2017. szeptember 10., vasárnap

A végső idő csatározásai





A végső idő csatározásai


Végül Amerika a zsidó trágyalébe hull.




A TERMONUKLEÁRIS HÁBORÚ ELKERÜLHETETLEN?




Paul Craig Roberts szerint a termonukleáris háború elkerülhetetlen. Rendben van, de ki ez a Paul Craig Roberts? Nem akárki! Korábban az USA pénzügyminiszter helyettese, a Wall Street Journal főszerkesztő helyettese, Business Week, és több más hetilap rovatszerkesztője volt. Állandó meghívásokat kap különböző egyetemektől. Legújabb könyve: The Failure of Laissez Faire Capitalism and Economic Dissolution of the West and How America Was Lostvilágszenzáció [A laissez faire (hagyjatok mindent a maga útján menni) kapitalizmus csődje, és a Nyugati gazdaság pusztulása – Hogyan veszett el Amerika], ami világszerte nagy feltűnést keltett.
Washington úgy gondolja, hogy egy nukleáris háború megnyerhető, és éppen ezért egy meglepetés támadást (first strike) tervez Oroszország, és esetleg Kína ellen is, annak érdekében, hogy világhegemóniáját meg tudja őrizni.
A tervezés szinte befejeződött, a folyamatos megvalósítás pedig beindult. Ahogy ezt már korábban jeleztem, Amerika megváltoztatta stratégiai doktrínáját, ami szerint a nukleáris töltettel ellátott rakétáinak a megtorló szerepét átvette az első csapás szerepe. Amerikai antiballisztikus rakétákat (ABM) telepített Lengyelországba, közvetlenül az orosz határ mentén, és további telepítések vannak betervezve. Az összes tervezett ABM telepítés befejezése után Oroszországot rakéta bázisok fogják körbeölelni.
Az antiballisztikus rakétákat azért fejlesz-tették ki, hogy a behatoló interkontinentális ballisztikus rakétákat elhárítsák, azaz elpusztítsák. Ezek letelepítése után – a Washingtoni doktrína szerint – meglepetés-szerűen megtámadják Oroszországot, amire bármilyen válaszcsapás érkezik az épen maradt orosz rakéták alkalmazásával, azokat az ABM pajzzsal el fogják hárítani, megakadályozva ezzel, hogy elérjék az USA területét.
Washington szerint az ok, amiért a háborús doktrína megváltoztatására kényszerültek, annak lehetősége, hogy terroristák nukleáris eszközökhöz juthatnak, amivel amerikai városokat vehetnek célba. Ez a magyarázat azonban nevetséges. A terroristák egyének, vagy egyénekből álló csoportok, nem pedig katonailag fenyegető ország. A terroristák ellen bevetett nukleáris fegyverek a terroristákon kívül sokkal több mindenki mást is megsemmisít. Használata teljesen felesleges, mert ezt a célt el lehet érni hagyományos drónokkal is.
Washington magyarázata a Lengyelországban telepített ABM bázisokra Európa védelme az Iránban fellőtt ICBM fegyverekkel szemben. Miközben minden egyes európai ország vezetése tudja, hogy Iránnak nincsenek ICBM rakétái, és Irán a legkisebb jelét se adja annak, hogy meg akarná támadni Európát.


Putin laughs in face of a journalist about the anti missile system (ENG) subtitle




Egyetlen európai kormány se hiszi el Washington okfejtését. Valamennyi európai kormány tudja, hogy Washington magyarázata nem állja meg a helyét, mindössze el akarja kendőzni azt a tényt, hogy egy nukleáris háború megnyeréséhez szükséges lépéseket teszi meg.
Az orosz kormány tudja, hogy az amerikai háborús doktrína megváltozott, és határa mentén felállított amerikai védelmi rakéták ellene irányulnak és érzékeli Washington megelőző csapás végrehajtásának előkészületeit.
De Kína is tisztában van azzal, hogy Washingtonnak hasonló tervei vannak Kínával kapcsolatban is. Néhány hónappal ezelőtt már jeleztem Kína reagálását az ellene irányuló Washingtoni szándékra. E szerint Kína felhívta a világ figyelmét, hogy egy amerikai támadásra képes megsemmisítő válaszcsapásokra.
Ennek ellenére Washingtonban úgy gondolják, hogy egy nukleáris háború megnyerhető nulla, vagy minimális ellencsapás elszenvedése árán. Ez a feltételezés igen valószínűvé tesz egy nukleáris háborút.
Amint az Steven Strarr egyértelművé tette, hogy a megnyerhető nukleáris háború elképzelés alapja a tudatlanság. Egy nukleáris háború nem megnyerhető. Még abban az esetben is, ha az amerikai városok megvédhetők lennének a felállítandó ABM rakéták segítségével, az Oroszországban és Kínában felrobbant H-bombák okozta radioaktív sugárzás és a bekövetkező „nukleáris tél” Amerikát is elpusztítaná.
A korrupt Clinton adminisztráció alatt néhány kézben összpontosított média együttműködően nem foglalkozik a témával. Washington nyugat- és közép-európai vazallus országai, valamint Kanada, Ausztrália és Japán szintén együttműködőek, mert elfogadják Washington tervét és megvalósításához területileg hozzájárulnak. A megtébolyodott lengyel kormány minden valószínűség szerint aláírta az emberiség halálos ítéletét. De együttműködő az amerikai kongresszus is, mert a végrehajtó hatalom nukleáris háború beindításával kapcsolatos terveit nem hajlandó megvitatni.

Washington egy rendkívül veszélyes helyzetet teremtett, mert Oroszországot és Kínát egyértelműen fenyegeti egy meglepetésszerű első csapással. Vajon Oroszország és Kína miért ülne a babérain és várná az elkerülhetetlen amerikai első csapást, miközben ellenfelük folyamatosan kiépíti ABM védőpajzsát? Biztosra vehető, hogy amint elkészül ez a védőpajzs, Amerika meg fogja támadni Oroszországot és Kínát, hacsak nem hajlandók magukat megadni.
Az alábbiakban belinkelt Russian Today videó világossá teszi, hogy Washington első csapás terve messze nem titok. De az is világossá válik, hogy Washington kész minden olyan európai vezetőt likvidálni, aki nem áll be a sorba.

Az USA megelőző atomcsapást tervez Oroszország ellen - The Truthseeker



Bilderberg döntés - Drábik - a megváltozott amerikai katonai doktrináról

Dr. Drábik János: Ukrajna helyzetjelentése

Dr. Drábik János: Hogyan pusztítja el a kamat a magas kultúrákat?



Sokan kérdezték tőlem, mit tehetünk? Ne higgy el egyetlen szót se, amit az Obama adminisztrációtól hallasz. A gonosz embereknek Washingtonban van a gyülekező helye. A XXI. században Washington hét országot döntött részben vagy egészben a romokba, több millió ember halálát okozva, akiket egy pillanatig se sajnált. Ezt a szörnyűséget „sikernek” könyvelték el, mert Washington győzedelmeskedett. Washington elhatározta, hogy minden áron győzedelmeskedni fog, aminek az „ára” nem képezi megfontolás tárgyát. Gondold át, mi várható ilyen döntéshozóktól, akik egészen másképp gondolkodnak, mint a „közönséges” emberek. Washington az emberiséget a pusztulásba vezeti.
Fordította: Antalffy Tibor





A rakétavédelmi rendszer Európában fegyverkezési

versenyhez vezet



Európában október 28-án indították be a rakétavédelmi rendszer szétbontakoztatásának második ütemét, amelyik kiterjed egy romániai elfogórakéta-bázis kialakítására. A harmadik ütemben hasonló bázist létesítenek Lengyelországban.
A rakétavédelmi rendszerek telepítése már most is veszélyt jelenthet Oroszország szempontjából – hangoztatta az Oroszország Hangjának adott exkluzív interjúban Vlagyimir Jevszejev.
Romániában tengeri telepítésű Aegis elfogó rakétákat helyeznek el. Ezek egyelőre nem irányulnak hadászati rakéták fejrésze elfogására, azonban a rendszer kiváló modernizációs lehetőségekkel rendelkezik. Ennélfogva az orosz hadászati potenciál számára már most is veszélyes lehet, elsősorban az Északi és Norvég-tenger felől – véli Vlagyimir Jevszejev.
Ha az Aegis rendszerrel ellátott hajók az északi tengereken viszonylag közel kerülnek a Borej típusú orosz tengeralattjárók járőrözési térségéhez, akkor egy ilyen tengeralattjáróról rakétát bocsáthatnak ki feléjük. Azonban az Aegis rendszer elfogja azt.
Moszkva aggasztónak tartja az Aegis rendszerrel ellátott hajók jelenlétét a Fekete- és a Balti-tengeren is.
A szakértő szerint Washington elferdíti a valós helyzetet, amikor azt állítja, hogy az európai rakétavédelmi rendszer az iráni rakétaveszély kivédést szolgálja. Jevszejev véleménye szerint teljesen alaptalan állítani, hogy Teherán interkontinentális rakétával rendelkezik. Ehhez legalább 2 ezer km hatótávolságú hadászati rakéta előállítása szükséges, a hadászati rakéták esetében pedig a repülési távolságnak legalább 5,5 ezer km-nek kell lennie. De erről egyelőre még beszélni is korai lenne – vallja meggyőződéssel Vlagyimir Jevszejev.
Irán Saháb-3 és Saháb-3m rakétákat rendszeresített, melyek hatótávolsága mindössze 1100 km, valamint 1600 km hatótávolságú Gard-1 rakétát. Közben ezeket nem telepítik a nyugati határnál, csakhogy ne provokáljanak ki csapásmérést. Egyszóval, az efféle paraméterekkel rendelkező rakéták egyáltalán nem veszélyesek Európa számára. A szilárd üzemanyaggal működő Szadzsil-2 rakéták hipotetikusan bizonyos veszélyt jelenthetnek Európa némely térsége számára. Azonban ezeket a rakétákat 2011 ősze óta nem tesztelték és nem rendszeresítették a fegyveres erőknél. Vagyis Irán részéről Európát nem fenyegeti semmiféle rakétaveszély. Mindez legenda.
A szakértő rámutatott, hogy orosz rakéták rendelkeznek olyan rendszerekkel, amelyek révén áthatolhatnak a rakétavédelmi rendszereken. Az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztői azonban válaszlépéseket készítenek: álcélok megkülönböztetésére irányuló rendszereket, soktöltetű elfogórakétákat és még sok mást is fejlesztenek. Vagyis az orosz hadászati csapatok számára valóban veszélyt jelenthet az európai rakétavédelem, és a haditechnika fejlődésével ez a veszély csak fokozódni fog. Adott helyzetben Oroszország kénytelen újabb lehetőségeket számba venni a rakétavédelmi rendszereken való áthatolás érdekében. Ez pedig fegyverkezési versenyre ösztöni a feleket – hangsúlyozta a szakértő.
Forrás: ruvr.ru

Hidegháború kell a NATO-nak



A NATO célja, hogy csapatait elhelyezze az orosz határ közelében. A 

Sunday Times szerint e terveket a szövetség védelmi miniszterei a jövő 

héten vitatják meg. A NATO főhadiszállásán hangoztatják, hogy az 

Együttműködési Okmány, amelyet Moszkvával írtak alá, hatályát 

vesztette.
A NATO és Oroszország 1997-ben írta alá a dokumentumot. Brüsszel és Moszkva megállapodott abban, hogy nem helyeznek el jelentős katonai erőket az Elbától keletre. Most viszont a NATO-tisztségviselők azt állítják, hogy a szerződés addig volt érvényes, amíg mindkét fél betartotta feltételeit. Azóta, hogy Oroszország – szavaik szerint –„visszacsatolta” a Krímet, minden megváltozott.
De a valóságban a helyzet nem idén márciusban változott meg, amikor a Krím lakossága népszavazáson döntött az újraegyesülésről Oroszországgal. Már a 1990-es években, miután összeomlott a Szovjetunió, napirendre került az a kérdés, hogy van-e értelme az Észak-atlanti Szövetség létezésének. Akkor Brüsszel megígérte, hogy nem terjeszti a szövetség befolyását keletre. De néhány éven belül az egykori szovjet blokk szinte minden állama belépett a NATO-ba – mondja Pavel Zolotarjov az USA és Kanada Kutatóintézetének elemzője.
Akkor világossá vált, nem valószínű, hogy a szervezet feloszlatja saját magát. Hiszen ez az amerikai befolyás fő eszköze Európában. Oroszország úgy vélte, hogy ha nem vagyunk ellenségek, akkor közelíthetünk egymáshoz. A NATO pedig ezt arra használta, hogy továbbterjessze befolyását keletre, és tagjai közé fogadta először a volt szocialista országokat, később viszont a volt szovjet köztársaságokat is.
Az elemző szerint a NATO-csapatok elhelyezése Oroszország határai közelében azt a célt követte, hogy igazolja saját létezését. Ehhez külső ellenség szükséges. És az ellenséget Moszkva személyében találták meg. Ez az egyetlen módja Washington számára, hogy bizonyítsa szövetségeseinek a NATO szükségességét.
De egyre nehezebb ezt bizonyítani. Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter például nem ért egyet azzal, hogy az ukrajnai válság miatt Németországnak növelnie kell katonai költségvetését. Szavai szerint, ebben a helyzetben egy ilyen lépés nem lenne bölcs politika. Ezen kívül, a miniszter kifogásolta a NATO-csapatok telepítését kelet-európai államokban. Schaeuble nem kételkedik benne, hogy ez csak súlyosbítja a helyzetet.
A napokban Vlagyimir Putyin elnök emlékeztette nyugati partnereinket: Oroszország és a NATO tudna gyümölcsözően együttműködni. Szerinte több olyan terület van, ahol együtt léphetnénk: ez a közös biztonság, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. E problémák megoldása érdekében konszolidálni kell erőfeszítéseinket. Nem pedig azt mutatni, ki a világ gazdája, mint ahogyan ezt a NATO csinálja.
Forrás: ruvr.ru







EGY LOKÁLIS ATOMHÁBORÚ HATÁSAI



Ahogy a csehovi illúzió szerint az első felvonás színfalán lógó puska a harmadik felvonás végén elsül, ugyanúgy feltételezhetjük, hogy a németek által Izrael részére gyártott tengeralattjárókra telepített, nukleáris robbanófejekkel ellátott rakéták is ki lesznek lőve, valamelyik felvonás végén. Komikus, hogy az iráni atombombától rettegő Izrael a 200+ nukleáris robbanófejének célba juttatását már nem bízza az elhárítható vadászbombázókra, sokkal biztonságosabb azokat kilőni a Perzsa öbölből. Mert ha nem akarná kilőni őket, akkor meg se rendeli azokat a tengeralattjárókat. Tehát….
Tételezzünk fel egy helyi nukleáris háborút Izrael és Irán között, ami – természetéből kifolyólag – kissé „kiszélesedhet”. Valamint tételezzük fel, hogy „mindössze” 100 db Hirosima méretű atomtöltetet robbantanak fel. Különben ez egy nagyságrendekkel alulbecsült feltételezés, mert manapság a 20 kilotonnás fejek vicc számban mennek, és nem igazán biztos, hogy 100-nál megállnak. Ez természetesen nem jelentené a III. világháborút, mindössze egy kisebb lokális összecsapást, ezért elképzelhető, hogy „csak” 15 kilotonnás (taktikai) bombákat alkalmaznak. A nagy kérdés az, mi lenne ennek a hatása az egész Földre, illetve az emberiségre nézve?
Nos, a Londonban megtartották a Royal Society of Medicine időszakos konferenciáját Dr. Ira Helfand amerikai traumatológus szakértő előadásából kiderült egy és más, aminek a csattanója 1 milliárd ember éhhalála, plusz néhány-száz millió bizonyosra vehető halála, elsősorban betegségekből és a szűkössé vált élelmiszerekért kialakult harcok miatt. Ugyanis a helyi jellegű összecsapás hatása kiterjedne az egész Földre. Helfand kihangsúlyozta, hogy ez nem rémhírterjesztés, hanem pontos felméréseken alapuló tény. Korábban napvilágot látott tanulmányok szerint egy ilyen „konfliktus” 100 millió tonna fekete kormot lőne fel az atmoszférába, ami évekre visszavetné a Föld átlaghőmérsékletét 1,25 °C-al, vagyis a gabonatermelésre rendelkezésre álló időt 10-20 nappal megrövidítené. Tegyük ehhez hozzá, hogy jelenleg a Föld élelmiszer tartalék 49 napra elegendő, ami az utolsó 50 év minimuma. Ez a tartalék pedig nem lenne elegendő a vészhelyzet áthidalására. Következésképpen a világban beindulna az élelmiszer felhalmozás a vele járó fegyveres konfliktusok kialakulásával.
Az élelmiszer termesztés nagyfokú visszaesése már csak azért is elhihető, mert volt már rá példa. 1815-ben az indonéziai Rambora vulkán kitörése miatt 1816 volt a „nyár nélküli év”, ami az egész világra éhínséget hozott. Dr. Helfand rámutatott arra, hogy az éhezés magával hozná a kolera, tífusz és egyéb betegségek járványát is.
A konferencián Brian Toon amerikai atmoszférakutató (University of Colorado) által feltárt másik tanulmány szerint 100 darab 15 kilotonnás atombomba felrobbantása a Föld ózonrétegének 30-40 százalékos csökkenését vonná maga után, ami számtalan gazdanövény kipusztulásához vezetne. Dr. Toon szerint ez egy teljesen új aspektus, amire még senki sem gondolt. Véleménye szerint ez a tényező is tömeges éhezéshez vezetne.
Nukleáris szakértők ezeket a kutatási eredményeket nem kérdőjelezik meg, de rámutatnak a nagyméretű bizonytalanságra. Mindenesetre az biztos, hogy a lokálisan megvívott nukleáris háborúból származó radioaktív hamu, sokkal károsabb lenne a konfliktusból kimaradt országok részére, mint amire a politikusok számítanak, állítja John Pike a www.globalsecurity.org igazgatója.
„Lokális eseményeknek globális következményei lesznek”, figyelmeztet Dan Plesch (University of London). Tudomásul kell vennünk, hogy egy lokális nukleáris konfliktus okozta veszélynek, az egész emberiség ki van téve. „Többségében nem vagyunk tudatában annak, hogy mindannyiunk sorsát helyettünk dönthetik el Jeruzsálemben, esetleg New Delhiben, Washingtonban vagy Moszkvában.




Izrael atomfegyverrel szereli fel tengeralattjáróit



Izrael atomrobbanófejjel ellátott rakétákkal szereli fel Németországból származó tengeralattjáróit - írta vasárnap megjelent számában a Der Spiegel című német hetilap.
A beszámoló szerint "Németország segít Izraelnek a nukleáris csapásmérő erő kiépítésében". A berlini vezetés azt állítja, nincs tudomása arról, hogy német gyártású tengeralattjárókat atomfegyverekkel szerelnek fel Izraelben. Ugyanakkor a német védelmi minisztérium több korábbi magas rangú tisztségviselője a lapnak elmondta: mindig is abból indultak ki, hogy Izrael atomfegyverekkel szereli fel a német gyártású tengeralattjárókat. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter pedig úgy nyilatkozott, Németország "büszke lehet, hogy sok évre biztosította Izrael fennmaradását" - írta a Der Spiegel.
Izrael a kilencvenes évek vége óta szerez be tengeralattjárókat Németországtól. Eddig három Delfin osztályú búvárhajóhoz jutott hozzá. Az első kettő vételárát a német állam teljes egészében átvállalta, a harmadik megvásárlásához 50 százalékos támogatást nyújtott. Három további tengeralattjáróról is van megállapodás. A sorrendben hatodik megvásárlásáról az idén márciusban kötöttek szerződést. Ennek értelmében a berlini vezetés átvállal a hajó árából 135 millió eurót az államháztartás terhére, ez a költségek nagyjából egyharmadát jelenti.
A Delfineket a ThyssenKrupp egy leányvállalatának kieli üzemében építik. Szakértők szerint a víz alatti járműveket el lehet látni atomrobbanófejjel felszerelt, közepes hatótávolságú rakétákkal is.
A Der Spiegel beszámolója szerint a német tengeralattjárókról egy titkos fejlesztésű hidraulikus berendezéssel lehet kilőni az atomrobbanófejjel ellátott rakétákat.
Izrael széles körben elterjedt vélekedés szerint rendelkezik atomfegyverrel, és az egyetlen ország a közel-keleti térségben, amely nem tagja az nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását célzó atomsorompó szerződésnek. A tel-avivi vezetés nem nyilatkozik az ilyen irányú esetleges fejlesztésekről, és elzárkózik attól, hogy nemzetközi ellenőrök vizsgálják az atomenergetikai létesítményeit.
A Der Spiegel vasárnapi beszámolója szerint a német külügyminisztérium archívumában fellelhető dokumentumok alapján az akkori NSZK 1961 óta tudott Izrael atomfegyverkezési programjáról.
A lap egy 2011 nyarán megjelent számában arról írt, hogy a szerkesztőséghez eljutott a tel-avivi amerikai nagykövetség egy diplomáciai távirata, amely szerint az Izraelnek nyújtott német tengeralattjáró-vásárlási támogatás a náci korszak rémtetteinek jóvátételét célzó programok közé tartozik.
Új számában a hetilap azt írta, hogy a legutóbbi - hatodik - tengeralattjáró megvásárlásához nyújtott támogatásért cserébe Németország egyebek mellett a megszállt palesztin területeken követett telepépítési politika módosítását kérte Izraeltől, de a Netanjahu-kormány mostanáig egy német kérésnek sem tett eleget.
Forrás: MTI


Amerika és Izrael állt a Stuxnet vírus mögött



Elnökségének első hónapjában rendelte el Barack 

Obama amerikai elnök, hogy kifinomultabb 

módszerekkel támadják Irán urándúsítóit - írja pénteken

 megjelent oknyomozó cikkében David E. Sanger, a New

 York Times újságírója. A rendelet nyomán Amerika 

kiberfegyvereket vetett be az iráni ipari létesítmények

 ellen. A támadáshoz szükséges fejlesztések még a Bush

 kormányzat alatt indultak el 2006-ban. A később Stuxnet

 néven ismertté váló vírust egy Olympic Games 

fedőnevű 

titkos program keretében fejlesztették ki.
A Bush adminisztráció alatt a CIA többször próbálkozott szabotázzsal az iráni dúsítók ellen, ám a módszer nem bizonyult kellően hatékonynak. A Stuxnet kifejlesztését a natanzi létesítményekről és a hackelésről alapos információkkal rendelkező izraeli 8200-as egység és az amerikai NSA hírszerző hivatal közösen végezte. A kód tesztelésére Amerikában került sor, ahol az iráni dúsítócentrifugák másait is üzembe helyezték.
A kiberbiztonsági közösség korábban is sejtette, hogy az Egyesült Államok vagy Izrael állhat a Stuxnet vírus mögött. David E. Sangernek, a New York Times újságírójának viszont meg is erősítették hírszerzési források a számítógépes féreg származási helyét. Sanger oknyomozó cikkéből azt is meg lehet tudni, hogy kezdetben fertőzött pendrive-okkal juttatták be a vírust az atomlétesítménybe, később azonban megbízhatóbb módszereket is kidolgoztak a fertőzésre.
A férget eredetileg csak Irán natanzi dúsítóüzemeibe juttatták be, ám egy programozási hiba miatt kijutott az internetre. A névtelenül nyilatkozó, hírszerzési területen dolgozó források szerint a vírus kiszabadulását követő tárgyalásokon Obama tanácskozott Biden alelnökkel és Leon E. Panettával, a CIA elnökével arról, hogy leállítsák-e a támadást. Tanácsadói azonban megnyugtatták az elnököt, hogy az irániak nem látnak tisztán az ügyben, és a féreg még így is elég pusztítást végez. A döntés után a kártevő újabb verzióit juttatták be az iráni urándúsítóba.
A program sikerességéről a Sanger által szóra bírt forrásoknak sem volt egységes képük. Valószínűleg ezer és ötezer közé esik azoknak a centrifugáknak a száma, amelyeket a vírus tönkretett. Az Obama adminisztráció belső becslései szerint legalább 18 hónappal vetette vissza a Stuxnet az iráni atomprogramot, ám elképzelhető, hogy a kár kétévnyi késést okozott. A külsős források ennél pesszimistábbak, Sanger szerint Iránnak 4-5 fegyverre elegendő hasadóanyaga van.
Az Egyesült Államok Sanger által megszerzett legfrissebb hírszerzési adatai szerint az iráni atomfegyver-programot 2003-ban felfüggesztették, ám néhány részfolyamat még működik. Ilyen például az urándúsítás is.
Az USA csak a közelmúltban ismerte el, hogy kiberfegyverek fejlesztésével foglalkozik, a felhasználásukat pedig sosem ismerte be. Sanger cikke szerint korábban voltak hírek arról, hogy Al-Kaida tagok gépeit vagy légvédelmi rendszereket vezérlő PC-ket támadtak meg, ám az Olympic Games kódnevű támadás teljesen más szintet képviselt.
Az USA olyan eredményeket ért el a vírussal, amit csak bombázással vagy szabotázzsal lehetett volna korábban elérni. A név nélkül nyilatkozó források szerint Obamát aggodalommal töltötte el annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államok kibercsapásain más államok, terrorszervetek vagy hackerek is felbátorodnak. Ám végül úgy döntött az elnök, hogy mindenképpen meg kell állítani Iránt.
A Stuxnet 2010-es elszabadulása után a vírus több mint százezer számítógépet fertőzött meg, károkat azonban nem okozott. A kártevőt elemző Symantec már 2010 novemberében úgy vélte, hogy a kódot ipari létesítmények ellen tervezték. A kiberbiztonsági cég szakértői azt is felfedezték, hogy a kártevő az iráni dúsítókban is használt Siemens ipari vezérlőrendszereket állítja át úgy, hogy bizonyos, a centrifugákban lévő motortípusok tönkremenjenek. A programozók még arra is ügyeltek, hogy a vírus meghamisítsa az ipari rendszer által kibocsátott jeleket, így a Stuxnet működése nem volt észlelhető a vezérlőből.
A Stuxnet végül egy mérnök laptopján szökött ki az atomlétesítményből. A féreg egy új verziója nem észlelte, hogy a számítógép nem a létesítmény zárt hálózatára kapcsolódik a gép, hanem az internetre, és terjedésbe kezdett. "Azt hisszük, hogy az izraeliek módosítása lehetett az ok, és nem tudjuk, hogy nekünk közünk volt-e hozzá" - mondták Obama elnöknek a vírus kiszabadulásakor. Az elnök úgy döntött, hogy nem állítja le a kiberfegyver-programot, sőt ajövőben elképzelhető, hogy több célpontot is találnak az amerikai kódnak. A Sanger által megkérdezett szakértők szerint a közeli jövőben Amerika megismerheti azt, hogy milyen egy kibertámadás célpontjává válni.
Forrás: origo.hu


Irán vezérkari főnöke: elköteleztük magunkat Izrael





Megsemmisítésére



Irán elkötelezte magát Izrael teljes megsemmisítése mellett – nyilatkozta 

az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Hasszán Firuzabadi vezérőrnagy 

vasárnap Teheránban. A főtiszt azzal fenyegetőzött, hogy „az iráni nép 

véghezviszi célját, amely Izrael teljes megsemmisítése”.
A főtiszt ezt aznap mondta, amikor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója, Jukija Amano Teheránba utazott, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggályokról folytasson tárgyalásokat. Kedden meg is állapodott Irán és a NAÜ, az erről szóló egyezményt hamarosan alá fogják írni.
Habár korábban már több iráni vezető nyíltan megmondta, hogy Izraelt „el kellene törölni a föld színéről” – köztük Mahmud Ahmadinezsád, iráni elnök is – az iráni vezetés részéről eddig az nem hangzott el, hogy Irán el is kötelezte volna magát amellett, hogy ezt végre is hajtsa.
A vezérkari főnök fenyegetését követően azonban Josh Block, az amerikai Progresszív Politikai Intézet közel-kelet szakértője, a Clinton-adminisztráció egykori tanácsadója az amerikai The Daily Caller hírportálnak azt mondta: nem lenne bölcs, ha nem vennék komolyan az iráni katonai vezető fenyegetését. „Amikor kimondják, ők azt úgy is gondolják. Ezt a történelem folyamán már megtanultuk” – vélekedett a szakértő, aki hozzátette: az Egyesült Államoknak aggódnia kellene amiatt, hogy „Irán esetleg nukleáris technológiát adhat át terrorista szövetségeseinek, beleértve az al-Kaidát és a Hezbollahot is.”
„Irán elkötelezett Izrael teljes elpusztítására. Ez egy világos és egyszerű üzenet. Meg akarja semmisíteni Izraelt, és hogy ezt a célját elérje, nukleáris fegyvereket fejleszt” – reagált Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő este az iráni fenyegetésre. „Irán Izraelt és a békét fenyegeti, és az egész világot. Ez ellen a gonosz szándék ellen a világ vezető országainak határozottságot kell mutatnia” – mondta Netanjahu. Az izraeli kormányfő szerint nem „engedményeket kell Iránnak tenni, hanem nyíltan és egyértelműen kell megfogalmazni a követeléseket: Iránnak fel kell hagynia minden urándúsító tevékenységgel, és le kell szerelnie a földalatti nukleáris létesítményét”.
Az iráni vezérkari főnök vasárnapi beszédében egyébként azt is elmondta, hogy az iráni legfelsőbb vezető Ali Hamenei nagy hangsúlyt helyez a palesztinok támogatására, akik „a cionista rezsim”, Izrael ellen harcolnak. Hamenei szerint Izrael ellenségeinek védelme „vallási kötelességük”.
Az iráni legfelsőbb vezető korábban elismerte, hogy Irán közvetlenül támogatta a Hezbollah és Hamasz terrorszervezeteket a 2006-os libanoni háborúban és a 2008-09-es gázai háborúban is.
Februárban Hamenei azt mondta, a jövőben is támogatni és segíteni fogják mindazokat, akik a „cionista rezsim” ellen harcolnak. Az iráni legfelsőbb vezető azzal fenyegetőzött, hogy a „cionista rezsim egy igazi rákos daganat, amit ki kell vágni, és ki is lesz vágva, Allah nevében.”
Meir Dagan, az izraeli titkosszolgálat egykori főnöke, valamint Martin Dempsey tábornok, amerikai vezérkari főnök egyébként a közelmúltban úgy vélekedtek, hogy Irán „racionális szereplője” a nemzetközi arénának, és a teheráni rezsim „mérlegelni fogja” lépéseinek a következményeit.
Forrás: atv.hu




Netanjahu Irán elleni háborúra készíti az országot




Hétfőn, május 7-én az izraeli kormány jóváhagyta a knesszet 


feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényalkotási miniszteri

 bizottság utasítást kapott, hogy 2012. szeptember 4-ig nyújtsa be az 

előrehozott választásokról szóló törvénytervezetet.
A felmérések alapján állítható, hogy Binjamin Netanjahu miniszterelnöknek jelenleg nincsenek komoly konkurensei, és pártja a legnagyobb frakcióval rendelkezik majd a knesszetben. Több elemző szerint az előrehozott választások és a Netanjahu által kívánt tágabb koalíció az Irán elleni csapásmérés előkészületét jelentik.
Forrás: ruvr.ru



A Moszad volt főnöke szerint: "nagyon rossz jövő előtt


állunk"


A Moszad korábbi főnöke Meir Dagan, úgy nyilatkozott, hogy Izrael a 

„katasztrófa” küszöbén áll, az előrejelzések szerint a tel aviv-i rezsim 


nagyon rossz jövő elé néz.
„Nem állítanám, hogy a katasztrófa szélén állunk, mert ez kissé túlzó lenne, de a prognózis azt mutatja, hogy nagyon rossz jövő előtt állunk.” – helyesbített később Dagan egy interjúban a Jeruzsalem Post-nak.
A Moszad egykori főnöke is bírálta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és rendszerét, azt állítva, hogy az izraeli rendszer mostanra elérte azt a pontot, ahol a rezsim „működés képtelen” Izraelben.
Dagan megalakított egy szervezetet, amely támogatja az izraeli rendszer megváltoztatását.
A tel-avivi rezsim által ellentmondásos karakternek mondott egykori Moszad főnök, azt írta, hogy az Irán elleni támadást a „leghülyébb ötletnek” tartja.
Meir Huberman (később Dagan) 1945. január 30-án a Szovjetunióban született egy novoszibirszki vonaton. 1950-ben Meir és családja kivándorolt Izraelbe, egy Tel-Aviv melletti városban telepedtek le. Dagan egy amatőr festő volt és vegetáriánus, a tel aviv-i egyetemen tanult festészetet és szobrászatot. 1963-ban Dagan belépett az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kötelékébe és ezzel kezdetét vette egy hosszú és rendkívül sikeres katonai karrier. Libanoni ténykedése alatt pedig szoros barátságot kötött a későbbi miniszterelnök Ariel Sharonnal is. Az izraeli média szerint Sharon a következőképpen ajánlotta fel Dagannak a posztot: „Izraelnek most egy olyan kémhálózatra van szüksége, amely késsel a fogai között kész szembenézni az ellenséggel.”
Ariel Sharon miniszterelnök 2002-ben Meir Dagant nevezte ki, aki Ephrám Halevyt váltotta a Moszad igazgatói székében. Azóta – az izraeli politikai életben szokatlan módon – már kétszer is meghosszabbították megbízatását, Ehud Olmert ismét meghosszabbította megbízását 2007. februárjában és 2008. júniusában. Majd ezt követően 2009-ben Benjamin Netanjahu is megerősítette posztján 2010. végéig,
Dagan is össze-vissza beszélt azt utóbbi időkben. Nemrégiben azt javasolta, hogy az iráni ellenzék döntse meg az Izraelre veszélyes perzsa vezetést, ha pedig ehhez katonai támogatásra lenne szükségük, akkor Amerika nyújtsa ezt, és ne Izrael.
Dagan hangot adott azon véleményének a Leslie Stahlnak adott interjújában (CBS News ” 60 Minutes-ban), miszerint Mahmud Ahmadinezsád-ot és az iráni rendszert, „nagyon racionalistának” nevezte, akik nem fejlesztenek ki felelőtlenül atomfegyvert. Szerinte a legnagyobb ostobaság lenne megtámadni a perzsákat. Ehelyett az javasolja, a zsidók inkább „segítsenek” az irániaknak, hogy saját maguk változtassák meg a politikai rendszerüket.
Korábban már írtuk, hogy Szíriában a líbiai forgatókönyvet kívánják megismételni, mely jobban szolgálja Izrael és a többi cionista érdekeit, és nem ez lenne az első olyan „segítség”, egy iráni rendszer változtatási kísérletre, melyet kívülről támogatnak, ahogy más országokban, pl. Szíriában is bizonyítható volt a cionista „segítség”.
Kifejtette továbbá, hogy a „legbölcsebb taktika a jelenlegi teheráni politikai vezetés leváltása lenne, s Izraelnek kötelessége segíteni mindazoknak, akik ezt a rendszert le akarják váltani”, majd hozzátette: „A katonai támadást csak akkor szabad végrehajtani, ha minden más eszköz kudarcot vall. Persze jobban szeretném, ha nem Izrael, hanem Amerika támadná meg Iránt”, vélekedett Meir Dagan.
Úgy tűnik azonban, hogy Amerikának, ehhez nem fűlik a foga, legalábbis nem kapkodja el a támadást. Ennek nem csak az az oka, hogy a Közel-Keleten és újabban a Távol-Keleten (Fülöp-Szigetek) is feszült a helyzet, hanem hogy Kínával és Oroszországgal most nem lenne okos ujjat húznia.
Úgy látszik, hogy az izraeli kormánynak előbb-utóbb a saját belső válságával is szembe kell néznie, és nem biztos, hogy beválik az a cionista taktika, hogy erről a figyelmet a külpolitikai síkra terelje, valamint az sem tűnik nyerő ötletnek, hogy az USA-t vagy az EU-t tolja maga elé (majd a felelősséget is a nyakukba varrja). Mindegyiknek megvan a maga külső, no meg, belső és egyre eszkalálódó problémája. A cionista Izraelnek nehéz lesz pénzzel úgy megoldani az ügyeit, hogy közben keressenek is a dolgon, és még sajnáltatni is tudják magukat, azaz ebből is ún. erkölcsi tőkét kovácsoljanak maguknak.
Forrás: jovonk.info




PEARL HARBOR 2?




A USS Enterprise az általa vezetett csapásmérő erők jelenleg

haditengerészeti gyakorlatot tartanak, ami az Irán elleni háború egy

 vonatkozását szimulálja. A gyakorlat Florida partjainál zajlik. A szimuláció

kilenc ország részvételét képezi le, ebből kettő olyan “fundamentális 

iszlám 

teokrácia, ami terrorista csoportok támogatásával gyanúsított”. A 

gyakorlat térképe tartalmaz egy 56 kilométer széles szorost, ami a parttól 

320 kilométerre található. A szoros alakja és szélessége megegyezik a 

Hormuzi-szoroséval – azzal a tengeri olajkereskedelmi csomóponttal, ami 

jelenleg Irán irányítása alatt áll.
Az USA katonai tisztviselői persze tagadják, hogy a gyakorlatnak köze lenne az iráni helyzethez, mondván hogy “a csoport több lehetséges küldetés területénekszimulációjával gyakorlatozik”. Dennis Fitzpatrick, az atlanti csapásmérő erők kiképzésének koordinációjáért felelős tiszt mindenesetre azt mondta, a csoport azokra a gyakorlatokra összpontosít, ami a flotta úti céljával kapcsolatos. Az ötven éves repülőgép-hordozó anyahajó, a USS Enterprise vezeti a gyakorlatot, és márciusban csatlakozik a Perzsa-öbölhöz tartózkodó csapásmérő erőkhöz. Hivatalos nyilatkozatok szerint ez lesz a hajó utolsó küldetése.
A USS Abraham Lincoln már január 22-én belépett a Perzsa-öbölbe egy cirkálóval és két rombolóval, egy brit és egy francia hajóval. Egy másik anyahajó, a USS Carl Vinson is a Hormuzi-szorostól keletre állomásozik az Arab-tenger északi részén, Irán délnyugati partjainál. Az Egyesült Államok 15000 tengerészgyalogost telepített Kuvaitba, egy expedíciós tengeri zászlóaljat illetve kétéltű partraszálló csoportot.
Figyelemreméltó, hogy a három repülőhordozó-anyahajó kísérete nem a szokásos 2-4 cirkáló és 3-6 romboló, hanem annak fele-harmada. Ám ez a harcrend meglehetősen szokatlan, sőt teljesen ésszerűtlen, hiszen éppen ezek az egységek biztosítják a légvédelmet a csapásmérő erők számára (természetesen az E-2 Hawkeye AEW és F/A-18-asok mellett), valamint a Tomahawk támadó kapacitást. A három hordozó kötelékből az egyik éppen a USS Enterprise, amelyet 2013-ban terveznek leselejtezni. Ennek a költsége – nukleáris és más veszélyes hulladék – iszonyatos.

ACHTUNG EIN 2. PEARL HARBOUR KÖNNTE UNMITTELBAR BEVORSTEHEN.flv




Már egy kis reklámvideó is készült a konteóhoz…
Ez is alátámasztja azt a feltételezést, hogy az USA olyan egységeket vezényel a térségbe, és olyan mennyiségben, melyek elvesztésével számol. Irán megtámadását igen nagy eseménnyel lehet csak indokolttá tenni, ezért a Perzsa-öbölben egy új Pearl Harbor-t akarnak megrendezni. Csak egy ilyen esemény tudna hatni a hazai közvéleményre. A kiváltó provokáció egy izraeli támadás lenne, melyre válaszul az irániak minden számukra veszélyesnek tekinthető célpontot igyekeznének megsemmisíteni.
Tehát egy óriási provokáció előkészületeinek vagyunk a tanúi. Semmilyen katonai szempont (sem stratégiai, sem taktikai) nem támasztja alá az irániak által könnyedén elérhető kuvaiti társégben történő erőösszevonást. Még az is elképzelhető, hogy izraeliek mérnek csapást az USA hadihajókra, és izraeli gépek iráni felségjelzéssel “látványrepüléseket” végeznek a művelet helyszínén.
Az USA 1915-ben a Lusitania óceánjáró állítólagos német tengeralattjáró általi megtorpedózására hivatkozva, 1941-ben Pearl Harborra hivatkozva lépett be a világháborúkba. Most a Pentagon – a szokás hatalma következtében – Kuvaitot jelölte meg egy újabb “hajótemetőnek”. Ezért ilyen kérdőjeles ez a szokatlan felvonulás.
Forrás: www.jovonk.info




CSAK EGY HÁBORÚ ÁLLÍTHATJA MEG





IRÁN ATOMPROGRAMJÁT



Hassan Danaie-FarHassan Danaie-Far, Irán iraki nagykövete, az AFP hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államok most már csak egy háború árán állíthatja meg országa atomprogramját, ami válaszként a világ olajkereskedelmi csomó-pontjának, a Hormuzi-szorosnak a lezárását eredményezné. „Az egyetlen kártya az asztalon a háború. Vajon ez az USA hasznára válna? A világ hasznára válna? A terület hasznára válna?” nyilatkozta Hassan Danaie-Far, hozzátéve, hogy „Mi egyebet tehet Barack Obama?”
A nagykövet megismételte a korábban többször is elhangzott iráni fenyegetést, hogy az országa ellen indított amerikai katonai támadás esetén a Hormuzi-szoros lezárása megtörténne. A szoroson halad át a világ olajszállítmányainak egyharmada.
„Amennyiben mozgolódást vagy bármilyen akciót észlelünk az ellenségeink, például az Egyesült Államok részéről országunk ellen, egy ilyen lépés természetes reakciónak számítana, így könnyen megtörténhet,” mondta a nagykövet, figyelmeztetve, hogy egy ilyen fordulat esetén „mindenki vesztes lenne.”
countdownA múlt hónap során Irán tagadta, hogy a szoros lezárására készülne a geopolitikailag rendkívül fontos térségben tartott hatnapos tengerészeti hadgyakorlat részeként. A hadgyakorlat során Teherán nem kevesebb, mint 30 alkalom- mal figyelmeztette a külföldi felderítő repülőket, hogy tartsák távol magukat a gyakorlattól.
Tavaly júliusban Hassan Firouzabadi, az iráni hadsereg vezérőrnagya bejelentette, hogy Irán elkészült a Hormuzi-szoros lezárásához szükséges előkészületekkel, és csak Sayyed Ali Khamenei ajatollah, az ország vallási vezetőjének parancsára várnak.
A szoros lezárásával kapcsolatos korábbi hamis híreknek köszönhetően már láthattuk miként reagálnak az olajárak az ilyen fejleményekre. A szakérők jóslatai szerint egy ilyen lépés 3-500 dolláros magasságokba küldené az olaj hordónkénti árát.









Washington pedig többször is kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros lezárása azt a bizonyos vörös vonalat jelentené, aminek átlépése mindenképpen katonai akciót vonna maga után az Egyesült Államok részéről.
Forrás: www.idokjelei.hu



Amerikai szakvélemény: Iránnak jövőre lehet





fegyvertisztaságú uránja




Irán 2014 közepére válik képessé arra, hogy egy vagy több nukleáris

 bomba megépítéséhez szükséges fegyvertisztaságú uránt állítson elő - 

állították egy hétfőn közzétett jelentésben amerikai fegyverzetkorlátozási 

szakértők.
Az Egyesült Államok fegyverzetkorlátozási stratégiája a változó Közel-Keleten című, 154 oldalas tanulmány öt szerzője sürgeti, hogy ennek magakadályozása érdekében Washington és szövetségesei szigorítsák meg a Teherán elleni szankciókat. A szakértők szerint Barack Obama elnöknek emellett egyértelművé kell tennie: kész a katonai fellépés elrendelésére annak érdekében, hogy elejét vegye Irán nukleáris hatalommá válásának.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) is aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iráni nukleáris programnak katonai dimenziója van. Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy törekvései békés célúak és hogy az ilyen állítások minden alapot nélkülöznek.
"Az iráni nukleáris program jelenlegi pályagörbéje alapján úgy becsüljük, hogy Irán 2014 közepére érheti el a kritikus képességet" - fogalmaztak a szerzők.
A "kritikus képesség" kifejezésen a szakértők azt értették, hogy Irán elegendő fegyvertisztaságú uránnal rendelkezik majd ahhoz, hogy egy vagy több bombát előállítson a Nyugat tudta nélkül. David Albright, a projekt társelnöke, az ISIS kutatóintézet elnöke úgy vélekedett, hogy 2014 közepéig Teheránnak elegendő ideje lesz arra, hogy megépítsen egy titkos urándúsító üzemet, vagy hogy megnövelje centrifugáinak számát.
Albright szerint Iránnak még nincs olyan titkos üzeme, amelyben jelentős mértékben végezne titkos urándúsítást.
Forrás: MTI



A PENTAGON KÉSZÜL A TÁRSADALMI





ÖSSZEOMLÁSRA



Úgy egy hónappal ezelőtt, az esetleges munkáslázadások leverését 

szimuláló kínai gyakorlatról készült képek láttán azon elmélkedtünk, vajon mit 

tud Kína, amit az Egyesült Államok nem. Kiderült, hogy semmit.
Az amerikai védelmi minisztérium már 2008-ban, jóval a gumilövedékes szimulációk előtt, több tanulmányt rendelt a polgári elégedetlenségi mozgalmak dinamikájáról és a hadsereg legoptimálisabb válaszlépéseinek feltérképezéséről.
A projekt neve „Minerva Kutatási Kezdeményezés” célja pedig „az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságú területeket alakító társadalmi, kulturális, viselkedéstani és politikai erők megértése”.
A részleteket elsőként közzétevő Guardian a következőket írja:
A multi millió dolláros program célja, hogy azonnali és hosszú távú, „háborús helyzetben is alkalmazható betekintést” adjon a „védelmi közösség” magas rangú tisztségviselői és döntéshozói számára, valamint, hogy a „harcosok által követett parancsok” irányelveit kommunikálja.
A Minerva célja egyszerű: feltérképezni, hogy miként mennek végbe az erőszakos politikai felforgatások, értsd, társadalmi összeomlások, a közösségi hálózatok korában és felkészülni a válaszlépésekre a „békés tevékenységeket és tiltakozó mozgalmakat célozva”.
A 2014-2017 között megfinanszírozott projektek között volt az a Cornell Egyetem által vezetett, de az amerikai légierő tudományos kutatási részlege által felügyelt tanulmány is, ami „a társadalmi mozgalmak mobilizációjának és terjedésének dinamikájára fejleszt” tapasztalati modellt. A projekt célja meghatározni a társadalmat megfertőző eszmék/folyamatok kritikus tömegét, az ezeket kiváltó személyek digitális lábnyomának tanulmányázásával. Ilyen események például a 2011-es egyiptomi forradalom, a 2011-es Duma választások Oroszországban, a 2012-es nigériai üzemanyagválság vagy a 2013-as Gazi parki tiltakozások Törökországban.
Megvizsgálják a Twitter bejegyzéseket és párbeszédeket, a „társadalmat megfertőző folyamatok során mobilizált személyek azonosítása és a mobilizálás időzítésének meghatározása érdekében.
A Washington Egyetem által elnyert másik projekt azt hivatott meghatározni, hogy milyen körülmények közül erednek a nagyszabású politikai és gazdasági változásokat elérni akaró politikai mozgalmak. Az amerikai hadsereg által felügyelt projekt olyan tartósan jelenlévő mozgalmakra összpontosít, amelyek legalább 1000 résztvevővel rendelkeznek és összesen 58 országot vizsgál.
A Minerva tekintélyes finanszírozást tudhat maga mögött. Legalább 75 millió dollárt terveznek elkölteni öt év alatt. Az amerikai kongresszus egyedül ebben az évben 17,8 millió dollárt irányzott elő rá. Egy másik, csaknem 2 millió dolláros projekt a klímaváltozás miatti társadalmi zavargások kockázatait vizsgálja.
Ennyit tehát a projekt égisze alatt folyó kutatásokról. Ami azonban leginkább aggasztó, hogy egy ilyen, pusztán elméleti társadalomtudományi kísérlettől az ember semmilyen gyakorlati alkalmazást nem várna. Sajnos a valóság mást mutat.
Bár a haditengerészet kutatórészlegének felügyelője, Dr. Harold Hawkins, a kezdetektől arról biztosította az egyetem kutatóit, hogy csupán „alapvető kutatási erőfeszítésről van szó, így nem kell aggódni esetleges alkalmazott tényezőktől”, az érintettek találkozóján mégis kiderült, hogy a védelmi minisztérium konkrét „alkalmazásokba” kívánja önteni a kutatás által feltárt eredményeket, írja a kutatásban résztvevő egyik professzor. A professzor arra ösztönzi kutatóit, hogy „az eredményeket, jelentéseket, stb. oly módon tálalják, hogy a [védelmi minisztérium] egyértelműen lássa azok gyakorlati bevetésének lehetőségeit.”
Egyre több tudós nézi kritikus szemmel az amerikai kormány azon erőfeszítéseit, amelyek a társadalomtudományok militarizálását célozzák a háború érdekében.
Az összekötőkapocs a láncszemek között? Természetesen az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA).
Az egyik hadgyakorlat forgatókönyve szerint a Sierra Club nevű ismert szervezet környezetvédelmi aktivistái egy Missouri közeli szénerőmű által termelt szennyezés miatt tüntettek. A résztvevők feladata „a ’problémamegoldók’ és a ’problémaokozók’ azonosítása volt, valamint, hogy az információs stratégia célpontját képező lakosságot azok felé a nézőpontok és értékrendek felé húzzák, amelyek a katonai stratégia végcélját képezték”.
Az ilyen hadgyakorlatok teljes összhangban állnak a Pentagon más dokumentumaival, amelyek szerint az NSA tömeges megfigyeléseinek elsődleges motivációja a környezetvédelmi, energiaügyi és gazdasági sokkok destabilizáló hatásaira való felkészülés.
Ahogy a Guardian újságírója nagyon is találóan összegzi:
„A Minerva tipikus példája a katonai ideológia súlyosan beszűkült, önmaga ellen dolgozó gondolkodásmódjának. Ami pedig ennél is rosszabb, hogy a hajlandóság teljes hiánya a védelmi minisztérium részéről a legalapvetőbb kérdések megválaszolására, egyértelműen bizonyítja, hogy a katonaság tántoríthatatlanul védelmez egy növekvő népszerűtlenségnek örvendő globális rendszert egy elenyésző kisebbség érdekében, miközben a titkosszolgálatok minden lelkiismeret furdalás nélkül potenciális terroristának bélyegeznek mindenki mást.”
Miért nem vagyunk meglepve, hogy mire a tömeges társadalmi összeomlás beindul, szinte mindenki, aki egy kicsit is veszélyezteti az összeomló rezsimet, már terroristának fog számítani?
A korábban tudományos fantasztikumnak számító elkövetés előtti letartóztatást megvalósító technológia érkezését szemlélve, már csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg az első szürke-ruhás ügynökök, vagy drónok, hogy csendben letartóztassák a közösségi hálózatok potenciális terroristának kikiáltott tagjait, azzal vádolva őket, hogy puszta jelenlétük a status quo még gyorsabb összeomlását okozhatja.
És most felejtsd el a fent olvasottakat. Inkább vegyél néhány részvényt, mert minden rendben van. Biztos nem ezeket a droidokat kerested.




Hillary Clinton: az NSA hibázott Merkel





Lehallgatásával



Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter szerint az informatikai 

hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) 

átlépett határokat, amelyeket tiszteletben kellett volna tartania, így 

például 

hiba volt Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatása.
Hillary Clinton a ZDF német közszolgálati televízió honlapján vasárnap 
közölt interjúban hangsúlyozta: az NSA volt informatikusa, Edward 
Snowden az ügynökség szigorúan titkos anyagainak kiszivárogtatásával 
veszélybe sodorta hazája és számos partnere, köztük Németország 
biztonságát, ami teljesen felesleges volt, mert már megindult a vita az
 Egyesült Államokban azokról a kérdésekről, amelyek Snowdent 
foglalkoztatták.
Barack Obama elnök jóval a leleplezések előtt jelezte egy beszédében, 
hogy felül kell vizsgálni a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások
hatására hozott törvényeket, mert azok túlságosan széles felhatalmazást
adnak a titkosszolgálatoknak.
Snowden azonban nem arra használta a megszerzett információkat, hogy 
felhívja az amerikai törvényhozás és a nyilvánosság figyelmét a gondokra,
 hanem "szükségtelen nemzetbiztonsági kárt okozott", majd 
Oroszországba ment, ami "önmagában is nehezen magyarázható", hiszen 
Oroszország a totális megfigyelés állama, amelynek tevékenysége teljes 
mértékben átláthatatlan.
Ugyanakkor a kiszivárogtatott dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy 
az NSA sok esetben túl messzire ment. Bizonyos fejleményeknek "soha 
nem lett volna szabad megtörténniük" - mondta Hillary Clinton, példaként
 említve Angela Merkel mobiltelefonos kommunikációjának megfigyelését.
Hozzátette: az NSA-ügy másik fontos tanulsága, hogy "meg kell határozni, 
mit jelent az adatok és a magánszféra védelme a 21. században", és 
nemcsak az államok szintjén vagy a kormányközi együttműködésben, 
hanem a magángazdaságban is, hiszen a vállalkozások is rengeteg 
személyes adatot kezelnek.
A Der Spiegel a Snowden-féle dokumentumokra hivatkozva a vasárnapi 
számában azt írta, hogy az amerikai szervek terroristák elleni akciókban 
is felhasználtak adatokat, amelyeket az NSA szakértői németországi 
megfigyelő állomásokon gyűjtöttek. Egy 2005-ös kimutatás szerint több 
mint 40 terroristát tartóztattak le vagy öltek meg a német földön gyűjtött 
információk révén - írta a hamburgi hírmagazin.
A Spiegel arról is írt, hogy a kiszivárogtatott anyagok alapján sokkal 
szorosabb volt az együttműködés az NSA és a német szövetségi 
hírszerző 
szolgálat (BND) között, mint ahogy azt a két szervezet nyilvános adataiból 
eddig tudni lehetett.
Az NSA és a BND röviddel a 2001-es terrortámadások után kötött egy 
titkos szerződést, amelynek alapján az NSA terrorizmus gyanúja esetén 
megsérthette a távközlési- és levéltitokra vonatkozó német jogszabályi 
előírásokat, vagyis kikémlelhette német állampolgárok kommunikációját.
A megállapodás arról is rendelkezett, hogy az NSA és a BND közösen 
működtet két németországi technikai felderítő - megfigyelő - állomást - írta 
a Spiegel.A BND az értesülésére reagálva közölte, hogy a közös felderítő 
munkát 2011-ben, illetve 2012-ben befejezték, és az együttműködés során 
soha nem tértek el a törvényi szabályoktól.
A hírmagazin szerint jelenleg is több mint 200 NSA-ügynök dolgozik 
Németországban, valamennyien diplomata státuszban. Az informatikai 
hírszerző szervezetet magáncégeknél alkalmazott szakértők is segítik az 
országban, valószínűleg több százan - írta a Der Spiegel.
Forrás: MTI


CÉL: AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK




De mi nem akarunk birodalmi

 kamatrabszolgák lenni !!!!

Mi szabad gojok akarunk lenni zsidó 

világbirodalom nélkül , inkább minden zsidót 

likvidálunk .


Matteo Renzi olasz miniszterelnök kimondta, hogy hat hónapig tartó soros 

elnöksége alatt mindent megtesz az „Egyesült Európai Államok” 

megvalósítása érdekében. A lépés valószínűleg komoly negatív 

visszhangot kap majd Nagy-Britanniában (és más európai országokban is).
Renzi arról szeretné meggyőzni az európai vezetőket, hogy „egy erősebb és összetartóbb Európa az egyetlen megoldás a jövő problémáira.”
„A gyerekeim jövője szempontjából az Egyesült Európai Államokról álmodom, és ezért dolgozok.”
Felszólította a „bátor vezetőket”, hogy ezen cél elérésért küzdjenek.
Nagy-Britannia mindig is ellenezte ezt a törekvést. Margaret Thatcher 1988-ban nyíltan elvetette az elképzelést, ami szerint az Egyesült Államok modellként szolgálhat Európa számára, David Cameron jelenlegi miniszterelnök pedig mindent megtesz az elszánt federalista Jean-Claude Juncker megválasztása ellen az Európai Bizottság élére.
Olaszország július 1-én veszi át a soros elnökséget Görögországtól és az előtte álló időszak nem lesz egyszerű, hiszen Európa szerte erősödött az eurószkepticizmus.
Renzi szerint az európai választásokra egyetlen hatékony válasz létezik:
„Egy olyan Európára van szükség, ami egy vonzó kalandhoz, nem pedig egy pénzügyi vagy gazdasági gyakorlathoz hasonlítható,” hozzátéve, hogy mindenképpen meg kell mutatni, hogy az EU „nemcsak közös múltat, de közös sorsot tudhat magáénak.”




MEGELŐZŐ CSAPÁS A NATO KELET





-EURÓPAI RAKÉTAVÉDELMI






Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy kilövi a NATO kelet-európai 

rakétavédelmi rendszerét, amennyiben az Egyesült Államok folytatja az 

Oroszországot fenyegető rakétapajzs kiépítését, figyelmeztetett Nikolaj 

„Amennyiben a helyzet tovább romlik megelőző csapás alkalmazása 

mellett dönthetünk,” – mondta Makarov a NATO és amerikai tisztek 

számára szervezett nemzetközi konferencián, az Associated Press 

jelentése szerint.
„Amikor az amerikaiak hozzálátnak a rakétavédelmi rendszer harmadik fázisának kivitelezéséhez Európában és úgy gondoljuk, hogy stratégiai nukleáris erőnk hatékonysága veszélybe kerül, súlyos lehetőségek merülnek majd fel a megfelelő orosz válaszlépést illetően,” nyilatkozta Anatolij Antonov, orosz védelmi miniszterhelyettes egy szerdai interjú során.
Oroszország nem olyan régen helyezett működésbe egy radart Kalinyingrádban, a lengyel határ közelében, ami képes az Európából illetve az észak-atlanti térségből indított rakéták észlelésére. Tavaly Dimitrij Medvegyev, akkori orosz elnök azt mondta országa ellentámadást indít, amennyiben nem sikerül megállapodni a rakétavédelmi rendszer ügyében. „Parancsot adtam a fegyveres erőknek, hogy állítsanak össze egy tervet Oroszország számára, hogy amennyiben szükségessé válik, elpusztíthassuk a rakétavédelmi rendszer adatátviteli és irányító központjait,” nyilatkozta Medvegyev 2011 novemberében.
2009. április 5-én Barack Obama ígéretet tett egy kelet-európai rakétavédelmi rendszer kiépítésére az iráni rakéták elleni védelemül. „A Cseh Köztársaság és Lengyelország igen bátran engedélyt adtak a védelmi rendszer befogadására,” mondta Obama Prágában. „Amíg az Irán jelentette veszély fennáll, a költséghatékony és működőképes rakétavédelmi rendszer kiépítésére irányuló erőfeszítéseink folytatódnak.
Két napja Michel Miraillet, a francia stratégiai és védelmi ügyek parancsnoka azt mondta, hogy az iráni rakéták nem jelentenek veszélyt Európa számára. „Először is Irán ballisztikus rakétaprogramja sem Európát sem az Egyesült Államokat nem veszélyezteti,” mondta a chicagói NATO csúcs előtt tartott moszkvai rakétavédelmi konferencia során. „Másodszor pedig az iráni atomprogram csupán civil célokat szolgál.”
A NATO és az Egyesült Államok azonnal reagáltak az orosz fenyegetésre. Alexander Vershbow, helyettes NATO főtitkár azt mondta, hogy a tervezett rendszer nem Oroszország ellen irányul és hozzátette, hogy az orosz interkontinentális és ballisztikus rakéták „túl gyorsak és kifinomultak” ahhoz, hogy a tervezett rendszer észlelni tudja őket.
John McCain szenátor Litvániából nyilatkozva elmondta, hogy az oroszok a tervezett védelmi rendszert „ürügyként használják arra, hogy a kérdéses, békés területen komolyabb katonai állásokat építsenek ki, amit paranoiaként lehet értelmezni Vlagyimir Putyin részéről.”
Márciusban Mitt Romney, az amerikai elnöki posztért versengő egyik jelölt, Oroszországot az Egyesült Államok ellenségeként jellemezte. „Oroszország minden kétséget kizáróan legnagyobb geopolitikai ellenségünk. Minden helyzetben a legrosszabb oldalon állnak,” nyilatkozta a CNN-nek.
Forrás: www.idokjelei.hu




Megelőző csapással fenyegeti Moszkva Washingtont



Az Egyesült Államok és a NATO kelet-európai rakétavédelmi eszközei 

elleni megelőző csapást is kilátásba helyezett egy csütörtöki konferencián 

az orosz vezérkari főnök arra az esetre, ha az Egyesült Államok folytatja 

közép-európai rakétapajzsának kiépítését.
"Pusztító erő megelőző alkalmazásáról is döntés születhet, ha tovább 
romlik a helyzet" - jelentette ki fenyegető hangú felszólalásában egy 
moszkvai konferencián orosz vezérkari főnök. A lépést a BBC tudósítása 
szerint azzal kapcsolatban lengette be Nyikolaj Makarov, ha az Egyesült 
Államok folytatja közép-európai rakétapajzsának kiépítését.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök már tavaly jelezte, hogy Oroszország 
katonailag visszavág, ha nem sikerül megállapodást elérni az Egyesült 
Államokkal és a NATO-val a rakétavédelmi rendszerről, konkrét megelőző 
csapást azonban most emlegettek a katonai vezetők először.
Nyikolaj Makarov most egy moszkvai nemzetközi tanácskozáson erősítette
meg mindezt. Az Egyesült Államok és a NATO magas beosztású 
képviselőinek jelenlétében zajló tanácskozáson Anatolij Szergyukov azt 
mondta, hogy a kérdésről Moszkva és Washington által folytatott 
tárgyalások közel járnak ahhoz, hogy zsákutcába torkolljanak.
Az Egyesült Államok még George W. Bush elnöksége idején döntött a 
saját maga és NATO-szövetségesei védelmét szolgáló rakétapajzs 
kiépítéséről, a Kelet- és Délkelet-Európába telepíteni szándékozott 
eszközök elsődleges célja azonban nem az orosz, hanem az iráni 
fenyegetés elhárítása lett volna.
Moszkva azonban nem ért egyet ezzel az érveléssel, és attól tart, hogy a 
rendszer elég erős lesz ahhoz, hogy Oroszország nukleáris elrettentő 
képességét aláássa.

Orosz részről ezért korábban azt javasolták, hogy üzemeltessék a NATO-
val közösen a rendszert, ezt azonban Washington és a NATO elutasította.
Forrás: origo.hu


További részletek: http://komlomedia.hu/hir.php?





SZERELJÉTEK LE AZ ATOMOT: GYARMAT LESZTEK…



A dicső Nobel-békedíjas Barack 

Obama – mielőtt még leváltják a 

bársonyszékben – meg akarja 

tárgyalni Putyinnal az orosz taktikai 

atomfegyverek és tartalék 

robbanófejek számának csökken-

tését. Ennek okai egyértelműek:

 Oroszország olyan taktikai 

atomfegyver-arzenállal rendelkezik, 

ami katonailag lehetetlenné teszi a 

NATO számára Oroszország és 

gazdasági térségének 

feldarabolását. Obama kifogásolta, 

hogy az oroszok soha nem tettek 

még lépéseket ez irányba, és 

mindenáron el akarja intézni, hogy az orosz taktikai atomfegyver-arzenál 

valamilyen úton-módon le legyen szerelve. Legalábbis az Obamát 

mozgató 

bábmesterek – hivatali idejének végéhez közeledve – még rábízták ennek 

a kérdésnek a napirendre vételét.

Ezt egy többirányú bomlasztó tevékenységgel kívánják elérni. A felszínes nemzetközi diplomácia mögött belső aknamunka is zajlik az orosz atomfegyverek leszerelésének “elősegítésére”. Az orosz elhárításnak már így is rengeteg munkát ad a belső ellenzék külföldi támogatásának visszaszorítása és a folyamatos beszivárgás elhárítása. Oroszország bekerítésének műveleteivel párhuzamosan – ezt az orosz katonai vezetés is elismeri – az atomfegyverek leszerelésére felhívások potenciális veszélyt jelentenek Oroszország számára, ugyanis a belső ellenzék ezt is politikai fegyverként tudja felhasználni.
Elég valószínűtlen, hogy az orosz katonai vezetés majd pont azok tanácsára fog megszabadulni a – szükség esetén – a Nyugat pusztulását okozó fegyverektől, akik az elmúlt hónapokban Oroszország teljes határvonala mentén AEGIS rendszereket telepítettek, és évtizedek óta támogatják az orosz határ mentén szerveződő szeparatista szervezeteket. Ez a puhatolózás jól mutatja, hogy a NATO nem mer nyílt összeütközésbe kerülni közvetlen az orosz haderővel, ameddig az a mostani taktikai atomfegyver-arzenállal rendelkezik. Következésképpen a közeljövőben egyre fokozódni fog az a tevékenység, ami belső bomlasztás útján akarja elérni, hogy az orosz vezetés megszabaduljon az atomfegyvereitől.
Amint A végcél: Oroszország című tanulmányunkban is utaltunk rá, a korábbi, stratégiai atomfegyvereket korlátozó szerződések nem érintik a taktikai atomfegyverek kérdését. Ez egy olyan terület, amelyet meglehetősen nagy homály fed -  ezen harceszközöknek pontos számára és a legújabb fejlesztéseire vonatkozóan egyaránt. A taktikai atomfegyverek egy része, olyan kisebb hatóerejű tömegpusztító nukleáris eszközök, amelyek kis méretüknél fogva akár tüzérségi gránátba szerelve csöves lövegekből kilőhetők, illetve kisebb hatótávolságú harctéri rakétafegyverekkel is célba juttatható (természetesen irányított cirkálórakétaként, vagy szabadeséses légibombaként repülőről is bevethető), és a védekezés ellenük korlátozott vagy lehetetlen, különösen a tömeges bevetésük esetén. Például az Iszkander-M rendszer legújabb modifikációjának paramétereit hétpecsétes titokként őrzik az oroszok, és erre meg is van minden okuk. Még a pontos hatótávolságáról sem közölnek adatokat, illetve kevesebbet jelölnek meg a valóságosnál, továbbá a hozzá rendszeresített taktikai fejekről sem lehet semmi biztosat megtudni.
A cion-imperialisták katonai és stratégiai tervezői számára az orosz taktikai atomfegyverek olyan akadályt képeznek, amelyek korlátozása vagy kiiktatása nélkül semmilyen komolyabb nyílt agresszióra nem mernének vállalkozni Oroszország ellen – nos ezért fontos számukra a taktikai atomfegyverek kérdése.
Forrás: www.jovonk.info




Láthatatlan repülőgép: egyedülálló nanoburkolatot


fejlesztettek ki



Oroszországban egyedülálló nanoburkolatot fejlesztettek ki a T-50-es

 repülőgépek ötödik generációja számára, amelynek köszönhetően a 

pilóta 

kabinja védett lesz a rádióhullámokkal és napkisugárzással szemben. Az 

ellenség radarjának szignálja a burkolatnak köszönhetően nem verődik 

vissza, a belül lévő műszerek pedig láthatatlanná válnak az elektronikus 

felderítési rendszerek számára.

A burkolatot a közép-oroszországi Kaluga megyében található
 Obnyinszkban a Technologiatársaság szakemberei fejlesztették ki. Az 
anyag fő titka az, hogy több fémet: aranyat, indiumot és ónt – használnak 
a bevonatozás során. Egy-egy réteg vastagsága nem haladja meg a 20 
nanométert, a kész bevonaté pedig a 90 nanométert. A nanométer a 
méter egymilliárdnyi része, vagyis szabad szemmel a burkolat nem 
látható. Egy speciális műszer segítségével helyezik fel a rétegeket,
 aminek köszönhetően a repülőgép pilótakabinjának üvegét a burkolat 
egyenletesen fedi. Egy-egy repülőgép befedéséhez kb. 2 gramm arany 
szükséges.
A gépek ötödik generációja kifejlesztése során a fő feladat az volt, hogy 
rejtsék el a repülőgép pilótakabinjának berendezését a radaroktól. Míg a 
repülőgép szárnyait és hajótestét kompozit anyagok fedik, addig a 
kabinon át a repülőgépet egykönnyen észlelhetik a korszerű 
radarkészülékek. Az arany-ón-indium ötvözet kialakítása az új 
nanoburkolatban a különböző anyagok spektrumának válogatása révén 
történt. A folyamat több évet vett igénybe. Az orosz szakemberek 
fejlesztése fokozni fogja a T-50-es harci kapacitását – jegyezte meg az 
avia.ru internetes portál vezetője, Roman Guszarov.
„Nagyon nehéz volt megalkotni egy efféle burkolatot a konstrukció átlátszó 
elemei számára, hogy közben fenn lehessen tartani a kellő 
fényáteresztést. Így, ez nagyon fontos előrelépésnek minősül a további 
technológiai fejlődésben és a repülőgépek láthatatlansága fokozásában.”
A T-50-es vadászgép a berepülési kísérleteket követően fogják befedni a 
burkolattal. Az ötödik generációjú gép sorozatgyártása előreláthatólag 
2015-ben kezdődik meg.
Forrás: ruvr.ru
A gép repüléséről videót kapcsolódó blog bejegyzésünkben láthat:
Az orosz medve új életre kelt



AZ OROSZ MEDVE ÚJ ÉLETRE KELT


Aki azt gondolja, hogy az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom ma 

a világon, téved. Az erőviszonyok komoly átalakuláson mennek át ma a 

világban. Ki tudja megnevezni, melyik alegnagyobb 

olajtermelő és olajexportőr ország ma a világon? Melyik ország rendelkezik

 a legnagyobb földgáz erőforrásokkal és a világ második legerősebb 


Nem Szaúdi-Arábia, nem Kína és nem az Egyesült Államok. A válasz természetesen Oroszország. Az orosz medve nagyon is életben van. Sokan nem tudják, hogy ma Oroszország az Egyesült Államok egyik legnagyobb olajszállítója. Oroszország hihetetlen mennyiségű természeti erőforrással rendelkezik, államadósságuk rendkívül alacsony (az ország GDP-jének mindössze 10%-a), gazdasága pedig hihetetlen fejlődésen ment keresztül ez elmúlt tíz év során.
Sok tekintetben Oroszország csak most kezdi próbálgatni szárnyait. Sokan úgy gondolják, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió, amelynek létrejöttén Oroszország szorgosan dolgozik a régi Szovjetunió újjáélesztése felé tereli a helyzetet. Teljes gőzzel halad az orosz hadsereg modernizálási programja. Sokan, főleg Amerikában úgy gondolják, hogy a hidegháborúnak vége és Oroszország csak egy fogatlan medve, ami semmilyen veszélyt nem jelent. A valóság ennek talán éppen az ellenkezője.
Dimitrij Medvedev, orosz elnök bejelentette, hogy új nukleáris fegyvereket fog telepíteni, amelyek az amerikai rakétavédelmi rendszereket célozzák, amennyiben az Egyesült Államok nem hagy fel az Európába tervezett rakétavédelmi pajzs telepítésével. A napokban ez a konfliktus odáig fajult, hogy Medvedev az orosz néphez intézett beszédében felsorolta azokat a lépéseket, amelyeket életbe léptetett a NATO-országok európai rakétavédelmi rendszere körül kialakult konfliktus miatt.
Egyes korábbi egyezmények az Egyesült Államok és Oroszország között kezdenek csődöt mondani. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy mostantól nem fogja betartani az Európai Hagyományos Fegyverekre vonatkozó szerződésben rögzítetteket, amelyre Moszkva még 2007-ben rendelt el moratóriumot.
Miközben az Egyesült Államok afganisztáni kecskepásztorokat hajszol Oroszország atomháborúra készül. Arról sem lehet sokat olvasni az amerikai sajtóban, hogy Oroszország egy kiterjedt földalatti bunkerhálózat kiépítésén dolgozik. Egyedül Moszkvában 5000 ilyen új bunker és óvóhely áll kivitelezés alatt. A 2012-es befejezéssel tervezett program célja egy olyan bunker és óvóhelyhálózat kiépítése, ami szinte a város teljes lakosságának képes menedéket nyújtani.
Mindeközben, mit tesz az Egyesült Államok saját állampolgárai védelméért? Semmit. Az Obama kormány azon ügyködik, hogy lefegyverezze az országot. A START, azaz Stratégiai Fegyvereket Korlátozó Egyezmény (STrategic Arms Reduction Treaty) 1550 darabban maximálja az Egyesült Államok és Oroszország által birtokolható nukleáris fegyverek mennyiségét. Az amerikai hadsereg számára ez 90%-os csökkenést jelent az 1967-es csúcshoz képest, amikor az USA 31.255 stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezett. Az Egyezmény a ballisztikus rakéták, azaz atombombázók számát is 700 darabban korlátozza.
Ez az egyezmény óriási előnyt jelent Oroszország számára, mivel teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az oroszok 10.000 taktikai nukleáris fegyverrel rendelkeznek, míg az USA esetében ez a szám mindössze néhány száz. Ezeket a taktikai nukleáris rakétákat cirkáló- vagy hordozórakétákkal, nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel vagy katonai repülővel is el lehet juttatni a célpontokhoz. Az egyezmény egyáltalán nem foglalkozik ezekkel az aránytalanságokkal, ami rendkívül komoly stratégiai hátrányba helyezi az Egyesült Államokat.
Az elmúlt néhány év során Oroszország rendkívül nagy hangsúlyt fektetett stratégiai nukleáris erejének modernizálására, míg az Egyesült Államok egyáltalán nem foglalkozott vele. Az amerikai vezetés most is azt gondolja, hogy messze Oroszország előtt járnak ezen a téren, de ezzel a véleménnyel egyedül vannak. Mások számára egyértelmű, hogy a két ország között egykor létező igen nagy technológiai szakadék mára szinte teljesen összezárult.
A stratégiai fegyverek mellett Oroszország olyan új tenger-alattjárókat is kifejlesztett, amelyeket az amerikai radarok nem képesek észlelni, mert a korábbi modelleknél lényegesen csendesebbek, új ballisztikus rakétáik pedig képesek kijátszani az amerikai rakétavédelmi rendszereket.
Miközben az USA stratégiai hibákat gyárt, mint amilyen az al-Qaeda támogatása Líbia elfoglalásában, Oroszország új stratégiai fegyverarzenált állított elő.
A legtöbb embernek fogalma sincs arról, mi történik a valóságban. Miközben az Egyesült Államok úszik az adósságban, Oroszország fellendülőben van. A Forbes magazin cikke szerint Moszkva a világ harmadik legdrágább városa, a CNN pedig a negyedik helyezést ítélte ezen a téren az orosz fővárosnak.
Újabban pedig attól tartanak, hogy a régi Szovjetunió ismét összeáll. Az Egyesült Államokban ez a téma elkerülte a média figyelmét, pedig már az Eurázsiai Unió első tagjainak névsorát is nyilvánosságra hozták. Az első három tagállam Belorusszia, Kazahsztán és Oroszország lesz. A kezdeményezők pedig egyértelművé tették, hogy az egykori Szovjetunió valamennyi volt tagállamát szívesen látják a szoros gazdasági integrációt célul tűző unióban.
Miért hallgat erről az amerikai sajtó? Reagan idejében Oroszország volt az első számú külpolitikai téma Amerikában, ma pedig senki sem beszél róla. Amerikában mindenki azt akarja hinni, hogy Oroszország már nem jelent veszélyt és a hidegháborúnak vége. Az igazság azonban az, hogy a mai Oroszország sokkal erősebb, úgy politikailag, mind gazdaságilag és már katonailag is, mint a Szovjetunió valaha is volt.
Nagyon is elképzelhető, hogy Oroszország legyőzze az Egyesült Államokat egy első csapás indításával, főleg, ha Kínával szövetkeznének egy ilyen háborúban. A legtöbb amerikai ezt elképzelhetetlennek tartja, pedig az orosz és kínai vezetés sok órát tölt ilyen és ehhez hasonló forgatókönyvek megvitatásával.




Сухой Т-50 ПАК ФА МАКС 2011 солнечно Sukhoi T-50 PAK FA MAKS 2011 sunny



Sukhoi T50 5. generációs lopakodó vadászgép. Már ilyennel is rendelkeznek…
Az orosz medve visszatért és fontos szerepe lesz az elkövetkező évek eseményeiben.
Forrás: www.idokjelei.hu

OROSZORSZÁG ÉS A BRICS KONTRA 




DOLLÁR




Az amerikai dollár tartalékvaluta státusza számos előnnyel jár az Egyesült

Államok számára más országokkal szemben. A világ legfontosabb 

árucikkeivel még mindig dollárban kereskednek, akkor is, ha azokat nem 

az Egyesült Államokban állítják elő. A jelenlegi dolláralapú rendszernek 


köszönhetően az amerikai Federal Reserve bank exportálja az inflációt 

más országokba, miközben kormánya hatalmas adósságokat halmoz fel 

büntetlenül.
Eddig egyedül Kína tett nyílt kihívást a dollár egyeduralma ellen. Most úgy tűnik, hogy Peking új szövetségesre talált a Kremlben. A BRICS országok pedig teljes együtt értésben sürgetik a dolláralapú rendszer felszámolását.
bricks_dollar13A Durban-i BRICS csúcs előtt egy héttel a moszkvai vezetés csendesen elkészített egy dokumentumot, amelyben vázolják a BRICS együttműködésre vonatkozó orosz stratégiát. A dokumentumot Vlagyimir Putyin csapatának egyik „belső körében” készítették, így nagy valószínűséggel a BRICS államokkal való együttműködés hivatalos álláspontját tartalmazza.
Az a tény, hogy a moszkvai vezetés hagyta a dokumentum nyílt közzétételét, igen erős, mondhatni dühös jelzésnek tekinthető az Egyesült Államok irányába.
A célok egyértelműek. A „Stratégiai célok” című fejezet első pontja a világ pénzügyi rendszerének reformját taglalja, annak érdekében, hogy az „igazságosabb, stabilabb és hatékonyabb legyen”. Későbbi fejezetek pedig egyértelműen leírják, hogy a „reform” tulajdonképpen a dolláralapú rendszer felszámolásával egyenlő.„Oroszország úgy gondolja, hogy amennyiben a BRICS országok vezetősége megfelelő politikai akarattal rendelkezik az együttműködés előmozdításához, a szövetség az új globális kormányzási rendszer kulcsszereplőjévé válhat, elsősorban gazdaságilag és pénzügyileg,”- áll a dokumentumban.




BRICS: a stratégia kidolgozása




A BRICS ötödik csúcstalálkozójának döntései - együtt a korábbi 

fórumokon hozott határozatokkal - megalapozzák a fejlesztés általános 

stratégiáját. A globális gazdasági tényezők együttműködésre késztetik 

ezeket az országokat. Oroszország, Brazília, Kína, India és a Dél-afrikai 

Köztársaság vezetői akciótervet írtak alá, amely kiterjed az 

együttműködés olyan új területeire is, mint az információs biztonság, a 

drogveszély elleni közös küzdelem, a nyilvános diplomácia, az ifjúsági 

politika, az oktatás és számos más szféra.
A csúcstalálkozón elfogadott dokumentumok között van a BRICS üzleti 
tanácsa és a szakértői központok konzorciuma létrehozására vonatkozó 
döntés. Ezen kívül sokoldalú egyezményt írtak alá a zöld gazdaság 
programjainak közös finanszírozásáról, egyezményt az afrikai 
infrastrukturális projektek támogatásáról.
A BRICS csúcstalálkozóján hozott döntések azt mutatják, hogy az öt 
ország vezetői minden szinten a kapcsolatok fejlesztését tervezik. Igaz, 
nem született végleges határozat a BRICS fejlesztési bankjának 
létrehozása ügyében, de ez nem ok a pesszimizmusra – állítja Alekszandr 
Apokin szakértő.
A fejlesztési bankot illetően elmondható, hogy itt is sikerült lényegi 
haladást elérni, miután ebben egyaránt érdekeltek a potenciális adósok - 
Dél-Afrika és India - és a potenciális hitelezők, elsősorban Kína. A 
fejlesztési bank azonban igen bonyolult struktúra. Ilyen bank nem jön létre 
egy év alatt. Az elvi egyetértés megvan, ami azt jelenti, hogy az 
intézmény 
struktúrájáról 2-3 év alatt lehet döntés.
A pénzügyek terén a munkacsoportoknak nemcsak a fejlesztési bank 
struktúráját kell kidolgozniuk. A BRICS vezetői megbízták országaik 
pénzügyminisztériumai és a központi bankok vezetőit, hogy tárgyaljanak 
egy 100 millió dollár nagyságú valutatartalék kialakításáról. Ez a globális
 „biztonsági háló” kiegészítené a már meglevő nemzetközi 
mechanizmusokat a pénzügyi védelem terén.
A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a világ legnagyobb fejlődő 
gazdaságainak össze kell fogniuk. Júniusra vannak betervezve a 
tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között arról, hogy 
2014-ben létre jöhessen a szerződés egy szuper-globális gazdasági 
övezet létrehozásáról. A projekt a transzatlanti szabad-kereskedelmi 
övezet (TAFTA) elnevezést kapta. A múlt évben az Egyesült Államok az 
APEC-nél a transz-csendes-óceáni gazdasági partnerség projektjét 
forszírozta. A BRICS csoport országainak – a sok tekintetben eltérő 
gazdasági és politikai érdekeik dacára is - ki kell dolgozniuk egy közös 
tömbstratégiát, hogy ne kerüljenek Washington, Brüsszel és Tokió 
gazdasági diktátuma alá.
Forrás: ruvr.ru




BRICS - Új időszámítás kezdődik



Új időszámítás kezdődik március 26. után. A BRICS tagállamok 

csúcstalálkozóján olyan kérdésekben döntenek, amelyek jelentősen 

befolyásolják majd a világ gazdasági állapotát. A csúcstalálkozón Putyin 

elnök is részt vesz.
A BRICS tagállamok kifejezték igényüket, hogy hozzanak létre egy saját 
fejlesztési bankot. A fejlesztési bank saját valutát használ elszámolásra. 
Ennek a banknak a feladata, hogy egy kiegyensúlyozott fejlődést 
biztosítson, amely minden félnek a hasznára válik. Stabil és kiszámítható 
tőkeáramlást biztosít, ezáltal stabil befektetési és felvásárlási közeget 
teremt.
A másik fontos kérdés, melyben döntést hoznak, hogy ezek az államok az 
egymás közötti elszámolásra saját valutájukat használják. Ezáltal a dollár 
kiesik a világ lakosságának kétharmadát kitevő régiókból, mint nemzetközi 
deviza. Ezzel hatalmas összegektől esik el a dollárt kibocsájtó 
bankármaffia, ráadásul nagy mennyiségű amerikai fizetőeszköz kerül a 
piacra, ami a dollár értékcsökkenését fogja eredményezni.
Putyin elnök kifejtette a BRICS csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy ez a 
szervezet eddig egy önvédelmi szerepet töltött be, de most már itt az idő, 
hogy az öt éves szervezet felnőve, ellássa valódi feladatát. Egy másik 
gazdasági tömböt hozzanak létre. Mindenki tudja, hogy ennek Kína és 
Oroszország lesz a központja, de a két szuperhatalom mindent elkövet,
 hogy társait felemelje. A két hatalom tenni fog azért, hogy India és 
Brazília bekerüljenek az ENSZ BT állandó tagjai közé. Mivel Kína 
gazdasága megfelelő ellenpólus a nyugati iparral szemben, így felveheti a
versenyt az USA gazdaságával szemben. A szervezet saját közös 
pénzügyi tartalékot hoz létre, mely valószínűleg a világ legnagyobb értékű 
tartaléka lesz rövidesen. Vezető testülete mellé több elemző és stratégiai 
intézetet hoznak létre, amelyek koordinálni fogják a tevékenységeket és 
kidolgozzák az alternatívákat a szervezet számára.
Amint a BRICS államok meghirdetik ezt az új pénzügyi politika elindítását,
 gyakorlatilag életbe lép az új kétpólusú világ.
Forrás: hidfo.net


A BIRODALMAK NEM NŐNEK AZ ÉGIG



Az Egyesült Államok folyamatosan provokálja Kínát, és feszegeti 

tűrőképességének határát. Amint Peking kinyilvánította Kína új, védett 

tengeri légvédelmi határait, és jelezte a terület feletti légi forgalom 

ellenőrzésének jogát – az USA erre reagálva bombázókat küldött a 

kérdéses terület fölé, kockáztatva, hogy esetleg le is lőhetik azokat.
valsag3Kína azonban az Egyesült Államokkal szemben nem ilyen kisstílű játékot játszik. Válaszul Peking robbantott, csak nem bombát, hanem politikai bombát. A hír olyan jelentőségű, hogy az Egyesült Államokban egyetlen hírben sem jelent meg – és ezt a nyugati sajtóban igyekeznek eltitkolni. Peking közölte, hogy január elsejétől nem vásárol tovább dollárt. Valuta tartalékai elegendőek, és nem növeli a dollár tartalékokat. Ezzel együtt az amerikai államkötvényeket sem vásárolják tovább. Eddig Kína hatalmas összegekkel tartotta fent az Egyesült Államokat. Napi egymilliárd dollárt utaltak át, a folyamatos kötvény vásárlásokra. Az amerikai sajtóban nagy a hallgatás, de a gazdasági szaklapok kezdik kongatni a vészharagokat.
dollar_end6Kína hosszú éveken át kitartóan támogatta az Egyesült Államok talpon maradását – de az USA semmi mással nincs elfoglalva Oroszország bekerítésén és ellehetetlenítésén kívül, mint Kínát elvágni a nyersanyagoktól, valamint abban a csendes-óceáni térségben akar nyomást gyakorolni, ahol Kína képes lenne kibontakozni – ezért elérkezett az idő, hogy Peking válaszlépéseket tegyen és megleckéztesse a világ fő imperialista zsarnokait. Egy angol közgazdásznak feltett kérdésre, hogy mi ebből Kína haszna, hiszen elképesztő mennyiségű olcsó árut szállít az Egyesül Államokat – és így az USA valószínűleg válaszlépésként lezárja a beszállítási lehetőségeket -, meglepő választ olvashattunk. Az Egyesült Államok képtelen lezárni az utat a kínai áruk előtt. Először is azért, mert a Kínában működő cégek, amelyek az USA-ba szállítanak, nagy számban amerikai cégek vagy vegyesvállalatok. A másik, ami pedig ennél sokkal fontosabb, hogy nincs alternatívája a kínai olcsó árucikkeknek. Egy átlagos amerikai háztartásban a berendezések 70-80 százaléka kínai. Olcsó, közepes minőségű termékek, melyek használatához, és az olcsóságából adódó problémáihoz már hozzászoktak az emberek. Ahhoz a brutális inflációhoz, amelyet a kínai áruk kivonása jelentene, senki nincs hozzászokva. Amennyiben pedig az USA lezárná a határokat, Kína válaszlépésként piacra dobhat 3.6 trillió dollárnyi valutát és államkötvényt. Ekkora összeg piacra dobása következtében mind az USA gazdasága, mind a világpiac azonnal összeomlana. Kína dollártartaléka háromszor akkora, mint a legnagyobb valutatartalékkal rendelkező országé, és több, mint Európa legerősebb iparával rendelkező országának, Németországnak egy évi teljes nemzeti összterméke.
china_people2Az ügy kapcsán a gazdasági szakemberek első körben az egész hírt politikai manővernek tekintik. Kína valószínűleg belátható időn belül egyeztetni fog az Egyesült Államokkal, és megfelelő pozícióból akar tárgyalni. Nyomást akar gyakorolni Washingtonra, a csendes-óceáni terület feletti uralom kérdésében. Kína meghátrálásra akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat. Egyetlen gazdasági szakember sem tartja valószínűnek, hogy Kína kifűrészelné maga alól azt a kiváló és jól jövedelmező világgazdasági pozíciót, amelyet az elmúlt időszakban elért. Ha megteszi, az olyan világpolitikai folyamatokat indíthat be, olyan káosz állapotokat idézhet elő, melyet ma még megjósolni sem lehet. A gyenge gazdaságú országok azonnal bedőlnének, ahol pillanatokon belül eluralkodna a káosz. A stabil nagyhatalmak nem fognak közbeavatkozni, mivel nincs meg a hozzá szükséges pénzügyi tartalék, mert éppen ennek összeomlása okozza magát a káoszt. Így a világ nagy részén tartós káosz uralkodna el, és hosszan elhúzódó háborús időszak következne. Ezt Kína semmiképpen sem akarhatja, és éppen ezért biztosak abban, hogy Peking a súlyának megfelelő józansággal kezeli a helyzetet.
china_europa1A dolog hátulütője, hogy amint a hír felröppent, és megkezdődtek a találgatások, Kína újabb bejelentést tett, a továbbiakban az olaj üzleteket sem dollárban bonyolítja. Már ez önmagéban is hatalmas kiesés lenne az Egyesült Államoknak, mivel a 2013-as évben a legnagyobb olaj felvásárló Kína lett. A kínai piacról származó petrodollárok kiesése önmagában válságos állapotokat fog okozni az USA pénzpiacán. A továbbiakban Kína a BRICS saját pénzeszközét fogja használni nagy valószínűséggel.
A Reuters gazdasági szakembere szerint, ha Kína ezt meglépi, akkor új fejezet kezdődik a történelemben. Az Egyesült Államok sajtója nem foglalkozik az üggyel, és ezt nagyon rosszul teszi. Az amerikai embereknek fogalma sincs valószínűleg, hogy mit jelent ez az egész. Az amerikai emberek egy hamis jólétben élnek, melynek igazi gazdasági hátterét, valóságtartalmát nemsokára közelről fogják érezni.
Mi már csak annyit teszünk hozzá: elpusztult Babilon, Ninive és Róma, és a birodalmak nem nőnek az égig…
Forrás: www.hidfo.net



Kína pénztartaléka kétszer több mint a világ összes

aranyának értéke



Kína összes nemzetközi pénztartaléka 2012 végére elérte a 3,3 billió 

dollárt, ami az összes földön lévő aranytartalék értéke kétszeresének 

felel 

meg. Erről a Bloomberg ügynökség tett közzé adatokat.
Kína aranytartaléka mindössze 2%-át teszi ki összes anyagi tartalékának, 
ami az Egyesült Államok vagy Németország esetében viszont körülbelül 
70%. A világon Kína áll az első helyen az állami anyagi tartalékok 
mennyisége terén, utána pedig Japán, Szaúd-Arábia, Oroszország és 
Svédország következnek.
Forrás: ruvr.ru Kattintson ide...






A DOLLÁR URALMÁNAK VÉGE



Szeptember 15-én Ned Goodman, kanadai milliárdos, a Cambridge 

House-ban a dollár és a nyugat gazdaságának helyzetéről szólt. Nyolc 

perces beszédében a Dundee Capital Markets 75-éves elnöke, a Brock 

Egyetem tiszteletbeli igazgatója, elmondta, hogy szerinte az Egyesült 

Államoknak a tartalékvaluta feletti uralmában komoly változások állnak be 

hamarosan, mivel egyik ország a másik után próbál megszabadulni 

valutatartalékaitól, ezzel új eszközöket állítva a dollár helyébe.
dollar_end1„Véleményem szerint hamarosan eljön a dollár trónfosztása és ezzel megszűnik világvaluta státusza. Nagyon gyorsan el fogom mondani, hogy xi_putinmiként jutottam erre a következtetésre. … Kína új elnöke, Xi Jinping, saját kérésére már megválasztásának napján találkozott Vlagyimir Putyinnal. A találkozó eredményeként megállapodtak, hogy Putyin 100 százalékban ellátja országa olajszükségleteit, amiért Renminbiben fizethet.
Stagfláció (1) vagy akár komoly infláció felé tartunk, de a stagfláció biztos. Az Egyesült Államok el fogja veszíteni azt a privilégiumát, hogy annyi pénzt nyomtat, amennyit akar a világ első-számú tartalékvalutájából. Ennek az időszaknak rendkívül erős inflációgerjesztő hatása lesz és azt is elárulhatom, hogy mielőtt ez megtörténik, a helyzet nagyon csúnya lesz.” (forrás)
ned-goodmanNed Goodman helyzetfelmérése pontosan egybevág azzal, amit az Examiner és sok hasonló oldal írt egy évvel ezelőtt, részletezve az Oroszország és Kína között létrejött olajkereskedelmi megállapodást. Amellett, hogy az egyezmény lehetővé tette, hogy az olajért a dollártól eltérő valutában fizessenek, Kína elkezdte az orosz olaj nagykereskedelmi forgalmazását a világon, így például Irán, akit jelenleg is ENSZ szankciók sújtanak, szintén vásárolhatott belőle.
A 2008-as bankválság nyomán a világ rendkívüli ütemben kezdett távolodni az amerikai dollártól és egyre több, a tartalékvaluta megkerülését célzó kereskedelmi megállapodás született. 2008-ban a kínai jüan a nemzetközi tranzakciók nulla százalékát tette ki. Az azóta eltelt öt évben ez az arány 12 százalékra emelkedett.
A dollár halála és tartalékvaluta státuszának megszűnése már nem összeesküvés elmélet vagy a pénzvilág által elképzelt lehetőség, hanem kézzelfogható valóság, amire már a közeljövőben számítani lehet.
end_dollarsA pontos napra vonatkozólag az elemzők is csak találgatni tudnak, de látva, hogy miként utasította el Oroszország és még számos nemzet az Egyesült Államok indítványát Szíria megbüntetését illetően, egyértelmű, hogy a dollár tekintélye már nem sokat nyom a latban a világon. Az 50-es években lezajlott szuezi válsághoz hasonlóan, amely során Nagy-Britannia és Franciaország nemzetközi tekintélye súlyos csorbát szenvedett és a világ szemében elvesztették nagyhatalmi nimbuszukat, a Szíriában folyó események akár az Egyesült Államok világgazdasági dominanciájának leköszöntét véglegesíthetik.
  1. A stagfláció egy közgazdasági fogalom. Stagfláció esetén a magas inflációhoz egy alacsony gazdasági növekedés, vagy épp recesszió és magas munkanélküliség párosul. Maga a szó a “stagnálás” és az “infláció” szavak összevonásából keletkezett. (forrás)






BRICS-országok - a valutaalap pénzéből új


tartalékvaluta legyen


A Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló - 

nevük angol kezdőbetűjéből képzett rövidítéssel - BRICS-országok szerint 

a dollár helyett a jelenleg csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 

elszámolási 

egységeként szolgáló SDR lehetne a világ első számú tartalékvalutája - 

írja az az aranybefektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. az 

MTI-hez eljuttatott elemzésében.
(1 SDR - angolul Special Drawing Rights, azaz különleges lehívási jogok - 
egyenlő 1,5042 amerikai dollár)
A Conclude közleménye szerint a BRICS-országok március végi, a dél-
afrikai Durban-ben tartott csúcstalálkozójukon kifejtették: az SDR 
stabilitást vinne a világ pénzügyi rendszerébe, miután - fogalmaztak - az 
amerikai jegybank szerepét betöltő Fed instabillá teszi a dollárt azáltal, 
hogy ezermilliárdokat pumpál belőle a világgazdaságba.
A BRICS-országok szerint negatívan hathat a szegényebb országokra,
hogy a fejlett államok jegybankjai a saját valutájukkal árasztják el a 
világot. 
Ezért is változtatnának az SDR értékét meghatározó, az IMF 
igazgatósága által ötévente felülvizsgált valutakosár összetételén,
 amelyben a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban használt 
pénznemek szerepelnek, 2016-ig például négy valuta: az amerikai dollár 
41,9, az euró 37,4, az angol font 11,3, a japán jen 9,4 százalékos súllyal.
Az IMF és a Világbank helyett a BRICS-országok új globális fejlesztési 
intézményt javasolnak, amely elősegíthetné az amerikai dollár elsőszámú 
globális tartalékvaluta szerepének csökkenését a nemzetközi 
kereskedelemben. Ebből a célból a tavaly egymás között 75 milliárd 
dollár 
értékben kétoldalú forgalmat elért Brazília és Kína éppen Durbanben írt 
alá megállapodást arról, hogy a következő három évben áruforgalmukból 
évente mintegy 30 milliárd dollárt saját valutáikban számolnak el.
Annak ellenére, hogy a BRICS adja a világ népességének közel felét, 14 
ezer milliárd dolláros összesített GDP-jük nagyjából az Egyesült 
Államokéval egyenlő.
Magyarország ez év március végi, közel 35,5 milliárd eurós nemzetközi 
tartalékából mindössze 248 millió eurónak megfelelő volt az SDR - 
olvasható a Conclude elemzésében.
Forrás: MTI
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
A globális pénzhatalom bevezetése Kattintson ide...






A GLOBÁLIS PÉNZHATALOM BEVEZETÉSE




A Bloomberg weboldalán néhány napja megjelent cikkben a következőket 

olvashatjuk:


Az IMF több pénzt akar pénzes ládájába a spanyol bajok miatt… Az 

európai vezetők Washingtonba utaztak, hogy f

A Bloomberg weboldalán néhány napja megjelent cikkben a következőket 

olvashatjuk:


Az IMF több pénzt akar pénzes ládájába a spanyol bajok miatt… Az 

európai vezetők Washingtonba utaztak, hogy f

eeltöltsék pénzes ládájukat a válság kezelésére, miközben a spanyol 

kormány egyre nehezebben tud megbirkózni piaci és pénzügyi gondjaival.

 Három héttel azután, hogy az európai vezetők nyilvánosságra hozták, 

hogy az euróövezet segélyalapja átlépte a szimbolikus ezermilliárd 

dolláros 

határt, a spanyol helyzettel kapcsolatos aggodalmak tovább drágították a 

hiteleket Spanyolország számára. Az IMF április 20-22 között tartandó 

tavaszi ülését nyilván a válság ellen bevethető eszközök megtárgyalása 

dominálja majd.

Milyen üzenetet szűrhetünk le a fővonalas médiában közölt cikkekből, azaz mit próbál elhitetni az elit a világgal? „A megszorítások működnének, ha Európa végre hajlandó lenne az együttműködésre.” A világ vezetői, élükön a Nemzetközi Valutaalappal és a központi bankokkal szinte észrevétlenül milliók és milliárdok helyett ezermilliárdokban kezdtek beszélni.
A fenti intézményeket üzemeltető elit célja a világkormány megalakítása és az Európai Unió az egyik legfontosabb lépcsőfok efelé. Az európai pénzügyeket stabilizálni hivatott megszorítások tulajdonképpen az elit eszköztárának részét képezik és kijelentett szándékuknak pont az ellenkezőjét érik el velük.
A globális akció segítségével az elit bizonyos nemzetközi intézményeket akar feltőkésíteni és nagyobb hatalommal felruházni. A szokásos káoszból rend taktika, ahogyan a fent idézett cikk további szemelvényei is hűen tükrözik:
A nemzetközi nyomásnak engedve, hogy többet tegyenek a válság megfékezése érdekében, az európai kormányok, merészebb javaslat hiányában, a múlt hónapban megállapodtak, hogy további 500 milliárd eurót tesznek félre a már meglévő 300 milliárd mellett, egy 800 milliárd eurós gazdaságvédelmi alap létrehozása érdekében.
Azzal, hogy 150 milliárd eurót felajánlottak az IMF-nek, az „európai kormányok megtették a maguk részét,” mondta Joerg Asmussen, az EKB igazgatótanácsának egyik tagja április 13-án. „Most arra számítok, hogy ez Európán kívüli barátaink és partnereink is hozzátegyék a maguk részét az IMF forrásaihoz.”
Ezt a probléma-megoldás képletet bárki könnyen megértheti, akiben megvan rá a szándék. A hatalmi elit leginkább félelemalapú kampányok segítségével próbálja rávenni az embereket, hogy adják fel hatalmukat és vagyonukat a globalista intézmények javára. Egy korábbi cikkben is kifejtettük az elvet:
Fontos megérteni, hogy a jelenlegi gazdasági szerkezet mesterségesen lett kialakítva. A világgazdaság a központi bankok által nyomtatott fiat, vagy papírpénz monopóliumon alapul. Ez az a rendszer, ami látszólag összeomlasztotta a fél világ gazdaságait és jó úton halad Kína összeomlasztása felé…
Az EU válság akkor kezdődött, amikor bizonyos szegényebb országok nagyobb összegeket kaptak Brüsszeltől gazdaságuk „felzárkóztatására”. Ezeknek a pénzeknek elvileg az volt a célja, hogy a bürokrácia kezelni tudja a helyi egyenlőtlenségeket és egészségesebb pénzügyi környezetet alakítson ki.
Természetesen ez a támogatás egyfajta kenőpénz volt. Az egyes nemzetek elit vezetői zsebre vágták a pénzeket és biztosították, hogy országuk belépjen az EU-ba. A belépést követően ezek az országok további pénzeket kaptak a vezető elit bankoktól.
A 2008-as összeomlást követően egyértelművé vált, hogy a PIIGS országok nem lesznek képesek visszafizetni a kapott hiteleket. Valószínűleg kezdetben is ez volt a terv. Miután a helyzet egyértelművé vált, a hatalmi elit elsődleges célja az lett, hogy a vezetőkkel a „megszorításokban” láttassák a megoldást.
A cél egyértelműen olyan nyomor és kétségbeesés megteremtése, hogy az emberek végül hajlandóak legyenek elfogadni a világkormányt és az általa felajánlott pénzeket. A háttérben működő elit több évszázada próbálja irányítani a történelem alakulását a modern globális összeesküvés keretein belül.
A Bloomberg cikkből az IMF hatalmának kiterjesztésére lehet következtetni, amihez az EU válság szolgáltatja az alapot, ugyanakkor egyes fejlődő országoktól is 500 milliárdos bővítést remélnek, azzal érvelve, hogy az európai válság más nemzetekre is átterjedhet.  Az IMF fejenként félmilliárd dollárt vár azoktól az országoktól, amelyeket állítólag védeni akar a válsággal szemben. A Reuters a következőket írja:
Az euróövezet kövérebb pénzes ládát szeretne a spanyol aggodalmak miatt… Christine Lagarde, az IMF vezetője „igazi előrelépést” remél a mostani összejöveteltől.
Januárban az IMF azt nyilatkozta, hogy 600 milliárd dollárra van szüksége az „ártatlan szemlélődők” védelmére, akiket szintén érinthetnek az európai gazdasági bajok. Pénteken a G-20-ak vezetői azt nyilatkozták, hogy az IMF 400 és 500 milliárd dollár közötti összegre számíthat tőlük.
A pénzgyűjtő kampány során 50 milliárd dollárra számítanak Japántól és ugyanekkora összegre Kínától és Szaúdi-Arábiától, az EU-tól már odaígért 250-300 milliárd mellett. Kisebb összegekre számítanak továbbá Oroszországtól, Mexikótól és Brazíliától.
Így növekszik az IMF. Tehát úgy 150 milliárd dollár Európától és néhány százmilliárd a „fejlődő” országoktól. Érdekes megemlíteni, hogy a Bloomberg és Reuters cikkekben szereplő számok között van némi eltérés. Elvégre mi is az a néhány százmilliárd barátok között?
Az igazság az, hogy senki sem tudja pontosan, mennyi pénz mozog a vezetők között, illetve, hogy hová is tartanak ezek az összegek. Az idézett cikkek célja a kezdeményezés népszerűsítése nem pedig pontos számadatok közlése. (Időkjelei: Érdemes megfigyelni, hogy minden alkalommal, amikor az IMF vagy más elit pénzintézmények vezetői nyilatkoznak, minden médiumban naponta legalább egy tucatszor hallhatjuk és olvashatjuk gondosan megfogalmazott üzeneteiket.) A lényeg, hogy olyan összegekkel dobálózzanak, ami szinte isteni hatalommal ruházza fel a vezetőket.
Sokszor később kiderül, hogy a számokkal kapcsolatos nyilatkozatok nem feleltek meg a valóságnak. Az európai szuverén adósságválságot elvileg már évekkel ezelőtt „megoldották” az erre előirányzott összegek rendelkezésre bocsátásával. A globális válságokat legtöbbször szándékosan idézik elő. Nem véletlenül tartanak ilyen sokáig. Minél hosszabb a válság, annál több lehetőség van az elit által szükségesnek látott változtatások bevezetésére.
A jelen helyzetben is látható a szándék: olyan kétségbeesést kelteni az emberekben, hogy bármilyen változtatást elfogadjanak, ami javíthat életminőségükön.
Ezen a szemüvegen át vizsgálva láthatjuk, hogy a XX. század valamennyi „izmusa” ugyanezt a tervet volt hivatott előrevinni. Miután sikerült az embereket a kormánytól függővé tenni, a hatalom most eltünteti a gazdaságot eddig alátámasztó díszleteket. A világkormányt is valószínűleg a XX. század kezdeti kormányformáihoz hasonló módszerekkel vezetik be, egy olyan gyógyírt kínálva fel általa, ami a világ valamennyi baját meggyógyíthatja.



A sokkoló igazság a folyamatban lévő EU összeomlásról



Egyelőre nem tudni, hogy az IMF végül a világ központi bankjává alakul-e, az SDR-ral, mint új globális valutával kiegészítve, de az biztos, hogy mindig a gazdasági történések középpontjában áll, inkább, mint a BIS vagy a Világbank.
Forrás: www.idokjelei.hu

Na mi van kamatrabszolgák a zsidók kinéztek saját gojaiknak , és hogy ha 

kell meg is ölnek nyíltan , nem úgy mint eddig , mert most sutyiban 

gyilkolnak ,de azt gyakorolják nap mint nap . Te hülye goj ne várd meg 

míg legyilkol ez a felfuvalkodott Kazár banda , kik azt hiszik ők a 

kiválasztottak , de olyan messze vannak ők a zsidóktól mint én a metszett 

farkamtól . Bár drága minisztereink , már az előbőrt is levágatták , hogy a 

tórát hordozhassák a zsinagógában , a kis helytartók , már elfelejtették , 

hogy honnan jöttek , és azt hiszik a hatalom letéteményesei a rabló kazár 

horda . Hát égessétek fel az ingóságaikat , és mindjárt tudja hogy , hol a 

helye ebben az országban .





Megerősítették: a görög csődön hízik Németország




Jó befektetés a németeknek a görög válság kezelésére nyújtott hitel - véli 

a volt görög pénzügyminiszter, a görög szocialista párt elnöke. Evangelosz

Venizelosz emlékeztetett, hogy Németország a nullához közelítő kamattal 

jut forráshoz a tőkepiacon, jórészt éppen az euróövezeti válság miatt, a 

szinte ingyen kapott pénzt pedig jó néhány százalékos kamatra adja 

kölcsön Görögországnak.
A konzervatívokkal közösen kormányzó párt vezetője a Der Spiegel című 
német hírmagazinnak elmondta: "a német adófizetők sokat profitálnak" 
abból, hogy a berlini vezetés részt vesz a görög államháztartás 
megszilárdítását célzó programokban. Németország a nullához közelítő 
kamattal jut forráshoz a tőkepiacon, jórészt éppen az euróövezeti válság 
következtében, a szinte ingyen kapott pénzt pedig jó néhány százalékos 
kamatra adja kölcsön Görögországnak. Németország így "az utóbbi két 
évben mintegy 400 millió eurót keresett rajtunk" - mondta Venizelosz a 
Der Spiegel hétvégén megjelent számában közölt interjúban.
A német pénzügyminisztérium adatai szerint a 2010 májusában 
összeállított első, 107 milliárd eurós görög mentőcsomagból Berlin 
mostanáig 15,17 milliárd euró kölcsönt nyújtott Athénnak, 3,423 és 4,528 
százalék közötti kamatra. Ennek az ügyletnek a keretében Görögország 
2011 végéig összesen 380 millió eurót utalt át Németországnak 
kamattörlesztés címén. Venizelosz 2011 júniusától az idén március
közepéig volt pénzügyminiszter. Azért mondott le, hogy a PASZOK élére 
álljon a választási kampányban. Pártelnöknek március 19-én választották 
meg.
A politikus a Der Spiegelnek elmondta: a májusi országos választásokat 
követően felálló új kormánynak júniusig véglegesíteni kell a középtávú
pénzügyi tervet. Ebben a szerkezeti reformokra és a privatizációra kell a 
hangsúlyt helyezni, hogy elkerülhető legyen a bérek és nyugdíjak további 
csökkentése. Újabb megszorításokra azonban az erőfeszítések ellenére 
is szükség lehet, hogy sikerüljön a második, 130 milliárd eurós 
nemzetközi hitelkerethez kapcsolódó megállapodásban foglalt feltételek 
teljesítése - mondta Venizelosz. Hozzátette: társadalmi támogatottság
 híján igen nehéz a fájdalmas reformok végrehajtása, egyes területeken 
pedig, mint például a privatizáció, fel kell gyorsítani a folyamatokat - 
mondta.
Arra a felvetésre, hogy miként lehet teljesíteni az idénre 11 milliárd eurós 
bevételt előirányzó privatizációs tervet, hangsúlyozta: tapasztalható 
előrelépés az ügyben, így például a DEPA gázszolgáltató állami 
tulajdonhányadának átvételére 17 pályázó jelentkezett. A reformok fő 
célja, hogy a görög államadósság 2015-től külső segítség nélkül is 
finanszírozható legyen, az államadósság pedig a hazai össztermék (GDP)
arányában a jelenlegi 160 százalékot meghaladó szintről 120,5 százalékra 
csökkenjen. Elemzők szerint a júniusra kidolgozandó középtávú tervnek 
egy újabb, 14 milliárd eurós megszorító csomagot kell tartalmaznia 
ahhoz, hogy Görögország megkapja az EU-IMF-hitelcsomag esedékes 
részletét és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget.
Forrás: privatbankar.hu
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
A modern gyarmatosítás technikája Kattintson ide...







A MODERN GYARMATOSÍTÁS TECHNIKÁJA




A centrum és perifériára vonatkozó közgazdasági elmélet (más néven 

függőségi elmélet) az 1960-as évektől fejlődött ki válaszként az 

úgynevezett fejlődési elméletre, amely utóbbi Walt Whitman Rostow 

amerikai közgazdász, Kennedy és Johnson tanácsadója nevéhez fűződik. 

Híres elméletében Rostow azt állította, hogy az egyes országok 

ugyanazon az öt fejlődési szakaszon mennek keresztül,kezdve 

a tradicionális (középkori) állapotoktól az eredeti nekiindulás 

előfeltételeinek megteremtésén, majd a nekiinduláson (take off) és a 

felzárkózáson keresztül a tömegfogyasztó társadalomig jutnak el.
A függőségi elmélet képviselői, akik közül a legismertebb az argentin Raúl Prebisch és az amerikai Immanuel Wallerstein, viszont azt állítják, hogy a jelenlegi szegény vagy kevésbé fejlett országok nem ugyanabban a helyzetben vannak, mint a mai fejlett országok voltak, mondjuk egy-másfél évszázaddal ezelőtt. Azoknak ugyanis nem voltak sokkal fejlettebb versenytársaik. A jelenlegi világrendszerben a fejlett országokból származó tőkeberuházások a gazdasági függőség megalapozói. Ha egy ország eladósodik, vagy a külföldi tőke túlságosan nagy súlyra tesz szert a gazdaságban, az adott ország a külföldi tőke ellenőrzése alá kerül. A periféria országait jellemző szegénység nem azért van, mert azok nem integrálódtak, vagy nem eléggé integrálódtak a világgazdaságba, hanem azért, mert nem a saját adottságaiknak megfelelően integrálódtak abba.
Ennyi elmélet után térjünk át arra, amiért a cikk íródik, vagyis hogy mindez hogyan érvényesül az Európai Unión belül, ahova az eredeti fejlett országok mellé fokozatosan, majd lavinaszerűen újabb, lényegesen fejletlenebb országok kerültek be. Hat év telt el a csatlakozás óta, ami nem nagy idő egy integráció történetében, de a statisztikai adatok már jelzik, merre is halad a nagy reményekkel várt uniós tagság. A függőségi elmélet egyik alaptétele, hogy a fejlett országokból származó tőkeberuházások (a működő tőke) tartós gazdasági függéshez vezetnek.Az Eurostat tőkeáramlásra vonatkozó adataiból világosan látszik, hogy a kelet-közép-európai országokba a tőkebeáramlás még jóval az uniós tagság előtt megkezdődött. A működő tőke (foreign direct investments – FDI) nettó állománya ezekben az országokban a rendszerváltás idején gyakorlatilag zéró volt, az uniós belépés idejére viszont a GDP átlagosan 40-50 százalékát tette ki, és a legtöbb országban ezt követően, tehát a tagság során, ez az arány már nem is nagyon változott. Ez azt jelenti, hogy az uniós belépés idejére a nyugat-európai cégek már jelentős mértékben uralták a leendő új tagországok gazdaságát, kivéve néhány óvatosabb vagy nagyobb országét, mint Szlovénia vagy Lengyelország, ahol a külföldi befektetések nettó állománya csak 12, illetve 30 százalékot ért el.
A nemzetközi tőke gazdasági hatalomátvétele következtében az unió új tagállamai jelentős részben elvesztették hazai és külföldi piacaikat, külkereskedelmi mér- legük gyorsan romlani kezdett.Magyarország esetében 2004-ig a KSH külkereskedelmi statisztikáiban külön-külön mutatta be a hazánkban megtelepedett külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok exportját és importját (vámszabad-területi és vámterületi külkereskedelem). E statisztikából megtudhatjuk, hogy 2004-ig 1990-hez képest a magyar gazdaság évi tízmilliárd eurónyi hazai és külföldi piacot veszített el, ennyi volt ugyanis a hazai gazdaság külkereskedelmi egyenlegének romlása a két időpont között (ez a GDP több mint tíz százaléka és évente!). 2004 után az uniós belépéssel a vámszabad-területek megszűntek, és ezzel a hazai és külföldi vállalatok külkereskedelmi tevékenységének statisztikai szétválasztása is megszűnt. Az együttes kereskedelmi egyenleg a külföldi tulajdonú vállalatok nagy exporttöbblete miatt kissé pozitív, ám exporttöbbletük túlnyomó többségét jövedelemként kiviszik az országból. A többi ország helyzete (néhány kivételtől eltekintve) hasonló, mert a külkereskedelmi forgalmat és fizetéseket összefoglaló fizetési mérleg egyenlege a legtöbb országban erőteljesen romlik. Például Bulgáriában és Észtországban a GDP-hez viszonyított negatív egyenleg a húsz százalékot is elérte, Romániában meghaladta a tízet, Magyarország és néhány más ország esetében a fizetési mérleg hiánya a GDP 5-7 százaléka körül mozog. Stabil külgazdasági helyzetben tulajdonképpen csak néhány ország van, például Szlovénia és Csehország, ahol a liberalizáció és privatizáció nyomán a külföldi tőke nem tett szert akkora súlyra, mint Magyarországon.
A fizetési mérlegek növekvő hiánya miatt az országok külső adóssága az 1990-es évek közepétől kezdve rakétaszerűen emelkedett a magasba. E tekintetben Magyarország volt a listavezető, ahol a világbanki adatbázis szerint a GDP-hez viszonyított bruttó külső adósság a 2000. évi 60 százalékról 2009-re 170 százalékra emelkedett (az IMF szerint 2009-ben „csak” 137 százalék volt az adósság, az egyes adatbázisok között – módszertani okok miatt – az abszolút számokat tekintve nagy eltérés lehet, de a tendenciák azonosak). Hazánkat Észtország és Lettország követi a listán, ahol a külső adósság GDP-ben vett aránya csak megduplázódott, végül néhány országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csak mérsékelt volt a külső adósság GDP-hez viszonyított arányának növekedése. Ha nagyok is voltak az egyes országok közötti különbségek, a GDP-hez képesti súlyos külső eladósodás szinte mindegyik országra jellemző.
Ám hasonló helyzetben vannak a dél-európai országok is, különösen Görögország, Spanyolország és Portugália. Igaz, nőtt Németország külső adóssága is, de ez ott nem jelent problémát, mert Németország ugyanakkor jelentős hitelező is. Ténylegesen a nettó külső adósság az, ami igazán számít, vagy még inkább a nettó külföldi adósságon fizetett kamatok és a nettó működőtőke-állományon kivitt jövedelmek egyenlege.És, ha ezt az adatot nézzük, akkor tárul elénk a valóban drámai kép, az Európai Unió igazi arca:
az Eurostat fizetésimérleg-statisztikája szerint a2004 és 2008 közötti öt évben (a záróéveket is beleértve) az unió három országa (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) 460 milliárd eurós jövedelemre tett szert, míg az uniós tagországok nagyobbik része (Írország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Görögország, Magyarország, Portugália és még néhány másik ország) nagyjából ugyanekkora összeget fizetett ki jövedelemátutalások formájában. A jövedelemátcsoportosítás mértéke egy évre elosztva megközelíti az unió éves költségvetését, vagyis az európai unió sokat emlegetett költségvetésével szemben működik egy másik jövedelemátcsoportosítás, amely a periféria vagy fél periféria országaiból szivattyúzza át a jövedelmeket a centrumországokba. Magyarországra például az említett 2004–2008-as időszakban mintegynettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.

Ez az egy a hatos arány a centrum javára mutatja azt, hogy a demokráciáról, szolidaritásról, felzárkózásról szóló naponta elhangzó kenetteljes szavak mögött valójában milyen érdekek is mozgatják az „egyre szorosabb unió” szorgalmazóit.Az Eurostat adatai fényesen bizonyítják a függőségi elmélet igazát, a centrum és periféria létét az Európai Unión belül. És elég egy pillantás a statisztikai idősorokra, hogy meggyőzzön bennünket: a folyamatok nem az egységesülés, hanem a differenciálódás, az ellentétek kiéleződése irányába mennek.
Lóránt Károly közgazdász: Centrum és periféria a gazdaságpolitikában (2011)






ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET AZ





IDŐJÁRÁS MANIPULÁLÁSA?




Az utóbbi napok hírei újabb löketet adtak az időjárás manipulálásáról 

szóló, úgynevezett „összeesküvés-elméleteknek”. Oroszországban az 

eddigi adatok szerint 150-en haltak meg egy hirtelen bekövetkezett áradás 
miatt. Az események annyira gyorsan zajlottak le, hogy a helyi 

hatóságoknak nem volt ideje figyelmeztetni a lakosságot – ráadásul a 

katasztrófa éjjel történt, mikor mindenki aludt. Sokan álmukban fulladtak 

meg, és miközben még az áldozatok száma sem biztos, terjedni kezdtek a 
mondvacsinált elméletek. Ezek az elméletek azt állítják, hogy az 

Oroszországban történő természeti katasztrófák (különösen a fent 

említett 

áradás) amiatt történnek, mert az orosz vezetés nem veszi figyelembe az 

Egyesült Államok felszólításait, miszerint ne támogassák a szír kormányt 

– és emiatt az amerikai fél az időjárást manipuláló fegyverekkel (a civil 

halottakkal) zsarolja az orosz vezetést, hogy a tömeges, ártatlan 

halálesetek láttán az megváltoztassa álláspontját.
Nem a szokványos összeesküvés-elméletről van szó, ugyanis nem hírnévre vágyó, az élet más területén kitörni nem tudó személyek terjesztik ezt a vádat, hanem az orosz politikai elit egy része és tisztségüket ma is betöltő katonai szakértők. Így nem azon kell elgondolkozni, hogy összeesküvés-elmélet-e az Oroszország ellen zajló klímaháború, hanem hogy a nyugati elleni ellenségkép-gyártásról, vagy valós hadműveletekről van szó. A szíriai konfliktus kezdetét követően a RIA Novosztyi hírt adott azokról az orosz szakértőkről, akik szerint az idei (tavalyi) feltűnően kegyetlen szárazság Oroszországban annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok Oroszországon teszteli az időjárás manipulálására létrehozott katonai fejlesztéseit. Gueorgi Vasziliev, a moszkvai Lomonoszov Egyetem fizika tanszékének professzora a Komsomolskaya Pravda újságnak adott interjújában kifejtette: érdekes összefüggés, hogy a természeti katasztrófák száma ugrásszerűen növekedik, mióta 1997-ben az Egyesült Államok a HAARP rendszereit működésbe helyezte. A RIA Novoszty információi szerint több orosz katonai szakértő is annak adott hangot, hogy a HAARP egy geofizikai fegyver, és ha nem így lenne, az USA nem áldozott volna rá két évtizedet, és nem fektetett volna 250 millió dollárt pusztán a magas frekvenciájú rádióhullámok kutatásába.
A hírügynökség szerint Nyikolaj Karavayev, korábban a hadsereg alkalmazásában lévő meteorológus is annak adott hangot, hogy az Egyesült Államok olyan, a klímát manipuláló eszközök kifejlesztésén dolgozik, amit fel tud használni az orosz gazdaság meggyengítésére. Az ő kijelentései szerint az Egyesült Államok által felbocsátott X-37B egy olyan katonai eszköz, ami alkalmas nagy-kapacitású lézerfegyverek hordozására, és így helyi szinten olyan jelenséget előidézni, mint elviselhetetlen hőség a célpont nagyvárosok határain belül, vagy aszályok a célpont ország egy-egy térségében. Ezzel összefüggésben a meteorológus azt is megemlítette, hogy a szakmabéliek semmivel nem tudják magyarázni a Moszkvában és több európai nagyvárosban tapasztalható indokolatlanul nagy hőséget. A témában élénk vita bontakozott ki, az interjú megjelenését követően Vlagyimir Lapshín, az Alkalmazott Geofizika Intézet igazgatója ésszerűtlennek nevezte ezeket az elméleteket, mondván, hogy az Egyesült Államok nagyvárosaiban is elviselhetetlen hőség van – de az elmélet támogatói arra hivatkoznak, hogy a jelenséget ő sem tudja érdemben megmagyarázni.
Tény, hogy az orosz gazdaság hatalmas veszteségeket szenved az ország központi részén egyre gyakrabban bekövetkező szárazságok miatt. Mikor a téma berobbant a köztudatba, országos szinten a termés 20%-a elpusztult, ami az élelmiszerárak ugrásszerű növekedéséhez vezetett. Alexei Kokorin, a „Klíma és Gazdaság az Energiaszektorban” program vezetője is kijelentette, hogy „nem véletlenszerű természeti jelenségekről van szó, és a helyzet csak rosszabbodni fog”. Ő Berzinszki egy könyvére hivatkozott („Két Korszak Közt”), ami többek közt azt is említi, hogy az időjárás nem csak a társadalmi, hanem a gazdasági rendszerekre is erőteljes hatást gyakorol – bár Berzinszki főként a „globális felmelegedésre” hivatkozott. Több szakértő is Kokorin mellé állt ebben a vitában, a University of Ottawa (Kanada) gazdaságtudományi professzora, Michel Chossudovsky is azt hangoztatta, hogy a klímaváltozás nem ipari tevékenység eredménye, hanem részben új típusú „nem-halálos” fegyverek kifejlesztésének köszönhető. Az Egyesült Államok régóta kutatja az időjárás manipulálásának lehetséges módszereit, így nehezen lehet véletlennek nevezni, hogy a HAARP aktivitásának kezdete óta világszerte hatványozódik a természeti katasztrófák száma. Chossudovsky értekezésében a HAARP-ot egy olyan eszközként írja le, ami képes aszályok, szárazságok, hurrikánok, szökőárak előidézésére, de használata még nem kifinomult, és valószínűsíti, hogy a természeti katasztrófák növekvő száma az eszköz „finomhangolásának” tudható be.
Ha ez mind összeesküvés-elmélet kategóriába esik, akkor a Föld legnépesebb országának államvezetése is összeesküvés-elméleteket gyárt. Kínában ugyanis állami hivatal van működésben az időjárás manipulálásának feladatával: a Pekingi Időjárás-módosító Hivatal az országos meteorológiai szolgálat alá tartozik, és a Peking körüli területek időjárás-kontrolljáért felelős. A Pekingi Időjárás-módosító Hivatal egy 37000 embert foglalkoztató állami szerv, amely az állami statisztikák szerint 1995 és 2003 között 7,4 billió köbméter esőt hozott létre az egyébként szárazság által sújtott területeken, nagyban növelve így az élelmiszeripar termelékenységét. A hivatal főként felhőképzéssel és a pusztító viharok elhárításával foglalkozik, de ellensúlyozták már több olyan homokvihar hatásait is, ami egyébként 300000 tonna homokot hagyna maga után a nagyvárosban. A hivatalnak a nyári hőség enyhítése is feladata a nagyobb városokban, hogy így országos szinten csökkentsék az áramfogyasztást, ami így a kínai gazdaságnak közvetlen megtakarítást jelent.
Míg a pekingi kormány és 1356 millió kínai büszke lehet az időjárás-módosító hivatal létére és tevékenységére, aminek polgári feladatkörei általánosan ismertek, nyugaton az időjárás manipulálása önmagában is összeesküvés-elméletnek számít, és a nyugati kormányok nem is hozzák nyilvánosságra az ezen a téren elért eredményeket. Viszont az ENSZ egy határozata tiltja az időjárás módosító technológiák katonai alkalmazását, ami arra utal, hogy a nyugati kormányok nagyon is tudatában vannak annak, hogy vannak időjárás módosító technológiák és ismerik azok katonai felhasználási lehetőségeit. 1975-ben az Egyesült Államok és Kanada egyezményt kötött arról, hogy bármilyen jellegű időjárás módosító tevékenység esetén értesítik és információval látják el a másik felet. Az Egyesült Államok már a hetvenes években áttörést érhetett el az időjárás módosító technológiák katonai alkalmazása terén, mert 1977. május 18-án Genfben az ENSZ közgyűlés határozott az időjárás módosító technológiák katonai alkalmazásának és bármilyen ellenséges felhasználásának tiltásáról. A határozat 1978. októberében lépett érvénybe, az Egyesült Államok elnöke 1979. december 13-án ratifikálta. Miközben a nyugati lakosság azt hiszi, hogy az időjárás módosítása összeesküvés-elmélet, nyugaton különintézményrendszer alakult ki ezen a téren, kezdve a lehetséges módszerek kutatásait folytató szervezetektől a tevékenységet ellenőrző Észak-Amerikai Államközi Időjárás-módosító Tanácsig. Ez a titkolózás érthető, mivel a nyugati országok láthatóan nem az emberek életét akarják megkönnyíteni a legújabb fejlesztésekkel, hanem sokkal inkább a katonai felhasználás terén érdekeltek.
Az oroszországi események kapcsán újból az Egyesült Államok került a középpontba. Hogy az USA valójában mennyit költ az ilyen jellegű fegyverek fejlesztésére, arról nincs hivatalos adat, ugyanis a hivatalos költségvetés csak a jéghegy csúcsa, a 70-es éveket követően rengeteg magánvállalat kapcsolódott be a kutatásokba, így az ilyen célra költött összeg mondatni ellenőrizhetetlen. Így a kérdés nem az, hogy az erősen iparosodott országok kormányainak birtokában vannak-e ehhez hasonló fegyverek, hanem az, hogy a NATO gyarmatosító háborúit előkészítő új típusú hadviselés során alkalmazott eszközök milyen természeti jelenségeket fognak rászabadítani az olyan kisebb országokra, melyeknek nincsen se rálátása, se befolyása ezekre a tevékenységekre. Így Oroszország és Kína felelőssége ezen a téren különösen nagyfokú, ugyanis azoknak az országoknak, akik be tudnak avatkozni ezen a téren, nem az a felelőssége, hogy a nyugati félnél sokkal hatásosabb, sokkal pusztítóbb fegyvereket állítsanak elő, hanem hogy külső beavatkozással eltávolítsák a nyugati országok vezetéséből a teremtett világot leigázandó területként, a tudományt játszótérként kezelő cionista-szabadkőműves elitet. Ez nem csak a magas szinten iparosodott országok, hanem minden, egészséges létszemléletű nemzet érdeke, és ezen a téren az érdekeink megegyeznek.
Forrás: www.jovonk.info




A VAGYON ÚJRAELOSZTÁSA: A FÖLDEK 


LEFOGLALÁSA




A vagyon újraelosztásának említésére a legtöbben egy olyan rendszerre 

gondolnak, amelyben a gazdagoktól vesznek el, hogy a szegényeknek 

adjanak. Ez persze már önmagában is egy ellentmondásos elgondolás,

azonban az ENSZ Agenda 21 (Feladatok a XIX. századra) programja ennél 

sokkal súlyosabb elveket képvisel. Eszerint a vagyon újraelosztása azt 

jelenti, hogy a szegényebb lakosságtól elveszik a forrásokat, hogy a 

hatalommal szövetkező gazdag magánérdekek rendelkezésére 

bocsássák.

Az Institute of Physics (IOP) Környezetvédelmi Kutatólevelek elnevezésű folyóiratában megjelent, megdöbbentően őszinte tanulmány amellett érvel, hogy miért jogos megrövidíteni a lakosságot és elvenni tőlük a földeket egy „magasabb” multinacionális „jó” érdekében. Ez az Agenda 21 propaganda fontos eleme.
A fenntarthatóság és az éhezés elleni harc „zöld álarcát” használva próbálják az együtt érző emberek figyelmét a környezetre terelni, a valós hiányokkal kapcsolatos veszélyekre is utalva persze a nagyobb hihetőség érdekében.
A valóságban az Agenda 21 egy hihetetlenül összetett, sokrétű és jól álcázott program, ami a világ minden szegletébe beszivárgott már, beleértve az Egyesült Államokat is, ahol eddig sokan azt gondolták, hogy a tulajdonjogot védő törvények miatt ilyesmire soha nem kerülhet sor.
Az Agenda 21 érkezése, az alábbi beszivárgási módszerek és fedőnevek valamelyikén keresztül, eddig minden esetben föld- vagy forrásvesztéssel járt és a kisajátított tételek kiegyensúlyozott újraelosztásáról még csak szó sem esett. Ezekre a kifejezésekre érdemes figyelni tehát (amelyek közül némelyik csak az Egyesült Államokban van jelen):
Okos növekedés, Wildlands Project, Resilient Cities (rugalmas városok), Regional Visioning Projects (regionális előrelátó projektek), STAR Sustainable Communities (STAR fenntartható közösségek), Green jobs (zöld munkahelyek), Green Building Codes (zöld építési szabályzat), “Going Green,” alternatív energia, Local Visioning (helyi előrelátás), regionális tervezés, történelmi örökség megőrzése, fejlesztési jogok, fenntartható mezőgazdasági termelés, átfogó tervezés, növekedéskezelés, konszenzus. (Forrás: Az Agenda 21-ről közérthetően)
A folyóiratban megjelent tanulmány mindenesetre félreérthetetlenül fogalmaz:
A fejlődő országokban „lefoglalt földeken” termelt növények potenciálisan akár 100 millióval több ember számára biztosíthatnak élelmet globálisan, állítja egy új tanulmány.
A külföldi befektetések jelentette fejlett infrastruktúra növelheti a termelékenységet a korábban megélhetési földnek számító területeken az Indonéziához vagy Pápua Új-Guineához hasonló országokban, ami azt jelenti, hogy ezek a földek legalább 300 millió embert táplálhatnak világszerte. Vessük ezt össze azzal a 190 millió emberrel, akik számára ugyanez a terület élelmet jelenthet, ha a terület a helyi lakosság kezében marad.
A következő ábra szolgáltatja a „bizonyítékot”:
Amellett, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják az érintett területek szuverenitását és azt javasolják, hogy ezek az országok kötelesek kiszervezni a termelést „külföldi kormányok és vállalatok számára”, azt is figyelembe kell vennünk, hogy kik állnak ezeknek a kezdeményezéseknek az élén.
A sajtóközlemény arra az elképzelésre fekteti a hangsúlyt, hogy a modern technológiák, az ipari agrármódszerek és földlefoglalások jelentik a mentőötletet a föld lakosságának etetésében. Természetesen, amikor „modern technológiákról” beszélnek, igazából a biotechnológiára és elsősorban a Monsantora és társaira gondolnak. A biotechnológia ipar szerint a modern mezőgazdasági termelést elsősorban a génmódosítás kell, jellemezze, a kiszámítható és egyre növekvő hozam érdekében. Így szinte biztosra vehető, hogy az ellopott megszerzett földeket is erre használják majd.
Ez az egyik legnagyobb tévhit a génmódosított növényekkel kapcsolatban, mivel a valóságban nem jelentenek több élelmet, viszont annál több hasznot a nagy biotechnológiai cégek számára, hiszen a GMO termeléshez több rovar- és gyomirtó, valamint drága, szabadalmazott magok szükségesek, amelyek megjelenése szinte garantált a kisajátításra kerülő földeken. A propaganda hadjáratok részeként rendszeres időközönként mutatnak nekünk harmadik világbeli éhezőket a médiában, akiket ezek az érdek konglomerátumok hivatottak megmenteni. A valóság (és számos tanulmány) azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.
A nyilatkozatokat olvasva rengeteg statisztikát és meggyőző sorokat látunk azokról az emberekről, akiket „etetni lehetne” a módszerrel, de a következtetések mindennél többet elárulnak:
Az eredményekből kiderül, hogy a földkisajátításra kiszemelt országok elsősorban Indonéziát, Malajziát, Pápua Új-Guineát és Szudánt jelentik. Ezek az országok jelentik a világon megszerzett termőföldeken termelhető kalória 82 százalékát.
Korábbi tanulmányokból kiderül, hogy a nagy nemzetközi befektetők összesen 32,9 millió hektár földet szereztek meg eddig különböző célokra, ebből 22 millió hektárt a mezőgazdaság számára.
A tanulmány szerzői szerint munkájuk „átfogó értékelést ad arról, hogy milyen mennyiségű ételt lehetne termelni a külföldi befektetők által megszerzett földeken olyan országokban, mint Szudán vagy Indonézia.”
„A politikai döntéshozóknak tudniuk kell, hogy amennyiben ezt az ételt a helyi lakosság élelmezésére használnák, az önmagában elegendő lenne az alultápláltság megszüntetésére, a hozamrés megszüntetését célzó befektetések nélkül is. Az ilyen befektetések jelentős javulást jelentenének a terméshozamban, főleg az afrikai országokban.
Jelenleg még számos nyitott kérdés van, amelyek megválaszolása segítene a vitában, hogy mi történjen a megszerzett földekkel vagy a megtermelt étellel. Tudni kellene, hogy külföldre szállítják-e, hogy a földeket korábban is mezőgazdasági célokra használták-e és amennyiben igen, milyen terményre és milyen hozammal. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása segítene mennyiségileg kifejezni a helyi közösségek rendelkezésére álló élelmiszer csökkenését, és a nagy mennyiségű földszerzés miatti negatív hatásokra kidolgozható kezelési stratégiákat.”
Ez nem egyéb, mint annak nyílt elismerése, hogy külföldi kormányok és nemzetközi befektetők újabb és újabb módokat keresnek, hogy minél nagyobb haszonnal tudják megszerezni szuverén államok termőföldjeit, a „zöld álarccal” leplezve igazi indítékaikat.
Megértve az ilyen kezdeményezések igazi mivoltát, egészen más fényben látjuk majd azt a sok milliárd dollárt, amit például az Egyesült Államok ad Afrika infrastruktúrájának fejlesztésére. Afrika és a fejlődő világ tulajdonképpen egy sokrétű forrás számukra. A különböző nemzetek és multinacionális cégek között aláírásra kerülő megállapodásokat a legjobb esetben is kisstílű kormánytisztviselők önző érdekei, vagy ami ennél is rosszabb, az ENSZ irányelvei kényszerítik ki.
Az Agenda 21-ről közérthetően:




Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)