénze, a kormányülésen arra kértem minden minisztériumot,
hogy nézze meg, van-e bármilyen brókercégnél pénze. Amennyiben
igen, akkor azonnal vonja ki a közpénzt, mert úgy fogunk járni,
mint az a 67 önkormányzat, amelyiknek beragadt a pénze.”
Ezzel
aztán olyat művelt O. V., amitől levegőt alig kapunk. Elismerte,
hogy közpénzt tartogatnak brókereknél (a nyereség kié lett
volna, fiúk?!, Petyáé?, Ráhelé?), azaz kockáztatott olyan
tételt, amivel nem lett volna szabad ezt csinálnia. (Vagy miért
nem mentek mindjárt kaszinóba?) A 444.hu még ezt is kiemeli az
ügyelt kapcsán: „A bennfentes kereskedés az egyik legkomolyabb
tőkepiaci bűncselekmény. Egy piac csak akkor működhet jól, ha
mindenki nagyjából hasonló esélyekkel fér hozzá a
kulcsfontosságú információkhoz. Ezt tényleg nehéz betartani,
sőt, de azért törekedni illene rá. Orbánék nem így tettek,
amikor elkezdtek értesülni az újabb és újabb brókercégek
problémáiról, mielőtt a közvélemény bármit megtudott volna.
Információkhoz jutottak, és rögtön elkezdtek befektetési
döntéseket hozni ezek alapján. Ez most már nem puszta
spekuláció, mivel maga a miniszterelnök ismerte el. Közben azok,
akik közel vannak a tűzhöz a Fidesznél, pletykálni kezdtek az
ügyről egymás között, amivel esélyes, hogy a baráti
üzletemberekhez elég gyorsan és még időben eljutott az infó.
Ők és üzlettársaik még időben kivehették a pénzt.”
És
hát a legdöbbenetesebb, hogy ezzel a bejelentéssel Orbán olyan
helyzetbe hozta magát, ahol bárki joggal hiheti azt: Orbán
manővere hozzájárult a Quaestor bedőléséhez. És ezzel egy
csomó ember megtakarításának elúszásához is. Ha az
ellenzéknek van egy csöpp esze, akkor ezt fogja Orbánra rásütni,
nem mást.
Rendőrök
a Quaestor-ügyben: csere
A
múlt héten egy 10 fős nyomozócsoportot hoztak létre, állítólag
vidékről, különböző megyékből hoztak rendőröket,
lecserélve a budapesti csapatot – tudta
meg a
hvg.hu rendőrségi forrásból. Ez egy kicsit furán hangzik, nem?
Mekkorát
fordult a világ Tarsoly Csabával!
Az
ember alig bírja követni, akkorát. A Quaestor-csoport fő
tulajdonosa szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt
írta, hogy hibát követett el, amikor a reorganizációs
tanácsadó(sic!)
javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő
elfogadásakor. „Ezzel azt a hamis látszatot keltve, hogy
mentesülni kívánok a felelősség alól” – tette
hozzá.
„Mindezek alapján úgy döntöttem, hogy vezető tisztségeimet
visszaveszem annak érdekében, hogy ne merülhessen fel a gyanú
bármilyen kár okozására” – írta a cégvezető, aki
ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és
taggyűlések összehívásáról szerdára. „Mind személyesen,
mind a cégcsoport vállalatai maximálisan együttműködnek minden
érintett hatósággal. Ezzel párhuzamosan mindent megteszek olyan
befektetők bevonására, akik segítséget jelenthetnek a
cégcsoport értékeinek ügyfelek számára történő
megóvásában” – közölte Tarsoly Csaba. Aki nem állt
meg itt: beismerte, hogy nem volt tisztában az új vezérigazgató
személyével.
Azaz
nem tudta, hogy ki az az Orgován Béla! Na erre varrjon valaki
gombot!
Habony
Árpád nyilvánosságra lép?!
A
hvg.hu mai cikkében azt írta: akár már a jövő héten is
bejelentheti a Századvég a Napi
Gazdaságon
gründolt új napilap elindítását, amelyet állítólag Liszkay
Gábor fog vezetni. Eközben a valasz.hu arról ír,
hogy új médiaprojektet indít a kormány, ennek „központjában
egy új holdingcég áll majd, melyet Habony Árpád kormányfői
tanácsadó, valamint a Miniszterelnökség államtitkári karából
tavaly kikerült Győri Tibor vesz majd a nevére. Habony ezzel
hivatalosan is kilép a piacra, titkos stratégából
médiabefektetővé válik, s Győri személyében olyan társat
kap, aki annak idején közelről menedzselte a Napi
Magyarországlétrehozását
és a Magyar
Nemzettel
való összeolvasztását. Az új médiaholdinghoz tartozik majd egy
közéleti véleményportál – Via.hu néven –, egy ingyenes
terjesztésű, a Helyi
Témavilágát
átörökítő félbulvár hetilap, esetleg egy rádió, valamint
egy üzleti hírportál, amely a Napi
Gazdaság jelenlegi
stábját hivatott »felszívni«.”
Már
két kérdést átengedtek a népszavazásból
„A
civil ellenzékiek 19 pontos csomagjából eddig két kérdést
engedett át a választási bizottság. A tankötelezettség és a
kamarai tagság kérdése nem mozgat meg tömegeket, de a
kezdeményezők így is örülnek” – írja az Index. 13 kérdés
döntése még várat magára.
Külügy: Nem volt belső információnk a Quaestor bedőléséről
A
Quaestor március 9-én jelentette be, hogy bedőlnek, a külügy azt
mondja, cége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi onnan a
vagyonát. A minisztérium szerint nem volt törvénytelen
információjuk arról, hogy a Quaestor be fog dőlni, csak a korábbi
brókerbotrányok után úgy viselkedtek, mint bárki más. Az meg
hogy a cég kockázatos volt, szerintük nem lehetett korábban
tudni, mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt.
A
külügy cége nem azért vette ki néhány nappal a Quaestor
bedőlése előtt a tőkéjét a cégtől, mert információi voltak
a Quaestor pénzügyi helyzetéről, közölte kedden a
Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ezzel arra reagáltak,
hogy hétfőn
megírtuk, Szijjártóék tárcájának egyik cége, a Magyar
Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestornál tartotta a vagyonát,
majd néhány nappal az öncsőd bejelentése és az MNB-vizsgálata
előtt kivette onnan.Hétfőn döntésüket így magyarázták:
"az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól."
Az MNKH ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól.
Az MNKH a külügy szerint gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól. Közleményükben a következőket közlik:
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt.
- Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.
- A számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen.
- A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette. (Korábban hiába kérdeztük a minisztériumot, hogy meddig tartottak számlát a Quaestornál, nem válaszoltak, csak arra, hogy mikor nyitották.)
- Az MNKH 2013. márciusában kötött szerződést a Quaestorral. (a tárca pedig korábbi közlése szerint 2014 augusztus óta vezetett számlát a Quaestornál.)
- A Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.
- Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket.
- Az MNKH a pénzt állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez.
- 2015.
márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt. Az MNKH
vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét
a Quaestortól. (Március
9-én jelentette be a cég, hogy öncsődöt kér.)
A külügy megerősítette, hogy Orbán utasította őket
A
Külgazdasági és Külügyminisztérium megerősítette, hogy Orbán
Viktor kormányfő adott utasítást arra, hogy a tárca vegye ki a
Quaestornál tartott pénzét.
Korábban
a külügy azt válaszolta az Origónak, hogy a Magyar Nemzeti
Kereskedőház Zrt. vezetősége
döntöttmárcius
5-én arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól. Miután a
kormányfő elismerte, ő rendelte el, hogy a Külgazdasági és
Külügyminisztérium vegye ki a Quaestornál tartott pénzét, újra
megkérdeztük a tárcát, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a
döntési folyamat.
Orbán
Viktor utasította a tárcát
Forrás:
Origo
„A
miniszterelnöki utasításnak megfelelően a döntést a tőke
kivételéről a Kereskedőház vezetői március 5-én, csütörtökön
hozták meg, pénteken kérték a KKM, mint tulajdonos segítségét,
a tőke kivételére pedig hétfőn reggel került sor” –
közölte a minisztérium. „A miniszterelnök és a Kereskedőház
vezetőinek döntése tökéletesen egybecseng” – írta a tárca.
Az ÁKK-hoz kerül a Quaestortól kimenekített pénz
„A
tőke az Államadósság Kezelő Központhoz kerül, az állampapír,
mint megtakarítási forma változatlan marad” – válaszolta a
külügyi tárca a korábban a Quastornál tartott pénzeket firtató
kérdéseinkre.
Azt
ugyanakkor nem tudtuk meg a külügytől, hogy tartanak-e, illetve
tartottak-e hasonló konstrukcióban pénzt és/vagy
államkötvényeket más brókercégeknél is.
|
Orbán
Viktor miniszterelnök rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék
ki a brókercégeknél tartott pénzüket.
A kormányfő ezt szerdán mondta Sopronban, sajtótájékoztatón, ahol arról kérdezték, nem tartja-e furcsának, hogy a Quaestor-csőd előtt a KKM hozzájutott a pénzéhez. Orbán Viktor erre azt válaszolta: nem hogy nem tartja furcsának, ő rendelte el, mert amikor a Buda-Cash bedőlt, azt az értékelést kapták, hogy dominóhatás érvényesülhet, ráadásul sok önkormányzatnak és még a honvédségnél dolgozók egyik önkéntes biztosító pénztárának is bent ragadt a pénze. A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt - mondta a miniszterelnök -, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, "dominóhatással fenyegetett" időszakban "egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani" brókercégeknél. A napokban több portál is cikkezett arról, hogy a KKM alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt vette ki a pénzét onnan. Az ügyben több ellenzéki párt is vizsgálatot követelt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszul több közleményben is kijelentette: a tárca és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el. Orbán elárulta az embereket Az MSZP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell tisztségéből. Lukács Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy szerinte a kormányfő Sopronban beismerő vallomást tett, amikor azt mondta, hogy ő utasította a többi között a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) is, hogy a brókercégekben levő kormányzati pénzeket vegyék ki, mert úgy tudja, a Buda-Cash brókerház csődje után újabb csődök fognak következni. A szocialista politikus szerint az is kiderült, hogy a KKM hazudott az ügyben, így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újra bebizonyította, hogy alkalmatlan posztjára, ezért neki is távoznia kell. Lukács Zoltán kitért arra, hogy továbbra is érvényben van 24 órás ultimátumuk, de az már nem a KKM-nek, hanem Orbán Viktornak szól, akitől várják, hogy hozza nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek a brókercégek összedőléséről szóltak. A fél Fidesz megkaphatta a fülest a Quaestor-bukás előtt Az index.hu egy háttérbeszélgetésre hivatkozva ma azt írta: a Fideszben legalább 2-3 nappal a Hungária Értékpapír Zrt. bedőléséről szóló március 5-i első hírek, és 6-7 nappal a Quaestor öncsődje előtt tudták, hogy ez a két cég lehet a következő. Erről állítólag a Fidesz-frakció egyik tagja beszélt. A politikus meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a Quaestort. Az információk így eljuthattak a párt képviselőcsoportjának tagjaihoz, és a fideszes kormányzati szereplőkhöz is. Ugyanebben az időben dönthetett úgy a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Kereskedőház, hogy kiveszi a pénzt a Quaestorból. És ekkor utasíthatta Orbán Viktor, mint állítja, a minisztériumokat, hogy minden pénzt vegyenek ki úgy általában a brókercégekből. |
|
|
Amit Szijjártóéknak engedtek, azt 28 ezer másik embernek nem
Míg
a Külügyminisztérium az utolsó percben kimenthette –
miniszterelnöki utasításra – a pénzét a bedőlt pénzügyi
cégből, a közel 28 ezer ember megtakarítását kezelő Honvéd
Egészségpénztárnak megtiltották, hogy ugyanígy – egy másik,
problémás pénzügyi cégből – átutalja egy másik bankba a
pénzt. Pedig az 1,8 milliárd forintot útnak is indították, ám
egy hónapja nem tudni, hova lett a pénz, csak az biztos, hogy a
megcélzott bankhoz nem folyt be. Az MNB mély hallgatásba
burkolózik.
Dühös
emberek lepték el a Honvéd Egészségpénztár angyalföldi
irodaházát múlt hét pénteken. A Buda-Cash Brókerház
tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó bankok bedőlése által
érintett pénztár március 20-i rendkívüli közgyűlésén a
küldöttek és az egyszerű tagok arra voltak kíváncsiak, hova
lett a megtakarításuk, mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz. Az
egyik tag arról beszélt, a gyereke szemét azonnal meg kéne
műteni, viszont a számláján lévő pénzt zárolták, így a
család kénytelen hitelt felvenni.
A
Honvéd Egészségpénztárnál (HEP) 27 ezer 800 embernek – köztük
katonáknak, rendőröknek, sőt titkosszolgáknak – van
megtakarítása, de közel egy hónapja nem jutnak a pénzükhöz. A
pénztár a brókerház tulajdonosai által birtokolt BRB Buda
Regionális Banknál vezette az egyik számláját, így 1,84
milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent. A Magyar
Nemzeti Bank (MNB) ugyanis február 24-én megtiltotta, hogy a
BRB-ből 1 millió forintnál nagyobb összeget fizessenek ki,
majd március 2-án a pénztárnál teljes kifizetési tilalmat
rendelt el,
a kártyarendszert átmenetileg lekapcsolták. Tehát a pénztár
önhibáján kívül került olyan helyzetbe, mint a többi 120 ezer
ügyfél, köztük
80 önkormányzat.
Csábító
ajánlat
„Közel
80-an hallgattuk a pénztár vezetőinek beszámolóját, de a
lényeget illetően nem lettünk okosabbak:
nem tudni, mikor juthatunk hozzá a pénzünkhöz.”
Ezt
mesélte a pénteki közgyűlésről az egyik pénztártag, aki
kérte, hogy ne írjuk le a nevét. A cégvezetés itt arra
hivatkozott, hogy nem kap információkat sem az MNB-től, sem a
bankhoz kirendelt felszámolótól, és hiába hívták meg a
felügyeletet, a jegybank (amely 2013 óta a felügyeleti feladatokat
is ellátja) emberei nem jelentek meg a közgyűlésen, hogy a
tagokat tájékoztassák.
Sorban
állnak az emberek az egyik DBR-banknál
Fotó: MTI
/ Vajda János
De
nemcsak a HEP vezetőnek kellett tűrniük az indulatos
hozzászólásokat, úgy tudjuk, az ülésen megjelenő honvédelmi
helyettes államtitkár, Puskás Attila is kemény megjegyzéseket
kapott. Az eseményről a hvg.hu-nak beszámoló pénztártag szerint
Puskás ugyanis arról beszélt, hogy a miniszter, Hende Csaba
különös figyelemmel követi az eseményeket, a tárca pedig kész
valamilyen kárpótlást adni az alkalmazottainak. Erre viszont
többen felháborodtak, és a szemére vetették, hogy ez
diszkriminatív eljárás lenne, hiszen nem csak katonák vagy
minisztériumi dolgozók megtakarítása van a Honvéd
Egészségpénztárnál.
A HEP
ugyanis 2007-től nyílt és országos pénztárként működik,
tehát bárki igénybe veheti a szolgáltatásait. Három hete egy
kormányzati forrás újságíróknak azt mondta, ezerkétszáz
titkosszolgálati dolgozó megtakarítása
került veszélybe,
ebből ötszáz dolgozó a külföldi kémelhárítással foglalkozó
Információs Hivatal alkalmazottja, akiknek a pénzét a Honvéd
Egészségpénztár kezelte.
A
közgyűlésen a vezetés azt is elmagyarázta, hogy miért a BRB-nél
tartották a pénzüket. A pénztár eredetileg egy nagybanknál
vezette a számlát, de elégedetlenek voltak a banki
szolgáltatásokkal, ráadásul a BRB jóval kisebb számlavezetési
díjat és megfelelő kamatot ajánlott. Ugyanakkor a HEP
diverzifikált is, hiszen a megtakarítások másik részét a
Raiffeisennél tartotta. A pénztár vezetői a hvg.hu-nak azt is
hangsúlyozták, hogy 2013 végén az MNB adatbekéréssel és
helyszíni vizsgálattal egybekötött ellenőrzést végzett náluk,
és elégedett volt a működésükkel. A közgyűlésen az is
kiderült, hogy a pénztár vezetői megpróbálták megmenteni a
vagyont a banknál, de az utalást máig tisztázatlan körülmények
között valaki stoppolta.
Bezzeg
a külügy
Ami
szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek – ez lenne a vagyon
megmentésére tett HEP-kísérlet lényege. Ugyanis e hét kedden
derült ki, hogy a Külügyminisztérium a hozzá tartozó Magyar
Nemzeti Kereskedőház pénzét, 3,8 milliárdot egy másik, súlyos
helyzetbe került pénzügyi
cégnél,
a Quaestornál tartotta. Viszont a hatalmas összeget a probléma
nyilvánosságra kerülésének napján, március 9-én az utolsó
pillanatban kimentették – aminiszterelnök
állítása szerint az ő utasítására.
Hasonló kísérletet tett a HEP is a buda-cashes BRB-nél, de
az ő utalásuk már nem ért célba.
A
quaestoros Tarsoly Csaba és Szijjártó egy régebbi képen
Fotó: MTI
/ Miniszterelnökség
A
gazdasági igazgató, Kadlecsik Imre a hvg.hu-nak megmutatta azokat
az átutalási bizonylatokat, melyek szerint a pénztár február
24-én 12 és 13 óra között feltörte a BRB-s betéteit,
elszámolta a kamatveszteséget. Majd kezdeményezett két utalást:
előbb egymilliárdot, majd perceken belül 840 milliót
szerettek volna átvezetni a Raiffeisen Bankhoz.
A
Honvéd Egészségpénztár ügyvezetője, Rékai Miklós és
Kadlecsik is azt hangsúlyozta,
szó sem volt bennfentes információról,
hiszen
február 24-én már korán
reggel jelezte az MNB,
hogy a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét
felfüggesztette. Ezek után a HEP-nél megnyitották a bank webes
utalási felületét, és azt tapasztalták, hogy az továbbra is
működik, lehet utalni. A pénz átvezetése után 20 perccel
lekérték a tranzakciós listát is, ahol azt látták, hogy a
teljesítésre vonatkozó megjegyzés már múlt időben szerepel.
Megnyugodtak, hogy a BRB rendszere befogadta az utalást. Sőt, a
hvg.hu-nak is bemutatott számlaegyenleg 0 forintot jelzett. Viszont
16:30-kor a Raiffeisen azt jelezte, hogy a pénz nem érkezett meg –
pedig a napon belüli átutalás rendszere miatt (amely 2012 júliusa
óta él) annak teljesülnie kellett volna.
Meggörbült
a téridő
Egyébként
aznap dél körül vagy az után derült ki, hogy nemcsak a
brókercéggel, hanem a bankokkal is gond van. A jegybank február
24-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB-csoport 4 bankjához,
így a BRB-hez is. A jegybank aznap kelt végzése szerint az MNB
megtiltotta az egymillió forint feletti kifizetéseket. Ezt Windisch
László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy 11 óra után tartott
sajtótájékoztatón jelentette be, viszont a jegybank honlapján
megtalálható végzés egyértelműen fogalmaz: a tilalom azután
érvényes, hogy a bank illetékese az utasítást kézhez kapta, nem
pedig a bejelentést vagy a megfogalmazást követően.
Fotó: Túry
Gergely
A
HEP vezetői többször is érdeklődtek az MNB-nél, a felügyeleti
biztosnál, illetve a március elején kijelölt felszámolónál,
hogy február 24-én pontosan mikor (óra:perc) kapta kézhez a BRB a
jegybank tilalmi végzését. (Miután
a jegybank megállapította, hogy pénzintézetek vagyona nem elég
az ügyfelek követeléseinek kielégítésére, március 3-án
kezdeményezték a bankok felszámolását – a szerk.)
Ez alapján talán magyarázatot kapnának az utalásukkal
kapcsolatos rejtélyre.
A
pénztárnál ugyanis nem értik:
- Miért engedélyezte a bank rendszere az 1,8 milliárdos utalást, ha időközben tényleg hatályba lépett a kifizetési tilalom és befutott a BRB-hez a felügyeleti biztos?
- Ha még nem volt érvényben az utaláskor a tilalom, akkor ki, miért és mikor állította le a pénz átvezetését a Raiffeisenhez?
- Miért nem kapott értesítést a HEP az utalás leállításáról? Tudniillik, egy 2009-es MNB-rendelet szerint ha a pénzintézet visszautasítja az utalást, akkor lehetőleg még az utalási napon értesítenie kell erről az ügyfelet.
Ám
a pénztár mostanáig nem kapott választ a kérdéseire. Pedig a
jegybank a holnapjára kitett
tájékoztatóban azt ígéri,
„a felügyeleti biztos, illetve a felszámoló biztos megküldi az
egyéni számlaegyenleg-kivonatokat”, továbbá „az ügyfelek
vessék azt össze saját nyilvántartásaikkal és amennyiben
eltérést tapasztalnak,
forduljanak a felszámoló biztoshoz
Az
utalás stoppolásával kapcsolatban, az 1,8 milliárd hollétéről
a hvg.hu is tett fel kérdéseket három nappal ezelőtt az MNB-nek,
de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Csak
meglesz valahol
Rékai
hangsúlyozta a hvg.hu-nak, nekik semmi közük nem volt a
Buda-Cashez, nem azért volt a megtakarítás a BRB-nél, hogy
forgassák a pénzt. Kifejezetten konzervatív módon kezelték a
pénztártagok megtakarításait: csakis állampapírt vettek,
illetve bankbetétbe helyezték.
Az
ügyvezető azt mondta, a botrány kirobbanása utáni napokban az
alkalmazottaik 8-10 órában szinte csak az ügyfelek indulatos vagy
kétségbeesett leveleire válaszoltak. Rékai és Kadlecsik bízik
benne, hogy a BRB felszámolója a jegyzett tőkéből, a fiókokban
lévő készpénzből, illetve a bank által kihelyezett hitelek
megtérüléséből előbb-utóbb ki fogja egyenlíteni az itt
keletkezett 4 milliárdos – ezen belül a Honvéd Egészségpénztár
1,84 milliárdos – követelését. Ugyanis Rékai biztos benne,
hogy hiába mutatott nullát az egyenlegük február 24-én, a
megtakarítás ott van a BRB-ben. Ezt magyarázták egyébként a
pénteki ülésen a küldötteknek és a megjelent pénztártagoknak
is.
2015.
március 26. csütörtök
Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála
Magáningatlanok
belterületbe vonásával kárpótolja Fót városa a lakosság
befolyásosabb részét, köztük magát a polgármestert is az
elbrókerezett egymilliárdért – ez csak kicsit gonosz olvasata a
brókerbotrányban bennégett Pest megyei kisváros szerdai
képviselőtestületi ülésének. A pénzre alighanem keresztet
vethetnek, az ügy aktái mindenesetre már a megyei ügyészségen
vannak.
A lehető
legfideszesebb brókerbotrány a fóti: a fideszes polgármester
által a brókerbotrányban bedőlt Hungária Zrt. brókercéggel
kötött portfoliókezelési szerződést a fideszes képviselők
többségével alakult képviselőtestületi vizsgálóbizottság
ellenőrzi majd.
És nem
csak ők: az Átlátszót arról tájékoztatta a Pest Megyei
Főügyészség, hogy megérkezett hozzájuk az eset miatt hűtlen
kezelés gyanújával tett feljelentés, három napjuk van, hogy
eldöntsék, indítanak-e nyomozást.
További cikkek a brókerbotrányról
Buda-Cash: felszámolás fénysebességgel
A Fidesz korábbi elnöki tanácsadója a Quaestor kommunikációs igazgatója
Ezt vetítette Orbán a brókerbotrányról, amikor elfelejtett szólni a keményen dolgozó kisembereknek
Örkényi novellát írtak Tarsolyról és Orbánról
A
bomba múlt
pénteken robbant:
az alig 3 milliárd forintos költségvetésű településnek a
remélt kamatokkal számolva 1,08 milliárd forintja úszott el a
rossz befektetésben. Vagy legalábbis nagyon-nagyon-nagyon
valószínű, hogy elúszott, a testületi ülésen ugyanis az is
kiderült: a korábbi közlésekkel és a portfoliókezelési
szerződésben foglaltakkal szemben a pénzt a Hungária „döntő
részben” nem állampapírba, hanem vállalati kötvényekbe
forgatta.
Az okos
lány és Mátyás király meséjére emlékeztetett Fót testületi
ülése: haragszanak is, meg nem is a képviselők Bartosra. Noha
a helyi politikai bennfentesek parázs vitát és Bartos Sándor
polgármester alapos megizzasztását jósolták, voltaképpen szelíd
maradt a hangnem.
Bartos
többszáz oldalas paksamétát adott át a testületnek, benne a
firtatott szerződések háttér-dokumentációit – mindezt a héten
munkába álló vizsgálóbizottság nézi majd át. A testület négy
tagja közül kettő fideszes, egy jobbikos, az elnök az
Együtt-Liberálisok színekben megválasztott Vargha Nóra lett
(az MSZP két képviselője közül egyik sem kívánt részt venni a
bizottságban).
Munkájuk
mindenesetre akad majd, sokkal ugyanis nem lettek okosabbak a szerdai
ülés résztvevői azoknál, akik csupán Bartos keddi, a
választóknak szóló videó-üzenetét tekinthették
meg.
Ami
tudható: az első szerződést a 2013-ban lemondott Cselőtei
Erzsébet (Fidesz) által vezetett város nevében Pozderka Gábor
(akkor városi Fidesz-elnök) alpolgármester kötötte a Hungáriával
– Bartos ebben az időben szintén alpolgármester volt független
színekben -, a második megállapodást már Bartos, méghozzá a
2014-es önkormányzati győzelme utáni eskütétele másnapján.
A
megbízások 500-500 millió forintról szóltak. Bartos kitart
amellett, hogy volt felhatalmazása a szerződésre. A 2014-es
költségvetési rendeletben az előző képviselőtestület valóban
megbízta a polgármestert, hogy a város szabad pénzeszközeit
befektesse, de csak államilag garantált betétekbe – elméletben
így is történt, a jelek szerint a Hungária volt az, amely
önhatalmúlag máshová is csoportosított a pénzből.
Csakhogy
a költségvetés előírja azt is, hogy a befektetés előtt a
polgármesternek árajánlatokat kell bekérnie a szerződés előtt
– hogy ez megtörtént-e, egyelőre nem tudni, a Bartos által
átadott aktát a vizsgálóbizottság szálazza majd szét.
Arra sem
a képviselőknek ott helyben, sem – egyelőre legalábbis – az
Átlátszó írásbeli kérdésére nem válaszolt a polgármester,
hogy miért éppen a Hungária Zrt.-t választották partnerüknek.
Az pedig immár bizonyosnak tűnik, hogy Bartos túlzottan optimista
volt, amikor azt mondta keddi nyilatkozatában, hogy a város
életére, a beruházásokra nem lesz hatással a brókerbotrány
helyi szála, a testület ugyanis egy nappal később leállította a
nagyobb összegű projekteket.
Nem
érdektelen, hogy honnan volt ennyi fialtatnivaló pénze a ránézésre
nem különösebben módos kisvárosnak. A megfejtés az állam
nagyvonalúságában rejlik. Fót ugyanis 2008-ban egy akkoriban
helyben sokat vitatott döntéssel 2 milliárd forint svájci frank
alapú kötvénykibocsájtásra szerződött a Hypo Investmentbank
AG-val – az akkor eléggé legatyásodott város a korábbi
hiteleit tervezte kiváltani, illetve félretett pár százmilliót
pályázati önrészekre és beruházásokra.
(A
Hypobankos üzletbe annyira beleszeretett a város, hogy a
pénzintézet ajánlatát kiválasztó, azóta felszámolás alá
került cég tulajdonosa egy időben a városi közszolgáltató
felügyelőbizottságába is bekerült.)
A
félretett pénz gyarapodott időközben egymilliárdra – miután
pedig a hiteleket időközben átvállalta az állam, a fótiak meg
merték kockáztatni, hogy tovább fialtassák a megtakarításukat.
A Hungária az első elszámolás szerint remek választásnak
tűnt: az elsőként lekötött félmilliárd több mint 50 milliós
kamatot termelt egy év alatt. Hogy azonban ténylegesen vagy csak
papíron, egyelőre nem egyértelmű, ezt egyebek mellett a
Hungária-csőd ügyében vizsgálódó nyomozók derítik majd ki.
A
képviselők szerdán mindennek ellenére arról is döntöttek, hogy
külső céget bíznak a városfejlesztési koncepció
kidolgozásával, amelyben szeretnék, ha szerepelne 18 helyrajzi
számon szereplő több mint 30 hektár külterületi föld, zömében
legelők és szántók belterületté nyilvánítása, adott esetben
területcseréje.
A
változásban érintett földingatlanok alaposan felértékelődnek –
a tulajdonosok között képviselőtestületi tagok, illetve
hozzátartozóik is akadnak. Köztük Lévai Sándorné
(Fidesz), a pénzügyi bizottság elnöke, és maga Bartos is
információink szerint jelezte, hogy inkább nem szavazna, mert
„érintett” a döntésben – végül a képviselőtestület úgy
döntött, hogy szavazhatnak a földbirtokos városatyák is.
A
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyilvántartása
szerint Fóton Bartos Sándorné néven vettek fel területalapú
támogatást: 2014-ben 28,5 millió forintot, ami tekintélyes, 400
hektáros termőföldbirtokot feltételez.
“A
cserére és átminősítésre kijelölés évek óta húzódó
folyamat, amelyet december 31.-ig le kell zárni, ezért nem látom
az egyenes és biztos összefüggést a két ügy között” –
kommentálta a történteket az Átlátszónak Vargha Nóra, aki úgy
érzi, a testület pártállástól függetlenül eltökélt a fóti
tényfeltárásban.
Bartos
egyébként régi vágású gazdálkodó, a helyi közéletben a
kisgazdák köreiben tűnt fel először, a kilencvenes években a
kárpótlási földkiadó-bizottságban is tevékenykedett, az
ős-fótiak éppen ezért alapvetően kedvelik őt, rendre hozza
például az egyéni körzetét. Meglehet, ezért esett rá a
Fidesz-központ választása a 2014-es jelöltállításkor – annak
ellenére, hogy a helyi pártszervezet kezdettől ellenérzésekkel
fogadta a jelölését, és annak ellenére, hogy a Cselőtei
lemondása után tartott időközi választáson, alig egy évvel a
„rendes” önkormányzati megmérettetés előtt Bartos még
független színekben próbálta legyőzni a fideszes jelöltet,
Földi Pált.
Csakhogy
ekkor a brókerügyben most ismeretlen tettes ellen feljelentést
tevő MSZP-s Takács István nyert, az eredményt azonban a
választási bizottság megsemmisítette, a megismételt voksolást –
akár csak a 2014-es őszit – Bartos már Fidesz-színekben húzta
be. A korábbi fóti botrányokról az Átlátszó cikkét itt
olvashatja.
Fót hátán: tűzszünet a botrányvárosban?
Mindezek
után, ha valami, hát a brókerbotrány nem hiányzott a párt
frissen Észak-Pest Megyébe telepített üdvöskéjének, a körzet
országgyűlési képviselőjének, a parlamenti frakciószóvivőként
is tevékenykedő Tuzson Bencének (Fidesz). Különös tekintettel
arra, hogy az ő politikai szövetségesének tartott frakcióvezető,
Rogán Antal tett elvetélt kísérleteket, hogy az egyre nagyobb
hullámokat vető legújabb brókerbotrányt is az „elmúltnyolcév”
hagyatékának mutassa be.
Ehhez
képest országos léptékben Szijjártó Péter külügyminiszter
egyik legközelibb bizalmasa, Tarsoly Csaba Quaestor-frontember
került a célkeresztbe, Fóton pedig – cseppben a tenger – két
egymást követő fideszes városvezetés.
A fóti
ügynek mindenesetre, egyelőre legalábbis úgy fest, lesznek
politikai következményei, az áprilisra már eredményt remélő
vizsgálóbizottság jelentésétől függően akár az időközi
választás sem kizárt – ebben mindenesetre a fótiaknak már
nagy rutinjuk van.
Rádi
Antónia
„Az MSZMP-tagokat is egy nappal korábban értesítették az áremelésekről”
Hihetetlen tempóban gyűrűzik egyre magasabbra a Quaestor-botrány. A pártok ide-oda dobálják a felelősséget, miközben van egy teljesen egyértelmű értelmezési rendszer: a jog. Magyar György ügyvédet kérdeztük.
Egzisztenciák pengeélen táncolását figyelhetik valós időben azok, akik nyomon követik a közélet jelenleg legmeghatározóbb ügyét. A brókerbotrány állomásairól a Hír24 korábban már részletesen beszámolt, Magyar György ügyvédet a legfrissebb fejleményekről kérdeztük. Ő is megerősítette, amit talán sokan sejtenek: az egyre hangosabb és szerteágazóbb politikai csetepaté hullámai elfedik a valódi kérdéseket. De nézzük, a jog embere hogyan látja az egyre nehezebben követhető eseményeket.
Az Index cikke
szerint a Fidesz vezetése már napokkal a Hungária Értékpapír
Zrt. bedőlése és a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődje
előtt tudhatott arról, hogy a két cégnél súlyos gondok vannak,
ez az információ segíthette is a kormányoldali politikusokhoz
közel álló cégeket, hogy időben kimentsék a brókercégeknél
elhelyezett pénzeiket. Ezt nevezik bennfenntes kereskedelemnek.
Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter, a MoMa elnöke
Facebook-posztjában fakadt ki: ő egyenesenbörtönbe
küldené a
felelősöket, mivel „normális országokban" ilyen esetekben
kattan a bilincs az ügyeskedők kezén. Mint a rajtakapott csibész
gyerekek: a Fidesz a baloldalra, az ellenzék a kormányra mutogat a
felelősség tekintetében. De miért kell mutogatni, amikor –
elvileg – színtisztán a jog koordinátái között kellene
felfejteni a szálakat?
Magyar
György ügyvéd úgy látja: mindenképpen vizsgálandó, hogy a
kormányzati szereplők, politikusok mikor, miként értesültek
előzetesen a készülő botrányokról – de nem a politikai
csatározás eszközeivel. „Ezekről
az ügyekről is, mint minden más hasonló ügyről le kell hántani
a politikai palástot és a tiszta jogi felelősség kérdését kell
nagyon komolyan körbejárni" –
mondja. Szinte felelőtlenség, sőt, érzéketlenség politikai
nyereséget kovácsolni egy akkora csalás kapcsán, mint ami most
bontakozik ki szemeink előtt.
„Vélhetően
ugyanaz történt, mint az előző rendszerben, amikor az MSZMP-
tagoknak is egy nappal korábban szóltak az áremelésekről és így
még be tudtak spájzolni. De ez csak fantáziálás" –
emlékeztet a nem is olyan régmúlt simlis módszerére a jogász.
Vonzó opció a konteó
Az
ügyvédet kérdeztük az egyik legmeghökkentőbb híréről is,
miszerint a rövid idő alatt irigylésre méltó karriert
befutott Orgován
Béla már nem a Quaestor vezérigazgatója. Emlékezetes:
március 16-án Tarsoly Csaba, felesége, valamint édesapja átadta
a Quaestor-stafétát a szakma számára teljesen ismeretlen,
korábban közmunkásként foglalkoztatott Orgován Bélának. A
sajtó rögtön élt a gyanúperrel: Orgován kinevezése alkalmas
lehet arra, hogy Tarsolyék kibújjanak a felelősség alól,
kinevezésének időpontjától ugyanis az új vezérigazgatót
terheli a felelősség a cégnél történtekért. Tarsoly Csaba
március 25-én vette vissaza az irányítást, mivel számára is
világossá vált, hogy a homályos vezetőváltás még rosszabb
színben tünteti fel őt – már amennyire ez jelen helyzetben
lehetséges. A következő elgondolás szerint Orgován pünkösdi
királysága szintén csak egy trükk lehetett: regnálása alatt
papírok tűnhettek el.
A
brókerbotrány remek táptalaja az összeesküvés-elméleteknek,
ezért is kérdeztünk rá Magyar Györgynél, valóban ennyire
egyszerűen meg lehet-e úszni egy ekkora buktát? Nem.
„Az
átadás-átvételi jegyzőkönyvek döntik el, hogy mikor mi tűnt
el. Itt eléggé átlátszó próbálkozás lenne a strómanra
hárítani a felelősséget. Megítélésem szerint sem a polgári
jogi, sem a pénzügyi jogi, sem a büntetőjogi felelősséget nem
tudja kimenteni a korábbi cégtulajdonos vagy cégvezető, mert az ő
tevékenysége időszaka alatti jogsértésekért mindenképpen ő
lesz felelősségre vonható."
Érdemes
tehát nem felülni a kétségtelenül adrenalinszint-emelő
konteóknak, a pártok – nem érdek nélküli! –
gyanúsítgatásainak és úgy tekinteni a brókerbotrányra, ami:
egy olyan bűntettként, amelyrengeteg,
kiszolgáltatott embert hozott
lehetetlen helyzetbe. Hántsuk le azt a politikai palástot, amely
eltakar, hamisan tematizál és nem a megfelelő súlypontokra
irányítja figyelmünket. Ne legyünk balekok!
Állam az államban? Elintézte a helyi Fidesz, hogy az ő emberei üljenek a bíróságokon
2015. március 25 civilhetes.net
Kizárólag fideszes politikusok jelöltjei lesznek úgynevezett ülnökök a XVIII. és XIX. kerületi bíróságokon, miután az önkormányzat egy napos határidővel írta ki a jelölést.
Az ülnökök ott vannak a tárgyalásokon, elvileg beleszólhatnak az ítéletbe és belenézhetnek az iratokba is. A jelölések országszerte zajlanak, majd kiderül, mennyire lesz a XVIII. kerület esete szokványos.
Látott már bírósági tárgyalást személyesen, vagy a tévében? Feltűnt az a két ember, aki a bíró jobbján-balján ül és általában unatkozik? Ők az ülnökök, akik "nem hivatásos bíróként" vesznek részt az elsőfokú büntető-, illetve munkaügyi perekben eljáró bírói tanácsok munkájában. Nem csoda, ha nem tűnt fel a tevékenységük, hiszen jobbára meg sem szólalnak, csak csendben végigülik a tárgyalást. A pozíció jelentősége látszólag csekély, de a politika mégis lecsapott rá.
Áder János köztársasági elnök ugyanis március 7. és április 30. közé írta ki a bírósági ülnökök megválasztását, mivel most jár le a 2011-ben megválasztottak mandátuma. A feladat az önkormányzatokra hárul, és a budapesti XVIII. kerületben valamiért nagyon sürgőssé vált: míg például Kőbányán péntekig lehetett ülnököt jelölni, Józsefvárosban március 29. Győrben pedig április 10. a jelölési határidő, a XVIII. kerületben (Pestszentlőrinc és Pestszentimre) március 10. volt a határidő, és múlt csütörtökön már meg is választották az ülnököket.
Az önkormányzat honlapján ráadásul március 9-i dátummal jelent meg a hirdetmény, vagyis gyakorlatilag csak egy nap volt a jelölésre, annak ellenére, hogy maga a felhívás február 27-i keltezésű. Nem csoda, hogy nem volt igazán nagy túljelentkezés: a kerület az Országos Bírósági Hivatal átirata szerint tíz ülnököt és négy pedagógus ülnököt (ők a fiatalkorúak ügyeiben ítélkező bírói tanácsokban dolgoznak) küldhet a XVIII. és XIX. kerületi bíróságra, ezekre a helyekre pedig tizenkét, illetve öt jelölés érkezett (a teljes előterjesztést itt olvashatja).
Párt nem jelölhet, politikus igen
Az ülnökök többségét a Fidesz-KDNP helyi képviselői jelölték: a tizenkét ülnökjelöltből tízet jelenleg is hivatalban lévő önkormányzati képviselő ajánlott, egyet egy korábbi fideszes képviselő, egy személy pedig - a név egyezése alapján - a jelek szerint önmagát jelölte. Ez egyébként nem ütközik a törvény szigorúan értelmezett előírásaiba: e szerint ugyanis csak párt nem jelölhet ülnököt, maga az ülnök pedig nem lehet tagja pártnak és nem folytathat politikai tevékenységet. A 12 jelöltből végül kilencet választottak meg, mindannyiuk jelenlegi vagy volt fideszes képviselők jelöltjei.
Múlt csütörtökön megkerestük az előterjesztőt, Ughy Attila fideszes polgármestert, hogy megtudjuk, miért adtak csak egy napot a jelölésre, illetve miért siettek ennyire az ülnökválasztással. Arra is kíváncsiak voltunk, a polgármester összeegyeztethetőnek tartja-e a törvény szellemével, hogy szinte kizárólag fideszes képviselők jelölnek ülnököket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, amint megérkezik, írásunkat frissítjük.
Felmerül a kérdés, hogy miért olyan fontos egy kerületi önkormányzat többségi frakciójának, hogy a saját jelöltjeit küldje a helyi bíróságra ülnöknek. Meggazdagodni ebből biztos nem lehet, hiszen az ülnökök tárgyalási naponként vagy a fizetésüknek megfelelő távolléti díjat, vagy - ha nincs keresetük - nettó 3900 forint tiszteletdíjat kapnak. Ez akkor is csak alig 60 ezer forint, ha a bírói tanács havonta 15 napot tárgyal, így nem véletlen, hogy az ülnökök többsége nyugdíjas.
Mindenbe belenézhet
Nem téved nagyot, aki szocialista maradványnak gondolja az egy 1949-es törvénnyel szovjet mintára bevezetett ülnöki rendszert. Az 1950-es években fontos szerepet szántak az akkor még népi ülnöknek nevezett laikus bíróknak, egyfajta politikai ellenőrként ültették a bíróságokra. Eleve csak olyan "dolgozót" lehetett ülnöknek választani, aki kellő "szocialista öntudattal" és "politikai iskolázottsággal" rendelkezett, mondjuk ez sok másik posztra is igaz volt. Az ülnöki rendszer valahogy mégis túlélte a rendszerváltást - csak a "népi" jelző maradt el -, és még az új alaptörvénybe is bekerült a "nem hivatásos bírók" részvétele az igazságszolgáltatásban.
A bírói tanácsban elvileg egyenrangúak az ülnökök és a hivatásos bíró, az ítéletet is tanácskozás után, együtt hozzák meg, de a gyakorlatban ez másként van. Minderről Miskolcziné Juhász Boglárka főügyészségi ügyész írt egy tanulmányt a Büntetőjogi szemle című szaklapba. Kutatásai során egyebek mellett azt kérdezte a bíróktól, hogy mi a véleményük az ülnökökről. "A leggyakoribb válasz az volt, hogy a bírót tulajdonképpen »nem zavarja« az ülnök jelenléte", de azt azért senki nem várta el, hogy az ülnökei kérdést intézzenek például a vádlotthoz.
A törvény szerint az ülnök megismerhet minden, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumot, de a fent idézett kutatásban megkérdezett bírák egyike sem nyilatkozott úgy, hogy az ülnök igényt tartott volna a tárgyalás megkezdése előtt az iratok tanulmányozására, bár a vádiratot megkapják. Az ítélethozatal is legfeljebb úgy történik, hogy a hivatásos bíró "hangosan gondolkodva" az ülnökök elé tárja a döntés folyamatát. Olyan esetre egyik bíró sem emlékezett, hogy "büntetőjogi főkérdésben" ülnökei valaha is meggyőzték volna az övétől eltérő véleményükről.
Kapcsolódó:
"Orbán testőrsége állam az államban"
A TTIP kereskedelmi szerződés a törvény előtti egyenlőséget a vállalatok máglyájára hajítja
Ismert "fideszes" üzletembereket tiltottak ki az USA-ból
Polt mégis kénytelen kivizsgáltatni a szekszárdi választási csalást
Teljes átvilágítást tart az ügyészség Juhász Péter "feketéző" Milla egyesületénél
Kilencmillió forintot követel a Nemzeti Földalapkezelő a kishantosiaktól és a Greenpeace-től, mert biztonsági őrökkel kellett őrizniük a biogazdaság földjét
Gémesi György: Orbán bukása csak idő kérdése
Volner: A Quaestor-botrány egyre inkább maga alá temeti az Orbán-kormányt
Tarsoly Csaba: Nem tudtam, hogy Orgován a Quaestor új vezérigazgatója
Rogán lemez: az MSZP-seknek van elszámolnivalója Tarsollyal
„Orbán testőrsége állam az államban”
Az
Együtt Orbán Viktor miniszterelnöktől kér választ: ő
utasította-e a Terrorelhárítási Központot (TEK), hogy tiltsa be
a hétfői, Angela Merkel német kancellár látogatására a Pollack
Mihály térre tervezett tüntetést.
Az
ellenzéki párt az MTI-hez eljuttatott közleményében
felszólította TEK-et, hogy "fejezze be a jogsértést, és ne
akadályozza a demonstrációt". Az Együtt szerint "Orbán
Viktor testőrsége úgy viselkedik, mintha állam lenne az
államban", amely bármit megtehet, és amelyre nem vonatkoznak
Magyarország törvényei.
"Tiltakozunk
a demokrácia ellen elkövetett újabb támadás ellen. Angela Merkel
így első kézből tudhatja meg, mennyire fontosak Orbán Viktornak
az állampolgári jogok" - olvasható a közleményben.
A
TEK hétfő délelőtt közleményt adott ki, amelyben jelezték: az
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és környéke
adottságai miatt a német kancellár - aki nemzetközileg védett
személy - biztonsága csak a területre belépők fokozott
ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás
korlátozásával garantálható, így a területet "személy-
és létesítménybiztosítási intézkedés alá vonták".
Hozzátették:
ez nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem, annak
megtartására az intézkedés által nem érintett területen
lehetőség van.
A TTIP kereskedelmi szerződés a törvény előtti egyenlőséget a vállalatok máglyájára hajítja
Írta:
George Monbiot 2015. január 15.
|
|
A
Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség
(Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) a
demokratikus elvek vakmerő rombolása, de visszaverhetjük.
A
tiltakozás a tervezett TTIP szabadkereskedelmi megállapodás
ellen Brüsszelben a múlt hónapban. Fotó: Jonas Sch Ll / Jonas
Sch ll / dpa / Corbis
|
Ha egy
kormány az igazságszolgáltatás alapelvei egyikének az elvetését
javasolja, annak erőteljes oka kellene, hogy legyen. A törvény
előtti egyenlőséget nem lehet könnyen elvetni, igaz? Nos,
olvassák el ezt és ítéljék meg maguk. Az UK kormánya, mint az
USA-é és másik 13 EU-tagé különálló igazságszolgáltatási
rendszert akar felállítani, kizárólag vállalatok használatára.
Míg nekünk, többieknek a bíróságok előtt kell kipróbálnunk
az esélyeinket, a vállalatoknak szerte az EU-ban és az USA-ban
lehetővé fogják tenni, hogy vállalati jogászokból álló
bíróság előtt pereljenek kormányokat. Szembeszegülhetnek majd
az olyan törvényekkel, amelyek nem tetszenek nekik, és masszív
kompenzációt követelhetnek, ha úgy ítélik meg, hogy azok
kihatnak a „várható jövő nyereségükre”.
A
javasolt TTIP-ről és a „befektető-állam viták rendezésére”
vonatkozó rendelkezéseiről beszélek. Ha ez érthetetlenül
hangzik, úgy a küldetés teljesült: a közönség megértése
halálos erre a megkísérelt vállalati puccsra nézve.
A
TTIP-et széleskörűen kereskedelmi egyezményként írják le. De
míg a múltban a kereskedelmi egyezmények protekcionizmusra
törekedtek, most a védelemmel foglalkoznak. Más szóval, valaha a
szabad kereskedelmet mozdították elő a kereskedelmi adók
(tarifák) kiküszöbölésével; most a transznacionális tőke
érdekeit érvényesítik, csökkentve az emberi egészség, a
természeti világ, a dolgozói jogok, a szegények és sebezhetők
védelmét a ragadozó vállalati gyakorlattól.
A
javasolt egyezményt Colin Crouch, a kormányzás kiváló
professzora úgy írja le, mint „poszt-demokráciát annak
legtisztább formájában”. A poszt-demokrácia a mi neutronbombás
politikánkra vonatkozik, amelyben állva maradnak az olyan régi
struktúrák, mint a választások és a parlamentek, de a politikai
hatalom nem ezekben lakik. A hatalom más fórumokhoz tolódott,
amelyeket nyilvános kihívás, felelősségre vonás nem érhet:
„kis magánkörök, ahol a politikai elitek kötnek alkukat a
vállalati lobbikkal”.
A
befektető-állam viták rendezése (investor-state dispute
settlement) – ISDS – azt jelenti, hogy megengedik a vállalatoknak
perelni a kormányokat olyan törvények ellen, amelyek hathatnak a
nyereségükre. A Philip Morris dohányipari társaság jelenleg
Ausztráliát és Uruguayt perli hasonló egyezmények szerint, a
dohányzástól elijeszteni akaró kísérleteikért. Az UK-ban
javasolt szabályozást az előírásos
csomagolásra1 „törvénytelennek”
minősíti: ha a TTIP megvalósul, per várható.
A
vállalatok a bíróságokat használhatják az érdekeik védelmére.
De a jelenlegi egyezmények szerint az ISDS megengedi nekik, hogy e
helyett titokban, olyan alapvető biztosítékok nélkül működő
külföldi törvényszékekhez forduljanak, mint a bírósági
betekintési és a fellebbezési jog. Mint Crouch megjegyzi, ez nem
csak poszt-demokrácia, de „poszt-jog” is.
A
Képviselőházban holnap tárgyalják a TTIP-et. A következő
hónapban folytatódnak a tárgyalások az USA és az EU között.
Így azt lehetett hinni, hogy a kormányunk mostanra megkísérli az
indoklást.
Külön
bírósági rendszernek csak egy indoklása lehetséges: a meglévő
bíróságok kudarca igazságosan dönteni a vállalkozások jogos
követeléseiről. Nos, miféle bírósági rendszerek kezelik a
vállalatokat igazságtalanul?
Feltettem
ezt a kérdést (via Twitter) Vince Cable kereskedelmi miniszternek
(business secretary), a helyettesének, Lord Livingstonnak és egy
konzervatív vezetőnek az európai parlamentben, Syed Kamall-nak.
Visszhangzó csend. Megkérdeztem ebben a rovatban háromszor. Semmi.
Megkérdeztem telefonon a Kereskedelmi Minisztériumot. A szóvivőjük
megkísérelt arra utalni, hogy valami hiba lehet az USA
rendszerében, és annak a kudarca után, hogy megmagyarázzák, mi
is lehet ez; ezt a nyilatkozatot küldte nekem: „A befektetők
védelme szükséges, mivel a hazai bíróságok nem képezik a
befektetők jogorvoslati törekvéseinek a tipikus útját.” Nem a
tipikus út? Ez lenne az?
A
Képviselőházban Zac Goldsmith képviselő kérte a kereskedelmi
minisztert megnevezze meg az utolsó öt évben azokat az eseteket,
amikor társaságok ellen diszkrimináltak az EU-ban vagy az USA-ban,
az atlanti térségben. Válasz: a kormánynak „nincs hozzáférése
a vonatkozó információhoz”.
Az
Európai Bizottság úgy érvel, hogy „az ISDS mechanizmus
létesítésének a fő oka az, hogy sok országban a befektetési
egyezmények nem érvényesíthetők közvetlenül a belföldi
bíróságoknál”. Talán. De azoknak az országoknak egyike sincs
a javasolt kereskedelmi blokkban. Az EU tagság egyik feltétele „egy
független és hatékony bírói testület az igazságos bírósági
eljárások törvényi garanciáival”. Mit keres az EU és az USA
közötti egyezményben egy befektetők védelmére tervezett, a
mulasztó országokra vonatkozó rendelkezés?
David
Cameron más érveléssel próbálkozott. A tavalyi G20
csúcsértekezleten ezt mondta: „Kereskedelmi egyezményt
kereskedelmi egyezmény után írtunk alá és sosem volt probléma a
múltban.” Ez a veszélyes gépkocsivezető védekezése: Sokszor
vezettem 100 mérföld/óra sebességgel és még élek, nem?
Igen,
eddig szerencsések voltunk; szerencsésebbek, mint más országok
Európában, amelyeket eddig 127-szer pereltek be más egyezmények
befektető-állam cikkelyei alapján. A Cseh Köztársaságnak,
Szlovákiának és Lengyelországnak elég sok pénzt kellett
fizetnie összesen 380 ezer ápolójuk egyéves alkalmazásának a
bérezése miatt. A befektető-állam ügyek gyorsan szaporodnak:
amint a vállalatok kezdik megérteni a számukra biztosított
lehetőséget, a figyelmüket a gyenge országokról az erősekre
fordítják.
Senki
sem fog indokolni, mert senki sem tud. Hogy megvédjék a
transznacionális tőkét a nem létező kockázattól, a kormányaink
eszeveszett módon elhagyják a törvény előtti egyenlőség elvét.
Én
hiszek abban, hogy győzhetünk. Győztünk korábban, amikor
Sokoldalú Befektetési Egyezmény volt az, amit most TTIP-nek
hívnak. 1998-ban ezt masszív nyilvános reakció verte meg. Most
újra próbálkoznak, más név alatt.
Már
két petíció 2,5 millió aláírást gyűjtött össze. Válaszul,
az EU dühöngve engedményeket tett. A történelemben először
nyilvánosságra hozta a tárgyalási álláspontját. Konzultációt
kezdett a befektető-állam viták rendezéséről (bár még hat
hónap után sem tette közzé az eredményeket); védelmet ígért a
közszolgálatoknak; és a külföldi döntőbíráskodási rendszer
tökéletesítését javasolta – míg még elmulasztotta
megmagyarázni, mi a baj azokkal a bíróságokkal, amelyekkel már
rendelkezünk. Ezek elkeseredett engedmények egy szervezettől,
amely tudja, hogy az ablak bezárulóban van: ha nem tudnak
biztosítani egy egyezményt a következő USA választások előtt,
úgy a TTIP-nek valószínűleg vége.
Továbbra
is meneteljünk hát, írjunk alá, csatlakozzunk a Stop TTIP zászló
alatt folyó kampányokhoz. Az ökocid, a jótékonysági
élelmiszerbankok és a pénzügyi összeomlás korában, több vagy
kevesebb védelemre van szükségünk a ragadozó vállalati
gyakorlattól? Ez a jogaink esztelen, indokolatlan rombolása.
Legyőzhetjük.
(Ford.
Szende Gy.)
1 „Plain
packaging” – reklámmentes, fekete-fehér csomagolás,
egészségügyi figyelmeztetéssel
Ismert „fideszes” üzletembereket tiltottak ki az USA-ból
Úgy
tudjuk, tíz magyar magánszemély beutazási engedélyét vonta
vissza az Egyesült Államok. A döntés egyértelműen a magyar
kormány politikája elleni kritikának tekinthető, tehát tovább
mélyül a magyar-amerikai politikai konfliktus.
„Behívtak
a nagykövetségre, ahol közölték, hogy felfüggesztették az
állandó belépési engedélyemet. Nem indokolták a döntést,
hanem egy elnöki proklamációra hivatkoztak. Házhoz hívtak a
pofonért” – magyarázta lapunknak egy ismert magyar üzletember,
aki a „kitiltottak” között található.
Forrásunk
cége kiemelt partnere a magyar kormánynak, több jelentős
kormányzati projektben vesz részt, az elmúlt években sokat
szerepeltek a magyar sajtóban, mert nagy számban nyertek el
közbeszerzéseket. A vállalat tulajdonosa közismert közéleti
szereplő, saját magát is a Fidesz holdudvarához sorolja.
„Aránytalannak érzem az intézkedést, amivel szerintem
feleslegesen rontják tovább a magyar-amerikai kapcsolatokat” –
mondta az üzletember, akivel abban állapodtunk meg, hogy nem
közöljük a nevét, sem a cégét. Ő egyébként úgy tudja, hogy
a tíz „kitiltott” személyből három az adóhatóság embere,
és rajta kívül még legalább két személy ismert magyar
üzletember, a többiekről nem tud.
„Éltem
az Egyesült Államokban, szeretem Amerikát, különösen a régi,
az alapító atyák által létrehozott Amerikát. A döntés
ellenére sem fogom megutálni őket” – fogalmazott az
üzletember, aki egy bibliai elvre hivatkozva mondta, hogy rosszért
nem akar rosszal fizetni, „a rosszat jóval kívánja meggyőzni”.
A forrásunk cégei ellen sem Magyarországon, sem más országban
hatósági eljárás nem folyik.
A
magyarokkal szembeni amerikai intézkedés kezd arra hasonlítani,
amit orosz üzletemberekkel szemben vezettet be az Egyesült Államok:
Putyint és külügyminiszterét, Lavrovot leszámítva gyakorlatilag
a teljes politikai és gazdasági elitet kitiltották az Államokból.
A magyarokat érintő döntés figyelmeztető jellegűnek tűnik,
mert a politikai szint alatti csoportot célozza.
Szóljon
hozzá:
TELJES ÁTVILÁGÍTÁST TART AZ ÜGYÉSZSÉG
JUHÁSZ PÉTER “FEKETÉZŐ” MILLA
EGYESÜLETÉNÉL 6
- 3
- 962
Annak
ellenére, hogy korábbi Milla Egyesület tagjai szerint Juhász
Péter kapzsisága és a mozgalom gazdálkodásában fellelhető
fekete pénzek játszottak főszerepet abban, hogy atomjaira hullott
az egykor szép reményű szervezet, mostantól az Együtt társelnöke
és belvárosi képviselője őrködhet a korrupcióval szemben
életre hívott Igazmondó Alapítvány forrásai felett. A
PestiSrácok.hu megtudta, Juhász Péter és Simon Mihály jogvédő
kapta meg az alapítvány kasszakulcsát. Majtényi László, az
alapítvány alapítója ugyanakkor mindezek ellenére sem tart
attól, hogy a Milla sorsára juthat az új szervezet. Közben
kiderült, a Fővárosi Főügyészség elrendelte a korábban Juhász
Péter közreműködésével működő Milla Egyesület törvényességi
vizsgálatát, így ügyészségi górcső alá kerülnek a Milla
fekete pénzei.
SZARVAS
SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Bejegyezte
a bíróság Juhász Péter, az Együtt társelnökének és
belvárosi képviselőjének új üdvöskéjét, az Igazmondó
Alapítványt, amelyet a magyarországi korrupcióellenes harc
jegyében hívtak életre. Az antikorrupciós hálózat létrehozását
Juhász Péter kezdeményezte. Az Együtt társelnöke néhány hete
a Facebook-oldalán dicsekedett el azzal, hogy a hálózat szervezeti
és jogi háttere is biztosítottá vált, mert Majtényi László,
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke felkarolta a
kezdeményezését.
“Nagyon
szépen köszönöm Majtényi Lászlónak a bizalmat. Az általam
kezdeményezett antikorrupciós hálózat pénzbe fog kerülni.
Majtényi László létrehozta az Igazmondó Alapítványt, hogy a
szükséges források előteremtéséhez meglegyen a jogi és
szervezeti háttér. A kurátor, Simon Misi lesz, akivel a
TASZnál dolgoztam együtt. Nagy tapasztalattal rendelkezik ezen
a területen, és ami még fontosabb, igazi jó ember. Büszkeséggel
tölt el, hogy ilyen emberekkel dolgozhatok együtt” –
írta közösségi oldalán a politikus.
JUHÁSZHOZ KERÜLT A KASSZAKULCS
Az
Igazmondó Alapítvánnyal és annak finanszírozásával
kapcsolatban Majtényi Lászlót is megkerestük, aki kérdésünkre
elárulta, a bíróság már bejegyezte az alapítványt, a
szervezet már él. “Az
alapítvány célja a közélet tisztaságának előmozdítása, a
korrupcióval szembeni fellépés támogatása. Az alapítványban én
nem fogok lényegi munkát végezni, annak az alapítója vagyok és
a céljait kívánom támogatni. A szervezetet Juhász Péter és
Simon Mihály jogvédő képviselik majd, ők viszik majd a munkát” –
mondta a PestiSrácok.hu-nak Majtényi László.
Az
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke kérdésünkre úgy
fogalmazott, az
alapítvány anyagi hátteréről, lehetőségeiről nincs
információja, anyagilag ő a szerény induló vagyont leszámítva
nem támogatta a szervezetet. „Feltehetően
adományok és pályázatok útján juthat majd anyagi segítséghez
az alapítvány, Juhász
Péterék feladata a korrupcióellenes tevékenységhez szükséges
források biztosítása” –
fogalmazott Majtényi László. Az
elnök a PestiSrácok.hu-nak elárulta, Juhász Péter és Simon
Mihály felelnek majd a támogatások sorsáért. Portálunk
azon kérdésére, hogy nem
tart-e attól, hogy az alapítvány a Milla Egyesület sorsára
juthat, az elnök azt válaszolta, hogy „Juhász
Pétert ismerem, az erkölcsi szilárdsága, a korrupcióval szembeni
elkötelezettsége és a tisztakezűsége tekintetében nekem
nincsenek kétségeim”.
JUHÁSZ NEM BETETT, HANEM KIVETT
Utóbbira
azért is kíváncsiak voltunk, mert korábban éppen a
PestiSrácok.hu hozta nyilvánosságra a Juhász Péterhez erősen
köthető Milla Egyesület elszámolását (a
riport itt elolvasható). Emlékezetes,
hogy ez a szervezet állt a számos nagy ellenzéki tüntetést
szervező ésBajnai
Gordon politikai szárnypróbálgatásaihoz teret-színpadot
biztosító Egymillióan
a magyar sajtószabadságért mozgalom mögött.
A PestiSrácok.hu vendégszerzőjeként a baloldali
értelmiségi-újságíró Sebestyén Eszter írta meg a leleplező
írást, amelyből – a háborgó tagtársak fóruma és
dokumentumai alapján – kiderült, hogy Juhász
egyesületénél a fekete
és szürke pénzek fogalma egyáltalán nem volt ismeretlen. “A
Milla többek között éppen Juhász kapzsisága miatt hullott
szét” –
állította Sebestyén Eszter. Az
egykori Milla-tagoktól kapott elszámolásban fekete pénzként
szerepelnek a Juhász zsebébe vándorló összegek. Juhász
egykori Millás társai szerint a mozgalom és az egyesület
virágzásakor a politikus havi 1,2 milliós, más vitában 6-700
ezer forintos jövedelemigénnyel élt.
A Juhász Péter millióiról vastagon megemlékező elszámolásban
az is figyelemre méltó, hogy a Milla adományok nagy részét Bitó
László adta. Az a Bitó László, aki lakásán rendszeresen tart
ellenzéki összejöveteleket, például André Goodfriend, az USA
budapesti nagykövetségének ügyvivője is részt vett egy ilyen
találkozón. Bitó továbbá büszkén bevallotta, hogy a mostani
ellenzéki tüntetéseket is ő finanszírozza,
15 SZÁZALÉK FEKETÉN
Emlékezetes videóinterjúnkban Juhász
ugyanakkor “nettó
hülyeségnek” nevezte az
Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Mozgalom mögött
álló Milla Egyesület tagjainak a PestiSrácok.hu birtokába
jutott levelezésében látható kimutatást, miszerint
ő a civil mozgalomnak szánt adományokból feketén
eltett 15 százalékot. Kijelentette, hogy semmiféle
millás pénzhez nem fért hozzá,
mert a pénzeket egy háttérvállalkozás, a Milla Kft. és annak
ügyvezetője, Takács Borbála kezelte. A fekete pénzek sorsa
ugyanakkor egyértelműen szerepel az elszámolásban.
A
fekete az fekete, a szürke az szürke – írta a pénzekről a
táblázat Millás-készítője. A JP rovat nem igényel különösebb
magyarázatot…
LECSAPOTT AZ ÜGYÉSZSÉG A FEKETÉZŐ EGYESÜLETRE
A
Milla tagok beszámolója ellenére Juhász
és Simon Mihály kapta meg az Igazmondó Alapítvány
kasszakulcsát. Ráadásul
időközben az is kiderült, hogy Tényi
István feljelentése alapján a Fővárosi Főügyészség
elrendelte a korábban Juhász Péter közreműködésével működő
Milla Egyesület törvényességi vizsgálatát, így ügyészségi
górcső alá kerülnek a Milla fekete és szürke pénzei.
TELJES ÁTVILÁGÍTÁS
A
törvényességi vizsgálattal kapcsolatban Balsai
István ügyvéd segítségét kértük, aki a PestiSrácok.hu-nak
azt nyilatkozta, szigorú és mindenre kiterjedő vizsgálatról van
szó.“Amennyiben
az ügyészség megállapítja, hogy bűncselekményre utaló jel
történt például az egyesület vagyonkezelésében, akkor
megindíthatják a büntetőeljárást. Az
ügyészség visszamenőlegesen minden elszámolást bekér, teljes
átvilágítást végez. Az ilyen törvényességi vizsgálat célja
annak megállapítása, hogy feltárható-e a büntetőjogi
felelőssége az egyesület működtetőinek“ –
húzta alá Balsai István.
KORRUPCIÓ? MÉG NINCS KONKRÉT ÜGY…
A
Juhász-féle Igazmondó Alapítvány alapítóját, Majtényi
Lászlótól egyébként azt is megkérdeztük, miért alapítottak
még egy szervezetet, hiszen az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a
Transparency International is hasonló profillal tevékenykedik.
Majtényi kifejtette, minden korrupcióellenes tevékenységet
támogat. “A
nevemet is ezért adom ehhez az újszerű kezdeményezéshez, amely
nemcsak Budapestre koncentráló hálózatot hozna létre, hanem
szakmai, morális segítséget szeretne adni a helyi ügyek
feltárásához. Juhász Péterék lokális korrupciós ügyek
feltárását tűzték ki célul, de még nem tudok konkrét
ügyekről. Egy ugyanakkor biztos: az elmúlt években szétrázta az
országunkat a korrupció, ezért is van szükség ilyen
szervezetekre, mint az Igazmondó Alapítvány” –
nyilatkozta Majtényi László.
POLITIKAI NYOMÁSGYAKORLÁS
Portálunk
arra is kíváncsi volt, hogy célja-e a szervezetnek a politikai
nyomásgyakorlás, és a büntetőjogi következmények elérése.
Majtényi László szerint Magyarországon ritkaságszámba megy a
korrupciós ügyek büntetőjogi következménye és nem is ez a
legfontosabb. „Nem
az a cél, hogy rabláncon vezessenek el embereket, hanem az, hogy
Magyarországon csökkenjen a korrupció mértéke. Szerintem rossz
politikai szöveg a korrupciómentes ország felemlegetése, mert
ilyen nincs. Nálunk
az a legnagyobb baj, hogy a korrupció mértéke és volumene már
elviselhetetlen” –
vélekedett Majtényi László. Hozzátette, a jövőben az
alapítvány a K-Monitorral, a Transparency International
Magyarországgal és az Átlátszó.hu-val is szeretne együttműködni.
(A
vezető fotón Juhász Péter látható.)
Kilencmillió forintot követel a Nemzeti
Földalapkezelő a kishantosiaktól és a
Greenpeace-től, mert biztonsági őrökkel
kellett őrizniük a biogazdaság földjét
- március 26., csütörtök 9:20
2013.
november 4-én döntöttek úgy a Kishantosi Biogazdaság vezetői,
hogy a 452 hektáron elterülő, 21 éve működő, nemzetközileg is
ismert biogazdaság területét nem engedik át az új kirendelt
tulajdonosnak, hanem bírósághoz fordulnak. Aznap mi is a
helyszínen jártunk, részletes riportunkat itt
lehet elolvasni.
A
biogazdaság végét az hozta el, hogy a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület
egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői
szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek
között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak
gazdálkodással. Bíróságon támadták meg a döntést, és
mindkét fél birtokvédelmet kért.
Majd
jött a tél, amikor sokat úgysem lehet tenni a már elvetett és
megmunkált földekkel, mint várni a tavaszt és egyben várni a
bírósági ítéleteket. Időközben a Greenpeace Magyarország is
bírósághoz fordult, aktivisták pedig riadóláncot szerveztek a
helyszínen, mivel félő volt, hogy az új tulajdonosok esetleg
kitárcsázzák a földeket.
Az
NFA szerint viszont ezzel a zöldszervezet aktivistái
megakadályozták, hogy az új tulajdonosok a parcellákat birtokba
vegyék. Ezért ügyvédi
felszólítás formájában keresték meg a
kishantosiakat és a Greenpeace Magyarországot, és kártérítést
követelnek, mert, mint az ügyvédi levél fogalmaz:
a földterület jogszerű birtokosainak birtokba lépését több alkalommal is meghiúsították, folyamatos nyilatkozataikkal egyértelművé tették, hogy mindent megtesznek annak érdekékében, hogy a területeket a Kishantosi Nonprofit Kft. – jogszerűrlenül – továbbra is birtokban tartsa.
Ezért
az állami szerv kénytelen volt a haszonbérlők birtokba lépéséhez
őrző-védő szolgáltatást igénybe venni. Ennek költségét
terhelnék most rá a kishantosiakra és a Greenpeace-re, az ügyvédi
követelés értelmében összesen kicsivel több mint 9 millió
forintot várnak el a biogazdaságtól és a civil szervezettől,
valamint további 4,9 milliót, mert 2013 novembere és 2014 áprilisa
között az új bérlők nem kaptak haszonbérleti díjat.
Az
már szinte csak egy zárójeles megjegyzést ér, hogy az őrzéssel
megbízott cég a B5 Global Monitoring Kft. volt, ennek tulajdonosa
a Magyar
Narancs egy korábbi cikke szerint
az a Brunner István, aki a Simicska Lajos alapította Menüett
Kft. egyik tulajdonosa is volt, és aki később eladta üzletrészét
a Quality Profit Kft. képviselőjének, Kaya Ibrahimnak.
A
Greenpeace Magyarország nem fog fizetni, ügyvédi
válaszuk szerint az
NFA kárigényét sem összegszerűen, sem jogalapjában nem ismerik
el. Mint írják, a szervezetnek alapvető célja a természet és az
emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása, a
környezettudat támogatása, de mindig csak erőszakmentes
kampányokkal. Szerintük semmiféle jogellenes magatartást nem
tanúsítottak Kishantoson, ráadásul az NFA ügyvédjei által
megjelölt időpontban (2013. november 4. – 2014. április 12.) a
birtokvédelmi eljárás folyamatban volt.
A
kishantosi biogazdaságnak közben már biztosan vége lett, az új
bérlők 2014
április 12-én elkezdték aratás előtt beszántani a
területet, a kishantosiak becslése szerint 140
millió forint értékben tönkretéve ezzel
bioélelmiszereket, teljesen értelmetlenül. Ezután történt nem
sokkal, hogy a helyszínen tiltakozóGreenpeace-aktivistákra
támadt az egyik bérlő,
meg is ütve egyiküket.
Az
egyik új bérlő, Lakatos Huba pedig meg sem várva az elsőfokú
birtokvédelmi eljárás végét, szeptemberben
műtrágyázni kezdett.
Ha esetleg a bíróság végül vissza is adná a kishantosiaknak a
földeket, akkor is három év kéne hozzá, hogy visszakaphassák a
biominősítésüket.
Orbán bukása csak idő kérdése
Gémesi György szerint rossz irányba mennek a dolgok. Rendszerváltás előtti időket idéző rendszerekről, módszerekről és félelemről beszél a 168 Órában.
Gödöllő
polgármestere az interjúban hosszan sorolja az egyre magabiztosabb
kormányzat egyre több hibáját. Eltussolják a korrupciós
ügyeket, kivéreztetik az önkormányzati rendszert, amely a
tanácsmodell felé halad, az
erős politikai felügyelet alatt álló közmédia a
nemzeti ünnepen összeomlik,a
brókerbotrányban százmilliók tűnnek el, és
sehol egy felelős. Nem érti, miként lehetséges ez. Beszélni
kellene arról, hogy rossz irányba mennek a dolgok, de nem talál
olyan pártot, ahol ezt megtehetné.
„Felületessé, centralizálttá vált a politika. Az ellenzéki pártoknál sincsenek meghatározó emberek. Felkészületlen, gyakorlatlan, tapasztalatlan a következő politikusgeneráció.”
Az
ellenzéknek nincsenek karizmatikus vezetői. Lehet, hogy öt-hat év
múlva lesznek, de kérdés, kivel mennek csatába.
„300-400 ezer versenyképes fiatal külföldön vállalt munkát. Nélkülük csak Mohács sorsára juthatunk, mert a jelenlegi hatalom szétveri a seregeket.”
Úgy
látja, az országos politikába egyelőre nem lehet hatékonyan
beszállni. Ellenzéki körökből sokan megkeresték, de nem akar
„politikai zászlóbontással felérő üzeneteket megfogalmazni.”
Csak akkor nyit, ha mögötte már lesznek kiépült rendszerek. Most
tájékozódik, megyejárásba kezd, mert neki őszintén elmondják
a polgármesterek azokat a gondokat, amiket a politikai vezetőknek
nem. Félnek, jobban, mint a rendszerváltozás idején. Ez a
magyarázata annak, hogy a magasabb politikai szintekre az az
információ jut el, „hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó.”
Szerinte
nem kell kitalálni semmi újat, csak egy normális, európai ország
kellene, meg moralitás, „aki lop, annak meg kell kapnia a
büntetését". Utána jöhetne minden más.
"A politikai erőknek meg kell egyezniük a nemzeti minimumban, és egy meghatározó értelmiségi körnek mögéjük kell állnia."
Szociális
piacgazdaságra, egészséges versenyre és szolidaritásra lenne
szükség. Gémesi György nem dühös, inkább elkeseredett. Nem ő
lesz az, aki a hatalmat lebontja, „az önmagát fogja ledönteni”
– mondja. A jövőre hatvanéves polgármester azzal zárja az
interjút, hogy ha
egészsége engedi, túl fogja élni ezt a kormányt.
A QUAESTOR-BOTRÁNY EGYRE INKÁBB
MAGA ALÁ TEMETI AZ ORBÁN-KORMÁNYT
Volner
szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a
Quaestor-botrány egyre inkább dagad, egyre inkább maga alá temeti
az Orbán-kormányt.
Volner
János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint ugyan
MSZP-kormány idején kapott 16,9 milliárd állami kezességvállalást
a cég, de jó kapcsolatokat ápol az Orbán-kormánnyal is. A
jobbikos politikus kijelentette, hogy a Fidesz és az MSZP gazdasági
holdudvara egy, amit régen tudnak és az is kiderült, hogy a
kormány keleti nyitásában főszerepet játszott a
Quaestor-cégcsoport.
A
Jobbik feljelentést is tesz a Quaestor-ügyben, mert álláspontja
szerint alapos a gyanú, hogy bennfentes kereskedelemnek köszönhető,
hogy egyesek köz- és magánpénzeket vettek ki a brókercég
bedőlése előtt. Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese
szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: hétfőre összehívja a
parlament vállalkozásfejlesztési bizottságát, ahol a Magyar
Nemzeti Bank és Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetőitől
vár válaszokat.
Közölte
azt is: követelik, hogy megismerhető legyen, kik azok a
magánszemélyek és vállalkozások, amelyek a bedőlés előtt
vették ki pénzüket a brókercégből. Az ellenzéki politikus
rámutatott, ezzel a politikusi érintettségek is feltárhatók.
Hozzátette: ha az Orbán-kormánynak nincs takargatnivalója, az
érintett magánszemélyek és cégek kilétével kapcsolatban, akkor
a közvélemény hamarosan meg fogja ismerni ezeket az adatokat, ha
van takargatnivaló, európai szinten is ki fogja perelni a Jobbik a
kifogásolt cégek és magánszemélyek adatait, mert a
közvéleménynek, látnia kell, hogy kikről van szó, meg kell
történnie az elszámoltatásnak ebben a gigászi méretű
botrányban.
Volner
János azt is bírálta, hogy a Quaestor a "pénzügyi
felügyelet lazasága miatt" 150 milliárd forint fiktív
kötvényt bocsátott ki és "tőzsdézett" az adófizetők
által befizetett összegekkel, ez utóbbit különösen durvának
tartotta Holott korábban a magánnyugdíjpénztárak elleni ellenérv
az volt, hogy ne lehessen tőzsdézni az emberek pénzével, most
pedig maga az állam bízott közpénzt egy csaló brókercégre.
Mint
ismeretes, egy Sopronban tartott szerdai sajtótájékoztatón Orbán
Viktor közölte, ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a
brókercégeknél tartott pénzüket, mert amikor a Buda-Cash bedőlt,
azt az értékelést kapták, hogy dominóhatás érvényesülhet,
ráadásul sok önkormányzatnak és még a honvédségnél dolgozók
egyik önkéntes biztosító pénztárának is bent ragadt a pénze.
Volner
megjegyezte, hogy a Szász Károly által vezetett PSZÁF egyszer nem
ellenőrizte le a céget, holott a Szász állami kitüntetést is
kapott, március 15-én, a korszerű és európai színvonalú hazai
pénzügyi felügyelet megteremtésében játszott meghatározó
szerepe, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének folyamatos
modernizálásával elért kimagasló eredményei és példaadó
vezetői munkája elismeréseként.
Le Pen: "Az EU halott; ha engem választanak meg 2017-ben, hat hónappal később népszavazás lesz a kilépésről"
2015. március 25. 07:12 MTI - Kuruc.info
Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke az EU-ból való kilépésről rendezne népszavazást Franciaországban, ha megnyerné a két év múlva esedékes elnökválasztást. A pártelnök a Mega görög tévének nyilatkozva mondta ezt kedden.
"Az az elgondolásom, hogy megmondom a franciáknak, ha engem választanak meg 2017-ben, hat hónappal később népszavazás lesz" - közölte Marine Le Pen.
"Az Európai Unió halott, a mi gazdaságunk, szociális jóléti rendszerünk és identitásunk halála (az EU)" - folytatta Le Pen, aki arra szólította fel Görögországot, hogy kezdjen tárgyalásokat az euróövezetből való kilépésről ahelyett, hogy teljesítené a hitelezők és Brüsszel követeléseit. Üdvözölte a radikális baloldali Sziriza párt januári választási győzelmét. "Görögország számára az egyetlen megoldás a tárgyalás az euróból való szervezett kilépésről" - mondta a pártelnök.
Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front minden idők legjobb eredményét érte el a vasárnapi helyhatósági választáson, a voksok 25,97 százalékával a harmadik lett a pártok szerinti bontásban. Nem sikerült ugyanakkor a legerősebb francia politikai erővé válnia, jóllehet a felmérésekben 30 százalékkal az élre várták. Az első helyen a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Népi Mozgalom Uniója nyerte a szavazatok 29,4 százalékával.
Kapcsolódó:
Marine Le Pen népszavazást tartana az EU-ból kilépésről
Így vonulnak át az amerikaiak hazánkon
2015. 03. 25. 16:00 Alfahír
Nem álcázzák magukat agyon. Persze, ha a cél pont az, hogy erőt mutassanak, akkor így is kell csinálni. Persze a szeretet, a megértés és a világbéke jegyében.
M2 Bradley-k a vonaton, a Budafoki úti felüljárónál a Déli összekötő híd felé.
Korábbi cikkünkben pedig az amerikai hadsereg "Stryker" típusú lövészpáncélosai láthatóak, amint épp Magyarországon át szállítják őket. Mint ismert, az amerikai hadsereg Európában állomásozó egységei fel-alá vonulgatnak Közép-Európában.
Információink szerint ezek a harcjárművek az Egyesült Államok szárazföldi hadseregének első hadosztályának első páncélos dandárjából valóak. Ezek tehát nem az USAREUR standard csapatai (mint páldául a Lengyelországban lepakolt 10. légvédelmi dandár, vagy a most fel-alá cikázó második lovassági hadosztály a strykerekkel). Ők egyébként Texasból jöttek, hívójelük Ironhorse (vasló, vasparipa).
Kapcsolódó:
Amerikai páncélos haderő Magyarországon
"Lánctalpas gyalogsági harcjárműveket" szállítottak keresztül Budapesten - de persze csak hadgyakorlatra...
A NATO vereséggel távozott a Fekete-tengerről
Orosz katonai megfigyelők mérik fel a Magyar Honvédség állapotát
AMERIKAI PÁNCÉLOS HADERŐ MAGYARORSZÁGON
2015.03.19
16:33
Figyelmes
olvasónk készítette az alábbi fotókat, melyeken az amerikai
hadsereg "Stryker" lövészpáncélosai láthatók, amint
épp Magyarországon át szállítják őket. A 2015. március 14-én,
Tatabányán készült fotók rávilágítanak, hogy az Egyesült
Államok hazánkon keresztül szállítja a haditechnikát az orosz
határ közelébe, tehát a magyar kormány vélhetően közreműködik
a NATO orosz határ mentén folytatott haderő-összpontosításában,
ami egyértelmű provokáció.
Az
amerikai páncélosok érkezéséről tavaly nyár óta lehet tudni.
Philip Breedlove, az amerikai hadsereg európai parancsnokságának
vezetője 2014 második felében több alkalommal is olyan
bejelentést tett, miszerint az Egyesült Államok fokozni akarja
katonai jelenlétét Európában. Az amerikai haderő kelet-európai
átcsoportosításairól az érintett országok vezetői Breedlove
nyilatkozatainak idején még nem tudtak. Az ügyből több térségi
országgal is diplomáciai botrány alakult ki, többek között
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnöknyilvánosan
kijelentette;
semmi szükség arra, hogy a NATO katonai erejét erősítse
Európában. Több hónapos késéssel azonban - többek között -
Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök a parlament alsóházában
elmondott beiktatási beszédében már fokozott
amerikai katonai jelenlétet kért Lengyelországban,
az "orosz veszélyre" hivatkozva. Ez a
haderő-összpontosítás Washington akaratából zajlik, és az ügy
igen komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a térségi
államok erő híján nem tudnak határozott nemet mondani az
amerikai csapatösszevonásokra, tehát az amerikai haderő a
szuverén országok véleményének kikérése nélkül jelenik meg a
térségben.
Breedlove
tavaly októberben jelentette be, hogy több mint 700 amerikai katona
és 20 páncélozott harcjármű érkezik Lengyelországba - ekkor
jelentette be a Bradley és Stryker egységek áthelyezését is. Ez
a szám később megnövekedett, valamint annyiban változott a
helyzet, hogy az amerikai haderő hivatalosan egy a lengyel-ukrán
határon (is) tartott hadgyakorlatra
érkezik.
Az Operation Atlantic Resolve hadgyakorlat azonban "látható
demonstrációja annak, hogy az USA elkötelezett NATO-szövetségesei
mellett, és egy demonstrációja annak, hogy a NATO rendekezik azzal
a képességgel, hogy szabadon mozgassa a haderőt a szövetség
határaihoz",
- vagyis Oroszországhoz és partnerországaihoz, így a hadgyakorlat
egyértelmű provokációnak tekinthető.
Ugyanakkor
számos közvélemény-kutatás támasztja
alá,
hogy a kelet-európai lakosság egyáltalán nem támogatja a NATO
katonai jelenlétének fokozását, és Oroszországot sem tartja
fenyegetésnek. Tény, hogy az amerikai haderő Magyarországon át
szabadon mozog, mielőtt felsorakozik az orosz határon. Az
Észtország, Lettország és Lengyelország határain zajló
hadgyakorlat azonban provokáció, és a magyar kormány nem élvezi
a lakosság támogatását abban, hogy részt vegyen az Oroszország
elleni erőfitogtatásban.
"Lánctalpas
gyalogsági harcjárműveket" szállítottak keresztül
Budapesten - de persze csak hadgyakorlatra...
Budapesten,
a Fehérvári úti vasúti felüljáró közelében figyeltek fel
arra a tehervonatra, melynek rakománya több harci járműből állt.
A Facebookon fotót is közzétettek a - ma még - különös
látványról. A HVG megkérdezte a Honvédelmi Minisztérium
sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy
"lánctalpas gyalogsági harcjárműveket és műszaki vontató
járműveket szállított a vonat a
Hegyeshalom-Győr-Budapest-Szolnok-Lőkösháza vasútvonalon, vagyis
Ausztria felől Romániába halad Magyarországon keresztül",
és a járműveket az Operation Atlantic Resolve nevű
NATO-hadgyakorlat során vetik majd be. A Beol információi szerint
a vonat valószínűleg késő éjjel ér Békéscsabára.
Forrás: https://kuruc.info/r/2/141161/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Forrás: https://kuruc.info/r/2/141161/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
A NATO VERESÉGGEL TÁVOZOTT A FEKETE-TENGERRŐL
Kivonult
a Fekete-tengerről az a NATO-flotta, melynek légvédelmi
berendezéseit március 8-án orosz vadászgépek elektronikai
zavaró-berendezései tették működésképtelenné. A török média
képeket publikált arról, amint a hajóik átlépnek a Boszporusz
szoroson. A hadgyakorlat ürügyén az orosz határ mellé küldött
NATO-flotta március 3-4-én lépett be a térségbe, és többek
között a Vicksburg cirkálóból, a kanadai Fredericton fregattból,
a török Turutreisből állt, amihez az Eliseo és Spessart olasz
illetve német tankerek csatlakoztak. A csoport a Fekete-tenger
nyugati területein tartózkodott, valamint bulgáriai és romániai
kikötőket is meglátogatott. A hadgyakorlat egy részén román
hajók is részt vettek, többek között a Marasesti nevű fregatt,
és két korvett.
A
NATO tisztviselői szerint a hajók légvédelmi és tengeralattjáró
elhárítási gyakorlatokat végeztek, valamint kiképzési
feladatokat láttak el. Brad Williamson altengernagy többek között
arról számolt be, hogy orosz hajókat fedeztek fel a térségben,
később pedig a román vezérkar részéről Corneliu Paul közölte,
hogy orosz repülőgépeket is láttak. Az
"orosz agresszióról" szóló médiapropagandának
alátámasztását célzó kijelentések talán mégse kellenek
annyira megdöbbentőek legyenek, elvégre az orosz határ mellett
előfordulhatnak orosz hajók, sőt repülőgépek is, főleg, ha
ellenséges propagandát folytató országok flottája jelenik meg a
közelben.
A
Montreux egyezmény továbbra is köti a NATO országait, vagyis 21
napnál tovább nem tartózkodhatnak a térségben olyan országok
hajói, melyek nem a Fekete-tenger partvonala mentén találhatók.
Emellett azt is szabályozza az egyezmény, hogy 30 ezer tonnánál
súlyosabb idegen flotta nem lehet jelen a tengeren, ami a NATO
számára igencsak komplikálttá teszi az "erő felmutatását",
ami emiatt kínosan kiszámolt 21 napokkal és korlátozott
fegyverzettel van övezve. A NATO évek óta úgy játssza ki ezt a
limitet, hogy egy-egy adott hajó ugyan nem tartózkodik 21 napnál
tovább a Fekete-tengeren, de amikor távozik egy kisebb flotta,
azonnal megy a váltás az orosz határok közelébe.
Március
8-án (napokkal az újabb NATO-flotta érkezését követően)
lengyel alternatív sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy orosz
vadászgépek a NATO hajóin gyakorlatoznak és élesben tesztelik az
új orosz elektronikai zavaró-berendezést, amivel a
nyugati országok legkorszerűbb haditechnikáját is
működésképtelenné tudják tenni.
A USS Donald Cook-kal történtek megismétlődtek március 8-án,
amikor a USS Vicksburg amerikai cirkáló és a Turgut Reis vált az
orosz gépek célpontjává, és a hajók teljes elektronikáját
(beleértve a légvédelmet is) átmenetileg működésképtelenné
tette a "Hibini" nevű zavaró-berendezés.
A
hajók eg sikertelen erődemonstrációt követően távoznak a
Fekete-tengerről.
AZ OROSZOK NATO-HAJÓKON ÉLESBEN TESZTELIK AZ ÚJ ELEKTRONIKAI ZAVARÓBERENDEZÉST
A
TVN24.pl információi szerint a Fekete-tengeren az oroszok
NATO-hajókat használnak éles gyakorlatokra. A forrás szerint
március 3-án, a Krím-félszigeten állomásoztatott Szu-30 és
Szu-24 bombázók szimulált támadást hajtottak végre a USS
Vicksburg amerikai cirkáló és a Turgut Reis török fregatt ellen.
A gyakorlatok célja a NATO légvédelmi eszközeinek
hatástalanítására alkalmas haditechnikai eszközök éles
tesztelése volt, melyek egyelőre maximum hatékonysággal működnek.
A gyakorlatok során az orosz gépek szimulált rárepüléseket
hajtottak végre a Fekete-tengeren jelen lévő NATO-hajók ellen,
átmenetileg hatástalanná téve a légvédelmi rendszereket és
kommunikációs berendezéseket.
Ilyen
éles gyakorlatok nagyon ritkán történnek csak, de a közelmúltban
egy másik eset is ismertté vált, amikor az orosz gépek 2014
áprilisában hasonló szimulált támadást hajtottak végre az
amerikai haditengerészet egy a Fekete-tengeren állomásozó
egysége, a USS Donald Cook ellen. A hajó kapitánya "provokatívnak"
nevezte az esetet. Korábban a Donald Cook legénysége felmondott,
miután az általuk leírtak szerint "egy darab ócskavason"
sodródtak, és a hajó valamennyi elektronikai berendezését
működésképtelenné tette egy orosz elektronikai zavaróeszköz.
Orosz katonai megfigyelők mérik fel a Magyar Honvédség állapotát
MTI |
2015. március 24., kedd
Ellenőrzést
tartanak orosz katonai ellenőrök a tatai MH 25. Klapka György
Lövészdandárnál - közölte hétfőn Moszkvában újságírókkal
Szergej Rizskov, a nukleáris veszélyek csökkentésével foglalkozó
nemzeti központ vezetője.
Rizskov
tájékoztatása szerint a bizalom- és biztonságépítő
intézkedésekről szóló úgynevezett Bécsi Dokumentummal
összhangban az orosz ellenőrök kedden tesznek látogatást a tatai
lövészdandárnál. Magyarázata szerint az ilyen látogatások a
haderővel kapcsolatos információk, illetve a hagyományos
fegyverrendszerek és haditechnikai eszközök fejlesztési terveinek
ellenőrzése céljából történnek.
Magyarországon ilyen állapotú
harceszközöket Moszkva már nem nagyon talál. Kattintson és
nézze meg az orosz arzenált!
"Az
ellenőrzés során az ellenőrök felkeresik a dandár törzskarát
szokásos békeidei állomáshelyén, információkat kapnak a
parancsnokságtól a személyi állományról és a hagyományos
fegyverrendszerekről és haditechnikáról" - mondta Rizskov.
A
bizalomerősítő és a biztonsági intézkedésekről szóló Bécsi
Dokumentumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) 2011. november 30-i értekezletén fogadták el. A
dokumentumnak megfelelően a részt vevő országoknak ki kell
cserélniük az információikat saját katonai erőikről, a
haditechnikáról és a védelmi tervekről. Az ellenőrzés célja
az, hogy az ellenőrzést végrehajtó állam meggyőződjön arról,
hogy az ellenőrzött állam területén nem zajlik-e egyébként
bejelentésköteles tevékenység. Minden állam három ilyen
ellenőrzést köteles fogadni egy naptári évben.
Az
ellenőrzések során az ellenőrök tájékoztatókat kérnek és
kapnak az ellenőrzésre kijelölt területen lévő katonai
alakulatok parancsnokaitól. Lehetőséget kapnak a terület légi és
szárazföldi megfigyelésére. Az ellenőrzés maximális időtartama
48 óra. Az ellenőrzésről készült jelentést az összes
EBESZ-résztvevő állam megkapja.
James Fetzer amerikai filozófus: Az USA lett a "legutáltabb nemzet" Washington politikája miatt
2015. március 26. 08:04 Hunhír.info
James Fetzer amerikai filozófus szerint Washington politikája miatt vált Amerika a leginkább csodált és tisztelt nemzetből megvetett országgá szerte a világon.
A PressTV-nek adott telefoninterjújában az amerikai elemző úgy fogalmazott: Köszönhető ez a hírszerző ügynökségek tevékenységének, valamint Izraelnek, mert a cionista rezsim volt a mozgatórugója minden olyan eseménynek és háborús beavatkozásnak, amely amely miatt a világ elfordult a "szabad világtól". Fetzer szerint a jelenlegi jemeni káosz is Washington hibás politikájának a következménye. Az állítólagos terrorizmus elleni küzdelem Jemenben csak újabb jele a szánalmas amerikai politikának a Közel-Keleten, amely New York City és a Pentagon a hamis zászlós támadása, valamint a 9/11 bekövetkezésével kezdődött meg. Fetzer a világ legagresszívebb hatalmának nevezte Amerikát.
Szerdán, Szaud-Arábia amerikai nagykövete, Adel al-Jubeir bejelentette, hogy Szaúd-Arábia és regionális szövetségesi katonai akciót indítanak Jemenben. Fetzer figyelmeztetett: a művelet megkezdése előtt Rijad konzultációkat folytatott az amerikai katonai stratégákkal. Eközben a Fehér Ház szóvivője egy nyilatkozatában ígéretet tett Washingtoni logisztikai és hírszerzési támogatására.
Kapcsolódó:
Gyorshír: 13 civil halt meg Jemenben a szaudi légicsapásoktól
Újra lángol Közel-Kelet: több mint tíz ország avatkozott be Jemenben
Jemeni polgárháború: Áden repülőtere is elesett
Obamát felszólították, küldjön fegyvert Ukrajnába
9/11: Oroszország bizonyítékokat mutat be az Egyesült Királyság és Izrael összeesküvéséről
A NATO nem elég - Juncker EU hadsereget akar Oroszország ellen
Moszkva szerint oroszellenes az USA nemzetbiztonsági stratégiája
Brit történész Budapesten: Hitler nem "képregénybeli főgonosz", az USA pedig nem makulátlan hős volt
"Térdre kényszerítették a zsidók a Jobbikot!" - szakadhat a párt és a szélsőséges holdudvar
Újra lángol Közel-Kelet: több mint tíz ország avatkozott be Jemenben
Nem értem mi még miért nem tolongunk a SZIJJÁRTÓNAK még nincs pupostevéje!!!!
2015.
március 26. 07:10
Hunhír.info
Hunhír.info
Szaúd-Arábia
és öbölbeli szövetségesei hadműveletet indítottak Jemen
területén a síita húszi lázadók ellen - jelentette be helyi idő
szerint szerda este újságíróknak Washingtonban Rijád amerikai
nagykövete. Az Egyesült Államok egy névtelenül nyilatkozó
amerikai kormánytisztviselő szerint támogatja Rijád katonai
fellépését a húszi fegyveresek ellen - noha maga abban nem vesz
részt.
A
katonai akcióban Adel al-Dzsubeir szaúdi nagykövet szerint "több
mint tíz ország" vesz részt. Az egyiptomi hírügynökség
szerint Kairó, Szaúd-Arábiával és a többi Perzsa-öböl-menti
országgal egyeztetve, politikai és katonai támogatást nyújt a
hadművelethez. A légicsapások közép-európai idő szerint
éjfélkor kezdődtek, helyi lakosoktól származó értesülések
szerint katonai repülőgépek támadták a jemeni főváros, Szanaa
repülőterét. Adel al-Dzsubeir szaúdi nagykövetnek az amerikai
fővárosban elmondott tájékoztatása szerint a hadművelet célja
Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök törvényes kormányának
megvédése az Irán által támogatott síita
lázadóktól.
Hasonlóképpen a Hádi-kormány megoltalmazását hozták fel a támadás indoklásaként közös nyilatkozatukban az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamai (Szaúdi-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Bahrein és Katar). "Az erő alkalmazása mindig az utolsó eszköz, nagyon vonakodva tettük meg ezt a lépést a GCC-n belüli és kívüli partnereinkkel" - mondta a Washingtonba akkreditált szaúdi diplomáciai misszióvezető, rámutatva, hogy a művelet részvevői meg kívánják akadályozni Jemen széthullását. Dzsubeir az akcióban részt vevő országokra bízta, hogy felfedjék szerepvállalásukat.
Washingtoni illetékesek előző nap, kedden közölték, hogy Szaúd-Arábia katonai erősítést vezényelt déli, Jemennel szomszédos határára, de Rijádban azt mondták, hogy az intézkedés kizárólag védelmi jellegű. A jemeni kormány az elmúlt napokban több alkalommal kért katonai segítséget a térségbeli arab országoktól.
Hasonlóképpen a Hádi-kormány megoltalmazását hozták fel a támadás indoklásaként közös nyilatkozatukban az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamai (Szaúdi-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Bahrein és Katar). "Az erő alkalmazása mindig az utolsó eszköz, nagyon vonakodva tettük meg ezt a lépést a GCC-n belüli és kívüli partnereinkkel" - mondta a Washingtonba akkreditált szaúdi diplomáciai misszióvezető, rámutatva, hogy a művelet részvevői meg kívánják akadályozni Jemen széthullását. Dzsubeir az akcióban részt vevő országokra bízta, hogy felfedjék szerepvállalásukat.
Washingtoni illetékesek előző nap, kedden közölték, hogy Szaúd-Arábia katonai erősítést vezényelt déli, Jemennel szomszédos határára, de Rijádban azt mondták, hogy az intézkedés kizárólag védelmi jellegű. A jemeni kormány az elmúlt napokban több alkalommal kért katonai segítséget a térségbeli arab országoktól.
Jemeni polgárháború: Áden repülőtere is elesett
2015.
március 25. 20:45
Hunhír.info
Hunhír.info
A
jemeni síita húszi lázadók elfoglalták a déli Áden nemzetközi
repülőterét, néhány órával azután, hogy a jemeni elnök
elmenekült a polgárháborús országból - közölték biztonsági
források szerdán.
A légikikötő elfoglalásával az Ádenből kivezető egyik utolsó menekülési utat is sikerült elvágniuk az Irán támogatását élvező felkelőknek.
A légikikötő elfoglalásával az Ádenből kivezető egyik utolsó menekülési utat is sikerült elvágniuk az Irán támogatását élvező felkelőknek.
Nevük
elhallgatását kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy
Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök hajón hagyta el Ádent. Az államfőt
szerdán a város kikötőjében látták, ahol tanácsadóival és
biztonsági őreivel együtt hajóra szállt. Hádi úti célja
egyelőre ismeretlen.
Obamát felszólították, küldjön fegyvert Ukrajnába
Az
amerikai képviselőház határozatban szólította fel hétfőn
Barack Obama elnököt, hogy szállítson fegyvereket Ukrajnának.
A
képviselőházi határozatot nagy többséggel fogadták el a
honatyák, 348-an szavazták meg, 48-an ellenezték, ami azt jelenti,
hogy a képviselőházban kétpárti támogatást élvez a
fegyverszállítások engedélyezésének kérdése. A határozat
azonban csupán javaslatszerű, és semmire se kötelezi az amerikai
elnököt. Az amerikai kongresszus mindkét háza egyhangúlag hagyta
jóvá tavaly azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt a
fegyverszállításra, de Obama
még nem döntött a kérdésben.
Névtelenül nyilatkozó amerikai külügyi illetékesek szerint az
Obama-kormányzat fontolgatja az emberélet kioltására alkalmas
fegyverek szállítását Ukrajnának, de egyelőre vár, mert meg
akar győződni arról, hogy a szemben álló felek érvényt
szereznek-e vagy sem a februári minszki tűzszüneti
megállapodásnak.
John
Boehner, az amerikai képviselőház elnöke más republikánus és
demokrata törvényhozókkal együtt egy március elején
nyilvánosságra hozott levélben ugyancsak az ukrán hadseregnek
történő fegyverszállítások, beleértve a halált okozó védelmi
fegyverrendszerek szállításának gyors engedélyezését sürgette
az amerikai elnöknél.
Akció-reakció
Napra
pontosan egy hónapja Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes
úgy fogalmazott, egy ilyen amerikai lépés „a legsúlyosabb
csapás lenne a minszki megállapodásokra, és újabb bizonyíték
lenne arra, hogy aki ilyen döntésekben gondolkodik, azt kizárólag
saját geopolitikai elképzelései vezérlik Oroszország úgymond
elrettentésének szükségességéről, ha nem eltaszításáról”.
Rjabkov leszögezte, hogy Oroszország nem nézné tétlenül az
ilyesfajta provokatív lépéseket, és kénytelen
lenne reagálni rájuk.
Orosz 9/11 adatok kiírása feltárja állami szereplők
" 9/11
volt az angol-amerikai fekete végrehajtott műveletet összejátszva
izraeli titkosszolgálat. " -
9/11 nyomozó
Kétségtelenül
a 9/11 támadásokat New York City és Washington DC a leginkább
hamisan által hivatalosság az amerikai történelemben.
Mivel
a merénylet John
F. Kennedy ma már tudjuk, hogy már egy klasszikus CIA
Végrehajtási terv ,
hogy nem jön közel 9/11 szempontjából száma és nagysága
egyenesen hazugságokat, félrevezető állításokat, hamis tudomány
és a csalárd tények által benyújtott tisztviselők és
alkalmazottak az amerikai kormány. A "hivatalos" 9/11
Bizottság jelentése áll, mint a legtöbb gyártott dokumentum
által valaha gyártott amerikai dollár adót. Nem csak a
vizsgálat elkerülésére minden komoly érdeklődés, hogyan két
acél könnyűszerkezetes épület jött le, miután dustified NYC,
ez is felforgatta minden olyan kezdeményezést, hogy felkutat az
igazságot.
Ez
minden meg fog változni 2014-ben.
Úgy
tűnik, hogy Oroszország már folytat szisztematikus adatok
lustálkodik 11/09, megjelenése, mely több tényszerű információk
a támadás, mint bármely amerikai kormányzati forrás. Nyomán
az angol-amerikai államcsíny által végzett CIA és az MI6
Kijevben, úgy tűnik, hogy Oroszország nem több türelmet a
nyugati beavatkozás. Különösen akkor, ha a nemzetek
destabilizálódnak az Oroszország határain nem a tét ebben az
igen következményes geopolitikai sakk meccs megy fel.
Mivel
Vlagyimir Putyin nem áll szándékában a kezdő világháború 3, ő
csak reagál a US-EU beavatkozását segítségével aszimmetrikus
hadviselés az interneten. Volt az amerikai emberek megértsék,
hogy az amerikai szövetségi kormány elkövetett 9/11
megsemmisítése, minden megváltozik, egy szempillantás alatt. Mert
az Obama-adminisztráció azt mutatja semmi jelét nem megszakítása
a tervezett felvásárlása ügyében az Ukrajna, Oroszország marad
nagyon kevés, de még mindig elég erős lehetőségeket.
Az
alábbi részlet a közelmúltban jelent meg egy alternatív
hírportál - Veterans Today - alcím alatt "Túl Minősített
közzététele". Lényegében ez a példa nélküli
szabadon bocsátását szupertitkos, és szigorúan titkos
információk illusztrálja Putyin új taktikát felé a nyugati
kezelhetetlen. Egyszerűen fogalmazva, Oroszország már nem
állok tétlenül, miközben az angol-amerikai Pusztító vetíti
hatalmi ahol úgy dönt, hogy az egész bolygón.
Túl Minősített közzététele
Szerint egy nyugdíjas FXX ügynök szakosodott izraeli számláló Intel: A típus a nukleáris eszközök használt 911 volt egy módosított változata a W-54 nukleáris tüzérségi lövedékek, amelyek burkoltan, feltéve, hogy az izraeliek között 1988 és 1998-re az Egyesült Államok többlet-készletek illegálisan exportált során A Bush / Clinton-érában.
Kémiai elemzés történik DOE Sandi képes volt azonosítani a kémiai / sugárzás lábnyomok vagy ujjlenyomat a robbanófejek vett talajminta alapján, miután 911 a Fallout Ground Zero. (A szerkesztő megjegyzése: nukleáris fegyver használata Ground Zero megerősíti a több forrásból származó)
Minden plutónium alapú robbanófejjel rendelkezik kémiai ujjlenyomatát, hogy milyen típusú a design és ahol a PU készült, és hány éves is. Ez volt a 911 zsarolás a Bush 1 és 2, a jogellenes átadása többlet amerikai nukleáris fegyverek az izraeliek és miért folyamatos fedezi fel, valamint a lopott arany és állomány csalások, hogy folyik a Wall Street stb szerint fájl ENW57. pdf 66. oldalon (A szerkesztő megjegyzése: A dokumentum beérkezett és visszaigazolt)
Csak egy 2 kilotonna eszköz volt szükség, hogy csökken az épület. A 2 kilotonna eszközt fog egy tűzgolyó az APX 150-200 méter átmérőjű, több mint 4000 Celsius-fok. Éppen elég nagy ahhoz, hogy olvad a I gerendák a központi mag az épület és vidd őket a helyükön. A fény villog tartana kevesebb, mint 1 másodperc, és elsődlegesen az UV fény tartományában.Túlnyomás miatt csak két 60 psi max és felfelé a robbanás. Lásd underground hatása.
Fallout minimális lenne és elhelyezni, hogy belül Ground Zero tartományban csak. Sugárzás csökken az elfogadható szintre számított 72 óra. A robbanás után. A legtöbb esik ki volt zárva a cement por ezáltal minden a legutóbbi rákos halálesetek, hogy most látni a New York között az első válaszadókat. (A szerkesztő megjegyzése: Összhangban helyszínen szerzett adatok)
Olvasztott acél és vas-oxidot vagy "nano termit" egy mellékterméke a nagyon magas gamma sugár / neutronfluxus indukált a központi acél mag. A sugárzás feloldódik a acél be vas-oxid-fogyasztó a szén és szilikon az acél.
Ez magyarázza a hiányzó acél oszlopokat és a nagyon fontos nyom a "elpárolgott" 20 tonnás antenna torony tetején a déli toronyba. A felfelé robbanás a sugárzás szó elpárolgott meg. Egy videó, azt bizonyítja, hogy ez igaz. (A szerkesztő megjegyzése: Tower kiadni életbevágó.)
A teljes XXOO adatfájlt DOE Sandia a 911 esemény több mint 72 MB. PS Snowden nem volt a Q távolságot, hiányzott neki ez.Carnaberry volt egy nagyon jó rejtjük a dokumentumok a témában. (Minden olyan árutovábbítási cucc.) Az egész atomsorompó történet ellopott nukleáris anyag Oroszországból érkező egy izraeli címlapsztori, hogy elrejtse az eredeti forrás fegyverek kilépő anyagot az amerikai részvénypiac cölöpök. (A szerkesztő megjegyzése: Teljesen megerősítette)
Illegális terjesztése amerikai nukleáris anyag a külföldi szövetségesek nem korlátozódott Izraelbe. Gyakorlatilag az összes NATO-szövetségesei voltak ezen átverés is. Dick Cheney volt a rosszfiú ez. Bush2 / Cheney forgalmazott nukleáris boxba idegen országban, mint adósleveleit annak érdekében, hogy megszerezzék, amit akarnak. Tom Countryman egy jól ismert izraeli operatív különös módon most a felelős a NNP a State Department szerint Obama. (?) Azt rakták Ram Emanuel.
Korai izraeli alapmodell - Vannunu képek
Úgy tűnik, hogy a fegyver választás az izraeliek voltak a W-54, és kövesse a sorozatot a nukleáris gödrök venni a Amarillo TX tárolása dump. Ez volt az, amit Carnaberry dolgozott az idősebb Bush Houston.
Összesen több mint 350 gödrök kerültek át az izraeliek több mint egy 10-20 éves időtartamra. A W-54 típusú pit tervezési voltak a legkívánatosabb miatt a 2 pont összeroppanása pit design. Ez a legegyszerűbb, hogy újra gyártása és módosítani, mint más kör pit tervez.
A fogamzásgátló tabletta formájú kialakítás a W-54 típusú fegyvert tartalmaz, több mint 1,5-szer több plutóniumot, mint egy hagyományos kút. Ez lehetővé tenné, hogy elég plutónium behajtandó, hogy még mindig fegyverek fokozata után is 32 évnél fiatalabb. Americium felépíteni a gödörben idővel végül teszi a Pit használhatatlanná fegyverként így csak korlátozott eltarthatósága alapján milyen gyors vagy lassú a plutónium volt termel a reaktorban Stanford.
Általában ez az arány körülbelül 150 nap max. A besugárzás ideje a reaktorban a gyártás során meghatározza a szavatossági ideje a gödör fegyverként osztályú anyag. Mind a mikro fejeket használnak az izraeliek újra gyártott W-54 típusú sorozatú készülékek.
Khazelov megerősítette ezt a mikro Nuke bombázás
Ezek az eszközök használták a Bali bombázások és a londoni bombázások és Japánban a reaktorok. (A szerkesztő megjegyzése: A nukleáris fegyverek használatát Bali megerősítette) is használják Damaszkuszban, Irakban és Afganisztánban az amerikai. (A szerkesztő megjegyzése: Több visszaigazolás beleértve a helyszíni minták.)
Ezek tárolják a legtöbb izraelita nagykövetségek könnyű telepítés. Az ember használt 911 tartottuk az izraeli konzulátus NYC-ig bevezetni. Miután 911 az FBI ellenőrzi, minden diplomáciai tasak egy Geiger-számláló, mielőtt belép vagy elhagyja az Egyesült Államokban. A dél-afrikai fegyvereket is többletet W-54 tüzérségi lövedékek szerzett az izraeli és a végső összeszerelés és tesztelés történt Dél-Afrikában Izraellel segítséget. (A szerkesztő megjegyzése: Ez a magyarázata Pelendaba gyártási problémák.)
Erre azért került sor, mert az izraeliek szükséges kísérleti terepet annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy újjá fegyvereket fog működni, ahogy tervezték. (A szerkesztő megjegyzése: Tesztelés szeptember 22, 1979 többszörös tanúsítást.) Az észak-koreai fegyverek is a 155 mm-es tüzérségi tervezési előírt Izrael által.
Az igazi észak-koreai atomfegyver-program alapja a nukleáris tüzérségi használatát, és nem rakéták. A terv az, hogy egy tüzérségi bárka Dél-Korea, ha kitör a háború ebben szerepelnek a kis nukleáris tüzérségi lövedékek elleni amerikai tankok rakéták és tüzérségi.
A szaúdi azon is van egy rejtjük a W-54 által megszerzett amerikai alatti Bush2. (A szerkesztő megjegyzése: Megerősített) Az izraeliek is biztosított számukra, hogy India, Brazília, Kína, Tajvan, Japán, Észak-és Dél-Korea, stb (A szerkesztő megjegyzése: Minden, de Dél-Korea megerősítette. Kanadában korábban azt gondolták, hogy a forrás a brazil nukleáris fegyverek.) Dimona egy szabványos 75 megawatt termikus felül nyitott reaktor alkalmas a Franciaországban való plutónium fegyverek gyártási program, a változata a Stanford (A szerkesztő megjegyzése: Valószínűleg "Hanford").
Dimona - Izrael
Miatt több mint használni, mint egy Tenyésztőreaktor az izraeliek, Dimona szenvedett "gőz-robbanás" IE a Flash over illetlen miatt neutron kritikussá hát a késő 1980-as Bush alatt 1. Ez leállt a működése sok évig, amíg javítás lehetne tenni.
Ez tudom, csak akkor működik, nagyon alacsony energiaszinten miatt neutronbefogási kár, hogy a tároló edénye. Most elsősorban használni izotópok előállítására. Ez arra kényszerítette az izraeliek fordulni ellopott nukleáris állomány cölöpök az USA-ból a folytatása a nukleáris programjában.
Az izraeliek tudva, hogy a nukleáris anyagok, hogy volt megszerezni csak korlátozott eltarthatósága hátra már nem használható fegyverként minőségű aztán megpróbálta dump a többletet piacon, amilyen gyorsan csak lehetséges, mielőtt ez nem használ nekik. Így dobta a gyanútlan nemzetek, akik csak ülnek rajta, és nem tudja kipróbálni. Ezek voltak a hasadó tesztek Észak-Koreában. (A szerkesztő megjegyzése: Megerősítve, több forrásból)
Amikor mindenki rákapott az átverés, mint Japán és Korea. (IE koreai sub elsüllyedés stb) dühösek voltak, mert ők fizetik nagy dolcsi szemét. Ez elindított egy mini hidegháború Izraellel és a régi ügyfelek. Azonban a mikro fejeket is, mint a plutónium korosztály lesz még hasadó termelő egy kisebb méretű robbanást javában 2 kilotonna méretű.
Tehát akkor is lehet használni, mint a kis piszkos bomba, vagy nagyon kis taktikai fejeket, mint a nukleáris tüzérségi csapások a damaszkuszi rakéta segíti W-54 által. (A szerkesztő megjegyzése: Megerősítve sztrájk május 4., 2013) A W-54 pit tervezési ez pirulát alakú, és ez az arány csupán 4 hüvelyk átmérőjű, súlya mintegy 24 kg.
A legtöbb üzemanyagot fogyaszt a plazma tűz labdát, amikor felrobbantotta így nagyon kevés a plutónium Fallout hagyott elmenekülni. Ha sózzák más anyagokkal a Fallout lehet akár csökkent az alacsonyabb szinteken, mint a fokozott sugárzás eszköz vagy az úgynevezett neutron bombát. Ez az, amit használtak a 911.
Falling Man - 911
Az elsődleges cél a nukleáris fegyver használható 911 volt, hogy egy hatalmas Gamma ray / neutronfluxust amely párolog el mintegy 150-300 méter 6 hüvelyk vastag lopni I-gerendák alkotják a központi magját a WTC épületeket. Ez létrehozott egy szabadesés eseményt látott a tévében, hogy a nap. (A szerkesztő megjegyzése: Critical információk itt.)
A vaku lenne rejtve a szem elől miatt a föld alatti robbantás. A legtöbb fény volt a nem-látható fény spektruma semmilyen módon. Túlnyomást kellene csökkenteni, hogy 6 psi miatt a robbanás utazik fel a központi mag és neutron sugárzás eltünteti a TV antenna tetején az épület, mint a tévében látni.
A Fallout ugyanis elsődlegesen elpárolgott beton cement és vas-oxid. Ez az oka annak, miután 911 mondták mindenkit TV, hogy a béta-sugárzás ég, hogy az emberek egyre okozták a maró cement por és nem a sugárzás hatását a radioaktív cement csapadék. (A szerkesztő megjegyzése: Teljesen megerősítette)
A vas-oxid találta az egész hely volt, ami megmaradt az acél I gerendák. Ez volt az úgynevezett Nano Thermite hogy találtak mindenütt. Fallout korlátozódott 1 mérföld környékén belváros NYC. Lásd listákon. (A szerkesztő megjegyzése: A beérkezett)
Sugárzás bomlási csökkent a biztonságos alacsony szinten 72 óra után., (A szerkesztő megjegyzése: Teljesen megerősítette) kívül Ground Zero önmagát. Ez az, amiért a területet zártak le a nyilvánosság 3 napig az esemény után, annak érdekében, hogy hagyja, hogy a sugárzás csepp a biztonságos szintre. [1]
Ha
elolvasod ezt a részletet gondosan, tisztán látható, hogy
Oroszország azt jelenti üzlet.Ez az, amit nem mondtam - közvetlenül
-, ami ezt a data-lerakó oly kínossá ... és veszélyes az
angol-amerikai hatalmi struktúrát.
A NATO nem elég – Juncker EU hadsereget akar Oroszország ellen
Forrás: zerohedge.com
Jean-Claude
Junkcer, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Uniónak
közös hadsereget kell felállítania, hogy ezzel megmutassa
Oroszországnak, „mennyire komolyan gondolja az európai értékek
védelmét.”
Juncker
szerint egy EU hadsereg „segítene az Uniónak betölteni a
világban ráháruló kötelességét,” amire véleménye szerint
nem elég a NATO, mivel nem minden uniós tagállam része a
szervezetnek.
„Mindannyian láthattuk, milyen káoszt okozott az EU a gazdaságban, hogyan bízhatnánk rá ezek után a védelmet is?”
Az
EU rendkívül megosztott abban, hogy miként kezelje az egyre
nyíltabban fellépő Oroszországot:
„Az Európai Bizottság elnöke egy EU hadsereg felállítására szólított fel, hogy az Unió megmutassa Oroszországnak „mennyire komolyan gondolja az európai értékek védelmét.”
A német Die Welt-nek adott interjúban Jean-Claude Juncker, az EU végrehajtó szervének vezetője azt mondta, hogy az EU hadsereg végre „hihető választ adhatna a tagállamok vagy az EU bármelyik szomszédjának békéjét veszélyeztető incidensekre.”
Úgy gondolja, hogy a NATO nem nyújt elegendő védelmet, mivel nem minden tagállam része a szervezetnek.
Egyes tagállamok, például Észtország, Lettország és Litvánia, szigorúbb lépéseket várnak keleti szomszédukkal szemben, ugyanakkor egyes nagy tagállamok megosztottak az EU hadsereg felállítását illetően. Számos német politikus, bár óvatosan, de üdvözli az ötletet, míg a britek sokadszorra is elutasítják. (forrás)
A
britek köszönik, nem kérnek belőle…
A
brit kormányszóvivő a következőket nyilatkozta vasárnap:
„Álláspontunk kristálytiszta: a védelem nemzeti, nem pedig EU felelősség. Esélytelen, hogy egy európai hadsereg felállításával kapcsolatos álláspontunk bármikor is megváltozzon.”
A
németek benne lennének…
„Támogatom Juncker javaslatát az EU hadsereg felállítására, amennyiben ez a tagállamok saját hadseregeinek felszámolását jelentené és amennyiben az új hadsereget az Európai Parlament irányítaná,” írta egy Twitter üzenetben Jan Philipp Albrecht, a német zöld párt képviselője.
A
német védelmi miniszter pedig a következőket nyilatkozta:
„A hadseregek ilyetén összefonódása, azzal, hogy idővel egy európai hadseregünk is lehet, a mi jövőnk.”
Elvben
már létezik valami, ami hasonlít egy uniós hadsereghez, de nem
nagyon akar működni. A tagállamok 1998-ban kezdtek el kacérkodni
a közös biztonság- és védelempolitikával, 2007 óta pedig
papíron létezik egy 60 ezer fős gyorsreagálású erő. Ebbe a
tagállamok ajánlottak fel már létező egységeket, hogy szükség
esetén rendelkezésre álljanak, de még a harcképessé nyilvánítás
után is rengeteg hiányosság maradt, hogy uniós színekben együtt
vessék be őket. Talán nem csoda, hogy ennek eddig a lehetősége
se nagyon merült fel.
Moszkva szerint oroszellenes az USA nemzetbiztonsági stratégiája
Az
orosz nemzetbiztonsági tanács nyíltan oroszellenesnek nevezte, és
az országra nézve fenyegetőnek ítélte az Egyesült Államok
februárban frissített nemzetbiztonsági stratégiáját, amely a
legfontosabb kihívások között nevezte meg az
ukrajnai orosz agressziót.
A
testület értékelésében egyúttal megismételte azon korábbi
moszkvai vádakat is, amelyek szerint Washington rezsimváltást akar
elérni Oroszországban, a tömegtüntetéseknek ugyanazt a
taktikáját alkalmazva, amellyel tavaly Kijevben megbuktatták az
oroszbarát ukrán elnököt.
Veszélyes Moszkvára
A
nemzetbiztonsági tanács szerint a Barack Obama amerikai elnök
által február elején módosított, 29 oldalas stratégiai
dokumentum nemcsak "nyíltan oroszellenes, és rossz színben
tünteti fel országunkat", de annak végrehajtása veszélyt
jelentene Moszkvára nézve.
Oroszbarát
lázadók egy felrobantott ukrán harckocsi mellett Metalist
közelében
Forrás:
AFP/Zurab Javakhadze
"Hosszú
távon az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt Oroszország
politikai és gazdasági elszigetelésére fog törekedni" a
tanács szerint, ami érinteni fogja az orosz fegyver- és
energiaexportot, és akadályozni fogja Oroszországban a magas
hozzáadott értékű összeszerelő ipar fejlesztését.
A testület egyúttal úgy vélte, hogy Washington és szövetségesei megpróbálják majd csökkenteni Moszkva befolyását a posztszovjet térségben, és "oroszellene politikai vonal" kialakulását fogják ösztökélni azokban az országokban, amelyek "partnerséget alakítottak ki Oroszországgal".
A testület egyúttal úgy vélte, hogy Washington és szövetségesei megpróbálják majd csökkenteni Moszkva befolyását a posztszovjet térségben, és "oroszellene politikai vonal" kialakulását fogják ösztökélni azokban az országokban, amelyek "partnerséget alakítottak ki Oroszországgal".
A
napokban adtunk hírt arról, hogy az orosz hadsereg olyan nehéz
szállítógépekből álló flottát tervez
hadrendbe állítani, amely képes lőszerekkel együtt 400 Armata
tankot elvinni a világ bármely pontjára.
A színes forradalmak technikája
Az
orosz nemzetbiztonsági tanács szerint "nagy a valószínűsége
annak, hogy a színes forradalmak továbbfejlesztett technikáját
alkalmazzák Oroszországgal kapcsolatban, amelyet egyre szélesebb
körben fognak használni az Egyesült Államok számára
ellenszenves politikai hatalmak eltávolítására".
Az
Obama által 2010 óta először módosított amerikai stratégia az
Egyesült Államok vezető szerepének igényét és az óvatosság
fontosságát egyszerre hangsúlyozza, és az erőszakos
szélsőségességet, az orosz agressziót, a kibertámadásokat és
a klímaváltozást is a legfontosabb kihívások között nevezte
meg, amelyekkel az elnök meggyőződése szerint nemzetközi
koalíciók mobilizálásával lehet a leghatékonyabban felvenni a
küzdelmet.
Brit történész Budapesten: Hitler nem "képregénybeli főgonosz", az USA pedig nem makulátlan hős volt
A
Harmadik Birodalom-trilógia születéséről tartott előadást
Budapesten Richard J. Evans brit történész,
aki
annak kapcsán látogatott Magyarországra, hogy műve harmadik
kötete is megjelent magyar fordításban. Előadásában a szerző
kiemelte: egyik fő célja, hogy árnyalja azt az elsősorban az
Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elterjedt felfogást,
amely Hitlert és a németeket mint egy képregény-történet
"főgonoszait" ábrázolja, míg a szövetségesek a
makulátlan hősök.
A
Cambridge-i Egyetem történészprofesszora az MTA Történettudományi
Intézetének budai várbeli épületében tartott pénteki előadásán
elmondta: könyve a szélesebb közönségnek szól, nemcsak
szakmabelieknek. "Bár egyes vélemények szerint
megkönnyebbülés elérni a térképeket, örömmel nyugtáztam,
hogy az eladási adatok alapján a könyv valóban komoly
érdeklődésre tart számot" - fogalmazott a 67 éves
történész.
Elmondása
szerint akkor merült fel benne a könyv megírásának ötlete,
amikor egy holokauszt-tagadással kapcsolatos rágalmazási perben -
a híres David Irving kontra Penguin Books és Deborah Lipstadt
ügyben - szakértőként vett részt, és az ügyvéd azt kérte
tőle, ajánljon neki egy laikusok által is érthető, de a
legfrissebb kutatási eredményeken alapuló átfogó könyvet a
nemzetiszocializmus hátteréről. Az eredetileg egykötetesre
tervezett könyvet végül 7 év alatt írta meg - mondta, hozzátéve:
a viszonylag "gyors" haladásban nagyban segítette a több
évtizedes, témába vágó kurzusokon szerzett egyetemi tanári
tapasztalat.
Evans
hangsúlyozta, hogy nem száraz, akadémiai hangot akart megütni
könyvében, hanem elsősorban azt akarta megmutatni, hogy a
személyes történetekben hogyan nyilvánultak meg a nagy történelmi
folyamatok. Vannak olyan élettörténetek, amelyek mindhárom
köteten átvezetnek - tette hozzá. A politikatörténeti szál
mellett nagy hangsúlyt fektetett a háttérben meghúzódó kultúr-,
társadalom- és gazdaságtörténeti folyamatokra is - mondta,
megjegyezve, hogy történészi felfogására nagyban hatott a
francia Annales-iskola.
Kiemelte:
egyik fő célja, hogy árnyalja azt az elsősorban az Egyesült
Államokban és Nagy-Britanniában elterjedt felfogást, amely
Hitlert és a németeket mint egy képregény-történet
"főgonoszait" ábrázolja, míg a szövetségesek a
makulátlan hősök. "Az egyes emberek váltakozó mértékben
vállaltak szerepet a Harmadik Birodalom bűneiben, mint ahogy az
ellenállásban is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy emberi lényekről,
emberi történetekről van szó, és a szerepek árnyaltak, gyakran
összetettek vagy összemosódottak. Ezért kerülni kell az egyszerű
kategóriákat, beleértve a jogiakat is - mint elkövető és
áldozat -, és legfőképpen kerülnünk kell a retrospektív
morális ítéletet" - fejtette ki a történész.
Az
angol tudós elmondta azt is, hogy nem először jár Budapesten, és
nagyon örül, hogy újra itt lehet. Elismerően szólt a
háromkötetes monográfia magyar kiadásáról is. A trilógiát
magyarul megjelentető Park Könyvkiadó pénteken 17 órakor tartja
a harmadik kötet bemutatóját a budapesti Hadik Kávéházban, ahol
a szerzővel Ungváry Krisztián történész beszélget Baló György
moderálásával.
A
háromkötetes mű első, magyarul 2012-ben kiadott darabja a
Harmadik Birodalom születését kíséri figyelemmel a 19. századi
bismarcki Németországtól az első világháborún át a legnagyobb
terjedelemben feldolgozott weimari köztársaság időszakáig. A
Magyarországon 2013-ban megjelent második kötet az 1933-as
hatalomra kerüléstől az 1939-es háborúba lépésig mutatja be a
Harmadik Birodalom történetét, míg a most megjelenő harmadik
kötet a második világháború időszakát elemzi: kortársak
naplóit, leveleit is felhasználva mutatja be a katonai vezetés, a
tudomány és technika szakértőinek és az egyszerű katonáknak a
sorsát, élethelyzeteit, dilemmáit a háborús pusztítás
közepette.
Bár
Evans műve Magyarország szerepét csak érintőlegesen vizsgálja,
mégsem csak a német történelem iránt érdeklődőknek lehet
hasznos olvasmány, hiszen harmadik kötetében kitér többek között
a német-magyar gazdasági kapcsolatokra, a román-magyar diplomáciai
viszonyra, Horthy németbarát politikájára, Magyarország német
megszállására, Eichmann budapesti tevékenységére, a kiugrási
kísérletre és Szálasi hatalomátvételére is - hívta fel a
figyelmet Horváth Sándor, az MTA Történettudományi Intézetének
főmunkatársa néhány nappal ezelőtt.
(Múlt-Kor
nyomán)
Térdre kényszerítették a zsidók a Jobbikot!” – szakadhat a párt és a szélsőséges holdudvar
Tombolnak
a Jobbik Magyarországért Mozgalom gárdista érzelmű támogatói
Vona Gábor cigányságnak és zsidóságnak tett gesztusai miatt. Ha
a Kuruc.info is nyíltan a párt ellen fordul, szép kis tűzijáték
lehet még a radikális jobboldalon.
Kötél
János mezőtúri jobbikos képviselő cigánygyilkosságokra buzdít
a Facebookon, mire Vona Gábor elnök – tanulságszerzésből –
egyik cigány származású párttársukhoz költözésre buzdítja.
Kulcsár Gergely jobbikos képviselőről kiderül, hogy köpködéssel
gyalázta meg a Parlament épülete előtti holokauszt-emlékművet,
mire Vona Gábor elnök – megbánásból és büntetésből
–virágos
kanosszajárásra ítéli.
Két
eset a közelmúltból. Mindkettő része a Jobbik hosszú ideje
tartó, mérsékelt, „néppártos” fordulatának. Az átalakulás
a cicás-kutyás kampányfotókkal indult, a béke és a szeretet
programjának meghirdetésével folytatódott,
most pedig a szélsőséges jelzőket próbálja lerúgni magáról a
párt. Ugyanaz a párt, ami korábban gárdát szervezett, EU-zászlót
égetett, aminek képviselői új zsidó honfoglalásról írtak és
beszéltek.
Kérdés,
hogy meddig tűri a cukulást és mérsékeltkedést a táborukhoz
lazábban vagy szorosabban kapcsolódó szélsőjobboldali
szubkultúra. Mert valami eltörött, arra egészen nyilvánvaló
jelek utalnak. A címlapján a pártot és személyesen Vona Gábort
is folyamatosan támogató Kuruc.info például így tálalta a
cipőkbe köpő Kulcsár Gergely ügyeit:
„Kulcsár Gergely a vascipőknekkényszerült virágot
vinni”; „Kulcsár Gergely jobbikos képviselő újabb levele
került nyilvánosságra. A közelgő holokamu-emléknap ügyében
eligazítást kérő e-mailt, melyet a 444 nevű zsidó blogocska
tett közzé, 2012-ben írta a frakció levelezőlistájára.” A
Kuruc jogosnak nevezi a Kulcsár aggodalmát a „biboldók”
kezdeményezésével kapcsolatban, a hírben náluk a holokauszt
továbbra is következetesen holokamuként szerepel.
|
Kulcsár
Gergely a cipőknél pózol
|
Durvább
a helyzet, ha beleolvasunk a Kulcsár-üggyel kapcsolatos Kuruc-hírek
kommentfolyamaiba. A mérsékelt hangvételre kevésbé vevő olvasók
tomboltak:
„Ha
még csak magából csinálna hülyét Vona […] A zsidók, libsik,
magyargyűlölők, buzeránsok most mind röhögnek a nemzeti érzelmű
embereken!”; „Vona feladata a radikális magyarság térdre
kényszerítése a zsidóság előtt!”; „Térdre kényszerítették
a zsidók a Jobbikot!”; „Szamurájaranyhalokostelcsivel- nagy
marha vagy te aljas zsidóvka!”
De
van itt más is. Az egész Jobbik-dilemmát illusztrálja a csalódott
gárdista nyilvános
üzeneteKulcsár
Gergely Facebook-lapján:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése