Mindennapi élet tudománya

 Ismeretek

Mindennapi élet tudománya

Mindennapi élet és tudomány (I. rész)

  1. Hogyan hat az időeltolódás az emberek alvására?
  2. A madarak egy ágon ülve, miért nem esnek le mély álmukban az ágról? 
  3. Mi közös van a macska szeme és a macskaszem között?
  4. Miért használják a tengeri mérföldet kilóméter helyett a tengerhajózásban?
  5. Mi a vízlábnyom, vagy virtuális vízfogyasztás?
  6. Miért jobbra forog az órák mutatója?
  7. Az ásítás ragályos? És ha igen miért?
  8. Miben hasonlít a nyúl az elefántra? Mindkettőnek nagy füle van. Miért?
  9. Miért van valakinek mély (basszus), másnak magas (tenor) hangja?
10. Miért leszünk szappannal tisztábbak?
11. Miként áll elő a súlytalanság?
12. Hogyan, mikor, mennyit alusznak az állatok ?
13. Miért érzi magát rosszul, aki autóban könyvet olvas menetközben?
14. Hogyan működik a napsugaraktól védő krém?
15. Mi a különbség a mért és az érzett hőmérséklet között?
16. Miért ráncosodik az ujjunk bőre hosszú vízben-tartózkodáskor?
17. Miért esik a vajaskenyér mindíg a vajas oldalára?
18. Miért hideg a nők lába, miért fáznak hamarabb, mint a férfiak?
19. Hogyan termel széndioxidot egy fa kivágása?
20. Az izomláz magyarázata régen és most.
21. Hogyan "működik" a biztonsági üveg?
22. Miért forog a Föld?
23. Hol a szemüvegem? Egyéb furcsaságok
24. A nevetés evolúciója; Emberek és majmok hasonlóképpen nevetnek
25. Miért esik le az alma a fájáról?
26. Miért négyzet alakú a zsebkendő? 
27. Nem semmi a "nulla" története! 28. Mi a kenőpénz eredete?
29. Honnan származik a SPAM kifejezés?
30. Honnan származik az internetes fogalom „blog“? 
1. Hogyan hat az időeltolódás az emberek alvására?

A normális alvás 4-6 ciklusban történik, egy-egy ciklus pedig szendergés, felszínes és közepes (Non- Rapid-Eye-Movement, NREM) , majd mély alvásból (Rapid Eye Movement, REM) áll. Az NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiája és ilyenkor szabadulnak fel a növekedési hormonok. Alvási problémák keletkeznek, ha a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs egymással szinkronban ( például éjszakai műszak esetén, vagy időzónákat keresztező utazás alkalmával (a jelenség neve: jetlag), de a Föld körül keringő űrhajósokon is megfigyelhető).
Aki Európából Amerikába repül, nem ritkán alszik sok órán keresztül, mint egy álomkóros, de mégsem piheni ki magát. A Washingtoni Egyetem kutatói most (ápr.16-án) publikálták a „Current Biology” szakfolyóiratban ( http://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822(09)00905-1) , hogy megtalálták a magyarázatot a jelenségre.
Ezek szerint a REM alvást két különböző agyrész vezérli és amíg az egyiknek csak két napra van szüksége az új időzónára való átálláshoz, a másiknak több, mint egy hét szükséges a helyes ritmus eléréséhez. A következmény, hogy zavar áll be az alvási fázisok természetes sorrendjében és ez okozza a „jetlag“-ra jellemző ólmos fáradságot.
Nevezetesen a „szuprachiaszmatikus nucleus“-ról (SCN) van szó, aminek alsó (ventral) része direkt az szemtől kap információt a fény-állapotról. Aktivitását a nappal-éjjel ciklus határozza meg. Az agysejtek másik csoportja az SCN felső (dorsal) peremén nem kap információt a szemtől, hanem kizárólag a belső jelekre támaszkodik, mint pl. anyagcsere, vagy más ritmikus testi folyamatokra.
Normális körülmények között a két sejtcsoport szinkronban dolgozik. Ha azonban a fényviszonyok nem a megszokott ritmusban változnak (hosszú repülés, éjjeli műszak) a vezérlő egységek „kiesnek“ az ütemből.
De la Iglesia a kutatók főnöke magyarázata:“Az agysejtek egy csoportja azt mondja Párisban vagyunk, míg a másik csoport szerint a New-Yorki idő érvényes. Belsőleg zűrzavar áll fenn.“
Ennek egészségre és szellemi teljesítőképességre is következménye van. Több műszakban dolgozónak nagyobb az eshetősége szív és vérkeringési betegségekre, rákra. A jetlag-ban szenvedőknek gyakran átlagon felüli tanulási és koncentrálási problémái vannak.
***Vissza a tartalomjegyzékhez 
Vissza a témához (Ismeretek) 

2. A madarak egy ágon ülve, miért nem esnek le mély álmukban az ágról? 

Éjjel, amikor az ágyban alszunk, az állatok nagy része is alszik. A madarak egy ágon ülve alszanak, miért nem esnek le mély álmukban az ágról?
Ha mi kézzel egy ágba kapaszkodunk, kezünk és karunk izmai megfeszülnek. Ha ekkor elaludnánk, izmaink elernyednének és nem tudnánk tovább az ágban kapaszkodni. 
A madarak ezzel szemben probléma nélkül alusznak egy ágon ülve. Egyes madárfaj tudja ellenõrizni alvását, mert veszélyes környezetben csak az agyának egyik felével alszik, a másikkal ébren van, sõt gyakran az ahhoz az oldalhoz tartozó szem nyitva van. (Egyébként a kacsák,nyulak is így, azaz egy nyitott szemmel alusznak!) De a teljes mély alvásban is tartják magukat az ágon.
 A madárlábaknak egy bizonyos zárómechanizmusuk van: guggolóizmok és inak futnak a lábak teljes hosszában, és az ujjakat azonnal összehuzzák, ha a madár leguggol. Minél mélyebbre guggol, annál jobban huzódnak az inak és annál szorosabban fogják az ágat az ujjak. Tehát ezáltal a mechanizmus által egyedül a madár testsúlya gondoskodik az erõs fogásról. Csak amikor a madár felegyenesedik, ernyed el az ín és akkor tudja a karmokat kinyitni.
Startoló madaraknál meg lehet figyelni, hogy elõször nyujtózik, ernyednek az inak, oldódnak a karmai és akkor felszállhat.
A ragadozómadarak görbe karmaikat hasonló elven használják: ha egy sas zsákmányra csap, a lecsapás ereje alatt az ujjai begörbülnek és ezáltal bezáródnak a körmei. Ez az automatikus záró erõ extrém nagy.
A madárlábnak ez a mechanizmusa nyilvánvalóan annyira megbízható, hogy azt állítják, hogy néha még a halott madár is az ágon marad.
***Vissza a tartalomjegyzékhez 
Vissza a témához (Ismeretek)
3. Mi közös van a macska szeme és a macskaszem között?
Macskaszemnek nevezik azt a többnyire piros színű, apró prizma felületű tárgyat, amire, ha fény esik, azt visszaveri (majdnem minden irányba). Régen még macskaszemnek nevezték a rádiók hangolást jelző csövét.
Ha valaki éjjel macskával találkozik gyakran láthatja, hogy a macska szeme világít. Miért, hiszen az embernél ilyet nem tapasztalhatunk.
Persze csak akkor világít a macska szeme, ha fény esik rá, mint pl. a kerékpár-macskaszemére. Tehát a szem maga nem világít, hanem tükörként visszaveri a fényt.
A macska éjjel is aktív és nagyszerűen alkalmazkodott szeme a kevés fényhez. A pupillái csaknem duplájára nyílnak, mint egy (nagyobb szemgolyójú) embernek. Macskánál 14 mm átmérőre, embernél max.8 mm. Tehát a macska szemébe sokkal több fény juthat és jobban kihasználhatja. Ezenkívül arecehártya (retina) mögött egy fényfelerősítő réteg, egy finom tükröző réteg az u.n. „tapetum lucidum“ van. Ezáltal a beeső fény erről a rétegről visszaverve mégegyszer a recehártyára kerül.
Ezzel feljavul a szem fényérzékenysége, amihez még az is járul, hogy a macska retináján rendkívül sokkal több (fényérzékeny) pálcika van, amelyek csak a világos-sötét-különbséget érzékeli. Ezek a receptorok sokkal érzékenyebben, mint a színérzékelő csapok.
A macska kb. hatszor kevesebb fénnyel is úgy lát sötétben, mint az ember.

Ha már ennél a témánál vagyunk, akkor megtárgyalhatjuk, hogy miért piros a „nagymama“szeme a fényképen villanó fénnyel készítve? Tudniillik az embernek nincs olyan tükröző réteg a recehártyája mögött, mint a macskának. Ez az egyik ok. A másik ok a pupilla működése. A pupillának az a szerepe, hogy a szembeérkező fény mennyiségét szabályozza. Erős fényben összehuzódik, elégtelen megvilágítás esetén kitágul, hogy minél több fényenergia kerüljön a vérerekkel borított recehártyára. A viszonylag sötét szobában a tágranyilt pupillák a villanófény és az exponálási idő gyorsasága, rövidsége miatt nem tudnak olyan gyorsan szűkülni és a felvételen a szemfenekén látható a vér piros színe.
***Vissza a tartalomjegyzékhez 
Vissza a témához (Ismeretek) 

4. Miért használják a tengeri mérföldet kilóméter helyett a tengerhajózásban? 
   
   Ha távolságról beszélünk többnyire kilóméterben mérjük. A légi- és a tengeri-forgalomban azonban a tengeri mérföld használatos. De miért? Angliában és az USA-ban az 1609,3 m hosszúságú mérföld érvényes még ma is, mint mértékegység, de az egész világon a tengerhajózásban az 1852 m hosszúságú (földrajzi) tengeri mérföldet használják.
   A tengeri mérföld egy nagyon gyakorlati meggondolásból ered: az egyenlítő mentén a teljes kört 360 fokra , és minden fokot 60 szögpercre felosztva megkapjuk a tengeri mérföldet. Vagyis . Az egy szögperchez tartozó egyenlítői kerület hosszúsága felel meg egy földrajzi mérföldnek. A tengeri térképek ennek megfelelően készülnek. A tengeri mérdföld tehát a föld átmérőjéhöz viszonyul.
   A hajók sebességét ennek megfelelően nem km/órában mérik, hanem csomóban, ami 1 tengeri mérföld/óra sebességet jelent. Átszámítva: 1,852 km/óra, vagyis 0,51444 m/mp. A csomó megnevezés a régmúltból származik, valószínűleg a holland hajósoktól. Évszázadokig használták a következő módszert: kötélre egyenlő távolságokban csomót kötöttek, feltekerték egy orsóra, a végre egy súlyt kötöttek. Amikor a súlyt kidobták a hajóból, az magával húzta a kötelet. A tengerészek megszámolták, hogy egy adott idő alatt (homokóra) hány csomó tekeredett le az orsóról. Nyilván minél gyorsabban haladt a hajó, annál több csomó tekeredett le.
   Ha valaki gyorsan tengeri mérföldet kilóméterre akar átszámolni, akkor a mérföld x 2 -10 = km. Vagyis 50 tengeri mérföld = 50 x 2 = 100-10 = 90 km!
   ***Vissza a tartalomjegyzékhez 
   Vissza a témához (Ismeretek)
   5. Vízlábnyom, vagy virtuális vízfogyasztás alatt a fogyasztási cikkek előállításához szükséges vízmennyiséget kell érteni.
   A reális vízfogyasztás alatt azt a vízmennyiséget kell érteni, amelyet valóban víz formájában fogyasztunk. Ételként, italként, mosdás, fürdés, mosás, WC, stb. alkalmával. Ez a víz felhasználás európai átlagban naponta és személyenként 170 liter. Régen, az iparosodás előtt a vízfelhasználás csak 5-7 liter volt (személy/nap).
   Manapság természetesen országonként más és más.
   Például (lakosonként/naponta):
   Németország 130 liter
   Hollandia 172 liter
   Svájc 235 liter
   USA 385 liter (Kalifornia:4000 liter)
   Dubai 500 liter
   Vízlábnyom, vagy virtuális vízfogyasztás alatt a fogyasztási cikkek előállításához szükséges vízmennyiséget kell érteni. Legnagyobb mennyiségben (70-75%) a mezőgazdaság használja a vizet a mezőgazdasági termékek termeléséhez. Kisebb részét az ipar szükségeli. Átlagban négyszerese a virtuális, a reális vízfogyasztásnak (Németországban 4200 liter/személy/nap)
   Ha vásárolunk egy jeans-t, akkor virtuálisan 11 000 (tizenegyezer) liter vizet "használtunk el", mert ennyi volt szükséges a gyapot föld öntözésére, a műtrágya előállítására, a gyapot fehérítésére, festésére stb.
   Néhány étel vízlábnyoma (az értékek víz-liter):
   1 szelet kenyér 400
   1 db. alma 70
   1 kg krumpli 900
   1 db. tojás 200
   1 pohár tej 200
   1 kg sajt 5 000
   1 kg szárnyas hús1 900
   1 kg marhahús 15 500
   1 kg kávé 21 000
   1 csésze kávé 140
   ***
   1 db. "T -sirt" 2 000
   1 db. microchip 32
   1 db. PC 20 000
   1 db. személygépkocsi 400 000
   Az autó nemcsak előállításakor fogyaszt sok vizet, hanem puszta léte is vizet von el a környezetből, lásd még: Az autók vizet (is) isznak
   ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
   6. Miért jobbra forog az órák mutatója?
   
   Ennek az oka még abból az időből származik, amikor még nem volt mechanikus óra. Ötezer évvel ezelőtt az emberek a napórához igazodtak. Egy rúd, amire ha nap sütött, árnyékot vetett és annak helyéről (állásáról) durván le lehetett olvasni az időt.Mivel a nap keleten kel fel, dél irányban vándorol, amíg végül is nyugaton megy le, ennek következtében a rúd árnyéka, ugyanúgy mint a nap "jobbirányban" halad. A korai középkorban jelentek meg az első mechanikus órák. Egy komplikált fogaskerékszerkezettel megpróbálták a nap napi mozgását utánozni. Így határozták meg az "órajárás irányát". Ha a mechanikus órát Ausztráliában találták volna ki, akkor most az órmutatók balra forognának. Ugyanis a déli féltekén a nap nem balról jobbra, hanem jobbról balra halad.
   ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
   7. Az ásítás ragályos? És ha igen miért? 
   
   Asztal körül ül egy társaság, a szembenülő ásít egyet és az illető maga is ásítani kezd.
   A következő kísérletet végezték el Brémában. A járókelőket azzal az állítólagos mesével, hogy figyelmesség tesztet végeznek velük képeket mutogattak neki, hogy jegyezzék meg őket. Egyik csoportnak közben ásító embereket is mutattak és rögtön elkezdett a csoport 57%-a ásítani, amíg a másik ellenőrző csoportban senki sem ásított (nem volt olyan kép).
   Ugyan ez a helyzet a majmoknál.
   Magyarázattal az agykutatás szolgál. Az utánzási hajlam, nagyon fontos az embernél, méginkább az állatoknál. Neurológiai hátterét néhány évvel ezelõtt Giacomo Soláti olasz kutató fedezte fel és az agysejtcsoportnak a "tükörneuronok" nevet adta.
   Ennek a sejtcsoportnak az a jelentõsége, hogy csupán látással kapott információt úgy interpretálja, mintha az egyén a mozgásokat maga végezte volna, vagyis a hozzátartozó mozgás-vezérlést is "letükrözi".
   Ez az utánzás, ami olyan nagyon fontos, hiszen ha ez hiányozna egy csecsemõnél sohasem tanulna meg beszélni.
   Örökség?
   Tehát ezek a „tükörneuronok" aktívak nemcsak akkor, ha egy műveletet végzünk, hanem akkor is, ha csak látjuk azt. Agyunkban állandóan tükröződik, ami körülöttünk történik. Ha valakit ásítani látunk, az agyunk vele ásít, ha valaki megvágja magát, vagy nevet együttérzünk. Ez a kapcsolat nagyon intenzív és nemcsak ásításnál.
   Például az anya kinyitja a száját, amikor kisgyermekét eteti. A gyermek látja és önkéntelenül kinyitja a száját.
   ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
   8. Miben hasonlít a nyúl az elefántra? Mindkettőnek nagy füle van. Miért?
   
   Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat. Egy felnőtt afrikai elefánt több tonna súlyú. Ha az ember fizikailag dolgozik, melege lesz és izzad. Izzadáskor a víz párolog és hűti a testet. Az elefántnak nincsen izzadságmirigyei ezért máshogyan kell hűteni magát. Ugyanis egy elefánt teste annyi hőt termel, mint 30 felnőtt ember.
   Az a probléma, hogy minél nagyobb testű egy állat, viszonylag annál kisebb az annak megfelelő testfelülete. A súlyához viszonyítva az elefánt testfelülete csak 5%-a egy egér felületének. A bőrön keresztül tehát a nagytestű állatok nem tudnának elegendő hőt leadni, ezért a természet egy különleges megoldást alkalmaz: hűtés a fül segítségével. Az afrikai elefánt füle az egész testfelületének egy hatodrészét teszi ki és finom vérerezettel van behálózva. A fül legyezésével tehát tudja a testhőmérséklelét szabályozni és hűti a testét általa. 
   A bécsi állatkertben infravörös kamerával felvett képen jól látszik, hogy a fül kékes színű, ami a leghidegebb része a testének. Egyébként az indiai erdei elefántnak sokkal kisebb füle van, mert árnyas helyen él és nincs annyira hűtésre szorulva, mint az afrikai elefánt.
   A fül-hűtési-elv Európában is gyakorlat a nyulaknál, mert azoknak is viszonylag nagy füle van. Azzal nemcsak jobban hallanak, hanem a testhőmérsékletüket is szabályozzák vele.
   ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
   9. Miért van valakinek mély (basszus), másnak magas (tenor) hangja?
   
   Opera előadáson hallhatunk különböző hangú énekeseket énekelni: alt, szoprán,mezzoszoprán, basszus, bariton, tenor. Felmerülhet valakiben a kérdés, mi az oka, hogy az embereknek különböző hangszínük és hangmélységük van.
   Az emberi hang akár magas, akár mély, fizikailag szemlélve levegő-rezgés. Ezek a rezgések a két hangszalag által képzett hangrés által állnak elő, azáltal, hogy az a tüdőből áramló levegőt feldarabolja. Másszóval hanghullám keletkezik.
   A valódi hangszalagok felett két redő feszül ki vízszintesen, ezek az álhangszalagok. A hangrés hossza férfiaknál 21-27 mm, nőknél 17-26 mm.
   Másodpercenként többszázszor a következő játszódik le: a hangszalagpár lezárja a légcsövet, a tüdőben levegő nyomása elér egy értéket, ami kinyitja a hangszalagot és áramlik a levegő. Az áramló levegő nyomáscsökkenést okoz és a rugalmas hangszalagok záródnak. Így állnak elő szabályos nyomásváltozások, hangok. Az izom köteggel feszített hangszalagokkal a nyitás-zárás gyorsabb, a hang (frekvencia) magasabb.
   Orgonasípot mindenki látott és hasonló elven működik a hangunk. A fujtató szerepét a tüdő, a szelepet a gégefő a hangszalagokkal tölti be. A levegő rezgése (vibrálása) a gégefőben és a szájüregben történik. Minden zárt térnek saját rezgésszáma (frekvenciája) van, ezáltal alakul az egyéni hangszín.
   A szájban nyelvvel, ajakkal formáljuk az egyes hangokat, szavakat, zajokat , melódiákat.
   A hangmagasságát az alaphang frekvenciája határozza meg, mely függ:
   1./ a hangszalagok hosszúságától, vastagságától (magasan, mélyen)
   2./ a hangszalagok feszültségétől (feszített, levegős)
   3./ milyen terejedelemben rezegnek
   4./ gége feletti üregek megnagyobbodásától.
   A bariton és basszus hang közti különbség a hangszalagok vastagságának különbségéből ered. Minél vastagabb a hangszalag, annál lassabban tud rezegni és mélyebb lesz a hang. Megfázáskor megdagadnak a hangszalagok, ezért mélyebbre változik a hangunk.
   Meg kell még említeni, hogy saját hangját senki sem úgy hallja, mint ahogy a beszédpartnere. Mielőtt a saját hang kívülről a hallóidegeket eléri, belülről a csontozaton keresztül vezetve saját rezonciával már megérkezik.A különbség jól tapasztalható, ha saját beszédünket felvételről meghallgatjuk.
   ***

10. Miért leszünk szappannal tisztábbak?
    Ha csak vízzel mosdunk, vagy mosunk, az nem elég; csak a szappan tisztít alaposan. De hogyan „működik“ a szappan? Elsősorban a víz a legfontosabb mosásnál, mert azzal minden vízben oldódó anyag, mint a por, cukor, vagy sótartalmú anyag eltávolítható. Más a helyzet a zsírtartalmú szennyeződéssel. Ugyanis a zsíradék/olaj és a víz taszítják egymást. Olaj és víz egy palackban különválik. 
    A kicsi zsírszemcsék a bőrőn maradnak, a textilekre tapadnak és csupán vízzel nem lehet megszabadulni tőlük. A szappan átvesz egy közvetítő szerepet. Az úgynevezett tenzidek egy kompromisszumot hoznak létre, mert egy részük víz-(hydrofil), más részük olaj-(lipofil)"kedvelő". Mosásnál a szappanmolekulák a zsírtartalmú szennyrészecskéket körülveszik, majd ezeket a vízkedvelő fejek mintegy becsomagolva lehetővé teszik a vízzel való eltávolításukat.
    Mosásnál szappanhab keletkezik. Mint a képen látható vékony vízfilmet a szappanmolekulák „becsomagolnak". Ez a hab mint apró tükör visszaveri a fényt és ezért az mindíg fehér. Akkor is , ha a szappan színes volt.
    Mindenki tapasztalhatta, hogy a habképződés nagysága esetenként különböző. Ha a mosógépben, vagy mosdáskor (pl. fejmosáskor) nagyon sok hab keletkezik, az azt jelenti, hogy a szennyezettség és a tenzidek (szappanmolekulák) aránya túlzott a tenzidek javára. Ezért a mosógépbe a szennyezettségnek megfelelően kell a mosóport adagolni, nem a gyártó előírása szerint. Egyrészt az előírás a lehető legszennyezettebbségre értelmezett, másrészt anyagi előny a nagy fogyasztás. A nagy habképződéssel járó mosással a környezetet feleslegesen terheljük és anyagilag is károsodunk.
    A szappan tehát ideális közvetítő a víz és a zsír között. Hasonló az eset a majonéznél: a tojássárgája közvetít az ecet és az olaj között és egy zavaros emulzió lesz belőlük. Elvileg a tojás helyett szappannal is elérhető ez a keveredés, csak nem lenne ízletes!
    Nem véletlen, hogy régi házi receptek hajmosásra a tojássárgáját ajánlják.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez 
    Vissza a témához (Ismeretek)
    11. Miként áll elő a súlytalanság?
     A súlytalanság nem olyan egyszerű dolog, hogy elő lehetne állítani. Nem létezik egy laboratórium, ahol egy kapcsolóval a nehézségi erőt ki lehet kapcsolni és minden lebeg a térben. Viszont létezik egy trükk? A szabadesés!
    Ha egy műanyag palackot nem egészen teletöltünk vizzel (és lezárjuk) felül levegő marad. A nehezebb fajsúlyú víz a nehézségi erő következtében alul, a levegő felül foglal helyet.
    Ha most a palackot nagy ívben elhajítjuk belül középre kerül a levegőbuborék, mert szabadesésben a levegő és a víz hasonló „súlyú“. Nincs vonzóerő különbség, ezért nincs a levegő „felül“ és a víz „alul“! Tehát a víz és a levegő között a súlytalanság állapota van mindaddig, amíg a palack földet nem ér.
    Ha egy olyan nagy palackot hajítanánk a magasba, amiben egy ember kényelmesen elférne, akkor az ugyanúgy lebegne, mint a víz, vagy a levegő. Minél messzebre hajítanánk, annál hosszabb ideig tartana a súlytalanság állapota.
    Tegyük fel olyan erővel hajítanánk, hogy nagy ívben (parabola) többezer km-t repülne Európából Amerikába, akkor az egész repülés ideje alatt súlytalan lenne az utas. Ha még nagyobb erővel, vagyis a sebesség fokozásával elérnénk, hogy megkerüli a Földet. Jóllehet állandóan (szabadon)esne,de mégsem esne le, hanem keringene a Föld körül. A „palackban“ súlytalanság uralkodna.
    Gondolatban helyettesítsük a palackot egy sokkal nagyobb űrkabinnal és máris a keringő űrállomáson vagyunk a lebegő űrhajósokkal. Földünk körül száguldva 90 percenként tesz meg egy kört. Ilyen sebességgel lehet (ezen a magasságon!) elérni, hogy ne sűllyedjen le! Az űrhajósok tehát lebegnek, mert állandóan esnek!
    ***
    Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    12. Hogyan, mikor, mennyit alusznak az állatok ?
    
    Nemcsak az embernek, hanem az állatoknak is szüksége van alvásra, legyen az emlős, hal, vagy madár. Az alvás meghatározása állatoknál: egy mozdulatlan, állatfajtára tipikus testtartás és magasabb ébredési-küszöb. 
    Mivel majdnem minden állat egy másik eledele, az alvás nem csak szükséges, hanem veszélyes is egyuttal védtelenül, tudattalanul heverni.
    Ezért az evolúció folyamán különféle alvási stratégiát fejlesztettek ki az állatok. Ebben szerepet játszik az állat élettere, az élelelembeszerzés módja és ideje, az anyagcsere és a test nagysága.
    Az évszakokon túl, a nappal és éjszaka befolyásolja az életet a Földön. A nappal-aktív állatoknak az éjjel nemcsak nagyon veszélyes, hanem alkalmatlan is az élelem-, vagy pár-keresésre, mert rosszul látnak. Ezek éjjel alusznak.
    Az éjjel-aktív állatok nappal alusznak és akkor vannak veszélyben. A macskák fajtába tartozó állatok egyik csoportba sem tartoznak, mert vadászhatnak éjjel is, nappal is. Sötétben is jól látnak.
    Az alvás idejére való biztonságot egyes (növényevő) állatfajok úgy oldják meg, hogy csordában alusznak és szabályos munkamegosztással egy része alszik, mások őrködnek (és szükség esetén riasztanak) és ezt a munkát váltakozva végzik.
    A nagy macskának (oroszlán, tigris) tulajdonképpen nincs ellensége, tehát bárhol, bármikor nyugodtan alhat.
    Olyan állatok is vannak, amelyeknek egyidőben csak az egyik agyfelük alszik és azt váltakozva pihentetik. Ezt a „féloldali“ alvást először a delfineknél figyelték meg. A delfinnél ugyanis a lélegzés nem reflexszerűen történik, mint pl. az embernél, hanem tudatosan. Az egyik agyfél mindíg ébren van (míg a másik alszik) és gondoskodik arról, hogy percenként 3-5 lélegzetet vegyen, mert különben megfulladna.
    A „féloldali“ alvás sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk. Nemcsak a nyúl és a kacsa, hanem a költöző madarak tudnak repülés közben fél aggyal aludni. A másik félagy ébren van, vezérli a mozgást és a tájékozódást.
    Az alvás hossza állatonként változó és több és különböző tényezőtől függ: pl. A testnagyság és abból kifolyólag az anyagcsere sebessége.
    Vannak rövid ideig alvók, 2-6 óra -mint pl. gazella, zsiráf, elefánt.
    Hosszú ideig – 17-20 óráig – alusznak a macskafajták, a denevérek és a sün.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    
    13. Miért érzi magát rosszul, aki autóban könyvet olvas menetközben?
    
    Ha valaki a vezető mellett olvas, rosszul érzi magát.
    Ennek az az oka, hogy érzékeink konfliktusba kerülnek egymással. Nemcsak a látószerveinken továbbított információk, hanem a belső fül egyensúlyszervezetének, valamint a testünk mozgásának és érzékelésének az adatait az agy folyamatosan kapja és értékeli.
    Hibajelentések a szimptómák sorozatát aktíválják.
    Ha például utazás közben az autóban olvas a következő konfliktba kerül: az olvasó szem jelenti, hogy "minden nyugodt, rendben!", ugyanakkor az egyensúly érzék a kanyarban jelenti, "minden mozgásban van!" És máris kitör a "botrány"!
    A test reagál izzadságkitöréssel, stresszhormon szint emelkedik a vérben, és egyszercsak a gyomor is jelentkezik.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    14. Hogyan működik a napsugaraktól védő krém?
    
    Az emberiség egy kicsit megbolondult. Ha valaki Indiába utazik, seholsem talál embereket napozni, hogy barnák legyenek. Ellenkezőleg a déli országokban inkább mindent megtesznek, hogy lehetőleg világosbőrűnek nézzenek ki. Ázsiában nagy sikere van a fehérítő krémeknek, Európában ellenben sikk a barnára sült bőr.
    Nem mindíg volt ez így! Az előző évszázadokban a „halványság” volt előkelő, hiszen csak a szegényeknek kellett a napon dolgozni, akik így lebarnultak. Halvány bőr gazdagra utalt, aki napernyővel, hosszú ruhával, kalappal védekezett a nap ellen.
    Mióta sikk a telet forróégövi országokban tölteni és ott lebarnulni a fehér bőr inkább szegénységre utal.
    A világos és sötétebb bőrszín közötti különbséget a melanin nevű természetes festékanyag különböző koncentrációja okozza. Minél több van a bőrben, annál sötétebb. A melanin termelést a nap ultraibolya sugarai segítik elő. Ezért barnulunk le a napon. A melanin ugyanis hatásos védelem a káros ultraibolya sugarak ellen.
    Tekintve az ózonréteg tönkretevése miatt az eddig szokásosnál erősebb UV sugarak érik az embereket, ami bőrrákot okoz, ezért külön védőkrémmel kell napozásnál a bőrt védeni.
    Kétféle védekezés lehetséges: kémiai, vagy fizikai UV-szűrő. A kémiai védőszerek a bőrben – hasonlóképpen, mint a melanin – a napsugarakat fotokémiai reakcióval hővé alakítják, mielőtt az kárt okozna. Az újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy néhány ilyen védőkrém tartós használata az emberre és a környezetre is káros. Ezenkívül allergiát okoznak némelyeknek.
    A fizikai UV-szűrő használatával a bőrfelületet parányi titándioxid részecskékből álló fehéres védőfilm vonja be. Ezek a részecskék szorosan egymásmellett lévén kis tükörként visszaverik az UV-sugarakat. Ezek a krémek csak a bőr felületén fejtik ki hatásukat, egészségileg jó megoldás, de gyakran utánna kell krémezni és viszonylag drága a krém. Megismerhető a bőr fényes fehérségéről, amit a titándioxid képez. Fehérre mázoljuk magunkat, hogy a végén barnák legyünk. Valahogy bolondok az emberek.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    15. Mi a különbség a mért és az érzett hőmérséklet között?
    
    A jelenség ismert: a víz hőmérséklete az uszodában 30°C. Miért érezzük a 30°C meleget a szabadban melegebbnek, mint a hasonló 30°C hőmérsékletű vizet? A 30°C nem mindenhol ugyanannyi?
    Tény, hogy nagy különbség van a levegő és a víz között. Ha vízben vagyunk, az a testünket körülfogja. Testünk hőmérséklete 37°C, a víz körülöttünk csak 30°C, tehát lényegesen hidegebb. A víz kb. hússzor jobban vezeti a hőt, mint a levegő. A vízben tehát állandóan hőt adunk le és idővel fázni kezdünk. Kisgyermekek megfáznak, ha órákig pancsolnak a meleg vízben, mert túl sok testmeleget veszítenek. Búvárok még melegvízben is neoprém öltözetet viselnek.
    
    A levegő ezzel szemben remek szigetelő, vagyis rossz hővezető. Szélcsendben közvetlen a bőrünket meleg levegő veszi körül. Egy láthatatlan levegőruhát viselünk és kellemes meleget érzünk.
    Huzatban ez a védő levegőruha állandóan „elszakad“. Mindíg újra és újra hideg levegő éri a bőrünket és hőt veszítünk. Ez az oka annak, hogy meleg időben is megfázhatunk, ha huzatban ülünk (tartózkodunk). 
    
    A mért hőmérséklet csak egy tényező, amikor érzett hőmérsékletről beszélünk. A szél és a levegő páratartalma is fontos szerepet játszik. Minusz 10°C száraz levegő szélcsendben elviselhetőbb, mint +5°C szeles esőben. Magas páratartalommal azonos hőmérsékletű levegőt forróbbnak érezzük. A szaunázok tudják ezt.
    *** Vissza a tartalomjegyzékhez 
    Vissza a témához (Ismeretek)
    
    16. Miért ráncosodik az ujjunk bőre hosszú vízben-tartózkodáskor?
    Akár gyermek, vagy felnőtt hosszú ideig fürdőkád, vagy uszoda vízében tartózkodik, a talpán és ujjain a bőr megráncosodik. Az az érdekes, hogy a test más részein ez a jelenség nem következik be. Az okát a szaruhártyában találjuk, ami a talpon és az ujjakon van. 
    Hosszabb vízbentartózkodás következtében a hámréteg zsírtartalmú védő hártyája áteresztővé lesz és a szarúsejtekben lévő só vízet szív be. Ez az ozmózis jelenség következménye. A sejtek a megnövekedett víztartalom miatt megnövekednek, több helyet igényelnek és ezért ráncosodik a bőr. 
    A test többi részével ez azért nem történik, mert a faggyúmirigyek gondoskodnak a zsírtartalmú védőfilm fenntartásáról. A talpon és az ujjakon nincsen ilyen mirigy.
    Ha víz és a bőr sótartalma megegyezik, akkor nem történik ráncosodás, nincs ozmózis. Ez a nagy sótartalmú Holt-tengerben való fürdésnél megfigyelhető. Mivel az egy kicsit messze van fürdősó formájában a fürdőkádba lehet hozni a „Holt-tengert".
    ***
    Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    17. Miért esik a vajaskenyér mindíg a vajas oldalára?
    
    Mindenkivel előfordult már, hogy ügyetlenségből, vagy figyelmetlenségből leverte az asztalról a vaj askenyeret és az pontosan a vajas-felére esett. Vajon miért?
    Először a véletlenre gondolhatnánk, hiszen egyszer eshetne így, másszor eshetne úgy, ha sokszor ismételnénk. Ha valaki ezt kipróbálja, hamar tapasztalhatja, hogy mindíg a megkent felére esik, akár vaj, akár lekvár van azon az oldalon.
    Lassított felvételen látható, hogy a kenyér az asztalról leesve megkezd egy fordulatot és egy félfordulat után kerül a padlóra. Ha több ideje lenne, tovább fordulna! Itt jön a szabvány szerepe a képbe.Egész Európában érvényes az evőasztal magasságának a mérete, ami 75 cm. Még a toasztkenyérnek is van szabványos mérete: 9x9 cm. Fizikailag ezek az adatok mindíg azonos szögsebességhez és ezzel a hibás oldalra való eséshez vezetnek
    Két megoldás van: az egyik kisebb kenyérszeleteket kell készíteni, vagy az esés magasságát kell megnövelni. A fordulatszáma az asztal- magaság négyzetétől függ. Minél magasabb az esés magassága, annál hosszabb az esés ideje és annál jobban fordul a kenyér. Számítás helyett ki lehet kísérletezni a szükséges magasságot. Toaszt-kenyér esetén 120 cm a szükséges magasság.
    Tehát mag as asztalról állva reggelizni nincs probléma a leeső kenyérrel!
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    
    18. Miért hideg a nők lába, miért fáznak hamarabb, mint a férfiak?
    
    A hőmérséklet-háztartás szempontjából a férfiak lényeges előnyben vannak. Egy férfi súlyának 40 %-át izom alkotja. Amikor az izom dolgozik az energiának csak egy harmadát fordítja a munkára, a többit hő formájában termeli. Az izmok fűtik a testünket.
    A nők testének csak 23%-a izom, tehát majdnem fele a férfiakénak. Tehát a testük fűtése ennek megfelelően gyengébb. Ehhez jön még a hő veszteség, amiben a testfelület meghatározó. Ismeretes, ha valaki fázik összekuporodik, hogy minél kisebb legyen a felülete. Úgy kevesebb meleget ad le a környezetnek. Ami a felületet illeti, ebben is előnyben vannak a férfiak, mert ha egyenlő magasak, a nő nagyobb felülettel rendelkezik, több meleget ad le.
    Tehát kisebb fűtés, nagyobb hővesztés mellett kedvezőtlen, de a női test reagál. Hogy a szerveket és az agyat 37 fokos melegen tarthassa, más testrészek, pl. a kéz és láb vérellátását csökkenti. A hőt tehát a test közepébe vezeti. Hidegben a vérerek összehúzódnak a nők lábában és ahol nem folyik vér, ott meleg sincs. A nő nagylábujja akár 8 fokra is lehűlhet.
    A hideg női lábak túlélési stratégiája a természetnek!
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    
    19. Hogyan termel széndioxidot egy fa kivágása?
    
    Egy egészséges fa nagyrészben a levegőből táplálkozik. Széndioxidot és vízet lélegzik be és a fotoszintézis segítségével abból oxigént és vízpárát ad vissza. A szenet megtartja, mert abból épül fel a fa, amely szénhidrátokból áll. 
    Egy példa: egy 100 éves 35 m magas fenyő élete folyamán 2,6 tonna széndioxidot vont el a levegőből. Napról napra alakít egy fa széndioxidot fává és így tisztítja az atmoszférát az üvegházgáztól. Egy hektár (100x100 m) erdő évente 13 tonna széndioxidot nyel el.
    Ha a fenti fa motorfűrész áldozata lesz, akkor ez a fa a továbbiakban nem szűri a levegőt. Ha a kivágott fát például házépítésére használják fel, akkor a lekötött szén nem kerül a légkörbe. Más a helyzet, ha elégetik, vagy elrohad. Ebben a két esetben visszájára fordul a folyamat. A levegő oxigénje egyesül a fa széntartalmával és így az egész fa széndioxiddá alakul. Az összes széndioxid, amit életében a fa a légkörből kivont, újra szabaddá válik.
    
    Világszerte folyik az erdőírtás a profit érdekében. Évente kb. 13 millió hektár, azaz 130 000 km2 őserdő esik áldozatul. Ez percenként kereken 40 futball-pálya felületének felel meg.
    A környezetvédők aggodalmaira a tőke és azt kiszolgáló idióták nem győzik hangoztatni, hogy a természet, az erdők, az olaj elégetése által termelt gázokat lekötik és aggodalomra semmi ok. Az ostoba bértollnokok nincsenek tisztában azzal, hogy csak addig, amíg a fák élnek, de utána a teljes lekötött mennyiség visszakerül a légkörbe. És ez csak idő kérdése.
    Mégegyszer, hogy mindenki megértse: az emberiség léte és tevékenysége következtében a természetben a széndioxid mennyisége állandóan növekszik!
    
    Délamerikában azért írtják az erdőket, hogy helyükön monokulturális növénytermesztést folytassanak. Pl. génmanipulált szóját termeljenek az európai piacra, amiből a nagyüzemi állattenyésztéshez ipari takarmányt állítanak elő. Ezáltal növekszik a hústermelés, ami újabb széndioxid és metángáz terheléssel rontja a légkört.
    ***

20. Az izomláz magyarázata régen és most.
    
    Sportolás után gyakran az izomláznak nevezett kellemetlen érzés lép fel. Évtizedekig azt mesélték, hogy ez a jelenség az izmok túlsavasodásával van összefüggésben. A nagy és szokatlan erőltetés következtében túlsok tejsav képződött az izmokban és ez vezet a fájdalomhoz, amíg a sav le nem épül az izmokból. 
    Az utóbbi években egészen más magyarázattal szolgál a tudomány. Az izmok azáltal fejlesztenek ki erőt, hogy összehúzódnak. Amit mi egésznek látunk, az számtalan mikroszkópikus összehuzódások összege (eredője). Az izmok legkisebb egységei a szarkomerek. Ezekből épülnek fel az izomszálak. A szarkomer két részből álló madártollra hasonlít. Mint a képen látható horogként kapaszkodnak az u.n. myosin-molekulák az aktin-fonálba és azokat egymásrahuzzák. Ezáltal a fehérjék egymásba tolódnak, mint egy teleszkópantenna részei. Kevesebb, mint egy ezredmilliméterrel lesz rövidebb minden feszítésnél, de a sokezer aktívált szarkome segítségével tudjuk végtagjainkat mozgatni.
    Izomláz esetén érdekeset fedeztek fel: extrém felnagyítással szakadásokat ismertek fel az izomegységeken. A szarkomák sérültek, tehát az izomláz mikroszkópikus sebesülése az izomnak. Az az elképzelés, hogy sérülés éri ezeket a legkisebb egységeket, amikor azok nagyobb nyújtást „szenvednek“, mint amit az izom edzettsége megenged. Tehát az izomszövet károsodása okozza a fájdalmat, az u.n. izomlázat!
    Elkerülni az izomlázat nem lehet. Megszüntetni nem lehet sem utánedzéssel, sem masszirozással, sőt csak késleltetik a gyógyulást. Egyszerűen ki kell bírni, mert végül is ujabb izomszövetek keletkeznek és erősebb lesz a sportoló.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    21. Hogyan "működik" a biztonsági üveg?
    
    Tulajdonképpen mi történik, ha az üveg törik? Gyakran csak az eredményt, az üvegcserepeket látjuk, a folyamatot (szabadszemmel) nem. A repedés terjedése olyan őrült gyorsan történik, hogy csak extrém különleges kamerával látható a repedés "vándorlása". A repedés terjedési sebessége 3600 km/h, tehát a hangsebességének több, mint háromszorosa.
    De nem mindegyik üveg egyforma. Az autók üvegezése olyan, hogy viszonylag apró "morzsákra" esik szét az üveg törés esetén. És ez készakarva történik így, hogy ne okozzanak sérülést.
    Az üveg gyártásakor a megolvadt anyagot hirtelen lehűtik, ezáltal feszültség lép fel az üvegben. Ezért egy kis sérülés esetén az egész (pl.szélvédő-)tábla szétesik és nem keletkeznek éles szilánkok. A sebesülés veszélye sokkal kisebb, mint közönséges üveg törésekor.
    Másik példa a vonatok ablaküvegei, amelyek nagyon különleges követelményeknek kell megfelelni. Egyrészt nagyon stabilnak és erősnek kell, hogy legyen, másrészt veszély esetén össze kell tudni törni, a menekülés érdekében.
    A gyártás titka a "piros pont" ! A gyártás folyamán a feszültséget úgy állítják elő, hogy a törés csak egy bizonyos ponton lehetséges. Ha erre a pontra ütnek eltörik az üveg. Még ehhez járul az is, hogy a darabok nem esnek szét, mert egy műanyag hártyával vonják be az üveget.A ragasztott biztonsági üveg esetleges törését követően az üvegtábla nem hullik szét, mert a köztes lamináló anyag (PVB, EVA fólia, vagy műgyanta) ezt megakadályozza.
    A ragasztott biztonsági üveg készülhet edzetlen, és edzett üvegből is. Ez utóbbi esetben az edzett üveg kimagaslóan jó mechanikai tulajdonságai is érvényesülhetnek.
    A műanyagréteg nyáron a sarkító (polarizáló) napszemüvegen keresztül látható. Egy színes karakterikus minta jelenik meg a szemlélőnek.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    22. Miért forog a Föld?
    
    Ma már tudja minden gyerek, hogy a Föld forog. De miért? Amikor az egyenlítőn állunk 1 667 km/óra sebességgel, tehát 1.3-szoros hangsebességgel száguldunk 24 óránként egyszer a Föld tengelye körül. Mivel azonban a légkör is vele forog szerencsére semmit sem érzünk abból, hogy bolygónk az Északi sarkról nézve balra (órajárással ellentétesen) forog.
    
    Bolygónk egy gigantikus porfelhőből keletkezett sűrűsödés által. A részecskék a vonzás következtében közeledtek egymáshoz és a mozgás által összeállt. Minél inkább sűrűbbé vált az anyag, annál gyorsabban forgott a képződés, amelyből később a Föld keletkezett.
    
    Ezt a felgyorsuló forgási jelenséget a műkorcsolyázóknál lehet szépen megfigyelni. A piruette először kinyújtott karral és lábbal lassan kezdődik, de minél jobban csökkenti a korcsolyázónő a saját kerületét, annál gyorsabban forog.
    
    A Föld forgása tehát közvetlenül a keletkezésével vam összefüggésben. Minél jobban sűrűsödött az anyag, annál gyorsabban forgott a bolygó. A belső rétegek súrlódása, valamint az apály-dagály hatására a Föld forgása fékeződik, egyre lassabban forog.
    
    Jó 4 milliárd évvel ezelőtt a fiatal Föld napja csak 14 óráig tartott. Még 400 millió évvel ezelőtt is 22 órára volt szükség egy fordulatra, Manapság már 24 óráig tart egy nap! Ha jól emlékszem a számadatra, naponta 0,02 mp-cel lesz hosszabb a Föld teljes forgási ideje, vagyis a nap 24 órája.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    23. Hol a szemüvegem? Egyéb furcsaságok
    Nem láttad kislányom, hova tettem a szemüvegemet? - De igen, ott van a nagymama homlokán! Ilyen, vagy hasonló párbeszéd a történelem folyamán nagyon sokszor történt. Avagy kereste valaki a szemüvegét és egyszercsak a tükörbe nézve megtalálta. 
    Nehogy bárki is azt gondolja, hogy öregkori feledékenységről van szó. Bárki kipróbálhatja a következőt. Egy nap-, vagy bármilyen szemüveget tegye a homlokára úgy, hogy az ott ne mozogjon. Egy idő, kb. 30-40 mp múlva nem érzi a szemüveg nyomását.
    Ugyanis: 
    1. az élőlények ideg- és egyéb szervei csak a változásra (az egyensúly felborulására) reagálnak; 
    2. az idegvégződések (agysejtek axonjai) változás esetén (nyomás, szakadás, stb.) jelet továbbítanak az agyba;
    3. a jelek továbbítása nagyon minimális, de mégiscsak energiát igényel;
    4. az idegek energia-tartaléka véges.
    Ezért, ha egy (vagy több) idegvégződés állandó pl. nyomás alatt van, egy bizonyos idő múlva nem küld több jelet. Tehát a "nagymama" azért nem tudja, hogy hol a szemüvege, mert már régen a homlokára tolta és azóta az érzőidegek kimerültek, nem adnak jelet a bőrt érő nyomásról!
    Szemléletesen bemutatható ez a jelenség a látóidegekkel.
    Itt tisztában kell lenni azzal, hogy
    1. a fehér szín a piros, kék és zöld szín keveréke;
    2. a szem sárga foltján színérző csapok vannak, amelyeknek 3 fajtája van: a./ hosszú fényhullamokra reagáló, azaz piros érzetet keltő; b./ közepes fényhullámokra reagáló, azaz zöld szín érzetet keltő; c./ rövid fényhullámolra reagáló, azaz kék szín érzetet keltő.
    A fenti ábra baloldali keresztjére koncentrálva mozdulatlanul kell nézni kb. 20-30 mp-ig. Azután a jobboldali keresztre pillantva érdekes dolog történik (kivéve, ha valaki színvak!). Az előbbi négy piros téglalap helyett világoskék színű téglalapok láthatóak. Kb. 12-15 mp múlva azonban kifehérülnek az előbbi világoskék foltok. Mi ennek a magyarázata?
    Ha sikerült mozdulatlanul a keresztre koncentrálni, a piros foltokra reagáló csapok kimerültek, nem küldenek jelet az agyba. Amikor a fehér lapra tekintünk - normális körülmények között mind a 3 féle csapok jeleire szükség van, illetve lenne, de a piros-érzet hiányzik, csak a zöldet és kéket érzékelőcsapok adnak jelet az agynak. Ezért, mint a legelső ábrán látható e két szín keveredését látjuk. Közben a piros színt érzékelő csapok regenerálódnak, az agy megkapja a piros jelet és fehéret látunk!
    Akinek ez kevés meggyőző értékű, annak alább készítettem kék és zöld színű ábrát is és lehet ellenőrízni, hogy ha a kék jel hiányzik a fehérből, akkor ott sárga lesz, ha zöld akkor halvány lila. Pontosan úgy, ahogy a legfelső színképben látható! Egyébként két alapszín keverékét a harmadik alapszín kiegészítő színének nevezik.
    Feltételezem, hogy a színekkel kapcsolatos dolog sok olvasó számára újdonság volt. Akkor most egy érdekes "házi feladattal" zárom a cikket. Az alanti kép közepén lévő 4 kis pontra mereven (mozdulatlanul) koncentrálva minimum 30 mp után váltsunk át a jobboldali fehér mezőre. Egyszerűbb lelkek földöntúli jelenést fognak látni, magyarázatot nem is igényelnek. 
    Magyarázat:
    "Réges-régen", amikor még filmre fényképeztek, a filmet előhívták, azt nevezték negatívnak, majd arról készítették a fényképet. Negatívnak ezért nevezték, mert fekete-fehér esetében, ami a valóságban fekete volt, a negatíven fehér és viszont.
    Eme utolsó képen egy ilyen negatív látható, ami később a jobb oldalon pozitívvá válik. Hogyan, miért?
    Amikor a negatívra "meredünk" hosszan a következő történik: ahol fehér foltokat látunk, ott mind a 3 fajta színérzékelő csapok meg vannak terhelve és idővel kimerülnek; a fekete foltoknál a színérzékelő csapok nincsenek igénybevéve.
    No most! Ha a fehéralapra tekintünk, ott ahol a csapok kiégtek (előzőleg fehért láttak) ott most nincs semmiféle jel, sötét van, fekete foltot látunk a fehér helyett. Ahol előzőleg fekete volt, ott most működnek a csapok és adja mind a 3 jelet, vagyis az agy "kikeveri a fehéret". Tehát minden az ellenkezőjére változik!
    
    Végül még szórakozásképpen készítettem egy zászlót kiegészítő színekkel. Meg lehet próbálni, mi jön ki belőle.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez 
    Vissza a témához (Ismeretek)
    24. A nevetés evolúciója; Emberek és majmok hasonlóképpen nevetnek
    Ha fiatal csimpánzokat, vagy gorillákat csiklandoznak a kisgyerekek kacagáshoz hasonló rohamokat kapnak.Tehát a nevetés nem tipikus emberi tulajdonság, amint egy nemzetközi kutatócsoport megállapította.
    A nevetést 10-16 millió évvel követhetjük vissza egészen az ember és az emberszabású majmok őséig, írják kutatók a „Current Biology“ szakfolyóiratban.
    „Meglepett bennünket, hogy a csiklandozás a gorilláknál és az orang-utánnál is hangmegnyilvánulást okoz.“- mondta Elke Zimmermann a hannoveri Állatorvosi Főiskoláról.
    Összesen 800 hang- és videó-felvételt készítettek a kutatók, amint a ápolók az állatkertben és egy malayziai orang-után központban 22 állatot kezén, lábán, nyakán és a hónalján csiklandoztak. Az embereknél a szülők csiklandozták gyerekeiket.
    A biológusok 11 jellegzetességet figyelembevéve elemezték a kacagásokat. Megállapították, hogy a nevetés törzse pontosan annak a molekulár-genetikusan jól bizonyított rokonságnak felel meg ami az orang-után, gorilla, csimpánz, bonobo és az ember között fennáll.
    Minél közelebbi egy faj az emberrel, annál hasonló a nevetése. Amíg az orang-után és a gorilla alig hallható a kacagás, vihogás, addig a csimpánzoknál és a bonobo-majmoknál néha emberhez hasonló melódiája van.
    
    „Nevetésünk előfokozatokból kellett, hogy kifejlődjön“ – állítja Marina Davila Ross az angol Portsmouth Egyetemről. A biológusnő már korábban rámutatott, hogy a kihalással fenyegetett orang-utánoknál is egy érzelmi arckifejezés ragályosan hat és mosolyt mosollyal viszonoznak.
    
    „A legújabb tanulmányokkal nemcsak arról szerzünk ismereteket, hogy mi emberek miben különbözünk a majmoktól, hanem arról is mennyi van belőlünk a majmokból“ mondja E. Zimmermann. A tanulmány szerint nincs utalás arra, hogy a majmok az emberhez hasonlóan a nevetést szociális szerszámként bevetnék egymás befolyásolás céljából.
    „Az eddigi ismeretek szerint az emberszabású-majmok nevetése őszinte, valószínűleg hiányoznak az idegsejti feltételek a beállított nevetésre“ – magyarázza a kutatónő. 
    A majmok nevetése ezáltal mindíg valódi vidámság kifejezése, ebben nem különböznek az emberi csecsemőktől, viszont a felnőttektől igen.
    ***
    Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    
    25. Miért esik le az alma a fájáról?
    
    Talán azt gondolhatja valaki, azért esik le az alma, mert túl nehéz és a szára nem tudja tartani. Nem egészen olyan egyszerű a dolog. A fa alatt nemcsak nagy és érett almák találhatóak, hanem gyakran kicsik, rohadtak, vagy kukacosak. Ép almák, amelyek még éretlenek erősen tartják magukat a száron és csak nehezen szakíthatóak le. Úgy látszik , hogy a fa megválik az érett, vagy egészségtelen, beteg gyümölcsétől. De honnan "tudja" ezt a fa?
    A növények a gyümölcsük állapotáról hormonok használatával informálódnak. Almafa esetében, de sok más gyümölcsnél is ez az ethylén-gáz. Az érett, de egy megtámadott alma is ezt a gázt termeli és ezzel küld kémiai üzenetet a többi gyümölcsnek és a fának.
    
    Egy egyszerű kísérlettel bizonyítható: 2 plasztikzacskó. Az egyikben egy friss, de éretlen ép alma van. A másikban egy hasonló ép, de mellette egy rothadó alma v an a zacskóban, amely ethylént gerjeszt . Ezáltal
     megfigyelhető, hogy az abban az egészséges alma hamarabb megérik, mint az első zacskóban lévő. Tehát ez a gáz meggyorsítja az érési folyamatot és gondoskodik arról, hogy az összes gyümölcs lehetőleg egyidőben érjen.
    
    Ez a gáz a szomszédos levelek biókémiáját is megváltoztatja és ezáltal elkezdenek egy fajta öregedési hormont, az abscizinsavat termelni. Ez azzal jár, hogy az ág és a gyümölcs szára között egy választóréteg képződik, azaz a kiszáradt sejtek rétege megakadályozza a tápanyagok áramlását, az almát nem táplálja tovább a fa. Egyszercsak szakad ez a száraz töréspont és az alma leesik az almafáról.Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    26. Miért négyzet alakú a zsebkendő? 
    
    Talán még fel sem tűnt senkinek, hogy a zsebkendő majdnem mindíg négyzetalakú, akár papírból, akár szövetanyagból van. Pedig a négyzetalak nem véletlen, hanem története, történelme van.
    Tudiillik az első zsebkendőket nem az orrtörlésre találták ki. Az orr-törlés/kifujást annakidején a hüvelyk és a mutatóujjal végezték és vagy a kabátujjába, vagy az asztalterítőbe törölték. Előkelő társaságban kizárólag csak a bal kézzel volt szokásos, a közönséges népség mind a kettővel.
    A zsebkendő státus-szimbolum volt, gyakran drága anyagból, mint pl. selyemből, gyöngyökkel kirakva, arannyal, drágakővel diszítve.
    A 13.századtól az előkelő társaságnak egy nagyon szűk körébe volt használatos a zsebkendő. A nemes kendő több, mint egy elegáns ruhatartozék volt. Egyiket-másikat drága parfümbe itatták. Idővel az udvari magas körökben kifejlődött egy „zsebkendőjelbeszéd“.
    Búcsuzásnál lengetett zsebkendő „hű maradok hozzád“ –ot jelentett.
    Ablakba akasztva:“vigyázat, engem ellenőriznek!“
    Véletlenül kiejtve nadrágzsebből:“szívem már foglalt!“
    A zsebkendő természetesen „zálogtárgy“ is lehetett.
    
    A zsebkendők formája nagyon változatos volt (kerek, 3-6 szögletű, ovál stb.) és ez nem tetszett a francia királynőnek, Marie Antoinettének, ezért a király, XVI.Lajos rendeletet adot ki amiben. a zsebkendő alakját egységesítették és méretét szabályozták.
    A Francia Forradalom következtében a királyt és a királynőt kivégezték, a zsebkendő demokratikus lett. Először még anyagból és 1929-től papírból is készítették, de a négyzetalak megmaradt, mert egykor a királynőnek úgy tetszett.
    
    A nürnbergi egyesült papírművek 1929 január 29-én szabadalmaztatta a papír zsebkendőt „Tempo“ néven. Szenzációs ötlet volt, orr törlés után a papírt el lehetett dobni. A háziasszonyok boldogok voltak, hogy nem kellett az szövetzsebkendőket mosni-vasalni. Azonkívül a nátha-bacillusok is a szemétre kerültek.Néhány év múlva a kereslet olyan n agy lett, hogy a papírműveknek ujabb gyárakat kellett építeni.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    27. Nem semmi a "nulla" története! 
    
    „Az illető egy nagy nulla!” – ismerős szólás-mondás. De miért van a nullának ilyen rossz híre? A „semmi”(zérus, zéró, nulla) valahogyan negatív hatású, de hogyan lehet a semmi rossz?!
    Amikor a gyermekek számolni tanulnak, azt az ujjaikon teszik: 2 meg 3 az 5, csak a nullával van probléma, nincs olyan ujj.
    A nulla valóban egy különlegesség. Jóllehet az emberek már régóta számoltak, de a nullát nem ismerték. A római számokban nincsen nulla. A semmi nagyon gyanús volt az akkori embereknek.
    Az arab számok fejlődése sem nullával kezdődött. Kő és agyagtáblákra először csak ék írással, azaz egyenes vonalakkal írtak. Állítólag a két egyenes által határolt szögek számával azonosították a szám,jegyeket, mint a mellékelt ábrán látható. Később amikor nem vésni, hanem rajzolni lehetett, a számok szögei lekerekedtek. És megszületett a szögtelen szám, vagyis a nulla!
    A nullát Indiában találták fel. Csak a 13.évszázad elején került Európába az olasz és arab kereskedelmi kapcsolatok folytán. Hosszúideig azonban az ördög művének tartották. Az európaiak nem akartak megválni a régi számolótábláktól. És a nulla, a semmi, amúgy sem létezhet. A semmi Európában tiltott istenetelen tér, tabu volt. 
    A 16. században élt Ries Ádám, aki a modern számolást az arabszámokkal bevezette. Neki köszönhető a nulla bevonulása és győzelme a matematikába.
    A nulla eredeti indiai neve „sunya”, az araboknál „sifr”, az olaszoknál a sifr-ből „zefiro” lett, a velencei tájnyelven „zéro”-ra változott. A 20. században a nulla jelentősége határtalanul megnőtt, mivel a számítógép az egész világot 0”-ra és „1”-re szedi szét. A nulla tehát több, mint semmi!
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    28. Mi a kenőpénz eredete?
    
    Ha korrupcióról, megvesztegetésről hallunk sokszor a „kenőpénz“ kifejezés is szóba kerül. Honnan származik ez a kifejezés?
    A postakocsik idejében a 18. és 19. században az emberek városról városra utaztak. Az utazás elég fáradságos volt. Gyakran napokig voltak úton. A lovakat váltogatni kellett. A rossz földutakon eltörött a kocsirúd, esőben a kocsi elsűllyedt a mocsárban, sárban. Télen a fűtetlen kocsiban nagyon hideg volt és bűzös.
    Wolfgang Amadeus Mozart, rövid életében rengeteget utazott így mérgelődött:“ez a kocsi kirázza az ember lelkét! …szabály lesz számomra inkább gyalog menni, mint postakocsival utazni.“
    Mindezen nehézségekhez még az is járult, hogy az utazás sokba került, csak a gazdagok tudták megfizetni. A tulajdonképpeni utiköltségen felül, még különböző díjak fizetése volt kötelező: út-díj, külön díj az előfogatért, kapupénz, hídpénz és kenőpénz.
    Hogy a kocsi kerekei ne nyikorogjanak kellemetlenül meg kellett időnként zsírral kenni, ezáltal kellemesebb lett az utazása. Tehát a kenőpénz egy fix díj volt.
    Annak idején Goethe például, amikor Olaszországba utazott 10 krajzár kenőpénzt fizetett. Tehát a tekintélyes költő is fizetett kenőpénzt, mégsem volt korrupt!
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    
    29. Honnan származik a SPAM kifejezés?
    
    Ha az elektrónikus postaládát kinyitjuk, gyakran találunk garmadával olyan leveleket, reklámokat, árucikk ajánlatokat, veszélyes szerelmes leveleket idegen országokból stb. , amire nem vagyunk kiváncsiak. Az ilyen e-mail-okat „spam“-nak nevezik. Honnan származik ez a fogalom?
    Eredetileg egy amerikai húskonzervnek volt a márkaneve „spam“! A név a „Spiced Ham“ levezetéséből származik, ami annyit jelent, hogy fűszerezett sonka. Az előnye ennek a húskonzervnek, hogy nagyon sokáig tartható szobahőmérsékleten, vagyis hűtés nélkül.
    Világszerte ismert lett a „spam“ a 2. Világháborúban. Mindenegyes US-katonánál volt 1941-től egy doboz ebből, ami egy napi adagot jelentett. Egy ideig még a háború után is az egyetlen kapható hús volt.
    Az angol komédia-sorozatban ("Monty Pythons Flying Circus") egy étteremjelenetben az étlapon minden ebből a konzervből készült: spam tojással, spam tükörtojással, spam, spam, spam stb………
    Végülis a "spam" szó egyetjelentett a „tömegével van“ kifejezéssel és így került az internetbe.
    Az oxfordi Szótárban (New Oxford Dictionary) 1998 augusztusától szerepel ez a szó, mint önálló fogalom a reklámszemétre az e-mailokban.
    Ez a reklám-szemét növekvő problémát és költséget okoz. A szortírozás, törlés, a spamszűrők feleslegesen időbe és pénzbe kerül. Világszerte manapság 25 milliárd dollárra becsülék az okozott kárt.
    Egyébként a www.spam.com a húskonzerv internetoldala.
    ***Vissza a tartalomjegyzékhez Vissza a témához (Ismeretek)
    30. Honnan származik az internetes fogalom „blog“? 
    
    Blog alatt egy bizonyos internetes naplót értünk, amibe mindenki írhat valamit. De honnan származik e szó?
    A fogalom eredetéhez ca. 500 évvel vissza kell mennünk, még hozzá a tengerészekhez. Abban az időben nem volt egyszerű dolog a hajózás. Iránytű volt ugyan már akkor is, de nagy problémát jelentett a sebesség megállapítása. A nyilt tengeren fix pont, vagy modern sebességmérő hiányában nem tudta senki, hogy a vitorlás hajó mekkora utat tett meg.
    
    A 16. század végétől a tengerészek sebességmérője a következőképpen nézett ki. Egy háromszögletű fadeszka (angol neve LOG) ólom nehezékkel kötélre kötve. A kötélen 7,2 méternek megfelelő távolságra csomók voltak. A deszkát a vízbe dobva kb. azon a helyen maradt és mennél gyorsabban haladt a hajó, annál gyorsabban tekeredett le a kötél a csomókkal. A homokórával megállapították, hogy a bizonyos idő alatt hány csomó tekeredett le. A tengerészek ezt a kötelelet logzsinórnak, a homokórát logüvegnek nevezték. A mért sebességet feljegyezték az úgynevezett log-könyvbe.
    Későbbiek folyamán más dolgokat, eseményeket is feljegyeztek ebbe a könyvbe. Igy lett a logkönyvből hajónapló. Azóta sok minden megváltozott a tengerészetben ami a sebességmérést, a helyzetmeghatározást illeti, de egy maradt a logkönyv!
    Az interneten a web-logból lett a modern blog, egy internet naplóféleség, aminek őse egy darab deszka.
    
    Vége

 Ismeretek

Anyagias szellem, szellemes anyag   1. Előszó   2. A megismerés rögös útja   3. Filozófiamentes definíciók          3/1. Az élettelen anyag          3/2. Az élő anyag   4. Speciális élő anyag, az agy          4/1. Néhány számadat          4/2. Valamit a működésről   5. A virtuális világ   6. Hogyan függ az anyagtól a gondolat, a szellemi tevékenység?   7. Ha anyag nélkül nincs gondolat, miért nem látható, mérhető?   8. Összefoglalás    9. Következtetések: 10. Közjáték 11. A „két“ világ 12. Minden viszonylagos! 13. Látomások, túlvilági tapasztalatok, élmények, érzelmek 14. Érzetek:          14/1. A fájdalom         14/2. A látás 15. A gondolat-"átvitel" 16. A zene is anyag 17. A mindennapi agy-munka 18. Mi a különbség a robot-gép és az agy mûködése között? 1. Előszó Az idealistáknak is tudomásul kell venni, hogy anyag létezik, bár elképzelésük szerint a szellemnél alacsonyabb rendű és a szellemnek teremtő és irányító szerepe van (dualizmus). Materialisták abból indulnak ki, hogy csak a tapasztalt és tapasztalható anyag létezik. Még természettudományos képzettségű személyeknek is problémát jelent egyes dolgok, pl. a gondolat, gondolkodás, tudat, zene, művészet stb.anyagiságát megérteni, sőt csupán elképzelni is. Milyen anyag az, amit nem lehet látni, nem lehet mérni, súlytalan stb.?? Az alábbi cikksorozat ezekre a problémákra próbál feleletet adni.2. A megismerés rögös útja Az emberiség kifejlődése óta mindíg arra törekedett, hogy a körülötte lévő világot, a természetet mind jobban, alaposabban megismerje. A tudomány által szerzett ismeretek alapján a környezetét, az alkalmazott technika segítségével alakítja, befolyásolja. Bár a tudomány az (anyagi) világ mind teljesebb megismerése irányába halad, érdekes módon nem érheti el a végét, mert minden régi kérdés megválaszolásával, újabb kérdés(ek) merül(nek) fel. Ami logikus is, hiszen minél részletesebben vizsgálják a jelenségeket, annál szerteágazóbbra és komplikáltabbra valóságra bukkannak. Szerintem akkor teszünk szert a valóság igaz ismeretére, ha érzékeink korlátain belül maradva, a világról való tudásunk elsôdlegesen az észlelési megismerésbôl ered, vagy abban gyökerezik. A világon minden ok és okozati összefüggésben van, minden változás láncreakciókat vált ki, amit nem is lehet mindíg követni. Természetesen nagyságrendi különbségek vannak a hatások között. Egy speciális jelenség vizsgálatánál elkerülhetetlen, hogy a "környezetből kiemelve", elkülönítve vizsgálják. Ezért egy leírás, vagy kísérlet eredménye eleve egy "közelítés", melynek pontossága a kizárt, de befolyásoló körülmények nagyságától függ." Az emberi tudomány a matematika segítségével igyekszik a természet (anyag) működését több-kevesebb sikerrel "emberi" nyelvre lefordítani, ami végül is csak "közelítés" marad. A "közelítés" tolarenciája (szórása) a tudomány fejlődésével mindíg kisebb lesz, de a nullát sohasem fogja elérni.Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)  Vissza a témához (Ismeretek)  3. Filozófiamentes definíciók Félreértések elkerülése végett felhívom a figyelmet arra, hogy ezentúl a teljes cikk, minden, csak az emberre vonatkozik. Bár az esetek nagy része ugyanúgy állatokra is vonatkozhatna. Az ember születésétől a haláláig az érzék(ideg)szervein keresztül érkezett információk alapján az agyában lejátszódó bio-elektro-kémiai folyamatok által tart kapcsolatot őt körülvevő világggal. Ez a "világ", amely mindenegyes személynek egyéni, különleges és más személytől eltérő, felosztható anyagi és szellemi világra.Az anyagi világ az, amit közel minden ember és közel mindenki azonos módon és formában vesz tudomásul.A szellemi világ, amit ezentúl virtuális világnak fogok nevezni, kivétel nélkül minden ember részére különböző. (Erre még vissza fogok térni.) Az anyagi világ felosztható élettelen -, vagy állandó - anyagokra, és élőlényekre, és élő - időben változó - anyagokra. Mind az élettelen, mind az élő anyag (az alapegységek) az elemek legkülönbözőbb csoportulásából, vegyületekből áll. Az emberi érzékszervek azonban az anyagi világ csak egy nagyon kicsi, behatárolt részét veszik tudomásul: hő, fény, halmazállapot, gravitáció, mozgás stb.

3/1. Az élettelen anyag

Az élettelen anyag formájában, összetételében, minden anyagi vonatkozásban időtlen, állandó, mindaddig, amíg a külső feltételek, erők ezt az állapotot egy másik, de szintén állandó formára meg nem változtatják.

Az emberi érzékszervek azonban az anyagi világ csak egy nagyon kicsi, behatárolt részét veszik tudomásul: az anyagnak csak bizonyos megjelenési formáit és a megjelenési formáknak pl. rezgésnek egyes sávjait (hang, hő, fény) stb. A tudomány és technika segítségével az emberi elme lehetővé tette érzékeink által nem észlelt anyagi jelenségeket, érzékeinknek megfelelő kategóriába átalakítani.
Például : az emberi szemnek láthatatlan infravörös-, ultraibolya-sugarakat, minden egyéb energia megnyilvánulást láthatóvá, vagy mérhetővé tenni.
Az anyagot a tudomány különböző megnyilvánulási formában definiálja, amely azonban nem más, mint matematikai definiciók variálása és annak szöveges körülírása.
Akár sugárzásról, energiáról, fényről, rezgésről, térről, térerőről, avagy azok levezetett matematikai formáiról, sebességről, hullámhosszról, intenzitásról, dimenzióról, stb. beszélünk, vagy hallunk, az anyagról az anyagban és az anyagból történik.
Az elektromágneses hullámokat a nullától a kozmikus sugárzásig bezárólag mérni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy átalakítjuk olyan formává, ami érzékelhető, látható. Ha az e.m.hullám nem anyag lenne, nem lehetne átalakítani (és nem lehetne mérni!)!
3/2. Az élő anyag

Az élőlények ugyanazon elemi részecskékből, elemekből épülnek fel, mint az élettelen anyag, de egy lényeges, minőségi különbséggel rendelkeznek. Az elemek olyan csoportosulása, amelyben az idő függvényében állandó anyagcsere, vegyületek lebontása, felépitése és átalakítása (oxidáció), új elemek beépítése és kiválasztása folyik.
Az élő anyagokra vonatkozó fogalmak csak egy bizonyos időpillanatbani, vagy bizonyos időtartam alatti állapotot jelentenek és jelenthetnek.
Az élő anyag jelenségeit az ember az saját idegrendszerén belül észleli (érzi), de a tapasztalatai alapján a fogalmat embertársaira (sőt az állatokra is) interpretálja.
Néhány ilyen fogalom:_egészség, _emésztés, _álmosság, _szomjúság, _szédülés, _éhség, _zsibbadás, _hasmenés...stb.
A fentiek az élő emberi szervezet, vagy annak egy (al)szervének állapotát, aktivitását, vagy működési zavarát jelenti. Mindenképpen csak anyagi vonatkozásról beszélhetünk és nem hiszem, hogy valami földöntúli, szellemi, vagy anyagtalan dologra gondolna valaki.
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) Vissza a témához (Ismeretek)
4. Speciális élő anyag, az agy

Az agy anatómiai fogalom. Az élő test egy szerve (hozzáértve az egész idegrendszert), de a legfontosabb szerve, ami nélkül nem működik. Azért nevezem speciális (élő)anyagnak, mert működésével nemcsak az ember (és állat) minden részét, szerveket és szervezetét irányítja és fenn tartja, hanem önmagát is definiálja, vagyis a "tulajdonos" (ön)tudatával egyenlő.
Ha már itt vagyunk, jó lesz ismertetni, mit értek egyes fogalmak alatt:A tudat a szubjektív élményekhez kötődött agyállapot, amely több különböző tudatállapotból áll össze és az agykéreg működéséhez tartozik. A tudat megjelenésében az agykérgen kívül, számtalan agyközpont is szerepet játszik, elsősorban a hippokampusz és a limbikus rendszer központjai.
Minden élő embernek saját, egyéni, elidegeníthetetlen, megmásíthatatlan, más számára hozzáférhetetlen (átnemültethető!) független tudata van.A tudat személyes és nem létezik a hordozója (tulajdonosa) nélkül!
A "conscientia" latin szó eredetileg René Descartes megjelenéséig "lelkiismeret'-ként volt használatos. Descartes tért át a "tudat" kifejezésre, de még ma is belekeverik egyesek a lélek, szellem, elme fogalmakat.Az ész, vagy az elme az agy működését jelenti. Azt, hogy az érzékszervek információit a külvilágról az agy feldolgozza, tárolja, szükség esetén "előveszi", "lehívja", kapcsolatokat létesít, stb. Működéséhez természetesen megfelelő anyagi feltételek, mint pl.: vér, ásványianyagok, nyomelemek, oxigén stb. szükségesek. (Egy halottnak agya még van, de elméje, esze nincs!)
A lélek és a szellem szó, idealista és alapnélküli megkülönböztetésű kifejezés az elmére.
Mielőtt a gondolatra, gondolkodásra rátérnénk meg kell ismernünk a forrását, az agyat. Természetesen csak vázlatosan, általános színten. Az agy kutatás ugyan nagyon régen elkezdődött, de tudományos alapon csak 1837-ben kezdődik és a XX.sz.ban fejlődik igazán tovább. Igazi és ugrássszerű fejlődését a komputer és egyéb technika segítségével csak az utóbbi ca. 10 év hozta.
Már Hippokrates (460- 375 i.sz.e.) kifejtette, hogy nem a szívvel, hanem az aggyal gondolkodunk, de nem hallgattak rá. Még 50 évvel később is ragaszkodott Aristoteles (384-322 i.sz.e.) a szívhez és az agyat a test túlmelegedését gátló hűtőszervnek képzelte.
Így van ha filozófusokra hallgat az ember!
A római orvos Claudius Galenus (i.sz.129-200), aki sebesült gladiátorok gyógyításán keresztül jutott arra a már érvényes megállapításra, hogy az agy az emberi gondolkozás és emlékezés központja. 
                                                    Nem untatok senkit sem az agy "történelmével", sem magával az agy anatómiájával. Az ezzel foglalkozó tengernyi szakirodalom mindenkinek rendelkezésére áll.
Röviden, "velősen", amit nem árt tudni az agyról!
4/1. Néhány számadat 

Egy női agy 1245 gramm, egy férfié 1375 gramm tömegű.
Testsúlyunknak az agy 2% -a, de 20%-át vesz a vérellátásból igénybe. A vérkeringés látja el az agyat oxigénnel és szőlőcukorral (glukóz), valamint elszállítja az anyagcsere anyagait és a széndioxidot.
Agyunkban ca. 100 milliárd (1x10*11) idegsejt (neuron: soma, dendrit, axon), amelyek egymással ca. 100 billió (1x10*14) szinapszissal összeköttetésben vannak. Ez azt jelenti, hogy egy idegsejt átlagban 1 ezer másik idegsejttel van kapcsolatban és ezáltal bármelyik idegsejt bármelyik idegsejttől maximum 4 lépésben elérhető.
Egyetlen idegsejt másodpercenként 1 000 ( egy ezer) impulzust tud leadni.

Myelin-hüvellyel bevont axon a rajta futó impulzus sebességét akár 100-szorosra növelheti.
Az idegsejteken kívül ca. 5 000 milliárd (5x10*12) gliasejtre is szükség van, melyek feladata a neuron-hálózat rögzítése, a neuronok táplálása, sérült axon javítása, felesleges anyagok eltávolítása.
Az idegsejtek (neuronok) működésükkor hormonokat, és közvetítő vegyületeket állít elő (dopamin, noradrenalin, adrenalin, acetylcholin, glutaminsav, serotonin, neurotensin, somatostatin, motilin, stb.), miközben a hálózatban kalium-iónok, nátrium-iónok, klór-iónok, chólin-iónok, acetat-iónok, nitrogénmonoxid-iónok és elektromos feszültségek (-90 mV-tól + 40 mV-ig) vándorolnak.
A központi idegrendszer elemei: 96%-ot 3 elem: hidrogén, oxigén és szén, a további 4 %-ot nitrogén, mész, foszfor, kálium, kén, nátrium és klór teszi ki.4/2. Valamit a működésről

Megállapított és ismert tény, hogy az agyban nincs alá és fölé rendeltség. A különböző funkciók és a szervek autonóm vezérlése egyidejűleg történik, akár függőségben egymással, akár függetlenül, vegetatív, vagy akarattal.
Mind a funkcióprogramok, mind az emlékek, mind a lexikális tudás, mind a tudat, bármilyen néven is nevezzük őket, bármilyen felosztást alkalmazunk (anatómis, pszichológai, filozófia, neurológai) az agyi idegsejtek millióiból csoportos statikus, állandó összeköttetésekből (mintázatok, emléknyomok) áll.

Ez az agyműködés, amely lehetővé teszi az elvont gondolkodást, a helyzet-felismerést, az idő érzékelését, az én-tudatot és a körülvevő anyagi világ belső leképzését.
Ezeknek a "mintázatoknak" a dinamikus és állandó "leolvasása" jelzi, hogy élő és tudatánál lévő emberről van szó.
Kivételes esetekben azonban a "leolvasás" nem lehetséges, ilyenkor nincs az ember tudatánál (de a tudat anyaga, a hálózat meg van!!)
Mint említettem rendkívüli "üzemmód" is előfordulhat és annak többféle megnyilvánulási formái vannak. Most csak a kómával kapcsolatban néhány mondat.. A kómának is több fokozata, esete van.
Vejem apja 60 éves korában volt 4 hétig kómában. Erre az időre vonatkozóan semmire sem emlékezett. Egy 40 éves olasz férfi több éven át volt kómában. Ő elejétől végig mindent hallott és megértett, de még a szemét sem tudta kinyitni, sehogyan sem reagálni.

Ebben az esetben a motórikus és egyéb funkciók programja, leolvasó rendszere nem működött. Egy idő után azonban újra beindult és ma a férfi egészséges.
Ha egy nagyon pici (alvadt) vérrög (anyag!) által okozott oxigén hiány egy kritikus helyen megakadályozza az elektromos, vagy a kémiai jel(ek) továbbjutását leállíthat egy, vagy több, vagy akár az összes agyfunkciót!

A tudat az agy struktúrájába tárolt, beégetett, berajzolt, konzervált, kialakult, képzett, beírt, rögzített (a kifejezés ízlésszerint választható!) információk összessége (permanens és passzív állapotban).
Az ébren lévő individuum esetében e tartalom (tudat) aktívvá lesz, ami azt jelenti, hogy az egész tartalom minden pillanatban leolvasható (jelen van), persze csak az egyén számára.

A gondolat az érzékszervek jelenlegi és az emlékezet információi, valamint a lexikális információk, a tudat információi alapján "feldolgozva", (hasonlítva) formálva kialakított és a hippokampuszba "beleírt" emléknyom.

A fenti folyamat a gondolkodás, vagy a szellemi tevékenység.
Ki kell, hogy emeljem, hogy minden szellemi tevékenység (is) energiát (anyagot) fogyaszt! Az agy a magzatbanvaló kifejlődéstől kezdve addig "működik" (az egyén addig él), ameddig a szükséges "üzemanyag", az oxigén a kellő mennyiségben rendelkezésre áll. 
A fenti ábra az agyban végbemenő információ-feldolgozás modellje.Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
5. A virtuális világ

A cikk elején igéretet tettem arra, hogy a virtuális (vagy szellemi) világ tárgyalására még visszatérek.

Tehát az anyagi világ független az emberiség létezésétől. Ez mindenkinek belátható, úgy az evulúció ismerőinek, mind a Genezisben hívőknek. A Biblia szerint is az ember „teremtése“ a hatodik napon történt, amikor már minden „készen volt“, tehát a természet és az anyag rendelkezésre állt ember nélkül, és az ember is abból az anyagból készült! Az evulóció szerint is az ember a jelenlegi utolsó fejlődési fokozat képviselője és létezése nem idősebb 1 millió évnél.

Jóval nagyobb nehézséget képvisel azzal a gondolattal megbarátkozni, hogy a szellemi, vagyis virtuális világ teljes terjedelmében az összes eddig élt és élő ember agyának működésének „terméke“, melyet élőszóban, majd írásban adtak át és fejlesztették tovább.
Ebbe a katagóriába tartozik minden tudomány és minden áltudomány, minden képző és reprodukáló művészet, minden vallás, minden társadalmi, erkölcsi, gazdasági norma, technika , irodalom stb….Minden amit valaha emberek egymásnak elmeséltek, kitaláltak és alkottak.

Azt is el kell viselni az idealistáknak, hogy az ember is anyagból van, az agy működése is anyagi folyamat. Az agy működésének termékét sem lehet az anyagtól elvonatkoztatni, elválasztani, mert anélkül nem is létezik. Tehát a gondolat és minden „szellemi“ termék az anyag egy olyan különös változata, transzformációja, megjelenési formája, amelyet csak az élő emberi agy tud előállítani.
Az „emberi“ jelzőt azért kellett írnom, mert szellemi termékről van szó! Gondolattal minden élő agy, tehát állat is rendelkezik.
A következő fejezetekben a fentieket fejtem ki részletesebben.Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
6. Hogyan függ az anyagtól a gondolat, a szellemi tevékenység?

Egy szemléltető példa.
A számítógép binális rendszerben működve nem hasonlítható össze az agy működésével, mégis a megértés szempontjából a kibernetika területéről veszem a példákat.
Vegyünk kézbe (kesztyűvel!) egy CD-t, amire sok kis program, képek a nyaralásról, a gyerekkorból, levelek, dalok, stb. van lézer sugárral beégetve.
Próbálható akármilyen mérőeszközzel mérni semmiféle a CD-ről kiinduló hatást, sugárzást, egyebet nem lehet észlelni.
A számítógép CD-ROM meghajtóján keresztül, valamint a computer vezérlőprogramja által (energia fogyasztás mellett) a képernyőn megjelennek a "beolvasott" dolgok.
Ez eddig még nem nagyon hasonlít a gondolat agyi működéséhez.
A hasonlóság akkor lesz jobb és meggyőzőbb, ha a CD teljes tartalmát az író-olvasó memóriájába (Random-Acess Memory) másoljuk.

Az agy a magzatbanvaló kifejlődéstől kezdve addig "működik" (az egyén addig él), ameddig a szükséges "üzemanyag", az oxigén a kellő mennyiségben rendelkezésre áll.
A számítógép RAM-ja a bekapcsolástól kezdve addig működik, amíg a memória belső ellenállásán keresztül a feszültség hatására áram folyik.

Az agyban az életben tapasztalt, átélt érzetek, érzelmek, események emléknyomok formájában van tárolva. Ami nem más, mint az idegsejtek (neuronok) milliárdjainak csoportos és speciális összeköttetése axonok, szinapszisok segítségével.
A számítógép RAM-jában az átmásolt programok és képek bit (igen-nem, 0,vagy 1) formában bistabil-multivibrátotokban vannak tárolva.

Az agyban egy emlék felidézésekor, vagy gondolat képzésekor az agysejtekben és azok között elektromos impulzusok (-80 és +30 mV között), illetve nátrium, kálium iónok áramlanak és így a leolvasott, (bekapcsolt) neuronmintázat a gondolat.
A számítógépben a program futtatásakor a mikroprocesszor a RAM megfelelő részéből kiolvassa a tárolt 0,1 mintázatokat.
Az agyban áramló (120m/mp) elektromos impulzusok, a Föld mágneseterének egymilliomodrésze erősségű elektromágnese teret indukál. A frekvenciája 1-től 40-ig terjed és a lassú (frekvencia) tartományba tartozik. Frekvencia tartományok szerint, alfa, béta, gamma és theta hullámoknak nevezi a tudomány.
Ezek a (nagyon gyenge) hullámok nem paraméterei a gondolatoknak és azokkal semmilyen viszonyban nincsenek összhangban.
Ez az agyat működtető energia (glukóze-oxidáció, égés) egy részének átalakulása. (Mint minden elektromos készüléknél jelen lévő jelenség.)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 

7. Ha anyag nélkül nincs gondolat, miért nem látható, mérhető?

Amikor ezt a szöveget olvasod, az agyad segítségével látod a képernyőt, olvasod a szavakká formált betűsorozatokat, megérted azok jelentését, tartalmát, közben tudomást veszel a környezetedről is, ha kissé csökkentett mértékben a levegő hőmérsékletét, a környező zajokat is talán.

Ebben a pillanatban az agyad különböző helyein, több különböző sejtcsoportban 300 km/h sebességgel száguldoznak a jelek (sejttől sejtig) sok irányba és sok irányból. Itt-ott elektromos feszültség(ek) lépnek fel néhány tíz-milliVolt nagyságrendben millimásodperc ideig és ujra megszűn-ik (-nek). Elektromos töltésű anyagi részecskék (iónok) vándorolnak. És ez mind térben! Egy állandóan változó 3 dimenziós hálózatban, sok tízezer idegsejt közreműködésével.

Először egy kézzel fogható példa az elektronikából. Ha egy elektronikus egységet, pl- rádiót, mosógép vezérlését stb. kézbeveszünk, látható hogy sok kis (aktív és passzív) elemet tartalmaz. Ha egy kapcsolásban egy jellemző értéket pld. egy ellenállás Óhm értékét mérni akarjuk, az a kapcsolásban nem lehetséges, ahhoz az ellenállás egy végét feltétlenül ki kell venni a kapcsolásból. Ha értesz hozzá tudod, hogy miért, ha nem, csak annyit elég tudomásul venni, hogy megváltoznak az értékek.

Ha a fizikai mennyiségeket: feszültségét egyes sejteknek, a hírvivő anyagok kémiai öszetételét, az aktívan résztvevő idegsejtek számát és térbeli helyét akarnánk mérni a következő áthidalhatatlan nehézségekkel találjuk szembe magunkat:
1. Ki kell nyitni a koponyát. Ez nem nagy kunszt.
2. Lokalizálni kellene azokat a (és állandóan változó) sejteket, amelyek jelen pillanatban aktívan résztvesznek a tudat képzésében. (Első lehetetlenség! )
3. Ha még él a személy, az idegsejt hálózatot mérés céljából meg kell szakítani, ami által az egész hálózat értelme és értéke, vagy megsemmisül, de legalább is megváltozik. Azonkívül ezt a műveletet néhány százezerszer meg kellene ismételni. Már az elsőnél meghalhat az illető, de ha jól bírja néhány után biztosan beáll az agyhalál, amivel az egész mérési kísérlet a kútba esett. (Második lehetetlenség!)
4. Tegyük fel a legnagyobb őrültséget, legyőzzük a lehetetlenségeket és meg mérjük pl.:525 834 sejt elektromos feszültségét és anyagi összetételét.
4a./ minden adat hamis lenne 
4b./ semmit sem fejeznének ki (mégha stimmelnének is az adatok) a mérési eredmények.
4c./ legfeljebb azt, hogy az agy is anyag, de ezt amúgy is tudjuk.
4d./ ha meg valami anyagtalan lenne a sejtek között, azt meg úgysem lehet semmi műszerrel kimutatni!
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 

8. Összefoglalás :
1. Az emberi (de az állati is) agy az evolúció jelenlegi csúcsterméke!
2. Az agy "terméke" az anyagnak egy olyan megjelenési formája, aminek jelenléte csak élő agyban kimutatható és lehetséges.
3. Olyan anyag, amit specifikus volta miatt (mozgásban lévő, élő, oxigént fogyasztó) lehetetetlen műszerekkel mérni!
Az alant felsorolt az agykutatásban használt mérési módszerek és eszközök különben sem alkalmasak a mikroszíntű mérésekre:
Az elektroenkefalográfia (EEG)
A számítógépes röntgentomográfia (Computer Tomography: CT).
Az EEG-hullámok agyi térképszerû ábrázolása (EEG Imaging).
Az EEG-térképpel rokon módszer a magnetoenkefalográfia (MEG),
A mágneses rezonancia képalkotás (Magnetic Resonance Imaging: MRI).
A pozitron-emissziós tomográfia (PET).
A fenti vizsgálati módszerekkel a gondolat jelenlétét, de nem a tartalmát teszi láthatóvá, tapasztalhatóvá. 
4. Ez a speciális anyag nemcsak az anyagi világ megismerését teszi lehetővé, hanem alkalmas arra is, hogy rész ismeretek újracsoportosításával új fogalmakat, megismerést tegyen lehetővé. Sőt azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a dús fantázia útvesztőjében ténfergők számára, a reális világ mellé, attól függetlenül és attól független virtuális világot építsenek ki.
5. A 4. pontban leírtak egyes személyeknek nehézségbe ütközik az 2. pont alatti állítás követése, elismerése.
6. Kétségtelen, hogy a tudomány még messze van attól, hogy minden, az aggyal kapcsolatos jelenségekre magyarázatot adjon. Ennek egyik oka a 3. pontban foglaltak. Csak azért mert a tudomány még nem talált magyarázatot minden földön létező jelenségre, nem indokolja az ezotérikus, metafizikus mesék magyarázatként való elismerését (részemről).
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
9. Következtetések:

A gondolat fogalma maga az az anyagi folyamat, ami az agyban lejátszódik.Agy, tudat, gondolat szétválaszthatatlan, de nem ugyanaz!
Tény, hogy minden tevékenység kivétel nélkül az agyon, vagyis az idegrendszeren keresztül történik elemek, molekulák, elektromos feszültségek változásával, mozgásával.
Az agy (és ezzel az ember) életben, működésben tartásához oxigénre, tehát ugyancsak anyagra van szükség.
A halál közvetlen oka kivétel nékül minden esetben az agy oxigén hiánya.
Elképzelhetetlen, hogy egy anyag, ebben az esetben az oxigén, egy másik anyagban az agyban egy anyagi tulajdonságokkal nem rendelkező valamit állítson elő, termeljen, amiről természetesen senki nem tudhat semmit, hiszen anyagi paraméterekkel akkor sem lehetne "felruházni", ha létezne.
Ennél van még egy nagyobb lehetetlenség is: az hogy ebből az anyagtalan valami anyaggá változhat.
Az agy, tudat és gondolat témára most prezentálok egy példát, kissé elvont fokon.

A következő helyiségekkel rendelkezik a 3 főnyi Kovács család: előszoba, konyha, hálószoba, lakószoba, gyerekszoba, fürdőszoba, WC. Ezt egyszóval lakásnak nevezzük.
A család ebben a lakásban lakik, azaz a helyiségekben, azok rendeltetésszerű használatával, mindennapi anyagi, kultúrális és egyéb szükségletüket elégítik ki. Ami természetesen mozgással jár. A lakás egy családiház része, amihez még egy kis kert is tartozik.
A ház = agy, a lakás = tudat, a család élete (mozgása) = gondolkodás (konkrét gondolatok).
Ha a lakás a házban van, akkor nem jelenti azt, hogy a lakás házból (hanem házban!) van.
A család élete (mozgása) a lakásban (egyidejűleg a házban) játszódik és nem házból áll (van)!
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
10. Közjáték
A lélek (hogy ennél a kifejezésnél maradjunk) felfogható úgy, mint az agy-vezérlõ funkció. De meghatározhatjuk röviden úgy, hogy a lélek az idegrendszer magasabb rendű, differenciált tevékenységén alapuló működések szubjektív vetülete.
Ugyanez általam hosszabban kifejtve:
A lélek nem lehet más, mint az agy "működéséből" származó jelenségeknek (ön/tudat, gondolkodás, gondolat, érzelmek, érzetek, stb.) az összessége és ezek külső és belső megnyilvánulása a személy környezetében és a környezetével szemben. 
Feltétlenül anyagnak kell lennie, különben hogyan tudna az "anyagon felüli, anyagon túli, nemanyag" az anyagi tulajdonságok nélkül az anyagban változásokat véghez vinni, produkálni valamit?
Néha idealista "bölcselkedõek" technikai kifejezéseket, mint pl."finom rezgés", "kozmikus sugárzás", stb. kifejezéseket erõszakolnak meg, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant.
A következõ kifejezések, fogalmak bármelyike, mint például: mozgás, rezgés, térerõ (mágneses,elektromágneses), energia, gravitáció, stb. anyagot jelent. Sõt az anyag együttesen jelenti mindezen (emberi) leírásokat, jellemzõket. Nincsen anyag, az összes fogalom egyidejű jelenléte, létezése nélkül. 
Filozofálgatunk egy ismerõs személlyel, aki közben hirtelen meghal. Azonnal felnyitjuk koponyáját és ott találjuk természetesen az agyát. Csak az agyát! Sem a tudatát, sem az elõzõleg kifejtett filozófikus gondolatát nem tudjuk semmiféle trükkel "elõhozni", mert az anyag (az agy anyaga) nem él! Oxigén hiánya miatt a "mûködése", mint gondolat generáló energia megszûnt.

Ha a tudat, vagy a gondolat egy valamely nem anyagi fenomén lenne, miért lenne szüksége anyagra (oxigénre)? Hogyan változna át az anyag nem anyaggá? Ha az a valamilyen anyag (pl.oxigén) ilyen egyszerûen anyagtalanná alakulhatna, akkor nem lenne érvényes az anyag megmaradásának törvénye. 
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 

11. A „két“ világ

Mi a különbség az anyag és a feltételezett más (szellem, lélek, anyagtalanság stb.) között?
_ Az emberek az érzékszerveiken keresztül (szerte a világon) csak az anyagi világról vesznek tudomást.
_Az anyagi valóság érzékelése ca.99%-ban azonos minden emberben.
_Az ember által létrehozott és az anyag szabályain alapuló berendezések, mûszerek segítségével érzékszervei határait kiterjesztette. Az anyag vizsgálatára, mérésére, jelenlétének tapasztalására mindenhol lehetõség van. Azonos eredmények produkálása, azonos feltételek mellett lehetséges..
_Az anyag, a természet szabályai (törvényei), az anyag megjelenési formái, fizikai-mechanikai tulajdonságai mindenki számára egyértelmû, azonos és reprodukálható.
_Az anyag (törvényei) természetesen nemcsak a Földön érvényes, hanem a világegyetemben is. Hiszen a Holdra-szállást sem lehetett volna végrehajtani elõzetes számítások, a fizika ismerete nélkül.
_Az anyagi világ tény, az ember érzékelésétõl és az emberiség létezésétõl független, és egyetemes! 
Ezzel szemben:
_A "nem anyagi világ" az emberi fantázia találmánya, az emberiség létezésétõl függ, az emberek tudatában "fészkel".
_Csak azóta "létezik", mióta "beszélõ" emberek élnek a földön, és fantáziájukkal kitalálták, egymásnak elmesélték, elhitték, továbbadták és fejlesztették.
_Minden ilyen természetû hiedelem, legyen az szellem, tündér, angyal, ördög, isten stb.nem lehet egyetemes, sem általános, sem egyforma, mivel semmiféle körülírással, legyen az anyagi, vagy más paraméter nem lehet egyértelműen és minden emberre érvényesnek meghatározni, definiálni.
_Az emberi társadalom és az individuum fejlettségi színvonalának megfelelõen változik is a "nem anyagi világ", tehát nagyon viszonylagos és ellenõrizhetetlen.
_Ki mit, miben hisz teljesen egyéni, még összehasonlítás is nehézkes.
_Objektívan nem érzékelhetõ, hatása nem mérhetõ, dimenziója nem is lehet, hiszen anyagi ("kézzelfogható") paraméterrel .nem is rendelkezhet.
_Így létezése nem bizonyítható.

Az az állításom, hogy a "nem anyagi világ" az emberi agyak terméke és csak az emberi társadalom ismerheti, magától értetõdõ, és önmagában bizonyíthatatlan (axióma), mert sem az embertõl, sem az anyagi világtól nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni.

Végezetül egy példa annak illusztrálására, hogy hogyan mûködik a szellemi világ.
Valaki véletlenül evett valamit, ami részben romlott volt, vagy mérgezõ anyagot tartalmazott. Egy bizonyos idõ múlva az illetõ kezdi magát kellemetlenül érezni. Elõször enyhébb, majd erõsebb hascsikarás, hasgörcs követi, végül hasmenésnél "köt" ki. Ezt a folyamat egy biológus-vegyész (én nem vagyok az) által leírható, megmagyarázható az élõ szervezet anyagi működése alapján.

Persze egy fantázia-fogoly szerint a rosszullétért kis manók a felelõsek. Egy másik a sátánra hivatkozhat. Egy harmadik egy boszorkányt tehet felelõssé. Egy negyedik titkos energiasugárzásra hivatkozhat. Mindezen esetekben a fantáziaszülemények létét, vagy nem létét nem lehet bebizonyítani, mert abban formában, hogy az egyén elképzeli csak az õ agyában létezik, objektív viszont nem. 
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) Vissza a témához (Ismeretek) 
12. Minden viszonylagos!

Köztudott (??), hogy a fényenergiát szemünkben a retina belsõ fényérzekelõ sejtrétege (pálcikák és csapok) alakítja idegi jelekké és továbbítja az agyba, ahol a látás érzete képzõdik. Most csak egy egyszerû képzeletbeli kísérlet segítségével akarok néhány filozófiai problémára utalni. De arra majd késõbb fogok visszatérni.

Elõször "veszünk" 5 fiatalembert( névszerint A,B,C,D,E), akik még sohasem voltak szemorvosnál és így nem tudhatják, hogy milyen tulajdonsággal rendelkeznek, ami a látásra vonatkozik. Mind az ötnek (egymástól elkülönítve azt az egyszerû feladatot adjuk, hogy néhány szál különféle virágból válasszák ki a pipacsot és mondják meg, milyen színe van a virágnak és a növény szárának. 
Ha összehasonlítjuk a válaszokat mind az 5 ugyanazt a választ adja: a virág piros, a szára zöld.
"A" szeme "tökéletes", a látott kép az 1-es számú.
"B" jelû személy színtévesztõ (piros hiányzik) a 2-es számú képet látja.
"C" jelû személynél a kék szín hiányzik, szintén színtévesztõ, a 3-as képet látja.
"D" szegény fiú színvak, csak szürketónusban látja a világot, 4-es kép az övé.

Jóllehet "B","C", "D" nem ugyanúgy látja a virágot (és a világot!), mint "A" mégis, egy véleményen van vele. Miért, mert ca. 2 éves korukban az emberek tanulják, hogy pl. a labda piros. A labda alakját betöltõ szín, akármit is érzékel az illetõ gyermek, - számára piros. A fû színét zöldnek tanulja meg, akkor is ha a valóságban világos szürkének látja (amirõl persze nem tud).
A végére hagytam az "E" jelût, tudniillik õ ugyanolyan tökéletesen lát, mit "A". Kicsit megváltoztattam a színeit (5-ös kép), mert felteszem a kérdést: honnan tudja (tudhatja) valaki, hogy a biokémiai folyamat minden emberben pontosan egyformán történik és a színérzet 100%-ig azonos??
Ha a nagyon durva eltérés ("B"-tõl "D"-ig) bizonyíthatóan létezik, miért ne lehetne kisebb, minimális eltérés is?? Semmiféle lehetõség nincsen különbözõ személyek látás-érzetét összehasonlítani!!

Technikai segítséggel pontosan meg lehet állapítani pl. a visszavert fény rezgésszámát, de az nem mond semmit az agyban lejátszodó folyamatokról, sem az eredményrõl, ami az egyén érzetét jelenti. 
Kérdés: "Egyáltalán mit jelent az, hogy a színérzet azonos?"
Felelet: Vegyük a pipacsot! A nap kevert fényébõl a 780 nanométer hosszúságú hullámokat veri vissza. Ezt piros színnek nevezzük. Ez az energia az én agyamban egy bizonyos (általam pirosnak ismert) színérzetet okoz. Ugyan az a hullámhosszúságú fény nem biztos, hogy ugyanolyan színt produkál a Te agyadban, mint az enyémben.
Például egy árnyalattal sötétebb, vagy világosabb pirosat!! Ezt azonban semmiféle úton-módon nem lehet megállapítani, illetve összehasonlítani.
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
13. Látomások, túlvilági tapasztalatok, élmények, érzelmek.

Mivel az anyagi világban élünk, anyagból és anyagban vagyunk, az anyagtól nem tudunk elvonatkoztatni. Még ha lenne is valami "nemanyag", annak tudomásulvételéhez ki kellene lépnünk az anyagból, ami ugyancsak lehetetlenség! Bármilyen fogalmat használunk: mozgás, rezgés, sugárzás, erõtér, energia, mágnesesség, tömegvonzás az mind kivétel nélkül ugyanazt jelenti. Az anyag az ember által körülírt megjelenési formáját.

Minden élõ és élettelen test, amely Nulla Kelvin foknál magasabb hõmérsékletû (és ez a helyzet minden anyagnál) energiát sugároz ki az infravörös tartományban. Ez azonban nem tévesztendõ össze az érzelemmel, amely nem sugároz, mert az egy kémiai folyamat az agyban. Sokadmagammal abból indulunk ki, hogy minden, amit a külvilágról észlelünk, valamint amit abból bármilyen formában visszatükrözünk, az az agybani (anyagi) folyamatok segítségével az agyban történik.
Bár a folyamatok mechanizmusa nagymértékben azonos, ennek ellenére az igazság az, hogy az emberi agyak nagyon eltérõek, tagolásukban is erõsen különbözhetnek egymástól. Éppoly egyéni jellegzetességeket mutatnak, mint az emberi arcok.
Régóra tudott dolog, hogy az agy mûködését különbözõ vegyi anyagokkal befolyásolni lehet. Az agykutatás (neurológia) már olyan messze eljutott, hogy ezen vegyületek egy részét már ismeri és a gyógyászatban felhasználja.

Itt most röviden ismertetek egy keveset az ideggyógyászati leírásokból.
1. Dopamin_____A dopaminerg rendszer jelentõs szerepet játszik a hangulati változásokban, így a hangulati betegségek kialakulásában
2. Noradrenalin____a NA szint csökkenése depresszióhoz vezet
3. Szerotonin____A középagyi Raphe magban termelõdõ szerotonin a hipotalamuszba, a talamuszba, a bazális ganglionokhoz, az amygdalába és a kéreghez jut, mennyisége jelentõsen befolyásolja a hangulatot:
- túladagolása eufóriához vezet- ha mennyisége lecsökken, depresszió alakulhat ki
- öngyilkosok agyában is alacsony 5-HT szintet mutattak ki boncolás után
- az LSD 5-HT antagonista, szorongást, feszültséget okoz 
A szerotonin a tobozmirigyben melatoninná alakul, ami szintén szerepet játszik a kedélyállapot kialakulásában.
4. Acetilkolin_____Az acetilkolin nagyon sok jelentõs funkciót tölt be mindenfelé az idegrendszerben, a központban a szepto-hippokampális rendszerben illetve a bazális ganglionokban mutatható ki. Az elõbbinek az emlékezeti folyamatokban van jelentõs szerepe - Ach-antagonistákkal pl. blokkolható a memória, a bazális ganglionok sejtjeinek pusztulása Alzheimer vagy Huntington kórhoz vezet. Megnövekedett Ach szint depresszióhoz vezethet.

Minden jelenségnek, mint például tájékozódás, gondolat zavar, alvási zavar, rémképek, hallucináció, ideiglenes illúzió, kitörõ öröm (eufória), sikerélmény, kényszerérzet, szexuális hajlam, düh, stb. mind-mind valamilyen anyag hiánya, jelenléte, vagy túltengése, a kiváltó, vagy fenntartó oka!
Ezek: dopamin, noradrenalin, GABA, szerotonin, acethylcholin, glycin, glutamat, endorphin, neuropeptidek (pl.: enkephalin, szubsztanc P, vasopressin, oxytocin, vasoaktiv intestinal polypeptid). 
Persze nem muszáj kábitószereket, opiátokat bevenni, mert a szervezet maga is termeli õket. Másrészt a mai korban az ételben és italban annyi vegyszert nyelünk, hogy minden kémiaprofesszort kétségbeejtene, ha analizálni kellene azt a vegyszerelegyet, ami a szervezetünket terheli.

Visszatérve arra, hogy nincs két egyforma ember, vagy agy, úgy egy-egy szervezet kémiai összetétele, kémiai háztartása is különbözõ. Ebbõl a ténybõl következik, hogy ugyanarra a jelenséget egyénisége szerint ki-ki másképpen érzékeli, arra másképpen reagál. A többség megnyilvánulása számít normálisnak, az ebbõl kirivó esetek abnormálisnak. Az átmenet folyamatos. Nagy művészek egy része a bolondok házába került, más része megelõzte azt korai halálával.

Az úgynevezett saját (megélt) tapasztalat számtalan formája létezik. A szélhámosok néhány %-át leszámítva, valós-igaz élmények. Régi idõkben és a mai vallásos embereknek a "szûz Máriával", Jézussal, Istennel, angyalokkal, más vallásos figurákkal vannak "látomásai". A modernebb kortársak "földöntúli lényekkel" találkoznak, ufókba szállnak stb.

Szegény fatimai pásztorlánykát a bolondokházába zárták. Sokkal jobban jártak viszont a régi próféták, mert akkoriban nagy tisztelet övezte az írás-tudókat. Ma mindegyik vagy zártosztályon tengetné az életét, vagy legalábbis ideggyógyászati kezelés alatt lenne. Szóval egy szó, mint száz nagyon csínján kell bánni azokkal a saját tapasztalatokkal.
Csak abból a ténybõl kiindulva, hogy ha az emberi szervezetbe bizonyos anyagot bejuttatva az egyén érzelmét, érzelmi világát befolyásolni lehet, egyértelmû bizonyíték, hogy az érzelem is anyag, és nem valami különleges anyagtól független valami.
Talán egy kis példa jobban megvilágítja az agy ezirányú működését.
Teszem fel a természet-, madár-barát vénkisasszony a fagyos télben kitesz egy madáretetőt maggal, faggyúval a madaraknak. Egyszer csak odarepül egy (vagy több) cinke.
A következő történik kb. egy század másodperc alatt: a cinkéről visszavert (látható-fény)energia a szemlencsén keresztül a sárgafoltra vetítve, annak csapjain kémiai változás miatt elektromos jeleket küld a középagyba és hátra a látóközpontba. 
A középagyban csak a kontúr képződik és azt az agy azonnal összehasonlítja a már tapasztalt, azaz tanult kontúrokkal és megállapítja, hogy (nem kell félni, mert ez csak egy) madár, mialatt a látóközpontban a teljes kép kialakult. Ugyancsak a középagyban megtörténik az összehasonlítás, hogy az "esemény" a vártnál pozitívabb-e, és ebben az esetben az "A10" jelű sejtek aktíválódnak és dopamint választanak ki. A dopaminnak egy része a homloklebenybe, másik része az u.n. "nucleus accumbens"-be áramlik, aminek hatására az ottani sejtek endogént (fehérjét, hormont) állítanak elő.
Ez az anyag a homloklebenybe jut és ott a jó érzést, az örömöt, a boldogságot "állítja elő".
Tehát amikor valamit, mint élményt tudomásul veszünk, vagy érzünk, azt az agyban előzőleg végbement anyagi változásoknak köszönhetjük!
Rövidebben: Az agy változása állítja elő az érzelmet!!
Egészen más az eset, ha cinke helyett egy felnőtt oroszlán bajlódik a madáretetővel! Mihelyt a középagyban megjelenő kontúr felismeri az oroszlánt (ez csak néhány milliomod mp!) „vész“jel megy az izmokat mozgató idegrendszerbe, a kisasszony torka összeszorul, a szeme tágranyílik, a gondolkodás megbénul, futásra kapnának parancsot a lábizmok, de ugyanakkor realizálja az agy, hogy szobában vagyunk, félelemre nincs ok. Azért a hormonok vándorlása megváltozik, az izgalmi állapot lecsillapul és így tovább……
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek)  

14. Érzetek:

Az agy jellegzetessége, (nehéz) hozzáférhetõsége miatt azonban még mindíg csak gyerekcipõben jár az agykutatás, a következõ leírásokban azonban többnyire már feltárt és biztos tudásanyagot ismertetek.14/1. A fájdalom

Mivel talán ez a legegyszerûbb folyamat ezzel kezdem. A test vérerekhez hasonlóan idegvezetékekkel is be van hálózva, de nem egyenletesen, hanem az evo alapján a "szükségletnek" megfelelõen.
Ezeknek a szabad vége (receptorok) hőre (hideg, meleg), mechanikus hatásra (szakadás, nyomás, nyujtás), kémiai hatásra (sav, lúg) kémiai átalakulás következtében az idegvezetéken keresztül (gerincvelõ) elektromos jelet juttatnak az agyba.(nem térek ki a 2 féle idegszálra, gyors -300m/sec-, a lassú-2,5m/sec, a reflexkapcsolásra, menekülésre stb.)
A tudomány mai állása szerint a jel a nagyagy-kéregbe (Cortex) és a limbikus rendszerbe (Archikortex, Paleokortex) kerül. Ez utóbbi következménye az, hogy valahol egy, vagy néhány sejt kémiai összetétele, egyensúlya megváltozik és ezt, mint kellemetlenséget vesszük tudomásul.
Pici gyermekkorban megtanultuk a papától, mamától, hogy ezt a "kellemetlenséget" fájásnak, fájdalomnak hívják. A Cortex "tudja", hogy melyik idegszálon jött be a jel, honnan jött (pl. bal lábam nagyujjáról), tehát a "fájdalmat" kivetíti oda, ahol az idegvégzõdés van. Így az az érzésem támad, mintha ott, vagyis a nagy ujjam fájna. Tehát a fájdalom érzése az agyban van, kivetítve a jel forrására.Két bizonyíték és egy hasonlat.
1. Az un. "fantom" fájás, az amikor valakinek hiányzó végtagjának valamelyik része fáj. Ha valaki elveszti pl. a bal karját, a csonkban lévõ idegszál-maradék bizonyos körülmények között, mechanikus, vagy hõhatásra jelet küld az agyba. Ha az az idegszál eredetileg a hüvelykujjban volt, akkor a paciens úgy érzi, hogy a bal kezének hõvelykujja fáj, pedig nincs is neki. Ez csak úgy lehetséges, ha ez a fájdalom érzés az agyban (van) képzõdik.2. Érzéstelenítés általában, de konkrétan az epidurális érzéktelenítés altesti operációk esetén. Például méhvel kapcsolatos operációknál nõknél, sérv operációknál férfiaknál.
A gerincvelõ ágyéki (lumbalis) és keresztcsonti (sacrális) szakaszába vezetõ 13 pár idegfonat vezetõképességét a beadott injekció mindkét irányban megszakítja, így a paciens nem érez fájdalmat, mert a jel nem jut el az agyba. (pedig a receptorok ugyancsak "kínlódnak" az operáció alatt).
Másik oldala az esetnek, hogy a paciens is hiába küld parancsot pl. a lába mozgatására, az a jel sem jut el a "címzetthez"!3. A (sántító) hasonlat: 
Egy modern privátkórházban van 20 db. egyszemélyes betegszoba. Minden beteg rendelkezik egy nyomógombbal, amivel a betegápoló nõvért hívhatja.
Van egy ügyeletes-nõvér szoba, ahol 20 db. számozott lámpa van egy táblán.

Ha a 17-es szobában fekvõ beteg szomjas, megnyomja a gombot és az ügyeletes nõvér a szobájában látja, hogy a 17 szobába (Szabó nénihez) kell mennie, ami a folyosón balra az 5-dik ajtó.
Az agynak az ügyeletes szoba lámpái felelnek meg. A 17-es szoba a fájdalom helye. A drótós összeköttetés az idegvezeték. A lámpa kigyulladása a fájdalomérzet.
Tegyük fel, hogy a 3-as szoba átépítés alatt van és ezért minden le és ki van szerelve. Persze beteg sincs ott. A szerelõ munkások között van egy tréfakedvelõ fickó, aki a csonkított két drótot rövidre zárja. Igy az ü.szobába megy jelzés, hogy a betegnek valami óhaja van (holott nincs beteg!).
Ez az eset felel meg a fantomfájdalomnak.
A teljesség kedvéért vágjuk el a 8-as szoba vezetékét. Ebben az esetben az ott fekvõ beteg fentereghet a kínjában, az ü.szobában a nõvér nem vesz róla tudomást.
Ez hasonlít az epidurális érzéstelenítés esetére.14/2. A látás

Itt legjobb, ha kompetens forrást adok meg közvetlenül. Ki-ki eldöntheti, milyen mértékig akar a témába mélyedni.A látás mechanizmusa 
 
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
15. A gondolat-"átvitel"

Az emberi gondolatot közvetlenül, vagyis konvertálás (átalakítás) nélkül lehetetlenség más személynek átadni. Az úgynevezett "gondolatátvitel" (telepátia) akár elméletileg, akár kisérleti "bemutatással" szemfényvesztés, humbúg, illúzionista mutatvány.
Mindíg akadtak és akadnak, részben szakbarbár rögeszméjû személyek, akik tudatlan, vagy hiszékeny embertársaikat akarva, vagy akaratlanul bolonddá teszik.
Mindenkivel megtörténhetett már, hogy kitalálta más gondolatát. Ez azonban nem telepátia, vagyis a gondolat egyik agyból a másikba való direkt átültetése. Kitaláltuk a másik gondolatát, mert az illetõt annyira ismertük (jellemét, beállítottságát egyes dolgokhoz, világnézetét, élettörténetét stb.), hogy tapasztalataink alapján világos volt számunkra miként reagál bizonyos dolgokra, eseményekre, mit gondolhat konkrét esetben. Persze csak azt jegyezzük meg ha eltaláltuk, amit õ is gondolt, ha mellé fogtunk, nem emlegetjük!

Ha valamire gondolunk, akkor az ahhoz tartozó összes élmény-emlék-képét, a kiváltó, vagy kiváltott érzelmeket, a hozzá tartozó hangot és illatot, a lexikális adatokat stb. tartalmazó sejtcsoportok között is állandó és folyamatos "összeköttetés", vagyis jeláramlás folyik. Máshogyan kifejezve, minden gondolat egy sokezer idegsejt dinamikus térbeli hálózata. Azért dinamikus, mert a gondolat jelenléte alatt ezen hálózaton bióelektromos jelek száguldoznak (ezrével).

Kíséreljük meg a lehetetlent! Először egy bevezető példa: megegyezünk, hogy mind a ketten egy dologra fogunk gondolni. Pl. az első csókra. Nyilvánvaló, azaz könnyen belátható, hogy mindenkinek egyéni élete és élettapasztalata, lehetősége és ismeretsége alapján más és mást jelent a fogalom. Annak is nyilvánvalónak kell lenni, hogy az egyes személyeknél különböző számú idegsejtekből álló hálózat nem lehet azonos. Egyszerűbb szó pl. alma esetén is ki van zárva, hogy azonos mintázat, azonos helyen és azonos számú idegsejt összeköttetéséből alakuljon ki. 
Figyelem fontos, másik lehetetlenség! Tegyük fel lehetséges, hogy gondolatomat (jelen esetben: fogkefe) tartalmazó 12743 idegsejt térbeli hálózatát egy az egyben átmásoljuk valaki agyába. Kérdés, mire fog gondolni? Valószínűleg azt, hogy részeg, mert nincs értelmes gondolata. Már maga másolat elhelyezése is megoldhatatlan probléma, mert az idegsejtek nem azonosíthatóak. (A számítógépnél más a helyzet, ott lehetséges programot, képet, vagy adatokat meghatározott memória címre küldeni.)

Az agy születésétõl haláláig egyfolytában, szakadatlanul működik, ami azt jelenti, hogy minden pillanatban milliónyi iónok, hormon- és egyéb-molekulák állandó mozgásban, vándorlásban vannak . Mind mennyiségben, mind sebességben, mind helyileg változóan. Mint már elõzõleg kifejtettem egy konkrét gondolat néhány százezer idegsejt összmunkája, a közöttük lévõ kapcsolat "mozgása". A gondolat "továbbadása", közlése a test motorikus szerveinek segítségével történik.
Ennek 3 módja van.
1._ A legjobb és maradandóbb, ha a kéz és az ujjak mozgatásával a megegyezett (írás)jelek segítségével teszi a "gondolat-adó-személy".Ekkor a "vevõ" személy a látószervén keresztül a szöveget saját agyába dolgozza fel és közö nyelv esetén értelmezi és megérti. Ez által az õ agyában változások történnek.
2._ A hangszálak, ajak, száj, és nyelv mozgatásával levegõrezgést keltve az analóg nyomást a "vevõ"-személy hallóidegei digitális jellé alakítva továbbítják az agyba. A kiértékelés és változás hasonlóképpen megy végbe, mint az elõbbi pontban.
3._ Kéz, ujjak, arckifejezés, mutogatása ismert jeleknek, röviden gesztikuláció segítségével is lehet mérsékelt pontossággal, sikerrel gondolatot kifejezni és így átadni.
Tehát a gondolat (anyag) , más anyaggá átalakítva eljut valakihez, aki azt ismét átalakítja. Csak anyagot lehet másik anyaggá alakítani.
Visszatérve a telepátiára, ezotérikus, misztikus és egyéb fantáziadús személyek gyakran dobálódznak olyan technikai, fizikai fogalmakkal, mint energia , sugárzás, rezgés. Hogy is van ez a rezgés, meg az energia sugárzás, meg minden?

A jelenlegi technikai mûszerekkel az energia sugárzás 0 - 30 000 000 000 000 000 000 000 000 frekvencia tartományban észlelhetõ, mérhetõ.
Hullámhosszban kifejezve 100 000 km-tõl 0,000 000 000 000 01 m-ig vehetõ (elektron átmérõ) tudomásul.
Csoportokba foglalva az alacsony frekvenciától kezdve: távíró, hálózat, hang, rádió, radar, hõsugárzás(infravörös, ultravörös), fény (látható), ultraibolya fény, röntgen, gamma, kozmikus sugárzás.
A hosszú-rádióhullám (150-285 kH) követi a földgolyó görbületét.
A középhullám (525-1605 kH) még mindíg követi, de nem olyan szolgaian.
A rövidhullám (5,95-26,1 MH) már nem követi, hanem többé-kevésbbé egyenesen terjed.
Az ultra rövidtõl a mm-hullámokig (50 Mh- 500GH), mint a fény egyenesen terjed.
Mi következik a elõzõ 4 mondatból??
Az, hogy ca. 6 megaherz (49 m) rezgéstõl felfelé az energia sugárzás egyenesen terjed!! A másik tudnivaló, hogy az ultraibolya feletti frekvenciák károsak az élõlényekre (rádióaktivitás).
Tehát, ha van (?) általunk nem ismert és nem mérhetõ sugárzó energia, az csak 500 gigaherz fölött lehet, az összes abból származó konzekvenciákkal együtt.
Most nézzük meg azokat a " gondolati hullámokat"!
Sajnos itt elengedhetetlen némi fizikai ismeret. Ha egy vezeték két vége között feszültség (potenciál) különbség van, akkor ott áram folyik és elekromágneses teret indukál. Méghozzá az áram irányát tekinve az erővonalak bal irányúak és merőlegesek az áram irányára.
A mágneses indukció mértékegysége a T(esla).
Néhány adat a mágneses tereket illetően :
a Föld mágneses tere az egyenlítőn 31 µT (3.1* 10-5 T),
az 50 fok szélességen 48 mikrotesla (4,8*10-5 T);
az emberi agy mágnese tere ennek az egy milliomodrésze,
azaz ca. 40 pikotesla( 4*10- 11 T);
nagy patkómágnesé 1 millitesla ( 10- 3 T). 
Tehát az agy ( nem a gondolat!!) elektromágneses tere "rettenetesen" kicsi, a frekvenciája is alacsony 1 és 40 között. Azt a minimális jelet, ami az agyból kisugárzik sokszázszorosára fel kell erősíteni, hogy érzékeny műszerek láthatóvá tegyék, de nem a gondolatot, hanem az agy-rész helyi-működésének létét, vagy hiányát.
Miként előzőleg kifejtettem, a gondolatot képező idegsejtek térbeli hálózatot jelentenek, így az elektromos jelek áramlásának sokezer, különböző iránya van, eredőjük meghatározhatatlan! Sem az amplitudója, sem a fázisa, sem a frekvenciája (színuszos jel 3 fő paramétere) az EEG által előállított jelnek nincs, nem lehet összefüggése a gondolat tartalmával!
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
16. A zene is anyag

1. A komponista kigondol egy dallamot (agy:elektro-kémiai-biológiai folyamat)
2. A komponista kipróbálja zongorán a dallamot (agy + fizika + mechanika)
3. A komponista leírja a dallamot kottára (agy + fizika + mechanika)
4. A zenész betanulja a számot (agy + fizika + mechanika)
5. A stúdió hanghordozóra veszi fel a számot (agy+ fizika + mechanika + elektronika)
6. A hallgató lehallgatja a számot (mindegy, hogy milyen hanghordozóról!) a. elektrónika; b. mechanika; c. fizika; d. biológia
7 A hallgató élvezi a zenét: (agy : elektro-kémiai-biológiai folyamat / hormonkiválasztással/)
Egytõl hétig, elejétõl végig a természet anyagi törvényszerûségein alapuló folyamatról van szó. A zene is anyag! Anyag nélkül nincsen zene! Mint ahogy gondolat sincs anyag és anyagi folyamat nélkül! 
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
17. A mindennapi agy-munkaPélda 1.
Az egyszerûsítés végett egy sematikus példával fogok dolgozni, ami csak elvben hasonlít és nem konkrét valóság. Az egyes idegsejteket számoztam, ami kitalálás , viszont az egyes sejtek összeköttetése nem. Azok valóban megtörténnek, de én csak mindíg 3,4 sejtet jelzek alulhuzott vonallal, mint összeköttetést.
Ime a példa: Pistike ca. 3 éves, és életében elõször kerül a kezébe egy darab fekete bors, amit rögtön a szájába vesz, szétrágja, elkezd sírni, mert a nyelvét csipi az erõs bors. Anyukája vigasztalja, vizet itat vele és Pisti megtanulja, hogy annak a bogyónak bors a neve.
Pistike agyában a következõ permanens idegsejtkapcsolatok (minták) jönnek létre:
név (bors) 10 111_921_922_923.............
alak (gömb) 10 111_950_951_952..................
nagyság (nagyon kicsi) 10 111_888_889_900...................
szín (fekete) 10 111_825_826_827...................
illat (jellegzetes) 10 111_444_445_446...................
íz (csipõs-erõs) 10 111_334_335_336....................
érzelem (kellemetlen) 10 111_370_371_372.
Mivel a labdával már korábban megismerkedett, a gömbre utaló permanens mintához csak egy további szinapszis csatlakozás szükséges. Ezek az összeköttetések Pistike, majd István bácsi élete végéig megmaradnak.

Az óvodában az 5 éves Pistikét egy társa megkínálja egy darab borssal, hogy kóstolja meg. Pistike agyában jelek száguldanak keresztül-kasul: elõször a forma kerül indentifikálásra,. majd a nagyság és szín, összehasonlítva a most észlelt illatot a már ismerttel, felmerül az ehhez kapcsolódó érzelem-emlék és Pisti elutasítja, mondván, hogy ez bors!

Ez az esemény a rövididejû tárolóban (hippokampusz) szintén minta formájában tárolásra kerül. Délután anyuka kérdésére, hogy mi volt az óvodában, elmeséli Pisti, hogy a Laci borssal akarta megetetni.
Mindaz ami az 5 éves Pisti agyában lejátszódott, mindaz amit gondolt, mindaz amit érzett senki másnak nincs lehetõsége ugyanazt, ugyanúgy, ugyanakkor gondolni, érezni stb. Senki sem tudhatja, hogyan és mit gondol egy másik személy. Lehetséges, hogy ez az élmény Pistinek olyan emlékként "vésődik" emlékezetébe, hogy óvatos és gyanakodó férfiu válik belõle. 
Pistike persze, ahogy cseperedik, megismerkedik környezetével, gyûjti (akarva-nem akarva) az élettapasztalatokat, tanul az iskolában és az életben. Eközben az agyában nagyon sok permanens idegsejt összeköttetés (mintázat) alakul ki, ami egyrészt egyéni és sajátja, de másrészt az evolúció által kialakult, programozott és minden embernél érvényes és hasonló felépítésû.Példa 2.
Mielõtt 20-25 évet ugrom a történetben elõre is elnézést kérek, hogy mûszaki kifejezéseket fogok használni. Természetesen a kifejezések jelképesek, csak az egyszerûség céljából alkalmazom az olyan kifejezéseket, mint kapcsolás, üzemelés, üzemmód stb. Tehát: az agynak két rendes és több rendkívüli "üzemmódja" van.Nevezzük teljesnek az ébrenlétet , csökkentett üzemmódnak az alvást.
Ha azt mondom, hogy ébrenléti állapotban több funkció van bekapcsolva, azt a valóságban úgy kell elképzelni, hogy ébrenlétkor egy bizonyos helyen az agyban állandóan elektromos impulzusok mennek bizonyos sejtcsoportok irányába, ami által aktíválódnak.
A 25 éves Pista ágyban fekszik, e pillanatban még alszik, reggel van. Ebben a pillanatban a belsõ óra a "teljes üzemmódra kapcsol", (valószínûleg nitrogénmonoxid iónokkal) Pista felébred. Ez azt jelenti, hogy az a funkció ami az egyén térbeli helyzetét tudatossá teszi, meghatározza, működésbe lép. Ugyanakkor az idõ múlásának érzékelése is funkciónálni kezd. Valamint az egyén saját létezésének tudatát tartalmazó "információk" állandó leolvasása megkezdõdik.
Pista kinyitja a szemét és a nélkül, hogy gondolatot vesztene rá tudja, hogy hol van. Hogy az idõvel tisztába legyen az órára kell pillantania. Az ehhez szükséges motórikus mozgáshoz a már megszokott, beidegzõdõtt (vagyis permanens minta alapján) impulzusokat az agy továbbította.

Még kisiskolás korában megtanult és tárolt séma lapján a mutatók állásából a hippokampuszban beíródik az ébredés idõpontja. A nap nevének megállapításához, vissza kell keresni az előző nap nevét az emlékezetben és ha az meg van, akkor a lexikális részbõl kiolvassa a következõ nap nevét. Ekkor azonban a zsigeri szervek egyike (a húgyhólyagért felelõs) elektromos jelet küld a gerincvelõn keresztül az agyba, ahol az egy érzést produkál, amit az ember gyerekkorában megtanult, hogy mit jelent.
Az ágyban maradás és a vizelési inger közötti intenzitás különbség dönti el, hogy Pista még lustálkodik egy kicsit, vagy nem..... 
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem) 
Vissza a témához (Ismeretek) 
18. Mi a különbség a robot-gép és az agy mûködése között?Példa 3.
A következõt kell elképzelni: egy városban a 15 méteres út egyik szélén áll, egy 3-4 éves gyerek, egy 50 éves felnõtt és egy hyper-modern szuper-robot. A másik oldalon valami, ami mindegyiket arra "ösztönzi", hogy azonnal menjenek át a másik oldalra. Bal irányból nem jön semmi, jobbról közelít egy teherautó.

Mit csinál a kis gyermek? Sehovasem tekintve átszalad az úton és ha a teherautóvezetõje figyelmes lefékez, mielõtt elütné a gyereket. Ha nem, és úgy jön ki a lépés, elgázolja a kicsit.

Mit csinál a robot?
1. Balra küld egy (radar) impulzust és mivel a reflexió a beállított (vagy megtanult) idõ alatt nem történt meg, (nincs vész)
2. jobbra küld egy impulzust.A visszaérkezés idejének felébõl és a radar sugár sebességébõl kiszámítja a reflektáló tárgy távolságát.
3.a második impulzus segítségével kiszámítja az "új" távolságot
4.az elsõ és második impulzus reflexiójának irányából kiszámítja a parallaxis értékét.
5. a két távolság különbségébõl, a parallaxis figyelembe vételével kiszámítja a tárgy által megtett utat.
6. két impulzus közötti idõbõl, és a megtett út alapján kiszámítja a tárgy sebességét
7. megismétli a 2 pontot.
8. megismétli a 3 pontot.
9. megismétli a 4 pontot.
10. megismétli a 5 pontot.
11. megismétli a 6 pontot.
12. a 6. és a 11. alatt mért sebességeket összehasonlítja, abból a célból, hogy a mozgó tárgy sebességváltozását (gyorsulás, lassulás, egyenletes) megállapítsa. Alternatíva (akusztis): számolja és összehasonlítja az idõegység alatti robbanások számát (kipufogó).
13.kiszámolja, hogy egy fix sebességgel (pl. 5 km/h) a 15 m-es távolságot 10,8 mp alatt teszi meg.
14. kiszámolja, hogy az elsõ méréstõl számított idõponttól eltelt idõ alatt megtett utat a sebesség (és változás) függvényében.
15. kiszámítja a távolságot ,amit a tárgynak még meg kell tenni az "átkelési" vonalig (mínusz robot-szélesség fele).
Alternatíva 1.
16. kiszámítja az ehhez szükséges idõt. 
17. ha ez nagyobb, mint 11 mp, akkor megindul a robot a túlsó "partra".
Alternatíva 2.
16. kiszámítja, hogy mennyi a mozgó tárgy által megtett út 11 mp alatt .
17. ha ez kisebb, mint 15 pontban kiszámított távolság, akkor megindul a robot a túlsó "partra". Ha nem indulhat:
18. Ha a 17. pontban kapott eredmény minimális eltérést mutat, nagyobb sebességre kapcsol a robot és "átszalad a túlsó partra".
Amint látható elég komplikált dolog és sok számítással tarkított mûvelet.

Hogy történik ez az agyban?
Jancsi bácsi balra tekint, nem jön semmi, jobbra tekint és vár ca. 1 mp-ig. Ez alatt az idõ alatt a következõ játszódik le az agyban:
1. a szemgödörbe vetített képbõl az agy a mozgótárgy körvonalát képezi legelõször és a hasonló kontúrú (már tárolt) fogalommal azonosítja.
2. a figyelés ideje alatt megtett távolságot (azaz az annak megfelelõ neuronhálózatot) összehasonlítja a már elõzõleg hasonló megfigyelésekkel . Ezáltal az agyban lejátszódhat egy folyamatos interpolálás. Ez úgy képzelhetõ el, hogy az agy a két tapasztalati értékkel ( a Jancsi bá és a teherautó sebessége) "lejátsza" az "átkelést" és ha az sikerül jelzi, az irányító központba, ahonnan kiindul a végtagokat mozgását indító impulzus.
3. Az eredménytõl és a "átkelés" fontossága szerint, az áthaladás sebessége is fokozható!

A kis gyerek helyett odaállíthatunk egy az õserdõbõl hozott benszülöttet is, aki a mai napig csak erdõben élt. Ugyanúgy viselkedne, mint a gyerek, mert nincs (tárolt) tapasztalata.
Idõs, vagy figyelmetlen emberek abba a hibába esnek, hogy csak egy szempillantást vetnek a forgalomra, állóképet kap csak az agy, tehát nincs lehetõség a "mérésre", az összehasonlításra!Példa 4.
Képzeljünk el egy szuper-modern robotot, és azt állítsuk ki pl. egy futballpálya közepére. Melléje álljon egy személy. Mindkét futballkapuban áll egy egy személy. A jobb kapuban álló a robotot hívja: "gyere ide!", A bal kapuból a kisérleti személyt hívja.A robot.
A köröskörül beépített mikrofonokhoz beérkezõ hullámok erõsségébõl kiszámítja a hang irányát és motorikusan abba az irányba fordul. A beépített program segítségével megfejti a szöveget, hogy a járó-motorokat be kell kapcsolni.
Mielõtt a motorokat bekapcsolná ellenõrízni kell a beprogramozott feltételeket. Pl. a levegõ hõmérséklete 40 fokon alul kell, hogy legyen? a szél sebessége kevesebb, mint 10 km/h stb.. Ha elõírt feltételek engedik, a robot (örvendezve) megindul a hívó személy felé.A kísérleti személy.
Hogy õ a kapufelé indul-e, vagy sem az a személyes elhatározásán múlik, ami sok mindentõl, fõképpen a személyiségtõl, jellemtõl függ, a hívó személy és iránta érzett unszimpátia, vagy szimpátiatól is, pillanatnyi hangulattól, esetleges egészségi problémáktól stb.. Nincs e más dolga, nem akart-e éppen az ellenkezõ irányba menni, fáradt, nincs kedve, vagy nagyon csinos az illetõ, inkább futna hozzá, esetleg hasmenés jött rá és a WC más irányban van, stb. stb.stb.

Ha a számítógépben akár 100 feltételt beprogramoznak, akkor sem elégíti ki mindazon lehetõségeket, ami az embernél elõfordulhat. Nem beszélve arról, hogy ez csak egyetlenegy esetre érvényes, holott a robotnak sokezer egyedi programot kellene végrehajtani tudnia, egyenként sok száz feltétel figyelembevételével.

Vége (Na végre!!)