Rés a pajzson , bomlik az egység .

Rés a pajzson , bomlik az egység .

Erdogan barátjának nevezte Putyint és azt mondta, hogy tárgyalásaik új fejezetet nyitnak az Oroszország és Törökország közötti kapcsolatokban 

2016-08-08 RT - vilaglato.info 

A török elnök Recep Tayyip Erdogan azt mondta, hogy a közelgő tárgyalások "barátjával" Putyinnal Moszkvában "új fejezetet nyitnak" a Törökország és Oroszország közötti kapcsolatokban. 

"Ez egy történelmi látogatás lesz, egy új kezdet. Úgy vélem, hogy egy új fejezet nyílik meg a Vlagyimir barátommal sorra kerülő tárgyalásokon," - mondta Erdogan a TASSZ hírügynökségnek adott exkluzív interjúban a keddi látogatását megelőzően hozzátéve, hogy "sok mindent kell még együtt megtenni országainknak." 
A török vezető Oroszország szíriai erőfeszítéseinek fontosságát is hangsúlyozta elismerve, hogy a szír konfliktus békés kezelése Oroszország nélkül lehetetlen. 
"Oroszország nélkül nem lehet megoldás a szíriai válságra. A szíriai válság csak az Oroszországgal való együttműködéssel oldható meg," - mondta Erdogan hangsúlyozva, hogy Oroszország részvétele rendkívül fontos a szíriai békefolyamatban. 
A török vezető korábban már hangsúlyozta, hogy "produktív megbeszélésekre" számít a szíriai kérdésben Oroszországgal, miután interjút adott a török TRT műsorszolgáltatónak. 
A Kreml szintén reményét fejezte ki, hogy a török álláspont Szíriával kapcsolatban "konstruktívabb" lesz. 
"A szíriai válságról mélységében fogunk tárgyalni (a két elnök találkozóján), és reméljük, hogy Törökország álláspontja konstruktívabbá válik," - mondta pénteken újságíróknak Jurij Ushakov, Vlagyimir Putyin tanácsadója. 
A TASSZ-nak adott vasárnapi interjújában Erdogan ismét bírálta az EU-t, ahogy fogalmazott a Törökországnak 53 évvel ezelőtt tett kötelezettségvállalás nem teljesítése miatt. 
"Az EU 53 éve játszik velünk. Folyamatosan bizonyítottuk őszinteségünket és ezt várjuk el az EU-tól is. Fel kell hagyni a politikai kettős mércével," - mondta a török elnök. 
A két ország közötti kapcsolatok azután romlottak meg, hogy Törökország lelőtt egy orosz katonai repülőgépet Szíriában 2015. novemberében. Az eset után Oroszország számos szankciót vezetett be Törökország ellen, többek közt élelmiszer import embargót, a Törökországba induló charterjáratok tilalmát, vízumkényszert, valamint megtiltották török állampolgárok alkalmazását. 
A Kreml kérésére az orosz utazási irodák felfüggesztették a Törökországba induló szervezett utazások értékesítését. 
Az orosz-török kapcsolatok azt követően kezdtek javulni, hogy Erdogan bocsánatot kért a Kremltől az incidens miatt. 
Oroszország volt az egyik első ország, amely kifejezte, hogy támogatja a törvényesen megválasztott hatóságot a július 15-i puccskísérlet alatt. 

Törökország kiterjedt védelmi ipari együttműködést kezd Oroszországgal

A török-orosz atomprogram folytatásáról, és a Török Áramlat gázprojekt újraélesztéséről állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz államfő, és Recep Tayyip Erdogan török elnök. A közös sajtótájékoztatón elhangzottak szerint további projektek megkezdéséről is politikai döntés született.

Vlagyimir Putyin elmondása szerint számos olyan közös projekttel kapcsolatban állapodtak meg, melyek egyértelműen politikai döntést igényeltek – ilyen megállapodás Törökország első atomerőművének működtetése, és a Török Áramlat gázprojekt, ami a Fekete-tengeren és Törökországon keresztül orosz gázzal látná el Dél-Európát.

A török elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy stratégiai befektetés státuszúvá teszik az Akkuyu atomerőmű-projektet, és ebben a tekintetben megállapodásra jutottak az orosz államfővel. Erdogan emellett elmondta, hogy

kiterjedt együttműködést kezdenek a védelmi iparban is.

Az atomerőmű-építésről még 2010 májusában született megállapodás. A Török Áramlat projekt megkezdéséről 2014 decemberében döntöttek, majd 2015 végén függesztették fel, miután Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett. A két ország kapcsolatai akkor kezdtek enyhülni, amikor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy a török elnök bocsánatkérő levelet írt Vlagyimir Putyinnak, és részvétét nyilvánította a lelőtt pilóta hozzátartozóinak.

Törökország hátat fordít aNATO-nak?

Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter kijelentése szerint Törökország keresi a lehetőséget arra, hogy a védelmi szektorban együttműködést kezdjen nem-NATO országokkal.

Cavosoglu az N-TV német hírcsatornának adott nyilatkozatában annak szükségességéről beszélt, hogy Törökország nem-NATO országokkal is kiterjedt védelmi együttműködést kezdjen, mert a NATO által ott működtetett rakétavédelmi rendszer alkalmatlan arra, hogy valós veszélyhelyzetben is megvédje az országot.

  Az Egyesült Államok kivonja és "modernizálja" az irányíthatatlanná vált fegyvereket

Cavosoglu kijelentése szerint Törökország saját rakétavédelmi rendszert akar fejleszteni, és ehhez nem-NATO országok segítségét kéri majd, hiszen az észak-atlanti szövetség tagjain kívül számos más ország rendelkezik a nyugati országokénál fejlettebb rakétatechnológiával.

A diplomata ugyanakkor tagadta, hogy Törökország a NATO-ból kilépést tervezi.

Törökország oroszországi nagykövete, Umit Yardiim azonban egyértelművé tette; a NATO-nak nem áll jogában diktátumokat megfogalmazni Törökországgal szemben, vagy arra törekednie, hogy irányítás alatt tartsa a török kül- és biztonságpolitikát.“Törökország maga kell eldöntse, hogy más országokkal milyen kapcsolatokat ápol. Ebbe idegen hatalmaknak nem lehet beleszólása.”

Cavosoglu kijelentése szerint Törökország az utóbbi hónap során megpróbálta rendezni viszonyát a NATO-országokkal, de ezek a próbálkozások “nem alakultak a várakozásoknak megfelelően”. Emiatt más partnereket keresnek, hogy Törökország több lábon állhasson a védelmi ipar terén.

Kedden Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök személyesen találkozott, majd az azt követő sajtótájékoztatón elhangzottakból kiderült, hogy Törökország kiterjedt védelmi ipari együttműködést tervez Moszkvával. Az európai sajtó később annak lehetőségével foglalkozott, hogy Ankara orosz rakétavédelmi rendszereket fog vásárolni. Erdogan szóvivője, Ibrahim Kalin szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a NATO-ból kilépésre készülnének.

Az “elit”, ami nyíltan a nép ellen fordult

Ezeket a fasisztákat ki ültette az Európai népek nyakába likvidálni őket , és demokratikus választással olyan vezetőket állítani az élre , kik a nemzetállamok érdekeit képviselik . Egy olyan egységet felállítani melynek feladata likvidálni az olyan elemeket kik eltérnek e demokratikus berendezkedéstől . - Szabadkőműveseket , bankárkasztosokat , titkosszolgálatokat , maffiákat , alvilági elemeket ,,,, stb .

Joachim Gauck német államfő nemrég nyilvánosan kijelentette; “nem az elit a probléma, hanem a nép.” Németország vezetői megszabadulnának az őshonos lakosságtól, hogy boldogan élhessenek egy színesbőrű, kevert kultúrájú társadalomban. Ehhez már csak a többségi lakosságtól kell megszabadulniuk, ami nem osztja az ő nézeteiket, ezért útban van.

“Nem az elit a probléma, hanem a nép” – ezt Joachim Gauck német államfő mondta június végén. Kijelentését követően feldühödött tömegek vonultak az elnöki hivatal elé, amit később az állami televízió szélsőjobboldali extrémizmusnak nevezett. Angela Merkel szintén egy erőszakos lépéshez folyamodott, és felszólította a német vállalatok vezetőit, hogy soron kívül foglalkoztassák az országba özönlő “menekülteket”. A hét folyamán emellett a német kormány kifosztotta az állami egészségügyi alapot, hogy elfogadhasson egy törvényt, ami rendelkezik a Németországba importált több millió nem-európai személy segélyezéséről és lakhatásáról. Egyre inkább átlátszóak ezek a törekvések; ez már nem hánytatott sorsú emberek befogadásáról szól, hanem egy

a kormányok által folytatott erőszakos lakosságcsere program, melynek célja, hogy Németországban is kisebbségbe kerüljön a fehér lakosság.

2012 folyamán az Amerikai Egyesült Államok “elitjeinek” számos tagja örömének adott hangot, miután a születési statisztikákon már egyértelműen látszott: a nem-fehér születések száma meghaladta a fehér születések számát. 2015-ben már az Al-Dzsazíra is azzal foglalkozott, hogy a fehér lakosság kisebbséggé válik az Egyesült Államokban. Azok a politikusok, akik az “euro-atlanti integráció” hívei, ugyanezt akarják megvalósítani Európában: azért támogatják a bevándorlást, hogy az európai lakosság kisebbségbe kerüljön.

  Pénzügyminiszter: azért engedjük be a migránsokat, hogy közösüljenek az európaiakkal

Június 8-án Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Zeit napilapnak nyilatkozva szó szerint kijelentette; azért támogatja a bevándorlást, mert szerinte “vérfertőzéshez vezetne”, ha a németek nem keverednek az arab és afrikai migránsokkal. Schäuble a lapnak nyilatkozva furcsa megszállottsággal beszélt a népek keveredéséről, és olyan módon beszélt az emberekről, mintha csak tenyészanyagként tekintene rájuk. Szerinte az európai-arab keverék nők “hatalmas lehetőséget jelentenek az újításra”.

A fehér lakosság nem-európai népekkel keveredését egyébként nem csak néhány elborult elméjű politikus, hanem civil szervezetek és szekták sokasága is támogatja. Tavaly augusztusban huszonnyolc európai szabadkőműves páholy írt alá egy közös nyilatkozatot, amiben felszólítják az európai kormányokat, hogy fogadják be az összes, Európába tartó bevándorlót. A bevándorlás elutasítása esetére újabb konfliktusokat helyeztek kilátásba Európában.

Elgondolkodtató, hogy az Európai Unió a rendszeressé váló terrortámadások és a kriminalitás látványos fokozódása ellenére máig nem tudta lezárni saját határait, annak ellenére sem, hogy erről a problémáról Európa vezető politikusai évek óta vitát folytatnak. Lehetséges, hogy ilyen, a fajkeveredést kívánatosnak tartó beteg ideológiát képviselő szekták már mélyen beépültek több nyugati ország államigazgatásába?

  Kecskével közösülést nézett Angela Merkel

Július végén a TV2 egy műsora annak lehetőségével foglalkozott, hogy Angela Merkel német kancellár, és Theresa May brit miniszterelnök is egy ilyen titkos szekta tagja lehet. Merkel egyébként hetekkel korábban maga is megtekintett egy úgynevezett “színdarabot”, ahol az Európai Unió számos vezető politikusával többek közt azt nézték, amint a “színészek” kecskével közösülést imitálnak. Később semelyik vezető politikus nem illette kritikával az ott látott jeleneteket.

Ezt az utat jelölte ki a vakoló zsidók társasága nekik , és ők ezért erre esküdtek fel, és ezért kapják a júdás aranyat mindegy , hogy hülye , részeges , vagy rablógyilkos , a lényeg az hogy a tervet végig vigyék , még úgy is , ha forrongást vált ki a cselekedetük . A páholy ezt várja el tőlük , csak nézd meg Merkel cselekedését , a német népen kívül Európát is elárulta , és a nyugati civilizációt is képes feladni ezért , mert az ő programja amit a Rothschildoknak el kell végeznie az nem más mint a világ állam elérésére tett kísérlet, létrehozni az Európai Egyesült Államokat . Az új birodalom a zsidó világbirodalom elérését tűzi ki célul , hogy Európa gojai kamatrabszolgái végleg rabszolga sorsra legyenek ítélve kiket bechipeznek halál chippel , és ha úgy tetszik nekik bármikor ciánozhassanak bennünket , és a totális ellenőrzést kiterjeszthessék mindenkire . Hát ez lenne a zsidó fasizmus kiteljesedése ahol az emberiségből csak 500 milliót hagynának életben . Nos helytartóink tudják ezt , és úgy laviroznak , hogy ők benne legyenek az 500 millióban , de mint Sztalinnál is volt épen likvidálták az elitnek nevezett rablógyilkosokat , és ezek többsége zsidó volt , az orosz nép csak elszenvedte ezt a népirtást . Hát ez is egy zsidó rémálom lesz amit próbálnak megvalósítani , úgy gondolják , hogy a maffia elitet megszerezve , és legyűrve az egész nemzetet megszerezték , hát így gyűrték le Ukrajnát , és tették rabszolga sorba . Magyarországot , meg maffia állammá tették , hisz a nemzeti vagyonon kívül a vízkészletet is el kell lopniuk , és a természeti kincseinket is le kell nyúlni , a földjeinkről nem is beszélünk . Ezek a helytartók ezt a programot hajtatják végre a szabadkőműves páholy tagokból álló politikai maffia tagjaitól kapott parancsok alapján. De mi nem akarunk a zsidó birodalomban kamatrabszolgaként élni , még ha a helytartónk a Hitleri leányzó lesz is , mert őt szemelték ki , mivel Hitler erőszakos módszere nem vált be , a kommunizmus is csődötmondó kisérlet volt , így a Hitleri klónnak adták a feladatott , hogy hajtsa végre a világállam létrehozásának előkészüléseit , és ha lehet valósítsa meh az Európai Egyesült államokat , a világ fél zsidó fasiszta államát . Hát ennek a tervnek a kidolgozása miatt kell nekünk a stadionok építését mindennek a kárára erőltetni , hogy legyen hova zárni a polgárokat akik ellenszegülnek . Ezért nem jut az egészségügyre , az oktatásra , a nyugdíjra , és a többi állami feledatra elkülönített költség , mert a koncebtrációs táborok építése előréb valő , és az égető mű is azért lett felépítve , hogy nagyüzemi módon lehessen elgázosítani az embereket , ez lesz az igazi holokamu mikor majd tégedet , és családodat viszi a szemetes kukás kocsi a kerepesi égetőbe , mert itt nem átnevelő tábort akarbak működtetni , hanem megsemmisítő táborokat . Az is elképzelhető , hogy a begyűjtés előbb a koncentrációs táborrá minősített stadionokba lesz elhelyezve , és csak innen megdolgozva ÁVH – s módszerekkel , most nem a Dunába darálják az embereket , hanem az égető műbe nagyüzemi módszerekkel leszünk megsemmisítve . Hát nem akarunk ilyen , és ehhez hasonló zsidó birodalmakban élni , inkább belezzünk ki minden cionista fasiszta zsidót , és szabadkőművest , hogy irmagjuk se maradjon , az uzsora civilizációra épűlő bankárkasztot , is likvidálni kell , mert már két világháborút és számtalan helyi háborút sózott az emberiség nyakába , és még egy sem ült véletlenülsem az emberiség ellenesség kivizsgáló törvényszéke elé , akik e bűnökért halálra ítélte volna őket , és teljes vagyonelkobzást rendelt volna el , és olyan ítéletet sem hoztak , hogy az egész családját ki kell irtani , hogy a bűn ne ismétlődhessen meg újból . Mert a dolgok veleje az , hogy e bűnök eddig megismétlődtek a vakoló szabadkőművesek , és a bankárkaszt jóvoltából . Illő volna likvidálni őket az elkövetett aljas tetteikért családostul ki irtani őket . D e ti nyuszik vagytok a vágóhídra valók , hagyjátok , hát ,hogy a ránkzudított migráns árradat végezzen velük adjatok nekik címeket , hogy hol robbantsanak , had sűljön el visszájára a ránk mért csapás utána majd megbirkózunk a bevándorlókkal magunk is , csak takarítsák el a cionista fasiszta vakoló hadat , és a bankárkasztot .

Mert továbbra is azt tartjuk nem akarunk cionista birodalomban kamatrabszolgaként élni , ezért minden cionfasisztát likvidálni kell, hogy az unokáink már ne kamatrabszolgaként éljenek a koncentrációs táborok árnyékában Orbán -féle helytartók kénye kedve szerinti maffia törvényeknek kiszolgáltatottan tengetve goj szaros életüket , hogy seggnyalósan behódolva , és kiszolgáltatva , még egy nappal tovább élhessenek , ha csúszó mászó életet választanak .

Halál minden despotára az emberiség ellenes bűneikért !!!

Autokrata vezetőként viselkedik Angela Merkel

Angela Merkel német kancellár közmegítélése nagy mértékben romlott a Németországban történt terrortámadásokat követően. Merkel ennek ellenére a német politika vezető alakja marad, népszerűtlensége ellenére is ráerőlteti saját politikáját a többségi társadalomra.

Bár a júliusi terrortámadások megtépázták Angela Merkel támogatottságát, úgy tűnik, a politikus mindinkább egy autokrata vezetőként kezd viselkedni, aki nem foglalkozik azzal, mit gondol róla a társadalom nagy része – írja a norvég Aftenposten publicistája. A legutóbbi közvélemény-kutatás, amely Merkel támogatottságát mérte, azt mutatta, hogy egy +5-től -5-ig terjedő skálán a kancellár megítélése 1,4-ről 1,0-ra esett július óta. Christina Pletten emellett visszautal egy másik, a DeutschlandTrend által végzett felmérésre, melynek eredményei szerint a lakosságnak mindössze 35%-a van megelégedve Merkel bevándorlás-politikájával. Ezzel a kancellár támogatottsága mélypontra jutott, mióta egy évvel ezelőtt sokszorosára nőtt a bevándorlás mértéke.

Az Aftenposten publicistája visszahivatkozik a Kereszténydemokrata Unió mért támogatottságára – 35% – is, ami azt mutatja, hogy Merkel bevándorlás-politikája főként a kancellár személyének megítélését rontja, nem a párt egészét tette népszerűtlenné.

“Ennek ellenére nem mutatkoznak annak jelei, hogy Merkel nem marad kancellár.”

Merkel támogatottsága tehát a CDU-tól függetlenül csökken, mostanra gyakorlatilag annyian támogatják a kancellárt, ahány bevándorló-hátterű személy él Németországban. Ha Merkel ennek ellenére úgy dönt, hogy hatalomban marad, és ráerőlteti saját nézeteit a többségi társadalomra, az a demokráciától való elfordulást jelenti.

  A németek ellenzik, a bevándorlók támogatják Merkel politikáját

Július 18-án egy menekült baltával támadott egy vonat utasaira. Néhány nappal később, július 22-én egy iráni származású német állampolgár kilenc embert gyilkolt meg Münchenben. Július 24-én egy szíriai menekült macsétával gyilkolt meg egy várandós asszonyt – fényes nappal -, majd néhány órával később egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Ansbachban.

Július elején a Bloomberg még arról számolt be, hogy Merkel támogatottsága a 2015 szeptembere óta legmagasabb értéket mutatja, ami annak volt tulajdonítható, hogy a kancellár ígéretet tett arra; egyben tartja az Európai Uniót, abban az esetben is, ha a britek kilépnek. A lap akkor még külön kihangsúlyozta az ARD televízió számára készült felmérést, miszerint Merkel támogatottsága kilenc százalékkal, 59%-ra nőtt.

Hivatalos:

A francia és a német kormány kidolgozta az Európai Unió megreformálásának egy tervezetét, mert a nyugati vezetők attól tartanak, hogy a britek kilépésével megkezdődött az unió széthullása. A dokumentum szerint egyetlen föderális államban egyesítenék Németországot és Franciaországot, az EU többi tagállama pedig ultimátumot kap: idővel minden országnak csatlakoznia kell.

Tegnap még kormánykörökben is sokakat meglepett Lázár János kijelentése, miszerint ő a kilépésre szavazna, vagy nem venne részt egy az uniós tagságról tartott esetleges népszavazáson. Később Kovács Zoltán kormányszóvivő szintén azt mondta, hogy egy ilyen referendumon az Európai Unióból való kilépésre szavazna. A látványos fordulat még nagyobb zavart okozott a jobboldalon: hogyan lehetséges, hogy a Fidesz politikusai kilátásba helyezik az Európai Unióból kilépést, miközben a Jobbik vezetője nemrég jelentette ki, hogy pártjának már nem célja az EU-ból kilépés? Az általános értetlenség oka, hogy még azok a sajtóorgánumok is elhallgatnak lényegi információkat az uniós politika alakulásáról, melyeknek kifejezetten profilja az európai politikáról tudósítás. Németország és Franciaország külügyminiszterei nemrég megállapodtak az európai szuperállam létrehozásáról, ami az önálló államok teljes felszámolását jelenti Európában, és idővel rákényszerítenének a csatlakozásra minden országot, ami jelenleg az Európai Unió tagja.

Aki azt gondolja, Magyarország országként az Európai Unió tagja maradhat, le van maradva az eseményekkel: június 27-én jutott nyilvánosságra a nyugati vezetők egy tervezete, ami előirányozza egy olyan Európai Unió létrehozását, amiben már nincsenek különálló országok. Emiatt a választás egyszerű: Magyarország, vagy Európai Unió. Ha tagok maradunk, megszűnik a magyar államiság, tehát Magyarországról a továbbiakban nem beszélhetünk.

  Méregként csöpögtetik a választóknak Magyarország felszámolását

A TVP info június 27-én hozzájutott egy dokumentumhoz, amin a francia és német külügyminiszter aláírása szerepel, és olyan lépések sorozatát javasolja, melyek eredményeként kezdetben Franciaország és Németország egyetlen államalakulatként egyesülne. A lépcsőfokok részét képezi egy közös európai titkosszolgálat létrehozása, ami szintén a német és francia szakszolgálatok integrálásával venné kezdetét. Létrehoznának emellett egy európai polgári védelmi erőt, és harmonizálnák az egyes országokban jelenleg még eltérő büntetőjogot. A TVP info szerint a dokumentum egy ultimátum, amit Párizs és Berlin együtt adott az Európai Unió valamennyi országának: idővel az EU minden tagállamának csatlakoznia kell ehhez az új föderációhoz, ami a jelenlegi európai államok teljes felszámolását jelenti.

A dokumentum alapján a résztvevő országok nem rendelkezhetnek saját hadsereggel, különálló büntetőjoggal vagy különböző adórendszerrel, emellett nem lehet saját fizetőeszközük sem.

Magyarországra vonatkozóan ez a honvédség és a katonai titkosszolgálatok feloszlatását, a magyar törvények felszámolását, és a forint eltörlését jelenti.

Ehelyett egy egységes európai hadsereg fegyveresei állomásoznának Magyarországon, euróban – vagy más közös pénzben – fizetnénk, és az adóbevétel legitim módon egy idegen országba vándorolna. Ez az állami költségvetéssel való rendelkezést is olyan mértékben lekorlátozza, hogy ha a kórházakról, iskolákról hullik a vakolat, az emberek hiába tüntetnek Budapesten a parlament előtt, mert a magyar kormány nem tehet semmit – a tüntetők saját költségükön Brüsszelbe, Párizsba, vagy Berlinbe kell utazzanak, ha el akarnak érni valamit.

A Radio Poland azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a föderációban a tagállamok elveszítik az ellenőrzést saját határaik felett – tehát Brüsszel annyi bevándorlót csoportosítana át ide, amennyit jónak lát, és nem lenne magyar karhatalmi erő, ami ebben adott esetben megakadályozza. A Szvobodnaja Pressza információi szerint annak ellenére, hogy a francia parlament elutasította ezeket a terveket, francia vezető politikusok más tagállamokban „házalnak” ezzel az elgondolással, és megpróbálnak rávenni más országokat a csatlakozásra. Amennyiben sikerrel járnak, az egyértelmű választás elé állítja Magyarországot: választani kell a magyar államiság megtartása, és az éppen aktuális európai birodalom közt, melynek képviselői jelenleg mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az európai országok ne tarthassanak népszavazásokat a tagállami jogkörök megvonása ellen. Közeleg az a pillanat, amikor az uniós tagságot nem elutasítani egyet jelent a magyar államiság felszámolásának képviseletével.

Megdöbbentő:

Svédország bevándorlásügyi minisztere, Morgan Johansson pénteki nyilatkozatában Magyarországot ostorozta, amiért nem vesszük át “menekültek” tízezreit más európai országoktól. Azt tervezik, hogy az északi országok közösen próbálnának nyomást gyakorolni a magyar kormányra.

Johansson szerint “minden EU-országnak követnie kell a közös szabályokat, ellenkező esetben nem lehetnének az EU tagjai.” A miniszter a TT hírügynökségnek nyilatkozva azt is kijelentette, hogy a jövő hét folyamán behívatja a magyar nagykövetet, emellett egy levelet fogalmaz meg az Európai Bizottságnak, melyben azt kéri majd, hogy “cselekedjen” Magyarország vonatkozásában.

  Svédországban is elhallgatták a tömeges nemi erőszakot

A bevándorlásügyi miniszter attól tenné függővé egy ország EU-tagságának megtartását és az uniós forrásokhoz való további hozzáférést, hogy az adott ország hajlandó-e befogadni több százezer közel-keleti és észak-afrikai migránst, akik miatt utána jelentősen megnő a rablások, gyilkosságok, nemi erőszakok száma, és általánosságban véve csökken a közbiztonság.

  Miért fontos a kvótaellenes referendum?

A bevándorlást erőltető európai vezetők egy veszélyes játékot űznek: miközben Magyarországon még a lakosság jelentős része támogatja az EU-tagság fenntartását, a multikulturalizmust erőltető politikusok arra kényszerítik Magyarországot, hogy válasszon a közrend fenntartása, és az uniós tagság fenntartása közt.

Azokban az országokban, ahol a vezetők ellenvetés nélkül beengedték az idegen kultúrájú migránsok tömegeit, nagy mértékben csökkent az Európai Unió népszerűsége a lakosság körében, aminek végül egyenes következménye volt a brit kilépési referendum.

Mikor akarunk már kilépni ebből az átkozott vízfejű birodalomból , amelyik csak viszi a pénzt , és örökös rabszolga sorsra kárhoztat bennünket , csak azért , hogy egy két zsidónk miniszteri biztosi álláshoz jusson .

A

A modern terrorizmus kis csoportok által, állami támogatás nélkül folytatott megfélemlítő tevékenység, mely ezáltal lehetővé teszi, hogy a szervezet befolyást szerezzen nagy tömegek felett. Norvég pszichológusok szerint azonban ez a jelenség nem létezett a tömegmédia megjelenése előtt; a média a terrorizmus terjedésének katalizátorává vált.

Két norvég pszichológus, Bard Lyster és Marie Midtsund az Aftenposten újság számára írt vélemény-publicisztikában új megvilágításba helyezte a média szerepét a látszólag Európa mindennapjaiba is beszivárgó terrorizmus vonatkozásában. Azt írták; bár szinte minimális a valószínűsége annak, hogy valaki terrortámadásban haljon meg, a média élő közvetítéssel és kimerítő elemzésekkel olyannyira felnagyítja ezt a jelenséget, hogy valójában nem maga a terrortámadás, hanem a médialefedettség az, ami globális szinten félelemérzetet kelt az emberekben. A szakértők azt követően kezdték vizsgálni ezt a jelenséget, hogy az Európában történt terrortámadások után egy közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a norvég lakosság közel fele tart egy esetleges terrortámadástól.

“A halálozási statisztikák nem okoznak ehhez kellő pszichológiai nyomást. A média azonban hűséges partnerként együttműködik a terroristákkal a félelem terjesztésében.”

A pszichológusok szerint nem maga a terrortámadás az, ami félelemérzetet vált ki – a terrortámadások hatékonyságát éppen az adja, hogy a média biztosítja a terrortámadás hírének globális terjesztését. A média a garanciája annak, hogy ha egy öngyilkos merénylő felrobbantja magát, arról mindenki tudni fog. Ezáltal a terrorszervezet eléri célját; a társadalmi feszültségek tovább nőnek, a világvallások követői közt is újra ellenségessé válhat a viszony. Akár Európa politikai térképének egésze is újrarendeződhet a terrortámadásoknak adott globális nyilvánosság miatt.

Általánosságban, a drámai események könnyebben megragadják az emberek figyelmét, mint a pozitív hírek, vagy a semleges tónusú beszámolók. A kiterjedt médiafigyelem pedig felnagyítja ezt a hatást: az emberek minél rendszeresebben látnak valamit, annál többet foglalkoznak vele – és annak ellenére, hogy ez a hatás önmagát gerjeszti, az embereknek ugyanazon képeket közvetítik ismétlődő jelleggel.“Ma az emberek elméjének része egy kreatív belső színház, ami folytonosan képeket, forgatókönyveket gyárt arról, hogyan válhat pokollá minden körülöttünk.” – írták. A szeptember 11-i terrortámadást követően sokan nem mertek többé repülőgépre ülni. 2015-ben egy francia TV-csatorna ráadásul interjút készített két terroristával, akik túszokat ejtettek – szerencsére ez nem vált trenddé, mert a tragédiát követően a nagyobb francia sajtóorgánumok megállapodtak abban, hogy többé nem hozzák nyilvánosságra az elkövető fotóját, illetve nem adják ki neveiket, nehogy ezáltal a rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává váljanak.

  Dániában mártírként emlékeznek a dzsihádista öngyilkos merénylőkre

A terrortámadásoknak adott médiafigyelem azonban egyrészt piaci akadályokba ütközik: a sajtó azzal foglalkozik, ami kiváltja az emberek érdeklődését. A terrortámadásokkal kapcsolatos híreket nagyságrendekkel többen nézik/olvassák, mint a semleges, vagy pozitív híreket. A sajtó pedig nem fog önként dönteni arról, hogy eltaszítja magától a nézőközönség és a profit egy részét. Emellett, a terrortámadások elhallgatása az információs társadalomban cenzúrának is minősülhet, hiszen az emberek tömegei hozzá akarnak jutni ilyen információkhoz, aminek le nem közlése emiatt elhallgatássá minősül át.

Lyster és Midtsund szerint a terroristák az információhoz való hozzáférés jogát használják ki; ezáltal tudják garantálni, hogy ha lecsapnak valahol, az garantáltan a média figyelmének középpontjába kerül. Ez a média-lefedettség az öngyilkos merényletek katalizátorává is vált, hiszen egy ilyen fanatikus személy annak tudatában robbanthatja fel magát, hogy arra mindenki emlékezni fog – nem csak társai közt, de az “ellenség” soraiban is.

A

John Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója elismerte, hogy az Egyesült Államok külpolitikája néha a terrorizmus kiváltó okává válik.

“Úgy gondolom, az elnök biztosítani akarta, hogy cselekedjünk, amikor csak tudunk, hogy megvédhessük ezt az országot. Azt azonban el kell ismernünk, hogy néha az érintettségünk vagy közvetlen beavatkozásunk csak újabb nemzetbiztonsági kockázatokat hoz létre.”

Brennan részéről ez egy jelentős véleményváltozás, öt évvel ezelőtt ugyanis még egészen máshogy nyilatkozott a nyilvánosság irányába. Akkor még az elnök terrorelhárítási tanácsadójaként működött, és a médiának adott nyilatkozatok során többnyire úgy beszélt a terrorizmus problémájáról, mint előzmény nélküli, önmagában létező fenyegetésről, amit kezelni kell. 2010-ben egy nigériai állampolgár próbált felrobbantani egy utasszállító repülőgépet Detroit felett. Az ügy igen nagy visszhangot vert, és akkor Brennan a sajtónak nyilatkozva teljesen indokoltnak nevezte az utóbbi évtizedekben folytatott intervencionalista politikát.

Ugyanakkor az eset már akkor közvetlen visszavezethető volt az Egyesült Államok korábbi katonai beavatkozásaira. Umar Faruk Abdulmutallab, az elfogott terrorista ugyanis egyértelműen megindokolta a hatóságoknak, miért akarta felrobbantani a repülőgépet; indokként az Egyesült Államok katonai beavatkozásait és az Izraelnek biztosított támogatásokat nevezte meg, melynek következményeként muszlimok halnak meg. Elfogását követően indokként a Jemenben, Irakban, Szomáliában, Afganisztánban végrehajtott beavatkozásokat nevezte meg, ahol muszlim civilek, főként nők és gyermekek vesztették életüket az amerikai beavatkozás, vagy az Izraelnek biztosított amerikai támogatás miatt.

Az ügy során bebizonyosodott, hogy a terrorista nem az Egyesült Államok ellen ok nélkül  táplált gyűlöltből fakadóan cselekedett, hanem a muszlim közösségekkel vállalt szolidaritás volt az elsődleges motivációja, melyek az amerikai külpolitika következményeként kerültek kilátástalan helyzetbe, és minden egyes újabb beavatkozásnál rengeteg volt a civil áldozat. Ez a motiváció eleve nem létezett volna, ha az Egyesült Államok nem a világ más országaiban próbál kontrollhelyzetbe kerülni, hanem saját határait védelmezi.

Brit újságíró:

Ha a közelgő referendum alkalmából a briteknek nem lenne elegendő indoka arra, hogy megszavazzák a kilépést, talán most kaptak egy kellően erős érvet: egy brit újságíró azt állítja, hogy az Európai Unió már a kezdetektől fogva a CIA projektje volt.

Ambrose Evans-Pritchard a The Telegraph brit napilap hasábjain elemezte Barack Obama látogatásának körülményeit, és azt írta, a britek a kilépési referendum előtt minden eddiginél agresszívabb amerikai beavatkozásra kell számítsanak, mert “az Európai Unió mindig is egy amerikai projekt volt”.

“Valójában, ha visszatekintünk a történelmi előzményekre, kézenfekvő, hogy az 1940-es évek végén Washington volt az európai integráció mozgatórugója, és rejtett módon Washington pénzelte azt a Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson, és Nixon adminisztráció ideje alatt.”

Az újságíró említi, hogy az európaiak körében egy általánosan elterjedt tévképzet, miszerint az Egyesült Államok fenyegetést és vetélytársat lát az Európai Unióban. Evans-Pritchard szerint ezzel szemben az Európai Unió mindig is az amerikai érdekérvényesítés horgonypontja volt, már egészen megalakulásától fogva.

Evans-Pritchard írásában hangsúlyozza, hogy 1950. májusában, a Schuman-nyilatkozat néven ismertté vált, Robert Schuman francia külügyminiszter által javasolt tervezet Dean Acheson amerikai külügyminisztertől ered: ennek jegyében hozták létre az Európai Szén- és Acélközösséget, ami a későbbi integráció alapjává vált. Az újságíró emellett említi, hogy a hidegháború kezdetén az amerikai fél nyomásgyakorlására került közelebb egymáshoz a német és francia politika, valamint az amerikaiak a háború utáni években azzal is fenyegetőztek, hogy leállítják a Marshall-terv segélyprogramját. Az Egyesült Államok fenyegetésekkel és nyomásgyakorlással hozta létre azt az egységfrontot, ami a mai Európai Unió alapja volt, mert ettől a projekttől remélte a szovjet befolyás visszaszorítását Európában, amit az Egyesült Államok saját érdekszférájának tartott.

Jean Monnet közgazdász és diplomata kapcsán – akit az Európai Unió egyik alapító atyjának tartanak – azt írja, hogy életének tekintélyes részét Amerikában töltötte, a háborús időkben pedig Franklin Roosevelt szeme és füle volt az európai politikában – emiatt Charles de Gaulle eleve amerikai ügynöknek tartotta, amit egy francia történész, Eric Roussel mintegy ezer oldalas, Monnet-életrajza alátámaszt, illetve részletesen kifejti, hogy működött együtt kéz a kézben az amerikai elnöki hivatallal.

Evans-Pritchard azt mondja, az Egyesült Államok külügyminisztériumának archívumában ma már nyilvánosan hozzáférhetőek korábban még titkosított dokumentumok, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy az európai integráció ideáját erőltető mozgalmat az amerikai titkosszolgálat alapította, de “sajnálatos módon” ezek a dokumentumok se az amerikai, se az európai sajtóban nem kaphatnak nyilvánosságot – pedig minden bizonnyal meggyőznék a briteket arról, hogy a kilépés mellett döntsenek.

Az újságíró ennek kapcsán egy 1950. július 26-ra datált memorandumot említ, ami egy közös európai parlament létrehozásának terveit tartalmazza (az Európai Parlamentet 1952-ben alapították). Ezen a dokumentumon William J. Donovan tábornok aláírása szerepel, aki az amerikai Stratégiai Szolgálatok Hivatalának vezetője volt – ami a mai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elődje.

Evans-Pritchard szerint egy másik dokumentum pedig azt mutatja, hogy 1958-ban ez az ügynökség biztosította az európai integrációs mozgalom anyagi forrásainak 53,5%-át. “Ebben a tekintetben a CIA frontvonala az Amerikai Bizottság egy Egyesült Európáért nevű szervezet volt, aminek elnöki tisztségét Donovan viselte. Vezetésében emellett részt vett Walter Bedell Smith és Allen Dulles, akik az ’50-es években a CIA igazgatói voltak, valamint más amerikai nemzetbiztonsági tisztek.”

Evans-Pritchard most azt mondja, ezek a széles körben egyelőre nem ismert dokumentumok azt mutatják, hogy a CIA elődjének stratégiai tervezőasztalain született az Európai Unió elgondolása, és ennek megvalósítása érdekében meghatározó pozícióba juttattak európai politikusokat, akik a későbbiekben az európai integráció vezéralakjaivá váltak. Az újságíró hangsúlyozta, hogy ezek a tények már a történelem részét képezik, de mai vonatkozásuk is eget rengető lehet, mert amennyiben egyértelműen bebizonyosodik, hogy a CIA alapította az Európai Uniót és maga építette fel annak döntéshozó szervét, az egyet jelenthet azzal, hogy az Európai Unió máig az Amerikai Egyesült Államok szigorú ellenőrzése alatt áll.

A

A britek kilépése hamarabb vezethet a NATO felbomlásához, minthogy még egy tagállam kilépne az Európai Unióból; a Brexit hatására előtérbe kerültek a közös európai hadsereg létrehozását követelő hangok, ami a NATO háttérbe szorításához vezethet.

A varsói NATO-csúcstalálkozót fokozott hírverés követte a NATO-országok médiafelületein, mely elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió minden eddiginél szorosabb együttműködést alakít ki a NATO-val. A felek kinyilvánították elkötelezettségüket a terrorizmus és kiberbűnözés elleni harc terén – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az elmúlt hónapokban több és szorosabb együttműködés jött létre a két szervezet közt, mint az elmúlt tíz év során együttvéve.

Az Aftenposten azonban arról számol be, hogy ezek az együttműködések “nem problémától mentesek”. A lap szerint bizonyos országok – mint Németország, Franciaország –

inkább előnyben részesítené az európai országok közti együttműködés fokozását, ami az Amerikai Egyesült Államoktól és a NATO-tól függetlenül történne.

Oystein K. Langenberg kifejti, hogy Stoltenberg számára azért fontos a NATO és az Európai Unió közti együttműködés hangsúlyozása, mert most nagyobb esély van az Európai Unió NATO-tól való függetlenedésére, mint az utóbbi tíz év során bármikor. Szerinte a britek kilépése katalizátora ennek a folyamatnak, hiszen elsősorban a brit euroszkeptikusok akadályozták az egységes európai hadsereg létrehozását. Az Európai Védelmi Erő megalapítása esetén szükségtelenné válna az amerikai katonai jelenlét Európában, így az európai országok fokozatosan függetlenednének a NATO-tól, aminek helyét átvenné az európai országok közös hadserege.

“Egy nappal a brit referendumot követően Németország és Franciaország külügyminiszterei előhozakodtak az ‘európai biztonsági egyezmény’ elgondolásával. A javaslat független globális hatalomként jellemezte az Európai Uniót, és felszólított egy közös európai civil-katonai parancsnoki lánc létrehozására.” – írta. Az EU napokkal később előterjesztett “globális stratégiája” szintén hangsúlyozza, hogy Európa maga kell gondoskodjon saját védelméről, valamint javaslatot tett egy független európai haderő felállítására, mely az amerikai hadseregtől függetlenül cselekedne.

Az Aftenposten Sven Biscop nemzetközi kapcsolatok szakértőt idézve kifejti az e mögött rejlő logikát: elmondása szerint, az Európai Unió független cselekvésének az előfeltétele, hogy az uniós külpolitikát saját katonai erővel tudja alátámasztani. Jelenleg az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája nagy mértékben az amerikai hadsereg kapacitásaira van utalva. Annak okán, hogy az EU kül- és biztonságpolitikájának alapja az amerikai katonai erő, az USA politikája jelentős hatást gyakorol az EU politikájának alakulására. Biscop szerint ezt a tényezőt kiiktatná az európai hadsereg létrehozása, ami – ugyanezen logika mentén – lehetővé tenné a független cselekvést. Hangsúlyozta; az Európai Unió képessé kell váljon arra, hogy saját katonai műveleteket hajtson végre – az amerikaiak nélkül. Mint mondta, ez napjaikban gyakorlatilag lehetetlen.

Langenberg ugyanakkor kifejtette, hogy a NATO főtitkára maga nyilvánosan ellenzi az európai hadsereg létrehozását, hiszen tisztában van azzal, hogy ez a NATO háttérbe szorításához vezetne. Stoltenberg ehelyett az EU és NATO közti együttműködés fokozásának fontosságát hangsúlyozza.

A független európai katonai struktúrák létrehozásának lehetőségét a pénteki NATO-csúcstalálkozón is megvitatták, ahol vezető politikusok részéről számos elutasító nyilatkozat hangzott el. Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint semmi szükség független európai hadseregre, ehelyett inkább a politikai integrációt kellene erőltetni. Ebben az esetben az EU politikájának erőalapját továbbra is az amerikai hadsereg képezné, miközben Brüsszelből kézi vezérléssel igazgatnák a tagállamokat.

Langenberg ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos kelet-európai országok – főként Lengyelország – már egyértelművé tették: csak a NATO-n belüli keretekben hajlandóak gondolkozni, ha védelmi- biztonságpolitikai együttműködésről van szó. Ők fontosabbnak tartják az Amerikai Egyesült Államokkal való együttműködést, mint hogy Európa független cselekvőként jelenhessen meg a globális politikában.

EU

A brit parlament alsóházának külügyi bizottsága bizonyítékok sokaságával támasztotta alá, hogy mind a kilépéspárti, mind pedig az uniós tagság fenntartását szorgalmazó kampány becsléseken alapszik, és a kampány során elhangzó állítások nem megbízhatóak. A bizottság azonban már főként arra összpontosít, mik lehetnek a referendum várható következményei.

Bárhogy is döntsenek a britek, a június 23.-i népszavazás egyértelmű utat jelöl ki az Egyesült Királyság számára, és a jelenlegi helyzet legnagyobb problémája a bizonytalanság. A bizottság szerint, amennyiben a királyság kilép az Európai Unióból, a szabadkereskedelmi egyezmény feltételeinek tárgyalása lesz a követendő út, emellett szerintük a kormány el kell fogadja a Lisszaboni Szerződésben foglalt feltételeket, ami két éves átmeneti időszakot ír elő, és meghatározza, hogyan léphet ki egy tagállam az unióból.

“Ha nem születik megállapodás a kétéves átmeneti időszakban, az Egyesült Királyság a WTO standard kapcsolati viszonyaihoz tér vissza, majd el kell döntenie, hogy az EU által hozott összesen 6987 rendszabály közül melyeket kell új brit törvénnyel helyettesíteni. A kölcsönösen előnyös feltételeken alapuló kapcsolat eredménye azonban idővel a szabadkereskedelmi egyezmény lesz.”

A bizottság jelentése szerint az ország valamennyi szövetségese támogatja az uniós tagság fenntartását szolgáló kampányt, különösen az Amerikai Egyesült Államok, ami úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyságon keresztül tud “pozitív befolyást gyakorolni” az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára.

A bizottság tagjai szerint továbbra is vita zajlik arról, hogy a brit kilépés utáni átmeneti időszakban – amíg az ország a kilépés gazdasági következményeivel küzd – ez a történés destabilizáló hatással járna-e az Európai Unió egészére; annak lehetősége is felmerült, hogy a brit kilépés esetleg arra ösztönözné az EU más tagállamait, hogy fokozzák az integrációt és szorosabbra fonják az együttműködést.

A

A német sajtó szerint az Egyesült Államok azt tervezi, hogy még több atombombát helyez el Németországban – annak ellenére, hogy német vezetők rendszeresen felszólítják a most ott tárolt atomfegyverek kivonására.

Augusztusban az amerikai nukleáris biztonsági hivatal engedélyezte a B61 robbanótöltet új változatának, a B61-12-nek gyártását, amit 2020-tól kezdenek meg. A Der Spiegel német lap pénteken a birtokába jutott, kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva azt írta; az USA egy újabb nukleáris arzenált akar küldeni Németországba, mert a védelmi minisztérium azt tervezi, hogy átépíti a Tornado vadászbombázó gépeket, hogy azok alkalmassá váljanak a B61-12 hordozására és célba juttatására.

A Der Spiegel azt írja, az Egyesült Államok egy titkos, elkülönített, az amerikai hadsereg által szigorúan őrzött területet működtet a Büchel légibázison, amit hivatalosan a német és amerikai fegyveres erők közösen működtetnek. Ebben a létesítményben kerülnek elhelyezésre az új amerikai atombombák, melyek kihelyezéséről a Nobel-békedíjas Barack Obama külpolitikai indokra hivatkozva döntött.

A Spiegel emlékeztet, hogy németországi vezetők immár ismétlődő jelleggel szólítják fel az Amerikai Egyesült Államokat az atomfegyverek Németországból való kivonására, ennek ellenére tervezi az USA, hogy az újabb típusú tömegpusztító fegyvereket is Németországba hozza. Az atomfegyverek kivonásáról eddig amiatt nem született végső döntés, mert “nem sikerült konszenzusra jutni a tagállamok közt”. A valós döntést azonban az Amerikai Egyesült Államok hozza, hiszen az USA adja a NATO katonai költségvetésének abszolút többségét, így maga dönthet arról, hogy a NATO akarjon-e Európában amerikai atomfegyvereket tárolni.

A

A NATO véglegesen felhagy a nukleáris leszereléssel, és azt tervezi, hogy a non-proliferációs egyezmények nyílt sértésével atomfegyvereket telepít Kelet-Európába. A nyugati katonai tömb agresszív lépése Oroszországot ennek megfelelő válaszlépésekre kényszeríti.

A Kommerszant napilapnak adott interjút egy vezető orosz diplomata, aki arról nyilatkozott, hogy a NATO atomfegyverek elhelyezésére készül Európában, ami Oroszországot adekvát válaszlépésre kényszeríti. Korábban erre utalt az a tény, hogy a NATO-légierő nukleáris fegyverek hordozására képes gépeket összpontosított Kelet-Európában, különösen a balti országokban. A NATO szeptemberben az “Atlanti Megoldás” nevű hadgyakorlatra hivatkozva küldött atombomba hordozására alkalmas repülőgépeket közvetlen az orosz határ mellé, a balti országokba. A nyugati országok akkor orosz propagandának nevezték azt az információt, miszerint a NATO atomfegyvereket akar elhelyezni Kelet-Európában. Vezetőik kijelentéséről azonban hónapokon belül egyértelművé vált, hogy hazugság volt: az utóbbi hetek folyamán a NATO már hivatalos szinten is elismerte, hogy újabb – amerikai – B61-12 atombombákat helyez el Európában. Ennek okán az is egyértelmű, hogy az atombomba hordozására alkalmas gépeket már ennek előzetes lépéseként küldték a balti országokba, a nyilvánosságnak pedig egyszerűen hazudtak a tervezett lépés kapcsán.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium non-proliferációs és fegyverkontrollért felelős hivatalának igazgatója pénteken a Kommerszantnak nyilatkozva azt mondta, a NATO agresszív lépése ennek megfelelő választ követel meg Oroszországtól. “A katonai szférában általános törvényszerűség, hogy minden lépés válaszlépést kényszerít ki. Biztos vagyok benne, hogy Oroszország adekvát választ ad az amerikai atombombák Európában elhelyezésére, és ennek részletei a körülmények alapos vizsgálata mentén kerülhetnek megállapításra.”

A NATO jelenleg azt tervezi, hogy a Németországban, Belgiumban, Olaszországban és Törökországban elhelyezett összesen 180 darab B61-es atombombát a 2020-as évek elejére B61-12 változattal helyettesítse. Arról azonban nincsenek elérhető információk, hogy a “korszerűtlen” atombombákat hatástalanítanák, így valószínűsíthető, hogy azok a szövetség más országaiba lesznek áthelyezve. Tekintve, hogy a NATO az utóbbi egy év folyamán agresszív haderő-összpontosítást folytatott a balti országokban, és – az amerikai légierő és páncélos haderő mellett – több tízezer amerikai katona jelent meg Kelet-Európában, ez 180 atomtöltet megjelenését vetíti előre a balti országokban és Nyugat-Ukrajnában.

Uljanov kijelentette; ezzel a NATO egyértelműen kinyilvánította, hogy szándékosan és hosszú távon sérti a nukleáris leszerelés kapcsán érvényben lévő nemzetközi egyezményeket. A nyugati katonai tömb újra atomfegyverek felhalmozásával akarja biztosítani a világpolitikában az elmúlt évtizedek során szerzett domináns szerepét. Ez nemcsak globális szinten újraindítja a nukleáris fegyverkezést, hanem haszontalanná tesz minden, a nukleáris leszerelés terén eddig elért eredményt.

Amennyiben a NATO elkötelezett marad az atomfegyverekkel folytatott erőfitogtatás irányába, Oroszország számára nyitott a lehetőőség, hogy ennek megfelelő választ adjon az újonnan jelentkező fenyegetésre. A NATO nukleáris fegyverkezésére adott szimmetrikus válaszként Oroszországnak lehetősége van arra, hogy számos atomfegyvert állomásoztasson mélyen az Európai Unió határain belül. A Kalinyingrád enklávé Oroszország része, délről Lengyelországgal, északkeletről Litvániával határos, nyugatról a Balti-tenger határolja. Amennyiben a NATO nukleáris csapásmérő erőt épít a balti országokban és Kelet-Európában (az orosz határ mentén), egy a nyugati katonai tömb által kezdett expanzív háború esetén Moszkvának lehetősége van arra, hogy közvetlen a lengyel határ mellől indítson nukleáris csapást az agresszor ellen. Olyan módon, hogy ahhoz nem kell atomfegyvert állomásoztatnia az orosz határon kívül. Ennek okán, a NATO-országok jelenlegi biztonságpolitikája nem csak értelmetlen, de egyben öngyilkos jellegű is, amivel az atomháború szélére sodorják Európát.

Egy ilyen nagyhatalmak közti összecsapás elsősorban az Amerikai Egyesült Államok érdeke, hiszen maga a konfliktus az amerikai határtól tízezer kilométerre történne, ezáltal az USA területén nem jelentene közvetlen katonai fenyegetést. Érdekeltek-e a térségi országok vezetői egy olyan biztonságpolitika fenntartásában, amiben Közép- és Kelet-Európa csak mint járulékos veszteség szerepel?

Washington atomfegyverekkel tartaná kontroll alatt Európát

Európa újra egy lehetséges atomháború ütközőzónájában van. A német sajtó épp az imént számolt be arról, hogy az Egyesült Államok újabb 20 atomfegyvert telepít Németországba, és ez már részét képezi a 2015-ös amerikai költségvetésnek.

Az újabb amerikai atomfegyverek érkezéséről a ZDF német televízió számolt be. Az Egyesült Államok immár bevallottan modernizálja nem csak a Németországban elhelyezett atomfegyvereit, de egész Európa azzal kell szembenézzen, hogy az amerikaiak egyre nagyobb atomfegyver-arzenált akarnak idetelepíteni. Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Törökországban szintén készenlétben vannak az amerikai atomfegyverek, hogy egy háború esetén csapást mérjenek a politikai ellenfélre.

Marija Zaharova, Oroszország külügyminisztériumának szóvivője a hír leközlését követően rendkívüli interjút adott a ZDF televíziónak, melyben kijelentette; Moszkva számára fokozott aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok modernizálja a Németországba telepített amerikai atomfegyvereket, mert ez egyértelműen az Oroszország elleni háborús készülődés részét képezi. Egyértelműen – hiszen a német TV-csatorna szerint az atomtöltetek az “orosz veszély” miatt kerülnek Európába.

Zaharova szerint Európában is fokozott aggodalmat kelt Washington lépése, ami nem csak Európát sodorja veszélybe, de globális léptékben is visszájára fordíthatja a nukleáris leszerelés terén eddig elért eredményeket.

“Európában – és nem csak Németországban, hanem Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban – továbbra is készenlétben állnak az amerikai taktikai atomtöltetek. Az amerikaiak modernizálják a bombáikat, a NATO európai tagjai pedig modernizálják a légierőt, ami ezeket a bombákat célba juttathatja.”

Zaharova szerint a nukleáris leszerelés ezzel globális szinten lehetetlenné válik. Felbomolhat a nukleáris leszerelésről 1970-ben, 191 ország által aláírt egyezmény, és a világ országai újra atomfegyverek felhalmozására fognak törekedni, mert az Egyesült Államok egyértelmű jelzést adott arra, hogy a nukleáris csapásmérő erő fokozásával akarják megtartani az amerikai katonai fölényt az Egyesült Államok határain kívül.

Az Egyesült Államok Kelet-Európából mérne atomcsapást Oroszországra

Atomtöltet célba juttatására alkalmas repülőgépeket küld a balti országokba az amerikai légierő, egy újabb “hadgyakorlat” részeként. Az augusztus 25-én kezdődő “Atlanti Megoldás” művelettel az Egyesült Államok arra készül, hogy háború esetén Kelet-Európából mérhessen atomcsapást Oroszországra.

Miközben az európai fővonalú sajtó teljes mértékben lefedi az információáramlást a migrációs válsággal kapcsolatos hírekkel, az Egyesült Államok szeptember végén elfogadott egy tervezetet, melynek részeként még idén 20 újabb atomtöltetet helyeznek el Németországban. Az intézkedésről a ZDF televízió számolt be, majd Marija Zaharova, Oroszország külügyminisztériumának szóvivője egy rendkívüli interjú során kijelentette, hogy ezek a fegyverek Oroszország elleni háborús készülődés részeként érkeznek Európába. Zaharova elmondása szerint a tendencia egyértelműen látható: az amerikaiak modernizálják az Európában állomásoztatott bombáikat, a NATO európai tagjai pedig a légierőiket, ami alkalmas az amerikai nukleáris töltetek célba juttatására.

Ivan Konovalov biztonságpolitikai szakértő pénteken a Szputnyik rádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy ezzel az Egyesült Államok amellett, hogy szándékos provokációt hajt végre Kelet-Európában, a hadgyakorlatok leple alatt atomháborúra készül Oroszország ellen. Konovalov szerint az amerikai légierő A-10-es gépei technikailag képesek atomtöltet célba juttatására az orosz határon túl, és az Egyesült Államok mintegy 200 B61 atomtöltetet tart készenlétben Európa területén.

Konovalov szerint Moszkva továbbra is azzal számol, hogy a NATO folytatja a haderő-összpontosítást Oroszország határai mentén, mert a nyugati katonai tömb inváziós előkészületeket folytat. Az atomtöltet célba juttatására alkalmas gépek megjelenése Észtországban heves reakciókat vált ki az orosz közéletben. Moszkva figyelemmel kíséri az amerikai atomtöltetek elhelyezkedését Európa területén, és megelőző intézkedéseket hozhat abban az esetben, ha az amerikaiak a balti országokban is atomfegyvert helyeznének el.

A várakozások szerint a következő hónapok során továbbra is folyamatosan áramlanak az amerikai fegyverek Kelet-Európába, és a NATO akár egy éven belül készen állhat egy Oroszország elleni offenzívára. Orosz katonai szakértők szerint az amerikai haderő Kelet-Európában 2016 végére éri el azt a készültségi szintet, hogy készen álljon a közvetlen konfrontációra Oroszországgal.

Oroszország meg a megelőző csapást úgy gondolják az okosok , hogy keletEurópára mérné , és nem a MATO vezetési pontjaira , és USA fasiszta zsidóira a zsidó fasiszta államra , és a bankárkaszt központjaira .

A

A NATO azt tervezi, hogy tovább bővíti katonai jelenlétét az orosz határ mentén. Amerikai sajtóértesülések szerint a balti országokba és Lengyelországba is tovább özönlenek az amerikai fegyveresek.

Alig egy hete értek véget a térségünkbe küldött amerikai fegyveresek hadgyakorlatai, az Egyesült Államok máris továbbküldi őket az orosz határ irányába, helyükre pedig újabb csapatok érkeznek, vélhetően újabb hadgyakorlatokkal. A Wall Street Journal beszámolója szerint Lengyelországba, Észtországba, Lettországba és Litvániába is országonként ezer amerikai katona érkezik.

Oroszország állandó NATO-nagykövete, Alexander Grusko elmondása szerint a lehető legrosszabb forgatókönyv valósul meg Kelet-Európában, és a NATO terjeszkedése miatt a nyugati tömb és Oroszország közti fegyveres összeütközés egyre valószínűbbé válik. Grusko hangsúlyozta, hogy a bevándorlással kapcsolatos médiahisztéria egy fedőakció, amivel elterelik az emberek figyelmét a háborús készülődésről. Miközben a sajtó szó szerint elárasztja az embereket a migrációs válsággal kapcsolatos hírekkel, az európai országok Washington irányítása alatt háborús készülődést folytatnak Oroszország ellen.

Szeptemberben a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a NATO agresszív terjeszkedése az orosz határ irányába arra kényszeríti Oroszországot, hogy ennek megfelelő ellenintézkedéseket tegyen.

Soros György a nyílt társadalom áldozatává vált

Soros György nevéhez köthető szervezetek levelezéseit hozta nyilvánosságra egy amerikai hackercsoport, a demokrácia és emberi jogok védelmére hivatkozva. A milliárdos által támogatott civil szervezetek aktívan munkálkodnak az európai választások kimenetelének befolyásolásán, és Európa színesbőrű bevándorlókkal történő újranépesítésén.

Egy amerikai hackercsoport több mint 2500 fájlt hozott nyilvánosságra a DC Leaksweboldalán, melyek Soros György nevéhez köthető civil szervezetek levelezéseit tartalmazzák, és csak arra várnak, hogy az emberek hiteles tájékoztatásában érdekelt sajtó feldolgozza őket. A szombaton nyilvánosságra hozott adatbázis számos, Soros György által finanszírozott civil szervezet belső használatú dokumentumait is tartalmazza, de elsősorban a Nyílt Társadalom Alapítványét, aminek működése ezáltal valóban átláthatóvá válhat.

Vezető politikusok és a sajtó mind gyakrabban vádolják Soros Györgyöt azzal, hogy civil szervezeteken, és kerülő-úton támogatott sajtóorgánumokon keresztül a demokratikus választások manipulálását folytatja, emellett szándékosan a rend megbontására törekszik, hogy az így előidézett piaci bizonytalanságból anyagi haszonra tegyen szert. A most feldolgozásra váró, földrajzi területenként csoportosított dokumentumok közt külön kategóriát képeznek az amerikai elnöki hivatallal kapcsolatba hozható levelezések, melyek Soros György szervezeteihez köthető terveket, stratégiákat, valamint európai országgyűlési választásokkal, és az Európába irányuló bevándorlással kapcsolatos jelentéseket is tartalmaznak.

A DC Leaks-t saját bevallásuk szerint amerikai hackerek működtetik, akik elkötelezettek a szólásszabadság, az emberi jogok és a demokrácia védelme iránt.

Korábban az elmúlt hét folyamán a WikiLeaks hozott nyilvánosságra olyan dokumentumokat, melyekből kiderült, hogy Soros György nem csak anyagi támogatásban részesítette Hillary Clintont, de egyértelmű utasításokkal is ellátta azzal kapcsolatban, hogyan kezelje az Albániában kezdődő zavargásokat. A milliárdos és az amerikai politikus egyaránt úgy gondolta, hogy nekik joguk van beavatkozni egy idegen országban és ott “kezelni a kialakult helyzetet”.

Soros György emberei minősítették le Magyarországot

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke ellőtte a muníciót, amit letettek elé az amerikai nem-kormányzati szervek.

Az igen megtévesztő néven működő “Freedom House” nemrég kiadott jelentésében Magyarország már nem mint szilárd demokrácia, hanem mint nem-konszolidált demokrácia szerepel. Washingtonnak kisebb problémái adódtak a harmadik Orbán-kormánnyal, miután az kormánypozícióból nem volt hajlandó elvállalni a radikális atlantizmus képviseletét Magyarországon. A Washington által elvárt politikai irányvonal ugyanis az Európai Egyesült Államok felépítését sürgeti, ami a magyar államiság felszámolását jelentené. Gyurcsány Ferenc legújabb opportunista pártja viszont a semmiből előtűnve, ellenzéki pozícióból gond nélkül elvállalta a radikális atlantizmus képviseletét (és az azzal járó nyugati hátszelet), így Washington szerint most egy DK-kormány lenne az eszményi demokrácia Magyarországon.

Niedermüller mindezt úgy kommunikálta le, hogy a kormány tanév végén csúfos bizonyítványt hozott. A DK honlapján megjelenő közlemény szerint “Az Orbán kormány időszakában az ország egy teljes osztályzatot vagy ennél is többet rontott a médiaszabadság, a választás tisztasága, a demokratikus kormányzás és a független igazságszolgáltatás szempontjából, de romlott a korrupció, a civil szervezetek és a helyhatóságok helyzetének megítélése is.”

Niedermüller megnyilvánulása emellett megvillantotta azt a kulturális fasizmust, ami elsősorban a liberális baloldali csoportok sajátossága. A DK alelnöke a “balkáni” szót mint pejoratív kifejezést használja, ezzel alacsonyabb rendűnek nyilvánítva minden balkáni országot pusztán amiatt, mert ott nem amerikai típusú demokrácia van. Reméljük, a továbbiakban nem szorgalmaz majd semmiféle együttműködést pl. Bulgáriával vagy Szerbiával (még egy újbóli Nabucco projekt esetén sem), mert az a fentiek miatt igen nagyfokú képmutatás lenne.

Miközben a radikális atlantista párt amerikai nem-kormányzati szervek által bedobott muníciót használ fel kormánykritikára, a Válasz.hu publicistája – mint az minden, a szakmában komolyan vehető újságírótól elvárható lenne – elkezdődött érdeklődni afelől, hogy pontosan kik is segédkeztek annak a jelentésnek az összeállításában, ami a nyugati világban terjedve, alaptalan vádaskodással elriasztja a befektetőket Magyarországról. Szőnyi Szilárd, a lap publicistája kifejti, hogy a Freedom House először is nem volt hajlandó kiadni a jelentés elkészítésében közreműködő “magyar szakértők” nevét. A lap egy szemfüles olvasója azonban rámutatott a megoldásra; a “Nations in Transit” függelékében található köszönetnyilvánításban a “Hungary” szóra keresve nyolc nevet kaphatunk meg. A jelentés elkészítésében közreműködő személyek minden bizonnyal saját karrierjüket építgetve nem hajlandók olyan munkában részt venni, amin a nevük nem szerepel, így azt utána nem tüntethetnék fel saját portfóliójukban. Az újságíró emiatt hozzájutott a nevekhez, az általa említett személyek egyszerű anyagi érdeke és individualizmusa pedig a jelentés egészét hiteltelenítette. Kiderült ugyanis, hogy mindannyian Soros György emberei.

Szőnyi listája alapján: Dane Taleski és Marina Popescu: Közép-Európai Egyetem, Goran Buldioski, Yervand Shirinyan, Andrej Nosko: Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint Halmai Gábor alkotmányjogász (ELTE), Váradi Balázs (Budapest Intézet), és Charles Kovács (Híd Rádió Zrt.).

A rendszerváltás után a Soros György neve által fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítvány és Közép-Európai Egyetem nevelte ki Közép- és Kelet-Európa számára azt a liberális elitet, ami előbb elprivatizálta az állami vagyont, majd az ország gazdaságának még épen maradó részét odadobta az Európai Unió kvótarendszerének. Szintén ehhez a közösséghez köthető a közismerten hatékony magyar oktatás nyugati szintre züllesztése (Bolognai-rendszer), valamint, hogy az összes többi szociális vívmányt húszon éven át helybenhagyták, tehát a legtöbb kórházban a betegek a mai napig a rendszerváltás előttről odarohadt ágyakon fekszenek.

Ebből mindenki levonhatja a megfelelő következtetéseket, de az újságíró ezt részben megteszi helyettünk: “Tekintve, hogy a nyolc személyből legalább hét – a Soros György-féle Közép-Európai Egyetem, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány képviselőjeként, liberális alkotmányjogászként, a Magyar Narancs egykori publicistájaként – egy akolból származik, a Freedom House pontozását kénytelen vagyok leminősíteni”.

Tavasznak tűnik, de a romlás virágai nyílnak

Soros György alapítványai és a “nyílt társadalom” ideológiáját képviselő csoportok állnak a Budapesten és számos más városban kezdődő megmozdulások mögött. A tüntetések résztvevőit félrevezetik; a hagyományos értékrend megsemmisítésére felesküdött szervezetek a civil társadalom valós igényeire épülnek rá, amit politikai célokra használnak fel.

A PestiSrácok.hu arról számolt be, hogy Soros György által finanszírozott civil szervezetek folytatják a kormányellenes demonstrációk szervezését. Bár a tüntetők erről láthatóan nem értesültek, a tömegdemonstrációk mögött a bukott SZDSZ holdudvarának elfelejtett tagjai és részben ismert, részben kevésbé ismert balliberális személyiségek állnak, akik az amerikai milliárdos alapítványaitól kaptak ösztönzést arra, hogy most kell kezdeni a kormányellenes demonstrációkat. A hétvégén mintegy száz ember részvételével lezajlott Országos Tantestületi Értekezletet a Soros György által támogatott Humán Platform és a Hívatlanul Hálózat hirdette meg. A lap rámutat, hogy a Humán Platform mögött álló Gulyás Márton tagja volt egy civil szervezetnek, ami 2012-ben 35 millió forintot kapott Soros György alapítványától, a Humán Platformnak pedig tagszervezete az az Oktatói Hálózat, aminek egy balliberális körökben elismert szociológus (Ferge Zsuzsa) és az SZDSZ kampányainak irányításában részt vevő Tóth Csaba is tagja. A szintén tagszervezet Hálózat a Tanszabadságért 2012-ben együttműködési megállapodást írt alá Bajnai Gordon mozgalmával, ami szintén egyértelműsíti a civil megmozdulások balliberális pártokhoz kötődését.

A Magyar Idők konzervatív napilap beszámol arról, hogy a pedagógusok országszerte folytatott tüntetéseit ellenzéki politikusok vagy balliberális pártok holdudvarához tartozó személyek szervezték, miközben balliberális pártokhoz köthető proxy-szervezetek “folyamatosan hergelik a pedagógusokat, álhíreket terjesztenek, és meg akarják akadályozni a köznevelési rendszer valós problémáinak tárgyalásos rendezését”. A lap kifejti, hogy Pilz Olivér, az egyik megmozdulás kulcsfigurája korábban MSZP-s városvezetéstől kapott jól fizető igazgatói pozíciót, és bizalmas viszonyt ápol számos MSZP-s politikussal. Hrabovszki-Megay Oktávia, egy másik kormányellenes tiltakozást szervező aktivista 2014-ben a balliberális összefogás jelöltjeit támogatta. Szegeden az LMP-Együtt-PM korábbi megmozdulásaihoz köthető A Köz-hasznáért mozgalom egy vezetője volt a szervező, Pécsen pedig a Magyar Liberális Párt tagja hirdette meg a pedagógustüntetést. A lap jelentése szerint Veszprémben a “politikamentesség” jelszavát használva a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője (Katanics Gyula) szervezte a demonstrációt, aki 2006 és 2010 közt még az MSZP országgyűlési képviselője volt. Győrben az LMP 2014-es képviselőjelöltje, Jenei Ferenc szervezkedett, a Facebook-on meghirdetett megmozdulás gazdája az LMP egy polgármesterjelöltje, Nógrádi László volt, miközben Sopronban a PM helyi alapszervezetének elnökhelyettese (Jakál Adrienn) szervezte a demonstrációt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a pedagógusok demonstrációin keresztül bukott politikai erők próbálnak visszatérni a közéletbe. Ezek a politikai erők abban az esetben, amikor nyíltan – pártprogram formájában – megvallották céljaikat, választási vereséget szenvedtek. Éppen a lakosság demokratikus döntéshozatalának köszönhetően nem rendelkeznek érdemi beleszólással az ország ügyeinek alakításába. Tevékenységükkel a pedagógusok felháborodását, a valós civil társadalom valós igényeit eszközként használják fel, szakszervezeteket, civil mozgalmakat és Facebook-csoportokat proxy-szervezetként maguk előtt tolva próbálnak nagyobb szerepet megkövetelni maguknak, mint amennyit a választók adtak nekik.

A 168 óra néven futó balliberális híroldalon megjelent írás eközben – egy Freudi elvétéssel – arra tett utalást, hogy a nemrég kezdődött tüntetések nem spontán módon, hanem előzetes alapozó munkálatokat követően zajlanak. A „Parázslik a düh” kezdetű bejegyzés szerzője arról számol be, hogy amerikai sajtóorgánumok is foglalkoznak a Magyarországon zajló kormányellenes demonstrációkkal. Ennek során a Bloomberg hasábjain megjelent híranyagot egy félrefordítással úgy tálalja: “A tanárok megkezdték a tiltakozást az iskolarendszer Orbán Viktor-féle átalakítása ellen”. A “tiltakozást kezdtek” és “megkezdték a tiltakozást” kifejezések közti különbséget magyarul értő embereknek talán nem is kellene magyarázni: utóbbi esetében a tüntetések kezdete korábban tervbe vett demonstrációk megkezdését jelenti.

Ennek a tüntetéssorozatnak alapos és hosszadalmas előkészítő folyamata lehetett, a tüntetések első negyedévben történő megkezdésével a balliberális erők és a kormány egyaránt tisztában volt. Egyedül azok nem voltak tisztában azzal, hogy “tavasszal” tüntetni fognak, akiknek az érdekképviseletére hivatkozva ez a sok liberális politikus vissza akar térni a közéletbe. A kormány és a tüntetők számára is ajánlott, hogy ezeket a politikailag motivált személyeket kizárja a tárgyalási folyamatból. Soros György alapítványai egyszer már csináltak rendszerváltást Magyarországon – éppen annak köszönhetően sikerült odáig eljutni, ami ellen most a tüntetők tiltakoznak.

Moszkva végképp szakíthat Kijevvel

MOSZKVA, 12:58

Oroszország fontolóra vette, hogy a krími fejlemények miatt megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával – közölte pénteken orosz külügyi forrásra hivatkozva az Izvesztyijacímű napilap.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán jelentette be, hogy a Krím-félszigeten diverzáns akciókat akadályoztak meg, amelyek mögött az ukrán katonai hírszerzés áll. A tűzharcban az oroszok szerint az orosz fegyveres szolgálatok két tagja vesztette életét.

Vlagyimir Putyin az esettel kapcsolatban közölte, hogy a történteknek következményei lesznek. Az Izvesztyja informátora szerint az egyik lehetséges orosz válaszlépés a diplomáciai kapcsolatok megszakítása lehet, amelyben az elnök hivatott dönteni.

A lapnak Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács (az orosz szövetségi parlament felsőháza) külügyi bizottságának elnökhelyettese szintén úgy nyilatkozott, hogy Moszkvának felül kell vizsgálnia a viszonyát Kijevhez.

Fotó: iStock

Dzsabarov szerint abszolút indokolt volt, hogy Putyin lemondja részvételét a kelet-ukrajnai rendezésről egyeztető "normandiai csoport" – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek szeptember elejére Kínába tervezett tanácskozásán. Mint elmondta: Kijev, miközben egy részről eljátssza, hogy béketárgyalásokat folytat a Donyec-medence ügyében, más részről hátba támad azáltal, hogy diverzáns akciókat folytat más állam területén.

Az FSZB bejelentése nyomán Putyin elnök azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a béketárgyalások helyett a terrort választotta. Az orosz külügyminisztérium csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az orosz félnek okozott kár, valamint az orosz katonák halála nem marad következmények nélkül. Kijev jóval az FSZB bejelentése előtt értésre adta, hogy nem kíván nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal. Ukrajna pedig tagadja, hogy diverzánsakciókat kezdeményezett volna a Krímben.

Így vágtak át mindannyiunkat a neoliberalizmus főpapjai

Stiglitz megmondja, pontosan hogyan is.

Hiába hitegettek bennünket a hosszúra nyúlt nyolcvanas és kilencvenes éveket követően, hogy a globalizáció felpörgésével minden egyre jobb, egyre szebb lesz, a nyugodt és békés életünkben a jólét gyarapodásán kívül más nem is fog történni, mindez illúzió volt. Ha a 2008-as eseményeket vesszük alapul akkor kiderül, hogy

nem is kicsit, hanem nagyon át lettünk vágva

hogy egyszerűen összegezzük.

A király meztelen

Miután egyre többek számára lett világos a fejlett világban is, hogy a 99 százalék számára a jólét helyett maximum a tartozások fognak gyarapodni, a folyamat vesztesei az egész globalizációval és az azzal kéz a kézben járó technológiai fejlődéssel is szembefordultak.

Stiglitz szerint

erre szinte mantraszerűen ismételve az lett a sokak által kedvelt megvetett neoliberális közgazdasági iskola híveinek válasza, hogy hát dehogy is, az élet sokkal jobb, csak ez emberek nem veszik észre, hogy mennyire is. Az efféle belső elégedetlenségek kezelése pedig nem közgazdasági, hanem pszichológiai kérdés.

2008-ban azonban kiderült, hogy a kényszerkezelésre ítélt átlag amerikai és átlag európai helyett

jobb lenne, ha kedvenc közgazdászainkat küldenénk dilidokikhoz.

Amit a tagadások révén sikerült elérniük az ugyanis nem más, mint hogy mára a fejlett világ társadalmainak jelentős része sem él jól. Az USA-ban például a társadalom alsó 90 százalékának jövedelme az elmúlt 30 évben stagnált. A teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak átlagjövedelme tulajdonképpen alacsonyabb reál értelemben (inflációval korrigáltan), mint 42 éve volt. A még alacsonyabb jövedelműek reálbére pedig lassan a 60 évvel ezelőttivel mérhető már csak.

Az amerikaiak által érzékelt gazdasági nehézségek és jövedelem eltolódások végzetes hatásai az egészségügyi statisztikákban is megjelennek. Anne Case és Angus Deaton Nobel-díjas közgazdászok megmutatták, hogy

a fehér amerikai munkásosztály számolhat szinte a legrosszabb egészségügyi jövőképpel.

Egy másik neves közgazdász, Branko Milanovic legújabb könyvében részletesen mutatja be a globalizáció elmúlt húsz évének veszteseit és nyerteseit. Ebből kiderül, hogy

a legnagyobb győztesek a világ plutokratái, vagyis a globális 1%,

valamint a fejlődő gazdaságok középosztályai. A vesztesek a fejlett világ leszakadó középosztálya, az alsó rétegek és általában a nap mint nap munkába igyekvő munkásosztály.

Hazudni reggel éjjel meg este

A globalizáció a kudarca miatt nem képes teljesíteni a fősodor politikusainak ígéreteit, ezzel aláaknázva a jelenlegi politikai establishmentbe vetett hitet és bizalmat.

A 2008-as pénzügyi válságot követően a kormányok nagylelkű bankmentő akciói felerősítették azt az álláspontot, hogy

a hiba nem csupán a gazdasági szereplők téves kalkulációjából származott, hanem a politikai szféra felől is.

Az Egyesült Államok Kongresszusának számos képviselője még azt is ellenezte, hogy támogatásban részesítsék azokat, akiket közvetlenül sújtott a globalizáció. Úgy általánosságban a neoliberálisok csak látszólag aggódnak a kedvezőtlen hatásoktól, de továbbra is ellenzik azokat a jóléti intézkedéseket, amelyek megvédhetnék a veszteseket.

If I were a rich man...

A globalizáció természetesen csak egyik része annak, ami most történik, a technológiai fejlődés a másik. Elvileg mindennek a nyitottságnak és technológiai fejlődésnek gazdagabbá kellett volna tennie bennünket, és a fejlett országoknak olyan intézkedéseket kellett volna hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a fejlődés hozadékából mindenki részesedjen.

Ehelyett olyan politika felé tolták a fejlett országokat, és a piacot úgy alakították át, hogy az növelte az egyenlőtlenséget és aláaknázta a gazdasági teljesítőképességet.

A növekedés lassult, a játékszabályok pedig a bankok és vállalatok – a gazdagok és erősek – érdekei szerint lettek átírva.

Stiglitz végül arra következtetésre jut, hogy nem is önmagában véve a globalizáció vagy a technikai fejlődés az, ami a mostani válsághoz vezetett, hanem annak menedzselése. Ergo az a politikai akarat, amely minden áron, emberek millióinak megélhetését tönkretéve sorakozik fel e mellett a kezdetektől fogva elhibázott politikai ideológia mellett.

Szörnyű betegséget titkolhat Hillary Clinton

Az elmúlt napokban megdöbbentő beszámolók és szakvélemények kerültek napvilágra azzal kapcsolatban, hogy Hillary Clinton demokrata elnökjelölt meglehetősen komoly egészségügyi gondokkal küszködik.

Egyes szakorvosok szerint, amióta 2012-ben Hillary Clinton egy ájulás következtében olyan súlyosan beverte fejét, hogy vérrög keletkezett egy agyi erében, a demokraták elnökjelöltje egyre ijesztőbb tüneteket produkál. Ugyanis testtartása és finommotorikus mozgása is egyre kevésbé tűnik összehangoltnak, kiegyensúlyozottnak. Ráadásul nyilvános szerepléseit szinte kivétel nélkül tönkreteszik krónikus köhögőrohamai, amelyeket rendszerint képtelen csillapítani a volt First Lady. 

A napokban azonban ennél is döbbenetesebb elemzések születtek. Egy, a nevét saját biztonsága érdekében nem vállaló, az Amerikai Orvosi Kamara által elismert altatóorvos jelentése szerint Hillary Clinton nagy valószínűséggel Parkinson-kórban szenved. Az öt oldalasdokumentumban tételesen összegyűjtötte a demokrata elnökjelölt tüneteit és incidenseit a szakorvos, amelyek szerinte alátámasztják az általa feltételezett diagnózist.

Önkéntelen rángógörcsök, megmerevedett arcizmok, tágult pupillák. 

A jelentés kiemeli, hogy amennyiben Clinton valóban ebben a degeneratív betegségben szenved, állapota a korszerű gyógyszerek ellenére is akadályozni fogja munkájában.Ugyanis a felvételek alapján jól látható, hogy Hillary görcsrohamai leginkább akkor uralkodnak el rajta, amikor nagy mennyiségben, intenzív ingerek érik. Az elnökjelölt nem véletlen kerüli a tömeges sajtótájékoztatókat, melyeken egyszerre, akár több kérdést is fel kell fognia és meg kell válaszolnia.

Pár héttel ezelőtt is elvesztette a kontrollt

Az augusztus negyedikén, Las Vegasban megrendezett eseményen Hillary Clinton egy pár ellentüntető megjelenését olyannyira nem tudta helyén kezelni, hogy láthatóan elveszítette teste felett az irányítást. Az elnökjelölt enyhe rohamát - amelyet erőteljesen hunyorogva próbált átvészelni - saját kampánystábja is észrevette, ennek érdekében küldték fel Hillary egészségügyi trénerét a színpadra, aki egyből neki is látott páciensének lenyugtatásához.

A republikánus politikusok már több ízben kérték a Demokrata Pártot, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Clintont rábírják arra, hozza nyilvánosságra egészségügyi kartonját, melyből kiderülhetne, hogy

valóban szenved-e egy konkrét degeneratív betegségben, és ha igen, állapota milyen stádiumban van?"

Az évek óta húzódó igényeknek és kéréseknek azonban a Clinton család egyszer sem tett eleget. Gondosan ügyelnek arra, hogy semmilyen hivatalos információt ne csepegtessenek a nyilvánosság felé annak ellenére, hogy Clinton állapota úgy tűnik, napról-napra romlik.

Hillary Clinton's Cough - It's *Chronic* (2008-2016)

https://www.youtube.com/watch?v=GJ0hYABkbMo

The Truth About Hillary's Bizarre Behavior

https://www.youtube.com/watch?v=OqbDBRWb63s

Ennyi pénzt költött Soros, hogy meghekkelje a belpolitikát Magyarországon

2016. augusztus 15. 12:42

Raklapnyi pénzt küldött Soros György az általa kitartott szervezeteknek Magyarországon, melyek között nemcsak a 444.hu tulajdonosi köre tűnik fel, hanem még a Magyar Helsinki Bizottsági is.

Vasárnap kerültek nyilvánosságra a Soros féle Open Society Foundation dokumentumai. Az adatokat hekkerek szivárogtatták ki, és valószínűleg a Demokrata Párt elleni kibertámadás részeként jutottak azokhoz hozzá. A magyarországi szereplők a European Elections 2014 Project keretében kaptak jelentős, több százezer dolláros támogatást, íme a lista:

444.hu - 11 millió Ft

A 444.hu ötvenezer dollárt kapott 2014-ben Soros György Open Society-hálózatától, hogy olvasói bevonásával - a "civil újságírás" égisze alatt - a 106 egyéni választókerületben felvegye a küzdelmet a választási visszaélésekkel szemben. Erről eddig nem tudhatott a nyilvánosság, ugyanis ezek az adatok a nemrég kiszivárgott Soros-hálózat levelezéseiből derültek ki. Ez a támogatás mindössze a jéghegy csúcsa.

2014 tavaszán a Soros György kezdőtőkéjével indult – és azóta is legnagyobb támogatottjai között szereplő – amerikai nonprofit befektetési alap, a Media Development Investment Fund szerzett tulajdonrészt a 444 kiadójában százmilliós befektetéssel. Az alap már korábban is jelen volt a magyar médiapiacon, 2012 óta finanszírozza a Magyar Narancs kiadását. 2016 májusában Bede Márton, a 444 munkatársa Magyarország legtisztességesebb médiatulajdonosának nevezte Soros Györgyöt.

EUrológus Online (Index.hu)  - 7,7 millió Ft

Az Athena Intézeten keresztül az Index.hu felületén futtatott EUrológus bloggerei is részesültek Soros millióiból annak érdekében, hogy az online platformokon közzétett cikkeikben számoljanak be az uniós választások és folyamatok körüli, magyarországi viszonyokról.

Magyar Helsinki Bizottság - 10 millió Ft

A támogatás a Magyarországon működő, civilnek mondott intézetek működését volt hivatott fenntartani, és azok tevékenységi köreit gyarapítani. A Magyar Helsinki Bizottságon kívül, azEötvös Károly Intézet és a TASZ is jelentős anyagi forrásokban részesült annak érdekében, hogy folyamatosan bomlassza azokat a belföldi hangokat, amelyek ellentmondanak a Soros-féle nyílt társadalom eszméjének.

Transparency International Magyarország - 26 millió Ft

Az átlátható finanszírozás egyik legellentmondásosabb intézménye ismételten magyarázkodásra kényszerülhet, ugyanis Soros György nem nyilvános, 117 ezer dolláros "adománya" arra volt hivatott, hogy a 2014-es kampányfinanszírozások körüli átláthatóságot monitorozza a pártok körében. 

Political Capital Intézet - 21 millió Ft

A kiszivárogtatott információk alapján több mint húsz millió forintot kapott az intézet azért, hogy felfedje a — Soros szerint — "szélsőjobboldali" erők magyarországi tevékenységét, továbbá monitorozza az unióellenes véleményhullámok terjedését. Az intézetnek ukázba adott direktívák között szerepelt az is, hogy mindenképpen tegyen azért, hogy mozgósítsák az Európai Unió elkötelezett híveit a választásokkor.

Media Diversity Institute - 10 millió Ft

Az unió területén tevékenykedő intézet többek között azért kapott nagyjából tíz millió forintnyi támogatást, hogy mesterségesen, pozitív színben tüntesse fel az Európát érő migrációshullámot. Továbbá forrásaikat arra is felhasználták, hogy az "idegengyűlölettel mérgezett vélemények magyarországi terjedését" semlegesítsék.

Prospekt Műhely Alapítvány - 13 millió Ft

Egy átfogó médiamonitorozásra kapták a pénzt, melynek keretében össze kellett gyűjteniük a szerintük idegengyűlölettel kampányoló politikusok és médiakonszernek adatait és neveit, amelyeket ezután feltehetően egyfajta lejárató kontextusban kellett nyilvánosságra hozniuk.

X Kommunikációs Központ - 40 millió Ft

A mintegy 180 ezer dolláros támogatást annak érdekében kapta a szervezet, hogy felkészítse civil aktivistáit és mozgósítsa őket a szélsőjobboldali pártok és üzenetek semlegesítése ellen.Mindemellett az uniós választások kapcsán terjesztett pozitív politikai üzenetek terjesztését is feltehetően elvárták tőlük.

Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest - 5 millió Ft

Megbízásukban arra kaptak mintegy 23 ezernyi dollárt, hogy arra kényszerítsék különböző nyilvánosságra hozott, általuk elkészített analitikákon keresztül, hogy tényszerű pártprogramokat terjesszenek elő a választásokban induló politikusok. Elsősorban természetesen nem a baloldali pártokat kellett monitorozniuk, hanem a populizmussal megvádolt szervezeteket.

A civilizációk összecsapása és a Nyugat hanyatlása

VÉLEMÉNY

A multikulturalizmus és a bevándorlási válság révén a Nyugat szembetalálta magát egy olyan identitással, mely nála jóval erőteljesebb: az iszlám.

Fotó: AFP

Samuel P. Huntington, a Harvard Egyetem egykori professzorának 1996-ban megjelent, „A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása” c. könyve rengeteg kritikát és gúnyos mosolyt váltott ki azokból, akik Fukuyamát és a liberális demokrácia győzelmét, a történelem végét éltették a hidegháború lezárultával.

A neves politológus professzor nem kevesebbet állított, minthogy az új világrend alapjait a kulturális identitások fogják jelenteni, a világ pedig egyre inkább többpólusúvá válik. A civilizációkon belüli ideológiai vitákat felváltja a vallás és a kultúrák összecsapása más-más szereplőkkel. Huntington álláspontja szerint a globális civilizáció kialakulása merő képtelenség.

A szerző kitűnően látta már a ’90-es évek első felében, hogy a Nyugat (beleértve Magyarországot is) egyre inkább konfrontálódni fog más civilizációkkal, különös tekintettel az iszlámra. Huntington elméletét alátámasztotta számos esemény, mint például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, majd az azt követő közel-keleti háborúk, melyek teljesen destabilizálták a térséget. Hogy a történelem mennyire nem érkezett el a végéhez, azt számos válság és háború is bizonyítja napjainkban. Az Iszlám Állam felbukkanásával, terjeszkedésével és megerősödésével, a részben általuk előidézett migrációs válsággal, a terrortámadásokkal egy egyre inkább kibontakozó kulturális összecsapásnak váltunk részeseivé.

Természetesen számos gondolkodó és cselekvő máig cáfolja Huntington elméletét, mondván, a Nyugatnak és az iszlám világnak ugyanazok az ellenségei: a vallási fanatikusok, a fundamentalisták. Arról azonban rendszerint megfeledkeznek, hogy nyugaton a leáldozóban lévő baloldali és a nacionalista terrorszervezeteken kívül nem találhatunk sehol sem keresztény terroristákat, akik például mecseteket robbantgatnak Isten nevében. Az iszlamista terrorizmus azonban él és „virágzik”.

A nyugati világban előszeretettel tagadják a civilizációk konfliktusait, sőt, azt sem szabad kimondani, hogy saját civilizációnk bármiben is értékesebb lenne másnál, míg erről az iszlám világ teljes mértékben megvan győződve a saját esetében. A liberális és baloldali dogmatika szerint ugyanis minden kultúra egyenlő, nem állíthatók fel rangsorok. Ebből egy furcsa példával élve az is következik, hogy mikroszinten a vegetáriánusok és a kannibálok között sincsen semmifajta értékkülönbség.

Ahogyan a lengyel politikai gondolkodó, Ryszard Legutko is megfogalmazta, a nyugati civilizáció egyik legnagyobb sztereotípiája, melyet érvként szoktak felhozni, hogy a nyugati kultúra lényege a szkepticizmus szelleme, ami még saját alapelveit is kétségbe vonja.

Nyugat-Európa és Észak-Amerika alapvetően a saját gyökereit és identitását tagadta meg az elmúlt évtizedek (sőt, évszázadok) során, mióta beköszöntött a „béke szelleme”. A gyarmatosító múlt, a világháborúk és a totalitárius rendszerek miatt a Nyugat a teljes önfeladást választotta. A keresztény kultúra és a nemzeti identitás többé nem hivatkozási alap, hiszen az kirekesztő és megosztó a máshonnan, kívülről érkezők számára. A liberális demokráciát a kommunizmushoz és a nácizmushoz hasonlóan már-már vallási áhítat övezi, melynek küldetése van a világban.

Mindez tehát kettős, illetve meglehetősen ellentmondásos. Míg a dogma szerint minden kultúra egyenlő, addig egy politikai rendszert civilizációs szintre kívánnak emelni, mely minden másnál magasabban helyezkedik el.

Winston Churchill egykor kijelentette, hogy a „demokrácia a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik.” Napjainkban már nem mondhatna ilyet büntetlenül egy brit miniszterelnök, hiszen a liberális demokrácia túllépet saját keretein. Már nem pusztán kormányzati formaként, hanem értékként és egyben identitásként szeretnének rá tekinteni, mely összeköti a Nyugatot és szövetségeseit, ami gyógyír minden problémára a világban. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában tehát már nem a kultúra  jelenti a civilizáció lényegét, hanem maga a politika. Aki amerikainak vagy európainak vallja magát, az annyit tesz, hogy szereti a szabadságot és a demokráciát. Ha mindezt valódi identitásnak tekintjük, abból az is következik, hogy mindenki európai és amerikai lehet, aki ezeket a nézeteket a magáénak vallja, azaz nincsen erős táptalaja.

A multikulturalizmus és a bevándorlási válság során a Nyugat szembetalálta magát egy olyan identitással, mely nála jóval erőteljesebb: az iszlám. Bár számos töréspont sújtja az iszlám világot is, az emberek számára a vallás az elsődleges identitás, mely túlnyúl az állami kereteken, erős kohéziót és összetartozást biztosít, a testvériség érzését teremtve muszlim és muszlim között. Az erős identitás hiányában a Nyugat pedig képtelen lesz megfelelő választ adni a civilizációs megmérettetésre.

Paradigmaváltás:

Európa vezetői rendszerint inkább szimpatizáltak az amerikai demokrata elnökjelöltekkel – akiket hagyományosan békésebbnek, megbízhatóbbnak tartottak -, mint republikánus riválisaikkal. A következő amerikai elnökválasztáson azonban a republikánusok irányába tolódik el az európai vezetők szimpátiája.

Svédországban, mint számos más európai országban, a fővonalú sajtó Hillary Clintont mutatja fel preferált elnökjelöltként, miközben Donald Trumpot különcként, vagy őrültként ábrázolja. A Skånska Dagbladet napilap azonban megtörte ezt a hagyományosnak mondható támogatást, és élesen felszólalt a demokrata elnökjelölttel szemben. A lap főszerkesztője, Lars Eriksson kifejtette, hogy alapvetően a demokratákat támogatja, amiért általánosságban véve jobban előtérbe helyezik a jóléti rendszert, és kampányaik során kevésbé alapoznak társadalmi feszültségek szítására. Obama elnöksége miatt azonban sok minden megváltozott: Eriksson azt mondja, az amerikai elnök egész Európát félrevezette a békepárti kampányával, ami után a világban még súlyosabb konfliktusokat idézett elő, mint amit a Bush-adminisztráció maga mögött hagyott – emiatt ma már nem lehet úgy tekinteni a demokratákra, mint a békés jólét zálogára.

“Obama elnöksége alatt Hillary Clinton államtitkárként kellemetlen háborús uszítást folytatott, kivette a részét az iraki káosz folytatólagossá tételéből, Líbia felbomlasztásából, a szíriai polgárháborúból, és a mindezt követő menekültválság gerjesztéséből. Mindezeken felül ma már számos bizonyíték áll rendelkezésre, mely szerint az Egyesült Államok hozzájárult az Iszlám Állam megerősödéséhez.”

Eriksson szerint az a lehetőség, hogy az Egyesült Államoknak egy olyan, háborús uszítást folytató elnöke legyen mint Hillary Clinton – akiből az önkritika teljes mértékben hiányzik – Európa számára egy félelmetes kilátás. “Nem meglepő, hogy az amerikai katonai-ipari komplexum ilyen mértékű anyagi támogatásban részesíti.” – mondta.

Eriksson arra is rámutat, hogy Európa egy a korábbinál kiterjedtebb migrációs válságot kockáztat azzal, hogy bizonytalanságot idézett elő Törökországban, és destabilizálni próbálja Oroszországot, miután Ukrajnában is egy puccs miatt a demokratikusan megválasztott államfő menekülni kényszerült az országból. Eriksson szerint Európa számára végzetes lenne egy olyan, 75 milliós lakosságú közel-keleti országban polgárháború előidézése, ami jelenleg a tömeges migráció útjában álló egyetlen akadály. Eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a destabilizálás mellett Washington mindenféle bizarr provokációval is próbálkozik, például fegyvereket helyez el az orosz határon.

“A ’90-es évek végén okunk volt arra, hogy optimisták legyünk a világ jövőjével kapcsolatban. A szovjet kommunizmus összeomlása demokratikussá tette Kelet-Európát. Oroszországban a nyílt rablókapitalizmus káosza után egy határozott és erős vezető jelent meg Vlagyimir Putyin személyében, aki jelentős erőfeszítéseket tett a gazdasági növekedésért és békés együttélésért. Ma ezeknek a fényes kilátásoknak csak romjai maradtak az amerikai külpolitika ellenséges természete miatt.”

Eriksson szerint idén a republikánusok jelöltjei reményteljesebbek, mint a demokraták, akik közül a fővonalú sajtóorgánumok többsége már a kezdetektől Hillary Clintont mutatta az elnöki szék várományosának. Elmondása szerint ma már nem lehet azzal számolni, hogy egy demokrata jelölt megválasztása a béke és jólét záloga lenne Európa számára. “A békés fejlődés reménye végleg elveszett, mert Trump egyszerűen tapintatlan, Hillary Clinton külpolitikája pedig kifejezetten veszélyes Európa számára”.

Donald Trumppal alapjaiban változna meg az amerikai külpolitika?

Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltet több alkalommal érte az a vád, miszerint “Putyinista nézeteket vall”. Külpolitikai tanácsadója egy német lapnak nyilatkozva kifejtette, miért van a republikánus politikus pozitív véleménnyel az orosz államfőről; a kampányelemek mögött számos közös nevezőt találni.

Mike Flynn, a Defense Intelligence Agency (DIA) katonai hírszerző szolgálat volt vezetője, Donald Trump külpolitikai tanácsadója a Spiegel Online német magazinnak nyilatkozott a republikánus elnökjelölt várható külpolitikája kapcsán; azt mondta, Trump hatalomra jutása esetén az USA szakítana a konfliktuskereső külpolitikával, ehelyett a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fokozása jellemezné az amerikai-orosz kapcsolatokat.

Flynn azt mondta, a politikus tiszteli az orosz államfő politikáját, mert Vlagyimir Putyin saját országa érdekét képviseli, – és ez önmagában amiatt tiszteletreméltó, mert George W. Bush és Barack Obama amerikai elnökök viszont teljes mértékben ignorálták saját országuk érdekeit. Az elnökségük ideje alatt hozott döntésekre mindvégig ez volt jellemző – nem tudni, hogy ők pontosan mit képviselnek, de az amerikai érdeket bizonyosan nem. Flynn ugyanakkor azt mondta, Vlagyimir Putyin határozottan szembeállítható az ő példájukkal, hiszen az orosz államfő amellett, hogy saját országa érdekeit képviseli, nem hagyja figyelmen kívül a partnerországok érdekeit sem, emiatt megbízható partner lenne az Amerikai Egyesült Államok számára. Mivel Trump hatalomra jutása esetén szintén saját népe érdekét tartaná szem előtt, a két politikus szerinte kölcsönösen megértené egymást.

Trump külpolitikai tanácsadója azt mondta, a politikus tiszteli azokat az embereket, akik szívükön viselik saját hazájuk sorsát – emiatt Trump hatalomra jutása esetén a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fokozása jellemezné az amerikai-orosz kapcsolatokat, ellentétben a most egyre fokozódó ellenséges viszonnyal.

Flynn szerint Trump elnöksége esetén eleve nem alakulhatna ki közvetlen konfliktus Oroszország és az Egyesült Államok közt, mert a republikánus politikus olyan nézeteket vall, miszerint “nem Amerika felelőssége, hogy a világon mindenhol beavatkozzon és megoldjon minden egyes problémát”. Trump ehelyett a belföldi problémák megoldására koncentrálna, hiszen az Amerikai Egyesült Államok számos társadalmi problémával küzd, ami mellett egy felelős amerikai elnök nem engedhetné meg magának, hogy más országok problémáival foglalkozzon.

Trump:

A republikánus elnökjelöltségért küzdő Donald Trump szombaton kijelentette, hogy az Iszlám Államot Hillary Clinton és Barack Obama hozta létre. Eközben védelmébe vette Szaúd-Arábiát: szerinte nincs semmi gond azzal, hogy Rijád kivégzett egy ismert síita papot, mert “az irániak is csak az olajat akarják”.

Donald Trump személye erősen megosztja a közvéleményt, amikor politikai ellenfeleinek nemzetközi tevékenységéről nyilatkozik. A republikánus politikus a Mississippi Coast Coliseumban ezúttal arról beszélt, hogy Barack Obama és Hillary Clinton közvetlen felelős egy terrorszervezet létrehozásáért, politikájuk eredményeként jött létre az a szervezet, amit ma Iszlám Állam néven ismer a nyilvánosság. A politikus a demokratákat és George Bush korábbi elnököt “bírálta” a Közel-Kelet felforgatásáért, ugyanakkor a maga stílusában arra is utalásokat tett, hogy az iráni vezetés motivációi mögött se kell mást keresni, mint olajat és profitot. Trump nem ítéli el Szaúd-Arábiát, amiért kivégzett egy síita főpapot – szerinte az Irán és Szaúd-Arábia közt kiújuló konfliktust arra kell visszavezetni, hogy Teherán meg akarja dönteni a szaúdi rezsimet, mert Szaúd-Arábia olajkincsét akarja megkaparintani. “Teheránban leégetik a szaúdi nagykövetséget, ezt látjátok, ugye? Irán most épp Szaúd-Arábiát akarja megkaparintani. Mindig is akarták, és mindig is az olajat akarták.”

A milliárdos korábban kijelentette, hogy Obamával a bolondját járatják az idegen hatalmak, és az Egyesült Államok “semmit nem nyert” az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodáson. “Valós hatalommá tettük Iránt. 150 milliárd dollárt adtunk, de még többet akarnak. Nem kaptuk vissza a fogságba esett amerikaiakat, nem kaptunk semmit. Semmit nem nyertünk ezen az egészen.” Trump kampánya során gyakran riogat azzal, hogy Irán fenyegetést jelent, emellett több alkalommal hivatkozott arra, hogy az amerikai külpolitika sikereként könyvelik el az atomprogrammal kapcsolatos megállapodást, de az valós hatalomhoz juttatta Iránt, ami terjeszkedésre ösztönzi a perzsa országot. “Megkapták a megállapodást, de ezen is csak Teherán nyert. Megkapnak mindent, és pillanatokon belül atomhatalom lesznek. Pokolian gazdaggá tettük őket, de hogy emellé mit kapnak, arról nem nagyon beszéltünk nyilvánosan. Megkapták Irakot, a világ második legnagyobb olajtartalékával.”

NATO

Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-várományosa ismét tízezres tömeg előtt beszélt arról, hogy a NATO elavult, az európai országok az Egyesült Államokon élősködnek, és ma a NATO létezésének már nincs értelme.

Trump Hartfordban, Connecticut fővárosában tartott beszédét mintegy tízezer ember hallgatta. A politikus a péntek esti felvonuláson ismét kijelentette, hogy a NATO fenntartása nem megengedhető tovább, mert ezen keresztül az európai országok az amerikai adófizetők pénzén élősködnek.

A felmérések szerint Donald Trump támogatottsága különösen New Yorkban kiemelkedő, ahol nagyságrendi különbséggel vezet a másik két jelölt, John Kasich – Ohio kormányzója – és Ted Cruz texasi kormányzó előtt. Trump kedden New Yorkban is nagy nyilvánosság előtt fog beszélni a NATO feloszlatásának lehetőségéről, mert ez a téma – népszerűsége okán – visszatérő kampányelemmé vált és az amerikai választók körében láthatóan nagy sikert arat a hidegháború maradványainak eltüntetése.

Trump korábban számos alkalommal kijelentette, hogy az Egyesült Államok NATO-politikája idejétmúlt, és a hidegháború maradványának tekinthető, hogy az USA akarja “megvédeni” az európai országokat, miközben azok önerőből képtelenek megvédeni saját magukat. A politikus kampányának egyik vezérelemévé vált, hogy amennyiben ő elnyerné az elnöki széket, nagyobb anyagi szerepvállalást kényszerítene ki az európai országoktól, vagy ha erre nem hajlandók, akkor az Egyesült Államok nem ragaszkodna tovább a NATO fenntartásához, mert az főként az amerikai adófizetőket terheli.

Az USA államadóssága több mint kétszeresére hízott és 94 millió ember van munka nélkül

• Főoldal 
• Gazdaság

 by foszerkeszto - 2016.08.091

Az USA gazdasága túlszabályozott és a pénzügyi szabályozók, valamint az egészségbiztosítási reform óvatossá tette az üzleti, vállalkozói szférát.
Általában helytállónak tartják a nagy amerikai lapok Donald Trump republikánus elnökjelölt Detroitban elhangzott, gazdasági programadó beszédében a tényeket, következtetéseit viszont eltérően ítélik meg. A legnagyobb és legkomolyabb lapok mindegyike ellenőrzi a beszédben elhangzott adatokat és tényeket.

A republikánusokkal rokonszenvező The Wall Street Journal szerint Donald Trump a baloldali szavazók megnyerését célzó populista elemekkel fűszerezte beszédét, amely azonban általában megfelelt a republikánus gazdaságpolitikai elképzeléseknek. A lap szerint a republikánus elnökjelölt általában pontos adatokat közölt, ám sok esetben elmulasztotta ezeket tágabb összefüggésbe helyezve értelmezni, és kicsinyítette a gazdaság eredményeinek közelmúltban tapasztalható javulását. Például Trump az Obama-korszak gazdasági növekedését 1,2 százalékosra tette, ám a szövetségi Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint a gazdaság évi átlagos növekedése Barack Obama elnökségének első hét esztendejében 2,1 százalékos volt, az idén a második negyedévben pedig 1,2 százalékos növekedést mértek. Ugyanakkor a lap leszögezi: korrekt megállapítása volt Trumpnak, hogy 1949 óta az idei negyedéves adat a legrosszabb. A lap megjegyzi: Obama gazdaságpolitikája vita tárgya, Donald Trump és más republikánusok is azzal érvelnek, hogy a gazdaság túlszabályozott és a pénzügyi szabályozók, valamint az egészségbiztosítási reform óvatossá tette az üzleti, vállalkozói szférát, míg Obama elnök hívei szerint a kormányzat gazdaságpolitikája – beleértve az autóipar még Bush elnök által megkezdett mentőcsomagját, valamint a gazdaságélénkítő csomagot – megmentette az Egyesült Államokat attól, hogy az 1929-es nagy válsághoz hasonló recesszióba süllyedjen.
Az államadósság 2007 óta valóban több mint kétszeresére hízott, de a The Wall Street Journal fontosnak tartja leszögezni, hogy az adósságszolgálattal járó nettó kamatköltségek csökkentek, tavaly a GDP 1,25 százalékát tették ki. Korrektnek tartja a lap a munkaerőpiacon jelen nem lévőkről elmondott adatokat (miszerint az Egyesült Államokban jelenleg 94 millió 300 ezer ember van munka nélkül, vagy nem keres aktívan munkát), s hozzáteszi, hogy egyre többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, részben mert gyarapszik a diákok lélekszáma, részben pedig mert egyre nagyobb a nyugdíjba vonulók aránya.
Korrektnek találta a lap azt, amit Trump állított az élelmiszerjegyeken élők és a szegények arányáról, sőt, miután az illetékes agrárminisztériumnál ellenőrizte az adatokat, közölte: a Trump által említettnél több amerikai vesz igénybe élelmiszerjegyeket.
A The New York Times és a The Washington Post nem közölt a The Wall Street Journaléhoz hasonló részletes elemzést. Mindkét lap azonban kiemeli, hogy Trump “klasszikus” republikánus programmal állt elő, s mindkét lap hangsúlyozza, hogy az adócsökkentési javaslat elsősorban a módos amerikaiaknak kedvezne. “Az ingatlanadó eltörlésével a munkahelykeresés miatt költözni kényszerülő acélmunkás vagy szénbányász, vagy a még viszonylag jó körülmények között élő nyugdíjas semmit sem nyerne” – állapítja meg a The New York Times. Ugyanígy a tervezett családi adókedvezményről is azt hangsúlyozza a lap, hogy a jelenlegi adórendszer szerint ez a középosztálybeli és a tehetős családoknak jelentene könnyítést, a nagyon alacsony jövedelműeknek nem. Hiányzik az adatok mellől az elemzés, szögezi le a The New York Times, és példaként a gazdasági szabályozók ígért lazítását említi, hangsúlyozva, hogy Trump és csapata nem hozott nyilvánosságra sem felmérést, sem elemzést arról, hogy ez hogyan javítaná a gazdaság kilátásait.
A The Washington Post – amely cikkének a Tények ellenőrzése címet adta – kitér ugyan a Trump által javasolt adópolitikára, a munkaerőpiac helyzetére, elismerve, hogy az adatok korrektek, de lényegében Trump Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet érő vádjait veszi sorra, és az Obama-kormányzat mellett érvelve elemzi az amerikai gazdaság helyzetét.

Kádárék még 1961-ben is akasztottak politikai elítéltet

• Belföld 
• Főoldal 
• Történelem

 by foszerkeszto - 2014.12.2110

Hivatalosan 1961. augusztus 26-án, szombaton reggel akasztottak utoljára ’56-os forradalmárokat: Hámori István (44), Kovács Lajos (34) és Nickelsburg László (37) Baross téri felkelők részben a Köztársaság téri eseményekben való részvétel vádjával, Borbély János ítélete alapján, a fellebbezés lehetősége nélkül kerültek bitóra.

A bíróságok 1956. november 4-e után az 1963-as amnesztiát követő esztendő végéig 26 ezer 621 embert marasztaltak el politikai perekben.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) 1962. december 31-ig 215, a katonai bírák 152 személyt ítéltek halálra.

A 367 halálraítéltből többen kegyelemben részesültek, az ez időszakban a hóhér kezére juttatottak száma mai ismereteink szerint 341 volt, ám köztük akadtak köztörvényes bűnözők is. 225 emberrel egyértelműen a forradalom miatt végeztek.

Az LB súlyos, de nem halálbüntetést kiszabó ítéletei miatt háromszor óvott a legfőbb ügyész – mindannyiszor sikerrel, a Lee Tibor vezette tanács ítélete alapján mindhárom elítéltet kivégezték.

Az LB az első fokon kihirdetett „enyhébb” ítéleteket 80 alkalommal változtatta halálbüntetésre másodfokon, 71 esetben pedig enyhített az ’56-ot követő első évtizedben.

A legtöbb halálos elmarasztalást Borbély János hirdette ki: 62 esetben másod-, 3 személynél elsőfokú eljárásban.

A hadbírák közül Ledényi Ferenc 28 embert ítélt kivégzésre.

Az első halálos ítéletet statáriális eljárásban 1956. december 15-én szabták ki, és még aznap végrehajtották: Miskolcon, a gyalogsági lőtéren a 29 esztendős Soltész József cipésszel fegyverrejtegetés miatt végzett a kivégzőosztag.

A megtorlás legelső áldozatai között volt az 55 esztendeje, 1957. január 19-én kivégzett Dudás József, a Blaha Lujza téri Szabad Nép székház elfoglalója (akit az SZKP Elnökségének delegációja jelölt ki az azonnal hadbíróság elé állítandók közé) és „Szabó bácsi”, azaz a kackiás bajszú Szabó János, a Széna téri felkelők vezére, akiket Ledényi ezredes ítélt halálra 1957. január 14-én, kizárva a fellebbezés lehetőségét.

Ez lett a sorsa a mindössze 20 évet élt, s a békéscsabai lőtéren fegyverrejtegetés vádjával agyonlőtt Mányi Erzsébetnek is.

Nem statáriális, de gyorsított eljárásban az első halálos ítéletet első fokon 1957. február 12-én, másodfokon március 19-én hozták meg.

Az utolsó ilyen határozatot Borbély hirdette ki 1961. július 15-én.

A legtöbb halálraítéltet 1959. október 28-án, szerdán végezték ki: a Thököly úti fegyveres felkelők közül 11-et, a bíróság elé állított 24 vádlottból.

Háromszor fordult elő, hogy egyszerre 7-7 személyt fosztottak meg életétől: 1957. július 20-án a miskolci népítélet résztvevőit, 1958. november 15-én a Juta-dombi fegyveres ütközet harcosait, és 1958. november 28-án a Köztársaság téri népítélet vádlottjait.

1958. március 6-án 6 csepeli fegyveres ellenállóval végeztek ugyanazon a hajnalon.

Volt, akit rögvest az év első munkanapján végeztek ki (Berta Józsefet 1958. január 2-án), s akadtak, akikkel az 1958-as esztendő karácsonya, a szeretet ünnepe előtt egy nappal végeztek (Bódi Józsefet és Szente Istvánt).

Többször megesett az is, hogy szilveszterkor vetettek véget elítéltek életének: Gulyás Lajos, Kiss Antal, Tihanyi Árpád, Zsigmond Imre egyaránt az ’57-es esztendő utolsó, keddi napján halt meg Győrben.

Mansfeld Péter volt a legfiatalabb kivégzett. Őt 1959. március 21-én akasztottak fel, 11 nappal 18. születésnapja után, Vágó Tibor ítélete alapján.

Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án hajnalban kísérték a vesztőhelyre: ebben a sorrendben, így az elsőrendű vádlott számára „kegyelemként” megadatott, hogy nem kellett végignéznie társai haláltusáját. (A velük együtt megvádolt Szilágyi Józsefet már április 24-én felakasztották, miután büntetőügyét különválasztották.)

A helyettes hóhérnak aznap akadt még tennivalója a Gyűjtő Kisfogházának kivégzőhelyén: egy újpesti nemzetőrt, Gábor Pétert is fel kellett akasztania.

1956-ot követően nem csak a szabadságharcba, illetve az utóküzdelembe keveredett személyekkel szembeni megtorló ítélkezés folyt.

Még a második világháború előtt és alatt történtek miatt is folyt számonkérés.

1958 májusától Biszku Béla belügyminiszter utasítására 385 olyan ember ellen indult eljárás, akik „háborúsnak” vagy „népellenesnek” minősülő bűncselekményeket követtek el.

Közülük 69-et tartóztattak le 1959. január 21–22-én, s 1960. február 13-ig ebben a körben 33 halálos ítéletet hajtottak végre.

A párthatározatokon nyugvó intézményesített terror a köztörvényes cselekményekkel vádoltak esetében is érvényesült.

Máig vitatott, miként veszítette életét 40 évesen Losonczy Géza az állambiztonsági szervek őrizetében, 1957. december 21-én. (Aznap, midőn az MSZMP KB zárt ülésen arról határozott, hogy szabad folyást enged a Nagy Imre-pernek.)

A „vizsgálat” idején 45 évesen követett el öngyilkosságot Szigethy Attila Győrben 1957. augusztus derekán.

Ebbe a sorba illeszkedik a Hugyagnál meggyilkolt Hadady Rudolf és Hargitay Lajos (1956), a békési fogdában elhunyt Onofrei Károly (1957), a rabkórházban elhalálozott Zöld Ádám (1959) és a büntetés-végrehajtás őrizetében Szegeden öngyilkosságot elkövető Nyemcsók György (1961) is.

A „Fényes Elek” (ál)név mögé búvó Rainer M. János történész 1988-ban 267 személyt tartalmazó (engedélye nélkül a Kapuban publikált) listával rukkolt elő halotti anyakönyvi kivonatok elemzése után.

A mártírok „hivatalos”, 277 nevet felsorakoztató jegyzékét a Németh-kormány 1989. május 10-én tette közzé. Az igazságügyi tárca az 1956. december 20. és 1961. december 13. (31.?) között kivégzettek névsorát a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állította össze, ám ez sem a foglalkozás megjelölését, sem az akasztás dátumát nem tartalmazta.

A sandaságra közfelháborodás volt a válasz, hiszen 1956-os kivégzettként szerepelt az az 1957. augusztus 13-án bitófára juttatott Francia Kiss Mihály is, akit még az 1919-es orgoványi gyilkosságok miatt ítéltek el.

– Távolról sem volt tökéletes a lista, súlyos tévedések akadtak benne, sokan indokolatlanul lettek a megtorlás ’56-os mártírjának feltüntetve, mások sajnálatosan maradtak ki a névsorból – ismerte el Rainer.

A regiszterek összefésülése után a rendszerváltás katartikus napján, 1989. június 16-án Darvas Iván és Mensáros László felolvasta a „hiteles”, azaz közmegegyezésként elfogadható, de a hét lakat alatt őrzött archívumok miatt nem ellenőrzött listát.

A Hősök terén negyedmillió megrendült ember füle hallatára hangzottak el a nevek, pár órával később pedig a 301-es parcellában, a végtisztesség megadásakor – a nemzetközi televíziós stábok révén az egész világ nyilvánossága előtt.

Zinner Tibor/ Horváth Miklós/Kurucz Béla

magyartudat.com

Több tízezer ember életébe kerülhet a donyecki polgárháború

• Főoldal 
• Honvédelem

 by foszerkeszto - 2016.08.080

Kijevnek mintegy 100 ezer, a szakadároknak pedig 30-32 ezer katonája áll fegyverben a térségben. Több tízezer ember életébe kerülhet, ha Ukrajna újfent katonai erővel próbálja meg megoldani a kelet-ukrajnai konfliktust – írta hétfői számában a Novaja Gazeta (NG) című független orosz napilap, azt állítva, hogy forrásai szerint Kijev rászánhatja magát az offenzívára. A lap egyebek…

Putyin elnök látogatást tett a felújított Auróra cirkálón

• Főoldal 
• Honvédelem

 by foszerkeszto - 2016.07.310

Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin meglátogatta az Auróra cirkálót, amely visszatért a szentpétervári kikötő egyik dokkjába.
Az elnök megtekintette a felső fedélzetet és a rádió kabint.
Az Auróra nagyjavításon volt a kronstadti hadikikötőben. A hajót 2014 szeptemberében adtak vissza orosz haditengerészetnek.

A felújítási munkálatok becsült költsége mintegy 840 millió rubel (kb  13200000 $).

A cirkáló hajótestét teljesen kicseréalték, ellátták házi tűzoltó rendszerrel és 52 új videó megfigyelő kamerát helyeztek el a fedélzetén, amelyek gyakorlatilag kizárják az észrevétlen behatolást a hajóra.

Az Auróra egyik legnépszerűbb turisztikai látnivaló Szentpéterváron. A hadihajót 1903-ban helyezték hadrendbe, és több mint 100.000 tengeri mérföldet tett meg, ugyanakkor végigharcolt három háborút.
A szovjet néppel a bolsevikok elhitették, hogy az Auróra ágyúinak tüzére  kezdődött a liberális felkelés 1917 október 25-én (Nagy Októberi szocialista Forradalom), holott a II. Miklós cárhoz hű erők a lázadókat lőtték.
A cirkáló súlyosan megsérült Leningrád blokádjánál (ma Szentpétervár) 1941-1945 között.
A hajó megjavították és és 1948-tól kikötve állt a mai helyén.

1956 előtt, az Auróra volt a képzési helye a Nakhimov haditengerészeti iskolának, mely Szentpéterváron található.
A hadihajóra kitűzték 1992-ben a Szent András zászlót, mely azt jelenti, hogy az Auróra az orosz haditengerészet első számú hajója.

© Mikhail Klimentyev / orosz elnöki sajtó-szolgálat / TASS

Illegális bevándorlás:10 ezer fegyveresünk védi Hazánk határait

• Főoldal 
• Honvédelem

 by foszerkeszto - 2016.07.125

Közel 10 ezren vesznek részt a magyar határőrizet megerősítésében, a térségbe vezényelt rendőrök és katonák jelentős technikai eszközökkel felszerelve, nagyfokú hatékonysággal akadályozzák meg az erőszakos, tiltott határátlépéseket – mondta Bakondi György hétfő este az M1 aktuális csatorna műsorában.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról beszélt, jelentős nyomás, “aktív mozgás” van a magyar határon, ennek ellenére illegális módon nem jutnak át.
Emlékeztetett arra, hogy múlt hét keddjétől mélységi határőrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén. Azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé.
Tájékoztatása szerint azóta – vasárnap éjfélig – 1900-an kísérelték meg a magyar határ átlépését, közülük 600-an jutottak át, akiket azonban elfogtak és a kerítésen túlra kísértek vissza. 1300 ember átjutását a rendőrség és a honvédség akadályozta meg – tette hozzá.
Utalva arra, hogy – Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter hétfői közlése szerint – lengyel rendőrök érkeznek a magyar határra, azt mondta: a V4 országok támogatására okkal számíthatnak, és nem csak a határőrizet megerősítésében, de politikai szinten is.

magyartudat.com