Agymosás a Szovjetunióban
Nukleáris agymosás 1991-ben és 2014-ben
A paksi atomerőmű bővítése nem az utóbbi néhány évben került szóba, az atomlobbi a most működő reaktorok üzembe helyezése után szinte azonnal sürgette az új blokkok építését. De nemcsak a szándék maradt változatlan, az érvelés kísértetiesen hasonlít a korábbiakra, és a nyomulás módszerei is ugyanazok. Akár ma is íródhatott volna egy 22 évvel korábban megjelent cikk, amelyből ebben az írásban idézünk.
Néhány napja a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében tartottak egy konferenciát a paksi bővítésről, amelyről a Greenfo is részletesen beszámolt. A tanácskozás egyik előadója Kovács Pál államtitkár határozott hangon érvelt az atomerőmű mellett. – Mire van szüksége a magyar nemzetgazdaságnak? Energiára, ami legyen tiszta, olcsó, biztonságos, fenntartható. Az államtitkár szerint húsz éven belül 6300 megawatt új kapacitásra lesz szüksége a magyar energiarendszernek. Az atomerőmű egyszerre biztosít minden célt: megfizethető, megfelel az ellátásbiztonság követelményeinek, és alkalmas a széndioxid kibocsátás csökkentésére is.
Az előzmények ismertek: a sokszor hivatkozott, igen gyenge 2009-es országgyűlési határozat, aminek még az előírásait sem tartották be, a paksi atomerőmű, illetve az MVM óriásplakát kampánya, és közvélemény kutatása –ezekről szintén szóltunk már a Greenfo-n – majd azOroszországgal derült égből villámcsapásként megkötött atompaktum, amit azonnal széleskörű tiltakozás követett. Ne beszéljünk most a politikai sárdobálásról, hiszen nem igazán hiteles azoktól hallani a tiltakozást, akik – az akkor már ugyancsak közismert szakmai érvek ellenére – maguk is támogatták az új blokkok építését. A kormányzati nyilatkozatokból, persze azon kívül, hogy ez az évszázad üzlete (kinek is?), csak az ismerős érveket halljuk: az országnak növekvő mennyiségű energiára van szüksége, az atomáram a legolcsóbb, tiszta energia, ami környezetbarát, klímabarát, biztonságos, azonban ezeket az érveket összehasonlító adatokkal, hatástanulmányokkal nem támasztották alá, azokat, ha léteztek, tíz évre titkosították. Ezzel a lépéssel az atomerőmű támogatása illetve ellenzése hitbeli kérdéssé vált – ha a kormánypártok szavazója vagy, elhiszed nekünk, hogy ez a lehető legjobb megoldás az elkövetkező hetven évre. Indokot nem mondunk és kész,de ha botor állampolgár mégis vannak kétségeid, hogy ez valóban biztonságos-e, környezetbarát-e, olcsó-e, akkor az ellenzék szekerét tolod. A szakmai kérdésekről pedig fölösleges beszélni, azt a bölcs politikusok eldöntötték helyetted.
Ismétlem, hogy a paksi atomerőmű új blokkokkal történő bővítése nem először került szóba, Cserháti András paksi szakember egy írásában „Nekifutás a paksi atomerőmű bővítésének” felsorolja a sikertelen próbálkozásokat, ebből az írásból származnak az adatok:
Az első nekifutás: az 1980-as évek derekán jelentős erőfeszítések történek a paksi atomerőmű bővítésére, az iparág eredetileg további VVER-440-es blokkok építését tervezte, de ez a törekvés meghiúsult, mivel a Szovjetunióban akkorra a VVER-1000 blokkok szabványosítását és sorozatgyártását határozták el. A második nekifutás: a nyolcvanas évek második felében 2 darab szovjet gyártású VVER-1000 blokk építésének előkészítése folyt, de a beruházás előkészítését még a rendszerváltás előtt a kormány leállította.
(1986-ben történt a csernobili atomerőmű katasztrófa, vélhetően ez is közrejátszott a tervek meghiúsulásában – M. Gy.)A harmadik nekifutás: a nyolcvanas évek vége felé több más ajánlkozás is volt új atomerőmű építésére, így például felmerült, hogy a francia Framatome épít 1000 MW-os blokkokat. El is indultak bizonyos előkészületek, értékelések, de a korábbiaknál kisebb munka- és pénzráfordítással. A negyedik nekifutás: a következő jelentősebb eseménysor 1996-97-hez kötődik, az MVM kapacitásnövelési pályázatot írt ki, és megvalósíthatósági tanulmány készült közepes méretű, kb. 600 MW teljesítményű blokkokra. Akkor kanadai, amerikai és orosz szállítók jöttek szóba, de időközben kiderült, hogy a tenderen való részvétel szigorú feltétele az előzetes környezeti hatástanulmány elkészítése és hatósági elfogadása, ezzel az atomerőmű elkésett.
Vagyis a mostani az ötödik nekifutás, de ahogy írtuk a bővítés melletti érvek kísértetiesen hasonlóak, nagyrészük szakemberek által számtalanszor megcáfolt. Az a bizonyos cikk 1991 őszén jelent meg a Harmadik Part – teljességügyi értesítő című folyóiratban Nukleáris agymosás címmel. Akkor éppen a franciák, kavartak itt, az EDF állami cég, atomerőmű építési tervekkel. Először az írás utolsó mondatát idézem:
„Csak aztán valahogy oda ne jussunk, hogy amit a Németh-kormány (az utolsó kommunista kormány) nem akart ránk erőltetni, azt az energiahatékonyság lehetőségeinek kihasználása nélkül, a gazdasági struktúra átalakítása nélkül, a szabadon választott demokratikus kormány erőltesse ránk.”
Az 1991-es teljes cikk atomerőműre vonatkozó része itt olvasható:
Az energialobby egyik csendes, de ma úgy tűnik legerősebb ága az atomlobby.
Az atomerőművek építése kezdetben egyetlen célt szolgált: az atombombák különböző típusaihoz szükséges anyagok, elsősorban a plutónium gyártását. Mellesleg elektromos energia is keletkezett, s később ez a cél vált elsődlegessé, különösen az 1973-as olajválság után. Azóta nagyon sok minden világossá vált. Az atomerőművek tervezésekor nem gondolták át a hulladék elhelyezésének illetve ártalmatlanításának hosszú távú problémáját, sem azt, hogy hogyan bontják le az erőműveket. A különösen súlyos csernobili atomerőmű-katasztrófa, és számos kisebb-nagyobb baleset, üzemzavar pedig az egészségügyi kockázat és a biztonság kérdéseire irányította a figyelmet. Ugyanakkor el kell ismerni azt is, hogy az energiatermelés ma elterjedt legtöbb fajtája így vagy úgy súlyosan környezetszennyező, az erőforrások egy része kimerülőben van. Ezért kerültek világszerte előtérbe az úgynevezett megújuló erőforrások, ill. a szennyeződést ki nem bocsátó megoldások.
Visszatérve kedvenc atomlobbynkhoz rá kell ébrednünk, hogy az atomerőmű építésben érdekeltek fáradhatatlan manipulációs tevékenységbe kezdtek. Annak idején még a Németh-kormány visszalépett a szovjetekkel való szerződéstől, amelynek tárgya a paksi atomerőmű újabb blokkokkal való bővítése. A visszalépés egyik oka az volt, hogy egyelőre nincs szükség újabb alaperőműre, hiszen gazdasági szerkezetünk alapstratégiája a pazarlás volt. Szóval legelőször is egy jó energiapolitikai koncepcióra lett volna szükség. A választások előtt az MDF-nek is volt elképzelése az energiapolitikáról, sőt a kormány első hivatalos energiapolitikai koncepciója, ha nagyon erőtlenül is, de az energiatakarékosságon alapult. Ebben az is benne volt, hogy még egy-két évig egyelőre nem kell újabb alaperőmű kérdésében dönteni. Ehhez képest atomlobbynk, hogy úgy mondjam szemérmetlenül erőteljes kampányba kezdett az újabb atomerőművek építése mellett. Első lépésként többször is iderángatták Teller Edét, a H bomba atyját, a hidegháború egyik gerjesztőjét, a csillagháborús terv szorgalmazóját.
…
Körülbelül ebben az időben 1991 januárjában kaptam felhívást egy OMFB tanulmányban való részvételre. A tanulmány tervezett címe: Alaperőmű építés társadalmi elfogadhatóságának kérdései. Hát nem mondom, ravasz. Az energiapolitikai koncepció még csak akkor alakulgatott, az idő tájt a második változat készült el (azóta a harmadikon dolgoznak), de a nem tudjuk még miről döntést siettetni kellett, annál is inkább, mert a Parlament el volt foglalva a kárpótlással és a mindennapi Expónkkal, most érdemes gyorsan kihasználni valami kis joghézagot. Egyébként a tanulmány szerzőgárdája csupa objektív és független, semmiféle erőműépítésben nem érdekelt szakértőkből állt, mint például az Erőműtervező Vállalat vezetője, a Paksi Atomerőmű Vállalat tudományos igazgatója, az Ipari Minisztérium egyik osztályvezetője, a BME Atomfizika Tanszékének vezetője stb. Nem is igen értettem, hogy hogyan kerülök oda. (Akkor öt éves sugárbiológiai kutatói múlt után a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmim Központban dolgoztam: MGy.) Mindamellett azt hittem, hogy ez a tanulmány is döntés előkészítő anyagnak készül, amiben a pro és kontra érveket el lehet mondani.
Arra azonban, ami szinte azonnal bekövetkezett nem számítottam. Még egy hét sem telt el és a Televízióban megjelentek a Paksi Atomerőmű Vállalat reklámfilmjei. Hasonló jelenségnek vagyunk tanúi most, mint annak idején a vízlépcső építésekor. Az OVIBER szép színes prospektusokkal bizonygatta nekünk, hogy nem élhetünk vízlépcsők nélkül. Az atomerőmű TV-reklámjai is szép színes felvételekkel bizonygatják, na, mit gondolnak mit, azt hogy az atomenergia a "legzöldebb" megoldás.Egyszóval elkezdődött a nukleáris agymosás. A TV-reklámok egyébként nagyon meggyőzőek:
1.) A Paksi Atomerőmű Vállalat biztonságos, botor lakos, ne félj tehát, sőt a háromszoros biztonság minden bajt megelőz.
2.) Kapunk sugárzást a világűrből, az élelmiszerekből, mit nekünk az iciri-piciri, amit Paks jelent plusz terhelésként.
3.) Az atomerőművek nem bocsátanak ki széndioxidot, mint azok a csúnya szénerőművek, nem okoznak üvegházhatást. Örvendjünk tehát, mert most azonnal építünk egy-két ezer atomerőművet és már meg is oldottuk a globális felmelegedés problémáját.
4.) Ugyanez savas esővel. A csúnya szénerőművek kéndioxidot bocsátanak ki, ami savas esőt okoz. Örvendezés megismételhető, az előbb említett egy-két ezer atomerőmű ezt a kérdést is megoldja.
5.) S végül a legzöldebb megoldás: füstös, szürke meddőhányók és elpusztult erdők képe váltakozik takaros atomerőművekkel és tiszta égbolttal. Ez csak úgy ismétlésképpen, hiszen az ismétlés a tudás anyja!
Persze annak az értetlenkedő olvasónak az is eszébe juthat, hogy ha ez a legzöldebb megoldás, akkor vajon miért antinukleáris az egész zöld mozgalom, de hát nem szabad az apró részletekkel túl sokat törődni.
Atomlobbynknak persze Teller Edén kívül is vannak szövetségesei. Itt van például a kitűnő EDF, az Electricite de France, a francia atomerőmű-építő vállalat. Nem vesztegették az időt, azonnal közvéleménykutattak egyet. Persze nekik könnyű, saját külön bejáratú cégük van, ami abszolút objektíven méri nekik a közvéleményt már húsz éve. … Hát az EDF elhatározta, hogy megment bennünket attól a fránya szovjet villamosáram-exporttól, és mindjárt két 1000 MW-os blokkot épít Pakson. Na, most azonnal ki is derült, hogy a magyar nép 60%-a a keblére ölelne egy atomerőművet, főleg azért, mert az a legolcsóbb megoldás. Hogy azóta angol meg amerikai meg egyéb számadatok vannak arra vonatkozóan, hogy ez a legdrágább, az ugyan kit érdekel? Persze az EDF agymosási technikái meglehetősen jók. A közvéleménykutatás eredményeit sajtótájékoztatón mutatták be a MÚOSZ-ban, ahol mindjárt sok újságíró van. Kínos gondossággal ecsetelgették a reprezentatív mintavétel technikáját, gondosan elkerülve azt, hogy a kérdések feltevése volt a részlehajló. Olyan kérdésekre, hogy miért cserélnénk fel a szovjet függőséget egy sokkal erősebb francia függőségre, vagy, hogy egy hasonló időben végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság inkább az energiahatékonyságra szavazott, nem tartották érdemesnek válaszolni.
….
Az ügynek van azért egy szépséghibája is. Az EDF-nek több az adóssága, mint a teljes magyar államadósság. Érthető, hogy égetően szüksége van megrendelésekre Kelet-Európában. A kockázat és a hulladék a mienk, a termelt villamos áram egy része - törlesztés fejében - az övék. Ugye milyen ismerős, hiszen az osztrákoknak is árammal fizettünk volna azért, hogy tönkreteszik Visegrádot és Nagymarost.
S végül nagyon csodálkoznék, hogy ha az OMFB tanulmány végkicsengése nem az lenne, hogy előttünk csak két út áll: az egyik az atomerőmű, a másik az, hogy gyertyával világítunk. Különben is az atomerőmű csökkenti a kéndioxidot, savas esőt, globális felmelegedést, lásd, mint fent, örvendezés ismételhető.
Csak aztán valahogy oda ne jussunk, hogy amit a Németh-kormány (az utolsó kommunista kormány) nem akart ránk erőltetni, azt az energiahatékonyság lehetőségeinek kihasználása nélkül, a gazdasági struktúra átalakítása nélkül, a szabadon választott demokratikus kormány erőltesse ránk.
Paks - óriási reklámkeret
Vissza a mába
Igen, sok a hasonlóság a 22-23 éve történtek és a mostani helyzet között, a különbség mégis óriási: az Antall kormány végül nem erőltette ránk a paksi új blokkok építését. A Fidesz-KDNP kormánynak 2010-ben igen nagy volt a támogatottsága, ezért van ma kétharmados parlamenti többségük. De nem emlékszem, és eddig anyomát sem találtam sem a választási, sem a kormányprogramban, hogy abban új paksi blokkok építése szerepelt volna. Mondhatják persze, hogy ilyen részletek nem kerülnek bele a kormányprogramba, de arra a tényre nagyon sokan felhívták a figyelmet, hogy az atomerőmű építés sokkal fajsúlyosabb kérdés annál, hogy pusztán csak az energetikai, mérnöki szempontokat mérlegeljük, azt is csak egyoldalúan.
A paksi bővítés korábbi nekifutásainak kudarcai mögött valószínűleg a csernobili atomkatasztrófa hatása is szerepet játszott. Viszont a mostani atompaktum megkötésénél nem vették, vagy nem akarták figyelembe venni, hogy a 2009-es országgyűlési határozat és az orosz-magyar atomszerződés megkötése között, 2011-ben történt a fukusimai atomkatasztrófa.
Csak emlékeztetőül: a világ radioaktívan legszennyezettebb területei az amerikai Hanford, a francia Le Hague, az angol Sellafield, és az orosz cseljabinszki régió, ahol nukleáris fűtőelem-gyártó és újrahasznosító létesítmények működnek, az uránbányák nemcsak az ott dolgozók, hanem a környéken lakók egészségét is veszélyeztetik, az urán meddőhányók súlyos környezeti gondokat okoznak. Már három alkalommal szabadult el a nukleáris pokol: 1957-ben az uráli Kistim város környékén, a Majak üzemben történt nukleáris robbanás, 1986-ban az ukrajnai Csernobilban és 2011-ben Japánban, Fukusimában történt atomkatasztrófa. Ott a mai napig nem tudtak úrrá lenni a helyzeten, két napja közölték, hogy újabb radioaktív víz szivárgott ki az erőműből és szinte elkerülhetetlen, hogy ennek egy része a Csendes-óceánba kerüljön. Ehhez még egy adat: a világon ma működő, nagyjából négy és félszáz reaktorból kikerülő nagy aktivitású- és hosszú élettartamú kiégett fűtőanyag végleges elhelyezését még sehol a világon nem tudták megoldani, pedig ennek biztonságos tárolását tíz-vagy százezer évre kell megoldani. Egyszóval: a Föld nevű bolygó radioaktív elszennyezése csendben folyik.
Valóban ezzel a környezeti és biztonsági szempontból legkockázatosabb megoldással akarja az Orbán-kormány megoldani az éghajlatvédelmi (és rezsicsökkentési) kérdéseket?
Az atom, mint biztonságos és tiszta energia? Felejtsük már el!
Szabad-e
atomerőművekben gondolkodni, ha nem a jelen hasznát, hanem a jövő
nemzedék érdekeit nézzük? A Fidesz-KDNP a Jobbik-frakció
támogatásával a parlamentben ma jóváhagyta a paksi atomerőmű
bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást. Lassan 3
éve történt a fukusimai katasztrófa. Összeszedtük a legnagyobb
atombaleseteket. Ajánlott olvasmány gombnyomogató
politikusoknak.
A magyar kormány államközi szerződést kötött Oroszországgal a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítésére, és – egyebek között – a 2009-es országgyűlési határozatra hivatkoznak a kormánypártok politikusai. Azonban, ahogyan ezt sokan megírták, elmondták ez a határozat csak az előkészítésre hatalmazta fel a mindenkori kormányt. Annál is inkább, mert 2009 és 2014 között történt valami: a fukusimai atomkatasztrófa, amelynek következtében szép csendesen szennyeződik el a Csendes-óceán.
Az atomáram előállítása veszélyes folyamat, az uránbánya feltárásától a végtermékig, az elektromos áramig, pontosabban még azon túl is, a veszélyes hulladék hosszú idejű tárolásáig. A veszélyek már az uránbányákban jelentkeznek, mert sugárzó anyagok lelőhelyét kell feltárni, kiépíteni, az uránt kibányászni, néha több száz méter mélységben. Az uránérc nemcsak az atomerőművek számára hasznos uránizotópot tartalmazza, hanem veszélyesebb anyagokat, tóriumot, radont, rádiumot. A mecseki uránbányában dolgozók egészségügyi kockázatairól csak néhány éve kerültek napvilágra az adatok.
Miután az uránércet felszínre hozzák, őrlik, tisztítják, feltárják, majd elszállítják az urándúsítóba. (Magyarországon nincs ilyen üzem.) Mind az ércelőkészítés, mind a szállítás során sugárzó anyagok kerülhetnek a környezetbe, a bányászat során enyhén sugárzó meddőhányók maradnak a területen, amelyek mérgező nehézfémeket is tartalmazhatnak. Az uránbányák közelében lakókat is érheti sugárterhelés. A veszély folytatódik az üzemanyag dúsító, a fűtőelem-gyártó üzemekben, a kész fűtőelemek szállításánál, az atomerőművekben, az újrahasznosító, a plutónium termelő üzemekben, a radioaktív hulladéktárolókban, a kiégett kazetták átmeneti tárolóiban és a nagy aktivitású, hosszú élettartamú sugárzó hulladék végleges tárolására szolgáló atomtemetőkben. És akkor még nem beszéltünk a leállított atomerőművek szétszereléséről.
Nagyon fontos tudni, hogy ilyen, nagy aktivitású anyagok hosszú idejű tárolására szolgáló végleges atomtemetőt még sehol a világon nem sikerült kialakítani, vagy a nem megfelelő geológiai adottságok, a technikai akadályok vagy a várható magas költségek miatt. Néhány éve Magyarországra látogatott az Egyesült Államok nukleáris hatóságának egyik vezetője, aki előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Kérdésemre, hogy hogyan állnak ezekkel a tárolókkal azt mondta, hogy előrehaladott kutatások vannak, és néhány év alatt biztosan megoldják a kérdést. De ugyanezt mondták húsz évvel korábban is, és valószínűleg ezt fogják mondani húsz év múlva is, amikor az oroszok visszaküldik nekünk a kiégett fűtőelemeket. Az jó sok lesz, a két blokk húszéves működése után, és egy eladósodott kis állam, mint hazánk, aligha tudja vállalni egy atomtemető kiépítését és költségeit, ha a gazdag államok sem találtak még erre megoldást. Nukleáris szakemberek állítják, hogy a legveszélyesebb anyagokat több tízezer vagy akár százezer évig kell biztonságos helyre tenni.
Nem említettük még a természeti jelenségeket, vagy az éghajlatváltozást, mint veszélyforrást. Áradások, özönesők, különféle viharok, gátszakadás földrengés, szökőár vagy éppen a globális felmelegedés miatti aszály, vagy erdőtüzek is okozhatnak súlyos biztonsági kockázatokat. A mérleg másik serpenyőjében az, hogy az atomerőmű normál működés közben nem bocsát ki széndioxidot, elég gyengécske érv a kockázatokkal szemben, az atomenergia tehát nem klímabarát. Ismétlem, hogy az atomáram termelésének minden egyes lépése biztonsági, környezeti, egészségügyi és gazdasági kockázatokat hordoz magában, tehát gondoskodni kell a nukleáris biztonságról, a környezeti és az egészségügyi kockázatok csökkentéséről, ellenkező esetben súlyos tragédiák történhetnek, amint erre sajnos több példa is akadt a nukleáris történelemben.
A tényleges veszélyek megismerése a csernobili balesetig szinte lehetetlen volt, hiszen a különböző nukleáris balesetek nem kerültek nyilvánosságra.
A magyar kormány államközi szerződést kötött Oroszországgal a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítésére, és – egyebek között – a 2009-es országgyűlési határozatra hivatkoznak a kormánypártok politikusai. Azonban, ahogyan ezt sokan megírták, elmondták ez a határozat csak az előkészítésre hatalmazta fel a mindenkori kormányt. Annál is inkább, mert 2009 és 2014 között történt valami: a fukusimai atomkatasztrófa, amelynek következtében szép csendesen szennyeződik el a Csendes-óceán.
Az atomáram előállítása veszélyes folyamat, az uránbánya feltárásától a végtermékig, az elektromos áramig, pontosabban még azon túl is, a veszélyes hulladék hosszú idejű tárolásáig. A veszélyek már az uránbányákban jelentkeznek, mert sugárzó anyagok lelőhelyét kell feltárni, kiépíteni, az uránt kibányászni, néha több száz méter mélységben. Az uránérc nemcsak az atomerőművek számára hasznos uránizotópot tartalmazza, hanem veszélyesebb anyagokat, tóriumot, radont, rádiumot. A mecseki uránbányában dolgozók egészségügyi kockázatairól csak néhány éve kerültek napvilágra az adatok.
Miután az uránércet felszínre hozzák, őrlik, tisztítják, feltárják, majd elszállítják az urándúsítóba. (Magyarországon nincs ilyen üzem.) Mind az ércelőkészítés, mind a szállítás során sugárzó anyagok kerülhetnek a környezetbe, a bányászat során enyhén sugárzó meddőhányók maradnak a területen, amelyek mérgező nehézfémeket is tartalmazhatnak. Az uránbányák közelében lakókat is érheti sugárterhelés. A veszély folytatódik az üzemanyag dúsító, a fűtőelem-gyártó üzemekben, a kész fűtőelemek szállításánál, az atomerőművekben, az újrahasznosító, a plutónium termelő üzemekben, a radioaktív hulladéktárolókban, a kiégett kazetták átmeneti tárolóiban és a nagy aktivitású, hosszú élettartamú sugárzó hulladék végleges tárolására szolgáló atomtemetőkben. És akkor még nem beszéltünk a leállított atomerőművek szétszereléséről.
Nagyon fontos tudni, hogy ilyen, nagy aktivitású anyagok hosszú idejű tárolására szolgáló végleges atomtemetőt még sehol a világon nem sikerült kialakítani, vagy a nem megfelelő geológiai adottságok, a technikai akadályok vagy a várható magas költségek miatt. Néhány éve Magyarországra látogatott az Egyesült Államok nukleáris hatóságának egyik vezetője, aki előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Kérdésemre, hogy hogyan állnak ezekkel a tárolókkal azt mondta, hogy előrehaladott kutatások vannak, és néhány év alatt biztosan megoldják a kérdést. De ugyanezt mondták húsz évvel korábban is, és valószínűleg ezt fogják mondani húsz év múlva is, amikor az oroszok visszaküldik nekünk a kiégett fűtőelemeket. Az jó sok lesz, a két blokk húszéves működése után, és egy eladósodott kis állam, mint hazánk, aligha tudja vállalni egy atomtemető kiépítését és költségeit, ha a gazdag államok sem találtak még erre megoldást. Nukleáris szakemberek állítják, hogy a legveszélyesebb anyagokat több tízezer vagy akár százezer évig kell biztonságos helyre tenni.
Nem említettük még a természeti jelenségeket, vagy az éghajlatváltozást, mint veszélyforrást. Áradások, özönesők, különféle viharok, gátszakadás földrengés, szökőár vagy éppen a globális felmelegedés miatti aszály, vagy erdőtüzek is okozhatnak súlyos biztonsági kockázatokat. A mérleg másik serpenyőjében az, hogy az atomerőmű normál működés közben nem bocsát ki széndioxidot, elég gyengécske érv a kockázatokkal szemben, az atomenergia tehát nem klímabarát. Ismétlem, hogy az atomáram termelésének minden egyes lépése biztonsági, környezeti, egészségügyi és gazdasági kockázatokat hordoz magában, tehát gondoskodni kell a nukleáris biztonságról, a környezeti és az egészségügyi kockázatok csökkentéséről, ellenkező esetben súlyos tragédiák történhetnek, amint erre sajnos több példa is akadt a nukleáris történelemben.
A tényleges veszélyek megismerése a csernobili balesetig szinte lehetetlen volt, hiszen a különböző nukleáris balesetek nem kerültek nyilvánosságra.
atomkorA
volt űrhajós amerikai szenátor, John Glen hozta napvilágra, hogy
a világ 14 országában 10 év alatt 151 alkalommal regisztráltak
különböző súlyosságú műszaki hibát az atomreaktoroknál. (Ez
az adat 1996-ból származik, a lista azóta jóval hosszabb.)
John Glenn adataiból néhányat egy 1996-os, Csernobilról szóló rádióműsorhoz használtam fel, most összegyűjtöttem még néhány nukleáris üzemzavar, baleset és katasztrófa adatait, amelyekből kiderül, hogy milyen veszélyforrások léteznek, hogy milyen technikai akadályok, emberi hibák állhatnak elő.
Valóban atomerőművekkel kell megoldani az energiatermelést? Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy szabad-e atomerőművekben gondolkodni, ha nem a jelen hasznát, hanem a jövő nemzedék érdekeit nézzük. Nekem vannak unokáim, és Önnek?
A lista: Az eseményeket néha szűkszavúan közölték, a puszta tényeket, egy-két mondatban, néha bővebben leírták, mi történt, és olyan elemzéseket is találtam, ahol az okokat is megpróbálták kideríteni. Ahol erre adatot találtam, az INES skála értéket is beírtam, ez a baleset súlyosságát jelzi egy 0-7-ig terjedő skálán. Két atomerőmű baleset: a csernobili és az fukusimai kapott legsúlyosabb, INES 7-es besorolást.
1949. december 3-án az Egyesült Államokban, Hanfordban radioaktív felhő szabadult ki egy plutónium kutató központból.
1952. december 12-én Kanadában, Ontarioban, a Chalk River atomerőműben több kisebb hiba miatt a reaktor túlterhelődött, majd hidrogénrobbanás következett be. Szerencsére a nagy katasztrófát sikerült megelőzni, senki nem sérült meg. (INES 5)
1957-58 során, a Szovjetunió területén, a Szovjetunió katonai és polgári nukleáris programjának központjában, az Ural keleti oldalán, a cseljabinszki körzetben fekvőMajak komplexumban a hasadóanyagok előállítása közben többször is nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, amely a közeli Kistim városát is érintette. 1957. szeptember 29.-én vegyi robbanás következtében 20 millió Curie radioaktív anyag került a légtérbe, sokkal több, mint a csernobili katasztrófánál. Orosz kutatók szerint több százan haltak meg sugárbetegségben, illetve a kapott sugárdózis következtében.
1957. október 7-én, Nagy-Britanniában, a Windscale (mai nevén Sellafield) plutónium termelő, grafit moderátoros atomerőműben történt az ország legsúlyosabb nukleáris balesete: a reaktor túlforrósodott, a grafit meggyulladt. A reaktort elárasztották szén-dioxiddal, de ez nem bizonyult elégségesnek, végül a vízzel történő oltás mellett döntöttek. 700 TBq (terabecquerel) aktivitású radioaktív por és égéstermék került a környezetbe, de a 125 méter magas reaktorkéménybe épített szűrők a reaktorból felszabaduló radioaktivitás zömét visszatartották, így komoly környezeti kárt, illetve emberáldozatot az eset nem követelt. Más források viszont arról írtak, hogy a balesetet akkor eltussolták, de később kiderült, hogy 13 ember meghalt, továbbá 260-an sugárdózist kaptak. (INES 5)
1965-ben az Egyesült Államok Atomenergiaügyi Bizottsága szándékosan alacsony radioaktivitású felhőt bocsátott ki Los Angeles felé egy atomreaktorból.
1969. január 21-én, Svájcban, Lucens közelében meghibásodott egy kísérleti földalatti reaktor hűtőberendezése, a fűtőelem-olvadás miatt nagy mennyiségű radioaktív anyag került a légtérbe, illetve a barlangrendszerbe, amit a további sugárzás kijutásának megelőzésére bebetonoztak. (INES szint alatti esemény)
1975. november 30-án, a Szovjetunióban, a leningrádi atomerőműben csőtörés miatt leolvadtak a fűtőelemek és radioaktív anyag került a környezetbe.
1979. március 28-án, az Egyesült Államokban, Pennsylvania államban, Harrisburg mellett, a Three Miles Island atomerőműben történt az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesete: a hűtőrendszer hibája miatt leolvadt a reaktormag, az üzemanyag részlegesen leolvadt, egy kisebb robbanás is bekövetkezett, radioaktív felhő került a levegőbe. A kiáramlott nukleáris anyag több száz km-re jutott el, 200 ezer embert kellett kitelepíteni. (INES 6)
1979. augusztus 7-én, az Egyesült Államokban, Tennessee államban erősen dúsított uránium került ki egy atomerőműből. Mintegy ezer ember megkapta az évi sugárdózis mértékének csaknem ötszörösét.
1980. március 13-án, Franciaországban, Orléans -ban, nukleáris anyag szivárgás történt (INES 4)
1985. augusztus 10-én, Nagy-Britanniában, Sellafieldben baleset következtében radioaktív hulladék került az Ír-tengerbe.
1983. szeptember 23-án Argentínában, Buenos Airesben reaktorrobbanás történt. Egy ember meghalt, tizenheten kaptak sugárterhelést. (INES 4)
1985. augusztus 10-én, a Szovjetunióban felrobbant a Skotovo-22 elnevezésű, szovjet atommeghajtású tengeralattjárókat javító üzem. Tíz ember a robbanás következtében életét vesztette, később sokan sugárbetegségben haltak meg.
1985. október 6-án, az Egyesült Államokban, Oklahoma államban reaktor meghibásodás történt, ahol egy ember meghalt és százan sebesültek meg.
John Glenn adataiból néhányat egy 1996-os, Csernobilról szóló rádióműsorhoz használtam fel, most összegyűjtöttem még néhány nukleáris üzemzavar, baleset és katasztrófa adatait, amelyekből kiderül, hogy milyen veszélyforrások léteznek, hogy milyen technikai akadályok, emberi hibák állhatnak elő.
Valóban atomerőművekkel kell megoldani az energiatermelést? Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy szabad-e atomerőművekben gondolkodni, ha nem a jelen hasznát, hanem a jövő nemzedék érdekeit nézzük. Nekem vannak unokáim, és Önnek?
A lista: Az eseményeket néha szűkszavúan közölték, a puszta tényeket, egy-két mondatban, néha bővebben leírták, mi történt, és olyan elemzéseket is találtam, ahol az okokat is megpróbálták kideríteni. Ahol erre adatot találtam, az INES skála értéket is beírtam, ez a baleset súlyosságát jelzi egy 0-7-ig terjedő skálán. Két atomerőmű baleset: a csernobili és az fukusimai kapott legsúlyosabb, INES 7-es besorolást.
1949. december 3-án az Egyesült Államokban, Hanfordban radioaktív felhő szabadult ki egy plutónium kutató központból.
1952. december 12-én Kanadában, Ontarioban, a Chalk River atomerőműben több kisebb hiba miatt a reaktor túlterhelődött, majd hidrogénrobbanás következett be. Szerencsére a nagy katasztrófát sikerült megelőzni, senki nem sérült meg. (INES 5)
1957-58 során, a Szovjetunió területén, a Szovjetunió katonai és polgári nukleáris programjának központjában, az Ural keleti oldalán, a cseljabinszki körzetben fekvőMajak komplexumban a hasadóanyagok előállítása közben többször is nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, amely a közeli Kistim városát is érintette. 1957. szeptember 29.-én vegyi robbanás következtében 20 millió Curie radioaktív anyag került a légtérbe, sokkal több, mint a csernobili katasztrófánál. Orosz kutatók szerint több százan haltak meg sugárbetegségben, illetve a kapott sugárdózis következtében.
1957. október 7-én, Nagy-Britanniában, a Windscale (mai nevén Sellafield) plutónium termelő, grafit moderátoros atomerőműben történt az ország legsúlyosabb nukleáris balesete: a reaktor túlforrósodott, a grafit meggyulladt. A reaktort elárasztották szén-dioxiddal, de ez nem bizonyult elégségesnek, végül a vízzel történő oltás mellett döntöttek. 700 TBq (terabecquerel) aktivitású radioaktív por és égéstermék került a környezetbe, de a 125 méter magas reaktorkéménybe épített szűrők a reaktorból felszabaduló radioaktivitás zömét visszatartották, így komoly környezeti kárt, illetve emberáldozatot az eset nem követelt. Más források viszont arról írtak, hogy a balesetet akkor eltussolták, de később kiderült, hogy 13 ember meghalt, továbbá 260-an sugárdózist kaptak. (INES 5)
1965-ben az Egyesült Államok Atomenergiaügyi Bizottsága szándékosan alacsony radioaktivitású felhőt bocsátott ki Los Angeles felé egy atomreaktorból.
1969. január 21-én, Svájcban, Lucens közelében meghibásodott egy kísérleti földalatti reaktor hűtőberendezése, a fűtőelem-olvadás miatt nagy mennyiségű radioaktív anyag került a légtérbe, illetve a barlangrendszerbe, amit a további sugárzás kijutásának megelőzésére bebetonoztak. (INES szint alatti esemény)
1975. november 30-án, a Szovjetunióban, a leningrádi atomerőműben csőtörés miatt leolvadtak a fűtőelemek és radioaktív anyag került a környezetbe.
1979. március 28-án, az Egyesült Államokban, Pennsylvania államban, Harrisburg mellett, a Three Miles Island atomerőműben történt az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesete: a hűtőrendszer hibája miatt leolvadt a reaktormag, az üzemanyag részlegesen leolvadt, egy kisebb robbanás is bekövetkezett, radioaktív felhő került a levegőbe. A kiáramlott nukleáris anyag több száz km-re jutott el, 200 ezer embert kellett kitelepíteni. (INES 6)
1979. augusztus 7-én, az Egyesült Államokban, Tennessee államban erősen dúsított uránium került ki egy atomerőműből. Mintegy ezer ember megkapta az évi sugárdózis mértékének csaknem ötszörösét.
1980. március 13-án, Franciaországban, Orléans -ban, nukleáris anyag szivárgás történt (INES 4)
1985. augusztus 10-én, Nagy-Britanniában, Sellafieldben baleset következtében radioaktív hulladék került az Ír-tengerbe.
1983. szeptember 23-án Argentínában, Buenos Airesben reaktorrobbanás történt. Egy ember meghalt, tizenheten kaptak sugárterhelést. (INES 4)
1985. augusztus 10-én, a Szovjetunióban felrobbant a Skotovo-22 elnevezésű, szovjet atommeghajtású tengeralattjárókat javító üzem. Tíz ember a robbanás következtében életét vesztette, később sokan sugárbetegségben haltak meg.
1985. október 6-án, az Egyesült Államokban, Oklahoma államban reaktor meghibásodás történt, ahol egy ember meghalt és százan sebesültek meg.
1986. április 26-án, a Szovjetunióban, az ukrajnai Csernobil atomerőműben történt a történelem addigi legsúlyosabb atomerőmű katasztrófája: robbanás és tűz következtében megsérült az atomerőmű 4-es reaktora, a robbanás részben levitte az épület tetejét és hatalmas mennyiségű sugárzó anyag került a levegőbe, amely fél Európát elszennyezte kisebb-nagyobb mértékben.
A robbanás és a rendkívül erős sugárzás következtében a következő napokban és hetekben 47 ember vesztette el az életét és többszázezer embert telepítettek ki a létesítmény környékéről. A katasztrófa mintegy 3 millió embert érintett, a környéken 600 ezer embert ért erős sugárzás, közülük daganatos betegségben mintegy négyezren halhatnak meg. (Más, illetve későbbi források még több betegséget említenek, amelyeket a sugárterhelés okozhatott.)
Az esemény a legsúlyosabb, 7-es fokozatú besorolást kapta. (INES 7)
Így
borította be Európát az atomfelhő
Déplacement
du nuage de Tchernobyl
1991.
február 9-én, Japánban, a miharmai atomerőműben a 2. blokk
reaktorát leállították, mert a normál értéket meghaladó
radioaktív sugárzási szintet mértek, a reaktor túlmelegedésének
a megakadályozására működésbe hozták a tartalék
hűtőrendszert.
1991. február 21-én, Csehszlovákiában, a Brno közelében fekvő Dukovany atomerőműben tűz ütött ki az 1. blokk áramelosztójában, de szerencsére a tüzet egy órán belül elszigetelték, majd eloltották. Egy héten belül ez volt a második tűzeset csehszlovák atomerőműben. Néhány nappal korábban Jaslovske Bohunicében, az ország elsőként épült atomerőművében következett be elektromos rövidzárlat.
1992. március 24-én, Oroszországban, a Szentpétervár melletti Szosznovij Bor atomerőmű reaktorában nyomáscsökkenés következett be, és emiatt radioaktív jód és nemesgáz került a levegőbe.
1992 novemberében, Franciaországban, a forbachi részecskegyorsítóban történt az ország legsúlyosabb atombalesete: három embert ér sugárszennyezés, mert védőruha nélkül léptek be a gyorsítóba.
1993. április 6-án, Oroszországban, Tomszk városában a szibériai Vegyi Kombinát radiokémiai üzemében felrobbant egy közepes erősségű uránoldatot tartalmazó tartály. A balesetben senki sem sérült meg, de az üzem környékén mintegy 35 négyzetkilométeres terület radioaktívan szennyezetté vált. (INES 4)
1995 novemberében, Ukrajnában, a csernobili atomerőműben nukleáris szennyezések sorozata történt, amikor egy reaktorból fűtőanyagot szedtek ki. Egy személyt ért súlyos sugárterhelés.
1997 márciusában, Japánban a Tokai Mura nukleáris üzemben 35 dolgozót ért kisebb sugárszennyezés, amikor robbanás történt és tűz ütött ki.
1999. szeptember 30-án, Japánban, a Tokiótól 140 kilométernyire észak-keletre fekvő Tokai Mura nukleáris központban, egy uránium feldolgozó üzemben kritikus szintű atombaleset történt, emberi mulasztás miatt ellenőrizetlen nukleáris reakció indult be, radioaktív szivárgást észleltek, ezért elrendelték a környéken élők kitelepítését. A láncreakció másnap állt le, a háttérsugárzás rövid idő alatt normalizálódott. (INES 4)
2001. június elsején, Csehországban, a temelíni atomerőműben radioaktív víz szivárgását észlelték. Az erőmű szóvivője szerint a kifolyt radioaktív víz nem veszélyeztetett senkit, a sugárzás mértéke nem érte el a nukleáris balesetek legkisebb fokozatát sem. Az osztrák-cseh határtól mindössze 60 kilométerre lévő cseh atomerőműben a valamivel több, mint három hónapja tartó próbaüzem során már vagy húsz többé-kevésbé jelentős meghibásodást észleltek.
Paks - óriási reklámkeret 2003. április 10-én, Magyarországon, a paksi atomerőmű 2. blokkjában súlyos üzemzavar történt, amelynek következtében kis mennyiségű radioaktív anyag jutott ki a környezetbe. Az üzemzavar nem magában a reaktorban, hanem egy hozzá kapcsolódó segédberendezésben, a fűtőelemek mosására szolgáló tartályban történt. A fűtőelem-kötegek túlhevültek, majd hideg víz ömlött rájuk, és ettől összetört 30 fűtőelem-kazetta, és radioaktív anyaggal telített gázok is a levegőbe, majd a szabadba kerültek. A kibocsátási szint meghaladta az engedélyezett napi és havi értékeket is. A nyilvánosság számára hat év pereskedés után vált elérhetővé, hogy mi történt kilenc évvel korábban a Paksi Atomerőműben. A megsérült üzemanyagot és a tisztítótartályt csak évekkel később sikerült eltávolítani a medencéből. A roncsokat egyelőre bizonytalan ideig őrzik az atomerőműben, kezelésükre vonatkozó, hosszú távú tervről nincs publikus információ. Az üzemi balesetet a csernobili utáni legkomolyabbnak tartották – egészen Fukusimáig. (INES 3)
2005. május 29-én, Nagy-Britanniában, az észak-angliai Sellafield hasadóanyag-feldolgozó üzemben szivárgást tártak fel, ennek során több tízezer liter sugárzó sav folyt ki, és amelyet kilenc hónapon keresztül senki nem vett észre. A brit napilapok az elmúlt 13 év legsúlyosabb brit nukleáris balesetének nevezték a szivárgást. (INES 3)
2005. május 29-én, a dél-csehországi temelíni atomerőmű második reaktorblokkjában is baleset történt, háromezer liter radioaktív víz szivárgott ki. A folyadék nem okozott környezeti károkat, és az atomerőmű alkalmazottaira sem jelentett veszélyt.
2006 májusában, Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát lezárták, mert radioaktív gőz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.
2006. augusztus 11-én, Japán északi részén jelentéktelen mennyiségű radioaktív gőz szivárgott ki egy atomerőműből.
2008. március 18-án, Nagy-Britannia leghírhedtebb nukleáris üzemében, a sellafieldi nukleáris újrahasznosító üzemben, amikor két év leállás után újraindították az üzemet, újból elromlott egy berendezés. A két éves leállásra azért volt szükség, mert korábban kilenc hónapig nem vették észre, hogy radioaktív folyadék szivárog az üzemből, és két év leállás után ismét kénytelenek bezárni az üzemet. Az üzem munkáját ellenőrző nukleáris szakemberek szerint nem megfelelő a biztonsági kultúra az üzemben, az egyszerű követelményeket sem teljesítik, a tűz esetén történő biztonsági intézkedésekre fordított figyelem hiányos.
2008. április elején, Spanyolországban, az Asco-1 atomerőműnél kis mennyiségű radioaktív fémet fedeztek fel, amelynek a 2007. novemberi átrakás során keletkezett repedés lehet az oka, mert a rendszer elszennyeződött a fűtőelem-szállító csatorna tisztítása közben. A radioaktív szennyeződést a 995 megawatt teljesítményű nyomott-vizes erőmű épületén kívül, Tarragona északkeleti kikötőjének közelében fedezték fel.
2008. június 10-én, Nyugat-Ukrajnában leállítottak egy atomreaktort, miután radioaktív vízszivárgást fedeztek fel, 1,3 m3 hűtővíz szivárgott el csőtörés miatt, de ezt zárt térben megállították, így környezeti károsodás nem történt, a szivárgás nem lépte túl a megengedett értéket, a reaktort leállították.
2010. január elején e francia Areva óriásvállalat megerősítette a Greenpeace korábbi felmérését, hogy a környezeti sugárzás szintje elfogadhatatlanul magas Nigerben, Akokan város utcáin, ahol a közelben az Areva uránbányákat üzemeltet. A környéken a megengedett sugárzási szint 500-szorosa éri a lakosokat.
2010. július végétől augusztus végéig oroszország-szerte erdőtűz pusztított. A hideg éghajlatáról ismert országban azon a nyáron minden korábbi melegrekord megdőlt, Moszkvában közel 45C fokot mértek. Az Európa tüdejét adó erdők égése nemcsak természeti károkat okozott, de súlyos gondot jelentett az is, hogy a tűz több városban titkos nukleáris kutatóbázisok vagy üzemelő reaktorok közelébe is elért.
1991. február 21-én, Csehszlovákiában, a Brno közelében fekvő Dukovany atomerőműben tűz ütött ki az 1. blokk áramelosztójában, de szerencsére a tüzet egy órán belül elszigetelték, majd eloltották. Egy héten belül ez volt a második tűzeset csehszlovák atomerőműben. Néhány nappal korábban Jaslovske Bohunicében, az ország elsőként épült atomerőművében következett be elektromos rövidzárlat.
1992. március 24-én, Oroszországban, a Szentpétervár melletti Szosznovij Bor atomerőmű reaktorában nyomáscsökkenés következett be, és emiatt radioaktív jód és nemesgáz került a levegőbe.
1992 novemberében, Franciaországban, a forbachi részecskegyorsítóban történt az ország legsúlyosabb atombalesete: három embert ér sugárszennyezés, mert védőruha nélkül léptek be a gyorsítóba.
1993. április 6-án, Oroszországban, Tomszk városában a szibériai Vegyi Kombinát radiokémiai üzemében felrobbant egy közepes erősségű uránoldatot tartalmazó tartály. A balesetben senki sem sérült meg, de az üzem környékén mintegy 35 négyzetkilométeres terület radioaktívan szennyezetté vált. (INES 4)
1995 novemberében, Ukrajnában, a csernobili atomerőműben nukleáris szennyezések sorozata történt, amikor egy reaktorból fűtőanyagot szedtek ki. Egy személyt ért súlyos sugárterhelés.
1997 márciusában, Japánban a Tokai Mura nukleáris üzemben 35 dolgozót ért kisebb sugárszennyezés, amikor robbanás történt és tűz ütött ki.
1999. szeptember 30-án, Japánban, a Tokiótól 140 kilométernyire észak-keletre fekvő Tokai Mura nukleáris központban, egy uránium feldolgozó üzemben kritikus szintű atombaleset történt, emberi mulasztás miatt ellenőrizetlen nukleáris reakció indult be, radioaktív szivárgást észleltek, ezért elrendelték a környéken élők kitelepítését. A láncreakció másnap állt le, a háttérsugárzás rövid idő alatt normalizálódott. (INES 4)
2001. június elsején, Csehországban, a temelíni atomerőműben radioaktív víz szivárgását észlelték. Az erőmű szóvivője szerint a kifolyt radioaktív víz nem veszélyeztetett senkit, a sugárzás mértéke nem érte el a nukleáris balesetek legkisebb fokozatát sem. Az osztrák-cseh határtól mindössze 60 kilométerre lévő cseh atomerőműben a valamivel több, mint három hónapja tartó próbaüzem során már vagy húsz többé-kevésbé jelentős meghibásodást észleltek.
Paks - óriási reklámkeret 2003. április 10-én, Magyarországon, a paksi atomerőmű 2. blokkjában súlyos üzemzavar történt, amelynek következtében kis mennyiségű radioaktív anyag jutott ki a környezetbe. Az üzemzavar nem magában a reaktorban, hanem egy hozzá kapcsolódó segédberendezésben, a fűtőelemek mosására szolgáló tartályban történt. A fűtőelem-kötegek túlhevültek, majd hideg víz ömlött rájuk, és ettől összetört 30 fűtőelem-kazetta, és radioaktív anyaggal telített gázok is a levegőbe, majd a szabadba kerültek. A kibocsátási szint meghaladta az engedélyezett napi és havi értékeket is. A nyilvánosság számára hat év pereskedés után vált elérhetővé, hogy mi történt kilenc évvel korábban a Paksi Atomerőműben. A megsérült üzemanyagot és a tisztítótartályt csak évekkel később sikerült eltávolítani a medencéből. A roncsokat egyelőre bizonytalan ideig őrzik az atomerőműben, kezelésükre vonatkozó, hosszú távú tervről nincs publikus információ. Az üzemi balesetet a csernobili utáni legkomolyabbnak tartották – egészen Fukusimáig. (INES 3)
2005. május 29-én, Nagy-Britanniában, az észak-angliai Sellafield hasadóanyag-feldolgozó üzemben szivárgást tártak fel, ennek során több tízezer liter sugárzó sav folyt ki, és amelyet kilenc hónapon keresztül senki nem vett észre. A brit napilapok az elmúlt 13 év legsúlyosabb brit nukleáris balesetének nevezték a szivárgást. (INES 3)
2005. május 29-én, a dél-csehországi temelíni atomerőmű második reaktorblokkjában is baleset történt, háromezer liter radioaktív víz szivárgott ki. A folyadék nem okozott környezeti károkat, és az atomerőmű alkalmazottaira sem jelentett veszélyt.
2006 májusában, Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát lezárták, mert radioaktív gőz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.
2006. augusztus 11-én, Japán északi részén jelentéktelen mennyiségű radioaktív gőz szivárgott ki egy atomerőműből.
2008. március 18-án, Nagy-Britannia leghírhedtebb nukleáris üzemében, a sellafieldi nukleáris újrahasznosító üzemben, amikor két év leállás után újraindították az üzemet, újból elromlott egy berendezés. A két éves leállásra azért volt szükség, mert korábban kilenc hónapig nem vették észre, hogy radioaktív folyadék szivárog az üzemből, és két év leállás után ismét kénytelenek bezárni az üzemet. Az üzem munkáját ellenőrző nukleáris szakemberek szerint nem megfelelő a biztonsági kultúra az üzemben, az egyszerű követelményeket sem teljesítik, a tűz esetén történő biztonsági intézkedésekre fordított figyelem hiányos.
2008. április elején, Spanyolországban, az Asco-1 atomerőműnél kis mennyiségű radioaktív fémet fedeztek fel, amelynek a 2007. novemberi átrakás során keletkezett repedés lehet az oka, mert a rendszer elszennyeződött a fűtőelem-szállító csatorna tisztítása közben. A radioaktív szennyeződést a 995 megawatt teljesítményű nyomott-vizes erőmű épületén kívül, Tarragona északkeleti kikötőjének közelében fedezték fel.
2008. június 10-én, Nyugat-Ukrajnában leállítottak egy atomreaktort, miután radioaktív vízszivárgást fedeztek fel, 1,3 m3 hűtővíz szivárgott el csőtörés miatt, de ezt zárt térben megállították, így környezeti károsodás nem történt, a szivárgás nem lépte túl a megengedett értéket, a reaktort leállították.
2010. január elején e francia Areva óriásvállalat megerősítette a Greenpeace korábbi felmérését, hogy a környezeti sugárzás szintje elfogadhatatlanul magas Nigerben, Akokan város utcáin, ahol a közelben az Areva uránbányákat üzemeltet. A környéken a megengedett sugárzási szint 500-szorosa éri a lakosokat.
2010. július végétől augusztus végéig oroszország-szerte erdőtűz pusztított. A hideg éghajlatáról ismert országban azon a nyáron minden korábbi melegrekord megdőlt, Moszkvában közel 45C fokot mértek. Az Európa tüdejét adó erdők égése nemcsak természeti károkat okozott, de súlyos gondot jelentett az is, hogy a tűz több városban titkos nukleáris kutatóbázisok vagy üzemelő reaktorok közelébe is elért.
Fukusima
sérült blokkjai
2011. március 11-én, Japánban, a Tokiótól 260 kilométerre,
északra fekvőfukusimai
atomerőmű több blokkja is megsérült egy
erős földrengés és szökőár miatt. Az erőmű több reaktoránál
is hűtési probléma lépett fel, majd hidrogénrobbanás
keletkezett és radioaktív szivárgás történt. 19 főnél
állapítottak meg határérték feletti sugárterhelést, több
százezer lakost telepítettek ki a környékről.
A baleset következményeit a mai napig nem tudták felszámolni, több alkalommal veszélyes szintre emelkedett a sugárzás az erőmű területén, emiatt a mentesítési munkálatokat is időről-időre fel kellett függeszteni.
A környékén elszennyeződött a talajvíz és a Csendes-óceánba folyamatosan szivárog a radioaktív hűtővíz. A japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését az 1986. évi csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismerték el. (INES 7)
2011. május 2-án, Japánban a földrengés által nem érintett curugai atomerőműben észleltek nagyobb radioaktivitást, de sugárzó anyag nem jutott ki a környezetbe.
2011 novemberében, Magyarországon, Budapesten, a csillebérci Izotóp Intézet egyik orvosi izotópokat gyártó laboratóriumából kiszivárgott jód-131 okozta a november közepén több európai országban is észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részét. A kémény szűrőrendszere a javítás után sem működött tökéletesen, így két alkalommal is került sugárzó anyag a budapesti levegőbe, és onnan az európai országok légterébe.
2013. február 16-án közölték, hogy az Egyesült Államokban, a Washington államban lévő Hanford nukleáris tárolóból radioaktív anyag szivárog. A 177 földalatti tartály egyikénél a sugárzó folyadék szintjének csökkenését észlelték, de később kiderült, hogy nem egy, hanem hat tartályból folyik el a sugárzó anyag. A Hanford atomtemetőt a II. világháború alatt hozták létre, az atombomba elkészítéséhez vezető titkos program keretében. A tartályokban több millió liter radioaktív hulladék van, amely évtizedek alatt halmozódott fel plutóniumbombák gyártásakor. Hanford az Egyesült Államok legszennyezettebb nukleáris létesítménye. Száz évvel a nagaszaki atomtámadás után sem lehet majd lakóparkot építeni ott, ahol az Egyesült Államok hadserege előállította az első plutóniumbomba alapanyagát. A világ- és a hidegháború tízezer évre ihatatlanná tette a vizet a hanfordi bázis környékén, ahol most is szivárog a radioaktív iszap a sebtében épült, elavult tartályokból. Azt senki sem tudja, hogy a sugárzó anyag mikor éri el a Columbia folyót.
2013 decemberében, Magyarországon, a Püspökszilágyon a kis- és közepes aktivitású, nem atomerőművi nukleáris hulladék lerakójában három embert ért nagyobb sugárdózis a hulladék átcsomagolása közben.
2014. február elsején, az angliai Sellafield nukleárishulladék feldolgozó létesítményben ismét magas radioaktivitást mértek, és ezért részlegesen lezárták a tároló telepet. Az első hírek szerint az intézkedések tízezer embert érintettek, más közlemények szerint a sugárzás nagysága vaklármának bizonyult, a háttérsugárzás semmilyen kockázatot nem jelent az ott dolgozókra és a környéken élőkre. Sellafieldben az elmúlt évtizedekben mindazonáltal már több súlyos baleset is történt. Az üzem csaknem hatvan éve az addigi legsúlyosabb nyugat-európai nukleáris baleset helyszíne volt: 1957. október 7-én tűz ütött ki az egyik reaktorban, radioaktív anyagok jutottak a levegőbe és elszennyeződött 500 négyzetkilométernyi területet. Évekkel később egy hivatalos jelentés megállapította, hogy legalább húszan a baleset által előidézett rákos megbetegedésekben haltak meg. Legutóbb 2005-ben több tízezer liternyi sugárzó sav szivárgott ki az üzem területéről.
(Ez a lista nem teljes, a katonai nukleáris létesítményekben történt balesetekre, a kutatóhelyeken, izotópgyártó intézményekben, az egészségügyben, az atom-tengeralattjárókon, a szállítás közben esetlegesen történt radioaktív szennyezésre vagy sugárterhelésre nem kerestem rá, és az atomerőművekben történt eseményekből is jóval több van. A források: MTI, Világháló hírportálok, Greenfo, Google keresőprogram, Wikipédia, Fizikai Szemle, NucNet, John Glenn amerikai űrhajós gyűjtése, Greenpeace, stb. M. Gy.)
A baleset következményeit a mai napig nem tudták felszámolni, több alkalommal veszélyes szintre emelkedett a sugárzás az erőmű területén, emiatt a mentesítési munkálatokat is időről-időre fel kellett függeszteni.
A környékén elszennyeződött a talajvíz és a Csendes-óceánba folyamatosan szivárog a radioaktív hűtővíz. A japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését az 1986. évi csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismerték el. (INES 7)
2011. május 2-án, Japánban a földrengés által nem érintett curugai atomerőműben észleltek nagyobb radioaktivitást, de sugárzó anyag nem jutott ki a környezetbe.
2011 novemberében, Magyarországon, Budapesten, a csillebérci Izotóp Intézet egyik orvosi izotópokat gyártó laboratóriumából kiszivárgott jód-131 okozta a november közepén több európai országban is észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részét. A kémény szűrőrendszere a javítás után sem működött tökéletesen, így két alkalommal is került sugárzó anyag a budapesti levegőbe, és onnan az európai országok légterébe.
2013. február 16-án közölték, hogy az Egyesült Államokban, a Washington államban lévő Hanford nukleáris tárolóból radioaktív anyag szivárog. A 177 földalatti tartály egyikénél a sugárzó folyadék szintjének csökkenését észlelték, de később kiderült, hogy nem egy, hanem hat tartályból folyik el a sugárzó anyag. A Hanford atomtemetőt a II. világháború alatt hozták létre, az atombomba elkészítéséhez vezető titkos program keretében. A tartályokban több millió liter radioaktív hulladék van, amely évtizedek alatt halmozódott fel plutóniumbombák gyártásakor. Hanford az Egyesült Államok legszennyezettebb nukleáris létesítménye. Száz évvel a nagaszaki atomtámadás után sem lehet majd lakóparkot építeni ott, ahol az Egyesült Államok hadserege előállította az első plutóniumbomba alapanyagát. A világ- és a hidegháború tízezer évre ihatatlanná tette a vizet a hanfordi bázis környékén, ahol most is szivárog a radioaktív iszap a sebtében épült, elavult tartályokból. Azt senki sem tudja, hogy a sugárzó anyag mikor éri el a Columbia folyót.
2013 decemberében, Magyarországon, a Püspökszilágyon a kis- és közepes aktivitású, nem atomerőművi nukleáris hulladék lerakójában három embert ért nagyobb sugárdózis a hulladék átcsomagolása közben.
2014. február elsején, az angliai Sellafield nukleárishulladék feldolgozó létesítményben ismét magas radioaktivitást mértek, és ezért részlegesen lezárták a tároló telepet. Az első hírek szerint az intézkedések tízezer embert érintettek, más közlemények szerint a sugárzás nagysága vaklármának bizonyult, a háttérsugárzás semmilyen kockázatot nem jelent az ott dolgozókra és a környéken élőkre. Sellafieldben az elmúlt évtizedekben mindazonáltal már több súlyos baleset is történt. Az üzem csaknem hatvan éve az addigi legsúlyosabb nyugat-európai nukleáris baleset helyszíne volt: 1957. október 7-én tűz ütött ki az egyik reaktorban, radioaktív anyagok jutottak a levegőbe és elszennyeződött 500 négyzetkilométernyi területet. Évekkel később egy hivatalos jelentés megállapította, hogy legalább húszan a baleset által előidézett rákos megbetegedésekben haltak meg. Legutóbb 2005-ben több tízezer liternyi sugárzó sav szivárgott ki az üzem területéről.
(Ez a lista nem teljes, a katonai nukleáris létesítményekben történt balesetekre, a kutatóhelyeken, izotópgyártó intézményekben, az egészségügyben, az atom-tengeralattjárókon, a szállítás közben esetlegesen történt radioaktív szennyezésre vagy sugárterhelésre nem kerestem rá, és az atomerőművekben történt eseményekből is jóval több van. A források: MTI, Világháló hírportálok, Greenfo, Google keresőprogram, Wikipédia, Fizikai Szemle, NucNet, John Glenn amerikai űrhajós gyűjtése, Greenpeace, stb. M. Gy.)
Jó
– Jó kell a bővítés , de vajon a kormány megtudja védeni az
objektumot , vagy úgy járnak majd mint a vörös iszapos
gátszakadással ami egyesek szerint bizony egy robbantás miatt
hagyta el a tárolót . De mivel egy banán Köztársaság maffiózók
hatalmával vezetett ország vagyunk , bizony ilyen szálakat nem
vizsgálnak az intézményesített maffiózók . Hatalmuk csak addig
terjed ki , hogy levezényeljenek egy összeomlást , vagy egy
polgárháborút , mint ahogy erre volt is kísérlet a cigány
gyilkosságok balekjai már ülnek , de a kitervelő
titkosszolgálatok , még mindig a háttérbe vannak , ők csak a
gladiot szervezik , hogy likvidálják Viktort és a maffia
udvartartását . És mi lesz egy atomerőmű robbantással , ez nem
vörös iszap itt már nem pár halott lesz , de ha jól szervezik
meg és jól hajtják végre , bizony a zsidó betelepülés is kútba
fog esni , mert Csernobil egy elhibázott lépés volt , de ez egy
igazi robbantás , és talán Európa is rettegni fogja a liberális
zsidó baloldali terroristák elszántságát , hataloméhségét ,
és hazaárulását . Mert addig míg egy- egy kislány vérét
veszik az személyi katasztrófa , mikor nemzetiségeket lázítanak
az polgárháború , mikor elrabolják a munkájuk eredményét és
nem fizetik meg az árát az bizony egy népréteg tönkretétele ,
és ezért kötél jár , halálbüntetés ide vagy oda , kötelet a
libásnak . Mikor egy atomrobbantás a tét az már egy emberiség
ellenes háború kezdete , és talán nem kéne megvárni , hogy e
hazaáruló elemek ezt is végrehajtsák . Százszor is a Jobbikot ,
mint e hazaáruló gyilkos zsidó fasiszta baloldal ténykedését ,
és még azt is elmondhatjuk , hogy ők meg tudják védeni ,
hazánkat az ilyen maffiózóktól , és teljes vagyonelkobzás után
, már csak a vágy marad meg nekik , de még az sem , mert a nép
fellázad az elmaradt számonkérés miatt és az összerabolt
házaikban égeti el ezeket a családokat , így legalább megkerül
az ellopott nemzeti vagyonunk is , és ki lesz ritkítva a maffia
nagy család zsidó ága akik a nemzeti vagyonunkat , a földjeinket
, és a vizünkre is igényt tartanak , a drága gojokat , meg
zsellérekként , de még inkább rabszolgaként szeretnék tartani
vagy inkább apródonként likvidálnák .
A szovjetek 1 milliárd dollárt költhettek arra, hogy elfoglalják a kapitalisták agyát
Miközben
az Egyesült Államok és a Szovjetunió látványosan azon
versengett, hogy melyikük küld előbb állatot/embert az
űrbe/Holdra, a háttérben drága, titkos tudományos kísérletek
folytak. A hidegháború alatt az amerikaiak parapszichológiának, a
szovjetek pszichotronikának hívták az új harcteret, amin el
akarták foglalni az ellenség elméjét.
A kísérleteik között volt agykontroll és agymosás utáni távolból irányítás is (ahogy azt a Mandzsúriai jelöltben csinálták a koreaiak). Az amerikai kutatásokból idővel sok minden nyilvános lett, de a szovjet tanulmányok továbbra is eldugott akták mélyén maradtak.
Állami agykontroll
Serge Kernbach, a stuttgarti Fejlett Robotikai és Környezettudományi Kutatóközpont munkatársa 1917 és 2003 között orosz szakfolyóiratok és a titkosítás alól nemrég feloldott dokumentumok alapján egy új tanulmányt készített a szovjetek (és a rendszerváltás utáni Oroszország) rendkívüli, titkos kutatásairól. Eszerint a szovjetek kutatásai többé-kevésbé az amerikaiakétól függetlenül zajlott, bár a két nagyhatalom valószínűleg a kémeinek hála nagy vonalakban tisztában volt azzal, hogy miben mesterkedik a másik fél, és gyakran ugyanazokon a területeken vizsgálódtak.Az oroszok megpróbálták (nagyjából) piaci alapon folytatni a hadviselést, de a 2000-es évek elejére elfogytak a befektetők, és felszámolták a programokat. Az USA-val ellentétben az oroszoknál egyébként csak kormányzati támogatással folyhattak ezek a kísérletek, így egyfajta ciklikusság jellemzi a programokat, attól függően, hogy a hatalom épp mekkora érdeklődést mutatott irántuk.
1000 Voltot vezetek a te agyadba
Az egyik leghíresebb, kínzást, drogokat, agymosást és egyéb alkotmányellenes módszereket alkalmazó, az ötvenes évek elejétől húsz éven át működő viselkedésbefolyásoló programnak, az MKUltra kódnevű CIA-projektnek megvolt a szovjet verziója. (Az MKUltrát részletesen dokumentálták, kb. 80 egyetem, kórház és főiskola működött benne közre, és a vizsgált alanyokat gyakran a tudtuk nélkül, teljesen illegálisan kábítószerezték be. Amikor 1975-ben a Kongresszus nyilvánosságra hozta az ügyet, már késő volt, mert Richard Helms, a CIA korábbi igazgatója 1973-ban a legtöbb fájlt megsemmisíttette.)A Szovjetunió hasonló programja azon a hosszútávú szovjet tudományos elképzelésen alapult, hogy az emberi agy képes befogadni és továbbítani egy bizonyos nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzást, ami más tárgyakat is befolyásolhat. Több kutató azt állította, hogy ez az „emberi energia” megváltoztathatja a hidrogénatommagok mágnesességét, és stimulálhatja a búza, a szőlő, de még az ember immunrendszerét is.
Állítólag egy szerkezetet is kifejlesztettek, ami képes előállítani és tárolni ezt az energiát. Az MKUltrához hasonlóan itt is született olyan tanulmány, ami szerint az elektromágneses hullámok megváltoztathatják az emberek elméjét, és ehhez pszichés fegyverek kifejlesztését tervezték.
Jelentős kutatásokat végeztek a nem helyi jelátvitelről azAharonov-Bohm effektus alapján is. (Nem igazán értem, hogyan, de ez az, ami megmutatja, hogyan befolyásolhatja a mágneses tér a tér egy részét, ahol a tér árnyékolva van, miközben vektor potenciálja nem tűnik el. Aharonov és Bohm mutatta ki először, hogy az addig csak mágneses fogalomként használt mágneses vektor potenciálnak valóságos fizikai, kvantumhatása van.) Az ún. spin-mezőt különböző berendezésekkel megpróbálták kiaknázni, de 2003-ban ez a kutatás is leállt.
Áltudománnyal áltudományokról
Kernbach
azt állítja, hogy nehéz számokat találni, de a jelentős
kutatásokra több száz millió vagy akár 1 milliárd dollárt is
költhettek. (Valószínűleg nem mai árfolyamon, hanem összesen.)
Kernbach szerint a hasonló programokra kb. ugyanannyit költhetett
Amerika és Oroszország.
Bár a kutatásokról szóló legfrissebb anyagok csak 2003-asak, nem lehet tudni, hogy azóta az összes programot felszámolták-e. Azok alapján, akik az ezekben a témákban tartott tudományos konferenciákra járnak, Kernbach szerint kb. 500 orosz tudós foglalkozhat még pszichotronikával.
Egyébként nagyon sok anyag még mindig nem kutatható, például az OGPU és az NKVD (a KGB elődei) kísérletei még 80 év után is titkosítva maradtak. Kernbach valószínűleg csak a felszínt kapargatja. Sajnos viszont egyik kutatás végeredményéről sem ír a tanulmányában, ráadásul sok benne az áltudományosnak tűnő zsargon, így nem biztos, hogy nagyon hiteles. A tanulmányban például az egyik kísérletet ez a nevetséges ábra mutatja be:
(Medium, Daily Mail)
Bár a kutatásokról szóló legfrissebb anyagok csak 2003-asak, nem lehet tudni, hogy azóta az összes programot felszámolták-e. Azok alapján, akik az ezekben a témákban tartott tudományos konferenciákra járnak, Kernbach szerint kb. 500 orosz tudós foglalkozhat még pszichotronikával.
Egyébként nagyon sok anyag még mindig nem kutatható, például az OGPU és az NKVD (a KGB elődei) kísérletei még 80 év után is titkosítva maradtak. Kernbach valószínűleg csak a felszínt kapargatja. Sajnos viszont egyik kutatás végeredményéről sem ír a tanulmányában, ráadásul sok benne az áltudományosnak tűnő zsargon, így nem biztos, hogy nagyon hiteles. A tanulmányban például az egyik kísérletet ez a nevetséges ábra mutatja be:
(Medium, Daily Mail)
A hivatalos agymosás tíz pontban
írta: Szarvas
Norbert
Noam
Chomsky világhírű nyelvész tíz tételben foglalta össze a
Hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek lényegét. Chomsky
tízparancsolata nagyon tanulságos és mindenkinek ajánlott, aki el
szeretné kerülni az agymosást. Íme a híres tételsor,
aminek igazságtartalmáról nap mint nap meggyőződhetünk:
1.)
Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és
harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell
vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan
hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de
érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a
bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2.)
A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet
megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével)
hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell
rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd.
Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg
a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett)
problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni
szabadságjogaik csorbítását.
3.)
A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb
következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a "fehér"
propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló
médiumokat), a "szürkét" (azokat a sajtótermékeket,
amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a "feketét"
(amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom
szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak,
hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé,
amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét
beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék
a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket
fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a
rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb
következett be.
4.)
A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan
történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt
biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei
számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek,
akik ezt az érvet ("majd a következő generációknak sokkal
jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk")
évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.
5.)
Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a
történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek
érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az
üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel,
rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a
felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések
elfogadására.
6.)
Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a
racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle
emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb
manipulálni, mint a rációt.
7.)
Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és
műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak
magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában.
Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a
működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a
közvélemény manipulálásának ideális eszköze.
8.)
A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes
tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében
pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják
és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell
lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják
elérni.
9.)
A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell
ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható
(pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell
állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket
nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és
befolyásolni.
10.)
Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt
elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni
az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai,
viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes
pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük
az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a
társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés
pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése
érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell
tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat
kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a
tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket
határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.
forrás:
www.szineshir.hu
(
Update: Egyesek szerint nem a fennt megnevezett úriember nevéhez
köthető ez a tíz pont. Ebben a kérdéskörben nem szeretnék
döntőbíró lenni, mivel az interneten különböző nyelveken is
megtalálható Chomsky-hoz kötve ez a 10 pont és ennek tagadása
is. Ez a szöveg egy átvett szöveg, amit nekem elküldtek és
érdemesnek tartottam javítás nélkül betenni a blogba! Mindenki
maga döntse el, hogy Chomsky vagy nem. De ami a legfontosabb, a
tartalmat is mindenki kezelje helyén, van e igazságtartalma vagy
sem. Szerintem van.)
Történelemhamisítás, mint az agymosás eszköze
Azt
tudtuk eddig is, hogy a történelmet legalább olyan előszeretettel
hamisítják, mint a pénzt. Úgy tűnik azonban, nem csak az
általános- és középiskolákra igaz ez, hanem az egyetemekre is.
A
minap megjelent egy ELTE történelem szakos írása, melyben az USA
által kirobbantott vietnami háborút kvázi jogosnak titulálta.
Ebben
nemcsak az a trehányság a botrányos, mellyel figyelmen kívül
hagyta a valós tényeket, – hiszen a hivatalosan oktatott,
aktuál-polkorrekt, ámde hamisított tananyagtól eltérő tények
és információk, a levéltárakon túl, már az interneten is
hozzáférhetők -, hanem az is, hogy a félrevezetés szándékával
véleményformálásra vetemedett a hajdani történelem szakos.
Mert
a vietnami háborúban az USA nemcsak a rossz oldalon állt, de még
a felhasznált eszközeiben is aljas, és népirtó háború
kezdeményezője volt. A Vietnami Háború szégyenfolt a résztvevő
amerikai és más velük szövetségben gyilkolókra nézve, de
szégyenfolt az ezt támogató, nyugati világra nézve is.
Dien
Bien Phu: A vietnamiak az ütközet előtt kézzel és biciklikkel
vittek mindent a csata helyére, még az ágyúkat is kézzel húzták
vonták a hegyeken keresztül…
Nézzünk
kissé mögé a dolgoknak
A
franciák már az 1850-es évek végén megszállták Indokínát, és
az elkövetkező 70 évben kezdetét vette a gyarmati uralom, s ezzel
együtt a velük szembeni ellenállás is. Ennek később az egyik
legsikeresebb képviselője az 1941-ben Ho Ngoc Lam és Nguyen Hai
Than által alapított, Viet Minh volt. Melyet azzal a céllal hívtak
életre, hogy kivívják Vietnam függetlenségét Franciaországtól,
később pedig a japán invázió ellen tömörítette közös
frontba, az ellenállókat. 1944-45 folyamán katasztrofális
időjárási viszonyok és hatalmas éhínség sújtotta,
Észak-Vietnamot az ezen a területen élő mintegy 10 millió
lakosból 1 millió ember halt éhen. A Viet Minh biztatta és
támogatta a lakosságot, hogy a csendes éhhalál helyett tagadja
meg az adók fizetését és szerezze vissza a raktárakból
megtermelt rizskészletét.
A
Viet Minh népszerűsége egyre nőtt és 1946-ban megnyerte a
választásokat is Közép- és Észak Vietnamban. Ám a brit erők
távozása után, ez év végén a franciák kiszorították a Viet
Minht Hanoiból, akik válaszul gerillaháborúra kényszerültek. Ez
a gerillaharc átterjed Laoszra és Kambodzsára is. Noha a Viet Minh
ekkor még nem volt felfegyverkezve. Ez a helyzet 49-re változott
meg a kínai szövetségeseik majd később szovjetek jóvoltából.
50-ben a kommunistának nevezett nemzetek a KNK (Népi Kína)
vezetésével elismerték Viet Minh Vietnami Demokratikus
Köztársaságát Hanoi kormányzásával. Míg a nem kommunistának
nevezett nemzetek a Saigoni francia vezetésű Dél-Vietnamot
ismerték el. Látszatra készen is állt az ürügy; harcolni a
kommunizmus ellen.
Ez
azonban valójában csak a látszat, mert itt az egész ország
feletti hatalom megszerzéséről, a francia vezetésű ország
kifosztásról és a vietnamiak további kizsákmányolásáról
szólt a történet.
Vietnam
szegény ország ma is, de azért felvetődik a kérdés, hogy vajon
a nép munkájának gyümölcsén (növénytermelés, állattenyésztés
és textilipar) túl vajon van-e bármi nyersanyaga, ami a
megszállóiknak kellhet, mondjuk, nyersolaj, fa és faáruk, kávé,
nyers kaucsuk, feketekőszén, arany, kaolin, foszfát.
Ho
Chi Minh
A
Viet Minh mozgalom vezetése szépen lassan Ho Chi Minh (Nguyễn
Sinh Cung)
kezébe került, aki baloldali beállítottságú volt, jó
kapcsolatokkal Moszkvában. Ő elegendő fegyvert tudott szerezni,
cserébe a Viet Minh egyre inkább kommunista irányultságú lett.
1954
ben a döntő Dien Bien Phu ütközetben tönkre verték a
franciákat. Mindezt úgy, hogy az ütközet előtt kézzel és
biciklikkel vittek mindent a csata helyére, még az ágyúkat is,
kézzel húzták vonták a hegyeken keresztül. Ezek után született
egy konvenció, ami 2 évre kettéosztotta Vietnamot és a második
év végére választásokat kellett volna tartani, amit a francia és
USA páros magakadályozott. Ezzel kezdetét vette a vietnami
szabadságharc, ahol a Viet Minh már, mint Viet Cong, (Viet Nam Cong
San, azaz vietnami kommunista) hadsereg vívta meg és verte meg
hatalmas áldozatok árán, az amerikai megszállókat.
Vagyis
valójában a kisemmizett vietnami nép és kifosztói közötti
küzdelem volt ez. A kifosztókat a cionista hatalmak, míg a
kizsigerelt vietnami népet az akkor kommunistának nevezett országok
támogatták. Így állt a helyzet 1954-re. 1954-ben, az Egyesült
Államok szállított 300000 kézi lőfegyvert és 1 milliárd
dollárral támogatta a francia katonai erőfeszítéseket, vállalva
ezzel a háború költségeinek 80%-át. 1965 végére pedig már
186ezer, és 1968-végére körülbelül 536 000 amerikai katona
volt Vietnamban. A tervek között szerepelt egyebek mellett
B-29-esek, B-36osok, és B-47-esek bevetése, hogy a Viet Cong
állásait bombázzák, sőt a terv tartalmazott egy lehetőséget az
atomtámadásra is, a Viet Cong állások ellen.
A
Viet Congot döntően a Szovjetunió és Kína támogatta.
Hans
Bethe írta egykoron ”… hogyha hidrogénbombákkal vívunk,
és nyerünk meg egy háborút, akkor a
történelem nem az eszmékre fog emlékezni, amikért
harcoltunk, hanem a módszerekre, amikkel elértük.”
Noha
a vietnami háborút is elvesztette az USA, ennek ellenére az itt
alkalmazott módszereikre épp úgy emlékezni fog a világ, akárcsak
irányítójára, amikor Palesztinában ilyen módszereket
alkalmazott és alkalmaz a mai napig is.
Az
amerikai katonák által elkövetett A Mỹ Lai-i tömegmészárlás,
1968. március 16-án. 500 gyermeket és asszonyt gyilkoltak meg.
Mik
is voltak a megszállók tettei?
Mivel
a hajdani történelem hallgató hősöknek titulálta a megszálló
amerikai katonákat, ezért szembesítsük őket tetteikkel!
Előre
bocsájtva azt, hogy azt, hogy sem a franciáknak sem az
amerikaiaknak nem volt semmi keresnivalója Vietnamban, sőt
jogalapjuk sem volt Vietnam megnyomorítására, ők nem a hazájukért
harcoltak ott, pusztán megszálltak egy náluknál sokkal gyengébb
országot, ahol rémtetteikkel, mészárlásaikkal, az emberek
megnyomorításával, a föld tönkretételével csupán bemocskolták
és hírhedtté tették nevüket.
A
kémiai mérgek, a napalm bevetése, a drogkereskedelem mind-mind
bevett eszközei voltak a megszállók módszereinek, ahogy az alább
felsorolt sebesült és halálos áldozatok számán túl, szólnunk
kell a válogatott kínzási módszerek, a nemi erőszaktevések, és
a áldozatairól is, nem különben a rengeteg torzszülött
gyermekről, melyet az alkalmazott vegyi eszközök okoztak. (Az
Agent Orange nevű gyomirtó szer keverék, melynek
egyik főgyártója a Monsanto volt, lombtalanító szerként
vetették be, és nemcsak több tízezer amerikai katona rákos
megbetegedését okozta, hanem felelős volt a helyiek súlyos
születési rendellenességeiért is.)
Íme
a valóság:
Az
amerikai és az észak-vietnami küldöttség végül a dél-vietnami
küldöttség tudta
nélkül 1972-ben megállapodott.
Vagyis ennyit a szövetségesi hűségről. A békeszerződés
aláírása után az Egyesült Államok 1973-ban ki is vonult az
országból.
A
harcok során becslések szerint 3–5 millió vietnami halt meg,
illetve 58 000 amerikai vesztette életét.
Az
így magára maradt Dél-Vietnam ereje megtört, az északiak
1975-ben elfoglalták Dél-Vietnamot.
A
két ország végül 1976-ban Vietnami Szocialista Köztársaság
néven egyesült hivatalosan is.
Halálos
áldozatok és sebesültek száma:
vietnami
civil halálos áldozatok száma: 411,000– 4,000,000
kambodzsai
civil halálos áldozatok száma: 200,000 – 300,000
laoszi
civil halálos áldozatok száma: ~20,000 – 200,000
összes
civil halálos áldozatok száma: 631,000 – 4,500,000
összes
halálos áldozatok száma: – 1,653,740 – 5,558,690
vietnami
sebesültek száma: ~1 700 000
amerikai
sebesültek száma: 153 303
dél-koreai
sebesültek száma: 17 060
Mi
motiválja a cionistákat a tények meghamisítására?
Valószínűleg
nem járunk messze az igazságtól, amikor azt gondoljuk, nem pusztán
hanyag az anyag, sokkal inkább szándékos megtévesztés és
elterelés a motívum. A szégyellni valók elleplezése.
A
bűnösökből, mészárosokból hősöket gyártani cionista
módszer. Célja, hogy megtévesszék az embereket, és az általuk
kifizetődő oldalra csalják őket.
Már
a féligazságok hangoztatása is vétkes hanyagság, a fertő és
mocsok leplezése azonban bűn! Ám a bűnt értékként felmutatni
ÁRULÁS! S mindazok, akik ebben segédkeznek árulók maguk
is, hátba szúrják mindazokat, akik még bíznak bennük.
Szász
Gerda – Szabad Riport Tudósító Iroda
népirtás, agymosás, kizsákmányolás
A Szovjet Oroszországban
JAN
24
Jobbkéz, köcsög
JAN
19
Egy rossz lépés
JÚL
17
Ukrajna - kinek szurkoljunk?
Na te hülye goj nem látod , hogy a végső cél Oroszország , ezért végig rabolják a világot , de már élő halottak terjeszkedni nem tudnak , és csak zsugorodik a hatalmuk .
Szarnak
rád , hogy közben éhen haltok lényeg az , hogy ők szabadon
rabolhassanak .
A
napjainkban Kijevben, Ukrajnában zajló és egyre eldurvuló
forradalomról a legtöbb embernek megvan a pártállásától függő
véleménye. Mielőtt azonban nekiállnánk önfeledten szurkolni
EU-ellenesként, rendpártiként, Putyin-barátként a kormányerőknek
és szegény felgyújtott rohamrendőröknek; vagy éppen a
Szabadság-Egyenlőség-Testvériség helyett napjainkban futó
aktuális lózungokkal, a Demokrácia-Függetlenség duójával
bevadított, bátor tüntetők mellé helyeznénk szimpátiánkat,
azelőtt nem árt pár mondatban rávilágítani egynémely, kevéssé
ismert infóra.
Hiszen,
a történet ezúttal sem, ahogy általában sosem csupán fekete és
fehér.
Demokrácia
és nagypolitika
Ukrajnában
a legfelső döntéshozó rendszer eléggé kétpólusú, és
viszonylag kiegyenlített. Javarészt a kommunista párt
utódpártjának tagjaiból álló, szinte kirobbanthatatlan
képviselők ülnek a törvényhozásban, míg az elnöki poszt (pl.
a magyarhoz képest is) meglehetősen erős és szuverén. Ukrajna
korrupcióból az élet legtöbb területén sem szorul importra, de
a politika különösen fertőzött területnek számít. A parlament
tagjainak követhetetlen botrányai miatt az ukránok többsége
számára az elnök személye a hangsúlyos, tőle várják el inkább
a feddhetetlenséget. Ám az elmúlt évtizedben ebben is csalódniuk
kellett.
A
Narancsos Forradalom az egész, demokratikus választási rendszer
csődje miatt bukott ki 2004-ben. A „forradalom" nehézkesen
kiharcolt eredményei sem hoztak a többségnek teljes megnyugvást.
Juscsenko rejtélyes megmérgezését egyre többen tartják
politikai önbetörésnek; és az sem volt túl népszerű, ahogyan
egykori harcostársa, Timosenko ellen a hajdani szovjet módszereket
idéző koncepciós perbe kezdett az új elnök.
Ezek
fényében érthető, hogy az ukránok 23 évnyi demokrácia után
már nem szívesen bíbelődnek aláírásgyűjtéssel,
népszavazással, és egyéb, enyhébb polgári engedetlenségi
formákkal. Hanem az utcára vonulnak.
Oroszország
Ukrajna
Magyarországhoz hasonlóan egyfajta kompország. A kétarcúság
nemzetiségileg, és területileg is jól lemérhető. Az ország
északnyugati fele túlnyomóan ukrán, ideológiailag nyugatbarát.
A tehetősebb, sűrűbben lakott délkeleti régióban nagyszámú
orosz él, ennél fogva jellemzően oroszbarátok. Ukrajna viszonya
Oroszországgal sosem volt felhőtlen.
A
Szovjetunió kialakulásának idején Ukrajna a szovjetellenes,
„úri-kulák-papi-nemzeti" fehér oldal támogatóihoz
tartozott. Ennek a későbbiekben többször is, folyamatosan itták
a levét. Kevéssé közismert népirtás a Holodomor, aminek ugyan a
neve jól kezdődik, de a szünet nélkül gyászolt nagytestvérével
ellentétben, ahol 6 millió áldozatról illik beszélni, itt csupán
10 millióan haltak meg két év leforgása alatt. Sztálin és
rezsimjének tervezett „ukrántalanítása" volt ez, melynek
során a begyűjtésekkel, és a beszolgáltatni vonakodók
megtörésével erre a mezőgazdasági aranyvidékre addig sosem
látott mértékű éhínséget hoztak. A régió a későbbi
évtizedekben is mindig is peremvidékként volt kezelve,
beruházások, fejlesztések alig jutottak el idáig.
Nem
csoda, hát, hogy az ukrán nemzettudat egyik sarokköve a
russzofóbia. Így aztán a határ, ami a jószomszédi viszony, és
gazdaságélénkítő beruházások, illetve a gyarmati sorba
taszítás, és kulturális befolyásnövelés között van, olyan
vékony, hogy szinte nem is látszik, és nagyon könnyen
megsérthető.
Például
azzal, ha az ország vezetése nyilvánvaló orosz nyomásra pause
gombot nyom az amúgy sem szuperszonikus sebességgel haladó
euroatlanti integrációban.
Európa,
EU
Az
átlag ukrán számára, aki dolgozni, lomizni, prostinak vagy
csempésznek állva átjár Európa „boldogabbik felébe", már
Lengyelország, vagy éppen hazánk is az ígéret, a gazdagság
földjének számít. Németországról, vagy Franciaországról már
nem is beszélve. Ők nyilván nem látják, nem láthatják az Unió
árnyoldalait, amit pl. mi már jól ismerünk.
A
túloldalról viszont már kisebb a lelkesedés. Ukrajna az EU
számára, csak a több tízmilliós piaca, és remek termőföldje
miatt lehet érdekes, de az általános politikai és gazdasági
helyzet miatt annyira forró ez a pite, hogy biztosan hagynák inkább
hűlni egy kicsit. Jelenleg van elég bajuk a szövetség peremén
lévő nagyon lassan felzárkózó új, és túl gyorsan leszakadó
régi tagjaikkal is.
Gazdaság
A
nálunk honos közvélekedéssel ellentétben Ukrajna nem gazdag
ország. Tény, hogy Kijev óvárosa szép és rendezett, de egy
főváros óvárosa nem mindig ad általános képet az adott
országról. Ukrajna a SZU szétesése után ugyanazokkal a
problémákkal nézett szembe, mint minden volt KGST-ország. Gyors
ütemben erodáló nehézipar, széteső mgtsz-ek, elherdált
mezőgazdasági feldolgozóipar.
Miközben
az országban közép-afrikai szintű a korrupció, mindenhová
beférkőzik a maffia, a politikusok pedig – ahogy rendszerint
mindenhol – főként csak lopnak, addig a mindennapjaikat szervesen
érintő dolgok, mint az oktatás, az egészségügy, vagy az
infrastruktúra konzerválódott a késő-szovjet állapotban. Nagy a
munkanélküliség, alacsonyak a bérek, a nagyvárosokban viszont
drága a megélhetés.
A
2012-es, lengyelekkel közös futball EB jócskán erőn felüli
vállalás volt. A gazdasági válság közepén drága, jól kinéző,
és kihasználatlan létesítményeket emeltek országszerte –
jellemzően hitelből. Az impulzusszerűen érkező bevételek nem
tudták, nem tudják tartósan ellensúlyozni a felvett hitelek
terheit.
Irányított
forradalom?
Az
újkori történelem nem egy példával szolgált arra, amikor egy
látszólag alulról indított lázongásról kiderült: igazából
külföldi, nagyhatalmi érdekek mozgatták. Elég csak a
taxisblokádra gondolni, vagy a CIA által is beismert esetekre, a
teljesség igénye nélkül: '53 Irán; '57 Kuba (ez visszafelé sült
el); '70 Líbia; '73 Chile; 2002 Venezuela (sikertelen puccskísérlet,
a Chavez ellen felbérelt tüntetőket a Chavez mellett tüntetők
szétverték).
Vajon ez a helyzet most is? A nyugat (EU) és a kelet (Oroszország) nagyhatalmi erőfitogtatásának mellékhadszínterét látjuk Kijevben? Hátulról mozgatják a szálakat? A helyzet további elmérgesedése esetén várható-e nyílt beavatkozás bármely részről (lásd Korea, Vietnam)?
Vajon ez a helyzet most is? A nyugat (EU) és a kelet (Oroszország) nagyhatalmi erőfitogtatásának mellékhadszínterét látjuk Kijevben? Hátulról mozgatják a szálakat? A helyzet további elmérgesedése esetén várható-e nyílt beavatkozás bármely részről (lásd Korea, Vietnam)?
Én
ettől nem tartok. Ahogy korábban írtam: az EU-nak nem létkérdés
Ukrajna. Már az is szinte lehetetlen kihívás, hogy a szövetségbe
valahogy beleerőszakolják Törökországot, nem beszélve a
leszakadókról, a kilépni szándékozók egyben tartásáról. Amit
megtehetnek, és amit meg is tesznek, az a médiában az ukrán
felkelők heroizálása, és a kormányerők démonizálása.
Napóleonnak
volt egy kissé pajzán mondása, miszerint a katonákat a gyomruk
tarja az állásaikban védekezéskor, és a hímtagjuk böködi
előre támadáskor. Orosz részről ez annyit tesz, hogy amennyiben
Janukovicsékat biztosítják anyagi támogatásukról (némi
lojalitásért és gazdasági előnyökért cserébe), akkor egészen
a végsőkig kitarthatnak a kormányerők. A felkelések általános
dramaturgiája szerint eljön egy pont, amire a lázadóknak már
nincs válaszuk. Rohamrendőrökre, gumilövedékekre és vízágyúkra
munkavédelmi sisak, gázálarc, házi készítésű pajzs, kockakő
és molotov-koktél a reakció. A rendőrök ekkor veszik elő az
éleslőszert... Itt tartunk most.
„Hála" a világszerte zajló, fegyvertartást ellehetetlenítő módon szigorú trendeknek, a lázadóknak két eszközük maradt:
- feladni, és hazamenni
- maguk mellé állítani a karhatalmat.
A rendőrök átállásakor azonban még mindig lenne ütőkártya a kormány kezében, a hadsereg.
„Hála" a világszerte zajló, fegyvertartást ellehetetlenítő módon szigorú trendeknek, a lázadóknak két eszközük maradt:
- feladni, és hazamenni
- maguk mellé állítani a karhatalmat.
A rendőrök átállásakor azonban még mindig lenne ütőkártya a kormány kezében, a hadsereg.
S,
hogy akkor most kinek is szurkoljunk? Könnyű innen, a fotelből a
nagybetűs Nyugat és Kelet harcát látni a kijevi barikádokra, és
ennek megfelelően popcorn és kóla mellett szurkolni valamelyik
oldalnak. Valójában azonban ma Ukrajnában ez elkeseredés
forradalma zajlik. Fő mozgatórugói nem a demokrácia vagy a
nyugati civilizáció vívmányai utáni vágyban keresendőek.
Sokkal inkább a történelmi sérelmek fűtötte russzofóbiában,
és mindenekelőtt a szegénységben, a jövőkép-nélküliségben.
Nem
hősköltemény ez, hanem véres horror. Hogy mi lesz a vége, ma
szinte lehetetlen megjósolni. Lehet, hogy az oroszok, lehet, hogy a
nyugat áll majd fel nyertesen a rulett asztal mellől – az is
lehet, hogy elosztják a szajrét. Egy biztos: Ukrajna megint csak
veszíthet.
Galambos
László
10
tény az ukrajnai éhínségről
2014.
március 3. 16:00
A Nagy Imre-temetés kulisszatitkai
Korábban
1.
A mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása, a
gabonabeszolgáltatási terhek drasztikus növekedése, valamint az
erőltetett gabonaexport következtében 1932-33-ban több millióan
haltak éhen a Szovjetunióban. Az éhínség Kazahsztánban, az
Észak-Kaukázusban és a Volga vidékén is szedte áldozatait, de a
legtöbben - több mint 3 millióan - Ukrajnában vesztették
életüket.
2.
1933 márciusa és júliusa között Ukrajnában annyi ember halt
meg, mint a megelőző öt év során összesen. Az éhínség során
az ukrán falusi lakosság mintegy egyötöde halt meg.
3.
Míg az ukrán történészek az éhínség kapcsán etnikai
indíttatású genocídiumról beszélnek, az orosz kutatók ezt
határozottan cáfolják, mivel - érvelnek - 1932-33-ban nemcsak az
ukránok, hanem a Szovjetunió más etnikumú lakosai is tömegesen
szenvedtek éhhalált.
4.
Az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Szociális
Kutatóintézete által közzétett adatok szerint a holodomor során
1,4 millió gyermek vesztette életét.
5.
Az éhezés mellett sokan a legyengült szervezetet megtámadó
vírusos megbetegedésekbe, főként maláriába vagy tífuszba
haltak bele.
6.
A szülők az éhezés elől sok esetben a legközelebbi város
gyermekotthonába vitték gyerekeiket. Szemtanúk visszaemlékezései
szerint az otthonok lépcsői reggelenként tele voltak kicsikkel.
7.
A szovjet hatóságok rendkívül keményen megbüntették azokat,
akik ellenálltak a kollektivizálásnak, megtagadták a
terménybeszolgáltatást, esetleg elrejtették gabonájukat.
8.
A sztálini rezsim évtizedekre teljes hírzárlatot rendelt el az
éhínség kapcsán, és az elhallgatási stratégiai részeként
egészen 1933-ig visszamenőleg titkosították a népességi
statisztikákat.
9.
A nélkülöző parasztok az éhínség alatt - ha nem volt más - a
füvet, fakérget, kukoricacsutkát, rothadt krumplit, de még a
macskát és kutyát is megették. A kilátástalan helyzetben
felütötte fejét a kannibalizmus, amit a szovjet hatóságok „A
gyereked megevése barbár cselekedet” feliratú plakátokon
ítéltek el.- Bár Walter Duranty, a The New York Times szovjet tudósítója tudott az éhínségről, mindvégig tagadta, hogy milliók haltak volna éhen.
10 tény a Moszadról
2014.
január 22. 11:25
A Nagy Imre-temetés kulisszatitkai
Korábban
1.
Izrael titkosszolgálata, az 1949-ben megalapított Moszad a világ
egyik leghatékonyabban működő állambiztonsági szervezete, ám
módszerei miatt sokan bírálják a testületet.
2.
Egyes becslések szerint a Moszad világszerte jelenleg 35 ezer
ügynököt irányít, ebből 20 ezer aktív és 15 ezer alvó
ügynök.
3.
A Moszad vezetője csak az izraeli miniszterelnöknek tartozik
beszámolással és a kormányfő ad engedélyt a műveletek
végrehajtására is.
4.
A világon Izrael költi a bruttó nemzeti jövedelmének legnagyobb
hányadát hírszerzésre.
5.
Egy összeesküvés-elmélet szerint a Kennedy-gyilkosságot is
Moszad-ügynökök követték el, mivel az izraeli vezetés úgy
értesült, JFK meg akarja akadályozni, hogy Izrael atomfegyverhez
jusson.
6.
A szovjetunió vezetőjének, Nyikita Hruscsovnak 1956 februárjában
elmondott, a sztálini rendszer bűneit leleplező beszédét a
Moszad juttatta el a CIA-hoz.
7.
A Moszadot Adolf Eichmann egyik fiának barátnője, egy Sylvia
Hermann nevű, Buenos Airesben élő zsidó lány vezette a náci
tömeggyilkos nyomára.
8.
A Moszad 1960-ban közel járt a korábban emberkísérleteket
folytató Josef Mengele elfogásához, azonban az utolsó pillanatban
– nehogy veszélyeztessék Eichmann kézre kerítését –
feladták a tervet. A „halál angyalának” ezután nyoma veszett.
9.
Az 1943-ban Mussolinit a fogságból kiszabadító Otto Skorzeny volt
SS-tiszt 1963-tól Egyiptom fegyverkezését segítő német tudósok
tevékenységéről szolgáltatott információkat a Moszadnak.- A Moszad ügynökei 1973. július 21-én a norvégiai Lillehammerben terhes felesége szeme láttára megöltek egy marokkói pincért, mivel összekeverték az 1972-es müncheni terrortámadás egyik felelősével
Agymosó Masa Mosodája
Dominic Streatfeild: Agymosás - Fejezetek a tudatmódosítás titkos történetéből (HVG Könyvek, 360 oldal)
2008. május 13.
13:03
Pavlov
kutyája a XX. századi kultúrtörténet egyik legerősebb
szimbóluma Miki egér füle, a Coca-Cola logója és Hitler bajsza
mellett. Ki gondolta volna, hogy a csengők hangjaira nyálát
csorgató kutya emblematikus képe közelebb áll a KGB logójához,
mint a medicina ősi szimbólumához…
És
azt gondolta volna a kedves olvasó, hogy az agymosás
tanulmányozásában rengeteg hivatkozás történik Magyarországra?
Ez persze egyfelől nem volt kérdés, hisz minden kelet-európai
ország agymosott rezsim volt, de az, hogy még a 2006-ban publikált
Dominic Streatfeild is Mindszenty bíboros pszichológiai
manipulációjával kezdi a munkáját, legalábbis meglepő.
Az ÁVH módszerei olyannyira „példaértékűek" voltak, hogy Ruff Lajos – akit 1953-ban tartóztattak le röplapok terjesztéséért – később az Egyesült Állomokban Brainwashing Machine címmel könyvet írt a magyarországi lelki megsemmisítés módszereiről. Ruffnak először egy ólom hamutartóval kiütötték a fogait, majd közölték vele, hogy Mindszenty is megtört és ő is meg fog az ún. varázsszobában. Ebben a helyiségben minden berendezés szabálytalanul volt kialakítva, az ajtó is ovális volt, a fények állandóan változtak, a falakra mozgóképeket vetítettek, miközben Ruffot folyamatosan kábítószerezték. A varázsszoba a szovjet tudatrombolás laboratóriuma volt, egy pszichológiai atomerőmű.
A könyvből megismerhetjük a kommunista rezsimek vallatási módszereimnek a különbözőséget – Streatfeild például összehasonlítja a szovjet és a kínai „technikákat”. Megismerhetjük a KGB vegyi laboratóriumát, a Kamrát, melyhez tartozott egy botanikus kert is, ahol hallucinogén növényeket termesztettek, de megismerhetjük John B. Watson a személyiség manipulációit leíró dolgozatát is, mely nagyban hatott Orwell 1984 című regényére.
A könyv minden lapjára jut egy-egy megdöbbentő történet…. Pavlovot Lenin személyesen hívta el a Kremlbe, hogy a kutatásait a kutyákról írja át az emberekre.
A bolsevikok már hatalomra kerülésük után tudták, hogy a pszichológiai manipuláció a nettó fizikai terror mellet hadviselésük kulcsa lesz. Pavlov a Kreml vendégeként megírta a 400 oldalas kéziratát, majd miután Lenin elolvasta, ezt mondta: ön garantálta a forradalom jövőjét.
Persze, mondanunk sem kell, hogy a nácik sem maradtak le az oroszoktól, hosszan tudnánk értekezni az Auschwitz 10-es blokkjában történt borzalmakról, ahol szándékosan összekeverték a foglyok vércsoportjait, akaratmegsemmisítési kísérleteknek vetették alá őket, tanulmányozták a meszkalint, és a különböző igazságszérumokat.
A kutatásokban a CIA sem maradt le, kísérleteztek embereken ők is, de most mi inkább az oklahomai állatkert Tuskó nevű elefántjáról beszélünk, akinek 300.000 mikrogramm LSD-t adtak be, mert arra voltak kíváncsiak, hogy a dózis vajon előidézi-e az állat párzási hajlandóságát. A 7000 kilós állat másfél óra múlva elpusztult.
Azt gondolhatnák, hogy a könyv afféle történelmi bulvár, de a legelszomorítóbb az egészben, hogy nem az, hogy a fejezetek nem az urbanlegend.com-ról valók, hanem a KGB és a CIA egykoron titkos okirataiból szemléznek.
Az ÁVH módszerei olyannyira „példaértékűek" voltak, hogy Ruff Lajos – akit 1953-ban tartóztattak le röplapok terjesztéséért – később az Egyesült Állomokban Brainwashing Machine címmel könyvet írt a magyarországi lelki megsemmisítés módszereiről. Ruffnak először egy ólom hamutartóval kiütötték a fogait, majd közölték vele, hogy Mindszenty is megtört és ő is meg fog az ún. varázsszobában. Ebben a helyiségben minden berendezés szabálytalanul volt kialakítva, az ajtó is ovális volt, a fények állandóan változtak, a falakra mozgóképeket vetítettek, miközben Ruffot folyamatosan kábítószerezték. A varázsszoba a szovjet tudatrombolás laboratóriuma volt, egy pszichológiai atomerőmű.
A könyvből megismerhetjük a kommunista rezsimek vallatási módszereimnek a különbözőséget – Streatfeild például összehasonlítja a szovjet és a kínai „technikákat”. Megismerhetjük a KGB vegyi laboratóriumát, a Kamrát, melyhez tartozott egy botanikus kert is, ahol hallucinogén növényeket termesztettek, de megismerhetjük John B. Watson a személyiség manipulációit leíró dolgozatát is, mely nagyban hatott Orwell 1984 című regényére.
A könyv minden lapjára jut egy-egy megdöbbentő történet…. Pavlovot Lenin személyesen hívta el a Kremlbe, hogy a kutatásait a kutyákról írja át az emberekre.
A bolsevikok már hatalomra kerülésük után tudták, hogy a pszichológiai manipuláció a nettó fizikai terror mellet hadviselésük kulcsa lesz. Pavlov a Kreml vendégeként megírta a 400 oldalas kéziratát, majd miután Lenin elolvasta, ezt mondta: ön garantálta a forradalom jövőjét.
Persze, mondanunk sem kell, hogy a nácik sem maradtak le az oroszoktól, hosszan tudnánk értekezni az Auschwitz 10-es blokkjában történt borzalmakról, ahol szándékosan összekeverték a foglyok vércsoportjait, akaratmegsemmisítési kísérleteknek vetették alá őket, tanulmányozták a meszkalint, és a különböző igazságszérumokat.
A kutatásokban a CIA sem maradt le, kísérleteztek embereken ők is, de most mi inkább az oklahomai állatkert Tuskó nevű elefántjáról beszélünk, akinek 300.000 mikrogramm LSD-t adtak be, mert arra voltak kíváncsiak, hogy a dózis vajon előidézi-e az állat párzási hajlandóságát. A 7000 kilós állat másfél óra múlva elpusztult.
Azt gondolhatnák, hogy a könyv afféle történelmi bulvár, de a legelszomorítóbb az egészben, hogy nem az, hogy a fejezetek nem az urbanlegend.com-ról valók, hanem a KGB és a CIA egykoron titkos okirataiból szemléznek.
Kapcsolódó cikkek:
Oroszok valósítják meg Tesla terveit?
A
Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet két tudósa – akik
egyben testvérek is -, Leonyid Plehanov és Szergej Plehanov
szenzációs bejelentést tettek a minap. A kutatók öt évig tartó,
40 ezer dollárból elvégzett kutatásaik és kísérletezéseik
során ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a világhírű
Nikola Tesla 1894-es számításai helyesek voltak.
Azaz
a modern technológia által könnyedén megvalósítható a vezeték
nélküli energiaátvitel úgy, hogy az „adó” és a „vevő”
közötti kapcsolat során csak minimális lenne az
energiaveszteség.Tesla (fizikailag és gyakorlatilag többszörösen
bizonyított) elképzelése alapvetően abból állt, hogy az
ionoszféra és a magnetoszféra töménytelen mennyiségű
potenciális energiával rendelkezik, melynek értéke hozzávetőleg
3 milliárd kW, azaz 3 terrawatt.
Ezek
szerint a Föld elektromágneses rezgéseinek további
gerjesztésével, illetve a természetes Schumann frekvenciák
amplitúdóját megnövelve, a Föld bármely pontján ingyen és
könnyen kinyerhető lenne ez a villamos energia, hiszen bolygónk és
az ionoszféra közötti űr hozzávetőleg 15000 mF.q kapacitású
gömbkondenzátorként működik.
A
szerb származású feltaláló elméletének helyességét
bizonyítandó először 1895-ben New York-ban, majd 1899-ben
Colorado Springs-ben építette fel az általa kifejlesztett
trafóként (transzformátorként) működő Wardenclyffe Erősítő
Adót. Ez utóbbi helyet egyébként azért választotta ki a kutató,
mert az El Paso megyei település egyrészt egy mérfölddel
mélyebben fekszik, mint a tenger szintje, másrészt a település
körül gyakoriak a viharok, szárazabb a levegő, és így
alacsonyabb a légnyomás, mint az USA többi területén. A száraz
levegő növelte az átütési feszültséget, így az ionizáció
magasabb értékeket érhetett el.
Tesla
egyébként naplót vezetett a Colorado Springs-beli kísérleteiről,
melyek kilenc hónapig folytak. Az 1899. június 1. és 1900. január
7. közötti időszak eredményeit rögzítő napló több mint 500
oldalas volt és közel 200 magyarázó ábrát is tartalmazott. Az
üzembe helyezett 187 méter magas torony (gömbrezonátor) a
feltaláló becslése szerint nemcsak 4 millió voltot állított elő
– amelynek elektromos rezgései minimális energiaveszteséggel
kerülték meg a Földet és tértek vissza a toronyba –, hanem 30
métert is meghaladó elektromos ívkisüléseket is produkáltak.
A
fizika nyelvén ez azt jelentette, hogy „Az áramkört csak annak
ellenállása korlátozza. A rezonancia frekvencián az áramkörben
folyó áram addig növekszik, míg az ellenálláson eső feszültség
egyenlő nem lesz a forrás feszültségével.” Ez az áramkör
zavarba ejtette Edisont is, mert Tesla „zárt hurok elemeken
áthaladó feszültsége” abszolút nem felelt meg Kirchoff
törvényének! Érdemes megjegyezni, hogy a Tesla-féle Erősítő
Adó működésének pontos matematikai leírását csak a feltaláló
munkásságát követő 50-100 évben sikerült megalkotni!
A
Colorado Springs-iek közül sokan panaszkodtak ekkoriban arra, hogy
a laboratórium közelében a talaj és a lábuk között gyakran
ívkisülések jelentek meg. Ezek az ívkisülések megfigyelhetők
voltak néha a helyi víztározóban is.
A
laboratórium körüli terület koronaszerűen fénylett, Szent Elmo
tüzéhez hasonlóan. Tesla egyik kísérlete egyébként tönkretette
a Colorado Springs-i Elektromos Társaság generátorát is, mivel a
nagyfrekvenciás hullámok betáplálódtak a városi energia elosztó
rendszerbe. „Az őrült szerb” által csak a “Világ Rendszere”
néven emlegetett projekt eredményei lenyűgözőek voltak. A
feltaláló ekkor így fogalmazott: „Az erőművemet kilenc hónap
alatt üzembe lehet helyezni. Ennek az erőműnek a segítségével
gyakorlatilag 10 millió lóerőnyi (7,5 milliárd watt) villamos
energia áll a rendelkezésünkre folyamatosan további költségek
nélkül.”
A
Wardenclyffe-torony tetején levő kapacitív gömb a kulcsa a
longitudinális hullámok megértéséhez: „Nem kell szakembernek
lenni ahhoz, hogy megértsük, ez az eszköz nem állít elő
elektromosságot, mint például a dinamó, hanem csupán felfogja,
összegyűjti és felerősíti azt.” Sajnos Tesla
üzlettársa, J.P. Morgan iparmágnás-bankár a kísérletek további
finanszírozását a projekt befejezése előtt azért állítatta
le, mert a Wardenclyffe által szerzett ingyen energia nem növelte
volna a mágnás bankszámláját. A tornyot 1917-ben le is bontotta.
Leonyid
Plehanov és Szergej Plehanov orosz fizikusok öt évig tartó
kutatásaik során most úgy látják, hogy Tesla találmányának
lényege nemcsak helyes, hanem meg is valósítható. A Transzmitter
Energiára keresztelt projektjük célja, hogy legalább 800 ezer
dollárnyi adományt gyűjtsenek össze, hogy megépítsék a szerb
tornyának prototípusát Oroszországban. „Becslésünk szerint a
világ villamos-energia szükségletének ellátásához mintegy 38
ezer négyzetmérföldnyi napelemre lenne szükség, amelynek
felépítése húszezer milliárd (lásd: 20.000.000.000.000)
amerikai dollárba kerülne. A 7,5-8 milliárd wattot előállító
tornyunk és erőművünk megépítésére csak 800 ezer dollárra
lenne szükség.”
A
testvérek, hogy a pénzt összegyűjtsék elindították az
IndieGogo Kickstarter kampányukat is. A Global Energy Transmission
nevű honlapjukon van egy bevezető a vezeték nélküli energia
átvitel elveiről, valamint részletes dokumentáció a csapat
munkájának részleteiről és a technikai specifikációkról. Ha
valaki támogatni szeretné a projektet, esetleg együttműködne
mint feltaláló vagy mérnök, arra ide kattintva van lehetősége.
Jamrik
Levente
-
Ez a cikk sok mindent jelent. Ha csak a közelmúltat vizsgáljuk és
kevésbé a média fősodrát tartjuk szemünk előtt, akkor szinte
elég, ha csak egy példát ragadunk ki. – Ez mondjuk legyen
Szíria. – Kivonultak, akik kivonultak, aztán haza is mentek,
pedig meg volt minden felhatalmazás, hogy maradjanak, mégis az első
bombázások után lekerült a hírek palettájáról az egész
kirándulás.
– Vajon mi történhetett? Talán demonstrált valaki?
Azt szintén tudjuk, hogy a longitudinális hullámok kutatása valóban Nikola Teslával kezdődött el. De mintha az emlékét is kitörölte volna a hivatalos történelem. A kutatásait, azonban nem felejtették el, s voltak országok, akik ebben potenciális lehetőséget láttak. – Ezek voltak a Longitudinális (álló, skalár) hullámok. – Ahogy megjelent az alapkutatásban, azonnal begyorsult minden”, de hát ahogy Wiktor bá’ mondaná; Kiegyenlített, azaz katasztrófa mentes Világrend, csak félanyagi dimenzióban valósulhat meg.
– Vajon mi történhetett? Talán demonstrált valaki?
Azt szintén tudjuk, hogy a longitudinális hullámok kutatása valóban Nikola Teslával kezdődött el. De mintha az emlékét is kitörölte volna a hivatalos történelem. A kutatásait, azonban nem felejtették el, s voltak országok, akik ebben potenciális lehetőséget láttak. – Ezek voltak a Longitudinális (álló, skalár) hullámok. – Ahogy megjelent az alapkutatásban, azonnal begyorsult minden”, de hát ahogy Wiktor bá’ mondaná; Kiegyenlített, azaz katasztrófa mentes Világrend, csak félanyagi dimenzióban valósulhat meg.
-
Amit leszögezhetünk, hogy olyan technológia áll rendelkezésre
kisebb, nagyobb fejlettségi szint-különbségekkel, amihez már nem
kell “vasat gyártani”. Az is tény, hogy ezzel a technológiával
ugyanúgy jártunk mint a késsel. Lehet vele kenyeret szelni és
lehet vele ölni. Embert, állatot egyaránt.
De mit is kezdjen a ma embere ezzel az egésszel?
– Semmit.
De mit is kezdjen a ma embere ezzel az egésszel?
– Semmit.
A
fizikai síkon a technológia, a tudatfejlődés az állóhullámok
megismerésétől, alkalmazásától immár nem térhet el. Ez azt
jelenti, hogy még-aktívabb, elterjedtebb lesz az állóhullámok
alkalmazása. Az állóhullámok alkalmazása, illetve megjelenése a
polgári alkalmazásban is, ez azt jelenti, hogy buli van és
egyébként is száguldunk a Foton övben, még vagy kétezer évig,
. :)
Ugyanis a fizikai síkon egyre inkább belátható, hogy az állóhullámok más törvények alá esnek, mint amit a hivatalos fizika be bírna nyelni.
Hát!
Ugyanis a fizikai síkon egyre inkább belátható, hogy az állóhullámok más törvények alá esnek, mint amit a hivatalos fizika be bírna nyelni.
Hát!
Ebből
kifolyólag, ezek után valóban csak két lehetőség maradt.
Az Ember vagy megváltozik és a pszichikai, mentális dimenziókat is figyelembe veszi, vagy megdöglik. Ehhez pedig elsősorban a gondolkodásnak kell megváltozni, mert minden preventáció, rehabilitáció csak a sokat gondolkodó elmék kétségbeesett és hiábavaló próbálkozása. Azt szintén beláthatjuk, hogy ez “ébresztő események” nélkül nem fog menni.
Az Ember vagy megváltozik és a pszichikai, mentális dimenziókat is figyelembe veszi, vagy megdöglik. Ehhez pedig elsősorban a gondolkodásnak kell megváltozni, mert minden preventáció, rehabilitáció csak a sokat gondolkodó elmék kétségbeesett és hiábavaló próbálkozása. Azt szintén beláthatjuk, hogy ez “ébresztő események” nélkül nem fog menni.
A
történet másról és másképp is szólhat. És ez így jól is
van. – Azért van ennek egy érdekes vetülete is. Foglalkoznak
mindenféle energiákkal ez emberek, – energia hálózatokkal,
legyen az akár elektromos, kémiai, atomsugárzás, vagy virágillat,
de akár lehet a Földön mindenfelé talált piramisok hálózata,
hiszen azokat is állóhullámok előállítása miatt építették.
– Mondjuk ez nem teljesen „köztudott”. – Lej vonalak,
Sárkány vonalak, Vízerek, Hartmann háló, a föld elektromágneses
hálózata, morfogenetikus mező, Holográfia, hírközlés mind, –
mind hálózatok.
Most,
hogy regionális hatalmak belenyúltak az állóhullámok világába
a hatvanas, hetvenes évektől kezdve, – úgy nem maradhat semmi,
ahogy eddig volt. Nos ez egy kicsit megborzolja a transzverzális
hullámok világát. – Pont azzal indították el a folyamatot,
hogy alkalmazni szerették volna. És ez automatikusan,
biztosítékként is funkcionál, hogy a technológiai társadalmak,
legalább esélyt kapjanak, a saját túlélésükre. A
“mellékhatása” meg az, hogy tovább, egyre kevésbé lehet
hülyíteni az embereket és egyre több ember felébred. Ráébred
arra, hogy mekkora kakában vagyunk és hogy ezt csak közösen
alkotva élhetjük túl.
Szóval
a kémiai, és vegyi telítettséggel együtt, egyre inkább
emelkedik a pszichikai telítettség is és egyre több embernek
dobja le az agya a gépszíjat. Egyszerűbben nem is lehet felfogni,
hogy – analógiában ugorva egyet, – a „személyiség analízis
fogalma” is át kell, hogy értékelődjön
„egyéniség-koordinációvá” – úgy az oktatásban, mind az
élethez való „hozzáállásban”, ezt például még Egyiptomban
tudták kezelni, illetve elő is idézték. Akkor szintén nem volt
jobb oldali párt, meg baloldali párt, meg személyes érdekek, meg
ilyesmi. Szóval Hallelúja! – Építsék csak azokat a tornyokat!
Mi is ezért veszünk részt az agy kutatásában, mert nem mindegy,
hogy, hogyan állítgatjuk meg a „tereket” állóhullámokkal.
Sokat foglalkoztunk már oldalunkon azzal, hogy a Théta állapotnak
megfeleltethető agyhullámok (4-7Hz), mennyire befolyásoló tényező
a mindennapjainkban. – Egyébként is az agy, folyamatosan, –
100%-ban is tud fókuszálni erre a tartományra, de ekkor nem a
megkülönböztető „látásmód” lesz a domináns már. Ja! És
hírt adtunk arról is, amikor Lehoczky urat (a Magyar Pszichiátriai
társaság elnökét) megbízta az Egészségügyi minisztérium, –
az országban, – minden ötödik családot érintő mentális
problémák kezelésére, és hogy ugyan csináljanak már valamit.
Szóval miről beszélünk? Elég szembetűnőek a dolgok, de a
családok 20%-át érintő mentálisan problémás emberkéket itt a
fizikai síkon pusztán személyiség analízissel kezelni,
gyógyítani úgy gondoljuk kevésbé lehet. – Egyébként meg
sokkal nagyobb számról illene beszélnünk ebben az esetben is,
mert az emberek önkéntelenül is burjánzó alanyai a degeneratív
folyamatoknak.
Attól,
hogy állóhullám jelen van, – és ezt is már évekkel ezelőtt
mértük a TF terhelés-élettani laborjában, – simán attól,
hogy működött, 20%-al növelte a Théta hullámok százalékos
idő-arányát. Ez kérem feketén, meg fehéren is megvan. És
katonai alkalmazásban már régóta szórakoznak ezzel. – Ráraknak
mindenféle „vivő” frekvenciákat, aztán nézzék meg mit
csináltak. Szóval érdekes dolog ez a Létezés. Komfort zóna ide,
vagy oda, az állóhullámok világa egy más korszakot hoz és ezt a
szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba. Az
állóhullámok időtől függetlenül is Dimenziók összekötőjeként
vannak nyilvántartva.
A
végére meg csak annyit, hogy most Morgan úr után a Kickstarteren
keresztül az emberekre van bízva, hogy mit is támogatnak, hiszen
van akiknek a célja az, hogy fenntartsanak egy “rendszert”, ami
ezáltal meg is merevedik és vannak olyanok, akik ezeket a
rendszereket próbára teszik. – De hát kérem! A polaritásban –
ez így működik. Egyébként meg érdekes, mert ahogy voltunk ezen
a Száz Csoda kiállításon pár hónapja, erre a Kickstarterre
készítettük a filmet a bemutatott dolgainkról.
Lao Ce szerint és ezt is már sokszor leírtuk, hogy a fizikai sík arra való, hogy kipróbáljuk a Taótól eltérő elképzeléseinket. De mi van akkor, ha nem eltérőek az elképzeléseink a Tao-tól! – Amikor ezt valóban megértjük egyre többen, akkor a kiábrándító látvány ellenére, egyre szebb lehet a Világunk. – Bár ehhez először meg kell inni a levét annak, amit eddig teremtettünk.
Lao Ce szerint és ezt is már sokszor leírtuk, hogy a fizikai sík arra való, hogy kipróbáljuk a Taótól eltérő elképzeléseinket. De mi van akkor, ha nem eltérőek az elképzeléseink a Tao-tól! – Amikor ezt valóban megértjük egyre többen, akkor a kiábrándító látvány ellenére, egyre szebb lehet a Világunk. – Bár ehhez először meg kell inni a levét annak, amit eddig teremtettünk.
A
kvantum részecskéknek is van „tengelyük”, csak egy másik
Dimenzióban és ez a Pszichikum, de ezt is már sokat ragoztuk
szintén. A Tér-időhöz képest, a “Sötét anyag”, – ahogy a
tudomány nevezi, – tele van információval. A Tesla-reneszánsz
az autó ipar után újabb innovációs formát talált. –
Üdvözöljük.
Murzsicz
András
Az én felett
Posted
in: 9
Írások.
Tagged: ciklikusság, egzakt
természettudomány, Lao
Ce, megváltás, Nikola
Tesla,párhuzamos
síkok, természet. Hozzászólás
“Köszi
a megemlékezést. Aranyosak vagytok. 47 éve írtak fel a halálra
ítéltek listájára. Vágóhídra szánt baromként. Azt viszont
nem feltételezték és soha nem is mondták, hogy fel fog tűnni
előbb utóbb, hogy minden éjjel meghalok és minden reggel
megszületek. A gépnek, aminek szántak, nincs szüksége ilyen
ismeretre. Az elme amely börtönbe születik, az idővel saját
börtönévé válik. A tudat ki van zárva. Amíg a beteg hamis én
szerte nem foszlik. Ez vagy a test elmúlása után lepleződik le,
vagy a tudat még is valahogy beszűrődik és ha talál még
elevent, akkor “kitörésre” készteti a lelket és egyben a
testet is az adott állapotból. Na most ez történik velem is.
Azért akarok itt is “kitörni”, mert gépiesé vált a
tevékenységünk. Az is tiszta, hogy nem lehet másképp, mert
legtöbben, a fizikai síkjukon is monoton gépies mesterséges, a
mechanikus időben élnek. Tehát a játék is a robot világ
meghosszabbítása és totál arra is van megalkotva. A fantáziánk
is fertőzött. Korlátozott üzemmódban sínylődik. Fél. Nincs
hozzáférése az egészhez. A maszkok mögött rejlő torzszülött,
bezárta önmagát és ragaszkodik a nyomorához…..stb.
Memóriaként
élni büntetés a fantáziának és ez a fajta fantáziálás
büntetés minden létezőnek. Kártékony. Ártalmas. Életellenes.
Ebből van egyre inkább elegem. A rossz gyümölcsöt termő fát ki
kell vágni. Mindenkinek a sajátját. Nem a másét. Erre viszont
meg kell érni. Mert nyesegetni hiábavaló. Gyökerestől kell
megszabadulni tőle.”
A
fenti sorokat egy barátom írta egy internetes fórumon, amikor a
saját poklaiban tett látogatást. Aki, hogy Tolle szavaival éljek,
szintén “frekvencia-tartó”. – kimásoltam, mert akkor
megfogott, gondoltam, majd írok hozzá valamit valamikor. –
Ez is vagy fél éve pihent a szerkeszteni való anyagok között.
Sok
helyről jön, hogy világunk elférfiasodott, a “Jang” irányába
tolódott el és hogy a nők fogják megváltani világunkat.
Ismert történelmünkben csak elvétve voltak matriarchális
társadalmak, bár köztudott, hogy felépítési rendszerükben,
jóval természetközelibb volt a működésük. Ezekről lehet
találni elégséges irodalmat. Azonban e téma kapcsán is adott a
lehetőség, hogy értelmezési zsákutcában találjuk magunkat.
-
De hol itt megint a csúsztatás? Miért lehet ez is tömegeknek
szánt hullámvasút?
Azért,
mert ez is alkalmas arra, hogy megosszon, – hogy továbbra is
langyos vízben tartsa az érzékeinket. Olyan világban élünk
jelenleg, amikor érezzük, hogy minden változik, de nincs tiszta
képünk róla. Olyanok vagyunk, mint a béka, akit beraktak egy tál
vízbe és alágyújtottak. Együtt emelkedik a saját hőmérsékletünk
a vízével, de mivel nem a forró vízbe dobtak egyből, sokáig nem
tűnik fel semmi. És ez a felvetés is lehetőséget ad az
elmének, hogy továbbra is vagy-vagy-ban fogalmazzon meg válaszokat.
Játsszuk a megszokott játékainkat és nem vesszük észre, hogy
közben csendesen megváltoztak a játékszabályok. Természetesen
pici, apró csúsztatásokkal van tele az életünk, s ettől oly
színes is, – de ezek csak a fekete és a fehér lenne?
A
tény az, hogy a nők nem fognak megváltani semmit, hacsak nem
magukat. Főleg abban az értelemben nem, ahogy a mindennapi
gondolkodás ezt feltételezi. Vannak már ez irányban is mindenféle
összecsördülések, konferenciák, s biztos vagyok benne, hogy
ennek is már sokan látják értelmezési hiányosságait. Még
mindig utaznánk a tömegmegváltás felé, holott ebben csak azok
tolonganak, akik megélni akarnak a közvetítői jutalékból. De
erről is esett már szó több cikkben is. Ha csak a fenti idézetből
indulok ki, ott sem az a lényeg, hogy férfiről, vagy nőről van-e
szó, ilyen vagy olyan nemű az, aki elkövette. De tágítsuk tovább
a dolgot.
Nézzük
meg a valóságtartalmát. Ha túllépünk egoisztikus korszakunk
hazabeszélésein, amiről már tettünk említést, akkor a női
“befogadó” minőség az ami közelebb visz bennünket a
válaszhoz. Mai világunk csodálatos zűrzavarában nem gondolom,
hogy általános értelemben beszélhetünk tiszta női
princípiumokról. Emberen belül is annyira keverednek manapság a
“milyenségek”, hogy családon belül sem egyértelmű, hogy ki
viszi a puskát. Pszichológiai tény, hogy viselkedési morálon
belül is vannak nőies férfiak és férfias nők. Testi
adottságok alapján téves olyan következtetést levonni, amiből
egyenesen következhet a problémamegoldás képessége. A
helyes válasz megtalálásában segítségünkre lehet Lao Ce
mondása; – Keresd magadban a nőt!
Az
hogy jelenlegi társadalmunk felépítése eltolódott a
patriarchátum felé, az látható. Ez Lao Ce korában sem volt
másképp és inkább az egyensúly hiányára hívja fel a
figyelmünket. Az hogy beleragadtunk ebbe a hiányba, egy jó ideje
látszik. S hogy az énünktől mennyire vagyunk képesek elszakadni,
meghaladni, az attól függ mennyire ismerjük fel ezt a mókuskerék
működési mechanizmusát. Az első nő Éva. Nevének eredeti Ó
héber jelentése életadó, élethordozó. Az ego, az én
igenlésénél megrekedt, ahogy Wiktor bá’ mondaná, ideiglenesen
időbe helyezett centrális görcs. Az élet igenlése csak a saját
és mások életének, energiájának, fókuszának birtoklásában
merül ki. Ezért viszont felesleges a férfi minőséget hibáztatni,
hiszen erre a lépcsőfokra épül az, ami ebben a korszakban egyre
inkább megmutatkozik. Ez a ciklikusság fogalmi rendszeréből
egyenesen következik is. De mégis mi lehet az alapja ennek a női
minőségnek, ami ma, mint hiány jelentkezik és hogyan gyógyítható?
Amennyiben őszintén vagyunk, “gyermekien” kíváncsiak és
érdekelnek a kérdéseken túl a válaszok is. – Mindig megkapjuk.
“Egy
kis történelem
Az
a fajta orvoslás, amit ma csinálunk, a betegségről szól. Vajon
ez mindig így volt? Nem. Mivel a problémák túlnyomó
része nem túl jelentős, és érzelmekre vezethető vissza, nem
igényelnek különösebb orvosi beavatkozást. Ehelyett inkább az
egyénnek van szüksége rá, hogy meghallgassák, tanácsokat
kapjon, és biztassák.
Ezenkívül
a nők azok, akik ügyelnek a család egészségére, akik
konzultálnak az orvossal a gyerekeik és még a férjük nevében
is. Az egészség mindig is a nők érdekeltsége volt. Gondoskodni
valakiről alapvetően női hivatás. Érzelmeket, intuíciót,
felismeréseket, jó megfigyelőképességet, könyörületet,
odaadást, szeretetet és bölcsességet igényel.
Ezek
a tulajdonságok örökletesen női jellegűek, és általában
erősebben fejlettek a nőkben, gyerekekben, idősekben, a szerény
természetű emberekben, valamint az extraszensz képességekkel
megáldott emberekben. Ez az, ami miatt az egészségápolást
elsősorban nők látták el.
Családos
anyák és nagyanyák gyógyító szereik tárházával. Dadák,
bábák, kuruzslók, gyógynövényekkel gyógyító javasasszonyok
stb. Empirikus (vagyis tapasztalati) alapokon gyógyítottak, – a
tapasztalatokra és a józan észre alapozva. Így az egészségügy
nem került sokba, a szegények számára is elérhető volt. Az
emberek bölcs embereknek hívták őket. A hatóságok pedig úgy
bántak velük, mint a boszorkányokkal és a
sarlatánokkal. /Statisztikai adat, hogy az egyház pl. a
középkorban évente 10 000 embert végzett ki az inkvizíció
égisze alatt csak Európában./
Miután
az – akkoriban mindenható – Egyház a betegségeket az
elkövetett vétkekért járó isteni büntetésnek tekintette, a
betegségeket, a szenvedést és a halált üdvösnek és hasznosnak
találta. Ennek okán ellenezte az orvostudomány gyakorlását; amit
egészen a 13. századig nem fogadott el. Ekkor az egyetemeken orvosi
fakultások nyíltak, ahonnan a nők ki voltak tiltva.
Így
született meg a hivatalos orvostudomány, amelyet már a férfiak
uraltak. Az Egyház szigorú ellenőrzése alatt állt, amely
kiterjesztette rá saját doktrínáit. A hatóságok által elismert
orvoslás a babonákon alapult. Férfiak űzték, és a gazdagok
érdekeit szolgálta. A hatóságok már nagyon hamar eltiltottak
bárkit az orvostudomány gyakorlásától, akinek nem volt
diplomája. A férfiak megjelenése az egészségügyben egyben
a nők által végzett orvoslás felszámolásának kezdetét
jelentette. Azét az orvoslásét, mely gyakorlatias, hatékony és
megfizethető volt.
Miért
űzzük mégis szinte kizárólag a betegség központú orvoslást?
Ami ráadásul egy vagyonba kerül. A válasz: a hatóságok
rákényszerítik a gyógyászokat, hogy az ő érdekeiket
szolgálják. Akár a sötét középkor inkvizíciós vallási
törvényeiről, akár napjaink egészségügyi törvényeiről van
is szó, az eredmény mindig ugyanaz. Emberek egy kis, kiváltságos
csoportja törvényeket alkot, hogy uralhassa, kiszipolyozhassa a
többséget; főleg azokat, akik a legnagyobb szükségben szenvednek
a társadalmunkban. A történelem egyszerűen megismétli
önmagát.”
Ghislaine
Lanctot
Vajon
mi sarkalná jobban az eljövendő korszak kibontakozását, hacsak
nem az, hogy egyre többször, amikor felébredünk a saját
dolgainkkal foglalkozunk. A megértéseink mélységétől függően,
választunk magunknak életcélt. Egyre kevésbé feszülünk neki a
jelenlegi rendszernek, egyre kevésbé folytatjuk a mindennapi
“energia-csatákat” és alkotni kezdünk. Észrevesszük, hogy
vannak döbbenetesen szép pillanatai a létezésünknek, még akkor
is, ha a mindennapos problémáink egyre inkább az egekig nőnek.
Közben meg tudjuk, hogy mindannyiunknak ott javallott helytállnia,
ahol van. Hiába járjuk be a világot, mindig minden körbe ér és
hazatérünk.
Ha
mondjuk szappant szeretnék főzni, mert abban tudom, hogy nincsenek
ismeretlen kemikáliák, és egyébként is voltak ezzel, – engem
megváltoztató tapasztalataim, – akkor a körülöttem élőknek a
bensőmből is fogok tudni adni valamit. Ha technológiai az
érdeklődésem, abban is széles a spektrum. Talán ami
megvizsgálandó, hogy mi a köze a természethez és nem utolsó
sorban az ember saját természetéhez milyen módon kapcsolódik.
Hogyan illeszkedik abba a változásba, amelyet ma már senki sem
tagadhat. Tágul az ismeret, de valahogy mégis minden
leegyszerűsödik. És egy idő után már azt nem érted, hogy a
többiek miért nem értik. Erre is megjön a válasz, de ekkor már
egyre többször felismered, hogy mekkora értéke van a Te számodra
a saját nyugalmadnak. Először harcolunk mindig mások ellen
csordába rendeződve, aztán harcolunk másokért, szintén nem
egyedül, de ekkor már közösségként. Majd meghagyjuk másoknak a
harcokat és tesszük a dolgunkat. Hiszen idő közben nagyon sok
sebet kapunk és adunk is.
Az
ember a Földről című filmben, ami ha figyelsz rá, felér egy jó
kis agyjógával, a végső konklúzió, mégis az, hogy; – Az
igazság oly annyira egyszerű. De ezért a látásmódért az
embernek a sebeivel kell fizetni, hiszen ennek megtapasztalása és
folyamatként való megélése, nem a felszíni pezsgésről szól. A
hatalom arról szól manapság, hogy csak semmi nyugalom. Őrizzük
meg a pánikot!
A
történelem valóban ismétli önmagát. És itt jön be a képbe,
hogy szűkebb világunk is több síkkal rendelkezik és minden
visszavezethető a legegyszerűbb formában a rezgésekre. Az ember
nem más, mint egy rezgés-komplexum, amely minden egyes esetben
egyedi jellemzőkkel bír. Ezekből alakul ki a személyiség, majd
jóval később az egyéniség. Az egyéniség már saját tengellyel
rendelkezik és Önmagán belül is képes látni a személyes
rezgésállapotait. Minden ember egyben, egy energia rendszer is.
Ennek az áramoltatásáért felelős például a meridián háló.
Ami meg ezt felügyeli az az immun-rendszer. Ha a meridián
rendszerünk elhangolódik, azt betegségnek nevezzük. Tőlünk
függ, milyen úton járunk, s hogy ezzel az “úttal” mit
kezdünk.
Hadd
idézzem megint egy pillanatra Teslát a tegnapi cikkből;
“…Ezt
szem előtt tartva, az életben elég korán elkezdtem fegyelmezni
magam, kitervelve egy olyan életvitelt, amelyet a legtudatosabbnak
és megvalósításra érdemesnek gondoltam. Azóta mindennél
jobban szeretem a munkámat, így természetes, hogy addig kívánom
folytatni, ameddig csak meg nem halok. Nincs szükségem szabadságra,
vagy arra, hogy véget érjen a munkám. Ha az emberek olyan munkát
választanának, ami megegyezik a természetükkel, a boldogság
összes nagysága mérhetetlenül megnőne a világban. Sokakat
elszomorít és elcsüggeszt az élet rövidsége. Mi értelme van
hát, megkísérelni bármit is megvalósítani?, mondják ők. Az
élet oly rövid. Sohase fogjuk megérni a munka befejezését. Nos,
az emberek jelentősen meghosszabbíthatnák az életüket, ha
tennének érte valamit. Az emberi lények sok olyan dolgot tesznek,
amik egyenesen a korai halálhoz vezetnek.” Nikola Tesla
Nagyon
sok mindent tudunk már az életben. Elmével, szívvel és lélekkel
is. Mostanában az történik, hogy szép lassan minden a helyére
kerül értelmezésben is. Meghaladjuk a férfi, vagy női
kategóriákat és emberekként, végre sok sok vajúdás után
tesszük a dolgunkat. És akkor megváltozik a világ. – Velünk
együtt.
Murzsicz
András
Gondolatolvasás?
Posted
in: Cikkek/Videók.
Tagged: Dr.
Masaru Emoto, gondolatolvasás, Jung, morfogenetikus
mzők.Hozzászólás
Te
is gondolatolvasó vagy!
“A
telepátia az a képesség, mikor valaki távollevők gondolatairól,
állapotáról és távoli eseményekről – ismeretlen módon –
tudomást tud szerezni.” /Akadémiai magyar értelmező szótár/
Manapság
egyre többen mutatnak érdeklődést a paranormális jelenségek, a
spiritualitás és a holisztikus gyógyítás iránt, s egyre több
tudós feszegeti a materialista szemlélet szűkös határait.
Telepatikus
képességekkel minden ember rendelkezik több-kevesebb mértékben,
és át is élte már, csak esetleg nem tudatosult benne. Például
csörög a telefon, s tudja, hogy ki van a vonal másik végén, vagy
egy rég nem látott ismerős arca befurakodott a gondolatai közé,
s éppen az az ember jelentkezik valamilyen kommunikációs
csatornán. A tudomány régóta vitatja az elme és elme közötti
kommunikáció fizikai csatornákon kívüli létrejöttét, a
számtalan bizonyíték ellenére is mereven ragaszkodva
álláspontjához. L.L. Vasziljev orosz professzor az elsők között
vizsgálta a harmincas években a gondolatátvitel jelenségét,s
kísérletei megdöbbentő eredménnyel zárultak. Mikor a
vizsgálatokban résztvevő információküldő – és fogadó
személyeket teljesen leárnyékolt vasfülkébe (a rádióhullámokat
kizáró Faraday kalickába) helyezték el, akkor is megfigyelhető
maradt a telepátia jelensége. Sőt, a több ezer km-es távolság,
a hatalmas víztömeg vagy vastag falú páncélos tengeralattjáró
sem állta útját a gondolatoknak egy másik kísérletben.
Ezzel
megdőlt az az elmélet, miszerint a telepátia egy úgynevezett
mentális rádióhullám, melyet az agyunk által előállított
elektromos energia közvetít. Ma már tudjuk, hogy a
gondolatátvitel a tér és idő korlátait sem “ismeri”, s az
árnyékolás inkább jobb vizsgálati körülményeket teremt
számára. Levonhatjuk ebből azt a következtetést, hogy a jelenség
egy magasabb tér-idő dimenzióban helyezkedik el, s a newtoni
fizikai törvényei nem alkalmazhatóak rá, tehát nem fizikai
jelenség.
Ezen
a vonalon tovább haladva, mikor nem fizikai módon közvetítjük a
gondolatot és a szándékot saját elménk és a befogadó között,
már lehetségesnek tűnhet az, hogy az imáink és a mantráink
“hatékonyabbak”, mint gondolnánk?
Dr.
Masaru Emoto japán tudós csodálatos fényképekkel is
bizonyította, hogy az ima erejével hogyan lehet befolyásolni
pozitív irányba az erősen szennyezett víz egyes tulajdonságait.
Felvetődik
az a kérdés, hogy ha az általunk ismert egyik kommunikációs
csatorna sem lehet a gondolataink közvetítője, akkor vajon mi
lehet az az ismeretlen közeg, amely a gondolatátvitelt lehetővé
teszi?
Az
ötvenes években nagy visszhangot váltott ki a 100. majom hatás,
amelyet még ma is vitatnak. A közel harminc évet felölelő
kutatás a japán makákó majmok viselkedési szokásait vette
górcső alá. A majmoknak homokba dobáltak édesburgonyát. Az
egyik nőstény rájött arra, hogy a zavaró homokot le tudja mosni
a burgonyáról, s megtanította a többieknek is. Mikor már
nagyszámú majom elsajátította ezt a folyamatot, a környező
szigeteken élő és a japán szárazföldön honos majmok is
egyszerre csak mosni kezdték a burgonyát. Hogyan léptek egymással
kapcsolatba a majmok?
Rupert
Sheldrake angol biológus szerint minden élőlényt összeköt
valamilyen energetikai információs mező, melynek a morfogenetikus
mező nevet adta. Továbbmenve egy-egy szociális, társadalmi stb.
alapon létrejött csoportnak is lehet ezen belül morfikus mezője,
amely biztosítja a mentális kapcsolatot a tagok között.
Ezek
a kötelékek teszik lehetővé szerinte a telepátia jelenségét, s
ez alapján sokkal szorosabb kapcsolatban állunk az élőlényekkel
és a többi emberrel, mint korábban gondoltuk. Ez az elmélet
alátámasztja C. G. Jung svájci pszichiáternek a kollektív
tudatalattival kapcsolatos meglátásait is, mely szerint minden
eddig élt és élő embernek van egy közös emlékezete, melyhez
bárki tud csatlakozni,s meg is tapasztalja az életében különböző
szimbólumokon keresztül.
Egy
magyar pszichológus, Mérei Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy
egy adott csoport tagjainak ereje összegződik, s visszahat a
csoporttagok egyéni fejlődésére. Ha pedig eléri a kritikus
tömeget (100. majom effektus), akkor a hatás tovább gyűrűzik,s
átlépi az adott közösség határait.
A
telepatikus képességek fejleszthetőek. A jobb agyfélteke
“tornáztatása”,a meditatív és természetesen létrehozott
módosult tudatállapotok mind fejlesztik a befogadó érzékenységét.
Az álmainkban való elmélyedés is egy jó bevezető módszer
lehet.
A
telepátia ugyanakkor spontán is megnyilvánulhat krízishelyzetben,
vagy ikrek, anya-gyermek és egymásra hangolódott párok között.
A jelenséget megérteni, logikát keresni benne felesleges, viszont
az így kapott üzeneteket elfogadni, a képeket, a szimbólumokat
“kibontani” mindenképpen érdemes.
Nagy
Erika Transzperszonális pszichológus
-
Szóval gondolatolvasás. Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy
hivatalosan ezt lelkiismeretesen elhallgatják, illetve polgári
alkalmazásában, csak alulról kezdeményezve történt ebben az
ügyben bármi is. Az arctalanság a hallgatáshoz tökéletesen
megfelel és ki vállalná el a tudós társadalomból bárki is,
hogy reklámozza, hogy; – Én vagyok a hülye, de nagyon. Hajlamos
az ember, hogy elhiggyen dolgokat és társadalmunk jeleskedett is
benne, hogy hogy az értelmi színvonal ne legyen túl magas. Ebből
kifolyólag csak a szükséges katarzis után beszélhetünk arról,
hogy ebben változás következzen be. A katarzis az lehet egyéni,
vagy kollektív, de mind a két esetben olyan tapasztalásokkal jár,
ami belülről kiindulva változtat meg bennünket. De nézzünk még
egy pár gondolatot még ehhez a majom ügyhöz.
Mi
is kell a változáshoz emlősök esetén?
A
majmoknál és az embereknél is rövidre zárva az kell, hogy a
csorda pozicionált és domináns hímjei nagyságrendekkel kevesebb
levegőt vegyenek. :) Ugyanis majmoknál a pozíciókban
levő hímek képtelenek a fejlődésre, hiszen miután hatalomra
kerültek minden változás veszélyeztetheti harc árán szerzett
javaikat és hatalmukat és ez folyamatos fókuszt követel. De
pontosan így van ez az embereknél is. A majmokra még gy pillanatra
visszatérve, valóban egy nőstény volt az elkövető a fent
említett effektusnál. A továbbadása a dolognak úgy ment, hogy a
kölykök vették át, majd a kölykök egymástól, utána meg a
kölyköktől más anyák. A hímek nagyon lemaradtak a dologban,
mert maximum húsz % vette át az új viselkedési mintát.
A
gondolatolvasás, mint jelenség nem is kérdés, hogy létezik-e? A
kérdés az, hogy mi az, ami csak lehetőség marad ebben a
létezésben. A fizikai síkon való megnyilvánulás, mindig is
trendi volt, főleg a “fiatal lelkek” számára. Az ember egy jó
ideig élvezője a lehetőségeknek, aztán, hogy ebben meddig tud
eljutni, az mindig egyéni. Ez meghatározza nem is kicsit, hogy az
egyed mennyire lesz terhelhető, mennyire válik a szokásai rabjává.
Majd eljön az az felismerés az értelem számára, hogy valami
nagyon, nagyon nagy turpisság van a dolgok mögött. Ezután és
csak ezután leszünk már néha gondolatilag is csendesebbek. Sokan
és régóta foglalkoznak a telepátiával és ez tudományosan is
érdeklődésre tartott számot. Azonban a fizikai síkon belül
értelmezve, ez sohasem lesz megmagyarázható. Azt régóta tudjuk
már, hogy vannak “adók” és “vevők”. Ezt a fajta spontán
hangolódási képességet, a gondolkodási és létezési síkok
ismerete nélkül, mindig csak hiányosan lehet tárgyalni.
Gondolatok,
képek, benyomások, érzetek, amik ilyenkor keletkezhetnek, valóban
minden ember és állat sajátja. Ám olyan “hangos” agy, mint az
emberi, – ezeket a legtöbb esetben “agyonbonyolítja”. Az élet
oly egyszerű. Mi meg elvárásokból építkező rengeteget
építettünk magunk köré. Mai társadalmunk, tény, hogy ösztön
szinten létezik. Erről tettek azok is, akik egy kicsivel több
sütnivalót kaptak, szereztek. És ebből is lett ma az, ami lett.
De gondoljunk el egy olyan állapotot, ami szerint nem, hogy hazug
szavad nem lehet, de még hazug gondolatod sem. A hazug szó és
gondolat nem fér össze a gondolatolvasással. És ma sajátságosan
ott jelentkezik, hogy annyira befolyásolhatóak vagyunk –
amiatt, hogy nem ismerjük magunkat, – hogy nem jogosíthat
semmiféle elvárásra egyetlen gondolatunk sem.
Nem
tudom miért hiszi azt a ma embere, hogy mást érdemel? Főleg ha
ismeretlen közegről beszélünk. De hát akkor a válasz is
egyértelmű. Egyébként közvetett módon a tudomány is
tárgyalja a telepátiát is, meg a morfogenetikus mezőket is. Van
egy kifejezés; – Tacit tudás.
“A
kimondatlan tudás az egyének fejében, személyes tapasztalataikban
rejtőzik. Döntő szerepe van a gyakorlati problémák megoldásában
annak ellenére, hogy gyakran nemhogy másoknak, de tulajdonosának
sincs tudomása a létezéséről – aztán egyszer csak történik
valami és a titkos tudás megmutatkozik. Ezt a fajta tudást sejtik
az ösztönös megérzés mögött. A mindennapi életben legtöbbször
semmilyen esemény nem világít rá a néma tudásra. A kezembe
került írások közül az egyik megkockáztatott egy becslést,
miszerint egy-egy vállalaton belül az összes tudás 80 százaléka
tacit tudás.” Pollányi Mihály
Ergo
eddig is, meg ezután is az a kimondatlan, rejtett tudás döntően
befolyásolta társadalmunkat. S hogy ezt nem lehet véglegesen
ignorálni az ember hétköznapjaiból, – ez egyben jelzi azt is,
hogy mindegy mi látszik a felszínen.
Murzsicz
András
Tobozmirigy aktiválás
Tobozmirigy
aktiválás – Egy ember kinyitotta a harmadik szemét egy
mágnessel. Hallottad már az a mondást, hogy „Vigyázz mit
kívánsz, mert megkapod”? Sokan próbálják különböző
módszerekkel megnyitni a harmadik szemüket, nos a szóban forgó
személy nyilvánvalóan többet kapott, mint amennyire vágyott.
Egy
mágnes északi pólusát használva egy férfi állítólag
kinyitotta a harmadik szemét, s nemcsak az itteni dimenzión belüli
dolgokat, hanem az ezen túlit is látta.
Walter
Rawls tobozmirigy stimulátor kísérlete
Egy részlet David Wilcock ” The Science Of Oneness – Az egység tudománya” c. munkájából:
Egy részlet David Wilcock ” The Science Of Oneness – Az egység tudománya” c. munkájából:
Walter
Rawls, aki a monopoláris mágneses mezők hatásainak kérdésén
dolgozott a néhai Albert Roy Davisszel, azt mondta nekem egy
telefonbeszélgetés alkalmával, hogy azzal kísérleteznek, hogy
egy mágnes északi pólusát a tobozmirigy fölé helyezik.
Egy
olyan maszkot készítettek, mely megtartotta a hengeres mágnest,
miközben annak északi pólusa a tobozmirigy fölé irányult. A cél
az volt, hogy stimulálja a mirigyet és megnézzék van e rá
bármilyen hatással ez a kísérlet, vagy hogy lát e valamit így.
A vizsgálat 4 héten keresztül folytatódott és napi 10-30 perc
erejéig stimulálták a harmadik szem területét.
Az
első héten, mikor Walter az íróasztalnál iratokat olvasgatott, a
szeme sarkából valamilyen mozgást észlelt. Felnézett és azt
látja, hogy egy kísérteties emberalak bejön az egyik falon, és
átsétálva a szobán eltűnik a másik falon. Az alak figyelmen
kívül hagyta Waltert.
A
kísérletet folytatták a második és harmadik héten is. A második
héten ugyanaz az alak ismét megjelent, de ez alkalommal mát több
részlet látszott belőle, már nem volt annyira kísérteties, és
Waltert is észrevette, mert feléje pillantott, mielőtt átment
volna a falon.
A
harmadik héten Walter a szokásos módon az irataiba temetkezett, és
egyszer csak arra lett figyelmes, hogy valamilyen változás történik
a szobába. Mikor felnézett azt látta, hogy a fal szertefoszlik,
egy kis domb jelenik meg, ahol egy nő és egy férfi ül egy fa
alatt. A férfi a már ismert kísérteties alak volt, akit az előző
alkalmakkor is látott. Walter figyelte még néhány percig ezt a
pásztorias jelenetet, közben a férfi Walter felé nézett, s
nagyon meglepettnek tűnt.
Úgy
tűnt ez alkalommal Walter tisztán látja a szellemet, ugyanaz volt,
akit a múlt héten is látott. Ezt követően a kép elhalványult
és a fal visszaállt normális állapotába. Ettől a pillanattól
kezdve Walter többé nem használta a tobozmirigy stimulátort.
Walter
és Albert közösen írtak egy könyvet a mágnesességről: The
Magnetic Blueprint of Life by Albert Roy Davis and Walter, Jr.
Rawls
tobozmirigy02Wilcock megjegyzése:
tobozmirigy02Wilcock megjegyzése:
Charles
Fort munkájában megemlíti, hogy sok “spiritualista” kutatást
végeztek a 20. század fordulóján. Ezek közöl az egyik az
American Society for Psychical Research szervezet, melynek kutatásai
közvetlenül összefüggnek a magasabb szintű szellemi észlelések
és a Nap magasabb energetikai kisugárzásának hatására történő
paranormális tevékenységekkel.
A
megfigyelések szerint ilyenkor a Nap a tudatosságnak egy extra
energiát kölcsönöz, mely lehetővé teszi, hogy egyébként
normális emberek belelássanak más birodalmakba/ illetve egy
keveredést okoz a valóságokba. S majd láthatjuk milyen szellemi
bravúrokra képesek egy pillanat alatt azok az emberek, aki
belelátnak ezekbe a birodalmakba anélkül, hogy valamilyen külső
stimulációt használnának.
A
2007-ben történt némi áttörés a tobozmiriggyel kapcsolatosan,
ami megjelenik majd a sorozat későbbi köteteiben. Az egyik dolog
az, hogy a mirigynek nagyon hasonló a belső szövet szerkezete,
mint a szem retinának. Azt gondoljuk, hogy a harmadik szem
sokkal, de sokkal érdekesebb és titokzatosabb, mint azt a legtöbb
ember valaha is gondolná. Úgy tűnik a tobozmirigy egy
hiperdimenzionális “interfész” !
Mindazonáltal
a mirigynek nagyon egyszerű a működési folyamata – nevezetesen
egy fenyőtoboz forma, melynek belseje tele van vízzel, ami véd az
elektromágneses energiáktól, hang és egyéb sokkoktól,
ugyanakkor egy híd más téridőbe, a metafizika birodalmába, ahol
különböző kísérleteket vitathatunk meg. A tobozmirigy belseje
tele van vízzel.
Dokumentált
tény, hogy a tobozmirigyen több vér folyik át, mint az agy
bármely más területén A feljegyzések szerint van egy
elektromágneses pajzsunk ami körülveszi a vizet a mirigyben, és
úgy tűnik, hogy ennek a pajzsnak az integritása nagyon-nagyon
fontos.
A
kábítószerek használata, mint pl. az LSD, torzíthatják és
ideiglenesen kikapcsolják a pajzsot, ami véd az interdimenzionális
tudatosság hatásaitól, ezért veszélyes lehet. Az ilyen szerek
olyan repedéseket alkotnak a védőpajzson, ami sosem szűnik meg
igazán, s ha valaki túl gyorsan „nyílik” meg, annak
katasztrofális hatásai lehetnek a józan észre.
Szóval
a fenti esetben, úgy tűnik, hogy egy kimondottan elektromágneses
folyamat, átmenetileg megzavarhatja a tobozmirigy mirigy pajzs
működését hasonló módon.
NEM
ajánljuk senkinek, hogy kipróbálja otthon.
Tobozmirigy
mágnesek
Ha
volt egy mágneses pólusváltás, akkor el kell gondolkozni a
tobozmirigyre gyakorolt hatásán. Továbbá azon, hogy hogyan hat a
két agyféltekénkre a mágnesesség változása?
Egy
másik cikkben, “Pineal Gland Mystique ” mágneseket és a
tobozmirigyet illetően kijelentették:
„Ragassz
fel (pl. ragtapasszal) egy mágnest a 3 szem fölé (két szemöldök
közötti részre, de kissé feljebb, mint a szemek, lásd a képen
jobbra) néhány órára, serkenti fogja a tobozmirigy működését
és segít a (mésztelenítés) is.
A
mágnes hatására a szervezet lúgosabbá válik főleg azok a
testrészek, ahová a mágnes fel van erősítve. Akármilyen
intenzitású mágnes (Gauss) megfelel, de a fej területen, csak
éber órákban, illetve napközben javallott használni. A „Ra”
(Nap) energia erősíteni fogja a mágnes tobozmirigyre gyakorolt
hatását.”
Mágneses
mező és a tobozmirigy
Egy
a Föld mágneses mezőjének a tobozmirigyre gyakorolt hatásáról
szóló tanulmányban megállapították, hogy a környezeti
feltételek közül az egyik a földmágnesesség, ami úgy tűnik
növelni a tobozmirigy aktivitását.
Nem
olyan rég jelentős érdeklődés tanúsítottak „a föld mágneses
mezőinek hatása (EMF) élő szervezetekre” című
tobozmirigy04kutatások iránt, különösen az útkeresés (pl ami
alapján a madarak tájékozódnak) (Baker, 1980, 1981; Husing, 1960)
részéről.
Ez
az érdeklődés több ezoterikus területre is kiterjedt, közülük
az egyik a parapszichológia.
Voltak
tanulmányok, mely szerint a pszi képesség összefügg a mágneses
mező erejének változásával. (pl. Persinger, 1989)
Egy
másik kapcsolatba hozza a pszi képességet a tobozmiriggyel –
(Roney Dougal, 1989) – valamint a föld mágneses mezőinek a
tobozmirigyre gyakorolt hatásával foglalkozik.
Megint
egy másik a „dowsing” (varázsvesszővel való kutatás)
képességgel függ össze – (Williamson, 1987) Vannak tanulmányok,
melyek az UFO jelenségeket a Föld olyan területeivel hozzák
kapcsolatba, ahol mágneses anomáliák jelennek meg (Devereux, 1982)
és a UFO jelenségeknek van egy pszi komponensük is (Roney –
Dougal, 1991).
A
fenti tanulmányokat egy csokorba szedve érdekes kép rajzolódik
ki; a jó öreg hatodik érzék lehet, hogy csak egy EMF érzékenység.
Mindazonáltal ez az érzékenység egy tudatalatti alatti észlelés,
s a lelki folyamat, melynek során tudomást szerezünk az
információról, sok szempontból hasonlít arra, ahogyan a Pszi
benyomásokat tudatosítjuk.
Egy
gyakorlati, szubjektív szintről nézve azért az EMF tudatossága
és a pszi információk tudatossága nagyon hasonló módon fog
megnyilvánulni. Így egy „dowsing” térkép (pszi benyomások
tudatosítása) és egy mező „dowsing” (elektromágneses
benyomások tudatosítása) hasonló módon nyilvánul meg, az
információ forrásának megszerzésére ott van az inga vagy a rúd,
de ezek inkább egyfajta biológiai visszacsatolási eszközök,
melyek továbbítják a test tudatalatti válaszait a tudatos
elméhez.
Ahogy
arra már utaltam több hagyományos tudatalatti észlelésekkel
kapcsolatos kutatásaim során, hogy az tudat észlelések és a pszi
észlelések közötti határ nagyon homályos, és az egyik
észrevétlenül beleolvad a másikba. Egy szóval lehet módosítani
a tudatot, ha stimuláljuk a tobozmirigyet az elektromágneses vagy a
föld mágneses mezőinek megváltoztatásán keresztül.
Schumann
rezonancia és a tobozmirigy
A
Schumann rezonancia a föld elektromágneses mezőjének a
frekvenciája. A föld mágneses mezőjében bekövetkező változások
hatnak a melatonin és szerotonin termelésére a tobozmirigyben,
valamint befolyásolják az agytörzs acetilkolin szintjét.
„Schumann-rezonanciáknak
nevezzük a bolygófelszín és az ionoszféra által határolt
gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciáit, amit a
zivatartevékenység során keletkező villámok keltenek. Nevüket
leírójukról, Winfried Otto Schumann fizikusról kapták, aki
1952-ben matematikai úton levezette létezésüket. A jelenség
elsősorban a kontinensek trópusi régióira koncentrálódik, de az
egész bolygó légkörére jellemző.
Bármely
más bolygón előfordul, ahol villámlás és ionoszféra található,
de a jellemző frekvenciák a bolygó méretétől, a mágneses tér
erősségétől és az ionoszférától is függenek, ennek
megfelelően a földiétől eltérőek. A Föld esetén a
Schumann-rezonanciák frekvenciája az ELF tartományba esik, a
sajátfrekvenciák átlagértékei 7,83 Hz, 14,1 Hz és 20,3 Hz.
A
Nature című tekintélyes tudományos folyóirat 1893. szeptember
28-i számában beszámolt a British Association for the Advancement
of Science üléséről. Ezen George Francis FitzGerald
fizikaprofesszor többek között a következő megjegyzéseket
tette:
1.
„Az a hipotézis, hogy a Földet, mint elektromosan vezető testet
egy nem-vezető réteg veszi körül, nem felel meg a tényeknek. Az
atmoszféra felső rétegei valószínűleg jó vezetők.”
2.
„Feltételezhetjük, hogy a villámlások alatt a levegő képes az
[elektromágneses] zavarok továbbítására.”
3.
„Ha az északi fény magasságát 100 km-re becsüljük, akkor a
rezgés periódusideje 0,1 s.” A 0,1 s periódusidőből 10 Hz-es
frekvencia adódik.”
Következtetés
Következtetés
A
lecke, amit meg kell tanulnunk ezekből a kísérletekből az az,
hogy meg kell találni az energetikai egyensúlyt a Földdel és a
nappal, mert minél inkább eltávolodunk a természettől, annál
inkább nincs egyensúly a testben, s ahhoz, hogy a tobozmirigy
optimálisan működjön el kell érni mind a külső és belső
egyensúlyt egyaránt.
Forrás;
Gréasai
A biorezonanciáról érthetően
Posted
in: Cikkek/Videók.
Tagged: A
hullámok ereje, A
jövő tudománya, EM, interferencia, Rezgés
az egész élet,schumann-hullámok, Sejtbeszéd. Hozzászólás
A
biorezonancia a jövő orvostudományának egyik legnagyobb ígérete,
mivel a szervezet legalapvetőbb folyamatainak befolyásolásával
beindítja, serkenti a szervezet önregenerációját.
Manapság
egyre többet hallunk a természetgyógyászok és holisztikus
szemléletű orvosok által használt biorezonancia terápia és
diagnózis alkalmazásáról. Sokan azonban kételkednek, hiszen az
orvoslásnak olyan módszere ez, amely a hullámtanban kevésbé
járatos emberek számára inkább tűnik misztikusnak, mint
tudományosnak. És miért is hinnénk el azt, amit nem értünk?
Lássunk tehát egy közérthető magyarázatot a biorezonancia
működéséről, és hogy milyen lehetőségeket tartogat számunkra
a biorezonancia terápia…
A
XXI. században már idejét múlttá vált az a newtoni fizikát
félreértők által hangoztatott felfogás, miszerint az anyagi
világ különálló és egymástól független szilárd testekből
tevődik össze. A modern tudomány ma már arról beszél, az
általunk érzékelhető fizikai síkon megtapasztalható világ egy
igen bonyolult információ-összeköttetéseken alapuló, érzékenyen
összehangolt rendszer.
Ezen
belül az emberi szervezet sem csupán egy molekulából felépülő
biokémiai struktúra, azaz fizikai test, hanem rezgő hullámformák
bonyolult és egyben nagyszerű szövevénye.
Lednyiczky
Gábor
Hippocampus, Electromagnetic bio-communication
Hippocampus, Electromagnetic bio-communication
A
jövő tudománya
Biorezonancia,
a jövő orvostudománya. A holisztikus gondolkodású tudósok
szerint a szervezet önregenerációs képességének serkentése a
betegségek gyógyításának, és végső soron az egészség
megőrzésének is a kulcsa egyben.
A
modern orvostudomány nem tudna létezni az olyan diagnosztikai
eljárások nélkül, mint az EKG, EEG, EMG, amelyek a szív, az
agykéreg és a vázizomzat elektromos aktivitását mérik. A
szervezet elektromos tevékenységének mérése azonban újabb
korszakához érkezett, ez pedig a Biorezonanciás elven működő
diagnosztika és terápia alkalmazása. A szervezet elektromágneses
erőtereinek mérésén, és ezen rezgések újrahangolásán
keresztül, új távlatok nyíltak meg az orvoslásban. A
biorezonancia a sejtjeink elektromos tevékenységét vizsgálja.
Általa hiteles információkat kaphatunk szervezetünk sejtjeinek
komplex működéséről.
Rész
és egész…
A
biorezonancia alapja a Schumann-hullám. A földfelszín és az
ionoszféra közötti mágneses kölcsönhatások eredményeképpen
egy rendkívül alacsony, 7.8 Hz frekvenciájú rezgés mérhető
bolygónkon mindenütt (Winfried Otto Schumann, München, 1952).
Ennek a természetes elektromágneses rezgésnek sokáig nem is
tulajdonítottak jelentőséget. A Schumann-hullámok 1978-ban
kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült, hogy
megegyeznek az emberi agy 7-10 Hz-es alfa-hullámainak
rezgésszámával, melyek az álom és ébrenlét határán
jelentkeznek a hippocampusban. Mint később kiderült, a
Schumann-hullámok az egész bolygónkat körbeölelő elektromos
mezőt alkotnak, így ez a rezgés a Föld összes emlősénél
azonos.
EM
A
Biorezonancia a NASA kutatásainak köszönheti a felgyorsult
fejlődését. Ez az elektromágneses (EM) tér szabályozza, váltja
ki és hangolja össze szervezetünk sejtjeinek másodpercenkénti
sok ezer kémiai folyamatát, így közvetve ez a mező gondoskodik
az emberi szervezet egészségének fenntartásáról is. A NASA
megfigyelései igazolják, hogy az űrállomásokon, ahol a Föld
elektromágneses hatása nem érvényesül, az emberek szervezetének
belső egyensúlya felborul. Ennek a felismerésnek köszönhetően,
a Schumann-hullámokkal megegyező elektromágneses mezőt
gerjesztettek az űrállomásokon, hogy az űrhajósok egészségi
állapotát fenn tudják tartani.
A
kutatások során azonban felismerték a lehetőségét annak is,
hogy ezeknek az elektromágneses erőtereknek a szabályozásával a
legénység egészségi állapotát a távolból felügyelni és
szükség esetén gyógyítani is lehetséges. Ahogy az a tudományos
felfedezésekkel lenni szokott, a biorezonancia kutatás is
felgyorsult a NASA érdeklődésének köszönhetően.
Rezgés
az egész élet
A
biorezonanciával a sejtek kommunikációja mérhető Sok kicsi sejt,
sok kicsi rezgés… Az emberi testet sejtek, szövetek alkotják,
melyek mindegyike táplálkozik, energiát termel és funkciójának
betöltése közben valamilyen anyagcsereterméket hoz létre. Már
az 1980-as években F. A. Popp utalt rá, hogy a testünkben
másodpercenként vegyi folyamatok milliárdjai (3×1016 vegyi
folyamat/sec) mennek végbe. Ez sejtenként és másodpercenként
közelítőleg 7.000 kémiai reakciót jelent. Mae Wan Ho, a
genetikus biokémia doktora fedezte fel, hogy a sejtek minden
biokémikus folyamatát megelőzi egy elektromágneses aktivitás.
Ezzel megszületett a biológia egy új korszaka, a kvantum-biológia.
Az élet, kémiai anyagok által hordozott elektromágneses energiák
végtelenül intelligens kölcsönhatása.
dr.
F. K. Bellokossy
Denver, Kolorádó állam
Denver, Kolorádó állam
Testünk
minden egyes sejtje piciny elektromágneses egység, amely külső
energia hatására elektromos impulzussal reagál, vagyis kommunikál.
A hormonális és az idegi irányítás mellett van tehát egy
elektromágneses bio-kommunikációs irányítórendszerünk is,
amely a sejtek biokémiai folyamatainak összehangolásáért
felelős. Ennek mérhető elektromos tevékenységből következtetni
lehet a szervezetben végbemenő folyamatok állapotára.
A
hullámok ereje
A
biorezonancia alapját az a megállapítás képezi, hogy az anyagnak
van egy materializálódott formája és van egy elektromágneses
tulajdonsága is. Vagyis, ahogy a különböző elektronok mozognak a
molekulákban, állandó kölcsönhatásban, kommunikációs
összeköttetésben állnak a környezetükkel. Mivel az emberi
szervezet több milliárd sejtből épül fel, számos folyamatnak
kell egyszerre tökéletes sorrendiséggel megvalósulnia. Ez óriási
szervezési munkát és megfelelő sebességű irányítást igényel.
Elég egy-egy kis kicsúszás, és már nincs is megfelelő sorrend,
vagy megfelelő alapanyag a következő sejt-művelethez. A
biorezonancia egy olyan eljárás, amely a sejtekkel elektromágneses
jelek segítségével kommunikál. Az eljárás lényege, hogy ha
bármilyen külső hatásra (és abból akad bőven) a sejtek hibás
utasításokat kapnak, akkor ez az elváltozás mérhető és még
idejében helyrehozható.
Interferencia
A
biorezonancia a hullámtan tézisein alapul. Ahhoz hasonlíthatjuk,
mikor egy zeneszám hallgatása közben a hangulatunk megváltozik.
Ha rossz a kedvünk, a kedvenc zenénk meghallgatása helyrehozhatja
lelki állapotunkat. A hibásan működő sejtjeink “rosszkedvűek”,
a biorezonancia pedig a “kedvenc zenéjük”, amely rendkívül
finom, alacsony intenzitású rezgésekkel újra felhangolja
sejtjeinket. Az eljárás a hullámtan törvényeiből ismert
rezonancia, illetve kioltás jelenségein alapul.
A
rezonancia tulajdonképpen a különböző hullámoknak a találkozása
során kialakuló jelenség, amelynek kimenetele attól függ, hogy a
hullámok milyen fázisban vannak a találkozás pillanatában. Tehát
míg egyes hullámok erősítik, mások gyengítik vagy teljesen
kioltják egymás hatását.
Sejtbeszéd
William
Ross Adey felfedezésével a biorezonancia alapjait fektette le.W.
Ross Adey baromfiból származó agysejteket vizsgálva arra jutott,
hogy a sejtek rezgésekre tanúsított reakciója a frekvenciától
és a jel intenzitásától is függ. A jelek továbbítása a
szövetekben lévő proteinláncok közötti gyenge kötőerőnek
köszönhető. Ezért csak akkor léphet fel a jeltovábbítás, ha
az elektromos impulzus elég intenzív ahhoz, hogy gerjessze ezeket a
proteinláncokat, de nem olyan nagyfokú, hogy attól a láncok
szétváljanak. A sejtek tehát megszűrik, hogy milyen jeleket
engednek be. Ezért javításukhoz ismerni kell, hogy melyik típusú
sejt, milyen frekvencián kommunikál, mert mindegyik sejtet a saját
nyelvén kell megszólítani. Ezt a kommunikációs rést
Adey-ablaknak, vagy biológiai ablaknak nevezik. Ennek köszönhető,
hogy a biorezonanciás terápiáknak nincsen káros mellékhatásuk,
hiszen a nem nekik szóló üzeneteket még csak meg sem hallják a
sejtek.
A
biorezonancia terápia kiigazítja a diszharmonikus hullámokat.
Alaptézis, hogy nincsen patológiás működés patológiás
rezgések nélkül. Tehát a betegség minden esetben hibás
rezgésként jelentkezik a szervezet elektromágneses képében,
vagyis zavar támad a szervezet elektromágneses egyensúlyi
állapotában. Az egészséges hullámokat harmonikusnak, a
betegségekre jellemző hullámokat pedig diszharmonikusnak nevezzük.
A
kezelések lényege, hogy a harmonikus rezgéseket megerősítsük, a
diszharmonikus rezgéseket pedig megszüntessük. Ez azt jelenti,
hogy ha betegség esetén ellenkező értelmű hullámokat bocsátunk
a szervezetre, akkor azzal a sejtek hibás kommunikációját
kioltjuk, vagyis magát az okot szüntetjük meg. Tehát arra kell
figyelni, hogy a megfelelő nyelven, a megfelelő hangerőn és
megfelelő hosszan beszéljünk a megfelelő sejtekhez. És
természetesen, hogy megfelelő dolgokat mondjuk nekik…
Egészséges rezgéseink
Egészséges rezgéseink
Az
orvostudomány fejlődésével egyre több szakember figyelme irányul
a prevencióra és a mellékhatásoktól mentes “természetes
gyógymódokra”. Az utóbbi idők kutatásai mind a regenerációs
képesség javításában, mind a környezeti egészségkárosító
hatások kivédésében a biofizikai orvoslást említik a legtöbb
sikert ígérő módszereként. A biorezonancia a jövő
orvostudományának egyik legnagyobb ígérete, mivel a szervezet
legalapvetőbb folyamatainak befolyásolásával beindítja, serkenti
a szervezet önregenerációját. Nagy előnye, hogy természeténél
fogva felhasználási területe igen sokrétű, és káros
mellékhatása sincs. Csak arra tanítja meg a szervezetet, amit az
valaha – egészséges korában – már tudott.
Prof.
Dr. Sci. Med. Valéria Szedlák-Vadócz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése