No ennyi adathoz , banki károsultak egy év alatt ha hozzá juthattok

SZORUL A HUROK AZ OTP NYAKÁN!

 Szorul a hurok

Oszd meg a cikket!

SZORUL A HUROK AZ OTP NYAKÁN!

Banki hitelközvetítők őszinte vallomása a bíróságon. (!!!)

 

Milyen tájékoztatás tudtak adni az árfolyamkockázatról. (???)

Csatolmányok:
1 – Tárgyalási jegyzőkönyv
2 – Végrehajtás felfüggesztő végzés
3 – Törvényszéki per felfüggetése az Európai Unió Bírósága előtt C-51/17. számon indított előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig.

Idézet a tárgyalási jegyzőkönyvből.

Az OTP Jelzálogbank Zrt. fiókjában dolgozom jelenleg hitelközvetítőként, de már 2003. év óta foglalkozom ezzel, korábban az ……….. Banknál végeztem ilyen munkát.
Mint hitelközvetítő rendszeresen továbbképzéseken vettem részt, vizsgákat tettem.

Tudtunk a deviza szerződésekről, de az említett továbbképzéseken csak annyi hangzott el, hogy amennyiben gond lesz, akkor a deviza alapú hitelt forint alapú hitelre változtatják át és így probléma nem lehet.

Amikor 2008. …………-én megkötöttük közjegyzőnél a kölcsönszerződést, az I.r. alperes képviseletében hitelügyintézőként jelen volt …….. és ő is annyit mondott a deviza alapú kölcsönökkel kapcsolatosan, hogy
amennyiben túlságosan elmennek az árak, akkor forintosítják a hitelt.

Ugyanazt mondta tehát, amelyet én is mint hitelközvetítő tanultam és mondhattam az ügyfelek részére.
Az árfolyamkockázat szóba sem került és én mint hitelközvetítő magam sem ismertem ezt a fogalmat,az árfolyamkockázat szóba sem került semmiféle előadáson, így a szerződés megkötésekor sem voltunk tisztában az árfolyamkockázattal. „

A perbeli kölcsönszerződés fogyasztói szerződésnek, fogyasztási kölcsönnek minősül.

 

A felperesek keresetükben kérték, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy 
a 2/2014-es számú PJE határozat szerint a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt -a Hpt. 203. § (6) és (7) bekezdésében, valamint  a Ptk. 205. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatási
kötelezettség betartásának elmaradása miatt, illetve 

a Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében
– a Ptk. 237. § (2) bekezdése, továbbá
a 209. § és a 209/A. § (2) bekezdése,
a Ptk. 227. §-a és a Ptk. 4. §-a, illetőleg
a Hpt. 210. § (2) bekezdése és a Hpt. 213. § (1)
bekezdésének a.), b.), c.) és e.) pontjai alapján 

a kölcsönszerződés érvénytelen, semmis.

Kérték a felperesek, hogy a törvényszék a teljes érvénytelenség megállapítását követően, a semmisségből fakadóan a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá, ennek megfelelően az elszámolás körében a DH2 törvény 37/A. § rendelkezéseit alapul véve a keresetlevélhez F/13. szám alatt mellékelt számítás figyelembevételét kérték.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

Fontos, hogy hatékony megoldást a jogi igényérvényesítés jelenti.

A közjegyzői okiratban foglalt kölcsönszerződés végrehajtási záradékolása alapján végrehajtás indul, akkor azonnal végrehajtás megszüntetési pert kell indítani.

NA, MOST CSODÁLKOZHATNAK IGAZÁN A HITELKÁROSULTAK!

János Káplár – Tiszta őrültek háza lett a devizások pere. Lassan a bírók is egymásnak esnek, miközben fentről utasítják/utasítanák őket

Sokan azt gondolják, hogy a végrehajtókat megállítja a moratórium! Pont ma hívott telefonon minket egy devizában hazudott, illetve nyilvántartott szerződéssel bíró adós, hogy ő most tulajdonképp nyugodt! Nyugodt mivel hallotta a moratóriumot, és így ő most ráér.

Azt azért nem baj, ha tudjuk, hogy a moratórium a kilakoltatást odázza el de nem állítja le a végrehajtót! Tehát viheti az autót, az aranykoronát meg a szántóföldet, inkasszálhatja a számlánkat, viheti a vállalkozásunkat is akár, meg a festményt a falról, no meg a zongorát!

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

Tehát ingatlanra nem kezdeményezhető a végrehajtás, de bár mi másra ingen! No ekkor kerekedett ki a szeme az adósnak!

Arról már nem is beszélve, hogy olyan esetben mikor a kötelemben van a tesó mint kezes, vagy kereszt apu mint adóstárs, olyankor nem az adósnál szeretik kezdeni a vh-t, ha nem ott ahol jobban fáj! – János Káplár. (evaugyved.hu)

ÁRFOLYAMKOCKÁZAT-A SZERZŐDÉSI FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENNEK NYILVÁNÍTHATÓ.

Bár sokan védik a bankokat, mégsem könyvelhetik még el hosszútávra a "nyereséget".

 

A megmaradt nagyszámú károsult és a sorozatos állami intervenciókat amúgy is sokallók egyaránt felkapták a fejüket: ez a bizonyos állásfoglalás egy magyar hitelügy kapcsán született.

Eszerint a tagállami bíróságok vizsgálhatják, hogy az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre terhelése kellően világos volt-e az eredeti hitelszerződésben. Ha nem, akkor tisztességtelen feltételnek minősíthető, és mint ilyen, nem kötelezheti később a hátrányosan érintett hitelfelvevőt.

A főtanácsnoki véleménytől nem vezet egyenes út az esetleges újabb perek kimeneteléig, korai akár a reménykedés, akár egy újabb jogi megrázkódtatástól való félelem. Viszont a nem jogászoknak is fontos az ügynek az a vonatkozása, hogy a fogyasztóvédelmi szempont a szerződések betartatásának klasszikus követelményével láthatóan egyenrangú lett. Ha a szóban forgó hitelszerződések megkötésekor nem vált elég világossá az árfolyamkockázat ténye, vagyis az, hogy a hitelfelvevő viseli a forint és a frank vagy euró árfolyamának ingadozásából fakadó kockázatot, akkor ez a szerződési feltétel tisztességtelennek nyilvánítható.

A fogyasztóvédelmi szempont kiemelése jogos, amikor igen eltérő pénzügyi tudatosságú és jártasságú százezreket érintenek szerződések. Ám éppen ezért roppant nehéz igazságot tenni konkrét ügyekben. Mifelénk ugyanis – és ezt a magyar viszonyokban járatlan hozzászólók talán nem tudják – hosszú előtörténete van a más valutában való fizetésnek és megtakarításnak.

 

Amikor a kelet-európai turisták „Jugóba” mentek, bizony schillingben, márkában vagy dollárban fizettek a szállásért, mert a háziak rá sem néztek a dinárra, hiába volt az a törvényes fizetőeszköz. Majd változtak a viszonyok, de a kemény valutákat ma is naponta használjuk, és még csak át sem kell lépnünk az országhatárt.

Ingatlanbérlés esetén például elég gyakori az euró, sokaknak van euró- vagy dollárszámlája, az árfolyamok alakulása köznapi téma. Nehéz volna tehát azt igazolni, hogy valaki a svájci frankban vagy euróban vezetett kölcsönszerződésének árfolyamkockázatáról nem tudott. Ám hagyjuk meg ezt a tudásszociológiai kérdést a bíróságoknak.

De ne feledjük, hogy százezrek nem kizárólag a fránya piaci árfolyamkockázat miatt kerültek bajba a pénzügyi válság éveiben. A lakás- és autóhiteleknél az árfolyamkockázat mellé a kamatkockázatot is rájuk terhelték a hitelintézetek, állami tudomásulvétellel. De a kormányzat ennél mélyebben is érintett.

 

Mert miért is kellett a bankoknak a már futó szerződéseik kamatait megemelni, és miért is gyengült akkorát a forint a kölcsönszerződés valutáihoz képest?

Egyebek miatt azért, mert a magyar állam nemzetközi hitelkockázati besorolása a válság előtti A szintről több lépésben romlott, a 2012-es bóvliba esésig. Míg a világ nagy részén nulla körüli szintre csökkentek az irányadó kamatok, a magyar kamatszint magas volt, és még így is sokat gyengült a forint – tetézve a devizaadósok baját.

A kereskedelmi bankok forrásszerzésének feltételeit nagyban érinti az ország hitelképességi besorolása, államunkat pedig a hitelminősítők még jó sokáig a befektetőknek nem ajánlott kategóriában tartották; ma is csak egy fokozattal vagyunk a bóvli kategória határa felett.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

A térség valutái inkább erősödtek az euróval szemben, a mienk pedig annak ellenére gyengült, hogy történelmileg példátlan mennyiségű deviza dől be az EU-tól. Ma az euró-forint árfolyama mégis jóval 300 felett mozog, holott tíz éve még 230-nál is kedvezőbb volt. Az állam, mely a megmentő pózában tetszelgett mindezen éveken át, valójában a cikcakkos gazdaságpolitikájával súlyosan nehezítette azon százezrek életét, akik tíz éve megfizethető kondíciójúnak remélt devizahiteleket vettek fel.

KIDERÜLT AZ IGAZSÁG: ERRŐL TANÁCSKOZOTT SOROS GYÖRGY AZ EU VEZETŐIVEL.

A videó felett olvasható Morvai Krisztina személyes kérése! Az EP képviselő asszony által közölt leírást változtatás nélkül közöljük.

 

Morvai Krisztina EP képviselő – Most már tudjuk, miről beszélget zárt ajtók mögött a napokban Soros György az EU vezetőivel.

Rendkívül veszélyes és aljas indítványt tárgyalt ma az Európai Parlament, amelynek lényege: az Európai Unió pénzzel fogja támogatni azokat a civil szervezeteket, amelyeknek nyilvánvaló célja Magyarország és Lengyelország destabilizálása, illetve a tömeges migráció segítése, előmozdítása.

Az indítvány címe: „A demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető értékeket az Európai Unióban előmozdító civil szervezetek támogatására irányuló Európai Értékek Eszköze”.

Az európai uniós bikfanyelven ez azt jelenti: a Magyarország és Lengyelország jelenlegi kormányait támadó civilek illetve a tömeges migráció segítői kapnák ezeket a pénzeket.

Felszólalásomban fejeztem ki felháborodottságomat, és kérdeztem rá az indítvány jövője szempontjából leglényegesebbre: a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt támogatja-e ezt a kezdeményezést. Úgy gondolom, hogy ezzel nekünk, magyaroknak is előmozdító szerepet kell vállalnunk.

Ezért arra kérek mindenkit, párthovatartozásra tekintet nélkül, aki meg akarja akadályozni Magyarország destabilizálását és a tömeges migráció jelenségét, hogy haladéktalanul írjon a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőinek(Bocskor Andrea andrea.bocskor@europarl.europa.eu; Deli Andorandor.deli@europarl.europa.eu; Deutsch Tamástamas.deutsch@europarl.europa.eu; Erdős Norbertnorbert.erdos@europarl.europa.eu; Gál Kinga kinga.gal@europarl.europa.eu; Gyürk András andras.gyurk@europarl.europa.eu; Hölvényi Györgygyorgy.holvenyi@europarl.europa.eu; Járóka Lívialivia.jaroka@europarl.europa.eu; Kósa Ádám adam.kosa@europarl.europa.eu; Schöpflin György gyorgy.schopflin@europarl.europa.eu; Szájer Józsefjozsef.szajer@europarl.europa.eu; Tőkés Lászlólaszlo.tokes@europarl.europa.eu) és kérje annak előmozdítását, hogy az Európai Néppárt a gyalázatos javaslatra nem-mel szavazzon.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

Mivel a Néppárt sajnos köztudottan válaszút előtt áll avonatkozásban, hogy balliberális irányba fog-e elmenni, vagy pedig konzervatív, tömeges migráció-ellenes, a nemzeti függetlenséget támogató párt marad-e, ez a szavazás e vonatkozásban is döntő jelentőségű.

 

Erre figyelemmel javaslom, hogy az Európai Néppárt elnökének, Manfred Webernek (manfred.weber@europarl.europa.eu) is írjanak sürgős üzenetet arra kérve, hogy a gyalázatos indítványt semmiképpen ne szavazza meg a Néppárt.

Utóirat: A kezdeményezés – teljesen szabályellenesen – egyelőre csak angolul áll rendelkezésre.
Mellékelten itt olvasható:  KATTINTS.

Köszönettel és szeretettel: Morvai Krisztina EP képviselő.

PÉNZÜGYI KÁRTÉRÍTÉS, KOLLEKTÍV JOGORVOSLAT A DEVIZA-KÁROSULTAKNAK!

Ezt előbb kellett volna – Mégis bekövetkezik a hosszú évek óta várt fordulat?

 

Devizahiteleseknek kollektív jogorvoslat.

Pénzügyi kártérítés és kollektív jogorvoslat – csoportos jogérvényesítés. Így foglalható össze az alábbi, rendkívül fontos friss hír.

A Népszava számolt be a Brüsszelből érkezett friss hírről, melyet Halmai Katalin tudósított.

Most itt az ideje, hogy a "deviza"-károsultak végre összefogjanak, figyeljék a friss híreket, és ha kell, akkor nyomásgyakorlással kényszerítsék ki a hazai hatalomtól az Uniós jogokat, mert sajnos várható (hogy mint eddig is, úgy a későbbiekben is) a bankok érdekeit próbálja majd védeni a kormány.

 

Ha egy Dieselgate-hez hasonló botrány még egyszer kirobbanna Európában, az átvert Volkswagen tulajdonosok a jelenleginél több és egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket vehetnének igénybe. Egyebek között ezzel indokolta az Európai Bizottság, hogy szerdán egy átfogó fogyasztóvédelmi csomagot terjesztett elő, amelyben számos jogszabályi változtatásra is javaslatot tesz.

A módosítások uniós szinten biztosítanák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat áldozatai számára az egyéni és a kollektív jogorvoslatot, valamint a pénzügyi kártérítést. Az uniós testület — amerikai mintára — bevezetné a csoportos jogérvényesítés lehetőségét, ám a tengerentúli modellnél jóval szigorúbb feltételekkel.

A svájci frank alapú jelzálog-hitelek miatt pórul járt magyarországi ügyfelek példáján bemutatható, mi változna a bizottsági javaslatok elfogadása után. Azt továbbra is a nemzeti — ez esetben a magyar — hatóságok dönthetnék el, hogy a hitelesek kezdeményezhetnek-e jogorvoslatot, illetve kérhetik-e az okozott kár megtérítését.

Ha a hazai törvények ezeket lehetővé teszik, akkor a károsultak a jövőben összefoghatnának, és a kollektív jogorvoslat eszközével élve, egyetlen lépésben keresetet nyújthatnának be az illetékes bíróságon annak megállapítására, hogy a bankkal kötött szerződésük tisztességtelen feltételeket szabott, és emiatt valamilyen módon kártalanítani kell őket.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

A módosított uniós irányelv ráadásul azt is lehetővé tenné, hogy több tagállam károsultjai együtt vegyék igénybe a kollektív jogorvoslat eszközét.

A fogyasztóvédelmi csomagban az Európai Bizottság egyúttal kezdeményezi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv módosítását is. Ennek nyomán jogszabályba ütközne, ha a kereskedők azonos néven forgalmaznák a jelentősen eltérő összetételű, de azonos nevű és címkéjű termékeket az EU különböző országaiban.

Az előírások a jövőben is megengednék, hogy a gyártók a helyi ízléshez igazítsák az árucikkeiket, de tiltanák az alapvetően más minőségű és összetételű portékák árusítását.

Mint beszámoltunk róla, Magyarország és más régióbéli tagországok tavaly panaszt emeltek Brüsszelben amiatt, hogy ugyanaz az élelmiszer rosszabb minőségben kapható a kelet-európai szupermarketekben, mint a nyugatiakban. Az Európai Bizottság felkarolta az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerek problémáját, és már több kezdeményezést tett a megszüntetésére.

MINDENKI BIZAKODÓ – AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG MEGHOZTA DÖNTÉSÉT!

Bárdos és Némethi Ügyvédi Együttműködés a Devizaadósokért. –

 

T. Devizaadósok!

Megtörtént a tárgyalás, május 3-án lesz meg a főtanácsnoki állásfoglalás, aztán hoz a bíróság ítéletet. A magyar adósokat képviselő dr. Dantesz Péter ügyvéd kolléga jelezte, hogy várhatóan ez már csak ősszel születik meg, mindenki bizakodó. – Bárdos és Némethi Ügyvédi Együttműködés a Devizaadósokért.

Rövid összefoglaló:

"A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét akként kell értelmezni, hogy a fogyasztó és a pénzügyi intézmény által valamely tagállamban megkötött kölcsönszerződésben foglalt feltételek akkor felelnek meg annak a követelménynek, amely szerint a szerződési feltételeket a fenti rendelkezések értelmében világosan és érthetően kell megfogalmazni, ha az e fogyasztó rendelkezésére bocsátandó, kirovó pénznemként devizában kifejezett, a lerovó pénznemhez képest meghatározott pénzösszeg világosan feltüntetésre kerül.

Amennyiben ezen összeg meghatározása a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamtól függ, az említett követelmény előírja, hogy a ténylegesen kölcsönadott összeg számítási módszerei, valamint az alkalmazandó árfolyam átlátható legyen, vagyis a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse az e szerződésből eredően őt érintő gazdasági következményeket, köztük különösen a kölcsönének teljes költségét.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy amennyiben valamely nemzeti bíróság megállapítja a fogyasztó és a pénzügyi intézmény által megkötött kölcsönszerződésben foglalt, az alapeljárásban vizsgáltakhoz hasonló feltételek tisztességtelen jellegét, e rendelkezéssel nem ellentétes, ha e bíróság e szerződést teljes egészében érvénytelennek nyilvánítja, amennyiben e szerződés e feltételek kihagyásával nem teljesíthető."

A teljes anyag IDE KATTINTVA olvasható.

DEVIZAHITELES TÖRVÉNYEK – MA ISMÉT FONTOS TÁRGYALÁS! 2018. FEBRUÁR 22.

Összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek tartalma az Uniós joggal (? ! ?). – Devizahiteles törvények. A korábbi ítéletekből már tudjuk, hogy több Európai Uniós országban nem. Nagy kérdés, hogy ezek után hazánk tekintetében milyen ítéletek születnek a mostani ügy, és a később tárgyalásra kerülő "devizás" ügyek kapcsán ?

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület az alábbi közleményt adta ki:

Az Európai Bíróság vizsgálja a devizahiteles törvényeket – C-51/17. sz. (Ilyés)

Az Európai Bíróság csütörtökön (2018. február 22-én) tárgyalja a C-51/17. sz. (Ilyés) ügyet.

A Bíróság azt vizsgálja, vajon összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek tartalma az Uniós joggal.

Az eljárást nagy érdeklődés övezi, mert az eljárás eldöntheti azt a kérdést, hogy vajon a bankok vagy a fogyasztók viseljék-e az árfolyamkockázat okozta költségeket.

 

A C-51/17. sz. (Ilyés) ügy a második ügy, abból a jelenleg nyolc eljárásból, amelyik jelenleg a deviza-alapú hitelekkel kapcsolatban az Európai Bíróság előtt folyamatban van.

A magyar devizahitelesek kálváriája azért foglalkoztatja az Európai Bíróságot, mert az Alkotmánybíróság nem védi a demokratikus értékeket.

Olvassa el a 2018. február 20. napján közzé tett angol nyelvű sajtóközleményünk magyar fordítását!

FORDÍTÁS

Megfelelnek-e az Uniós jognak a magánjogi szerződésekbe visszamenőleges hatállyal beavatkozó törvények?

A fogyasztók és a bankok már több éve vitatkoznak a magyar bíróságokon az úgynevezett deviza-alapú hitelszerződések érvényességéről. A fogyasztók azért perelnek, mert meggyőző érveik vannak arra vonatkozóan, hogy a deviza-alapú hitelekben rejlő árfolyamkockázatot a bankokra hárítsák. Az Országgyűlés 2014-ben és 2015-ben több törvényt fogadott el e jogviták megoldása szándékával. Ezek a devizahiteles törvények védik jelenleg a bankokat attól, hogy az árfolyamkockázat miatt további veszteségeket szenvedjenek.

A C-51/17. sz. ügy tárgya azok a törvényi rendelkezések, amelyek a deviza-alapú hitelszerződéseket visszamenőleges hatállyal módosították. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§ 1. bekezdése törli a deviza-alapú hitelszerződésekből 2014-ig szereplő azon szabályokat, amelyek a devizaátváltások költségeivel terhelték a fogyasztókat (árfolyamrés). A törvény megtiltja a külföldi pénznemeknél az eladási- és vételi árfolyamok alkalmazását. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése pedig egy új rendelkezéssel egészíti ki a deviza-alapú hitelszerződéseket. Ez az új rendelkezés arra kötelezi a bankokat, hogy pénznemek közötti átváltásoknál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát alkalmazzák.

Mivel az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a deviza-alapú hitelszerződéseket, ezért a bankoknak vissza kellett fizetniük a fogyasztóknak a 2014 előtti devizaátváltásokból származó tisztességtelen nyereséget.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is jóváhagyta a devizahiteles törvényeket, Az AB álláspontja szerint összeegyeztethető a demokratikus értékekkel, ha az Országgyűlés beavatkozik magánjogi jogviszonyokba, és azokat visszamenőleges hatállyal módosítja.
A Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult a C-51/17. sz. ügyben az Európai Bírósághoz: vajon összeegyeztethető-e a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése az uniós joggal?

A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése egy lényeges szerződési feltétel, mert fontos szerepet játszik abban, hogy a bankok a devizakockázatot a fogyasztókra hárítsák. Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése érvénytelen lenne, akkor a devizakockázat átruházása is érvénytelenné válna, és a fogyasztók megszabadulnának az árfolyamkockázat okozta eladósodástól.

A fogyasztók azzal érvelnek, hogy a devizakockázat átruházásával kapcsolatos valamennyi rendelkezés tisztességtelen, mert azok megfogalmazása nem világos és nem érthető. Emiatt ezek a rendelkezések nem fejtenek ki joghatást. A fogyasztóknak tehát kisebb összeget kell visszafizetniük a banknak ahhoz képest, amit a bankok a forintosítás óta követelnek.

A Bankok azzal érvelnek, hogy az Unió joga nem alkalmazható azokra a szerződési feltételekre, amelyek törvényalkotás útján, utólag, váltak a deviza-alapú hitelszerződések részévé. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése kógens magyar jogszabály, attól a bankok nem térhettek el. A bankok álláspontja szerint a devizahiteles törvények írják elő, hogy a fogyasztóknak kell viselniük az árfolyamkockázatot. A bíróságoknak nincs joguk vitatni az Országgyűlés döntését azáltal, hogy az uniós jogot alkalmazzák a a devizahiteles törvények rendelkezéseire.

A C-51/17. sz. ügy betekintést nyújt a magyar jogi gondolkodásmód rejtelmeibe. Az Európai Bíróságon dolgozó, a magyar nyelvet nem ismerő jogászok megismerkedhetnek a magyar jogrendszer működésével. A C-51/17. sz. ügy iratai szerint sem a Fővárosi Ítélőtábla, sem az érintett felek nem kérdőjelezik meg az Országgyűlés azon hatáskörét, hogy beavatkozzon magánjogi jogviszonyokba, és visszamenőleges hatállyal módosítsa azok tartalmát. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság sem kérdőjelezi meg ezt a magyar joggyakorlatot. A Bizottság jogi képviselői nem idézik az Európai Bíróság visszamenőleges hatályú törvényalkotását tiltó ítéleteit.

A felek csak arról a kérdésről vitatkoznak, hogy az Országgyűlés által beiktatott szerződési rendelkezések eleget tesznek-e az Unió fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek. Tehát köti-e az Országgyűlést az Unió joga, akkor, amikor alkotmányos jogosítványait arra használja, hogy átírja magánjogi szerződések tartalmát. C-51/17. sz. ügyhöz hasonló jogvita soha nem fordulhat elő az Európai Unió azon tagállamaiban, ahol tiszteletben tartják a jog uralmának elvét.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

Az Alkotmánybíróságnak köszönhető az, hogy az Európai Bíróságnak kell döntenie a devizahiteles ügyekben. Az AB több eljárásban is vizsgálta a devizahiteles törvények jogszerűségét, de egyetlen alkalommal sem emelte fel a szavát a demokratikus értékek védelme érdekében. A demokratikus értékek tiltják az Országgyűlésnek azt, hogy magához ragadja az igazságszolgáltatás hatáskörét és törvényi beavatkozással próbáljon igazságot tenni a bankok és devizahitelesek között.

A Fidesz-kormány az elmúlt évek során saját hűbéreseivel töltötte fel az alkotmánybíróságot. Ennek eredményeként az AB már nem független bíróságként felügyeli az Országgyűlés által meghozott törvényeket. Az AB ítélkezési gyakorlata kiszolgáltatja a magyar társadalmat a diktatórikus hatalmi elit önkényének.

Aki védelmet akar kapni a jelenlegi hatalmi elit önkénye ellen, annak nem az Alkotmánybírósághoz, hanem az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia jogvédelemért. PITEE.

Kíváncsian várjuk az eredményt! Ha megszületik a döntés, akkor itt beszámolunk róla! Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A DEVIZAHITELES BANKI ÜGYLETEK SZEMBEMENNEK MINDEN UNIÓS NORMÁVAL.

Megszámlálhatatlan bizonyíték szól az mellett, hogy a hazánkban működő bankok rengeteg Uniós fogyasztóvédelmi normát megsértettek a Magyar emberek kárára.

Mindezt annak ellenére tették, hogy mi (jelenleg még) az Európai Unió tagjai vagyunk, a Magyar emberek pedig az Európai Unió állampolgárai is.

Az európai uniós jog érvényesítéséről, annak ellenőrzéséről vitázott az Európai Parlament Strasbourgban.

Morvai Krisztina az illetékes EU biztost kérdezte arról, milyen döntés alapján csapnak le a migrációs EU normák megsértése esetén (például Magyarországra), és maradnak passzívak akkor, ha a normasértő a nemzetközi bankvilág, mint a devizahiteles ügyekben?

Hogy tűrheti az EU a folyamatos és brutális végrehajtásokat, miközben mindaz, ami az áldozatokkal történt, élesen szembemegy az EU fogyasztóvédelmi normáival.

A válasz pedig meg is érkezett. Alább láthatod:

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

A devizahitelesek drámája Ön szerint nem ütközik uniós jogba?-Morvai kérdése Andriukaitis biztoshoz

https://www.youtube.com/watch?v=VE0Qw2X_Bi4

Morvai és Juncker (EU Főbiztos) heves csatája Strasbourgban

https://www.youtube.com/watch?v=_R7Q0TIEDjQ

Morvai helyretette a hazug Junckert népszavazásügyben

https://www.youtube.com/watch?v=OUrGU0_Ac88

Most Junckert pofozzák: Szóhoz sem tudott jutni Morvai újabb kemény felszólalása után...

https://www.youtube.com/watch?v=OPN2nCeeb-0

Melyik pártot választod 2018. április 8-án?

• JOBBIK (Vona Gábor)

• DK (Gyurcsány Ferenc)

• FIDESZ+KDNP (Orbán Viktor)

• MSZP+Párbeszéd+Liberálisok (Karácsony Gergely)

• Momentum (Fekete-Győr András)

• LMP (Szél Bernadett)

• MIÉP: Magyar Igazság és Élet Pártja (Nagy Tibor)

• Együtt (Juhász Péter)

• Más párt (itt még nincs feltüntetve)

• Valamelyik nemzetiségi szervezet

• Nem megyek szavazni!

• Még nem döntöttem el.

Megnézem a szavazási eredményeket

ŐRIZETBEN A JEGYBANKELNÖK-PÉNZMOSÁSSAL GYANÚSÍTJÁK.

A Világgazdaság számolt be az alábbi hírről.

 

A gyanú szerint Lettország harmadik legnagyobb bankja intézményesítette a pénzmosást. A „bankszektorban kialakult helyzet” miatt összehívják a nemzetbiztonsági tanácsot…Ez még mindig nem itthon történt ( ! ? ! )

Őrizetbe vették a lett jegybankelnököt.

A lett korrupcióellenes ügynökség emberei hét órán át hallgatták ki a szombat este elfogott Ilmars Rimsevicset, akinél házkutatást is tartottak.

Őrizetbe vette a lett korrupcióellenes ügynökség (KNAB) Ilmars Rimsevics jegybankelnököt – jelentette vasárnap a BNS balti hírügynökség. A BNS úgy tudja, a KNAB emberei hét órán át hallgatták ki a szombat este elfogott Rimsevicset, valamint az irodájában és az otthonában is házkutatást tartottak.

Laura Dusa, a KNAB szóvivője egyelőre nem közölt részleteket az ügyről, csak annyit ígért, hogy amint lehet, tájékoztatják a nyilvánosságot.

Raimonds Vejonis lett elnök a Twitter közösségi oldalon tudatta, hogy a „bankszektorban kialakult helyzet” miatt összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot, de nem pontosította, hogy mikor.

 

Maris Kucinskis miniszterelnök közleményében igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a jegybankelnök őrizetbe vétele semmilyen kockázatot nem jelent az ország pénzügyi stabilitására nézve.

Egyelőre sem a kormány, sem a jegybank nem tudatta, hogy Rimsevicset mivel gyanúsítják, ám Arvils Aserandens gazdasági miniszter szerint Rimsevicsnek el kellene gondolkodnia azon, hogy le akar-e mondani.
Ilmars Rimsevics 2001-ben került a lett jegybank élére.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

A héten a lett bankszektorral kapcsolatban az amerikai pénzügyminisztérium fogalmazott meg súlyos vádakat. Washington szerint ugyanis Lettország harmadik legnagyobb bankja, az ABLV intézményesítette a pénzmosást. A bank szerint az amerikai pénzügyi tárca alaptalan és félrevezető információkra hivatkozott.

Melyik pártot választod 2018. április 8-án?

• JOBBIK (Vona Gábor)

• DK (Gyurcsány Ferenc)

• FIDESZ+KDNP (Orbán Viktor)

• MSZP+Párbeszéd+Liberálisok (Karácsony Gergely)

• Momentum (Fekete-Győr András)

• LMP (Szél Bernadett)

• MIÉP: Magyar Igazság és Élet Pártja (Nagy Tibor)

• Együtt (Juhász Péter)

• Más párt (itt még nincs feltüntetve)

• Valamelyik nemzetiségi szervezet

• Nem megyek szavazni!

• Még nem döntöttem el.

Megnézem a szavazási eredményeket

ERRE VÁRTAK A DEVIZAKÁROSULTAK-MOST MEGKAPTÁK!

Hosszú ideje vártak a Magyar "deviza"-károsultak a luxemburgi testület főtanácsnokának véleményére a Sziber-ügy kapcsán. Most megérkezett.

 

Erről számolt be a hvg. A lap cikkét alább változtatás nélkül közöljük.

Megszületett a főtanácsnoki indítvány a Sziber-ügyben.

Ne foglalkozzon az Európai Bíróság a magyarországi devizahitelesek által indított keresettel, amelyet a Kúria hitelszerződések ügyében meghozott jogegységi határozatának a további pereket megakadályozó pontja miatt indítottak – javasolja a luxemburgi testület főtanácsnoka.

A Sziber-ügyben született javaslat nem köti a bíróságot, ám az esetek túlnyomó többségében ezzel egyező ítéletre kell számítani.

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket.

A jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai azonban akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.

A keresetet benyújtók szerint a szabályozás azért is problémás, mert csak azokat a fogyasztókat érinti, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezíti a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

Nils Wahl főtanácsnok kedden közölt indítványában azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak. Ezt azzal indokolja, hogy az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a Bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.

Nem ez az első devizahiteles ügy, amelynek tárgyalását az Európai Bíróság hasonló indoklással utasította el. Decemberben két másik ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság kérését vetette el a testület. Ez olyan ügyekben várt el segítséget, amely többek között a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és az érvénytelenség megállapítása esetén történő elszámolást érintette.

GYORSHÍR-KÁRTALANÍTHATJÁK A FRANKHITELESEKET. TERMÉSZETESEN NEM NÁLUNK!

Kártalaníthatják a frankhiteleseket Horvátországban.

Újratárgyalják a frankhitelesek ügyét Horvátországban, miután a legfelsőbb bíróság helyben hagyta az adósok érdekvédelmi szervezetének felülvizsgálati kérelmét és hatályon kívül helyezte a kereskedelmi bíróság másodfokú ítéletét arról, hogy a deviza alapú hitelek jogszerűsége nem vitatható – közölte az egyesület képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Denis Smajo elmondta: elvárják, hogy a kereskedelmi bíróság figyelembe vegye a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság határozatát, és ellenőrizze a deviza alapú hitelek jogszerűségét, azt, hogy a frankhitelesek megkaptak-e minden fontos információt a rendkívül kockázatos hitelek megkötése előtt.

Goran Aleksic parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az új eljárásban a bíróságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie az Európai Unió bíróságának ítélkezési gyakorlatát. Több európai bíróságon is kedvező ítéletet született a devizahitelesek számára.

Kiemelte: szerinte a frank alapú devizahitelek azért is tisztességtelenek, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2000 és 2007 között figyelmeztetett, hogy a svájci frank kockázatos deviza, és az euróövezet létrejötte miatt fennáll annak a veszélye annak, hogy árfolyama erősödni fog az euróval és a kunával szemben is.

Az IMF 2005-ben figyelmeztette Ausztriát és az osztrák nemzeti bankot, hogy a svájci frank alapú hitele háromszor kockázatosabb a többi devizahitelnél, és az esetleg árfolyam növekedés hatására a nőhet a rossz hitelek aránya – hangsúlyozta. “Mégis az osztrák bankok kezdték el Horvátországban nyújtani a svájci frank alapú hiteleket” – húzta alá.
Aleksic úgy vélte: fél éven belül új ítélet születhet a bíróságon, és a frankhiteleseket – akik 120 ezren vannak – a remények szerint teljes mértékben kártalanítják. Durva becslések szerint 10 és 20 milliárd kuna (413 és 826 milliárd forint) túlfizetésről van szó – mondta, majd hozzáfűzte, hogy Horvátországban a pénzintézetek 300 százalékkal többet keresnek az ilyen hiteleken, mint például Németországban.

Nicole Kwiatkowski ügyvéd úgy fogalmazott: amennyiben bebizonyosodik, hogy tisztességtelen deviza alapú hitelekről volt szó és az adósokat nem figyelmeztették a kockázatokra, akkor frank alapú devizahitelek semmisnek tekinthetők.

 

A horvát bankok egyesülete (HUB) ugyanakkor közleményében azt írta: arra számítanak, hogy a kereskedelmi bíróság az új eljárásban megerősíti korábbi másodfokú ítéletét, hogy a deviza alapú hitelek jogszerűsége nem vitatható.

A horvát legfelsőbb bíróságnak azért kellett újra tárgyalnia a frankhitelesek ügyét, mert megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését. Az alkotmánybíróság indoklása szerint a legfeslőbb bíróság kettős mércét alkalmazott, mikor helybenhagyta a kereskedelmi bíróság másodfokú ítéletét.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben kollektív vádat emelt a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében a hitelfelvevőknek 100 százalékkal nőtt a törlesztő részlete ahhoz a naphoz képest, amikor felvette a hitelt. Forrás: MTI.

DEVIZAHITELEK-MEGSZÜLETETT A DÖNTÉS!

Ne feledjük: még újabb perek vonatkozásában is várhatóak fontos EB. döntések!

 

Kezdődhet a döntés elemzése!

A magyar jelzáloghitelesek számára is érdekes ítéletet hozott ma az Európai Bíróság egy román ügyben.

A testület ezúttal sem mondta ki, hogy a devizaárfolyam-kockázat áthárítása miatt semmis lenne a hitelszerződés, ehelyett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés csak akkor vizsgálható, ha az erre vonatkozó feltételről nem világosan és érthetően adott tájékoztatást a bank – írja a Portfolio.

Hogy ez az egyedi esetben fennáll-e, azt a román bíróságnak kell megvizsgálnia. Akik tehát abban bíztak, az ítélet hatására lavina indulhat el Magyarországon is, azoknak (legalábbis első értelmezésünk szerint) csalódniuk kell. Vannak persze további, magyar ügyek is a bíróság asztalán, kérdés, ezek sorsára milyen hatással lesz a mai ítélet.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az Európai Bíróság közleményét, a kiemelések is ebből vannak:

"A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek elegendő tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson

Így az eladónak vagy szolgáltatónak az érintett fogyasztó rendelkezésére kell bocsátania az ahhoz szükséges valamennyi releváns információt, hogy e fogyasztó felmérhesse valamely feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeit

2007 és 2008 között Ruxandra Paula Andriciuc és további személyek – akik ebben az időszakban román lejben (RON) kapták meg a jövedelmüket – svájci frank (CHF) alapú hitelszerződéseket kötöttek a Banca Româneascã román bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából.

A felek között létrejött kölcsönszerződések értelmében a hitelfelvevőknek svájci frankban kellett fizetniük a havi törlesztőrészleteket, továbbá vállalták, hogy őket terhelje a RON CHF-hez viszonyított árfolyamának esetleges ingadozásában rejlő kockázat.

Ezt követően a szóban forgó árfolyam a hitelfelvevők hátrányára jelentősen megváltozott. Az utóbbiak a román bíróságokhoz fordultak annak megállapítása érdekében, hogy az a feltétel, amelynek értelmében a hitel összegét CHF-ben kell visszafizetni, anélkül hogy figyelembe vennék a hitelfelvevőket az árfolyamkockázat miatt esetlegesen érő veszteséget, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, amely egy uniós irányelv1 előírásai értelmében nem kötelező rájuk nézve. A hitelfelvevők különösen arra hivatkoznak, hogy a szerződések megkötésekor a bank részrehajló tájékoztatást nyújtott a termékéről azáltal, hogy kizárólag e terméknek a hitelfelvevők számára jelentett előnyeit hangsúlyozta, azonban nem ismertette a potenciális kockázatokat, valamint e kockázatok bekövetkezésének valószínűségét. A hitelfelvevők szerint a vitatott feltételt a bank e gyakorlata fényében tisztességtelennek kell tekinteni.

Ebben az összefüggésben a Curtea de Appel Oradea (nagyváradi fellebbviteli bíróság, Románia) arra vár választ a Bíróságtól, hogy a bank milyen mértékben köteles tájékoztatni az ügyfeleket a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönökben rejlő árfolyamkockázatról.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát képezi, ezért annak tisztességtelen jellege az irányelvre tekintettel csak akkor vizsgálható, ha e feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. A hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettsége ugyanis a hitelszerződés lényeges jellemzőjének minősül, mivel e kötelezettség nem a fizetés módját érintő kiegészítő elemre, hanem az adós kötelezettségének természetére vonatkozik.

E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelmény azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal. Adott esetben a szerződésnek e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyra is ki kell térnie, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

Ezt a kérdést a román bíróságnak kell megvizsgálnia, tekintettel az összes releváns ténybeli elemre, amelyek között szerepel a kölcsönszerződés megkötése során a hitelező által közzétett reklám és tájékoztatás is.

Konkrétabban, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy tájékoztatták-e a fogyasztót a kötelezettségvállalását esetlegesen befolyásoló valamennyi olyan tényezőről, amely révén felmérheti az általa felvett hitel teljes költségét.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/

Ebben az összefüggésben a Bíróság kifejti, hogy a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. Így e tájékoztatásnak nem csupán a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének lehetőségére kell kiterjednie, hanem azokra a hatásokra is, amelyeket a kölcsön pénzneme árfolyamának ingadozása és e pénznem kamatlábának emelkedése a törlesztőrészletekre gyakorolhat.

Ezért egyrészt a hitelfelvevőnek világos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával olyan árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen ha a kölcsönfelvevő nem ebben a külföldi pénznemben kapja a jövedelmét.

Végül a Bíróság rámutat arra, hogy amennyiben a bank nem tett eleget e kötelezettségeknek, és következésképpen vizsgálható a vitatott feltétel tisztességtelen jellege, a nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy egyrészt a bank tiszteletben tartotta-e a jóhiszeműség követelményét, és másrészt jelentős egyenlőtlenség áll-e fenn a szerződéses felek között.

Ezen értékelést az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva, és különösen a banknak a lehetséges árfolyam-ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel kell lefolytatni. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy valamely szerződési feltétel a felek közötti olyan egyenlőtlenséget is magában foglalhat, amely csak a szerződés teljesítése során válik nyilvánvalóvá.

EMLÉKEZTETŐ: Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti."

50 BANKÁR KÁROKOZÁSÁNAK HALÁLBÜNTETÉS LEHET A VÉGE!

A lopás és károkozás súlyos bűn. Akkor pedig pláne, ha mindezt szándékosan követik el.

 

Ez alól a bankárok sem lehetnek kivételek! Sőt! Egy ország szempontjából a politikusok mellett a bankároknak van a legnagyobb felelősségük.

Most 50 bankár tapasztalhatta meg, hogy milyen az, amikor a hatóságok teszik a dolgukat, és felelősségre vonják őket még akkor is, ha történetesen ők a bankárok.

Pillanatnyilag 51 bankár élvezi a hatóságok vendégszeretetét, mert a vádak alapján "megszegték a banki és hitelintézeti törvényeket" és "szándékosan megsértették az állami gazdasági menedzsment-szabályait, ami súlyos következményekkel járt."

 

Az 51 bankárból egynek már jogerős ítélet alapján minimum 30 évet kell a rács mögött töltenie, de mivel új körülmények merültek fel, így a károkozásának könnyen halálbüntetés is lehet a vége.

A vád alapján összesen a bankárok valamivel több, mint 17 milliárd forintnyi veszteséget okoztak, egészen pontosan  69 millió dollár volt az általuk okozott veszteség.

Mivel dollárról beszélünk, ezért sokan már sejtik, hogy nem hazánkról van szó. Ha Magyarországról beszélnénk, akkor a hivatalos MNB (Magyar Nemzeti Bank) által közölt adatok alapján a bankárok által okozott veszteség 734 milliárd forint volt, melynek a „tisztességtelenül felszámított összegek” megnevezést adták, és egyetlen bankár sem került ez miatt nem, hogy börtönbe, de még csak bíróság elé sem! Erről ide kattintva olvashatsz hivatalos adatokat.

Nem így Vietnámban, ahol bizony felelősségre vonják azokat, akik ilyen nagy kárt okoznak, erről a Portfolioszámolt be.

 

A beszámoló szerint az állami energiacég, a PetroVietnam által részben tulajdonolt Ocean Bankot lopták szét, a pénzintézet volt elnökét, Ha Van Thamot is korrupcióval vádolják.

A bukott bankvezér és társai a vád szerint "megszegték a banki és hitelintézeti törvényeket" és "szándékosan megsértették az állami gazdasági menedzsment-szabályait, ami súlyos következményekkel járt."

Van, ahol nem finomkodnak azokkal, akik hatalmas károkat okoznak.

Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre:https://civilkontroll.com/newsletter/

Pham Cong Danh, a Construction Bank volt elnöke bűnössége esetén halálbüntetést is kaphat, de a többieknek is hosszú évekig, évtizedekig kell majd börtönben vendégeskedniük. Ez jár a bankároknak, ha"megszegték a banki és hitelintézeti törvényeket és szándékosan megsértették az állami gazdasági menedzsment-szabályait".

Hazánkban a bankok 734 milliárd forintot vontak el a "deviza"-károsult családoktól szervezetten, folytatólagosan. Ezzel az összeggel a családok mellett értelemszerűen a nemzetgazdaságot is megkárosították. A politikusaink  szerint ez "csak" tisztességtelenség…

Szerinted is?

 

Érdekességként a cikk megemlíti, hogy a Transparency International 176 országot tartalmazó korrupciós listáján Vietnam a 113-adik. A szigorú fellépés a banki csalások ellen része egy nagyobb, korrupció elleni hadjáratnak, az elmúlt években több csaló bankárt is kivégeztek.

DEVIZAKÁROSULTAK! HAMAROSAN 1000 MILLIÁRD SORSÁRÓL SZÜLETIK DÖNTÉS!

A hazai bírák hét kérdést tettek fel az Európai Bíróságnak, és a válaszig felfüggesztették az előttük folyó pereket-írja a Népszava.

 

Őszre megszülethetnek az ítéletek abban a hét, magyarországi devizahiteles perben, amely az elmúlt egy-másfél évben került a luxemburgi Európai Bíróság elé.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, hogy hogy az uniós testület – egyebek mellett – arról is dönt majd, hogy kinek kell viselnie az árfolyamváltozás veszteségeit, a bankoknak, az ügyfeleknek, esetleg mindkettejüknek megosztva. Ezer milliárd forint a tét.

Mielőtt az Európai Bíróság (EUB) döntése megszületik, egy főtanácsnoknak kell véleményt formálnia arról, hogy milyen válaszokat adjanak azoknak a magyar bíráknak, akik megszakították az előttük folyó pereket. A luxemburgi döntés a magyar bíróságok számára nem kötelező érvényű, de mivel az uniós jogértelmezést követi, ezért azt figyelembe szokták venni. Ezt követően a hazai bíróság folytatja a megszakított pert, és egy további esztendő telhet el, amíg döntés születik – ismertette a folyamatot Barabás Gyula.

Az ügy előzménye, hogy a Kúria 2013 decemberében rendben lévőnek ítélte meg a magyar Országgyűlés törvényeit a devizahitelek forintosításáról és a bankokkal való elszámolásról, s erre az Alkotmánybíróság is áldását adta. Azonban a devizahitelesek egy része nem elégedett meg azzal, ahogy a kormány – terminológiája szerint – "megmentette" őket. Különösen az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés értelmezése körül alakultak ki viták, vagyis hogy megfelelő volt-e az elszámolás.

Barabás Gyula utalt arra is, hogy legutóbb egy román devizahiteles kérdés kapcsán az EUB úgy foglalt állást, hogy az ottani bankok "nem megfelelően tettek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek".

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ilyen jellegű válasz a magyar bíróságok által feltett kérdések kapcsán is elképzelhető.

Például a bankok az ügyfelekkel történő elszámoláshoz alkalmazott képlete az adósok szerint egyáltalán nem volt kezelhető, még az MNB által alkalmazott egyszerűsítés után sem. Ugyancsak hiányos tájékoztatásnak, az uniós fogyasztóvédelmi szabályozás megsértésének minősülhet, ha egy pénzintézet a folyósítási árfolyamot egy külön értesítőben közli az adóssal, nem pedig az általa aláírt szerződésbe foglalja bele.

 

Ennek helytállóságáról is állást kell foglalnia a luxemburgi bíróságnak. Barabás Gyula úgy véli, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az EUB, bár hiányosnak találja majd a tájékoztatást, de ennek kiküszöbölését a magyar bíróságokra bízza majd.

Ez azonban felveti annak veszélyét, hogy ahány bíróság, annyiféleképpen ítélkezik majd, sőt azonos bíróságokon is születhetnek majd egymástól eltérő döntések. Látszólag ennek ellentmond, hogy az EUB azt is vizsgálja, hogy az alsóbb szintű bíróságok azonos módon értelmezik-e a Kúria jogegységi határozatait. Most azonban minden azon múlik: születik-e jogegységi határozat, ami korántsem biztos.

Magyarországon létezik egymásra mutogatás is. Egyik bankunk azzal fordult a luxemburgi testülethez, hogy egyáltalán jogsértő-e az egész "adósmentő csomag"? A kormányzati illetékesek azonban mossák a kezeiket, hogy ők jó munkát végeztek, ezzel szemben, ha még sincs minden rendben, akkor azért csakis a Kúria felel. – Bonta Miklós.

FIGYELEM! Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

AZ EU BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS HATÁSAI A MAGYAR DEVIZAPEREKRE.

Az alábbi cikk a jogifórumon jelent meg. Azt változtatás nélkül közzétesszük.

Amennyiben egy perben nem egyértelmű az uniós szabályok jelentése, ennek tisztázására a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti – bizonyos esetekben kezdeményezni köteles. De mi történik ilyenkor a hazai perrel? Szükséges az ítélethirdetés előtt megvárni az akár másfél éves EUB-eljárás végét?

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 234. cikke szerint az Európai Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a szerződés értelmezése, a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége és értelmezése; a Tanács jogi aktusa által létrehozott szervek alapokmányának értelmezése, illetve, ha az alapokmány így rendelkezik. Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.

Magyarország uniós csatlakozásával lehetővé vált a magyar bíróságok számára is az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése. Az eljárás keretében, ha egy tagállami bíróság előtt folyamatban lévő jogvitában az uniós jog érvényességének vagy értelmezésének kérdése merül fel, a tagállami bíróság kérésére az EUB megadja a Szerződések vagy a másodlagos uniós jog formálisan helyes értelmét.

Az EUB hatásköre az eljárás során kizárólag a hozzá intézett kérdések értelmezésére terjed ki, nem fog tehát az ügy érdemében dönteni, ez a jogkör a kezdeményező tagállami bíróságot illeti meg. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése – ha csak időlegesen is – eltereli az eljárás irányát az ügy érdemében dönteni hivatott bíróságtól. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás alatt mi történik az alapüggyel.

Az eljárást a tagállami bíróságok kezdeményezhetik.  Ez jellemzően akkor történik meg, ha az ügyben eljáró bíróság úgy ítéli meg, hogy nem egyértelmű számára egy az ügy szempontjából releváns uniós jogi rendelkezés tartalma, illetve nem tudja azt megfelelően értelmezni. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése kötelezettség is lehet: ehhez az EUMSZ azt a feltételt rögzíti, hogy az eljáró bíróság határozata ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. Alapesetben, ha az elsőfokú bíróság nem kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást, a másodfokon eljáró bíróságnak még lehetősége van korrigálni oly módon, hogy ő maga kéri annak elindítását.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke határozza meg, hogy milyen esetekben és milyen feltételekkel van lehetősége a nemzeti bíróságoknak az EUB-hoz fordulni. Bár az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ.) rendelkezései a magyar bíróságok előtt is közvetlenül alkalmazhatók és alkalmazandók, a Polgári Perrendtartás (Pp.) 155/A paragrafusa is rendelkezik az előzetes döntéshozatali eljárásról.

A magyar szabályozás kimondja, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezésével egyidejűleg a bíróság a pert felfüggeszti. A felfüggesztési kötelezettség nem következik az uniós jogból, és ennek megfelelően több tagállam szabályozása is nélkülözi ezt az elemet. Tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás költségeire, valamint átlagban másfél éves időtartamára, érdemes lenne megfontolni a vonatkozó szabályok megváltoztatását oly módon, hogy a hazai bíróságok számára is lehetőség nyíljon pl. részítélet meghozatalára olyan jogkérdésekben, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az EUB által vizsgált kérdésekhez.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának és Közigazgatási Kollégiumának a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről szóló közös véleménye lehetőséget biztosít a bíróságoknak a Pp. 152. § (2) bekezdése szerinti analógia alkalmazására, és ily módon a per felfüggesztésére, amennyiben olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más perben egy másik bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Így, amennyiben párhuzamosan több azonos tényállású eljárás van folyamatban, nem szükséges a bíróságoknak külön-külön az EUB-hoz fordulni, elegendő, ha ezt egyikük megteszi, míg a többi bíróságnak lehetősége van erre az egy ügyre tekintettel felfüggeszteni a pert, és így bevárni az EUB döntését.

Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

Ennek a gyakorlatnak azonban negatív hatásai is lehetnek, annyiban, hogy a bíróságok olyan esetekben is csak a Pp. 152. § (2) bekezdésére hivatkozva függeszthetik fel a pert, amikor egyébként az egyes párhuzamosan folyó perek tényállásai közötti különbségek indokolnák az önálló döntéshozatali eljárásokat is. A bíróságoknak azért sem feltétlenül szükséges a fenti, származékos felfüggesztésre támaszkodniuk, mert hasonló párhuzamosan kezdeményezett eljárások esetén az EUB is jogosult az egyes döntéshozatali eljárások egyesítésére.

Az új Polgári Perrendtartás megtartja a szabályozás sarokpontjait, és – azon túl, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése miatti eljárásának kezdeményezésével egy körben szabályozza – nem módosít a kezdeményezés feltételein. Újdonságnak tekinthető – és a fent idézett kollégiumi vélemény jelentőségét mutatja –, hogy az új Pp. a per felfüggesztésének esetei között kifejezetten megnevezi a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel történő felfüggesztést.

EGYMÁS UTÁN CSŐDÖLNEK BE A BANKOK.

Természetesen nem nálunk, mert itt – ha kell, akkor akár utólagos törvényalkotással a "deviza"-hitelesek ellen is védi a kormány a bankokat.

 

Sorra mennek csődbe a bankok Amerikában – erről számolt be a HVG.

Januárban két pénzintézet, márciusban és áprilisban egy-egy, májusban pedig a mostanival együtt eddig két bank "húzta le a rolót".
Hat bank ment csődbe az idén eddig az Egyesült Államokban, több, mint amennyi tavaly egész évben.

Az állami betétbiztosítási alap (FDIC) honlapján szereplő adatok szerint a legutóbb csődbe jutott bank az illinoisi Fayette Country Bank volt.

Januárban két pénzintézet, márciusban és áprilisban egy-egy, májusban pedig a mostanival együtt eddig két bank "húzta le a rolót".

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Tavaly öt bank ment csődbe az Egyesült Államokban, ezzel a 2007 óta bezárt pénzintézetek száma közel ötszázra nőtt. Az Egyesült Államokban 2015-ben nyolc, 2014-ben még tizennyolc, egy évvel korábban pedig huszonnégy banknak kellett végleg bezárnia.

A csődhullám hét éve tetőzött, a bezárt bankok száma 2010-ben 157-re nőtt az egy évvel korábbi 140-ről. A 2007 vége óta csődbe jutott bankok száma csaknem ötszáz.

A betéttulajdonosokat fejenként 250 ezer dollárig (mintegy 69 millió forint) biztosítja az amerikai betétbiztosítási alap.

NEKED A "FORINTOSÍTÁS" UTÁN CSÖKKENT, EMELKEDETT, VAGY NEM VÁLTOZOTT A HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETED?

• CSÖKKENT

• NEM VÁLTOZOTT

• EMELKEDETT

Megnézem a szavazási eredményeket

FIGYELEM! Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

AZ EURÓPAI BANKHATÓSÁG MEGVÉDI A MAGYAR (EURÓPAI) DEVIZÁSOK JOGAIT?

Videó alább.

Bármilyen meglepő, létezik egy Európai Bankhatóság, amelynek feladatai közé tartozik az Európai Unió fogyasztóvédelmi normái érvényesülésének ellenőrzése a tagállamokban, a pénzintézetek és ügyfeleik közötti kapcsolatban.

E hatóság működésének szinte semmi nyomát nem lehet látni, ha tisztában vagyunk a sok százezer magyar embert érintő „devizahiteles” jogtiprással.

Hol van az Európai Bankhatóság, amikor a csalárd szerződések nyomán családok sokaságát költöztetik ki a végrehajtók otthonaikból? Még most sem lenne-e késő fellépni az európai uniós fogyasztóvédelmi normák érvényesítése érdekében – azonban szó nincs róla, hogy ez a méregdrágán működő szervezet ilyesmit tenne a kiszolgáltatott ügyfelek érdekében. Hasonlóképpen nem lép föl az ellen, hogy például a repülőtéren (de akár plázákban, telefontársaságok ügyfélszolgálatainál stb.) megtévesztő módon beszélik rá a sietős, alapos átgondolásra képtelen helyzetben lévő ügyfeleket különböző hitelszerződések aláírására.

Morvai Krisztina az Európai Parlament alelnökének – a pénzügyekben kimagasló szakértelemmel rendelkező és a megfelelő szakbizottságokban tagként működő -, Pelczné Gáll Ildikónak adott át fényképeket arról, hogyan környékezik meg a budapesti repülőtéren a gépükhöz siető, megfontolt döntés hozására alkalmatlan helyzetben lévő ügyfeleket a „hiéna” bankok alkalmazottai.Morvai Krisztina – aki már nyílt levelet írt Matolcsy Györgynek ugyanebben a tárgyban – kérte Pelczné Gáll Ildikó fellépését az ügyben.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Egy haszontalan szervezet: az Európai Bankhatóság (Kérdezzék a devizahiteleseket!...)

https://www.youtube.com/watch?v=Mjl5dLV_4aM

Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

„Kisemberek” is kaphatnak-e EU-s pénzeket vagy csak „csókosok”? -Morvai kérdése és Csepreghy válasza

https://www.youtube.com/watch?v=jIEbZs_ZoqU

"Megdöglötök mind, ti ge*ik!" - mondta a cigánybűnöző az őket igazoltató rendőröknek

https://www.youtube.com/watch?v=tZVSSBkpYXU

ELŐZETES - Fejeteket a sírba teszem, meghaltok még ma éjszaka

https://www.youtube.com/watch?v=CSxsuJbZ8ug

Most mondjátok meg kell még nekünk egy migráns bagázs még a nyakunkba ????

A nyamvadt rendőrségünk , csak a politikai maffia személyeit védi meg , a magyar családokat , csak úgy tudná megvédeni , ha védelmi pénzt fizetnének , mint a hajógyári maffia főnök , kinek a zsebébe voltak a főrendőrök is !!!! De ezt az átlagos magyar család nem engedheti meg , mert vagy dolgozik , vagy felkopik az álla !!!!

No van ugye a cigány kérdés amit a szőnyeg alá söpörnek ,van a cionista kazár kérdés , kiket a vakoló páholyból uszítanak a közösségre , és mivel média felülettel támadnak , ez a legális támadási modor ,addig a háttérben meg a valódi rablás fosztogatás gyilkosságok álcázott gyilkosságok , kilakoltatások , a lakások ingatlanok ffiózóknak átjátszása !!!! A végrehajtó maffia 5 – 10 ezer Ft – os ügy kapcsán inditt foglalást kilakoltatást , és már nincs is a fejed felet lakás ,utcán a család , hát mindenki a mi kis összekuporgatott vagyonunkra pályázik ????

Hol is élünk Ez volna Európa , hisz munka lehetősége sincs a családoknak , az EU-s pénzeket lenyúlják , a politikus urak 3. luxus villájukat rendezik be , a lenyúlt pénzekből .

Tessék mondani itt mindig csak a bűnöző elemek emelkednek ki a sorból , éás ha már kiemelkedett , a rendőrségnek már nincs joga utána nézni , hogy hogyab is történt ez a gazdagodás , itt mindenki az olajból gazdagodott meg , mert az Antal Jóska meg akarta teremteni a saját hazai nemességünket , sajnálatos módon a saját maffia birodalmat alkották meg a cionista kazárok , és a páholyok jóvoltából a vagyont inkább kivitték , mert látták , hogy a Pintér -féle gyilkosság BT jelöletlen sírokba rendezi a delikvenseket , és bizony csak immel ámmal került elő a lopott holmi !!! Nem is ragozom tovább , mindenki látja tudja huncutul összekacsint , ha a Karancsi , nem balhézik azt sem tudnánk , hogy a rendőrség nyakig benne volt az olaj bizniszbe , a birói ügyészi , honvédség , titkosszolgálat , a politikai elit , nekik hordták aktatáskában a pénzt . Árpi bácsi helikoptere le is zuhant , és a pénz eléget.....

Szóval minden hatalmi ág a legális politikai maffia , és az alvilág is kapart , és ölt , ha kellett ….Kik vagytok ti ember embernek farkasa a külső szolgálatok meg szépen jegyezték az adatokat , és ma zsarolnak benneteket , így lehet az , hogy egy Gyárfás is zsaroló pozícióban örök mentességet élvezhet , mert a páholya nem akarja hogy kitálaljon , ezért egy minden gyanun felül álló állampolgárá tették , és mivel egy MOSZAD – ost öletett meg csak a MOSZAD teheti el láb alól , vagy szépen dalol nekik ő is , és így élve , még hasznosabbnak ítélik meg jelenleg !!!!

És mi van a ,, segítsd a lebukottat „ Chuslág -féle verzióval ???? És a genyák a polgárháború kirobbantásáig ténykedtek , de ott már a Racsi bácsi fia az életével fizetett meg öngyílkolták szegényt , pedig szerelmes volt !!!

A páholy balekokat dobott a köztudatba , pedig a gyurcsány zsenge gyermek korban megtanulta a lopást a papával kerékpár specialista volt !! Téged családostul likvidáltak volna , de náluk uri embermódjában ez volt a módi mindenki mindenkit meglopni közös jelszóval élt , és rabolt !!!!! Nállatok meg minél hamarabb rákos tüneteket okozott a nagy stressz , és bizony működtették az eltüntetést , de mivel a legfőbb érték az ember volt , ezt titokban csinálták csak az össze csiszolódott banda végezte az ítéletet a komiszár bólintására !!!

De amúgy meg voltak meg vannak a megfelelő intézményeink , ahol csendben átsegítik a delikvenst a más világra !!! A műtét sikerült , de a páciens szíve felmondta a szolgálatot a kálium adagolástól !!!!

A Viktor is azért jár a magán klinikájára , nehogy kálium mérgezésben haljon meg !!! Mert még ki sem mutathatnák , hogy megölték !!!!

MOST BORUL A BANKSZEKTOR?

A bennfentesek most "dalolni kezdtek"….

 

Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Sajnos van olyan ország, ahol a politika védi a banksztereket és törvényekkel akasztja meg az igazságszolgáltatás fogaskerekeit.

A csalássorozatot jól ismerő bennfentesek most információkat szolgáltattak arról, hogy hogyan működtek a részvényügyletekkel elkövetett bűncselekmények. A hatóságok birtokába jutott legfrissebb információk szerint számtalan nagybank és legalább 10-15 tőzsdei kereskedő cég tartozik a hálózathoz.

Ha az érintett cégek nem fizetik vissza kamatos kamattal a be nem fizetett adót (nyilván bírságra is számíthatnak), akkor a csalást végrehajtó alkalmazottaik akár 10 év börtönbüntetést is kaphatnak.

Évekig tartó nyomozás után a hatóságokhoz jutott információk alapján bankokra, brókercégekre, alapkezelőkre csaphatnak le Németországban
A vád az, hogy az érintett cégek részvényügyletekkel megkárosították a német államot, bennfentesek szerint akár több mint 10 milliárd euró adót is elcsalhattak.

Nagy halakat fogtak

Keress 200 ezer forintot otthonról, ezzel az új módszerrel! Részletek..

                                                                                                                                                                 

A visszerek láthatatlanná válnak este: dörzsöld és fóliázd be ezzel a lábaid...

                                                                                                                                                                 

Borzasztó a lábadra nézni? Szabadulj meg a kék csomóktól, amíg tudsz!

                                                                                                                                                                 

Évekig tartó nyomozás és vizsgálatok után az észak-rajna-vesztfáliai hatóságoknak sikerült felfedniük egy bankokból és tőzsdei kereskedő cégekből álló hálózatot, amely a feltételezések szerint több mint 10 milliárd euróval rövidítette meg a német államkincstárat. A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR úgy tudja, hogy a csalássorozatot jól ismerő bennfentesek most információkat szolgáltattak arról, hogy hogyan működtek a részvényügyletekkel elkövetett bűncselekmények. A hatóságok adóelkerülés vádjával vizsgálódnak, a csalásban résztvevő cégek alkalmazottai pedig akár 5-10 éves börtönbüntetésre is számíthatnak. A hatóságok birtokába jutott legfrissebb információk szerint számtalan nagybank és legalább 10-15 tőzsdei kereskedő cég tartozik a hálózathoz, utóbbiak egyenként is több százmillió euró adót csaltak el.Mindenki akart egy szeletet a tortából

Kis- és nagybankok, német és külföldi pénzintézetek, befektetési szolgáltatók és ügyvédi irodák, számtalan szereplő segítette a pénzgyár működését, hallgatásukat azonban évekig nem sikerült megtörni, pedig több mint tíz országban voltak razziák, egészen a Kajmán-szigetekig üldözték a nyomozók a csalókat, mígnem néhány bennfentes elkezdett beszélni, és felfedte a hálózatot. Az egyik koronatanú egyetlen kihallgatás alkalmával több, mint 50 nevet mondott, olyan cégekét és alkalmazottaikét, akiket mind bűnrészességgel vádolhatnak meg. A kihallgatásokon szóba került az is, hogy ki, kivel, hol találkozott, milyen üzleteket kötött, honnan hová áramlott a pénz, hogyan sikerült kijátszani a hatóságokat, úgy tűnik, nem sok fontos részlet hiányzik a csalássorozat felgöngyölítéséhez. A legfrissebb információk alapján olyan nemzetközi pénzintézetek érintettek a csalásokban, mint a német WestLB (azóta már átalakult), a svájci UBS, a francia BNP Paribas vagy az ausztrál Macquarie, de alapkezelők és még könyvvizsgálók is összejátszottak.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A profit nagy részét a nagybankok és az a 10-15 tőzsdei kereskedő cég tette zsebre, amely Németországon kívülről irányította a hálózatot közel tíz éven keresztül. A csalást elsősorban német tőzsdei cégek részvényeivel hajtották végre, mégpedig akkor, amikor ezek a vállalatok osztalékot fizettek. A csalás lényege a következő volt: amikor a részvények még osztalékszelvénnyel (cum-dividend) forogtak, akkor a hálózat egyik tagja, például egy brókercég (vagy annak egyik ügyfele) beshortolta a papírokat, ehhez azonban kölcsön kellett kérnie azokat, így – legalábbis a meghamisított kimutatások alapján – egy időben két tulajdonosa is volt a részvényeknek, amik után bizonyos feltételek teljesülése esetén a hálózatban résztvevő valamelyik banktól kapott igazolással mindkét tulajdonos visszaigényelheti a tőkejövedelem után fizetendő adót, amivel megkárosítják a költségvetést.

A haszon egyébként egy-egy részvényen nem volt nagy, a papírok értékének csupán 1,25-1,5 százaléka, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy évekig gyakorlatilag kockázat nélkül megkereshető haszonról volt szó, akkor máris vonzónak tűnik az a másfél százalék. Ezen azonban osztoznia kellett a szereplőknek, így érthető, hogy kifejezetten nagy volumenben pörgették az adóvisszaigénylést, a Siemens, a Deutsche Telekom vagy épen a Volkswagen papírjai összesen több százmilliárd euró értékben cseréltek gazdát, természetesen az érintett részvénytársaságok tudta nélkül.

Érdekes szálak

A német országgyűlés vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek feladata az volt, hogy felfedje a hálózat működését, tisztázza, hogy milyen szerepe volt a csalássorozatban a politikának és a pénzügyi felügyeletnek, még házkutatásokat is elrendeltek, 42 ülésen összesen 79 tanút, többek között Wolfgang Schauble német pénzügyminisztert és elődjét, Peer Steinbrücköt is meghallgatták, ők egyébként azt állítják, hogy a csalássorozat csupán néhány százmillió euró kárt okozott, ezzel szemben az ügy legfontosabb tanúi szerint az érintettek akár több mint 12 milliárd euró adót is elcsalhattak az évek során. A vizsgálatok eredményei nyáron kerülnek majd a német parlament elé, de 20 nyomozati eljárást már elindítottak az érintett bankokkal szemben. Két német bank részvétele különösen pikáns a csalásokban, a WestLB ugyanis állami tulajdonban volt, amikor a bűncselekményeket elkövették, ezzel gyakorlatilag állami bank károsította meg az államot, a másik pedig a Commerzbank részvétele, a második legnagyobb német bank ugyanis a csőd szélén állt 2009-ben, és a német állam dobott mentőövet a bajba jutott banknak, az állam megkárosítását, a cum-ex-ügyleteket azonban 2009 után is folytatta a pénzintézet.

Borul a kártyavár

Az elmúlt években több német nagyvárosban zajlottak már büntetőeljárások 50-nél is több bankárral, brókerrel és ügyvéddel szemben, vizsgálatokat folytattak több mint 100 pénzintézetnél, az azonban mind csak előjáték volt ahhoz képest, ami most következik. Ha az érintett cégek nem fizetik vissza kamatos kamattal a be nem fizetett adót (nyilván bírságra is számíthatnak), akkor a csalást végrehajtó alkalmazottaik akár 10 év börtönbüntetést is kaphatnak. Eddig négy pénzintézet fizetett be összesen valamivel több, mint fél milliárd eurót a költségvetésbe, a hatóságok azzal számolnak, hogy a csalásban résztvevők közül legalább a bankoktól behajthatják az elcsalt adó nagy részét.

DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET-JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

A C 154/15., C 307/15. és C 308/15. sz. egyesített ügyekben

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) különösen 6. és 7. cikkének az értelmezésére irányul.

2        E kérelmeket a jelzálogkölcsön szerződéseket kötő személyek és a hitelintézetek között folyamatban lévő jogvitákban terjesztették elő, amelyek tárgya az olyan szerződési feltételek alapján fizetett összegek visszatérítéséhez való jog, amelyek tisztességtelen jellegét a bíróság megállapította.

 Jogi háttér

Az uniós jog

3        A 93/13 irányelv második preambulumbekezdése szerint:

„[…] a fogyasztók hatékonyabb védelme a tisztességtelen feltételekre vonatkozó egységes jogszabályok elfogadásával érhető el […]”

4        Ugyanezen irányelv tizenkettedik preambulumbekezdése kimondja:

„[…] a tagállamok számára meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a Szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartásával saját nemzeti jogszabályaikban az ebben az irányelvben előírtaknál szigorúbb rendelkezésekkel biztosítsanak magasabb szintű védelmet a fogyasztóknak;”

5        A 93/13 irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdése értelmében:

„[…] a bíróság[ok]nak és közigazgatási szerv[ek]nek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását”.

6        A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.”

7        Ezen irányelv 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében:

„Egy szerződési feltétel minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt már előzetesen megfogalmazták, és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.”

8        Az említett irányelv 4. cikke így rendelkezik:

„(1)       A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére, vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ. [Helyesen: Valamely szerződési feltétel tisztességtelen voltát – a 7. cikk sérelme nélkül – a szerződéskötés időpontjában, a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás természetének, a szerződéskötés valamennyi körülményének, továbbá e szerződés vagy más olyan szerződés összes többi feltételének figyelembevételével kell megítélni, amelytől e szerződés függ.]

(2)      A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek [Helyesen: A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.]”

9        Ugyanezen irányelv 5. cikke pontosítja:

„Olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamennyi feltétel, vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek a feltételeknek világosnak [helyesen: feltételeknek mindig világosnak] és érthetőnek kell lenniük. […]”

10      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése előírja:

„A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”

11      Az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően:

„A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.”

 A spanyol jog

 Jogszabályok

12      A Código Civil (polgári törvénykönyv) 1303. cikke szerint:

„Ha megállapítják egy kötelezettség semmisségét, a szerződő felek kötelesek egymásnak kölcsönösen visszaadni a szerződés tárgyát képező dolgokat azok hasznaival, illetve az árat a kamatokkal együtt, az ezt követő cikkek sérelme nélkül.”

13      A texto refundido de la Ley General para la Defensa de los Consumidores y Usuarios y otras leyes complementarias (a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló általános törvény és egyéb kapcsolódó törvények átdolgozott szövege, a továbbiakban: LGDCU), amelyet a 2007. november 16 i Real Decreto Legislativo 1/2007 (1/2007 királyi törvényerejű rendelet, BOE n° 287, 2007. november 30.) fogadott el, 82. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Tisztességtelen feltételnek minősül minden olyan, egyedileg meg nem tárgyalt rendelkezés és minden olyan, kifejezetten jóvá nem hagyott gyakorlat, amely a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó, illetve a felhasználó kárára.”

14      Az LGDCU 83. cikke előírja:

„A tisztességtelen feltételek semmisek, és azok nem tekinthetők a szerződés részének. A felek meghallgatását követően a bíróság megállapítja a szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek semmisségét; a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha az a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.”

15      Az 1998. április 13 i Ley 7/1998 sobre Condiciones Generales de la Contrataciónnak (az általános szerződési feltételekről szóló 7/1998 törvény, BOE n° 89, 1998. április 14.) az alapeljárás tényállására alkalmazandó változata (a továbbiakban: LCGC) 5. cikkének (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az általános feltételeket az átláthatóság, egyértelműség, pontosság és egyszerűség követelményeit szem előtt tartva kell megfogalmazni.”

16      Az LCGC 7. cikke előírja:

„Az alábbi feltételek nem szerepelhetnek a szerződésben:

a)      amelyeket a fogyasztónak nem volt ténylegesen alkalma teljes mértékben megismerni a szerződés megkötése előtt, vagy amelyeket az 5. cikk értelmében – adott esetben – nem írt alá;

b)      az értelmezhetetlen, kétértelmű, nem világos és érthetetlen feltételek, kivéve ha ezeket a szerződő fél írásban kifejezetten elfogadta, és ha ezek tiszteletben tartják az e téren különösen jellemző, a szerződési feltételek átláthatóságára vonatkozó szabályozást.”

17      Az LCGC 8. cikke értelmében:

„(1)      A törvény erejénél fogva semmisek azok az általános feltételek, amelyek a szerződő fél kárára sértik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy bármely más kötelező érvényű vagy tiltó szabályt, hacsak e szabályok másként nem szankcionálják a megsértésüket.

(2)      Különösen a fogyasztókkal kötött szerződések tisztességtelen feltételei semmisek […].”

 A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) ítélkezési gyakorlata

–       A 2013. május 9 i 241/2013. sz. ítélet

18      A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2013. május 9 i 241/2013. sz. ítéletében (a továbbiakban: 2013. május 9 i ítélet) egy fogyasztói egyesület több hitelintézettel szemben jogsértés megszüntetése iránt benyújtott kollektív keresete alapján, miután megállapította a fogyasztókkal kötött jelzálogkölcsön szerződések általános feltételei között található olyan minimumértéket meghatározó szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, amely alatt a változó kamatláb nem csökkenhet (a továbbiakban: „küszöbkikötések”), megállapította e feltételek semmisségét.

19      Ez a bíróság megállapította, hogy az említett, a szóban forgó szerződések elsődleges tárgyát meghatározó feltételek nyelvtanilag átláthatók voltak a fogyasztók számára, éppen ezért megfeleltek a világos és érthető megfogalmazás 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott követelményének. Így a Bíróságnak a 2010. június 3 i Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid ítéletben (C 484/08, EU:C:2010:309) kialakított ítélkezési gyakorlatának megfelelően az említett bíróságnak nem kellett azokat tisztességtelen jellegűnek tekinteni.

20      Mindazonáltal, különösen a Bíróság 2013. március 21 i RWE Vertrieb ítéletében (C 92/11, EU:C:2013:180) meghatározott elvekre hivatkozva az említett bíróság megállapította, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átláthatóság követelményét úgy kell érteni, hogy az nem csupán egy formális szempont, hanem egy gyakorlati szempont tiszteletben tartását is magában foglalja, mivel ugyanolyan tartalommal bír, mint az ezen irányelv 5. cikkében meghatározott követelmény, és a szerződés megkötésekor a fogyasztóknak azzal kapcsolatban nyújtott információk elegendő jellegére vonatkozik, hogy különösen a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó feltételek alkalmazása milyen jogi és gazdasági követelményekkel jár rájuk nézve.

21      Márpedig a gyakorlati átláthatóság a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) szerint a 2013. május 9 i ítélet alapjául szolgáló ügyben nem teljesül, mivel az érintett bankintézetek a „küszöbkikötéseket” tartalmazó kölcsönszerződések megkötésekor nem szolgáltattak ilyen információkat a fogyasztóknak. Ennélfogva a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) elvégezte e kikötések esetlegesen tisztességtelen jellegének elemzését, figyelembe véve a jóhiszeműség, az egyensúly és az átláthatóság 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdésében és 5. cikkében meghatározott általános kritériumait, és megállapította, hogy az említett kikötések, mivel a gyakorlati alkalmazásuk konkrét következményeiről a kölcsönvevőknek elégtelen tájékoztatást nyújtottak, az átláthatóság hiánya miatt semmisek.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

22      A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) azonban úgy vélte, hogy az érintett jelzálogkölcsön szerződések továbbra is teljesíthetők, és ezt meghaladóan korlátozta a „küszöbkikötések” semmisségének megállapításához fűződő joghatások visszaható hatályát.

23      E tekintetben ugyanis, miután felidézte, hogy a Bíróságnak a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítására alkalmazandó ítélkezési gyakorlata értelmében az érintett kikötéseket úgy kell tekinteni, hogy nem váltottak ki joghatást, a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megjegyezte, hogy a semmisség megállapítása visszaható hatályának általános szabálya ellenére ez a visszaható hatály nem lehet áttörhetetlen az általános jogelvek, így különösen a jogbiztonság elve számára.

24      A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megállapította, hogy a „küszöbkikötések” önmagukban jogszerűek; hogy objektív okoknak felelnek meg; hogy nem szokatlanok vagy rendkívüliek; hogy alkalmazásuk hosszú időn keresztül elfogadott volt az ingatlanhitel piacon; hogy a semmisségük az átláthatóságnak a kölcsönvevők elégtelen tájékoztatásából eredő hiányán alapul; hogy a bankok tiszteletben tartották a tájékoztatás jogszabály szerinti követelményeit; hogy az érintett minimális kamatláb meghatározását a jelzálogkölcsönök minimális hozama fenntartásának amiatti szükségessége indokolja, hogy lehetővé tegye a bankok számára a felmerült termelési költségek fedezését és a finanszírozás további biztosítását; hogy a „küszöbkikötéseket” úgy határozták meg, hogy azok ne idézzenek elő jelentős változást az eredetileg fizetendő – a hitelezők által a gazdasági magatartásuk meghatározásakor számításba vett – részletekben; hogy a spanyol szabályozás lehetővé tette a hitelező engedményezését, és hogy a szóban forgó kikötések semmissége megállapításának visszaható hatálya súlyos gazdasági zavarokat okozna.

25      Ennélfogva e megfontolások fényében a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a jogbiztonság elve alapján az ítéletének joghatását időben az ítélet közzétételének napjára korlátozta, mivel úgy határozott, hogy az érintett „küszöbkikötések” semmisségének megállapítása nem érinti sem azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek, sem pedig azokat a kifizetéseket, amelyeket 2013. május 9 i előtt teljesítettek, úgyhogy csakis az ezen időpontot követően e kikötések alapján, jogalap nélkül kifizetett összegeket kell visszatéríteni.

–       A 2015. március 25 i 139/2015. sz. ítélet

26      A 2015. március 25 i 139/2015. sz. ítéletében (a továbbiakban: 2015. március 25 i ítélet) a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megerősítette a valamely „küszöbkikötés” semmissége megállapítása visszaható hatályának korlátozását egy fogyasztó által benyújtott egyéni kereset alapján indult eljárásban, aki egy ilyen kikötés alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítését követelte. Ezáltal ez a bíróság a jogsértés megszüntetése és kártérítés iránti egyéni keresetekre is kiterjesztette a 2013. május 9 i ítéletben a jogsértés megszüntetése iránti kollektív keresetekkel kapcsolatban elfogadott megoldást. Így a 2015. március 25 i ítélet alapjául szolgáló ügyben a visszatérítési kötelezettséget azokra az összegekre korlátozták, amelyeket a 2013. május 9 i ítélet kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek ki.

 Az alapeljárások tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

 A C 154/15. sz. ügy

27      Francisco Gutiérrez Naranjo „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön szerződést kötött a Cajasur Banco SAU bankkal.

28      A 93/13 irányelv és a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ítélkezési gyakorlata alapján Gutiérrez Naranjo keresetet indított a Juzgado de lo Mercantil n° 1 de Granada (granadai 1. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) előtt e „küszöbkikötés” semmisségének megállapítása és e kikötés alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítésének elrendelése iránt.

29      A kérdést előterjesztő bíróságban felmerül a kérdés, hogy egy szerződési feltétel semmisségének a tisztességtelen jellege miatti megállapításához fűződő joghatásoknak kizárólag e megállapítást követő időszakra való korlátozása összeegyeztethető e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével.

30      Ennélfogva a Juzgado de lo Mercantil n° 1 de Granada (granadai 1. számú kereskedelmi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt »nem jelentenek kötelezettséget« kifejezés értelmezése összeegyeztethető e ezekben az esetekben azzal az értelmezéssel, amely szerint a szóban forgó kikötés semmisségének megállapítása mégis kifejti joghatását a semmisség megállapításáig, következésképpen azzal az értelmezéssel, miszerint, még ha a semmisség megállapításra is kerül, úgy kell tekinteni, hogy a kikötés hatályossága alatt kifejtett jogkövetkezmények nem érvénytelenek, illetve nem hatástalanok?

2)      Az alkalmazás mellőzése, amely (a 93/13 irányelv 6. és 7. cikke első bekezdésének értelmében) egy meghatározott kikötésre vonatkozóan rendelhető el a fogyasztó által előterjesztett egyéni kereset keretében, összeegyeztethető e a kikötés semmisségének megállapítása esetén e semmisség jogkövetkezményeinek korlátozásával? A bíróságok korlátozhatják e a fogyasztó által kifizetett pénzösszegek visszatérítését – amelyre az eladó vagy szolgáltató köteles – egy utólagosan, a keletkezésétől fogva a tájékoztatás és/vagy az átláthatóság hiánya miatt semmisnek nyilvánított kikötés alapján?”

 A C 307/15. sz. ügy

31      Ana María Palacios Martínez 2006. július 28 án „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön szerződést kötött a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA (BBVA) bankkal.

32      2014. március 6 án a kölcsönvevő keresetet nyújtott be a Juzgado de lo Mercantil n° 1 de Alicantéhoz (alicantei 1. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) a hivatkozott feltétel tisztességtelen jellegére tekintettel e „küszöbkikötés” semmisségének megállapítása, valamint a bank által jogalap nélkül kapott összegek visszatérítése iránt.

33      Ez a bíróság első fokon a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2013. május 9 i ítéletében kialakított megoldásra hivatkozva megállapította, hogy a kereset okafogyottá vált, de ez nem érinti a szóban forgó kikötés alapján a bank által az említett ítélet kihirdetését követően kapott összegeknek a felperes részére történő visszatérítését.

34      A fellebbezésben eljáró Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság, Spanyolország) kétségeit fejezi ki az első fokon elfogadott megoldásnak a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségét illetően.

35      Véleménye szerint valamely tisztességtelen feltétel semmisségének nem visszaható hatályú megállapítása ellentétben állhat mind az irányelv célkitűzéseivel, mind pedig valamely tisztességtelen feltétel joghatásai bírósági mérséklésének tilalmával. Ezenkívül az említett bíróság kétli, hogy a Bíróság által ahhoz megkövetelt feltételek, hogy valamely tisztességtelen feltétel semmissége megállapításának joghatásai időben korlátozhatók legyenek, teljesülnének a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2013. május 9 i elvi döntése alapjául szolgáló ügyben.

36      Ennélfogva az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      Összeegyeztethető e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint [a tisztességtelen feltételek] nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, azon körülmény, hogy egy kölcsönszerződésben foglalt »küszöbkikötésnek« a tisztességtelen jellege miatti semmisségéből eredő visszafizetési kötelezettség ne a szerződés megkötésének időpontjára, hanem egy későbbi időpontra rendelkezzen [visszaható hatállyal]?

2)      A tisztességtelen kikötés [megsemmisítése] visszaható hatályának korlátozását megalapozó, az érdekeltek jóhiszeműségére vonatkozó feltétel az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie?

3)      Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kell figyelembe venni az érdekeltek jóhiszeműségének megállapításához?

4)      A fentiektől függetlenül, megfelel e az érdekeltek jóhiszeműségének az eladó vagy szolgáltató azon magatartása, amely a szerződés létrejöttekor az átláthatóságnak a kikötés tisztességtelen jellegét meghatározó hiányát idézte elő?

5)      A súlyos zavarok kockázata, amely megalapozza a tisztességtelen kikötés [megsemmisítése] visszaható hatályának korlátozását, az uniós jog egységesen értelmezendő önálló fogalmának tekinthető e?

6)      Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kell figyelembe venni?

TOVÁBB A II. RÉSZHEZ.

DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET-JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉSZ.

7)      A súlyos zavarok kockázatát úgy kell e értékelni, hogy csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarokat kell figyelembe venni, vagy a szóban forgó »küszöbkikötés« alapján kifizetett összegek teljes visszatérítésének hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni?”

 A C 308/15. sz. ügy

37      2001. június 1 jén Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön szerződést kötött a Banco Popular Español SA val (a továbbiakban: BPE). 2007. május 2 án és 2007. június 14 én a felek megemelték a hitelkeretet; mindegyik emelés „küszöbkikötést” is tartalmazott.

38      Tekintettel arra, hogy a „küszöbkikötésekhez” való hozzájárulás módját az átláthatóság hiánya jellemezte, a kölcsönvevők a Juzgado de lo Mercantil n° 3 de Alicantéhoz (alicantei 3. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) keresetet nyújtottak be e kikötések semmisségének megállapítása, és e kikötések alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítése iránt.

39      Az említett bíróság a keresetnek első fokon helyt adott, és ennek megfelelően a BPE t az e kikötések alapján a kölcsönszerződés megkötésétől, illetve a módosító aktusoktól számítva jogalap nélkül kifizetett összegeknek a kölcsönvevők részére történő visszatérítésére kötelezte.

40      A BPE fellebbezést nyújtott be az Audiencia Provincial de Alicantéhoz (alicantei tartományi bíróság), a 2013. május 9 i és 2015. március 25 i ítéleteire támaszkodva.

41      A kérdést előterjesztő bíróság egyrészt kétségeit fejezi ki afelől, hogy valamely tisztességtelen feltétel semmisségének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozása összeegyeztethető e a 93/13 irányelv 6. cikkével. Másrészt e bíróság szerint az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2015. március 25 i ítéletével az egyéni keresetekre kiterjesztette a 2013. május 9 i ítéletében valamely kollektív keresettel összefüggésben elfogadott megoldást, azzal a hatással járhat, hogy korlátozza a kölcsönvevők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, mivel a tisztességtelen feltétel joghatásaiból hasznot húzó bankot terhelő visszatérítési kötelezettség kiindulópontjának meghatározásakor nem veszik figyelembe a konkrét esetek sajátos körülményeit.

42      Ennélfogva az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából ugyanazon hét kérdésen túl, mint a C 307/15 ügyben, az alábbiak szerint megfogalmazott nyolcadik kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„8)      Összeegyeztethető e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való joggal az a körülmény, hogy egy fogyasztóvédelmi egyesület által pénzintézetek ellen indított eljárás keretében egy »küszöbkikötés« semmisségének megállapításából eredő visszafizetési kötelezettség korlátozása automatikusan kiterjed a különböző pénzintézetekkel jelzálogkölcsön szerződést kötő fogyasztók által egy »küszöbkikötés« tisztességtelen jellege miatt indított egyéni keresetekre is?”

43      A Bíróság elnöke 2015. július 10 i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C 307/15. és C 308/15. sz. ügyeket.

44      A Bíróság elnöke 2015. augusztus 14 i végzésével elutasította az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) arra irányuló kérelmét, hogy a C 307/15. és C 308/15. sz. ügyeket az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikkében és a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikkében szabályozott gyorsított eljárásban bírálják el.

45      A Bíróság elnöke 2015. október 21 i végzésével elrendelte a C 154/15. sz. és a C 307/15., illetve C 308/15. sz. egyesített ügyek egyesítését a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélet meghozatala céljából.

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

 A C 154/15. sz. ügyben előterjesztett első és második, illetve a C 307/15. és C 308/15. sz. ügyekben előterjesztett első kérdésről

46      A C 154/15. sz. ügyben előterjesztett két kérdéssel, illetve a C 307/15. és C 308/15. sz. ügyben előterjesztett első kérdéssel, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróságok lényegében arra várnak választ, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján.

47      Elöljáróban meg kell vizsgálni a spanyol kormány, a Cajasur Banco és a BPE azon érvét, amely szerint egy olyan kikötés tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások kérdése, mint amelyről az alapügyben szó van, nem tartozik a 93/13 irányelv hatálya alá, mivel a tisztességtelen jelleg megállapításával a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a fogyasztók magasabb szintű védelmét biztosította, mint az irányelv által garantált védelem.

48      E tekintetben kétségkívül kitűnik a előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, hogy a 2013. május 9 i ítéletében a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) az érintett, a szóban forgó szerződések elsődleges tárgyával kapcsolatos „küszöbkikötések” tisztességtelen jellege felülvizsgálatának indokolásához az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átláthatósági követelményt úgy értelmezte, hogy az nem csupán a szerződési feltételek formális átláthatóságára, vagyis a megfogalmazásuk világos és érthető jellegére korlátozódik, hanem kiterjed a gyakorlati átláthatóság tiszteletben tartására is, vagyis hogy a fogyasztónak elegendő információt szolgáltassanak a szerződéses kötelezettségvállalás jogi és gazdasági vetületéről.

49      Mindazonáltal, amint a főtanácsnok az indítványának 46–50. pontjában megjegyzi, a szerződés elsődleges tárgyával kapcsolatos kikötés gyakorlati átláthatóságának felülvizsgálata a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározottakból következik. Ez a rendelkezés ugyanis az ezen irányelv 5. cikkében foglaltakhoz hasonlóan azt írja elő, hogy a szerződési feltételeknek „világosnak és érthetőnek kell lenniük”.

50      Márpedig e tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a fogyasztó számára alapvető jelentőséggel bír az, hogy a szerződéskötést megelőzően a szerződési feltételeket és a szerződéskötés következményeit megismerhesse. Többek között ezek ismerete alapján dönti el a fogyasztó, hogy az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételeknek elkötelezi e magát (2013. március 21 i RWE Vertrieb ítélet, C 92/11, EU:C:2013:180, 44. pont).

51      Ennélfogva a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó szerződési feltételnek a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének vizsgálata abban az esetben, ha a fogyasztó a szerződéskötést megelőzően nem rendelkezett elegendő információval a szerződési feltételekkel és a szerződés megkötésének következményeivel kapcsolatban, általában ezen irányelv, különösen pedig ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.

52      Ily módon, mivel a kérdést előterjesztő bíróságok a 2013. május 9 i ítéletre hivatkoznak, amely korlátozza a „küszöbkikötések” tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, meg kell vizsgálni, hogy 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság által történő korlátozást.

53      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.

54      Ezt a rendelkezést azon nemzeti jogszabályokkal egyenértékűnek kell tekinteni, amelyek a nemzeti jogrendben a közrendi szabályok jellegével bírnak (lásd ebben az értelemben: 2013. május 30 i Asbeek Brusse et de Man Garabito ítélet, C 488/11, EU:C:2013:341, 44. pont).

55      Továbbá olyan kógens rendelkezésről van szó, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse (2012. június 14 i Banco Español de Crédito ítélet, C 618/10, EU:C:2012:349, 63. pont).

56      Az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekintettel tehát a 93/13 irányelv – amint az 7. cikkének az irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, hogy „megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását” (Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C 26/13, EU:C:2014:282, 78. pont).

57      Éppen ezért a nemzeti bíróság feladata az, hogy egészen egyszerűen mellőzze a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását annak érdekében, hogy a fogyasztóval szemben ne váltson ki kötelező joghatásokat, de nem jogosult arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsa (lásd ebben az értelemben: 2012. június 14 i Banco Español de Crédito ítélet, C 618/10, EU:C:2012:349, 65. pont).

58      Ennek kapcsán egyrészt a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet.

59      Ugyanis az irányelv által előírt védelem teljes hatékonysága megköveteli, hogy a feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból megállapító nemzeti bíróság minden következtetést levonhasson ezen megállapításból, anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen (2013. május 30 i Jőrös ítélet, C 397/11, EU:C:2013:340, 42. pont).

60      Másrészt a nemzeti bíróság csakis annak érdekében jogosult arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, hogy hozzájáruljon azon visszatartó erő megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztókra való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében (lásd ebben az értelemben: 2015. január 21 i, Unicaja Banco et Caixabank ítélet, C 482/13, C 484/13, C 485/13 és C 487/13, EU:C:2015:21, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

61      A fenti megfontolásokból következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást. Ennélfogva egy ilyen kikötés tisztességtelen jellege bírósági megállapításának főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményeznie, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne.

62      Ebből következik, hogy a nemzeti bíróság azon kötelezettsége, hogy mellőzze az olyan szerződési feltétel alkalmazását, amely jogalap nélkül kifizetettnek bizonyuló összegek fizetésére kötelez, főszabály szerint ugyanezen összegek vonatkozásában visszafizetési kötelezettséget keletkeztet.

63      Ugyanis az ilyen visszafizetési kötelezettség hiánya kétségessé tehetné azt az elrettentő hatást, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) bekezdése kívánt fűzni a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között megkötött szerződésekben foglalt kikötések tisztességtelen jellegének megállapításához.

64      Kétségkívül a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése megköveteli a tagállamoktól, hogy előírják, hogy „a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint” a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztókra nézve (2009. október 6 i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C40/08, EU:C:2009:615, 57. pont).

65      Mindazonáltal a 93/13 irányelvben a fogyasztók számára garantált védelemnek a nemzeti jog által történő átvétele nem változtathat e védelem terjedelmén, és ennélfogva lényegén, és ezáltal nem teheti kérdésessé az említett védelem hatékonyságának a tisztességtelen feltételekre vonatkozó egységes szabályok elfogadásával történő – az európai uniós jogalkotó által a 93/13 irányelv második preambulumbekezdésében kifejtettek szerint elérni kívánt – megerősítését.

66      Következésképpen, bár a tagállamok feladata az, hogy a nemzeti joguk által meghatározzák a valamely szerződésben foglalt kikötés tisztességtelen jellege megállapításának és e megállapítás konkrét joghatásai érvényesülésének módját, a tisztességtelen jelleg megállapításának lehetővé kell tennie azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó ezen tisztességtelen feltétel hiányában találná magát; többek között azzal, hogy a fogyasztó számára biztosítja az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – a fogyasztó kárára az említett tisztességtelen feltétel alapján való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogot.

67      A jelen ügyben a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2013. május 9 i, a kérdést előterjesztő bíróságok által hivatkozott ítéletében kimondta, hogy az érintett „küszöbkikötések” tisztességtelen jellegének megállapítása nem érinti sem azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek, sem pedig azokat a kifizetéseket, amelyeket ezen ítélet kihirdetése előtt teljesítettek, és hogy következésképpen a tisztességtelen jelleg megállapításához fűződő joghatások, különösen a fogyasztónak a visszatérítéshez való joga a jogbiztonság elvére tekintettel azon összegekre korlátozódik, amelyeket ezen időponttól kezdve jogalap nélkül fizettek ki.

68      E tekintetben a Bíróság már valóban elismerte, hogy a fogyasztóvédelem nem abszolút jellegű. Különösen ebben az értelemben megállapította, hogy az uniós jog nem kötelezi arra a nemzeti bíróságot, hogy eltérjen a bírósági határozatokat jogerőre emelő belső eljárási szabályok alkalmazásától, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné a 93/13 irányelvben foglalt rendelkezés bármiféle megsértésének orvoslását (lásd ebben az értelemben: 2009. október 6 i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C 40/08, EU:C:2009:615, 37. pont). Ebből következik, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megalapozottan állapíthatta meg a 2013. május 9 i ítéletében, hogy ez az ítélet nem érintheti azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek.

69      Ugyanígy a Bíróság már kimondta, hogy a jogbiztonság érdekében az észszerű mértékben meghatározott jogvesztő jellegű keresetindítási határidők összeegyeztethetők az uniós joggal (2009. október 6 i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C 40/08, EU:C:2009:615, 41. pont).

70      Mindazonáltal különbséget kell tenni egy olyan eljárási mód alkalmazása, mint az észszerű mértékű jogvesztő határidő, és az uniós jog valamely szabályának értelmezéséhez fűződő joghatás időbeli korlátozása között (lásd ebben az értelemben: 2010. április 15 i, Barth ítélet, C 542/08, EU:C:2010:193, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag a Bíróság feladata annak meghatározása, hogy tekintettel az uniós jog egységes és általános alkalmazásának alapvető követelményére, az ilyen szabállyal kapcsolatban adott értelmezést időben korlátozza e (lásd ebben az értelemben: 1988. február 2 i Barra és társai ítélet, 309/85, EU:C:1988:42, 13. pont).

71      Így a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott, a nemzeti jogokban meghatározott feltételek nem sérthetik az e rendelkezés alapján a fogyasztókat megillető, a Bíróságnak a jelen ítélet 54–61. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett jogok lényegét, vagyis hogy egy tisztességtelennek minősülő feltétel ne legyen kötelező rájuk nézve.

72      Márpedig a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2013. május 9 i ítéletében elfogadott, a „küszöbkikötések” semmisségének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozása ahhoz vezet, hogy általános jelleggel megfosztja az ilyen kikötést tartalmazó jelzálogkölcsön szerződést aláíró valamennyi fogyasztót azon összegek teljes visszatérítéséhez való jogától, amelyeket a banknak ezen kikötés alapján jogalap nélkül fizettek meg a 2013. május 9. előtti időszakban.

73      Ebből következik, hogy egy szerződési feltételnek a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozásával kapcsolatos olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, mint amely a 2013. május 9 i ítéletből következik, a tisztességtelen jelleget megállapító bírósági határozat kihirdetése előtt „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön szerződést kötő fogyasztók számára csakis korlátozott védelmet biztosít. Az ilyen védelem tehát tökéletlennek és elégtelennek bizonyul, és az ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem minősül sem megfelelő, sem pedig hatékony eszköznek ahhoz, hogy az ilyen fajta kikötés alkalmazását megszüntesse (lásd ebben az értelemben: 2013. március 14 i Aziz ítélet, C 415/11, EU:C:2013:164, 60. pont).

74      E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróságoknak, akik az alapügy elbírálása szempontjából kötve vannak az uniós jog Bíróság által nyújtott értelmezéséhez, saját hatáskörükben mellőzniük kell a joghatásoknak a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) által a 2013. május 9 i ítéletében elfogadott időbeli korlátozását, amennyiben az nem tűnik összeegyeztethetőnek az uniós joggal (lásd ebben az értelemben: 2010. október 5 i Elchinov ítélet, C 173/09, EU:C:2010:581, 29–32. pont; 2016. április 19 i DI ítélet, C 441/14, EU:C:2016:278, 33. és 34. pont; 2016. július 5 i Ognyanov ítélet, C 614/14, EU:C:2016:514, 36. pont; 2016. november 8 i Ognyanov ítélet, EU:C:2016:835, C 554/14, 67–70. pont).

75      A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett többi kérdésről

76      A C 154/15. sz. ügyben előterjesztett első és második kérdésre, illetve a C 307/15. és C 308/15. sz. ügyekben előterjesztett első kérdésre adott válaszra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett többi kérdésre nem kell válaszolni.

 A költségekről

77      Mivel ez az eljárás az alapügyben részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján.

Aláírások… 2016. december 21.  

KÁRTÉRÍTÉS-KEDVES DEVIZAKÁROSULTAK! EHHEZ MIT SZÓLTOK?

Alább, a Napi.hu cikkét változtatás nélkül közöljük. Van olyan állam, ahol a bankok tisztességtelenségének súlyos következményei vannak.

Készpénzes kártérítést kapnak a spanyol jelzáloghitelesek.

Bírósági eljárás nélkül, készpénzben kaphatnak kártérítést azok a jelzáloghiteles ügyfelek, akiktől tisztességtelenül szedtek be kamatokat a bankok – jelentette be Luis de Guindos, spanyol gazdasági miniszter a kormány pénteki döntéséről.

A kabinet által elfogadott törvényjavaslatban arra kötelezik a spanyolországi pénzintézeteket, hogy értesítsék az érintett, mintegy 1,5 millió ügyfelüket a visszatérítési lehetőségről, akik erre válaszul kérhetik, hogy a bank számítsa ki, mennyi pénz jár nekik.

Amennyiben az ajánlott összeggel egyetértenek, azt három hónapon belül meg kell kapniuk készpénzben – részletezte a miniszter, hozzátéve, hogy a felek a pénzkifizetés helyett megállapodhatnak más kompenzációs intézkedésről is, mint például a hitelszerződés módosítása, de az ügyfél erről szabadon dönthet.

Luis de Guindos ismertetése szerint, ha az ügyfél nem ért egyet a felajánlott összeggel, nem kötelező elfogadnia, bírósághoz fordulhat, de egyidejűleg nem lehet mindkét eljárási formát kezdeményezni. A már zajló peres ügyek esetében viszont az ügyfelek kérhetik az bíróságtól az eljárás felfüggesztését, és igényelhetik a banktól a kártérítés megállapítását.

A bankoknak a jogszabály hatályba lépését követően egy hónap felkészülési időt adnak, a kifizetésekre pedig három hónapjuk van – mondta a miniszter.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A bankoknak azokat az ügyfeleket is értesíteniük kell, akiknek már megszűnt a jelzálogkölcsön-szerződésük, de abban szerepelt az úgynevezett küszöbkikötés, amelyek lehetővé tette a bankoknak, hogy ne csökkentsék a kamatokat egy bizonyos meghatározott szint alá akkor sem, ha a piaci kamatok annál is alacsonyabbra süllyednek.

A jogszabály tartalmáról a kormányzó konzervatív Néppárt (PP), és a legnagyobb ellenzéki erő, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a héten állapodott meg, azt támogatja a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt, a Baszk Nacionalista Párt (PNV), és a Kanári-szigeteki Koalíció is. Így várhatóan a parlament is jóváhagyja.

Az ügy előzménye, hogy a spanyol Legfelsőbb Bíróság 2013 májusában tisztességtelennek minősítette a változó kamatozású jelzálogkölcsön-szerződésekbe foglalt küszöbkikötéseket, de annak az ítéletnek nem volt visszamenőleges hatálya.

Az Európai Unió Bírósága tavaly december 21-én viszont ezt az uniós joggal ellentétesnek minősítette, és kimondta: a spanyolországi bankoknak vissza kell téríteniük jelzáloghiteles ügyfeleiknek a tisztességtelenül beszedett kamatokat, ami összesen mintegy 4 milliárd euró. 

MENEKÜLNEK A BANKOK LONDONBÓL. A BRITEK IZLAND PÉLDÁJÁT KÖVETIK MAJD?

Láttunk már arra példát, hogy egy kormány úgy döntött: többé nem szolgáltatja ki országát és népét a külföldi bankároknak és a nemzetközi nagytőkének.
Erre jó példa izland:

Izland lakáshiteleseket ment – az IMF kiakad

Izland bankárokat zár börtönbe pénzügyi csalás miatt

Izland kimenti a jelzáloghiteleseket

Most a Britek kerültek választási helyzetbe. 

A Brit Bankszövetség vezérigazgatója szerint heteken belül elkezdődhet a bankok elvándorlása a londoni City pénzügyi központjából a brit EU-tagság megszűnéséből eredő üzleti bizonytalanságok miatt -írja a TözsdeFórum.

Anthony Browne a The Observer című vasárnapi baloldali brit lapnak írt cikkében hangsúlyozza, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási szektor messze a brit gazdaság legnagyobb exportágazata, az EU-társállamokkal folytatott külkereskedelmének éves értéke meghaladja a 20 milliárd fontot (hétezer milliárd forint).

Browne szerint azonban a bankszektorra valószínűleg nagyobb hatást gyakorol a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, mint a brit gazdaság bármely más ágazatára, mivel szabályozása és törvényi jogosultságai EU-jogszabályokra épülnek, így a Brexit után kérdésessé válhat a City bankjainak külföldi szolgáltatásnyújtási jogosultsága.

Irracionalitás

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Kifejtette, ha a kérdés rendezését a szakmai szabályozási szervezetekre bíznák, akkor viszonylag gyors és racionális megoldás születhetne, ám a döntést politikusok hozzák majd meg, és úgy tűnik, ők kereskedelemellenes irányú tárgyalásokra készülnek.

Normális esetben a kereskedelmi tárgyalások a meglévő akadályok lebontását célozzák, ám ezúttal a tárgyalások arról folynak majd, hogy a mostani akadálytalan kereskedelem elé milyen korlátokat kell állítani.
Ennek gazdasági irracionalitását mutatja, hogy miközben az EU 27 társállama megpróbálja leépíteni az Egyesült Államokkal és a Kanadával folytatott kereskedelem korlátait, legnagyobb kereskedelmi partnerükkel, az Egyesült Királysággal szemben viszont kereskedelmi akadályokat akarnak emelni, ráadásul a tárgyalások évekig elhúzódnak, és további évekbe telik majd a megállapodás ratifikálása – áll a Brit Bankszövetség vezetőjének írásában.

Már karácsony előtt elkezdik
Browne szerint azonban az üzleti vállalkozások nem várhatnak az utolsó pillanatig. A londoni Cityben honos nemzetközi bankok számára valós az a kockázat, hogy passporting jogaik, a kontinentális EU-gazdaságokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeik hirtelen megszűnnek, és pénzügyi szolgáltatási tevékenységük egyszerűen illegálissá válik.

A Londonban működő nemzetközi bankok zöme ezért máris külön tervezőcsoportokat hozott létre kifejezetten annak kimunkálására, hogy mely tevékenységüket kell áthelyezniük a Cityből máshová. Sok kisebb bank azt tervezi, hogy ezt az áttelepülési folyamatot még karácsony előtt elkezdi, a nagyobbak várhatóan a jövő év első negyedében látnak hozzá ugyanehhez – írta a bankszövetség vezetője.

Katasztrofális következmények jöhetnek
Ez eddig a legerőteljesebb nyilvános figyelmeztetés a Brit Bankszövetség részéről arra, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor megszenvedheti a "hard Brexitet", azt, ha Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül. Londoni pénzügyi elemzők azonban már eddig is folyamatosan figyelmeztették a brit kormányt ugyanerre a kockázatra.

Egy friss tanulmány szerint, amelyet a City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselő szervezet, a TheCityUK megbízásából az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze, a legrosszabb Brexit-forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, ami 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozná a Cityben.
Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőérték-hatása így akár 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

Ettől félhetnek a bankárok: vajon a Britek követik Izland példáját? És ha igen, akkor azt más országok is követhetik? Hamarosan kiderül!

7 VEZETŐ BANKÁR = 46 ÉV BÖRTÖN

A rövidhír után joggal mondhatjuk: van, ahol működik a demokrácia és a jogállam… Videó a cikk végén!

Izlandon a legfelsőbb bíróság helyben hagyott egy ítéletet, amelynek eredményeként összesen 46 év börtönnel sújtanak hét vezető bankárt egy tavaly áprilisban megkezdődött perben.

A vádlottakat a 2008-as válságban összeomlott Kaupthing óriásbankot az összeomlását megelőző piaci manipulációjában találták bűnösnek.

A Your Newswire kommentárjában megjegyzi, Izlandon – eltérően Európa többi országától és az USA-tól, ahol a bankárok kisebb pénzbüntetéssel úszták meg azt, amit tettek – a nép nyomására a bíróságok ugyanazon törvényeket alkalmazták bankárokra, mint mindenki másra és a válságot követően már korábban is ítéltek börtönre vezető bankárokat és bankvezéreket.

A Kaupthing hatalmas nemzetközi bank volt, rejkjaviki (Izland fővárosa) székhellyel. (lovasistvan.hu)

Tehát van, ahol működik a demokrácia és a jogállam… És hazánkban ez miért nem működik?? Főleg ilyen tények után: Hazánkban a bankok üzletszerűen, szervezetten, folytatólagosan, különösen nagy anyagi kárt okoztak az átvert károsultaknak. Ezt a "forintosításnak" nevezett elszámolásban maguk számszerűsítették. Tehát az írásos beismerő vallomás az adósok százezreinek a rendelkezésére áll. Ezt a politikusok is pontosan tudják.
Az ügyészség ennek ellenére nem indította meg hivatalból az eljárást.
Az ügyészség felügyeletét ellátó parlament, és a parlamenti pártok egyike sem utasította az ügyészséget az eljárás megindítására.

Ezt a kérdést már több alkalommal feltettük, de az olvasók nem válaszoltak: MIÉRT NEM? Kiket képviselnek valójában a parlamenti pártok??

Nálunk ezt is elsumákolták:

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Semmis a devizahitelek 95%-a

https://www.youtube.com/watch?v=AnDqj4Yofpk

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban.KATTINTS IDE!

VIRTUÁLIS PÉNZ – EZÉRT VALAKI FIZETNI FOG!

A totális összeomlás elkerülhetetlen?

Adósságbombán ül a világ…virtuális számlapénzek és a pénzteremtésre jogosult kereskedelmi bankok…

Példátlanul magasra emelkedett a világ adósságállománya a 2008-ban kirobbant válság óta. A teher szűkíti a kormányok és a cégek mozgásterét, és tartósan fékezheti a gazdasági növekedést.
Már a gazdasági válság kirobbanásában is meghatározó szerepet játszott a nyakló nélküli hitelfelvétel, ami éppúgy jellemezte az amerikai, az ír és a spanyol ingatlanvásárlókat, mint a görög kormányt. Ám mintha semmi nem történt volna, a globális adósságállomány azóta is tovább duzzadt, a kormányok, vállalatok és háztartások tartozásainak összege elérte a 152 ezermilliárd dollárt. Az IMF pénzügyi stabilitási jelentése szerint ez történelmi rekord, és a világ GDP-jének a 225 százaléka. Az IMF és a Világbank őszi közgyűlésére készült dokumentum különösen aggasztónak tartja, hogy az adósságállomány kétharmadát – 100 ezermilliárd dollárt – a magánszektor halmozta fel.

Az eladósodottság látványos növekedésének számos oka van, de mind összefügg azzal, hogy a jegybankok és a kormányok a 2008-ban kirobbant válság kezelése során korábban szokatlan együttműködéssel próbálták meg újraindítani a gazdasági növekedést. Kína például óriási költségvetési injekcióval mentette meg a konjunktúrát – ennek következtében bő másfélszeresére, a GDP 46,3 százalékára nőtt az államadóssága. Az USA elsőként lábalt ki a recesszióból – ám ennek az volt az ára, hogy a szövetségi kormány tartozása Barack Obama hivatali ideje alatt 10 ezerről 19 ezermilliárd dollárra duzzadt. Ezzel párhuzamosan Washingtonban feléledt a félelem, hogy túl sok amerikai államkötvény van az egyre komolyabb riválissá váló Kína birtokában. Ez csak részben igaz, hiszen a 19-ből 12,9 ezermilliárd dollárt amerikai lakossági és intézményi befektetők birtokolnak, illetve az állami nyugdíjkassza, de a külföldiek közül valóban Kína az első, 1250 milliárd dolláros állománnyal.

Az eurózóna tagjait nyomja a válságkezelés irdatlan költsége; kiugróan nőtt a görög, az olasz, az ír és a spanyol államadósság. Az utóbbi kettő példa lehet az IMF azon megállapítására, hogy a kormányok tartozása azért is emelkedhetett jelentősen 2008 óta, mert a bankszektor szanálásával megmentették ugyan az ingatlanszektor összeomlásának legsúlyosabb következményeitől a gazdaságot, cserébe viszont jócskán eladósodtak. A magánszektor gyors ütemben növelte hitelfelvételét, mivel a jegybankok zéróra vitték le az irányadó kamatlábat, így példátlanul olcsón tudtak új forráshoz jutni – állapítja meg az IMF jelentése. Ez éppúgy jellemző volt a fejlett ipari országok vállalataira – az amerikai cégek például külföldi nyereségük költséges repatriálása helyett sokkal olcsóbb kötvénykibocsátással jutottak pénzhez –, mint a fejlődő régió cégeire. Utóbbiak közül a kínai államvasútnak, illetve a brazil Petrobras olajmonopóliumnak már akkora tartozása van, mint egy közepes méretű európai országnak.

A hatalmasra duzzadt adósságállomány miatt a költségvetések nem tudnak gazdaságélénkítő intézkedéseket hozni, amikre pedig a jegybankok muníciójának kimerülésével az IMF és az OECD szerint is szükség lenne. A cégek a beruházásaikat, a lakosság a vásárlásait halaszthatja el. A túl magas adósság megfojtja a konjunktúrát, s mindez még nagyobb teherré teszi a tartozásokat, amiket az eddig sikertelenül gerjeszteni próbált infláció sem segít felmorzsolni – és ezzel a kör bezárul. AZ IMF azt tartaná megoldásnak, ha a kormányok célzott intézkedésekkel segítenék, hogy a magánszektor súlyosan eladósodott, emiatt rendszerszintű veszélyt jelentő szereplőinek tartozása – például a futamidő meghosszabbításával, garanciavállalással – kezelhetőbbé váljon.

Óvatosságra int a zéró kamatláb és a kötvényvásárlási programok jellemezte környezet megváltoztatása is. Erre a legjobb példa, hogy a hetedik éve gazdasági növekedést felmutató USA jegybankjának szerepét betöltő Fed hány alkalommal halasztotta el a tavaly decemberi után többször is kilátásba helyezett újabb kamatemelését, amire legközelebb két hónap múlva lesz komolyan vehető esély. Ha a Fed szigorít, annak világgazdasági hatása lesz, mert emelkedő kamatok mellett nehezebb törleszteni az adósságterheket. Különösen veszélyes helyzetben vannak a fejlődő országok, amelyek együttes államadóssága az ezredfordulós 2100 milliárdról tavalyra 6800 milliárd dollárra nőtt. A kedvező kamatkörnyezetben és emelkedő nyersanyagárak mellett felvett hitel visszafizetésében pedig ennek az országcsoportnak az utóbbi három évben már zuhanó nyersanyagárak mellett más sem hiányzik, mint hogy a kamatterhei nőjenek, majd a bajok láttán a valutájuk is leértékelődjön.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A német Deutsche Bank részvényei körül kialakult pánik kapcsán az IMF arra figyelmeztet, hogy elsősorban Kína és az eurózóna bankjaiban kellene rendet rakni, mert az USA-ban ezt már megtették. A kínai pénzintézetek tele vannak kockázatos hitelekkel, amelyeket állami vállalatoknak nyújtottak, azok pedig a pénzt gyakran nehezen megtérülő beruházásokra költötték, vagy a forrásokhoz nehezebben hozzáférőket kiszolgáló árnyékbanki rendszerbe csatornázták. Az eurózóna pénzintézetei pedig az IMF-jelentés megfogalmazása szerint „krónikus nyereségességi válsággal” küzdenek: befektetési banki tevékenységük visszaszorulásával, illetve a zéróhoz közeli, sőt esetenként negatív kamatok mellett nehéz profitot termelniük. Különösen úgy, hogy a könyveikben még jelentős mennyiségű befagyott hitel rejlik.

A bizonytalanságot növeli, hogy a Financial Times londoni üzleti napilap hétfői híre szerint az Európai Központi Bank a nyári stresszteszt során elnézően bánt a Deutsche Bankkal, amely egyik érdekeltségének a vizsgált időszak végéig le nem zárult eladásából befolyt 4 milliárd dollárral kozmetikázhatta tőkemegfelelési mutatóját. Az IMF pénzügyi stabilitási jelentése azt állítja, hogy a fejlett ipari országokban még egy biztató gazdasági növekedési környezetben is lenne 12 ezermilliárd dollárnyi olyan banki kinnlevőség, amely ingatag profitkilátású marad, ebből 8500 milliárd az európai pénzintézetek könyveiben. A Valutaalap szerint a rossz hitelektől jogszabályi könnyítésekkel lehetne megszabadulni. De az európai bankrendszerben az is probléma – teszi hozzá –, hogy túl sok fiók gyűjt kevés betétet, és több bank magas költségszinttel működik. Ez fiókbezárásokhoz és felvásárlásokhoz vezethet. E folyamatok következtében az európai bankok nyeresége évi 40 milliárd dollárral emelkedhet, s az „egészségesnek” minősíthető pénzintézetek aránya a tavalyi 17-ről 72 százalékra nőhet.

NAGY GÁBOR

ÉRVÉNYTELEN A DEVIZÁS SZERZŐDÉS, MÉGIS A BANK "KEMÉNYKEDIK"

Sajnos láttunk már hasonló esetet. A bankok úgy érzik (sajnos joggal), hogy hazánkban mindent megtehetnek.

Zsákutcában a bírósági gyakorlat · Hiába a jogerős verdikt, az sem jelent védelmet az adósok számára-számolt be az alábbi esetről a Magyar Nemzet.

Ön devizahiteles? A bíróságon pereskedik az igazáért? Úgy gondolja, megnyugodhat, ha jogerősen nyer a bankja ellen? Ha eddig azt hitte, hogy igen, akkor jókorát tévedett! Egy szegedi család kálváriája érzékletes példával szolgál arra, hogy a magyar jogrendszer, valamint a bíróságok képtelenek kezelni a devizahitelek okozta válságot.

A család az egykori Allianz Banktól (ma FHB Bank) vett fel 22 millió forint kölcsönt 2008 végén. A pénzintézet kedvező kamatozású, és egy életbiztosítással egybekötött úgynevezett kombi – svájcifrank-alapú – hitelt ajánlott Szécsi Istvánnak. A családfő elfogadta a feltételeket, s meg is kötötték a hitelszerződést. A havonta fizetendő törlesztőrészleteket százezer forintban, a kölcsönhöz kapcsolt életbiztosítás díját pedig ötvenezer forintban határozták meg, a megállapodás húsz évre szólt.

Eleinte minden rendben ment, Szécsi István és a felesége rendszeresen törlesztett. A pénzintézet azonban már a futamidő első évében érdemi indoklás nélkül emelni kezdte a kamatot. 2011-ben pedig már a szerződésben rögzített eredeti díj csaknem dupláját számolta fel adósainak. Ezek a lépések, valamint a svájci frank kedvezőtlen árfolyamváltozásai odáig vezettek, hogy az eredeti, százezer forintos törlesztőrészlet két és félszeresére, vagyis 250 ezer forintra emelkedett. A könyveléssel foglalkozó családfő nem tudta mire vélni a folyamatos kamatnövekedést, ezért többször is megkereste a bankot az emelés okairól érdeklődve, ám nem kapott megnyugtató választ kérdéseire. Végül úgy döntött, segítséget kér a nézeteltérés rendezésében, és a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordult. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Szécsi István ezért elhatározta, hogy előbb ügyvédhez, majd bírósághoz fordul az ügyben. Egyben jelezte a banknak, hogy az eredetileg meghatározott törlesztőrészleteket hajlandó fizetni, amíg a bíróság nem dönt.

Folytatásos történet

A vita tehát a Szegedi Törvényszéken folytatódott. Az adósok ügyvédje úgy látta, hogy nem csupán a bank folyamatos kamatemelése aggályos, hanem a hitelszerződés érvényessége is több szempontból erősen vitatható, ezért ennek érvénytelenítését kérték keresetükben. A bíróság egyetértett az adósok érvelésével, és 2013 végén hozott határozatában érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést a pénzintézetekre vonatkozó törvény fogyasztóvédelmi passzusainak megsértése miatt. A bank nem fellebbezett a döntés ellen, így az ítélet 2013. december 31-én jogerőre emelkedett.

Az adósok a számukra kedvező bírósági ítélet után úgy döntöttek – mivel érvénytelen a szerződés –, nem fizetnek többet, hanem elszámolnak a bankkal.

2014 januárjában fizették be az utolsó részletet. Szécsiék addigra már a kapott kölcsön csaknem felét – 9,5 millió forintot – visszafizették, és további négymillió forint állt rendelkezésükre az életbiztosítási számlájukon. Kiderült azonban, hiába vártak a banktól észszerű viselkedést. A pénz­intézet nem kívánt megegyezni velük, inkább úgy döntött, hogy a központi hitel­információs rendszerben (KHR) „feketelistára” teszi az adósokat, ami azért hátrányos dolog, mert aki a listán szerepel, az minden pénzintézetnél hitelképtelenné válik. Az adósok tehát kénytelenek voltak újabb pert kezdeményezni a bank ellen, hogy lekerüljenek a feketelistáról. Ezt aztán szintén megnyerték, a bíróság megállapította, hogy a korábbi érvénytelen szerződésük miatt nem érhette volna őket semmilyen hátrány.

Védekezésből támadás

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A bank azonban ezután sem hátrált meg, és korábbi védekező szerepéből támadásba lépett át. Néhány hónappal a bíróság jogerős határozata után az FHB Bank pert indított a család ellen arra hivatkozva, hogy időközben a Kúria egy devizahitelesekre vonatkozó jogegységi határozatot hozott. A pénzintézet úgy ítélte meg, hogy ez az új körülmény rendezte a vitás kérdéseket, és a kúriai állásfoglalás tükrében minden akadály elhárult az elől, hogy az egyszer már végérvényesen érvénytelennek ítélt szerződést újra érvényessé tudják nyilvánítani. Bár Szécsiék képtelenségnek gondolták, hogy ismét pereskedjenek ugyanazért, amiért már egyszer nyertek, nemsokára újra a bíróságon találták magukat. A rémálomba illő eljárás pedig különös fordulatot vett.

Ugyanaz a bíróság – a Szegedi Törvényszék – befogadta a bank keresetét, noha korábban épp itt született meg a jogerős határozat a hitelszerződés érvénytelenségéről. Az új eljárásban az FHB Bank a Kúria döntésére hivatkozva kérte, hogy nyilvánítsák érvényessé a hitelszerződést. Csakhogy a legfőbb bírói testület döntése már azt követően született, hogy az adósok kivívták a győzelmüket a bíróságon, úgy gondolták, hogy az ítélet után született állásfoglalás tehát egyáltalán nem befolyásolhatná az ügyüket.

Vissza a bíróságra

Az adósok a bizonyosságért megkeresték a Kúriát arról a határozatról érdeklődve, amelyre hivatkozva ismét bíróságra került az ügyük. Azt kérdezték, vonatkozik-e rájuk az állásfoglalás annak tükrében, hogy az 2014. január 16-án jelent meg a Magyar Közlönyben, az ügyükben hozott ítélet pedig 2013. december 31-én emelkedett jogerőre. A Darák Péternek, a Kúria elnökének személyes megbízásából érkezett válaszból kiderült, hogy rájuk valóban nem érvényes a döntés. Mint írta: „A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.” Hozzátette: „Jogerős határozattal szemben utóbb hozott jogegységi határozatra hivatkozással perújításnak nincs helye.”

Mindezek ellenére az adósok számára érkezett a fekete­leves. A Szegedi Törvényszék bírája, Gál Marianna úgy döntött, hiába a Kúria tájékoztatása, bizonyos kiegészítések mellett érvényessé nyilvánítja a hitelszerződést. Bár ez az ítélet egyelőre nem jogerős az adósok fellebbezése miatt, a bank fölénybe került. Az FHB számításai szerint a döntés értelmében a hitelből törlesztett csaknem tízmillió forintos addigi befizetés után további 42 millió forint hátraléka van a Szécsi házaspárnak.

Figyelemre méltó az is, hogy amikor az adósok jogerősen megnyerték a pert, akkor számukra csupán 70 ezer forint perköltséget ítélt meg a bíróság, viszont amikor a bank győzedelmeskedett, akkor a perköltség már 1,7 millió forintra emelkedett, amit az adósoknak kell megfizetniük, továbbá az állam külön felhívására további 1,5 millió forintot is be kell fizetniük. A családfő egyébként azóta devizahiteles civil csoportot alapított, s másoknak próbál segíteni azzal, hogy megosztja tapasztalatait.

Nem értik a döntést




A nyakatekert jogi helyzettel kapcsolatban a Magyar Nemzet számos jogászt megkérdezett. A szakértők többsége mind azon az állásponton volt, hogy a Kúria állásfoglalását figyelembe kellett volna vennie a bíróságnak, a pénzintézet keresetét pedig el kellett volna utasítania. Ez ugyanis azt jelentetné, hogy akár évekkel később született jogszabályokra hivatkozva is újra lehetne indítani már jogerősen megszüntetett pereket. A jogászok értetlenül álltak az eset előtt, ez pedig arra is rámutat, hogy nem csupán a laikus adósok számára érthetetlen a bíráskodás és az ítéletek indoklása, de a jogi szakemberek számára is sokszor fejtörést okoznak a bíróságokon történtek. Mindezek tükrében pedig aligha erősödik majd az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalom. A kormány adósmentő intézkedései közepette a bírósági statisztikák lehangoló képet mutatnak a devizahiteles családokról. Még mindig több tízezren próbálják a bíróságokon bizonyítani igazukat. A Szécsi család esete arra mutat rá, hogy még az sincs biztonságban, aki jogi úton legyőzi a bankját. Az eddig megszületett ítéletek gyakran ellentmondanak egymásnak, s mind az adósok, mind pedig a bankok jogászai is a jogegység teljes hiányára panaszkodnak.

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979/

NA, BANKÁROK! MOST KAPASZKODJATOK!

Dokumentum a cikk végén! Oszd meg!

 

Gulya Tibor – Azt gondolom, hogy most magyarázkodásba kezdhet minden olyan személy, aki megkérdőjelezte munkánkat.

Legmélyebb tiszteletünket fejezzük ki a határozatot hozó XVII. Kerületi Rendőrkapitányság valamennyi munkatársának, akik merték tenni a kötelességüket és kiálltak az igazságért a védelmetekbe és a most meghozott határozattal igazolta ezzel együtt munkánk igazát.

Természetesen választ kérhettek ezek után a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságtól, hogy először is hogy merészelte a feljelentéseket érdemben elbírálni és elutasítani, ha épp ez az irat igazolja, hogy nem is voltak illetékesek eljárni, másodsorban, hogy lehet az, hogy a XIV. Kerületi Rendőrkapitányság, ha ugyan azt a Btk. olvassa és tanulmányozza, a bank által elkövetett bűncselekményt miért nem tekint bűncselekménynek?

Csak azért, hogy az általa kezdeményezett nyomozás jogszerűségének látszatát így tartsa fent Gulya Tiborral szemben, akinek végig igaza volt.

Nem kívánjuk ezt véleményezni. Tegyétek meg ti és döntsétek el ki hazudott nektek, mert nincs két igazság. Ez a rendőrségi határozat olyan tényszerűen jeleníti meg a bank visszaélését, hogy a döntés tökéletesen megegyezik az általunk közölt tényekkel, hogy igen is visszaélést követett el a bank, amikor egyes szerződéseket az elállást követően felmondott és erre merte azt mondani a XIV. Ker kapitányság, hogy ez nem közokirat hamisítás.

De az, és ehhez szolgál teljes bizonyító erővel ez a rendőrségi határozat. Nem kell ezt túlbonyolítani, mert ez az igazság és ez megkérdőjelezhetetlen.

Üzenjük az okoskodóknak, hogy itt az igazság és ehhez mérten kritizáljanak minket, mert ez csak a kezdet.

Közzé fogjuk tenni azt a bírói döntést is, mely arról rendelkezik, hogy ha egy szerződés megszűnt, akkor azt már nem lehet felmondani, mely szinté a Gulya Tibor előadásaiban közöltek igazát bizonyítják és teszik megkérdőjelezhetetlenné azt az elvet, melyet a cégvezető úr dolgozott ki részetekre, hogy ettől a mocsoktól szabadulhassatok.

Köszönöm figyelmeteket. !isztelettel Két Patrónus Reload Kft. Osszátok meg és vigyétek be a rendőrségekre ezt a határozatot, ahol a feljelentést vizsgálják, hogy ezzel is igazolva legyen, hogy bizony a feljelentés megalapozott volt mindig is.

Tisztában vagyunk azzal is, hogy sok rendőrség próbálta meg a tényeket átlépni és utasította el a feljelentést, de úgy néz ki, van, aki ismeri a törvényeket és képes is azt helyesen értelmezni.

Erre ez a határozat a legjobb példa. – Gulya Tibor.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban.KATTINTS IDE!

REAGÁLÁS A BANKI FELMONDÁSRA

Rudolf Golyó – Ne feledjük, hogy így is lehet egy banki felmondásra reagálni.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Továbbá az egyoldalú kötelezőségvállaló okiratok visszavonásának lehetőségöl sem mondtunk le, még dolgozom rajta… Rudolf Golyó.

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban.KATTINTS IDE!