A mi terror fasisztáink csak most építik ki a koncentrációs táborokat , de a megsemmisítő tábor már kulcsra kész !!!

A mi terror fasisztáink csak most építik ki a koncentrációs táborokat , de a megsemmisítő tábor már kulcsra kész !!!

300 év meghamisított történelem

https://www.youtube.com/watch?v=dbxWnMhEqjc

Hogyan működik a globális fasizmus? - Facsar Imre, Jakab István

https://www.youtube.com/watch?v=SFLDdvLmQ8o

Mózes a keresztfán - Facsar Imre, Jakab István

https://www.youtube.com/watch?v=BcFaI-8YWdY

A magyarok szava élesebb, mint a kétélű kard - Facsar Imre, Jakab István

https://www.youtube.com/watch?v=wZM3EE2c558

Lakatos Pál: Nem volt rendszerváltás! 

Az, hogy nem volt rendszerváltás,1995 óta világos előttem. 
Hogy az MSZMP negyedik vonalából jött pártkatonák kábítottak bennünket, rendszerváltozást hazudva nekünk, az sem volt kétséges. 
Hogy ezt a rendszerváltozást az MSZMP ügynökei csinálták, néhány jó indulatú magyart is magukkal rántva a mocsokba, szintén világos. 
Ígéretek ígéreteket követtek, ami aztán ígéret is maradt csupán. 
Közben persze a vörös ősök utódai, feledve nagyapjuk, apjuk és anyjuk lángvörös múltját, meg a saját ifjonti vörösségüket, vérszomjas kommunistákról ordítoznak. Ijesztve kábítanak. A lényeg, hogy félj, mert ők úgyis megmentenek téged, hazudják és hitegetnek galádul. 
Emlékszem, Antall szociális piacgazdaságot hirdetett, ahol külön figyelem övezi majd, a veszélyes élethelyzetbe kerülő magyarokat. 
Aztán mi lett belőle, hajléktalanság, nincstelenség, kilakoltatás, sok esetben nyomor. A tolvajlások következményeként meg kialakult a mérhetetlen gazdagság, csillogás. A milliárdosok rendkívül vagyonos, igencsak szűk köre parádézik nyomorunk fölött, vihogva. A koldussá tett sokadalom földön fetrengő teste felett szenvtelenül átlépve. 
A kiváltságok megszűnése is az ígéretek között szerepelt. Szinte undorral emlegettük akkor, hányféle jussuk is lehetett az akkori hatalmasoknak, az MSZMP felsőbbrendűinek. Feledjük el ezt örökre, hirdették nekünk, s bizonyítékként milyen gyakran mutogatták fényképen a Kútvölgyi Kórházat, mint egy olyan intézményt, ahová csak a vezérkar kivételezett tagjai juthattak be. A balatoni pártüdülők meg szinte szitokszónak bizonyultak. 
Ma már sok kórházban sok-sok kis Kútvölgyi van. Csak a vezérek számára fenntartva. A Balaton part meg lassan becsukódik előttünk. 
Oligarcháké, kebelbarátoké lett az egykori jussunk. Kastélyok, szántóföldhektárok tízezer számra, ezeket is ellopták tőlünk. 
Iskoláink pusztulófélben, miközben az ő gyerekeik, unokáik, sok milliós éves tandíjért külföldi iskolák tanulói. Eközben persze hitről, nemzetről papolnak nekünk. 
Lengenek a piros-fehér-zöld zászlók, peregnek a dobok, 
unos- untalan szól a Himnuszunk, a korábban tiltott Székelyhimnusz társaságában. Tudták rólunk mennyire kiéhezettek voltunk nemzeti jelképeinkre. Álságosan megadták hát nekünk, s miközben mi elérzékenyülve figyeltük zászlóink lobogását, ők maguk alá seperték a nemzet örökös jussát, gyárat, földet, elszakított nemzettestvéreink jóindulatát. Hitünkben gyaláztak meg bennünket. 
1990. május másodika. Állok az Országház előtt a Kossuth-téren. Megalakul az első szabadon választott parlament. Gyülekeznek a képviselők. A parkolóban Trabant Trabant hátán. 
Már akkor kezdték a porhintést. 
Ma meg már nem is dugják a vagyont. A mélygarázsban terpeszkednek az igazi luxuscsodák. 
Fáradalmaikat meg luxusjachtjaikon, a saját maguknak megvásárolt sziget közelében pihenik ki. Az Adrián. 
Masíroznak a katonák, történelmi zászlóinkkal menetelnek. 
Gátlástalan, erre kiképzett fiatal hadosztályok vették át felettünk az uralmat, száműzve az érzelmet, a megértést, az együttérzést. És közben röhögnek rajtunk, egyre csak röhögnek. 
Jól megszopták ezt a polgári szöveget, jelentette ki nem is olyan régen közülük az egyik. 
És ő is röhögött hozzá egy nagyot. 
Miközben lassan semmi sem a mienk. 
Látványország lettünk, hangzatos, kábító jelszavak kíséretében. 
Hazánk kifosztása, a legalább 3 millió magyar dübörgő vastapsa kíséretében, rendületlenül tart. 
Éljeneznek, abban a hitben, hogy az ő asztalukra néhány morzsával több jut majd. 
Nekik is megköszönhetjük a nyomorunkat. 

---

Az egykulcsos adóról érdemes tudni! 
Jelenleg 15 százalék személyi jövedelemadót fizet a minimálbéres is, a havi ötmilliós jövedelmű is. Ez azzal jár, hogy mivel egyre több a magas jövedelmű potentát például, a kieső adóbevétel egyre nagyobb. Korábban volt kétkulcsos vagy háromkulcsos adó is. Az egykulcsos adó miatt kieső óriási bevételt igyekeznek a világ legmagasabb áfájával (27 százalék) beszedni. Az áfa közismerten a kisember különadója... Vagyis a magas jövedelműek miatti kiesést a jövedelemhez alig jutók fizetik ki! 
Az országgyűlési képviselők miért nem szorgalmazzák az egykulcsos adó eltörlését, és a többkulcsos adó visszavezetését? Mert ők is kb. 100 ezer forint nettóval jobban járnak általa... Vagyis akkora plusz jövedelemhez jutnak, mint amennyi nettó jövedelemhez egy minimálbéres jut! 
Korábban volt járulékplafon. Például 500 ezer forint jövedelemig fizettek járulékot, az ment a nyugdíjalapba, a többi után nem! Most nincs járulékplafon, tehát az összes jövedelem nyugdíjalap lett. Ez azzal jár, hogy hamarosan megjelennek a havi 4-5 milliós nyugdíjak! Aki aktív korában jól megszedte magát, az nyugdíjasként is nagyon jól fog járni. Sajnos nemcsak járulékplafon nincs, de nincs nyugdíjplafon se. A klientúra miatt lehet ez így, mert hát a Fideszes guruk is öregszenek... 
Lesznek a minimálbér után 70 ezer forintos nyugdíjak, és a havi ötmillió+prémium+jutalom jövedelműek miatt 4-5 milliós, vagy még annál magasabb összegű nyugdíjak! 
A nyugdíjkassza nem a 70 ezer forintos nyugdíjak miatt fog bajba kerülni... 
Az egykulcsos adót alkotmányos védelem alá helyezte a Fidesz, a magyar termőföldet, a vízbázist, az egészségügyet és a nyugdíjat nem!! Kinek mi a fontos ugyebár... (F.I.) 

Andrew Jackson az USA 7. elnökének sikerült legyőznie a bankot 

Barbara Kovács 

Egyedül, Andrew Jackson az USA 7. elnökének sikerült legyőznie a bankot, és visszavenni a pénzkibocsátás jogát. Kétszer is volt ellene merénylet, de megúszta. Nem is emlegetik őt sűrűn, sőt egyáltalán szót sem ejtenek róla, nem régen még a szobrát is eltávolították. 

"Ő maga legnagyobb politikai tettének a második Bank of America The Second Bank of America elleni nehéz, hosszú, de végül sikeres küzdelmét tekintette (az igyekezett kicsikarni a kormány újabb 20 évre szóló engedélyét fiat currency a nemzeti valuta kibocsátására, ami után kamatjövedelmet zsebelt volna be, kiuzsorázva magát az államot). Alapvetően hozzájárult a licenc megújításának elutasításához 1836-ban, de 1841-ben is. Ezzel lehetővé vált hogy az állam fokozatosan nullára csökkenthesse adósságát a Bankkal szemben, s jelentős gazdasági többletet halmozzon fel. 

A második Bank of America privát tulajdonosi köre meg akarta kaparintani, illetve tartani a dollárkibocsátás, a pénzkínálat és -forgalom, s ezáltal az amerikai gazdaság irányításának jogát, tetézve azzal hogy a kormány a banknak kamatot fizet minden kibocsátott dollárért (ez az elv működött, amikor Észak-Amerika még angol gyarmat volt s a Bank of England a haszonélvező - s kiváltó oka volt a függetlenségi háborúnak). Jackson ezzel szemben a kamatmentes dollárért küzdött, a Kongresszus által szabályozott pénzkibocsátásért, a gazdaság valódi szükségleteivel és fejlődési ütemével összhangban. (miáltal az ország polgárai választott képviselőik útján gyakorolják a monetáris politikát). Ez az elv volt az egyik fő témája már kormányzói jelöltsége idején s szilárdan képviselte egész politikai pályafutása alatt. 

1835-ben túlélte az ellene elkövetett gyilkossági kísérletet, amikor a merénylő egymásután két pisztollyal is megkísérelt közvetlen közelről rálőni, ám csodával határos módon mindkét pisztoly csütörtököt mondott, s az elnök a sétabotjával pacifikálta a merénylőt (meggyőződése volt, hogy a Bank kísérelte megölni őt). 

1845-ben természetes halállal hunyt el. Sírhelye Tennessee államban, Nashville-ben, a Hermitage ültetvényen található. Sírkövén olvasható élete mottója "I killed the bank"(Megöltem a bankot). 

Jacksont máig úgy emlegetik, mint az egyetlen elnököt aki képes volt megszabadítani az Egyesült Államokat az államadósságtól és aki teljesítette valamennyi választási ígéretét." 

---

Ismét 1 végrehajtói horror!!! MA KAPTUK 

9.2 milliót vett fel az áldozat 2008-ban, amit 2011-ig bírt fizetni (3x-os törlesztő). 
Most megkapta a végrehajtási záradékot és a bírósági végrehajtói felhívást. Nem hitt a szemének. 
A hiteléből 14.5 millió Ft tőke- és 4.1 millió Ft kamattartozás lett, ami "még csak" 18.6 millió Ft. 
Viszont a végrehajtói felhívásban 33.8 millió Ft. összkövetelés áll. 
Miből? 
A végrehajtó 9 millió munkadíjat, 
4.4 millió költségátalányt és 
1.3 millió jutalékot számol fel és követel. 
Ez összesen 15 millió Ft. végrehajtói költség. 

Emberek!!! Hol élünk???!!! A tőkekövetelés 100%-val megegyező végrehajtói jutalék. Mi ez, ha nem uzsora??? Nem hivatkozhat tévedésre sem, mert akkor azonnal rúgják ki ekkora "tévedés" miatt!!! 
Mellékesen a 9.2 milliós hiteléből lett összesen 33.8 millió Ft-os tartozás - és ezt még le is merik írni. 

Természetesen nem hagyjuk. Kifogással élünk, panaszt teszünk a végrehajtói kamaránál, kezdeményezzük a végrehajtó azonnali kizárását és továbbítjuk a pénzügyi jogok biztosának is és fel is kívánjuk jelenteni. Ha mi nem vagyunk, akkor ki védi meg tömegesen az áldozatokat ezektől a hiénáktól??? 

Zomborszky-Fehér Zsolt 
Devizahitelesek Mentőöve (FB-on is) 
az Otthonvédelmi Tanács tagja 

Az Európai Bíróság vizsgálja a devizahiteles törvényeket – C-51/17. sz. (Ilyés)

Az Európai Bíróság csütörtökön (2018. február 22-én) tárgyalja a C-51/17. sz. (Ilyés) ügyet.

A Bíróság azt vizsgálja, vajon összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek tartalma az Uniós joggal.

Az eljárást nagy érdeklődés övezi, mert az eljárás eldöntheti azt a kérdést, hogy vajon a bankok vagy a fogyasztók viseljék-e az árfolyamkockázat okozta költségeket.

A C-51/17. sz. (Ilyés) ügy a második ügy, abból a jelenleg nyolc eljárásból, amelyik jelenleg a deviza-alapú hitelekkel kapcsolatban az Európai Bíróság előtt folyamatban van.

A magyar devizahitelesek kálváriája azért foglalkoztatja az Európai Bíróságot, mert az Alkotmánybíróság nem védi a demokratikus értékeket.

Olvassa el a 2018. február 20. napján közzé tett angol nyelvű sajtóközleményünk magyar fordítását!

---

Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!

---

FORDÍTÁS

Megfelelnek-e az Uniós jognak a magánjogi szerződésekbe visszamenőleges hatállyal beavatkozó törvények?

A fogyasztók és a bankok már több éve vitatkoznak a magyar bíróságokon az úgynevezett deviza-alapú hitelszerződések érvényességéről. A fogyasztók azért perelnek, mert meggyőző érveik vannak arra vonatkozóan, hogy a deviza-alapú hitelekben rejlő árfolyamkockázatot a bankokra hárítsák. Az Országgyűlés 2014-ben és 2015-ben több törvényt fogadott el e jogviták megoldása szándékával. Ezek a devizahiteles törvények védik jelenleg a bankokat attól, hogy az árfolyamkockázat miatt további veszteségeket szenvedjenek.

A C-51/17. sz. ügy tárgya azok a törvényi rendelkezések, amelyek a deviza-alapú hitelszerződéseket visszamenőleges hatállyal módosították. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§ 1. bekezdése törli a deviza-alapú hitelszerződésekből 2014-ig szereplő azon szabályokat, amelyek a devizaátváltások költségeivel terhelték a fogyasztókat (árfolyamrés). A törvény megtiltja a külföldi pénznemeknél az eladási- és vételi árfolyamok alkalmazását. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése pedig egy új rendelkezéssel egészíti ki a deviza-alapú hitelszerződéseket. Ez az új rendelkezés arra kötelezi a bankokat, hogy pénznemek közötti átváltásoknál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát alkalmazzák.

Mivel az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a deviza-alapú hitelszerződéseket, ezért a bankoknak vissza kellett fizetniük a fogyasztóknak a 2014 előtti devizaátváltásokból származó tisztességtelen nyereséget.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is jóváhagyta a devizahiteles törvényeket, Az AB álláspontja szerint összeegyeztethető a demokratikus értékekkel, ha az Országgyűlés beavatkozik magánjogi jogviszonyokba, és azokat visszamenőleges hatállyal módosítja.
A Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult a C-51/17. sz. ügyben az Európai Bírósághoz: vajon összeegyeztethető-e a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése az uniós joggal?

A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése egy lényeges szerződési feltétel, mert fontos szerepet játszik abban, hogy a bankok a devizakockázatot a fogyasztókra hárítsák. Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése érvénytelen lenne, akkor a devizakockázat átruházása is érvénytelenné válna, és a fogyasztók megszabadulnának az árfolyamkockázat okozta eladósodástól.

A fogyasztók azzal érvelnek, hogy a devizakockázat átruházásával kapcsolatos valamennyi rendelkezés tisztességtelen, mert azok megfogalmazása nem világos és nem érthető. Emiatt ezek a rendelkezések nem fejtenek ki joghatást. A fogyasztóknak tehát kisebb összeget kell visszafizetniük a banknak ahhoz képest, amit a bankok a forintosítás óta követelnek.

A Bankok azzal érvelnek, hogy az Unió joga nem alkalmazható azokra a szerződési feltételekre, amelyek törvényalkotás útján, utólag, váltak a deviza-alapú hitelszerződések részévé. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése kógens magyar jogszabály, attól a bankok nem térhettek el. A bankok álláspontja szerint a devizahiteles törvények írják elő, hogy a fogyasztóknak kell viselniük az árfolyamkockázatot. A bíróságoknak nincs joguk vitatni az Országgyűlés döntését azáltal, hogy az uniós jogot alkalmazzák a a devizahiteles törvények rendelkezéseire.

A C-51/17. sz. ügy betekintést nyújt a magyar jogi gondolkodásmód rejtelmeibe. Az Európai Bíróságon dolgozó, a magyar nyelvet nem ismerő jogászok megismerkedhetnek a magyar jogrendszer működésével. A C-51/17. sz. ügy iratai szerint sem a Fővárosi Ítélőtábla, sem az érintett felek nem kérdőjelezik meg az Országgyűlés azon hatáskörét, hogy beavatkozzon magánjogi jogviszonyokba, és visszamenőleges hatállyal módosítsa azok tartalmát. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság sem kérdőjelezi meg ezt a magyar joggyakorlatot. A Bizottság jogi képviselői nem idézik az Európai Bíróság visszamenőleges hatályú törvényalkotását tiltó ítéleteit.

A felek csak arról a kérdésről vitatkoznak, hogy az Országgyűlés által beiktatott szerződési rendelkezések eleget tesznek-e az Unió fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek. Tehát köti-e az Országgyűlést az Unió joga, akkor, amikor alkotmányos jogosítványait arra használja, hogy átírja magánjogi szerződések tartalmát. C-51/17. sz. ügyhöz hasonló jogvita soha nem fordulhat elő az Európai Unió azon tagállamaiban, ahol tiszteletben tartják a jog uralmának elvét.

Az Alkotmánybíróságnak köszönhető az, hogy az Európai Bíróságnak kell döntenie a devizahiteles ügyekben. Az AB több eljárásban is vizsgálta a devizahiteles törvények jogszerűségét, de egyetlen alkalommal sem emelte fel a szavát a demokratikus értékek védelme érdekében. A demokratikus értékek tiltják az Országgyűlésnek azt, hogy magához ragadja az igazságszolgáltatás hatáskörét és törvényi beavatkozással próbáljon igazságot tenni a bankok és devizahitelesek között.

A Fidesz-kormány az elmúlt évek során saját hűbéreseivel töltötte fel az alkotmánybíróságot. Ennek eredményeként az AB már nem független bíróságként felügyeli az Országgyűlés által meghozott törvényeket. Az AB ítélkezési gyakorlata kiszolgáltatja a magyar társadalmat a diktatórikus hatalmi elit önkényének.

Aki védelmet akar kapni a jelenlegi hatalmi elit önkénye ellen, annak nem az Alkotmánybírósághoz, hanem az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia jogvédelemért.

PITEE

C-51/17 – Ilyés és Kiss ügy, Benyújtva: 2017.01.17., Szóbeli tárgyalás 2018.02.22.

Európai Unió Bírósága – Második tanács
Marko Ilešič, Szlovenia
Allan Rosas, Finnország
Camelia Toader, Románia
Alexandra (Sacha) Prechal, Hollandia (előadó bíró)
Egidijus Jarašiūnas, Litvánia
Főtanácsnok: Evgeni Tanchev, Bulgária

Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE)

A PITEE Egyesület célja jogállami módon rendezni a devizahitelesek helyzetét. Ehhez nem új törvényekre van szükség, hanem arra, hogy a bíróságok kikényszerítsék a törvények betartását.

Bankárkormány

Press Release No. 26

Budapest, 20 February 2018

Is legislation that intervenes with private law matters and has retroactive effect compliant with Union law?

The European Court of Justice is preparing to hear Case C-51/17 (Ilyés) this coming Thursday (22.02.2018). The Court is reviewing the compliance of Hungarian foreign currency (FX) loan legislation with Union law. The proceeding is in the focus of Hungarian public interest because it affects the question of which party should bear the costs of exchange rate risk. Case C-51/17 (Ilyés) is the second of eight cases currently pending before the Court in regard to Hungarian FX loan legislation. The Hungarian FX debt crisis escalated to the European Court of Justice because the Hungarian Constitutional Court does not provide protection against violations of democratic values.

Consumers and banks have been battling in Hungarian courts for several years now over the validity of so-called foreign exchange (FX) consumer loans. All of these lawsuits were initiated because consumers have convincing arguments to put the brunt of FX volatility back on the shoulders of the banks. In 2014 and 2015 Parliament adopted several laws in order to solve these legal disputes and, by so doing, protect the banks from losses caused by FX volatility.

Case C-51/17 focuses on the provisions of FX loan legislation that directly modify FX loan agreements with retroactive effect. Section 3.1 of Act XXXVIII/2014 removes the clauses found in FX loan agreements prior to 2014 that charge the costs of currency conversions by applying different exchange rates for selling and buying foreign currencies. Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 inserts a new clause in the FX loan agreements which obliges banks to use the official exchange rate of the Hungarian National Bank when converting payments under the agreements.

Since Parliament modified the FX loan agreements with retroactive effect, banks had to repay customers the unjust profit arising from currency conversions made before 2014.

The Hungarian Constitutional Court approved this legislation in various decisions, while the Constitutional Court found Parliament’s intervention in private law matters and its adoption of retrospective legislation to be consistent with democratic values.

The Budapest Metropolitan Court of Appeal is asking the European Court of Justice in Case C-51/17 whether Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 is compliant with Union law.

Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 is an essential provision in FX loan agreements because required for transferring the FX risk to the consumers. If Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 were void, then the transfer of the FX risk would be ineffective and consumers would be released from their increased payment obligations.

Consumers argue that all the provisions in connection with transferring the FX risk are unfair because because they are not worded in plain, intelligible language and therefore have no binding effect. Consumers should be allowed to repay their debts without the increased payment obligations caused by FX volatility.

The banks argue that the directive on unfair terms in consumer contracts is not applicable to Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 because this Section has become part of the FX loan agreements as a mandatory provision under Hungarian law and is not part of the banks’ general terms and conditions. According to the banks, the FX loan legislation stipulates that consumers must bear the brunt of FX volatility. Hungarian courts may not challenge Parliament’s decision by applying Union law to the FX loan legislation.

Case C-51/17 provides an insight to the Hungarian legal system. Neither the Budapest Metropolitan Court of Appeal nor the involved parties question the democratic competence of Parliament to adopt legislation which intervenes with private law matters and has retroactive effect. Even the statement of the European Commission lacks references to the European Court of Justice case law on the rule of law.

The parties are only discussing the question of whether Parliament must observe European consumer protection provisions when using its power to amend the content of private law contracts. (s. Excerpt from the Submission of the Budapest Metropolitan Court of Appeal at the end of this Press Release) Such a legal dispute would never occur in member states of the European Union, where the rule of law is respected.

The Hungarian Constitutional Court could have prevented this case from reaching the European Court of Justice. The Constitutional Court had many opportunities to review the compliance of the FX loan legislation with democratic values, which prohibit Parliament from usurping the role of the judiciary and thereby trying to solve legal disputes with legislation.

The Hungarian government has packed the Constitutional Court with loyal judges to create a “judicial rubber stamp for government interests”, according to a study by the Eötvös Károly Institute, the Hungarian Helsinki Committee and the Hungarian Civil Liberties Union.

Hungarian citizens must seek the jurisdiction of the European Court of Justice as long as the Hungarian Constitutional Court fails to provide protection against violations of democratic values.

PITEEwww.pitee.org/english

TRANSLATION

Excerpt from the Submission of the Budapest Metropolitan Court of Appeal dated 17 January 2017 in Case C-51/17 of the European Court of Justice

Section IV. of the Submission:
1. Parliament’s direct intention was to resolve a severe social conflict with the FX loan legislation. This conflict arose as a result of the unfair lending practices of Hungarian banks. The banks used unfair price escalation clauses and hid the costs of currency conversion. The conflict between banks and consumers focuses partially on refunding unjust profit and partially on the question of which party should bear the costs of exchange rate risk.

2. Parliament restored the validity of the FX consumer loan agreements which had become invalid as a result of the European Court of Justice’s interpretation of Union law in Decision C-26/2013 (Kásler). In the legislative process Parliament decided to transfer the costs of exchange rate risk to the debtors with retroactive effect (ex tunc). This purpose is also reflected in the part of the FX loan legislation that orders the obligatory conversion of FX debt into Hungarian forints under current market conditions at the time the conversion is made (see Section 10 of Act LXXVII/2014).

3. Parliament, however, did not review the clarity and intelligibility of the language of the FX loan agreements in relation to the transfer of the exchange rate risk to the debtors.

[…]
8. […] The FX loan legislation makes the debtors liable for the costs of exchange rate risk during the period between the conclusion of the contract and the obligatory conversion of the debts. The FX loan legislation is a result of Parliament’s fair consideration of the situation, which respects the legitimate interests of the parties. Therefore the national courts may not contradict Parliament’s decision.

Translated by PITEE

ABOUT PITEE

Our mission is to enforce consumer rights and bring about fundamental change in Hungarian legal culture by promoting and defending democracy, free competition, EU standards, transparency and the rule of law – all values not shared by the Hungarian government and oligarchy.

Magyarország kiveszi a részét Kirgizisztán fejlesztéséből

A közép-ázsiai országok egyre komolyabb gazdasági fejlődésen mennek keresztül, ezért a magyar gazdaságnak kifejezetten érdeke, hogy kivegye a részét és hasznát ebből a fejlődésből - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kirgiz fővárosban.

A miniszter kifejtette: a közép-ázsiai országok komoly turisztikai fejlesztéseket hajtanak végre, komoly vonzerőt jelentenek a turistáknak, és szívesen küldik saját állampolgáraikat is Európába. Magyarország ezért nyitott itt egy 65 millió dolláros hitelkeretet a magyar-kirgiz vállalatközi együttműködés fejlesztésére, és aláírt egy turisztikai megállapodást is - tette hozzá. "Szeretnénk, ha minél több közép-ázsiai turista ismerkedne meg Magyarország nevezetességeivel, hiszen ez Magyarország számára komoly bevételt és presztízsnövekedést jelent" - mondta.

Jelenleg 25 kirgiz fiatal tanul magyar állami ösztöndíjjal a magyarországi felsőoktatásban. "Megállapodtunk abban, hogy jövő szeptembertől 75-re emeljük ezt a számot" - fejtette ki Szijjártó Péter.

Önmagán túlmutat ez az együttműködés Kirgizisztánnal, tekintettel arra, hogy az ország tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, és most, amikor egy "kereskedelmi háború" bontakozik ki a világban, a Európai Uniónak egyértelműen az lenne az érdeke, hogy szorosabbra fűzze együttműködést ezzel az eurázsiai tömbbel - jegyezte meg. Tárgyalások folynak az EU és Kirgizisztán között az 1999-es együttműködési megállapodás megújításról. "Ezt támogatjuk, mint ahogy azt is, hogy az EU növelje az eddigi 184 millió eurós támogatását. Ugyanis minél stabilabb ez az ország, ez a térség, annál inkább megálljt tud parancsolni azon szélsőséges eszmék terjedésének, amelyek a terrorizmus alapját képezik, és Európai biztonságát fenyegetik" - tette hozzá.

(MTI)

2018. szeptember 4. 9:01

Kaparod az arcod: Tíz éves, leselejtezett, műszaki hibás buszokat vásárolt a BKV aranyáron

Nyugati Fény · szeptember 4., 14:54 · Leleplező

Folyamatos meghibásodások miatt vált meg tőlük Horvátország. Nekünk jó lesz.

Nyolc darab, 2008-as gyártmányú, csuklós Mercedes Citaro buszt vásárolt a BKV – számolt be róla a 444.

A buszokat négy év után, 2012-ben a folyamatos meghibásodások miatt leselejtezte a rijekai közlekedési társaság. Főleg a kipufogórendszerrel voltak problémák.

A hibás buszokból 8 darabot először Debrecen vásárolt meg, ám mivel ott sem váltak be, most Budapestre kerülnek.

Az ominózus Mercedes Citaro buszok, még Rijekában

A BKV darabját 57,5 millió forintért vásárolta meg (összesen 462 milliót fizettek értük).

De mivel a buszokat még át kell festeni, műszakilag át kell vizsgálni, a végső ár ennél is magasabb lesz.

NYF-kommentár: Nem lehetne egyszer, hogy csak a Fidesz-szavazók adóját verjék el ilyen égbekiáltó blődségekre, az ellenzékiekét pedig költsék mondjuk az összeomlás szélén álló Honvédkórház sürgősségi osztályára?

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!

Még nagyobbat nőtt a magyar gazdaság, mint gondoltuk

CSDKÖVETÉS

2018.09.05. 10:07

Augusztus közepén még azt számolta a Központi Statisztikai Hivatal, hogy az év második negyedévében, vagyis április elejétől június végéig 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP. Most viszont részletesebb számokat közölt a KSH a magyar gazdaság teljesítményéről, és újraszámolva a dolgokat, arra jutott, hogy

A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN 4,8 SZÁZALÉKKAL NŐTT A GDP A TAVALYI AZONOS IDŐSZAKHOZ KÉPEST. 

A KSH szerint a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások húzták a növekedést. A szolgáltatások értéke együttesen 4,3 százalékkal bővült. Ezen belül is a kereskedelem és a vendéglátás pörgött igazán a nyár elején, ez a szegmens (amelyet együtt kezel a statisztikai hivatal) 7,7 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest.  A GDP 4,8 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,3, az ipar 0,8, az építőipar pedig 0,9 százalékponttal járult hozzá. 

Rohamosan nő az üzemanyagok ára: 450 forintnál beavatkozhat a kormány?

Újra emelkedett az üzemanyagok ára, így a benzinért átlagosan 405, míg a gázolajért 414 forintot kell fizetni. A Híradónk által megkérdezett autósok egyelőre nem tervezik, hogy lerakják járműveiket a drága üzemanyag miatt. A holtankoljak.hu főszerkesztője is azt mondta, hiába van 400 forint felett az átlagár, a tankolási hajlandóság nem változik. A GKI szerint kormányzati lépésre maximum akkor lehet számítani, ha eléri a 450 forintot az üzemanyagok átlagára.

Egyre többe kerül teletankolni az autókat, hiszen az utóbbi hetekben többször is emelkedett az üzemanyagok ára. Az autósok nem örülnek, de egyelőre lenyelik a drágulást.

„Nem nagyon bírom, de muszáj tankolni, mert kell használni az autót” – mondta egy hölgy az ATV Híradónak. Egy férfi úgy nyilatkozott: „Egy nagy tanknyit, olyan 60-67 litert tankolok körülbelül és akkor az elég egy hónapra”. 60-67 liter benzinért jelenleg körülbelül 24-27 ezer forintot kell fizetni, de az sem mindegy, hol áll meg üzemanyagért az ember.

Bár korábban a szakértők a 400 forint feletti átlagárat lélektani határnak tekintették, úgy tűnik, az utóbbi időben ez sem befolyásolja az eladásokat.

Szalayné Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu főszerkesztője azt mondta: „Folyamatosan növekszik a tankolt üzemanyagnak a mennyisége, annak ellenére, hogy egy jó ideje most már a 400 forintos átlagár körül mozognak az üzemanyagárak, tehát úgy néz ki, hogy ez a korábban megállapított 400 forintos lélektani határ kitolódni látszik, mert a tankolási hajlandóság egyáltalán nem változott az elmúlt néhány hónapban”.

A GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint, ha az üzemanyagárak újra rekordközelbe, vagyis 450 forintra emelkednek, akkor már kormányzati lépések is következhetnek. Bank Dénes hozzátette: „a kormányzatnak érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy az adótartalmat miképpen csökkenti, hiszen az adó egy része az százalékos, tehát úgy is tudja csökkenteni az üzemanyag árát, hogy az ő abszolút adótartalma nem változik, mondjuk egy jelenlegi adóösszeghez képest, tehát a bevétele nem csökken”.

Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium azt válaszolta, hogy az üzemanyagár változását a piaci viszonyok határozzák meg, amelybe a kormány nem avatkozhat bele. Hozzátették: a térségben Magyarországon kell az egyik legalacsonyabb jövedéki adót fizetniük az autósoknak.

Jön az újabb drágulás

A Mol bruttó 3 forinttal emeli a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken, a 95-ös benzin ára változatlan marad - értesült az MTI piaci forrásból szerdán. Az emeléssel a gázolaj literje átlagosan 417 forintra drágul, a benzin literje 405 forint marad. Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin literje 2 forintos emeléssel 405 forintra, a gázolajé 4 forintos emeléssel 414 forintra nőtt

atv.hu

Falusi nyomor, Orbán rendszerének árnyoldala

Készült: 2018. szeptember 05.

Áprilisban Magyarország elmaradott régióiban, a falvakban az országos átlagot jóval meghaladó mértékben támogatták  Orbán Viktort. Azokon a településeken, ahol rendkívüli a nyomor, százak fagynak meg télen fűtetlen otthonaikban, mások szeméttel, városi lomtalanításokon gyűjtött hulladékkal tüzelnek, ami miatt az ország légszennyezettsége rendkívüli mértékű. Ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk arra, hogy miért is alakult így, végig kell tekinteni azon, hogy mi történt ország kistelepülésein az elmúlt évtizedekben.

1989 előtt előtt Magyarországon lényegében minden aktív korú ember rendelkezett munkával. Az európai szinten is fejlett termelőszövetkezeti mezőgazdaságnak köszönhetően a vidéki kistelepüléseken élők jó jövedelemmel rendelkeztek, melyet még ki is tudtak egészíteni otthoni állattartásból, az úgynevezett “háztájiban” megtermelt termények eladásából. A rendszerváltás előtti évtizedekben ezeken a településeken sok százezer új, tágas és összkomfortos otthon épült.

A magyar rendszerváltás alapvető jellemzője a falvak tudatos rombolása lett. A szocialista rendszer bástyáinak tekintett szövetkezeti rendszert verte szét elsők között a jobboldali kormány. Szinte azonnal tömeges munkanélküliséget és a kistelepülések számára tartós kilátástalanságot idéztek elő. A fasiszta és feudális restaurációt elindító Antall József miniszterelnök antiszociális ámokfutását az elmúlt harminc évben minden kormány, így a neoliberális szocialisták is folytatták. Eltűnt a falvakból az agrárértelmiség, a földeket megkaparintó új földesurak nem voltak érdekeltek a sok embert foglalkoztató és jövedelmező diverzifikált agrárgazdálkodás fenntartásában, helyette visszahozták a monokultúrás gazdálkodást. A búza, a kukorica, napraforgó vagy a repce került üvegházak, gyümölcsösök, szőlők helyére, az ipari jellegű tevékenység pedig teljesen megszűnt a kistelepüléseken.

Aki tehette a kilátástalanság elől elmenekült a nagyvárosokba, helyükre a nagyvárosokból szociális okokból kiszorultak kerültek. Felgyorsult a válságrégiókban a falvak elöregedése és gettósodása. A szegénység jelentős mértékben etnicizálódott, a romák többsége elnyomorodott. A rendszerváltás előtt többségük a mezőgazdaság, a nehézipar és az építőipar területén dolgozott. A kétezres évek elejétől a magyar falvakat a szociális problémákból fakadó etnikai feszültségek jellemezték, melyek a magyar jobboldali politika szándékosan gerjesztett. Cigányellenes félkatonai alakulatokat szerveztek, ebben az időszakban került sor több romagyilkosságra is. Munkával kevesen rendelkeztek, az idősek nyugdíjat kaptak a fiatalabbak segélyből és a gyermekek után járó állami támogatásból próbálták eltartani magukat.

2010-ben nyert először Orbán Viktor. Hatalmas fölénnyel, mert a neoliberális politikai alternatíva nyolc évnyi katasztrofális kormányzás végére teljesen összeomlott.

Az azóta eltelt időszakban a falusi nyomor bebetonozódott. A segélyeket azonnal megvágták 100 eurónyi összegről körülbelül 70 euróra, a gyermekek után adott támogatások összegét befagyasztották, a szegények számára el nem érhető családi adókedvezmények területére vitték át az emeléseket, ezzel ügyelve arra, hogy a gazdagok igen, de a szegények ne jussanak többletjövedelemhez. Nagyságrendileg akkora összegről van szó, hogy abból duplájára lehetne emelni a jelenlegi támogatást minden gyermek esetében. A falvak többségében egyetlen munkalehetőség a közmunka lett, de az itt kapható jövedelem ma kétharmada a minimálbérnek.

Az elmúlt években Orbán Viktor nyíltan hadat üzent az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő szegényeknek. Százezrek szorultak ki mindenféle ellátásból. A rendszer feudálisan épül fel, az emberek nem elégedettek, de ezekről a területekről kiszorult minden ellenzéki formáció, így lehetőség sincs arra, hogy a megalázó függőségben tartott emberek mást válasszanak.

A nyomorgó falvak emiatt stabil bázisai Orbán rendszerének. Az itt élő idősek örömmel veszik az alig burkoltan rasszista rendpárti politikát, a közfoglalkoztatásban lévő vagy segélyeket kapó szegények sokan kényszerből, de nagyon sokan meggyőződésből is támogatják a kormányfőt. Ebben a társadalmi közegben megdöbbentő mértékben hitték el a migránsok áradatával riogató poilitikát. Ehhez persze az is kellett, hogy többségükhöz nem érnek el mások, mint az állami tévécsatornák, amelyek folyamatosan sugározzák az állami gyűlöletpropagandát.

Kalmár Szilárd, Munkások Újsága Az eredeti cikk a németországi Junge Welt napilapban jelent meg

Sehol nincs nyoma, honnan volt Tiborcz Istvánnak sokmilliárd forintja vásárolni

Tiborcz István, a miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. a G7-nek állította, hogy 50 százalékban saját erőből finanszírozza a turai kastély felújítását. A cég tájékoztatása szerint nem kapnak állami támogatást vagy bármiféle állami finanszírozást, és nem része projekt az állami kastélyfelújítási programnak sem, innen viszont egyre érdekesebb a kérdés, hogy konkrétan honnan volt Tiborcznak 4,5 milliárd forintja erre, ha most most szerzett hatmilliárd forint értékű részesedést a Mészáros Lőrinchez tartozó Appeninn Zrt-ben.

A trükk az, hogy már ennek a hatmilliárdos vásárlásnak sem találni nyomát a cégadatok között. Tiborcz István 3 milliárd forintért adhatta el a Paár Attila-féle WHB-csoportnak, ezen felül pedig a BDPST-csoport bankszámláján összesen nem volt egymilliárd forint tavaly év végén, és komolyabb tőkeemelést sem jelentettek be a cégbíróságot. A turai kastélyt birtokló TRA Real Estates Kft-nek is csak 16 millió forint pénzeszköze volt tavaly év végén. Idén nyáron ugyan tőkét emeltek, de csak 50 millió forinttal, ami még mindig messze van a fenti projekt méreteitől. Ráadásul sokba kerülő beruházásokat is tervez még a cége.

750 ezer gyermek él a létminimum alatt hazánkban …

2018. augusztus 31. 05:01 - Öreganyus

Aranyoskáim!

Tegnap este, a Híradóban vezető hír volt, hogy milyen mértékben emelkedett a gyermekszegénység hazánkban, a legutóbbi adatok nyilvánosságra kerülése óta. A legutolsó adat szerint 250 ezer gyermek éhezett hazánkban – ma ez a szám 750 ezerre tehető. … Miközben a Központi Hírharsona attól hangos, hogy hazánknak sikerült az EU-n belül a leginkább csökkenteni a társadalmi szegénységet. A sikersztorit beárnyékolja kissé, hogy a hivatalos statisztikai adatszolgáltató KSH-nak megtiltották a szegénység mérését, de a létminimumhoz szükséges adatok kiszámítását is, mégpedig 2015.ben. A családügyi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján pedig azt jelentette ki:

„… nem véletlen, hogy nem mérik ezeket az adatokat.”

Nos, ebben jómagam is biztos vagyok. Ha ugyanis mérnék, kiderülne, hogy már megint nem mondanak igazat a szegénység mértékéről egy olyan országban, ahol jól saccolhatóan minden harmadik ember napi megélhetési gondokkal küzd ma már. Gúnyosan egyébként még azt is hozzáfűzte mondanivalójához:

„Adatokat ma már bárki szolgáltathat, ezeket nem kell komolyan venni. …”

Csakhogy a szóban forgó számadatot hiteles forrás, a Policy Agenda szolgáltatta. Bemutatom nektek méréseik eredményét.

Az eredmények azt mutatják, hogy hazánkban, a tavalyi év vonatkozásában a lakosság 30%-a élt olyan háztartásban, ahol a család jövedelme nem érte el a létminimum szintjét. Ugyanakkor a gyermekes családok 42%-a élt létminimum alatt. A szervezet megállapítása szerint a gyermekes családok váltak mára a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteggé, minek okán tovább bontották a megélhetésükre vonatkozó adatsort. Eredmény: az 1-2 gyermekes családok 41%-a, a 3, vagy annál több gyermekes családok 49%-a tartozik a létminimum alatt élők táborába.

Különbséget tett a kutatás abban is, hogy hol élnek ezek a családok. Kiderült: a fővárosban élő családok 23%-a, a vidéken élő családok 54%-a él szegénységben.

Meghatároztak egy külön kategóriát is, amit az ún. társadalmi minimum jelent. A társadalmi minimum

„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

Kimutatásra került, hogy a gyermeket nevelő családok mindössze 32%-a él a társadalmi minimum szintje felett.

Aranyoskáim!

A vizsgálati eredmények ide kattintva elolvashatók.

Meg kell, hogy említsem: a Híradóban lenyilatkoztattak egy Jobbikos politikust is, aki azt mondta:

"Aki gyermeket vállal, annak bizony szembe kell néznie a szegénységgel ma már. ..."

Ehhez képest egy kiugrott Jobbikos politikusnő azt nyilatkozta, tegnapelőtt:

"Minden nő számára, aki az abortusz mellett dönt, tegyék kötelezővé, hogy a műtét elvégzését megelőzően hallgassa meg gyermeke szívhangját."

... és akkor most mindenki szabadon gondolkozzon el azon: miért ilyen magas hazánkban az abortuszok száma. ...

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Csereföldet kaphatnak, de erről egy szót sem szólhatnak a debreceni gazdák

szerző:

hvg.hu

Bármit tudnak is a projektről, magukban kell tartaniuk.

Titoktartásra kötelezték azokat a debreceni gazdákat, akiknek a földjén nemsokára elkezd épülni a BMW-gyár. A Kismacs és Nagymacs közötti földekért cserébe a gazdák más földterületeket kapnak, ahol folytathatják a gazdálkodást. De egyelőre bármilyen információjuk is van az üggyel kapcsolatban, nem beszélhetnek róla – tudta meg az ATV.

Korábban mi is megírtuk, hogy a debreceni önkormányzat 300 hektárnyi földet vásárolna, és ebből hozna létre cserealapot azoknak a gazdáknak, akiknek a földjét – összesen 400 hektárt – a beruházás miatt elvették.

Nyár közepén derült ki, hogy a német autógyártó több mint egymilliárd euróért fejleszt Debrecenben. Az üzemben 150 ezer autót gyártanak majd évente, de azt egyelőre nem tudni, hogy a cég milyen feltételekkel jön az országba.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz!„Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag

„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - TámogatóCsatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!

Orbán Viktor fiának egyháza erős jellemű srácokat vár, akik nem félnek Jézus menyasszonya lenni

2018. SZEPTEMBER 5. 13:59 - SZERZŐ: 168 ÓRA

A miniszterelnök fia, Orbán Gáspár gyülekezete hirdetést tett közzé Facebook-oldalán. Eszerint önkénteseket keresnek, mert jelenleg férfi erősítésre van szükségük.

– Gyere és mutasd meg, hogy Jézust követni férfias és kemény feladat! Keresünk edzett, erős jellemű srácokat akik nem félnek Jézus menyasszonya lenni

– írják a posztban.

Dózsa György ceglédi beszéde! 

Magyar férfiak! 

Mi sem utálatosabb isten előtt, mint ha a semmirevaló ember hatalmaskodik embertársai felett. 

Nincsen is nagyobb bűn, mintha emberek, hatalmukkal visszaélve, szolgaságban tartják önnön nemzetük tagjait. 

Polgártársai vagytok a magyar nemességnek, de nem parasztként, hanem rabszolgául tart titeket. 

Amit hoz az ugar a ti fáradságotok által, amit barmaitok adnak: minden a nemesség prédája. Nekik szántjátok a földet, nekik ültettek szőlőt, nekik neveltek nyájat és csordát: nektek csak szolgaság és ínség marad. 

Minden ember tudja Magyarországon, minő nyomorúság minden napotok. Ha a nemes házat épít, ha nősül, ha leányát adja férjhez, ha vendéget fogad, ha születik, ha meghal, ha a királyhoz megy a maga dolgában - titeket fejnek: bármit tesz, a ti rovásotokra megy a dolog. 

Meddig tűritek még ezt a gyalázatot magyarok? 

Kövessétek istent, ki összegyűjtött benneteket, és fegyvert adott kezetekbe! 

Rajta hát, támadjatok ellenségeitekre! 

Oktalan félelem ne csökkentse bátorságotokat! 

Ne gondoljátok, hogy én elkerülöm a bajt, ha ti veszedelembe kerültök. Ígérem, hogy szabadságotok visszaszerzésében vezéretek leszek, s - ha szándékunkat isten segíti -visszaszerzem azt, fáradalmak közt, veszedelmekben bátor leszek és hűséges! S ha oltalmazótokul vezérré tesztek, a hatalmamat javatokra használom és ellenségeink megtörésére.