Út a jövőbe VIII.

Út a jövőbe VIII.

Májtisztítás 5 mindennapos élelmiszerrel

A modern táplálkozás, a környezeti szennyező anyagok, valamint a sok mérgező testápolási termék használata májunkat megfeszített munkára kényszeríti. Emiatt fontos, hogy tudjuk, mivel lehet májunkat alaposan és eredményesen megtisztítani.

A máj megtisztítja a vért és eltávolítja a mérgező anyagokat a testből, legyen az elfogyasztott, belélegzett, vagy bőrön át felszívódott méreganyag. 

Ha túlhajszolt és jelentős mennyiségű fizikai vagy mentális stressz alatt áll, a máj küzd azzal, hogy lépést tartson a fokozott életritmussal.

” Több ezer enzimrendszer, amely felelős szinte minden testi tevékenység életben tartásáért, a májban eredeztethető,” – magyarázza Dr. Karl Maret, MD “”A szem, a szív, az agy, az ivarmirigyek, az ízületek és a vesék megfelelő működése mind-mind függ a jó májfunkciótól.” ”Ha a máj a több ezer enzimrendszerből csak egy enzim előállításában is károsodik, a teljes szervezet összehangolt működése csökken és mindez nagyobb metabolikus stresszhez vezet az egyén számára.”

Szóval, mit tehetünk?  Májtisztítás 5 mindennapos élelmiszerrel.

1. Meleg citromos víz – ez egy nagyszerű módja annak, hogy a májat minden reggel megtisztitsuk. Ez nem limonádé, ezért ne adjunk hozzá cukrot, vagy bármi mást. Csak tisztított vizet és egy egészséges adag friss citromlevet használjunk. Egyes szakértők, mint pl. AF Beddoe szerint, aki a “Biological Ionization as Applied to Human Nutrition” könyvet írta a biológiai ionizáció emberi táplálkozásban való alkalmazásáról- úgy véli, hogy a máj citromos vízre válaszként több enzimet termel, mint bármely más étel fogyasztásakor.
2. Fokhagyma – Főzzünk sokszor fokhagymával, vagy tegyük rá a következő tál salátánkra. A fokhagyma kén-vegyületeket tartalmaz, amelyek segíthetnek enzimeket aktiválni a májban. Az allicin és a szelén jó májvédők.
3. Avokádó – Még egy ok, amiért érdemes avokádót fogyasztanunk. Egy japán tanulmány úgy találta, hogy az avokádó olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek védik a májat a károsodástól. Amikor 21 más gyümölccsel összehasonlították, az avokádó ígérte a legnagyobb májvédelmet a galaktózamin: egy “erős” toxin ellen, amelyről kimutatták, hogy sokkal nagyobb májkárosodást okozhat, mint az emberi vírusos hepatitisz.
4. Koriander- Ezt a sokoldalú gyógynövényt szinte bármilyen ételhez hozzá lehet adni, többek között salátákhoz és turmixokhoz. Ez a gyógynövény segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, amivel a máj csak küszködne.
5. Kurkuma – Egy másik nagyon jó fűszer, rengeteg pozitív hatással. A kurkuma állítólag nem csak védi a májat a károsodástól, hanem ösztönzi a májsejtek regenerálódását is. Ezen túlmenően, növeli a természetes epe termelést és segít a testet toxin-mentes állapotban tartani.

A máj megtisztítása elengedhetetlen, ezeket a máj-tisztító megoldásokat pedig akár minden nap lehet gyakorolni.

Forrás: http://naturahirek.hu/majtisztitas-5-mindennapos-elelmiszerrel/

Embriógyártás az eredmény, ha az ember Istennel rivalizálhat

Eltávolították egy beteg bőrsejtjének sejtmagját, és azt egy emberi petesejtbe ültették. A megtermékenyítetlen petesejt elkezdett embrióvá fejlődni. Újra fellángolhatnak a viták a klónozás körül, mert a módszer elméletben megteremti az alapot ahhoz, hogy a jövőben embert hozzanak létre.

Az őssejteket a modern orvostudomány egyik nagy reménységeként szokás emlegetni, hiszen ezekből szívizom, csont, de akár idegszövet is előállítható. Éppen ezért világszerte intenzív kutatások folynak, amelyek célja a minél egyszerűbb és olcsóbb őssejtforrás megtalálása. Amerikai kutatók most testi sejtekből kinyert genetikai állományt ültettek petesejtbe, amely osztódni kezdett. Ezzel a módszerrel először sikerült emberi őssejteket létrehozni klónozással – a bejelentésben nem a technika a szenzáció, hiszen azt már régóta alkalmazzák az állatok klónozásánál, hanem az, hogy erre emberben is sor került.

Az emlősök, így az emberek őssejtjei két fő típusra oszthatók: az embrionális őssejtek a hólyagcsíra állapotban lévő embrió (blasztociszta), a felnőtt őssejtek (vagy szöveti őssejtek) pedig a felnőtt szövetekben találhatók. A fejlődő embrióban az őssejtek az összes specializált magzati szövetté képesek átalakulni. A felnőtt szervezetben az őssejtek a test javító mechanizmusaként szolgálnak, ugyanakkor a folyamatosan megújuló szerveknek – mint a vér, a bőr vagy az emésztőrendszer szövetei – megújulásában is közreműködnek. A tudományos szenzációt jelentő csütörtöki bejelentés szerint az oregoni tudományegyetem és az oregoni nemzeti kutatóközpont tudósai felnőtt sejtek felhasználásával hoztak létre embrionális őssejtet.

Az amerikaiak hasonló technológiával dolgoztak, mint amelyet az első klónozott állat, Dolly bárány életre hívásakor alkalmaztak 1996-ban az edinburghi Roslin Intézet szakemberei. Akkor egy felnőtt állat sejtjének genetikai anyagát ültették át egy petesejtbe, amelynek saját ­DNS-ét előzőleg eltávolították. Az akkori eredmény Dolly, a mostani egy emberi embrionális őssejtvonal lett. A Cell című tudományos folyóiratban most közzétett tanulmány szerint Shoukhrat Mitalipov és csoportja eltávolította egy beteg bőrsejtjének sejtmagját, amely a genetikai örökítőanyagot tartalmazza, és azt egy emberi petesejtbe ültette, amelynek a sejtmagját előzőleg szintén eltávolították. A megtermékenyítetlen petesejt elkezdett embrióvá fejlődni, majd ebből őssejtvonalat hoztak létre. A technológia már sikeresnek bizonyult majmokon, az embereken végzett korábbi próbálkozások azonban a petesejt sérülékenysége miatt eddig nem vezettek eredményre.

„Az úgynevezett nukleáris magtranszfer-technológia jól ismert, hiszen 1996-ban ezzel az eljárással hozták létre Dolly bárányt” – nyilatkozta lapunknak Sarkadi Balázs őssejtkutató. Ez az eljárás az állatok klónozásánál bevett gyakorlat, ugyanakkor súlyos etikai problémákat vet fel ennek humán alkalmazása. Az akadémikus szerint azzal nincs különösebb gond, hogy egy felnőtt testi sejtjéből, jelen esetben egy bőrsejtből nyerik ki a genetikai információt, az azonban már elgondolkodtató, hogy honnan szerzik be a petesejtet. A petesejtnyeréshez a donor jelentős hormonális előkezelése, majd egy kisebb műtét szükséges. Ezenkívül, nyilvánvalóan az amerikai kutatók csak úgy kaptak engedélyt a kísérletre, hogy az embriót tovább nem növelik és nem ültetik be, azaz humán klónozást nem végeznek. (Híradások szerint a létrehozott embriók a blasztociszta állapotot érték el, amikor a megtermékenyített sejt nagyjából 150 sejtből áll. Ebben az állapotban már alkalmasak őssejtek kinyerésére.)

A támogatók ellenben arra hivatkoznak, hogy a korábbi klónozási módszerekhez viszonyítva ez a technika kevésbé támadható, mivel nem használnak fel hozzá megtermékenyített emberi embriókat. Ennek ellenére az áttörés minden bizonnyal újra felkavarja a vitákat a reprodukciós klónozásról, mivel a módszer elméletben megteremti az alapot ahhoz, hogy a jövőben embert hozzanak létre. Az orosz származású, PhD-ját még Moszkvában szerző, az Egyesült Államokban 1995 óta kutató Mitalipov reményei szerint felfedezésüket más kutatók nem használják majd ember­klónozásra. A BBC-n megjelent beszámoló szerint arra nincs esély, hogy az így létrejött embrió életképes legyen. Az etikai problémákon túl a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az emberi petesejtek szükségessége miatt ez az őssejtek létrehozásának költséges, és a donorokra esetleg veszélyes útja. Sajtóhírek szerint a petesejtdonoroknak több ezer dollárt fizettek, ami nagyon sok pénz. Kellően sok ahhoz, hogy a kevésbé tehetős donorok, akár egészségüket is veszélyeztetve beszálljanak az üzletbe.

Forrás: http://nol.hu/tud-tech/emberi_borsejtbol_klonozta_embriot?ref=sso

Kép: Egy emberi bőrsejt sejtmagját petesejtbe ültették, amely embrióvá fejlődött - Reuters - Oregon Health & Science University

Még két generációnak van élet a Földön

Ha úgy folyik tovább a gazdálkodás, ahogy most, még két generációnak van élet a Földön - nem kevesebbet állítanak a szakemberek.

A Vasi Skanzen nem csak a népi építészeti emlékeket őrzi, hanem a népi élővilágot, a hagyományos gazdálkodás módszereit is. Dr. Balogh Lajos botanikus úgy fogalmaz: mindezzel szervesen kapcsolódik az a gondolkodásmód, amely az embert visszatéríti az ökológiai szemlélethez, a természettel való harmonikus együttéléshez.

A Vasi Skanzen népi élővilágismereti fejlesztési programjába illeszkedett dr. Roszik Péter Bioszerek és biomódszerek a vegyszerek ígéretes alternatívái című előadása, amelyben az ökológiai gazdálkodás elveiről beszélt, valamint arról, miért nélkülözhetetlen a biogazdálkodás elterjesztése. Amint mondta: nem az az élelmiszer, amit a gyomorba szánnak, hanem ami oda való.

Minden embert megilletnének a biológiai létezés alapjai: a tiszta levegő, az iható víz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelem, az élhető környezet erről beszélt dr. Roszik Péter a Savaria Múzeumban. Az előadó a Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke (2012-ig a Győr megyei agrár kamara elnöke volt), aki Győrújbarátról érkezett. Maga is biogazdálkodást folytat 1987 óta. 

Hangsúlyozta: az élő humuszos föld a legfontosabb, a vegyszermentes, génmódosítás nélküli termelés. Ha úgy folyik tovább a gazdálkodás, ahogy most, még két generációnak van élet a Földön, nekünk és a gyerekeinknek. Biztos, hogy változtatni kell. A jövőbe pillantva Eisteint idézte, aki úgy vélte, négy éve van hátra az emberiségnek, ha eltűnnek a méhek. (Az Agora - Savaria moziban most vetítették A méhek világa című filmet, amely arról szól, hogy az elmúlt évek során méhek milliói tűntek el látszólag megmagyarázhatatlan okból. A méhek fogyása óriási hatással van az ember táplálkozására, hiszen az élelmiszerek több mint harmada függ a méhek tevékenységétől.) 

Dr. Roszik Péter elmondta: az ökológiai gazdálkodás négy elv alapján működtethető.

Az 1. a környezet megóvásának elve, a sokféleség megőrzése, az alkalmazkodás. (Miközben az egyirányú ipari mezőgazdaság ma csak néhány növényt termeszt. A talajokat műtrágyázzák, a humuszos föld eltűnik.)

A 2. a méltányosság elve minden kapcsolatban, a jövő generációk felé is. Úgy használni a Földet, hogy maradjon életlehetőség.

A 3. a gondosság elve a felelősség, az óvatosság.

A 4. az egészség elve talajé, növényé, állaté, emberé, a Földé. Nagyon pontosan lehet tudni, hogy mi bio. Semmi félreértés nem lehet, a gazdák által is ismert törvények (834/2007, 889/2008, 1235/2008) ezt pontosan szabályozzák. Ahhoz, hogy valaki Európában bionatúr terméket adhasson el, egy ellenőrzési rendszerben kell benne lennie, ezt a kontrollt végzi a Bionatúr Hungária, amely bionatúr termék tanúsítványt bocsát ki.

Miért nélkülözhetetlen a biogazdálkodás elterjesztése? Az előadó képeket vetített: milyen egy ipari gazdálkodásban tartott hat hetes tojótyúk nem csak világít a csontja a sötétben, annyira megtömik foszforral, de mindössze fele akkora, mint egy levágásra szánható, legalább 81 napos biocsirke. A növényvédő szerek használatáról elmondta: 2005-2010 között az EU-ban 200 szert vontak vissza, mert az egészségre károsnak találták. (Amíg használták, addig is káros volt.)

Nem a paraszt hibás, aki a szereket alkalmazta, hanem akik e szerekre az engedélyt kiadták. 2010-ben egyetlen almában 43 féle vegyszermaradékot találtak. A szója, kukorica-, repcetermelésben gyakori a génmódosítás, amelynek az eredménye majd a 3-4. generációnál tűnik ki. Szigorú ellenőrzés szükséges, hogy ne kerülhessenek génmódosított termékek az asztalra. Negyven év alatt eltűnt a kukorica tápanyagtartalmának 81 százaléka, ugyanez a káposztánál 35 százalék. 

Roszik Péter felhívta a figyelmet: az EU-s élelmiszer-jog szerint élelmiszer az, amit a gyomorba szánnak. Nem azt mondják, hogy ami oda való, hanem amivel megetetnek. A biogazdálkodásban tilos műtrágyát alkalmazni. A nitrogént természetes rendszerek is szolgáltatják: mikrobiológiai trágyázószerek, bio- és nem iparszerűen tartott állatok trágyája, ezek komposztjai, gilisztahumusz, guano, alginit (tengeri alga üledék Gércén és Vázsonyban bányásszák).

A bio növényvédelem főleg megelőzésre épül. A megelőzésnek is gazdag eszköztára van. A facéliák beültetése szántóföldi növények közé a legjobb talajfertőtlenítő, hiszen a facélia gyökere ciánt termel, és ez gyéríti a talajban lakó kártevőket. A virágos növény (például Fátyolka) társítása azért fontos, mert begyűjti a káros rovarokat. Virágszegélyt is lehet kialakítani. Lényeges a vetésváltás, a fajtaválasztás. Van például olyan burgonyafajta, amit nem szeretnek a krumplibogarak. Vannak hasznos baktériumok és hasznos gombák. A régi öregek is tudták, ha a Csillagfüvet beszántják, utána egészséges lesz a krumpli.

Merklin Tímea

Forrás: http://vaol.hu/hirek/ami-a-gyomorba-valo-1544785

Kép: Dr. Roszik Péter   a Vasi Skanzen etnobiológiai fejlesztési programjában (Fotó: Szendi Péter)  

Az akadémikus urak , ezek a zsidó écák , majd lejönnek földet művelni , és belátják , hogy nagy tartalékok vannak még a mezőgazdaságban . Az eddigi művelési módok mind horizontálisak voltak , az az egysíkuak , de mi lesz ha emeletes farmokban gondolkodnak , és termelnek a jövő mezőgazdái . A begyöpösödött zsidó akadémikusok adják vissza a megbízatásukat , mert új szemlélet kell , hogy átjárja az akadémia falait , és a zsidók illő volna , ha Izraelbe költöznének , és vinnék a vakoló társaságot is ott úgy tudom elkelne a szabadkőműves társaság , sok kibucot kell létrehozni ott titkosíthatnának nekik tetsző dolgokat , ja és ha kérhetném vigyék a politikai életből is a vakolókat a maffiózókat a terrorista bérgyilkos BT – ket az ÁVH – s zsidó húsdarálós gyerekeket és unokákat . Tőlünk már eleget loptatok a nemzeti vagyonunkat egy az egybe elloptátok a svájci frankkal padlóra küldtétek a családokat , az ütemtervetekben , most a föld megszerzése jönne , és utána a víz készletünk . Majd szélnek eresztés következne , mint a palesztin népnél , csak most a hungarisi palesztin goj lenne az üldözött nép, de most nagy magyarország területéről is száműznék a magyart , hogy a kiválasztott nép végre letelepedhessen . De Európa még nem tudja eszetlen békétlenítéssel össze lenne ugrasztva az itteni népek hada , hogy őket is kiszoríthassák a kiválasztottak, mert nekik a földi hegemónia dukál , és addig nem nyugszanak míg ezt el nem érik. Indítsanak hát háborút nem egyet , de százat , a zsidó bankárkaszt finanszírozza őket , és a háború után beszednék a jussot , hogy háborús bűnösként felelniök kellene már az eddigi háborúk ért is , ja hogy ez eddig csak jámbor óhaj volt csupán , és míg a pénzrendszert tönkre nem tennék ez nem változik meg addig , hát itt az idő az iszlám pénzrendszer bevezetésére az egész világon , és kisöpörni a zsidó uzsora kamatrendszert, a bankárkaszttal az élen . Meglátjátok , hogy az egészet 300 család működtette 6000 fővel , és nektek csak ezt a 6000 főt kellett volna likvidálnotok , hogy ne kamatrabszolgaként sinylődjetek e világban. De ezt a likvidálást is a triádokra kellet bízni , mert ti ehhez is hülyék voltatok. Pedig ahogy látjátok összeomlott a rendszer magától , csak egy kicsit kellet besegíteni , hogy boruljon és mindent maga alá temetsen .

Újra ülésezik a 130 fős háttérhatalom, tüntetni fognak ellenük..

Az angol fociválogatott Wembleybeli meccsei előtti szálláshelye, az ötcsillagos, 227 luxuslakosztállyal és 120 hektáros kerttel rendelkező watfordi The Grove hotel rendezi idén a június 6-ától három napon át a Bilderberg-csoport éves összejövetelét.

A csoport a világ hozzávetőleg 130 nagyon befolyásos emberét tömöríti, a politika, a gazdaság és a média világából. Tagságot csak meghívással lehet szerezni. Évente egyszer találkoznak Európa valamelyik luxus-szállodájában, illetve minden negyedik évben Észak-Amerikában.

A találkozók nem nyilvánosak, ami  összeesküvés-elméletek tömkelegének ad táptalajt. Két éve a jobbikos Gyöngyösi Márton számon is kérte Martonyi Jánoson, hogy miért ment el a 2008-as ülésre. Martonyi erre azt tanácsolta a külügyi bizottság tagjainak, hogy ha hasonló nemzetközi ülésekre hívnák meg őket, akkor menjenek el, és ott képviseljék a magyar érdekeket.

Richard Hoolbrooke, a 90-es évek egyik legbefolyásosabb diplomatája korábban úgy nyilatkozott lapunknak az eseményről, hogy "nincs benne semmi különös. Amerikaiak és európaiak jönnek el, két napig ülnek és beszélgetnek. Soha nem hoznak döntést semmiről és egy csomó mindenben nem értenek egyet. Viccesen azt mondanám, hogy közel sem olyan fontosak, mint amennyire magukat képzelik.

És természetesen egyáltalán nem olyan fontosak, mint ahogy azt az összeesküvés-elméletek kedvelői gondolják. Ha eljönne egy Bilderberg-találkozóra, nagyon unatkozna. Semmi drámai nem történne. Tavaly (2007-ben, a szerk.) Isztambulban volt a találkozó, és a török EU-csatlakozásról, az energetikai helyzetről és a csúcstechnológia jövőjéről volt szó. Eljöttek a Google vezetői, néhány nagyon híres fejes az iparágból, szó volt még Irakról, az AIDS-ről, ilyenek. Egyik vita követte a másikat, aztán mindenki hazament."

Arról, hogyan tüntettek a csoport ellen korábban, itt lehet videót megtekinteni, valamint szavazatot is leadni, mi lesz az új "konferencián": http://index.hu/gazdasag/2013/05/23/bilderberg/

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2013/05/23/bilderberg/

Kép forrása: http://www.tiwy.com/news.phtml?id=160

Ha másképp mondom, van olcsóbb? C-vitamin helyett aszkorbinsav

– C-vitamint szeretnék, ezer milligrammost.
– Húsz darab, 1480 forint.
– Ha másképp mondom, van olcsóbb?
– Próbáljuk meg – mondja, és gúnyosan röhög.
– Aszkorbinsav?
–150 forint 10 gramm, egy késhegynyi lehet az ezer milligramm – jön a válasz.

A fenti rövid párbeszédet kollégánk posztolta Facebookra még hétfőn reggel. Délutánra már több száz megosztásnál tartott, estére néhány, az egészséges életmóddal foglalkozó Facebook-oldal isátvette, ezeken már többezres megosztást ért el a történet.

Meglepő tények

Nem is a párbeszéd az érdekes ebben az esetben, inkább az, ahogy az emberek rádöbbennek arra, hogy a C-vitamin valójában aszkorbinsav, és por alakban bárki megvásárolhatja a gyógyszertárakban. Annyi a korlátozás, hogy egyszerre tíz grammot vehetünk meg, de ha ezer milligrammos tételekben számolunk, az is tíz napra elég.

Legalábbis elméletben, mert ez nem olyan egyszerű, mint ahogy azt a facebookozók elképzelik. Mielőtt tehát lerohanna a gyógyszertárba, érdemes kicsit körüljárni a témát. A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, cukorszármazéknak tekinthető. Neve a skorbutból ered, ez a betegség alakulhat ki hiányakor; hosszú tengeri utakon már a 16. században megfigyelték, a tengerészeknél a gyümölcs- és zöldséghiányos életmód miatt alakult ki.

Az 1920-as években nevezték el C-vitaminnak azt a tápanyagkomponenst, amelynek a hiánya skorbutot okozhat. 1937-ben két Nobel-díjat is kiosztottak a C-vitaminnal kapcsolatban: Walter Haworth kapta a kémiait az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért, Szent-Györgyi Albert az orvosit, ő a biológiai hatásait vizsgálta.

Régóta vitáznak arról szakemberek, hogy mennyi az ajánlott napi mennyiség, a különböző országokban is mások az ajánlások ezzel kapcsolatban. Az biztos, hogy vannak olyan életszakaszok, amikor többet érdemes bevenni, ilyen például, amikor meg vagyunk fázva, szoptatós anyáknak szokták még ajánlani a nagyobb adagot, és a dohányosoknak is érdemes több C-vitamint fogyasztaniuk. De használatát ekkor sem szabad eltúlozni.

Vízben oldódik, nem raktározódik

Az aszkorbinsav vízben oldódó vitamin. Ez azért fontos, mert a zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben nem halmozódik fel a zsírszövetben, a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik. Ha valaki hirtelen sokat vesz be, nagyon savas lesz a következő vizelete, ami a vesekövességre hajlamos embereknél okozhat problémát, ha sokáig folytatja ezt a gyakorlatot, akkor náluk vesekő alakulhat ki.

A legtöbb C-vitamin-tablettában ugyanaz a szintetikus anyag van, mint a patikában kapható aszkorbinsavporban. Jogszabályi korlátja is van a fejenként megvásárolható mennyiségnek, a patikákban legfeljebb tíz grammot vehetünk alkalmanként, ha ezer milligrammos tételekben számolunk, akkor ez tíz napra elegendő.

Az emberek többsége azonban nem tudja, hogyan érdemes adagolni a port. Forró vízben például lebomlik, ezért nem érdemes forró teába tenni. Mint említettük, a vízben oldódó vitamin gyorsan kiürül a szervezetből, tehát egyszeri 1000 milligramm csinál reggel egy nagy csúcsot a vérben, de délután már olyan, mintha nem vettünk volna be semmit. A tabletták általában fokozatosan adagolják a vitamint, úgynevezett nyújtott hatóanyag-leadásúak. Például, egy nagy kapszulában sok pici kapszula van, amelyek különböző idő alatt oldódnak a gyomorban, így egész nap adagolják a vitamint.

Lop, megoszt, lájkol

A fenti Facebook-sztorival tökéletesen leírható, hogyan terjednek el a történetek az interneten. Valaki elolvassa, megtetszik neki, levágja az elejét és a végét, általánosítja, és végül kiteszi az oldalára sajátként. A fenti történetünkben minden igaz, de át lehet úgy alakítani, hogy újdonságnak tűnjön, amitől olcsóbban lehet egészségesebben élni, és emiatt exponenciálisan nő a megosztók száma.

Forrás: http://index.hu/tech/hoax/2013/04/0

Daganat vagy kolbászmérgezés? Felelős-e a nitrát és a nitrit?

Az élelmiszeripari adalékanyagok kérdéskörének gyenge pontja a legtöbb esetben az, hogy egyes kutatók szerint ártalmas, tehát betiltandó az adalék, más – hasonlóan elismert – laboratóriumok szakemberei szerint azonban teljesen ártalmatlan. Ebből adódóan általában nincs egyértelmű, mindenki számára elfogadható álláspont egy-egy vegyület esetében.

A korábban tárgyalt szorbinsav kivételt képezett, mivel az egybehangzó vélemények szerint: ártalmatlan. A nitrátok és nitritek szintén kivételek, a szakmai berkek véleménye azonban éppen az ellenkezője: bizonyítottan ártalmasak. Ma már nem titok, hogy a nitritek (E 249-250) a gyomorban és a tápcsatorna további részeiben nitrózaminná alakul, amely a bizonyítottan rákkeltő anyagok csoportjába tartozik. A kísérletek során DNS-károsodásokat (mutagén hatás) és allergiás tüneteket is regisztráltak.15 A nitrátokból (E 251-252) a szervezetben nitritek képződnek, így az előbb leírt hátrányos folyamat a gyomorba jutó nitrátok esetén is lejátszódik. (A nitrózamin-képződési folyamatot a C-vitamin gátolja)

A szakirodalmak szerint a nitrit viszonylag erősen mérgező anyag, embernél a halálos adag 2-6 g testtömegtől függően. A vérben – methemoglobinhoz kötődve – megakadályozza az oxigénfelvételt, és cianózist („kékbetegséget”) idéz elő.31 Ilyen esetek már nemegyszer előfordultak; többek között egy 48 éves férfi esetében az Egyesült Államokban. Ez esetben egy nitrittel túladagolt kolbászféle okozta a megbetegedést, amelyből ráadásul a férfi többször is evett a nap folyamán. 

A nitrit használata az állati tápok gyártása során is elterjedt. Norvégiában figyelték meg, hogy bizonyos halhúsból készített tápok etetése után a kérődző állatok szervezetében nem kívánatos folyamatok indultak el, amelyek általában a máj működésében okoztak zavart. A vizsgálatok nitrit jelenlétét mutatták ki a hallisztben, így a szakemberek külön etetési vizsgálatot kezdtek e vegyülettel. A szakemberek „ráérzése” sajnos jónak bizonyult: juhokban az előzőhöz hasonló májzavarokat észleletek nitrit tartalmú tápok etetésekor.

Mindezek hátterén adódik tehát a kérdés: miért engedélyezik a kálium-nitrit (E 249), a nátrium-nitrit (E 250) a nátrium-nitrát (E 251) és a kálium-nitrát (E 252) élelmiszer-adalékként való felhasználását, ha a toxikológusok már állást foglaltak a károsító hatást illetően?

A válasz megtalálásához először azt érdemes tisztázni, milyen típusú termékekbe használják a nitritet és a nitrátot. A kálium-nitrit a gyorsított érlelésű kolbászok és szalámifélék, a nátrium-nitrit a sonkafélék (nyers, pácolt), a hagyományos érlelésű kolbászok, füstölt szalámifélék, hőkezelt húskészítmények, húskonzervek, libamáj (egészben vagy tömbben), a húsos füstölt szalonna és császárszalonna adalékanyaga. A nátrium-nitrátot szintén pácolt húskészítmények és húskonzervek, a kálium-nitrátot a kemény, félkemény és féllágy sajtok valamint a pácolt hering készítésekor adagolják a termékekhez.

A felsorolt élelmiszerekből látható, hogy gyakorlatilag a pácolt, füstölt húsipari termékeknél, húskonzerveknél és néhány sajtfélénél alkalmazzák, és valójában ez jelenti a kulcsot is a megoldáshoz. A húsipari készítmények ugyanis rendkívül romlékonyak, és – semlegeshez közelebb álló kémhatásuk és összetételük miatt – kedvező táptalajt nyújtanak egyes kórokozó baktériumok számára. (Ha lehet egy baktérium számára jót kívánni, az a zöldséges húsleves!) A régebbi időkben sajnos gyakori volt a Clostridium botulinum nevű baktérium okozta kolbászmérgezés (botulizmus) a hazai állatvágások után. A nem megfelelő módon sózott, pácolt és füstölt házi készítményekben nem egyszer megtelepedtek a baktériumok és idegméregként ható toxint termeltek, amelyek még főzés során (98-100 oC) sem veszítették el hatásukat.

A kolbászmérgezés tünetei rendkívül súlyosak, és halálos kimenetelűek voltak. A toxinnal fertőzött étel elfogyasztása után rendszerint 12-24 órán belül fejfájás, rosszullét, hányás, hasmenés és végül súlyos bénulási tünetek jelentkeztek. (A halált a légzési központ bénulása okozza)
Ma már gyakorlatilag nem fordul elő ilyen megbetegedés, de ha meg is történne, az idejében beadott botulinus-antitoxin szérum injekcióval a beteg megmenthető.

Jelenleg a Clostidium botulinum tekinthető a leghőtűrőbb élelmiszerekben található kórokozónak; az ipari sterilező eljárásokat is erre méretezik (121,1 oC; 2,52 perces hőkezelési idő a termék hidegpontjában). Savas élelmiszerekben (pH<4,5) ilyen baktériummal nem kell számolni, ezért is alkalmazzák előszeretettel a savanyúságot szabályozó anyagokat (pl.: citromsav, borkősav stb.). A húsipari termékek és sajtok kémhatása azonban nem esik az előbb említett savas tartományba, így esetükben védekezni kell a Clostidium ellen. A kolbászmérgezést okozó baktériumnak, többek között, nagy ellensége a nitrit. 

Ez ugyanis salétromsavat és nitrogénoxidokat képezve megbénítja a mikroba létfontosságú enzimjeit. 

A nitritnek a tartósító hatáson túl, van egy másik fontos feladata a húsipari termékek esetén: a szín- illetve aromakialakítás. Nitrit hiányában a termék meglehetősen visszatetsző „halott” színű lenne, így azonban a szalonna, sonka és párizsi az élet látszatát hordozó rózsaszínben pompázik a hűtőpultokon. A nitritből képződő nitrogénoxid az állati húsban lévő vér anyagaival (mioglobin) reagálva vöröses színű nitrozo-mioglobinná alakul, tetszetős, kívánatos színt kölcsönözve az élelmiszernek, amely főzés után is megmarad. A húskészítményekhez használt nitritet illetve nitrites pácsót – mérgező hatása miatt – nagyon szigorú körülmények között, védőfelszerelések használata mellett gyártják és alkalmazzák. 

Láthatjuk tehát, hogy a nitrit használata az élelmiszeripar számára létkérdés. A technológus ugyanis egy adalékanyaggal két legyet üt egy csapásra, mivel egyszerre tartós és tetszetős színű terméket is kap. A nitriten kívül egyelőre nem ismeretes olyan stabil, hőálló kémiai anyag, amellyel ezt az előbbi két jellemzőt egy műveletben el lehetne érni ipari szinten, ráadásul megfizethető áron. Ezért használják mind a mai napig a nitritet és a nitrátot. 

A szakmai állásfoglalás szerint a nitrit és nitrát felhasználása még mindig jobb, mint elhagyása, és ez a fajta szemléletmód jól fémjelzi a gyártók általános gondolkodásmódját is. Elismerik, hogy bizonyítottan káros, ugyanakkor az is tény, hogy nincs más. A szomorú tanulság tehát e jól ismert közmondásban foglalható össze: a cél szentesíti az eszközt. És ha az egyetemi szemináriumokon arra vetemedne a leendő élelmiszer mérnök, hogy rákérdez: miért használják és miért nem helyettesítik ártalmatlan anyaggal, akkor a következő választ kapná a doktoroktól: „Tisztelt kolléga, ha az Ön jövőbeni praxisában talált olyan kémiai anyagot, amely egyszerre színt, aromát és tartósságot kölcsönöz a hústermékeknek, ráadásul ártalmatlanabb és nem drágább mint a nitrit, akkor legelőször minket értesítsen. Mi ugyanis ilyet az elmúlt negyven évben nem találtunk.” A felvetődő gondolat azonban – mindezek hátterén – az, mennyiben fér össze a nitritek és nitrátok alkalmazása az élelmiszertörvényben lefektetett, ártalmatlanságot alapfeltételül szabó előírásoknak?

A fogyasztó azonban semmiképpen sem mondhatja, hogy nincs döntési pozícióban, hiszen választhat a daganatos megbetegedés és a kolbászmérgezés között. Nitrittel az előbbi, nitrit nélkül az utóbbi fenyeget, és a szakma „a jobbik rosszat” választotta. Azt mondják, így mégiscsak kisebb a kockázat. Legalábbis rövid távon. 

Érdemes megemlíteni, hogy egyes zöldségfélékben (saláta, sárgarépa, paraj stb.) helytelen termesztési mód mellett akár több száz mg/kg koncentrációban is előfordulhat a nitrát, míg a húskészítményekben átlagosan 30-50 mg/kg mennyiségben vannak jelen.22 Ez persze nem azt jelenti, hogy a növényi alapú táplálkozási forma kockázatosabb, mint a hús alapú étrend. Egyszerűen csak az a tanács rejlik az iménti gondolatban, hogy olyan termelőktől vásároljuk az előbb felsorolt néhány nyersanyagot, akik természetes termesztési technikával megbízható minőséget tudnak biztosítani. A növényekben található magasabb C-vitamin- és rosttartalom egyébként ellensúlyozni képes a magasabb nitrát koncentrációt.Szeretnék hozzájutni további értékes információkhoz, és megrendelni az E-számokról őszintén –Élelmiszereink árnyoldalai című könyvet –most akciós feltételekkel ! 
Vissza az E-számok oldalára
Vissza a címoldalra (e-számok, csontritkulás, beteg táplálékok)

A tudomány és életmód sorozatban eddig megjelent könyvek:

E-számokról őszintén
Candida és allergia kalauz
Ne veszítsd el a csontjaidat!
A kézben tartott idő
Beteg táplálékaink
Génháború

Forrás: http://tudomanyeseletmod.shp.hu/hpc/web.php?a=tudomanyeseletmod&

Kép forrása: http://tienshoni.hu/hirek/338-a-kolbaszmergezes-botulizmus.html

Házi Trappista adalékok nélkül

Ha szemügyre vesszük bármely Trappista sajt összetételét, a következőket olvashatjuk: tej, mikrobatenyészet, konyhasó, szilárdító anyag (calcium-clorid), tartósítószer (E252, azaz klárium-nitrát), oltóenzim. Zsír a szárazanyagban: minimum 45%. De vajon miből áll a házi változat?

Azt hiszem, önmagában eldönti a kérdést, vásárolható-e az ilyen "termék", vagy sem, hisz szerintünk sajtnak igencsak nehezen nevezhető a sok esetben korong alakú produktum. Gondolom, anno a francia szerzetesekben sem merült fel a gyanú, hogy a nagyipar majd egyszer az igazi sajtjukra alig hasonlító gagyit fog forgalmazni pár száz év múlva, ennek ellenére, ahogy írja a Wikipédia, "Magyarországon ez a legkedveltebb sajttípus". Sőt, "az ország sajtforgalmának 70 százaléka trappista".

Azt már csak halkan kérdezzük, vajon milyen tejből készül az itthon legkedveltebb sajt?

Mint ahogy sok más nagyipari termék esetében, vadásszuk a neten az őstermelői alapanyagokból készíthető változatokat, így most közlünk egy igazán jó receptet azért, hogy az igazi Trappista fennmaradhasson az utókornak. (Jó receptet uis mi eddig még nem találtunk.)

E helyt jön az érdekesség, uis ha megvizsgáljuk a házi változat összetevőit, jelentős különbséget fogunk tapasztalni. Túró, tojás, vaj? Igen, anno így készült a sajt, ma azonban ezekre az alapanyagokra nincs szükség, így a nagyipari termék valami (távoli) hasonló lehet csak, de Trappista nem, az biztos.

Sajnos generációk úgy nőnek fel, hogy nem is ismerik meg az eredeti terméket. Előfordult ez pl. a virsli (vagy párizsi) esetében is, melynek házi változatát elkészítve a kísérletezgető kedvű újoncok azt tapasztalták, hogy nem hasonlít a bolti gagyira. Igen, ez így van, az áruházi változatban uis csak a pácsót lehet érezni, a hús ízét vagy illatát aligha. Ez persze nem is csoda, hisz utóbbiból alig, inkább hulladékokból és (természetesen) adalékokból áll a végtermék. Nem más, mint egy iparilag előállított "massza". Végülis mindegy viszont, miből épül fel a kulimász, a vásárló így is, úgy is megveszi, és ez a legfontosabb szempont a profitéhes multiknak.

Nekünk, tudatos vásárlóknak azonban nem!

Elkészítés:
A túrót a tejjel együtt odatesszük forrásig főni, nem forraljuk, csak jól felmelegítjük. Amikor már látszik a savó, le is vehetjük a tűzről az edényt, majd egy sűrű szitán (tiszta konyharuhán keresztül) leszűrjük a keletkezett savós túrót. A konyharuhában egy túró állagú massza marad, ezt beletesszük egy edénybe és hozzáadjuk a tojást, vajat, szódabikarbónát, sót, jól összekeverjük. Állandó keverés mellett 10 percig melegítjük, míg nyúlóssá, csomómentessé, egyneművé válik.
Ezt a masszát egy kisebb tálba tesszük, jól összenyomkodjuk, hogy kimenjen belőle a levegő, hagyjuk kihűlni egy kicsit. Amikor langyos, kiborítjuk egy tálra, ilyenkor még kézzel formázható a sajt alakja. Megformázzuk és hagyjuk hűlni, száradni egy napig hűvös helyen. Másnap a hűtőbe tesszük fogyasztásig.
Ennyi hozzávalóból nekem 45 dkg sajtom lett, az alapanyag kb 600.-Ft-ba került.

Szerző: V. Zita

Forrás: https://www.facebook.com/groups/169229386510349/?fref=ts

Életem legjobb döntése volt, hogy megtagadtam a pénzt

Mark Boyle készpénz és hitelkártya nélkül, a saját erejében és találékonyságában bízva vágott bele egy kísérletbe, amelyről kiderült, hogy tulajdonképpen maga az élet. Semmit sem vásárolt, és semmit sem költött két éven át.

Azt álltja, még soha sem érezte magát olyan boldognak és egészségesnek, mint amikor pénz nélkül élt. Ha lennének gyerekei, kicsit máshogy csinálná, de szerinte az igazán elszántak előtt nem lehet akadály, hogy az életükben véget vessenek a pénz uralmának.

Jöhet bármilyen pénzügyi válság, Mark Boyle-t már aligha lepnék meg az anyagi nehézségek, hiszen az ír férfi két évet komolyabb megrázkódtatás nélkül kibírt pénz nélkül. Mindezt ráadásul saját elhatározásból. Búcsút intett a munkájának, a bankszámlájának és a 21. századi nyugati élet minden kényelmének, és 30 évesen kiszakította magát a fogyasztói társadalomból.

"Le kellett számolnom annak a hamis biztonságérzetnek az illúziójával, amit a pénz ad. A hiperinflációt elszenvedő országok már megtapasztalhatták, hogy komoly pénzügyi válság idején a pénz semmilyen biztonságot sem jelent. Ilyen helyzetben a kapcsolatainkban, a valódi közösségekben, a hagyományos képességekben bízhatunk, és abban, hogy meg tudjuk termelni a saját ennivalónkat, és gondoskodni tudunk magunkról" - mondta az [origo]-nak a radikális világnézeti fordulatról, amely ehhez az új életvitelhez vezetett.

Mike Boyle-ban egy évekkel ezelőtt látott film mozgatott meg valamit. Utolsó egyetemi szemesztere alatt látta a Gandhit, Richard Attenborough Oscar-díjas alkotását, és különösen megtetszett neki az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakjának gyakran idézett mondata: "Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban". Ekkor azonban még halvány fogalma sem volt, hogy milyen változást is szeretne.

Sokat segített azonban, hogy egy barátjával rendszeresen próbálták megváltani a világot, és az egyik beszélgetésük alatt jött rá, hogy azért van körülöttünk ilyen sok probléma, mert már nem igazán látjuk, hogy a tetteinknek milyen következményeik vannak. "A fogyasztó és a fogyasztás tárgya között olyan mértékű távolság alakult ki, hogy sokan egyáltalán nincsenek tudatában annak a pusztításnak és szenvedésnek, amelyet az étel és az egyéb  holmik előállítása von maga után. Az eszköz pedig, amely mindezt lehetővé tette, nem más, mint a pénz" - jelölte ki a fő ellenséget egy cikkében.

Azt különösen abszurdnak találja, hogy a piacok és az infláció szeszélyének kitett pénzt - amely szerinte nem több egy üres frázisnál - az emberek sokkal többre tartják, mint például a fákat, amelyeknek konkrét hasznát is vesszük, például oxigénhez jutunk általuk. "Alíz Csodaországában vagyunk, ahol semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem olyan, amilyennek lennie kellene" - foglalta össze a fura helyzet lényegét.

A természet lágy ölén

Mark Boyle pénztelen kalandja 2008 novemberében indult. Az közgazdász végzettségű férfi felmondott a munkahelyén, és megszabadult minden pénzétől, megszüntette a bankszámláit és megvált a hitelkártyáitól. "Azon a napon, amikor lemondtam a pénzről, az egész világ megváltozott. Ekkor már megjelentek a banki hitelválság első hírei, így amikor beszélni kezdtem a terveimről az embereknek, azt hitték, valami apokaliptikus pénzügyi összeomlásra készülök fel" - emlékezett vissza egy írásában. Ő azonban nem az összeomlásra, hanem az élete kiteljesedésére készült.

Az akkori döntését a Telegraph című lapnak azzal magyarázta, hogy rájött: az olyan kérdések, mint a kizsákmányolás vagy az erdőirtások mind csak tünetei egy sokkal mélyebb problémának, annak, hogy eltávolodtunk attól, amit fogyasztunk. Mark Boyle szerint a pénz nem más, mint a függetlenség illúziója. "Akartam tudni, hogy képes vagyok-e pénz nélkül élni, és hogy ez milyen hatással lesz rám" - magyarázta a Telegraphnak.

Az első pár hónap volt a legkeményebb. Minden új volt és a legalapvetőbb tevékenységeket kellett újraértelmeznie. Hogyan jut el egyik helyről a másikra, mivel mos fogat, mit eszik, és hol lakik? Mindenre van azonban megoldás. Adományként jutott hozzá egy lakókocsihoz, amelyet egy farm mellett állított fel. Ez egyfajta albérlet volt, a parkolásért és letelepedésért cserébe ugyanis egy héten három napot dolgozott a földeken, de közben a saját élelmét is megtermelte.

Egy fatüzelésű kályhából állt a konyhája, elektromos áramhoz pedig egy napelem segítségével jutott, amelyet még a kísérlet megkezdése előtt vásárolt 360 fontért. A közeli folyóban fürdött, maga készítette a szappant és a fogkrémet abból, amit a természetben talált. Az előbbihez szappangyökeret, utóbbihoz például a tintahalcsontot és az édesköménymagot használt. Komposztvécét épített magának, és vécépapír helyett régi újságokat használt. Nem olyan puha, mint a bolti, de hamar meg lehet szokni - állítja Mark Boyle, akinek ilyen körülmények között egyszer egy róla szóló cikk is a kezébe került. (Mark Boyle túlélési tippjeiről a könyvében olvashat bővebben. A blogját pedig itt találja.)

Bizalom kérdése

Nagyjából három hónapba telt, amíg bízni tudott abban, hogy a mindennapos szükségleteit valahogy sikerül majd kielégítenie. Meg kellett barátkoznia viszont a gondolattal, hogy pénz nélkül minden nagyon sok időbe telik. Nagyjából két órába telt például, mire kimosta a ruháit, és egy komposztvécé kiásása is lényegesen hosszabb időbe telt, mint az egyszerű lehúzás. Ugyanígy a biciklizés is sokkal több időt vett igénybe, mintha csak autóba ült vagy buszra szállt volna, hogy eljusson valahová, de legalább egészen gazdaságos módon kiváltotta az edzőtermi bérletét.

Másrészt viszont soha sem unatkozott és soha sem érezte magányosan magát. Arra a kérdésünkre, hogy sajnál-e bármit is, ami pont az időhiány miatt nem fért be a pénz nélkül eltöltött évekbe, Mark Boyle nemmel válaszolt. "Szeretem az egyszerű életet, és nincs olyan egyszerű dolog, amit ne lehetne megtenni pénz nélkül" - magyarázta, hogy miért nem maradt benne hiányérzet. Nem utolsó sorban ez alatt az idő alatt rengeteget tanult a természetről és saját magáról is.

Amikor belevágott a pénztelen kalandba, sokan azt gondolták, csak viccel, és sokan bírálták is. Mark Boyle szerint ez azért volt, mert ha az ember olyan dologgal száll szembe, mint a pénz, akkor nemcsak a bankjegyekkel és érmékkel száll szembe, hanem egy teljes világnézettel. Az elutasítás azonban idővel szimpátiába váltott át, amiben nem kis szerepe volt annak, hogy a gazdasági válság elmélyülésével egyre kevesebben bíztak meg a pénzben, és egyre többen kényszerültek rá arra, hogy olcsóbban éljenek.

Arra, hogy Mark Boyle-nak mégis csak egy pénzközpontú világban kellett megvalósítania a tervét, jó példa, hogy az életvitelével tulajdonképpen pénzt is keresett, hiszen a tapasztalatait feldolgozó könyvnek nagy sikere volt. Boyle azonban ezt a problémát is elegánsan áthidalja, és a befolyt pénzből egy új elképzelést finanszíroz majd: egy olyan helyi gazdaságot szeretne létrehozni, ahol mindent maguknak termelnének meg az emberek, és ha kell, cserealapon elégítenék ki a szükségleteiket.

Mark Boyle nemcsak a hétköznapokat igyekszik pénz nélkül megoldani, hanem az ünnepnapokat is. Most például nulla költségvetésű esküvőt szervez. A menyasszonya, Jess szerencsére szintén nem érzi zavarónak az önellátást, korábbi barátnője azonban fél évvel a nagy kísérlet után feladta, és szakítottak. Nem volt könnyű döntés - emlékszik vissza Boyle, de olyan nő mellett szeretne élni, aki osztozik az életvitelében is. "Tudom, hogy nem sok nő csapna le egy olyan társkereső hirdetésre, amelyből az derül ki, hogy nincs se pénzem, se autóm, se karrierem, de még meleg vizem se. De eléggé jóképű és kedves vagyok, és a testmelegem is rendelkezésre áll" - mondta egy interjúban a kapcsolatépítés előnyeiről.

Boldogság ingyen

Boyle az [origo]-nak azt mondta, a döntésének egyáltalán nem volt hatása az emberi kapcsolataira, azon kívül, hogy nagyon sok új barátja lett. Azt pedig elismerte, hogy a hozzáállásán biztosan változtatna, ha lennének gyerekei. "Így sem lenne lehetetlen, de másképp csinálnám. Először is egy kis lakókocsinál többre lenne szükség, de ez sem jelentene problémát. Ha valamit tényleg akarunk, akkor egész könnyedén legyőzhetjük az akadályokat" - adta meg a receptet.

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte az embereket mi akadályozza meg abban, hogy hasonló drasztikus lépéssel átalakítsák az életüket, Mark Boyle azt mondta: a gyerekek, és a félelem, hogy mit szólna hozzá a családjuk és a barátaik. A neki címzett e-mailekből ugyanakkor az derül ki, hogy egyre többen választják ezt az utat, és a félelem minden újabb pénz nélkül élő ember példájával kisebb és kisebb lesz.

Mark Boyle azt álltja, még soha sem érezte magát olyan boldognak és egészségesnek, mint amikor pénz nélkül élt. Azt a biztonságérzetet, amelyet korábban a pénz adott, most a barátaiban és a helyi közösségekben találja meg, mert olyan kapcsolatokat kell építenie, amelyeknek a bizalom és a kedvesség, nem pedig a pénz az alapja.

Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20130516-elet-penz-nelkul-mark-boyle-kiserlete.html

Mi a baj a szódabikarbónával? Tényleg betiltja az EU?

…mert gyalázat, hogy a szódabikarbónánkat készül elvenni tőlünk az EU.” De tényleg így van ez?

Micsoda nemzeti vágta lett a románok által bedobott mics-ügyből.

Szeretem az olyan, forrásmegjelölés nélküli írásokat, amelyek az EU állítólagos intézkedéseivel szemben, nemzeti hevülettel – a tények ismertetése (ismerete?) nélkül riogatnak. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, amikor a fél ország attól rettegett, hogy a labancok miatt nem lehet majd mákosgubát enni, aztán jöttek azzal, hogy az EU betiltja a gyógynövényeket (2011-es hírharsona), most pedig kedvenc közösségi oldalamon jön szembe velem a hír, ezrek osztják és lájkolják, hogy nélkülözhetetlen és őshonos konyhai matériánkat, a szódabikarbónát is el akarják venni tőlünk.

A magyar nőkhöz címzett honlapon tényleg nem kevesebbet állítanak, minthogy „az Európai Bizottság betiltja több tartósítószer, így a szódabikarbóna élelmiszer-adalékanyagként való felhasználását. Nyilvánvaló, hogy ismét egy olyan intézkedésre kerül sor, amely amellett, hogy gazdasági hátrányt okoz, hagyományokat nem tisztelve, lehetetlenné teszi nemzetek ételspecialitásának elkészítését.”

Gyorsan utánakeres: mi van?

És tényleg: micsoda kavarás, zagyvaság honol a nemzeti ütőerekben, magyar nők fórumain, szkíta motorosok honlapjain… micsoda nemzeti vágta lett ebből a románok által bedobott mics-ügyből. Merthogy az egész botrány a román nemzeti húsipar egyik húzótermékén bukott ki, és most azt védelmezi mind ki magyar.

A fórumozók mindenesetre rémeket látnak, és a betiltás jeleként értékelik, hogy sem a boltban sem a patikákban nincs már szódabikarbóna. Utánanéztem, Szombathelyen van.

A szódabikarbónás mics tényleg veszélybe került

Ami biztos, hogy az ortodox húsvét hírszegény hetében nagy riadalmat keltett Romániában, hogy a nemzeti eledelüknek számító mititeit (vagy micit) betilthatja az Európai Bizottság, mert az nem felel meg a brüsszeli élelmiszer-biztonsági normáknak. A mics ugyanis szódabikarbónát tartalmaz, ez adja a kolbászkák jellegzetesen ruganyos állagát. (A termékből évi 22 ezer tonna fogy Romániában – nem piskóta.)

Ahogy kibetűzgettem a neten, szó sincs arról, hogy eztán betiltanák úgy ahogy van a szódabikarbónát, hanem csak arról folyik a vita, hogy az EU szabályozni kívánja az olyan húskészítmények (!!!!) eladását (hangsúlyozom: húskészítmények) amelyek nátrium-bikarbonátot tartalmaznak. (Június elsejétől ugyanis a szódabikarbónát húskészítményekben megtiltott tartósítószerek és antioxidánsok közé sorolják).

Valószínűleg maradhat a mics olyannak, amilyennek szeretik

Az Európai Unió azonban elfogadhatja a román Ponta-kabinet azon kezdeményezését, miszerint a micset nemzeti ételként védik le. Ezt nemrég Frederic Vincent, az egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős EU-biztos jelentette ki.

Apropó, miért kell szódabikarbóna a micsbe?

A mics nyersen ledarált marhahús, sertéscomb bárányhús és fűszerek keveréke, a szódabikarbóna lágyítja, tartósítja a nyers húst, attól válik roppanóssá. Más kérdés, hogy veszélye többek között nem is fogyasztásában rejlik, hanem például abban, hogy állítólag a szódabikarbónával remekül el lehet nyomni a rohadó hús jellegzetes, ám nem éppen kellemes szagát.

Egy biztos, mi magyar anyák megnyugodhatunk: ahogy nagyanyáink, ha ipari méretekben nem akarunk nyers húsos kolbászkákat árulni, nyugodtan vásárolhatunk eztán is szódabikarbónát, bevehetjük gyomorégésre, súrolhatunk vele kádat, és dobhatunk belőle sütőpor helyett a muffinos masszába.

Pár napja, telefonos megkeresés után hivatalos levélben fordultunk az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézethez. A válaszra azóta is várunk. (Ha megkapjuk, azonnal kitesszük honlapunkra.) Addig is az alábbi kérdéseket tettük fel:

- Valóban készül-e arra az EB, hogy betiltsa a szódabikarbónát? Ha betiltják, csak hús-készítményekben, vagy tényleg élelmiszerboltokban és patikákban sem lehet majd kapni?

- Mi a magyarázat, miért? Szabad vagy nem szabad húskészítményekben használni? És ha nem, akkor miért nem?

- Káros-e vagy egészséges (milyen mértékben) a szódabikarbóna élelmiszerekben történő felhasználása? Például, ha sütőpor helyett használjuk, gyomorégésre vagy fogmosáshoz?

- Olyan információkat is olvasni, miszerint a húskészítményekben a szódabikarbóna azért veszélyes, mert remekül el lehet nyomni vele a rohadó hús jellegzetes, ám nem éppen kellemes szagát. Igaz ez?

Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/mi_a_baj_a_szodabikarbonaval_betiltjak

Asszonyközpontú mintafalu a világ végén

Toldon semmi nincs és mégis minden van. A román határ melletti kis zsákfalut az állam és a piac is magára hagyta: a házak többségben nincsen se víz, se villany, az orvos hetente egyszer, a hivatal hetente kétszer jár ki, munka- és közlekedési lehetőség alig, és már a kocsma sem üzemel.

Az egy főre jutó szociális innováció viszont egész biztosan itt a legnagyobb az országban: van díjnyertes biobrikett üzem, webshopba termelő hímzőmanufaktúra, közösségi kert és egy virágzó kultúrház. A szálakat L. Ritók Nóra és az Igazgyöngy Alapítvány tartja egy kézben, sokfrontos háborúban küzdve a mélyszegénység megannyi oka és tünete ellen.

Told a leszakadó, hátrányos helyzetű falvak tankönyvi példája lehetne, hiszen a 360 lakosból csak hétnek van munkája, a felnőttek jelentős része analfabéta, és 70 százalékos a roma népesség. A faluba megérkezve mégis érezni, hogy itt valami más. Nem az a látvány fogad, mint a többi hasonló sorsú településen.

Nem látni a porban kutyákkal játszó megszámlálhatatlan kisgyereket, a csecsemőjüket akkurátusan a csípőjükön tartó fiatal anyákat, a porták pedig bár szegényesek, de rendesek. Mielőtt még leírhatnám, hogy akkor itt minden teljesen rendben van, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra biztosít arról, nem kell félnem, lehet itt riportot írni, mert akad probléma is bőven.

Valamit valamiért

„Annak segítünk, aki nekünk is segít″ – foglalta össze tömören a berettyóújfalui kistérség 33 településén működő oktatásközpontú, komplex integrációs program lényegét L. Ritók Nóra. A programnak számtalan eleme van a művészeti oktatástól és a korrepetálástól kezdve a gyerekek gyógyszereinek támogatásán, étel- és ruhaadományokon át a munkahelyteremtésig és a közösségfejlesztésig. Az egyes elemek a kistérség több falujában megjelennek, de a legkomplexebb kezelést Told kapta.

Az Igazgyöngy Alapítvány nem akarja lenyomni a Berettyóújfalu körüli falvak torkán az integrációt. „Mi tudjuk, melyek azok az utak, amelyek az integrációhoz vezetnek, de a közösségeknek kell kiválasztaniuk, hogy melyik irányba indulnak el, mi az, amit ők is akarnak, és ami megemészthető számukra″ – magyarázta L. Ritók Nóra.

A történet sem úgy kezdődött, hogy Toldból egy mélyszegénységből közösségi erőfeszítéssel kitörő mintafalut akart volna létrehozni az Igazgyöngy Alapítvány. Nem, ennek a történetnek a középpontjában az alapítvány művészeti oktatásában résztvevő, hátrányos helyzetű gyerekek állnak, akiknek a sorsa  azonban nem fordítható jobbra a családjuk problémáinak megoldása nélkül. „A legfontosabb az, hogy a szülőket is motiváljuk a saját helyzetük javítására″ – mondja az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

A programot a kölcsönösség mozgatja. A tehetséges gyerekek jutalmazásának is alapeleme például, hogy a szülőknek is együtt kell működniük az Alapítvánnyal, be kell kapcsolódniuk a közösségi programokba és a különböző munkákba is, illetve nem szabad bűnözniük. A legtehetségesebb gyerekek minden faluban 10 ezer forint ösztöndíjat kapnak a hónap végén - amelyet csak bizonyos, előre meghatározott dolgokra költhetnek, és amellyel tételesen el kell számolniuk – s ez nagyon fontos motivációt jelent a szülőknek is.

„Azok a családok, akik együttműködnek az alapítvánnyal, önkéntesednek, vagy bármilyen más módon segítenek, előrébb kerülnek az élelmiszer- és ruhaosztásokon, a gyerekeik könnyebben jutnak el nyári táborba, és még rengeteg más előnyt élveznek″ – mondta L. Ritók Nóra. Úgy tűnik, a módszer beválik: a 35, gyerekes toldi család közül 33-ból dolgoznak a szülők, de főként az asszonyok az alapítvány valamelyik projektjében.

Álmok

„Ez egy asszonyközpontú falu, itt csak az asszonyokon keresztül hatni a férfiakra″ – magyarázta Móni, az alapítvány legrégebbi toldi munkatársa, akit projektről-projektre visznek magukkal, és jelenleg a toldi kultúrház programjait, illetve a Szunót – ami cigány nyelven azt jelenti, álom –, a hímző-varró manufaktúrát koordinálja. Móni sommás megjegyzését a falubeli viszonyokról az is alátámasztja, hogy amikor Nóra szövetségeseket keresett Toldon, először a helyi cigány önkormányzat vezetőjét, Móni férjét akarta megkeresni, de a falusiak felvilágosították, hogy „ő csak a fej, és Móni a nyak″.

Móni és nem-roma munkatársa, Ani éppen begyűjtik a beérkező hímzéseket az asszonyoktól a toldi kultúrházban. A művészeti iskolás gyerekek rajzaiból készült hímzések táskákra, szütyőkre, pénztárcákra kerülnek rá, amelyeket aztán az alapítvány webshopjában lehet megvásárolni. „Először két hétig tartott egy asszonynak meghímezni egy ekkora képet″ – mutat Móni egy boríték méretű szabásmintára. „Ma már egy nap alatt elkészülnek vele. Többen varrni és szabni is megtanultak″ – teszi hozzá. Az asszonyok csak a körvonalakat veszik át a gyerekektől, a színek kitalálásában viszont kiélhetik a saját kreativitásukat. A kis manufaktúrának nagy megrendelői is vannak, egy cég például 300 tarisznyát rendelt a dolgozói gyerekeinek nemrég. Akik hímeznek, rögtön fizetséget kapnak a munkájukért, nem kell várniuk arra, hogy valaki megvegye a portékát.

Kertek

„Ó, a hímzésnél sokkal jobb itt a kertben dolgozni, annál meg aztán főleg jobb, mint otthon ülni ölbe tett kézzel″ - mondja lelkesen Kati, a helyieknek csak Pácsa, a közösségi kert „kedvfőnöke″. A körülbelül egyhektáros földön, „mindent ültettek, aminek egy kertben lennie kell″, dicsekszik lelkesen Rózsika, akit a többiek csak kertmérnöknek hívnak. Rózsika vezeti a munkálatokat a földön, amelyet idén vetettek be először, borsóval, babbal, kukoricával, cirokkal és krumplival. Azért kapta meg ezt a fontos – fizetett – pozíciót, mert otthon is nagyon szép konyhakertet ápolt, és az üvegházában nevelt palántákból a többi falubelinek is adott. A közösségi-kert program előtt alig páran művelték meg a kertjüket, de most már sok háznál találni konyhakertet.

A közösségi kertben körülbelül 10 asszony dolgozik minden nap. Aki legalább öt napon át részt vesz a munkánkban, az a hétvégén élelmiszercsomagot kap, és persze részesül majd a termésből is. A nők elbeszéléseiből kiderül, „Nórika néni″ azért annyira nem veszi túl szigorúan azt, hogy csak az kap segítséget, aki tesz érte valamit. „Ha egy családban éhezik a gyerek, vagy majd' megfagy, akkor Nórika ott is segít″ – mondja Pácsa. „Nem tudunk olyat mondani, amiben ne segítene. Ő a második anyánk!″ – teszi hozzá.

Brikettek

„Na, mi van Pácsa, jöjjek, mondjam inkább én?″ – kérdezi Józsi, az igazi mindenes, saját szavaival „helyreállító művész". Seres Sándor (Tücsök) mellett most ő az egyik koordinátora a két héttel ezelőtt SozialMarie-díjjal jutalmazott biobrikett-gyártásnak is. A biobrikett a falu egyik legégetőbb problémáját, a fűtőanyaghiányt oldja meg. A mezőgazdasági melléktermékekből, például kukoricaszárból, szénából, szalmából és papírhulladékból készülő brikett jól,  és ami fontos, legálisan fűt, mivel így a falusiaknak nem kell fát lopniuk a közeli magánerődből. Tavaly egész nyáron folyt a brikett-termelés, két kézi présgéppel 30 ezer brikettet gyártottak, ami húsz családnak jelentett januárig elegendő fűtőanyagot. Idén, a SozalMarie díjjal járó pénzből még tovább bővítik a „brikettüzemet″, és felveszik állandó munkára Tücsök mellé Ricsit is, aki már három éve önkéntesen gyártja a brikettet.

A helyi viszonyokra alakított eljárást Feldmár Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány egyik önkéntese találta ki, aki Hollandiában végzett ipari ökológiai képzéséhez keresett szakdolgozat-témát, és így bukkant rá Toldra. A cél az volt, hogy egy olyan technológiát találjon, amely helyi erőforrásokkal, képzetlen munkaerővel, minimális pénzből, fenntartható módon kínál megoldást egy problémára. A legtöbb szempont megvalósult, de a fenntarthatóságon még dolgozni kell, mivel a hasznosítható mezőgazdasági hulladékot nem olyan könnyű beszerezi. Az első szállítmányokat egy mezőgazdasági cég adta, és a polgármester is segített a saját földjén termelt szalmával. „Fontos, hogy a hulladékot ingyen kapjuk meg, mert a program fenntartásának pont ez a lényege, hogy az anyagráfordítás ne kerüljön pénzbe″ – mondja Józsi.

Az igazi problémákra nincs pályázat

Az Igazgyöngy Alapítvány a programjai többségét magánadományokból tartja fenn, mert ahogy L. Ritók Nóra mondja, az igazi problémák megoldására nem lehet pályázati pénzeket szeretni. „Arra tudunk pénzt szerezni, hogy lelkileg felkészítsük a romákat a munkaerőpiacra való visszatérésre, pedig munkalehetőség sehol nincs. De arra már nem, hogy megvegyük a gyerekeknek felírt antibiotikumokat″ – mutatott rá.

L. Ritók ezt a tünetet a civil szféra egyik legnagyobb problémájának látja: „a civilek idegen testként állami feladatokat látnak el, amelyekre viszont az állam nem ad pénzt″. Volt, hogy a művészeti iskolát éppen ezért érte kritika: egy szakember kijelentette, hogy az ilyen intézményeknek nincs létjogosultsága, mert így nincs rászorítva az állam, hogy megoldja ezeket a problémákat.

Az állam ráadásul sokszor hibás beavatkozási pontokat keres a rendszeren. „Egy tanfelügyelő vagy a 16 éves tankötelezettség nem fogja megoldani például azt a problémát, hogy Ani hiába indítja el minden reggel a gyerekét az iskolába, nem érkezik meg. A beavatkozási pontok a közösségekben vannak, abban, hogy megérted, hogy hány féle cigány közösség él egy faluban, hogy mik a problémáik, és azokra keresel helyi megoldást″ – fejtette ki L. Ritók.

Az Igazgyöngy azonban nem tett le teljesen az államról. Kerekasztalokat szerveznek, ahová minden érintett elhívnak, és kitalálták a Toldi Teaház nevű programot, amelyen a toldi családok zenével, tánccal kísérve elmesélik a történetüket, és amelyre a különböző illetékes hivatalok képviselőit is mindig el fogják hívni.

A SozialMarie-díj

A SozialMarie díjat 2005-ben alapította egy osztrák házaspár, aki magáncégeinek profitjából finanszírozza a 42 ezer eurós összedíjazású elismerést, amelyre Bécstől 300 kilométeres körön belül bárki pályázhat. A díj célja, hogy népszerűsítse a társadalmi problémákra adott innovatív válaszokat és elősegítse az együttműködést az ilyen projektek között.

A pályázatok elbírálásának egy összetett kritériumrendszere van, amelyben nem a rászorultság, hanem az újszerűség a döntő – mondta az Indexnek Somlyody Nóra, a SozialMarie szóvivője. Akár cégek vagy önkormányzatok is pályázhatnak, nem csak civil szervezetek, ha van egy innovatív szociális projektjük – tette hozzá.

Idén a toldi biobrikett-program mellett egy, a hajléktalanság stigmatizáltsága ellen küzdő cseh projektet és egy horvát közösségi kertet díjazott a szakmai zsűri. Magyar pályázók további hét, kisebb pénzösszeggel járó díjat vittek el idén, köztük a értelmi sérültek zeneiskolája, mely a közönségszavazáson nyert.

Forrás: http://index.hu/belfold/2013/05/20/mintafalu_a_vilag_vegen/

Fotó: Huszti István

2013.05.20.: Méhpusztulások

2013.05.20.: Méhpusztulások

http://videa.hu/videok/allatok/2013.05.20.-mehpusztulasok-wofCzoD8L7KJwRny

Mitől pusztulnak a méhek Európában?

3.05.20.: Méhpusztulások

A méhek és a többi, növényeinket beporzó rovarok pusztulása húsz éve erősödik világszerte.

Ennek több oka van: egyes élősködők terjedése, az éghajlatváltozás, a nagyipari mezőgazdaság káros hatásai. A méhek pusztulásának legfőbb okozója azonban a rovarölőszerek használata.

A méhek száma világszerte, de különösen Észak-Amerikában és Európában folyamatosan csökken. Az elmúlt telek során a házi méhcsaládok pusztulása 20% körüli volt. Méhek és beporzók nélkül azonban a haszonnövényeink közel 75%-ának csökkenne a terméshozama.

Étrendünk legtáplálóbb és legérdekesebb növényeit – ideértve sok kulcsfontosságú gyümölcsöt és zöldséget, valamint néhány, a hús- és tejtermelésben felhasznált takarmánynövényt – minden kétséget kizáróan nagyon súlyosan érintené a beporzó rovarok számának csökkenése. Különösen az alma, az eper, a paradicsom és a mandula termesztését.

Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. műsorának vendége dr. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondása szerint minden harmadik falat, amit magunkhoz veszünk, lényegében a méhek közreműködésével jön létre. Így a méhek pusztulása akár globális élelmiszerválsághoz is vezethet.

Ha esetleg nem tudja megnézni az OzoneNetwork Televízió filmjét, megtekintheti azt a http://videa.hu/videok/allatok/2013.05.20.-mehpusztulasok-wofCzoD8L7KJwRny honlapon, a csatorna weboldalán.A www.utajovobe.eu honlap hírei rendszeresen megjelennek az OzoneNetwork Televízió hétköznap este 11-kor kezdődő, és másnap 6 és 9-kor ismétlődő Egyenlítő című műsorában.

Kép forrása: http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-A-mehpusztulas-jelzes-az-egesz-emberisegnek/20100528-12357/

Gigászi uniós vám jöhet a kínai napelemekre

Az Európai Bizottság hatalmas, 47 %-os vámtételekkel sújtaná a napelemek piacán az unió második legnagyobb gazdasági partnerét. Holtpontra kerülhet az európai napenergia-piac?

Az Európai Bizottság javaslata 47 százalékos vámteherrel sújtaná a Kínából érkező napelem-importot, hogy így védje meg az uniót az olcsó keleti termékek dömpingjétől, és torolja meg a kínai állam piaci versenyt sértő támogatási politikáját. A tagállamok a lépés szükségességéről előreláthatólag július elejéig döntenek. Kína az utóbbi években hatalmas teret hódított magának a napelemek piacán: 2009 és 2011 között exportját megnégyszerezve jelenleg a világ legnagyobb napelem-gyártójának számít, szakértők szerint termelése meghaladja az egész világpiaci keresletet.

Az uniós szükségletek 80 százalékát a kínai termékek látják el, ez 2011-ben összesen 21 milliárd eurós értéket jelentett. Az állami támogatások lehetővé teszik, hogy a kínai cégek akár 45 százalékkal olcsóbban kínálják termékeiket európai versenytársaiknál.

Elsősorban a napelemes rendszerek importálásával és telepítésével foglalkozó cégek viszont aggályosnak tartják a protekcionista intézkedést, hiszen az árak megugrásának hatására csökkenő megrendelések rengeteg munkahely megszűnéséhez vezethetnek ebben a szektorban. Mások szerint pedig az intézkedés a megújuló energiák felhasználásának további terjedése elé gördítene akadályt.

"A napenergia-biznisz nagyon árézékeny. (...) A büntetővámok miatti mesterséges árnövekedés következtében az európai napenergia-piac egyszerűen holtpontra kerülne, aminek karasztrofális hatásai lennének a zöld munkahelyekre"- nyilatkozta Wouter Vermeersch, a belga Cleantec cég ügyvezető igazgatója, az AFASE (Alliance for Affordable Solar Energy- Megfizethető Napenergiáért Szövetség) által közzétett jelentés szerint
Kínának két lehetősége van fellépni a szankció ellen: az Európai Unió Bíróságánál vagy a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül kezdeményezhet eljárást. Egyébként a Bizottság előtt szeptemberben indult az eljárás, amely a kínai versenyellenes piaci műveleteket hivatott kivizsgálni, és amely legkésőbb decemberben fog lezárulni - írta a kitekinto.hu.

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2013/05/13/gigaszi-unios-vam-johet-a-kinai-napelemekre

Egy új, pusztító válságot csinálunk?

Néhány hónapon belül „ünnepeljük” a globális pénzügyi és gazdasági válság kitörésének hatodik évfordulóját. Bár ebben a pillanatban éppen nem akar összedőlni a világ, a globális pénzügyi rendszerben továbbra is rengeteg feszültség, megoldatlan probléma, időzített bomba van.

Az elmúlt közel hat év összes erőfeszítése ellenére a fejlett gazdaságokban igen lanyha a növekedés, az euró övezet recesszióban van, rendkívül magas, sok esetben emelkedő a munkanélküliségi ráta, a válság előtt és/vagy a válság eredményeképpen felhalmozódott adóssághegyek leépítése pedig továbbra is várat magára. A fiskális politika mozgástere szinte mindenhol teljesen beszűkült, így a világ a jegybankoktól várja, hogy megoldja a problémákat, hiszen - szól az érvelés - egyedül a jegybankoknak vannak meg az eszközeik a válság megnyugtató rendezésére.

De képesek-e a jegybankok egyedül erre a feladatra? Jók-e a modellek, amelyekben gondolkodunk? A jegybanki intézkedéseknek vannak-e káros mellékhatásai, és ezek hogyan kezelhetőek? Hogyan lehet normalizálni a monetáris kondíciókat? Segít-e a jegybanki beavatkozás, vagy éppen ellenkezőleg destabilizál, és éppen egy újabb pusztító válságnak ágyaz meg? - ezek a legfontosabb kérdések, melyek nem hagyják nyugodni az elemzőket.

A boldog békeévek

A válság előtti néhány évtizedben a mai helyzethez képest  viszonylag egyszerűnek, kiszámíthatónak, sőt néha talán unalmasnak is tűnt a jegybankár munkája. A legfontosabb tudnivalók a következők voltak:

• Az inflációs célkövetés rendszerében a jegybanknak egy célja van: az infláció.
• Ezt egy eszközzel kell elérni: az irányadó kamat megfelelő változtatásaival.
• Az eszköz mindig rendelkezésre áll, vagyis elhanyagolható a kockázata annak, hogy eléri a 0 százalékos alsó korlátot. (Japán volt a kivétel, amely erősítette a szabályt.)
• Ha az inflációs cél teljesül, a jegybank sikeres.
• A pénzügyi stabilitással nem kell túl sokat szöszmötölni; a piac önszabályozó, a felügyelet pedig mikro szinten megoldja a kérdést.
• A globális hatások miatt sem kell túlzottan aggódni, ha a saját portáján mindenki rendet tart, a globális rendszer is stabil lesz.

Látszólag tehát nem volt bonyolult a feladat, és látszólag ezt a feladatot a jegybankok rendkívül sikeresen megoldották. Az IT rendszerek aranykorában stabil és magas volt a globális növekedés, a viszonylag kevés krízis viszonylag rövid idő alatt véget ért, az infláció pedig jelentősen csökkent. A nagy jegybankok vezetői igazi celebek voltak, a világ (és talán sok jegybankár is) elhitte, hogy a központi bankok mindenhatóak: képesek alacsony inflációt, magas növekedést és pénzügyi stabilitást generálni kizárólag az infláció alacsonyan tartásával és kizárólag az alapkamattal, mint eszközzel.

Arthur Burns, a Fed 1970 és 1978 közötti kormányzója 1979-ben a jegybankok „gyötrelmeiről” beszélt (a jegybankokról, amelyek sikertelenül vették fel a harcot az infláció ellen). 1990-ben Paul Volcker - aki 1979-től 1987-ig volt a Fed első embere - egy előadásának a következő címet választotta: „A jegybankok győzelme?” Ő már a központi bankok infláció elleni harcának sikeréről beszélt. (A kérdőjel azonban sokatmondó a cím végén, a történészek szerint Volcker végig szkeptikusan tekintett a sikerekre, és néhány hete tett nyilatkozata alapján a jelenlegi monetáris politikái gyakorlattal kapcsolatban is vannak fenntartásai.) A „Nagy Moderáció” időszakában azonban a győzelem megkérdőjelezhetetlenné vált, a kérdőjel pedig végleg eltűnt a hasonló mondatok végéről, egészen a jelenlegi krízis kirobbanásáig. A válságig, amely megkérdőjelezte az eddigi jegybanki gyakorlatot, az inflációs célkövetés rendszerét, és rávilágított a jegybankok működési modelljeinek hiányosságaira.

Persze voltak kétkedők, akik halkan mondogatták, hogy az alacsony inflációban talán a globalizációnak is lehetett szerepe, vagy aggodalmaskodtak, hogy a túlzottan laza monetáris kondíciók egyensúlytalanságok kialakulásához vezetnek.

Rájuk azonban nem sokan figyeltek, egyszerűen  kinézték őket a jobb társaságból. Raghuram G. Rajan, az IMF volt vezető közgazdásza például könyvében beszámol a 2005-ös Jackson Hole-i „élményeiről”.  Ez volt Alan Greenspan utolsó konferenciája Fed elnökként; az előadások túlnyomó többsége a jegybankok óriási sikereiről szólt, illetve azon lamentált, hogy Alan Greenspan a világ legjobb elnöke, vagy csak egyike a legjobbaknak. Ilyen hangulatban talán érthető, hogy Rajan előadása - amelyben egy pusztító válságot vetített előre-, az egyébként általában udvarias hallgatóságból ingerült és dühös reakciókat váltott ki.

Kísérleti ütemmódban a fejlett jegybankok

Aztán alig két év múlva beütött a krach. A krízis, amely  bebizonyította, hogy az árstabilitás nem egyenlő a makrogazdasági és pénzügyi stabilitással, hogy egy inflációs célkövetéses rendszerben jól vizsgázó jegybank más területeken súlyos károkat is tud okozni. Megtanultuk sok más között, hogy a válságból való kilábalásra, illetve a következő válság elkerülésére globálisan összehangolt politikák szükségesek.

A válság első jelei 2007 nyarán jelentkeztek, 2008 őszére pedig a hagyományos eszköztár a legtöbb jegybank esetében kimerült: az irányadó ráták elérték, vagy megközelítették a 0 százalékos szintet. Jöttek tehát a nem-konvencionális intézkedések (amelyek lassan már konvencionálissá válnak, az IMF legfrissebb elemzésében már MP+ -monetary policy+- gyűjtőnévvel illeti őket). Jöttek a likviditásbővítő, mennyiségi lazító programok, amiket összefoglaló néven pénznyomtatásként szokás emlegetni (ez az államadósság és a gazdaság egyéb területeinek olcsó jegybanki finanszírozását jelenti), és az ezt kiegészítő kommunikációs eszközök. A jegybanki célok is jelentősen átalakultak, kibővültek. Papíron egyetlen egy jegybank sem hagyott fel az inflációs célkövetéssel, a gyakorlatban azonban a célok között immár sokkal nagyobb hangsúllyal szerepel a növekedés és a munkaerő piac.

Újra a gázpedálra léptek

A tavalyi év végén a 2013-as évre vonatkozó előrejelzések általában még azzal számoltak, hogy az idei évben nem várható újabb jelentős nagyságrendű monetáris stimulus a fejlett jegybankoktól, sőt az év közepe felé már az „exit” stratégiák, a monetáris kondíciók normalizálásának időzítése, menetrendje áll majd a figyelem középpontjába.

A valóság azonban - mint oly sokszor- ismét felülírta a várakozásokat. Nem sokkal azután hogy a japán jegybank példa nélküli, drasztikus lépéseket jelentett be,  a Fed nyilvánvalóvá tette: szükség esetén készek növelni az eszközvásárlási program keretösszegét. Pár nappal később az EKB történelmi mélypontra csökkentette irányadó kamatát, és a kkv-szektor hitelhez jutásának esélyeit javító programot hirdetett meg. A brit jegybank mindeközben valószínűleg csak a júliusi kormányzóváltásra vár, hogy újabb intézkedésekkel próbáljon életet lehelni a gazdaságba.

Hatékony megoldás a pénznyomtatás?

A pénznyomtatás (mennyiségi lazítás) hatásosságát vizsgáló tanulmányok szerint a beavatkozások mérsékelték a gazdasági visszaesést és a deflációs kockázatokat, de arra nem voltak képesek, hogy a gazdaságot dinamikus növekedési pályára állítsák, ráadásul minden újabb programnak egyre kisebb a reálgazdasági hatása.

Közgazdasági nagyágyúk érvelnek a mellett, hogy ha nem működik, vagy egyre kevésbé hatékony a pénznyomtatás, még agresszívabban, még több stimulust kell adni a gazdaságnak. Magyarul: a szükségesnél több stimulus kisebb kockázatot jelent, mint a szükségesnél kevesebb stimulus.

Más, hasonlóan prominens közgazdászok viszont azt kérdezik: biztos, hogy ez a jó megoldás? Nem lehet, hogy nem azért nem működik, mert nem elég sok pénzt pumpálunk a rendszerbe, hanem azért mert más okok korlátozzák a pénznyomtatás hatékonyságát? Az EKB hozzáállása ennek a hozzáállásnak köszönhetően épp ellentétes az előbb sorolt országok gyakorlatával - bár ennek komoly intézményi és politikai okai is vannak -, a közös európai jegybank a kevesebb, több elvet vallja; más megközelítésben mindig túl későn és túl keveset lép.

Mi lehet a baj? Hát az, hogy ma a fejlett gazdaságokban a költségvetési politika mozgástere teljesen beszűkült, miközben a háztartási és a vállalati szektor adósságot épít le, és a bankszektorban is gőzerővel folyik a mérlegalkalmazkodás.

Ameddig ez a mérlegalkalmazkodás nem fejeződik be, ameddig a bankszektor nem stabil és nincs megfelelően feltőkésítve, bármennyi ingyen pénzt önthetnek a jegybankok a rendszerbe, nem erősödik a bankszektor hitelezési képessége és hajlandósága és nem lesz kereslet a hitelek iránt. Gondoljunk csak bele: hány olyan ismerősünk van, aki miután például visszafizette az autóhitelét, vagy lakáshitelét, azonnal azon kezd el gondolkodni, hogy milyen új dolgot vásároljon egy új hitelből? Vagyis, ameddig nem épül le az adósság, nem tud beindulni a hitelezés. Ellenben az óriási mennyiségű fölösleges jegybanki pénz mégis helyet keres magának: megindul a globális hozamvadászat, ami növel(heti) a pénzügyi instabilitást.

Deja vue - újabb buborék fújódik?

A felismerés, hogy a jegybankok belátható időn belül nem lépnek a fékre, sőt, reális esély, hogy gyorsítanak tempón, jelentősen erősítette a kockázati étvágyat és a hozamvadászatot a globális piacokon A lanyha növekedés/recesszió, a fenntarthatatlan adósságpályák, a magas munkanélküliség hármasa mellett történelmi csúcsokat ostromló részvényindexeket, zuhanó állampapír piaci hozamokat, beszűkülő kockázati felárakat és általánosságban a kockázatos piacok és eszközosztályok felülteljesítését látjuk.

Ismerős a mondat második része? 2007 előtt a globális piacokról szóló elemzésekben nagyon hasonló megállapításokat lehetett olvasni, eltekintve attól, hogy a krízis előtt magas volt a növekedés, alacsony a munkanélküliség, és akkor még úgy tűnt, hogy az adósságok felépülése sem állítja megoldhatatlan kihívások elé az egyes országokat és szektorokat. Lehetséges, hogy újabb buborékok fújódnak? Nem lehet, hogy a jegybankok mégsem tanultak a korábbi időszak hibáiból?

Azt egyetlen jegybankár sem vitatja, hogy az expanzív monetáris politikának lehetnek káros mellékhatásai és kockázatai (piaci torzulások, függővé válnak a bankok az olcsó jegybanki pénztől, túlzott kockázatvállalásra ösztönöznek, buborékok kialakulásához vezetnek, növelik a pénzügyi instabilitást stb). Ma a döntéshozók túlnyomó többsége szerint azonban az elérhető haszon meghaladja a kockázatokat; de azt sem szabad elfelejteni, hogy minél tovább fennmaradnak a jelenlegi feltételek, annál jobban erősödnek a kockázatok, és annál komplikáltabbá válhat a monetáris kondíciók normalizálása (vagyis az exit). A buborékokkal persze a legnagyobb probléma, hogy nem lehet őket előre beazonosítani, általában csak akkor szerzünk biztosan tudomást róluk, amikor már kipukkantak.

Mindenesetre kissé gyanúsnak tűnhetnek a történelmi csúcsokon tanyázó részvényindexek, a soha nem látott mélységekbe zuhanó francia, belga kötvényhozamok, vagy a spanyol és olasz hozamfelárak drasztikus beszűkülése. De kis hazánknál maradva? az 5 százalék körüli tízéves hozam sem biztos, hogy fundamentálisan teljesen megalapozott.

A jegybankok időt nyernek, a kormányok lazsálnak

Lehet, hogy szíve mélyén már sok jegybankár abbahagyná a pénzpumpálást, a helyzet viszont az, hogy jegybankokra nehezedő nyomás egyre nő, hiszen csak a jegybankoknak van mozgásterük, nekik van pénzük, ők tudnak gyorsan és hatékonyan, politikai egyeztetések, alkuk, kompromisszumok, parlamenti viták, népszavazások nélkül fellépni. Tény, hogy a szerkezeti reformok levezénylése, a munkaerő piac átalakítása, az adósság leépítése hosszan tartó, költséges és sokszor fájdalmas folyamat - ezeket csak akkor lehet véghez vinni, ha a folyamat közben is elfogadható áron finanszírozható az adósság.

A jegybanki beavatkozások időt nyerhetnek a gazdasági élet szereplőinek és az államnak, hogy rendbe hozzák saját dolgaikat. Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a monetáris politika időt nyer a kormányok számára, akik azonban ezt az időt elfecsérlik, hiszen nincsenek olyan mechanizmusok, intézményrendszerek, amelyek azt biztosítanák, hogy ezt a mozgásteret a kormányok jó célokra használják (itt természetesen nem az öngyilkos megszorításokra kell gondolni). A piac pedig a likviditásbőség és a hozamvadászat miatt nem kényszeríti ki a gazdaságpolitikai korrekciót.

Abban a pillanatban, ahogy enyhül a piaci nyomás, a politika nyugodtan hátradől. Minek vesződni szerkezet átalakítással, népszerűtlen reformokkal, amikor nyakunkon a következő választás.

Tessék csak a piacokra nézni: erős a forint, veszik az állampapírokat mint a cukrot, mélyponton a hozamok, könnyedén és olcsón finanszírozzuk az adósságot. Napnál világosabb, hogy a befektetők pozitívan értékelik a gazdaságpolitikát, bíznak Magyarországban - így a kommunikáció.

Holott a valóságban a befektetők nem a gazdaságpolitikát, hanem a vonzó hozamokat értékelik. (Ugyanezeket az érveket még sok más országban is lehet ugyanígy hallani). Így azonban az alapvető problémák nem oldódnak meg, a piaci folyamatok által sugallt „minden a legnagyobb rendben van” elodázza az elkerülhetetlen lépéseket.

Ez azonban illúzió: a jegybank nem képes megfelelni az összes kihívásnak, nem tudja egyedül elvégezni mindenki más dolgát.

Exit

A következő időszak fő kérdése: meddig és milyen eszközökkel segítsen a jegybank, hol van az a pont, ahol ki kell mondani: ennyi volt, és nincs tovább.

Minél tovább folytatódik a pénznyomtatás, annál nehezebb lesz visszalépni. Különösen azért, mert az agresszív mennyiségi lazító programok eredményeképpen a költségvetési és a monetáris politika közötti határvonal egyre inkább elmosódik, ahogy nő az állampapírok mennyisége a jegybanki mérlegekben, egyre kevésbé látszik, hogy hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik. Így pedig az exit-ről szóló döntésben egyre nagyobb súlya lesz a politikai megfontolásoknak a szakmai érvek rovására. Vagyis a fő kérdés nem az lesz, hogy megvannak-e az eszközei a jegybanknak az exit levezénylésére, hanem, hogy meg lesz-e a politikai akarat.

Az nem kérdés, hogy a pénznyomtatás nem mehet a végtelenségig, ha azonban a jegybankok támogatását a gazdaságpolitikai többi ága nem használja jól, és nem végzi el a saját házi feladatát, a monetáris politika hatékonysága fokozatosan tovább erodálódik végső soron pedig a legnagyobb jegybanki érték, a hitelesség kerül veszélybe, a pesszimista forgatókönyvek szerint pedig egy új - akár még pusztítóbb - válsággal találja szembe magát a világ.

Mindenható?

A válság előtt a csillagok szerencsés együttállása elhitette, hogy jegybankok minderre képesek, holott a történelem során egyetlen jegybank és egyetlen monetáris politika sem volt képes elérni a tartós monetáris stabilitást.

Nem lehet a jegybankoktól elvárni, hogy stabilizálják a piacokat, kirántsák a gazdaságot a recesszióból, teremtsenek teljes foglalkoztatottságot és árstabilitást. Nem képesek megfelelni ezeknek az elvárásoknak, le kellene tehát számolni azzal az illúzióval, hogy a jegybankok mindenhatóak. Ne felejtsük, a következő fekete hattyú már valahol ott áll és vár.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/05/14/cib/

Kép forrása: http://www.delmagyar.hu/bulvar/a_legnagyobb_buborek/2110093/

A víz már nemzetbiztonsági kérdést is jelent

A víz ma már nemzetbiztonsági kérdés - fogalmazott Áder János köztársasági elnök a Multidiszciplináris Vízkonferencia megnyitóján. A tudományág szakemberei kétnapos tanácskozást tartanak a Magyar Tudományos Akadémián.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitóbeszédében a víz jelentőségéről, meghatározó szerepéről szólt. Pálinkás József úgy fogalmazott: a kétnapos konferencia "a tudomány üzeneteivel biztosítja, hogy ismeretünk a vízről árnyalt, hiteles és felelősségvállalásra szólító legyen":

"Ideje a víz egyetemességét tudományos következetességgel és felelős emberséggel megismerni, a vízzel kapcsolatos kérdéseket a közgonolkodás részévé tenni. Ideje jobban érteni és ideje még jobban becsülni a vizek életét" - fejtette ki.

Áder János köztársasági elnök megnyitójában azt mondta: a tudományos evidenciák lassan válnak politikai feladatokká, és arra kérte a kutatókat, hogy szövetségesekként küzdjenek vele a víz és a vízgazdálkodás jelentőségének megismertetéséért.

A víz egyszerre jelent ellátási kérdést, gazdasági és ipari problémát, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és ma már nemzetbiztonsági kérdést is - emelte ki az államfő.

Októberben rendezik meg a Budapesti Víz Világtalálkozót, amelyen Baranyai Gábor, az előkészítésért felelős miniszteri biztos reményei szerint újabb stratégiai célokat, terveket fogadnak el a résztvevő országok. 2013-ban új világképre van szükség, amelynek kialakításában elsősorban az ENSZ próbál magának szerepet találni. Mint hozzátette, olyan átfogó vízióra van szükség, amely egyesíti az elmúlt húsz év környezetvédelmi elkötelezettségeit és olyan fenntartható fejlődési célokra fókuszál, amelyek számszerűsíthetőek és számon is kérhetőek - tette hozzá.

Somlyódi László, a világtalálkozó tudományos fórumának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül magas a vizek kihasználtsága, ennek ellenére ma a Földön egymilliárd ember nem részesül biztonságos ivóvízellátásban.

Kijelentette: a fenntarthatóság kérdése nem divat, nincsen választási lehetőség. Úgy vélte, a fenntartható fejlődés a vízgazdálkodásban olyan rendszert jelent, amely teljes mértékben kielégíti a társadalom igényeit, miközben megőrzi a víz ökológiai és környezeti integritását.

Az őszi "Rio+20 Fenntartható fejlődés" elnevezésű tanácskozáson a világ vezetői az 1992-es riói Környezet és Fejlődés Világkonferencia óta a fenntarthatóság területén történt változásokat, terveket vitatják meg.

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_viz_mar_nemzetbiztonsagi_kerdest_is_jelent.553690.html

Kép forrása: http://www.delimano.hu/cikkek/a_konyha_rendje-2013-04-08/hogyan_sporoljunk_a_vizzel_a_konyhaban.htm

A vakoló zsidók első kézből kapták a tájékoztatást , mikor és hogyan juthatnak a víz készletünkhöz . És akkor azt mondják mincs nemzetbiztonsági kockázata a zsidónak . Persze mert ő most csak vakoló , ha kijön az akadémiáról , már zsidó , ha felveszi a kapcsolatot a MOSZAD – dal , már cionista szabadkőműves , hogy mind ezt magyarul tolmácsolta , hát ennyi az ő magyarsága , és a kárpótlásba kapott föld , már az új honfoglalás eszköze. Te büdös goj te semmit nem látsz meg időben csak kulogsz az események után kilopják a szemedet és neked csukva kell tartanod nehogy beleláss a zsidók rablásába. Ott a Hagyó , ki a MESTERHÁZY helyett is elvitte a balhét a nokiás dobozokban , még sem járja , hogy egy vakoló kerüljön a rácsok mögé . Hát a nemzetközi vakoló szövetség kárpótlásra ítélte ezt a szegény zsidó tolvajt , ki meglopta a gojokat , hát istenem , minden meglopnak bennünket , a nemzeti vagyonunk még mindig megvolna ha ez nem így lenne . Na és mikor lesz a számonkérés behajtva a zsidó rablókon , hát soha , zsidó nem ítélhet el egy zsidót azért , mert meglopta a gojt . Hát ezért kell a zsidót kiűzni a közéletből . Így nem tud lopni nagyban , és lesz aki számonkéri rajtuk a rablást. És nem folyik el a vagyonunk a zsidó felé és a vakolókhoz, Szilvásvárad már az övéké, vagy az egész Balaton Az atom tölteteket jól el lehet rejteni , már amiket beloptak az országba . A leselejtezett harceszközök már a megindulási terepszakaszon várnak , a szükséges javításokat elvégezték rajtuk , csak a megindulásra várnak . Mit gondolsz miért kellet eladni a posta főépületét a Szél Kálmán térnél a földalatti harckocsi összevonást ide eszközölték . Egy fél óra alatt végrehajtható egy államcsíny és minden középület elfoglalható. Csak a parancsra várnak és Orbánnak annyi a hülye népet meg megint megritkítják majd a húsdarálón , és csend lesz megint mint a temetőben , halotti csend , de akit elkapnak azt kíméletlenül legyilkolnak majd . Zsidók jó lesz vigyázni , még a végén az atomtöltetek is veszélybe kerülnek , vagy fel is robbanthatják , hogy likvidálják a Judapesti zsidóságot talpnyalóikkal. Kóser beindult már az atomtöltetek felkutatása , a megfigyelés meg van szervezve a roham osztag felkészült a felrobbantására és a védők likvidálására, tanuk nem maradhatnak . De ha lehet egy töltetett a Palesztinoknak kell átadni , hogy az önkéntes robbanthasson a terrorista államban .

Új uniós szabályozás miatt betilthatnák a kerti veteményest

Nemzetközi online petíció aláírását kezdeményezte május elején egy német civil csoport az új európai vetőmag-szabályozás ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Nemrégiben kiszivárgott, hogy a brüsszeli új vetőmag-szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja – áll a vetőmagok sokféleségét szavatoló kampány német tiltakozócsoportjának levelében. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.

Vetőmag-nagyvállalatok lobbizták ki az új szabályzatot

Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának rendelkezése maga után vonná számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta eltűnését a piacról. A helyi adottságokhoz valamint biotermesztéshez alkalmazkodott, változatos fajták használatát az unió által javasolt bürokratikus szabályrendszer megnehezítené.

Az új uniós vetőmag-szabályozás aktuális tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ezáltal a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne, kiszorítva a kistermelőket és a biogazdálkodókat a piacról.

A szabályozás értelmében csak génbankokon keresztül lehetne elérni a változatos fajtákat, kötelezővé tennék a fajtabejelentéseket. A petíció követelései közt szerepel az, hogy a jelenlegi regisztrációs kritériumokat enyhítsék az olyan növényfajták esetében, amelyek sokféleségükből adódóan alkalmasak a biotermesztésre, mivel így az egyes földrajzi régiók mezőgazdasága a klímaváltozáshoz, az új kártevőkhöz és a betegségekhez való alkalmazkodóképessége megmarad és továbbra is lehetővé teszi a környezetbarátabb életmódot.

A jelenlegi, vetőmag regisztrációra vonatkozó kritériumok alapján bizonyos, veteményre szánt növényfajták regisztrációs kérelmét rutinszerűen elutasítják. A német tiltakozócsoport szerint alig van már néhány olyan növényfajta, amelyeket kifejezetten a biogazdálkodás számára hoztak volna létre a sokféleségük alapján. Az ökológiai gazdálkodásnak azonban szüksége van olyan növényekre, amelyek vegyszerek nélkül is elég erősek és ellenállók, ez pedig kizárólag széleskörű, természetes génkészlettel lehetséges.

Szőcs-Boruss: Franciaország az első áldozat

Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Ecoruralis Egyesület vezetője lapunknak elmondta, a vetőmag-nagyvállalatok sikeres lobbijának az eredménye a szóban forgó uniós intézkedéscsomag, ami, ha elnyeri az Európai Parlament támogatását, két éven belül teljesen felszámolná a térség kisgazdaságait, a helyi termelőket és a biogazdálkodást.

A termelők nem vihetik piacra az árut, ha a vetőmag nem szerepel a nemzeti regiszterben, márpedig a bevizsgálás nagyon költséges, a háztáji gazdaságok számára teljesen lehetetlen feladat. Szőcs szerint Franciaország az intézkedés ötletadója és egyben az első áldozata is, ahol már néhány éve érvényben van egy olyan nemzeti szabályozás, amely teljesen eltüntette a kisgazdákat a piacról.

Büntetnék a piaci zöldségárusokat is

Elképzelhető például akár az is, hogy két éven belül a kolozsvári nagypiacon ellenőrök bírságolják a hóstátiakat, ha nem tudják igazolni, hogy az a vetőmag, amiből a kifejlett terményt árusítják, nemzetközi regiszterben bevizsgált állományból származik.

Ugyanis a szabályzat értelmében egészségügyi kockázatnak számít valamennyi termény, ami nem bevizsgált vetőmagból származik. Olyan terményekről van szó, amelyeket az emberiség évszázadok óta egészséggel fogyaszt, és amelyek genetikai sokféleségük révén alkalmazkodtak a kontinens különböző földrajzi feltételeihez, valamint a klímaváltozásokhoz.

„A kisgazdák és az egészséges, hagyományos zöldségek teljes körű eltűnésével kell számolnunk ebben az esetben” – fogalmazott Szőcs, aki szerint még van lehetőség a szabályozás módosítására, ami a kistermelőket is kedvezményezze.

„Abban az esetben, ha sikerül új határozatokat beépíteni a meglévő, még vita alatt álló intézkedéscsomagba, és ezek a határozatok a biodiverzitást, a kisgazdák érdekeit szavatolják, akkor nem kell attól tartanunk, hogy Európaszerte felszámolják a termelői piacokat” – összegzett Szócs. Hozzátette, nagyon fontos, hogy egészségünk érdekében minél több európai polgár társuljon a német tiltakozócsoport által kezdeményezett petícióhoz.

Az online petíció magyar nyelven is elérhető, és 2013. október 31-ig írhatják alá mindazok, akik életben tartanák a biogazdálkodást és a kistermelői gazdálkodást.
http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest#sthash.ImSiyhA7.dpuf

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest

Új magyar szó online, Kép a szerző, Pásztor Krisztina felvétele

Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét. - See more at: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest#sthash.V4R5wzhb.dpuf

Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét. - See more at: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest#sthash.V4R5wzhb.dpuf

Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.

Vetőmag-nagyvállalatok lobbizták ki

A petíció kezdeményezői szerint az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának rendelkezése maga után vonná számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta eltűnését a piacról. A helyi adottságokhoz valamint biotermesztéshez alkalmazkodott, változatos fajták használatát az unió által javasolt bürokratikus szabályrendszer megnehezítené.

Fotók: A szerző felvételei

Az új uniós vetőmag-szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ezáltal a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne, kiszorítva a kistermelőket és a biogazdálkodókat a piacról -- állítja a tiltakozók csoportja.

A szabályozás értelmében csak génbankokon keresztül lehetne elérni a változatos fajtákat és kötelezővé tennék a fajtabejelentéseket. A petíció követelései közt szerepel az, hogy a jelenlegi regisztrációs kritériumokat enyhítsék az olyan növényfajták esetében, amelyek sokféleségükből adódóan alkalmasak a biotermesztésre, mivel így az egyes földrajzi régiók mezőgazdasága a klímaváltozáshoz, az új kártevőkhöz és a betegségekhez való alkalmazkodóképessége megmarad, és továbbra is lehetővé teszi a környezetbarátabb életmódot.

A jelenlegi, vetőmag regisztrációra vonatkozó kritériumok alapján bizonyos, veteményre szánt növényfajták regisztrációs kérelmét rutinszerűen elutasítják. A német tiltakozócsoport szerint alig van már néhány olyan növényfajta, amelyeket kifejezetten a biogazdálkodás számára hoztak volna létre a sokféleségük alapján. Az ökológiai gazdálkodásnak azonban szüksége van olyan növényekre, amelyek vegyszerek nélkül is elég erősek és ellenállók, ez pedig kizárólag széleskörű, természetes génkészlettel lehetséges.

Szőcs-Buruss: Franciaország az első áldozat

Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Ecoruralis Egyesület vezetője lapunknak elmondta, a vetőmag-nagyvállalatok sikeres lobbijának az eredménye a szóban forgó uniós intézkedéscsomag, ami, ha elnyeri az Európai Parlament támogatását, két éven belül teljesen felszámolná a térség kisgazdaságait, a helyi termelőket és a biogazdálkodást.

A termelők nem vihetik piacra az árut, ha a vetőmag nem szerepel a nemzeti regiszterben, márpedig a bevizsgálás nagyon költséges, a háztáji gazdaságok számára teljesen lehetetlen feladat. Szőcs szerint Franciaország az intézkedés ötletadója és egyben az első áldozata is, ahol már néhány éve érvényben van egy olyan nemzeti szabályozás, amely teljesen eltüntette a kisgazdákat a piacról.

Büntetnék a piaci zöldségárusokat is

Elképzelhető például akár az is, hogy két éven belül a kolozsvári nagypiacon ellenőrök bírságolják a hóstátiakat, ha nem tudják igazolni, hogy az a vetőmag, amiből a kifejlett terményt árusítják, nemzetközi regiszterben bevizsgált állományból származik.

Ugyanis a szabályzat értelmében egészségügyi kockázatnak számít valamennyi termény, ami nem bevizsgált vetőmagból származik. Olyan terményekről van szó, amelyeket az emberiség évszázadok óta egészséggel fogyaszt, és amelyek genetikai sokféleségük révén alkalmazkodtak a kontinens különböző földrajzi feltételeihez, valamint a klímaváltozásokhoz. 

„A kisgazdák és az egészséges, hagyományos zöldségek teljes körű eltűnésével kell számolnunk ebben az esetben” – fogalmazott Szőcs, aki szerint még van lehetőség a szabályozás módosítására, ami a kistermelőket is kedvezményezze.

„Ha sikerül új határozatokat beépíteni a meglévő, még vita alatt álló intézkedéscsomagba, és ezek a határozatok a biodiverzitást, a kisgazdák érdekeit szavatolják, akkor nem kell attól tartanunk, hogy Európaszerte felszámolják a termelői piacokat” – összegzett Szócs. Hozzátette, nagyon fontos, hogy egészségünk érdekében minél több európai polgár társuljon a német tiltakozócsoport által kezdeményezett petícióhoz.

Az online petíció magyar nyelven is elérhető, és 2013. október 31-ig írhatják alá mindazok, akik életben tartanák a biogazdálkodást és a kistermelői gazdálkodást.

- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest#sthash.V4R5wzhb.dpuf

Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.

Büntetnék a piaci zöldségárusokat is

Elképzelhető például akár az is, hogy két éven belül a kolozsvári nagypiacon ellenőrök bírságolják a hóstátiakat, ha nem tudják igazolni, hogy az a vetőmag, amiből a kifejlett terményt árusítják, nemzetközi regiszterben bevizsgált állományból származik.

Ugyanis a szabályzat értelmében egészségügyi kockázatnak számít valamennyi termény, ami nem bevizsgált vetőmagból származik. Olyan terményekről van szó, amelyeket az emberiség évszázadok óta egészséggel fogyaszt, és amelyek genetikai sokféleségük révén alkalmazkodtak a kontinens különböző földrajzi feltételeihez, valamint a klímaváltozásokhoz.

„A kisgazdák és az egészséges, hagyományos zöldségek teljes körű eltűnésével kell számolnunk ebben az esetben” – fogalmazott Szőcs, aki szerint még van lehetőség a szabályozás módosítására, ami a kistermelőket is kedvezményezze.

„Ha sikerül új határozatokat beépíteni a meglévő, még vita alatt álló intézkedéscsomagba, és ezek a határozatok a biodiverzitást, a kisgazdák érdekeit szavatolják, akkor nem kell attól tartanunk, hogy Európaszerte felszámolják a termelői piacokat” – összegzett Szócs. Hozzátette, nagyon fontos, hogy egészségünk érdekében minél több európai polgár társuljon a német tiltakozócsoport által kezdeményezett petícióhoz.

Az online petíció magyar nyelven is elérhető, és 2013. október 31-ig írhatják alá mindazok, akik életben tartanák a biogazdálkodást és a kistermelői gazdálkodást.

- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest#sthash.V4R5wzhb.dpuf

Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.

Alternatív foglalkozásként gyárthattok biológiai fegyvert , a legújabbakat a két komponensüeket , hisz amíg nem keveredik össze a két elegy veszélytelen . Vagy rakjatok össze atom tölteteket a fekete piacról sok minden beszerezhető , és finanszírozzátok ti is úgy mint a CIA kábítószerből. Sok sok telephellyel , sok sok részfeladattal , hogy ne tudják összerakni , hogy mit is gyártatok. Ha lehet a terrorista államokat iktassátok ki. Az elsődleges terroristák az USA pénzhatalmi cionista bankárkasztja , a kistestvérük a zsidó terrorista állama , és a NATO kötelék kik nagyszabású irtóhadjáratot folytatnak most is .

Forradalmasíthatja az agyvérzés gyógyítását a magyar találmány

Forradalmasíthatja az agyérgörcs gyógyítását egy pécsi professzor találmánya. A stroke egyik fajtája az agyi erekben keletkező vérzés. Hudák István professzor 18 éves munkával kikísérletezett egy olyan szert, amely olyan különleges folyadékot kísérletezett ki, amit be kell fecskendezni az érbe, ott megszilárdul, és megakadályozza a vérzést. Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálozási ok a stroke, évente 14 ezren halnak meg miatta.

Sárközi Tiborné ma már egyedül, segítség nélkül ebédel a pécsi kórházban. Novemberben kapott stroke-ot, utána egy ideig még a kezét sem tudta mozgatni. „Zsibbadt a kezem, volt, amikor elzsibbadt végig a lábam is" – mondta Sárközi Tiborné.

Magyarországon évente 14 ezren halnak meg stroke-ban, vagyis hétköznapi nevén szélütésben, és több mint 40 ezren kerülnek kórházba miatta. Több olyan jel van, amely kialakulása előtt a betegségre utalhat: egyensúly- és látászavarok léphetnek fel, a beteg nehezen beszél, a fél oldalára megbénulhat, így a száját sem tudja rendesen mozgatni. „Ha ez az anyag piacra kerül, nemcsak a magyar embereknek tesz jót, hanem az egész világ beteg embereinek” – mondta prof. Hudák István, a PTE idegsebész vezetője. A professzor szerint az egész világon forradalmasíthatja a stroke gyógyítását az új módszer, amely iránt már a franciák és a németek is érdeklődnek.

Stroke koncferencia

Az ember, aki érfejlődési rendellenességet hordoz, időzített bombát hord a fejében. Május 8-án Pécsett került sor arra a tanácskozásra, melyen a stroke és az ahhoz vezető kockázati tényezők kezelésére kidogozott és alkalmazott magyar klinikai innovációkat veszik számba.

A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a harmadik leggyakoribb magyarországi halálok kockázatára és bemutassa, milyen világszínvonalú módszereket dolgoztak ki és hasznának Magyarországon a legjelentősebb centrumokban, így – többek között – Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Szegeden. Ugyancsak célja a tanácskozásnak, hogy tudatosítsa a magyar társadalomban és a szakmai közönségben, hogy mindent el kell követni a hazai szakemberek itthon tartása érdekében, ami módot ad arra, hogy a nagy súlyossági, komplikált műtéti megoldást kívánó magyar betegek itthon kaphassák meg a világszínvonalú orvosi módszertannal végzett kezelést és a gyógyulást akár külföldi betegeknek is Magyarországon lehessen felajánlani.

Mi a stroke?

A stroke akut agyi érkatasztrófa, az agy vérellátási zavara következtében létrejövő súlyos idegrendszeri működészavar, melynek oka lehet vérellátási elégtelenség vagy koponyaűri vérzés. Ezért két formája van: agyinfarktus és agyvérzés.

Agyinfarktus esetében érfalon képződő felrakódás leválik, elzárja az agyi artériát és blokkolja a vérkeringést, agyvérzés esetén az érfalon képződő felrakódás bereped. A túlélő betegek kétharmadában olyan maradandó egészségkárosodást okoz, amely az életvitelt, az élet minőséget súlyosan rontja. Gazdasági hatása a család és a társadalom számára felmérhetetlen, a stroke által okozott egészségügyi és pénzügyi teher messze meghaladja a szív- vagy rákbetegség következményeit.

Koponyaűri vérzést, így a lágyagyhártya alatti vérzést okozhatja az agyi érfejlődési rendellenességek („értorzképződmények”) megrepedése. Ilyen képződmény a zsákszerű érkiboltosulás (értágulat), orvosi néven aneurysma; a másik az érgomolyag, orvosi nevén angioma vagy érmalformatio. A lágyagyhártya alatti vérzés orvosi neve subarachnoidalis vérzés. Utóbbi rendkívül súlyos állapot, a betegek kevesebb, mint fele gyógyul meg annyira, hogy eredeti foglalkozásába vissza tudjon térni. A felnőtt népesség 2%-a hordoz aneurysmát, de vannak olyan nemzeti tanulmányok, amelyek ezt a Magyarországon több mint 200.000 egyént érinthet ez a kórállapot. Tehát egy nem ritka potenciális betegségről van szó, figyelembe véve, hogy ezek az értágulatok a fejlődésük folyamata során megrepedhetnek, és subarachnoidealis vérzést, életet veszélyeztető állapotot idézhetnek elő.

Belátható, hogy minden olyan adat, vagy újszerű megközelítés, amely segíthet prognosztizálni, hogy a több mint 200.000 aneurysmát hordozó magyar egyénből ki lesz az a kb. évi 1000, aki a subarachnoidalis vérzést el is szenvedi, nagyon nagy jelentőségű. Különösen igaz ez, olyan foglalkozásokban, mint kamionsofőr, pilóta, vagy más olyan szakmát, hivatást művelők körében, akikre nagyszámú, más egyén van bízva. A legnehezebb kérdés az, hogy nem vérzett érfejlődési rendellenességgel jelentkező betegek közül ki jár jól azzal, ha a kóros érelváltozását műtéti úton kiiktatjuk a keringésből, még a beavatkozás 1% körüli, vagy akár a feletti kockázatát is vállalva.

Magyar orvosi innováció világszínvonalon – néhány példa

Szikora István és munkacsoportja (OITI, Budapest) a „virtuális világ” megközelítését választotta, olyan munkahipotézis alapján, amely a véráramlás törvényeinek (orvosi nyelven hemodinamika) jelentős szerepet tulajdonít az artériás rendszer betegségeinek kialakulásában és fejlődésében. Először igazolta humán vizsgálatokkal a nemzetközi irodalomban, hogy az aneurysmák kialakulásának hemodinamikai előidézői lehetnek, azaz képes volt az aneurysma képződés folyamatát követni, kvázi tetten érni. Áramlástani kutatásai és klinikai munkássága jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ma a klinikum rendelkezésére állnak hazánkban is olyan agyi véráramlást befolyásoló eszközök (stentek), amelyek révén a véráramlás megváltoztatásával kényszerítjük rá ezen érfejlődési rendellenességet a spontán elzáródásra.

Hudák István(PTE Idegsebészeti Klinika) az agyi érgomolyagok, orvosi nevén angiomák vagy arterio-venosus érmalformatiok kezelésére dolgozott ki a világon egyedül álló endovasculáris (azaz éren át végzett) műtéti módszert, amely révén eddig inoperabilisnak tartott betegeket lehet meggyógyítani. Ezek az érfejlődési rendellenességek is veleszületett betegségek, de az angiomák az élet során fejlődhetnek. A fejlődéssel párhuzamosan megjelenik a vérzés veszély.

Azt mondhatjuk, hogy hasonlóan az aneurysmákhoz az az ember, aki érfejlődési rendellenességet hordoz, időzített bombát hord a fejében. Azt, hogy mikor reped meg egy ilyen kóros falszerkezetű fejlődési rendellenesség, megjósolni nem tudjuk. Statisztikák ugyan vannak, hogy mekkora a valószínűsége a megrepedésnek, de ezek az adatok az individuális helyzetre nézve alig vázolják fel a kockázatot.

Az idegsebészet három alspecialitása a sugársebészet, az endovascularis sebészet és a mikrosebészet is kínál külön-külön vagy kombinálva kezelési lehetőséget. Mindhárom módszer adhat végleges megoldást, azonban a legsúlyosabb formákban Hudák István módszerének kifejlesztéséig nem volt megoldás. Műtéti módszerével, amelyet a jelenleg rendelkezésre álló embolizáló anyagokkal is lehet végezni, a súlyos minősítésű angiomák teljes elzárásának arányát 30%-ról 75-80%-ra sikerült emelnie.

A tudományos rendezvényen további két előadás is szerepel,Tóth Arnold és munkatársai (PTE, Neurológiai és Idegsebészeti Klinika, Pécsi Diagnosztikai Központ és MTA-PTE Támogatott Kutatócsoport) olyan új képalkotó módszerek (elsősorban MR) alkalmazását mutatják be agyi sérülések diagnosztizálására, amelyek nemzetközi visszhangot váltottak ki. Vajda Zsolt (Kaposi Mór Megyei Kórház és PTE Idegsebészeti Klinika) az agyinfarktusokkezelésének és megelőzésének legújabb endovasculáris módszereit (az artéria elzáródás katéteres megnyitása, az érszűkület kitágítása) mutatja be. A módszerek meghonosításával e stroke betegség-forma kezelésében óriási javulás várható hazánkban is.

Hogyan javítható az agyi érfejlődési rendellenességek kezelése hazánkban?

E betegségek kezelésének OEP finanszírozási rendszere megfelelő és jól szervezett. Ám néhány jelentős probléma nehezíti meg a minél hatékonyabb ellátást. Kevés a szakember, ezért a súlyponti kórházak ellátó rendszerének koncepciója ebben a betegségcsoportban nem alkalmazható. Az ellátás jelenleg is néhány centrumra korlátozódik. A budapesti, debreceni, pécsi és szegedi orvosegyetemekről érkeznek és képződnek az agyi érfejlődési rendellenességek kezeléséhez világszínvonalon értő szakemberek – nemcsak az egyetemi központokba, hanem a megyei kórházakba is. Ha ezek az intézmények nem találnak megfelelő modellt a szakértelem itthon tartására, ez először a megyei kórházak szakembereinél jelentkezik majd – hátrányba hozva a stroke ellátást az egész országban.

A szakember utánpótlás-képzésnek feltétele a magas éves esetszám, hiszen csak így biztosítható megfelelő team fenntartása és a tudás továbbadása. Ezt támasztja alá a betegek érdeke is, hiszen tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a nagy esetszámot ellátó centrumokban a betegek gyógyulási esélye jobb. Ugyanakkor e centrumok működését ma ellehetetleníti a teljesítmény volumen-korlátozás (TVK) alkalmazása. Hiába volna képes az ellátásra a centrum, a rendelkezésre álló intézményi HBCS ezt nem teszi lehetővé.
Épen ezért a tanácskozáson megvitatják majd azokat a megoldási javaslatokat, melyek a szakemberek szerint feloldhatják a fenti ellentmondásokat. Ilyen javaslat az érfejlődési rendellenességek (aneurysma, angioma) ellátásának kivétele a teljesítménykorlát (TVK) alól. Ezt a technikát már sikeresen alkalmazta az Egészségügyi Államtitkárság/OEP a stroke ischaemiás kezelésének formájában.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/tudomany/forradalmasithatja-az-agyverzes-gyogyitasat-a-magyar-talalmany.html

Ingyen kap vetőkrumplit Kerepesen, aki vállalja a háztáji feltámasztását

A háztáji program nyitányaként száz mázsa vetőburgonyát adott át a helyieknek Szabó Csaba miniszteri biztos és Kerepes nagyközség polgármestere, Franka Tibor.

A ház körüli gazdálkodásra vállalkozók a kötelező regisztrációt követően az önkormányzat épülete előtt vehették át a munkára ösztönző támogatást.

A település vezetője hangsúlyozta: minden kerepesi kaphat a vetőburgonyából, aki igény tart rá és vállalja a háztáji munkát. A miniszteri biztos megjegyezte: a falusiak ezáltal nem segélyt kapnak.

Az a kormányzati cél, hogy mindenki önmagát patronálva gyarapodjon az agrártevékenységre serkentő nemzeti program révén.

Százezer családot szeretnénk bevonni a háztáji feltámasztását szolgáló projektbe – közölte Szabó Csaba, egyben reményét fejezte ki, hogy a magyar vidék ezáltal visszanyerheti hagyományos arculatát. A nagy tradíciókkal rendelkező, de jelenleg csupán szórványosan működő rendszer beindításához kormányzati szerepvállalás szükséges.

A miniszteri biztos szerint optimizmusra adhat okot, hogy országszerte már mintegy 850 önkormányzat jelentkezett a programban való részvételre. Hozzátette: Ez az ágazat lehet a magyar mezőgazdaság egyik kitörési pontja.

Bővebb információ, pl. hogy szaporítóanyagot, tenyészállatot, hízóalapanyagot hogyan lehet igényelni, kiderül a videóból

Háztáji program: kerepesi nyitány

http://www.youtube.com/watch?v=dmLwNLgjDvo

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/hirek/haztaji-program-kerepesi-nyitany

Fotó: Pelsőczy Csaba

Jó jó azt megértem hogy a paraszt vet , de mi lesz a dézsmáló cigánnyal , és az arató zsidóval . Amíg ezt a kérdést nem rendezitek nem érdemes belefogni az ilyen támogatásba , mert csak elkeserednek az emberek , aki vet , az nem biztos , hogy arat is . Ha arat is az uzsorást kifizetve mi marad a családnak , csak a zsidó álma , hogy majd egyszer ő is gazdag lesz. , és önállóan megfog állni a lábán , mert olyan viszonyok lesznek , hogy nem orozzák el a termést , mert mindenkinek biztosítva lesz a létminimum feltétel ez alanyi jogon jár az állampolgársághoz. A maffiák csak ezek után jöhetnek szóba , ha a nép megélhetési lehetősége biztosított. Veszi a lapot a politikai maffia család , először a nép megélhetése legyen biztosítva , ha ez nincs megoldva , úgy a maffiózókat likvidálni kell . A vagyonukat elkobozni és vissza juttatni a néphez valamilyen segitség folytán , hogy önálló tudjon lenni.

Ebben az évben is milliárdokból fejlesztik a tanyavilágot

Idén kétmilliárd forint juthat a tanyán élők életfeltételeinek javítására, a tanyafejlesztési programmal kapcsolatos miniszteri rendelet két-három héten belül megjelenik – olvasható a keddi Magyar Nemzetben.

A lapnak Viski József, a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályának vezetője elmondta: a kizárólag hazai forrásból finanszírozott programra 2010-ben 930 millió, tavaly másfél milliárd forint jutott.

Újdonságként emelte ki, hogy az idei évtől már azok a tanyán élők is pályázhatnak különböző beruházásokra, akik csak most döntöttek úgy, hogy gazdálkodni kezdenek.

A tanyafejlesztési programban kiemelten fogják kezelni a villamoshálózat fejlesztését – derül ki a cikkből.

Forrás: http://hvg.hu/ingatlan/20130514_Milliardokbol_fejlesztik_a_tanyavilagot#utm_source=hirkereso&

Kép forrása: http://www.enerea.eu/hir/tanyap_2011.php

Valahogy , így kellene , hogy működjön ez az ország , hogy kilábaljon a bajokból , ne fájjon minden kis szösszenet mindenkinek , mert a többségnek van egy kis rátartása , módosabb lett már a tájjal az ember is a gürcölés kifizetődik csak már itt tartanánk , a sok tolvaj között nem látni a kiutat , a bank még tapossa a parasztot a munkást , pedig ők állítják elő az új nemzeti vagyont , a régit csak ellopták , és még mindig csak vinnének rabolnának a bajnaik a bankárok , a zsidó cigány gyurcsányok , a mezítlábas baloldali rablóhad , melyhez igyekszik csatlakozni a jobboldali sísere had is . Talán be kéne fejezni a mutyizást a rablást a nokiázást , és a bankok helyet üljünk a tankokba és romboljuk le az alapokig ezt a szarul összerakot tákolmányt , hogy ne csak a FIDESZ – nek legyen alkotmánya , de a népnek igen az ősi alkotmányunk , nagyon is megfelel , ha nem egyeztethető össze az EU val , ki kell lépni a szivattyuból , és a hazát kell építenünk , nem a zsidó zsebét tömködni mindenféle jóval , aki nem így látja az eleve galíciai , és maffia tag . Mindőjük kapjon egy 5 kilós csomagot , és menjenek galíciába , mert csak itt van az hogy még semmit sem dolgozott és mégis benne van a tíz leggazdagabb családba. Veszitek a lapot maffiózók .

A változás szele fúj tele az emberek hócipője és nem akarunk egy újabb pénzügyi terror államban élni nem kellenek libatolvaj miniszterelnökök , nem kellenek zsidók a fejünk fölé , egyszer magyarként élnék meg a magyarságunkat és kussoljanak már a zsidó megmondó emberek , kik csak azt várják mikor mit – kit lehet meglopni. Elszámoltatást magyar politikusokkal , ki a közéletből a zsidó rabló bandával , elégvolt , hogy eleinket ledaráltátok , most húzzatok vagy úszni fogtok mint ahogy megúsztattátok elődeinket ti rohadt rablóbanda . Magyart a magyar közéletbe , vissza a monetáris jogot , és ki az országból a zsidó uzsorakamatos bankrendszert . Térjünk át az iszlám bankrendszerre , és kérjük számon a nemzeti vagyonunkat a legyilkolt elfeledett gyarló magyarjainkat , kik útba voltak a politikai maffia megvalósításában , és lemészárolták őket jórészt az aranyháromszögben Pintér úr vezetésével .

Törökméz méz nélkül

A minap ismét a debreceni piacon jártam, ahol általában igazán jó árut tudtam már eddig is vásárolni, gagyival nem találkoztam. A hétvégén azonban ráakadtam egy igazi gyöngyszemre, mégpedig a méz nélküli törökmézre.

Hirtelen nem is tudtam, mire gondoljak. Próbáltam felidézni annak az édességnek az ízét, melyet gyerekkoromban néha-néha megvettek nekem a szüleim. Igazi keleti csemege volt, amit aztán, úgy látszik, lassan kiszorított a globalizált világ számtalan tucatcsokoládéja, cukorkája, gumicukra, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Szinte teljesen eltűnt a piaci forgatagokból, tisztelet a kivételnek. A debreceni piacon azonban makacsul tartja magát a negédes termék, csupán csak a fő alkotója hiányzik belőle. 

Ez már csak azért is furcsa, mert a piacon több kereskedő vagy őstermelő is árusítja különféle mézeit, ráadásul az ország átlagáraihoz képest némelyek jóval olcsóbban is. Így nem értettem, miért nem lehet az egyébként 250 forintba kerülő termékbe legalább pár csepp mézet keverni, hogy adjunk a látszatra. Úgy látszik, nem éri meg, hisz a cukor nyilván olcsóbb, mint a méhek gyümölcse.

Aztán azon kezdtem el gondolkodni, vajon milyen lenne a pacalpörkölt pacal nélkül, a túrós csusza túró nélkül, a halászlé pirospaprika nélkül, ésatöbbi. 

Nem kétséges, törökmézet eztán csak otthon készíthetünk, mint ahogy ezt tesszük egyébként sok édesség kapcsán is, hisz ezen oldal lassan az összes "menőbb", gyerekek által preferált csokoládé, gumicukor, tejszelet, stb. házi változatát ismertette már, csak éppen más okból. A globalizált tömegtermékek uis mind vegyszerrel készülnek, így azt szeretnénk, ha pl. a Snickers szelet házi változata nyilván egészségesebb lenne. Persze rögtön hozzá kell tenni, mindegyik globalizált portéka rogyásig van cukorral is, hisz a feltörekvő nemzedéket cukorfüggővé kell tenni, különben felnőve nem fog fogyasztani semmi édeset. (Vagyis ezek az édességek majdhogynem csak cukorból állnak, oly tömények. Vegyök górcső alá pl. a Kinder tejszeletet, 9 kockacukor "található" benne.)

Nyilván a mézzel kereskedő vagy viszonteladó is ezt az elvet követte, és úgy gondolta, ha a multiknak lehet, ő miért ne árulhatna szinte csak cukorból készülő, térfogatnövelővel felturbózott terméket. Törekvéseit, gondolom, siker koronázta, csak egy dolgot nem értek. Miért csak három törökméztáblácska látható a pultján? Nem veszik a kiváló ötleten alapuló nyalánkságot?

Hogy hogyan készül az "igazi törökméz", arról itt lehet bővebben olvasni: http://mezeskalacskonyha.blogspot.hu/2011/03/torokmez.html A recept érdekessége viszont az, hogy itt is fő alkotóelem a cukor. 

Arról sajnos nem szolgált érdemi információval az internet, hogyan készült a keleti csemege akkor, amikor az emberiség még nem ismerte a cukrot, és az nem volt bármely boltban kapható. Talán valamelyik olvasónk segít rajtunk, és elküldi az ősi leírást egy legalább 100 éves török vagy örmény szakácskönyvből, hisz a negédes nyalánkság valójában örmény eredetű.

Béer

Törökméz

Címkék: édesség

Mostanában nosztalgiázós kedvemben vagyok. Egyre többször szeretném visszahozni gyermekkorom ízeit. Úgy látszik ez most egy ilyen korszaka az életemnek. Kíváncsi vagyok milyen ételek lopakodnak még vissza a múltamból:)

Nem múlhatott el búcsú számomra törökméz nélkül. Most pedig már talán tíz éve is van, hogy utoljára ettem.
Teljesen Nigella Lawson mániás vagyok, imádom  nézni a műsorait, főleg a karácsonyiakat. Utánozhatatlan hangulatuk van, az ember rögtön meg akar főzni mindent amit látott.:)

Ez a törökméz is az ő receptje. Érdekes módon amíg nem láttam a műsort, fel sem merült bennem, hogy házilag is csinálhatnék. Pedig ennél szerintem nem is létezik egyszerűbb és gyorsabb édesség. Na jó a lekvárral összeragasztott háztartási keksz talán igen. (Ez is gyermekkori íz.:)

Törökméz

Hozzávalók:

• 10 dkg cukor
• 4 ek méz
• 1,5 tk szódabikarbóna
• sütőpapír

A mézet összekeverjük a cukorral és nagy lángon összeolvasztjuk. A tűzön már nem szabad kavargatni, csak az edényt rázogatni. Addig hagyjuk rotyogni, míg szép karamelles színe nem lesz.

Lehúzzuk a tűzről, gyorsan elkeverjük benne a szódabikarbónát és egy sütőpapírra öntjük.

Hagyjuk teljesen kihűlni.
Vágni nem éppen egyszerű, mert törik, úgyhogy szép rusztikus lesz.

Nagyon szimpi benne, hogy teljesen ropogós és mellőzi az a fogtömés kiszedő ragadósságot, amit nem annyira díjaztam a búcsús törökmézekben.

A ropogósság megőrzésének érdekében célszerű fémdobozban tárolni.

Hagymás uborkasaláta télire

Címkék: befőzés

Tavaly apu kóstoltatta meg velem ezt a savanyúságot és én azonnal beleszerettem, nem tudtam olyan mennyiséget készíteni belőle, ami el ne fogyott volna (még a tél előtt:)). Azért egy üveggel betartottam, de karácsonynál tovább az sem maradt a kamrában:)

Végtelenül egyszerű elkészíteni és végtelenül finom. Sokkal nagyobb sikere van nálunk, mint a csalamádénak.Hagymás uborkasaláta télire
Hozzávalók:

• 4 kg uborka , 1 kg hagyma , 1 marék jódozatlan só , 1 cs (20 g) mustármag , 7 dl 10%-os ecet , 8 dl cukor , 10 szem feketebors
• 1 kk. Nátrium-benzoát

Lehetőség szerint ne válasszunk túl nagy uborkát, és legyenek minél zsengébbek, mert a kisebbek finomabbak lesznek. A beraknivaló és a salátának való uborka közötti méret az igazi.
Kefével alaposan sikáljuk meg őket, és hámozás nélkül gyaluljuk le uborkagyalun.

A hagymát pucoljuk meg, vágjuk ketté és nagyon éles késsel szeleteljük föl, nagyon vékony félkarikákra.
Aki olyan szerencsés, hogy a gyaluja van olyan éles, hogy elviszi a hagymát az csinálja azzal, az enyém sajnos képtelen rá.:)

A hagymát adjuk az uborkához, szórjuk meg a sóval, mustármaggal, borssal, cukorral, majd öntsük nyakon az ecettel.

Ha csak 20 %-os ecettel rendelkezünk, akkor abból használjunk csak 3,5 dl-t. Majd forraljunk föl 3,5 dl vizet és hűtsük ki, keverjük össze az ecettel és úgy öntsük rá az ubira, mert így biztosan elég lesz majd a levünk.

Húzzunk félre egy kevés salit és az alatta lévő lében keverjünk el egy kávéskanál nátrium-benzoátot.
Alaposan keverjük össze a salátát, erre a legalkalmasabb a kezünk.

Takarjuk le és tegyük hűvös helyre 24 órára.

Alaposan kimosott és mikróban 3 perc alatt kifertőtlenített üvegekbe töltsük a salátát, de ne nyomkodjuk ki előtte, csak szépen lazán tegyük az üvegbe. A végén mindegyiket öntsük színig a levével.

A fémkupak alá tegyünk egy réteg celofánt, hogy az ecet ne tudja kikezdeni a kupakot, majd zárjuk le és költöztessük a kamrába, hűvös, sötét helyre.

Mivel már másnap is teljes értékű, ezért tartósítószer nélkül is elkészíthetünk kisebb mennyiséget és egy tálban, hűtőben tárolva nyugodtam rájárogathatunk. Egy hétig biztosan eláll.

Karamelles bodzaszörp TücsökBogártól

Címkék: befőzés, szörp

Erről a szörpről csak legekben lehet beszélni, ezer hála és köszönetTücsökBogárnak érte. A receptjét ITT találjátok.

Végre végre újra bodzaszezon!!!! Azt hiszem a mi családunknál nagyobb bodzafant nehéz lenne találni. Tavaly négyszer 3,5 l télre elálló bodzaszörpöt és három adag rögtön fogyasztósat készítettem. Mondanom sem kell már egy hónapja bontottuk föl az utolsó üveggel, úgyhogy már éppen ideje, hogy jöjjön az utánpótlás.

A tavalyi év a tapasztalatgyűjtésé volt bodzaszörp ügyileg. Többfélét készítettem, több fajta módszerrel és figyelemmel kísértem őket a tél folyamán. Idén lényegesen egyszerűbb dolgom van, leszűrtem a megfelelő tapasztalatokat így már csak egy módszert kell alkalmaznom és tudom, hogy tökéletes lesz a végeredmény.

Sok recept szerint hidegen szűrik üvegekbe a bodzaszörpöt az áztatás után. Mivel nekem nem annyira hűvös a tárolóhelyem, mint amennyire azt elvárnám tőle én forralni mindenképpen szoktam és teszek bele egy kevés nátrium-benzoátot is. Tudom sokan nem tartják szükségesnek, de nálam így vált be.

Jelenleg bevetem még az ablak vastag függönnyel való eltakarását és igen gyakran hangoztatom a CSUKD BE AZ AJTÓT!!! mondatot.

A receptben a bodzavirág mennyiségét megnöveltemKaramelles bodzaszörp
Hozzávalók:

• 20 teljesen kinyílt bodzavirágtányér  ,3 db citrom , 2 kg cukor
• 3 liter víz , 5 dkg citromsav , 1/2 mk nátrium benzoát

15 dkg cukrot karamellizálunk. Húzzuk le a tűzről és öntsünk hozzá egy liter vizet. Ezt nagyon óvatosan tegyük, és nagyon gyorsan húzódjunk félre, mert a karamell őrülten fortyog és pöfög mikor találkozik a vízzel. Húzzuk vissza a gázra és melegítsük míg fel nem olvad. Adjuk hozzá a többi vizet és cukrot és forraljuk föl. Hagyjuk kihűlni.

A bodzavirágokat óvatosan kirázzuk, nem öblítjük!!!, mert akkor lemosnánk róla a virágpor nagy részét és az nekünk nagyon nem jó. Forgalomtól távol eső helyről szedjük a bodzát.

Belerakjuk őket egy ötliteres befőttesüvegbe, belekarikázzuk az alaposan megsikált citromokat és rá öntjük a karamelles vizet. A tetejét lefedjük és hűtőben (akinek van marha hűvös spajza, pincéje az teheti oda is) négy-öt napig érleljük. Minden nap keverjük meg.

Ezután leszűrjük és egy lábasban felforraljuk. Forrástól számítva három percig zubogva forrni hagyjuk. Lehúzzuk és elkeverjük benne a citromsavat és a nátrium-benzoátot.

Steril üvegekbe töltjük és dupla celofánnal vagy jól záródó kupakkal lezárjuk. Száraz dunsztba (jó sok-sok párna/paplan/pokróc közé/alá) költöztetjük és abban hagyjuk teljesen kihűlni.
Mehet a végleges helyére.

A neheze azért még csak ezután következik, mégpedig az hogy a családot kellőképpen távol tudjuk tartani tőle, hogy legalább a tél kezdetéig kitartson. Nem lesz egyszerű feladat:)

Csak a polgármesteren múlik minden? Komlóska sikeres önellátó falu

Képzelj el egy olyan falut, amelyet 1948-ban a politika halálra ítélt:

− Nem lehet saját vezetése, gazdálkodása, boltja, postája, iskolája, óvodája, bölcsődéje vagy bármilyen helyi munkahelye.

− A termőterületek 5%-a művelt csak, a gyepterületek elgazosodtak.

− Nincs egyetlen szarvasmarha, juh vagy ló a községben.

− A lakosságot kitelepítették, így a lélekszám ezer főről háromszázra csökkent.

− A gyümölcsösök és a szőlő ültetvények teljesen lepusztultak.

− A lakosság elöregedett, a munkaképes emberek nagy része munkanélküli.

− Az egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el az 50.000 Ft-ot.

− Tilos telket kialakítani, építkezni.

− Zsákfalu, ahonnan nem megy tovább út, és a madár is csak háromnapi hideg élelemmel repül oda.

Ez Komlóska. Pontosítok: ez volt Komlóska.

Tegnap jártam ott, és igazi csodát láttam. Mára Komlóska a Zemplén gyöngyszeme, a vállalkozások és a turisták paradicsoma. A mai helyzet egészen más, mint korábban volt. Mára Komlóska önfenntartó ökofalu lett:

− Mintagazdaságként működő erdőszövetkezettel rendelkeznek.

− Van posta, bölcsőde, óvoda, iskola, gyönyörű nagy községház, kultúrház, könyvtár, teleház.

− Mára több mint 200 vállalkozás választotta székhelyéül vagy telephelyéül.

− Új településfejlesztési programja van Öko Ipari Parkkal és új bekötő úttal.

− Az önkormányzat pénzügyi helyzete rendezett, nem szorul hitelre.

− Komlóskán nincs munkanélküli.

− Az elmúlt években több új ház épült a településen, mint a környékbeli falvakban együttvéve.

Hogyan lehetséges mindez?

1994 óta Köteles László úr a falu polgármestere. Hihetetlen ember. Ő a lelke és a motorja fent leírt csodának. Büszkén vallja magát ruszin származásúnak.

2003-ban 911 település összefogásával kisposta mozgalmat hirdetett. Kezdeményezésére indult 2009-ben és 2012-ben a Nemzeti Zarándoklat nemzetünkért, közösségeinkért családunkért az egyetértés és a szeretet reményében.

Igazi vezető, aki nem vár másokra, nem sír-rí mint a fürdős kurva, hanem cselekszik, és magával ragadja az embereket. Az önkormányzat nem kapott hitelt, és nem tudtak pályázatot nyerni. Az önkormányzatnak juttatott éves állami támogatás pedig mára nevetséges, 5 millió Ft alatti összegre csökkent. Így a falu önellátó lett.

Adóparadicsomot alakítottak ki a vállalkozások számára. Az itteni székhelyű, vagy telephelyű vállalkozásoktól nem kér semmilyen adót az önkormányzat. Csak az amúgy is kötelezően fizetendő gépjárműadó van. Mára ez több mint 200 gépjárművet jelent.

Az önkormányzat önellátó lett. A termelt zöldségeket és gyümölcsöket a közétkeztetésben használják fel. A közintézményeket fával fűtik, melyhez a tüzelőt a dolgozók gyűjtik össze. Állatokat helyeznek ki a családokhoz. Van 1500 őshonos baromfi, 100 kecske, 8 tehén. Zempléni Kézműves Termék márkanév alatt szilvalekvárt (nagyon finom), körte befőttet, tormás céklát és Komlóskai Gyümölcs Közpálinkát árulnak. Közmunka programjuk országos mintapélda.

Közösségként lélegzik a falu. Jól megfér egymás mellett a ruszin, a cigány és a magyar. Negyven ünnepet tartanak évente az újévköszöntő kántálástól a vízkereszti, pataknál történő vízszentelésen és a a tavaszköszöntő tábortűzön át a betlehemes játékig.

Különösen büszkék az évente háromszor megrendezett faluszépítő napra. Itt jön elő a közösség és a célok ereje. Amikor a járókeretes idős néni járókerettel lépegetve kitisztítja a háza előtt árkot, hogy ő is hozzájáruljon. Amikor a féllábú bácsi féllábon állva lekaszálja a rábízott területet, mert ő is legény még a gáton. Egész egyszerűen megható.

Kitették, hogy idén elnyerik a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyt, hogy indulhassanak az európai versenyen, ahol szintén elsők szeretnének lenni. Szerintem meg is csinálják.

Forrás: http://dombhaz.com/komloska/ 

Ne bontsd le, újítsd fel!

A hazánk településállományának Európa-szerte egyedülálló jelensége a tanya. A tanya az századok során a Magyar Alföld képének unikális és meghatározó elemévé vált. A XX. század eseményei folytán azonban a tanyavilág addigi szerves fejlődése előbb megbicsaklott, majd megállt.

Napjainkban a tanya – bár jelentőségéből veszített – még mindig több mint 200 000 embernek nyúltja az otthont, munkát, míg egyre többeknek a kikapcsolódást vagy a szabadság érzését. A magányos település jelleg azonban számos olyan hátrányt jelent, amely megnehezíti, hogy ez a településfajta a XXI. században sikerrel tölthesse be régi és új feladatait.

Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása lehetőséget nyújt arra a, hogy a tanyavilágot újból fejlődési pályára állítsuk és a magyar nemzeti vagyon részeként megóvjuk a következő generációk számára. E célok elérése érdekében az FVM-VKSZI létrehozta a Magyar Tanya Programirodát, amely a már dolgozó Helyi Vidékfejlesztési Közösségeket kívánja a tanyafejlesztés lehetőségeinek feltárásával, információkkal, és hírekkel segíteni, egyszersmind ösztönözni a munkacsoportokat a tanyák fejlesztési tervekbe történő bevonására.

A tanya és a tanyasi életforma múltja:

Az Alföldön a törökdúlás után csak néhány város maradt meg, amelyek magukba foglalták az elpusztult falvak területét is. A nagy külterületű városok határában születtek meg az első tanyák., amelyek előbb csak az állatok mellé szerződtetett ember, később egész családok otthonává vált. A XIX. századra a tanya már az alföldi mezővárosok szerves részévé vált. A tanyasi gazdálkodás biztos megélhetést nyújtott és hozzájárult a magyar társadalom modernizációjához; a parasztpolgár a kor társadalmának megbecsült tagja volt. A második világháborúig a tanya birtoklása rangot és megélhetést birtokosának. A háború után jelentősen megnőtt a tanyák száma, ám a nagyüzemi mezőgazdasági termelés térnyerése, a kedvezőtlen állami szabályozás és a városokban elérhető magasabb életszínvonal hamarosan a tanyasi lakosság lélekszámának csökkenéséhez vezetett.

A tanya jelene:

A nyolcvanas évek elejétől kezdődően a tanya a pusztulási folyamatok között is erősen differenciálódott, a különböző tanyatípusok egyre élesebben különültek el egymástól. Napjainkra a tanyáknak számos típusa alakult ki (pl.: farmtanyák, üdülőtanyák, szociálisan problémás tanyák), lakóik pedig más-más társadalmi csoportok tagjai. A tanyák vidékenként is eltérnek egymástól, így fejlesztésük átgondolt és a helyi igényekhez alkalmazkodó beavatkozást igényel. A mai magyar tanya legfőbb vonzereje a természethez közeli és független életvitel lehetősége, ugyanakkor elriasztó hatású lehet az infrastruktúra és szolgáltatások hiánya.

Milyen értéket képvisel a tanya?

A tanya a Magyar Alföld egyedi és Európa más tájain szokatlan jelensége, míg a tanyasi életforma a nemzet kulturális örökségének szerves része. A tanya már puszta épületként is a nemzeti vagyon része, de ennél jóval értékesebb azon ”szolgáltatások” összessége, amelyet a tanya nyújt. Tanyáink egyszerre kínálnak természetközeli otthont, munkahelyet, kikapcsolódási lehetőséget. A tanyasi lakosság tartja fenn a jellegzetes alföldi kultúrtájat.

Miért cél a tanyák megóvása, fejlesztése?

Magyarország lakosságának 2%-a él tanyán, ami több, mint Pécs vagy Székesfehérvár lakossága. Ha csak az Alföldet tekintjük, akkor ez az arány jóval magasabb, 6-8% közötti. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás pozitív hatásait e néptömegre is mindenképpen ki kell terjeszteni. A tanyasi életminőség fejlesztésével jelentős pozitív hatások érhetőek el. Nyugat-Európában már zajlik a lakosság városoktól távoli vidékre történő kiáramlása, ennek elsődleges célpontjai a különleges és természethez közeli életmódot kínáló települések. Hazánkban e folyamatnak a kezdetén járunk és a tanyák hamarosan az őket fejlesztő közösségek értékeivé válhatnak.

Részlet a VKSZI Magyar Tanyákért Programiroda korábbi hírleveléből.

Még több információért KLIKK ide >

Forrás: http://5mp.eu/web.php?a=tanyafelujitas&

Kép: Tanyafelújítás az alföldi Csengelén, Forrás: https://www.facebook.com/pages/Tanyafel%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1s-n%C3%A9pi-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szeti-

Kft/138220982916891