2018. augusztus 21., kedd

Egy Negyedik Birodalom víziója




Egy Negyedik Birodalom víziója


Új sarjadás kél a pénzcivilizáció dögtetemén?
 
I.
Az idegenek.

A nagy nemzeti félretájékoztató (dezinformátor) Drábik János, korunkat szimpla "uzsoracivilizációnak"minősítve, megint a lényeg mellé irányítja tekintetünket.
Való, hogy a pénz uzsora kölcsönként is szolgálja gazdáit, de szerepe jóval átfogóbb ennél. A marxizmus nagy klasszikusa Marx "tőkének" nevezi azt a valamit, aminek nem zsidó kézen levő részét a proletároknak ki kell sajátítaniuk ahhoz, hogy minden tőke zsidókézbe kerüljön. A kisajátításnak zsidó ágensek által vezetett véres forradalmak formában kell megtörténnie.

Ezt a folyamatot zsidók prófétája, a cionizmus atyja 
Herzl Tivadar a zsidóság kényszerhelyzeteként állítja be. "Lefelé felforgatókká proletárosodunk, minden forradalmi pártnak az altisztjeit mi szolgáltatjuk és egyidejűleg félelmetesen nő pénzha talmunk." Mi (megengedem) buta gójok ezt "kétfrontos harcnak" látjuk.

Azért a jól nevelt, jólnevelt zsidó Marx nem vetemedett arra a pimaszságra, hogy a pénz, a 
"tőke" és a "zsidó" fogalmakat csupán esetleges, ill. vélet len kapcsolatokként társítsa egymással, ahogy mai pofátlan utódai teszik. Leküzdhetetlen kényszert érzek arra, hogy néhány töredéket idézzek Marx "A zsidókérdéshez" című 1843-ban kiadott könyvéből, ill. a könyvhöz fűzött komentárokból. Aki nem érez ilyen kényszert az elolvasáshoz, ugorja át ezt a passzust... 
"Ne a vallásában keressük a zsidó titkát, hanem a valódi zsidóban keressük meg a vallás titkát.Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, reális zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja. A társadalomnak egy olyan organizációja,amely a kufárkodás előfeltételeit, tehát a kufárkodás lehetőségét megszüntetné, lehetetlenné tenné a zsidót. Vallásos tudata mint áporodott pára szertefoszlanék a társadalom valóságos éltető levegőjében. ... A zsidóságban a jelen egy általános társadalomellenes elemét ismerjük fel, amely a történelmi fejlődés révén – melyben a zsidók e rossz vonatkozásban buzgón közreműködtek – mostani fokára érkezett, olyan fokra, amelyen szükségképpen fel kell bomlania. A zsidóemancipáció végső jelentésében az emberiségnek a zsidóság alól való emancipációja. ... A zsidó zsidó módon emancipálta magát, nemcsak azáltal, hogy elsajátította a pénzhatalmat, hanem azáltal, hogy a pénz az ő révén és őnélküle is világhatalommá, a gyakorlati zsidó szellem pedig a keresztény népek gyakorlati szellemévé vált.
A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehet más isten. A pénz az ember valamennyi istenét lealacsonyítja – és áruvá változtatja. A pénz minden dolgok általános, önmagáért konstituált értéke. Ezért megfosztotta az egész világot, az ember világát éppen úgy, mint a természetet, sajátságos értékétől. A pénz az ember munkájának és létezésének tőle elidegenült lényege, és ez az idegen lényeg uralkodik rajta, s ő imádja azt."
Ha arra is kényszert éreznék, hogy Marx fenti írását nyilvános helyen felolvassam, elvinne a rendőr, a Btk. 332. §  b) pontjába ütköző közösség elleni uszítás miatt. Hiába védekeznék azzal, hogy marxista szemináriumot tartok...

A Lenin - Trockij ügynökségnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom keretében ezt a kisajátítást nem sikerült megvalósítania, mert Sztálin 
"ellen forradalma" nemzeti államkapitalizmust hozott létre, vagyis a zsidóságot nem engedte az orosz nemzeti javak tulajdonosaivá válni. Sőt a mohó zsidócskáknak a sztálini zsarnokállamot kellett szolgálniuk olyan területeken, amelyhez igazán értettek, különös tekintettel az erőszak apparátusok működtetésére (terror) és ennek segítségével a munkaerő kifacsarására (gulagok, "szocialista" ipari üzemek, kolhozok, szovhozok). Persze nagyrészt ők végezték a külföldi kémkedést és a felforgatást is.

Sztálin pragmatizmusa évtizedekig működött. A Szovjetunió túlélte a második világháborút, sőt második szuperhatalomként terpeszkedett el az általa létrehozott második világpóluson.
Ezzel azonban nem sikerült a zsidóság "hazafias" érzéseit szolgálatába állítani. Miért is nem? A világ legelcsépeltebb, ill. legigazabbközhelye, hogy "a zsidó a magáén kívül, gyűlöl minden más társadalmi rendet és minden erejével azok aláásására és megdöntésére tör, hogy a romokon megalapíthassa világuralmát".Sztálin vélhetőleg tudott erről, de véres valóságát sokáig nem vette komolyan. Mire felismerte a bajt és hozzáfogott volna annak kiküszö böléséhez (a zsidóság totális kiiktatása az orosz társadalomból és gazdaságból) elfáradt, megöregedett. Túl kombinálták és megölték.
Kriptozsidó utódai, a nemzetközi zsidóság "orosz" ügynökei, szorgosan hozzáláttak a birodalom szétrágá sához. E folyamat a fifikás Putyin uralkodása alatt vélhetőleg befejeződik. Putyin legizmosabb gyökerei abba a zsidó televénybe mélyednek, amely Oroszország történetében még sohasem volt olyan virulens, mint manapság. Úgy látszik minden akadálya elhárul annak, hogy eljövendjen a zsidókirály és felüljön a Világ trónjára.
Hacsak...
A zsidók jelképes kigyójuk bekerítő mozgásával és gyűrűinek összeroppantó szorításával jelképezik a világ népeinek leigázásáért többezer éve folytatott lankadatlan háborújukat. Tényleg jól haladnak, de türelmetlenek! A kígyót mindíg erősebbnek, áldozatait pedig mindíg gyöngébbnek látják a valóságosnál, ezért kellemetlen komplikációk adódnak és a kígyónak újból meg újból gyürkőznie kell. Sose merül ki az ereje? Mi bizonyítja ezt?

Egyre több fehér folt tűnik el a második világháború történetének mappájáról. A megismert tényekből mára okszerűen levonható az a következtetés, hogy Hitlert és Sztáint azért hagyták, hogy 
"nem pénzalapu államokat" hozzanak létre, mert úgy kalkuláltak, hogy ezek kölcsönösen úgyis elpusztítják egymást, vagy legalábbis olyannyira meggyengülnek, hogy nem gátolják a kígyó további csusszanásait.

Mint említettem Sztálin birodalma fennmaradt és ezzel azt a tételt igazolta, hogy a társadalom, a gazdaság és a tudományok a spekulatív tőke közreműködése nélkül is létezhetnek, fejlődhetnek.
Különösen kellemetlen azonban a Harmadik Birodalom példája, amely azt bizonyította, hogy az állam - tömegterror és népírtás nélkül is - képes a társadalmi osztályokat olyan együttműködésre bírni, amely a fennmaradás, ill. a fejlődés alapvető feltételeit hosszú távon, megbízhatóan, pusztító ciklikus válságok nélkül képes biztosítani.

Ebben az értelemben a porrá bombázott Harmadik Birodalom is megnyerte a maga háborúját, csak nem az akkori jelen, hanem a jövő háborúját. Nem (amúgy kitünő) fegyvereivel, hanem életképességének (!) számtalan példájával.

Ez a példa annyiban tanulságosabb a Szovjetunió példájánál, hogy Hitler nem irtotta ki a honi keresztény tőkésosztályt [mint Lenin és Trockij zsidó pribékjei] hanem mint termelő (!) tőkéseket integrálta őket a birodalmi gazdaságba és áthághatatlan törvényekkel szabályozta társadalmi, gazdasági kapcsolataikat. Ezt Hitler úgy fejezte ki, hogy nem a gyárakat, hanem az "embereket szocializálja", ideértve jelesül a tőkéseket is. A pénzügyi spekuláció minden intézménye, lehetősége [tőzsde, "független" bankok, részvénytársaságok, korlátolt felelősségü társaságok, stb.] megszünt. A szigorú állam minden ellenkező híresztelés dacára jó gazdának bizonyult. Előteremtette a háború, az ipari, ill. mezőgazdasági termelés, a társadalombiztosítás, a szociális ellátás, sőt a szerény, de igazságos (!) népjólét roppant (!) költségeit. Biztosította továbbá a legfontosabbat (!) a nemzet fenntartásához szükséges népszaporulatot.
Vasseprővel söpört ki minden szemetet: a bűnözést, az élősködést, az aberrációkat. Megakadályozta az életképtelen, eltartásra, ellenőrzésre szoruló utódok nemzésének "jogát", stb. stb.

Óriási vívmány, hogy Hitlernek sikerült helyre tennie a keresztény társadalmak mételyezésének legveszélyesebb intézményét a Római Katolikus Egyházat is! Kijelentette, nem csinál vallási mártírokat a papokból, hanem közönséges ("polgári") bűneik miatt fogja elhúzni a nótájukat. A ravasz csuhások értettek ebből. Nem is kellett holmi kristályéjszakákat rendezni az egyházi intézményekben. Hitler alatt a disznó papoknak nem volt merszük "pedofíliázni" sem. Gondoljunk csak bele hány tízezer kisgyermek menekült a testi lelki gyötrésektől Hitler "jóvoltából". A homoszexualitást is annak fogta fel, ami: a társadalomra egyik legveszélyesebb bűnnek/betegségnek. A Harmadik Birodalomban a "meleg büszkeség" jutalma a rózsaszín három szög volt.
Ennél a pontnál az olvasó megkérdezheti mi köze a ma és a holnap emberének ahhoz, ami már tegnap elmult?

Hát épp ez a poén!
Hitler nem a súlykot vetette el, hanem egy bumerángot indított, amely szintén bejárta a maga körét és most visszatérni készül... Hogy miért? Hogy válaszoljon a "hogyan tovább Világ" egyre sürgetőbb kérdéseire.

Azt már nem kell bizonygatni, hogy a világ haldoklik, ideértve a flórát, a faunát és a klímát egyaránt. [Az emberi társadalom a "fauna"kategóriában van...] A helyzet azonnali megoldást sürget, de kitől remélhetjük a megoldást?
A globalizálódott kapitalizmus mára bebizonyította: teljességgel alkalmatlan az önszabályozásra és nem hajlandó semmiféle önkorlátozásra. Erre példa, hogy az USA következetesen megvétóz, vagy megtorpedóz minden olyan kezdeményezést, amely a környezetkímélés érdekében csökkenteni kívánná a káros anyagok kibocsátását. Másik példa, hogy a piacgazdaság a piacon nem tűr semmiféle ellenőrzést, szabályozást. A ciklikus világválságok min den esetben visszavezethetők a piaci szereplők gátlástalanságára a profitért való hajszában és az államok korrupt tehetetlenségére velük szemben.
Itt is kénytelen vagyok egy közgazdasági tanulmány néhány megállapítását idézni a továbbiak megértése érdekében. 2007 óta gyülekeztek a viharfelhők a világgazdaság egén, de a gazdasági és pénzügyi szakemberek sokáig nem vettek tudomást az intő  jelekről. A profitmaximalizálás és a rendszer hosszú távú kiszipolyozása közben nem hitték el, hogy a sebezhetetlennek hitt globális gazdaság összeomolhat. Sok szakember vizsgálta, hogy tulajdonképpen mi is vezethetett a  globális gazdaság összeomlásához?
Egyesek szerint a krízishez alapvetően a pénzpiaci spekulációk vezettek. Mások amondók, hogy a válság okai az intézményi struktúrákban rejlő problémákban, a bankrendszer állami intézményi kontrolljának hiányosságaiban keresendők, valamint azon téves nézet elterjedésében, hogy nagy hagyományokkal rendelkező, kiterjedt intézmények nem bukhatnak meg a piacon.
Megint mások 'angolszász betegségnek' látják a válságot, így a Wall Street és a londoni City tőzsdespekulációit okolják a kialakult helyzetért.
Továbbá - a globális válságban meghatározó szerepe lett az elektronikus (virtuális) piacok, a 'papírgazdaság' túlburjánzásának és ezzel párhuzamosan a dereguláció erősödésének. Annak, hogy a gazdasági folyamatban egyre kevésbé érvényesülhetett az állami intézmények ellenőrző és korlátozó szerepe, ami kedvezett a spekulációs pénzügyi műveletek, a 'kaszinó kapitalizmus' elterjedésének.
Mindezek következtében a tőke egyre szabadabban áramolhatott, s a pénzügyi tranzakciók profitabilitása gyorsabban nőtt, mint magáé a termelésé. 
Voltak  olyan autógyárak, amelyek többet profitáltak virtuális pénzügyi tranzakciókból, mint autók előállításából... 
A világgazdaság eljutott oda, hogy fejlődésének jelenlegi alakulását már nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a nemzetközi pénzforgalom folyamatai határozzák meg. A globális krízis ugyanakkor rámutatott arra, hogy a gazdaságpolitika neoliberális útja nem járható, ezért a válság leküzdésére tett intézkedésekben az államok kiemelt szerepet játszanak, illetve a hosszú távú gazdaságpolitikákban visszatérés várható az állam által vezérelt gazda sághoz. ... A kapitalista rendszer képes kisebb problémákkal megküzdeni és ezekkel összefüggő  válságokat kezelni, de nem képes globális válságok megoldására. A válsághelyzet sikeres menedzselésének egyik fő  kérdése az lesz, hogy sikerül e globális szinten összehangolni a válságkezelési intézkedéseket, ugyanis a világválságra adott válaszlépéseknek is globálisaknak kell lenniük. 2012 nyaráig a válság leküzdésére hozott korábbi intézke dések nem oldották meg a problémákat."
De a jó úristenit neki! Miféle "államokról" fecsegünk? Mi várható azoktól az állam paródiáktól, amelyeket a kapitalizmus a hajdani nemzeteállamok helyén/helyett létrehozott? Itt köszön, helyesebben itt röhög (!) vissza a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveiből (10. sz. jkv.) az alábbi néhány passzus."Amikor bevezettük az állami szervezetbe a liberalizmus mérgét, egész politikai alkata megváltozott. Az államok halálos betegséget kaptak - vérmérgezést. Már csak az van hátra, hogy megvárjuk haláltusájuk végét.
A liberalizmus ' alkotmányos államokat' eredményezett, amelyek a korábbi kényuralom, a gójok egyetlen oltalma helyébe léptek; az alkotmány pedig, amint önök jól tudják, semmi egyéb, mint magasiskolája az egyenetlenkedésnek, félreértéseknek, viszályoknak, pártszeszélyeknek, egyszóval mindannak, ami arra szolgál, hogy személytelenné tegye az állami életet. ... Ekkor érkezett el a köztársaságok kora, és ekkor történt, hogy az uralkodót kormány karikatúrával - elnökkel helyettesítettük, akit a tömegből, bábjaink, rabszolgáink közül választottuk ki. Ezzel megvetettük az alapját annak az aknának, amelyet a gój nép, a gój népek alatt elhelyeztünk.
Hogy tervünk ezzel az eredménnyel járjon, választásokat fogunk rendezni oly elnökök javára, akiknek múltjában valamilyen sötét, titkos folt, valami panama, vagy ehhez hasonló van, - így aztán megbízható ügynökeink lesznek terveink véghezvitelében, mivel tartanak majd a leleplezéstől, valamint a hatalomhoz jutottak ama természetes kívánságából kifolyólag, hogy megtartsák az elnöki hivatallal járó kiváltságokat, előnyöket és megbecsülést."
George W. Bush "elnök" mintha egyenesen a Jegyzőkönyvek lapjai közül került volna az elnöki székbe. Még hivatalban léte idején cca. 240 (!) közbűntényes ügye volt. Ezekből azonban nem lett "hatalomfosztó" eljárás (impeachment). Hogy mér' nem? Hát mer' nem!
Kanalaztam én már ebből a kásából jócskán. L. Istenek alkonya a Wall Streeten,  Európa végnapjai, Tudathasítás - a világzsidoság ördögi játszmája  c. írásaimat. Egyik kedvenc témám az "Enron botrány" volt, amely arról szólt, hogy a cég "elbrókerezte" dolgozóinak betéteit, sőt nyudíjasainak nyugdíjalapját is. A károsultak, vagy harmincezren, anyaszült meztelenül vonultak a Kapitólium elé. De ki nem szarta le őket? A könyvvizsgáló cég vezetője a vállalat könyveinek sorozatos meghamisítását azzal "indokolta" hogy az ilyen cégek között is versenyhelyzet van és amelyik nem képes a veszteség helyett nyereséget kimutatni, megnézheti magát... Hát nem volt igaza?
Mindezeket tehát már 2007-től látni lehetett, de amikor bebaszott (bocs!) a 2008-as válság (azaz elsőnek kipukkantak az ingatlan befektetési alapok), már mindenki tudta hány óra. "A Lehman Brothers és az AIG összeomlása leleplezte a csúnya igazságot. Valamennyi globális bank dollár trilliókban mérhető adósságot halmozott fel és valamennyien fizetésképtelenek lettek."
Azóta eltelt majdnem hét év és mit tett a kapitalizmus, hogy kipucolja magát a szarból? Az égvilágon semmit! ZsidóAmerika vígan menetelt tovább a pénzügyi szakadék (fiscal cliff) irányába. Azóta bele is esett, benne van nyakig úgy, hogy nincs törvényes költségvetése, azaz exlex állapotot tart fent. Hogy is, mint is? Hát a "törvényes adósságplafon" emelgetésével. Hogy mi az adósságplafon? Hát a takarón túli nyújtózás zsidóamerikai "tudománya". A Kongresszus - a Szenátus egyetértésével -  állandó marakodások, fenyegetőzések, zsarolások után évről évre megemeli a "megengedhető"eladósodás összegét. Ez az igazi amerikai csoda megmozgatja a közgazdászok és az oknyomozó újságírók fantáziáját egyaránt.
Az Index egyik írása így morfondírozgat. "Szükség esetén az amerikai központi bankként működő FED lényegében kedve szerint nyomtathat pénzt, amivel törlesztheti a tartozásokat, mindez lényegesen mérsékli a csődveszélyt.
Az is erősíti az országot, hogy van egy olcsó és biztos finanszírozója a háttérben. Kína gigantikus tartalékokat gyűjtött össze dollárban, és lényegében korlátlanul tud bármikor újabb pénzt adni, ha kell.
A piacokkal eddig képes volt feledtetni, hogy az USA bruttó államadóssága feltartóztathatatlanul közelíti a rögzített 14 500 milliárd dolláros adósság plafonhoz. Ennél nagyobbra elméletileg nem nőhet az USA tartozása, ezt a szintet azonban őszre biztosan eléri az ország, Így feltehetően sokadszorra megszavazzák az 'adósságsapka' fölemelését vagy jelentős kiigazításokat jelentenek be. Ha semmit nem tennének, egyszerűen nem lenne pénz bizonyos számlák kifizetésére, a hírek szerint első körben a rokkantak és veteránok szociális juttatásai kerülnének veszélybe.
Ha ezeket nem folyósítják, az fizetés képtelenséget, tehát kvázi államcsődöt jelent." 
A cikk írója csak egy dologban téved, de abban alaposan. Miért jelentene akár "kvázi államcsődöt" is, ha a rokkantak és veteránok éhen maradnak és kigurulnak - kibicegnek tüntatni? Hát mire jók a FEMA koncentrációs és megsemmisítő táborok? Többezer éhező mankós, rokkantkocsis "terroristát" órák alatt el lehet bennük gőzölögtetni. Minden transzport csökkenti az államadósságot és szavatolja a "köznyugalmat"... Ezek a jóelőre eltervezett és létrehozott intézmények is az "amerikai csoda" garantőrei. Aki egy kicsit borzongani akar ezek miatt a táborok miatt, tekintsen meg egy blogot, amely szellemesen és részletesen taglalja a témát.

Csak a rosszindulat találgattatja velem, hogy az emerikai zsidóságnak milyen szerepe van, ill. lesz ebben az üdvös programban. A táborok tervezése, építése, és üzemeltetése óriási biznisz és látatlanban ki merem jelenteni, a zsidók ebből nem maradnak ki. Ami az üzemeltetést illeti eszembe jut Sztálin zsidajainak szerepe a Gulagok létrehozásában és működtetésében. Ami a belső szolgálatot illeti, a zsidó kápók maradandót nyújtottak hitsorsosaik sorsának igazításában már a német KZL-ekben is. Már nem is emlegetem a gettók zsidó rendőrségének dolgait.
Szóval, ZsidóAmerika stabilitása nem forog komoly veszélyben. Fokozatosan épül, az ősi szent kahalok mintájára, egy olyan terrorista diktatúra amelyhez a hitleri és sztálini diktatúrák kismiskák voltak. E folyamat zavartalanságát szavatolja gój emberiségnél tapasztalható az a nyugalom, amely a sakter kése elé vezetett barom nyugalmára emlékeztet. Egyáltalán nem lehet véletlen, hogy Cion Bölcsei Jegyzőkönyveinek legtöbbször ismétlődő motívuma a "gójok baromi elméje, ill. baromi gondolkodása" miatti gúnyolódás, ami azért valódi öröm forrása mert igaz! Vannak ugyan okos gójok, de a gój társadalom kollektív gondolkodása valóban egy baromcsorda szintjén van megrekedve. [Ebben döntő szerepe van  Római Katolikus Egyháznak, amely engedelmes nyájban terelgeti ostoba báránykáit... Nálunk például zsinórban három zsidó a katolikus főpásztor. ]

Mindentovábbi eszmefuttatásnak csak akkor van értelme, ha alappal feltételezhetjük, hogy a gój emberiségnél egy tudati feltisztulás következik be és ebben a kegyelmi állapotban felméri emberléte megőrzésével kapcsolatos érdekeit és teendőit. Soha nagyobb esély nem mutatkozott erre, mint most a hírterjedés globalizálódása idején.
Az ember és a világ, valamint az ember és az ember együttélésének (szimbiózisának) történelmi módozatait, állomásait a vasszorgalmu, betonseggű Marx termelési módokként határozta meg. Azt állította, hogy a termelési módok változásoknak vannak kitéve, mert alkotóik: a termelő erők és a termelési viszonyok időnként kibékíthetetlen ellentétbe kerülnek egymással. Ezeket a változásokat szerinte nem az emberi gondolkodás generálja, sőt azok az emberi tudattól jórészt független (objektív) folyamatok. "Öt ilyen bázisjellegű alapformát nevez meg: ősközösség vagy törzsi és ázsiai termelési mód, antikvitás vagy rabszolgatartó társadalom, feudalizmus vagy germán alapforma, kapitalizmus, és végül kommunizmus vagy társult termelési mód." Tegyem hozzá, a kapitalizmushoz bátran hozzátehette volna, hogy az megt "zsidó alapforma", dehát nem tette hozzá. Egyedül a kapitalizmus mellé nem írt semmit, pedig a British Múzeum könyvtára már csak egy sziget volt a kapitalista tengerben, amelyről tudnia kellett, hogy abban a ragadozó nagyhalak döntő (meghatározó) hányada zsidó.

Az sem véletlen, hogy nem szocializmust, hanem kommunizmust (!) emleget. Frici barátjával is 
"Kommunista kiáltványt" fabrikálnak beköszöntésképp. Pedig Marx korában már léteztek szocialisták és szabatosan körülírt szocialista eszmék is! Miért nem smakkoltak ezek Marxnak a kikeresztelkedett zsidók ivadékának? " 
A szocializmus ... elveti a liberális individualizmust, ehelyett a szolidaritás elvét szorgalmazza, mellyel megteremthető a kölcsönös segítségen alapuló, új társadalom. Előtérbe helyezi a kollektivizmust, a társadalmi egyenlőséget, a szolidaritást. Gazdasági programja a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formája. Az anyagi javak igazságos elosztása, szociális követelések kielégítése révén a társadalmi egyenlőség kialakítása. A politikai demokrácia létrehozása. Mindez világos. Olyannyira, hogy a létrejöhetett "létező szocializmus" - a Harmadik Birodalomban, a hitleri "fasiszta" Németországban....

Annál kevésbé sikerült Marx kommunista utópiáját a gyakorlatba átültetni. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben minthogy 
"A Kommunista kiáltvány számos magát kommunistának valló, ám egymástól ideológiájában eltérő mozgalom formájában terjedt el, mint például maoizmus, trockizmus, tanácskom munizmus, luxemburgizmus, keresztény kommunizmus, eurokommunizmus, stb. ... A Szovjetunióból kiindult marxista–leninista, sztálinista, később maoista, illetve az ezekből kinőtt további irányzatok voltak azok, amelyek a XX. század világpolitikájára a legnagyobb 'befolyást' gyakorolták.1918-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnya felvette az Orosz Kommunista Párt nevet, amit más országok velük szövetségben álló pártjai szintén követtek. Ezt követően a Szovjetunió, illetve más szovjet mintájú párt által irányított országokat kommunistának, hivatalos doktrínájukat kommunizmusnak kezdték el nevezni, bár ezen országok egyikében sem valósult meg a kommunista társadalom. Ebben Marx terminológiáját követte a politológia, aki úgyszintén kommunizmusnak – a kommunizmus első fázisának – nevezte azt a társadalmat, mely a kapitalizmus megdöntése és a végleges kommunista társadalom bevezetése közti átmeneti állapotban van."
Ami a 
"fefolyást" illeti, vitathatatlan, ha annak mértékenysége emberek tízmillióinak halála. Dehát nem is ez a lényeg! A marxi "kommunizmus" nem más, mint az ősi zsidó kahal (kehilla) újraálmodása, ill. adaptációja a keresztény társadalmakra. A legnagyobb sajnálatomra nincs időm, helyem és módom arra, hogy e nagyszerű intézményt érdemei szerint méltassam. De a szokottnál melegebben ajánlom elolvasásra Vicomte Leon Poncins világhírü és egyben örökzöld tanulmányát. Egy parányi töredék ide plántálása azonban teljességgel mellőzhetetlen."A zsidó számára a Talmud a törvény, amely végső formájában a Sulhán Áruhban van lefektetve. A feladat ennek alkalmazása. A mindennapos alkal mazás megköveteli, hogy a végrehajtó és bírói hatalmat, egy körülhatárolt (körülmetélt...) vezetői csoport birtokolja. Ezt az uralkodó csoportot 'kahalnak' hívják. A kahal Izrael képviselőinek csoportja. Az intézmény a legősibb idők óta létezik. Már a Mózes alapította 'demokratikus' rendszerben is létezett. Később, Krisztus korában a kahal lett a zsidó enciklopédia szerint a zsidó élet központja. A Szanhedrim formája alatt a kahal foglalkozott az államügyekkel, Nem csak a jogi és vallási ügyekkel, hanem az adminisztratív és törvényhozói kérdésekkel is. Szétszórtsága ellenére a kahal sem tekintélyét sem befolyását nem vesztette el. Az intézmény, amelyet évszázadok hagyománya őrzött, megtartotta erejét."  
Pihent, ill. tudós elmék gondos elemzéseket és összehasonlításokat végeztek az ősi kahalok valamint a Nagy Francia Forradalom és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom törvényhozó és végrehajtő szervezetei között. Kísérteties egyezőségeket (megfeleléseket) tártak fel. Mindhárom szervezeti formában kizárólagos, vagy legalábbis meghatározó a zsidó részvétel, a rendszer diktatórikus, a tömegekkel szemben bestiálisan kegyetlen, stb. [Ezek a paraméterek hiánytalanul kimutathatók a '19-es "magyar" patkányforradalomnál is.]

A gój népességgel szembeni bánásmód 
"elvi" megfontolásokon alapszik. "A nemességnek, amely a törvénynél fogva élvezte a dolgozók munkájának gyümölcsét, érdeke volt gondoskodni arról, hogy a munkások jól tápláltak, egészségesek és erősek legyenek. Nekünk ennek éppen az ellenkezője az érdekünk - a gójok megfogyatkozása, elkorcsosodása. A mi hatalmunk a munkás állandó élelmiszerhiányában és testi gyengeségében rejlik. Csak ezáltal válik akaratunk rabszolgájává. Az éhség jobban biztosítja a tőke jogát ahhoz, hogy uralkodjék a munkás felett, mint ahogy a királyok törvényes hatalma biztosította a nemességnek ezt a jogot." Persze azt halljuk lépten nyomon, hogy a forrás, amelyből ilyesfajta eszmék buzognak, közönséges hamisítvány, hát legyen!

De hová tegyük azt a tényt, hogy (pár éve) 
Ovádjá Joszéf izraeli főrabbi népes gyülekezet, ill. sajtónyilvánosság előtt elmondott hitszónoklatában (d'rásájában)a világ nem zsidó embereiről szólván azt a véleményét hangoztatta, hogy"ezek csak azért jönnek a világra és élhetnek aránylag tisztes kort, hogy minél jobban kiszolgálhassák a zsidókat." E megállapítását példával is illusztrálta. "Gondoljuk csak meg, ha elpusztul a szamár elveszítjük a pénzünket. Így van ez a szolgálóval is, ha időnap előtt meghal elveszítjük a pénzünket. Éppen ezért hagyjuk, hogy a szolga hosszú életet éljen, annak érdekében, hogy jól dolgozzon a zsidónál.” A bölcs és derék főrabbi nem csupán jámbor híveit szórakoztatta ílymódon. Komoly lelki befolyást gyakorolt Izrael állam legfelsőbb politikai, katonai vezetőire is. A közismerten vallástalan(t színlelő) Simon Pereszállamfő (Magyarország felvásárlója) is gyakran felkereste, hogy a csodarabbi áldását kérje saját áldásos tevékenységére. Ez már azért nem vallási ügy, ill. izraeli belügy, mert az ilyen "lelkigyakorlatok" hatása alatt egy - egy vezető politikus hajlamossá válik parancsot adjni a hadseregenek arra, hogy népirtó támadásokat indítson Izrael gójok lakta területei és más államok gójok lakta területei ellen, különös tekintettel az arabokra, még különösebb tekintettel a palesztinokra. [Ez a cikkem 2011-ben íródott a nagy gázai mészárlások előtt...]

Úgy vélem, ennél a pontnál befejezhetném, pontosabban félbeszakíthatnám annak bizonygatását, hogy gójok és zsidók nem tudnak igazán jóízüen egy tálból cseresznyézni, de van még más is, amely arra int. hogy a gójoknak saját életterüket úgy kell átrendezniük, hogy abban a fenti népelem fizikailag ne lehessen jelen. Erre szolgálna egy "Negyedik Birodalom" amely - szemben a Harmadikkal - nem egy nemzetállamot jelentene, hanem nemzetállamok világszövetségét, ha úgy tetszik "Internacionáléját". Egy valódi 
"Hazák Európája" lehetne ennek a kísérletnek a kezdő terepe.

Nincs nehezebb feladat, mint a haza, a hazafiság fogalmát 
"következményesen" (befogadás - kirekesztés) meghatározni, de nem lehetetlen! Egy fogalom pozitív és negatív módszerekkel definiálható. Egyszerűbbnek, megbízhatóbbnak az utóbbi látszik. Példaképem a "nagy negatív" Szolzsenyicin. Tőle, nála olvastam "Persze, hogy nemzetet és országot is lehet 'szeretni'korántsem egyet, sőt akár tizet is. De 'hozzátartozni', a fiának lenni csak egyetlen hazának lehet, mint ahogy csak egyetlen anyja lehet az embernek." [456. old.]

Amikor anno ezeket olvastam beugrott egy asszociáció. A 
folytatást önmagamtól idézem.  
"Rohanás a polchoz. Megvan! Schulhof Izsák: 
"Budai Krónika" c. könyve, amely 1686-ban iródott héberűl. Kiadta a Helikon is 1981-ben.

Izsák bácsi mindjárt azzal kezdi.
 "Én akkor Buda szent gyülekezetében laktam. A város a török birodalom uralma alatt állott, s lakozásunk viruló volt, akár a zöldellő olajfa, biztonságos és nyugalmas. Valóban elmondhattuk: 'ki ki a maga szőlőlugasában, a maga fügefája alatt' tanyázhatott, nem volt ártás az országban." [5.old.] A 150 éves megszállás, ezalatt az ország elnéptelenedése, ezek szerint nem volt 'ártás', az csak a gójok baja volt. [Igaz, köztünk is akadt néhány olyan jobb-liberális geci, aki szobrot emeltetett a hóditó török szultánnak Szulejmánnak.] De olvassuk tovább Isaacot. "...mert a budai zsidók önként és öntudatosan vállaltak közösséget a törökökkel. Nemegyszer fegyvert ragadtak városuk védelmében." A történelem persze nem támogatja az ilyen tartós idilleket. Eljövendett tehát Buda ostroma. És mit tesz isten, az ostromló keresztény (!) hadak megint kipécézik szegény ártatlan zsidókat.  "... Ha magyarok, németek, és csehek kezébe kerűl ... egy zsidó, azt felnyársalva megsütik." Az ostrom vége sem túl vidám, a fügefa alatt hűsölők szempontjából. "...Négyszáz fogságba esett zsidó hajón volt ... A huszárok vakmerő tömege odament ... Kivont karddal hirtelen a hajóra rohantak ... Sokat megöltek, többen a vizbe ugrottak és belefulladtak." [64.old.] A nevezetes 1686-os esztendőről megemlékezik a nagy iró és mesemondó Jókai Mór is, "A Magyar Nemzet története regényes rajzokban" c. művében. [Akadémiai Kiadó 1968.] "Buda vára 145 esztendei török uralom után ismét Magyarország fővárosává lesz. Büszkén hangzik fel a 'te deum lau damus' és a Dunába fojtott zsidók halálorditása." [II. kötet 144.old.]Hát bizony, ilyen ellentmondásoktól terhes a történelem... Kell ez nekünk, kell ez zsidó "honfitársainknak"?

A véres történelem után következzék a szelid költészet. A szegény Váci Mihály [akit óvatos könyörtelenséggel radíroznak a magyar irodalom történetéből] ezt 
írta "Sziámi ikrek" c. versében.

                    De jó tinéktek,
iker-testvérek,
szívvel-lélekkel összenőve éltek,
két világ csecsét szopva.
Ha itt apad a tejecske,
bőven buzog amott.
 
Nekem ott nem volt rokonom.
Magányosan, szegényen kódorogtam.
Nagybácsim nem kalandor Floridában,
Arizonában nem ügynök a sógor.
Még csak egy disszidens barátom
se létezik. - Milyen vidéki is vagyok!

Egy ilyen büdös goj, egy ilyen sunyi kirekesztő, egy ilyen vidéki populista persze hogy nem lehet a "magyar" szellemi arisztokrácia tagja. Kótajon kell elkaparni, ahol világra hozta az anyja, valami Pöce Borcsa, akit megettek a fenék. [József Attila - Mama.]

Persze nem minden 
"magyar író" sorsa mostoha. Akár nobeldíjas is lehet, ha zsidó és a Holokausztról énekel. Most azonban nem a nyiltan hunga rofób Kertész Imréről akarok megemlékezni, hanem a legpimaszabbról Konrád Györgyről. Konrád zsidó rasszista. Ezt neki lehet, neki szabad. Én mégis hálás vagyok, mert hiteles forrás az igazi zsidó lélekhez, a zsidó mentalitáshoz."Áramló leltár" c. könyvében olyan megállapítást tesz, amely szolzsenyicini bravurral világítja meg az olvasó elméjét... "A zsidók nem lesznek utcaseprők, mert a sok évezred alatt felhalmozódó intellektuális tőke tovább öröklődik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínűleg intelligenciánk természetét is összeadjuk abban a génkoktélban (!), amik a gyerekeink. Hordozható (!) örökség ez, és bárhol (!) működtethető. A zsidók sok kínnal, gürcöléssel, veszélyekkel, de évezredek alatt megtanulták a munkát és a fenyegettetést."Bizony, a zsidók nem lesznek utcaseprők, mert ez - és sok egyéb más alantas szolgálat - a gójoknak van kiosztva [lásd Ovádjá eszmefuttatásait]. Ha hordozható örökségükkel valahol megtelepednek, magától értetődő természetességgel szerveződnek a gój szolganép arisztokráciájává és foglalják el az összes előnyös társadalmi pozíciót, azaz túlreprezentálják önmagukat. Ez az aránytévesztés a társadalmi konfliktusok forrása többezer éve. A pogromok mindíg a gazdanép aljasságára vezethetők vissza a mindíg vétlen zsidók ellen.

Visszatérve Szolzsenyicin fenti írásához észre kell venni, hogy nincs a világon még egy olyan gondolkodó, aki egy középkori szerzetes szorgalmá val, milliónyi adat gyűjtésével, rendszerezésével és értékelésével ilyen mélységben tárgyalta volna a gój - zsidó együttélés kérdéseit. A mű tökéletes, csupán a cím megtévesztő. Így kellene szólnia: "Együtt nem megy!".

Ennek a meggyőződésnek kell áthatnia mindenkit, aki gyógyírt keres a társadalom szörnyű bajaira!

Ennek az elvnek az érvényesűlése nem ütközik elháríthatatlan akadályba. A cionizmus megalapítója Herzl Tivadar 
"A zsidó állam" c. könyvében is hasonló felismerésekre jut. "Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé ... Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra ... Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb szám ban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet ... A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidóállam! Az antiszemitiz mus nem szűnt meg, csak lappang. És minél tovább várat magára, annál dühösebben kell kitörnie. A népek, amelyek között zsidók laknak, egyenként és összességükben, leplezetten vagy leplezetlenül mind antiszemiták."A kérdés az, hogy e felismerések érvényesek e még a mában? De mennyire! Amikor Herzl e sorokat leírta még nem volt zsidó állam, nem gyilkolt Libanonban, a Gázai övezetben és máshol. Akkor még így álmodozott a Próféta (nem ismerve igazán saját fajtáját...).
A zsidók történelmük egész éjszakáján keresztül nem szűntek meg ezt a királyi álmot álmodni: "Jövő esztendőre Jeruzsálemben!", ez a régi jelszavunk. Nos, most arról van szó, megmutatni, hogy az álomból nappali világosságú gondolat válhat.Akkor még csak olyat kért, ami jogosnak, logikusnak látszott. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni.Hát ez, finoman szólva, nem jött össze... Izrael ma egy óriási gettó, amelyet öles falak, őrtornyok és szögesdrót védelmeznek. Szükség van erre? Úgy látszik nagyonis. De miért? A Tivadar még így fuvolázott... A kereszténység szent helyei tekintetében a területenkívüliség (!) valamely népjogi formáját lehetne felállítani. Mi képeznénk a szent helyek mellett a díszőrséget és létünkkel biztosítanók ezen kötelezettségünk betartását. Ez a díszőrség lenne a zsidókérdés megoldásának nagy szimbóluma. tizen nyolc ránk nézve szenvedésekkel telt évszázad után.Ma már ott tartunk, hogy a zsidók szerint Jeruzsálem egy és oszthatatlan és örökké az is marad. A zsidó tömeggyilkos Ariel Saron ellenzéki poli tikusként látogatásával mocskolta be a muszlimok szent templomait az Al-Aksza és a Sziklamecsetet  és amikor emiatt zavargások kezdődtek nagy pofával jelentette ki, "a Templom-hegy izraeli fennhatóság alatt áll, s ezért minden zsidó személynek joga felkeresni a helyet. Nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy egy zsidó nem keresheti fel a judaizmus szent helyét". Íme az álom és valóság...

A gój társadalmak, a gój államok a zsidókérdést illetően nem álmodozhatnak tovább. Nem is álmodoznak... Lassan alakot ölt a világ vezéreszméje: 
"apage satanas"! De tényleg, nem álom ez? Van ember, aki szóba meri hozni a zsidók távozását Európából?

Volt is, lesz is!

Emlékezzünk csak a(z egyik) tömeggyilkos miniszterelnökre Ariel Saronra, akiről a WTC tornyok felrobbantása után néhány nappal megjelent 
írásomban következők olvashatók. "Bush mögött feltűnik egy tisztességben megőszült joviális bácsika. A kép aláírása ez lehetne: 'Uncle Sam and Uncle Saron'. Ha ők ketten együtt kezdik intézni a világ sorát, a dolog kétségtelenűl jó kezekbe kerűl. Sharon már többször bizonyított, Bush pedig csak most kezdi. Igy az is elegendő, ha figyel az öregebbre és igyekszik utánozni annak tánclépéseit. Még javában állt a WTC. amikor Ariel Saron [2001.szeptember 5-én] Moszkvában beszédet mondott az orosz zsidó közösség tagjai előtt. Erről nálunk egyetlen bulvárlap a Színes Mai Lap számolt be [megmértem (!)] 95x56 mm-es terjedelemben, ekképpen.'Saron: kell egymillió zsidó! Ariel Saron izraeli kormányfő szerdán Moszkvában az orosz zsidó közösség tagjai előtt mondott beszédet. A II. világháború óta nem tapasztalt antiszemita kampánnyal kell szembenézni Izraelnek. Ez a gyűlölet Izrael-ellenes poli tika álarcát ölti, holott tiszta antiszemitizmusról van szó -mondta és kivándorlásra [!] szólította fel az oroszországi zsidókat. - Sürgősen szükségünk van egymillió zsidóra - jelentette ki, mondván, hogyha Izrael meggyengülne, vagy netán megszűnne, a világ zsidósága nem élhetne úgy többé, mint eddig."
Arról nem szólnak a krónikák, hányan fogadták el a szíves meghívást. Ma már tudjuk, hülye volt aki ment és okos aki maradt, hisz a zsidók ma úgy élnek Putyin kebelén mint Izsák bácsiék Budán annak idején...

A cikkben szó esik a másik zsidó-csalogatóról Bibiről is, aki nemrég 
megismételte a szíves meghívást. "Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombati televíziós beszédben  (2015. január 10) azt hangoztatta, hogy a franciaországi zsidók hazája Izrael. Azt mondom Franciaország minden zsidójának, Nyugat-Európa összes zsidójának, hogy Izrael nem egyszerűen az a hely, ahová imádkozni járnak, Izrael Állam a hazájuk - jelentette ki. [Izrael 1948-as megalapítása óta először a tavalyi évben Franciaország lett az Izraelbe irányuló zsidó kivándorlás fő kiinduló pontja 6600 emberrel, szemben az előző évi 3400-zal. A francia zsidó közösség létszámát 5-600 ezerre becsülik. Ez a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államok és Izrael után. Az Izraelbe költözők legfontosabb indítéka vallási jellegű, de egyre többen vannak, akik a 'bizonytalanság' miatt távoznak.]" Bizonytalanság? Bizony! Ezúttal a "Csárli heccről" van szó, amely miatt incidens keletkezett a vicces kedvü Charlie Hebdo szerkesztőségében, ahol a munkatársakat nem a 'bizonytalanság' ölte meg, hanem egy iszlamista kommandó...

Való, hogy a legrosszabb a bizonytalanság. Éppen ezért az európai zsidókat nem lenne helyes sokáig bizonytalanságban tartani afelől, hogy maradhatnak, vagy menniük kell.

Milyen szempontok szólnak távozásuk mellett?


II.

Összeesküvés gyakorlat




Nem véletlenül választottam illusztrációnak a fekete lobogós Charliet. A WTC tornyok füstje még úgy - ahogy elrejtette a robbantót: a cionista ször nyeteget. Az ISIS  fekete zászlaja alighanem hamarabb fellebbenti a világ legszörnyűbb titkát: ki és miért szabadította az emberiségre ezt a minden eddiginél kegyetlenebb fenavadat?

Az ISIS "berobbanása" a már úgyis lángoló Közel Keletre [Különös tekintettel Szíriára és Irakra] szerves folytatása - második etapja - a WTC tornyok felrobbantásával jelzett New World Order programnak. Vagyis a pakli már nem csupán a Közel Keletet, hanem az egész világot célozza úgy, hogy a Közel Kelet után Európa kerül sorra, mármint a gójok "keresztény" Európája...

Felemelő érzés lesz, ha a párizsi Gréve téren az ISIS kezdi lefejezni a hitetlen franciákat, köztük nőket és gyermekeket.

Mára nyílt titokká vált, hogy az Al Kaida öngyilkos terroristái a WTC tornyok felrobbantásánál valóban asszisztáltak, az általuk eltérített repülőgépekkel. Ali Atta és társai azonban nem ZsidóAmerika ellenségei, hanem Amerika első számú ügynökének Oszama Bin Ladennek öngyilkosokká idomított "harcosai" voltak. Feladatuk csak egy akkorka robbanás és tűz okozása volt, amelyre rá lehetett fogni a tornyok felrobbantá sát, pontosabban lerobbantását.

Rágódtam ezen a témán én is. Annak a cikknek amit írtam "Összeesküvés gyakorlat" volt a címe, de ki tudhatta akkor, milyen termékeny a zsidó fantázia...

Most nem akarom olvasóim amúgy is borzolt idegeit az ISIS által végrehajtott tömeges kivégzések szörnyű képeivel terhelni. Itt és most azt szeretném kifejteni, ill. bizonyítani, hogy nyakunkon a második zsidóroham, amely a szunnita iszlám álarcába öltözött. Ez sem új tészta. A 
"nagy hasadásról" én is írtam már, de nem sejtettem, hogy idáig fajul a dolog.

Ennek a 
"dolognak" már terjedelmes, sőt áttekinthetetlen irodalma van, ezért csak mazsolázni lehet. mindenesetre felkeltette a figyelmemet a Vigilant Citizen (Éber Állampolgárok) közleménye, amely a dolgok állásáról a következő summázatot adja."In conclusion ISIS has all of the marks of a CIA-sponsored jihadist group, created to facilitate war abroad and repression at home. Whether we look at the “divide and conquer” history of the Middle-East or the suspicious details regarding ISIS and the repercus si ons of its existence in the Western world, one can easily see how ISIS is a continuation of an obvious pat tern. The most important question one can ask is this: Who benefits from the existence of ISIS and the terror it generates? What does ISIS gain by creating videos taunting the most powerful armies in the world? Air stri kes? On the other hand, what does the ruling class in the Western world have to gain? Continuing to make money through war and weapons, taking control of the Middle East while suppor ting Israel, increasing oppression and surveillance on domestic populations and, finally, keeping the masses constantly terrified and under control.In short, stoking panic around the world by provoking a state of chaos in the Middle East has been deemed necessary to implement a new world order. ‘Isis’, the Egyptian goddess and mother of Horus, is the name of the one of the most important figures for the Masonic elite . Their motto? Ordo ab Chao … Order out of Chaos."Ez az én közel sem műfordításomban magyarul így hangzik

"Összefoglalva ISIS összes jellemzők szerint a CIA által szponzorált dzsihádista csoport. Azért hozták létre, hogy megkönnyítse a háborúkat külföldön és az elnyomást otthon. Akár nézzük az "oszd meg és uralkodj" történetét nézzük a Közel-Keleten, illetve az ISIS tevékeny ségének gyanús eseményeit a nyugati világban, könnyen beláthatóvá válik, hogy az ISIS nyilvánvalóan azonos mintákat követ. A legfontosabb kérdés ez lehet: kinek kedvez az ISIS létezése és az általa generált terror? Ki nyert a video felvételeken látható hadsereg, a "világ legerősebb hadserege", létrehozásával? Mire szolgálnak a légicsapások? Az uralkodó osztályok pozícióinak megszerzését a nyugati világban is? A folyamat lényege, hogy a pénz a háború és fegyverek vegyék át az irányítást a Közel-Kele ten,- ugyanakkor Izrael támogatása a hazai lakosság növekvő ellenőrzésében,- és végül nemzetközi elnyomással, a világ embertö megeinek pánikban tartásával, bénult helyzetet előidézni, az egyetemes káosz állapotának létrehozásához. hogy végre létrejöhes sen az új világrend elsősorban a Közel-Keleten. Ezt igazolják a jelképek is. Isis egyiptomi istennő, és az anyja Hórusz, a legfon tosabb alakjai a szabadkőműves elitnek, amelynek mottója "Ordo ab Chao", azaz káoszból megteremteni a rendet."

A káosz előidézése a zsidó faj ősi tudománya, mondhatnók művészete. A rend pedig az új zsidó világrend, a New World Order.

Végső kétségbeesésben az ember szeme lázasan pásztázza a horizontot: jő e valamerről valamilyen szabadító. Nem jön. A horizont üres.

De jöhetne?

Jöhetne!

Honnan? Tán' Oroszországból?

Lehet, de semmiképp se a putyini vadkapitalista szabadkőmüves Oroszországból, amely Szíriát, első számú közelkeleti "szövetségesét",vigyorogva átengedte az ISIS számára és tétlenűl, sőt szótlanul (!) tűri, hogy százával nyakazzanak fiatalembereket, nőket és gyermekeket.
 
És mégis, a szabaditó csak Oroszország, egy más (!) Oroszország lehet. Csakhát ez egy nagyon bonyolult probléma. Talán emlékeznek arra, hogy az idei május 9-i moszkvai dísszemlén Sojgu orosz hadügyminiszter tányérsapkáját lekapva keresztet vetett mielőtt fogadta volna az alakulatok díszelgését. Ez máshol mindenütt jelképes gesztus lenne, Oroszországban azonban politikai (katonapolitikai) szindróma, a nagy orosz lélek kulcsa. Az oroszok már kanonizálták (ikonizálták) Sztálint is... Be kell látni, ott enélkül nemhogy semmi se' megy, de el sem képzelhető.

Ezért sajnos muszáj jó nagy kerek történelmi (vallástörténeti) feneket keríteni a dolognak.

Az oroszok kályhája ahonnan elindulnak Róma, mint állam (!) és mint egyház. Mint tudjuk, a Római Birodalom és Egyház kettészakadt (Kr. u. 395-ben) és nem sok idő mulva (410-ben) a barbár gótok Alarich vezetésével feldúlták az ezeréves várost.
A "második" Róma, vagyis a Keletrómai Birodalom Konstaninápoly (Bizánc),amely 1453-íg állt fenn, amíg II. Mohamed török szultán ostrommal be nem vette. 

Mielőtt ez megtörtént volna bekövetkezett egy második egyházszakadás is, amelyről jóval kevesebbet szólnak a krónikák. A 900-as évek végén Nagy Vlagyimir államvallássá tette a keleti (bizánci) kereszténységet a Kijevi Ruszban. Nem sokkal a Keletrómai Birodalom bukása előtt azonban az Orosz Ortodox Egyház önállósította magát. Nem folytattak teológiai, kánonjogi vitákat. Nem szabályozták újra a dogmákat hanem állami és (!) egyházi státust szavaztak meg a moszkvai nagyfejedelemségnek. A nagyfejedelemből végülis nem lett császár, de a létrejött ortodox - pravoszláv egyházat (mint önálló egyházak szövetségét) a harmadik Rómának tekintik és nagy belső átéléssel vallják: negyedik nem lesz. Az egyhází szövetségnek nincs pápája, csak első embere, aki ma a moszkvai pátriárka.

Az orosz cárok politikai viszonya az ortodox egyházhoz és annak pátriárkáíhoz korántsem volt felhőtlen. Első, azaz Nagy Péter cár pl. 1721-ben felszámolta a moszkvai pátriarkátust, és az ortodox egyházat a Szent Szinódus irányítása alá helyezte. Mégis, az állam és az egyház végletesen egymásra voltak utalva a nehéz időkben. (Oroszországra csaknam mindíg nehéz idők jártak...)

Jellemző, hogy Sztálin előbb fel akarta számolni az Ortodox Egyházat, de mikor szorult a kapca előszedte és csatasorba állította a még élő pópákat. Az Egyház pedig (mint fentebb említettem) kanonizálja Sztálint. Ennek jellemző epizódja a 
falinaptáramelyet Joszif Visszarionovics Sztálin tiszteletére adott ki a moszkvai Szentháromság–Szergij-kolostor, amely az orosz ortodox egyház egyik legfontosabb intézménye. A naptárat ajánló weboldal büszke a kiadványra, melyet bestsellerként hirdet és amely kiváló ajándék veteránoknak, valamint a történelem szerelmeseinek. A naptárban hónapról-hónapra lehet végig követni Sztálin életét, stb. stb. 

Ilyen csak oroszországban eshet meg, de mivel megesik, 
számolni kell vele. Annál is inkább, mert "az ortodox vallásosság egyre központibb elemet foglal el az orosz identitásban. Továbbá, a szovjet idők hivatalos vallástalanságára gondolva a mostani ateisták 5%-os aránya meglepő lehet. A hívők az orosz lakosság 88%-át teszik ki a Levada kutatása alapján, ami meghaladja a bolsevik forradalom előtti arányt is. Ha elfogadjuk a Vatican Insider adatait arról, hogy a Szovjetunió összeomlásakor 34% volt a hívők aránya az orosz társadalomban, elmondhatjuk, hogy az elmúlt 22 évben legalább minden második orosz felfedezte a hit fontosságát."

Nagyonis tisztában van ezzel az orosz, de talán az egyetemes emberi történelem legkiemelkedőbb kóklere Putyin is. Nem véletlenül nyalogatta az ortodox bibliát valamelyik elnöki beiktatása alkalmából... Ápolgatja a jó egyházi kapcsolatokat azóta is cefetül. "A legutóbbi karácsonykor  Otradnoje Istenanya Oltalma-templomában vett részt kedd éjjel a karácsonyi ünnepi liturgián. A hozzávetőleg 450 ember befogadására képes istenháza zsúfolásig megtelt hívőkkel, köztük voltak a templom mellett létesült menekültotthon lakói is, akiket az orosz elnök a liturgia után külön köszöntött. Az orosz elnök megtekintette az Ukrajnából érkezett menekülteket befogadó otthont, köszönetet mondott a házfőnöknek a menedékhely fenntartásáért, és egy ikont ajándékozott az otthonnak.0

Mivel az ortodox egyház önálló egyházak szövetsége az orosz - ukrán konfliktus 
leképződik az egyházon belül is. A Moszkvai Patriarchátus alá (!)  tartozó Ukrán Pravoszláv Egyház cserkaszi metropolitája Szofronyij felhívást intézett híveihez és Oroszország vezetéséhez és ebben kegyesen banditának nevezte Putyint... Ez is egy álláspont...

A Moszkvai Partiarchátus - 
Kirill pátriárka - azonban Putyin hű szövetségese, hogy ne mondjan szekértolója a következő, az orosz viszonyokra mélységesen jellemző, okok miatt.

Ha valaki tudja, hát Putyin igazán tudja, hogy kell a tekintélytisztelő, vallásos - azaz enyhén infantilis - oroszok szája íze szerint beszélni. 2013-ban, amikor  pravoszláv főpapokkal találkozott, így fuvolázott. 
"A kereszténység felvétele meghatározta az ősi Rusz sorsát és civilizációs választását, döntő mozzanat, fordulópont lett az ország egyházi és világi történetében. Az ortodox hit erkölcsi alapjai alakították ki a nép nemzeti jellemét és mentalitását, segítettek abban, hogy Oroszország méltó helyet foglalhasson el a világcivilizációban".Nem tudom, ki hogy van vele, de amikor Putyin az erkölcsről kezd lamentálni, mindíg egy sátáni kacagást vélek hallani.

Talán sokan emlékeznek még arra, amikor Putyin a Nyugat 
elfajulásáról, a keresztény értékrendtől való elfordulásáról mennydörgött. De hogy is állunk a keresztény értékrenddel a putyini Oroszországban?

Ami Kirillt illeti, kettejük kapcsolatát legtalálóbban úgy jellemezhetjük, hogy megtalálta a zsák a folltját. Kirill 
múltja ugyanis egyáltalán nem szeplőtelen. "Kirill megítélése igencsak felemás. Azzal vádolják, hogy a szovjet-érában sok más ortodox főpap hoz hasonlóan együttműködött a KGB-vel. A Kommerszant és a Moszkovszkij Komszomolec lapok pedig egykor azt állították, hogy a kilencvenes években cigarettát csempészett Oroszországba, ezért 'dohánymetropolitának' nevezték. Kirill közismerten szereti a fényűzést." Kérdezhetném, ezekkel a foltokkal hogy lehetett metropolita? De nem kérdezem, mert tudom, éppen "így" lehetett az.  

Van azonban más is. "Nyikolaj Mitrohin szociológus 2004-ben másfél, a Moscow News pedig 2006-ban négymilliárd dollárra becsülte vagyonát." Tőkés oligarcha tehát a főpap is, akárcsak Putyin! Ők tehát egy karban énekelnek... [Hírlik, hogy Kirill langyos viselkedése Krím annektálása kérdésében lehűtheti ezt a példás barátságot. Nem fogja lehűteni. A hollók néha marakodnak, de sohasem vájják ki egymás szemét.]

Az emberiség balsorsának jobbrafordulása tehát Oroszország kezében van! Csakhogy ezek a kezek momentán szennyesek, véresek. A kormány megfordítására nem alkalmasak sem a szó átvitt, sem szószerinti értelmében.

Van e remény, létezik e megoldás? Jó kérdés! Annyira jó, hogy csak hipotetikus válasz adható...

Putyint, uralmát meg kell dönteni! Erre csak az orosz nép képes. Hogyan? Forradalom és puccs révén. A forradalomnak erkölcsi forradalomnak kell lennie, azaz Putyin tetteit az ortodox hit erkölcsi alapjaival egybevetve kell megítélni. Ennek eredményeképp ki kell közösíteni (excommunicatio), vagy inkább ki kell átkozni (fulminatio). Ezek az intézmények léteznek, az ortodox egyházban is. [Lev Tolsztoj kiközösítését az egyház nemrég erősítette meg.]

Ezt követően a puccsot bármelyik katonai alakulat végrehajthatja. Az egyiptomi közvélemény által árulónak minősített Anvar Szadatot egy katonai dísszemlén a hadsereg egyik elit alakulatának katonái lőtték szitává...

Első olvasatra mindez abszolut hülyeségnek tűnne, ha a történelem nem szolgáltatná a példák ezreit mindkét megoldásra.

A megoldásnak lehet "világi opciója" is.

Ha Oroszország tényleg fasizálódna, ahogy régebben 
Szemjon Reznyik károgta, most meg újabban Borisz Nyemcov próbálta (...) hirdetni, ennek is megvolna a maga politikai algoritmusa, de csöppet sem hasonlítana Nyemcov "hibrid fasizmusára".

Nyemcov nem sokkal halála előtt fejtette ki téziseit a Newsweek riporterének. 
Hattyúdala ilyesmiket tartalmaz.Oroszország kollektív öngyilkosságot követ el. ... Paramilitáris csapatok, göbbelsi típusú propaganda és fegyverkezés jellemzi a fasizálódó Oroszországot, ahol az egy párt, egy vezér elv érvényesül. ...  Költséges, testvérgyilkos háborúba bocsátkoznak Ukrajna ellen, a Nyugattal szemben pedig értelmetlen szembenállásba. Az emberek nem maradhatnak közömbösek, mindenki érzi az elmebeteg politika hatását, a tiltakozás Oroszország kollektív öngyilkossága ellen szól ...  Az emberek testközelből tapasztalják a korrupciót, az őrült politika következményeit, a vezetők alkalmatlanságát. Mégis hisznek Putyinban, aki egy dologhoz nagyon ért: az agymosáshoz. Putyin a honfitársaimat az idegenek gyűlöletére programozta. ... Elhitette az emberekkel, hogy a régi szovjet rendet kell újraépíteni, ahol Oroszország helyzete attól függ, hogy épp mennyire fél tőlük a világ. Mindezt göbbelsi stílusú propagandával érte el.

'Hibrid fasizmus', Oroszország mindinkább fasiszta állammá kezd alakulni. ... Már van olyan propagandagépezetünk, amit a náci Németországról mintáztak és formálódnak a Sturmabteilunghoz hasonló félkatonai rohamosztagok. Az úgynevezett 'Anti-Majdanba' zsoldosok, verőlegények és mindenféle gyanús alakok tízezreit rántották össze, hogy megfélemlítsék az ellenzéket. Ezek az emberek Putyin-portrékat maguk elé tartva tesznek esküt arra, hogy akár meg is ölik a rendszer ellen tüntetőket. Pont úgy, mint Hitler Németországában és ez még csak a kezdet.
 
Hogy Ukrajnában van fasizmus  nonszensz, ha közelebbről megnézzük Oroszországot, egyértelműen látszik, hogy ott jellemző, hogy egy párt van egy személyi kultusszal övezett vezérrel, ... van egy soviniszta, agresszív külpolitika, a birodalmi törekvések felmelegítése, a társadalom militarizálása. Mindezek egy fasiszta rezsim alapanyagai, noha Putyin maga nem fasiszta ... csak cinikusan felhasználja a múlt egyes elemeit, hozzátesz más elemeket, például a szovjet hagyományokból és ebből előáll egy új, hibrid fasizmus.

Kreml emberei szentül meg vannak győződve arról, hogy náluk van a bölcsek köve. Összelapátoltak egy rakás ideológiát, szlogent a múlt autoriter rendszereiből, hozzáigazították a mostani világrendhez és most zseninek hiszik magukat.

Putyin azzal állt ki, hogy Oroszországban nem lesz Majdan. ... Putyin nem Janukovics. Putyin évekig készült arra, hogy ha a népe szembe akar szállni vele, le tudja győzni őket. Minden tiltakozást játszi könnyedséggel vérbe tud fojtani.A hibridek elképesztően ellenállóak

A nyugati reakciók érthetőek, vissza kell szorítani az orosz agressziót. Az oroszországi válságot nem a szankciók, hanem Putyin őrültsége idézte elő. Az ellenszankciókkal saját országát büntette meg és arra világított rá, hogy alapvető dolgokat nem tud előállítani az országa. Saját maga mutatta meg, hogy a király meztelen.

Megtehetném, hogy Nyemcov téziseit sorra - rendre cáfolgassam, de fölöslegesnek vélem, mert a tiszta kék szövegmező önmagáért beszél. A lényeg, hogy Putyint fel kell menteni minden nyemcovi vád alól. Dehogy akar ő fasizmust! Dehogy akarja ő a régi szovjet rendszert újjáépíteni! Mindkét rendszerben őt likvidálnák legelőször, mint idegen szívü (komprádor) burzsoát.

A legnevetségesebb az az állítás hogy "összelapátoltak egy rakás ideológiát". Egy rakás szart se lapátoltak össze! Putyin jobban óvakodik a világos beszédtől, mint ördög a tümjénfüsttől. Méghogy ideológia...

Nem!

Putyin a szabadkőmüves, a világ leggazdagabb tőkés oligarchája, kapitalista (!) diktatúrát épít Oroszországban (is), ZsidóAmerikával és Izraellel a legteljesebb egyetértésben, a legharmonikusabb együttműködésben, a New World Order célkitűzéseinek mindenben megfelelően.

Az ő sorsát, rendszerének sorsát az dönti el, hogy az orosz nép - és a megnyomorított többi - hajlandó lesz e az Oroszországban és máshol beren dezkedő zsidóuralom "áldásait" elviselni. Ha nem, kiadható a "Világ proletárjai egyesüljetek" jelszó is...

2015.05.29

Hagymázos álmot álmodik az orosz nyomor...Szólásmondás, hogy akit az isten el akar veszejteni annak előbb elveszi az eszét. Gyanús szimptómák mutatkoznak a moszkvai udvarban. Ennek egyik jele, hogy megszólalt Szergej Karaganov úr, az egyik héber tojásfejü, Putyin agytrösztjéből. Az Oroszvilág.hu-n is közölt nyilatkozata a következő állításokat tartalmazza.

A világon két "óriásblokk" keletkezik. 
"... A másik  Nagy Eurázsia, Kína, Oroszország, India, Irán részvételével jön létre. Ezen blokk alapításához új impulzust adtak idén májusban az orosz-kínai megállapodások." Ami engem illet, nagyítóval vizslattam a májusi eseményeket, de az égvilágon semmi jelét sem láttam egy nagy horderejü megállapodásnak. A lapos államfői nyilatkozatok épp az ellenkező irányba mutattak.

Elhangzott egy őszintétlen "önkritika" is. "Oroszország is felelős a helyzet ilyetén alakulásában, mert illúziókat táplált a nyugati integrációval kapcsolatban, nem történt meg az orosz gazdaság modernizációja. Oroszország beleegyezett a NATO keleti terjeszkedésébe, és szemet hunyt a Jugoszlávia elleni agresszió felett."  A jugoszláviai konfliktus óta Oroszország "beleegyezett" egy sor állam lerombolásába is Iraktól Ukrajnáig. Én láttam már cirkuszi pofozóbábút. Az sem vigyorgott olyan jóízüen, mint Putyin.

Karaganov az Oroszország elleni nyugati szankciók hatásáról ezt állítja.
 "Ám a szankciók és az ellenséges retorika éppen ellenkezőleg hatottak: az elit és a társadalom (!) felsorakozott a Kreml mögött, miközben a nyugatbarát erők marginalizálódtak." Ha ez azt akarja jelenteni, hogy az orosz közvéle mény teljesen vak, süket, néma és hülye Putyin katasztrófa politikája láttán (különös tekintettel Ukrajna szándékos elveszejtésére), akkor nagyon hülye, vagy olvasóit tartja ilyeneknek.

Több kedvezőtlen lehetőség taglalása után megdöbbentő kovetkeztetésekre jut. 
Kiutat jelenthet a válságból az EBESZ reformja. Jövőre Németország lesz a szervezet elnöke. Ám Washington óvatosan, vagy egyenesen ellenségesen szemléli az EBESZ megújítását, hiszen amerikai érdek, hogy a NATO maradjon a legfőbb biztonsági tényező Európában. Az EBESZ-t sok kritika érheti, de ez a szervezet folyamatos ellenőrző szerepével fontos szerepet játszott abban, hogy az ukrajnai válság ne eszkalálódjon nagy háborúvá. Valóban! Az ukrán válság nem eszkalálódott nagy háborúvá. mert Putyin vigyorogva tűri, hogy a "kollégája" az ugyancsak tőkés oligarcha Porosenkó az általa is jóváhagyott minszki egyezmény leple alatt halomra gyilkolja az újoroszországi oroszokat. Ugyanezzel a pofával figyeli a szíriai népirtást, rombolást és Szíria kettészakítását Az Isis által.

Nem tudom Karaganov, hogy meri a szájára venni azt az Iránt, amelyet Oroszország becsapott, cserbenhagyott és most Amerikával teljes egyetértés ben elveszejteni (szíriaizálni) törekszik. Csillagos ötös minősítést ad a putyini vadkapitalizmusnak is, azt állítva, hogy 
"az oroszországiak többsége már elérte a vágyott nyugati élet jellemzőit." 

Aminthogy Karaganov fején nincs haj, a pofáján sincs bőr, hisz nem átallja kijelenteni 
A törvény uralmát és tényleges demokráciát pedig a többség egyelőre nem követeli.” A kiismerhetetlen orosz lélek hajlékony alázkodni egy keménykezü cárnak - Sztálinnal bezárólag. Oroszországban azonban nem fehér vagy vpörös cári zsarnokság van, hanem rablókapitalista diktatúra. Ez még talán elmenne, csakhogy ez a dikta túra, és fenntartója az orosz burzsoázia, nem nemzeti érzelmü mint Hitler III. Birodalmában a Kruppok és a Thyssenek. Ez a búrzsoázia idegen szívü és érdekü, azaz komprádor burzsoázia, amely közömbös az orosz nép sorsa iránt.

Az
 Eurázsiával való handabandázásnak a legcsekélyebb komolysága sincs. Ez maga Karaganov köpi el. A világpolitika és világgazdaság új központja Ázsia. Erre fog fordulni Oroszország a jövőben. Azonban Oroszország számára veszélyes a teljes elfordulás Európától. Az oroszországi identitás mégiscsak európai, gyökere az Európával közös kulturális-vallási örökség. Oroszországnak szüksége van Európára, s nemcsak a fejlett technológiák miatt, hanem 'kulturális horgonyként'.” 

Ez a 
"kulturális horgony" egy hülye vicc, hisz talán még sokan emlékeznek rá, hogy Putyin, a capo di tutti capi, miket hadovált nem is olyan régen  "... a nyugat hanyatlásáról, az Isteni és sátáni hitről...
Ez a ripacskodás szánalomra méltó lenne ha Oroszország ezen "új arisztokráciája"  csak mohó és bunkó lenne. Ez az "arisztokrácia" azonban tömeggyilkos, háborús bűnös arisztokrácia.

Arra viszont szerfölött kiváncsi vagyok, talán nem egyedül, hogy az oroszoknak mikor jut eszébe a "tényleges demokrácia" és ennek érdekében mikor rövidítik meg egy fejjel jelenleg nyolcvanszázakékos topmenedzserüket?
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 


Sz. Gy.

Tudathasítás
A zsidóság ördögi komédiája
I.
Látlelet féle...

Kibontakozott a zsidóság világellenes offenzívája. Halálos maszkabál folyik pl. Ukrajnában, ahol "fasiszták", és Közelkeleten, ahol "iszlamisták" írtják az embereket. A CIA szervezte, pénzeli és vezeti őket itt is - ott is. De miért öltik magukra ellenségeik bőrét? Ez a módszer nem ujdonság, ellenkezőleg gyakran alkalmazott csel a zsidó hadviselésben. Azon a bölcs felismerésen alapszik, hogy a megzavart tudatú ellenfél könnyen legyőzhető.
A bibliai példákig nem mennék vissza. Az újkorban a Nagy Francia Forradalom jelszavával - "Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!" - kezdődött a dolog.
Cion Bölcseinek jegyzőkönyve így adja vissza e módszer lényegét. "A régmúltban mi voltunk az elsők, akik bedobtuk a néptömegek közé ezeket a jelszavakat: 'szabadság, egyenlőség, testvériség', s őket azóta is sokszor megismételték ostoba papagájok. Az önmagukat bölcseknek képzelő gójok, az intellektuelek a maguk elvontságában mit sem tudtak kezdeni ezekkel a szavakkal, amelyek mindenkor féregként működtek, kikezdték a gójok jólétét, aláásták mindenütt a békét, nyugalmat, egységet és elpusztították a gójok államainak összes alapjait. Hogy kézben tartsuk a közvéleményt, azt össze kell zavarnunk oly módon, hogy addig és annyi egymásnak ellentmondó nézetnek adjunk hangot a legkülönbözőbb oldalakról, amíg a gójok el nem veszítik fejüket ebben a labirintusban...A fejekben keltett zavartság segíti elő a zsidóknak "kamatozó" zűrzavart.  "Forrongást, viszályt és ellenségeskedést kell előidéznünk egész Európában és az Európával fennálló kapcsolatok révén más földrészeken is." Mára azonban túl vagyunk a szavak értelmének kifacsarásán. Az emberek világképének, "történelmi tudatának" erőszakos eltorzításánál tartunk. A tudatmanipulálás "klasszikus" módszerei jól ismertek. A gondolatközlés eszközei (újságok, rádió, televízió, papi prédikáció, stb.) szétválaszt összetartozó, összeköt össze nem tartozó dolgokat; kicsinyíti vagy felnagyítja azok jelentőségét, elhallgat, vagy a légből kap eseményeket.

Ezek hatékony eszközök ugyan, de hatóerejük korlátozott, mint minden intellektuális ráhatásé. Másra van szükség! Olyan tömeges 
"élményre",amely a megrongált tudat állapoton keresztül a tudatalattiba hatol, ott megtelepszik és onnan irányítja - immár tudattalanul - az egyén és a tömeg gondolkodását, cselekvését. Ilyen élmény, amikor "fasiszták" elevenen égetnek embereket az odesszai szakszervezetek házában. Ilyen élmény, amikor "iszlám harcosok" tömegével lődöznek agyon békés polgárokat, vagy lefejezik nyugati foglyaikat. Mindkettőt buzgón közvetíti a zsidó média.
Itt egy közbevetés.
Talán kevesen gondolnak vissza arra, hogy ZsidóAmerika a gój emberiség elleni totális háborút - az Új Világrend (New World Order)
"bevezetésével" - úgy indította el, hogy a "háborús okot" maga teremtette meg. Tette ezt oly módon hogy felrobbantotta a World Trade Center tornyokat és terrorista merényletnek tüntette fel. Írtam erről annakidején, de nem értettem magam sem, miről is van szó tulajdonképpen. A provokatív önmerénylet mint háborús ok évezredek óta bevett módszer. Ezt a piszkos ügyet kísérteties fénnyel világítja meg az a körülmény, hogy ZsidóAmerika egyáltalán nem igyekezett e sajátos "összeesküvés elméletet" hihetővé tenni. Az 1-es és 2-es tornyokkal egyidőben felrobbantották ugyanis a 7-est is, amelynek közelében sem járt repülőgép mikor összeomlott. A fenti írásom erről a következőket tartalmazza. "Ez Amerika történetében az első acélszerkezetű épület lenne, ami - úgymond - tűz következtében dől össze. Itt is berobbanással kezdődött, de másképp, mint az 1-es és 2-es tornyok esetében. A robbantás hat és fél másodperce (!) alatt megsemmisült többezer titkos akta a szervezett csalásokról. Közöttük voltak a Worldcom és az Enron óriáscégek óriásbotrányainak aktái is, valamint a 70 milliárd dolláros californiai áramcsalás, iratai, stb." Azóta hozzáértők és laikusok százai rágódnak a rejtélyeken. A végeredmény mindenkinél azonos. A repülőgépek becsapódása, ill. a kerozin-robbanás által okozott szerkezeti sérülések nem idézhették elő a drámai összeomlást, az égő kerozin hője pedig nem emészthette el az irdatlan acél és beton monstrumok több százezer tonnányi anyagának csaknem száz százalékát, márpedig ez történt. És mit tett ráadásul ZsidóAmerika? "Hittételként" definiálta és kényszerítette az emberiségre a "terrorista merénylet" teóriát!Ugyanúgy mint a Tóra nyilvánvaló hülyeségeit. A legveszélyesebb merénylet áldozata a józan ész és a gondolatszabadság lett. Ebből, ez után következett minden...
.Mindez persze a világért sem jelenti azt, hogy legalábbis a két magastorony ellen ne követtek volna el (kamu) merényletet az Al Kaida terroristák, Csakhogy ezt a CIAforgatókönyve szerint tették. Közbevetőleg megjegyzendő, hogy a Pentagonba biztosan nem Boeing 767-es, hanem egy annál sokkal kisebb repülőszerkezet csapódott. A "hős utasokkal"lezuhant másik gépnek, ill. utasainak sincs semmi nyoma azon a prérin, ahol vegyes ócskavasat talált csupán a "tényfeltáró" bizottság. Az 1-es és 2-es toronyba valóban öngyilkos merénylők vezette gépek csapódtak. Olyan merénylőkről van szó, akiket szászszámra képez ki, hülyít meg és vezényel a halálba az Al Kaida. Sok adat van arra, hogy az ilyen tipusu merényletek logisztikai bázisa Szaud Arábiában van. Korántsem véletlen, hogy Oszama bin Laden is szaudi milliomos (volt). Az egyik Boeing pilótája Mohamed Atta még végrendeletet (önvallomást) is tett, hogy minden klappoljon. Nem rajta múlott, hogy semmi se klappol.

A tornyok elleni merényletet követő történések hátborzongató mértékben hasonlítanak azokhoz, amelyek színtere most épp Irak és Szíria. Mi is a hasonlóság? ZsidóAmerika korlátlan háborút indított Afganisztán ellen. Azt állította, hogy Oszama onnan irányította a merényleteket, mivel Afganisztán ad menedéket neki. Most az ISIS miatt bombázzák és támadják rövidesen szárazföldön is Irakot és Szíriát. (Úgy lehet holnap Iránt.) Ezen 
"iszlamis ta szélsőségesek" azonban ugyanolyan CIA ügynökök, mint Oszama harcosai voltak. Ugyanolyan szerepet játszanak, mint háborúban az ellenség területére ledobott, vagy beszivárgott felderítők akik bejelölik a légierő, a rakétaerők és a tűzérség célpontjait, majd helyesbítik a pontatlan tüzelést.

Az egészben az a szép, hogy ZsidóAmerika a jelek szerint totálisan destabalizálni akarja Európát - Nyugat Európát is! Ehhez a művelethez pedig felhasználja azokat az európai terroristákat, akiket Szaud Arábiában képeztek, Irakban vagy Szíriában "edzettek", majd visszaírányítanak "hazájukba", hogy Európa is irakizálódjék, ill. szíriaizálódjék.

Hogy ez lehetetlen? Ugyan! Gondoljanak csak vissza, hogy indult a közelkeleti infernó? ZsidóAmerika ágensei 
"arab tavaszt" hirdettek, hogy a diktátorok által elnyomott népek megízlelhessék a "szabadság, egyenlőség, testvériség" gyönyöreit. Nos megkapták. (Arab tavasznak nevezik a 2011 elején kirobbant kormányellenes tüntetéssorozatokat, amelyek az arab államokban törtek ki. Az elnevezés a 'népek tavasza' elnevezés után terjedt el, amely az 1848-as forradalmakra utalt.) Azóta földi pokolként lángol az egész Közelkelet. A gójok azonban a maguk állati értelmével nemhogy nem képesek, de nem is hajlandók észreven ni az események mögött a zsidó felforgatást.
Visszatérve a közelmult eseményeire
Felvetem a kérdést : mondhatjuk e, hogy a zsidók antiszemita álarcban fellépve tulajdonképp az antiszemitizmus ellen harcolnak, ilyen vagy amolyan gójok ellen? Igen, szerintem mondhatjuk, mert erre elégséges alapunk van.
Az újkori antiszemitizmusnak három nagy történelmi ága van: a fanatikus német nácizmusban kiteljesedő európai antiszemitizmus, a néplélek legmé lyéig gyökerezett orosz (szláv) antiszemitizmus és az iszlám népek fundamentális antiszemitizmusa.
Ezen izmusok működését a történelmi eseményekbe illesztve a következőket látjuk.

A német antiszemitizmusra súlyos csapást mért a második világháború. Prófétája Berlin romjai alatt önkezével vetett véget életének. A későn ébredő orosz antiszemitizmus időlegesen hamvába holt, amikor Sztálint környezetének zsidó maffiája 
"meghalasztotta". Az iszlám antiszemitizmust az ostoba vallási bigottság repedésénél sikerült az egymást pusztító siítizmusra és szunnitizmusra hasítani. Ezen csodálkoztam és szörnyülködtem "A politikai Iszlám végnapjai" c. írásomban. Akkor már kapiskáltam, hogy milyen szerephez jutott a zsidó világhódítás segítésében a szunnita (!) Szaud Arábia, a zsidó imperializmus láncos kutyája és első számú szponzora.
A vallás és a politika nagyon fontosak, de mint felépítményi elemek a gazdasági alapok függvényei. A XX század négyfajta gazdasági modellt hozott lét re. A nemzeti alapokon nyugvó német, az orosz, a kínai, valamint a nemzetközi kapitalista (zsidó) modellt. A nemzeti gazdasági modellek megalkotása "zsarnokok" műve. A német nemzeti szocialista modell Hitler, az orosz szocialista modell Sztálin, a kínai kommunista modell Mao alkotása. Ezt úgy kell érteni, hogy e három nagy nép grandiózus műve egyben véreskezű diktátoraik életműve is.

Mind a diktátoroknak, mind életművüknek "utóélete" van, amely kihat a világ folyására. Vegyük sorra ezeket.
Hitler "találta fel" azt a politikai, társadalmi, gazdasági modellt, amelyet a normálisan gondolkodó utókor ma is sikertörténetként könyvel el. Egy régebbi írásom tartalmaz bővebbet erről. A hitleri szisztéma alapja zsidómentes(itett) társadalom, ill. gazdaság volt. Ez az egyetlen (!) olyan modell, amelynek belső forrásokból sikerült előteremteniea népszaporodás, népjólét, szociális gondoskodás, közbiztonság, honvédelem, stb. költségfedezetét. Hitler nem írtotta a német népet!

A majdanon ordítozó, gyújtogató, gyilkoló 
"jobbszektoros" lúdtalpas zsidó bandi ták persze nem lengették kezükben a Mein Kampfot (mint Mao ifjú gárdistái a kis piros könyvecskét). Ettől függetlenül a "habent sua fata libelli" törvénye szerint e könyvnek mégis megvan a maga utóélete. Népszerűsége, kiadásainak száma eléri, vagy meghaladja a Bibliáét, holott a Biblia a támogatott a Mein Kampf pedig az alig türt, ill. tiltott kategóriában tengődik. [Hogy mennyire megfekszi ez a könyv a zsidó gyomrokat, kiderül abból, hogy a szarházi Navracsicstól az EU maghallgatáson egy nála még nagyobb szarházi azt kérdezte, kötelező olvasmány lesz e Magyarországon...] Ennek ellenére a tudatba és a tudatalattiba a "náci fenevad" képét vésik bele, amelyet természetesen Hitler szimbolizál.

A világzsidóságnak minden mesterkedés ellenére számolnia kell a 
"nácizmus" újjáéledésével, azaz elemi érdeke az eszme, az emlék és gyakorlat lejáratása. Ez hosszú távon kudarcra van ítélve.
Máris van gyakorlati példa a zsidómentes gazdasági modell életképességére. A 91 éves Li Kuan Jú "diktátor" által létrehozott Szin gapúr államról van szó, amely a hitleri modell sajátságos továbbfejlesztése. Ajánlanám erről szóló cikkemet a belterjesebben érdeklődő olvasók számára.

De térjünk vissza az államalapítókra.
Hitler "bűnös Németországát" a zsidóság nem sújtotta olyan súlyos politikai és gazdasági szankciókkal mint az első világháború után Wilson zsidajai tették Wilmos császár Németországával, amely élni hagyta a "hátbadöfés" . (dolch stoss) patkányait: a zsidó szociáldemokráciát, újságírókat és a hadiszállítókat. Türték, sőt elősegítették hogy a Holokauszt bűnös népe ismét gazdasági nagyhatalommá váljék. Nem terhelték háborús jóvátételekkel, sőt feltángálták a Marshall segéllyel. A zsidó kárpótlást mellényzsebből kifizette. Mégis jó vásárt csináltak vele. A zsidóság markába hullott az egész ország. A nemzettudatot úgyszólván kiírtották a német agyakból. A nemzeti érzület leghalványabb megnyilvánulását is kiméletlen szigorral üldözik. Az ottani légkörre jellemző, hogy a két hírhedt hungarofób zsidó: Kertész Imre és Konrád György a merkeli demokrácia milliőjében érzi csak jól magát. Ezt kiegészíti a nácitlanítási  program. "A Hitler utáni Németország a kezdetektől elkötelezett a náciellenes ismeretterjesztő és oktató tevékenységek támogatása mellett. A szélsőjobboldal visszaszorítását célzó programok Németországban holisztikus alapon működnek, azaz működtetésükbe mind regionális, mind tartományi, mind szövetségi szinten igyekeznek bevonni a társadalom minden szegmen sét, az iskoláktól és egyházaktól kezdve, a civileken át, egészen a gazdasági szereplőkig. A ma érvényben lévő stratégia 2001-es kidolgozása óta a kor mány 1,2 milliárd eurót költött a különféle emberi jogi, tolerancia, integrációs vagy a radika lizmussal szembeni társadalmi ellenálló képességet növelni hivatott projektekre." Merkel Németországa ma az Oroszország (közvetve Európa) elleni zsidó diverzió fő támaszpontja.

Úgy tűnik,Németország került legmesszebbre a Hitler által létrehozott nemzetiszocialista eszmei és gazdasági alapoktól. Morfondíroztam erről már korábban is. Akkor így 
láttam a dolgokat. "Summa - summárum, a zsidótőke pár év alatt kicsinálja Németországot ha hagyja, hogy a Wall Street sakterei elfolyassák a vérét. A kérdés ennélfogva úgy vetődik fel: "quo vadis Deutschland", azaz merre merre tovább Németország? Úgy gondolom, ha Hitlert, esz méit, életművét lassan helyére teszi a világ, ennek előbb - utóbb meg kell történnie Németországban is."
OroszországOroszországban másképp csinálták. Sztálin pogárháborúval, tömegterrorral "inspirálta" az oroszokat és a "testvérnépeket" arra, hogy vérük és verejtékük hullatásával létrehozzák egy szuperhatalom gazdasági alapjait.
A sokat szenvedett oroszok mégis merőben másképp értékelik a történelmmüket, mint ahogy tőlük elvárható lenne. Az orosz közvéleményben látszó lag paradox, vagy inkább bizarr, tudatfolyamatok indultak és erjednek ma is. Az oroszok nagy általánosságban elismerik hogy a nagyhatalmi státus eszmei és anyagi alapjait Sztálin kegyetlen diktatúrája hozta létre. Viszont Sztálin javára írják, hogy - ha nem is kellő időben - felismerte a zsidóveszélyt és megpróbált tenni ellene. Ez a gondolatfolyamat egybeesik Hitler és Sztálin együttes szerepének újraértékelésével. Erről 
ugyanott a következőket írtam. Oroszországban ez a folyamat meglehetősen előre haladott. Olyannyira hogy egyes zsidó varjak már Oroszország fasizálódásáról kárognak. Egyi kük Szemjon Reznyik, "Oroszország fasizálódása" c. könyvével. A könyv ismertetése nem célom. Egy tanulságos párbeszéd töredékét azonban ideillesztem. Az interju Alexandr Barkashovval készült annak apropóján, hogy az általa alapított szervezetbe, az RNU-ba, (Russian National Unity) katonai és tengerészeti iskolák egész osztályai, valamint fiatal katonatisztek és ipari dolgozók tömegei kivánnak belépni. Barkasov tiltakozik az ellen, hogy fasisztának tekintsék. Kijelenti"...náci vagyok. A nácizmus a nemzeti felemelkedés és társadalmi felemelkedés ... Egyenruhám ujján nem stilizált, hanem valódi horogkereszt van. Hitlert a német nemzet és az egész fehér faj nagyszerü hősének tartom." [Id. mü. 215. old.] Ez az érem másik oldala. Az orosz utca orosz embere túlné zett, túllépett a barbár Barbarossa reinkarnációját megtestesitő Hitleren és felismerte benne azt ami túlmutat az "epizodikus" Hitleren."
Most e cikk írásakor úgy éreztem, érdemes ismét belelapozni kissé ebbe a könyvbe. Barkashov a fent idézett ínterjúban még a következőkről is beszélt. "Nem vagyok fasiszta, náci vagyok. A nácizmus nemzeti felemelkedés és társadalmi igazságszolgál tatás. Szervezetünk a nemzetiszocializmuson (!) alapul. [215. old.] Fontos kiemelni, hogy Barkasov szervezete a "hírhedt" Pamjaty (Emlékezet) testvérszervezete. A Pamjaty egyik ága az Ortodox Nemzeti Hazafias front. Ennek vezetője Alexandr Kulakov, a leninizmus és a sztálinizmus viszonyrendszerét jellemezte klasszikus tömörséggel eképp. "Legfőbb hadvezérünk Sztálin törte meg először a véres leninista őrök gerincét. Sztálin volt, az első aki felemelte a kardját a 'kozmopolita bolsevizmus (cionizmus)' ellen. Az ő indítéka, a cionizmus elleni küzdelem még mindíg él a világban." [106 old.]
Ez a tömör mondat talán élesebb fényt vet a leninizmus ls a sztálinizmus viszonyára, mint Sztálin ezt tárgyaló műve. A Pamjaty 
"magyar" (Magyar Nemzet) értékelése is tanulságos. "Az Emlékezet (Pamjaty) – a mai napig a legerőteljesebb antiszemitizmust terjeszti. Kiváltképp az orosz dumában akadnak képviselők, akik nyíltan tesznek olyan megjegyzéseket, amelyeket ma Nyugat-Euró pában senki sem 'merészelne' kiejteni a száján. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy számos helyen, különösen az Emlékezet szerve zetében a falon még mindig Adolf Hitler képe lóg. Itt azt az elméletet hirdetik, hogy Hitler és Sztálin az elmúlt évszázad két legnagyobb államférfia volt, azonban a zsidóknak sikerült elérniük, hogy egymás ellen uszítsák őket Oroszország és Németország tönkretételére."Kótyagos obskurus csoportocskákról van szó? Nem! Milliós tömegszervezetekről, amelyben a magasan képzett értelmiségiek társadalmi számarányuk nál jóval magasabb százalékos arányt képviselnek. Mélyen beágyazódottak a hadsereg soraiba, ideértve a tisztikart és a tisztképző iskolákat is.

Valóban, a kozmopolita - azaz zsidó - bolsevizmus a cionizmus Oroszországra adaptált változata. Ezt Sztálin mindenestől kiírtotta. Máshol máskor 
írtam arról, miként próbálta Sztálin a cionizmus elleni harcot a zsidókérdés végleges megoldásává (Endlösung) továbbfejleszteni.

Közben Reznyik óta a zsidó taktika változott az orosz antiszemitizmus és az ehhez kapcsolódó sztálinizmus kezelése kérdésében. A másik klisét, az agyonhallgatást vették elő. Amit nem dícsér vagy nem szid a zsidó média, az nem létezik.
Az igazságot kikaparó tyúk szerepét ezúttal az ukrajnai zsidópuccs és annak következményei: a kelet ukrajnai népírtó háború és a harc kohójában szüle tett "Új Oroszország" körüli események ill. jelenségek játszották. Azt hiszem a leghülyébb keleten élő ukrán és orosz is teljesen tisztában van azzal, hogy maga a cionista rém támad asszonyaik, gyermekeik, otthonaik ellen. Csak hogy - és itt a poén - a hajdan gyűlölt nácik maskarájában! Ki nem hülyül bele ebbe? Kelet Ukrajna népe nem hülyült bele! Harcolnaka kijevi zsidócsahosok ellen és miért harcolnak? Na miért? A putyini "oligarcho-kapitalizmusért"? Egy frászt! Egy nemzeti (!) bolsevista Oroszországért. (De már ez a fogalom is el van mázolva. L. lentebb.)

Meggyőződésem, hogy a "Nagy Oroszország" lakosságának döntő többsége velük és nem Putyinnal, a ravasz, sunyi oligarchával ért egyet.
Napjaink témához kapcsolódó eseménye egy meghíúsult látogatás, ill. "ideológiai" szimpozion, amelyet Vona/Zázrivecz szeretett volna megrendezni. Az egyik korreferens Gyöngyösi Márton lett volna. A sajtóban az alábbi felkonferálás jelent meg...  "Az amerikai székhelyű, hazafias szervezet National Policy Institute október 3. és 5. között konferenciát akar(t) szervez ni Budapesten. A konferencia előadói között lett volna Alexander Dugin, a közismert radikális orosz hazafi, a Nemzeti Bolsevik Párt, az Eurázsia Párt egyik alapítója. Dugin, a Lomonoszov Egyetem Izrael-barát, szabadkőműves professzora, aki az orosz elnök, Vlagyi mir Putyin egyik ideológusa volt. Nemzeti bolsevik címert is terve zett... Brrr... Hogy is van ez? Hogy lehet egy ember egyszerre ennyiféle? A magyarázat pofonegyszerü. Dugin és "elméleti munkássága" a  zsidó agy-hülyítés (tudathasítás) egyik mozzanata, egyben tárgyi bizonyítéka.




Ha a konferenciát megrendezik és a résztvevők "világos képet" nyernek a világhelyzetről és Dugin politikai világképéről, képzeletükben egy "zsidó sas" jelenik meg, valahogy ilyenformán. Erről mindenki egyből tudja, merre is tart Oroszország... Vagy mégsem?

Mivel a politikát nem a Dugin féle csepűrágók, hanem a politikusok irányítják, hacsak meg nem döntik, ill. gyilkolják őket. Essék tehát szó - sokadszor - Putyinról.
Máris leszögezhetjük, semmi sem áll tőle távolabb mint a nemzeti bolsevizmus. Ám ami a nemzetközi bolsevizmust, vagyis a cionizmust illeti, hát nem is tudom... Azt már elárulta, hogy szíve ügye a legkisebb zsidó sérelem felkaro lása is. A nemzetközi rabbi küldöttség legünnepélyesebb fogadása alkalmával az egyik pofátlan rabbi így lamentált. "Az nem fordulhat elő, hogy emberek manipulálják a vallást azért, hogy másokat lemészárol janak. Kérem, Izrael népe nevében: vessen véget az erőszaknak”. Putyin így válaszolt. "Támogatom Izrael harcát, és törekvését, hogy megvédelmezze polgárait. Én is hallottam a felkavaró hírt a három (!) fiatal megrendítő meggyilkolásáról, ami tűrhetetlen cselekedet volt, kérem, adják át részvétnyilvánításomat a családoknak, tette hozzá, utalva a 'Hámász terroristák' által júniusban elrabolt három fiú kivégzésére." Napjainkban a zsidó- puccsista kijevi rezsim elállatiasodott hadserege ezrével gyilkolja Új Oroszország ukrán és orosz (!) lakosságát. Tele van nak a hullaházak, de Putyin még nem jutott el odáig sem, hogy a szen vedő országot nevén nevezze. Viszont szívélyesen szorongatja Poro senkó véres mancsait és sötét konspirációkat sző vele. 
Valami nagyon nincs rendben Oroszországban. Bízom abban, hogy az orosz nép idejében felismeri a veszélyt és nem engedi meg csaknem örökös elnökékek, hogy egy fővel gyarapítsa a honvesztők (Gorbacsov, Jelcin) dicstelen klubját. Remélem az orosz nép a múltat azzal a pragmatizmussal szemléli, ill. rendezi, ahogy ezt a kínaiak tették, teszik.

KínaKína látszólag kivűlmaradt a kapitalista világrendszeren. Látszólag, mert milliárdnyi szállal kapcsolódik hozzá. Amerikával olyan (sziámi) ikerpárt alkot nak, amely belehalhat ha megpróbálják szétoperálni. És mégis, e műtét alighanem sorra kerül. Lentebb kitérek rá, miért.
Kína kommunista vezetése úgy döntött, tovább halad a maói uton. Ehhez azonban az utat ki kellett egyengetni és "restaurálni" kellett Mao történelmi alakját. Részletesen foglalkoztam ezzel korábban. Mao úgy vélte, hogy a kommunista állam is lehet "jó gazda" és a haladásnak a "liberális" kapita lizmus nem az egyetlen útja. Kína "önerőre"támaszkodott, azaz nem gyarmatosított egész kontineseket, nem írtott ki, ill. nem hurcolt rabszol gaságba egész népeket. Csakhát így "önerőből" csaknem százmillió kínai halt bele abba, hogy végrehajtsa az eredeti tőkefelhelmozást, létrehozza az iparosítás, meg a kollektivizált mezőgazdaság anyagi alapjait. Olvastam régebben valahol, hogy az energiater melést és az öntözéses "nagyüzemi" mezőgazdálkodást szolgáló létesítményekre Mao idején több munkaórát fordítottak, mint Kína többezeré ves fennállása alatt összesen. A Nagy Fal felhúzásánál felhasznált élőmunka mennyisége pedig egyenesen eltörpül mellette.
Voltaképp ugyanezt cselekedte Sztálin is. Nem vitatható, hogy a világhatalmi státus gazdasági alapjainak létrehozása az ő könyörtelenségének eredmé nye. Ez az ő esetében is azt indokolná, hogy bele-helyezzék a történelembe, mint Maót. Ez a feladat az utódokra hárul, de ezt a feladatot Putyin aligha fogja már elvégezni. Mennél több pólón jelenik meg fekete szemüveges arcmása, annál kevésbé. Erkölcsi és politikai presztizse ugyanis zsugorodik, mint Balzac regényében a szamárbőr.

Említendő, hogy a kommunista Kína és a náci Németország a magántőkék és a magántőkések problémáját hasonló módon kezelték. Mindkét diktatúra különbséget tett az "idegenszívü" és a "hazafias" tőkés között. Az "idegenszívűeket" Németországban zsidóknak, Kinában komprádor burzsoáknak titulálták. Sorsuk nagyjából azonos módon alakult. Vagyonukat elvették, őket pedig vagy kiírtották, vagy kiüldözték az országból. A "hazafias"burzsoáziát pedig beillesztették az ország termelési rendszerébe úgy, hogy profitjuk "méltányos" hányadával hozzá kellett (kell) járulniuk a közterhek viseléséhez, különös tekintettel a népjóléti kiadásokra.

A kínai és orosz út lényeges különbségei most - a zsidó világimperializmus frontális támadása idején - válnak meghatározókká. Kinába a zsidók nem csupán azért nem tudnak feltünés nélkül beszivárogni, mert gajmós orruk, göndör szőrzetük és lúdtalpuk nagyon elüt az ázsiai raszz faji jellegzetes ségeitől. Nem is azért, mert fajtájuk - Herzl Tivadar által megénekelt - jellegzetes szagára az ázsiaiak szaglása erősebben reagál. Azért nem tudnak beszivárogni és bennragadni, mert élősködő nyomúlásukat a kínaiak nem tűrnék el.

A zsidó felforgatással szembeni ellenálló képességet a korábbi Tien An Men téri "vérengzések" és most a legutóbbi hong-kongi események mutatják. Megpróbálkoztak zsidóék a bársonyos forra dalommal, meg a "diák nyugtalankodással" Kínában is. De ott időben "lekezelik" ezeket a tüneteket! Korábban még tankokat vonultattak fel és lőttek. És most, nézzék csak, úgy kezelik a hőzöngőket, mint a detoxikáló állomások kedvesnővérei a dühöngő idülteket - elegáns frizurával, kesztyűs kéz zel... Más kérdés, hogy az állomásról milyen kezelés eredményeképp távozik gyógyultan (!) a kis (kúrva) "beteg".

Nem azért mondom, de Putyin úr - az ex kágébés - hagyta, hogy egy maroknyi őrjöngő zsidó elragadja Oroszország mellől Ukrajnát. Majd kezet rázott és leült kvaterkázni a szadista zsidó tömeggyilkossal Porosenkó "kollegával" és ki tudja mit főznek ők ketten most is. A hőzöngős kislányokról jut eszembe, hogyan kezelte Putyin a Pussy Riot ribancok, meg a FEMEN szukáinak ügyét, de ezt most hagyjuk.
Summa summárum a zsidó világ-kihívásra a putyini típusú "oligarcho-demokráciák" képtelenek megfelelő választ adni, mert a nem kezelt fertőzés ebben gátolja őket.
2014.10.10

Sz. Gy.
Folytatása következik! [II. Mi akadályozza a gój népek összefogását?]





A fedezet nélküli pénzrendszer globális összeomlása

THEA2010/09/26, 14:36 2 207

political-pictures-ben-bernanke-prayer-frightening
Forrás: Matthias Chang, Global Research

A megdönthetetlennek gondolt óriásbankok 2011 első negyedévéig bedőlhetnek ? amikor már a ?quantitative easing? sem segít

Rendszeres olvasóim emlékezhetnek, hogy már 2006 decemberében a globális bankok összeomlására figyelmeztettem, ha a gazdasági cunami egyszer őket is eléri. A többi, ahogy mondani szokták már történelem.
A Bernard Bernanke, FED elnök nevével fémjelzett úgynevezett ?Quantitative Easing? (mennyiségi enyhítés) úgy 18 hónappal késleltette az árnyék pénzrendszer elkerülhetetlen összeomlását.
Éppen ezért 2009 novemberében biztosan állíthattam, hogy 2010 első, de legkésőbb második negyedévében a globális gazdaság zuhanórepülésbe kezd. Az USA gazdaságának további lassulásáról szóló hírek, vagy Bernanke szavaival élve ?a fellendülés vártnál lassabb érkezése? igazolja elemzésem helyességét. Bernanke szerint a kilátások bizonytalanok a gazdaság pedig ?továbbra is sebezhető a hirtelen fejleményekkel szemben.?
Egyértelmű, hogy Bernanke szavai nem illusztrálják kellő pontossággal a központi bankok és a pénzügyi elit Jackson Hole-ban összegyűlt tagjainak félelmeit. Egy biztos, mindannyian félnek.
Miért?
Hogy egyszerűen fogalmazzunk, a Bernanke által említett ?nem várt fejlemények? a globális bankok összeomlására utalnak. Ilyen a FED-féle kommunikáció, és a bennfentesek tudják, hogy komoly figyelmeztetésről van szó.
Számos közgazdász teljesen félreértelmezte a ?qauntitative easing? célját és következményeit. A központi bankok és a globális tömegtájékoztatás megpróbálták becsapni az embereket, mikor azt állították, hogy a Quantitative Easing segítségével képesek lesznek kölcsönöket biztosítani a pénzszűkében levő cégeknek és ez által újraindítani a gazdaságot. Azt állították, hogy az alacsony kamatok uralma mindenkit arra bátorít majd, hogy kölcsönt vegyen fel, fogyasszon és befektessen.
Ez volt a tündérmese.
Volt aztán néhány közgazdász, aki aggódni kezdett, hogy a FED nyomdák túlterheltsége (elektromos és egyéb típusú) rövid időn belül hiperinflációhoz vezethet.
Ennek ellenére nem történt semmi. A banki frakcionált tartalékgazdálkodás többszörös hatása nem volt érezhető. A banki kölcsönök szinte teljesen leálltak.
Miért? Mi történt?
Lássuk közérthetően összefoglalva:
1. A globális bankok úsztak a veszélyes eszközökben, más kifejezéssel élve értékpapír- vagy befektetésszemétben. Szinte valamennyi AAA minősítésű értékpapír valójában értéktelen szemét, ugyanakkor a banki mérlegkimutatásokban ezek dollár trilliókat érő eszközökként vannak feltüntetve.
2. A Lehman Brothers és az AIG összeomlása leleplezte a csúnya igazságot. Valamennyi globális bank dollár trilliókban mérhető adósságot halmozott fel és valamennyien fizetésképtelenek. A világ központi bankjai összefogtak és megegyeztek, hogy nem hozzák nyilvánosságra adósságállományuk mértékét, hiszen ez bankrohamhoz vezethetne, mint ahogyan az Northern Rock-ban történt Nagy-Britanniában.
3. A FED, Bernankéval az élen egy fondorlatos tervet eszelt ki a központi bankok megsegítésére melynek segítségével szisztematikusan, fázisonként tudnak megszabadulni veszélyes eszközeiktől és így megfelelhetnek a frakcionált banki pénzgazdálkodás által előírt tartalékképzési követelményeknek és nem mennek csődbe. Ez a globális bankok számára összeállított mentőcsomagok lényege.
4. Ezt a fondorlatos tervet a Quantitative Easing segítségével hajtották végre, azaz megvásárolták a bankok értékpapír-szemétjét. A FED tulajdonképpen a semmiből állított elő pénzt és ezt a ?tőkét? használta fel az ?értéktelen értékpapírok? könyv szerinti vagy névértéket történő felvásárlására, annak ellenére, hogy szinte mind szemétnek számított, vagy maximum dolláronként 10 centet ért. A bankok nem engedhetik meg maguknak, hogy mindezt elismerjék, és itt lép be a képbe ez a mostani pénzügyi bújócska.
5. Az egyszerű logikát követve a fenti mutatvány következménye az lenne, hogy a készpénzzel elárasztott bankok elkezdenek kölcsönadni a kétségbeesett fogyasztóknak és pénzszűkében lévő vállalkozásoknak. Az így szerzett pénz azonban nem jelent meg kölcsönök formájában. Akkor mi lett vele?
6. Visszavándorolt a FED-hez tartalék formájában és mivel a FED több trillió dollár értekben vásárolt ilyen ?veszélyes hulladékot?, a globális bankok tulajdonában lévő ?pénzeket? (pusztán tételek a FED könyvelésében) ?többlet tartalékként? kezelték. Ez egy téves elnevezés (vagy helytelen könyvelés?), mivel azt a látszatot keltette, hogy a bankok jól állnak anyagilag és a frakcionált pénzgazdálkodási rendszer szabályai szerint sok trillió dollár értékben lennének képesek kölcsönadni. De nem ezt tették. Miért?
7. Mert a globális bankok még mindig sok trillió dollár értékű ?veszélyes hulladékkal? rendelkeznek mérlegadataik szerint. A frakcionált tartalékgazdálkodás szabályai értelmében még mindig fizetésképtelennek számítanak. A tömegeknek nem szabad tudomást szerezni erről, különben a bankok globális rohamra számíthatnak.
8. Bernanke, az amerikai államkincstár és a globális bankok vezetői abban reménykedtek, hogy idővel (akkori számításaik szerint 12-18 hónap elteltével) az ingatlanpiac magához tér és az árak visszatérnek a válság előtti szintre.
Elevenítsük fel, hogyan is történt ez az egész? Mondjuk egy ház 500 ezer dollárért kelt el a válság előtt, amiből 450 ezer dollár vagy még több jelzáloghitelből került megfizetésre.  Ma ugyanez a ház csupán 200 ezer dollárt ér. Szorozzuk meg ezt a különbözetet több millióval, hiszen ilyen mennyiségű ingatlan cserélt gazdát 2000 és 2008 között és rájövünk milyen kiterjedésű pénzügyi feketelyukkal állunk szemben. Ebből a mocsárból a globális bankok nem lesznek képesek kilábalni. Az sem lehetséges, hogy a FED és a központi bankok vezetői további értékpapír szemetet vásároljanak a végtelenségig a Quantitative Easingen keresztül anélkül, hogy kiderülne mi is áll a dolgok hátterében és napvilágra kerülne a bankok fizetésképtelensége.
Saját számításaim szerint további minimum 20 trillió dollár értékű Quantitative Easingre van még szükség. Sem a FED, sem egyetlen központi bank nem merne ilyen mennyiségű pénzt előállítani, hiszen ettől könnyen pánik törhetne ki a hitelezők, befektetők és betétesek körében. Olyan lenne ez, mintha világgá kürtölnék, hogy minden bank csődbe ment.
9. Rövid és hosszú távon azonban a mennyiségi enyhítés (Qauntitative Easing) újabb özönén kívül nincs más megoldás. A Quantitative Easing 2 nem haladhatja meg az első adag mennyiségét anélkül, hogy meg ne nyitná Pandora híres szelencéjét.
10. Nem nehéz kitalálni, hogy a FED, másodszor sem hagyja kihasználatlanul ezt a lehetőséget, hiszen a frakcionált bankrendszer követelményei értelmében a globális bankok (egyre nagyobb számú lefoglalással küzdve) nem lennének képesek megfelelni a tartalékképzési követelményeknek anélkül, hogy a FED ne vásárolna fel további értékpapír szeméthalmazokat.
11. Arról se feledkezzünk meg, hogy a válság legnehezebb szakaszában a FED bejelentette, hogy a globális bankok feltételezett ?többlettartaléka? után kamatot fizet, hogy a szegény bankok is kereshessenek valamit. Leegyszerűsítve egy pénzügyi ringlispíllel állunk szemben, ahol a pénz egy-két kattintás után a balzsebből a jobba vándorol. A FED pénzt gyárt, amivel pénzügyi szemetet vásárol, majd ugyanez a pénz visszakerül a FED-hez a globális bankoktól kamat címén. A mennyiségi enyhítés fikcióján keresztül a bankokat pénzzel árasztják el, hogy a kamatok segítségével pénz kereshessenek. Ezek után miért lepődünk meg, ha ugyan ezek a bankok rekord összegű nyereségekről számolnak be?
12. A globális bankok névértéken, és teljesen költségmentesen szabadulnak meg pénzügyi szemetüktől, sőt még fizetnek is nekik azért megszabaduljanak tőle kamat formájában. Csak hab a tortán, hogy a pénz egy részén amerikai kincstárjegyet vásárolnak (ami szintén kamatot fizet), így lehetővé teszik, hogy az amerikai államkincstár folytassa deficitgazdálkodását. Ez az évszázad ?kisegítő? rablása.
Most, hogy pontról pontra végigmentünk a csalás szakaszain és értjük, hogy mi megy végbe a háttérben, csupán az marad hátra, hogy várjunk és figyeljük, vajon megússza-e a FED a mennyiségi enyhítés következő fordulóját.
Nyilvánvaló, hogy a FED és más központi bankok abban reménykednek, hogy az ingatlanárak visszatérnek a válság előtti szintre. Ez szép álom csupán. A mennyiségi enyhítés kettő éppen úgy nem lesz képes megmenteni a bankokat, mint, ahogy az első sem tudta.
A beteg az intenzív osztályon fekszik és minden jel szerint agy halott, bár ha gyengén is, de még ver a szíve. A megdönthetetlen bankok úgy látszik, ez alkalommal mégis dőlnek. Fájdalmas lesz, de elkerülhetetlen, mert e nélkül nem indulhat el a fellendülés.
Figyelmeztetés:
Amikor az ár átlépi a gátat, úgy 2011 eleje táján, tömeges rohamok lesznek a bankoknál.
A FED és több központi bank valószínűleg a következő óvintézkedéseket hozza majd ennek elkerülése érdekében:
1. Megtiltja a banki készpénzfelvételt egy bizonyos összeg, mondjuk napi 1000 dollár felett,
2. Letilt bizonyos tranzakciókat egy adott összeg, mondjuk 10 ezer dollár felett,
3. Korlátozza a fém (arany és ezüst) befektetéseket,
4. Legrosszabb esetben elrendelheti az arany beszolgáltatását, illetve elkobzását, ahogyan az a 2. Világháborúban is történt,
5. Tőkefelügyeletet rendelhet el, stb.
6. Olyan törvényeket vezethet be, ami kikényszeríti, hogy a mindennapi tranzakciókat kizárólag bank- vagy hitelkártya segítségével bonyolítsák,
7. Olyan törvényeket vezethetnek be, ami büntethetővé tenné a fenti intézkedések megszegését.


Harminckét évem elszelelt / s még havi kétszáz sose telt. / Az ám, / Hazám!”...S mégis, magyarnak számkivetve, / lelkem sikoltva megriad - / édes Hazám, fogadj szivedbe, / hadd legyek hűséges fiad!” [József Attila]

Az ám, Hazám!
 
Lassan végzek Szolzsenyicinnel. ["EGYÜTT" II. kötet, "Oroszok és zsidók a Szovjetunióban."]. Ötszázhetvennégy oldalról van szó. A lassúság oka az oldalak nagy számán túl, az iró fenomén általában tisztelt, ám olvasása közben ezerszer elátkozott, szokása: a szövegnek jegyzetek százaival való teletüzdelése. Ezeknek "kénytelen" az ember utána nézni - rongyosra lapozván a könyvet. [Az irói tisztesség netovábbja viszont a felhasznált források elkülönitése a saját szövegtől és az előbbiek feltalálási helyeinek kinosan pontos megjelölése. Kézenfekvő mennyire növeli ez a módszer az irott mű hitelességét. Kinlódva irhatott tehát Szolzsenyicin is. Mikor olvasom, azt mondom: úgy kell neki, megérdemelte...]
Igértem és betartom, hogy visszatérek Szolzsnyicinre. A szamárfűl már a 487. oldalnál van! Nem állhatom meg azonban egy kis izelitő közreadását és körbemagyarázását.
A könyvből vett textus a következő.
"Persze, hogy nemzetet és országot is lehet 'szeretni' korántsem egyet,
sőt akár tizet is. De '
hozzátartozni', a fiának lenni csak egyetlen hazának lehet, mint ahogy csak egyetlen anyja lehet az embernek." [456. old.]
És ennek olvastán jő az asszociáció. Rohanás a polchoz. Megvan! Schulhof Izsák:"Budai Krónika". 1686-ban iródott héberűl. Kiadta a Helikon 1981-ben.
Mindjárt azzal kezdi. "Én akkor Buda szent gyülekezetében laktam. A város a török birodalom uralma alatt állott, s lakozásunk viruló volt, akár a zöldellő olajfa, biztonságos és nyugalmas. Valóban elmondhattuk: 'ki ki a maga szőlőlugasában, a maga fügefája alatt' tanyázhatott, nem volt ártás az országban." [5.old.]
150 éves megszállás, ezalatt az ország elnéptelenedése, ezek szerint csak a gójok baja volt. [Igaz, köztük is akadt néhány olyan jobb-liberális geci, aki szobrot emeltetett a hóditó török szultánnak Szulejmánnak.]
De olvassuk tovább Isaacot.
"...mert a budai zsidók önként és öntudatosan vállaltak közösséget a törökökkel. Nemegyszer fegyvert ragadtak városuk védelmében."
A történelem persze nem támogatja a tartós idilleket. Eljövend tehát Buda ostroma. És mit tesz isten, az ostromló keresztény (!) hadak megint kipécézik szegény ártatlan zsidókat.
"... Ha magyarok, németek, és csehek kezébe kerűl ... egy zsidó, azt felnyársalva megsütik." Az ostrom vége sem túl vidám, a fügefa alatt hűsölők szempontjából.
"...Négyszáz fogságba esett zsidó hajón volt ... A huszárok vakmerő tömege odament ... Kivont karddal hirtelen a hajóra rohantak ... Sokat megöltek, többen a vizbe ugrottak és belefulladtak." [64.old.]
A nevezetes 1686-os esztendőről megemlékezik a nagy iró és mesemondó Jókai Mór is, "A Magyar Nemzet története regényes rajzokban" c. művében. [Akadémiai Kiadó 1968.]
"Buda vára 145 esztendei török uralom után ismét Magyarország fővárosává lesz. Büszkén hangzik fel a 'te deum laudamus' és a Dunába fojtott zsidók halálorditása." [II. kötet 144.old.]
Itt azonban nem egy pont következik, hanem két teljes kipontozott sor. Móricz épp e pontoknál felejtette volna el, hogy a történész alapvető erkölcsi kötelessége, ha már pennarágásba fog, nem csupán annak megirása, mi történt, hanem annak megvilágitása is, miért történt?
Hos hirlik, hogy példáúl a török katonaság tábori bordélyait és a szerájokat, háremeket Izsákék látták el friss pipihússal, amikor épp nem
hűsöltek a fügefák alatt. Igy már egészen más a leányzók fekvése. Mindazonáltal a kegyes utókor megteheti - ha már fővárosunk b'Judapest lesz - hogy a halálhajó mását betonba ágyazza a Dunán [mint az oroszok az Aurórát], és a szentistvánnapi körmenet egy gajdolásnyi időre megáll a Dunaparton. Má' mért is ne?

De még nincs vége az asszociációknak.
Eszembe jut egy hatkötetes mű [cca. 3500 oldal] amit pillanatnyi elmezavaromban antikváriumban vettem régen, tizenötezerér'.
Cime: "A zsidók egyetemes története". Összeállitotta Dr. Kohn Sámuel. A szerzőket nem sorolom fel, csak emlitem, van közöttük Bernstein, Adler, Edelstein, Klein és Singer. Egyszóval kóser társaság.
Kohnék irják a következőket.
"Egy zsidó, aki a kereszt országaiban kétségkivűl máglyán halt volna meg, országokra kiható befolyásra tett szert a félhold birodalmában, hercegi rangra emelkedett és uralkodott sok százezer keresztény fölött.
[VI. kötet 307.old.]
Ez a "szabadság - egyenlőség - testvériség" valódi tartalma zsidó értelmezésben. Persze most, hogy a Vatikán is behódolt, újra be lehet telepedni a fügefák alá Európában is. Erdőék meg majd körülfüstölik - zsolozsmázzák őket.
Azután.
"A zsidó nép életét csaknem kétezeréves szétszóratása idején legtalálóbban a 'polyp' éltéhez lehetne hasonlitani. Jóllehet sokszor megsebezték, sőt szét is darabolták, a test egészétől eltépett egyes tagok nem senyvedtek el, hanem önálló életet kezdtek, szervesen tovább fejlődtek, sőt új alakulások csirái támadtak." [U.o. 409. old,]
Ez találó, ez a polyp. Még visszatérek rá!
Továbbá.
"... A középkor kulturnépével az arabbal együtt Spanyolországba költöztek és a 'barbárságban élő Európának' tanitómesterei lettek."
Tetszenek érteni? Arról a "keresztény Európáról" van szó, amelybe István a király mint bezupált német lovag, a "keresztes" martalócokat behiva, tűzzel vassal, hóhérbárddal beterelte Árpád szabad, ámde "pogány" népét a barbárság karámjába.
[Más kérdés, hogy az arab - zsidó tanitóskodás a "szent inkvizició" tobzódásába torkollott. Persze a derék tanitók ebben - mint mindig, mindenütt - teljességgel ártatlanok voltak.]
Mindezt azért bocsájtom előre, mert sok tézist, amelyeket Szolzsenyicin idézetekkel dúcol alá és gondosan indokol, magától értetődővé, vagyis evidenssé tesz: a másság tehát valóban azt jelenti, ők tényleg mások. Minden egyéb ebből következik.
Tehát, tovább rágom magam a műbe. Remélem hamarosan kibukkanok a végén.
2005.08.28.
Sz. Gy.


Mottó:
Mint napihír már nem aktuális. Mint
probléma továbbra is aktuális. A
probléma pedig az, hogy veszély-
ben vagyunk.
















A Hangos Talmud.
Ovádjá exfőrabbi recitációi


Nemrég járta be a világsajtó minden zegét - zugát, hogy Ovádjá Joszéf izraeli főrabbi népes gyülekezet, ill. sajtónyilvánosság előtt elmondott hitszónoklatában (d'rásájában), a nemsokára újrakezdődő izraeli-palesztin béketárgyalásokról szólván, kissé elragadtatta magát. A palesztin tárgyaló bizottság vezetőjéről, Ábu Mázenről, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöké
ről (híveinek többször is fölhangzó ámen, úgy legyen kurjongatása közepette), ilyesmiket mondott:
bárcsak pusztulnának el az ellenségeink és a gyűlölőink, Ábu Mázen és az összes gonosz gazember! Vesszenek ki ebből a világból! Sújtson le rájuk a Jóisten a dögvész csapásával! Ámen!” Ez speciel talán rendben is lenne. Az átkozódás általában ilyen. Ha csak ennyit mondott volna...
De ő általánosságban is szólt  a "világ nem zsidó embereiről". Szerinte "ezek csak azért jönnek a világra és élhetnek aránylag tisztes kort, hogy minél jobban kiszolgálhassák a zsidókat." E megállapítását példával is illusztrálja."Gondoljuk csak meg, ha elpusztul a szamár elveszítjük a pénzünket. Így van ez a szolgálóval is, ha időnap előtt meghal elveszítjük a pénzünket. Éppen ezért hagyjuk, hogy a szolga hosszú életet éljen, annak érdekében, hogy jól dolgozzon a zsidónál.”
Tekintve, hogy ez a finom elhatárolás mintegy hatmilliárd nemzsidóra vonatkozik, a nyájas olvasó magyarázatot keres. Eszébe juthat az ismert formula: "ha a zsidó hülye - nagyon hülye", vagy "bolond lukból bolond szél fúj", stb. Úgy látom, derék szélsőségeseink is így gondolják a dolgot. Lebüdöszsidózzák a rabbit, aztán elfelejtik egy másik zsidó kedvéért. Szerencsére oly sok van belőlük... A köpködés meg nem árt nekik.
A jelek szerint senki se' veszi észre, hogy a bölcs rabbiból a Talmud szelleme, ill. betűje szól! Ez természetes is, hisz egy ilyen szent ember nem beszélhet sem a Korán, sem a Mein Kampf szellemében.

A Talmud elég régen felkeltette már érdeklődésemet . Két kommentárt is írtam róla. Az egyiket 
2003.11.06-án, Hamisítják a Talmudot? - a másikat  2004.06.20-án, Mégsem hamisítják a Talmudot? cimmel. Jó sok idő telt tehát azóta, hogy hallgatok róla. Mi gójok már csak ilyenek vagyunk. Hallgatunk ha békén hagynak bennünket. De nem hagynak!
Amit a cikkekben leírtam, nem ismétlem. Úgy gondolom azonban, hogy mostani mondanivalóm megértéséhez szükséges elolvasásuk. Ezt tehát tisztelettel javaslom olvasóimnak. 
A baloldali képen a pirosbetűs sorok Luzsénszky Talmud fordításából kerültek beillesztésre egy Talmud facsimilébe, annak kimutatására, honnan jut a rabbi eszébe a szamár hasonlat és miből gondolja, hogy a világ népei a zsidók szolgái.  
A "szentbeszédről" készült videón látható és hallható az is, hogy a nem zsidók (gójok) említése után gondosan odabiggyeszti a 
töröltessék, pusztuljon ki a nevük (jimmáh s'mám ימח שמם)"átokformulát, azaz idéz (!) a Talmudból!
Ami a gójokon folyton - folyvást számonkért "elhatárolódást" illeti, Slomo AmmárIzrael Állam jelenlegi országos szefárd főrabbija a beszéd elhangzása után kezet csókolt Ovádjának, aki a XX. század végén egy évtizeden át maga volt Izrael Állam orszá gos szefárd főrabbija. Az utód fiúi tisztelete természetes, hisz Ovádját vallási körökben olyan díszítő jelzőkkel illetik, mint pl. „a nemzedék legna gyobbja”, „Izrael fényessége”, „a nemzedék vallástörvényi döntőbírá
ja”.

Ez még hagyján is volna, de Izrael eme fényessége a Sász nevű ortodox vallásos szefárd zsidó párt szellemi irányítója is. Ez a szélsőségesen idegengyűlölő, kormánykoalíciós párt az ő engedélye nélkül még a parla mentben sem mer igennel vagy nemmel szavazni. A jelenlegi Netanjáhu-kormányban az Ovádjá Joszéf által kézivezérelt Sász párt adja a belügyi az építésügyi és lakásügyi minisztert Ez meg akár izraeli belügy is lehetne.
Csakhogy a bölcs és derék rabbi "lelki" befolyást gyakorol Izrael állam legfelsőbb politikai, katonai vezetőire is. A közismerten vallástalan(t alakitó)Simon Peresz államfő (Magyarország felvásárlója) is gyakran felkeresi, hogy áldását kérje áldásos tevékeny ségére. Ez már azért nem vallási ügy, ill. izraeli belügy, mert az ilyen "lelkigyakorlatok" hatása alatt egy - egy vezető politikus hajlamossá válik hogy parancsot adjon a hadseregenek arra, hogy népirtó támadásokat indítson "saját" gójok lakta területei és más államok gójok lakta területei ellen, különös tekintettel az arabokra, még különösebb tekintettel a palesztinokra.
"Bibi" Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala (!) szerint Ovádja megjegyzései nem tükrözik a kormányfő nézeteit, illetve az izraeli kormány álláspontját. Ezt nem tudjuk ellenőrizni, mindenesetre az izraeli kormány és a hadsereg módszerei mindenben megfelelnek a főrabbi nézeteinek.
Ami engem illet, elemző írásokat próbálok irsogálni. Az ilyesfajta híreket tér,- idő és logikai összefüggéseikbe ágyazva igyekszem olvasóimat rábírni, hogy ebben a kontextusban szemléljék a dolgokat. Nincs is sok olvasóm...
Rálegyinthetnénk persze, hogy miket locsog Jeruzsálemben egy agresszív öregúr, de sajnos nem tehetjük. Több okból. Legfőbb ok, hogy a zsidókérdés egyre áttekinthetetlenebbé, egyre fenyegetőbbé válik, főleg magukra a zsidókra nézvést... Izrael, hála az Ovádjához hasonló bölcs rabbiknak (is), lassan abba a helyzetbe manőverezi magát, hogy a Talmudot becsukva elő kell kotorniuk a sublótból a Tórát, különös tekintettel Mózes második könyvére, a Kivonulás könyvére [héberül: ‏‏שֵׁמוֹת Sémót vagy ‏‏שְׁמוֹת Semót/Smót, askenáziúl: Smajsz; jiddisül: שמות Smojsz; latinul: Exodus - Kivonulás].
Ha nem sikerül Amerikát beleugratni egy harmadik világháborúba, amelynek nyitányaként együtt megtámadnák Iránt, régi szövetségeseit Szíriát, Libanont és új szövetségeseit Törökörszágot és Irakot (!), akkor Izraelnek az "Ígéret Földjén" - annyi.
Tehát a kivonulás. Az ilyesmi többnyire szálláscsinálással kezdődik, miként most is. Az egyik célország kétségtelenül Magyarország. Szót ejtettem már arról, hogy 2004. május 1-én államközi egyezmény ( keretterv) született, melynek aláírásán Mose Kacav – Izrael államfője, Mádl Ferenc – Magyarország köztársasági elnöke, Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László és Hiller István (MSZP), Dávid Ibolya és Herényi Károly (MDF), és persze (a nemzeti színü) Orbán Viktor, Áder János és Pokorni Zoltán (Fidesz MPP), valamint a Magyarországi Zsidó Hitközség vezetői vettek részt. A dokumentum arról szól, hogy Magyarország mint, befogadó célország, abban az esetben, ha Izraelt külső agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élő zsidók életét, 500 ezer zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak.
Akkor Izraelt semmiféle külső agresszió nem fenyegette. Hát tettek róla... A süllyedő hajót most a rágcsálók el akarják hagyni, persze úgy, hogy bele ne fulladjanak az általuk kiontott embervér tengerébe. Csakhogy ez nem lesz olyan egyszerű.
A történelem sohesem ismétli, de néha utánozza önmagát. Az igazi [echte] antiszemitizmus Magyarországon akkor lángolt fel, amikor az oroszországi pogromok elől menekülő mosdatlan, fésületlen kazárok elözönlötték az országot. Erre azért kerülhetett sor, mert Rostchildék akarták és az államkölcsönnel folytatott zsarolással megpuhították a azt rohadt "keresztény" Magyarországot, amelynek olyan miniszterelnöke volt, mint Tisza Kálmán, olyan igazságügy minisztere mint Pauler Tivadar, olyan királyi főügyésze mint Kozma Sándor és olyan ügyvédei, mint Eötvös Károly, a vajda. Ezek a nyomorultak kreáltak Solymosi Eszter ügyéből "vérvádpert". Ezek szabadították rá az országra a saktereket.
A lényeg az, hogy az akkor még nagy Magyarország nem bírta elviselni és feldolgozni azt a sokkot, amit a tömeges bevándorlás jelentett.
Hát most? Az egyharmadára csonkított, elszegényedett, fogyatkozó Magyarország hogy bírja - bírná ki a félmillió alijázót, aki itt uralkodni akar, ahogy rabbi leben Ovádjá volt szives érzékletesen szemléltetni.
Mi "magyarok" ezt nem birnánk ki, de tűrnénk, mert már csak erre vagyunk képesek. A vágóhíd már elő van készítve számunkra, jöhetnek a sakterek.
Orbán Viktor személyében már van Tisza Kálmánunk. Akad majd egy Pauler Tivadarunk is. Ki van szemelve (kilenc évre) az új Kozma Sándor az ékesszavu Polt Péter személyében és van vajda is, a kis Bánáti személyében.
Akkor könnyebbnek látszott a helyzet, mert a történelmi egyházak kiemelkedő vezetői felismerték a zsidó veszélyt és szóltak miatta, a katolikus főpapról Prohászka Ottokárról és a református főpapról Ravasz Lászlóról van szó. Az előb bi "A zsidó recepció a morális szempontjából" c. írása (1893) már határozott állásfoglalás „... A zsidóság fekélye már csontvázzá rágta a keresztény magyar népet, s a nemzetnek nagy részét a koldusbotra juttatta. A zsidóság mindenütt fekély, mely megmérgezi a morálist, kiváltképpen az üzleti világban. Lealacsonyítja az erkölcsi színvonalat, s a korrupciót általános divattá emeli. Meghamisítja az erkölcsi fogalmakat, tagad minden törvényt és eszményt, s lelkiismerete nem lévén, megfojtja szívtelenül áldozatait, melyeket behálóznia sikerült.” (79. old.)Miért gazdag a zsidó és koldus a magyar? – tette fel a kérdést (1900, 102-105. old.). "Keresztényszociális alapú nemzetgazdasági programot javasol az uzsora ellen (hasonlót, mint amilyet ugyanekkor Bécs polgármestere, Karl Lueger (!) javasolt). Magyarországon nem segíthet senki és semmi egyéb, csakis a népfölkelés az uzsora ellen: de népfelkelés nem bunkóval, nem kaszával, hanem a gazdasági erők tömörülésével és összpontosításával. Azért áldozzunk nagylelkűen a szövetkezeti mozgalomra: Lelkesülést, pénzt, bizalmat és kitartást.” (104. old.)
Prohászka pontosan meghatározta a saját antiszemitizmusát is. "Mármost mi az én ’antiszemitiz musom’? Nem az, hogy üsd a zsidót, hanem az, hogy ébreszd fel, s ha kell, korbácsold fel a magyar tunyaságot a statisztika számsoraiból font ostorral, hogy fogjon hozzá, hogy fogja meg azt, amije van, amihez léte, hite, tradíciói kötik, s amit el lehet veszteni s így azután koldusbotra jutni. Az én antiszemitizmusom nem gyűlölködés, hanem a nemzet emelése, szellemének ébresztése, s ha nevezetesen ez utóbbit veszem, hát nem egyéb, mint antidekadencia, antiintellektualizmus, antiblazírtság. [...] Nem akarom a zsidókat a gettóba zárni, de viszont azt sem akarom, hogy a gettók szelleme kiömöljék lelki életünk virányaira.” (116. old.)
Máshol a következőket írja. "Nálunk Európa legelzsidósodottabb állama jött létre, a XX. század elejére a kiegyezés után egy évvel életbe lépett, a zsidóságot nem fajnak, csupán „bevett vallásnak” tekintő nemzetiségi törvény és az ennek hatására megerősödő galíciai (és egyéb zsidó) bevándorlás következtében. Nem véletlenül írta a 'Herkó Páter' című, katolikus papok s újságírók szerkesztette élclap 1896-ban: „Magyarország már Judea! Komolyan!"
* * *
Ami Karl Luegert illeti, ez a téma is meg fog érni egy külön misét. Luegerről nagyon rosszakat mond a Hetek c. "magyar" folyóírat, a "Gyűlölet nyelve" c. cikkben. "Mielőtt a náci birodalom nyelvének konkrét sajátosságaira rátérnénk, nézzük meg, melyek azok a technikai alapelvek, melyeket Hitler tudatosan is alkalmazott beszéd- és írásműveiben. A náci fővezér különös fogékonysággal rendelkezett a szavak hatalmát illetően. Példaképe, Karl Lueger 1897 óta volt Bécs polgármestere, akinek gyújtó hatású beszédeiről így vallottak a kortársak: az embert "hatalmába kerítette valami elemi erő, és magával sodorta, úgy, hogy képtelen volt a legcse kélyebb ellenállásra is". Hitler is hasonlóan emlékezett vissza arra a napra, amikor először hallotta Luegert beszélni a bécsi városháza csarnokában. Hitler állítólag tisztelte Bécs polgármesterét, hogy még a harcok idején is pénztárcájában hordott egy kis Lueger medált talizmán gyanánt."
* * *
Ravasz László számára viszont a zsidókérdés már 1917-ben faji kérdés volt. Egy róla szóló tanulmányban a következők olvashatók. "Tizenkilenc (!) parlamenti felszólalásában konzekvensen támogatta a zsidótörvényeket, és 'Zsidó kérdés az egyházban'címmel külön könyvet is írt 1939-ben. Ravasz 1944-ig nem is okozott az antiszemitáknak csalódást. [1944-ben elborzadt és tiltakozott, amikor a deportálások körülményeiről értesült]. Egy 1942-ben elhangzott rádióprédikációban felveti 'Tudományosan még nincs eldöntve, hogy a zsidófajtával való keveredés a magyar fajtára előnyös e, vagy hátrányos. Ameddig az egyéni tapasztalatok érvek, inkább az utóbbit lehetne állítani. A magyarságtudomány tegye módszeres vizsgálat tárgyává, s ha úgy találná, hogy a magyar–zsidó-keverék nem szerencsés, meg kell tenni a védő intézkedéseket.' ... A tiszta fajiságú magyar a sarokban áll, a kevert, vagy idegen fajok pedig az asztal tetején ágálnak. Egyenjogúságot a magyaroknak (!) – Magyarországon', mondta a református püspök. Ravasz vezetése alatt számos olyan intézkedés született, mely a zsidók áttérését volt hivatott nehezíteni. A református egyházi zsinat többséggel szavazta meg azt a rendelkezést, mely szerint áttértek keresztelése egyéves várakozási idő előtt tilos. Az ezt megszegő papok ellen kivétel nélkül fegyelmi eljárást indítottak. A második zsidótörvényt a felsőházban mind a katolikus, a református és az evangélikus egyházfők (Serédi Jusztinián, Ravasz László, Raffay Sándor) támogatták."
A XX. század végére eljutottunk odáig, hogy egymás után - zsinórban - három hercegprímásunk kikeresztelkedett zsidó vallású: Lékai, Paskai, Erdő. Együtt már egy szettet alkotnak... Ők, mint a az egyébként is judeokeresztény egyház helytartói, elméletileg sem azonosulhattak, azonosul hatnak semmiféle magyar érdekkel.
Dehát itt nem a gyűlölet nyelve a téma, hanem a zsidó elnyomás, rabbi Ovádjá kitűnő (!) tolmácsolásában és ennek ellenszere egy keresztényszociális alapú nemzetgazdasági program, amelyet tartalmilag végülis Hitler valósított meg. Lényegében csak az elnevezés változott. Hitler nemzeti-szocializmusnak nevezte társadalmi gazdasági rendszerét, amely túlélte őt, olyannyira hogy most készül felépíteni egy új világot a judeokapitalizmus romjain.
Ez azt jelentheti, hogy nem a zsidó, hanem keresztény egyházatyák írásai lesznek időszerűbbek, hogy nem mondjam, divatosabbak.
2010.11.01
Sz. Gy.
 


Ex libris Konrád György
Kosher génkoktél
 
Egyre gyakrabban érzek olyan késztetést, hogy kommentáljam saját kommentáromat... Ez alighanem sizofrén tünet (?). Nem tehetek róla, hogy az egyik énem már leír egy szöveget, mire a másik rájön, mit kellett volna írni.
Így vagyok most is 
"Szintetikus nacionalizmus" c. cikkemmel, amelyben szót ejtettem Konrád György "Áramló leltár" c. könyvéről. [A fenti linkről a cikkre ugorhat aki akar.] Itt és most csak egy mondatot idézek a műből. "A zsidók nem lesznek utcaseprők, mert a sok évezred alatt felhalmozódó intellektuális tőke tovább öröklődik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínűleg intelligenciánk termé szetét is összeadjuk abban a génkoktélban (!), amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez, és bárhol működtethető. A zsidók sok kínnal, gürcöléssel, veszélyekkel, de évezredek alatt megtanulták a munkát és a fenyegettetést." Mielőtt megvádolna valaki, hogy egy mondatot kiemelek a szövegösszefüggésből, ezáltal meghamisítom a mondanivalót, jelzem: "A mondat beszéd, a közlemény természetes egysége, amely a beszélőnek egy valóságra vonatkoztatott, kerek tudattartalmát, és ehhez való állásfoglalását fejezi ki, s amelyet a nyelvtani szerkesztés és hanglejtés viszonylagos lezártsága jellemez." Ez a mondat olyan mint a csepp, amiben benne van a tenger. Benne van Konrád, aki nem is olyan régen még a könnyűdrogok legalizálása mellett kardoskodott. E drogokkal - gondolom - a gójokat, különösen a fiatal gójokat, próbálta boldogítani. [Köztudott ugyanis, hogy akiben egy löket koktél van, nem drogozik, mivel vallása tiltja.]
"génkoktél" kifejezés olyan új fogalom, amit a nagy író alkotott - méltón régi nagy híréhez. E fogalom két ismert szó konrádi szintézise, amelynek értelmezéséhez az összetevőket analizálni kell. A "koktél" élvezeti cikkek keveréke (!!!), amely ízletesebb, mint a felhasznált alapanyagok külön - külön. Ezt rögtön megértettem és, saját szellemi szintemre degradálva, szemléletessé is formáltam. Eszembe jutott ugyanis, amit egy kis kurva mondott a televízióban [vélhetőleg a Napkeltében - ott vigyorog a legtöbb csinibaba, főműsoridőben], hogy szivesen lefeküdne Fekete Pákóval, mert szeretne egy kis "capuccino gyere ket". Kétségtelen, hogy Pákó a magyar mezőnyben a legeredményesebb génkoktél készítő [mixer], a maga tizenhárom porontyával. gén [DNS] pedig az élőlények "tervrajza" tulajdonságaik hordozója. A fajokat génszerkezetük eltérő sajátosságai különböztetik meg egymástól. De ez egy szerfölött kényes téma, ha az emberi fajokról van szó. Ezt mi sem bizonyítja hitelesebben, mint Dr. Watson életútja. [Mint tudjuk ő és Crick fedezték fel a dezoxiribonukleinsavat, azaz a DNS-t.]. Watson - Doctor DNS - kőbelépett szegény és ez karrierjébe került, Nobel díj ide, Nobel díj oda. "... Másfajta tudósképet alakított ki magáról Watson. Ő a zseniális kutató, aki jó helyen van, jókor, a szerencsének köszönheti Nobel-díjas felfedezését. Lega lábbis ezt sugallja magáról. ... Saját intézetében a szigorú, fegyelmezett kutatói munkát követelte meg. A múlt időt az a botrány indokolja, melynek következtében ... a Nobel-díjas tudós lemondott a Cold Spring Harbor Laborató riumban viselt kancellárságáról. 2007 őszén 'egy interjúban kijelentette ugyanis, hogy a feketék kevésbé intelli gensek, mint a fehérek'. Bár Watsonnak korábban is voltak hasonló, provokatív megjegyzései, és ezt a kijelenté sét visszavonva bocsánatot kért, az eset akkora vihart kavart, mely a tudós visszavonulásához vezetett. [Stop] És most előáll egy - a hasonszőrüek által sztárolt - író, aki a saját "szakmájában" sem lett nobeldíjas, és kijelenti: a zsidó génkoktél garantálja, hogy a zsidók nem lesznek utcaseprők. Ez az undorító pökhendiség jellemzi azt a maroknyi csoportot, akik szellemi arisztokráciát játszanak - külföldön. Aki azt hirdeti, hogy ő és egész fajtája kiváló, ráadásul "hordozható" és "bárhol működtethető" tulajdonságok birtokosa, az nem magyar ember. A magyarság ugyanis magába öleli az utcaseprőket és az olyan írókat is, akiknek a kisújja is különb az egész Konrádnál.

Mindezek ellenére a pimasz  konrádi agyalmány legalább világosnak - látszott...
 

De jaj! A másik énem felől villámként hasított belém néhány mondat. Ezek pedig így szólnak. 
"Nincsen a világon még egy nép, amely az utolsó két évezred folyamán oly keveset változtatott volna jellegzetességén, karakterén, mint éppen a zsidó. Másrészt egy nép sem ment ez idõ alatt nagyobb megrázkódta tásokon keresztül, mint a zsidó, és mindennek dacára változatlanul bontakozott ki az emberiség legnagyobb katasztrófáiból. Mily megrendíthetetlen élni akarást és fajfenntartási ösztönt tükröz vissza ez a tény!" Továbbá. "A zsidó vallás tanítása elsősorban a zsidó vér tisztán tartásának, vala mint a zsidók egymás közötti és a külvilággal [a nem zsidókkal] való közeledésének tana [Hitler: "Mein kampf" - 11 fej. Nép és faj.] Hát ez nem épp koktélrecept...

Tudom persze, hogy a zsidókérdést cikis csak Hitler felől megközeliteni... Szolíd forrásokból is kell meríteni. Ilyennek tekinthető 
Naftali Kraus "Az ősi forrás" c. könyve, amelyhez Dr. Schőner Alfréd főrabbi és Shlomo Marom izraeli nagykövet írtak előszót. [A könyv két forrásból idézget: a "Heti szidrákból" és az "Atyák bölcs tanításaiból".] A mózesi tanok egyáltalán nem a koktélkészítésről szólnak. "Mózes nem egy megjegyzése aktuális, olyan mintha ma hangzott volna el ... Örökkévaló a te istened, bevisz téged az országba és elűzi előled a sok idegen népet ... és a kezedbe adja őket ... ne kössél szövetséget velük és ne kedveskedj nekik. Ne házasodj össze velük, lányaidat ne add fiaihoz, és leányát ne vedd a fiadnak ... mert az Örökkévaló haragja fellobban, és egyhamar megsemmisít benneteket." [232 - 233 old.]

Persze nem csupán vallási elvek, hanem a zsidó 
törvénybe [chalacha] foglalt előírások is a fajkeveredés ellen hatnak. Naftali óvakodik attól, hogy e törvények szövegéből idézzen. Saját írott forrásaikról ugyanis eként vélekednek. "... Nagyon nehéz, úgyszólván lehetetlen a Tórát hűen lefordítani, minden nüanszában pontosan visszaadni. Ezért voltak olyan bölcsek, akik azt mondták, hogy az a nap, amikor Ptolomeus lefordította a Tórát, olyan súlyos következményekkel járt a zsidókra nézve, mint amikor az aranyborjút csinálták." [259. old.] Nesze neked Károli Gáspár. Ezért nincs, nem létezhet, hitelesnek elismert fordítás a Talmudról sem. Teljesen fölös leges is lenne. A szent könyvek Ugyanis nem a gójoknak valók! "... Mindannyiunk jutalma azt jelenti, hogy mindazt, amit Ábrahám leszármazottai kaptak - vagyis a zsidók - a Tórát, a parancsokat, az isteni frigyet, a kinyilatkoztatást, a csodákat tulajdonképpen az egész emberiségnek kellett volna kapni. Mivel azonban vétkeztek, elvesztették a jogukat minderre, míg Ábrahám és leszármazottai ... maradtak az egyedül jogosultak az isteni ajándékra." [443. old.] Ebben az a vicces, hogy Naftali nem viccel...
Azért itt - ott elszólja kissé magát. "Amerikában ... a zsidók nagy része hagyományosan házasodik, vagyis szabá lyos chupát állít, rabbival, stb." [254. old.] Ezzel nincs is semmi baj, hisz a világi és egyházi esküvő nálunk is jól megférnek egymással. Csakhogy a világi esküvő érvényességét a zsidók nem ismerik el.
Innen jutunk el addig a pontig, ahonnan láthatóvá válik: a zsidóság a maga faji - vallási törvényeit szembe szegezi a befogadó társadalom törvényeivel és csak az előbbieknek hajlandó engedelmeskedni.

A kötelező katonai szolgálat vonatkozásában pl. a felfogás a következő.
 "... Bölcseink szerint a Talmud tudósok [tálmidé cháchámim], vagyis a szellemi elit (!) is felmentést élvezett, mert az ő szellemi tevékenységük létfontosságú a nemzetfenntartás szempontjából." [247. old.]

Ennél sokkal épületesebbek azok a vallási és közjogi elvek, amelyeket Naftali 
"A Tóra igája" cím alatt tárgyal."Aki magára vállalja a Tóra igáját, az olyan mintha felmentették volna az állami és társadalmi kötelezettségek alól... A 'tanaita' ezen megállapítása nem csak egy jámbor óhaj, hanem ősidők óta érvényben levő zsidó jogszokás. ... Aki magára vállalja, hogy Tórát tanul éjjel nappal - azt felmentik az adófizetés alól úgy az állam, mint a hadsereg céljaira. ... Ahogy a sivatag nem fizet adót, úgy a Tóra tanulók sem adókötelesek." [344 - 345. o.]
Ezekkel az előírásokkal az égvilágon semmi baj se' lenne, ha a zsidók egy olyan államban élnének, amely a zsidó törvények szerint igazgatja saját polgárait. A probléma abból adódik, hogy a zsidóság diaszpórában él. Ezen "ősi jogokat" azonban - a lehető legteljesebb formában - érvényre kivánja juttatni a befogadó társada
lommal szemben, annak rovására, kárára is!
Ezt énekli meg Szolzsenyicin "Együtt" c. kétkötetes remekművében [I. Oroszok és zsidók a cári birodalomban, II. Oroszok és zsidók a Szovjetunióban]. A könyvet egy kommentárban méltattam, címe: "Zsidók és cionisták" [Nézze meg, aki ráér.]
Szegény Szolzsenyicin! Ő a zsidó dilemmát a józan ész és a keresztény erkölcs nézőpontjából próbálta megér teni, megmagyarázni, de úgy nem ment. A zsidóság "érthetetlen", antiszociális viselkedését meg sem próbálta a vallási alapokból levezetni és nem volt hajlandó a faji idegenség [inkompatibilitás] megjelenési formájaként felfogni.
De akkor vajon miért írsogál Konrád a zsidó "génkoktélról"? A napnál világosabb ugyanis, hogy "koktélt" csak fajkeveredés (!) hozhat létre, amit épp a zsidók nem tűrnek [lásd fent]. Mit jelent ez? Nem többet és nem keveseb bet, minthogy a "nagy író" masszív rasszizmusa egy képzavarból serkent zagyvaság, azaz marhaság.

Nem azért mondom, de az igazi nagy rasszista - Hitler - sokkal világosabban fogalmazott. A keleti élettér megszerzésének szükségességét pl. így indokolta. 
"... Nincs egyéb hátra, mint hogy Oroszország rovására terjeszkedjünk. Ott a hajdani német lovagrendek hódító harcainak útján kell a német birodalomnak menetelnie, hogy a német fegyverek segítségével a német ekék új rögöket szánthassanak és a német nemzet kenyeret kapjon. Hát ez - így - nem jött be... A tízszeres anyagi és emberfölény "rideg matézise" érvényesült. Viszont, mi
nő ördögi fintora a sorsnak, manapság egy 
könyv hódít Oroszországban [és másutt]. Az amelyik a landsbergi börtönben íródott. De ez egy más történet.
Ami mármost Konrádot illeti. Ha valaki arképére néz, nem kerülheti el a figyelmét, hogy arckoponyája arány talanul nagy az agykoponyához viszonyítva. Ez azzal jár, hogy az ackoponyát fedő bőrfelület is terjedelmesebb az átlagnál. Ebből következne, ha szégyenkezni tudna, sok bőr sülne le a képéről. Erre nyilván nem lehet számítani. De vajon eszébe jut e azon gondolkodni, meddig élhet vissza - az ucaseprők türelmével? Arra már gondolni sem merek, hogy bocsánatot kérjen bárdolatlanságáért. Nincs is erre szükség, hisz nálunk az ilyesmik miatt nem kerekedik vihar, még egy pohár vízben sem.
2009.06.15 - 16
Sz. Gy.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése