Új gulágok az Európai Egyesült Államok keretében hazánk stadionnak álcázva építette ki az átnevelő táborokat , de a megsemmisítő is üzemel , mint szemétégető !!!!!

Új gulágok az Európai Egyesült Államok keretében hazánk stadionnak álcázva építette ki az átnevelő táborokat , de a megsemmisítő is üzemel , mint szemétégető !!!!!

A koncentrációs táborok kiépítését gyurcsány kezdeményezte amerikai vakoló páholyok nyomására , de ott is bukott Hillary zsidó álma így maradt a torzó a koncentrációs táborok láncolata , és feltehetőleg az Unió nem lesz kazár gyarmat sem , mert az emberek az Európai nemzetek államát akarják létrehozni , és nem Rothschild negyedik birodalmi álmát !!! A Hitleri leányzóra kiosztott szerep így megváltozik , és a világ elkerüli a zsidó világbirodalom kiépítését a világ fasizmus így nem fog megvalósulni , és a muszlimok , kitakarítják Európából a lappangó kazár cionistákat !!!

Túlélni a Gulágot – A megtörhetetlen apa és a múltat kutató fia története

MEZŐ GÁBOR

Le lehet győzni a halált? Igen. Parádi József édesapja azok közé a magyarok közé tartozott, akik éveket töltöttek a Gulágon. Optimizmusa, megtörhetetlen keménysége segítette abban, hogy túlélje a túlélhetetlent. Fia, ifjabb Parádi József pszichoterapeuta írta meg édesapja történetét, a kutatás közben maga is meggyógyult, megtisztult. A túlélő egyszerre regény és belső utazás, egy kicsit mindenki saját apjára, nagyapjára ismerhet a történetben.

A múlt megismerése minket is felszabadít – ez talán a legfontosabb üzenete Parádi József pszichoterapeuta A túlélő című könyvének. A szerzővel dokumentumfilmünk forgatása alatt ismerkedtem meg, ahol a politikai pszichiátriáról kérdeztem. A szünetben mesélt az édesapjáról, aki a Gulágon raboskodott, és akinek története az ő életét is megváltoztatta. A túlélőnek idősebb Parádi József a főszereplője, de legalább ilyen hangsúlyos az a rész, amely a fogság alatt megismert orosz asszonyról szól, és a harmadik, amely a szerző útját mutatja be. Persze minden összefonódik.

Ifjabb Parádi József pályája elején pszichiáterként dolgozott, de később hátat fordított ennek a szakmának, pszichoterapeuta lett, és leginkább a pszichodráma, az úgynevezett playback-színház kötötte le. Pár évvel ezelőtt válságos időszakot élt át, fizikai tünetei jelentkeztek, amelynek természetesen belső okai voltak.

A szerző életét egy oroszországi út változtatta meg. Rátalált a szerelem, és közben végigjárta édesapja útját, rájött, hogy az ő szenvedését éli újra, s közben megírta ezt a könyvet. A mű kiadását és megszületését a Gulág Emlékbizottság támogatta.

MUNKAKEDV, OPTIMIZMUS, HIT – MANKÓK A TÚLÉLÉSHEZ

Parádi József kemény, megtörhetetlen édesapja a második világháborúban került fogságba – sok százezer magyarral együtt. Voltak pillanatok, amikor egészen közel állt a halálhoz (lásd lejjebb), csak munkakedve, életereje, optimista jelleme mentette meg. (Másokat a hit: lásd Olofsson Placid atya felemelőt történetét). Villanyszerelőként előbb a lágerparancsnok irodáját hozta helyre, majd egy özvegyasszonyhoz küldték, annak házát kellett felújítania.

Az orosz nő eleinte érhető okból gyűlölte, az ellenséget már mániákusan irtó, a háborúba beleőrülő férjét a fronton lőtték agyon – honnan tudhatta volna, hogy nem a házához küldött magyar „fasiszta” volt a “gyilkosa”? Aztán a vendég szelídsége, munkakedve, szavak nélkül is szimpatikus jelleme egyre közelebb hozta őket – a tetőpontot nagyjából sejthetjük.

Parádi Józsefet később hazaengedték Magyarországra, szerelméhez tartott, aki – mint a többiek – semmit sem tudott róla évekig, több helyről azt a tanácsot kapta, hogy kezdjen új életet, a férfi biztosan meghalt, s ha visszatér, az már nem ő lesz. Éppen akkoriban adta volna meg magát a sorsnak, összemelegedett egy udvarlójával, aki kitartó volt. Házasságra készült, és áldott állapotba került egy áldatlan korban – ekkor kapta meg Parádi József táviratát: élek, jövök. Mire a fogoly hazatért, elvetette a gyereket, összeházasodtak, és a magzatról nem beszéltek többet.

A regény második része az orosz nő nézőpontjából írja le a történteket. Ez azért is izgalmas, mert rámutat arra, hogy ha az egyszerű katonák, a civil lakosság sorsát nézzük, akkor ebben a háborúban is csak vesztesek voltak mindkét oldalon.

(Éppen ez a megkétszerezett nézőpont teszi izgalmassá Clint Eastwood háborús drámáját, a két részből álló remekművet, amely előbb amerikai, majd japán szemszögből meséli el ugyanazt a véres csatát.) A túlélő harmadik része magát a kutatást mutatja be, a sors vagy Isten kezét, ami vagy Aki visszavezette a szerzőt a múlthoz, hogy így jobban megértse a jelent és saját magát.

Saját fájdalmai, veszteségei „csekélységét”, hogy ha apja túlélte a túlélhetetlent, abból ő is „táplálkozhat”.

NEM VOLT HAJLANDÓ MEGHALNI

Vannak a könyvben lebilincselő részek, ilyen az, amikor a fogoly az életet választja:

„[…] Az orvosnő rábökött. – Utrom kaput. [Reggelre meghal.] […]

Lesújtó volt gyógyszer, étel és segítség helyett azt az ítéletet hallani, hogy halottnak számít. Nehezen, négykézláb visszamászott a sátorba. Aztán megadta magát, megpihent, belenyugodott, legyen… Utrom kaput.

S ekkor beindult a szíve. Ritmusosan, derekasan vert. A torkában érezte a hatalmas dobbanásokat. Megmozdította a kezeit. Mozogtak. A lábai is. Elhatározta, hogy hasra fordul. A harmadikra sikerült. S innen már sima volt az út az élet felé. A sátor mellett sarjadt a fű, még hideg volt, de kicsit már sütött a nap. Csipegette, eszegette a sarjadó füvet, és érezte a meginduló életet a testében.”

A túlélő tulajdonképpen egy utazás, a megtörhetetlenség, egy család és minden család története. Autoterápia – ahogyan a hátoldalon fogalmaztak. Felszabadít. Jó érzés elolvasni. 

„Aztán újra elaludtam és volt még egy álmom.

Apai nagyszüleim házának utcára néző szobájában, az ablakkal szemben lévő ágyban feküdt a húgom. Mosolygott. Nagy, fehér fényesség vette körül. Mintha terhes lett volna.

Áldást kértem a gyerekre.”

Vezető kép: Hazatérő foglyok/Forrás: NEB.hu

Orbán óriásit nyert, de az új-SZDSZ 26 százaléka sokkoló, Európa pedig haldoklik

PILHÁL TAMÁS

Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Rónai Sándor a DK tegnapi eredményváróján. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Egyik szemünk sír, a másik nevet. A patrióta, népvándoroltatás-ellenes erők nem értek el átütő sikert tegnap, még ha jelentősen növelték is képviselőik számát az Európai Parlamentben. A bevándorláspárti többség így újabb öt évet kapott, hogy folytassa a lakosságcserés támadást a kontinens ellen. Bár Magyarországon ismét elsöprő, történelmi győzelmet aratott a Fidesz, ezt némileg beárnyékolja, hogy az SZDSZ legaljasabb nemzetáruló hagyományait a proli irigységgel ötvöző Gyurcsány-párt és az olimpiai álmainkat eltipró Momentum együttesen 26 százalékot szerzett…

Kötelezettségszegési eljárások, brüsszeli fenyegetések, Sargentini-jelentés ide, külföldről pénzelt „civil” maffiaszervezetek és puccskísérletek oda: a magyar kormánypártok a tavaly áprilisi 49 százalékos listás eredményüknél is jobban szerepeltek a tegnapi EP-választáson. A Fidesz-KDNP pártszövetség Európában a második legnagyobb választói felhatalmazást kapta, s 2009 óta már a nyolcadik választást nyerték meg hatalmas fölénnyel.

Ez bizony ismét egy történelmi győzelem Orbán Viktornak és a nemzeti kormánynak. Meg mindazoknak, akik a szivacsos agylágyulás jeleit mutató brüsszeli szivárványbirodalom helyett a kultúrájukat, önazonosságukat, határaikat védő nemzetek egyenrangú közösségeként képzelik el az Európai Uniót.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A honi ellenzék most már arra sem hivatkozhat, hogy összeadogatva ők többen vannak, mint a kormánypártok. Ha egymáshoz préselnénk a sok kis ellenzéki morzsácskát, akkor 47,7 százalékot kapnánk, ami még Gyurcsány Ferenc matematikai képességeit, prímszámok iránti vonzalmát ismerve sem kerekedhet fölül a kormánypártok 52,3 százalékán. És arra most ki se térjünk, hogy ezek az ellenzéki morzsácskák egymást sokszor majdnem annyira gyűlölik, mint a kormányt, így pék legyen a talpán, aki őket valaha összegyúrja.

UGYANAKKOR

Noha a magyar ellenzék tovább gyengült, tortaszelete zsugorodott, a Jobbik, az MSZP és az LMP a kimúlás szélére sodródott, ne tagadjuk: sokunkat fogott el heveny hányinger, mikor a Colgate-mosolyú Gyurcsánynét és szemkilövető férje pirosló fejét néztük a tévén. (Utóbbi többek között arról hadovált, hogy a kormány „irányítja” a teljes magyar sajtót. Jó tudni, hogy az RTL Klub, az ATV, az Index, a HVG, a 444.hu, a 24.hu, a Népszava, a Magyar Narancs, a 168 Óra, a Klubrádió, a Mérce.hu, az Átlátszó.hu, az Élet és Irodalom és a több tucat egyéb, kormánygyalázó brosúra Orbán vezénylete alatt áll…) Gyurcsány örömködését látva pár kérdés csak előtört belőlünk:

Hogyan szavazhatott 550 ezer honfitársunk a „Degenerált Koalícióra”, amely az SZDSZ legaljasabb, magyargyűlölő hagyományaira és a mélysötét proli-irigységre alapozva folyamatosan a határon túli nemzettársaink ellen uszít, leukránozza a kárpátaljai magyarokat, miközben hazánk szuverenitásának maradékát is odadobná Brüsszelnek? Hogyan ikszelhettek ennyien annak az alaknak a szektapártjára, aki 2004. december 5-én elárulta, szembeköpte a magyarságot, két évvel később kilövette az ellene tüntetők szemét, most pedig egy hatmilliárd forintos csalási ügy fővádlottját „bújtatja” a jogszolgáltatás elől?

Talán mert buták, irigyek, gyűlölködők. Magyarul: prolik. Ám ha onnan nézzük, hogy Gyurcsányék 2004. december 5-én még a csonkahon 49 százalékát föl tudták hergelni a külhoniak megtagadására, most meg már „csak” 16 százalékuk van, akkor talán nem is olyan rossz a helyzet. 

Fekete-Győr András vállán még egy mosolygós Cseh Katalin is elfér. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

KARBONSEMLEGESSÉG

Ám nemcsak a Gyurcsány-párt viszi tovább a néhai SZDSZ legrosszabb hagyományait, hanem „Fegyőr”András Momentuma is. A két párt összeadva 26 százalékot szerzett, ami még gombócból is sok. Nem felejthető és nem megbocsátható (igaz, nem is kértek bocsánatot), hogy a Momentum fúrta meg a budapesti olimpia tervét.

• Ugyanannak a pitiáner irigységnek, butaságnak, rombolási vágynak, „Merjünk kicsik lenni!” ars poeticának a jegyében, amely az SZDSZ-t és a DK-t is mozgatja.

Ne tévesszen meg senkit, hogy listavezetőjük, Cseh Katalin a „karbonsemleges gazdaság” ígéretével kampányolt, és tegnapi „győzelmi” beszédében is külön kitért erre. A klíma-blabla álcája alól ki-kilógicsál a vérliberális lóláb. Nyugodtan mérget vehetünk rá: az első adandó alkalommal ugyanúgy följelentik, elárulják, hátba szúrják majd Orbán Viktort és a magyar kormányt Brüsszelben, mint Gyurcsányék.

ZÁRÓRA

Bár az elkövetkező napok-hetek alkudozásai még sok meglepetést tartogathatnak, az Európai Parlament összetétele alapján nincs okunk túlzott bizakodásra. A számok azt mutatják: az Orbán Viktor, Matteo Salvini, Marine Le Pen vagy éppen Jarosław Kaczyński vezette patrióta, népvándoroltatás-ellenes erők nagyon jól szerepeltek ugyan, és jelentősen növelték képviselőik számát, de nem értek el átütő sikert. Az árulóvá lett Európai Néppártnak (a valódi konzervatívok – például a Fidesz – megjósolható távozása ellenére is) a szocialistákkal, liberálisokkal és zöldekkel összefogva meglesz a masszív többsége a parlamentben, így a nemzetközi emberkereskedelmet és a népvándoroltatás-ipart zavartalanul működtethetik majd tovább. A legtöbb kontinensvesztő döntéshez meglesz a többségük, amihez pedig mégsem, ahhoz a már megtapasztalt eljárásjogi trükközésekkel megszerzik majd.

Közép- és Kelet-Európa még menthető, ám Nyugat-Európa sajnos nem óhajtott fölébredni az éber kómából. Ezért hát ne legyenek illúzióink: az elkövetkező években brutálisan kemény zsarolások, fenyegetések, büntetések jönnek majd Brüsszelből. S közben a jobb élettel kecsegtetett afrikaiak, közel-keletiek is milliószámra indulnak majd meg Európa felé…

Vegyük vissza Európát a liberálzombiktól, különben mindennek vége!

PILHÁL TAMÁS

Hogy mi a tétje a vasárnapi uniós választásnak? Hát az életünk, mi más. Sőt, ami az életünknél is sokkal fontosabb: gyermekeink, unokáink jövője. Hová születnek? Megszülethetnek-e? Lesz-e értelme az életüknek, vagy fizetik a dzsizját (fejadót), míg félelmükben át nem térnek? Ha a józan eszüket még megőrző európaiak holnap nem küldenek elegendő bevándorlásellenes politikust a parlamentbe; ha nem mutatnak kellően méretes fityiszt a brüsszeli liberálzombiknak, akkor az elkövetkező öt év pokol lesz. Európa pedig gyorsuló ütemben Észak-Afrikává, Közel-Keletté pusztul.

Gyermekeink miatt nekünk fontos a jövő. Ám Merkelnek, Macronnak, Junckernek és a többi újliberális zombinak ugyan mit számít az? Nekik nincsenek elveik, csak bankszámláik. És nincsenek gyermekeik sem, így nincs kiért aggódniuk, ha az ostoba döntéseik miatt Európa elpusztul – utánuk az özönvíz. Persze, ettől még aggódhatnának, de hát szegénykék liberálisok, ne várjunk tőlük felelős, távlatos gondolkodást. Gondolkodást se nagyon…

E tárgykörben (gondolkodás) érdemes fölidézni, hogy a német kancellár 2010-ben ellentmondást nem tűrően leszögezte: a multikulti megbukott. Tegnap viszont legalább ennyire ellentmondást nem tűrően meghirdette: Európának irgalmatlanul nagy szüksége van a multikultira, a színesítésre, ez jövőnk záloga. Aki a két közlés között halovány ellentmondást vél fölfedezni, az populista nacionalista (vagy fordítva).

Most, Európa végső lezüllésének kezdetén (kellős közepén?) azt kívánjuk, bárcsak az lenne a legfőbb gondunk Brüsszellel, mint tizenöt éve: hogy az uborka görbületével szöszmötöl…

Hogy mire számíthatunk az újliberálisoktól, a Merkel- és Weber-féle, angolnamozgású néppártiaktól, ha vasárnap – a többi balliberálttal együtt – többséget szereznek az Európai Parlamentben, nem titok. Büszkén hirdetik, hogy leszámolnak a nacionalistákkal (értsd: a hazájukra, egyedi kultúrájukra büszke, azt megvédeni akaró emberekkel), s szent meggyőződésük, hogy az iszlám Európa része. (Ha a több millió magyart kiirtó török megszállókra gondolnak, akiknek ténykedése távlatilag Trianonhoz vezetett, akkor akár egyet is érthetnénk: ezeket a begyógyíthatatlan sebeket tényleg az iszlámnak köszönhetjük. Többször nem kérünk belőle!)Borítékolható: tovább erőszakoskodnak, hogy fogadjunk be kvóta szerint muszlimokat, a magyar családok segítését pedig felejtsük el, mert az undorító nácizmus. Ha mégsem állunk be a sorba, nemcsak Sargentini-jelentést kapunk a képünkbe, hanem még azokat a forrásokat is elszedik tőlünk, amelyek eddig valamelyest mérsékelték az országból kitalicskázott százmilliárdok, iparágaink önkéntes felszámolása, multiknak való kiszolgáltatása miatti károkat. 

Tóth Bertalan (MSZP), Cseh Katalin (Momentum), Vágó Gábor (LMP) és Dobrev Klára (DK) a „Kire szavazzanak a liberálisok?” című májusi rendezvényen. (Fotó: Horváth Péter Gyula/PS)

BRÜSSZEL HELYI KIRENDELTSÉGE

És itt vesztegessünk pár szót a honi ellenzékre. Hiszen ők hablatyolnak folyton arról, hogy a magasságos unió pénzadományai nélkül sehol sem lennénk, mehetnénk vissza a putriba, kizárólag az európai manna pörgeti a gazdaságot, abból futja az ország letérkövezésére… Ennyiből is látszik, ellenzékünk nem magyar, hanem brüsszeli szemüvegen át pislog a világra. Ha a miénken nézné, fölfogná: az uniós támogatás nem könyöradomány, hanem jóvátétel piacaink átengedéséért. Arról nem is szólva, hogy ezek a pénzek jelentős részben multiknál landolnak, és visszacsorognak Nyugatra.

Ellenzékünk hivatalos székhelye ugyan Magyarország, de nem a magyar nemzetet, a magyar érdekeket képviselik. Hogy brüsszeli, nyugati pórázon csaholnak, az néhányuknál egészen nyilvánvaló: például a DK-s gyűlöletszektát vezető Gyurcsány-család cégét több százmillió forintos megbízással stafírozta ki Brüsszel. De ott vannak Fegyőr Andrisék is, akik a párizsi olimpia érdekében megfúrták a budapesti ötkarikás álmot.

Brüsszel lakájait mi a francnak kiküldeni Brüsszelbe? Elárulni, mószerolni innen is tudják a szülőhazájukat…  

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor kézfogása. (Fotó: Horváth Péter Gyula/PS)

GYŐZ-E A JÓZAN ÉSZ?

Egy választás sosincsen megnyerve, amíg az urnákat le nem zárták, az esély pedig sosem váltja be saját magát. Az esélyt nekünk kell beváltani. Kedvenc politikai filozófusom, egy bizonyos Rocky Balboa mondta azt, hogy mindig a végén van vége, és a végéig nyomni kell, mindannyiunknak menni kell, kampányolni kell. Én is megyek még ma is, holnap is, sőt vasárnap is

– üzente tegnap a Hír TV-ben Orbán Viktor azoknak, akik szerint ez a választás lefutott. Minden egyes szavazat életet, kontinenst menthet. Például azért, mert a magas részvétel öt százalék alá nyomhatja a Momentumot vagy a Szemkilövető pártot, és akkor a gyurcsánynés bögrék végre megtelnének a DK-sok sós-keserű könnyével… 

Öt esztendőre választunk európai parlamenti képviselőket. Tudják, ez idő alatt hány illegális afrikai migránst, közel-keleti vallási fanatikust, európai jólétre ácsingozó népvándorlót lehet bevízitaxiztatni Európába, s kezükbe nyomni a mi pénzünkkel föltöltött bankkártyákat? Bármennyit. A szándék megvan rá. És ha a józan eszüket még megőrző európaiak holnap nem küldenek elegendő bevándorlásellenes politikust a parlamentbe; ha nem mutatnak kellően méretes fityiszt a brüsszeli liberálzombiknak, akkor az elkövetkező öt év pokol lesz. Európa pedig Észak-Afrikává, Közel-Keletté pusztul.

Századvég: Szakadék szélén az ellenzék

A Századvég Alapítvány részletes elemzést közölt, melyben a tegnapi EP-választások magyar eredményeit veszik górcső alá. A Századvég rámutat arra, hogy a Fidesz-KDNP tovább növelte súlyát a választásokat követően, valamint az ellenzéki átrendeződést is, egyes pártok felemelkedését, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP csúfos bukásának lehetséges hátterét is megemlítik.

Több szempontból is rendhagyó európai parlamenti választásokon vagyunk túl, melynek önmagán túlmutató jelentőségét mutatja, hogy ha alapjaiban nem is, de jelentősen átrajzolta a hazai ellenzék politikai térképét, elvetve számos lehetséges későbbi konfliktus magját. Kérdésként merül fel, hogy milyen tényezőkkel magyarázhatók a magyar eredmények, és milyen következtetéseket szűrhetünk le ezekből a jövőre, különösen a közelgő önkormányzati választásokra nézve. Feltétlenül értelmezést igényel a rendkívül magas részvétel. Az idei választások tétjét a választópolgárok világosan felmérték: két politikai tömb, a globalista, bevándorláspárti formációk és a nemzetállamokban hívő, bevándorlásellenes erők küzdelme zajlott az elmúlt időszakban, olyan közéleti kérdéseket felvetve (illegális migráció, tagállami szuverenitás, keresztény kultúra fontossága), amelyek a választók mindennapjait érintik.

Ennek megfelelően a politikai aktivitás a megszokottnál jóval nagyobb méreteket öltött: hazai szinten még soha nem láthattunk ennél magasabb részvételt az európai parlamenti választásokon. A FIDESZ-KDNP elsöprő győzelme egy újabb, jelentős megerősítést jelent a magyar választók részéről abban a tekintetben, hogy az elmúlt évek erőfeszítései az ország és Európa védelme érdekében nem voltak hiábavalóak. A kormánypártok újabb, megkérdőjelezhetetlen erejű felhatalmazást kaptak Orbán Viktor programjának megvalósítására, amely természetesen nem csak a hazai bevándorláspárti erőknek, hanem a globalista brüsszeli bürokratáknak is üzenetértékű. Magyarország a sorozatos brüsszeli támadások, az elmúlt években bevetett jogi és politikai bosszúhadjárat ellenére továbbra is következetesen ki fog állni a hagyományos európai értékek megőrzése mellett.

Az ellenzéki térfelet tekintve vitathatatlanul a Demokratikus Koalíció az idei választás egyik legnagyobb nyertese. Dobrev Klára személye alkalmas volt arra, hogy a balliberális érzelmű, ám Gyurcsány Ferenc személyétől elzárkózó – többnyire volt szocialista – szavazókat a párt megszerezze, hatalmas presztízsveszteséget okozva ezzel az egykori kormányzó pártnak. Egyértelműen a Gyurcsány-párt malmára hajtotta a vizet, hogy szavazóik sokkal motiváltabbak, mint a szétmorzsolódó MSZP-Párbeszéd támogatói, valamint anyagi és emberi erőforrásaikat nem kímélve összpontosítottak valódi céljuk elérésére: a többi ellenzéki erő legyőzésére. Ugyanakkor elhamarkodott lenne levonni azt a következtetést, hogy Gyurcsány Ferenc és elképzelései hirtelen jelentősebb népszerűségre tettek szert a magyar társadalom körében, sokkal inkább a kialakult politikai klíma kedvezett a DK-nak: az összeomló ellenzéki kártyavár romjaiból sikerült profitálniuk.

A Momentum szintén érezhető mértékben tudta növelni támogatottságát, mely jelenség mozgatórugói hasonlóak, mint a DK esetében. A protesztszavazók nagy részét sikerült elhódítaniuk az LMP-től, illetve a szociális demagógiára épülő, erős kampányukkal még a leszakadó szocialista szavazók egy részét is megszerezték. Az előretörésük legfőbb következménye az lehet, hogy az eddigi önkormányzati együttműködési paktumok megkötésekor még inkább csak „csendestárs” pozíciót betöltő párt sokkal kedvezőbb alkupozícióba kerülhet, a DK-val karöltve pedig a már megszületett megállapodások felülvizsgálatának a kezdeményezése sem zárható ki a részükről. A vasárnapi voksolás egyik legnagyobb vesztese az MSZP-Párbeszéd. A Bangóné-botrány, a még baloldalon is megosztó Ujhelyi István és Szanyi Tibor középpontba helyezése, illetve a kampány során elkövetett kommunikációs baklövések olyan stratégiai hibáknak bizonyultak, amelyeket a választók nem bocsátottak meg. A pártszövetség a teljes összeomlás szélére került, így az elkövetkező hónapokban borítékolhatók a belső harcok, az üzengetések, és ezzel együtt a további marginalizálódás. Nem zárható ki, hogy a Párbeszéddel kötött – és ismét eredménytelennek bizonyuló – szövetség jövője is kérdésessé válik, amelynek legfőbb áldozata Karácsony Gergely főpolgármester-aspiráns lehet.

A legpesszimistább forgatókönyveket is messze alulmúlta a Jobbik eredménye: a „legerősebb ellenzéki pártból” az Európai Parlamentbe bejutó leggyengébb hazai erő lett. A jelentős bukás legfőbb oka, hogy már sem a párt vezető politikusai, sem a választópolgárok nem tudják elhelyezni a politikai koordináta-rendszerben az egykori radikális formációt, a totális üzenetnélküliséget pedig egy erőtlen, lényegében láthatatlan kampánnyal fejelték meg. Azt is látnunk kell, hogy a Jobbik egy sajátos csapdahelyzetbe kormányozta magát: a nyilvánvalóan kudarcba fulladó néppártosodás után sem jobbra, sem balra nincs menekülőútvonal számukra, politikai vákuumhelyzetbe kerültek. A radikális irányvonalhoz való visszatérés egyrészt olyan arcvesztéssel járna, amely a párt azonnali halálát jelentené, másrészt a Mi Hazánk Mozgalom megjelenése, majd megerősödése szintén akadályát jelentené e próbálkozásnak. A további balratolódás ugyancsak a politikai racionalitás körén kívül esik, hiszen ebben a dimenzióban mozog valamennyi egyéb ellenzéki erő (Toroczkai László mozgalmát leszámítva), így e politikai tér már jelenleg is  telített. Amennyiben viszont az elmúlt években megszokott, politikai karakter nélküli vegetálás folytatódik tovább, az egyet jelent a párt lassú kimúlásával.

Meglepően sikeresen szerepelt a Mi Hazánk Mozgalom: a bejutási küszöbhöz közeli eredményükkel egyértelműen felhelyezték magukat a politikai térképre, sikerrel tudták megszólítani a kiábrándult jobbikos szavazók egy részét. Amennyiben az elmúlt egy évben látott ütemben folytatódik az építkezés, az őszi önkormányzati választásokon akár tartós szereplőivé válhatnak a magyar közéletnek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy betöltsék az űrt, amelyet a Jobbik balliberális fordulata okozott.

A választók lényegében megsemmisítő csapást mértek az LMP-re. A tavalyi országgyűlési választásokon még relatíve jól szereplő zöldpárt elveszítette a két húzónevét, Szél Bernadettet és Hadházy Ákost, akik helyett nem sikerült más, erős politikai karaktereket felépíteniük az idei kampányban. A párt ördögi körbe került: elfogadható európai parlamenti szereplésre lett volna szükség ahhoz, hogy az ellenzéki együttműködés keretében LMP-s jelöltek az ellenzék számára kedvező körzetekben indulhassanak ősszel az önkormányzati választásokon, a sikertelen EP-szereplés következtében pedig egyedül az őszi választáson elérendő megfelelő eredményre lenne szükségük a politikai túléléshez, melynek realizálására viszont valószínűleg lehetőséget sem kaphatnak majd a vasárnapi szereplésük tükrében. Az ökopártban hasonló folyamatok indulhatnak meg, mint a 2009-es európai parlamenti választásokat követően az SZDSZ esetében.

Összegezve azt mondhatjuk, hogy a várakozásoknak megfelelően a kormánypártok helyzete nemhogy nem ingott meg, hanem növelni is tudták súlyukat, az ellenzéknek pedig egy egyre kisebb torta újraszeletelése jutott: a bizonytalanokat illetve a FIDESZ-KDNP támogatóinak egy részét sem sikerült megszólítaniuk, viszont a DK és a Momentum – a többi balliberális erő kárára – a korábbiaknál kedvezőbb pozíciókból folytathatja az ellenzéki alkudozást őszre készülve

Forrás: Századvég Alapítvány; Fotó: Századvég Alapítvány

Lengyelországban a Jog és Igazságosság párt győzött a részeredmények szerint

A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a szavazatok 46 százalékával győzött az európai parlamenti (EP) választáson a hétfő hajnalban közzétett, a szavazatok 95,9 százalékos feldolgozottságán alapuló részeredmények alapján.

A lengyel országos választási bizottság által közzétett adatok szerint a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció (KE) a voksok 37,9 százalékát kapta meg. Az új balliberális párt, a Robert Biedron Tavasza (Wiosna Roberta Biedronia) a szavazatok 6 százalékára tett szert. A vasárnap esti becslésekhez képest nem jutott be az EP-be az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Konfederáció (Konfederacja) nevű koalíció.

A három bejutó tömörülés közül a PiS eddig az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) tagja volt az EP-ben. A KE nagyobb tömörülései az Európai Néppárt (EPP) frakciójához tartoztak, viszont a koalíció mandátumokat érvényesíthet az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportban (ALDE) is.

A Robert Biedron Tavaszának eddig nem volt EP-képviselete, az S&D-vel együtt kampányolt. A részeredményeken alapuló mandátummegosztást még nem tették közzé. A vasárnap esti részeredmények alapján a részvételi arány 45,5 százalékot tett ki, ami közel kétszer annyi, mint az előző, 2014-es EP-választáson (24 százalék).

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Nagy győzelemre számíthat Salvini pártja Olaszországban

A Matteo Salvini vezette kormánypárt a szavazatok harmadát kapta meg.

Matteo Salvini belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes pártja, a Liga nyerte Olaszországan az EP-választásokat. A RAI, az olasz közszolgálati televízió első adatai szerint a belügyminiszter vezette párt 27-31 százalékot kapott. Ezt később 32-33 százalékra módosították. A második helyen a baloldali Demokrata Párt végzett 22 százalékkal. A Salvinival koalíciós partnerséget ápoló 5 Csillag Mozgalom 19 százalék körüli eredményt kapott.

Silvio Berlusconi volt olasz államfő pártja, a Forza Italia a negyedik lett 8,5-9,5 százalék közötti eredménnyel.

Forrás: 888.hu; Fotó: MTI

Franciaországban a Marine Le Pen jobboldali pártja nyert, megelőzve Macron liberálisait

A jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) európai parlamenti választási győzelmét erősítették meg a hétfő hajnalban kiadott részeredmények Franciaországban.

A Marine Le Pen vezette radikális párt a voksok 23,23 százalékát szerezte meg – derül ki a 98 százalékos feldolgozottságnál kiadott adatokból.
Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártja a szavazatok 22,31 százalékát kapta. Az RN várhatóan 22, a liberális EP-frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe. A részeredmények szerint az Európa Ökológia A Zöldek (EELV) párt 13,4, a balközép pártok közös listája 8,48, a radikális baloldali Lázadó Franciaország pedig 6,31 százaléknyi szavazatot szerzett.

Marine Le Pen már vasárnap este, az első becslések bejelentésekor azt hangoztatta, hogy pártja megnyerte a választásokat, és Macronnak “le kell vonnia a következtetést”, az országban előrehozott parlamenti választást kell kiírni. Édouard Philippe miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány érti a választók üzenetét, de az eredmény nem változtat a kormány reformpolitikáján.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Tizenhárom képviselői hellyel a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást, a DK négy, a Momentum kettő, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik egy-egy mandátumot szerzett (Fotógaléria!)

A Fidesz-KDNP nyerte a vasárnapi európai parlamenti EP-választást, a kormánypártok tizenhárom mandátumot szereztek, míg az ellenzék összesen nyolc képviselőt küldhet majd Brüsszelbe: a DK négyet, a Momentum kettőt, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik pedig egyet-egyet.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke korszakos győzelemnek nevezte a Fidesz-KDNP EP-választási eredményét. Rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk. Mindannyian tudjuk, hogy a népvándorlással és a migrációval egy új korszak kezdődött az európai politikában, tehát nyugodtan mondhatjuk: korszakos győzelmet arattunk – jelentette ki a kormányfő. A minden korábbinál magasabb EP-választási részvétellel Magyarország azt bizonyította, hogy európai nemzet, európai ország, Európában van a helyünk, Európa a mi hazánk is, ezért meg is akarjuk változtatni – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy értékelt: az EP-választáson három dologgal bízták meg a Fidesz-KDNP-t a magyarok, először is azzal, hogy állítsák meg egész Európában a bevándorlást. Hozzátette: a magyarok megbízást adtak továbbá a nemzetek Európája, valamint a keresztény kultúra megvédésére Európában.

Gyurcsány Ferenc DK-elnök azt mondta: az EP-választáson nem az volt a kérdés, hogy a Fidesz megnyeri-e a választást, hanem az, hogy megszerzi-e a kétharmadot, és a Fidesz elveszítette a kétharmadot.Hangsúlyozta: a tavaly áprilisi országgyűlési választáshoz képest a Fidesz elveszített egymillió szavazót, a DK pedig az alacsonyabb részvétel ellenére is csaknem duplájára növelte választói számát. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke arról beszélt: pártja feladata mostantól az, hogy a magyar egészségügy, oktatás és megélhetés pártjává váljon. Bár az eredmények azt mutatják, hogy a Momentum háromszázharmincezer szavazatot kapott, csaknem tíz százalékot ért el, és így két képviselőt is küldhet az EP-be, a pártelnök szerint alázatosaknak kell maradniuk,mert nem nyertek, a miniszterelnököt még mindig Orbán Viktornak hívják. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és EP-listavezetője kudarcnak nevezte az eredményt, ugyanakkor bejelentette, a párt elnöksége az önkormányzati választásokra tekintettel egyhangúlag úgy döntött, hogy nem mond le. Elmondta: mandátumát előzetes közlésének megfelelően nem veszi át, az MSZP választmánya szombaton dönt arról, ki kapja azt meg. A lista negyedik helyén álló Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa sajnálatát fejezte ki, hogy csalódást okoztak a választóknak, de jó hírként beszélt arról, hogy az EP-választáson Európa-szerte megerősödtek a baloldali és zöld erők.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-listavezetője, elnökhelyettese úgy vélte: a pártnak soha nem látott nyomás alatt kellett egy sorsdöntő kampányt lefolytatnia. A politikus olyan nyomásról beszélt, amelyet szerinte egyetlen másik politikai közösség sem élt volna túl. Közölte: a pártelnökség szerdán dönti el, ki lesz a Jobbik EP-képviselője. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint pártja a magyar politikatörténetben példátlan sikert aratott azzal, hogy kilenc hónappal zászlóbontása után 3,33 százalékos eredményt ért el az EP-választáson. A pártelnök úgy fogalmazott: tönkreverték” a parlamenti frakcióval bíró LMP-t és megközelítették a szintén milliárdos állami támogatással működő Jobbik támogatottságát.  A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) megfelel az EP-választáson elért 2,63 százalékos eredmény – mondta az MKKP elnöke. Kovács Gergely úgy fogalmazott: nekünk oké az eredmény. A közvélemény-kutatások alapján nagyjából ilyen eredményre számítottak, nagy meglepetés nem történt  – tette hozzá. Az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt bejelentette, hogy lemondott a párt elnöksége, miután nem szereztek mandátumot. A politikus sajtótájékoztatón a választás egyetlen pozitívumaként azt említette, hogy az LMP képes volt egy valódi sorskérdést, az éghajlatváltozást a kampány középpontjába állítani.  Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint pártja elérte célját, hiszen listát tudott állítani az EP-választásra. A politikus úgy fogalmazott, a listaállítással lehetőséget tudtak teremteni az embereknek arra, hogy egy baloldali nemzeti ellenzéki programra szavazzanak.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 99,9 százalékos feldolgozottság mellett közzétett előzetes adatai szerint a Fidesz-KDNP a szavazatok 52,14 százalékát szerezte meg, míg a Demokratikus Koalíció 16,26 százalékos, a Momentum Mozgalom 9,92 százalékos, az MSZP-Párbeszéd 6,68 százalékos, a Jobbik pedig 6,44 százalékos eredményt ért el. Nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt, így nem szerzett mandátumot a Mi Hazánk Mozgalom (3,33 százalék), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (2,63 százalék), az LMP (2,19 százalék) és a Munkáspárt (0,42 százalék). Pálffy Ilona NVI-elnök az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón elmondta: a még meg nem számolt, körülbelül hatvanezer külképviseleti és levélszavazat várhatóan nem befolyásolja a választás eredményét. Rádi Péter, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón közölte, a bizottsághoz nem érkezett beadvány választásnapi jogsértéssel kapcsolatban, a voksolás magas részvétel mellett, rendben folyt.

Forrás: MTI. Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

No ez a csöpögő hunanizmus rendelte el a stadionnak álcázott koncentrációs táborok kiépítését országosan , ezért nem jut egészségre , oktatásra , bérfejlesztésre ,a nyugdíjak rendbetételere, minden rossz e rablóból ered , ki telehordta az országot annak idején európa szemetével , csak azért nem ítélhették el , mert a mentelmi jóg védte . Nemtudom miért nem szaporítjátok golyószóróval , mert amugy érinthetetlen , mint a kazárok , de ha golyószóróval valaki magányos farkasként megsorózná talán nem élné túl , rászolgált már arra , hogy alulról szagolja az ibolyát !!!

Weber nem akar együttműködni azokkal, akik szerinte szét akarják verni Európát

Nincs stabilitás, nincs stabil többség az Európai Néppárt nélkül – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt európai bizottsági csúcsjelöltje vasárnap este. Több országban még nincs végeredmény, de már egyértelmű, hogy az Európai Néppárt adja majd a legnagyobb frakciót az új EP-ben is.

Az Európai Parlament honlapján frissülő eredmények alapján a Néppártnak százhetvennyolc képviselője lehet, míg az európai szociáldemokratáknak száznegyvenhét, ez azt jelenti, hogy akkor is a Néppárt lesz a legnagyobb frakció, ha a jelenleg felfüggesztés alatt álló Fidesz tizenhárom képviselőjével hivatalosan kilépne a pártcsaládból – írta a az Index. Weber a Politico.eu szerint arról beszélt, hogy nagyszerű kampányon vannak túl, hozzájárultak az európai demokráciához, hozzátette ugyanakkor, hogy: Nem fogunk együttműködni azokkal, akik szét akarják verni Európát.  Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke pedig kijelentette, hogy megnyerték az EP-választást, ezért csúcsjelöltjüknek, Webernek követelik az új Európai Bizottság elnöki posztját.

Forrás: Index. Fotó: MTI/EPA/Philipp Gülland

Nógrádi György: Megbukott a német migrációs politika

A német kormány migrációs politikája csőd – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap reggel.

Németországból kiutasítottak negyedmillió embert, akinek esze ágában sincs elmenni. Egyes bűncselekményeknél 90 százalékot is eléri a migráns-hátterű elkövetők aránya, és a migránsok nem akarnak dolgozni – fejtette ki a szakértő. Eközben nem tudni, ki lesz Angela Merkel utóda, és érezhető, hogy a német közéletet azért uralja a környezetvédelem, hogy ne kelljen a migrációról beszélni. A kisember nem érti, mi történik Brüsszelben, és mindennek meglehetnek a következményei az EP-választáson – mondta Nógrádi György.

Forrás: MTI; Fotó: hirado.hu

Több, mint hét tonna fűvel motorcsónakázgattak

A francia vámhatóság 7,4 tonna kannabiszt foglalt le a Földközi-tengeren egy hajón – közölte Max Ballarin, a francia vámszolgálat Földközi-tengeren illetékes részlegének vezetője szombaton, Toulonban.

Ballarin szerint a 230 csomagban lefoglalt drog becsült feketepiaci értéke 52 millió euró (mintegy 17 milliárd forint). Az akció során három feltételezett kábítószercsempészt is őrizetbe vettek. A vámhatóság tisztségviselője szerint egy megfigyelő repülőgép csütörtökön egy gyanús hajót szúrt ki hozzávetőleg száz kilométerre az algériai partoktól. A vízi járművet ezt követően francia műveleti egységek feltartóztatták és átkutatták. A török állampolgárságú három gyanúsított bevallotta, hogy kábítószert szállítottak a fedélzeten. Őrizetbe vételükkor nem tanúsítottak ellenállást. Xavier Tarabeux francia ügyész a drogfogás kapcsán felhívta a figyelmet a tiltott kannabisz-kereskedelem jelentőségére. Mint mondta, ez a kábítószer elárasztja a feketepiacot Európában.

Forrás: MTI; Fotó: nauticexpo.com

Őrizetbe vették a lyoni robbantás feltételezett elkövetőjét

A francia rendőrség őrizetbe vett egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő követte el a 13 sebesültet követelő robbantást pénteken Lyonban – jelentette be hétfőn a francia belügyminiszter.

Christophe Castaner a Twitteren közzétett bejelentésben részleteket nem írt az ügyről. A párizsi ügyészség viszont azt is közölte, hogy egy 24 éves férfit vettek őrizetbe Lyonban. A harmadik legnagyobb francia városban péntek délután fél hat után nem sokkal csomagba rejtett pokolgép robbant fel egy pékség közelében. A merénylet gyanúsítottja a biztonsági kamerák felvételeinek tanúsága szerint egy kerékpáros férfi volt, aki sötét napszemüveget viselt. A rendőrség több fényképet is közzétett az első számú gyanúsítottról a Twitteren, sok szemtanú jelentkezett is a felhívására, közülük többtucatnyit meg is hallgattak.

Rémy Heitz, a terrorizmus elleni küzdelemmel megbízott francia főügyész szombaton azt közölte, hogy az ügyben a nyomozást gyilkossági kísérlet, valamint terrorista szervezkedés és támadás gyanújával indították meg. A robbantással kapcsolatban egyelőre semmilyen szervezet nem jelentkezett – tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Letartóztatták az Újpesten eltűnt autókereskedő gyilkosait

Elrendelte vasárnap a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) annak a három embernek a letartóztatását, akik az eddigi adatok szerint megöltek egy luxusautókkal kereskedő férfit; az indíték az lehet, hogy pénzzel tartoztak az áldozatnak – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a bíróság. A Szentendre közelében meggyilkolt és elásott, negyvenhét éves korában elhunyt A. Csabának néhány napja veszett nyoma Újpesten. A Maglódon eltűnt, ugyancsak luxuskocsikkal üzletelő, ötvenéves P. Gyula ügyében egyelőre nem közölt új adatot a rendőrség.

Mint arról korábban a PestiSrácok.hu beszámolt, a vasárnap letartóztatott, három fős társaság tagjai pénzzel tartoztak A. Csabának, akivel Újpesten találkoztak, onnan Szentendrére vitték, ahol megfojtották, majd elásták. A három terhelt – egyikük szentendrei, a másik kettő budapesti – részben érdekelt volt az autóbizniszben. A BKKB közleményében azt írta, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedést egyebek mellett a szökés-elrejtőzés veszélye, a bizonyítás lehetséges veszélyeztetése – ketten közülük az elkövetés után is visszatértek a bűntett helyszínére – rendelték el, emellett összebeszélésük sem zárható ki másképp. A bíróság felhívta a figyelmet, hogy a terheltek által feltételezhetően elkövetett bűncselekmény büntetési tétele tíztől húsz évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. A terhelteket pénteken gyanúsították meg, ketten közülük beismerő vallomást tettek. Portálunk beszámolt korábban arról is, hogy A. Csaba eltűnésekor ugyancsak nyoma veszett Maglódon az ötvenéves P. Gyulának, aki szintén nagy értékű kocsikkal kereskedett; utóbbi férfi ügyében egyelőre nem közölt új adatot a rendőrség.

Fotó: Police.hu

Orbán Viktor: Brüsszelben kell változást elérni, hogy Magyarországon biztonságban érezhessük magunkat

Brüsszelben kell változást elérni ahhoz, hogy Magyarországon is biztonságban érezhessük magunkat – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délután Facebook-üzenetében.

A kormányfő a budapesti józsefvárosi Fidesz-aktivisták körében forgatott videóban a vasárnapi európai parlamenti választásokra utalva azt mondta: “változást nem a politikusok, hanem a választópolgárok tudnak elérni, most vagy legközelebb öt év múlva”. Szavazásra buzdítva hozzátette: “ne szalasszuk el a lehetőséget”

MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Metrókorrupció a Gyurcsány-korszakban: Kiderült, kik az Alstom-botrány vádlottjai, Demszky persze nincs köztük

PÁMER DÁVID

T. Károly, Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. akkori vezérigazgatója, valamint két külföldi állampolgár, Kyrill L. és Shahbaz Z. a vádlottjai a balliberális kormányzat és Demszky Gábor volt főpolgármester idején zajló korrupciós botránynak, az Alstom-ügynek – értesült a PestiSrácok.hu több, a nyomozásra rálátó személytől. A vesztegetési ügy érintettjei között egyetlen balliberális politikus sem található.

A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.

NINCS A VÁDLOTTAK KÖZÖTT POLITIKUS

Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike lehet az a Terner Géza, aki ellen évekkel ezelőtt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, ám a bíróság azt márciusban visszavonta. A vádlottak között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonás alól.

Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester szándéknyilatkozatot írt alá a 4-es metró építéséről szóló szerződés jóváhagyásáról a Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeumban. MTI Fotó: Kovács Attila

MEDGYESSY BIZALMASA A VÁDLOTTAK KÖZÖTT

A PestiSrácok.hu nyomozásra rálátó forrásai megerősítették a Magyar Nemzet korábbi információját, miszerint a négy vádlott egyike Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly. Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Bukását követően az ex-miniszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén – írta a lap.

“MŰKÖDIK A NYOMÁS”

A PestiSrácok.hu forrásai szerint a korrupciós ügynek vádlottja még W. Vilmos, az  Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető a Magyar Nemzet birtokába jutott, a nyomozati iratok között is megtalálható bizalmas levelezés szerint 2006. május 8-án elégedettségének adott hangot, és arról értesítette e-mailben Terence Watsont, az Alstom elnökhelyettesét, hogy

kizárták a Bombardier-t (az Alstom egyik riválisát). – Működik a nyomás – fogalmazott, megjegyezve: kapcsolatban marad Abával (Aba Botond, a BKV volt vezérigazgatója – PS)

Ez az e-mail abból a szempontból érdekes, hogy a dokumentumokból kiolvasható, hogy a francia társaság már 2003-tól folyamatos nyomásgyakorlással igyekezett indokolatlan versenyelőnyt biztosítani magának. W. Vilmos az – e-mailek tanúsága szerint – júniusban, a tender elnyerését követően végül tájékoztathatta a Magyarországra érkező Watsont, hogy kikkel tanácsos felvennie a kapcsolatot a magyar döntéshozók közül. Információink szerint szintén vádlott az ügyben Shahbad Z. amerikai állampolgár, illetve az osztrák Kyrill L. , aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Als­tomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János önéletrajza is szerepelt. 

Működött a nyomás. Fotó: MTI

BŰNBÁNÓ TÁSKAHORDÓ BESZÉLT AZ EGYIK VÁDLOTTRÓL

Kyrill L. neve még évekkel ezelőtt felbukkant egy „bűnbánó táskahordó” „vallomásában” is, aki a Privát Kopó bűnügyi magazinnak pakolt ki a 2010 előtti korrupciós ügyletekről. A férfi állítása szerint a szocialista kormányok idején saját maga pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak” annak érdekében, hogy a Strabag osztrák óriásvállalat tehesse rá a kezét a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett építőipari beruházásokra. A férfi hangsúlyozta, egy magyar származású osztrák állampolgár, a fentebb már említett Terner Géza rokona, A. Zoltán arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt egy osztrák úr, egy bizonyos Kyrill L. A pénzhordó elmondása szerint ott volt olyan „érdekegyeztető” megbeszéléseken, amelyen a politika pénzcsinálói, köztük Mesterházy Ernő egyik bizalmi embere arról konzultáltak, hogy milyen arányban részesülnek a vesztegetési pénzekből – írta a bűnügyi portál, hozzátéve, hogy a “táskás ember” tudott olyan, az M6-os autópálya projektjéhez tapadó hárommillió eurós korrupciós pénzről is, amely „kizárólag a balliberális érdekkörök jussa volt”.  A „táskahordó” a portálnak elmondta, hogy rálátott a 4-es metró beruházásra is, ám ennél a projektnél szerinte hárommillió eurónál lényegesen nagyobb összeg vándorolt bizonyos érdekkörök zsebébe. Szerinte ki volt adva az utasítás, hogy mekkora összegeket kellett beépíteni a projekt kivitelezési árába.  

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ezt most melyik páholyban eszelték ki , hogy csak a takarító nők a bűnösök !!! A mózes fiai páholy leszólt , hogy úgy rendezzék , hogy minden politikai maffiózó a páholyok nagymestereivel ki legyenek mosva !!! A hülye goj úgy is beveszi a mesét !!!

Nem látjátok , hogy ritkítani kell a kazár cionista rabló bandát , mert amellett , hogy kilopják a szemeinket is , még bűnszervezetben vakolópáholyokban rabolnak ki bennünket , és ha kell likvidálnak is – látsd Lovas Istvánt is !!!

A hagyma kupola minden burkolati elemeit átitattja a korupció a rablási szándék , a gyilkosságok , - nem egy ember a rendőrség markában úgy mond a kocsijukban lett meggyilkolva Hol élünk mi ???? vizipókok a szárazföldön a rablóink becsületrendért adják el hazájukat és a géppuskáink célkeresztjében nincs egy vakoló sem !!!!

Szél Bernadett lehet a Momentum főpolgármester-jelöltje – Frissítve: Szél cáfol, Fegyőr lebegtet

JURÁK KATA

Szél Bernadett lehet a Momentum főpolgármester-jelöltje – tudta meg portálunk egy névtelenséget kérő, párthoz közelálló forrástól. Ennek fényében viszont már nem is annyira elrugaszkodott Tamás Gáspár Miklós tegnapi publicisztikája, aki szintén arról ír, hogy az LMP egykori társelnöke lehet a Momentum aspiránsa. Az EP-választáson szerzett két mandátum megszerzését követően ugyanis Fekete-Győr Andrásék bejelentették: a Momentum saját főpolgármester-jelölttel rukkolhat elő. Hiába élteti tehát az ellenzéki sajtó az immár Gyurcsány Ferenc által is támogatott MSZP-s, P-s jelöltet, Karácsony Gergelyt, nagy egymásnak feszülés és sok dráma várható Budapesten az ellenék berkeiben. FRISSÍTÉS: Közben Szél Bernadett sajtófőnöke avval a tömör nyilatkozattal kereste meg szerkesztőségünket, hogy “Szél Bernadett idén semmilyen posztért nem indul.” Fekete-Győr András közben nyilatkozott az ellenzék házi “előválasztó” portáljának, az Indexnek, a cikkíró úgy foglalja össze a szavait: “Nem lehet kizárni, hogy a Momentum, vagy más részről, akár a civil szférából valaki benevez az előválasztásra Karácsony Gergellyel szemben.”

Már a héten eldőlhet, hogy a Momentum indít-e saját főpolgármester-jelöltet az őszi választásokon – minderről a 24.hu számolt be kedden. A lapnak Fekete-Győr András, a párt elnöke arról is beszélt, hogy egészen biztosan átgondolják majd az eddigi ellenzéki megállapodásokat. Mint ismert: áprilisban a Momentum Budapesten összefogott az MSZP-Párbeszéddel és a DK-val, és leszögezték, hogy az előválasztás győztesét fogják támogatni Tarlós Istvánnal szemben. Az áprilisi megállapodást Fekete-Győr tájékoztatása szerint abban a szellemben kötötték, hogy május 26-a után esetleg új pártokkal kiegészülve átgondolják az egészet. Most viszont úgy tűnik, hogy a két mandátum megszerzése arra ösztönözheti a Momentumot, hogy saját jelöltet állítsanak, aki – egy párthoz közeli forrás szerint – valószínűleg az LMP-ből ejtőernyőző Szél Bernadett lesz. Szél annak ellenére, hogy azt nyilatkozta: nem csatlakozik a Momentumhoz, mégis jelentős aktivitással vesz részt a párt rendezvényein. Megjelent például  – hűséges társával, Hadházy Ákossal természetesen – a Momentum eredményváróján, és kampányolt Donáth Annának is. 

Ez viszont jelentősen átfestheti az ellenzéki palettát, hiszen az Index, a 444 és a HVG már az EP-választást követő napon önkéntes kampányba kezdett Karácsony Gergelyt éltetve, a balliberális tömjénhez Gyurcsány Ferenc hétfői bejelentése is jelentős muníciót adott. A Demokratikus Koalíció elnöke ugyanis közölte, hogy a zuglói polgármester mögött négy párt, a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd áll, amelyek erről írásos megállapodást is kötöttek. Szavai szerint nincs ok arra, hogy bármelyikük is „elbizonytalanodjon (…) Karácsony Gergely támogatásában” – bár ekkor még nem tudhatott arról, hogy a Momentum újragondolja a megállapodást és esetleg önálló jelöltet állít. Izgalmas adalék, hogy a Momentum álláspontja is ingatag, ha Gyurcsányékról van szó. Bizonytalanságukat az is jól mutatja, hogy Fekete-Győr András nemrégiben még arról beszélt, hogy

Gyurcsánynak el kéne takarodnia a közéletből,

ma viszont az Azonnali.hu kérdésére válaszolva azt mondta, hogy akár az együttműködés is elképzelhető a Demokratikus Koalícióval. Úgy fogalmazott:

az Európai Parlamentben Dobrev Klára és további három DK-s képviselő fog dolgozni. Szerintem ők kiváló kampányt csináltak, több vitán is részt vettünk velük. Le a kalappal a kampányuk előtt, együtt fogunk velük tudni működni az Európai Parlamentben. 

Ide kapcsolódik, hogy Gyurcsány már arról beszélt az ATV-ben: a szocialisták helyett az ALDE, azaz a Gui Verhofstadt által fémjelzett liberális frakcióba ülnek majd az EP-ben, amihez Emmanuel Macron formációja is csatlakozik majd. Informátorunk mindemellett arról is beszélt, hogy a Momentum kampányában az ALDE is segített: social marketing tanácsadókkal turbózták fel a nolimpiás mozgalomból kinőtt pártot. Ezt alátámaszthatja az is, hogy az általunk megkérdezett hazai social marketing szakember véleménye szerint a korábbi kampányaikhoz képest látványos a Momentum fejlődése, akik most a lehető legmainstreamebb üzenetekkel kampányoltak, intenzív és szegmentált hirdetésekkel célozták meg a 45 év alatti korosztályt a közösségi média exkluzív hirdetési csatornáin, akiket így tudtak  mobilizálni. Azonban az kérdéses, hogy ezt a heterogén szavazói bázist milyen üzenetekkel képesek egyben tartani, ha egyáltalán képesek lesznek rá.

SZÉL BERNADETT TAGADJA, HOGY BÁRMILYEN POSZTÉRT RINGBE SZÁLLNA

Közben megkereste a PestiSrácok.hu Pusztai Emese, Szél Bernadett sajtósa, azt az üzenetet tolmácsolva, hogy Szél idén “semmilyen posztért nem indul el”. Hozzá kell tenni, hogy a PS információi sem arról szóltak, hogy elvállalta volna a felkérést, hanem arról, hogy az LMP egykori társelnökének a neve e tekintetben is forog a Momentumban.

INDEX: A MOMENTUM ÚJ FŐPOLGÁRMESTER-JELÖLTET TALÁLHAT

Az ellenzéki összefogás nagy keltetőgépe, az Index rögtön igyekezett helyre tenni az ügyet, kiemelve, hogy “sajtóhírek” szerint az EP-választáson eddigi támogatottságát megtöbbszöröző Momentum nem feltétlenül Karácsony Gergelyt fogja támogatni a főpolgármester-választáson. A hosszú kremlinológiai szakcikk idézi is Fekete-Győr Andrást, így fogalmazva:

(…) A Momentum Budapesten alig maradt el a DK-s második helyezés eredményétől, és a Momentum további három kerületben is 15 százalék fölötti eredménnyel lett harmadik, azaz komolyan mérhető tényező. A sajtóban már felmerült, hogy emiatt akár a közös ellenzéki főpolgármester-jelölt momentumos támogatása is megkérdőjeleződhet. Fekete-Győr nem kommentálta a híreket, nem mondta, hogy saját jelöltet keresnek, csak megismételte, hogy először a pártjával tárgyalják meg a részleteket, és azt a főpolgármester-jelöltet fogják támogatni, aki megnyeri az előválasztást. Nem lehet azonban kizárni, hogy a Momentum, vagy más részről, akár a civil szférából valaki benevez az előválasztásra Karácsony Gergellyel szemben.

PestiSrácok.hu, fotó:Horváth Péter Gyula/PS

 

Az MSZP kezdeményezi az uniónál, hogy vegyék el Magyarországtól a közösségi forrásokat, mert nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez (PS-videó!)

FÜSSY ANGÉLA

"Ne kapjon uniós forrást az a tagállam, amelyik nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez"

https://www.youtube.com/watch?v=fdEHTIsYl8w

Szociális Európa-programjukról, Európai Ügyészségről és jogállamiságról beszélt Tóth Bertalan MSZP-elnök, pártjuk és a Párbeszéd közös EP-listavezetője szerdán, Veszprémben. Mint kiderült, az utóbbit a szocialisták  igencsak kettős mércével mérik. Ha például Czeglédy mentelmi jog mögé bújásáról kérdezzük, akkor arra az a válaszuk, hogy “egy jogállamban így döntött a Nemzeti Választási Bizottság”. Ha a kormányzati politikát kell bírálni, pláne európai szövetségeseik Magyarország elleni hadjáratait erősítve, akkor nincs jogállam. Mosolyogva szavaznak meg egy Sargentini-jelentést, a hazánk elleni szankciók érvényesítését. Sőt, akár javasolnak is… Tóth Bertalan csak egy félmondattal vetette oda Veszprémben: azt kezdeményezik, hogy egyáltalán ne is kapjon uniós forrást az a tagállam, amelyik nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Márpedig a kormány következetes álláspontja szerint hazánk nem akar csatlakozni, mivel nem adja ki kezéből a nemzetállami szuverenitás egyik fundamentumát, az igazságszolgáltatást. A kettős mérce tettenérhető a pártelnök, EP-listavezető álláspontjában akkor is, ha a Heinrich Pecina bécsi üzletemberrel való kapcsolatról, de akkor is, ha korrupcióról van szó. A korrupció üldözése például szocialista kampányszlogen, de ha saját politikusuk, Ujhelyi István érintettsége merül fel egy erősen korrupciógyanús ügyletben, az csak a “szegedi fideszes belharc” kivetülése, és talán fel sem merül, hogy a sorozatos botrányok után legalább a kispadra ültessék.

A május 26-i választás egyik tétje, hogy Magyarországnak mennyire lesz erős képviselete, érdekérvényesítő ereje az Európai Parlamentben. Tóth Bertalan és Mesterházy Attila érvelése szerint ha a Fidesz nem marad a néppárt tagja, akkor a legnagyobb, egyben legerősebb pártszövetség a baloldalé, az európai szocialistáké lesz, ezért Magyarország érdeke az, hogy minél több szocialistát küldjön az EP-be. Szocialistákat, akik európai szövetségben hisznek és ezt erősítik, miközben a Fidesz és Orbán Viktor keletre nyit és ezzel veszélybe sodorja a szuverenitásunkat – mondják azok, akik az Európai Uniótól még csak véletlenül sem féltik a szuverenitásunkat; egyetlenegyszer sem emelték fel a szavukat, amikor fontos nemzeti hatáskörök megvonása volt a tét, de azonnal farkast kiáltanak, orosz, kínai vagy épp amerikai befolyással riogatnak, ha Orbán Viktor Moszkvába, Pekingbe vagy épp Washingtonba utazik, Putyin, avagy Trump elnök fogadja.

A KORRUPCIÓ NEM LÉTEZIK A SZOCIALISTÁK HÁZA TÁJÁN

Az MSZP országjárásának veszprémi állomásán több, napi aktualitású kérdés is szóba került, azaz csak került volna. A pártelnök ugyanis tripla csavarral, válasz nélkül pattintotta még a legegyszerűbb eldöntendő kérdéseket is. Tóth Bertalan nem vállalta fel a választ többek közt arra a kérdésre sem, hogy pártjuk kiáll-e az újabb korrupciós gyanúk ellenére is Ujhelyi István mellett? A minap írtuk meg birtokunkba került dokumentumok, számlák, szerződések alapján, hogy 220 millió forintot fizethettek ki adókerülési céllal, több cégen, köztük egy, a Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore-cégen keresztül külföldi játékosoknak a Pick Szegednél Ujhelyi István elnöksége idején. De nem foglalt állást a pártelnök Czeglédy Csaba kapcsán sem abban az ügyben, hogy a köztörvényes bűncselekményekkel vádolt MSZP-s politikus egy másik párt EP-listájára felkerülve szerzett mentelmi jogot és érte el, hogy megszüntessék vele szemben a büntetőeljárást.

A mai napon írásban kerestük meg Ujhelyi Istvánt is, akitől azt kértük, hogy interjúban reagáljon a személye kapcsán felmerült vádakra. Azt is felajánlottuk, hogy kérdéseinket előre, írásban megküldjük számára.

A videót László Petra és Füssy Angéla készítette.

Heller Ágnes tudja, hogy ez egy jobboldali ország, csak nem tudja elviselni

SZALAI SZILÁRD

Ezt a mocskos hazug penész virágot mi sem tudjuk csak ócsárolni , hogy az anyja inkább egy nagytakarítást végzett volna , mikor szaporodásra adta annak idején a fejét , ezt az ocsmány pofát nem láttuk volna az életben !!!!

A teljes tudathasadás szélén egyensúlyozó interjút közölt a 168 Óra Heller Ágnessel. A 90. születésnapját ünneplő Heller azt fejtegette a beszélgetés során, hogy a cél szentesít minden eszközt, emiatt pedig az összes ellenzéki pártnak össze kellene fognia a Fidesz ellen. Az egykori elkötelezett Kádár-káder most azért lobbizik, hogy az általa szélsőjobboldalinak (!) tartott kormánypárt eltűnjön a közéletből, de legalább a kormányzó pozícióból. Nem áll azonban meg kis hazánkban az okfejtés: jó marxista proletárként Heller a baloldali fordulatot keresztülvinné az egész világon, mivel szerinte titkon az emberek a tömegtársadalmakban látják a jövőjüket, amelyben aztán eljöhetnek a boldog kommunista békeidők.

A FELEDÉS ÁRA

Az ember sokat felejt, ha nem akar, és még többet, ha megerőlteti magát. Heller Ágnes nagyon sokat erőlködhetett, mire sikerült túltennie magát a világháború alatti megpróbáltatásain. Mikor aztán végül sikerült, úgy belelendült, hogy a nyilasok áldozatából átvedlett egy másik rémuralmi rendszer, a kommunizmus egyik fontos ideológiai káderévé, és mint ilyen, mindent megtett a polgári osztály és az azt képviselő emberek totális kiiktatásáért. Így lett például Kosztolányi művészete is a “vörös terror” áldozata.

De a nyilasterror időszaka tovább látszik fakulni az írónő emlékezetében, ha ízlelgetjük a kijelentéseit.

(A Fidesz) a szélsőjobb, ezt mindenki tudja.

Ha ez így lenne, talán nem ártana róla értesíteni Orbán Viktort is, hiszen úgy látom, még mindig beleesik olyan “hibákba”, amelyekbe az elé állított “példaképek” sosem estek volna. Például van olyan őrült, hogy teljességgel büntetlenül hagyja a fentihez hasonló, bivalyerős rágalmakat. Valószínűleg súlyosabb következményei lettek volna annak, ha valaki ’44 telén Szálasiék humanizmusát kétségbe vonja, mint amire 2019-ben Magyarországon egy kommunista agitátor számíthat, ha tömeggyilkosokhoz hasonlítgatja a törvényesen megválasztott kormányzatot.

Nemcsak a memória témakörében jelent eltévelyedést Heller kijelentése. Ugyanis nem csupán azt mondja, hogy egy szélsőjobbos párt, ami már önmagában is a fenti okokból kizárt, hanem azt is, hogy a Fidesz “a szélsőjobb”. Toroczkai meg természetesen csak tornagyakorlatokat akart végeztetni az újraalapított Magyar Gárdával Törökszentmiklóson.

A néppárt és Weber tetszik neki, hiszen hasonlítanak is. Mind Heller, mind a néppárt abból próbál megélni, hogy a liberális és világbirodalmi eszméket kergető dilettánsokat igyekszik kiszolgálni. Míg Weber a liberálisokhoz közeledik, idehaza Heller a hasonló hazai egyenlet ellentétes előjelű tényezője, aki a baloldalt próbálja a már nem is igazán megállapítható identitású Jobbikkal összeboronálni. Hiszen ahogy Machiavelli is megmondta: a cél mindig szentesíti az eszközt.

VILÁG, VAGY LEGALÁBB MAGYARORSZÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Ha a nagy proletár világforradalom még odébb is van, Heller már nagyon unhatja, hogy már 9 éve leválasztotta a magyar társadalom az MSZP-nek nevezett daganatot az ország testéről. A Fidesz ugyanis – mint azt immáron már az írónőtől is megtudtuk – bukásra van ítélve. Mint ’18-ban, meg ’14-ben. A lényeg tehát, hogy megbukik. Ha nem magától, akkor hát majd a szivárványkoalíciótól, feltéve, hogy azok nem marják szét egymást, mielőtt egyáltalán nekiállhatnának az Orbán-rezsim megdöntésének.

Bár nyilvánvalóvá vált az elmúlt években, hogy a baloldal még a saját fajtájával sem képes szövetkezni -nyilván a kommunista egypártrendszerre való visszatérés állandó vágya miatt -, Heller szerint ebbe a vidám kis társaságba be kéne venni a Jobbikot is. Ezen a ponton az egyszeri újságíró megvakarja a fejét és nem érti: most akkor lesz kormánybuktatás? Vagy Heller Fidesz-ügynök lenne, akit azért küldtek az ellenzéki sorok közé, hogy belülről bomlassza őket? Mert hogy józan gondolkodású ellenzéki érzelmű ember nem küldené be a Jobbikot a baloldali gladiátorverembe, az biztos.

Bár a kérdés bonyolult, a megoldás egyszerű. Hellernek – legyenek gondolatai bármennyire kártékonyak is a magyar társadalomra – egyvalamiben igaza volt: Magyarország nem baloldali ország. Bár soha nem is volt az, ’45 és’ 89 között szovjet barátaik, majd 1990 után az SZDSZ és az MSZP gondoskodtak arról, hogy a jövőben se legyen az.

Magyarország nem baloldali ország, és ha a baloldali barátaim azt hiszik, hogy többséget fognak kapni akár egy tökéletesen szabályos választáson, akkor nagyon tévednek.

Bár azt hihetnénk, hogy a magyar forradalmárok ezt felismerve leteszik vörös zászlóikat és visszatérnek a sarló meg a kalapács rendeltetésszerű használatához, nagyot tévedünk. Ehelyett az új baloldali mesterterv: összeborulni egy valóban szélsőjobboldali párttal, egy olyannal, amilyet elvileg le akarnak váltani. Ha pedig ennek az egésznek most semmi értelmét nem látja a Kedves Olvasó, akkor a hiba bizonyosan nem az Ön készülékében van.

Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

Mire jó Czeglédynek harmincöt nap mentelmi jog?

FÜSSY ANGÉLA

Bűn az élet !!!

De a maffiózók szabad rablásokat végezhetnek !!!

A vakolók kivakarják a börtönből , és ha jól viselkedik még kárpótlást is kiharcolnak neki , vagy jobb esetben kaphat egy becsületrendet is a hányattatot sors csapások elviseléséért !!!

Adjatok neki egy kötelet , és a hurkot készítsétek el ,mert nem biztos , hogy meg tudja csinálni !!!

De ha kivárjátok a börtönbe az ágyrácsra is felhúzhatjátok !!! Vagy a vakoló páholy kezei oda is elérnek !!!! hát akkor az új maffia állam vakolók állama lesz .

Április 19-én vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság Czeglédy Csabát, mint a DK EP-képviselőjelöltjét, jelöltté válása pedig április 22-én emelkedett jogerőre. Azóta él a bűnszervezetben elkövetett hatmilliárdos költségvetési csalással vádolt ügyvéd-politikus mentelmi joga. Joggal merül fel a kérdés, hogy a magát ártatlannak való Czeglédy miért követ el mindent annak érdekében, hogy kivonja magát a büntetőeljárás alól. Büntetőügye óta másodszor lett képviselőjelölt valós képviselői ambíció nélkül. Az országgyűlési képviselőjelöltségtől vissza is lépett, amint megvonták mentelmi jogát. Most pedig az utolsó pillanatban került fel még csak nem is saját pártja, az MSZP, hanem a DK listájának abszolút esélytelen, 36. helyére. Hacsak valami csavarral nem juttatják Brüsszelbe, a Gyurcsány-házaspár harmincöt nap mentelmi joggal ajándékozta meg hűséges ügyvédjét. De mire lehet jó Czeglédy Csabának ez a néhány nap?

Egyelőre a tapasztalt jogászok is csak találgatnak, hiszen nemhogy itthon, az európai politikai történetben sincs precedens, sehol nem volt még példa arra, hogy valaki ilyen súlyos köztörvényes bűncselekmény vádjával, vádemelést követően, mentelmi joggal érte volna el, hogy megszüntessék az ellene folyó büntetőeljárást és ne kelljen bíróság elé állnia. Azért, hogy Magyarországon ne is ismétlődhessen meg a jog és képviselőjelöltség intézményének megcsúfolása, már a nyári szünet előtt törvény születhet. Kósa Lajos és Kocsis Máté már be is nyújtották a Lex Czeglédynek keresztelt javaslatot; eszerint nem illetné meg mentelmi jog azt a képviselőjelöltet, aki ellen már jelöltté válása előtt köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás volt folyamatban.

Orbán Viktor Brüsszelbe repült, hogy javaslatot tegyen az Európai Bizottság új elnökének személyére

Orbán Viktor miniszterelnök már úton van Brüsszelbe, hogy részt vegyen az Európai Tanács ülésén – legalábbis a Facebookon közzétett fotója erről árulkodik. A miniszterelnök azért utazik Brüsszelbe, hogy az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfőiből álló testülete javaslatot tegyen az Európai Bizottság új elnökének személyére. 

Folyamatosan érkeznek Európa vezetői Brüsszelbe, az Európai Bizottság következő ülésére. Az EP hivatalos honlapja szerint   elsőként Angela Merkel érkezett 14 óra 45-kor, majd a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez 14.56-kor.A francia miniszterelnök, Emmanuel Macron 14.59-kor lépett be az Európa Parlamentbe, őt az ír miniszterelnök, Leo Varadkar, valamint a szlovák miniszterelnök, Peter Pellegrini követte. Ezekben a percekben éppen Emmanuel Macron a lehetséges jelölt személyéről beszél újságírói kérdésre válaszolva. 

Közben Angela Merkel német kancellár kedden Brüsszelben közölte, hogy az Európai Néppárt (EPP) nagy többsége támogatja, hogy Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője, a párt EP-választási csúcsjelöltje vegye át az Európai Bizottság következő elnöki pozícióját. Merkel örömét fejezte ki afölött, hogy az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete kedden nyilatkozatban rögzítette, hogy mindenképpen olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte kampányolva megismertette magát és programját az állampolgárokkal.

PestiSrácok.hu, fotó:Facebook/Orbán Viktor

Timmermans és Weber is parkolópályán, új politikai harc kezdődött a csúcspozíciókért Brüsszelben

SZARVAS SZILVESZTER

Konkrét nevekről, csúcsjelöltekről nem, csak az Európai Bizottság leendő elnökének kiválasztási folyamatáról tárgyaltak tegnap az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozójukon. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után azt mondta, az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon. Emmanuel Macron francia elnök is azt hangsúlyozta, hogy a csúcsjelölti rendszer nem vezethet automatizmushoz, miközben Angela Merkel német kancellár ismét kiállt Manfred Weber csúcsjelöltsége mellett. A munkavacsora előtt a V4-országok vezetői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével egyeztettek.

Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozójukon az Európai Bizottság következő elnökét illetően konkrét nevekről nem tárgyalt, csak a kiválasztás folyamatáról – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs után. A múlt heti európai parlamenti választások értékelésére összehívott csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta: az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon. Az uniós szerződések egyértelműen fogalmaznak: a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javaslatot tesz, az Európai Parlament pedig megválasztja a jelöltet – szögezte le Tusk. A jelöltnek meg kell szereznie mindkét testület többségének szimpátiáját és szavazatait, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt – közölte.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozatában aláhúzta, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, továbbra is Manfred Weber, akinek az Európai Parlamentben szerzett ismereteit nélkülözhetetlen politikai tapasztalatnak kell tekinteni, noha többen vezetői politikai jártassághoz kötnék a poszt betöltését. A kancellár “nagyon erős üzenetnek” nevezte, hogy az Európai Parlament, amely július elején esedékes plenáris ülésén dönt majd az uniós bizottság új elnökének személyéről, támogatja csúcsjelölti rendszert. A keddi találkozón a vezetők egyetértettek abban, hogy a következő, június végén tervezett csúcstalálkozón megpróbálnak jelöltet állítani az Európai Bizottság elnöki tisztségére – közölte. “Felelősségünk van a szavazóinkkal szemben, ezért mindenkinek toleranciát és a kompromisszumra való hajlandóságot kell mutatnia az uniós bizottság elnöke kiválasztásának folyamatában” – fogalmazott.

Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, az Európai Unió tagországainak vezetői egyetértettek abban, hogy a csúcsjelölti rendszer alkalmazása nem vezethet automatizmushoz, az uniós szerződések szerint az Európai Parlament nem javasolhat senkit sem az Európai Bizottság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata. Mint hangoztatta, az Európai Bizottság következő elnökének elismert, vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Hozzátette, véleménye szerint az uniós intézmények vezető tisztségeire fele-fele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani. A francia elnök elismerte, hogy “vannak nevek”, és “talán mások is megjelennek a következő napokban és hetekben”, de elsődleges céljának mondta, hogy a legképzettebb embereket válasszák. Hartwig Löger ideiglenes osztrák kancellár kijelentette, Ausztria támogatja a csúcsjelölti rendszert, és Manfred Weber jelölése mellett áll az uniós bizottság elnöki posztjára.

A brüsszeli csúcstalálkozó egyetlen napirendi pontjaként a tagországok állam-, illetve kormányfői egyeztetést folytattak az előző napokban lezajlott európai parlamenti (EP-) választások eredményéről, illetve a küszöbönálló európai uniós tisztújításról. Az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber. A hivatalos joganyagban mindazonáltal a csúcsjelölti rendszer sehol nem szerepel, és ezért több vezető már korábban jelezte, hogy nem ért egyet az alkalmazásával. Az Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Szakemberek szerint ugyanakkor közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta “csomag” része lehet, mivel idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.

Az Origo brüsszeli értesülései szerint az EU-csúcson “félretették” a csúcsjelölteket. A portál kedd este azt írta: ez azt jelenti, hogy nem automatikusan ők a jelöltek az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis Manfred Weber és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje helyett új jelöltet keresnek.

Vezető kép: Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babis cseh miniszterelnök, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben 2019. május 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Nyugat-európai érdekek – Akár Allahhal is összefognak… (2.)

FERKÓ DÁNIEL

A hazai sajtóban a migrációval kapcsolatos problémafelvetések között szinte alig találkozunk azzal a ténnyel, hogy egyes nyugat-európai kormányok nemhogy bagatellizálják azt a veszélyt, amit az iszlám jelent Európára nézve – Frans Timmermans az európai szocialisták csúcsjelöltje a napokban egyenesen azt állította, hogy az iszlám vallás hozzátartozik az öreg kontinenshez –, hanem számos ország titkosszolgálata még egy hónappal az európai uniós voksolás előtt is olyan akciókat hajtott végre, amelyekkel közvetlenül dzsihadista csoportokat támogattak a Közel-Keleten. Ezekkel az akciókkal évek óta az Európába irányuló bevándorlásnak adnak újabb és újabb lökést.

A Magyarországot nemrég demokráciából és jogállamiságból kioktató Judith Sargentini szűkebb hazája, Hollandia meglehetősen simlis ügybe keveredett 2018. őszén. Abban az időben az egyik holland televíziós csatorna egy olyan riportot mutatott be, amelyből kiderült, hogy a holland kormány több tonna katonai felszerelést szállított le azoknak a Szíriában harcoló dzsihadistáknak, akik évek óta Bassár el-Aszád kormányát akarják megdönteni. A MiddleEast Eye című lap forrásainak azt is sikerült azonosítani, hogy konkrétan a Jabat Al-Shamiya nevű radikális iszlám szervezettel állt munkakapcsolatban a holland kormány. Érdekes egybeesés, hogy ugyanebben az időben Rotterdam kikötőjében egy ugyanezen dzsihadista szervezethez tartozó személyt fogtak el a holland hatóságok, akit azóta bíróság elé is állítottak. A vádhatóság kimutatta, hogy a Jabat Al-Shamiya egy terrorista sejt, amely a közel-keleti nagy kalifátus létrehozásáért harcol, tehát ugyanazért a célért, mint a nemrég felbomlott Iszlám Állam. Ez a szélsőséges szervezet az Amnesty International szerint tömeges kivégzéseket hajtott végre keresztények körében, ráadásul olyan bíróságokat akartak létrehozni Szíriában, ahol az iszlám előírásai, azaz a saría szerint ítélkeznek. A holland kormány kétszínű magatartása ellenére nem hallottuk, hogy az emberi jogokra és a demokratikus értékekre oly érzékeny Sargentini asszony éles hangon kérte volna számon Brüsszelben Mark Ruttét, hazája miniszterelnökét, hogy vajon hogy lehet a több ezer civil és közel-keleti keresztény lemészárlásáért felelős iszlám szélsőségeseket munícióval ellátni.

A FRANCIÁK ÉS A BRITEK JÓ IDEJE SZÁLLÍTANAK A DZSIHADISTÁKNAK

Mielőtt hitelt adnánk azoknak a védekezéseknek, amelyeket ezek a kormányok bemutatnak – miszerint humanitárius céllal a civil lakosság segítségére akartak sietni a sátáni Aszad-rezsimmel szemben, ugyanakkor azt nem tudhatták, hogy a fegyverek illetéktelen kezekbe kerülhetnek -, azelőtt cáfoljuk meg ezt gyorsan egy másik esettel. Nagy-Britannia 2011 és 2013 között nyolcmillió font értékben adott el katonai felszereléseket a szíriai lázadóknak, konkrétan páncélozott harci járműveket, 20-25 tonnás teherautókat, testet védő harci felszerelést. Továbbá négyszáz rádiókészüléket, laptopokat. Névleg ezeket az eszközöket civil társadalmi projektek megvalósítására adták el, ám a valóságban dzsihadista csoportok voltak a címzettek. Franciaország – hasonlóan a britekhez – egész készleteket küldött az Aszad-kormány ellen harcolóknak. A francia kormány üzenetei mindig kétértelműek voltak ezekkel a szállítmányokkal kapcsolatban. A Francois Hollande vezette kormány külügyminisztere, Laurent Fabius még 2013-ban úgy nyilatkozott, hogy nem lehetséges támogatni a szíriai lázadókat, mert elkerülhetetlen, hogy a fegyverek ne kerüljenek dzsihadista harcosok kezébe. Ennek azonban ellentmond, hogy a francia kormány több esetben is fegyverekkel segített olyan iszlám szélsőségeseket, akik az adott ország világi vezetését akarták megdönteni. Ez történt 2013-ban Maliban, a sivatagi háború idején, de a líbiai polgárháború idején is. A Moammer Kadhafi rendszere ellen harcoló álcivil harcosoknak negyven tonnányi fegyverszállítmányt juttattak el a franciák a Nafusa-hegységbe közvetlenül Tripoli ostroma előtt.Másutt is beavatkoztak a franciák az Arab-tavasz idején. Jordániában és Libanonban az állami hadsereg vezetői felemelték a szavukat az ellen, hogy Franciaország lőfegyvereket ad a dzsihadista lázadók kezébe, majd a nyilvánosság előtt mindezt letagadja a párizsi politikai vezetés.

Dzsihadisták kivégzést hajtanak végre.

A NAGY VEGYIFEGYVER-PARA

A közel-keleti dzsihadisták támogatásában Nyugat-Európa vezető államai mellé 2013-ban felsorakozott a liberális Barack Obama vezette Egyesült Államok is. Júniusban az amerikai kormány közölte, hogy az USA közvetlen katonai támogatást nyújtana az Aszad-rezsim ellen harcolóknak. Arra hivatkoztak, hogy a szír kormány átlépte a határt azzal, hogy vegyifegyvert vetett be az ellene harcoló civilek ellen. Azóta is közkedvelt módszere a Nyugatnak vegyifegyver-támadásra hivatkozva támogatást nyújtani az iszlám szélsőségeseknek. Egy hónappal ezelőtt belga és francia hírszerzők azért érkeztek a szíriai Idlíbbe, hogy megrendezzenek egy provokációt. A fedett akció arról szólt, hogy az iszlamisták és a nyugati médiában csak Fehér Sisakosok (White Helmets) név alatt futó, a médiakampány szerint humanitárius mentőalakulatok, valójában dzsihadisták filmre vesznek egy olyan jelenetsort, miszerint a szír kormány és az őket támogató orosz hadsereg ártatlan civilek ellen vet be vegyifegyvert. A résztvevőknek fejenként száz dollárt fizettek azért, hogy eljátsszák, hogy mérgező kémiai anyagoktól szenvednek. A Sputniknews.com orosz hírportál szerint az sem kizárt, hogy ténylegesen vegyifegyvert alkalmaztak a forgatás során, a terrorista csoportok ugyanis nem riadnak vissza attól, hogy az ilyen jelenetekhez fogságukba került menekülteket vessenek be, akik a polgárháború óta folyamatosan próbálnak elmenekülni a térségből. A belga hírszerzők a film elkészítésében úgy vettek részt, hogy kamerára rögzítettek orosz repülőgépeket bevetés közben; a filmben aztán ezzel úgy manipuláltak, hogy lám, az oroszok a levegőből vetnek be vegyifegyvert az ártatlan civilek ellen. A nemzetközi csapat francia hírszerzői egyébként több szíriai városba is vegyifegyverekhez használatos kémiai anyagokat juttattak el, valószínűleg hasonló filmek elkészítéséhez. Ezeket a tévés anyagokat aztán úgy lehet tálalni a világ előtt, hogy a civil lakosság módszeres kiirtása zajlik Szíriában. Ennek leple alatt pedig folyamatos támogatást nyújtanak a terroristacsoportoknak, így fokozva az Európába történő elvándorlást a térségből.

Fehér sisakosok és az Al-Kaida.

„RÉGI ISMERŐSÖK” A MANIPULÁCIÓK MÖGÖTT

Ezek a manipulatív akciók nem idén tavasszal kezdődtek. A szír önkéntesekből álló „mentőosztag”, a Fehér Sisakosok hétköznapjait bemutató „Aleppó a végsőkig”című dokumentumfilmet a médiakampány végül az Oscar-jelölésig röpítette. A Fehér Sisakosok – a nemzetközi médiában ismert nevén White Helmets – humanitárius civil szervezetként mutatják be magukat, a nyugati média pedig a pártatlan segítségnyújtás bajnokaiként ünnepli őket, hiszen a felkelők által elfoglalt területeken a bombázások áldozatain igyekeznek segíteni. Azonban fény derült néhány orbitális ferdítésre.Például, hogy Kelet-Aleppóban a szélsőséges an-Núszra Front által működtetett saría bíróság épületében volt a garázs, ahol a Fehér Sisakosok a mentőautóikat tartották. Filantróp cselekedeteikkel csak a lázadók által megszállt területeken jeleskedtek, amúgy a dzsihadistákkal együtt ünnepeltek, egy színlelt mentőakciójukról készült videofelvétel miatt még a CNN is nyilatkozatot adott ki. A Fehér Sisakosok dzsihadista és mentőalakulati ruházatbanegyaránt pózoltak, jelen voltak lincselések, kivégzések helyszínén. A Fehér Sisakosok működését dicsőítő médiakampány támogatói között több furcsa hátterű „civil” szervezetet találunk. Az egyik ilyen az AVAAZ nevű online petíciógyűjtő portál. Az AVAAZ sok millió petíciót gyűjtött össze annak érdekében, hogy a nyugati államoknak joguk legyen katonai akciókat indítani Szíriában. Az aláírásgyűjtések minden esetben a Fehér Sisakosok jelzései nyomán indultak. Az AVAAZ finanszírozói között ott találjuk Soros Györgyöt, aki még 2007-ben 1,6 millió dollárral támogatta az oldal létrejöttét. Hogy az online petíciógyűjtő oldal milyen befolyásra tett szert, azt jól mutatja, hogy az Európai Parlament korábbi szocialista elnöke, Martin Schulz többször kijelentette, hogy a parlament nem hagyhatja figyelmen kívül az AVAAZ közvéleménykutatásait és az unió országainak katonai segítséget kell nyújtania a szíriai lázadóknak. Vagyis Schulz valójában a dzsihadisták támogatására szólított fel. Nem mellesleg az AVAAZ annak idején kiemelten támogatta a migrációpárti Emmanuel Macron választási kampányát is.

Merkel közös európai hadsereget szeretne. Fotó: MTI/EPA

MI ÁLL A KÖZÖS EURÓPAI HADSEREG TERVE MÖGÖTT?

Figyelemre méltó tény, hogy az Európai Unió két legerősebb államának vezetője, Emmanuel Macron és Angela Merkel régóta közös európai uniós hadsereg felállítását sürgeti; ebbéli meggyőződésüket nem rejtették véka alá a vasárnap esedékes európai parlamenti választás kampányában sem. Különösen azóta álmodoznak a közös európai hadseregről, mióta kiderült, hogy az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatos elképzeléseiket Barack Obama utódja, a migrációellenes Donald Trump nem támogatja. De vajon mi lenne a funkciója egy ilyen közös hadseregnek, miközben azt látjuk, hogy Nyugat-Európa évek óta dzsihadista hadseregeket támogat, pénzel a Közel-Keleten annak érdekében, hogy egyrészt megdöntsenek kormányokat, másrészt előmozdítsák az Európába történő migrációt? Teszik mindezt az emberi jogok és a demokratikus értékek védelmére hivatkozva. Jelzésértékű, hogy Merkel nemrég Magyarországra is utalva azt nyilatkozta, hogy ahol csorbítják a civil társadalom jogait és aláássák a jogállamiságot, az nemcsak az adott országra nézve, hanem egész Európa szempontjából veszélyes. Majd a kancellár asszony rögtön hozzátette, hogy Európa biztonsága érdekében gyorsreagálású európai hadseregre lenne szükség. Félve kérdezzük, hogy csak nem azért, hogy ez a hadsereg beavatkozzon, ha úgy érzik, hogy valamelyik általuk kijelölt uniós tagállamban sérülnek a jogállamiság alapelvei és az európai értékek? Netán, ha valahol megálljt parancsolnak a migránsoknak, akadályt gördítve ezzel az Európai Egyesült Államok megvalósítása elé?

Vezető kép: MTI

Nicolas Bay a PS-nek: Az ébredés Közép-Európában kezdődött, és Orbán Viktor volt az előfutára

Egy hosszúra nyúlt, fájdalmas időszak után most végre elkezdtek felébredni az emberek, az EP-választás tétje pedig az, hogy megállítsuk az erőszakos föderalizációt, megőrizzük az értékeinket, a civilizációnkat, és ami a legfontosabb, a józan észt helyezzük előtérbe – mondta Nicolas Bay a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjúban. A Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) EP-frakciójának társelnöke, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Gyűlés főtitkára szerint Orbán Viktor a nagy ébredés előfutára, a végeredmény pedig az lesz, hogy az emberek visszaveszik a hatalmat a brüsszeli bürokratáktól.

Tudjuk, a politikában nincsenek csodák, meglepetések viszont bármikor előfordulhatnak. Sokan reménykednek abban, hogy a migrációellenes konzervatív erők hatalmas győzelmet aratnak az EP-választáson, az elmúlt időszak nemzeti választásaiból kiindulva azonban ez egyáltalán nem biztos. Ön hisz a csodákban?

Nem feltétlenül szükséges a csodákban bízni; én magam optimista vagyok, de legalábbis magabiztos azzal kapcsolatban, hogy az embereknek megjön a józan eszük, és fel fognak ébredni az egyetemes jó ügy érdekében. Néhány éve azt látjuk, hogy az emberek, illetve a nemzetek magukra találnak egy hosszú és fájdalmas időszak után, melyek során majdnem elvesztették önmagukat. Ezek voltak az úgynevezett boldog globalizáció, a túlfogyasztás, a liberalizmus, az univerzalizmus, a progresszivizmus, illetve a határok és a védelmi vonalak teljes lebontásának az évei. Az ébredés Közép-Európában kezdődött, Orbán Viktor volt ennek az egyik előfutára. Napjainkban a szövetségeseink – vagyis azok a formációk, amelyek osztják a mi civilizációs elképzeléseinket – eljutottak a politikai felelősség szintjére mindenhol. Ha valódi mélyreható változás következik be az európai intézményekben és az általuk követett politikában, akkor azt az Európai Tanács szintjén kell kezdeményezni, az államok és a kormányok vezetői által, akik demokratikus legitimitással rendelkeznek. Az Európai Bizottsággal nem ez a helyzet. Az európai választásoknak tovább kell generálniuk ezt a mozgalmat, amelynek eredménye nekem úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen, és ahhoz vezet, hogy az emberek visszaveszik a hatalmat a brüsszeli bürokratáktól.

Fotó: Facebook

Azért mégiscsak vannak váratlan fordulatok. Az osztrák heute.at például nemrég arról cikkezett, hogy civil szervezetek állhatnak Strache megbuktatása mögött, az egyik érintett NGO pedig több szálon is Soros Györgyhöz köthető. Mit gondol erről az ügyről, és arról, hogy hogyan befolyásolhatja ez az EP-választás kimenetelét?

Nyilvánvaló, hogy megvolt a szándék Heinz-Christian Strache megbuktatására: komoly pénzügyi források, egy hónapokon át épített stratégia és egy videó, amit két éven át rejtegettek. Eltöprenghetünk azon, hogy kik szponzorálták az akciót és mi motiválta őket. A cél jól láthatóan az volt, hogy befolyásolják az EP-választás kimenetelét Ausztriában, de talán az ország határain túl is. Strache úr beismerte, hogy hibázott, és benyújtotta lemondását, de ettől még az FPÖ egy megkerülhetetlen politikai erő marad. A szövetségeseink jó munkát végeztek a koalíciós kormányban, jó eredményeket értek el a biztonság és a migráció területén, ezek mögött az eredmények mögött pedig a belügyminiszter, Herbert Kickl áll. Nem lényegtelen az sem, hogy Sebastian Kurz kihasználta ezt az alkalmat, hogy kiejtse Kickl urat és más FPÖ-tagokat a kormányból különösebb ok nélkül. Érdemes arra is emlékezni, hogy tavaly szeptemberben, az EP-ben az ÖVP gyáván a Sargentini-jelentés mellett szavazott, az FPÖ viszont –  ahogyan a teljes ENF-formáció – támogatta Magyarországot és Orbán Viktort egy olyan helyzetben, ami leginkább a moszkvai tárgyaláshoz hasonlítható.

Amiatt is kapóra jöhetett a botrány, mert ezzel egy kicsit az orosz kártyát is meg tudták lebegtetni. De miért szivárogtatnának az oroszok ki egy ilyen videót, amikor folyton azt a narratívát halljuk, hogy Moszkva a “populista” kormányokat és politikusokat támogatja?

Ez a baloldali média egyik ismert taktikája. Minden francia választáskor ezt a történetet halljuk az állítólagos orosz befolyásról, anélkül, hogy bármire is bizonyíték lenne. Még Donald Trumpnak is el kellett viselnie ezeket a vádakat évekig, mielőtt végre tisztázhatta a nevét. Kétlem, hogy Vlagyimir Putyinnak bármilyen érdeke fűződne ahhoz, hogy nyilvánosságra hozza ezt a videót, hiszen – ahogy az én pártom is – az FPÖ is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Partnerekre van szükségünk nyugaton is és keleten is, olyan diplomáciai és kereskedelmi szövetségesekre, akikkel kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás érdekeit, anélkül, hogy bárki is alárendeltje lenne a másiknak. Az Oroszország ellen folytatott “háború” árt a nemzeteknek Európában, és gyengítette az európai mezőgazdaságot is. Például jelentősen visszavetette a francia sertéshús-ipart. Mindeközben az Európai Parlament áprilisban megszavazta az Európai Jogok és Értékek nevű új programot, amely megteremti a lehetőséget az Európai Bizottságnak, hogy olyan civil szervezeteket támogasson, amelyek az “európai értékekért” állnak ki. Ezáltal liberális, progresszív propagandát csináltak az európai adófizetők pénzéből. Szóval ki avatkozik be bármibe is? Ki próbálja ténylegesen befolyásolni az EP-választás kimenetelét?

Fotó: Facebook

Nyilvánvalóan azért, hogy előbb-utóbb létre tudják hozni az úgynevezett Európai Egyesült Államokat. Kinek lehet egy ilyen formáció a legjobban érdeke? Talán Németországnak, akik úgy tűnik, már nemcsak Elzász-Lotharingiát akarják maguknak, de igényt tartanak egész Franciaországra is.

Emmanuel Macron, Angela Merkel és Jean-Claude Juncker programja az, hogy tovább mélyítsék az európai föderalizmust, az integrációt, mit sem törődve az emberek szuverenitásával és a nemzetek érdekeivel. Ez az antidemokratikus elképzelés az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatban már kinőtte a határait. Azt mondják, ha az EU nem működik megfelelően, akkor az azért van, mert az EU valamiben hiányt szenved. De mit ért el eddig az EU? Hol tart az EU napjaink problémáinak megoldásában, mint például a migráció vagy az identitás? Az EU erőltetett menetelése a föderalizmus felé a nemzeteink kollektív erőtelenségét eredményezte, pedig az európai nemzetek soha nem ragyogtak olyan fényesen, mint akkor, amikor szabadok voltak. A Nemzetek Európájának és az együttműködésnek az Egyesült Államokkal ellentétben pedig az a lényege, hogy minden ország eldöntheti, hogy mely projektekben kíván részt venni. Egyfajta európai “à la carte”, ahogy mi mondanánk, nem pedig egy Németország által dominált EU, aki lekezelően félresöpri más országoknak az igényeit, miközben tömeges migrációt küld rájuk.

Abban reménykedtünk eddig, hogy az Európai Néppárt győz majd, ez pedig eddig keresztény-konzervatív értékeket jelentett, most azonban az látszik, hogy hatalmas problémák vannak a pártcsaládon belül, hiszen az EPP egy része leginkább a baloldali, liberális erőknek kíván megfelelni. Ez a magyar kormánypártnak joggal nem tetszik, ami akár azt is eredményezheti, hogy a Fidesz elhagyja a formációt, ami az EPP számára hatalmas veszteség lenne, ami a mandátumokat illeti. Ha az EPP meggyengül, a szocialisták kerekedhetnek felül, és a Bizottság elnökét akár Timmermansnak is hívhatják.

Az állítólagos kereszténydemokrata EPP már nem hisz semmiben, kivéve az EU technokratáit és az általuk végzett károkozást. Nem értem, hogyan nevezhetik magukat demokratának, amikor olyan népszavazások eredményeibe taposnak bele páros lábbal, mint 2005-ben, amikor Franciaország és Hollandia nemet mondott az EU alkotmányára. Újraszavaztatták, hogy átmenjen; módosítást az új verzió szinte alig tartalmazott. Ennek az akciónak az egyik zászlóvivője volt az EPP. Emellett hogyan nevezhetik magukat kereszténynek, amikor elfelejtik azt, hogy a “jótékonyság otthon kezdődik”? Hogyan szerethetnénk másokat és segíthetnénk a többi rászorulón, ha nem segítünk legelőször saját magunkon? Az EPP olyan nézet mellett áll ki, mint az univerzalista, absztrakt, eldobható ember, vagyis azt is mondhatjuk, hogy a haladó baloldali nézetek mellett. Épp ezért van az, hogy együtt kormányoznak a baloldallal Németországban és Brüsszelben. Orbán Viktor és a Fidesz ezzel szemben a civilizációnk kezdetéig visszavezethető európai ember vízióját védelmezi, a görög értelmet, a római jogot és a kereszténységet. Bárhogy is lesz – még akkor is, ha egyelőre más pártcsaládokban vagyunk -, remélem, hogy együtt dolgozhatunk Orbán Viktorral és másokkal, akik szintén osztják a nézeteinket. Manfred Weber, az EPP vezetője és csúcsjelöltje úgy viselkedik, mint a Fidesz ellensége, és szembeköpi a magyarokat. Egyébként ő maga is megszavazta a Sargentini-jelentést.

Fotó: Facebook

Hogy áll az ENF a versenyben? Milyen eredményt vár az EP-választástól?

Az elmúlt időszakban nagy projekteket valósítottunk meg. Létrehoztunk egy stabil csoportot, aktívan jelen voltunk egy olyan ciklusban, amely túlságosan is konszenzusos, valamint kidolgoztunk egy hitelt érdemlő projektet a nemzetek Európájának, ezen kívül új szövetségeket hoztunk létre. A felmérések egy erős csoportot mutatnak, amely hamarosan az egyik legmeghatározóbb parlamenti erő lesz. A harcot persze a Tanácson belül is meg kell vívni. Mi úgy tudjuk megváltoztatni az EU-t, hogy az átláthatóbb, demokratikusabb és szuverénebb legyen. AZ EP-választások azt is meg fogják mutatni, hogy a projektjeink hitelesek, és hogy az emberek támogatják azokat. Ez pedig fel fogja gyorsítani a mozgalom fejlődését. A prioritásaink között szerepel az is, hogy megállítsuk az alaptalan politikai támadásokat Magyarország és Lengyelország ellen, valamint szeretnénk valódi védelmet kiépíteni a migránshullámok ellen. Feltett szándékunk még hazaküldeni az illegális bevándorlókat, és az, hogy támogassuk az országunkat, a népünket gazdaságilag és kulturálisan egyaránt. Mindenen változtatni szeretnénk, amiben az EU eddig erőtlenséget vagy az akarat hiányát mutatta.

Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a sorsunk elkerülhetetlen, és annak ellenére, hogy nyerhetünk valamennyi időt, a vége egy bevándorlást támogató Európa lesz. Orbán Viktor megtesz minden tőle telhetőt, de egyedül kevesen vagyunk a harchoz, szövetségesekre lenne szükségünk.

Lehetséges, hogy így van. Orbán Viktor és a szövetségesünk, Matteo Salvini a saját országában 90 százalékkal lecsökkentette a bevándorlást. Ezt a folyamatot folytatni kell, vissza kell állítani a menedékjog valódi értelmét, fel kell számolni az embercsempész-hálózatokat. A másik legfontosabb dolog, hogy el kell érnünk, hogy több gyermek szülessen, ahogy azt Orbán Viktor is mondta. Az AfD 2017-ben azzal a szlogennel kampányolt, hogy “Új németek? Megoldjunk mi magunk”. Olaszországban is hasonló a szándék: a családügyi miniszter Lorenzo Fontana is ezt próbálja elérni, akivel egyébként nemrég találkoztam Veronában a családügyi konferencián, ahol Novák Katalinnal is beszélgettünk erről. A család az európai civilizáció alapköve, ezért egy ösztönző családügyi programra van szükség, és be kell bizonyítanunk, hogy hazudnak, akik azt mondják, hogy a migráció szükséges és elkerülhetetlen.

Milyen eredményt vár 26-án?

A szövetségeseink sikerére számítunk, és azoknak a pártoknak a győzelmére, akik osztják a nézeteinket. Az európaiak ébredeznek, és azt mondják: “elég volt”. Nemet mondanak a brüsszeli bürokratákra, ami kárt okoz nekik. Az emberek igent fognak mondani Európára, amely csak független nemzetállamokkal működhet. A választás tétje az, hogy megállítsuk az erőszakos föderalizációt, és az értékeinket a civilizációnkat – és ami a legfontosabb: a józan észt – helyezzük előtérbe.

Vezető kép: Facebook

Néhány német és osztrák többet ér az EU-nak, mint ezer magyar

VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ

Kazár testvéreim , még nem jött össze a birodalom alapjainak a lerakása !!!!

A kurva magyarok nem engedik , hogy Európának egy új Trianont készítsünk elő !!! Ehhez hiába ittam mint egy gödény a zsidó fasizmus kilátszott az események mögött !!!

És a Hitleri leányzó már csak pók a falon a negyedik birodalom elbukott !!! Ebből nem lesz világfasizmus , bár a koncentrációs táborok már állnak igaz álcázottak , de csak a jelszónak kell megváltoznia és beindul a halál gyár !!!!

A magyar kormány és a brüsszeli elit közti sorozatos konfliktusok nyomán rendszeresen felmerül a vád, hogy Orbán Viktor kivezeti az országot az EU-ból, illetve a másik oldalról az igény, hogy el kéne hagyni az ilyen zsarnoki, birodalomépítő uniót. Pedig ha a szervezet működésének mélyére nézünk, akkor nem az a valódi kérdés, hogy miért vagyunk bent, vagy miért nem lépünk ki, hanem az, hogy az Európai Unió miért nem képes igazságosan működni és megfelelni a saját szabályainak. Ott azt látjuk, hogy a nyugat még mindig nem vetkőzte le a gyarmattartó jellemvonását, amelyet ugyanúgy kétszínűséggel leplez, mint egykor.

Két napja keltett széles körű felháborodást, hogy az Európai Unió Bírósága elmeszelte a földtörvényt, amely megszüntette azt a gyakorlatot, hogy zsebszerződésekkel külföldi kézre játszottak magyar földterületeket. Az ítélet indoklása szerint a törvény uniós jogot sért, mert a más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével nem teljesíti a tőke szabad mozgásának elvét. A magyar földtörvény értelmében egyébként külföldi állampolgár is vásárolhat magyar termőföldet, ha igazolhatóan Magyarországon él, ő maga gazdálkodik rajta, és elvégezte az aranykalászos gazdatanfolyamot. A haszonélvezeti jog ezzel párhuzamosan már kizárólag a tulajdonos közeli hozzátartozója javára tartható fenn, így tehát a követelménynek nem megfelelő haszonélvezeti jogokat is megszüntették. Ezzel nemcsak az új zsebszerződések megkötését próbálja meggátolni a magyar állam, hanem a változatos módszereket használó régiek jelentős részét is érvénytelenítette.

Egy német agrárcég tulajdonosai, valamint egy osztrák állampolgárságú vállalkozó közigazgatási eljárást indítottak az elvesztett haszonélvezeti joguk miatt. Az illetékes magyar bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kért az összevont ügyekkel kapcsolatban az EU Bíróságától, amely 2018-as ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal. Ezt az ítéletet meg sem várva az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen ugyanebben az ügyben – az erről döntő, szintén elmarasztaló bírósági ítélet érkezett meg most.

NEM KELL A PONTOS SZABÁLYOZÁS, CSAK A JÓ SOK TŐKE ÁRAMOLJON SZABADON!

Mezőgazdasági ügyekben a kis- és közepes birtokok kialakítása, a vidéki lakosság megtartása és a spekuláció elleni fellépés fontos cél, amely érdekében az államok szabályozhatják a szektort, ám ezek a célok ütköznek a tőke szabad áramlásának elvével. A bírósági gyakorlatban azonban az utóbbi egyre erősebben érvényesül az agrárium érdekeivel szemben. Ez a szabályozás kárára megy, ami uniószerte birtokpolitikai bizonytalanságokat okoz, mert gyakran nem világos, miként lehet jól összeegyeztetni a tagállami szabályokat az uniósakkal. És mit tesz az Európai Bizottság ebben a helyzetben? Ahelyett, hogy a pontosabb szabályozáson dolgozna, összehangolná az agrárérdekeket, inkább rászáll az új tagállamokra, hogy kedvezzen a régieknek.

Mindennél fontosabb az uniós vezetés számára, hogy a régi, gazdagabb tagállamok tőkéje korlátlanul áramolhasson a mezőgazdaságban is. (kép forrása: oemoffhighway.com)

Ugyanolyan horderejű dolgokért sokkal lelkesebben vizsgálja az EB a 2004 óta csatlakozott tagállamokat, mint a régieket, amikor pedig kénytelen válaszolni az ennek okát firtató kérdésekre, akkor rendszeresen önellentmondásokba keveredik. Azt állítja, hogy minden tagállamot vizsgálnak, aztán ha kiderül, hogy mégiscsak megkülönböztetett figyelmet kapnak az újak, akkor arra hivatkoznak, hogy ezekből a tagállamokból érkeznek panaszok. Ha kiderül, hogy a régi tagállamokból is érkeznek hivatalos panaszok, akkor az a kifogás, hogy a régi tagállamokban több panasz merül fel, amikor pedig ennek is a fordítottja igazolódik be, akkor hallgatásba burkolóznak, de persze a régi tagállamok ellen még ilyenkor sem sietnek a kötelezettségszegési eljárás megindításával.

MINDIG VAN KIFOGÁS, MIÉRT NEM MOZDULNAK MEG

Amikor nagyjából ötven német személy indított egyéni eljárást az osztrák szabályozás miatt, az Európai Bizottság megvárta ennek a pernek az ítéletét, majd azt, hogy Ausztria nem hajtotta végre az ebben foglaltakat, és csak akkor indította meg a kötelezettségszegési eljárást. Emlékezhetünk, hogy a magyar földszabályozás ügyében az EB-nek esze ágában sem volt megvárni az egyéni perek ítéletét, pedig ott csak néhány személy indított eljárást, nem ötven. Ennek ellenére már az egyéni perek lezárulta előtt egy évvel szorgosan Magyarország nyakába varrta a kötelezettségszegési eljárást.

Érdekesség, hogy a szlovák kárpótlási törvény ügyében (erről ITT írtunk bővebben) nem volt ilyen lelkes a Bizottság, hogy fellépjen. Ekkor éppen az egyéni perek lehetőségével magyarázta, miért nem indít kötelezettségszegési eljárást, és erre még most sem hajlandó, holott a legújabb állásfoglalásában már maga is elbizonytalanodott, és nem tudta egyértelműen megválaszolni, hogy lehetséges-e egyéni pereket indítani az ügyben. Ez ráadásul nem olyan közvetett, de teljesíthető feltételeket szab, mint amilyeneket a magyar földtörvény alkalmaz, hanem állampolgárságon alapuló, közvetlen diszkrimináció, amely a lehető legsúlyosabb eset. Az Európai Bizottság, „a szerződések őre” itt mégsem lép, az ezernél több károsult ellenére sem, hiszen emögött nem húzódik meg semmilyen régi tagország érdeke.

Az Európai Bizottság odaadóan szolgálja a régi tagállamok érdekeit, így az újak érdekeire sem erő, sem kedv nem marad. Fotó: twitter.com

Reméljük, hogy a magyarokat érintő kárpótlási ügyekben az uniós intézmények a jövőben a jog talaján állva fogják orvosolni a jogsértéseket

– nyilatkozta ezzel kapcsolatban a PestiSrácoknak Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.

ÖNMAGÁT ÜNNEPLI A SAJÁT SZABÁLYAIT MEGSZEGŐ EU

Ez az Európai Unió hirdeti tehát önmagát a kiegyensúlyozott jogállamiság csúcsaként, és állítja a szőnyeg szélére például Magyarországot és Lengyelországot, a jogállamiságuk állapotáért aggódva. Ha a folyamatok valódi működését nézzük, akkor viszont világossá válik, hogy a Nyugat még mindig ragaszkodik a gyarmattartó attitűdjéhez, másodrangú tagokként tekint a 2004 óta csatlakozottakra, és ezt az EU intézményi működésében is érvényre juttatja a mi rovásunkra. A „közös értékek”, a jogállamiság és a szabadság hangzatos jelszavai még mindig azt jelentik a gyakorlatban, hogy csendben eltűrhetjük a másodrangú helyzetünket, mert a nekünk fontos ügyek úgyis elsikkadnak a brüsszeli bürokrácia zegzugaiban. Az EP-választások tétje tehát nem csupán a bevándorlás megakadályozása, hanem a liberális elit által kisajátított Európai Unió tisztességes, saját szabályait betartó működése is.

Merkel antiszemitázza, Timmermans bigottozza Orbánt Salvini miatt

AMBRUS PETRA

“Orbán és Salvini drámai szerelmi jelenete olyan, mintha a családok érdekeit tartanák szem előtt, de valójában ez az egész a diszkrimináción alapul” – mondta Frans Timmermans a két politikus találkozójáról. Markus Söder bajor miniszterelnök szerint pedig azok után, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztették a Néppártban, mindenképp baljós jelnek kell tekinteni az olasz belügyminiszter budapesti látogatását.

Matteo Salvini tegnap látogatott Magyarországra, hogy létfontosságú, főként az EU-val és migrációval kapcsolatos kérdésekben tárgyaljon Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök szerint Salvini Európa legmeghatározóbb politikusa, aki elsőként állította meg az illegális migrációt a tengeren, míg a magyarok a szárazföldön. Az olasz belügyminiszter világossá tette: nem titkolt célja, hogy Orbánnal közösen egy új, valódi értékeken alapuló Európát hozzanak létre. Az Il Giornalehozzátette: egyértelműen az európai parlamenti választások állnak a találkozó hátterében, ezzel is erőt demonstrálva ellenfeleiknek.

SÖDER: ORBÁNÉK TALÁLKOZÓJA SEMMI JÓT NEM JELENT

A két politikus találkozójáról azonban nem mindenki vélekedett pozitívan. Német és olasz lapoknak nyilatkozva Markus Söder bajor miniszterelnök (a CSU vezetője) azt nyilatkozta, mindenképp baljós Orbán és Salvini találkozója:

Nyilvánvaló számunkra, hogy ki van zárva az együttműködés köztünk és a jobboldali populisták közt. Salvinivel, Le Pennel, vagy akár az AfD-vel egyszerűen ki van zárva a kooperálás, azt pedig mélységesen sajnáljuk, hogy Magyarországra is erre az útra lépett.

Söder hozzátette: azt remélte, hogy a Fidesz felfüggesztése a néppártból pozitívan fog végződni és Orbán észhez tér, Salvinivel való találkozása azonban rosszat sejtet a háttérben. Angela Merkel mindezt kiegészítve úgy fogalmazott: nemet kell mondani a Fidesz antiszemitizmusára.

Matteo Salvini és Orbán Viktor. Fotó: Horváth Péter Gyula

TIMMERMANS: DISZKRIMINÁCIÓN ALAPUL ORBÁN ÉS SALVINI “SZERELME”

A Corriere della Sera olasz internetes hírportálnak nyilatkozott Frans Timmermans is, aki szerint a két politikus “drámai szerelmi jelenete” látszólag a családok megerősítéséről szól, valójában az egész a diszkrimináción alapul.

Biztos vagyok benne, hogy Európában az emberek elegük van a bigottságból; inkább előre haladnának, hogy leküzdjék a diszkriminációt, hogy a nők és a férfiak egyenlő bánásmódban részesüljenek, hogy béke és elfogadás legyen különböző népcsoportok és vallások között, és inzultusok nélküli párbeszédek alakuljanak ki

– vélekedett az Európai Bizottság alelnöke.

Vezető kép: Twitter.com