2017. december 17., vasárnap

RÉGI IDŐK NAGY BŰNÜGYEI




RÉGI IDŐK NAGY BŰNÜGYEI



de nem ,ez itt a vége , ez már a mai esemény !!!!











Az ember, aki túl sokat tud: a ’90-es évek merényletei mögött nagy titkosszolgálati csata dúlt


privatkopo.hu/kukac.sk/metropol.hu
2012.12.21. 7:46:00




A szlovák állampolgárságú Jozef Rohác állítólag csupán egyetlenegy mondatot volt hajlandó mondani az elmúlt egy év alatt a nyomozóknak. mégpedig azt, hogy semmi köze a Fenyő-gyilkossághoz. Ügyvédje szerint Rohác ezt a vallomását hajlandó minden alkalommal elismételni, amikor kihallgatják. Ki ez az ember?


Halála után állítólag nyilvánosságra hozatja egy, az ügyvédjénél letétbe helyezett pendrive-ra mentett titkait Jozef Rohác, akit Fenyő János 1998-as meggyilkolásával gyanúsít a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Az egykor a szlovák titkosszolgálattal is kiváló kapcsolatokat ápoló férfi titkai sokaknak okozhatnak még álmatlan éjszakákat.
De ki ez az ember, aki nagy titkokat őrizhet magában?

Az 1956-ban, a dél-szlovákiai Léván született Rohác bűnözői pályafutása 1985 szeptemberében kezdődött, amikor egy társával (Ernest Recka) elrabolták az akkori egészségügyi államtitkárt, Imrich Hatiart, majd megpróbáltak áttörni a csehszlovák-osztrák határon. A szocialista Csehszlovákia jellegzetes kormányzati limuzinjának számító fekete 613-as Tatrával az emberrablók a Pozsony-Berg határátkelőnél próbáltak Ausztriába távozni, ám sikertelenül, mivel a határőrség nem engedte át az autót. A túszdrámát végül a rendőrség és a titkosszolgálat összehangolt akciója zárta le. Ennek során csehszlovák területre helyezték át a határsorompót, majd látszólag megegyeztek az emberrablókkal, hogy szabad utat engednek nekik. Ám Rohácot és társát a sorompón túl már osztrák egyenruhába öltözött rendőrök várták. Amikor kiderült a turpisság, tűzpárbaj tört ki, amelyben a lövedékek egyike megsebesítette a túszul ejtett államtitkárt, de az emberrablókat végül sikerült elfogni. Az emberrablásért „államellenes tevékenység” miatt 15 évre ítélték. Büntetését az ország legrégebbi és a legsúlyosabb bűntettek miatt elítéltek számára fenntartott ilavai fegyházban kellett letöltenie. Pontosabban kellett volna, hiszen alig tíz nappal odaszállítását követően elszökött. Később - egy véletlen igazoltatás során - Rózsahegyen (Ruzomberok) tartóztatták le a rendőrök.

Jozef Rohác büntetése hátralévő részét az ország legnagyobb fegyintézetében, Lipótváron töltötte. Václav Havel, a rendszerváltás utáni első csehszlovák államfő által hirdetett amnesztiát követően 1990 márciusában a lipótvári fegyházban kitört az ország történetének legnagyobb börtönlázadása. A lázadás során a lázadókkal - köztük Rohác-csal - az akkori belügyminiszter, Ján Lángos is megpróbált tárgyalni. A tárgyalás sikertelennek mutatkozott, a lázadást később leverték, Rohác pedig még ugyanabban az évben (!)  az elnök egyéni amnesztiájával szabadult.
A kilencvenes évek második felében Jozef Rohác neve több, Szlovákiában és Magyarországon elkövetett - főként robbantásos módszerrel kivitelezett - alvilági leszámolás kapcsán is felmerült. Ezek közül Szlovákiában Robert Remiás volt rendőr 1996 tavaszán történt meggyilkolása váltotta ki a legnagyobb sajtóvisszhangot, ebben az ügyben Rohácot több évig gyanúsítottként tartotta számon a szlovák rendőrség.

Az eset előzménye volt Michal Kovác akkori szlovák köztársasági elnök fiának 1995-ös elrablása. A bűntény ügyében indult nyomozás során a szlovák titkosszolgálat (SIS) egyik ügynöke, Oskar Fegyveres megerősítő vallomást tett azzal kapcsolatban, hogy az emberrablás hátterében a meciari éra titkosszolgálata és annak vezetője, Ivan Lexa állt. Ebben az időben a máig ismeretlen helyen tartózkodó Fegyveres összekötője, barátja, egy fiatal rendőr, Robert Remiás lesz. Az 1996 áprilisában pozsonyi lakásába tartó Robert Remiás autója felrobbant. A rendőrség először kizárja, majd megerősíti az idegenkezűséget, a nyomozás szálai pedig Jozef Roháchoz és állítólagos társához, Imrich Oláh-hoz vezetnek. Rohác és társa - a nyomozás által részben megerősített sajtóinformációk szerint - Miroslav Sykorának, a pozsonyi alvilág akkori vezetőjének a közvetítésével Ivan Lexától kapta a megbízást Remiás meggyilkolására. Ekkor a két feltételezett elkövető ellen elfogatóparancsot adnak ki. Mind Sykorát, mind pedig Oláhot később meggyilkolják. (Az elkövetők azóta sem akadtak horogra.)

A Rohác elleni elfogatóparancsot 2002-ben visszavonják a szlovák hatóságok, mivel Remiás meggyilkolásának ügyét annak „kivizsgálhatatlansága” miatt lezárják. Az ügy kivizsgálhatatlanná nyilvánításához az 1998 márciusában elnöki jogköröket gyakorló Vladimír Meciar hirdette amnesztia vezet…
Az szinte biztosra vehető, hogy Rohác a Meciar-érában (s vélhetően később is) a szlovák titkosszolgálat védelme alatt állt: Meciarék ugyanis vele végeztették el a legpiszkosabb munkákat. Ami viszont még érdekesebb: többek szerint a magyar titkosszolgálatok ugyanúgy a „védelmük” alatt tartották, gondosan ügyelve arra, hogy még csak véletlenül se kerülhessen se Szlovákiában, se Magyarországon az igazságszolgáltatás hálójába. Ez az ember ugyanis hihetetlenül, de hihetetlenül sokat tud! Nemcsak a Lexa vezette meciari titkosszolgálat mocskos ügyeiről, de a '90-es évek magyarországi olajmaffiájának az ügyeiről is... Máig él a meggyőződés, hogy a '90-es évek magyar olajmaffiája tulajdonképpen egyenlő volt az akkori titkosszolgálati és politikai elittel, elsősorban a szocialistákkal és vállalkozói holdudvarukkal. Ők voltak azok, akik úgymond „kölcsönvették” Rohácot az akkori gengszter-módszerekkel operáló meciari titkosszolgálattól a mocskos munkák elvégzésére, többek között a rendőrséggel együttműködni kezdő Boros Tamás felrobbantására az Aranykéz utcában. Meciaréknak akkor rengeteg politikai ellenfelük volt külföldön és belföldön egyaránt, a Horn Gyula vezette magyar kormánnyal viszont sohasem voltak igazán komoly konfliktusaik... Máig tabunak számít, és talán még senki se mondta ki nyíltan, hogy az akkori magyar titkosszolgálatok ugyancsak „baráti” kapcsolatokat ápoltak a Lexa vezette szlovák állambiztonsági szervvel, a SIS-szel.. Rohác pedig nem más volt, mint az úgynevezett kelet-európai „James Bond”, an agent licensed to kill - „őfelsége”, az akkori posztkommunista arisztokrácia szolgálatában. Szlovákiában és Magyarországon egyaránt. A titkosszolgálatokra általában jellemző, hogy a „piszkos munkákra” előszeretettel verbuválnak bűnözőket. A „Cégek” sokkal jobb technikával, kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, mint a rendőrség, így hamarabb eljutnak a súlyos bűnök elkövetőihez, pontosan feltérképezik az alvilágot. A megzsarolt gengsztereket választás elé állítják: a továbbiakban nekik (is) dolgoznak, ellenkező esetben „feldobják” őket a bűnügyi hatóságoknál.
Az úgynevezett „olajozás” - becslések szerint - több, mint ezermilliárd forint kárt okozhatott az államnak. A szervezett hamisításban résztvevő több száz bűnöző közül csupán alig ötvenen tudták megőrizni a csalásokból származó vagyonukat, az egykori „olajosok” mintegy 90 százaléka anyagilag ma ugyanott tart, ahol a szervezett „vegyészkedés” megkezdése előtt: nincstelenek… Kikhez kerülhettek a „nyolcelemis pancsolóktól” elszedett vagyonok?
Azokban az években politikai pártokról hírlett, hogy egyenesen az olajügyekkel szerzett pénzből finanszírozták működésüket, illetve választási kampányukat.
Vajon miért van az, hogy a magyar hatóságok 80 évre titkosították az úgynevezett „olajügyeket”, illetve az azokkal kapcsolatos bűnügyi vizsgálatok anyagait?! Köztörvényes bűncselekmények, életellenes bűntettek nyomozati aktáit 80 évre titkosítani?!
Furcsa spekulációkra adhat okot, amit Rohác korábban Magyarországról írásban elmondott a sajtónak: olykor hetekig Magyarországon tartózkodott, ahol sok barátja van. Szerinte a szlovák és a magyar rendőrök nem merik magukban sem elismerni, hogy a merényletek mögött nagy titkosszolgálati csata dúlt. Ha a „fogász” úgy döntene, hogy - esetleg valamilyen nyomozati alku keretében - kitálal, megdöbbentő dolgok kerülhetnek még napvilágra.

Miként lehet az, hogy egy professzionális bűnöző éppen tettei színhelyére tér vissza bátran? Milyen „barátai” lehetnek ott, akiknek társasága ekkora biztonságot nyújt?
                                  Horn Gyula, felesége és Fenyő János
Rohác azonban nem buta ember, tisztában van megbízói „erejével”, félelmetes kapcsolatrendszerével - és élni szeretne még… Ezért szinte biztosra vehető, hogy soha nem fog „énekelni” - annak ellenére, hogy kiválóan beszél magyarul...
A ’90-es években elkövetett leszámolás-sorozat óta mindkét országban kormányok jöttek és mentek. De a roppant kényes ügyet egyik kabinet se igen forszírozta. Az Orbán-kormány sem, pedig az ő politikusai ellen irányultak bizonyos merényletszerű robbantások. Valamiért egyik ország aktuális politikai hatalmának sem igazán érdeke az igazság feltárása.
Érdemes lesz figyelni, hogy Rohác elképesztően befolyásos magyarországi megbízói miként alakítják majd a sorsát! Születni fog-e valaha is jogerős, elmarasztaló ítélet - például - az Aranykéz utcai robbantás ügyében vagy a Fenyő János kivégzésével összefüggésben indult büntetőeljárásban?
A szívnek idő kell, egy régi szerelemnek múlnia kell, majd az idő mindent megold…




Egyre közelebb kerülnek a nyomozók a Fenyő-gyilkosság megrendelőjéhez

Blikk
2013.09.23. 12:10:00


Felélénkült a Fenyő-gyilkosság felbujtója utáni nyomozás. Egy új tanú, aki korábban állami alkalmazott volt, vallomása nyomán titkosszolgálati aktákat kérettek be. Ügyészségi források szerint a megbízó személye korábban is ismert volt előttük, de akkor nem álltak rendelkezésre azok a bizonyítékok, amelyek most már igen.


Az új vallomások szükségessé tették, hogy a Fenyő-gyilkosság kapcsán szerzett titkosszolgálati információkat bekérje a nyomozóhatóság, és azokat új szempontok alapján kielemezze. Ez folyik most. Ügyészségi források szerint a megbízó személye korábban is ismert volt előttük, de akkor nem álltak rendelkezésre azok a bizonyítékok, amelyek most már igen.

Az ország két különböző pontján raboskodik a Fenyő-gyilkosság végrehajtásával vádolt Josef Rohác és a megbízó állítólagos összekötője, Portik Tamás. A minap mindkettőjüket Budapestre szállították.

Az új információkkal kapcsolatban kérdezték őket, és sor került szembesítésre is. Mindezt megismételték négy nappal később.
Úgy tudni, hogy Portik Tamás nem működött együtt a hatósággal, Josef Rohác pedig a legtöbb kérdésnél „amnéziát” kapott. Ennek ellenére a zsaruk állítólag bizonyítani tudják, hogy a Fenyő-gyilkosság idején már ismerték egymást, hiszen Rohácnak egy Portik Tamás érdekeltségébe tartozó biztonsági cégnél bejelentett állása volt.

Fenyő Jánost (fotónkon) a vádirat szerint Jozef Rohác lőtte agyon a Mercedesében, 1998-ban, egy piros lámpánál. A per júniusban kezdődött, és Rohác mindent tagad.


Indíték nélkül ölhették meg Fenyő Jánost? - Magas, sportos vagy alacsony, vékony testalkatú lehetett az elkövető

Egy sportos testalkatú, kerek arcú magas férfi adhatta le a lövéseket tizennégy évvel ezelőtt Fenyő János médiamogulra. Ez a személyleírás azonban nem illik az alacsony, vékony testalkatú Jozef Rohácra, a gyilkossággal gyanúsított szlovák állampolgárra. Na, és az indíték? Miért végezték ki a „sajtócézárt”? Felbujtó(k) ugyanis nincsen(ek)…



December 19-én jelentette be a rendőrség, hogy lezárta a Fenyő János médiavállalkozó 14 évvel ezelőtti meggyilkolása ügyében indított nyomozást. A rendőrök szerint Fenyő Jánosra a lövéseket Jozef Rohác adhatta le, őt pedig egy másik szlovák férfi, Ladislav Trnka vitte autóval a helyszínre. Jozef Rohác mindvégig tagadta, hogy a bűncselekményt elkövette volna.
A szemtanúk vallomása alapján azonban Jozef Rohác nem lehetett az a személy, aki lelőtte Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én - közölte a férfi ügyvédje, Fülöp Tamás. A csütörtökön megtartott iratismertetésen áttekintett, mintegy tízezer oldalas nyomozati anyagból ugyanis az derült ki a védő számára, hogy a szemtanúk egy magas, sportos, kigyúrt, kerek arcú férfit láttak elszaladni a gyilkosság helyszínéről, míg Jozef Rohác egy kifejezetten alacsony, sovány, s egyáltalán nem sportos férfi. „Ez alapján az elkövető egyáltalán nem hasonlít az ügyfelemre” - jegyezte meg Fülöp Tamás a hvg.hu-nak.
Az ügyvéd elmondta azt is, hogy védencével szemben egyrészt mások által hallomásból elmondott szóbeszédek szólnak, de ezek - ahogy az ügyvéd fogalmazott - sokkal inkább a kilencvenes évek több prominens személyiségeihez köthető legendáknak tűnnek, mint hiteles információnak, hiszen több, egymásnak ellentmondó verzió is felbukkant, amelyekben Rohác neve fel sem merül.
Másrészt a nyomozók a fegyveren és a ruházatban Roháctól származó DNS-nyomokat is találtak, de mint hangsúlyozta, ezek legfeljebb annyit bizonyíthatnak, hogy Rohác érintkezett ezekkel a ruhadarabokkal. A DNS-minták egyébként éveken át nem szerepeltek a bizonyítékok között.
Privát Kopó: „Jól bizonyítható, hogy kinek és miért állt érdekében megölni Fenyő János médiavállalkozót, ezért ha sikerül a végrehajtói kör ellen is megfelelő bizonyítékokat összegyűjteniük a nyomozóknak, megoldódhat a több mint egy évtizede történt bűnügy” - egyebek mellett erről is beszélt 2012 júliusában, a hvg.hu-nak adott interjújában Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes, a Nemzeti Nyomozó Irodán belül működő „döglött ügyek” osztályának egykori vezetője.
Amikor az ügyésznek odaadtam a Fenyő-ügyben keletkezett irathalmazt, akkor ő azt mondta: a megbízói oldalról nagyon sok mindent tudunk bizonyítani, de a végrehajtói oldalról nem. Konkrétan az nem volt eléggé bizonyítva, főleg tárgyi bizonyítékokkal alátámasztva, hogy ki lőtt. Azt viszont bizonyítottnak látta, hogy kinek állt érdekében és ki akarta megöletni az áldozatot. Az ügyész azért ellenezte a vádemelést - utólag is azt kell, hogy mondjam, okosan -, mert azt mondta, a felbujtót nem lehet tettes nélkül elítélni” - mondta Kovács.
Felettébb érdekes, hogy több mint egy évtizeden át a tettes úgymond „hiánya” miatt nem tudták rács mögé vágni a feltételezett felbujtó(ka)t, amikor meg végre horogra akadt az elkövetéssel gyanúsítható személy - hirtelen a felbujtó(k) kilétére nincs elégséges bizonyíték… Vicces.
Arról nem is beszélve, hogy a gyilkossággal gyanúsított férfi vonatkozásában - a felbujtó(k)  „távollétében” - hiányzik az indíték, a kivégzés oka! Miért ölte meg Rohác (vagy bárki más) Fenyőt? Továbbá: miből gondolják a nyomozók, hogy „előre kitervelten” követték el - ahogy azt a mindössze kétmondatos rendőrségi közleményben írták - az emberölést, ha nincs(enek) felbujtó(k)? Felbérelték a szlovákot? Ki(k) és mikor? Honnan tudják ezt a zsaruk? Rohác ugyanis konokul hallgat. Nincs bizonyítva, hogy az emberölési ügy gyanúsítottja pénzt kapott volna a „munkájáért”. Kitől, mennyit, mikor? És, ha Fenyő János „bemutatott” a másik gépkocsi sofőrjének az előző piros lámpánál, vagy kiöltötte a nyelvét rá, esetleg hirtelen fékezett az autójával és a mögötte haladó gépjármű vezetőjénél emiatt „elszakadt a cérna”? Az már bizony hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság lehetne.
Az információk szabad áramlásának lehetőségét vizsgálva érdemes odafigyelni az ügyvédi háttérre: Jozef Rohác jogi képviselője az a Fülöp Tamás, aki 1999-től 2003-ig a Bánáti Ügyvédi Irodában tevékenykedett ügyvédjelöltként. Portik Tamás védője Bánáti Kristóf, a Bánáti Ügyvédi Iroda munkatársa, Bánáti János fia. Az apuka, a Bánáti Ügyvédi Iroda alapítója, Bánáti János 2009-2010-ben Rohácot védte, jelenleg pedig Gyárfás Tamás ügyvédje. (Amint az köztudott: Portikkal és Gyárfással szemben nem fogalmaztak meg alapos gyanút Fenyő kivégzésével összefüggésben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálói.)




Aranykéz utcai robbantás: „Volt abban az információhalmazban valami, ami valakinek nagyon kellemetlen volt”

Álmomban nem gondoltam, hogy ez az információ derékba töri a rendőri pályámat. Ellenőriztük az információkat. Stimmelt. A szálloda, a szobaszám, a gépkocsi. Minden. A szobában a helyszínelők semtexmaradványokat találtak. Ezt jelentésben leírtuk, és eljuttattuk a megfelelő szintre. Aztán menekültünk. Nem a bűnözők, hanem az a három zsaru, aki megszerezte az információt. Rejtélyes körülmények között ugyanis nyilvánosságra került, hogy tőlünk származik az alapinformáció…”



(…) A fordulat éve: 1998. Teplán Tibor ekkor már a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer-bűnözés Elleni Osztályának tagja. Az év július 2-án, az Aranykéz utcában négy civil áldozatot követelő pokolgépes merényletben meggyilkolják Boros Tamást. Aztán bő egy év múlva, 1999. október 16-án egy arab vállalkozó gépkocsija alatt kézigránát robban a fővárosi Nagy Lajos király útján. Teplán nem sokkal korábban a helyszín közelében jár, két nap múlva már a rácsok mögött találja magát, mint a merénylet „felbujtója”, és kilencven nap előzetes letartóztatás után kerül csak szabadlábra. Hat év pokol után a bíróság felmenti. Visszahelyezik a rendőrséghez, de ő abból már nem kér, él a lehetőséggel, és nyugállományba vonul… (…)
Teplán Tibor: 1998 tavaszán kerültem a kábítószer-bűnözés elleni egységhez. Jó kis csapat volt. Főleg operatív munkát végeztem, és azon az arab, orosz, ukrán területen, ahol már kiépítettem a kapcsolataimat. Egyre komolyabb pozíciókat szereztünk, és egyre több olyan információ birtokába jutottunk, amely egészen különleges körökhöz vezetett: rendőrökhöz. Addig senki sem akarta elhinni, hogy zsaruk is állnak a bűnözők oldalán. Álltak, jobbára középvezetői szinten, de nem csupán drogügyekről kaptunk információkat, hanem magas beosztású rendőri vezetők nem éppen tisztességes üzleteiről is. Ha valósnak bizonyultak, leírtuk, és eljuttattuk az illetékesekhez. Megjegyzem, óvatosan kellett ezekkel az információkkal bánni, legalább hatvan-hetven százalékuk pontatlan volt, csak hallomásokon és pletykákon alapult. A másik harminc-negyven százalék azonban nagyon-nagyon komoly volt. Ilyen állapotok között jutottunk el 1998. július 2-ig. Az Aranykéz utcában, délben pokolgépes merényletben megölték Boros Tamást, és július 4-re virradó éjjel sikerült a feltételezett elkövetők paramétereit megismernünk. Azért mondom, hogy paramétereit, mert a hozzánk befutó információ nemcsak a nevüket tartalmazta, hanem azt is, hogy hol tartózkodtak Budapesten, milyen gépkocsival közlekedtek. Álmomban nem gondoltam, hogy ez az információ derékba töri a rendőri pályámat. Ellenőriztük az információkat. Stimmelt. A szálloda, a szobaszám, a gépkocsi. Minden. A szobában a helyszínelők semtexmaradványokat találtak. Ezt jelentésben leírtuk, és eljuttattuk a megfelelő szintre. Aztán menekültünk. Nem a bűnözők, hanem az a három zsaru, aki megszerezte az információt. Rejtélyes körülmények között ugyanis nyilvánosságra került, hogy tőlünk származik az alapinformáció, és persze a bűnözők tudni szerették volna, hogyan jutottunk hozzá. Nem is csináltak titkot abból, hogy keresnek bennünket. A BRFK felső vezetésének az volt az álláspontja, hogy nem kell túldimenzionálni. Saját magunknak kellett megszerveznünk a védelmünket. Mi pedig abból nem csináltunk titkot, hogy ha velünk vagy a családunkkal történik valami, akkor lesz, aki keményen odavág. Emiatt aztán nekem nem tetszett a dolgok alakulása. Nagyon nem. Éppen ezért a Kriminális stábjának egy titkos helyen kamerába mondtam a sztorit, azzal a kitétellel, ha velem történik valami, hozzák nyilvánosságra. A legnagyobb félelmem éppen az volt, hogy akár maga a rendőrség kezdeményezhet ellenem valamilyen eljárást. Mire gondolhat az ember akkor, amikor a saját kollégái szivárogtatnak ki olyan információt, amelynek soha semmilyen körülmények között nem szabadna kikerülnie a belső körből. Sajnos a mai napig nem tudom, kinek a tyúkszemére léptünk rá, de hogy valamibe nagyon beletenyereltünk, az biztos. Volt abban az információhalmazban valami, ami valakinek nagyon kellemetlen volt. Nyilván politika természetű lehetett, mert az egyik, általunk leírt tettes neve később felvetődött az 1998-as választások idején a Fidesz-székház és Szájer József lakása ellen elkövetett robbantás vizsgálatában, mint lehetséges tettes. Hogy azokat a merényleteket ki rendelte meg, mi köze volt a magyar és a szlovák titkosszolgálatokhoz, magyar politikai körökhöz, valamint a híres-hírhedt Omega fedőnevű akcióhoz, hát azt jó lenne tudni. Az erre vonatkozó információinkat mi szintén leírtuk különböző jelentésekben, de akkor senki sem vette komolyan. Sőt azt mondták, ezek „vak információk”, ezekkel nem kell foglalkozni. Egyébként az Aranykéz utcai nyomozásban a tetteseket a „mi tetteseinkben” azonosították, de soha nem kapták el őket. (…)
(zona.hu, 2008. június 3.)






Felsőbb érdekek” a körmendi gyermekgyilkosságban: megvan az igazi tettes, de 50 évre titkosították az ügyet?





Dr. Lépold Józsefné neves írásszakértő azt mondja: nem Tánczos Gábor ölte meg brutálisan 1998. április elsején Körmenden a 11 éves H. Zsófiát. A kislányt gyilkosa fejbe verte és átvágta a nyakát. A rendőrség a szemtanúként jelentkező Tánczos Gábort gyanúsította meg a gyilkossággal. A férfit jogerősen elítélték, kilenc és fél évet ült - állítása szerint: ártatlanul.


A férfi bűnösségében sokan kételkedtek. Dr. Lépold Józsefné is, aki grafológiai szaktekintélyként készített elemzést Tánczos Gáborról. Az írásszakértő az Újbuda Tv-nek azt mondta: ma már tudják, hogy nem Tánczos volt a tettes, mert megvan az igazi, de az ügyet ötven évre titkosították, ő pedig esküje miatt nem beszélhet. „Ott van a Tánczos-ügy. A mai napig állítom, hogy aki H. Zsófikát gyilkolta volna meg az ítélet szerint, nem ő az elkövető. Ma már tudjuk, hogy nem ő az elkövető, mert megvan az igazi. Csak mi történik nálunk? Ötven évre titkosították (...) És, hogy miért nem lehet erről beszélni? Az esküm alapján” - mondta Lépoldné, aki hozzátette: magánnyomozók is dolgoztak a Tánczos-ügyön, akik azonban váratlanul leálltak a nyomozással.
Tánczos Gábor édesanyja a lapnak szintén azt mondta: fiának semmi köze a gyilkossághoz, de felsőbb érdekek nem engedik, hogy kiderüljön az igazság. Tánczos Gábort a Legfelsőbb Bíróság 2002-ben ítélte el. A férfi 19 éves volt, amikor 1998-ban, az ügy gyanúsítottjaként előzetes letartóztatásba helyezték. A nyomozás során beismerte tettét, ám a bíróság előtt már következetesen tagadta.
Tíz éve történt: nyolc embert mészároltak le egy móri bankfiókban - a rendőrség többször is blamálta magát


2002. május 9., 12 óra: ketten léptek az Erste bank móri fiókjának épületébe. A fegyveresek kíméletlen mészárlásba kezdtek, lelőttek mindenkit, aki az útjukba került, banki alkalmazottakat, ügyfeleket, a biztonsági őrt. Hatan a helyszínen meghaltak, ketten pedig a kórházban vesztették életüket. A támadók összesen 7, 3 millió forintot zsákmányoltak.



A gyilkosok után óriási hajsza kezdődött. Azt már akkor tudni lehetett, a „mészárosok” kevés értékelhető nyomot hagytak.
A helyszín még „ki sem hűlt”, de a rendőrség máris tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki két körözöttre, Horváth Szilárdra és Farkas Róbertre. Hamar kiderült, nem ők azok, akiket keresnek. Előbbi férfi feladta magát, de volt alibije, ahogy az is egyre világosabbá vált, valószínűleg állítólagos társának sincs köze a brutális ügyhöz. A történtek után már 25 milliót ért a gyilkosok „feje”.
Két hét sem telt el, a rendőrség fantomképeket közölt a rablókról, majd napra pontosan két hónappal később két embert el is fogtak: Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. A két büntetett előéletű fiatalt egyebek mellett tanúvallomásokra, személyleírásokra, jelentésekre és a házkutatások eredményeire hivatkozva gyanúsították meg. A későbbi DNS vizsgálat azonban nem hozott eredményt, és a fegyvereket sem találták, vagyis a rendőrségnek csak közvetett bizonyítékai voltak. A hatóság azonban csaknem öt évig kitartott amellett, ők a tettesek. 2007-ben azonban újabb fordulat történt.
A rendőrség 2004-ben zárta le a nyomozást abban a hitben, Kaiserék gyilkoltak Móron. Az ügyben csaknem harmincezer oldalnyi irat keletkezett. A két férfi még szeptemberben bíróság elé állt, az elsőfokú döntést decemberben hirdették ki. Kaiser Edét életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, Hajdú László pedig — akit végül „csak” a fegyverek beszerzésével vádoltak - 15 év fegyházbüntetést kapott. A két férfit egyébként egyéb más bűncselekményekben, rablásokban is bűnösnek mondták ki. Ezeket beismerték, ám a móri gyilkosságokat következetesen tagadták.
Az ügy tárgyalása tíz hónappal később, 2005 októberében kezdődött másodfokon és még abban a hónapban döntés született. Kaisert jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, ám társa esetében az Ítélőtábla új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Hajdú végül súlyosabb büntetésre számíthatott, hiszen ismét emberölés miatt kellett felelnie. Ám ekkor újabb nem várt esemény történt.
2007 februárjában jelentette be a rendőrség, hogy valószínűleg mégsem a móri támadókat fogták el. Nagy László és Weiszdorn Róbert egyébként a veszprémi postásgyilkosság kapcsán került a nyomozók látókörébe. Ellenük már közvetlen bizonyítékok szóltak, például Nagy lakásában megtalálták a régóta keresett fegyvereket. Emellett mindketten elismerték, közük van a véres esethez.
Az ügyben már 2007 végén lezárult a nyomozás, de a Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslatát az ügyészség először visszautasította, mondván, két szakértői véleménnyel is gondok adódtak. Végül csak Weiszdorn állt bíróság elé, Nagy László ugyanis pár hónappal azután, hogy elkapták, öngyilkos lett.
Elsőfokon 2008 decemberében hoztak ítéletet. A Fejér Megyei Bíróság úgy döntött, életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli az egyetlen élő vádlottat, azzal a kikötéssel, hogy 30 évnél korábban nem kerülhet feltételesen szabadlábra. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben súlyosabb büntetést szabott ki, mert az egyéb minősítő körülmények mellett megállapította az emberölés előre kiterveltségét is. Így végül 40 évre emelkedett a feltételes szabadulás legkorábbi időpontja. Weiszdorn és ügyvédje nem nyugodott bele a döntésbe, 2011 őszén a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, ahol azzal érveltek, csupán a rablás volt a cél, a gyilkosság nem volt betervezve. Az LB álláspontja szerint azonban a rablónak tudnia kellett, hogy mi folyik a bankban, miközben őrt állt az ajtóban. Így végül a felülvizsgálati eljárás sem „kegyelmezett” a vádlottnak.
A magyar kriminalisztika eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkosságáért elítélt Weiszdorn Róbert jelenleg életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az esetről utoljára ez év februárjában lehetett hallani, amikor felröppent a hír, Weiszdorn védője eljárási problémákra hivatkozva a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.






Elhallgatott információk Farkas Helga elrablásának ügyében


A Farkas Helga-ügy elévülése után sem adja fel a harcot az egykori nyomozó, Palatinusz Gábor, aki szerint nem egyszerű emberölés történt, hanem emberrablás: szerinte a szálak a nemzetközi szervezett bűnözéshez vezetnek.



A Balástyai rémet elfogó exzsaru szerint az ügyet még mindig fel lehetne göngyölíteni. Palatinusz szerint ugyanis a Helga elrablásáért elítélt Cs. József és társa, az azóta meggyilkolt J. Benedek nem volt ártatlan az ügyben, ám meggyőződése, hogy a tettesek többen voltak, mégpedig külföldiek.
- Kérni fogom Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy oldja fel a titkosítást az 1991. szeptember 9-11-i német-magyar rendőri találkozó anyagával kapcsolatban. Ugyanis akkor olyan információk jutottak a rendőrség birtokába, hogy Farkas Helga, illetve apja zsarolói Németországban tartózkodtak. Azt gyanítom, hogy nem adták át azokat az információkat, amelyek alapján Németországban nyomozást rendelhettek volna el - magyarázta Palatinusz, aki szerint a szálak az olasz maffiáig vezetnek.
Farkas Helgát (†17) 1991. június 27-én este fél 9 és fél 10 között rabolta el Cs. József, J. Benedek és máig ismeretlen társaik. A bűnözők már a lány elrablásának éjszakáján telefonon zsarolni kezdték az apját, félmillió márkát, azaz 21 millió forintos váltságdíjat követeltek. Cs. József hangját vélték felismerni a rögzített felvételeken. Helga eltűnése után négy évvel egy Orosháza melletti csatornában megtalálták a lány elrablásában közreműködő J. Benedek holttestét. Cs. Józsefet a lány apjának megzsarolásának kísérletével és személyi szabadság korlátozásával vádolták meg, 10 évre ítélték. Emberölésért senkit nem ítéltek el, az ügy 20 év után tegnap elévült.




Titkosított rendőrbűnözés: táskákban hordták a tízmilliókat a szervezett bűnözés ellen „harcoló” zsaruknak


Az 1990-es évek elején iparszerűen lopták Budapesten - és az egész országban - a személygépkocsikat. Csak a fővárosban, hetente, átlagosan 50-70 autó eltűnését jelentették a rendőri szerveknek - és a biztosítóknak. Sokaknak volt ez nagy biznisz akkoriban, és nem feltétlenül csak a bűnözőknek…



Azokban az ügyekben, amelyekben felmerült a gyanú, hogy szervezett bűnözői csoport(ok) állhat(nak) az autólopások hátterében, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Nemzetközi Szervezett Bűnözés és Kábítószer-ellenes Szolgálat (NSZBKSZ) munkatársai nyomoztak. A csapat gyakorlatilag a BRFK 2. számú betörési csoport tagjaiból alakult.
- A járműlopások kiugróan magas száma miatt a Hungária Biztosító az eltulajdonított gépkocsi forgalmi értékének 10 százalékát fizette ki jutalomként a megtalálónak- mondta a privatkopo.hu-nak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori kiemelt operatív főnyomozója, aki 1990 őszétől 1991 végéig a kiemelt ügyek megoldására létrehozott Cattani nyomozócsoportban tevékenykedett.
A volt operatív nyomozó elmondta: 1990-91-ben a biztosítótársaság központjából hetente 8-10 millió forint érkezett az ORFK-ra, táskákban. - Iszonyú pénzeket vágtak zsebre - adómentesen! - a ’90-es évek legelején az NSZBKSZ nyomozói, ugyanis feltűnő hatékonysággal találták meg az ellopott kocsikat… Több rendőrtiszt azokban az években alapozta meg anyagi jólétét, luxusingatlanokban éltek, méregdrága kocsikkal furikáztak. Ezt az életnívót a rendőri fizetésből lehetetlen lett volna megteremteni és fenntartani.
Mivel felmerült a gyanú, hogy a zsaruk szervezett bűnözői körökkel működtek együtt, a Cattani nyomozócsoport vizsgálódni kezdett a feltételezett visszaélések feltárása érdekében, de - ahogy informátorunk fogalmazott - a hivatalban lévő rendőri vezetők gyorsan „elszigetelték” őket az ügytől.
- Az általunk összegyűjtött információk arra utaltak, hogy a szervezett bűnözés elleni szolgálat több munkatársa szoros kapcsolatban állhatott egyes bűnbandákkal, amelyek „megsúgták” nekik, hol találhatók az ellopott autók - közölte az egykori rendőrtiszt. - A biztosítótól kapott jutalmakat pedig szétdobták egymás közt.
Az NSZBKSZ - a rendőrségtől már sok éve eltávolított - századosa egy bécsi kirándulása után bejelentette, hogy az osztrák fővárosban ellopták Alfa Romeo típusú sportkocsiját. - A többmilliós verdára én bukkantam rá, Budapesten, a százados barátnőjének ingatlanán - mondta a Cattani csoport egykori tagja. - Éppen az „eltűnt” gépkocsi szétszerelése zajlott, hogy az alkatrészeket értékesíthessék…
A biztosítási csalást elkövető Z. György százados egyik közeli rokona egyébként a Hungária Biztosító főosztályvezetőjeként dolgozott, a megtalálóknak járó jutalmak kifizetéséért volt felelős. Ugyancsak fontos pozíciót töltött be akkoriban a biztosítótársaságnál a 2003-ban elhunyt Dobos János, aki - alezredesi rangban - az ORFK vagyonvédelmi alosztályának vezetőjeként vonult nyugdíjba.
- Érdekességként megemlíthető, hogy az NSZBKSZ egyik csoportvezetőjének, Szabó Lászlónak 1991-ben négy autóját lopták el, nyilván véletlenül - mondta mosolyogva az ügyben nyomozó ex-cattanis. A volt rendőrtiszt Földesi-Szabó László néven szerepelt a közelmúlt bűnügyi krónikáiban: az Egymásért Egy-Másért Alapítvány volt vezetőjeként - csempészet és sikkasztás bűntette miatt - 7 év börtönre ítélték. A bujkáló nyugalmazott ezredest a napokban fogták el.
Húsz évvel ezelőtt százmilliók vándorolhattak rendőrbűnözőkhöz. Táskákban, az adóhivatal elől eltitkolt módon. A piszkos ügy részleteit még évtizedekig nem tudhatjuk meg, ugyanis azokat meg előlünk titkolják: 80 évre államtitokká nyilvánították…






Új szál az Aranykéz utcai merényletben: egy férfi a robbantás idején a bűntett közelében látta Rohácot


Új szál bukkant fel az 1998. július 2-án, a belvárosi Aranykéz utcában végrehajtott, négy ember - köztük Boros Tamás „vállalkozó” - életét kioltó robbantásos merénylet ügyében. Jelentkezett egy férfi, aki az esemény idején a helyszín közelében látta Jozef Rohácot…



1998. július 2-án Budapest belvárosában, az Aranykéz utca 2. számú ház előtt parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, huszonöten megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven ismert "vállalkozó" volt. Borost a rendőrség koronatanúként tartotta számon az olajmaffia-ügyben.
A BRFK a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és bandájának tagjait gyanúsította több robbantásos bűncselekménnyel, így az Aranykéz utcai merénylettel és a Seres Zoltán ellen szintén 1998-ban elkövetett - akkor sikertelen - merénylettel.
Máig nem tisztázott, hogy az Aranykéz utcában megölt Boros Tamást - akinek meggyilkolására az olajbűnözés kapcsán tett vallomásai miatt a rendőrök is számítottak - a szlovák bűnözők a magyar alvilág megrendelésére tették-e el láb alól, vagy politikai szabotázsakciót hajtottak végre. Rohácot sem tudták ezzel az üggyel meggyanúsítani. Ennek ellenére rendőrségi források máig kitartanak amellett, hogy a merénylet előtt Rohác járt az Aranykéz utcában, majd a robbantás után embereivel sietve távozott a Nagykörút egyik szállodájából.
Fordulatot hozhat a bűnügyben, hogy a közelmúltban egy férfi azzal kereste meg a jelenleg magánnyomozóként, korábban a BRFK kiemelt operatív főnyomozójaként tevékenykedő Labanc Ferencet, hogy a merénylet elkövetése körüli időpontban a robbantás helyszíne közelében látta Rohácot.
- Ny. Mihály akkor a Bp. V. Vigyázó Ferenc utcában működő Gandhi étterem munkatársaként dolgozott - tájékoztatta a Privát Kopót Labanc. - Elmondása szerint Rohác izzadtan, zihálva tért be az étterembe a bűncselekmény elkövetése körüli időben. Egy üveg bort rendelt, amit pillanatok alatt benyakalt, majd sietősen távozott.
A volt operatív főnyomozó elmondta: a felszolgálóként dolgozó férfi nem bízott a korábbi rendőri vezetésben, félt, hogy Rohác tudomására juthat a vallomása, és ezzel életveszélybe sodorja magát. Most viszont úgy érezte, hogy a nyomozóhatóság valóban fel akarja göngyölíteni a szlovák bűnöző viselt dolgait, ezért kereste meg az egykori operatív rendőrtisztet, akiről köztudott, hogy jelenleg is a leszámolásos ügyek „megfejtésén” munkálkodik.
Labanc az ORFK illetékes munkatársához irányította a férfit, aki már fel is vette vele a kapcsolatot.






Titkos bizonyíték buktathatja le Fenyő kivégzőjét


Az FBI szakemberei is megvizsgálták a Fenyő-gyilkosságnál az elkövető által használt kesztyűt.



Titkos bizonyíték a Rohác-ügyben! Információink szerint egy kesztyű lehet a Fenyő-gyilkosság „néma tanúja", ami bizonyíthatja, valóban a Patkány becenevű Jozef Rohác mészárolta-e le a médiamágnás Fenyő Jánost (†44). Ezt a kesztyűt a bérgyilkos dobta el egy kapualjban, csakúgy, mint a többi ruhadarabot. A sapkán és az Agram típusú minigéppisztolyon megtalálták Rohác DNS-ét, azonban ez még nem bizonyítja, hogy ő az elkövető, csak azt, hogy hozzáért ezekhez a tárgyakhoz. A kesztyűben talált DNS azonban egyértelműen csak a gyilkosé lehet. Azt egyelőre nem tudni, hogy Rohác anyagmaradványát megtalálták-e ruhadarabban.
Úgy tudjuk, a gyilkosság után a kesztyűt a magyar rendőrök Amerikába küldték, hogy az FBI keressen a belsejében bőrfoszlányokat, hiszen az akkori magyar technika erre nem adott lehetőséget. Azóta hallgatnak ennek a ruhadarabnak a sorsáról. Mint arról is, hogy nagy valószínűséggel nem rögzítettek ujjlenyomatot a gyilkostól az emberölés helyszínén. Korábban ugyanis arról szóltak a hírek, hogy az elkövető rátenyerelt egy parkoló autóra. Úgy tudjuk azonban, hogy azt éppen ebben a kesztyűben tette, amit Amerikában is vizsgáltak. Mint azt megírtuk, Rohácot egy hete szó szerint belopták Magyarországra, miután múlt hétfőn a szlovák legfelsőbb bíróság kiadta őt. Rohác jelenleg Budapesten, a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai objektumának magáncellájában van. Fenyő meggyilkolásával gyanúsítják.
Fenyő János médiamogult, a Vico Rt. tulajdonosát 1998. február 11-én szitává lőtték Budapesten. Értesülésünk szerint Rohácért cserébe a magyar alvilágban Turekként ismert Haris Sándort kérték a szlovákok.






A Jobbik kivizsgálná a Fidesz és az alvilág kapcsolatát


A Jobbik a Fidesz és az alvilág kapcsolatának vizsgálatát javasolja a parlament nemzetbiztonsági bizottságának. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján arra hivatkozott, hogy sajtóhírek szerint a fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd múlt heti lakossági fórumát a Készenléti Rendőrség mellett egy olyan biztonsági cég biztosította, amelynek vezetőjével szemben titkos információgyűjtés folyt és számos bűncselekménnyel hozható kapcsolatba.



Mirkóczki Ádám (fotónkon) menetrendszerűnek nevezte, hogy kormánypárti rendezvényeken felbukkannak olyan, „minimum kétes figurák, akik nem biztos, hogy a törvényesség talaján állnak”. Az ilyen esetek aggasztóak - értékelt, hozzátéve: a nemzetbiztonsági bizottságnak külön napirendként kell foglalkoznia az üggyel. Azt javasolta, hogy a testület előtt számoljon be a helyzetről a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal.
A Jobbik szóvivője szerint, ha a Fidesz nem támogatja a napirendi pont tárgyalását, akkor közvetetten elismeri a kapcsolat létét.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda már kedden közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy a tárcát vezető Rogán Antal soha nem alkalmazott sem biztonsági szolgálatot, sem testőrt. A csepeli nemzeti konzultációs fórumra is mindössze ketten kísérték el: sofőrje és személyi titkára. Rogán Antal az eseményen meghívott vendégként vett részt, minden egyéb a rendezvény szervezőinek döntése volt - írták.





Demszkyék 33 milliárd forintot előre, minden feltétel és garancia nélkül átutaltak az Alstomnak




Demszkyék bármiféle indok és garancia nélkül, előre utaltak óriási összeget az Alstomnak a négyes metró építése kapcsán. Könnyen elképzelhető, hogy a kenőpénzek kifizetése végett kellett sietni a kifizetéssel.


Demszky Gábor volt főpolgármester és helyettesei pontosan tudták, hogy olyan szerződést akarnak megkötni a 4-es metró kapcsán, amely súlyosan hátrányosan érinti a fővárost, az államot és az Európai Bizottságot - mondta Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a tegnapi testületi ülést követő sajtótájékoztatón. Indokolatlan vállalásnak nevezte, hogy 33 milliárd forintot előre, minden feltétel és garancia nélkül átutalt a BKV a metrószerelvényeket szállító Alstomnak, és szerinte ebből az előlegből lehetett kenőpénzt fizetni különböző érdekcsoportoknak. Bánki bízik benne, hogy a hatósági vizsgálatok megerősítik ezt a gyanút.
Az ülésen meghallgatták Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselőt, volt elszámoltatási kormánybiztost, aki azt hangoztatta: az előzetes teljesítés, a közbeszerzés kijátszása és a metrókocsik előzetes engedély nélküli legyártása mind azt feltételezik, hogy a beruházás szereplői előre megállapodtak; a beruházást az SZDSZ-MSZP-s városvezetés a saját haszna érdekében valósította meg. Megjegyezte: az uniós OLAF-jelentés az ő 2010 és 2011 közötti vizsgálatával azonos megállapításokat tartalmaz.
Csordás Mihály, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának volt vezetője, a tenderbizottság volt tagja beszámolójából kiderült, hogy mérnökként olyan helyzetben végezte a munkáját, amelyben minden szakmai felvetését keresztülhúzták.
Tüttő Kata (MSZP), a tenderbizottság egykori tagja a meghívás ellenére nem vett részt az ülésen.




Vádat emeltek a fideszes Mengyi Roland ellen


A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselővel és hat társával szemben a Fővárosi Törvényszéken. Az Országgyűlés szeptember 12-én függesztette fel a kormánypárti politikus mentelmi jogát.
A vádhatóság a parlamenti képviselőt - bűnsegédként - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja - tájékoztatott a főügyészség vezetője.
Dr. Keresztes Imre közölte: a vádirat szerint Mengyi Roland és társai 2015 tavaszán elhatározták, elérik azt, hogy szociális szövetkezetek számára európai uniós forrásból származó pályázatot írjanak ki azért, hogy az azon elnyerhető összeget jogellenesen, valós teljesítés nélkül, saját maguk megszerezzék.
A főügyész elmondta: Mengyi Roland a pályázati pénzből való részesedés fejében vállalta, hogy a pályázat kiírása érdekében közreműködik. Az Országgyűlés szeptember 12-én függesztette fel a képviselő mentelmi jogát.






Így harcolt az MSZP elnöke a korrupció ellen: „tekintsük ezt lerendezettnek”




Az MSZP elnöke, Molnár Gyula (még XI. kerületi polgármesterként) az általa vezetett önkormányzatnál elkövetett korrupciós bűncselekményekről szerzett tudomást, de - a törvényben rögzített kötelességét megszegve - nem tett büntetőfeljelentést a vesztegetés gyanúját felvető ügyekben. Ezt támasztja alá az a 2010. június 14-én, a Budapesti Nyomozó Ügyészségen készült tanúkihallgatási jegyzőkönyv, amely a Privatkopo.hu birtokába került.


A Budapesti Nyomozó Ügyészségen 2010. június 14-én, „fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés büntette miatt indult bűnügy” nyomozása során készült az a tanúkihallgatási jegyzőkönyv, amelyben a Wieszt János volt XI. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselőnek, illetve az önkormányzat nevében eljáró dr. B. Péter András ügyvédnek kenőpénzeket fizető dr. G. I. az alábbiakat közölte a nyomozó ügyészekkel.
Annyit előadok, hogy 2008. elején a Média 11 Kft. rendezvényén az önkormányzat házasságkötő termében négyszemközt beszéltem Molnár Gyula polgármesterrel. Neki tulajdonképpen felháborodásomban előadtam, hogy hallatlan, hogy fizetnem kellett 8.250.000 Ft-ot 2005-ben, hogy megvehessek egy ingatlant, fizetnem kellett 2007-ben egy ugyanilyen volt önkormányzati bérleményért 2.200.000 Ft-ot, és most egy nyilvános pályázaton megvett önkormányzati lakás kapcsán Wieszt János újra további 1.000.000 Ft-ot kért tőlem. (…) Molnár Gyula ezen egyáltalán nem lepődött meg, meg sem rezdült, csak annyit mondott nekem, hogy „ezek már olyan régi ügyek, hogy tekintsük ezt lerendezettnek”. (…) Az tény, hogy Molnár Gyulának Wieszt János korrupciós cselekményéről beszámoltam, ő pedig a fenti módon reagált.”
Molnár Gyula, a korrupció ellen harcosan küzdő MSZP jelenlegi elnöke tehát „egyáltalán nem lepődött meg, meg sem rezdült”, amikor az általa polgármesterként irányított önkormányzattal kapcsolatos korrupciós ügyekről szerzett tudomást. A szocialista politikus - ahelyett, hogy a törvényben rögzített kötelességének megfelelően büntetőfeljelentést tett volna a tudomására jutott ügyekben - elintézte az egészet annyival, hogy „ezek már olyan régi ügyek, hogy tekintsük ezt lerendezettnek”. Pedig 2008-ban nehezen lehetett „régi ügyeknek” titulálni a 2005-ben, és a 2007-ben történt bűncselekményeket.
                                                        (Fotó: mszp.hu)
A Büntetőeljárásról (Be.) szóló törvény 171.§ (2) bekezdése alapján:  „A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni.”
Molnár Gyula 2008-ban hivatalos személy volt, és ismerté vált előtte az elkövető személye is - mégis tétlen maradt, nem tett eleget a feljelentési kötelezettségének.
A korrupciós cselekményekről végül az a vállalkozó tájékoztatta - 2010-ben - a Budapesti Nyomozó Ügyészséget, akitől Wieszt és két ügyvéd összesen több mint 10 millió forint kenőpénzt kért és kapott.
A Fővárosi Ítélőtábla 2014. november végén - jogerősen - Wieszt Jánost 4 év letöltendő börtönbüntetésre, valamint 500 ezer forintos pénzbüntetésre, míg két ügyvéd társát - befolyással üzérkedés miatt - 2-2 év szabadságvesztésre ítélte, de esetükben a büntetés végrehajtását öt-öt évre felfüggesztette.




Kémügy: letöltendő börtön kiszabását kérte a főügyészség a titkosszolgálat volt vezetőjére


Megérkezett a Fővárosi Ítélőtáblára a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése a Gyurcsány-kormány alatti volt titkosszolgálati vezetők és társaik ellen folyó eljárásban. A főügyészség  Galambos Lajosra, a volt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójára letöltendő, Szilvásy György egykori titkosszolgálati miniszterre és Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.



Az ügyet három hivatásos katonai bíró fogja tárgyalni az ítélőtábla katonai tanácsán. Úgy tudni, vidékről, várhatóan Győrből vagy Szegedről rendel fel katonai bírót a másodfokú tárgyalásra az ítélőtábla, ugyanis az ügy korábbi szakaszában a másodfokon eljáró fővárosi katonai bírák többsége már hozott valamilyen döntést, így az év elejétől érvényben lévő törvény szerint már nem vehetnek részt az ügy másodfokú tárgyalásában.
A Katonai Ügyészség eredetileg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot (felső kép) kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor időközben lefokozott dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.
Az ügyet 2040-ig titkosították. Eddig annyi derült ki a sajtóban, hogy Galambos Lajos főigazgató hivatali ideje alatt bolgár szakembereknek álcázott orosz specialisták érkeztek az országba, hogy átvilágítsák az NBH munkatársait. Ennek célja az volt, hogy kiderítsék: ki szivárogtat ki titkokat az akkor ellenzéki Fidesznek.
                                                        Laborc Sándor
·         A Debreceni Törvényszék 2013-ban meghozott elsőfokú ítéletében Galambos Lajos és Szilvásy György egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést, Laborc Sándor egy év - két év próbaidőre felfüggesztett - börtönt kapott, P. Lászlót pedig felmentették.
·         A Fővárosi Ítélőtábla ezután eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet.
·         A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék tavaly felmentette valamennyi vádlottat.
A Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék alapvetően jól állapította meg a tényállást, azaz hogy a kémkedés megtörtént, csak éppen nem ismerte fel a terheltek bűnösségét ebben a súlyos bűncselekményben, ám ezt a hibát a második másodfokú eljárás korrigálhatja - írja a Magyar Idők.




Farkas Flóriánék bűnügyében valahogy még senkit nem sikerült gyanúsítottként kihallgatni - 2 év alatt




Egy MSZP-s képviselő, Teleki László firtatta Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy mégis hogyan áll a Farkas Flórián-féle „Híd a Munka Világába” szövetkezet kétes ügyeinek felgöngyölítése. A szövetkezet 1 milliárd 600 millió forinttal nem tud elszámolni. 


Polt Péter válaszából kiderül, hogy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt 2015. február 24. óta folyik nyomozás, azaz több mint két éve, de „az ügyben még nem hallgattak ki gyanúsítottat”.
A nyomozás határideje 2017. június 24., de „egyelőre nem határozható meg, hogy a nyomozás eddig az időpontig ténylegesen lezárul-e, a nyomozás határidejének meghosszabbítása nem zárható ki.”
Farka Flóriánt, aki a Fidesz frakcióvezető-helyettese 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt.
1996-ban ügyészségi vizsgálat indult a Lungo Drom által létrehozott alapítványok ügyében. Ennek eredményeként 1998-ban vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt. Azonban Göncz Árpád köztársasági elnöktől eljárási kegyelmet kapott, így a bírósági tárgyalás elmaradt. A kegyelmi eljárás iratait 30 évre titkosították.
Farkas Flóriántól továbbra sem válik meg Orbán Viktor, továbbra is ő a romaügyi miniszterelnöki biztos.
Mit tudhat ez az ember?
Jó a nyelv csapása , mert felfele nyal , lefele tapos , és közben folyamatosan káromkodik , dik te az Orbánt is ezzel vette le a lábáról , na nem is a jogi diszertációjával , amit Dajcs Tomival állított össze . Na ezt kapjátok be , még a cigányok is ámulnak a tettek láttán !!!




Hamarosan vádat emelnek a fideszes Mengyi Roland ellen


Befejezte a Fidesz országgyűlési képviselője, Mengyi Roland és társai ellen költségvetési csalás, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.



Az iratismertetés után az eljárás a vádelőkészítési szakba lépett, és harminc nap áll rendelkezésre, hogy döntsenek a vádemelésről.
A legfőbb ügyész a bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt még tavaly augusztus közepén kezdeményezte Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését, majd októberben a Fidesz országgyűlési képviselőjét meg is gyanúsította a főügyészség.
Mengyiről lehallgatási jegyzőkönyvek és beismerő vallomások bizonyíthatják, hogy uniós támogatásért cserébe tízmillió forint „alkotmányos költséget” kért a pályázóktól. A gyanú szerint ebből ötmillió forintot át is vett 2015 nyarán, amit az adóhatóság nyomozói videón rögzítettek - mégsem fogták el a helyszínen a politikust. Állítólag nem érkezett meg az engedély a rajtaütésre a NAV központjából…
A nyomozati anyagokból kiderül még az is, hogy a gyanúsítottak tudták, hogy lehallgatják őket.  Az egyik beszélgetés során például szó szerint az hangzik el két gyanúsított között, hogy „óvatosan beszéljen, mert ki van baszva operatívra”. Noha az ügyészség ebben a körben is vizsgálódott, végül senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként, így ez a szál elvarratlan maradt - írja a Pestisracok.hu


Költségvetési csalás gyanújával nyomoznak Mikola István ügyében


Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Budapesti IX. kerületi Ügyészség Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára ügyében, akiről kiderült, hogy a 2011-2014 közötti nagyköveti fizetése mellett megtarthatta magának a minisztérium által a felesége után kiutalt pótlékot is. Az ügyben Tényi István Fidesz-tag tett feljelentést, a nyomozást pedig az ügyészség döntése értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja le.



Mikola István korábbi felesége a külügyi tárcának jelezte, nem kapta meg a neki járó havi 1600 eurós, vagyis körülbelül félmillió forintos juttatást. Fülemen Róza a 24.hu cikke szerint nyugdíjba vonulása miatt kérte a diplomatafeleségként töltött időszak elismerését. Levelében azt írta, hogy Mikola István OECD-nagyköveti kinevezése miatt kénytelen volt minden pénzkereső tevékenységét feladni, és három éven keresztül saját megtakarításaiból fizette a magyarországi járulékokat. Ugyanakkor a diplomatafeleségként neki járó pótlék közben teljes egészében volt férjének nyugdíjalapját növelte, aki ekkor több mint 5000 eurós havi javadalmazást kapott. 
A volt feleség korábban lopásért feljelentette exférjét, mert párizsi tartózkodásuk alatt eltűnt egy tízmilliós értékű antik bútorkollekció, amit Budapesten Mikola családjánál helyeztek el. A jelenlegi államtitkár vagyonnyilatkozataiban feltüntetett ingatlanokról pedig az derült ki, hogy korábban a felesége birtokában voltak.




Kiskorú veszélyeztetésének gyanújával indult nyomozás a körmendi KDNP-s ügyében


Kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség abban az ügyben, amelyben Szabó Ferenc, Körmend lemondott kereszténydemokrata alpolgármestere ellen tettek feljelentést, mert állítólag egykori tanítványával, egy most 16 éves diáklánnyal folytatott évek óta tartó viszonyt.



A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője múlt kedden azt közölte az MTI-vel, hogy állampolgári bejelentés történt az ügyben, amelynek nyomán feljelentéskiegészítést rendeltek el.
A szóvivő az MTI érkelődésére hétfőn már azt mondta: megindult a rendőrségi nyomozás, amelyet kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény alapos gyanújával - ismeretlen tettes ellen - rendeltek el. Ezzel a korábban elrendelt feljelentés-kiegészítés okafogyottá vált, de gyanúsítás még nem történt az ügyben.
Szabó Ferenc egy hete még azzal indokolta lemondását az MTI-nek, hogy magánéletében történtek változások, illetve egyéb munkái szaporodtak meg annyira, hogy a továbbiakban nem tudja ellátni alpolgármesteri feladatait, de jelezte, hogy egyéni körzetében továbbra is önkormányzati képviselő kíván maradni.
A politikus akkor nem adott egyértelmű választ, hogy a jövőben is a Fidesz-KDNP színeiben kíván-e tevékenykedni a közéletben, annyit azonban megerősített, hogy január 27-én lemondott a pártjában viselt tisztségeiről. Úgy tudni, hogy Szabó Ferenc azóta már kilépett a pártból is.


Még jó , hogy nem a pappal húzott farkszíjjat , most el mondhatnánk róla hogy buzeráns , de így csak egy pedofil akár a papság egy része !!!!!




Közös Fidesz-MSZP mutyi


Az MSZP és a Fidesz közös „korrupciós mutyijának” tartja a 4-es metró ügyét a Jobbik.



Szilágyi György országgyűlési képviselő pénteken, a metró II. János Pál pápa téri kijáratánál tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ügyben a jelenlegi (Fidesz) és a korábbi (MSZP) kormányzó párt egyaránt nyakig benne van, közösen lopták el a metróépítésre szánt forrás csaknem felét.
Szerinte a Fidesz és az MSZP által közösen kialakított rendszer eredménye az is, hogy a magyar nyomozóhatóságok az ügyben semmilyen eredményt nem értek el, csak eltussolni próbálták azt. Hozzátette: az Alstom-ügy megmutatta az is, hogy a korrupciós ügyek szálai a miniszterelnökig érhetnek.
A főváros már 2011-ben feljelentést tett az ügyben, a visszásságokat mégis a brit bűnügyi szervek és az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF tárta fel.


Azok a pénz szivattyúk hazai gengsztereknek is vitték a lóvét , megcsapolták a vezetéket mint az Ukránok a Barátság vezetékét !!!!






Korrupció, metróügy és pártfinanszírozás: az Együtt politikusa Puchot, Hagyót, Simicskát és Nyergest is megnevezte


Szigetvári Viktor úgy véli, hogy fideszes, MSZP-s és SZDSZ-s politikusok és háttéremberek is hozzájárultak ahhoz, hogy a metróügyben ne történjen minden tisztességesen. Szerinte józan ember nem gondolja azt Magyarországon, hogy a 70-30 százalék világa 2010 előtt ne létezett volna, 2010 óta pedig a 100-0 arány van a pénzosztásban.



Az OLAF-jelentés szerint a tiltott pártfinanszírozás a 4-es metró beruházásánál is megjelent. Puch László korábbi szocialista pártpénztárnok és médiaguru nevét egy, a Siemens AG-val és a Siemens Rt.-vel kötött, 32 milliárdos, szabálytalannak minősített szerződéssel hozta összefüggésbe a csalás elleni hivatal. Közben kiderült: a Budai Központi Kerületi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Terner Géza ellen az Alstom-ügyben. Ternert korábban összefüggésbe hozták az osztrák Strabag korrupciós ügyeivel. A férfi a Strabag korábbi „lobbistájának”, „korrupciós menedzserének”, Aczél Zoltánnak az apósa.
A jelentés egy jó részét átfutottam, és azt gondolom, hogy nem szabad ezt olyan ellenzéki pártoknak bagatellizálniuk, akiknek valamilyen módon közük lehetett ehhez. Szerintem Demszky Gábor utolsó főpolgármesteri periódusában, véleményem szerint leginkább az ő háta mögött, Mesterházy Ernő, Puch László, Hagyó Miklós, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, közreműködtek abban, hogy ne történjen minden tisztességesen” - mondta Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke az ATV Start című műsorában. Hozzátette: ezeket a neveket bíróság előtt is vállalni tudja. 
Szerinte józan ember nem gondolja azt Magyarországon, hogy a 70-30 százalék világa 2010 előtt ne létezett volna, 2010 óta pedig a 100-0 arány van a pénzosztásban, ami semmivel sem jobb annál, mint korábban volt.
A Privatkopo.hu-nak 2014 őszén egy „bűnbánó táskahordó” részletesen mesélt a korrupciós pénzek elosztásáról, a pártok piszkos pénzekből történő részesedéséről.
A cikkek itt érhetők el:
Bűnbánó táskahordó: „Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok”
A „bűnbánó táskahordó” tovább mesél: a Strabag eurómilliókkal korrumpálta a magyar politikai „elitet”








Bűnbánó táskahordó: „Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok”


Előre „lezsírozott” tenderek, táskákban hordott százmilliók, politikai pártok közötti konszenzus a vesztegetési pénzek elosztásában, kenőpénzekkel növelt beruházási költségek - egy bűnbánó vesztegető megnyílt a Privát Kopónak, és elmondta, hogyan működik a korrupt rendszer, amelyben mindenki jól jár. Csak az adófizetők nem. A kétrészes „beismerő vallomás” első felvonása.


Hogyan lett Önből „táskahordó”, vagy más néven „elintéző” ember?
Kell egyfajta szakmai tudás, és egyfajta kapcsolati tőke hozzá. Az egyik közeli hozzátartozóm révén kerültem a pályára, ahol megbízhatóság nélkül lehetetlen hosszabb távon létezni. Korábban több projektet is sikerült megnyernünk, és úgy szakmailag, mind pénzügyileg sikerült leraknunk a megfelelő alapokat ahhoz, hogy elfogadjanak a partnerek: a politika, valamint a szakma.
Az első alkalommal ki kereste meg, ki kérte a közreműködését: a politikai vagy a beruházói oldal?
Ez nagyon érdekes, mert közösen. Jelzett a politika, hogy a jövőben lesz egy nagyobb beruházás, és annak a megfelelő paraméterekkel való felruházását kérte tőlünk, jogi, szakmai és pénzügyi szempontok alapján. Magyarul: a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Azaz: a projekt is elkészüljön, de mi az a „párna” - hazavihető pénz -, mi az a plusz, amit abba védhetően bele lehet tenni. És jelzett a beruházó, hogy kell valaki, aki a kenőpénzek célba juttatását biztonsággal „menedzseli”.
A vesztegetési pénzeket beépítik a projektek árába?
Igen, beépítik. Túlszámlázásokkal, fiktív pótmunkákkal, amiket kizárólag a mérnökök tudnak úgymond leigazolni - jogilag védhetően.
Hogyan alakul ki számszerűen az az összeg, amit zsebbe kell fizetni a politika „pénzcsinálóinak”?
Már az adott tender kiírása előtt történnek erre vonatkozó egyeztetések. Leülnek a kivitelezők vezetői, és a mögöttük álló politikai erők, valamint a mérnökemberek, akik végülis kialakítják az „elvárt” árat. Addig kozmetikázzák a valós összeget, amíg mindenki jól jár. Vagyis: beépítenek a tervdokumentációba olyan tételeket, amelyek lehetővé teszik a „mozgásteret” a pénzek kivételére. Mondhatok konkrét példát erre: 4-es metró beruházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra nem lehetett számítani, és meg kellett csinálni. Vagy bukott volna a projekt. Általában 30-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé.
Az árnövekedést a vesztegetési pénzek okozzák?
Igen. Az erről szóló egyeztető megbeszéléseken a mérnökök csak tudomásul veszik, hogy mi az az összeg, amit „párnaként” az árba bele kell építeniük. Aztán az „automatából” majd „kiesik” a politika által elvárt összeg, amely a zsebekbe csúszik. A mérnökök a „kivehető” pénzeket jogilag védhetővé teszik, jellemzően túlmunkák elvégeztetése révén. Mármint papíron…
Hogy néz ki a gyakorlatban egy olyan egyeztetés, amelyen arról születik döntés, hogy kiknek és mennyit kell zsebbe tenni ahhoz, hogy x cég nyerje a tendert? Kik képviseltetik magukat egy ilyen megbeszélésen?
A hatalmon lévő politikai szervezet „kijáróemberei”, a beruházók „elintéző figurái” és a kivitelezők „problémamegoldói”. Nyilván, hogy egyik oldal sem akarja kompromittálni magát, ezért olyan embereket „alkalmaznak” erre a feladatra, akik nem jelentenek veszélyt rájuk nézve.
Mindig csak a hatalmon lévő párt/pártok képviseltetik magukat a „pénzosztó” egyeztetéseken?
Abban mindig volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy az aktuális ellenzék mögött álló gazdasági erő is részesedik valamilyen arányban a nagyberuházásokból. Ez úgy működik, hogy az ellenzéki oldal gazdasági emberei megállapodnak a kormányzó párttal vagy pártokkal, hogy milyen mértékben tudnak az ellenzékhez kötődő cégek a munkálatokban részt venni, és azoknak a munkálatoknak hány százaléka lesz az ellenzék „jussa”. A mindenkori kormányoldal ezzel jelzi: ne felejtsék el a jövőre nézve - ha majd fordul a kocka, és az ellenzék kezébe kerül a kormányrúd -, hogy az aktuálisan hatalmon lévők mennyire „engedékenyek” voltak velük. Oda-vissza megy ez a játék. Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok. Több olyan megbeszélésen is jelen voltam, ahol egy asztalnál ültek a bal- és a jobboldal „pénzcsináló” emberei, akik arról egyezkedtek, kinek, mennyi jut a csúszópénzekből.
A gyakorlatban hogyan történik a vesztegetési pénzek célba juttatása?
Azoknak a társaságoknak, amelyek részt vesznek egy adott projektben, kiterjedt céghálójuk van, azonban ezek a vállalkozások a gyakorlatban nulla tevékenységet folytatnak. Ezeket a társaságokat „ellátják” támadhatatlan szerződésekkel, amelyek hatalmas bevételeket generálnak számukra. A pénzek aztán szépen „szétporladnak” a gondosan kiválasztott alvállalkozók között, és eljutnak a megfelelő helyekre, így a politikai elit „pénzgyűjtőihez” is. Ezek a hálózatok jellemzően nem állnak meg Magyarország határán belül, sőt, általában a határon túl kezdődnek és ott is végződnek.
Olyanra volt példa, hogy táskában, szatyorban szállított pénzt a „megfelelő” helyre?
Igen, sokszor.
Hogyan történt a vesztegetési pénz átadása? Utcán, irodában?
Volt ebben pártiroda, volt ebben saját irodám, volt parkolóban, gépkocsim csomagtartójából történő átadás. Az én feladatom az akta- vagy sporttáska leszállításában, átadásában merült ki. Egy ilyen „pozícióban” a bizalom elsődleges szempont, bennem megbízott minden oldal. Aki egy kicsit is hibázik, az nagyon komolyan megütheti a bokáját, és örökre kieshet a pikszisből.
Egy „fuvarral” általában mekkora vesztegetési összegeket juttatott célba?
Több százmillió forintokat.
A nagyobb projektekhez kapcsolódóan mekkora vesztegetési pénzek mozognak?
Több millió euro. A legnagyobb összeg, amit én - egy bizonyos projekttel összefüggésben - táskákban, több tételben leszállítottam, több mint 3 millió euro volt. Egyébként a kivitelezések értéke már alapból feltételez egyfajta „párnát”, ha a projekt értéke több tíz- vagy több százmilliárd forint, akkor hatalmas összegek mozognak táskákban, nejlonszatyrokban is.
Miként intézik azt el a háttérben, hogy egy adott tenderen x vagy y társaság fusson be?
Én az építőiparban tevékenykedtem. Létezik egy - 4-5 nagyobb cégből álló - vállalkozói kör, amelynek tagjai előre megállapodnak egymással, hogy melyik pályázatot ki nyeri meg, a „vesztesek” pedig eljátsszák, hogy mennyire hadakoznak ez ellen, aminek a vége úgyis az lesz, amiben megegyeztek, és a nyertes - alvállalkozóként - bevonja a munkálatok elvégzésébe a „veszteseket”. Vagy: egyezséget kötnek, hogy ezért a színjátékért a „vesztesek” ennyi és ennyi pénzt kapnak - munka nélkül. Tehát előre felosztják egymás között, hogy ebben én leszek a nyertes, abban meg ti. A piac működése, a munkák felosztása egy előre meghatározott forgatókönyv alapján történik. Látszatra a kiírt pályázatoknak megfelelő keretek között.
Ön részt vett olyan egyeztetéseken, amelyeken politikai szereplők vagy azok képviselői jelen voltak, és konkrétan vesztegetési összegekről esett szó?
Igen. Több alkalommal is.
Melyek azok a nagyobb beruházások, amelyekkel összefüggésben Ön - mint „kijáróember”, „táskaszállító” - közreműködött?
M6-os autópálya, 4-es metró beruházása, különböző vasúti projektek.
Margit-híd felújítása?
Ez egy érdekes kérdés. Pályáztunk a mérnöki feladatok elvégzésére, az általunk ajánlott ár körülbelül 60 százaléka volt a végül nyertes árnak, azt is tudom, hogy kik és miket vállaltak be annak érdekében, hogy megkapják a megbízást. Mi nem voltunk eléggé bátrak, úgymond bevállalósak…
Azt tudja, hogy a szerződésben rögzített összeghez képest mennyivel került többe a híd felújítása?
Ugyan a kivitelezési folyamatban a tenderbontást követően nem vettem aktívan részt, de nyilván vannak megbízható információim erre vonatkozóan. Teljes műszaki megalapozottsággal állítom, hogy közel a duplájába került a híd felújítása, mint amennyi az eredeti szerződésben szerepelt. Ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági társaság már nagyobb falatot követelt és kapott a 2010-es választások előtt. Volt egy személy - egy külföldi tulajdonban álló építőipari nagyvállalat „kijáróembere” -, aki ezt az egészet „levezényelte”.
Igaz az, hogy egy németországi ügyészség megkereste Önt és együttműködését kérte magyarországi nagyberuházásokkal kapcsolatos vesztegetési ügyekben?
Igen. Szeptember elején jutottak el hozzám, mivel tudomásuk szerint egy bizonyos projektben komoly „erőfeszítéseket” tettem az egyik külföldi kézben lévő építőipari mamutcég érdekében, amely társaság vesztegetési ügyei kapcsán nyomozást folytatnak, és a német ügyészek azt kérték, hogy - megfelelő ellentételezés mellett - segítsem a munkájukat.
(A következő részben a vesztegetési pénzeket fizető társaságokról, azok „kijáróembereiről”, a politikai pártok „pénztermelőiről”, valamint a korrupciós technikákról beszélgetünk a „bűnbánó táskahordóval”.)




A „bűnbánó táskahordó” tovább mesél: a Strabag eurómilliókkal korrumpálta a magyar politikai „elitet”




Azt látni kell, hogy ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze, nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék” - magyarázta a Privát Kopónak adott exkluzív interjú második részében az a férfi, aki pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak”, annak érdekében, hogy egy osztrák óriásvállalat kaparintsa meg a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett zsírosabb építőipari beruházásokat.


Melyik cég - vagy cégek - megbízásából, érdekében hordta a pénzzel megrakott táskákat?
Strabag.
Strabag Magyarország?
Nem. Strabag Ausztria.
Közvetlenül a Strabag vezetésével állt kapcsolatban?
Aczél Zoltánon keresztül álltam kapcsolatban a Strabag több akkori felsővezetőjével. Aczél a cég úgynevezett „lobbistája” volt. Ő egy magyar származású osztrák állampolgár, akinek mindenhova bejárása volt. A Strabag szervezte le a kivitelező cégekkel, hogy mely érdekcsoport hány százalékban részesült a beruházásokból, mekkora összeg erejéig vett részt a munkálatokban. Aczélnak az volt a feladata, hogy kapcsolatokat keressen a döntéshozókhoz, illetve azokhoz a személyekhez, akik befolyással bírtak a döntések kimenetelére. Körüljárta a megfelelő embereket, akiknek felvázolta, hogyan lehet az együttműködés mindenki számára „gyümölcsöző”. Ezen a területen a legfontosabb a politikai akarat. Aczél arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt egy osztrák úr, Kyrill Lapin.
Ön milyen nagyobb beruházásokban közreműködött „táskahordóként”?
Például az M6-os autópálya építésével összefüggésben…
Akkor maradjunk is az M6-os autópályánál. Ezen projekt kapcsán mekkora vesztegetési pénz mozgott?
Ami rajtam keresztül ment, az 3 millió euro volt. Ez az összeg kizárólag a balliberális érdekkörök „jussa” volt. A jobboldal korrupciós igényének kielégítése nem rajtam keresztül történt.
                                              Aczél Zoltán, a "lobbista"
Ez a bődületes pénz kitől került Önhöz?
Aczél Zoltántól, a Strabag emberétől.
Honnan tudta, hogy kiknek kellett kézbesíteni a pénzeket?
Fogalmazzunk úgy, hogy tudnom kellett „magamtól”, kiknek kézbesítsem a táskák tartalmát. Ismertem a „szokásokat”, a rendszert, azokat a személyeket, akik várták a „küldeményeket”. Voltak olyanok is, akik jelentkeztek, hogy „ne feledkezzünk” el róluk sem ebben a „szép projektben”…
Most politikusokról beszél?
Is. És olyan, döntéshelyzetben lévő kulcsfigurákról, akik hatással voltak a közbeszerzési pályázatok elbírálására. Például egy olyan személy, aki korábban a balliberális oldalon „ügyintézett”, ma már a fideszes holdudvarban munkálkodik. Nevezzük H. Sz. J.-nek.
Kik vettek át vesztegetési pénzeket Öntől?
Szocialista és szabaddemokrata emberkék, mivel én az úgynevezett balliberális oldallal álltam kapcsolatban. A fideszeseket Aczél Zoltán intézte.
Konkrétan?
Puch László és érdekköre. Mesterházy Ernő és érdekköre.
A fideszeseket hogyan „intézte” Aczél?
A megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel. Több alkalommal a jelenlétemben bonyolított telefonos beszélgetéseket a nevezett urakkal.
Azt honnan tudja, hogy Aczél Zoltán korrupciós pénzeket juttathatott Fidesz közeli vállalkozóknak?
Ez volt az egyezségben, amelynek megkötésén jelen voltam.
Jelen volt olyan találkozókon, amelyeken Aczél pénzeket adott át Simicskának vagy Nyergesnek?
Nem voltam tanúja pénzátadásoknak, mivel - mint azt már említettem - az én feladatom a balliberális oldal (MSZP, SZDSZ) „lerendezése” volt. De nem észleltem háborgást a jobboldal részéről, tehát, feltételezem, „rendben” lehetett minden.
Az Ön által megnevezett pénzemberektől kikhez „szállhattak” a piszkos pénzek?
Úgy vélem, nem vállalok nagy kockázatot azzal, ha azt mondom: a legmagasabb politikai szinten tevékenykedő emberekhez. Miniszteri, államtitkári magasságokig…
Ön részt vett olyan - az M6-os autópálya építéséhez kapcsolható - „érdekegyeztető” megbeszéléseken, amelyen a politikai pénzcsinálói arról konzultáltak, hogy milyen arányban részesülnek a vesztegetési pénzekből?
Igen.
Kik voltak jelen ezeken a tárgyalásokon?
Puch László bizalmi embere, Mesterházy Ernő bizalmi embere, Aczél Zoltán, és én.
A Fidesz érdekében senki?
De, Aczél Zoltán.
Hogyan bizonyíthatóak ezek az „érdekegyeztetések”?
Gyanítom, készülhettek hangfelvételek… (nevet)
Az offshore cég, amelynek számlájáról a vesztegetési pénzek egy része érkezett
Az M6-os autópálya projekthez tapadó 3 millió euro vesztegetési pénz egyösszegben, készpénzben került Önhöz?
Részletekben. Az összeg 80 százaléka készpénzben, táskákban, 20 százaléka offshore cégen keresztül.
Kinek az érdekeltségébe tartozott az offshore cég?
Aczél Zoltán.
Az M6-os autópálya építésén kívül mely nagyobb beruházásokban bukkant még fel „táskahordóként”?
Vasúti beruházásokban közreműködtem. Nem „táskahordóként”, hanem én mondtam meg, hogy a pénzzel teli táskákat kikhez kell vinni. Gyakorlatilag koordináltam a vesztegetési folyamatokat.
A vasúti projektekkel összefüggésben mekkora csúszópénzek mozogtak?
3 millió eurónál biztosan nem kevesebb…
A címzettek?
Gyakorlatilag ugyanazok, akik más nagyobb projektben is „címzettek” voltak. A „színdarabok” változtak, a szereposztás nem.
A 4-es metró beruházásban milyen tevékenységet fejtett ki?
Táskahordók irányítója voltam. Úgymond „érdekharmonizációs menedzser”.
Ebben a projektben mekkora vesztegetési pénz vándorolhatott a politikai „elit” zsebébe”?
3 millió eurónál biztosan több. Sokkal több. Ez a projekt magasabb szinten „művelődött”: kormányzat, főváros… A mérnökök ukázokat kaptak, hogy mekkora vesztegetési pénzeket kell beépíteniük a kivitelezés árába.
A politikai szereplők között milyen arányban kerültek felosztásra a vesztegetési pénzek?
Azt látni kell, hogy ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze, nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék.
A korrupciós pénzek miként térültek meg a vesztegetőknek? Beépítették a projektek árába?
Így van. Túlszámlázásokkal, „előre nem tervezett” pótmunkákkal „hozták vissza” a csúszópénzeket a korrumpáló cégek, amiket kizárólag a mérnökök tudtak úgymond leigazolni - jogilag védhetően.  Mondok példát erre: volt egy budapesti nagyberuházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra a szerződés aláírásakor nem lehetett számítani, és „mindenképpen” meg kellett csinálni, vagy bukott volna a projekt. Általában 20-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé. Ez lehet a korrupciós ráta Magyarországon.
Pancsoló liberálisok: Aczél Zoltán, Bojár Iván András és Mesterházy Ernő
A Margit-híd felújításával összefüggésben is „harmonizálta” az érdekeket?
Aktívan nem, abban a projektben Aczél Zoltán „menedzselte” a vesztegetési folyamatokat. Amint azt korábban említettem: ő állt közvetlen kapcsolatban a fideszes pénzcsinálókkal. Azt teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy az eredeti szerződésben rögzített összegnek közel a kétszeresébe kerülhetett a híd felújítása. És nem azért, mert annyi - előre nem látható - valóságos utómunkálat merült fel a kivitelezéssel összefüggésben, hanem így „vették ki” a korrupcióra fordított pénzeket és az extraprofitot a projektben résztvevő társaságok. Egyébként ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági érdekcsoport már nagyobb falatot követelt és kapott a 2010-es választások előtt. Átrendeződött a „színpad”.
A Privát Kopó megjegyzése: A Szolnoki Olaj KK férfi kosárlabda klub honlapjának főoldalán a csapat „hivatalos szponzoraként” helyezték el a Strabag és a Swietelsky építőipari társaságok hirdetését. A sportklub elnöke: Nyerges Zsolt.
(A Privát Kopó több alkalommal kereste Aczél Zoltánt - a Strabag bécsi központján keresztül is -, azonban a „lobbista” a hozzá intézett kérdésekre nem válaszolt.)
(folytatjuk)



4-es metró: a Fidesz mossa kezeit, bizottságot hozna létre - megkezdődött a szokásos elkenés


Demszky Gábor felelősségét is meg kell vizsgálni az OLAF-jelentés alapján, az LMP szerint nem lehet ilyen méretű csalást elkövetni úgy, hogy a városvezető ne tudjon róla. A Fidesz fővárosi, a Jobbik pedig parlamenti vizsgálóbizottságot alakítana, hogy kivizsgálják, pontosan hova tűnt el a 167 milliárd forintnyi szabálytalanul elköltött pénz. A szabálytalanságok és korrupció miatt 59 milliárd forintot kell visszafizetni.



Tíz éve, 2007 tavaszán kezdték fúrni a 4-es metró alagútját. A ceremónián együtt ünnepelt az akkori főpolgármester, Demszky Gábor a BKV-ért felelős helyettesével, a szocialista Hagyó Miklóssal. A vonalat már nem ők, hanem Tarlós István és Orbán Viktor adták át 2014-ben.
Akkorra a Demszky-korszak szimbolikus beruházásának költségei 452 milliárd forintra híztak. Minden harmadik forintot szabálytalanul költöttek el - állapította meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely az uniós támogatás miatt vizsgálta a közpénzek felhasználását.
Nincs takargatnivalóm, állok majd a nyilvánosság elé, ha ebből vizsgálat lesz” - nyilatkozta az egykori főpolgármester. Demszky Gábor az egykori SZDSZ színeiben irányította 20 éven át Budapestet. A pártot együtt alapították a rendszerváltozás idején Szent-Iványi Istvánnal, aki ma már a Magyar Liberális Pártban politizál. „A kormány a saját propagandájában ezt rá akarja tolni a városvezetésre, ebben nem akarok állást foglalni, de az OLAF-jelentés alapján ez nem állapítható meg. Az állapítható meg, hogy cégeknek, néhány politikusnak volt ebben valamiféle érintettsége. Egyetlenegy SZDSZ-es politikus közvetlen érintettségéről nem beszél” - jegyezte meg az MLP külpolitikai szakértője.
Az LMP vizsgálná Demszky Gábor felelősségét. „Egy mezei képviselő háta mögött bármit meg lehet csinálni, amiről nem tud - a legjobb szándékkal sem. Ugyanakkor az egy kérdés, hogy vajon egy főpolgármester háta mögött meg lehet-e olyan dolgokat csinálni anélkül, hogy erről legalább informálisan tudomása ne lenne” - jegyezte meg Csárdi Antal fővárosi képviselő.
A Fidesz külön vizsgálóbizottságot állítana fel a Fővárosi Közgyűlésben. „Hol van ez a hatalmas összeg, ami eltűnt ebben a beruházásban? Egy fővárosi vizsgálóbizottság dokumentumokkal, vizsgálatokkal, meghallgatásokkal jelentős mértékben tudna hozzájárulni a tisztánlátáshoz. Meggyorsíthatná az ügy tisztázását és a felelősök megtalálását” - vélekedett Hidvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A Jobbik országos szintre emelné a 4-es metró ügyét, az ellenzéki párt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza. „Hiszen olyan nincs, hogy ezt az adófizetőknek kelljen visszafizetni. Vagy, hogyha nekik kell valami okból, mert nem tudják visszaszedni, akkor ’18-ban el kell gondolkozniuk a választóknak, hogy ezt az összeget valóban ki kellett-e volna fizetni, és hatalomban akarnak-e tartani olyan pártokat, amelyek ezeket a piszkos játékokat végzik” — jelentett ki Staudt Gábor, a párt frakcióvezetője.
A Jobbik szerint az OLAF-jelentés egyben az Orbán-kormány által meghirdetett „elszámoltatás” csődje.




4-es metró: „természetesen” nincs közszereplő a gyanúsítottak között, és „természetesen” mindegyik terhelt szabadlábon van




A 4-es metró korrupciós ügyével kapcsolatban több személyt is kihallgattak már 2016 októberében, de közszereplőt nem gyanúsít a Központi Nyomozó Főügyészség. A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek. Lázár János miniszter ugyanakkor Demszky, Hagyó Miklós és Atkári János érintettségére célozgatott néhány napja. De a legvalószínűbb, hogy mindkét politikai oldal „pénzcsinálói” lophattak. Méghozzá gusztustalanul..


Az Alstom-ügyet a Legfőbb Ügyészség 2016 szeptemberében vonta ügyészi hatáskörbe, és a nyomozással a Központi Nyomozó Főügyészséget bízta meg - írta  közleményében Keresztes Imre főügyész. Hozzátette, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik az eljárás.
A nyomozást még 2011. január 3-án rendelték el. Az OLAF vizsgálatát 2012 februárjában kezdte, és a 2016. november 28-án kelt ajánlását részben a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta - tájékoztatott a főügyész.
Az OLAF vizsgálati jelentése tavaly decemberben érkezett meg a Legfőbb Ügyészségre, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbítottak. A főügyészség 2016 októberében több személyt gyanúsítottként hallgatott ki, ám a nyomozás állásáról - annak érdekére figyelemmel - jelenleg további tájékoztatás nem adható - közölte Keresztes Imre.

Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője annyit közölt, a gyanúsítottak között nincs közszereplő, továbbá egyik gyanúsított sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt.
A miniszter Demszky Gábor és helyettesei érintettségére célozgatott
Ez ellentmond annak, hogy Lázár János a tegnapi kormányinfón Horváth Csaba, Atkári János és Hagyó Miklós érintettségére célozgatott.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy a felelősségi rangsorban hol állhat Demszky Gábor volt főpolgármester és korábbi helyettesei, Horváth Csaba, Atkári János vagy éppen Hagyó Miklós, azt mondta: „első, második és harmadik helyen”.


Kapcsolódó cikkek:
Bűnbánó táskahordó: „Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok”
A „bűnbánó táskahordó” tovább mesél: a Strabag eurómilliókkal korrumpálta a magyar politikai „elitet”




Bíróság elé citálhatják a Pintért és Orbánt rágalmazó bombagyárost





Rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a hírhedt RAF-terrorista, Dietmar Clodo kijelentései miatt – tudta meg a PestiSrácok.hu. A bombagyáros bűnöző korábban azt állította, hogy még a 90-es években személyesen adott át kenőpénzt Pintér Sándor belügyminiszternek  és Orbán Viktor miniszterelnöknek. A képtelen vádak miatt Clodót feljelentették, az ügy pedig jelenleg bírósági szakban van.
Az eljárás közvetlen előzménye, hogy néhány hónapja az Átlátszó blogon közzétettek egy Németországban megjelent könyvből való fejezetet, amit egy Jürgen Roth nevű kétes publicista írt. Eszerint a 2003-ban, bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és lőfegyverrel való visszaélés miatt jogerősen tíz évre elítélt Dietmar Eduard Clodo állítása szerint még a kilencvenes évek elején, a szolcnevoi maffia állítólagos magyarországi helytartójának, Szemjon Mogiljevicsnek a megbízásából pénzt adott át Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak, és még pár főrendőrnek. Aztán az Átlátszón az is megjelent, hogy tulajdonképpen nem csak Pintérnek, hanem 1994-ben Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöknek is ment az orosz apanázsból, de Clodo szerint még Tonhauser László is pénzt fogadott el az oroszoktól. A bűnöző ezeket a képtelen vádakat tavaly nyáron egy Regensburgban tett írásos vallomásában is elmondta.
Pintért és Orbánt próbálta Clodo lejáratni, de nem járt sikerrel. Fotó: MTI


BÍRÓSÁG TÁRGYALHATJA CLODO RÁGALMAIT

Mindezek tudatában a bombagyáros ellen Tényi István hamis tanúzás miatt tett feljelentést a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. Bagoly Bettina, az ügyészség szóvivője ugyanakkor arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy hamis tanúzás miatt nem indítottak nyomozást, de azt megállapították, hogy a rágalmazás vétségének gyanúja felmerülhet, így az iratokat megküldték a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak, ahol már folyamatban van a büntetőeljárás. A bíróság tájékoztatása szerint egy magánvádas ügyről van szó, aminek egyik szereplője egyelőre „ismeretlen tettes” (a feljelentés tükrében persze nem nehéz kitalálni, hogy kiről van szó – a szerk.), a másik pedig a feljelentő, Tényi István. Úgy tudjuk, miután az eljáró bíró tisztázta (ezt akár a rendőrség segítségével is megteheti) az „ismeretlen elkövető” személyét, sort kerít a felek meghallgatására, vagy dönthet az eljárás megszüntetéséről is. Tényi István megkeresésünkre azt mondta, tőlünk értesült a perről, mivel sem az ügyészségtől, sem a bíróságtól nem kapott tájékoztatást. Azt is hangsúlyozta, hogy azért tette meg a feljelentését, mert szerinte megálljt kell annak parancsolni, hogy kétes hírű alakok kormánytagokat mocskoljanak be. Az ügyben megkerestük a Belügyminisztériumot is, hogy Pintér Sándor, mint az ügy egyik sértettje bekapcsolódik-e a perbe, de nem kívántak nyilatkozni.
Szemjon Mogiljevics is cáfolta a bombagyárost. Fotó: magyarnemzetikormany.hu

SZEVA BÁCSI IS CÁFOLTA AZ “AGENT PROVOCATEUR”-T

Azt, hogy az Átlátszó által szentté avatott Clodo mennyire számít szavahihető embernek, a saját életútja bizonyítja a legjobban: tizenéves fejjel megjárta a börtönt, mivel belekeveredett a Vörös Hadsereg Frakció (német rövidítéssel RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet kapcsolatrendszerébe. Magyarországon több büntetőügye volt, például a hírhedt bombagyáros” történet miatt, de részese volt egy pénzhamisítási ügynek is, valamint uráncsempészettel is elkapták. Talán az sem véletlen, hogy a Magyarországon ellene indított eljárások nagyrészt az első Orbán-kormány idején zajlottak, míg ő és a hozzá hasonló bűnözők a Horn-kormány alatt szabadon mozoghattak.  Clodo vádaskodását ráadásul maga Szemjon Mogiljevics is cáfolta abban a perben, amit Juszt László egykori televíziós személyiség indított a vádaknak Magyarországon teret adó Átlátszó ellen, mivel őt is azzal hozta hírbe a terrorista, hogy pénzt fogadott el a sajtóban az orosz maffia vezetőjének kikiáltott férfitól. Juszt megkereste magát Mogiljevicsetvalamint annak titkárnőjét, egyben tolmácsát is. Ők mindketten írásos nyilatkozatban cáfolták a Roth könyvében leírtakat. Szeva bácsi hangsúlyozta, hogy „minden, amit Jürgen Roth leír az ő könyvében, nem felel meg a valóságnak. Emellett megemlítette, hogy mivel Juszt Lászlóval személyes ismerősök, nem is lett volna szüksége Clodo közvetítésére. Mogiljevics titkárnője pedig azt emelte ki, hogy ő Szeva bácsi minden hivatalos és magántalálkozóján jelen volt és fordított, ám soha nem találkozott Clodóval, akinek így nem is adhatott át borítékot vagy csomagot – utalt az állítólagos korrupciós pénzekre a “vesztegetési” ügybe belekevert H. Irén. Ezzel megdőlt a német bűnöző Orbánnal kapcsolatos állítása is, mivel Clodo azt mondta, ő azt a pénzt, amit a magyar miniszterelnöknek adott, Mogiljevics tolmácsától kapta.
Vezető kép: MTI





Na mit gondoltok megérdemelnek egy bombát !!!!, helytartóink , kifosztóink, élősködőink , a cionistáinkkal, vakolóinkkal , kik nekik is diktálják a tempót , és az elvégzendő feladatokat kiosztják rájuk , és mivel a rablásokkal gyilkosságokkal a markukban vannak , hát lebukás helyett az ország eladását is válalják , így ápíttették meg a koncentrációs táborainkat – stadionnak álcázva , és a megsemmisítő tábort is szemét égetőnek álcázva , és filmgyár telepítéssel mely a mélyben összekapcsolt létesítmény ahol nagyüzemben történhet a megsemmisítés . Ezekhez képest Hitler egy pancser volt , mert ők fekete költségvetésből nem tudom melyik páholy volt az ügyeletes akkor , mert van 300 páholy , és ezek népünkre törnek , nem volt nekik elég Trianon , az egész ország kell nekik , és a likvidálásunkat addig kell nekik folytatni míg a magyarság létszáma 6 millió alá nem esik . Csak annyi magyart akarnak meghagyni akik kiganéznak alóluk , hát ezt akarjuk meglátni , hogy ide fajujon a helyzet , és az unokáink is kamatrabszolgák lehessenek egy cionista Kazár gyarmaton , ahol chippel megjelölve és ha már nem tudsz dolgozni a chippel ciánt fecskendezve beléd átsegítenek a más világra , hogy ne okoz gondot másnak . De ha nem tetszik a pofád akkor is ez a sors vár rád , és te nem lázonghatsz , mert akkor az egész családodat kiirtják !!!! ne várd meg , hogy ide jusson ez a gyönyörű ország . Irts ki minden betolakodó cionista férget még ha a vakoló páholy mögé bujik is !!!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése