Javítás , karbantartás , bekötés .

Javítás , karbantartás , bekötés .

Megjavítva: rezgőcsiszoló

2016.03.23. 07:00 | Tákolmányi9  KOMMENT

Egyszerű történet következik egy Kínába szakadt Strauss rokonnal és az ő furcsa titkáról, amit markolatában rejtegetett. A "Megjavítva" sorozat kezdetben mindig "Szétszedtem" címet kap, mert elromlott, szétszedtem, aztán majd lesz valami. Most épp sikerült életre kelteni boncolás közben. Lássuk be, ez orvosprofesszoroknak sem sikerül mindig. Mellékhatások tekintetében forduljon nekromantájához vagy kérdezze műszerészét.

180 wattal nem lehet nagyot csiszolni, ezért inkább kézzel, dörzspapírral végigsimítom azt a néhány fa alkatrészt, amit készítek. Ritkán használtam emiatt ezt a rezgőcsiszolót, de még így is korán elromlott. Mivel amúgy általában elégedett vagyok ezzel a márkával (Strauss, hehe, echte bajor származásra utal), megbocsátóan elnéztem korai halálát.

Bekerült a "Majd egyszer megjavítom vagy kidobom" ládába, de most előbányásztam, mert szükségem van egy kis teljesítményű 230V motorra. Hátha nem a tekercselés mondta fel a szolgálatot.

A rezgőcsiszolót valószínűleg forgórész centírozás közben találhatták fel. Működése egy tökéletes egyensúlytalanságban lévő tengelyen alapul, mely fordulata közben oldalra rántja a motortestet. Számos elektromos berendezés használja az elvet, csak nem mindegyikre tesznek dörzspapírt...

Talpa tartalmaz egy csapágyrögzítő mélyedést, a csiszolópapírt felfogató rugalmas huzalt és alul gumiborítást.

Látjuk, hogy a tengelyre erősített lendítőkerék "kettős tömegű". Feléből lemartak néhány milliméteres réteget, és nem is középpontján halad át a tengely. Elméletileg ezek a hatások kiegyensúlyoznák egymást, de mivel tagadhatatlanul rezeg a berendezés (már amikor működik), ez csak mérsékelten igaz.

Bármilyen elektromos kéziszerszámot felbontva, nagyjából hasonló egységeket találunk a belsejében. Műanyag ház, tápkábelt leszorító kengyel, elektromos kapcsoló ravasz, mely tartalmaz egy rögzítő gombot, motor forgórész - állórész, csapágyak, hűtőventilátor...

... kondenzátor és a szénkeféket tartó tok. Ez egy 11000 fordulat/perces motor, fokozott igénybevételnek teszi ki a rezgés, por, hőhatás. Nehéz így üzembiztosan működni. Közben elszomorodom, mert kiszámoltam tervezett felhasználásának paramétereit és kissé nagy löketsebességet (27,5 cm/sec) kaptam. Így már csak a nemes cél  - az önök ismeretterjesztő jellegű szórakoztatása - ösztönöz folytatásra.

A szénkefék állapotából azonnal kiderül, hogy nem elkopásuk a hiba oka. A motorok strapabíró szerkezetek, ha nincs leégés nyoma rajtuk és nem árasztanak amperszagot (a megpörkölődött szigetelés sokáig szaglik), akkor van remény.

Kívülről befelé haladva elkezdtem kimérni. Kicsiny az esélye, de egy próbát megér meggyőződni róla, hogy a dugaszolóaljzatban - ahová a gépet csatlakoztatjuk - van-e áram. Ha igen, készítsük elő a mérést. Stabilan rögzítsünk minden alkotóelemet, a csupasz áramvezető felületek véletlenül se találkozzanak egy hirtelen mozdulat során. Itt egyszerű az érintésvédelem biztosítása, csak egy picit kellett lehúzni a kapcsológomb érintkezőjéről a szigetelő gumit és a sorkapoccsal is nehéz lenne megrázatni magam. Bár semmi se lehetetlen. Viszont jó hír, van feszültség a hálózati kábelen, azaz nem megtörés okozta kontakthiba áll a háttérben. Pontosabban ez rossz hír, mert ennél csak drágább alkatrész sérülhetett.

Behúzott helyzetbe rögzítem a bekapcsológombot, ilyenkor vezetnie kéne az áramot. De nem vezeti, csak kóbor áram járja át a mérőkört.

Átkötöm a hibás kapcsolót. Működik. Természetesen a tápvezeték és a kapcsoló tesztelését többször megismételtem, úgy biztos. Lehet, hogy csak egy kapcsolóba került porszem okozta a kontakthibát.

Ha elromlott, hát elromlott, tovább már nem szabhatjuk. Ilyenkor hivatalosan azt a tanácsot adom, hogy siessenek a boltba egy hasonló bekapcsoló nyomógombot vásárolni. Vagy vigyék szervizbe.

 Lássuk a nyomógombot.

Nahát, ez a nyomógomb úgy néz ki, mint egy kapcsoló!

És tényleg. A ravasz megnyomása átbillenti egy rugó ellenében, s mikor elengedjük, az visszanyomja, lényegében egy átbillentő kapcsolást hajt végre.

Mi lehet a háttérben? Az üzemben rábukkantak másfél tonna kapcsolóra? Hiszen a billenőkapcsoló nem olcsóbb (persze itt csiaó nagyságrendű összegről van szó), mint egy fröccsöntött nyomógomb . "Egy jüan 10 csiaót (角 – eredeti jelentése: ’szeglet’) ér. Egy csiao tovább osztható 10 fenre (分 – eredeti jelentése: ’feloszt’)."

Mindenesetre egyértelműen sérülékenyebb megoldás, el is romlott.

Adjunk neki egy esélyt, kimérem be- és kikapcsolt állapotában. Nem kétséges, ez a meghibásodás oka.

Az én műhelyasztalom felkészült az olyan esetekre, mikor sérült kapcsolójú vagy eredetileg gombnyomásra működő eszközöket kell üzemeltetni. Egy dugaszolóaljzatot külön kapcsolható kivitelben építettem a ráépített kapcsolótáblába. Nem hiszem, hogy egy elszabadult rezgőcsiszoló képes lenne tragédiát okozni. Így ha használnám, így használnám tovább.

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.

A legjobb alapanyag

2016.03.03. 05:00 | Thoreau1  KOMMENT

Itt a blogon általában én írom a fával kapcsolatos posztokat. Eredeti szakmám is faiparos, de a fa szeretete korábbra nyúlik vissza, gyermekként is természetes volt, hogy apám minden délután és minden hétvégén gyárt valamit fából, szekrényt, verandát, faházat, vagyis mindent, ami épp kellett.

Akkoriban persze még inkább kézi szerszámaink voltak csak, még a fúrásra is amerikánert használtunk, fűrészelésre meg rókafarkú fűrészt. Elektromos gépek csak később kerültek a házhoz.

Manapság már jobb a helyzet, minden szerszám elérhető, de még most is akad néhány olyan berendezés, amit nem biztos, hogy készen fogunk megvásárolni, leginkább az áruk miatt. Persze ma már mindenből van olcsó megoldás, de ezek sokszor azt a viszonylag alacsonyabb összeget sem érik meg, amennyibe kerülnek. (Erről írtunk már többször is.) Minőségibb gépekre viszont sokszor nincs pénz, és nem is biztos hogy indokolt egy hobbi céljára több százezres gépeket beszerezni, amelyeket aztán csak néha használnánk.

A youtube teli van olyan videókkal, ahol különböző, házilag kivitelezett szerszámgépeket építenek. Ezek között van jó néhány olyan is, ahol a gépek, berendezések alapanyaga is fa. Csak a kötőelemek, tengelyek készülnek fémből, de a gépek váza, és minden eleme fából van, amelyek házilag nyilván jóval könnyebben elkészíthetőek, mint a fém alkatrészek.

A legismertebb ilyen videókat talán Matthias Wandel jegyzi. Számtalan videója található a megosztón, ráadásul nagyon jók, informatívak, ügyesen szerkesztettek. Bútorokat, nyílászárókat, és minden mást készít rajtuk. De a legjobb, hogy sok olyan videója is van, ahol gépeket készít fából.

Marógépet, szalagfűrészt, csiszológépet, gyalugépet, körfűrészt, de speciálisabb gépeket is, például másolómarót.

Vagy épp faesztergát. Ez a film most került fel a youtube-ra. Érdemes ezzel kezdeni, nagyon jó. Különösen, hogy még csapágyakra sincs szüksége. Sőt, ha figyelünk, láthatjuk, hogy például az eszterga ékszíjtárcsáit magán a félkész esztergán készíti el, így szinte megvalósítva az 'önreprodukálásra' vagy inkább 'önépítésre' alkalmas gépet.

faeszterga

Building a lathe from scratch

https://www.youtube.com/watch?v=XCt3LooUVsQ

Egy másik kedvencem a szalagcsiszoló építést bemutató film:

szalag csiszológép

Building the 1"x42" belt sander

https://www.youtube.com/watch?v=ptXZRrb8gjw

Látható, hogy minden esetben a nagyon precíz tervezés és kivitelezés a jellemző. De a végeredmény láttán ez egyáltalán nem tűnik indokolatlannak. És biztos, hogy nagyon jó móka és hobbi lehet az ilyen jellegű gépgyártás. Arról nem beszélve, hogy ha rákapunk, akkor az elkészült gépek segítségével újabb gépeket gyárthatunk, majd még újabbakat, és így tovább...

Érdemes végigböngészni a videóit, persze rámehet akár fél nap is, de nagyon jó trükköket és ötleteket találhatunk köztük. És közben rájöhetünk, hogy bizony a címbeli állítás tényleg igaz, a fa valóban a legjobb alapanyag.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Mosógépmotor bekötése 2.

2016.02.19. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

Mielőtt újabb mosógépmotor-bekötést mutatunk be, szemlézzük a vezérlést, azaz a forgásirány és a sebesség változtatásának eszközeit. Sebességváltásnál legegyszerűbb eszköz erre a váltókapcsoló. Két bemenetet (fázis, segédfázis) vagy az első érintkezőpárral (mosógép tekercs) köt össze vagy a másikkal (centrifuga).

A feladat elektromos áramot bocsátani két érintkezőre, egy időben - pontosabban egy kicsit korábban - pedig megszakítani az eddigi kettőre adott táplálást. Ezek értelemszerűen a fázis és segédfázis vezetékei. Vélelmezhető, hogy ipari környezetben használja Kedves Olvasó, ezért a kapcsoló kivitele is feleljen meg a fokozott védelmi szabványoknak. Bár van aki rugalmasabban oldotta meg a problémát (videó). Ehhez tartozik kötelező felhívásunk is, hogy:

A hálózati feszültség életveszélyes sérülést vagy halált okozhat
az Ön és környezete számára!

Automata mosógép motor bekötése #1

https://www.youtube.com/watch?v=tLqIz-6s2NI

Automata mosógép motor bekötése #2

https://www.youtube.com/watch?v=YJliJDm1f0g

MOSÓGÉP MOTOR BEKÖTÉS IMI OKC 3-2/12

https://www.youtube.com/watch?v=6dCidDu9gIo

Mosógép motor bekötés #3

https://www.youtube.com/watch?v=PiU1JH0maJc

Mikróhullámúsütőből ponthegesztő

https://www.youtube.com/watch?v=13c7IMeQocc

Ponthegesztő mikrohullámú sütő trafójából (MOT)

https://www.youtube.com/watch?v=nkPZu6VQuKg

Mosógép motor bekötés #3

https://www.youtube.com/watch?v=PiU1JH0maJc

Egyfázisú villanymotor bekötése és a forgásirány megváltoztatása - Nézzük!

https://www.youtube.com/watch?v=_IoIou022RU

HÁROMFÁZISÚ MOTOR EGYFÁZISRA (220 Volt)

https://www.youtube.com/watch?v=4hFyc9bfQdk

Te is rutinból kötöd be a villanymotort? Hiba! - Nézzük!

https://www.youtube.com/watch?v=HAAtr0xbB7w

Amit az egyfázisú villanymotorról tudni kell - Nézzük!

https://www.youtube.com/watch?v=9KwAB94wCzo

Aszinkron motor bekötés+öntartó kapcsolás

https://www.youtube.com/watch?v=w9NAXH6sIMg

Háromfázisú aszinkronmotor - Így kösd csillagba! - Nézzük!

https://www.youtube.com/watch?v=ccG-JGKumnU

Háromfázisú aszinkrontmotor - Így kösd deltába! - Nézzük!

https://www.youtube.com/watch?v=f98ItIt2M-A

Villanymotort vettél? Ezt az 5 dolgot érdemes ellenőrizni - Nézzük!

https://www.youtube.com/watch?v=lxmih7DQZ2I

Frekvenciaváltó - 3 mód, amivel a fordulatszámot változtatni tudod - Nézzük!

https://www.youtube.com/watch?v=kNiz3RYDb04

Házi frekvencia váltó

https://www.youtube.com/watch?v=_D2s8ZpdNfA

VFD-EL típusú frekvenciaváltó alapszintű üzembehelyezése

https://www.youtube.com/watch?v=dS80-tdXrT4

Mivel ez a kapcsoló tulajdonképpen logikai vezérlést végez, így valamelyik tekercsre mindig jut áram. A teljes áramtalanítás lehetősége érdekében még egy főkapcsolót kell az egész rendszer elé tenni. Ez a főkapcsoló szakítsa meg a fázist és nullát is, hiszen ha megfordítva dugjuk be a csatlakozóaljzatba a dugót, már áram alatt marad a berendezés.

Forgásirány váltása annyival bonyolultabbnak tűnik, hogy kétvezetékes bemeneti áramutak felcserélését kell végrehajtani. Több érintkezőt nem igényel, hiszen csak fordítva kell bekötni. 

Felvetődik bennem egy elméleti lehetőség, mikor mindkét tekercsre fázist adunk és a segédfázist váltjuk. Mindenképpen többet fogyasztana a motor, de hogy ez fékezné-e a motort vagy erősebb lenne tőle, utánaolvasás nélkül nem tudnám megmondani, majd kijavítanak Önök.

Következzen egy másik kapcsolás:

Itt ez a hasonló, öt kimeneti pólussal rendelkező motor, (kép forrása a  hobbielektronika.hu) mely pusztán a nullabemenet elhelyezkedésében különbözik legutóbb bemutatott társától. Aki vizuális típus, talán jobban tudja hasznosítani, mint a szöveges behelyettesítést.

Itt is két oszlopban helyezkednek el a mosó- és centrifuga tekercsek bemenetei, a fordulatszámot két fokozatban tehát az oszlopok érintkezőire adott feszültségekkel állítjuk.

Előző írásunkból remélem már könnyű lesz a forgásirány-váltástis megvalósítani. Röviden: felcserélni a közvetlen fázist és a kondenzátorból kijövő segédfázist.

Annyira bő lére sikeredett az eredeti anyag, hogy jut még egy harmadik részre is. Ebben az erősáramú mágneskapcsolót mutatom be, néhány gondolat e motorok felhasználásáról, illetve bemutatom a két évvel ezelőtt barkácsolt favázas esztergát. Az első rész motorjával, komplett vezérléssel elkészült, karrierjét a mechanikai problémák törték derékba. Az ismertetett kapcsolások működőképességét ennek videóival bizonyítom.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel

Mosógépmotor bekötése

2016.02.04. 05:00 | Tákolmányi18  KOMMENT

Mosógépünkben két fődarab meghibásodása, a vezérlés és a motor okozhat "javítása gazdaságtalan" státuszt, illetve ha annyira régi és szétrothadt, hogy egy csapágyat sem éri meg cserélni benne. A motor megússza a jó eséllyel, így a házibarkács kedvelt alkatrésze.

A mosógépgyártók nem jeleskednek a bekötés feltüntetésében, így magunknak kell utánajárnunk a tápvezeték csatlakoztatásának. Rövid sorozatunkban legalább két, itthon hozzáférhető motortípus bekötését és a sebesség/forgásirány-váltást mutatjuk be némi elméleti felvezetés után, válaszolva az Önök - Facebook-oldalunkon feltett - kérdéseire. Köszönjük az érdeklődést!

A hálózati feszültség életveszélyes sérülést vagy halált okozhat
Ön és környezete számára!

A korai, forgótárcsás mosógépek meglehetősen kis (80-100W) teljesítménnyel üzemeltek. Felhasználásuk mindamellett sikeres ott, ahol kis fordulatszámmal nagy nyomatékot kell kifejteni. Például betonkeverőben a nagy áttétel akár öt vödrös adagot megforgat 100W teljesítménnyel.
Az automata mosógépek ettől nagyobb, barkácsbarát teljesítményt nyújtanak.

Zárójelben jegyzem meg, hogy kapni a kereskedelemben esztergát 300W, asztali fúrógépet 150W teljesítménnyel. Ezek az eszközök természetesen nem alkalmasak a célra, melyre árulják őket. Ráadásul kezd divatba jönni az alumínium tekercseléses motor a legalacsonyabb árszegmensben, mely még több áramot vesz fel és kisebb teljesítményt ad le. Az 500 wattos fémesztergára csak egy keresztkérdés: vajon a régi esztergákat miért 3-4 kilowattos motorokkal látták el? Mert sok volt a felesleges rezük? Tehát ne dőljenek be a kétértelműen fogalmazó hirdetéseknek, ahol anyagleválasztás van, oda minimum 800-1500 W teljesítmény szükséges.

Visszatérve a mosógéphez, lássuk a Hajdú gyártmányát, mely kis fordulaton 300W, míg...

...centrifugáláskor 600-650W teljesítménnyel üzemel.

A különbségre magyarázat, hogy egy házban - egy tengelyt hajtva - két motor található. A motortestben mosásra és centrifugálásra külön tekercsrendszert helyeztek el. Tudományosan megfogalmazva: "Az indukciós aszinkron törpemotor a háztartási gépek legfontosabb alkatrésze. Alkalmazzák minden készülékben, ahol a működéshez gyakorlatilag állandó fordulatszámú meghajtómotor szükséges. Csak váltófeszültséggel üzemeltethető. Működése a villamos hálózathoz kapcsolt, tekercselt állórész és a forgórész mágneses terének kölcsönhatásán alapul. Az aszinkron elnevezést azért kapta, mert a motor forgórészének fordulatszáma kisebb, mint a forgórész mágneses terének fordulatszáma."

Biztosan mindenki látott már betonkeverőn, szivattyún a motorhoz erősítve egy hengert, mely láthatóan elektromos kapcsolatban áll a motorral. Ez az indító kondenzátor. Az egyfázisú motorok forgó mágneses terének kialakításához segédfázis szükséges, ezt a motor tekercsével sorba kapcsolt nagy kapacitású kondenzátorral állíthatjuk elő.

Már csak össze kell kötnünk az egyenáramú kismotorokhoz képest zavarbaejtően sok vezetéket. Egy kapcsolási rajzot látva hajlamosak lehetünk elbizonytalanodni, mit hova kell csatlakoztatni. Megpróbálom a megoldás elvét érthetően felvázolni, így könnyebb lesz azt bármely motor kapcsolótáblájára vonatkoztatni.

Tehát van egy közös pont a motorban, ez a nullavezeték csatlakozási pontja. Szerencsés esetben megkülönböztethetően helyezkedik el, mint a lenti ábrán. Itt az alsó-középső érintkező magában áll. A motortestben két külön tekercsrendszer kapott helyet, két-két darab érintkezővel. Itt baloldali oszlop a mosógép, a jobboldali a centrifuga érintkezőit tartalmazza.

Azért kell kettő érintkező, mert egyik közvetlenül a fázisra, a másik a kondenzátorból jövő segédfázisra csatlakozik. Ha a kettőt felcseréljük, a motor forgásiránya megváltozik (mint mikor az egyenáramú kismotoron felcseréljük a negatív pólust a pozitívval).

A bekötéshez tehát
- egy sorkapocs egy érintkezőjébe kössük be egy (legyen kék színű) vezetéket;
- egy sorkapocs egy érintkezőjébe kössünk kettő darab (legyen fekete színű) vezetéket ;
- az egyik feketére a kondenzátor egyik pólusát kössük, a kondi másik vezetéke szabadon marad;
- a kéket a motor nulla érintkezőjére csatoljuk;
- az egyik feketét az oszlopsor felső, a másik (kondenzátorból jövő) vezetéket az oszlopsor alsó érintkezőjére dugjuk.

Ekkor valamilyen irányban és valamelyik sebességgel el kell indulni a motornak. Most cseréljük fel a két fekete vezetéket az alsó/felső érintkezőn. Ekkor ellenkező irányban kezd forogni. Ezt a műveletsort megismételve a két fekete vezetékkel a másik tekercsrendszeren (azaz a jobb oldali oszlopon), a motor sebessége fog változni és a két fekete vezeték felcserélésével az iránya is.

 Most a fotókon látható Hajdú motor bekötése következik, ahol középen van a nulla.

  Folytatjuk!

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Lyuk a fában

2016.05.03. 05:00 | Thoreau0  KOMMENT

Lyukat persze a legegyszerűbb fúróval készíteni, azonban házilagos körülmények között a 13-15 mm átmérőnél nagyobb fúrókat nem nagyon használunk. Kivételek persze lehetnek, de egy kézben tartott, nem túl nagy teljesítményű fúrógép esetében általában valahol itt van a limit.

Azonban aki szeret fából mindenféle beépített bútort készíteni, előbb-utóbb szembesül a problémával, hogy szükség lenne szabályos, kör alakú nyílásokra akár 20-30-60-80 mm átmérővel. Mondjuk mert vezetékeket kell áthúznunk, vagy épp szabályos konnektor- vagy csatlakozóaljzatot szeretnénk beépíteni, netán süllyesztett világításnak kell a hely.

Ilyenkor több megoldás is lehetséges. Az egyik, ha a pontosan megrajzolt nyílást lomb- vagy dekopír fűrésszel vágjuk körül. Ez megfelelő fűrészlappal megoldható, de a vékony és keskeny fűrészlapok érthetően nem túl merevek, és ilyen kis rádiuszú vágásoknál bizony hajlamosak elhajlani, ferdén vágni. Tehát a nyílás nem lesz tökéletes, vagy sok utómunkát igényel.

Szintén megpróbálhatjuk vékony fúróval a kerülete mentén körbe fúrogatni a kivágandó kört, majd a furatokat vésővel összekötni. Ez is járható út, de ez sem gyors, és itt sem lesz túl szép a kapott nyílás széle.

Szerencsére vannak a feladatra kitalált célszerszámok is, ezek pedig a körkivágók. Ezekből mutatunk most be néhányat. A működési elvük egyszerű, ezek gyakorlatilag kör alakú fűrészlapok, amelyek egy központosító fúró segítségével szép kör alakú nyílást képesek fűrészelni. Ez valóban szép eredményt biztosító, működőképes megoldás, azonban minden itt bemutatott szerszámnál észben kell tartsuk, hogy ezek a fix, zárt körpályán mozgó fűrészlapok nem képesek kifújni az általuk leválasztott forgácsot, pontosabban fűrészport. Tehát ha folyamatos jó teljesítményre van szükségünk, akkor a szerszámot munka közben sokszor fel kell emelnünk a munkadarabról, hogy a fűrészpor eltávozhasson.

A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás ez:

Mint látható, itt egy fix alapba lehet a különböző fűrészlapocskákat beszorítani, egyfajta bajonett-záras megoldással. (Árulkodó, hogy pusztán ez a néhány, a fűrészlap anyagából való kis bajonett-zár viszi át a nyomatékot!) Ezek a készletek viszonylag alacsony árúak. Akadnak köztük jobb anyagból készültek is, azonban az egész konstrukció meglehetősen gyenge, csak nagyon óvatosan használható. Tapasztalatom szerint maximum 20 mm vastag fában, vékony rétegelt- vagy HDF/MDF lemezekben működhet. Bútorlapnál és konyhapultoknál is használható, de itt bizony oda kell figyelni a szerszám pihentetésére, hogy le tudjon hűlni. A vékony fűrészlap hamar felmelegszik, tehát ez a szerszám képes a leghamarabb „megégni”, vagyis a túlzott hőhatástól kilágyulni, és rekord gyorsan elveszteni a vágóképességét. Egy ilyen készlet már 1000-1500 Ft körül elérhető, ez általában 7 különböző átmérőt jelent.

A következő szintén nem túl drága készlet már eggyel profibb:

Itt a vágólapok már komplett egységek, a központosító fúróra a csésze alakú, teljes szerszám ül rá. A nyomatékot egy, a szerszám 'tengelyére' passzoló kivágás viszi át. Ennél fogva ez egy jobb megoldás az előzőnél, sokkal erősebb konstrukció, ami keményebb anyagoknál jól jöhet. Természetesen a fűrészpor eltávolítása itt is fontos, ha bent marad a vágatban, akkor eltömi a fűrészfogak közeit, a vágásteljesítményt csökkenti, a hőmérséklet nagyon meg tud emelkedni ilyenkor. Ezek a készletek 1600-2000 Ft körüli ársávban mozognak.

A harmadik készlet ennek egy jóval igényesebb változata. Itt mind a szerszámok anyaga, mind a befogó-központosító fej is jóval kifinomultabb.

Ennél a készletnél a szerszámok HSS Bi-metál alapanyaga lehetővé teszi, hogy nem csak fát, de akár vasat és acéllemezt is megmunkáljunk velük, természetesen figyelve a hőmérsékletre és a vágási sebességre. Fontos, hogy fémeket mindenképpen csak hűtő-kenő közeggel szabad vágni. Ez a szerszám valóban sokat tud. Itt már a szerszám maga menetes, de pluszban két stift is biztosítja a nyomaték megfelelő átvitelét. Megfelelően erős fúrógéppel meghajtva szinte mindent elvág, de a melegedésre itt is figyelnünk kell. Itt bizony már ötszámjegyű árra kell számítsunk, 10-12 ezer forinttól indulnak a készletek árai.

Hogy a három megoldás közül melyiket érdemes választani? Ez több mindentől függ. Egyrészt persze a pénztárcánk lehetőségeitől, másrészt attól is, hányféle átmérőben gondolkodunk. Alap esetben tapasztalatom szerint elég néhány méret. Például az elektromos ajzatok beépítéséhez általában 65 mm átmérőjű lyuk kell. (Ha nem használunk műanyag szerelődobozt, kisebb, mondjuk 57 mm méretű is elég.) Egy földelt hálózati csatlakozó általában átfér egy 40 mm átmérőjű nyíláson is. Egy, a vizes helységekben használt flexibilis cső csatlakozójának sokszor 30 mm is elég. Tehát akár 3-5 mérettel elég jól elboldogulhatunk. Ezek pedig nem jelentenek akkora költséget egy profibb kivitelű 5-6 darabos szettként sem. Néha szempont lehet a helyigény is a szerszámládánkban. Ha fontos, hogy kis helyen elférjenek, akkor az első megoldás a legjobb, hiszen itt mind a 7-8 átmérőhöz egyetlen szerszámtengely tartozik, az egész egyben szállítható. A drágább készletek már saját dobozkát igényelnek, ami már csak azért is indokolt, mert a drágább szerszámok fogazására jobban is vigyázunk, nem okos dolog hagyni a többi szerszámmal zötykölődni a nagy mindenes ládánkban.

Aki igazán rákattan a téméra, természetesen még igényesebb és drágább megoldásokat is találhat, hiszen például a vágó él lehet akár keményfémlapkás is, mint a faipari körfűrész lapokon. De ezekre a megoldásokra már tényleg inkább csak akkor van szükség, ha nagy mennyiségben kell egy adott méretű lyukat előállítanunk, általános barkácstevékenységnél nem tudjuk kihasználni az ilyen szerszámok nyújtotta pluszt.

A fenti három megoldás közül számomra mindenképp a legutolsó a legszimpatikusabb. Rövidesen jövök egy poszttal, ahol a gyakorlatban is bemutatom, milyen különlegesebb feladatokra is jó megoldás egy ilyen szerszám.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Fűtőelem beépítése a padlóburkolatba

2015.02.20. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

Egyszer élünk, vagy addig sem. Erich H. Heimann "Hidegburkolás lépésről-lépésre" című könyvéből szemezgetünk egyszerűen kivitelezhető hidegburkolási ötleteket. A teljesség kedvéért közöljük ezt a részt, hogy lám, ilyen is van. Azonban magánvéleményem, hogy mikor 230V fütyül a talpunk alatt, inkább hívjunk szakembert a kivitelezésre.

Anyagszükséglet: csempe-fűtőelemek külön tervezés alapján, padlófűtéshez használható csemperagasztó, süllyesztett szerelvénydoboz, műanyag cső, rögzítőbilincsek, időkapcsoló, ill. termosztát.

A szaküzletekben a hagyományos padlófűtések mellett olyan szabványos méretű, 230V feszültséggel vagy 48V biztonsági kisfeszültséggel működő csempe-fűtőelemek is kaphatók, amelyeket nagyon gyorsan és könnyen magunk is lerakhatunk. Ugyanakkor az ilyen elemek teljesítményfelvétele aránylag kicsi. Négyzetméterenként 160W teljesítmény esetén egy 2 m2 nagyságú felület óránkénti fogyasztása mindössze 320W. 

A munka megkezdése előtt célszerű, ha elkészítjük a fürdőszoba alaprajzát, az összes szaniter berendezési tárgyat is feltüntetve. Így könnyen eldönthetjük, hogy milyen fűtőelemekre van szükségünk és azokat hol tudjuk elhelyezni.

Először a falra, ill. falba kerülő szerelvények villanyszerelési munkáit végezzük el. Ha a fűtést termosztát vezérli, akkor 55 mm átmérőjű süllyesztett szerelődobozra van szükség. Ezt a világításkapcsolóval megegyező magasságban szereljük fel.
A vezeték és a hőmérséklet-érzékelő számára két üres csövet (kb. 16 mm átmérőjű műanyag cső) helyezzünk el a falban. Ehhez a süllyesztett doboztól a padlóig mintegy 4 cm széles hornyot kell vésni a falba. Ezt a hornyot a hőmérséklet-érzékelőhöz menő üres cső számára a padlóban is folytatni kell. A csöveket 90°-os bilinccsel erősítjük a falba és a padlóhoz. Így a hőmérséklet-érzékelőt szükség esetén ki is tudjuk cserélni.

A vezérlést időkapcsoló-órával is kiegészíthetjük. Az ehhez szükséges süllyesztett szerelődobozt szintén a világításkapcsoló magasságában helyezzük el. Ekkor csak egy üres csövet kell elhelyeznünk, az elektromos kábel számára. Ennek megfelelően a falban készítendő horony is keskenyebb lehet (mintegy 2 cm).

Nagyban növeli a komfortérzetet, ha a hőmérséklet-szabályozós és az időkapcsoló-órás vezérlés kombinációját alkalmazzuk. Ebben az esetben – a két üres cső mellett – két süllyesztett szerelvénydobozra lesz szükségünk a falon. Az elektromos bekötéseket a minden fűtőelemhez mellékelt kapcsolási vázlat szerint végezzük el. Egy 7 db, egyenként 2 m2 felületű fűtőelemből kialakított 14 m2-es fűtött padlófelülethez a meglévő hálózat teljesítőképessége rendszerint elegendő. Ennek teljesítményfelvétele 7×320W = 2240W.

Nagyobb felületek esetén a fűtéshez saját biztosítót kell létesíteni. Ezt a munkát, továbbá a fűtőelemek bekötését feltétlenül bízzuk szakemberre. 14 m2-nél kisebb felületekhez azonban trafón keresztül bekötött 48V-os elemeket is használhatunk. Szakemberre ebben az esetben nincs szükség.

A burkoláshoz az alapot a szokásos módon készítjük elő. Legyen pormentes és száraz. Az egész felület gondos alapozására feltétlenül szükség van.

A padlón terítsük ki a fűtőelemeket. Jelöljük meg a fűtővezeték és az elektromos kábel összekötésénél lévő, némileg vastagabb helyeket.

Ezeket a helyeket véssük ki olyan mélyen, hogy az összekötések ne álljanak ki a horonyból.

Az előírás szerint keverjük meg a padlófűtéshez alkalmas csemperagasztót, majd gondosan és egyenletesen hordjuk fel a felületre. Ehhez 5 mm-es fogazatú spatulát használjunk.

Fektessük le a fűtőelemeket és tenyerünkkel szorosan nyomkodjuk bele a ragasztóágyba.

Vakolókanállal, lehetőleg simán kenjünk egy másik réteg csemperagasztót a fűtőelemekre. A fűtőkábel teljes egészében kerüljön bele ebbe a ragasztórétegbe. A kábelt a csőben vezessük be a süllyesztett szerelődobozba. Kb. 24 óra száradási idő után a padlóra le lehet rakni a burkolólapokat.

Derékszög és acélvonalzó

2015.02.16. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

Egy talpas derékszög nélkülözhetetlen a műhelyben. Merőlegest állíthatunk és mérhetünk vele. A mérő- és ellenőrző eszközöket bemutató sorozatunkban az acélvonalzó mellett ez a passzív, mégis hasznos mérce kerül sorra. Az írás végén a zavarba ejtő nevű "sugármérő készlet" kifejezés is tisztázódik.

Két felület egymáshoz való merőlegességének ellenőrzésére derékszöget használunk.
A derékszögek különböző nagyságban és kivitelben készülnek.

Sima derékszög

Talpas derékszög 

 Ütközős derékszög

Az ellenőrzés pontossága szerint a derékszögeket négy osztályba sorolják. Az I. pontossági osztályba sorolt derékszögeket a mérőeszközök, a II. osztályúakat a gépipari alkatrészek, a III. osztályúakat a forgácsoló-üzemi, a IV. pontossági osztályba soroltakat pedig a forgácsolás nélkül készült munkadarabok üzemi ellenőrzésére használják.

A derékszög két szárának belső találkozásánál a sarkat kis horonnyal képezik ki. Erre azért van szükség, mert az ellenőrzendő munkadarab éles sarka így nem ütközik a derékszög sarkához, s az ellenőrzés jóval pontosabb.

 

A derékszög helyes tartása

A derékszöggel való ellenőrzéskor a munkadarabra helyezett derékszöget szemmagasságba emeljük és a világosság felé fordulva győződünk meg a két felület merőlegességéről. 

Ellenőrzési képek derékszöggel való ellenőrzéskor

Az így keletkezett fény rés mutatja az esetleges eltéréseket. A fényrés a következő ellenőrzési képeket adja (a): a munkadarab hibátlan (a), a két felület által bezárt szög 90°-nál kisebb (b) vagy 90°-nál nagyobb (c).

 Ellenőrzéskor bal kezünkkel a munkadarabot,
jobb kezünkkel pedig a derékszöget tartjuk.

A kereskedelemben számos speciális derékszög kapható

Az ellenőrzést mindig úgy végezzük, hogy a derékszög hosszabbik szárát a bázisfelülethez fektetjük és lefelé csúsztatjuk addig, amíg a rövidebbik szár az ellenőrzendő felülethez nem ütközik. A bázisfelületen vagy az ellenőrzendő felületen élére állított derékszög ellenőrzési hibát okozhat. A munkadarab éleit ellenőrzés előtt le kell sorjázni, ugyanis a sorjázatlan munkadarab ellenőrzési hibát okoz.

Helyes ellenőrzés derékszöggel 

Helytelen ellenőrzés derékszöggel

A derékszöget a felület egyenességének ellenőrzésére is felhasználhatjuk. Élére állítani azonban ekkor sem szabad. Az egyenességet és a síkot a munkadarab szélességében és hosszúságában több állásban és átlós irányban is ellenőrizni kell.

 

A felület egyenességének helyes ellenőrzése

Mágneses derékszög

 Az ellenőrzendő felületen nem szabad a derékszöget húzni.

Acél vonalzók

Felületi egyenlőtlenségek gyors és pontos megállapítására az acélvonalzókat használjuk.

 

Acélvonalzók

Az acélvonalzók lehetnek: élvonalzók és széles mérőfelületű vonalzók. Az élvonalzók egyélű, háromélű és négyélű kivitelben készülnek. A széles mérőfelületű vonalzók laposak vagy I-szelvényűek.

Az egy- és háromélű élvonalzót idomszeréé szerszámkészítő munkához, a négyélű élvonalzót, a lapos és az I-szelvényű vonalzót egyenes vonalúság, sík felület, vízszintesség és párhuzamosság ellenőrzésére használjuk.

 

 Az élvonalzó helyes felfektetése

A felületek ellenőrzésekor a jobb kezünkbe fogott élvonalzót felfektetjük a bal kezünkben tartott munkadarab felületére és a fény felé fordulva mindkettőt szemmagasságig emeljük. A felfekvő él és a felület között átjutó fény (fényrés) láthatóvá teszi az egyenestől való eltérést. Ha a fényrés egyenletesen finom, a felület egyenes (a).  Az ellenőrzési kép ezenkívül homorú (b), domború (c) vagy hullámos (d) lehet.

Ellenőrzési képek felület-ellenőrzéskor

Az egyélű acélvonalzót mindig merőlegesen helyezzük az ellenőrzendő felületre. A felület egyenességét az élekkel párhuzamosan és átlós irányban több állásban is ellenőrizzük.

  

Sugármérőkészlet

A sugármérőkészlet domború vagy homorú lekerekítések ellenőrzésére való. Több különböző sugárral (homorú és domború) kiképzett párhuzamos oldalfelületű ellenőrzőlap védőkeretbe szerelve készletet (sugármérőkészletet) alkot. Minden ellenőrzőlapon fel van tüntetve a sugár névleges értéke.

Az ellenőrzés itt is fényréssel megy végbe. Az ábrán az idomszer kerekítés túl kicsi, tehát további megmunkálás szükséges. 

A sugármérés ellenőrzési képei

 Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

Bojlerjavítás

2015.02.11. 05:00 | Tákolmányi7  KOMMENT

Mindenkinek van bojleres története, olvassák el az enyémet is. A vízmelegítő fontos kultúrtörténeti választóvonal a városi ember életében. Lehetünk intelligens jegyeket mutató, gerinces főemlősök, azonban egy hónappal a meleg víz megszűnése után felüti fejét a lapostetű, bubópestis és kannibalizmus. Kivéve, ha van lavórunk.

Tehát vasárnap este van és hallga! Erős pattogó zaj hallatszik a bojler belsejéből. Nem hőtágulásos zörej, de azért leellenőrzöm a  biztonsági szelepet. Egy gőzrobbanás komoly mértékben átrendezi lakásunkat, lássunk erről egy kisfilmet. 

A Mytbusters ezen részében Jamie és Adam kiiktatta a túlnyomás elleni védelmet, mindegyiket. Nemsokára az átszakadó fenéklemez után kirobbanó gőz pozdorjává zúzta a faházat és negyven méter magasságig elhagyta a földfelszínt. Vicces, de nem lenne őszinte mosolyunk, ha mindez a mi fürdőszobánkban történne. 

Jobb oldalon látjuk a biztonsági szelepet. 6 bar (0.6 MPa) elérésekor kinyit és csökkenti a túlnyomást. Ellenőrizzük időnként a működését. A fürdőszoba felújításakor a mesterek egy falból kinyúló tölcsérbe, onnan a csatornába vezették a csepegő vizet.

Engedjük le a tartályt. Ezt a melegvizes csapok kinyitásával és a tartályt tápláló hideg csap elzárásával tehetjük. Nyissuk meg a biztonsági szelepet. Felhorkan majd néhányszor és gyengén ereszteni kezd. Ne most menjünk el, mert nemsokára gondol egyet és megindul a víznek árja.

Mielőtt hozzákezdenénk a szétszedéshez, természetesen áramtalanítsuk a fűtőkört. A "villanyóra" mellett lennie kell egy kisebb órának és a hozzá tartozó kismegszakítónak, sőt, a lakáson belül is előfordulhat külön kapcsoló az áramtalanításhoz. Inkább kétszer, mint egyszer sem.

 A biztonság kedvéért műszerrel vagy próbalámpával ellenőrizzük a feszültségmentes állapotot és tájékoztassunk minden lakásban tartózkodót, hogy NE kapcsolják fel azt a kapcsolót. Legjobb, ha szigetelőszalaggal körbetekerjük a vezetékeket, ugyanis freccsenő víz az lesz.

Bekötése nem bonyolult, szemben a régebbi típusokkal, ahol több érintkező tárult szemünk elé.
A jobb oldalon látható védőföld csatlakozás összesen hat M5-ös anyával és alátéttel biztosítja, hogy a vízzel telt fémtartályból ne jusson ki áram a vele galvanikusan összekötött fémtárgyakra. 

A fehér doboz egy bimetallos hőmérséklet-szabályzó. Szemből kell kihúzni a vezetéket...

...ezután tudjuk levenni a bojler alsó takarólemezét. Belsejébe ragasztották a villamos kapcsolási rajzot. A szerelés  következő fázisaihoz készítsünk oda egy dobozt a csavaroknak, ne hányódjanak el. Szükségünk lesz csillagcsavarhúzóra és M5, M8 csavarhoz való kulcsra.

Feltárjuk a belső részeket, miután kicsavartuk a hat darab M8 anyát. Kibukott némi vízkő, nem vészes mennyiség. A gyár kétévente javasolja a vízkő eltávolítását, de csak szakember által, mert garanciavesztés a büntetés. Körülbelül egy év múlva kezd el nyüszíteni fűtés közben a fűtőszál. Ez a vízkő és a felforró víz találkozásakor keletkező buborékok hangja lehet (saját teória).

Másfél évnyi termés, sehol nincs az egy évtized után használatba vett elődjéhez, amiből egy vödörnyit bányásztam ki. Nem is értem, hova fért a víz mellette. A tömítést gondosan tisztítsuk meg, ha nem vettünk újat és maradjunk az ábrán látható fekete változatnál. Az áttetsző fajta tömítés állítólag nem üzembiztos.

Biztosan van értelme, hogy beakasztható csavarok lógnak lefelé, különben nem konstruálták volna meg így, hanem odahegesztett csavarok tartanák a fenéklemezt. Olvasva kontár szerelőkről, akik szakadásig húzták a csavarokat, már értem. Mindenesetre visszaszereléskor türelempróbát kell tennünk, mert szeretik a mélységbe vetni magukat. 

 Az egyik hasznos weboldalon találtam egy feltételezett hibaokot a "miért langyos a víz?" kérdésre. Szerintük megrepedt a fűtőszál burkolata. És tényleg! Megrepedt, felhasadt, a fűtőszál is darabokra szakadt. A fehér színű anyag a kerámiabetét, ami az ellenálláshuzalt tartja távol a fémköpenytől.

Két kérdés merülhet fel rögtön. Hogyan tudott továbbra is (bár gyengébben) melegíteni, illetve miért nem vágott agyon azonnal (vagy legalább a kismegszakítót miért nem verte le)? 

Megoldás: A csatlakozón megjelenő áram eljutott a fűtőszál végébe és helyi "átíveléssel" a legközelebbi vezetőn - azaz a köztük lévő vízrétegen - keresztül találta meg a földpotenciált. Ami fűtőszál az útjába akadt, azt izzította. Ezek a rövid áramutak biztosították, hogy a fémrészekre nem jutott nagyobb áram. Más kérdés, hogy az érintésvédelemnek így is reagálnia kellett volna. 

Ha bármilyen cső, fémház vagy radiátor csípne - enyhén rázna a lakásban, az a védőföldelés hibája és nem kívánt állapot. Nehéz kiszúrni konkrét helyét, mert bármelyik dugaszolóaljzatban, berendezésben előfordulhat a nulla/védőföld felcserélése vagy szigetelési probléma. Mihamarabb forduljunk szakemberhez. 

Tegyük fel, hogy kiszereltük a fűtőszálat, de külső sérülést nem tapasztalunk. Lehet, hogy elégett az ellenálláshuzal? A hibafelderítést értelemszerűen egy másik példánnyal demonstrálom. Az ellenálláshuzalnak kicsi az elektromos ellenállása, ennek a mosógép fűtőszálnak 28 Ohm. Ebből következik, hogy nem kell az ohm-mérő állásba kapcsolni, elég a vezetékszakadást vizsgáló funkció használata. Ha nyekereg, akkor jó a szál, van érintkezés. 

Sőt, egy próbalámpa is elég a méréshez, ha nincs egy ilyen profi multiméterünk. Ne feledjük el a fázisvezető és földeléscsatlakozó közti érintkezést is vizsgálni. Nem érintkezhetnek és kimutatható ellenállást sem szabad mérnünk köztük.

A történet szerves része, hogy én hétfőn hívtam egy szerelőt és a félénkebb olvasóknak továbbra is ezt tanácsolom. Nem szép történet, lépjünk is tovább. Tehát az ötödik bojlermentes napon kerestem egy webáruházat, mely másnapi kiszállítást ígért 999,- Ft postaköltségért. 

Tessék nagyon figyelni, mert például a ZK120E bojler-típusszám ismerete édeskevés a szükséges fűtőbetét beazonosításához. A Hajdú gyárat ugyanis megvették az olaszok, akik saját, eltérő alkatrészeiket kezdték beépíteni. Azóta ezeket "új" megjelöléssel árulják a kereskedők.
A szerelők szerint van különbség a magyar és olasz bojlerek minősége között. Az eltérés előjelére egy popkulturális utalást tennék a fotóval. Jutalompont a megfejtőnek.

Tehát nagyon fontos, hogy vegyük kézbe az elromlott alkatrészt és tanulmányozzuk anatómiáját. Példa következik. Hihetnénk, hogy ez a típus megfelelő, hiszen birtokunkban van a fenéklemezhez erősíthető műanyag talp, amibe a fűtőbetétet majd jól beledugjuk két érintkezőjénél fogva. Tévedés.

Azt kell megvásárolnunk, mely eleve tartalmaz talpat és vele a kapilláris csövet, ami a fent elhelyezkedő melegebb víz hőmérsékletét átadja a hőfokszabályzónak. 

Hazudnék ha azt mondanám, hétfő délelőtt izgalmak nélkül bontottam ki a csomagot és próbáltam bele a fűtőbetétet. Eddig rendben. Az anódról még nem esett szó. Szerepe a korrózióvédelem és a használat során folyamatosan fogy. Amennyiben nem csökkent az átmérője több, mint 10 millimétert, akkor maradhat .

Az is lényeges, hogy a kapilláris cső hosszát helyesen adjuk meg. Ez 45 centis, de árulnak 27-est is. Mivel a meleg folyadék felfelé tart, a helyébe hideg folyik, így a hőfokszabályzó alámérhet a tényleges bojler-hőmérsékletnek.

Remélem időben szólok, hogy a régi fűtőszálat ne dobják ki, vagy ne túl messzire, mert vissza kell menni a tömítőgyűrűért. Ezt ugyanis nem adják hozzá. Hiányában az érintkezőkön keresztül dől a víz és feltámad a kétely, hogy jó betétet rendeltünk-e.

Így már jobb. Most a tömítés helyes illeszkedésére ügyelve, az egymással szemben elhelyezkedő csavarokat meghúzva (tehát nem körben haladva) szereljük vissza a fenéklemezt. Az elektromos bekötés előtt kezdjük el feltölteni a bojlert vízzel. Ha nem ereszt, kössük be a táplálást. Dörzspapírral megcsiszolhatjuk a védőföldelés érintkezőjét, ha korrodált kicsit is. Kapcsoljuk vissza az "éjszakai áram" kismegszakítóját. 

Most várnunk kell eddigi munkánk értékelésével, míg meg nem érkezik a kedvezményes áram. Nem tanácsolhatok olyat, hogy végszükségben, teszteléshez használjunk dugaszolóaljzatból vett áramot, mert ejnye-bejnye. A gyár sem tanácsolja.

Tehát a bojler végre működik, megtakarítottam a kiszállás+megkezdett munkadíjon 13.000,- pénzt és ha már ott voltam, körbenéztem a szervizes webáruházban. A szállítási díj arányának csökkentése érdekében általában összevárom a vásárlásokat. Most is hasznos volt a nézelődés, mert ahogy a költő mondja, sok van mi csodálatos, de a 6000-es sorozatú csapágyak árazásánál nincs csodálatosabb.

Zárszó, hogy ha bizonytalanok az áram+víznyomás problémák megoldásának kihívásai tekintetében, vagy garanciás a készülék, hívjanak szerelőt. Nekik is élniük kell valamiből és ha elfogynak a szervizek, nem lesz, ki a drága mosógépet, hűtőt megjavítja.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel.

Ma már nem forog tovább...

2015.02.04. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

Mr. Furdancs irodai forgószéke után az én munkás fotelem mondta fel a szolgálatot. Beépített anyagai minőségét tekintve már újkorában hulladék volt, bár a sokkal drágább típusok is hajlamosak jobbra dőlve deformálódni. Talán mert mázsa körüli testtömegű felhasználók Rodin "Gondolkodó ember" pózába görnyedve aszimmetrikusan túlterhelik az anyagot.

Illusztrált munkanaplómban a javítás mellett az alkatrészek számának drasztikus leépítését és optimalizálását is megfigyelhetik némi forgószék-anatómiai ismeretekkel bővítve.

A tengely és ülőfelület találkozását egy csuklós szerkezet hivatott megvalósítani. Oldalra kinyúló rúdjával a székmagasságot és a hátradőlés szögét változtathatjuk. Hiába állítjuk legegyenesebb helyzetbe a háttámlát, akkor is túlzottan hátradől. A kart hátrahúzva pedig szinte fekvőhelyzetbe dönthetjük magunkat. A mesterségesen konstruált embriópóz talán segít megnyugodni, mikor a főnök leszúr és csendben zokogunk az íróasztal mögött, esetleg tévedésből szülőszéket vásároltam - próbáltam megmagyarázni a jelenség okát.. 

Közelebbről megnézve a "logikusan" műanyagból készített persely adta fel a küzdelmet súlyommal. Logikus, hogy a gyártó szeretne két éven belül új széket eladni nekem, ezért is a mesterségesen konstruált hibalehetőség.

Javítás helyett alapítanom kellene egy alapfokú matrózképző iskolát és a székkel szimulálhatnánk a hajó dülöngélését - futott át a gondolat. És az is, hogy lassan fel kellene már szerelni a padlószegélyeket a júliusi festés után (szemfüleseknek szóló poén).

Szinte menetszakadásig tekertem a hátradőlést szabályozó hengert, de hiába. Természetesen ezt az alkatrészt száműzöm legelőször a rendszerből.

Minden tiszteletem a kereveten (lectus discubitorius) félig ülő pózban heverésző rómaiak életstílusának, kik szőlőt szemezgetve bámulták a sztriptízt, de az orgia volt, nem monitor előtti munkavégzés. Idővel biztosan megfájdult a könyökük és a gerincük is.

A tengely közepén van egy műanyag gomb, ennek lenyomásával kireteszeljük a gázliftet és süllyeszthetjük a széket. Ezt a gombot az oldalra kinyúló kar hajlított vége üzemelteti, másik tengelyként egy csavar szolgál. Egyiket sem oldható kötéssel rögzítették. Nincs itt semmi barkácsolnivaló, haladjanak tovább az üzletek felé - üzeni tervezője.

Innen már nincs visszaút. A hajlított rudat az oldalkar kíméletes levágásával, míg az odaszegecselt másik tengelyt a szegecs kifúrásával választottam le.

Ez a rugó és a keményfém csavar jól jöhet még. 

Ezen a csonkon szemléltethetjük a forgószék működési mechanikáját. A balról első furatpárba kapaszkodott a szabályzókar, melynek hajlított nyúlványa nyomta le a középen látható gázlift-nyomógombot. A következő két furatba illik a tengely, ezen tud hátrafelé billenni az ülőtámla. Ezt a középen (az árnyéka látszik) lévő lyukon átvezetett csavar forgatása húzza-tolja és rögzíti a megfelelő pozícióba.

Felülről nézve bukkanunk rá a hiba okára. A fehér gyűrű körül elhelyezkedő kb 2 mm-es vastagságú (a minőség újabb garanciája) lemez szorítja rá a tengelyt az előző képen látható csonkra. Nemcsak megpuhult, eldeformálódott, de el is szakadt a jobb felső sarokban.

Kissé tétovázva kalapáltam vissza a lemezt eredeti formájára, hiszen nem túl nehéz kalapács volt az. Ezt az erőhatást egy könnyű előredőléssel előidézem az összeszerelt széken, de még nem akartam-mertem használni a hegesztőberendezést. Eddig másfél alkalommal hegesztettem csak. E vívódás eredményeképp nem is vágtam le az új tengelyként színre lépett M8 csavar túlnyúló végét, ezzel véglegesítve a munkát.

Az ábrán a csukló még csuklik, a kudló Kudlik, ezért a beállítócsavar furatán keresztül állandó helyzetbe rögzítettem a billenésre tervezett alkatrészeket. 

Már csak összeszerelésre és tesztelésre vár az elvileg javított szék. 

Második nap

Na jól van, kis barátom - gondoltam fél óra múlva, mikor ismét dőlni kezdett és szinte hallottam a megkínzott fém sikolyát - holnap finomkodás nélkül megbeszéljük ezt a dolgot. Így is lett. Majdnem egy teljes pálcát elhegesztettem az elhajlott rész megerősítésére és tengelyhez rögzítésére.

 Ez a kezelés már sikeres volt, napok óta nyüstölöm és stabilan bírja az igénybevételt. Sőt, a kitermelt alkatrészek nyeresége mellett kényelmes, állandó helyzetbe rögzítettem a háttámlát. Milyen tanulságot szűrhetünk le a példából? Mindig legyen hegesztőkészülék az irodában. 

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Központi kérdés

2015.03.25. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

Kör közepén állok - énekelte Attila sikerei csúcsán, amihez gratulálunk, mert egy kör középpontját pontosan megszerkeszteni nehéz. Egy háromdimenziós hengeres tárgyra jelölni még inkább problémás, pedig néha szükségünk lehet rá a gyakorlatban.

Gondoljunk csak egy betonból kiöntött hengerre, amivel az elvetett fűmagot tömörítjük a talajba. Ha a tengelyt nem pont középre helyezzük, kissé döcögős lesz a hengerlés, avagy nem megy zökkenők nélkül.

Középpont szerkesztése, ahogyan az iskolában tanultuk: „Az ismeretlen középpontú adott kör vagy körív két tetőleges, de egymással nem párhuzamos húrját merőlegesen felezzük. Az a és b jelű felező merőlegesek N metszéspontja a keresett középpont.”

Lássuk a gyakorlatban. A fotókért elnézést.

Húrokat húzunk

A húr - kört érintő - mindkét pontjából körzővel körívet húzunk

E körívek közös pontjait összekötjük. A vonal felezi a húrt és merőleges rá.

A másik húrral is elvégezzük a műveletet

A két felező merőleges metszéspontja a kör közepe. Ezen a demonstrációs fotón látható, mennyire fontos a vonalak pontosan metszéspontokra történő illesztése. A szerkesztett középpontba szúrt körzővel le tudjuk ellenőrizni, hogy helyesen és pontosan dolgoztunk-e. Kis korrigálás után már az én körzőm is a kör közepén áll.
Az eltérés oka, hogy a fotózás előtt vettem észre: eltűnt a körzőből a hegy. Egy huzalszöggel pótoltam, ami nem éppen garancia az elvárt jellemzők teljesítésére.

Egy vascső központozásánál hova szúrjam a körzőt, a levegőbe? - hangzik a józan kérdés.
Emellett a kisebb átmérőjű hengereknél a mérés és bejelölés pontatlansága már számottevő, itt szerkesztéssel nem boldogulunk. Szerencsére az ipar lépett az ügyben és egyszerű-olcsó formában ültette át a geometriai megoldást.

Lényegében azt végzi el, amit szerkesztéssel mi az imént. A körív érintőire fektetjük a két kiálló tengelyt és a felezett - merőleges vonalat kihúzzuk. Elfordítjuk és ott is húzunk egy vonalat, megkaptuk a metszéspontban a középpontot.

Az eszköz 30-95 mm közötti rádiuszokhoz használható. Készítsünk egyet, ha nagyobb csövet kell méreteznünk vagy pusztán spórolós hangulatban vagyunk. Szövegszerkesztő programmal rajzolunk egy, a mérendő henger függvényében választott méretű kört. Két kisméretű pontot illesztünk a körívre, ezek lesznek a vonalzóból kinyúló kis tengelyek furatai.

Ezeket kössük össze egy húrral. Lényeges a pontosság, szerencsére tetszőlegesen nagyíthatjuk az ábrát. Az "objektum tulajdonságai" ablakból kiolvassuk a húr hosszát.

Készítsünk négyzetet, melynek szélessége pont a fele a húr hosszának és talpát fektessük rá a húrra. Így most jobb oldalának személyében megkaptuk a húrra merőleges, felező egyenest.

Rajzoljuk körbe, mint a helyszínelők, azaz készítsük el a leendő vonalzó kontúrját. Piros színnel jelölve és fontos, hogy a vonalzó jobb oldala egybevágjon a felező merőlegessel.

Töröljük ki háttérből a felesleget, kész a vonalzó. Már csak egy fémlapra kell átrajzolnunk a körvonalakat (ügyelve arra, hogy a ceruza vastagsága hozzáadódik a sablonhoz). Kivágjuk vonalzót és kifúrjuk a tengelyek furatait.

Az otthon adódó megoldásokkal két tengelyt kell erősíteni a furatokba. A tengelyek végének nem lehet feje, ezért javasolt például egy távtartó felerősítése csavarral tengelyként.

Legpontosabb középpontot akkor kapjuk, ha eleve annak fúrásával - esztergálásával kezdjük a kör kialakítását és abból kiindulva vágjuk körbe az anyagot, készen kapott tárgynál viszont e módszerek a célravezetőek. 

Villanyóra házilag

2015.03.23. 05:00 | Tákolmányi3  KOMMENT

Előfordulhat, hogy egy szakaszosan működő, szabályzott berendezés napi fogyasztását szeretnénk megmérni. Tipikusan ilyen eszközök a termosztáttal kapcsolt fűtőbetétek vagy a szivattyúk. Nem állhatunk mellettük egész nap stopperrel, hogy mérjük az összes működési időt. Egyszerű és olcsó megoldást ismertetek a mérésre.

Persze, persze, fogyasztásmérőnek hívják villanyszakmailag

Leendő hajtató üvegházamnál merült fel az igény, hogy előzetes költségszámítást végezzek egy fagypont felett tartó fűtőventilátor fogyasztásáról. Természetesen vásárolhatunk digitális fogyasztásmérőt, de az egyszeri és egyedi felhasználás, valamint a nulla költségre való törekvés miatt inkább megoldottam házilag.

Kulcseszköz egy elektromechanikus óra. Mutatói áram nélkül megdermednek, majd a félbehagyott állásból indulva folytatják a mérést. Az analóg mutatóeszköz hátránya, hogy 12 órás összes üzemidőt képes mérni, amíg körbefordul a kismutató.

Óránk 1.5V körüli feszültséggel működik, de ez rá is van írva az elemre.

A szabályzó-visszacsatoló eszköz egy termosztát, ami 230V feszültséget ad ki. Amúgy sem elegáns nagy teljesítménnyel terhelni - bár az általam választott 16A maximális áramra van hitelesítve - de most két áramkört kell kapcsolnia. A fűtőberendezést 230V-ra és az óra 1.5V tápfeszültségét. Tehát ha van otthon egy mágneskapcsoló, akkor a termosztátot a behúzótekercsre kötjük, a két "BE" kapocspárra pedig a fűtő- és az óra áramkört.

Spórolós megoldást ígértem, a mágneskapcsoló nem olcsó. Viszont egy 5 voltos mobiltöltőt megszelídíthetünk, hogy csökkentsük a tápfeszültséget, így két darab ellenállás közbeiktatásával ráköthetjük a 230V vezérlőáramkörre az órát is.

Az óra 0.26 mA áramot vesz fel, de csak mikor lépteti a mutatót. Nem volt könnyű fotózni.

Én már rég lemondtam róla, hogy megértsem a villamosságtan elméleti összefüggéseit, ezért egy villamosmérnök barátomat kértem meg (Köszi, Misu!) a gyakorlati kivitelezésre, szigorúan passzív alkatrészekből. Ő egy két ellenállásból álló feszültségosztót javasolt, figyelemmel az óra áramfelvételére.

Lényeg, hogy a piaci mutatós óra elé két, 1.5kΩ és 576Ω értékű ellenállás kötünk sorba, majd közös pontjukat kivezetjük az óra pozitív tápcsatlakozójára. A föld az marad föld. A tápfeszültség befolyásolja a késést (az órák késnek lemerülő elemmel), érdemes elvégeznünk egy összehasonlító mérést. Korrekt, másodpercre pontosan jár.

Pusztán a kismutatót tervezem meghagyni, ezért visszajelzőként bekötök egy LED-et, hogy azonnal látni lehessen, amikor feszültség alatt van a fűtőtest.

Nem kell túlragozni a számlapot, keressünk rá a "clock face" kifejezésre és az első rokonszenves grafikát méretezzük, például egy szövegszerkesztőben. Amennyiben ismerjük a berendezés fogyasztását, akár kWh vagy forint mértékegységet is feliratozhatunk. A mutatót kissé megkurtítottam, hogy beférjen egy CD-tokba.

Mutatós darab...

 A tok egy időjárástól védett dobozban helyezkedik majd el, a rácsukható tokfedél megvédi a véletlenül okozott sérülésektől, ha például a termosztátot állítgatjuk. Kinyitva nullázhatjuk a mérést. Párától is védi a papír számlapot. Összegezve: termosztát > 5V mobiltöltő > feszültségosztó > elektromechanikus óra a feszültség útja. Majd ha ideér a termosztát és kikeltek a magoncok, bemutatom felszerelt állapotban a teljes fűtésrendszert is.

És végül a +1 megoldás, ha nem akarunk forrasztgatni. Vásároljunk egy elektromechanikus időzítőórát, ilyesmit:

Ez az óraszerkezet szintén akkor jár - 24 órás méréshatárral - mikor feszültséget kap. Nem annyira impozáns, mint a CD-tok mérőműszer, de elég neki egy fűtőtesttel párhuzamosan kötött dugaszolóaljzat. Másrészt később használhatjuk eredeti funkciójára is, időzített bekapcsolásra.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel.

Mindenkinek legyen tyúkja!

2015.03.03. 05:00 | Thoreau0  KOMMENT

Pontosabban nem is csak egy tyúkja, hanem akár egy teljes baromfiólnyi szárnyasa is. Mert a tyúk jó, abból lesz a tojásrántotta és a rántottcsirke, sőt, a tyúkhúsleves is. A városi tyúktartás valódi probléma manapság. Sokan vannak, akik egy fárasztó nap végén megérkezvén belvárosi vagy lakótelepi lakásukba, azzal szembesülnek, hogy az ott tartott baromfiak megint szerteszét kóboroltak a szobákban, vagy akár az egész emeleten. Ilyenkor a megvadult szárnyasok összeterelgetése mindig szegény tyúkgazdára vár. Sajnos mindez idáig nem volt kellően urbánus, ugyanakkor a tyúkok számára is elfogadhatóan trendi de mégis lakályos tyúkketrec a piacon.

Azonban egy tavaly őszi pályázat gyökeresen megváltoztatta ezt a helyzetet.

A DESIGN TYÚKÓL - Urbánus csirke házat keres

szlogennel bíró pályázatot a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Kft. mint kiíró, a Design Terminál szakmai támogatásával hirdette meg.

A versenyre egész sok pályázat érkezett, ezek a kiíró honlapján mind megtekinthetőek. Miután egy tervezői pályázatról van szó, maguk a pályamunkák is igazán művészi színvonalúak, az oldalon pdf formában megtekinthetőek, érdemes is végigböngészni, némelyik kész költemény.

Mi most néhány tervet emelünk csak ki a legjobbak, pontosabban a számunkra leszimpatikusabbak közül:

A fődíjat György Kata 'HeNxagon' terve kapta:

Ez egy meglehetősen jól variálható építmény, ráadásul - legalábbis elméletben - a keletkező hulladék újrahasznosítását is megoldotta a tervező.

Szintén tetszetősek az alábbi elképzelések is:

Dr. Ónodi Gábor munkája:

Horváth Lili terve:

Keller Ferenc 'Combo' pályamunkája:

Nagy Gábor terve:

Tóth Adrienn munkája is elemekből építkezik:

A fenti tervek megegyeznek abban, hogy mind meglehetősen jól variálható, a szárnyasok számának, méretének függvényében alakíthatóak. Tervezésükkor gondoltak a különböző időjárási és hőmérsékleti viszonyokra, és a tyúkok igényeire is. Mindegyiknál megoldották az árnyékolás kérdését, és a legtöbb pályamunkánál a tyúkok háza egyben a kertet is pótolja valamelyest, a ketrecek teteje, vagy más részei zöld növényekkel beültethetőek. Tényleg érdemes a honlaponmegnézni a komplett pályamunkákat, sok egyéb kép mellett komoly elméleti magyarázatot is találunk a művekhez.

Természetesen egy ilyen verseny sem képzelhető el manapság raklapból készült alkotások nélkül, és az újrahasznosítás is fontos szempont.

Voltak a problémát máshogy megközelítő megoldások is. Ilyen volt például Hajmichael Ádám: „Ólháló” terve, amely a sokak által ismert virtuális farmokat (pl.: Farmerama) ötvözte a valódi csirkékkel, egy igen érdekes, bár némiképp futurisztikus elképzelésben.

Az ok, ami miatt végül is ez a verseny - ha kicsit megkésve is - de ide került a Furdancs blogra, nyilvánvaló. A fenti tervek remek ötletadók lehetnek minden barkácsolni szerető gazda számára. Ilyenkor, tavasszal amúgy is mindenféle tervvel telik meg a fúr-farag ember naptárja, különösen igaz ez a valamelyes 'farmer' vagy 'birtokos' jegyeket magukon hordozó alanyokra.

Most talán a tyúkok elhelyezésének sok fejfájást okozó gondját sikerül levennünk olvasóink válláról.

(A képeket a pályázat honlapjáról, illetve a pályamunkákból emeltük át.)

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Lemezek és rúdanyagok hajlítása

2015.05.04. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

Kisebb munkadarabokat satuban hajlítunk úgy, hogy a hajlítandó munkadarabot a hajlítás helyén befogjuk és kalapácssal meghajlítjuk. Nagy szárhosszúság esetén a lemezt bal kezünkkel a hajlítóél fölött lenyomjuk, és a hajlítás helyét fakalapáccsal könnyedén ütögetjük. A szabad végre mért ütések a munkadarabot elgörbítik és nem hatnak a hajlítás helyére.

Nagy szárhosszúságú munkadarab hajlítása

Rövid szárhosszúság esetén kemény fatuskót vagy leütővasat helyezünk közvetlenül a hajlítás helyére és a munkadarabot félkezes kalapáccsal erélyesen ütögetve hajlítjuk meg.

Kis szárhosszúságú munkadarab hajlítása

 S alakú munkadarabok hajlítását a következő sorrendben végezzük el:

S alakú munkadarab

A munkadarabot az előrajzolás vonalánál szögvasak közé (amelyek élei a hajlítási sugárnak megfelelően legömbölyítettek) fogjuk be és elvégezzük az egyik (1) hajlítást. Ezután megfordítjuk, a közbetéttel együtt újra satuba fogjuk és elvégezzük a másik (2) hajlítást.

S alakú munkadarab hajlítása

Szögletes kengyel

Szögletes kengyel hajlítását az alábbi sorrendben hajtjuk végre.

Az egyszerű asztalos furdancs szárát az előbbihez hasonlóan, de más sorrendben készítjük el. A hajlítást nehezíti, hogy a 2. sugár meghajlítása után a nyelet és a nyélgyűrűket fel kell fűznünk s a további hajlításokat így végezzük el.

Asztalos furdancs hajlítása

Lépcsős lemezhajlításhoz - ha több munkadarabot kell készítenünk - érdemes hajlítókészüléket igénybe venni, s a hajlítást a satu szorításával két lépésben elvégezni.

Lépcsős lemez

Lépcsős lemez hajlítása

Ha a hajlítandó lemez hossza a satu szélességénél nagyobb, akkor rugós szorítót alkalmazunk.

Rugós szorító

Hajlítás rugós szorítóval

Ellenkező esetben ugyanis, ha kissé keményebb lemezt hajlítunk,. az berepedhet vagy eltörhet. Ha netán mégis hengerlési irányával megegyezően kellene hajlítanunk a lemezt, akkor válasszunk nagyobb hajlítási sugárt, esetleg lágyítsuk ki a lemezt, vagy pedig hajlítsunk melegen.

 Kör vagy körív alakú hajlítást hajlítótüskével készítünk. A csuklós pánt hajlítását pl. a következő sorrendben végezzük el:
1. művelet: a csuklószárat és a tüskét együtt a satuba fogjuk, a lemezt a tüskére előhajlítjuk;
2. művelet: a csuklószárat a tüskével elfordítjuk, befogjuk a satuba és fokozatosan továbbhajlítjuk;
3. művelet: az utolsó fokozatba való átfogásnál a lemezvégnek neki kell ütköznie a csuklószárnak.

A lágy és kényes felületű lemezeket fakalapáccsal hajlítsuk. Az acélkalapács minden elővigyázatosság mellett is könnyen megsérti, megnyújtja vagy meggörbíti a lemezt, amit azután nehéz helyrehozni.

Nagyobb lemezek hajlítása gyorsan és pontosan végezhető a lemezhajlító-gépen. A hajlítást a következő módon végezzük: a lemezt az előrajzolásnak megfelelően a hajlítógép alsó és felső befogópofái közé helyezzük. A két pofát csavarorsóval összeszorítjuk. Ezután a hajlítópofa elforgatásával a felső befogópofába helyezett léc körül meghajlítjuk a lemezt. A hajlítás szöge attól függ, hogy a hajlítópofát mennyire forgatjuk el. A felső pofa betétlécei cserélhetők, s így az tetszés szerint lekerekített vagy éles sarkú hajlítások készítésére alkalmas.

A lemezhajlító gép vázlata

Tömegben gyártott alkatrészek hajlításához nagyon gazdaságos a hajlítószerszám. A hajlítószerszám bélyegből és hajlítópárnából áll. A munkadarabot a lefelé haladó bélyeg a hajlítópárnába (matricába) sajtolva hajlítja meg.

A hajlítószerszám vázlata

Már a lemezdarab kiszabásakor vegyük tekintetbe a hengerlés szálirányát, és ennek megfelelően válasszuk ki a munkadarab hajlításának irányát és helyét úgy, hogy a hajlítás iránya a hengerlési irányra merőlegesen, de legalább 45°-ban álljon.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Fióktrükk

2015.05.19. 05:00 | Thoreau0  KOMMENT

Ez a posztunk egy múlt héten talált videó kapcsán született. Aki szokott otthon asztaloskodni, az ismerheti a fiókkészítés nyűgjeit. Egy fióknak általában masszívnak kell lennie, ugyanakkor lehetőleg minél vékonyabb oldalfalakkal kell rendelkezzen, mert fontos a kis súly, és a hasznos belső méretet sem célszerű feleslegesen csökkenteni. Igen ám, de a vékony oldalfalak és hátlap nem könnyen illeszthető össze. Szabályosan csapozni-fogazni persze lehet, de erre a legtöbb barkácsoló azért nem vetemedik. A csavarozás viszont vékony lemezek esetében néha nehézkes, előfordulhat, hogy a vékony lemez elreped a csavar vagy akár csak pár apró szög feszítő erejétől.

A most talált videó erre a problémára kínál brilliáns megoldást. Igaz, ehhez szükség lenne egy speciális szerszámra, ami ugyan némi tervezéssel és utánajárással akár házilag is 'összelegózható', de nyilván nem mindenki vállalkozik erre. Maga a megoldás azonban mindenképp zseniális, az alábbi, - kicsit hosszú - videón megnézhető az egész történet.

New Invention - Easiest Drawers Ever!

https://www.youtube.com/watch?v=S074ke-EJ6U

Aki érdeklődik az asztalos szakma iránt, több olyan youtube csatornára bukkanhatott már, amely ügyes és a közösségi médiák, meg az online megjelenés iránt fogékony asztalosok munkáit, trükkjeit mutatja be. Ezek közé tartozik a fenti megoldást kiagyaló Andrew Klein youtube csatornája.

De ilyen például a szintén kedvelt Matthias Wandel csatornája is, érdemes megnézni pár videóját. Rengeteg jópofa ötletet és tippet találhatunk a fenti oldalakon.

Pantográfmarógép

Demonstrating the pantorouter

https://www.youtube.com/watch?v=PDPrFJazD3Q

u.a.

New pantorouter first cut and adjusting for accuracy

https://www.youtube.com/watch?v=3aqdD-GL1Cw

u.a.

Building the pantorouter

https://www.youtube.com/watch?v=J_72hOY2vPg

De visszatérve a fiókra. Látható, hogy egyetlen marási folyamattal pontos és precíz illesztési módot lehet kialakítani. Ahogy a videón is látható, ehhez nem feltétlenül van szükség marógépre, egy körfűrészen is összeállíthatunk alkalmas profilt kiadó fűrésztárcsákból álló szerszámot. Ennek nyilvánvaló előnye, hogy gyakorlatilag bármekkora dobozt (fiókot) tudunk készíteni, akár méteres oldalúakat is, hiszen csak a fűrész munkaasztalán kell mozgatni a lapokat. Ha egy megfelelő profilú marókést készítenénk (amit akár még le is lehetne gyártatni) akkor a marógép mérete meghatározná a munkadarab maximális méretét is.

De bárhogy is, ez a videó akár általános ötletadónak is jó lehet, hiszen jó példa arra, hogy bizonyos problémák vagy feladatok akár teljesen újszerűen is megközelíthetőek.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Fémipari alapok: fűrészelés

2015.07.27. 05:00 | Tákolmányi0  KOMMENT

A nagyobb keresztmetszetű anyagokat vágással vagy nyírással vagy nem lehet darabolni, vagy nem gazdaságos. Vastagabb anyagok be- és kivágása az említett műveletekkel sok esetben nem oldható meg. Mindezek a műveletek fűrészeléssel könnyebben és gyorsabban elvégezhetők.

A fűrészelés célja tehát nagyobb keresztmetszetű munkadarabok darabolása, azokon ki- és bevágások készítése, ill. a felesleges anyagréteg eltávolítása, vagy a munkadarab előnagyoló megmunkálása. A fűrészelést végezhetjük kézi vagy gépi erővel.

A fűrészlap élkiképzése
Fűrészeléskor fémfűrészlapot használunk. A fémfűrészlap fogakkal ellátott acéllap. Készülhet kétoldali vagy csak egy oldali fogazással. A fűrész többélű forgácsolószerszám. A fűrészlap egyes fogainak ugyanolyan hatása van, mint egy sor egy más után álló egyforma vágónak.

Egy- és kétoldalú fogazatú fémfűrészlapok

A fűrészlap elve
Ha a fűrészlap mélyebbre hatol az anyagba, a súrlódás az oldalfalakon fokozódik, és a fűrészlap beszorul a vágott résbe. Ezért a fűrészlap forgácsoló éleit úgy alakítják ki, hogy azok szélesebb rést vágjanak, mint amilyen a lap vastagsága.

Ezt háromféleképpen lehet elérni:
- Kihajtogatással: A fogakat felváltva jobbra és balra kihajlítják.
- A fogak hullámvonalú elhelyezésével: a lap síkjából három vagy négy fogat nyomnak ki hullámvonalban.
- A fogak zömítésével: a fűrészlapot a vágóélen zömítik úgy, hogy a fogak szélesebbek legyenek, mint a fűrészlap.

Különböző fogazatok

Ha a fűrészt nyomás alatt végigtoljuk az anyagon, arról mindegyik ék alakú fog kis forgácsot választ le. A forgácsokat a fogközök magukkal viszik és a vágás végén kiesnek.

Kemény anyagba a fogak nehezen hatolnak be és csak kis forgácsokat választanak le, ezért ha szívós anyagok fűrészelésekor jó teljesítményt akarunk elérni, sűrű fogazatú fűrészt kell használnunk, hogy a fűrész sok foga forgácsoljon egyszerre. Ha azonban nagyon széles munkadarabot fűrészelünk, a fogközökben túl sok forgács gyűlik össze, tehát ilyenkor keményebb anyaghoz is ritkább fogazatú fűrészt használjunk.
Lágyabb anyagokba a fogak mélyebben nyomulnak be és vastagabb forgácsot választanak le. Ilyen anyagokhoz nagyobb fogközökre, tehát ritkább fogazatokra van szükség, hogy az összegyűlő forgács ne tömje el a fogközöket. A metszőszög ebben az esetben kisebb, a fogközök pedig lekerekítettek.

Az elmondottaknak megfelelően a fémfűrészlapok különböző sűrűségű fogazattal készülnek. A fogak sűrűségét 25 mm-es hosszra eső fogosztással mérjük. A szabványos fémfűrészlapok 25 mm-enként 14, 16, 18, 22 és 32 foggal készülnek. A bevágás megkönnyítésére gyártanak olyan fémfűrészlapokat is, amelyeknek fogai 25 mm-enként egyenletesen 14-32 fogszámig növekednek.

A fogak sűrűségének megállapítása

A fűrészlapokat a következők szerint választjuk meg: Lágy anyagokhoz és nagyon széles, szívósabb munkadarabokhoz ritka fogazatú (25 mm-enként 18-22 fog). Igen szívós anyagokhoz és vékony falú munkadarabokhoz (csövek, lemezek) sűrű fogazatú (25 mm-enként 32 fog) fűrészlap szükséges.

A nyomóerő elosztása

Fűrészeléskor a forgácsolás teljesítményét a fűrészre gyakorolt nyomás és a sebesség - amellyel a fűrészt a munkadarabon vezetik - határozza meg. A forgácsoló erő- és sebesség függ az elfűrészelendő munkadarab anyagának tulajdonságától. Az ellenálló erő, amelyet a megmunkálandó anyag a fűrészfoggal szemben kifejt, az anyag szilárdságától és keménységétől függ. Lágy anyag kevésbé áll ellen a forgácsolásnak, ezért nagyobb forgácsoló-sebességgel fűrészelhető; a szívós anyag viszont kisebb forgácsoló-sebességet kíván. A fűrészelés forgácsolós-ebességének mértékegysége a fűrészlap egy perc alatti ide-oda mozgásának száma. A fűrészlap egyszeri ide-oda mozgását nevezik kettőslöketnek.

A vágási nyomás függ még a vágás hosszától is. Azonos vágási nyomást feltételezve kis vágási hossznál az egyes fogakra nagyobb nyomóerő jut, mint hosszabb vágásnál.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 

Mikroklíma

2015.07.23. 05:00 | Tákolmányi7  KOMMENT

Két hét kánikula után sokunk ellenállhatatlan vágyat érez megismételni Amudsen sarkköri expedícióját, vagy elszegődni egy norvég fúrótoronyra kosztért-kvártélyért. A józanabbak vagy kevésbé romantikusak klímaberendezés megvásárlásán tűnődnek.

A légteret hűtő megoldások sajnos nem mindenkinek megfelelőek hosszú távon. Már fájnak ízületeink a klímától (ha még nem, majd fognak), fülünk begyullad a ventilátortól és legalább az illúziójára vágyunk valami simogató, hűvös fuvallatnak. Egy pontszerűen ható lábhűtő spontán építését mutatom be most, csatlakozva a témában született előző írásainkhoz.

Padlásbéli felfedezőutamon bukkantam egy kiselejtezett fritőzre, akkori állapotát kegyeleti okokból nem mutatom be. Miért ne? - vetődött fel a korábbi klímaépítő cikkek nyomdokain elindulni és lényegében a szemétből építeni egy klasszikus klímaberendezést, hozott jégből.

Klímaépítéskor legfontosabb teendőnk biztosítani, hogy egyes dolgok ne találkozzanak. Gondoljunk például az elektromos áram, a nedvesség és az emberi test találkozására. Jobb, ha ezt a szigetelést gyárilag garantálja egy készülék, melyet átalakítunk majd.

Ehhez először meg kell bontanunk egységét. Alulról hatolunk a berendezésbe műanyag aljlemezének eltávolításával.Tekintsék az alábbiakat egy (barkács) irodalmi jellemfejlődésnek mely naggyá teszi a klasszikus műveket. A Nagy Magyar Regény tehát rombolással kezdődik, Szétszedtem! rovatunk jegyében, de aztán jóra fordul minden és alkotunk is.

Az egész szerkezet a kicentizett anyagminőség iskolapéldája lehetne, a kritikus helyeken merevített, leheletfinom anyagok alkotják. Mivel erősáramot nem vezet továbbiakban a szerkezet, már nyertünk egy villásdugót és egy vagány sorkapcsot.

A főzőtér bádogtartálya tárul fel és már látjuk, hogy megtakarításához kevés lesz a hideg zsíroldó. Szerintem sokuk járt abban a cipőben, mikor ugyan kivételesen ízletesnek találták a fritőzben készült ételeket, de aztán elment a kedvük a gyakori olajcserétől és a kövesedni hajlamos étolaj eltávolításából. Így aztán bekerült a tárolóba a - például - szobabicikli mellé.

Az olajtartály aljába sajtolták a fűtőszálat. Középen egy csavar tartja a hőérzékelőt, egyben ez rögzíti aljlemezt. Bimetallos hőkapcsolót tartalmaz mechanikus beállítási lehetőséggel.

Azaz ha elforgatunk egy kart, az távolabb-közelebb tolja az érintkezőpárt. A hőkapcsolót alkotó kétfajta fém változó hőtágulása miatt elforduló érintkezők a szükséges hőmérsékletnél zárnak vagy nyitnak. Működést visszajelző lámpa is kapott helyt az áramkörben.

Minderre már nem lesz szükségünk, ezért lemeztelenítjük a bádogtartály alját és továbbiakban ez szolgál a máshol előállított jég tárolására. Természetesen azon a más helyen fog majd jelentkezni a jég előállításának ökolábnyoma és energiafogyasztása, de ez van.

Térjünk a lényegre. A tartályban elhelyezett jég által lehűtött levegőt egy apró hűtőventilátor fújja ki a légtérbe. A szerkezet 12V feszültséggel működik, mint a processzorhűtők általában, nem kell tartanunk áramütéstől. Fogyasztása 1.68W.

Azonos légtömeg mozgatásához kisebb lapátfelület esetén nagyobb sebesség tartozik, ezért a számítógéphűtő ventilátorok sivító hangja. Ha egy tápegységből bányászunk ki nagyobb átmérőjű ventilátort, csendesebb lesz és teljesítménye is nagyobb. Viszont az elhelyezéssel gondok adódhatnak, mint itt is. Ezért döntöttem a processzorhűtő mellett.

Elektromos felépítése nem állít kihívásokat. Egy mobiltöltő, vagy bármilyen 5-12 voltos (egyenáramú) tápegység két vezetékét összekötjük a ventilátor két vezetékével. Fontos a helyes polaritás, felcserélve nem működik. Mégiscsak nedves környezetben működtetjük, ezért az összecsavart-forrasztott-szigetelőszalagozott vezetékpárra az összekötést megelőzően ráhúztam egy zsugorcsövet.

Öngyújtós melegítés mellett szépen összezsugorodva rásimult az egyenetlen anyagra. Hasznos eszköz, mert a szigetelés mellett minimális mechanikai védelmet is biztosít.

Következő teendőnk egy cső levezetése a jéghez, minél közelebb. Ha pusztán a tetőre vágunk egy lyukat, a ventilátor a könnyebb áramlási út miatt közvetlenül onnan húzná a levegőt és nem sok hideget éreznénk a kimeneten. Valami vízgépészeti alkatrészek lehettek az alkotóelemek előző életükben, de szerencsésen egymásba illettek.

A kivágott lyukra a menetes csatlakozás szorítja rá a kivezető csövet.

 Alul pedig egy menet szigetelőszalagtól már meg is szorult.  Hogy a csőre szükség van, minél jobban bizonyítja a jelenség, hogy ha ráteszem a tenyeremet, éktelen sivításba kezd a ventilátor és fordulatszáma is lecsökken. A huzatút nélkül egyszerre szívná és fújná ugyanazon nyíláson keresztül a levegőt.

Rátesszük a fedőt és készen vagyunk. Mivel bevált a konstrukció, később még egy kapcsolót is teszek a tetejére, hogy ne a konnektorból való kihúzással lehessen kikapcsolni.

A működési elve egyetlen fotóban elbeszélve. A jeget helyettesíthetjük gyárilag zacskózott hűtőfolyadékkal, hűtőtáskához adott párnákkal is.

Tesztelés következik. Ehhez a már korábban bemutatott infra hőmérőt használtam fel. Egyszeri nagyobb kiadás, de ilyen alkalmakkor hálásak szolgáltatásai. Nem kell hagyományos hőmérőt nyomni a mérendő felületre (annak mérési hibáival egyetemben), hanem csak meghúzzuk a ravaszt. Hasznos jószág.

A mikro klímába frissen helyezett jég még nem hűtötte le a szerkezet borítását, így azon műhelymeleget mérünk.

A kifújt levegő már hűvösebb hét fokkal, de ez csak jobb lesz, ahogy a jég megolvadva nagyobb felületen párologtat. Fokozhatjuk hatékonyságát.

Az eddig a főzőedény párájának kiengedésére szolgáló rácsos keresztmetszet szűkebb, mint a ventilátor teljes mérete, így mi magunk korlátoznánk a teljesítményét meghagyásával. A szűk rések miatt a kiáramló levegő is nagyobb zajt kelt. Gyárilag formatervezett külsején ront némileg, ha kört vágunk az anyagba, de a lábunk mellett fog heverni, nem látja senki.

Viszont a megnőtt keresztmetszet haszna azonnal meglátszik. Újabb öt fokkal csökkent a kifújt levegő hőmérséklete. Mindez persze gyorsabb jégolvadást eredményez.

Egy napos használat után nem tartom elfecsérelt időnek az elkészítését (még a mosogatást sem), mert rövidnadrágban, íróasztal alatt stabil, érezhető hűvösséget produkált. Most elsősorban a gyors megoldást és a vizuális megjelenést (csinos droid külseje lett vitathatatlanul) preferáltam, de már szemezek egy használatból kivont konyhai szagelszívóval. Herefagyasztónak fogom hívni, ha elkészült a felturbózott mikro klíma.

Mint korábban is oly sok szokszor, kisebb-nagyobb alkatrészekkel a conrad.hu webáruház támogatta írásunkat, köszönjük.

Újrahasznosítva: Nyomtató 2.

2014.08.13. 05:00 | Tákolmányi3  KOMMENT

Folytatva az első részben csak finoman, tudományosan előremutató rombolást, megkezdjük a multifunkciós irodai nyomtató levetkőztetését. Nem öncélú pusztítás a cél, hanem egy minőségi őskövület tanulmányozása, majd újrahasznosítani a bőségesen kinyert alkatrészeket.

Térjünk rá bontótesztünk konkrét alanyára, a 2001. évben debütált HP Officejet V45 "mindent bele" komplex készülékre. Telefax, nyomtató, scanner, másoló és telefon szolgáltatásokat nyújt hálózati támogatással egyetemben. Windows7-hez tölthető hivatalos driver és széles körben találunk hozzá tintapatront is, azaz máig használatos berendezés.

Pillantás a mélybe, ahol a papírtovábbító motor lakik. Nem annyira brutális erejű, mint a nyomtatófejet mozgató, itt az áttételek adják a forgatónyomatékot. Precíznek kell lennie, hiszem a függőleges felbontás (600 dpi) finomságával kell a fej alá tolnia a papírt, akár a nehezebb kartonokat is. Van egy gyorsított fokozata, mikor a papírt behúzza és kidobja. Ezt egy mechanikus áttétel-váltó valósítja meg.

Ami kendőzetlen meztelenségében így fest. De ez csak a papírtálcához tartozó blokk, a telefax-scanner egységnek is van külön továbbítómechanikája...

...ami szintén gazdag alkatrészbázissal büszkélkedhet. Szkennelésnél még fontosabb a papírvezetés, hiszen többféle vastagságú-minőségű anyaggal dolgozunk, szemben a nyomtatással. Olyan pontosan kell visszaadni minden pixelt, mint egy síkágyas, mozdulatlan alapanyaggal dolgozó asztali szkennernél.

 A nyomtatást végző szerkezet lelke egy erős tengely, melyen a bordás szíj által mozgatott fej csúszik. A forgatómotor erős és precíz, amire szükség is van, hiszen minimum 0.04 mm pontossággal kell pozicionálnia a nyomtatófejet. Javítsanak ki, ha tévedek, de szerintem a szíj felett feszülő műanyag szalag egy lineáris potenciométer, melynek leolvasásával állapítja meg a nyomtatófej pillanatnyi helyzetét. Legalábbis a logika ezt diktálja.

Hátulról látjuk az elektronikát, hangszórót, papírkidobó tengelyt és motort tartó vázat. Alatta pedig kiterített Lakáskultúra magazinokat, hogy ne tintázzon össze mindent. Baloldalt lent egy fekete doboz, melybe szükség esetén beletörli fúvókáit a nyomtatófej.

Ő az.Általam nem ismert, de bizonyára fontos okból az oldalán található elektromotor egy léptető motor, mely drága és pontos. Kapcsaira adott Impulzusonként fordul el megadott szögben. Külön tekercset tartalmaz az álló motor tengelyének rögzítésére, hogy a visszaható erők ne csavargassák össze-vissza. Kifinomult és nem kifinomult CNC gépekben is használják a trapézmenetes tengely forgatására, ezzel valósítva meg az egyenes vonalú mozgatását a megmunkáló eszközöknek. Itt csak letörli a nyálat (festéket) a nyomtatófej arcáról.

Ismét szemből, de már teljesen lehámoztam a műanyag borítást. Látszik, hogy stabil alapokra építették. A Másik nyomtatóban (lásd első részt) szinte csak a csúszótengely volt fémből. Mindkét printernél a fej egy hajlításra igen tartós szalagkábellel csatlakozik a vezérlőpanelhez.

Itt már eltávolítottam a zavaró alkatrészeket, csak a puszta váz maradt. Kalapáccsal kicsit meglapogatva 0.7-es fémlemezt, stabil alapot képez a ráépítendő X-tengelynek. Biztató kezdetnek tűnik, de végül alacsonynak bizonyult a híd magassága, így inkább aluprofillal és egy amatőr, de stabil fakockával váltottam ki alját és oldalát. A munkadarabot is magával cipelő Z-tengely két emberes méretű fióksínre épül. Nem vagyok büszke a megoldásra, de bemutató célra megfelel.Van annyira finom a járása, hogy egy másik nyomtatófej-mechanika oda-vissza vonszolja. Precíz, terhelés alatti munkára nem alkalmas, otthon ne próbálják ki.

A primitív váz mindent tartalmaz, ami egy leendő automata Nikecell-betűvágó mechanikájához szükséges, miután elfordítottam a felső hidat. Itt nincsenek nagy erők, a vágószálnak (megfelelő izzás mellett) kicsi a súrlódása.
Hogyan működne ez a daraboló? A kivágómintát felbontjuk XY-koordinátákra. Egy nullpontból indulva a fejek ezen helyértékek különbségeivel mozdulnak el. Pl. egy vízszintes vonalat a 0,0 > 0,200 vektorral írjuk le. Ekkor a tervrajzban szereplő távolságból átszámított fordulatot tesz a motor és annyival vonszolja odébb.
Vigyázat, spoiler! A vágóberendezés modell makettjét már elkészítettem egyetlen darab DVD-olvasóból, apró méretben. Természetesen írva lesz róla.

Végül egy kis galéria az elektronikáról és a szkennert is tartalmazó, felhajtható kezelőpanelről. Sokat nem lehet mondani róla. Nagyon integrált, nagyon nagyon apró alkatrészekből áll, ezért  nem igazán tudjuk felhasználni részeit. A nyomógombok, LCD-panel, kondenzátorok, papírtovábbító görgők-fogaskerekek, tengelyek és esetleg a scanner LED-sor hasznosítható.

Itt pedig vadásznyelven valószínűleg terítéknek nevezett alkatrészhalom következik  Bár a kitermelt komponensek alapadatait (méret, fogak száma, fordulatszám és a többi) készen kapjuk, de biztosak lehetünk azok minőségében és örülhetünk bőségüknek. 

Az alkatrészek vissza-visszaköszönnek majd a modellezés és robotika témában készült posztokból. A két részes írás mégis inkább arra szeretne rávilágítani, hogy ha érzünk magunkban némi modellező vagy mikrogépész hajlamot, egyetlen elektromotoron megtérülhet egy selejt berendezés szétbontása.

Újrahasznosítva: Nyomtató

2014.07.30. 05:00 | Tákolmányi3  KOMMENT

Nem igaz, hogy régen minden jobb volt. Alkatrészvadász szempontból semmiképp. Régen egy minőségi nyomtató fél-egyhavi átlagfizetésbe került, olcsó tömegcikket pedig egyszerűen nem lehetett kapni. Hogy ma is használhatunk (ha találunk hozzá illesztőszoftvert) 25 éves lézerprintert, az a nagyobb példányszámú irodai felhasználás miatt magas fémtartalom (megemelt árat generálva) és a kevésbé integrált, hőt jobban elviselő  elektronika miatt van.

CNC vezérlés

cnc makett Arduino panel-kísérlethez

https://www.youtube.com/watch?v=bl-hUeUZyM4

Szétszedtem másfél nyomtatót és a marokszámra kitermelt értékes alkatrész mellett jutott a mechanikából arra is, hogy működő CNC NYÁK-fúrógép modellt készítsek, csak Önöknek. Később jelentkező mikrokontroller sorozatunk egyik állomása lesz vezérlőelektronikával felszerszámozni a puszta elektromechanikus vázat.

Az illusztrációk a bontás menetét dokumentálják, teljes felbontásban ebben a galériában láthatják őket. Magáról a tintasugaras nyomtatás elvéről pedig itt olvashatnak.

Még az említett másfél nyomtató is túlzás, hiszen a HP Officejet adta a kibontott alkatrészek 80%-át, míg a Másik*-ból mindössze a fejmozgató mechanika és két motor bizonyult használhatónak, a többi műanyag hulladékként végezte. Igazságtalan lenne teljesen leírni a Másik-at hiszen árkategóriájára jellemző, hogy újonnan kevesebbe kerül, mint később az első tele nyomtatópatron. Tehát mindenki számára elérhetővé teszi az otthoni nyomtatást. Más kérdés, hogy több éves használata annyi költséggel jár, mint egy színes lézernyomtatóé. A géppel vásárolt első patron csak "bemutató" mennyiséget, talán harmadnyira töltött tintát tartalmaz.

*Másik:Természetesen nem ez a printer márkája, azonban tágra nyílt szívcsakrával nem akarom alázni gyártóját.

A mai nyomtatóknál utántöltésnél nem elég tintát tölteni bele, hackelni is kell legtöbbjüket. Patronjukba tinta-szintmérő, a nyomtató rendszerszoftverébe pedig oldalszámláló van építve. És ha elérte a megadott példányszámot, egyszerűen megtagadja a nyomtatást, bár nem ürült ki teljesen. A házilagos - injekciós - töltögetésnél fennáll a fej megsérülésének vagy a fúvókák dugulásának veszélye. 70 µm körüli lyukakat nem tudunk varrótűvel kitisztítani. Takarékos arany középút utángyártott tonert vásárolni, bár ez is garanciavesztéssel jár.

A tintasugarasok sem régen, sem ma nem bizonyultak takarékos és hosszú életű berendezéseknek, nem is ajánlom őket a fotónyomtatáson kívül otthoni használatra, ugyanis ritkásabb használat mellett előbb-utóbb beszáradnak. Viszont addig is elcsorgatják fejtisztításra a drága festék egy részét. Ezzel szemben a lézert 5 év után bekapcsolva, mindössze "Rég láttalak, Kedves gazdám!" felkiáltással megkeveri egyszer a festéket, majd nyomtat. Megtörtént eset, oka a szárazon tartott toner időtállósága.

Hogy miért jobb most, mint régen? Például mert az egykor aranyárban mért irodai-elektronikai berendezésekhez igazán méltányos áron juthatunk hozzá, vagy mert vasárban kukázhatunk ki Vörös Csepel esztergákat. Januárban véletlenül bukkantam a három darab tintasugaras nyomtatót 3000,- Ft + postaköltségért áruló hirdetésre.

Pont akkoriban készült CNC-marógépes riportunk és eltűnődtem, próbáljam-e utánozni a Mestert egy automata NYÁK-fúró erejéig. Ha a nyomtató-mechanika nem is annyira terhelhető, de legalább igen pontos - gondoltam. Már a legszerényebb nyomtató is 600 dpi (dot per inch = képpont per 2.54 cm) felbontást tud, ami 4 századmilliméteres tűrést jelent. Több, mint elég.

Másrészt egyetlen elektromotor kerül újan ennyibe. Ismerjük a nyomtatómotorokat, ha nem is egy "Mint mikor a cséplőgép leszakítja a karodat" érzés próbálgatni erejüket, de azért van húzásuk, főleg a papírtovábbító egységnek. Erős és pontos mechanika, vázzal egyetemben, ennyi pénzért ajándék. A fenti képen kettőt is láthatunk a négy egyenáramú motorból (ebből kettő léptetőmotor) egy elektromos fékkel egyetemben.

Az eladó gondosan eltávolította a nyomtatópatronokat, azonban a tisztítószivacsból kifolyó tinta a gondos postai kezelés  során össze-vissza forgatott, dobált nyomtatónak egyenletesen beszínezte külsejét. Fura, hogy miért nem a belsejét, de ennek örülök és nem teszek fel további kérdéseket. Szerencsére külön-külön lefóliázva érkeztek a nyomtatók. Ez a motoros, dobozszerű szerkezet a fejtisztító. Mozgalmas élete nyomán a patronok rengeteg tintakönnyet ejtettek bele:

Felmerül bennünk törvényszerűen, hogy használhatnánk az elektronikát is, hiszen a motorvezérlés, szervóerősítők és a nyomtatóleíró nyelvekből fordító elektronika megtalálható a paneljein. Hiú ábránd két okból. Valahogy vissza kellene fejtenünk a kapcsolás működését, hogy egy CNC-vezérlő programmal együttműködjön. Másrészt ezek a kvázi mikroszámítógépek olyan mértékben integrálják az összes vezérlést, hogy lényegében egyetlen chip szétválaszthatatlanul vezérel 3-4 fő funkciót. Gyakorlati akadály pedig a miniatűr (SMD = gépi beültetésű) alkatrészek és vezetékek emberi kéznek túl sűrűn ültetett kivitele.
Használható elektronikaként pusztán a tápegység, nyomógombok, néhány kondenzátor, az LCD-kijelző és LED-ek maradnak. Ez is komoly értéket képvisel, azonban konkrétan a síkba terített kétdimenziós mozgáspályák vezérlését - pedig benne van valahol - nem tudjuk kimazsolázni a nyomtatóelektronikából. Legfeljebb a nagyon menők.

Azt hiszem, ennyi elég is mára a posztból, mert beszárad szemünk olvasás közben, mint  tintapatron a takarékos gazda portáján. Legközelebb a kinyert alkatrészek és váz éltetésével fejezem be bontási naplómat.