2016. december 8., csütörtök

ha még egyszer azt üzeni mindnyájuknak el kell menni




ha még egyszer azt üzeni mindnyájuknak el kell menni





2016.10.27. Dr. Drábik János: Mit kell tennünk a magyar nemzet megmaradásáért?

Sosem voltunk még ilyen közel a III. világháborúhoz - Dr. Drábik János, Jakab István

Villás Béla - Az ima és meditáció értelme és célja 2016.10.07. Budapest




Ahogy elköltötték a budapesti olimpiai első hétmilliárdját, azt bizonyítja, hogy most kéne abbahagyni az egészet 

2016. szeptember 2. 444.hu 

Ha a 2024-es olimpiai pályázat lebonyolítóin múlna, az adófizetőknek az égvilágon semmi fogalmuk sem lenne arról, hogy mennyit és miért költöttek eddig arra, hogy Budapest legyen a házigazda. 

Minden olimpiát körülleng a korrupció, átláthatatlanul és sokkal több pénzt költenek a játékokra, mint azt előzetesen tervezték, súlyosan eladósítva a házigazdát. Ahhoz képest, hogy a pályázatról csak jövő szeptemberben döntenek, a magyar szervezők már elköltöttek legalább hétmilliárd forintot, de alsó hangon is 19 milliárd forintba kerül majd csak az, hogy pályázunk. 
Ahogy elköltötték a budapesti olimpiai első hétmilliárdját, azt bizonyítja, hogy most kéne abbahagyni az egészet 
Schmitt Pál és Orbán Viktor Rióban. Fotó: MTI

Ahogy elköltötték az első milliárdokat, az semmi biztatót nem jelent a jövőre nézve. Kezdődött azzal, hogy magát az 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt sem akarták nyilvánosságra hozni. A fővárosi közgyűlés tagjai is csak egy százoldalas, nagyon optimista vezetői összefoglaló alapján döntöttek arról, hogy Budapest vágjon bele a pályázatba. 

Hosszú ideig ködösítettek a tanulmányról, pedig az adatvédelmi hivatal szerint az egyételműen közérdekű adat. Miután a sajtóban elkezdett kiszivárogni, majd az Átlátszó kirakta az egészet, a Magyar Olimpia Bizottság nyilvánosságra hozta a teljes tanulmányt. Eddigre már Budapest és a MOB benyújtotta a szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a 2024-es pályázatra. 

Mindezt úgy, hogy valójában a szélesebb közvéleménynek esélye sem volt véleményt nyilvánítani a magyar költségvetés következő évtizedét meghatározó projektről. 

Az emberek hülyék ahhoz, hogy szavazzanak róla 

Arra a tanulmány is kitér, hogy az olimpia megrendezéséről kiírt népszavazás kockázatot jelenthet, ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem is szereti azt. 

"Az olimpiai játékok megrendezésével kapcsolatban a NOB számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy a rendezésnek megvan-e a társadalmi támogatottsága és léteznek-e olyan jogi eszközök, amelyek igénybevételével a társadalom a rendezést megakadályozhatja. Magyarországon jelenleg nincsen olyan jogszabályi előírás, amely az olimpiai játékok vonatkozásában kötelezővé tenné népszavazás megtartását." 

Tarlós István főpolgármester politikai demagógiának nevezte, hogy népszavazáson kellene megkédezni az embereket, hiszen a népképviseleti köztestületeket, így az olimpiai pályázatról döntő Fővárosi Közgyűlést is éppen azért választották meg, hogy döntéseket hozzanak. Ráadásul szerinte az emberek azért sem hozhatnának felelős döntést, mert kevés a megfelelő információjuk az olimpia megrendezéséről. 

Ami igaz, hiszen nem volt kitől információt kapniuk. De nemcsak Tarlós, hanem Lázár János kancelláriaminiszter is azzal érvelt a népszavazás ellen, hogy "nem szoktak népszavazást rendezni erről, hiszen rendelkezünk az ország vezetéséhez szükséges felhatalmazással". 

Utólag adja magát, hogy a migránsok miért esnek más megítélés alá, illetve a Tudta-e kampányra elköltött pénzből vajon mennyire lehetett volna felvilágosítani az embereket az olimpia rendezésének előnyeiről és hátrányairól. Hamburgban kiírtak népszavazást, ott - kicsit jobb gzadasági háttérrel - például nem akarták vállalni az ezzel járó kiadásokat, és visszaléptek. Amivel a mi esélyeinket javították a rendezésre és az eladósodásra. 

Orbán Viktor a MOB-nál járva valami politika felett lebegő dolognak nevezte a sportot, ami fontosabb bármely pártérdeknél, ezzel hesegetve el a népszavazás kérdését ebben az ügyben. 

A népszavazás elmaradása azért is káros, mert ha lenne lehetősége az embereknek dönteniük arról, hogy akarják-e az olimpiát, aligha lehetne megtenni azt, hogy a pályázat lebonyolítására alapított cég alapból semmiféle információt nem ad ki a működéséről, a rábízott milliárdok felhasználásáról. 

A Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t felesben hozta létre a fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság. Ők alkotják a csapatot: 
Ahogy elköltötték a budapesti olimpiai első hétmilliárdját, azt bizonyítja, hogy most kéne abbahagyni az egészet 
Forrás: Budapest 2024

A pénzt az állam biztosítja a működésére, és elég gavallér. Idén 9,5 milliárd forintból gazdálkodhatnak, és jövőre is jut ennyi. 

De azt nem nagyon szeretik elárulni, hogy ez a pénz mire megy, és ezt már az elején siettek tisztázni. Áprilisban rendezték meg a Helló, Budapest 2024 fesztivált. ahol a vetélytársainkhoz képest később elkészült olimpiai pályázati logót ünnepelhették a résztvevők. 

Az Átlátszó megpróbálta megtudni, hogy mennyit költöttek a rendezvényre. A Budapest 2024 egy hónappal később válaszolt. Azt írták, hogy az adatokat összeállították, de 25 ezer forintot kérnek azok kiadásáért. Ami vagy azt mutatja, hogy emberfeletti munka lehetett összeszedni a saját rendezvényük költségeit, vagy egyszerűen csak megpróbálták elriasztani az érdeklődő újságírót. És ez tényleg csak egyetlen, viszonylag kicsi rendezvényre, nem az esetleges győzelem utáni sok százmilliárdra vonatkozó kérdés. 

A lap az adatvédelmi hivatalhoz fordult, ahol kimondták: "a Budapest 2024 Zrt. köteles költségtérítés felszámolása nélkül kiadni az általunk kért közérdekű adatokat". 

Ugyanígy járt a Népszabadság is. A lap a Budapest 2024 addig megkötött szerződéseire lett volna kiváncsi. Tőlük a nonprofit cég 110 ezer forintot kért az adatokért. 

A Népszabadság is az adatvédelmi hivatalhoz fordult, megint csak az lett a mondás, hogy a Budapest 2024-re vonatkozó adatok közérdekűek, és azokat ingyen ki kell adni. De ennek a határozatnak is csak részben tettek eleget, hiszen a szerződéseit és működési adatait a cég nem teszi ki a honlapjára. 

A Népszabadságnak kényszerűségből megküldött adatokból és az általunk átnézett közbeszerzési értesítőkből a következők derülnek ki: (...) 




TI: Orbán azt üzeni, hogy a korrupciónak nincs következménye



KaG, 2016. november 16., szerda 17:50 


Hadd mondjam a Kossuth Lajos meg azt üzente,hogy ,, ha még egyszer azt üzeni mindnyájuknak el kell menni . Éljen a magyar szabadság , éljen a haza . ,,

Mit vártok tőlük a nemzetbiztonság előre tolt tagjai ők , és a feladatuk a balekok létrehozása, és adott esetben alkalmazásuk az agymosott körülmények között. Míg ti rájuk öszpontositatok addig az ÁVH a háttérben cselekszik, provokál ,gyilkol, olajat szőkít !!
És meg vannak győződve arról , hogy nélkülözhetetlen emberek !!!!
A Transparency International szerint azzal, hogy Orbán Viktor megvédte a korrupciós botrányba keveredett és hazugságon kapott Rogán Antalt, azt üzente a választóknak, hogy Magyarországon nincs következménye a korrupciónak. A nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjai is kiálltak a propagandaminiszter mellett – leszavazták, hogy a bizottság megvizsgálja a Rogánhoz kapcsolódó ügyeket. Az Index írta meg egy tényfeltáró cikkben, hogy a miniszter titkos üzleti tárgyalásokat folytat Habony Árpáddal és Kertész Balázzsal.
Az Index közölt felvételt arról, ahogy öt percen belül egymás után érkezett ugyanabba az Aulich utcai házba Rogán Antal propagandaminiszter, Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója, valamint Kertész Balázs ügyvéd, akinek a cége ebben a házban működik, és akiről a K&H-botrány nyomozati anyagában azt írták: ő intézi Rogán csúszópénzzel kapcsolatos ügyeit. Mikor a portál szerette volna megtudni, miről tárgyaltak, Rogán minisztériuma azt mondta: a tárgyalás meg sem történt. Miután meglátták a felvételeket, már az volt a válasz, hogy csak kávéztak.



hirdetés
TI: Orbán azt üzeni, hogy a korrupciónak nincs következménye
Rogán volt kollégája és az Index szerinti üzlettársa, Kertész Balázs egyébként annál az ügyvédi irodánál dolgozik, amely a miniszter letelepedési kötvényeivel bizniszelők ügyeit intézi. Emellett felügyelőbizottsági tag annál a szövetségnél, amely a gáz- és olajkészletek tárolását megszervezi, továbbá egy olyan cégnél is, amely tárolja a gázkészlet nagy részét. Emiatt nemzetbiztonsági ellenőrzésen kellett volna átesnie, de egy jogi kiskapu segítségével elkerülte.
Az ellenzék hiába kért a nemzetbiztonsági bizottságtól vizsgálatot az ügyben, a kormánypárti többségű testület leszavazta az indítványt.
Kormánypárti képviselők nem engedték napirendre venni azt a kérdést, amelyet Szél Bernadett kezdeményezett, és magam is és a bizottság jobbikos tagja is egyetértett azzal, hogy az Indexen megjelent információkat tárgyalja, hiszen külgazdasági szempontból ennek lehetnek releváns információi” – mondta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke.
Az LMP társelnöke hangsúlyozta: nem szeretné ha a Fidesz egy nemzetbiztonsági kérdést a szőnyeg alá söpörne, ezért azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kezdeményezni fogják a propagandaminiszter bizottsági meghallgatását is. „Sajtóinformációk szerint itt egy olyan hálózat működik, amely az állammal párhuzamosan végez gazdasági tevékenységet, és közben külföldi aktorokkal egyeztetnek olyan kérdésekben, amelyekben jobb helyeken az állam szokott egyeztetni” – mondta Szél Bernadett.
Az Együtt jóvátételi adót vetne ki azokra, akik korrupt ügyekkel szerezték meg a vagyonukat.
A miniszterelnök közölte: nem foglalkoznak az üggyel. „Nehogy azt higgye, hogy ezek a hírek minket megrendítenek, vagy akár csak elgondolkodunk rajtuk. Ezek blöffök, politikai blöffök. Így is tekintjük őket így is kezeljük őket. Másfelől politikusként politikust lehazugozni nem nagyon eredeti, és nincs is sportértéke” – reagált Orbán Viktor hétfőn a parlamentben.
A Transparency International Magyarország szerint ha a választók azt látják, hogy a miniszterelnök védi a korrupció botrányba keveredett miniszterét, az azt mutatja nekik, hogy a hatalomban lévők bármit megtehetnek. „Azt a képet közvetíti a választók felé, hogy Magyarország következmények nélküli ország, a korrupciós ügyeknek nincs következményük. Annak az egyébként kiváló cikknek, amelyet az Index publikált Rogán Antalról, a következménye egy jól működő demokráciában az kellene hogy legyen, hogy a hatóság elkezdi vizsgálni, igaz, amit az újság állít vagy nem igaz” – mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.
A vizsgálat szerint a magyarok harmada korruptnak tartja a politikai szférát, a többség pedig tehetetlennek érzi magát a jelenséggel szemben.

Magyarországon a korrupcióellenes harc azt jelenti, hogy politikai mandátum nélkül nem szabad lopni





Nagyon jól megfogalmozott tömör akszióma !!!

erdelyip








Mi nagyon magasra tettük a lécet, azt mondtuk, hogy Magyarországnak a világ korrupcióval legkevésbé fertőzött országai közé kell tartoznia"
Pintér Sándor belügyminiszter ezzel kezdte a beszédét az Állami Számvevőszéken tartott konferencián, ahol csütörtök délelőtt
a korrupcióellenes összefogás ötödik születésnapját ünnepelték meg a magyar állam vezetői.
Minden évben van ilyen rendezvény, és mindig szórakoztató, ahogy a korrupció elleni küzdelemmel megbízott szervezetek főnökei veregetik egymás vállát, miközben az állam legfontosabb vezetőinek egy része azzal van elfoglalva, hogy közpénzből hizlalja magánvagyonát.
"A felméréseink szerint a magyar közszférában évről-évre javul a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítettsége, és csökken a korrupció veszélye. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a konkrét cselekvéseket nélkülöző vélt korrupciós ügyek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés."
Ezt Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője mondta. A gondolat nem új, két éve az egész rendezvény arról szólt, hogy nem a korrupció veszélyezteti a magyar demokráciát, hanem azok, akik beszélnek róla. Bizonyos szempontból már az is előrelépés, hogy a hét meghívott közül idén már csak az ÁSZ-os Domokos nyomta ezt a szöveget.




A megszólaló hét állami vezető (Domokos László ÁSZ elnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Handó Tünde OBH elnök, Hajnal Péter Kúria tanácselnök, Lajtás István legfőbb ügyész helyettes, Windisch László MNB alelnök, Rigó Csaba Közbeszerzési Hatósági elnök) beszédeiből azért kirajzolódott egy egységes kép, amit talán Pintér érzékeltetett a legjobban. Ő többek közt arról beszélt, hogy az útdíj befizetési rendszer, és gyorshajtási bírságok kiszabása mára szinte teljesen automatizált, így a korrupció esélye minimális.
Magyarországon jelentős állami rendszereket működtetnek úgy a vezetőik, hogy onnan minél több pénzt, milliárdokat lehessen ellopni. Tényleg nagyon jó, ha a gyorshajtási bírságoknál nem nyúlhatnak a közrendőrök, de nem ez a korrupciós helyzet, ami a legnagyobb károkat okozza az országnak. Mivel a politikai felhatalmazással ellopott pénzek ügyében egyetlen állami hivatal sem léphet (meg persze a rendszer részeseként nem is akar lépni), ezért marad a zsebre bírásgoló kisrendőrök és adóhivatali ellenőrök, a pénzért soron kívül intézkedő földhivatali ügyintézők üldözése. Ennek az az előnye is megvan, hogy az így keletkező állami bevételek, adókat, bírságokat, illetékeket a rendszer tetején az arra kijelölt emberek nyúlhatják le, még a morzsákon sem kell náluk sokkal kisebb stílű bűnözőkkel osztozkodniuk.
Minden beszéd ilyesmiről, súlytalan ügyekről szólt. Hogy a bíráknak vigyáznia kell, milyen egyetemi előadásokat tartanak, mert az is összeférhetetlen lehet. Meg hogy egy szál virágot sem fogadhatnak el egy nénitől, aki pedig csak szeretné megköszöni, hogy emberségesen bántak vele egy perben. Amikor a korrupció ellen hivatalból fellépő állami szervezetek vezetői egy évben 10 percet beszélnek nyilvánosan a munkáról, akkor ilyen kaliberű sztorikkal jönnek elő.
Voltak teljesen abszurd betétek is.
Idén például kiderült, hogy a magyar állam többek között a Pelikán-ügyirat című amerikai filmből kölcsönzi a korrupcióellenes hozzáállását. Tényleg.
Elmagyarázták, hogy abban egy érdekcsoport azért bérgyilkoltatott le a környezetvédelemre érzékeny legfelsőbb bírákat, mert azzal számoltak, hogy egy bizonyos olajügy pere 5-10 év múlva kerül az amerikai legfelsőbb bíróság elé, és azt akarták, hogy mire ott dönteni kell, addigra a testületben ne legyen szempont a környezetvédelem. Ez pedig a résztvevők szerint úgy kapcsolódik a magyar korrupcióhoz, hogy nálunk sem csak azt kell nézni, hogy milyen veszélyek vannak ma, hanem 5-10 évre előre kell tervezni.
A csúcs viszont az utolsó előadás volt, a Nemzeti Bankos Windisch Lászlóé. Ők idén csatlakoztak a nagy kormányzati korrupcióellenes együttműködéshez a Közbeszerzési Hatósággal együtt.
Nagyon erős a hazai mezőny, de a Magyar Nemzeti Bank vezetői minden bizonnyal a legkorruptabbak közé tartoznak az állami tisztviselők között. 250 milliárd forintot játszottak ki alapítványokba, és próbáltak megfosztani közpénz jellegétőlhaverokat, rokonokat tömtek állami pénzzelMatolcsy György jegybank elnök saját szeretőjét tette állásba, egy általa felügyelt bank vezetőjének luxuslakásában lakott máig tisztázatlan körülmények között.
Ilyen előzmények után a szervezet alelnöke a következőket mondta a korrupcióellenes ünnepségen:
"a korrupció olyan betegség (...), ami a közösségi cél elé egyéni célokat, magánérdeket helyez. A közösségi érdek és a korrupció által megjelenő magánérdek sosem összeegyeztethető. Lehetetlen egy szervezetnek a feladatát jól ellátnia, ha akár a legkisebb mértékben is megjelenik sorai között a korrupció. Éppen ezért nincs elfogadható szintje a korrupciónak, az kompromisszumok nélkül üldözendő . A közösségi cél elérése szempontjából különösen fontos az integritás és a transzparencia, (...) az adott szervezetnél készség szinten kell biztosítani ezt a szemléletet, a szervezeti kultúra, a szervezeti tudatalatti része kell hogy legyen."




Micsoda MSZP-s szupercsapat! A hűtlen kezeléstől a Rogán-féle lakástrükkig



Szily László






Az Index hozta nyilvánosságra az MSZP - még nem végleges - 2018-as országgyűlési választási jelöltlistáját. Amin olyan dörzsölt politikusok neveit találtuk, akik a mai Magyarországon ugyanúgy lehetnének az állampárt sikeremberei is. Jól érezte meg az MSZP, hogy a kiélezett politikai helyzetben nem elég makulátlan jelölteket találni, ide olyanok kellenek, akik makulátlannak is látszanak, és bármikor elvegyülhetnek egy fideszes csoportban, ha arra van szükség.
Devosa Gábor például - ő a VI-VII. kerületi 5. választókörzet jelöltje lehet - igazán megérezte a kétezres évek ritmusát, hiszen az Origo 2014.-es tényfeltáró cikke szerint igazán kreatív módon keresett 15,5 millió forintot pár nap alatt Erzsébetváros alpolgármestereként 2007-ben. A sztori röviden: az önkormányzat, pontosabban maga Hunvald "Makulátlan" György polgármester 2005-ben személyesen engedélyezte egy amúgy Csepelen lakó férfinak, hogy ő bérelhessen ki egy 87 négyzetméteres Rumbach Sebestyén utcai lakást, miután az előző bérlő meghalt. Egy évre rá meg is vehette azt, méghozzá a becsült piaci ár 15 százalékáért.
Egy Naiv Olvasó csodálkozhatna, hogy a csepeli férfinek az ügyben küldött önkormányzati értesítéseket hogyan vehette át az érintett helyett maga Devosa Gábor alpolgármester. A Nem Naiv Olvasó viszont tudja, hogy a Csepeli Férfi, mit tesz isten, pont Devosa sógora volt. Ezek után ki lepődne meg azon, hogy a sógor a 2007. első munkanapján  2 329 500 forint kifizetése fejében kezébe került lakást nem egészen három hónap múlva kinek adta el. Igen, Devosának. De arra még egy Dörzsölt Júzer sem tippelne, hogy mennyiért. Kétmillióért. Igen, egy Mulatónegyed szélén található majdnem 90 négyzetméteres lakást, igen, olcsóbban, mint amennyiért vette. A sztori legkiszámíthatóbb eleme, hogy Devosa a lakást nem egészen két hónappal később 17,5 millióért adta el egy izraelinek az Origo tényfeltáró cikke szerint.
Így néz ki az ember, maga Erzsébetváros Kapitány, akivel le lehet győzni a korrupt tolvaj Orbán-rezsimet!
Egy másik ilyen nagyágyú a 17. budapesti választókerület jelöltjeként szerepelő Szenteczky János. A csepeli MSZP elnökét 2015. decemberében ítélték el első fokon kétrendbeli hűtlen kezelésért, amit a csepeli vagyonkezelő, a Csevak vezérigazgatójaként követett el 2007-ben azzal, hogy szemet húnyt afelett, hogy a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesület hosszú időn át szerződés és persze fizetés nélkül használta az önkormányzat sportingatlanjait. A bíróság másodfokon új eljárást rendelt el. Csakúgy, mint egy másik, ugyancsak hűtlen kezelés miatt - helyi szociális lakások ki- majd eladásáról volt szó - indult perben. Szenteczky első fokon azt a becsültesértési pert is elvesztette, amit azért indítottak ellene, mert a 2010.-es önkrományzati választási kampányban rágalmazó kiadványt jelenetettt meg az ellenfeleiről. Ebben még nem volt másodfokú ítélet.
Óriási figura Tóth Csaba, a zuglói jelölt is, aki legutóbb azzal került bele a hírekbe, hogy az általa vezetett MSZP-frakció a Fidesszel lepaktálva, az ellenzéki Karácsony Gergely polgármestert megszívatva megszavazta a Városliget telepítését. Tóth másfél évtizede rutinos médiaszereplő, hiszen botrányról botrányra épült a rendőrségi nyomozásokkal tarkított politikai karrierje, ami Vas megyében indult, két híres Makultálan, a később jogerősen el is ítélt Zuschlag János és Szabó "A Megerőszakolt Fibiszes" Bálint társaságában. Tóthot többször vádolták fiktív tagok beléptetésével, előfordult, hogy kizárták és felfüggesztették, de valahogy mindig visszaküzdötte magát a politika másod-harmadvonalába.
A makulátlanság látszatát a 7. választókerületben indítani tervezett Hiszékeny Dezső is lazán tudja hozni, hiszen hiába hallgattták le és küldtek rá fedett nyomozót - azzal vádolták, hogy 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja - végül első fokon bizonyítottság hiányában felmentették.
Hiszékeny klubtársa az egyéniben szintén indulni kivánó Molnár Gyula pártelnök, akit hiába ítéltek másodfokon 8 hónapos börtönbüntetésre a Lágymányosi öböl privatizációja miatt, a Kúria végül jogerősen felmentette.




Most omlik össze a világ, amit 350 éve ismerünk

Magyari Péter








Henry Kissinger szerint a 17. század közepén Európában kialakult egy világrend, ami egészen mostanáig meghatározta a világ országainak működését. Ám ez a rend most szétesőben van.
  • A 20. század második felének legfontosabb nyugati diplomatája tavaly ősszel írt könyvet erről, most megjelent magyarul is, Világrend címmel.
  • Óvatosan fogalmaz, de a lényeg egyértelmű: sokkal több erőt kellene Nyugat-Európának mutatnia, és sokkal határozottabb amerikai politikát javasol.
Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadóként, majd külügyminiszterként irányította az USA diplomáciáját, Nixon és Ford elnökök idején, az 1970-es években. Sosem volt botrányosabb Nobel-békedíj mint az övé: amikor megkapta, akkor a díjat odaítélő bizottság két tagja is lemondott. Ő volt a 20. század második felének egyik legbefolyásosabb politikusa.
Egyszerre tartották az amerikai gátlástalan hatalmi ambíciók vezéralakjának, és a világbéke őrzőjének. Rengeteg támadás érte, mert kudarcot vallott a vietnami háború befejezéséért folytatott tárgyalásokon, mert támogatta Pinochet chilei puccsát, mert Pakisztán mellé állt a kegyetlen bangladesi háborúban. Másrészről ő volt az, aki elérte, hogy normalizálódjanak a kínai – amerikai kapcsolatok, ő kezdte meg a leszerelési tárgyalásokat az atomfegyverek csökkentéséről a Szovjetunióval, és azokat a béketárgyalásokat is, amelyekből később az izraeli – egyiptomi béke megszületett.




Kissinger elkötelezett republikánus, aki szerint nem szerencsés, hogy az USA 1945 óta egyetlen háborút sem bírt befejezni úgy, hogy totális kapitulációra kényszerítse az ellenséget (Korea, Vietnam, két iraki háború és Afganisztán van a befejezetlen háborúk listáján). Úgy véli, hogy az amerikai közvéleménynek a halottak láttán rendre kialakuló békevágya összezavarja az amerikai kormányokat, és ez nagyon sok bajt hoz a világra.
Amerika a világ kétségtelenül legerősebb hatalma, minden évben többet költ fegyverkezésre mint az utána következő 10 ország együttvéve, ezt a szabályt régóta tartják. Ám Kissinger szerint hiába az erő, ha ez politikai bizonytalansággal párosul, és rendszeresen változik a Fehér Ház szándéka.

Nem lehet mindig teljesen jónak lenni

A nagy alapvető kérdés, amire új könyvében mindig visszatér, arról szól, hogy az idealizmus és a haszonelvűség között hogyan érdemes egyensúlyozni. Vagyis az USA az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, az emberi méltóság őreként mikor és mennyire avatkozzon be más országok ügyeibe, illetve mennyire korlátozza saját magát háborúban és szövetségkötésben ezen elvek kedvéért.
Kissinger nem ad receptet, hanem azt jelzi, hogy az USA-nak ki kell állnia saját ideáiért, mert enélkül nem lesz erkölcsi alapja a világrend őrzésére, és egyébként is, akkor lesz boldogabb a földi élet, ha minél többen szabadok benne. Viszont arra is figyelmeztet, hogy a szép elvek mellett ésszel lehet csak kiállni, és ha az aktuális hatalmi érdekek úgy hozzák, akkor komoly kompromisszumokat is vállalni kell, különben a jó szándék több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt.
Leegyszerűsítve: egyetért például azzal, hogy az USA támogatja Egyiptom új diktátorát, el-Sziszi tábornokot, mert akármilyen kegyetlenséggel is nyomja el az ellenzéket, uralma még mindig jobb, mint az a káosz, ami Irakban vagy Líbiában jött az ottani diktátorok megdöntése után. Vagy: szerinte is érthető ha aggódunk, hogy mennyire figyelik a titkosszolgálatok, hogy mit csinálunk a neten, de Kissinger szerint óriási biztonsági kockázatot jelent, ha a felügyelet nem elég feszes.

Metternich, mint a legjobb fej európai

Kissinger azonban alapvetően nem tanácsokat ad, nem igazít el a mostani konfliktusokban a Világrend című könyvében, hanem történeti magyarázatokkal helyezi kontextusba a mostani fejleményeket. A könyv nagy része diplomáciatörténet, egyes nagy régiók (Európa, iszlám világ, Kelet-Ázsia, USA) fejlődésének bemutatása, meglehetősen ötletszerűen, szabadon asszociálgatva az egyes események között.
A könyvből egyáltalán nem lehet megérteni a világtörténelmet, viszont a laza történeti áttekintésekből kikerekedik az, hogy mit ért Kissinger az eddigi, éppen összeomló világrend alatt.
Magyarországról nagyon érdekes Kissinger szemüvegén át olvasni a történelemről. Például a 19. századi európai történelem legnagyszerűbb eseményének a bécsi kongresszust állítja be, ahol Napoleon legyőzése után megszületett a Szent Szövetség, az európai konzervatív monarchiák utolsó nagy összefogása. Ennek a kongresszusnak volt a nagy sztárja Clemens von Metternich. Róla is, és a bécsi kongresszusról is Magyarországon a közoktatásban úgy tanulunk, mint a maradi, gőgös arisztokrácia visszataszító jellegzetességeiről. A rendszerváltás előtti osztályharcos hagyomány, és a kurucos, a nemzeti függetlenségből kiinduló történetírás is sötét színben tüntette fel a Szent Szövetséget és Metternichet. Ehhez képest Kissinger szerint a Szent Szövetség egy csodálatos kompromisszum volt, ami egyszerre tudta féken tartani a nyomuló orosz cári birodalmat, és képes volt méltányos békét adni a megalázott Franciaországnak, így szerinte ez volt az utolsó nagy intellektuális teljesítménye az európai elitnek.
Kissinger igazi konzervatív propagandát rejtett el a szövegben, de ezt nagyon óvatosan dörgöli csak az olvasók arcába. Nem azt mondja, hogy egyes dilemmák esetében ez vagy az a jó döntés, hanem részletesen ismerteti a balos, liberális érveket is. Aztán felteszi a kérdést, hogy a totális összeomlás kockázata, vagy a szép elvek részleges és időszakos feladása-e a jobb. Az olvasó ezután nyilván az apokalipszis helyett a kisebbik rossz mellé áll, és belátja, hogy inkább jöjjön az ancien régime mint a jakobinus terror, hogy csak egy távoli példát említsünk.

Évszázados rend omlik éppen össze

A Kissinger által felvázolt világrend 1648-ban kezdődött, és éppen most ér véget. Az 1648-as vesztfáliai béke a 30 éves háborút zárta le, ami a 20. századi világháborúkig a legkegyetlenebb konfliktusa volt a keresztény Európának.
A vesztfáliai világrend lényege Kissinger szerint az, hogy a béke záloga az erőegyensúly elismerése, és az a hozzáállás, hogy az államok kölcsönösen elfogadják egymás szuverenitását. Ez elég magátől értetődőnek tűnik Európából nézve, de Kissinger megmutatja, hogy a világ más tájain ez egyáltalán nem egyértelmű. Sőt, mindenütt másutt az a kiindulópont, hogy „csak mi számítunk”. 
Emlékeztet, hogy Oroszország a 16. század óta folyamatosan és minden irányba terjeszkedni próbál, hogy Kína és Japán is hagyományosan olyan kultúrfölényt vél magának, ami mellett minden más kultúra csak alárendelt lehet, hogy a politikai iszlám ideológiai alapon osztja fel a világot két részre, a saját magára és az ellenségre, stb. 
A jogilag egyenrangú országok együttműködésén alapuló világrend egy kifejezetten európai, nagyon speciális világnézetet tükröz, ami talán abból fejlődött ki, hogy a keresztény egyházi hierarchia és az európai világi hierarchia már kezdettől szétvált egymástól, és ezzel a hatalommegosztás és a megegyezés kényszere mélyen benne van európai civilizációban. Ez odáig jutott, hogy ez a kultúra a morál nevében képes volt lemondani olyan intézményekről, amelyek egyébként anyagi javát szolgálták, például a rabszolgatartásról. Kissinger szerint más kultúra ilyen önfeladásra nem képes.
Az európai világrend szerinti gondolkodás érvényes Észak-Amerikában is, és a brit gyarmatosítás, majd pedig az USA megerősödése nyomán e rend szabályai szerint lehetett berendezni az egész világot. Csakhogy a nem európai kultúrájú országok ezt a világrendet kényszerűségből fogadták el, mert amúgy a világ többi részén nem így tekintenek önmagukra és a világra. Kissinger szerint nem is lehet bízni bennük, csak addig, amíg a vesztfáliai tábor katonai erőfölénye elég meggyőző ahhoz, hogy ne akarjanak kilépni e rend keretei közül.
Kissinger szerint 2014-re eljött az idő, amikor ez a vesztfáliai rend összeomlóban van. Nigériától Afganisztánig van egy hatalmas sáv, ahol lényegében megszűntek létezni a hagyományos államok, és terrorcsoportok rémuralma, anarchia alakult ki. A nyugatiak ezzel nem tudnak mit kezdeni, mert a demokratikus világ felvilágosult polgárai nem bírják elviselni a háborús veszteségek látványát.
Kína és Japán nagyon gyorsan fegyverkezik, ambícióik bármikor hódító háborúhoz vezethetnek, aminek kegyetlen következményei lehetnek. A politikai iszlám több ágának is a totális világuralom a célja.
A világbékét Kissinger szerint a hidegháború alatt a kölcsönös nukleáris fenyegetés tartotta meg: vagyis az a képesség, hogy bármelyik nagyhatalom a teljes földi civilizációt el tudja pusztítani, és ez akkora tétet jelent, hogy senki sem kockáztatott háborút a nagyok közül. Csakhogy a nukleáris fegyverekhez egyre többen hozzájutnak, olyanok is, akiket nem tart vissza az apokalipszistől való félelem, szól Kissinger aggodalma. A könyvben többször utal arra, hogy szerinte nem kellene megkötni az atomalkut Iránnal (a könyv amerikai kiadása óta az alku már megköttetett).
Kissinger szerint a vesztfáliai világrendből eredő béke és az ezzel összefüggő, globális kereskedelmen alapuló jólét veszélyben van. 

Legyenek keményebbek, erőszakosabbak a nyugatiak

Nyugat-Európa kísérletét egy puha nagyhatalom létrehozására teljes tévútnak tartja, szerinte erős hadsereg nélkül az EU nem tud majd úrrá lenni a problémáin. Az USA-tól sokkal keményebb, de leginkább határozottabb politikát vár: jelölje ki Washington egyértelműen, hogy meddig hagyja elfajulni a dolgokat a világban. Nem baj ha nem ugrik minden jogsértésre, ám ha ugrik, akkor vigye is végig a misszióit a teljes győzelemig.
Kissinger eléggé aggódik az internet miatt is. Szerinte felületessé tette a politikát a nyugati világban az internet, hiába juthat el több információ több emberhez, ha csak az azonnali reakciók, a show, a leegyszerűsített üzenetek számítanak. Ráadásul megrémíti a gondolat, hogy az internet óriásvállalatai többet tudnak az emberek szokásairól, életmódjáról, mint a kormányok. Ahogy a könyv más fejezeteiben is, Kissinger itt is ügyesen érvel: mielőtt a fenti sötét konklúzióra jutna, részletesen ismereti a világbékét a nettől várók érveit is (globális párbeszéd, nagyobb átláthatóság, szabadabb hozzáférés az erőforrásokhoz, stb.).

Reálpolitikus

Henry Kissinger a könyvben mindig visszatér oda, hogy ő nem egy érzéketlen szemét, hanem csak realista. Szerinte a naivitás túl sok bajt hozott már a világra ahhoz, hogy ne legyünk idealisták, forradalmárok. Helyette kis lépésekkel, és ha kell nagy kompromisszumokkal lépkedjünk a jóra vezető úton, és ne keseregjünk, ha útközben kicsit összemocskoljuk magunkat.
Kissinger rámutat a könyvben arra is, hogy a különböző világrendekbe vetett hitek egy valamiben mind közösek: a jelent egy ideiglenes állomásnak tekintik, amely az ideális, békés, boldog és gazdag jövőt készítik csak elő. A polgári demokrácia kapitalistái szerint a szabadságjogok és a globális kereskedelem teljes kiterjesztésével vége lesz a történelemnek. A kommunisták szerint a társadalmi osztályok eltörlésével vége lesz minden viszálynak és nélkülözésnek. Az iszlamisták szerint a dzsihád végső győzelme elhozza a földi paradicsomot. A kínaiak évszázadokig abban bíztak, hogy előbb-utóbb a világ minden népe a császárukat istenként tiszteli majd, és átveszik a kínai szokásokat mindenütt. Satöbbi, satöbbi. 
Csakhogy, ahogy erre Kissinger rámutat, hiába bízott minden nagyhatalom abban, hogy hamarosan eljön a világbéke, aminek a saját értékrendje lesz a kovásza, ez soha nem jött el. Az egyensúlyi rendszereket mindig kihívások érik, a feszültségek mindig újra termelődnek. Ezért kell szerinte mindig okosan egyensúlyozni a világmegváltó ideák és a napi szükségszerűségek között.
Kissinger Világrend című könyve közepesen olvasmányos munka. A fent összeszedett tanulságokat nem mindig vezeti le világosan, inkább csak utalgat, célozgat, a konklúziót nem mindig vonja le az olvasó helyett. Ráadásul a történelmi áttekintések hol túlzóan részletesek, hol pedig nagyvonalúan átsiklik évszázadok, birodalmak és világháborúk felett. Ha lett volna e hatalmas tekintélynek egy bátor szerkesztője, akkor még jobb lehetett volna a Világrend. Azonban – ahogy a szerző is sugallja – a telhetetlenség rossz tanácsadó. A Világrendből kis türelemmel így is sokat lehet tanulni, és igen sok szempontra felhívja a figyelmet, amelyeket a világpolitikai hírek figyelése közben fontos lenne észben tartani.




Elhunyt Fidel Castro



Kilencven éves korában elhunyt Fidel Castro, a kommunista Kuba atyja és 2008-ig elnöke.

A hírt szombat reggel jelentette be testvére, Raoul: „A kubai forradalom vezetőjét 22:29-kor érte a halál otthonában.”
Castro ötven évig uralkodott Kubában, mielőtt átadta volna a hatalmat öccsének, szombaton hamvasztják. Kubában várhatóan többnapos nemzeti gyász veszi kezdetét.
Castro áprilisban (Fotó: Omara Garcia Mederos / ACN / AFP)
Utoljára nyilvánosan a kubai kommunista párt áprilisi kongesszusán beszélt.
Mint mondta, nem hitte volna, hogy megéri a 90 évet, és szerinte a kubai kommunista forradalom ma is érvényes, és győzedelmesnek tekinthető.
Az biztos, hogy kilencven kilométerre Florida és a virágzó kapitalizmus partjaitól, a gazdasági embargó és katonai fenyegetés ellenére megőrzi Kuba szuverenitását, és még az összeomlást is elkerüli az ország.
Ahogy a BBC írja, túlélt tíz amerikai elnököt, és számos ellene szervezett merényletet.
  • 1926: Megszületik a kubai Oriente tartományban
  • 1953: Bebörtönzik, amiért felkelést szervezett a Batista-rendszer ellen
  • 1955: Amnesztiával szabadul
  • 1956: Che Guevarával gerillaháborút indítanak a kormány ellen
  • 1959: Fulgencio Batista vereséget szenved, Castro Kuba elnöke lesz
  • 1961: Leveri a CIA által szervezett Disznó-öböl-akciót, marxista-leninista rendszert épít ki
  • 1962: Megállapodik a Szovjetunióval, hogy nukleáris rakétákat telepíthetnek Kubába
  • 1976: A kubai nemzetgyűlés elnökké választja
  • 1992: Megállapodás az USA-val a kubai menekültek ügyében
  • 2008: Egészségügyi problémák miatt lemond
Lemondása után Kuba lassanként nyitni kezdett a piacgazdaság és az Egyesült Államok felé, Raoul Castro pedig Barack Obama elnökkel történelmi találkozóval jelezte, hogy a Fidel Castro-féle kommunista Kubának egy időre vége. (BBC)




Itt a nap legundorítóbb magyarjainak listája



Szily László








Ők azok, akik ma teljes támogatásukról biztosították Kiss lászló elítélt nemi erőszaktevőt. 
Ők azok, akik teljesen normálisnak találják, hogy a válogatott szövetségi kapitánya maradhasson egy ember, aki két társával együtt megerőszakolt egy fiatal lányt az uszodában. 
Ők azok, akik ezt nyilván eddig is tudták, de nem érdekelte őket.
Ők azok, akik még a nyilvános lebukás után sem értik, hogy ez miért kínos, gusztustalan és vállalhatatlan.
Ők azok, akik elképesztő módon próbálják mentegetni a menthetetlent. 
Ez az eset prímán megmutatja, hogy micsoda félelmetesen alpári világ a magyar versenyuszodáké, ahol a mi kutyánk kölyke nyugodtan erőszakolhat, ha hoz pár aranyérmet cserébe. 
Ettől az egész ügytől csak felfordulhat az ember gyomra, az enyém azért kavarog különösen, mert vesztemre most olvastam bele, ahogyan egy Legendásnak Számító Újságíró - aki azt állítja, hogy a hatvanas éveket a Sportuszodában töltötte - facebookos kommentekben éppen szabályszerűen azzal vádolja a csoportos nemi erőszak áldozatát, hogy szeretett kefélni, Kisst meg Egerszegi olimpiai aranyaival mentegeti, miközben undorító célzásokat tesz arra, hogy az áldozat akarta ezt az egészet.
A szövetség kiposztolta az aláírásokkal megerősített nyilatkozatot


Ez pedig az elnökség és az edzőbizottság teljes névsora, közülük senki nem tiltakozott:
Elnökség:
Elnök
Gyárfás Tamás 
Főtitkár
Szántó Éva
Átalános Alelnök
Dr. Szabó Tünde
Szakmai Alelnök
Dr. Sós Csaba
Elnökségi tagok
Becsky András
Cseh László
Fodor Szabolcs
Güttler Károly
Dr. Hargitay András
Kiss László
Sass Katalin
Dr. Tóth Ákos
Dr. Török Enikő
Tőrös Károly
Vizi Csaba
Dr. Wladár Sándor
Edző Bizottság
vezető: Kiss László
tagok: Bernhardt Károly, dr. Egressy János, Gellért Gábor, Güttler Károly, Horváth Péter, Horváth Tamás, Lőrinczi György, Ludmány László, Molnár Ákos, Lakatos Roland, Plagányi Zsolt, Polgár Sándor, Sárdi Ákos, Selmeci Attila, Tóth Ramón, Tőrös Károly, Turi György, Virth Balázs
(Megjegyzés: a cikkben szereplő eredeti névsor az úszószövetség honlapjáról származott, de az sajnos nem volt naprakész. Ez itt a javított lista; az érintettektől elnézést kérünk.)
Frissítés: Cseh László jelezte, hogy ő semmiféle ülésen nem vett részt, aminek a Kiss László melletti kiállás volt a témája, mert ilyenre nem is hívták. Kiderült, hogy a szövetség vezetője, Gyárfás Tamás nem az elnökséget szavaztatta meg, hanem a sportág vezetőit, bármit is jelentsen ez.




Richard Field: Orbán, aki maga is félig roma





Botos Tamás







Az amerikai Richard Field saját lapjában, a Budapest Beaconben írt cikket Félelem és reszketés Magyarországon címmel azt állítva, hogy a fideszes kormányra nem tekinthetnek a polgárok mint morális vezetőre. Erre hozza példaként, hogy
"Orbán, aki maga is félig roma, bejelenti egyik nap, hogy kormány elkötelezett a rasszizmus elleni harcban, majd a következő héten bejelenti, hogy hiba volt hagyni, hogy a romák Magyarországon telepedjenek le." 








Vélemény: Félelem és reszketés Magyarországon



2015-10-15 BY FIELD RICHARD
Orbanlovag1
Felelősség kizárása: az alábbi, személyes véleményt tartalmazó cikk a Budapest Sentinelen jelent meg múlt héten. A cikk nem feltétlenül tükrözi a RealReporting.org LLC. nézeteit.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nem csupán azt állítja, hogy jó keresztény, de azt is, hogy ő a keresztény Európa megmentője. És mégis, nagyon kevés dolgot lehet kereszténynek tekinteni kormánya irányelvei közül. A kormány hazudik. Lop. Hamisan tanúskodik. Gyűlöletet és megosztottságot szít barátok között. Elítélt baltás gyilkost enged szabadon. Esztelen politikai bosszút követ el. Milliárdokat oszt el az EU-tól és állami támogatási forrásokból a Fidesz saját támogatóinak, ugyanakkor ezzel magyarok millióit fosztja meg attól, hogy gyermekeiknek megfelelő élelmezést biztosíthassanak. Koholt vádak alapján üldözi a civil társadalmat, a politikai ellenzék vezetőit, ugyanakkor szemet huny a kormánypárti politikusok tettei felett, kezdve a befolyással való üzérkedéstől, a prostitúción át az állami vagyon rendszerszintű ellopásáig. És minden évben szándékosan költ a kormány milliárdokat arra, hogy manipulálja és elferdítse az igazságot. Egyszóval, a kormány tettei közül nagyon kevés dologról lehet elmondani, hogy keresztényi, és sokról, hogy egyenesen gonosz.
És a magyarok többsége mégis csendben marad. Miért? A válasz egyszerű: félelemből.
Félelem és rettegés a Kárpát-medencében
A magyarok félnek, hogy elveszítik a munkahelyeiket. Félnek, hogy megfosztják őket nyugdíjaiktól. Félnek az ellenséges kormányzati szervek ellenőrzéseitől, melyeknek vaskos bírság az eredménye, vagy a vállalkozások bezárására is sor kerülhet. Félnek, hogy személyes és szakmai hírnevüket kikezdik, elmarasztalják és elítélik az állami és kormány-párti média által formált közvélemény előtt. Félnek, hogy „kommunistának”, „internacionalistának” vagy „kozmopolitának” bélyegzik meg őket, amiért ki merték mondani az igazat a hatalomnak.
Bárki azt gondolhatná, hogy az elnyomó politikai klíma és az egyre növekvő szegénység nagyobb elégedetlenséget okozna, vagy akár nyílt felkelésbe is torkollna, mint hogy 1956-ban is. De az EU tagság hatalmas biztonsági szelepként működik a magyar társadalom esetében. Ha valakinek „elege van” Orbán Viktor „keresztény-nemzeti” kormányával, az szabadon szedheti a sátorfáját és költözhet Németországba vagy Angliába. Pontosan ezt tette több száz ezer magyar 2010-óta, amikor Orbán és a Fidesz visszatért a hatalomra.
Az egészen biztos, hogy azok, akik elhagyják Magyarországot gazdasági migránsok, amiért viszont nem lehet csak a jelenlegi magyar kormányt okolni. A 2008-as gazdasági világválság Közép-Kelet-Európa térségét nagyon komolyan sújtotta. A vágy mögött, hogy megéljen valaki anélkül, hogy adót kelljen csalnia, vagy bűnözői életmódot kelljen folytatnia, ott van az a vágy is, hogy az emberek „normális országban” akarnak élni, ahol nem kell a kormány-barát propaganda folyamatos kereszttüzében állni, ami alapvetően szemben áll a judeo-keresztény értékrenddel.
Orbanlovag2
Illiberális állam felépítése
Orbán Viktor kormánya az adófizetők és az EU pénzének nagy részét arra költi, hogy megmondja a magyaroknak, hogy mit gondoljanak, mit érezzenek. A kormány folyamatosan be akarja igazolni az egyébként irracionális és erkölcstelen irányelveinek alkalmazását azáltal, hogy azt állítja, ezek ez illiberális állam építésének a részét képezik, ami szerintük azért szükséges, hogy Magyarország és a magyarok fennmaradjanak és boldoguljanak egy farkas-agyar törvények által irányított világban, ahol a nemzetállamok állhatatosan versengenek egymással a szűkös források irányítása felett. Valójában, nincs olyan értékrend – akár illiberális, akár másmilyen – ami alátámasztaná a kormány ellentmondásos és kontra produktív irányelveit.
Erkölcsi alapérték hiányában minden döntés a politikai célszerűség jegyében születik meg, melyhez a kormány utólag keresi meg a morális legitimitás patináját. Teszi mindezt az illiberális állam felépítésnek szükségességére hivatkozva.
A “keresztény-nemzeti” állam
Orbán Viktor szereti emlékeztetni az embereket, hogy a kormánya egyszerre „keresztény” és „nemzeti” is. De mennyiben lehet ezt lefordítani a valós kormányzati politika és programok nyelvére?
Ma Magyarországon azokat a gyerekeket, akiknek a szülei nem képesek dolgozni, vagy elveszik szüleiktől, vagy hagyják éhezni. Az elszegényedett vidéki országrészekben azoknak a gyerekeknek, akiket nem vesznek fel az egyházi iskolákba másodrangú, lerobbant iskolákba, melyek szó szerint düledeznek. Családokat fosztanak meg a megélhetésüktől, és teljes magánvállalkozói iparágakat tesznek tönkre annak érdekében, hogy a kormány ezeket a jövedelmező üzleteket a Fidesz támogatói kezére játssza át. Még a legitim menekültek és menedékkérők számára is megtiltják, hogy Magyarország területére lépjenek, ugyanakkor azok, akiknek van 300,000 eurója arra, hogy megvásárolja a letelepedési államkötvényt, (és kifizesse a vaskos jutalékot Antal Rogán valamely üzlettársának) szabadon telepedhet le az országban. Azok a páciensek, akik nem engedhetik meg maguknak az egészségügyi magánellátást, hónapokig vagy akár évekig várakozhatnak a „nem életmentő” műtétekre, csakúgy, mint azok, akik kórházi ágyon fekszenek hetekig valamely lerobbant, munkaerőhiánnyal küzdő intézményben, ahol sem a megfelelő élelmezés sem a megfelelő gyógyszerek nem állnak rendelkezésre.
Orbán Viktor úgynevezett „keresztény-nemzeti” kormányában a helyes és a helytelen alapvető megkülönböztetését is alárendelik annak a kényszernek, hogy Orbán és a Fidesz hatalmon maradjon. Nem számít, hogy hány egyetemi diplomával rendelkező magyart kényszerítenek lealacsonyító közmunkára éhbérért. Az sem számít, hogy hány hátrányos helyzetű gyermek fekszik le esténként éhesen, vagy esik ki az iskolából, mert szüleik nem engedhetik meg maguknak a tankönyvek vagy a megfelelő ruhák beszerzését. Nem számít az sem, hogy hány embertől veszik el a magán-nyugdíj megtakarítását vagy a megélhetését jelentő vállalkozását. Csak az számít, hogy senki ne jelenthessen valódi politikai kihívást Orbán Viktorral szemben.
Szabad, de nem igazságos” választások
A 2014-es országgyűlési választásokat az EBESZ választási megfigyelői „szabadnak, de nem igazságosnak” ítélték, ami jól írja le a helyzetet. A választásokat megelőzően a második Orbán-kormány minden létező eszközt bevetett, hogy megtarthassa kétharmados parlamenti többségét. Amellett, hogy átrajzolta a választási körzethatárokat, korábban sosem látott összegekkel támogatta azokat a pártokat, amelyeknek nem volt meg a jelöltállításhoz szükséges támogatottsága, annak érdekében, hogy megossza a már egyébként is megosztott politikai ellenzéket. Szétosztott több mint félmillió magyar útlevelet a külföldön élő magyar nemzetiségiek között, mivel azt remélték, hogy ezek az emberek mind a Fideszre fognak szavazni. Megdöbbentő módon változtatta meg a kormány a szavazatok számítási módját, így a szavazatok mindössze 47 százalékával sikerült elérni, hogy a parlamentben a képviselői székek kétharmadát a Fidesz-KDNP pártszövetség szerezze meg.
Ha Orbán Viktor otthon meg tudja ezt úszni, az jórészt az állami médiának köszönhető, amellett, hogy pártja ellenőriz számos olyan magánmédiát is, melynek tulajdonosai örömmel állnak be a kormányzati sorba a jövedelmező állami hirdetések és szerződések reményében.
És ha Orbán Viktor külföldön is meg tudja ezt úszni, az azért lehetséges, mert szükség van Magyarország együttműködésére annak érdekében, hogy az Európai Unió olyan sürgős szerkezeti reformokat léptethessen életbe, melyek az egész rendszer bedőlését hivatottak megakadályozni.
A magyar elme bezárulása 
A második- és harmadik Orbán-kormány talán legveszedelmesebb hatása nem az, hogy magyarok generációit vesztettük el a kivándorlás vagy amiatt, hogy kínzó nyomorban, munka nélkül kell leélni életüket. A legveszedelmesebb hatás az, hogy magyar elme bezárul az Európai Unió alapjául szolgáló elvekkel szemben.
Az olyan ”tudós-nagyágyúk” segítségével, mint Schmidt Mária és Szakály Sándor, Orbán rezsimje aktívan írja újra a múltat, hogy az jelent szolgálja. Amellett, hogy felmenti Magyarországot és a magyarokat a XX. század egyik legszörnyűbb bűne alól, a kormány arról is biztosítja a magyarokat, hogy teljesen helyénvaló és elfogadható, ha neheztelve és rosszindulattal érzünk mások felé.
Ha valaki egyre nagyobb nemzeti paranoiát és idegengyűlöletet érzékel ma Magyarországon, akkor ez nagymértékben azért lehetséges, mert a kormány az EU-t, a külföldi kormányokat, a multinacionális cégeket, sőt a nemzetközi segélyszervezeteket okolja saját hibáiért.
A morális irányvesztett állam hajója 
Ma Magyarországon olyan élni, mintha el kellene viselni a kommunizmus legsötétebb napjai óta nem tapasztalt érzékelési disszonanciát. Mindenkinek be kell tartania a törvényeket, vagyis mindenkinek, a Fidesz tagjain és támogatóin kívül, akik gyakorlatilag mentességet élveznek a büntetés alól. A Fidesz által irányított parlamentben elfogadott új törvények teljesen egyértelműen mennek szembe a korábbi törvényekkel, sőt az Alaptörvénnyel is, melyet Orbán és a Fidesz -KDNP 2011-ben léptetett életbe. A kormány egyik nap bejelenti, hogy a bankok állami tulajdonba vétele jó dolog, másnap pedig azt, hogy az rossz dolog. Orbán, aki maga is félig roma, bejelenti egyik nap, hogy kormány elkötelezett a rasszizmus elleni harcban, majd a következő héten bejelenti, hogy hiba volt hagyni, hogy a romák Magyarországon telepedjenek le. Nemrég a kormány arról tájékoztatta a magyarokat, hogy mennyire fontos, hogy a menedékkérőket regisztrálják és bármi áron távol tartsák a gazdasági bevándorlókat. A következő héten az derült ki, hogy a kormány több tíz ezer migráns számra tette lehetővé, hogy regisztráció nélkül utazhassanak keresztül az országon.
Egy ilyen felfordult világban, ahol a rút a jó, és szép a rossz, a magyarok egy morális irányt vesztett állam hajóján sodródva találták magukat. Erkölcsi iránytű hiányában, vagy egy olyan vezető nélkül, aki a valódi észak felé képes mutatni, a magyarok arra vannak kárhoztatva, hogy a végtelen félelem és reszketés tengerén hánykolódjanak, amíg el nem süllyednek az önsajnálat és a neheztelés örvényében.
A boldog tudatlanság
Szemben az amerikai elnökkel, Barack Obamával és Angela Merkel német kancellárral, Orbán szándékosan tartja a magyarokat a sötétben, hogy legmélyebb, legsötétebb félelmeikre hasson.
Az európai menekültválság kiváló alkalom erre. Ahelyett, hogy elmagyaráznák, hogy a migránsok olyan menekültek, akik a túlzsúfolt török, jordániai és libanoni táborokból indultak útnak, Orbán a magyaroknak azt mondja, ezek olyan „gazdasági bevándorlók”, akik el akarják venni a magyarok munkáját, nem tartják tiszteletben kultúrájukat, megsértik a törvényeiket, garázdálkodnak, fertőző betegségeket terjesztenek, és terrorcselekményeket követnek el.
Miután több, mint 1 milliárd forintot kötöttek el a gazdasági bevándorlók lejáratására a „nemzeti konzultáció a bevándorlásról és terrorizmusról” keretében, a kormány úgy érezte, nem kell figyelembe vennie nemzetközi szerződéses kötelezettségeit és azt tehet, amit csak akar. Ahelyett, hogy felállította volna a többtízezer menekült fogadásához és ideiglenes elszállásolásához szükséges infrastruktúrát, a pénzt inkább idegengyűlölő propagandára és a szerb határon szögesdrót kerítés felépítésére fordította. A Vöröskeresztnek és más nemzetközi és hazai segélyszervezeteknek azt is megtiltották, hogy a Magyarországon kívül rekedt túlzsúfolt, de kevés alkalmazottal bíró menekülttáborokban tartózkodók számára segítséget nyújtsanak. Ennek az lett az eredménye, hogy ezrek kényszerültek napokon át várakozni a szabad ég alatt az úgynevezett gyűjtőpontokon, élelem, víz, fedél vagy bármilyen egyéb elérhető szolgáltatás nélkül.
Miután kegyetlen macska-egér játékot játszott a kormány a menekültekkel – egyik nap azt mondták nekik, hogy felszállhatnak az Ausztria felé tartó vonatokra, majd másnap már ennek ellenkezőjét – a kormány szándékosan rendezte meg azt az erőszakos jelenetet, mellyel bizonyította a magyarok számára, hogy milyen elszánt abban, hogy megvédje a magyarokat gazdasági bevándorlók és terroristák rombolásával szemben.
Orbanlovag3
Emberiség elleni bűncselekmény
Szeptember 16-án a szerb-magyar határon Röszkénél a komolyan felfegyverzett magyar készenléti rendőrség sorfala néhány feléjük dobott kőre úgy reagált, hogy az egyébként békés menedékkérőket paprika-spray-vel lefújta és vízágyúval kezdte lőni. Sokan szereztek súlyos sérüléseket, amikor a több száz, ideiglenesen megvakult nőt, férfit és gyermeket erőszakkal távolítottak el a határátkelési ponttól.
Nem meglepő módon egy tucatnyi fiatal úgy reagált erre a provokációra, hogy köveket, tégladarabokat és minden egyéb mozdítható tárgyat kezdtek a határ túloldalán álló rendőrök felé dobálni.
Ami ez után következett, az a Jugoszláv polgárháború vége óta a legsúlyosabb emberi jogok elleni cselekmény volt.
Úgy 150 métert visszahúzódtak a készenléti rendőrök a magyar oldalon, és lehetővé tették több ezer menekültnek, köztük nők és gyerekek, hogy belépjenek Magyarország területére. Tették ezt csak azért, hogy meglepetésszerűen, nem kiprovokált támadást intézzenek gumibotjaikkal “mindenki ellen, akit csak ütni tudtak” beleértve nemzetközi sajtó munkatársait is.
Megfelelő csavar nélkül ez a nem-provokált támadás az Orbán kormányra akár rossz fényt vethetett volna. Szerencsére Kovács Zoltán a kormány nemzetközi szóvivője épp kéznél volt az MTI tévéstábjának. A sérült emberek jajveszékelése közepette Kovács büszkén jelentette be, hogy a „magyar rendőrség tagjai saját testükkel védték meg az ország határait”.
Az estét a nappalijaikban a TV előtt töltő magyarok dühödt arab férfiakat láthattak, aki kövekkel dobálták a magyar rendőröket, így nem csoda, ha a magyarok többsége úgy vélte, a rendőrök arányos és mértékletes módon léptek fel Röszkénél, ahogy arról a megyei rendőrkapitányság is beszámolt.
Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök volt az egyetlen, aki elítélte ezt a tettet, és annak nevezte, ami valójában volt: emberiség elleni bűncselekmény. De még így is, sokan azt gyanították, hogy Gyurcsány ezt elsősorban csak személyes politikai okokból tette, mivel őt magát a Fidesz 2006-ban azzal vádolta meg, hogy megsértette a kormányellenes tüntetők emberi jogait.
Gyurcsány szeptember 18-i sajtótájékoztatóján kívül az ellenzék egyetlen tagja sem merte kritizálni a kormányt azért, ami Röszkénél történt, pedig a rendőri brutalitást jól mutatták be Warren Richardson ausztrál fotós és a nemzetközi sajtó más képviselőinek beszámolói is.
Udvarlás a szélsőjobbnak
Amellett, hogy Orbán nem akart a több tíz ezer menekült ellátásának terhét magára venni, az egyetlen elfogadható magyarázat az lehet, hogy Orbán a szélsőjobboldali Jobbiktól akar szavazókat elcsábítani.  Ebből a szempontból Orbán hangos sikert aratott, de ennek óriási ára volt: Magyarország nemzetközi hírneve és nemzetközi kapcsolatai.
Ahelyett, hogy együttműködve, összehangolva lépett volna fel az ország a többi EU tagállammal, Magyarország visszautasította az EU javaslatait. Először a kerítés  építésével kapcsolatban, amit először a szerb, majd a horvát határon kezdett építeni és folytatni kívánja azt a román, sőt akár a szlovén határszakaszon is. Más szavakkal, ahelyett, hogy szövetségeseivel összehangoltan lépett volna fel, Orbán Viktor úgy döntött, hogy a problémát inkább átdobja a szomszédos Horvátországnak és Szlovéniának. Arra viszont nem számított, hogy Horvátország a barátságtalan lépésre válaszul tömegesen kezdte buszoztatni a magyar határra a menekülteket, ahol gépfegyveres katonákkal és határőrökkel találták szembe magukat. Szerencsére ezúttal nem használták azokat.
Rút a jó, és szép a rossz
Még ha a kormány meg is próbálta szépen tálalni a menekültekkel és menedékkérőkkel szembeni kemény fellépést, mint a keresztényt Európa erényes védelmezését, nem sikerült ilyen erélyesen, sőt valójában sehogy a civil társadalmi szervezetek támogatása.
A kormányzati tehetetlenségre reagálva a magyar emberek saját kezükbe vették az irányítást és elkezdték élelmiszerrel és ruhákkal, sőt még szállással is segíteni az országon átutazó menekülteket. A Migration Aid önkéntese, Frenyó Edit arról beszélt, hogyan biztosították a névtelen adományozók a folyamatos élelmiszer, ruha, cipő, busz- és vonatjegy, hálózsák, sátor és személyes tisztálkodási eszközök folyamatos ellátását az országban tevékenykedő több száz önkéntesen keresztül a menekültek részére.
A budapesti Keleti pályaudvaron önkéntesek készítettek hideg- és meleg ételeket a közeli szükségkonyhán, melyet napi rendszerességgel osztottak ki a több ezer menekült között, aki Szeged és Debrecen irányából érkezte a fővárosba. Még a nyugdíjasok is hoztak kenyeret és tejet, mivel Orbán „keresztény-nemzeti”kormányával ellentétben ők nem bírták nézni az éhes gyerekeket.
A herceghalmi csoda
Szeptember 4-én több ezer Budapesten rekedt menekült döntött úgy, hogy gyalog indulnak útnak Ausztria fel. Az út mellett önkéntesek százai adtak nekik vizet és élelmiszert. Azon az estén a menekültek az M1-es autópálya mellett vertek tanyát nem messze Herceghalomtól, ahol szintén több száz önkéntes jelent meg, és élelmiszert, vizet, takarókat, sőt még babakocsikat is adtak a menekülteknek. Lehet, hogy a menekültek melletti szimpátia spontán kifejezése volt az, ami végül arra ösztönözte a kormányt, hogy több száz buszt küldjön a menekültekért, és az osztrák határhoz vigye őket. Magyarországon azonban van határa a keresztényi jótéteménynek. Az osztrák hatóságok kérelme ellenére, hogy a sofőrök menjenek át Ausztriába, ők ezt nem tették meg, így a menekültek az utolsó kilométereket gyalog voltak kénytelenek megtenni a szakadó esőben.
Talán a második világháborút követő időszak óta – amikor magyarok tízezrei kényszerültek elhagyni otthonaikat a szomszédos országok területén – nem volt ilyen jellegű spontán részvét és szolidaritás tüntetés a magyar közemberek részéről. Ennek ellenére a kormány egyetlen szóval nem ismerte el vagy köszönte meg ezt. Ehelyett, irigykedve mindenre, ami esetleg eltérítheti a figyelmet a nagyszerű vezetőnek, mint minden földi jónak és igaznak okozójáról, Orbán kormánya megpróbálta saját előnyére fordítani az emberek tetteit.
Ami sok az sok
Eljött az ideje, hogy Orbán Viktor és illiberális keresztes lovagok gúnyájába bújt kleptokrata társai átadják a helyet egy olyan új vezető generáció számára, akik elkötelezettek az Európai Uniót támasztó liberális értékek mellett és kiállnak a közjó mellett, nem pedig saját zsebüket tömik. Sajnálatos módon azonban, mivel Orbán Viktor és talpnyalói teljesen átvették a hatalmat Magyarország felett mind gazdaságilag, mind a társadalom és a kultúra tekintetében – olyannyira, hogy azt is ők döntik el, hogy mikor és milyen boltokban lehet vásárolni élelmiszert, vagy cigarettát, vagy, hogy a gyerekek mely tankönyvekből tanulhatnak -, ezért kérdéses, hogy ilyen változásokra Orbán életében sor kerül-e.
A szerző a Budapest Beacon főszerkesztője, az American House Foundation elnöke, amely alapítvány élelmiszert szállít a Magyar Vöröskeresztnek, hogy az Budapesten és a vidéki országrészben élő szegény magyarokhoz jusson el, illetve szintén élelmiszerrel támogatja a Migration Aid szervezetét, hogy az eljusson a menekültekhez a menedékkérőkhöz és a gazdasági migránsokhoz egyaránt.




Napi Habony-hírek: hazudott a Magyar Idők



A Fővárosi Törvényszék első fokon megállapította, a kormánysajtó egyik nehezen eladható terméke, a Magyar Idők valótlanul állította Vona Gáborról, a Jobbik elnökéről, hogy a Szürke Farkasok nevű török szervezettel ápol kapcsolatot, valamint annak tiszteletbeli tagja. Valótlanul állították továbbá, hogy a nemzeti néppárt és a török szervezet között bármilyen kapcsolat alakult volna ki. Mivel a Habony Művek lapja nem tudta bizonyítani a bíróságon állításait, így a bíróság helyreigazításra, valamint illeték és perköltség megfizetésére kötelezte őket.
Jobbik Sajtóosztály




Telik az idő, és egyre csúnyább a Quaestor-botrány



Minél több idő telik el a Quaestor-botrány óta, annál sötétebbek az ügy részletei, a kép egyre zavarosabb – mondta Szilágyi György jobbikos parlamenti képviselő szombati sajtótájékoztatóján, hozzátéve: Tarsoly Csaba nyilatkozata és az N1TV műsora „súlyos részleteket mutatott meg az ügyből”.
Az ellenzéki párt politikusa szerint valószínűnek látszik, hogy a magyar kormány egyes tagjai, vagy akár Orbán Viktor miniszterelnök is jelentős szerepet játszott a Quaestor-csődben.
A képviselő emlékeztetett, hogy a csőd előtti napokban jelentős összegeket vontak ki a befektetők, köztük a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is.
Kíváncsiak lennénk az utolsó két hét kifizetési listájára, gondolom akkor még több fideszessel találkozhatnánk” - mondta Szilágyi, aki szerint egyértelmű, hogy bennfentes információkkal rendelkeztek egyes kormányközeli személyek. Úgy vélte, hogy ezek a körök most a megmaradt vagyonra pályáznak.
Szilágyi György szerint ki kell vizsgálni Orbán Viktor kapcsolatát Tarsoly Csabával és az N1TV által bemutatott Puska Péterrel, és a Magyar Nemzeti Banktól is választ várnak arra, miért nem tárták fel a brókercégek működése mögötti problémákat.
A képviselő feltette a kérdést, hogy ha az N1TV fel tudta tárni Puska Péter személyét, akkor az ügyészségnek ez miért nem sikerült.
A politikus tudni szeretné, kihallgatták-e Puskát, s ha nem akkor miért nem, ha igen, akkor pedig mit mondott. Hozzátette: elvárható a magyar kormánytól és Orbán Viktortól, az ügyben felmerülő kérdésekre nyíltan válaszoljanak.
alfahir.hu - jobbik.hu

Szilágyi György sajtótájékoztatója (2016.11.26.)


Amnesztiát kaphatnak a 2006-2010 közötti politikai elítéltek



Az 1956-os forradalom hatvanadik, és a 2006-os "forradalmi jellegű" események tizedik évfordulójának évében végre igazságot és amnesztiát nyerhetnek azok a honfitársaink, akik az alkotmányos hatalmával súlyosan visszaélő Gyurcsány-kormány ellen mentek utcára, mondta el Toroczkai László, a Jobbik alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján.
Toroczkai kifejtette: az '56-os forradalom után hét esztendővel még Kádár Jánosék is általános közkegyelemben részesítették a szabadságharc résztvevőit, 2006 kapcsán azonban tíz év után, az "állítólagos demokráciában" hiányzik ez a szükséges lépés.
A Jobbik alelnöke utalt rá, hogy a Fidesz most ezt pótolhatja, ha elfogadja a Jobbik által az Országgyűlésnek benyújtott, amnesztiára irányuló törvényjavaslatot.
Toroczkai szerint 2006-ban a "megbomlott államrend idején" az utcára vonulók "alapvető politikai szabadságjogaikat gyakorolták" és a politikai ellenállás jegyében szálltak szembe "a hatalmával rendszeresen visszaélő, a jogot, a törvényeket lábbal tipró kormányzattal szemben".
A legerősebb ellenzéki erő politikusa kifogásolta, hogy Gyurcsány Ferenc és az akkori hatalom emblematikus alakjai mai napig szabadlábon vannak és méltó büntetésük töltése helyett ma is aktív politikai szerepet játszanak és a sok esetben Brüsszelből küldött millióikat számolgatják.
Toroczkai felidézte: a Budaházy-ügy 17 vádlottjára elsőfokon összesen 125 év fegyházbüntetést szabott ki a bíróság, amellyel magánemberként még az igazságügyi bizottság fideszes tagja, Répássy Róbert sem értett egyet. Bár tartózkodásukkal nem hagyták jóvá a Jobbik által beterjesztett, amnesztiára irányuló határozati javaslatot, Répássy közölte: konkrét törvényjavaslatot várnak a párttól, ezért született a mostani jobbikos beadvány.
"Szeretnénk, ha ezt az amnesztiajavaslatot most elfogadná az országgyűlés nemzeti érzelmű többsége" - mondta el Toroczkai.
A törvényjavaslat első, legfontosabb paragrafusa
(1) Nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás a 2006 október 25. és a 2010-es országgyűlési választás közötti időszakban a Magyar Köztársaság területén alapvető politikai szabadságjogok gyakorlásával, valamint a politikai ellenállással összefüggésben a polgárok által elkövetett és különösen az országgyűlés Emberi Jogi Kisebbségi, Civil és Vallásjogi Bizottsága által 2010. december 8-án elfogadott részjelentésben megjelölt események kapcsán a polgárok által kifejtett tevékenységgel elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti közbiztonság, személy, illetve vagyon elleni, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint is büntetendőnek minősülő ilyen bűncselekmények miatt.
Toroczkai hangsúlyozta: ez az amnesztia nem pusztán a Budaházy-ügy vádlottjaira, hanem mindazokra a magyar hazafiakra is vonatkozik, akik 2006 október 25. és a 2010-es választások között, alapvető politikai szabadságjogaikat gyakorolva kiálltak a jogtipró hatalom ellen.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a közkegyelem valószínűleg több száz embert fog érinteni.
alfahir.hu-jobbik.hu



Elhallgattatott titkosszolgák



Pörzse Sándor: Tiltsuk be a Jobbikot!
Remek ötlet. Ez már egyszer bejött. Emlékeznek az SZDSZ 2010- es kampányára? Akkor a Magyar Gárdát tették óriásplakátra mint elrettentő példát. Be is vált nekik olyannyira, hogy be sem jutottak a parlamentbe.
Takács Veronika: Adventi hangulatban
Azért az mégiscsak furcsa, hogy a fogyasztói szemlélet, folyton csak a testről akar gondoskodni, a lélekről pedig egyáltalán nem. Pedig aki kicsit is megpróbált egyhelyben üldögélni pár percig, és az első üres öt percében nem rögtön a mobilját matatni és nyomkodni, az tényleg rádöbben arra, hogy a száguldó sebesség korában nincs is üdítőbb kikapcsolódás, mint a lelassulás.
Elhallgattatott titkosszolgák
Az én véleményem az, hogy eddig minden kormánynak – pártállástól függetlenül – érdeke volt, hogy legyen egy szélsőséges, a törvényességen túl működő radikális szerveződés, ami a „föld alatt” tud létezni. Akiket elő lehet venni, ha a politikai érdek úgy kívánja, akikkel lehet riogatni egy egész társadalmat, akikkel a mindennapos lopássorozatot, vagy kudarcos politikát el lehet fedni, és akik tevékenységét a politikai ellenfelekkel össze lehet mosni – nyilatkozta a Bar!kádnak Mirkóczki Ádám. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos tagja lapunknak beszélt a letelepedési kötvények körüli hazugságokról, a bőnyi rendőrgyilkosság körülményeiről, és arról is, hogy miért hallgatnak el információkat a magyar titkosszolgálatok.
Bulvár, celebek, kampány
Bulvárral és celebekkel terjeszkedik a kormányhoz közeli médiabirodalom. A Class FM elnémításával egy újabb egykori Simicska-érdekeltség tűnhet el a piacról, miközben Andy Vajna rádiója növeli a befolyását. A kormány a tömegtájékoztatás átrendezéséhez jelentős mennyiségű közpénzt mozgat meg hirdetések útján. Az a következő időszak kérdése, hogy a bulvárbirodalom elmúlt hetekben bemutatott, Jobbik elleni rágalomhadjárata visszahull-e a kormánypártok fejére.
A leggyengébb láncszem
A kormánynak valószínűleg egyre kényelmetlenebb a nyomás, amit Rogán Antal ügyei okoznak, a hivatalos kommunikációban azonban továbbra is ennek az ellenkezője jelenik meg. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter körüli botrányok Orbán Viktor szerint csupán „politikai blöfftámadások”, amelyek inkább a „pozícióját erősítik”. Vajon meddig védhet a miniszterelnök egy olyan személyt, aki a közvélemény szemében alighanem pártjának legellenszenvesebb figurájává és leggyengébb láncszemévé lépett elő?
Nyújts feléje védő kart!
Ismét kezdeményezi a Jobbik a büntető törvénykönyv módosítását annak érdekében, hogy a gyermekek elleni szexuális bűncselekményt elkövetőkkel szemben alkalmazhassák a kémiai kasztrációt. Budapest legnagyobb forgalmú villamosjáratán egy kisfiút fogdosott egy 22 éves férfi a múlt héten. A gyermek és édesanyja hiába próbálta elzavarni a perverz támadót, senki nem segített nekik a zsúfolt jármű utasai közül. A Jobbik önkormányzati képviselője, Szilágyi Zsolt lépett közbe a megállóban, amikor hallotta az anya és a tapizó közötti szóváltást, elkapta a menekülni próbáló zaklatót és átadta a rendőröknek.
Magyar zebra, japán kráter
Az időtartamok: 6 nap, illetve közel 11 év. A munkák: egy gyalogátkelőhely, illetve egy 27-szer 30 méteres, 15 méter mély kráter. A helyszínek: Magyarország, illetve Japán. A tanulság: jó munkához valahol idő, néha nagyon-nagyon sok idő, máshol pedig szándék kell.
A társadalomszervezés eltérő útjai
Elmondható, hogy az eltérő nemzetfelfogásokhoz, kultúrakoncepciókhoz más-más társadalom-felfogás és társadalomszervezési elvek is társulnak. Ez azonban nemcsak a társadalom-, illetve nemzetfejlődési pálya függvénye, de – mivel a társadalomszervezés sosem értéksemleges – ideológiai jegyeket is magán visel. Ilyen ideológiai jegyek például a társadalmi konvenciókhoz, illetve a progresszióhoz való viszony, vagy az organikus társadalomfejlődés elvének követése.
Az advent két arca
Itt az advent időszaka, ilyenkor koszorút díszítünk, és minden vasárnap újabb gyertyát gyújtunk meg. Ki-ki a maga módján készülődik, hangolódik a karácsonyra. A székesfehérvári Vörösmarty Színház például idén ötödik alkalommal rendezi meg az Újszövetség Maratont, melynek keretében egy egész napon keresztül önkéntesek a Bibliából olvasnak fel részleteket.
Nekedterem
Ma már nemcsak pizzát rendelhetünk házhoz, hanem egészséges élelmiszereket is. Molnár Eszter négy éve alapította a Nekedterem oldalt, melynek segítségével néhány kattintás után friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz és különböző, a nagy áruházláncok polcain nem elérhető árukhoz juthatunk. Az ötletgazda a lapunknak adott interjúban elmesélte, kizárólag hazai kistermelőkkel dolgoznak, fontos számukra a minőség. Nagyüzemben „használt”, kizsigerelt földből ugyanis nem kapjuk meg azt, amire vágyunk, az onnan származó zöldségek, gyümölcsök ugyanis nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot. A Nekedterem tevékenységével arra is szeretnék ösztönözni az embereket, hogy ha vásárolnak valamit, akkor ne csak az árát nézzék, hanem a minőséget és a mögötte levő termelőt is, akit támogatnak vásárlásukkal.
Hlisztek és szkopcok, két fanatikus orosz szekta
A XVII. században Alekszej Mihajlovics cár vallási reformjainak hatására bekövetkezett az orosz egyházszakadás. A reformok ellenzői, akiket csak óhitűeknek neveztek, az elhagyatott orosz térségekben folytatták régi szertartásaik szerinti tevékenységüket, melyet a lakosság egy jelentős hányada magáénak érzett. A régi ortodoxia követőinek egy csoportjából született meg egy fanatikus vallási irányzat, a hlisztek szektája, mely az átlag európai ember számára értelmezhetetlen dolgokat képviselt. A hlisztekből kiválva pedig egy még szélsőségesebb csoport kelt életre, ők a szkopcok, akik 100 évvel később kezdték meg tevékenységüket.
Magyarok Dél-Németországban
A nürnbergi Húshíd sarkán álló reneszánsz kaput egy életnagyságú magyar szürke marha homokkőből faragott alakja díszíti, melynek latin felirata magyarra fordítva így hangzik: „Mindennek kezdete és növekedése van, ám az itt látható marha sohasem volt borjú”. A humoros sorok a XVI. századba vezetnek bennünket vissza, mikor a jórészt Magyarországról hajtott csordák útja az itteni vágóhídon ért véget. De bármerre is induljunk Nürnbergben, Bajorországban vagy Baden-Württenbergben, szinte mindenütt magyar emlékekbe botlunk, hála az évezredes magyar–német kapcsolatoknak.
Keresse csütörtökönként az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad weboldalon!



Ki marad a végén?



Pörzse Sándor: Plusz ezer
Múlt hét pénteken két témában is sajtótájékoztatót tartott a Jobbik. A Magyar Távirati Iroda egyikről sem volt hajlandó beszámolni. Az ok: a Jobbik kritizálni merte azt a köztévét, amely szó nélkül átvette a Jobbik 1956-os megemlékezéséről készült, azóta nevetség tárgyává vált kamuhíreket a Habony-médiától. A másik ok, hogy a Jobbik szerint az az ember, aki szerint egy fegyverkereskedelem, terrorizmus finanszírozása, illegális bevándorlás támogatása miatt is körözött személy nem nemzetbiztonsági kockázat, az maga a nemzetbiztonsági kockázat. Ő pedig nem más, mint Ghaith Pharaon szomszédja, Orbán Viktor.
Vona-Szabó Krisztina: Kisfiam, csak az egyenes úton!
Mégis azt mondom a kisfiamnak, arra nevelem, hogy tanuljon. A tudás öröméért, az intelligenciáért, a széles világlátásért. Mert annyival több, annyival értékesebb, mint akár egy csilliárdos, de emberileg zérus gázszerelő valahonnan a Váli-völgyből.
Kötvénybiznisz: igen, nem, mégsem?
Folytatódik a Fidesz kommunikációs vergődése az Orbán–Vona-találkozó óta. Nem találtak elfogadható érvrendszert arra, hogy miért nem vezetik ki a sokat támadott letelepedésikötvény-bizniszt a rendszerből. A Jobbik elfogadhatatlannak tartja a migránskvóták elutasításáról szóló Alaptörvény-módosítást úgy, hogy közben a kormány lehetővé teszi módos migránsok számára pénz ellenében a Magyarországra telepedést.
Ki marad a végén?
Újabb egészpályás letámadást hajtanak végre a Fideszhez közeli üzleti körök a médiapiacon. Az elektronikus és nyomtatott sajtó világában is kezd fullasztó lenni a kormánypártok fölénye. A Népszabadság elsüllyesztése után újabb ellenzéki fórumok kerülhetnek célkeresztbe. Ma már az a kérdés: ki marad a végén?
De hol volt most a TEK?
Személyi következményekkel járhat a rendőrségen belül az egy rendőr halálával végződő bőnyi lövöldözés. A négynapos hétvége miatti korai lapzártánk lehetetlenné teszi, hogy a lehető legfrissebb fejleményekről is beszámoljunk, az azonban már múlt hét végén látszott, hogy a laikusok és a szakma egyöntetűen azt a kérdést feszegeti: a közismerten fegyvert tartó, szélsőségesként számon tartott gyanúsítotthoz miért csak két „sima” rendőr, miért nem a Terrorelhárítási Központ erre szakosodott egységei vonultak ki. Sokan joggal idézték vissza az esetet, amikor négy éve a Budapesti Műszaki Egyetem egyik hallgatója Luke Skywalker-jelmezben egy élethűnek tűnő fegyverrel jelent meg az egyik előadóban. Miután rendőrt hívtak rá, a protokollt szerint a TEK-et küldték a helyszínre. Ha akkor igen, most miért nem?
El nem múló rémálom
Mellbevágó interjút készített 2006 egyik áldozatával az Alfahír. A Bar!kád ritkán vesz át teljes interjút máshonnan, de aktualitása, a tízéves évforduló, az elmaradt elszámoltatás okán ennek a történetnek a Bar!kád hasábjain helye van. Nagyon… Dukán Dániel kálváriáját olvasva eszünkbe juthat 1956-2006 legszimbolikusabb üzenete: hol van az elszámoltatás? Mert ahogy elmaradt a felelősségre vonás a 60 évvel ezelőtt történtek miatt, úgy várat magára 2006 igazságának feltárása és kimondása immár egy évtizede.
Köddé váló magyar sí álmok és egy nem mindennapi túra
Egy baráti kirándulás, egy, az erdő mélyén megbújó vasszörny, tériszony és némi áfonyapálinka – röviden így tudnám összefoglalni a múlt hétvégi kalandunkat. A Mátra csodás, eldugott ösvényeit akartuk bejárni, közben pedig egy sokkal izgalmasabb világba csöppentük, mely közel hatvan év távlatából szemlélve nem is tűnik valósnak.
Élet a panelházak árnyékában
A panelházak már évtizedek óta csúf betonoszlopokként pöttyözik a magyar városok látképét, látványuk épp olyan természetessé vált a városi ember szeme számára, mintha mindig is ott lettek volna. Ma Magyarországon 780 000 panellakás van, ilyen betonkockákban lakik minden ötödik ember. A panelek nem pusztán számuk miatt, de az általuk kialakított sajátos közeg hatásai révén is rendkívül fontosak.
A sokkoló valóság…
Talán nem merész kijelentés, hogy az XXI. századi ember ingerküszöbe – némi szándékos ráhatásnak is köszönhetően – immár igen magasra kúszott. Miközben az európai kultúra vészesen közeledik a szakadék felé, sokan még mindig azt gondolják, hogy a kényelmes otthonuk a problémáktól elég távol helyezkedik el, így bátran tovább lehet lapozni például az Iszlám Állam által elkövetett vérengzéseken, a migráns ösztönlények által megerőszakolt nőkön és gyerekeken, a keresztény értékrend hanyatlásán. A múlt héten azonban egy népszerű amerikai televíziós sorozat mutatta meg, hogy tág ingerküszöb ide vagy oda, a közösségi médián nevelkedő, általában struccpolitikát folytató társadalmat is lehet még sokkolni. A kérdés az, hogy a valóság mikor lesz elég ehhez?
Motoros kíséret a zaklatások ellen
A világ számos országában évek óta hívhatnak kísérőnek motorosokat bajba jutott, erőszaktól tartó emberek. Most hazánkban is elindult a kezdeményezés. Mihály Zsolt alapította a Motorosok a Zaklatások Ellen elnevezésű csoportot, amely arra szakosodott, hogy kérésre olyan gyerekeket vigyenek iskolába, akiket társaik zaklatnak. Az egyébként autós oktatóként dolgozó férfi lapunknak adott interjújában elmondta, véleménye szerint azokat a diákokat bántják társaik, akikről azt gondolják, egyedül vannak. A csoport ilyen bántalmazott gyerekek mellé szeretne odaállni, hogy megmutassák a zaklatóknak, áldozataik nincsenek egyedül.
Tarkő-hegység, a Gyimesek őre
Sokadszor jártunk már a Gyimesekben, ráadásul az idei nyáron többször is megadta a Jóisten, hogy a „csángók patakországában” kalandozzunk. Mert bár az utóbbi években számtalan „patakútra” került aszfalt errefelé, azért azok sem érnek el mindenhová, vagyis pontosabban fogalmazva: ahol az aszfalt véget ér, ott kezdődnek a kalandok. Idén a Keleti-Kárpátok egyik legismeretlenebb hegyvidékére, a Tarkő-hegységbe látogattunk.






Vörösiszap-katasztrófa: még három nap az ítéletig



Ahogy arról beszámoltunk, a héten ítéletet hirdet a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőperben első fokon a Veszprémi Törvényszék. Lapunk természetesen a helyszínről tudósít majd, addig azonban felidézzük, mi is történt 2010. október 4-én, és milyen következményei lettek a tíz halálos áldozatot követelő tragédiának.
 

Lapunk megkereste Kepli Lajost, az egykori vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság jobbikos elnökét, hogy röviden átbeszéljük Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának okait és tanulságait.

Szomorú emlék:

a Mal Zrt. ajkai tározójának X-es kazettájából kiömlő több mint egy millió köbméter erősen lúgos, maró hatású zagy öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit, és körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét tízmilliárdos anyagi kárt okozva - pusztítva embert, állatot és ingatlant.
Már a katasztrófa napján a helyszínre mentem, hogy mint az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának a tagja, első kézből szerezzek információkat
- emlékezett vissza a majd fél évtizedes eseményekre a Jobbik parlamenti frakciójának akkori és jelenlegi szakpolitikusa.

A pusztítás képei nemcsak a magyar közvéleményt, de a világsajtót is sokkolták, így az akkori fideszes parlamenti kétharmad kénytelen volt rábólintani a katasztrófa okait vizsgáló bizottság felállítására. "Nem mondhattak nemet, még arra sem, hogy jobbikos legyen a bizottság elnöke" - tette hozzá Kepli Lajos.
A bizottság egyéves megfeszített munkájának eredményeként, 2011. október 27-énnyilvánosságra hozták az okokat ismertető jelentést. Ebben konkrétan megállapították, az ipari katasztrófa hátterében egyértelműen emberi mulasztás, a technológia megszegése, és a profitmaximalizálás állt.
"Végezetül a MAL Zrt. alapvető felelőssége nem kérdőjelezhető meg [...] a katasztrófát nem lehet természeti katasztrófának vagy vis maiornak tekinteni, hisz egy sor technológiai, üzemeltetési hiányosságot lehetett az üzemnek felróni. Mindezek tételes igazolását és következményeit a bírósági tárgyalások hivatottak igazolni"
- fogalmazott a jelentés.
A jelentést egy sokkal puhább formában szerette volna elfogadni a bizottság fideszes-szocialista többsége, ha nem csapok az asztalra, talán már akkor elmaszatolták volna az ügyet
- vette át a szót a jobbikos honatya.
Ha kíváncsi a per részleteire, kövesse tematikus oldalunkat:



Légifelvételek!!! - Kolontár - a vörösiszap-tragédia helyszíne - 2010.10.08
https://www.youtube.com/watch?v=UJNRIeEvcWI
Robbantottak Kolontáron?! Vörösiszap tragédia megrendelésre?
https://www.youtube.com/watch?v=pxJIDLUX-_M
FELDERÍTŐ: Kolontár felejteni akar
https://www.youtube.com/watch?v=jQQXbYYbtrQ
FELDERÍTŐ - Nagykállói olajbárók
https://www.youtube.com/watch?v=6KitSFBDRgk
K.O. - Száva vs Jakab - "A zsidók és a romák hátán jutottak be a Parlamentbe!"
https://www.youtube.com/watch?v=VVb2cu00seo




Mindenesetre, a lakosság egyértelműen felelősöket akart látni, így végül a parlament nagy többséggel elfogadta a bizottság jelentését.
Maga a vörösiszap-per 2012. szeptember 24-én vette kezdetét, és ahogy Kepli Lajos felidézte, megelégedéssel töltötte el, hogy az ügyész által ismertetett vádirat lényegében megegyezett a bizottság jelentésével, és a katasztrófa bekövetkeztét emberi mulasztással indokolta, szemben a Mal Zrt. védekezésével, amelyben természeti okokra hivatkoztak. A bíróság előtt 13 gyanúsítottnak kellett felelnie, köztük a cég tulajdonosának és ügyvezetőjének, B.Z.-nek is.
7176 oldalnyi jegyzőkönyv készült a perről
Kepli példás, elrettentő erejű ítéletben reménykedik, mint mondta, Magyarországon nem érhet többet a profitérdek az emberek életénél. De véleménye szerint

ez szolgálná a társadalom igazságérzetét is.

Ugyanakkor felháborítónak nevezte az ellenzéki politikus, hogy szemben Orbán Viktor korábbi ígéreteivel, továbbra sincs esély arra, hogy a rekultivációra és kárpótlásra költött több milliárd forintnyi közpénzt valaha is visszaszerezze a magyar állam.
"Sőt, nemhogy pozitív irányban nem történt változás, de az elmúlt 5 évben egyenesen le is építették a környezetvédelmet"
- utalt Kepli Lajos arra a tényre, hogy továbbra sem kötelezi a hazánkban működő cégeket arra a jogszabályalkotó, hogy pénzügyi garanciaalapot hozzanak létre egy esetleges katasztrófa költségeinek megtérítésére.


Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi hatóságokat a kormányhivatalok alá szervezték. A legerősebb ellenzéki párt politikusa szerint a hatósági ellenőrzés gyengülésére jó példával szolgál a Csepelre tervezett konténerterminál is, ahol a beruházók veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet létesítenének a lakóövezet közelében.
Ketyegő bombákon ülünk, és a BVM Illatos úti telephelye bebizonyította, a jelenlegi struktúra nem képes gyorsan, megelőző jelleggel beavatkozni, azaz nem képes megvédeni a magyar állampolgárokat
- sóhajtott fel Kepli Lajos.
Vajon, hoz változást a vörösiszap-per?
alfahir.hu - jobbik.hu


Kovács Zoltán elképesztő magyarázatot adott a munkaerőhiányra


A kormány túl jól dolgozik, ez a probléma.

Magyarországon nem azért van munkaerőhiány, mert elvándoroltak a szakemberek, hanem azért, mert az elmúlt években 600 ezernél is több munkahelyet teremtett a kormány

Ez a fasz véletlenül nem a soros alapítvány neveltje !!!! Még a Gyuri bátyátok sem szokott ekkorát hazudni , csak a kommunisták hazudtak éjjel , nappal minden órában , minden frekvencián , erre még a hallottak is átfordulnak a fekvő helyzetben , mert nem birják ki nevetés nélkül !!!!
Biztos a Tiborc családnál volt vendégségben és a Tiborc panasza itt az volt , hogy nagyon sok munkahelyet teremtet az olajmaffia kormánya !!!!
- mondta Kovács Zoltán csütörtök este az M1 aktuális csatornán.
A kormányszóvivő szerint a munkaerőt "felszippantotta" a magyar gazdaság, amely négy éve folyamatosan bővül. Hozzáfűzte, hogy az ország erősödésével váltak lehetővé olyan intézkedések, mint az adócsökkentés és a bérnövekedés.
Kovács Zoltán kitért arra is: az országnak elemi érdeke, hogy minél több szakmunkása legyen, illetve a képzett munkaerőt sikerüljön itthon tartani. "Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy elinduljon egy bérfelzárkóztatás mind a régió, mind pedig az Európai Unió átlagához képest" - tette hozzá.



Döbbenetes hír érkezett! Meglepően hamar jön a 180 ezer forintos minimálbér Magyarországon!


Döbbenetes hír érkezett! Meglepően hamar jön a  180 ezer forintos minimálbér Magyarországon!
A munkavállalóknak és a szakszervezeteknek is kedvező a kormány javaslata a minimálbér és a garantált bérminimum felzárkóztatására, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertetett pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén – közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) hétfőn az MTI-vel

A MOSZ számításai szerint a kormány által javasolt 15 százalékos emelésnek köszönhetően a minimálbér a jelenlegi 111 000 forintról 2017. január 1-jétől 128 000 forintra, 2018-ra pedig a további 8 százalékos emeléssel 138 000 forintra nőne, így 2018-ra a nettó összege elérné a 92 000 forintot. A minimálbér nettó értéke 2018-ra elérné a létminimum szintjét. A garantált bérminimum emelésére vonatkozó kormányzati ajánlással a szakmunkás bérminimum 2018-ra meghaladná a 180 ezer forintot – tették hozzá.
A szakszervezet szerint azonban a minimálbér felett álló bérek emelkedésénél még nagy a bizonytalanság, hiszen ott nem lehet kötelező erejű rendeletekkel elérni a fizetés emelést. Az érintett munkavállalók esetében a munkaadókat terhelő járulékok jövőre tervezett 4 százalékos, majd további 4 éven át évi 2 százalékos csökkentésétől várja a kormány a bérek érzékelhető emelkedését.
Kiemelték: ennél a munkavállalói körnél a munkahelyi, ágazati szakszervezeteknek egyebek mellett el kell érniük, hogy a munkaadók ténylegesen engedjék át béremelések formájában a dolgozóknak a járulékcsökkentés költségmegtakarító hatását.
A Munkástanácsok támogatja a kormány javaslatát a bérek felzárkóztatására és egyetért azzal a helyzetértékeléssel, hogy a javaslat túlmutat az éves béremelések keretein – olvasható a közleményben.



Kósa Lajos szerint a kormány gazdaságpolitikája igazi sikertörténet

2016. november 22. 21:58

A kormány gazdaságpolitikája az elmúlt hat év alapján egy sikertörténet - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kedden az M1 aktuális csatorna műsorában.







Lajoskám téged sem az eszedért , és az igazmondásodért szerettünk meg !!!
És amúgy hogy állnak a luxus villáid dolgai , csak tán nem ez ügyben jártál itt fenn , csak közben elkapott egy pár riporter , és kénytelen voltál valamit rögtönözni a sajtó számára , és ők meg itták szavaidat , mert tele volt bölcsességgel . Csak elfelejtetted közölni , hogy míg ti a luxus villáitokon ügyködtök a magyar családok meg éheznek , mit családok a jövő nemzedéke a gyerekek korgó gyomorral térnek nyugovóra !!!
Mert az még rendben is volna , hogy loptok, raboltok , de , hogy családokat kilakoltattok , hajléktalanná teszitek , és éheznek a szétszakított családok , mert nektek azok az otthonok is kellenek , hát én megértem a betelepülőknek is lakni kell valahol elvesszük a családoktól , a cigányoktól nem vehetitek el , mert azokat már lelakták a parkettákat eltüzelték , ezekledózerolásra várnak !!!
A zsidóktól nem vehetitek el , pedig még mindig nem fizették ki az alvállalkozó iparosokat, és ők is a betelepülőkre játszanak , pedig e ki nem fizetett lakásokért politikai döntés értelmébe magyar családokat költöztethetnétek , de kéz kezet mos alapon mindig másról habracsoltok !!!


Ja hogy ezeket leszámolva tényleg siker propaganda az egész villa szerzési ügyetek !!!!




A frakcióvezető szerint nemcsak a kormány, de az egész ország sikere, hogy folyamatosan emelkedik a reálbér, nő a gazdaság, csökken a munkanélküliség és az államadósság, stabil és rendkívül alacsony a költségvetési hiány, illetve kicsi az infláció.

"Tehát ezek a tények (...) teszik lehetővé, hogy a bérfelzárkóztatást is megkezdjük" - fogalmazott.


Törvényes volt a választás

Törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás - jelentette ki Kósa, miután az Országgyűlés - a kormánypártok és az LMP támogatásával - megválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját.

Az MSZP szerint az alkotmánybíró-választás törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjainak száma - a szocialista delegált lemondása után - nem érte el a törvényileg előírt minimum létszámot.

Kósa Lajos erre azt mondta: a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.

Az egész "hajcihő" csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az MSZP-sek nem voltak hajlandók egy olyan alkotmánybíró-jelöltet sem megnevezni, akit támogatnának. A Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni - jegyezte meg.

A megválasztott alkotmánybírákat úgy jellemezte: kikezdhetetlen a szakmai előéletük, hibátlan a pedigréjük.

Szerinte a parlamenti ellenzék két részre bomlott: míg a "Molnár-Vona-Gyurcsány-tengely" mentén egy olyan csapat szerveződik, amely mindent megakadályoz, elutasít, addig az LMP-vel, bár "nem állt be a Fidesz mögé", fontos kérdésben meg lehet állapodni.
Forrás: Sztárklikk




Eltűnt a Rogán jobbkezéhez köthető gyanús ingatlanszerzés dokumentuma



A Belváros irattárában tűnt el egy adásvételi szerződés. Ez a Magyar Narancs szakértője szerint törvényellenes.
Nincs meg a Belváros irattárában az az adásvételi szerződés, amely arról vallott volna, hogy az Aulich utca 3. szám harmadik emeleti lakást hogy adta el a főváros V. kerülete Fürstner József fogorvosnak, írja a Magyar Narancscikke. Fürstner később ezt a lakást apportként vitte be Kertész Balázs, Rogán Antal egykori jobbkezének, ügyvéd barátjának cégébe, egy neki nem túl előnyös konstrukcióban, ahogy erről (és még sok másról is) beszámolt az Indexmonstre cikke. A Magyar Narancsnak válaszul küldött levelében a Belváros azt írta, nekik nincs meg a szerződés – ez a lap szakértője szerint egyébként törvényellenes. Ellenben a Földhivatali ingatlan-nyilvántartásból beszerezhető a dokumentum. Fürstner 2011-ben kedvezménnyel vehette meg a lakást.
A nemzetbiztonságiak jól dolgoztak így se hírük se hamvuk nem maradt , kósza pletykákra meg nem adtak eddig sem , ez után meg, legfeljebb elköltöztök az ígéret földjére , és nem érhet útól az igazság szolgálat , mert az egy gazság szolgáltatás , és a ti kezetekben van !!!!!


Tarsoly: A külügyminisztérium hozta befektetőnek Pharaont





A Magyar Narancsnak adott interjújában a Quaestor volt vezére arról beszélt, hogy a Csepel-sziget északi részének beépítéséhez a külügyminisztérium hozott befektetőt: Ghaith Pharaont.
A csütörtökön megjelenő Magyar Narancs interjút közöl Tarsoly Csabával, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottjával.
lap honlapján azt írják, Tarsoly az interjúban beszél többek özött a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrészről, a Duna Cityről is.A Soroksári-Duna-ág menti mintegy 33 hektár tulajdonjogának 50 százalékát megszerezte a Quaestor-csoport, és egy 500 000 m² alapterületű ingatlanfejlesztést terveztek a területen.
Tarsoly az interjúban elmondja, kaptak egy kérést, hogy nincs Budapesten normális konferencia-központ, ezért a Finta Építész Stúdióval közösen terveztek egy 10 ezer fős központot is szállodával, mintegy 300 milliárd forintért.
Az ügylethez kormányzati segítséget is kaptak, Tarsoly elmondása szerint egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel egy befektetőt a Quaestornak, hogy végre beindulhasson a projekt:
2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.
Az ügyről megkérdeztük a külügyminisztériumot is, amely kérdésünkre nem tagadta, hogy megtörténtek a Tarsoly Csaba által elmondottak, de szerintük több projektet is ajánlottak több befektetőnek is.


Nem tagadja a külügy, hogy ők ajánlották Pharaont Tarsolynak





A hideg futkos a hátunkon az emberiség közeljövőjétől



A Black Mirror 2013-ban jóformán előrevetítette a Brexitet és Trump győzelmét, mégsem ezek voltak a legdurvább jóslatai, amelyek bármikor valósággá válhatnak – hát persze hogy a britek csinálták meg a legmorbidabb humorú, orwelli jövőképeivel mégis félelmetes sorozatot. Az 1080p bemutatja az angol szatíracsászár, Charlie Brooker antológiáját, a Fekete tükröt.
A korai videojáték-kritikáiról, a Guardianben megjelent publicisztikáiról, a tévékritikus tévéműsorairól és valóságshow-paródiáiról is ismert Charlie Brooker 45 évesen ért el oda, hogy a huszonegyedik század George Orwelljének nevezzék – Orwell maga is 45 volt, amikor befejezte leghíresebb művét, a disztópia csúcsát, az 1984 című regényt.
Brooker azzal a Black Mirror című sorozattal ért el nemzetközi áttörést, amely kezdetben még csak a Channel 4 nézőit nyűgözte le, de nemrég megjelent harmadik évadját már a Netflix karolta fel. Az antológia-jellegű (és ezért legtöbbször a hatvanas években futott, hasonlóan csavaros és futurisztikus Alkonyzónával egy lapon emlegetett) sorozatról Brooker azt mondta: „minden epizód más szereplőkkel, más helyszíneken, más valóságban játszódik. De mindegyik arról szól, ahogyan most élünk – és arról, ahogy 10 perc múlva élhetünk, ha valamit elrontunk”.
Charlie Brooker
© Eric Charbonneau/Netflix
Azt, hogy a Black Mirror a többi sci-fihez képest valóban vérfagyasztó hatást tud kiváltani a nézőiből, annak köszönhetjük, hogy pont egy olyan jövőben játszódnak az epizódjai, ami a saját életünkre nézve is elég közelinek tűnik. Tudunk félni az önszántából milliókat gyilkoló Darth Vadertől? Nem, mert a Star Wars egy teljesen valóságidegen világban játszódik. Tudunk félni egy filmbeli afrikai diktátortól? Nem, mert Afrika földrajzilag és kulturálisan is elég távolinak tűnik. Viszont ha bemutatják, hogy a jelenkor Facebook-függősége, adatvédelmi visszaélései vagy politikai szélsőségei hová vezethetnek éveken, vagy akár hónapokon belül – na, attól össze lehet rezdülni.
A világhírű jövőkutató, Gerd Leonhard mondta idén egy előadásában, hogy 2016-ban érkeztünk el a technológiai fejlődés fordulópontjához, azaz innentől nem lineárisan, hanem exponenciálisan történnek majd meg azok a változások, amelyek a mindennapjainkat is érintik – szemben azokkal az időkkel, amikor a sci-fi és a disztópia távoli műfajok voltak. Vagy ahogy Leonhard állítja:
Az emberiség többet fog változni a következő 20 évben, mint az elmúlt 300-ban
Trump és Boris Johnson is ebből a sorozatból merített?
Black Mirror második évadának harmadik része, a Waldo egy időközi önkormányzati választás kampányidőszakában játszódik, a szokásos konzervatív és munkáspárti jelöltet pedig az újságírók mellett egy helyi sztárkarakter, egy komédiás által megformált nagy kék maci, Waldo is meginterjúvolja. A képernyőn megjelenő alak a gyerekbarát kinézete ellenére alpári humorával szerzett nagy népszerűséget, így interjúi is inkább a jelöltek sértegetéséről szólnak.
Aztán Waldo jogtulajdonosa kitalálja, hogy mekkora poén, mi több, rendszerellenes kiállás lenne, ha a kék lény is indulna a választáson. Az őt irányító humorista annak ellenére belemegy, hogy ő is elismeri, a politikához semmi érzéke. A kampány során így továbbra is egy dolgot tud felmutatni Waldo: a többi jelöltet porig alázza, miközben nem képvisel semmit azon kívül, hogy az unalmas politikai szövegek helyett végre valami szórakoztatót tud mondani. Ismerős? Utólag szinte pontról pontra rímel Donald Trump politikai villámkarrierjére, de Brooker elmondása szerint a britek Trumpja, a tévés bohócból külügyminiszterré avanzsált Boris Johnson ihlette az epizódot – ő volt az egyik első brit politikus, aki a szürke közéletből kiemelkedve populista jelszavakkal, szórakoztatóipari termékként tudta megszólítani a választókat.
Még a karácsony sem szent. Sőt, hátborzongató
Egyik állandó témája a sorozatnak a „nézői kultúra”, vagyis az, hogy az emberek mennyire szeretnek kívülről szemlélni különböző dolgokat, még akkor is, ha az agyuk az ellenkezőt diktálja. Ez a valóságshow-paradoxon alapja is, nálunk is sokáig benne volt a közbeszédben, hogy „senki sem nézi a Való Világot, mégis a legnézettebb műsor”. Az első évad első részében például egy terrorista tesz közzé egy videót a Youtube-on, amelyben a királyi család egyik elrabolt tagjának megölésével fenyegetőzik, szabadon engedéséhez pedig csak egy feltételt köt: a miniszterelnöknek a tévében, élő adásban kell közösülnie egy disznóval néhány órán belül, olyan technikai követelmények mellett, amelyek lehetetlenné teszik, hogy meghamisítsák a felvételt.
A híres disznó-jelenet az első évadból
© Channel 4
Merész kezdés egy vadonatúj sorozatnak (ilyet is csak a Channel 4-on lehet), és Brooker egyből odacsapott mindenkinek. Az egyértelmű politikai szatíra, valamint a kormány és a királyi család abszurd viszonyának taglalásán kívül erős médiaetikai tanmese volt, a közösségi média csordaszellemének kegyetlen feltérképezésével („kibaszott internet” – vonja le a következtetést két szóban a kormányfő), az eseményig a tévé előtt visszaszámláló nép álszent érdeklődése mellett. Az pedig már hagyján, hogy később remek párhuzamként szolgált David Cameron „piggate” néven elhíresült botrányának.
Egy ilyen sorozattól, amelyből egyszerre árad a cinikus humor és depresszív sötétség, tökéletes húzás volt két háromrészes évad után egy karácsonyi különkiadással előjönni: a White Christmas című epizód nemcsak a legösszetettebb, de egyben a leghidegrázósabb is, amelynek befejezése  után érdemes emberek közé menni, mert ha az agy képes a túlpörgésre, akkor ez az epizód kihozza belőle.
Mad Men-sztár Jon Hamm főszereplésével készült rész hármas tagolású: az első egy kiterjesztett valóságra épülő, csajozást segítő szolgáltatást mutat be, a második egy olyan világot, amelyben az emberek digitális másolatot készíthetnek magukról, egyfajta posztmodern rabszolgaságot engedélyezve, a harmadik pedig egy olyan appot, amelynek segítségével a „valóságban” blokkolhatunk, elnémíthatunk akárkit – és ennek következményeit. Végül pedig úgy érnek össze a szálak, hogy attól hetekig nem tudunk szabadulni.
Az emberi gonoszság kiapadhatatlan téma
2013 környékén érezhetően volt egy hangulatváltozás az online viselkedésünkben. Általános érzetté vált, hogy a közösségi média mérgező és inkább visszafelé fejlődik. De alapvetően technológia-párti vagyok, remélem, ezeket a hibákat ki tudjuk javítani a jövőben” – valószínűleg ez a korhangulat adta az inspirációt a már az amerikai Netflix által berendelt új részekhez is a fenti sorokat nyilatkozó Brookernek, aki a nagy bejelentéskor még nem is sejtette, hogy a Brexit és Trump megválasztása újabb hájpot ad a sorozatnak.
Az előretörő streaming-felület egyértelmű választásnak tűnt a Black Mirrrornak, hiszen az amerikai piacon kevés helyen kaphattak akkora szabadságot, mint itt, ráadásul így a külön filmként funkcionáló részek egyszerre premiereztek, tehát bármelyik résszel el lehetett kezdeni az újra a legbensőbb félelmeinkkel játszó etapot.
Az egyetlen aggodalomra okot adó dolog az volt, hogyan funkcionálnak a britnél jóval píszíbb, optimistább amerikai közegben Brooker ötletei. Nos, az már az elmúlt hetek reakcióiból is egyértelműen látszik, hogy ugyanolyan eltérően értékelik az új részeket is, mint a korábbiakat. Van, aki a horrort,  van, aki a társadalomkritikát dicsőíti az új részekben.
Utóbbiak kedvence a Bryce Dallas Howarddal készült Nosedive lesz, amelyben a történet szerint a nem túl távoli jövőben mindenkit a közösségi oldalakon elért átlagpontszáma alapján ítélnek meg. Azaz minél rosszabbul értékel minket a környezetünk, annál inkább a társadalom perifériájára szorulunk. A lájkvadász korszellemet kifigurázó epizód a lehető legrosszabb forgatókönyvet vetíti előre, egyetlen hibája, hogy talán túl szájbarágósan ítéli el a sokszor felületes, hazug és torz online valóságunkat.
Bryce Dallas Howard a Nosedive című epizódban
© David Dettmann/Netflix
Aki azonban egy szinte az elviselhetetlenségig húzott pszicho-horrorra vágyik, annak a Playtest fog leginkább bejönni. Brooker itt nem állta meg, hogy a történetben ne szóljon be a nagyszájú, magabiztos amerikai sztereotípiájának. A főszereplő, Cooper (Wyatt Russell) világkörüli úttal késlelteti a szembenézést magával és anyjával apja halála után, ám utazása végén olyan helyre kerül, ahol pont ezekkel a félelmeivel kell szembenéznie egy játék során. Az epizód azonban a felszíni ijesztgetés mélyén elég súlyos kérdéseket vet fel az emberi identitásról és emlékezetről, ami lehet, hogy csak második nézésre tűnik fel igazán. Ezek után már nem is meglepő, hogy az epizódot a hasonló felépítésű Cloverfield Lane 10 rendezője, Dan Trachtenberg jegyzi.
Ahogy az első két évad egy-egy részének (White Bar) esetében, ezúttal is akad egy jelenben játszódó epizód, a Shut Up And Dance, amely egy már megtörtént esetet turbóz fel. A könyörtelen online zsarolásról szóló rész után a maradék hitünk is elveszik az emberiségben. A fiatal kamasz főhős, Kenny (Alex Lawther) olyan csapdában találja magát, amiről végig sejtjük, képtelen lesz győztesen kikecmeregni belőle. Azon túl, hogy Kenny a szemünk láttára veszíti el naivitását a fenyegetések hatására, az emberi gonoszság olyan bugyraiba tesz kirándulást, hogy szinte már mi is azt kívánjuk nézőként, inkább végezzen magával.
Alex Lawther a Shut Up And Dance című részben
© Laurie Sparham/Netflix
De abban is van valami egészen különös irónia, hogy a harmadik évad, sőt talán az egész széria leginkább körülrajongott része a San Junipero, amely a megszokottól eltérően végig fenntartja a kezdeti optimizmusát. Itt nem olyan eredendően gonosz a társadalom, és a technológiát sem fordítjuk saját kárunkra. A szimulált valóság, az életen túli élet nem először jön elő a sorozat rövid történetében, de ilyen bájjal (Mackenzie Davis és Gugu Mbatha-Raw párosa több mint tökéletes) és a nyolcvanas évek nosztalgiájával vegyítve teljesen üdítően hat a koncepció.
Ez nem marketing, ez a valóság
A végére azért jutott még két, a Black Mirror átlagminőségéhez képest didaktikusabb, de így is elképesztően addiktív epizód. A Men Against Fire az oly sokszor elővett kiterjesztett valóságra tesz rá még egy lapáttal, gyakorlatilag azt mutatja be, milyen lenne, ha a Pokémon Go alapötletét a haditechnikában is alkalmaznák. Valójában persze, ahogy azt már elvárjuk a szériától, egy sokkal valóságosabb idea is rejtőzik a cselekmény mögött: a számunkra is ismerősen csengő ellenségközpontú politikáról, a magasabb szintre emelt propagandáról szól. A – kissé feleslegesen – nagyjátékfilm hosszúságú, skandináv mozikat idéző záróepizód, a Hated in the Nation meglepő módon egy CSI-sorozatból sem lógna ki, a hagyományos nyomozói vonalat azonban pont kellő mértékben törik meg a Twitter sötét oldalát és a gyűlölet-bűncselekményeket feszegető momentumok.
Faye Marsay, Jonas Karlsson, Esther Hall és Kelly Macdonald a Hated In The Nation epizódban
© Laurie Sparham/Netflix
Bár a Netflix 12 részt rendelt be Brookertől, végül úgy döntöttek, ketté osztják őket, azt viszont egyelőre nem tudni, mikor készítik el és teszik elérhetővé a maradék hat epizódot. De Brooker addig sem hanyagolja el a szériát – olyan promókkal látja el az újabb részekre váró rajongókat, amelyek önmagukban méltóak a Black Mirror név viselésére. Legutóbb például egy olyan kitalált technológiához készített kamureklámot, amellyel a Netflix-sorozatokat közvetlenül a szemgolyónkon keresztül elérhetjük:
De más fronton is tetten érhető a sorozat és a valóság találkozása. Donald Trump november 8-i választási győzelme után szűkszavúan, mégis sokatmondóan reagált a széria, stílusosan a Twitter-csatornáján keresztül:




Ilyen az, amikor Steven Seagal útlevelet kap Putyintól - fotó



Putyin tudta, hogy Seagal szeretne orosz útlevelet, ezért adott neki.
Személyesen adta át az orosz útlevelet Steven Seagal amerikai színész-producernek pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök. 
A találkozón a Kreml közlése szerint Putyin azt mondta Seagalnak, hogy tudta, hogy orosz állampolgár szeretne lenni, mert erről még régen egyszer beszélgettek, de hozzátette: "azt mondtuk, hogy ha ez megtörténik, akkor annak teljesen depolitizáltnak kell lennie". Az elnök azt mondta, Seagalnak sok barátja van Oroszországban és üzleti tervei is az országban, ezért ha kap egy útlevelet, akkor egyszerűbb lesz találkoznia a barátaival és véghezviheti a terveit is. Putyin azt is mondta, hogy bár ez egy gesztus, taán jelezheti az országaik közti viszony javulását is.
Seagal oroszul köszönte meg az útlevelet, és azt mondta az üzleti terveiről érdeklődő Putyinnak, hogy minden rendben van velük, és majd később még úgyis megbeszélik a világ dolgait.
Az orosz elnöki sajtóhivatal még november 3-án közölte, hogy Putyin orosz állampolgárságot adományozott Seagalnek, a 64 éves, hétdanos aikidomester és volt hollywoodi filmszínész ugyanis a dzsúdósként a küzdősportokat szintén kedvelő az orosz államfő barátja.
© Kremlin.ru
Seagal akkor közölte, hogy "rendkívüli módon hálás" az állampolgárságért, amelyet Peszkov szerint azért kapott meg, mert törekedett annak megszerzésére és mert meleg érzéseket táplál Oroszország iránt. Steven Seagal nyíltan kiállt Oroszország mellett, amikor az Ukrajnától elcsatolta a Krímet. A színész két éve a Rosszijszkaja Gazeta című lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy az annexió - amelyet az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismer el - "nagyon ésszerű lépés volt" a félsziget orosz ajkú lakosságának védelmében és a szevasztopoli haditengerészeti bázis biztosítás szempontjából.
Seagal, aki Kaliforniában nőtt fel, többször hivatkozott arra, hogy oroszországi és mongol felmenőkkel rendelkezik, bár legutóbb a fehérorosz elnöknek magyarázta azt, hogy fehérorosz ősei voltak. A Moszkovszkij Koszomolec című napilap szerint Seagal apai nagyapja, a Minszkben született Nátán Zigelman nevét angolosította a színész.
A volt mozisztár egyébként gyakran megfordul Oroszországban és sajtóértesülések szerint egy szeptemberi szahalini látogatásakor kijelentette, hogy fel szeretné venni az orosz állampolgárságot, hogy több időt tölthessen el orosz barátaival.
Steven Seagal 2016 januárja óta ráadásul szerb állampolgár is. 
Putyin korábban más ismert személyiségeknek is adományozott orosz állampolgárságot, köztük Gérard Depardieu francia színművésznek és Roy Jones Jr. amerikai profi ökölvívó világbajnoknak. Mindketten támogatták a Krím Oroszországhoz csatolását. Az orosz elnök 2013-ban Depardieu-nek, idén januárban pedig Ezio Gambának, az orosz cselgáncsválogatott edzőjének nyújtotta át személyesen az orosz útlevelet. 




Szijjártó minisztériuma megerősítette, hogy összehozták Tarsolyt és Pharaont



kasnyikm





Gaith [sic] Pharaon szabályos körülmények között, vízummal és tartózkodási engedéllyel volt Magyarországon, az országba történő belépése ellen egyik schengeni tagállam és az Interpol sem emelt kifogást. A KKM-nek és a Befektetési Ügynökségnek nem volt feladata az ő további ellenőrzése, és nem volt oka arra, hogy elzárkózzon a befektetési lehetőségek kiajánlásától”
írta nekünk a Külgazdasági és Külügyminisztérium, miután arról érdeklődtünk, milyen kapcsolatban volt a KKM Ghaith Pharaonnal, és mi alapján választották ki, hogy elvigyék a Quaestorral folytatott tárgyalásra.
Magyar Narancs holnap megjelenő interjújából derült ki, hogy Ghaith Pharaon volt az az arab üzletember, akivel Szijjártó Péter minisztériuma összehozta Tarsoly Csaba csaló cégbirodalmát. Arról már a Quaestor-csoport bedőlése után is lehetett olvasni, hogy a bedőlés (2015. március 9.) előtti napokban Magyar Levente államtitkár személyesen mutogatta a Duna City fejlesztés helyszínét "arab befektetőknek".
Az viszont új információ, hogy a szóban forgó arab befektető nem más, mint Ghaith Pharaon, akit már akkor is körözött az Interpol. És ezek szerint nem csak Tarsoly Csaba állítja ezt, hiszen ezzel most megerősítette az információt a minisztérium is.
A KKM válaszában kitér arra is, hogy a minisztérium alatt működő Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) feladata, hogy magyarországi befektetési lehetőségeket ajánljon külföldi befektetőknek, szóval csak ebben a feladatkörben jártak el.




Kilakoltatási cunami előtt



Közzétéve 2016-11-22 | Szerző: Admin
tuzokol1 
 
 

Bedőlt devizahitelesek: tömegeket adhatnak végrehajtók kezére a bankok

Még mindig nagy gondban vannak a fizetni ma sem tudó vagy már a végrehajtási szakaszba jutott devizahitelesek. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi közlése szerint 144 ezer a bedőlt hitelesek száma, s az ő megsegítésükre bocsátott ki ajánlást a bankok számára, melyben személyre szabott megsegítést is javasol. Ugyanakkor sokak számára az ez út is járhatatlan – állítják a Profit7.hu-nak nyilatkozó szakemberek.
Az MNB ajánlása elsősorban arra tesz kísérletet, hogy a hitelezők törekedjenek a nehéz helyzetbe került ügyfeleikkel megállapodásra jutni tartozásuk rendezése érdekében – mondta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Úgy fogalmazott: szinte valamennyi, pénzügyileg problémás ügyfelüket majdnem azonos tartalommal bíró levélben tájékoztatják elméleti lehetőségeikről. Azért nevezhetjük csak elméleti lehetőségnek, mert általában az első megkeresés szinte kizárólag általános megoldásokat javasol akkor is, ha erre az adós nem is jogosult. Az esetek döntő többségében az ingatlan értékesítése szerepel az első helyen, ezt követően a Nemzeti Eszközkezelő (NEK) programját említik, illetve a családi csődvédelmet, azaz közismertebb nevén a magáncsőd intézményét. Erre vonatkozóan a legnagyobb az ügyfelek elutasítása, szinte fel sem merül senkiben ez a program.
Sajnálatos módon az ajánlásban megfogalmazott szerződések átalakítása, ami figyelembe venné az árfolyamveszteségből adódó részleges banki teherátvállalást, az ajánlatok egyikében sem található meg. Az is feltűnő, hogy néhány nagy kereskedelmi bank látványosan utasítja el a NEK programban történő adósi részvételt. Bár erre a törvény szerint lehetősége van – üzletpolitikai mérlegelése, döntése alapján -, a kikényszerített végrehajtási eljárások azonban soha nem tudják biztosítani a teljes megtérülésre vonatkozó hitelezői elképzelést.
Az elnök emlékeztetett arra, néhány hónappal korábban egy hitelezői konferencián a pénzintézetek leginkább a követelés értékesítésében vagy a végrehajtási eljárásokban látták a megoldást, ezzel vezetve ki a rossz hiteleket a portfólióból. Mindez azt feltételezi: a legritkább esetben kerülhet sor arra, hogy egy új szerződésben, egy alacsonyabb tőkeösszegre vonatkozó megoldással találkozzanak a ma még bizonytalan helyzetben lévő hiteladósok. Az is tény, hogy számos esetben a végrehajtás elindítása az ügyfelek irányába egy olyan hitelezői nyomásgyakorlás, ahol más nem következhet be, mint az ingatlan értékesítése.
kes
Ezt követően arra még találunk példát, hogy a további tartozástól a pénzintézet részben vagy akár teljes egészében is eltekintsen, ugyanakkor a végrehajtási összegek jelentős mértékű megfizetése elkerülhetetlen. Erre vonatkozóan a jogalkotónak lennének feladatai, nevezetesen az, hogy ilyen esetekben egy egyszeri, a jelenleginél jóval alacsonyabb díj megfizetése mellett fejeződhetne be a végrehajtási eljárás. Jelen esetben a felszámított díjak a végrehajtási eljárás valós költségeitől távol vannak, azok túlzóak és aránytalanok – állítja Barabás Gyula.
A Széchenyi Hitelszövetkezet elnöke kiemelte, a jegybank ajánlása nem tekinthető kötelezésnek, ugyanakkor ennek be nem tartását bírságolás követheti. Sokan vitatkozhatnak azon, hogy az ajánlásban foglaltak szükséges vagy elégséges mértékben járulhatnak hozzá a lakosság pénzügyi konszolidációjához, az abban rögzített alapelvek megfelelnek-e a jegybanki céloknak, nevezetesen az otthon megtartásának, illetve az adósok életük végéig tartó végrehajtási eljárásának elkerülésének.
Ajánlás és valódi megoldás
A jegybank ajánlása olyan, mintha nem akarna tudomást venni a valóságról. A 144 ezer bedőlt, és még ennél is több, bedőlés szélén lavírozó hitel a társadalom számára kifizethetetlen. Ugyan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a Bankszövetség számára a fizetésképtelen adósokkal történő megegyezéshez ajánlott feltételek racionálisak, ám nem teljesíthetőek. Racionálisak, mert azt próbálják előírni, hogy az emberektől a tartozásuk kapcsán csak annyi pénzt vehessenek el a bankok törlesztőrészlet címen, amennyi nem veszélyezteti a megélhetésüket. Ezzel együtt csak annyira nyújthassák meg a futamidőket, hogy a nyugdíjas évekbe ne lógjon bele. Véleményem szerint ugyanakkor ez így kivitelezhetetlen” – fogalmazott Bertha Szilvia,a Munka Becsülete Alapítvány elnöke.
Értem én a jó szándékot, csak álmodozás helyett a valósággal kellene szembenézni: a mai keresetekből, a mai vagyoni helyzetben, a társadalom egyszerűen nem tudja kifizetni azokat az összegeket, amiket a bankok követelnek rajtuk” – fogalmazott. Számszakilag, fizikailag képtelenség. A bedőlt hitelek a GDP öt százalékát teszik ki, ez a költségvetéshez viszonyítva annak mintegy tíz százalékát jelenti. Ezek csak a bedőlt hitelek. S a lakosságtól elszívott forrásoknak a gazdaságra gyakorolt hihetetlenül fékező hatásáról még nem is beszéltünk.
Az alapítvány elnöke elmondta, a kölcsönöket jellemzően a 30 év felettiek vették fel. Ennek nagyjából 10 éve (7-11), így ők most 40 év felettiek. A bankok az elszámolást követően jellemzően az eredetileg felvett összegek másfél-kétszeresét (néha még ennél is többet) tartják nyilván és követelik tőketartozásként most, ennyi év törlesztés után is. Ha az eredeti konstrukcióban, 20-30 évekre tudták vállalni az adósok az eredeti összeget, akkor annak kétszeresét, zömében kedvezőtlenebb kereseti helyzetben vajon hány évre tudják vállalni? Hiszen 25 év múlva nyugdíjasok lesznek. Tehát, többszörös tartozást kellene nagyjából az eredetivel megegyező futamidővel, az esetek nagy részében hasonló, vagy kisebb törlesztőrészletek mellett visszafizetni. Ez számszakilag képtelenség – fogalmazott.
Felmondott hitel és a banki tárgyalókészség
A pénzintézetek valóban megkeresik az adósokat ajánlataikkal. Viszont felmondott hitelek esetén erre tapasztalatom szerint, az általam ismert ügyekben nem került sor. A fel nem mondott hitelek esetén a pénzintézetek egy levelet küldtek ki az ügyfelek részére, és az ügyfél a levélben felsorolt megoldási módok közül választhat. Tapasztalatom az, hogy a pénzintézetek többsége a tárgyal az ügyfelekkel, ám a lehetőségeket behatárolja az ügyfél mozgástere” – fejtette ki Orgován István, ügyvéd. Hozzátette, ha az adóssal nem tudnak egyezséget kötni és az ügyfél nem tud fizetni, a pénzintézet engedményezheti a követelést egy követeléskezelő cég részére, amellyel ismételten meg lehet állapodni egyedi feltételek alapján. Abban az esetben, ha az adós nem tud fizetni és engedményezésre sem kerül sor, akkor a pénzintézet végrehajtási eljárást kezdeményezhet az ügyféllel szemben. Fontos azonban azt is tudni – fejtette ki az ügyvéd -, hogy az adós még a végrehajtási eljárás alatt is megegyezhet a pénzintézettel.
Számos eset van, amikor a bankok tízmillió forintos hitelre háromszor annyit kérnek vissza. Ezt azért tehetik meg Orgován István szerint, mert egyfelől a hitelek futamideje az esetek jelentős részében tíz évet meghaladta, másfelől pedig a visszafizetendő összeg nagyságát a drasztikus árfolyamemelkedés is befolyásolta. Szerinte megoldás az lenne, ha a pénzintézetek a nyilvántartott követeléseiket az adósok valódi teljesítőképességéhez igazítanák, mivel ebben az esetben lehetőség lenne arra, hogy az ügyfél ismételten teljesíteni tudjon.
Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára szerint az elszámolás után a jogorvoslati lehetőségek voltak az utolsó gátak, amely a bedőlt hitelesek részére még menedéket, vagy lehetőséget biztosítottak. Soha nem látott mértékben indultak el a végrehajtási eljárások. Egyértelmű, hogy a bankok már nem kívánják tovább kezelni a bedőlt rossz hiteleiket. A fizetni nem képes hitelesek részére az utolsó mentsvár a fent említett, 1/2016-os MNB-ajánlás, mely szorgalmazza a felek közötti megegyezést. Ám az ajánlatok elég sablonosak.
A szakember véleménye szerint kellő odafigyeléssel, illetve a hitelesek saját lehetőségeinek megvizsgálásával a bedőlt hitelek egy része még visszahozható. Nyilván a totális csődben szenvedők, ahol a tartozás már nagyságrendekkel meghaladja a fedezet értékét, az Eszközkezelőn kívül más lehetőség nem nagyon jöhet szóba még úgy sem, hogy a feltételrendszer ebben az évben megváltozott – mégpedig az adósokra kedvező módon.
A bankok a teljes hitelösszegre, illetve kamatokkal, késedelmi kamatokkal jelentősen felturbózott összegekre tesznek ajánlatokat. Abban az esetben, ha már 1-2 évi vagy annál hosszabb ideje gyűlik a kamat, ott mindenképpen egy jelentős engedmény kérése után vállalható bármilyen részletfizetés, vagy a hitel újragondolása. Sajnos az elszámolási törvény csaknem kétéves elhúzódása miatt a kamatok jelentősen megnövekedtek, így értelmetlen vállalni ezeket a pluszterheket. Nyilvánvalóan az egyezség keretében felhozhatóak a bank által elkövetett hibák, az úgynevezett adósmentős, adóscsapda intézkedések, az indokolatlan szerződésmódosítások, a kamatos kamatozás. Ezeket a hibákat mindenképpen érdemes újragondolni, a tárgyalási alapba beletenni. Adott esetben most már egy bővebb lehetőséget kihasználva a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni az egyezség létrehozása érdekében. Ezt az eljárást azoknak is ajánlják, akik már pert indítottak a bankjuk ellen
Kovács László leszögezte, az egyezséget folyamatosan kell kérni, akár többször is, de nyilvánvalóan az a jó, ha a hiteles is kellő munícióval felszerelkezve fog bele egy egyezségi alkuba. A bankok mindenképpen tisztítani szeretnék a portfóliójukat, vélhetően jövő nyárig az összes bedőlt ügy, most mintegy 144 ezer ilyen jelzáloghitel, el fog jutni a végrehajtási szakaszba. Az alkut nem csak a jelzáloghiteleseknek, hanem az egyéb tartozásokkal rendelkezőknek is érdemes kezdeményezniük. A végrehajtási cunamit meg kell akadályozni. Egyelőre más kormányzati intézkedés nem látszik a láthatáron, így ebből még jelentős humánkatasztrófa is kialakulhat – fogalmazott.
(profit7)
Bal-Rad komm: “…más kormányzati intézkedés nem látszik a láthatáron, így ebből még jelentős humánkatasztrófa is kialakulhat…”
-Ami pedig lehetséges, az bizony előbb-utóbb bekövetkezik! Qrmányunk nagyon belefeledkezett a bőnyi tragédia “szélsőjobbos-oroszvarázsos” hangulatába! Pedig LEHETSÉGES AZ ESETNEK MÁS ÜZENETE IS! Pl.-talán két esztendeje-az atv. “betelefonálósában” MÁR ÜZENT egy földönfutóvá teendő magyar!
De hát “…más kormányzati intézkedés nem látszik…”-így aztán lesz ami lesz!
PEDIG TRAGÉDIA LESZ!
Ugyanakkor az otthonvédő mozgalmak magatartása semmiképpen sem kerülhető meg! Tisztelet a kivételnek-a legtöbb ilyen szervezet kizárólag öncélú, magamutogató-ám semmiféle eredményre nem vezető-akciói csak rontanak a helyzeten. Összefogásra-együttműködésre képtelen csoportok kicsinyes torzsalkodásai egymással!-nem éppen sikert igérő dolog! MINTHA EZEN TÉMÁBAN IS POLITIKAI PECSENYESÜTÖGETÉS TÖRTÉNNE!
Ami qrmányunknak tökéletesen megfelelő állapot! Mindaddig, amíg a dolgok el nem durvulnak!
Pedig van megoldás! Az otthonvédelem területén elég sok értelmes ember ténykedik! Ráadásul azért a qrmány is érzi a dolgokban rejlő veszélyeket!
Talán ha az értelmes emberek összefognának, és javaslatot dolgoznának ki a qrmány és a bankok felé! Ez pedig csak szándék kérdése!
Valójában ugyanis szétszabdalt hőzöngéseket lát csak a hatalom, amivel tényleg nem is tud mit kezdeni. Másik oldalról pedig a kenyéradó bankok szorítják rá akaratukat qrmányra, állampolgárokra egyaránt!
Sehol egy értelmezhető, konstruktív-alternatív elképzelés az otthonvédők részéről. CSAK KULLOGÁS AZ ESEMÉNYEK UTÁN!
 


GYÁRFÁS TAMÁS PERT INDÍT RÁGALMAZÁS MIATT



Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke az olimpiai bajnok Szabó József ellen, az általa irányított szervezet pedig a nyílt vízi úszók egykori szövetségi kapitánya, Németh Zsolt ellen indít pert rágalmazás miatt.
A MÚSZ szerdai közleménye szerint hitelrontásért perlik be Németh Zsoltot, amiért azt állította egy televíziós nyilatkozatában, hogy a szövetség megvásárolja a közgyűlési szavazatokat.

Állításával ellentétben az egyesületek kizárólag az eredményességi rangsor alapján kapják a támogatásokat, amelyekről a szerződést a szövetség akkor továbbítja a számukra, amikor a nekik járó források megérkeznek a szövetséghez az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ennek aláírása, folyósítása teljes mértékben független a mindenkori közgyűlés időpontjától” – derül ki a MÚSZ állásfoglalásából.

A közlemény szerint Gyárfás Tamás azért tesz jogi lépéseket Szabó Józseffel szemben, mert egy portálon „hamis állításokat” fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az elnök a múltban jutalékot vett fel a megkötött szponzori szerződések után. Gyárfás elmondta, az olimpiai aranyérmes úszóval a nyilvánosság előtt nem kíván vitát folytatni, a bíróságon azonban kénytelen elégtételt kérni, hiszen „1993 óta soha, semmilyen formában nem vett fel jutalékot, fizetést, illetve költségtérítést a MÚSZ-tól, mint ahogy Szabó József többi, részben kegyeletsértő állításai is minden valóságalapot nélkülöznek”.

Németh Zsolt és Szabó József is azzal összefüggésben szólalt meg, hogy egyre inkább elmérgesedett a helyzet a MÚSZ elnöksége és azon versenyzők között, akik a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka vezetésével mielőbbi változásokat ösztönöznek a sportágban.




Az Ember Aki Legyőzte Gyárfás Tamást


 2016. november 21. - Tálos Lőrinc

Igen. Legyőzte. Múlt időben. Pedig nem tett sokat. Egyszerűen csak nem szart be, hitt az igazságban, szembe ment a tekintélyelvű, szívességekre és elhallgatásokra épülő korrupt viszonyokkal.

gyarfas-hosszu_629.jpg
Hosszú Katinka megmutatta, hogy lehetséges és ennél félelmetesebb nem történhetett volna a sportdiplomácia-politika-alvilág háromszögben tenyésző gonosszal. Varázstalanították Gyárfást és varázstalanították az egész rendszert, amelyből jött. Nem lehet többé cinikusan azt mondani, hogy „így megy ez”, nem lehet csodavárással vádolni azokat, akiknek elege van. Nem kell csoda, csak egy igazságszerető és bátor ember, aki át meri szakítani a gátat.

Gyárfás ugyanis nem csak az úszósport, hanem maga a rendszerváltás utáni velünk élő elit a Napkeltével, A Kiss László-ügy eltusolásával és a Fenyő-gyilkossággal együtt. Az, hogy Gyárfás nem hogy nincs sitten, még mindig nem bukott meg, mert az establishment-baloldal seggel előre ment be Lakat T. Károllyal nyalatni a Napkeltébe és az, hogy a Fidesznek is megfelelt a „közös üzlet" okán az egyik legnagyobb „ezért tart itt ez az ország”. Gyárfás a korrupt magyar állam címerállata.

Több Hosszú Katinkát a közéletbe!
 
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!






Az NGM nagyon igyekszik úgy csinálni, mintha a magyar állam járt volna jól a letelepedési kötvényekkel, nem pedig egyes kormánytagok ismerősei



erdelyip

Olyan zseniálisan félrevezető közleményt rakott össze a letelepedési kötvényekről a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy szinte minden egyes mondatának éppen az ellenkezője igaz.
Az a címe, hogy
"Magyarország jól járt a letelepedési kötvények kibocsátásával"
pedig pontosan lehet tudni, hogy Magyarország nem járt jól a letelepedési kötvények kibocsájtásával. Az állam alsó hangon 65 milliárd forinttól esett el, hogy a pénz Rogán Antal kiválasztottjaihoz kerülhessen.
Mindjárt az első mondat így hangzik:
"A magyar gazdaság számára a letelepedési kötvények akkor is biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége."
2013 és 2016 közepe között a letelepedési kötvényekből befolyó pénz csak töredéke volt az összes állampapírból befolyó pénznek. Ráadásul az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 2013-ban például jóval kevesebb (negyedannyi) letelepedési kötvényt adtak el, mint 2014-ben, pedig éppen 2013-ban voltak szűkösebbek a források.
A második mondat ez:
"A Letelepedési Magyar Államkötvények kivételesen stabil forrásnak számítanak, az 5 éves futamidő alatt az értékpapírokat nem lehet eladni, így a tőkéjüket nem tudják kivonni a befektetők a kötvény lejárata előtt, amennyiben szeretnék megtartani a letelepedési engedélyüket az ide érkezők."
Ez talán a legdurvább félrevezetés. A letelepedési konstrukciót Rogánék szándékosan úgy csinálták meg, hogy valójában egy külföldi sem vásárolt magyar államkötvényt a letelepedésért. A kötvényeket a kijelölt közvetítőcégek vásárolták meg, a letelepedni vágyó külföldiek pedig egy váltóhoz jutottak a pénzükért. Ezzel a váltóval viszont szabadon lehetett kereskedni, a külföldiek akár a letelepedési engedély megszerzésének napján eladhatták, ez a magyar letelepedési papírjaikat semmilyen módon sem érintette. A rendszer eleve úgy működött, hogy a programban mindig több külföldi tartózkodott engedéllyel Magyarországon, mint ahány kötvényt a nevükben lejegyeztek a közvetítők.
A harmadik rész arról szól, hogy a kötvényprogram milyen olcsó volt az államnak, miközben a valóság az, hogy a hasznot a Rogánék által választott offshore cégek fölözték el. Hozzájuk került a letelepedési engedélyenként felszámolt sok tízezer eurós kezelési költség, a kötvények kamata, és a diszkontár és a névérték közötti különbség. Ez a pénz a magyar államot is gazdagíthatta volna, de inkább magánzsebekbe került. Ilyen értelemben a letelepedési kötvény egyáltalán nem volt olcsó forrás.
Az NGM közleménye azért külön is szórakoztató, mert Varga Mihály miniszter pont egy hónapja ismerte el, hogy a letelepedési kötvények nem olyan jók az államnak, azt mondta, hogy
"ez a magyar állam szempontjából drágább finanszírozásnak minősül",
szóval éppen az ellenkezőjét annak, mint ami ma állítanak.
A letelepedési kötvényekről itt olvashat még részletesen:




Tasnádi: Rendőri csoportok irányították az alvilágot



KaG, 2016. november 2., szerda 10:15, frissítve: szerda 10:40 
Rendőrségi és politikai akaratra van szükség egy bűnözői csoport felszámolásához – erről a nemrég szabadult Tasnádi Péter beszélt.
A korábban maffiafőnöknek tartott férfi a Pestisrácok.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedben egyes rendőri csoportok irányították az alvilágot, saját bebörtönzése mögött is ezt sejti. A 13 év után szabadult férfit egyébként megdöbbentette, hogy rács mögé került a diszkópápaként nevezett emlegetett Vizoviczki László, mert szerinte a volt diszkópápa mindenkit lefizetett, akit lehetett.


PostHeaderIcon Devizahiteles kálváriája - "5 év után sem fizetek" 
2016. november 22. mszfszk.hu 

Ötéves kálvária után úgy döntött a kiskunmajsai devizahiteles asszony, hogy elölről kezdi a perét, az OTP Bank helyett az OTP Faktoring ellen - jelentette a devizahitelesek ügyét felkaroló Magyar Szociális Fórum kedden, az érintett tájékoztatása alapján. 
A kecskeméti törvényszék 2014-ben teljesen semmissé nyilvánította a szerződését az összes kereseti pontban, és Horváthné Szalágyi Erzsébetnek adott igazat. Az OTP Faktoring fellebbezett, jóllehet egyetlen tárgyaláson sem vett részt a 2011 óta eltelt öt év alatt. Horváthné úgy érezte, hogy ötévi bizonyítás után nincs többé szükség igazának bizonyítására. Bizonyítsa a bank az igazát, ha tudja! A bíróság befogadta az OTP 2016-ban benyújtott keresetét, és pert indított Horváthné ellen, dacára a kecskeméti ítélőtábla semmisítő ítéletének. 
Az asszony szerint a bíróság politikai befolyás alatt áll, és "ki van adva, hogy mit kell ítélni. Nem szabad az adósnak nyerni a pert". 
"Tartom a szavam: az évszázad csalásáért nem fizetek. Nem, hagyom, hogy a politika diktáljon! - közölte az MSZF-el. 
Az újabb per első tárgyalása a Kiskunhalasi Járásbíróságon lesz 2016. november 23-án 8.30 órakor egy olyan OTP-s peranyaggal, ahol olyan előzetesen eldöntendő kérdések szerepelnek, amelyek a per megindulását is ellehetetleníthetik az "adós" javára - vélekedett Horváthné. 




DÖNTÖTT AZ ORBÁN-KORMÁNY: KÜLFÖLDIEK IS VÁSÁROLHATNAK MAGYAR TERMŐFÖLDET



Ahogy az várható volt, az árverésre szánt állami tulajdonban lévő termőföldek valóban külföldiek (pontosabban tagállami állampolgárok) kezébe kerülhetnek; csak még annál is gyorsabban, ahogy azt gondoltuk volna.
Lapunk is többször figyelmeztetett arra, ha az utolsó megmaradt, élelmiszer-termelésre alkalmas, éppen ezért stratégiailag rendkívül fontos állami tulajdonban lévő termőföldek is magánkézbe kerülnek, semmi sem gátolja meg azt, hogy azok „tagállami” kézbe kerüljenek (a tagállami állampolgár olyan külföldi, aki EU-s papírokkal rendelkezik).
A fenti definíció azért nagyon fontos, mert az Európai Unió tiltja a közös piac korlátozását (legalábbis az újonnan csatlakozott országok, tehát hazánk számára is), így viszont biztos volt, hogy Brüsszel előbb-utóbb elcsapja az Orbán-kormány által (az ellenzék hangsúlyos tiltakozás mellett) elfogadott földforgalmi törvényt, amely a jogi személyek (cégek) számára sem engedélyezné a földvásárlást.
Azonban eddig hihettük, hogy a földek külföldi kézbe jutását

(BECSLÉSEK SZERINT A ZSEBSZERZŐDÉSEKKEL MÁR ÍGY IS TÖBB SZÁZEZER HEKTÁR VAN KÜLFÖLDI TULAJDONBAN)

el lehet odázni az Európai Unió döntéséig, ám most úgy tűnik, hogy az államilag támogatott földrablás hamarabb megy végbe.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által aláírt rendelet (illetőleg MFB Földvásárlási Hitelprogramról szóló határozat) úgy módosítja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) tartozó földek árverését szabályozó passzust, hogy kikerül a szövegből a "magyar állampolgárságú" kitétel.
Azaz
"Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személy vehet részt.”
mondat helyett
a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.  évi CXXII.  törvény 18.  § (1)  bekezdés e)  pontja szerinti helyben lakó földművesek a  Nemzeti Földalapba tartozó földterületek értékesítése során földtulajdont vásárolhassanak.”
szerepel.

TEHÁT A MAGYAR KITÉTELT TÖRÖLTÉK A FÖLDMŰVES ELŐL.

A "földművesnek" pedig - a Földforgalmi törvény szerint - Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár számít.
Tehát, elég egy magyarországi lakcímkártya, és indulhat a licit.
Ezzel egyértelművé vált, hogy a haverok termőfölddel való kiszolgálása olyannyira fontos volt az Orbán-kormány számára, hogy még azt a kockázatot is hajlandóak voltak bevállalni, hogy a magyar termőföld egy része külföldi kézbe kerüljön – reagált a hírre Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa.





2020-tól vége a vegyes tüzelésnek?



Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián.
Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport, a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével megrendezett eseményen. (A városi szmog majdnem olyan rossz, mint a dohányzás.)
Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.
Kép: Pixabay
Kép: Pixabay
Ég a szemét
A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.
Válogatás nélkül öl a légszennyezés
Átlagosan két évvel rövidíti meg a születéskor várható élettartamot és évente körülbelül egymillió ember idő előtti halála írható a szmog számlájára – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)  tanulmánya.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az e miatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak – tette hozzá.
A klímának is rossz
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.
Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség környezet, közlekedés és zaj főosztályának korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.
Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. A gyári tesztek alapján kimutatott adatok – az autókhoz hasonlóan – sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására.
Évente 18 ezren halnak meg a szénerőművek miatt
Egy kutatás szerint Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetők felelőssé a szénbányák és a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése